O autonomie de succes: Tirolul de Sud. Egy sikeres autonómiamodell: Dél-Tirol. Editat de/kiadja:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "O autonomie de succes: Tirolul de Sud. Egy sikeres autonómiamodell: Dél-Tirol. Editat de/kiadja:"

Átírás

1

2 O autonomie de succes: Tirolul de Sud Egy sikeres autonómiamodell: Dél-Tirol Editat de/kiadja:

3 Un model de convieţuire Regiunea Autonomă Tirolul de Sud din Italia este unul dintre cele mai bune exemple din Uniunea Europeană din punct de vedere al conviețuirii. Simpozionul din Miercurea-Ciuc organizat în data de 16 septembrie 2011 a fost o ocazie excelentă pentru prezentarea unor noi argumente în cadrul disputelor legate de reorganizarea regiunilor din România. Specialiști vorbitori de limba italiană ne-au prezentat care sunt avantajele conviețuirii într-o provincie autonomă, multilingvă în care vorbitorii de limbă germană sunt majoritari. În cadrul disputelor din luna iunie a acestui an am prezentat numeroase argumente sociale, economice (inclusiv turistice), politice și de dezvoltare. Unul dintre cele mai importante argumente este cel legat domeniul politicilor de dezvoltare: dacă se va crea o regiune de dezvoltare cu județele Harghita, Covasna și Mureș, atunci dezavantajele economice pot fi transformate în avantaje, deoarece indicatorii economici reali ai acestei regiuni nu vor fi distorsionați de rezultatele județelor Brașov și Sibiu; astfel, unei regiuni mai slab dezvoltate îi sunt alocate fonduri de dezvoltare mai semnificative. Un alt argument important este cel turistic: brandul Ținutul Secuiesc construit prin intermediul a numeroase proiecte în timp scurt va deveni unul dintre cele mai importante produse turistice din România. Imaginea regiunii este caracterizată prin conviețuirea mai multor culturi și grupuri etnice, ceea ce o face mai atractivă, strategia turistică a județului Harghita bazându-se pe această diversitate, iar ofertele turistice cuprind cultura tuturor grupurilor etnice. Totodată, un avantaj economic îl constituie faptul că localnicii vorbesc cel puțin două limbi, ceea ce ar putea favoriza atât investițiile din România, cât și din Ungaria. Argumentele noastre sunt bazate pe principii europene: diversitate, respectarea minorităților, 2

4 respectarea alterității. Identitatea cetățeanului din regiune îmbogățește individul, nefiind doar maghiar sau român, ci este din Ținutul Secuiesc. Așa cum am accentuat și mai devreme, această regiune nu poate fi realizată fără consultarea și sprijinul locuitorilor de etnie română fără ei, această inițiativă nu poate fi pusă în aplicare. Trebuie să menținem relații bune cu comunitățile române din această zonă, este necesară o colaborare mai strânsă, cu ajutorul lor trebuie să câștigăm cauzei noastre elita politică din București. Cu găsirea consensului, cu mijloace politice. În realizarea acestui dialog consider ca fiind o etapă foarte importantă prezentarea specialiștilor din Tirolul de Sud, regiune care este un model de conviețuire. Borboly Csaba, președintele Consiliului Judeţean Harghita 3

5 O autonomie de succes prezentată în Miercurea-Ciuc -. :,, -. În colaborarea între SVI Südtiroler Volksgruppen-Institut (Bozen, Italia), SENCE Society for the Enhancement of National Communities in Europe (Zürich, Elveția), INTEREG Internationales Institut für Nationalitätenrecht und Regionalismus (München, Germania) și Consiliul Județean Harghita, în data de 16 septembrie 2011 a fost organizat în Miercurea-Ciuc simpozionul intitulat Drumul provinciei autonome Tirolul de Sud/Alto Adige, de la o sursă de conflict la o regiune europeană multilingvă de succes. Au susținut prezentări Christoph Pan, conducătorul Institutului Grupuri lor Etnice din Tirolul de Sud din Bozen, Davide Zaffi, cercetător la Deutsch- Italienisches Geschichtsinstitut din Trento, și Lucio Giudiceandrea, jurnalist, colaborator al postului RAI din Bozen. Evenimentul a fost moderat de Komlóssy József, vicepreședintele SENCE. Borboly Csaba, președintele Consiliului Județean Harghita a salutat cei prezenți în calitate de gazdă a evenimentului, denumind Tirolul de Sud ca un exemplu de conviețuire demn de urmat. Conform celor declarate de președinte, simpozionul din Miercurea-Ciuc este al doilea în cadrul seriei de evenimente lansate de autoritatea județeană în vederea discuțiilor cu locuitorii de etnie română din județul Harghita, deoarece fără un consens la nivel județean, autonomia sau înființarea unei regiuni nu poate fi realizată. În luna august, jurnalistul Emil Hurezeanu a avut două prezentări, fiind realizat un sondaj de opinie în rândul românilor din regiune cu privire la înființarea unei regiuni separate președintele CJ declarând că rezultatele sondajului vor fi prezentate în curând. În cuvintele sale Borboly Csaba a relatat și despre faptul că presa centrală prezintă o imagine distorsionată a situației existente în Secuime, fără a întreba românii din județ. 4

6 Noi, cei care trăim pe aceste meleaguri, trebuie să rezolvăm problemele noastre în comun, fără a lua în considerare apartenența etnică, a declarat Borboly Csaba, adăugând că în acest sens ne ajută cunoașterea experiențelor din Tirolul de Sud. O regiune trebuie recunoscută și nu trasată Komlóssy József a citit cuvintele introductive ale publicației simpozionului în vederea evitării oricăror neînțelegeri. Astfel scopul prezentărilor este de a oferi, românilor și maghiarilor deopotrivă, prin exemplul provinciei autonome multilingve Alto Adige/Tirolul de Sud, puncte de referință utile pentru crearea unei regiuni de succes în Europa spre beneficiul tuturor locuitorilor născuți în acest spațiu indivizibil și unitar din punct de vedere istoric, numit Ținut Secuiesc. Această regiune europeană trebuie înfăptuită nu prin trasarea limitelor sale, ci prin recunoașterea existenței sale bazată pe realități. Christoph Pan, în prezentarea sa intitulată Introducere: de la o sursă de conflict la o regiune europeană de succes, a prezentat istoricul provinciei 5

7 O autonomie de succes: Tirolul de Sud Egy sikeres autonómiamodell: Dél-Tirol Tirolul de Sud. Cei prezenți au putut afla că provincia autonomă Alto Adige/Tirolul de Sud a fost anexată Italiei după Primul Război Mondial în În sudul Tirolului, care aparținea pe vremuri Imperiului Habsburgic, trăia o comunitate alcătuită în mare majoritate de vorbitori de limbă germană, proporția vorbitorilor de ladină era de 4%, iar cea a italienilor de 3%. Regimul fascist care a durat 20 de ani, a încercat să italieneze și să alunge sau să mute populația autohtonă în Imperiul German. Tirolul de Sud a devenit o provincie autonomă pentru prima dată după cel de-al Doilea Război Mondial, însă, provincia nu a putut asigura o pro- tecție adecvată celor două popoare minoritare. Astfel, cazul Tirolului de Sud, o sursă permanentă de litigiu între Austria și Italia a ajuns în fața Adunării Generale a ONU în 1960, care a chemat părțile oponente 6

8 la reconciliere. După negocieri îndelungate, în 1971 s-a creat a doua autonomie în Tirolul de Sud, care este clădită și dezvoltată de peste 20 de ani. Conform celor prezentate, autonomia Tirolului de Sud se constituie ca un multiplu exemplu în Europa. După dobândirea autonomiei, o provincie italiană slabă din punct de vedere structural, s-a dezvoltat într-o regiune europeană multilingvă de succes. Ținutul împovărat de rate ridicate ale șomajului și de imigrare s-a transformat, de-a lungul anilor, într-o regiune bogată, unde ocuparea forței de muncă este totală, iar venitul pe cap de locuitor întrece cu mult venitul mediu din Italia. Din punct de vedere istoric Tirolul de Sud corespunde cu regiunea Trentino Alto Adige, adică cu spațiul din provincia austriacă Tirol, care, după Primul Război Mondial, a fost atașată Italiei. Astăzi Tirolul de Sud este considerat a fi constituit din județul autonom Bolzano/Bozen cu locuitori în majoritate de etnie germană. Titlul prezentării lui Davide Zaffi a fost Autonomia Tirolului de Sud perspectiva guvernului. După cel de-al Doilea Război Mondial, statul italian a acceptat principiul de bază al democrației care spune că autonomia trebuie creată împreună cu populația vizată și, într-un final, după tratative îndelungate, s-a găsit o soluție care s-a dovedit acceptabilă pentru ambele părți, atât pentru teritoriul vizat, cât și pentru statul italian. În consecință, tensiunile mari existente în prealabil în Tirolul de Sud s-au redus, relațiile internaționale s-au îmbunătățit, iar în această regiune a Italiei s-a creat bunăstarea materială. 7

9 Autonomie în autonomie Conform prezentării lui Zaffi, în Tirolul de Sud puterea centrală poate interveni prin intermediul Curții Constituționale, fiind atacabile legile adoptate de parlamentul regional, care însă nu pot fi adoptate fără consensul celor trei grupuri etnice. Aceste mijloace apără minoritățile locale, fiind o autonomie în autonomie însă în ultimii 20 de ani nu sunt exemple să fi fost adoptată o normă juridică din cauza neexistenței acordului unui grup minoritar și nici Austria nu a fost nevoită să intervină. Există două principii în provincie: proporționalitatea și bilingvismul. Locurile de muncă în cadrul instituțiilor publice sunt create luând în considerare ponderile etnice stabilite în urma recensământului, iar funcționarii publici au obligația de a vorbi două, iar în localitățile cu majoritate ladină, trei limbi. Titlul prezentării lui Lucio Giudiceandrea a fost Italienii din Tirolul de Sud: de la refuz la acceptare. Jurnalistul a relatat că, într-o primă etapă, italienii au considerat Tirolul de Sud ca proprietatea lor, civilizând zonele barbare. Cei ajunși în Tirolul de 8

10 Sud au avut rolul de a prelua administrația locală și de a crește ponderea grupului etnic. Pentru o lungă perioadă de timp au fost iritați de multilingvismul provinciei, însă majoritatea a recunoscut că cunoașterea limbii germane este un avantaj, contribuind la creșterea oportunităților pe piața forței de muncă. În ultimii cincisprezece ani, în Tirolul de Sud se încheie perioada resentimentelor și a refuzului în rândul italienilor. Crește interesul față de cultura și limba germană, din ce în ce mai mulți încep să vorbească limba germană și încep să dezvolte relații adevărate cu vecinii lor vorbitori de limbă germană, iar ideea autonomiei devine din ce în ce mai acceptată. Italienii din Tirolul de Sud, chiar dacă au înfruntat dificultăți, sunt acum capabili să accepte Tirolul de Sud, așa cum este, ca un Heimat (patrie) al lor. Cadrul conviețuirii este determinat din ce în ce mai mult de recunoașterea faptului că sunt dependenți reciproc, nici unul dintre ei nu poate învinge cealaltă parte a accentuat Giudiceandrea. 9

11 Prezentările invitaţilor din Tirolul de Sud CHRISTOPH PAN : Provincia autonomă Alto Adige/Tirolul de Sud a fost anexată Italiei după Primul Război Mondial, în În sudul Tirolului, care aparținea pe vremuri Imperiului Habsburgic, trăia o comunitate alcătuită în mare majoritate de vorbitori de limbă germană, proporția vorbitorilor de limba ladină era de 4%, iar cea a italienilor de 3%. Regimul fascist, care a durat 20 de ani, a încercat să italienizeze și să alunge sau să mute populația autohtonă în Imperiul German. Tirolul de Sud a devenit o provincie autonomă pentru prima dată după cel de-al Doilea Război Mondial, însă provincia nu a putut asigura o protecție adecvată celor două popoare minoritare. Astfel, cazul Tirolului de Sud, o sursă permanentă de litigiu între Austria și Italia a ajuns în fața Adunării Generale a ONU în 1960, care a chemat părțile oponente la reconciliere. După negocieri îndelungate, în 1971 s-a creat a doua autonomie în Tirolul de Sud, care este clădită și dezvoltată de peste de 20 ani. Astăzi, autonomia Tirolului de Sud se constituie ca un multiplu exemplu în Europa. După dobândirea autonomiei, o provincie italiană slabă din punct de vedere structural, s-a dezvoltat într-o regiune europeană multilingvă de succes. Ținutul împovărat de rate ridicate ale șomajului și de imigrare s-a transformat, de-a lungul anilor, într-o regiune bogată, unde ocuparea 10

12 forței de muncă este totală, iar venitul pe cap de locui tor întrece cu mult venitul mediu din Italia. Sursa potențială de conflict etnic existentă datorită prezenței celor trei grupuri de popoare vorbitoare de limbi diferite s-a transformat, de-a lungul timpului, într-o resursă suplimentară culturală și economică, asigurând, astfel, liniștea socială în regiune. Această situație este avantajoasă și pentru Republica Italiană, care nu mai trebuie să se ferească de eventualele conflicte, și care se bucură anual de un venit suplimentar de jumătate de miliard de euro, aceasta fiind suma cu care Tirolul de Sud contribuie la bugetul central. 11

13 DAVIDE ZAFFI Construcția statală italiană, al cărei succes multă vreme a fost pus sub semnul îndoielii, a avut loc în aceeași perioadă ca în România. Nu a fost deloc ușor de demonstrat că poate fi unificată într-un singur stat întreaga populație a Italiei, compusă din multe grupuri dominate de dinastii glorioase, care timp de secole s-au războit între ele. Dinastia de Savoia se străduia la Roma să italienizeze și să unifice toate grupurile de popoare, instituind și aplicând în viața publică aceleași măsuri și norme. Între 1870 și 1945 nu au existat diferențe teritoriale în administrația publică din Italia. Scoaterea în evidență la nivelul administrației centrale a diferențelor locale ar fi însemnat un pericol, nu în întregime nefondat, pentru statul italian. După cel de-al Doilea Război Mondial, ca reacție la regimul fascist, a cărui doctrină și-a propus înfăptuirea chiar până la extrem a dogmei unității și a centralizării, s-au creat cinci regiuni autonome. Atunci a apărut și ideea autonomiei Tirolului de Sud. Primul pas trebuia să fie stabilirea unui cadru care urma să fi adaptat la situația concretă de acolo, însă nimeni nu știa exact, cum anume ar trebui să se întâmple acest lucru. În prima fază, statul a încercat să-și realizeze conceptul propriu privind autonomia. Ulterior, statul a acceptat principiul de bază al democrației care spune că autonomia trebuie creată împreună cu populația vizată. În final, după tratative îndelungate, s-a găsit o soluție care s-a dovedit acceptabilă pentru ambele părți, atât pentru teritoriul vizat, cât și pentru statul italian. În consecință, tensiunile mari existente în prealabil în Tirolul de Sud s-au redus, relațiile internaționale s-au îmbunătățit, iar în această regiune a Italiei s-a creat bună starea materială. 12

14 LUCIO GIUDICEANDREA : Istoria italienilor din Tirolul de Sud sau mai exact a sud-tirolezilor vorbitori de limbă italiană se împarte în trei perioade. Prima perioadă începe în 1919, cu anexarea pașnică de către italieni a Tirolului de Sud. Italienii ajunși în Tirolul de Sud în perioada regimului fascist aveau să fie în fruntea administrației publice, a sectorului industrial și a presei, impunându-și forțat cultura și limba în rândul comunității vorbitoare de limbă germană și introducând noi nume proprii și geografice. Până în anii șaizeci, acești italieni se simțeau stăpânii Tirolului de Sud. Orice revendicare privind autonomia Tirolului de Sud avea să se lovească de refuzul opiniei publice și de boicotul politicienilor italieni. A doua perioadă a început în 1969 cu introducerea așa-numitului pachet de propuneri Alto Adige (Paket). Partea din cel de-al doilea statut de autonomie privind multilingvismul și sistemul electoral proporțional i-a prins pe nepregătite pe italienii din Tirolul de Sud, care au reclamat acest nou sistem ca fiind nedrept și l-au perceput ca o pedeapsă. A început, însă, o creștere a resentimentelor față de consiliul regional condus de Partidul Popular din Tirolul de Sud (SVP), un catch-all party al sud-tirolezilor. Partidul neofascist Mișcarea Socială Italiană (MSI) a devenit cel mai popular partid în rândul italienilor din Tirolul de Sud. A treia perioadă reflectă ultimii cincisprezece ani: se încheie perioada resentimentelor și a refuzului în rândul italienilor din Tirolul de Sud. Crește interesul față de cultura și limba germană, din ce în ce mai mulți încep să vorbească limba germană și încep să dezvolte relații adevărate cu vecinii lor vorbitori de limbă germană. Ideea autonomiei devine din ce în ce mai acceptată: cadrul conviețuirii este definit din ce în ce mai mult de recunoașterea reciprocă a faptului că existența celor două popoare 13

15 se intercondiționează și că nici unul din popoare nu îl va putea domina pe celălalt. Italienii din Tirolul de Sud, chiar dacă au înfruntat dificultăți de-a lungul timpului, sunt acum capabili să accepte Tirolul de Sud așa cum este, ca un Heimat al lor. 14

16 Jó példa az együttműködésre Az olaszországi Dél-Tirol tartomány az Európában működő autonóm régiók közül a lehető legjobb példa Székelyföld számára mind kulturális sajátosságait, mind földrajzi adottságait, mind gazdasági versenyképességét tekintve. A szeptember 16-i csíkszeredai szimpózium kiváló alkalom volt arra, hogy a romániai régiók átalakításáról szóló vitában újabb érveket ismertessünk meg egy székelyföldi régió kialakításának szükségessége mellett. Az idén júniusban fellángolt vitában már számos fejlesztéspolitikai, társadalmi, gazdasági (ezen belül turisztikai), illetve politikai szempontot felsoroltunk. Az egyik legfontosabb érv a fejlesztéspolitikai: ha sikerül megalakítani a székelyföldi régiót, úgy a gazdasági hátrányból előny kovácsolható, hisz a térség reális gazdasági mutatóit nem torzítja Brassó és Szeben megye teljesítménye, tehát egy szegényebb régió több fejlesztési forrásra jogosult. A másik fontos érv turisztikai: a Székelyföld brand amely épül, számos projekt révén remélhetőleg rövid időn belül az ország egyik legfontosabb turisztikai terméke lesz. A térség imázsa a többféle kultúra és etnikai csoport egymás mellett élését jelenti, ez teszi vonzóvá, erre épül Hargita megye turisztikai stratégiája, és a turisztikai kínálat részét képezi valamennyi etnikai csoport kultúrája. Ráadásul gazdasági előnyt jelenthet, hogy a helyiek legalább két nyelvet beszélnek, ami kedvező lehet a román és a magyar tőke beáramlásának egyaránt. A Székelyföld fogalma európai eszméken alapul: sokszínűség, a kisebbségek tisztelete, a másság tiszteletben tartása. A székelyföldi lakos identitása gazdagabbá teszi az egyént, aki nemcsak magyar vagy román nemzetiségű, hanem székelyföldi is. Mint azt korábban is hangsúlyoztam, 15

17 a Székelyföld régió nem valósulhat meg a helyi román nyelvű lakosok megkérdezése, támogatása nélkül nélkülük nem fog menni. Ápolnunk kell a székelyföldi román közösséggel a jó kapcsolatot, még szorosabb együttműködés szükséges, magunk mellé kell állítanunk őket és segítségükkel a bukaresti román politikai elitet. Konszenzuskereséssel, politikai eszközökkel. E párbeszéd kialakításában jelentős lépésnek tartom a déltiroli szakemberek bemutatóját. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke 16

18 Egy sikeres autonómiát mutattak be Csíkszeredában , -. Az olaszországi Alto-Adige Südtirol autonóm tartomány útja az egykori problémás térségtől a mai többnyelvű, sikeres európai régióig című szimpóziumot szeptember 16-án Csíkszeredában is megszervezte az SVI Südtiroler Volksgruppen-Institut (Bozen, Olaszország), a SENCE Society for the Enhancement of National Communities in Europe (Zürich, Svájc) és az INTEREG Internationales Institut für Nationalitätenrecht und Regionalismus (München, Németország), Hargita Megye Tanácsával 17

19 O autonomie de succes: Tirolul de Sud Egy sikeres autonómiamodell: Dél-Tirol együttműködve. A három előadó Christoph Pan, a bozeni Dél-tiroli Népcsoportok Intézet vezetője, Davide Zaffi, a trentói DeutschItalienisches Geschichtsinstitut kutatója, valamint Lucio Giudiceandrea újságíró, az olasz rádió-televíziós csatorna (RAI) bozeni közszolgálati rádióadójának munkatársa volt, a moderátor pedig Komlóssy József autonómiaszakértő, a SENCE alelnöke. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke házigazdaként üdvözölte a jelenlévőket, és Dél-Tirolt az együttélés kiváló példájának nevezte. Mint elmondta, ez a szimpózium már a második eseménye annak a párbeszédsorozatnak, amelyet a megyei tanács idén nyáron kezdeményezett Hargita megye román ajkú lakóival, hiszen a velük való konszenzus nélkül nem lehetséges Székelyföld autonómiájának vagy egy székelyföldi régiónak a megteremtése. Augusztusban Emil Hurezeanu újságíró tartott előadást, és két felmérés is készült a székelyföldi románok körében, hogy mit gondolnak egy külön 18

20 régió megalakításáról a közvélemény-kutatások eredményeit hamarosan ismertetik, jelentette be a tanácselnök, aki kitért arra is, hogy a központi román sajtó hamis képet fest a székelyföldi helyzetről, miközben meg se kérdezi a helyi románokat, a bukaresti politikum pedig a jelenlegi gazdasági válságban többször is kijátszotta a magyar kártyát. Nekünk, akik itt élünk, etnikai hovatartozástól függetlenül, közösen kell megoldanunk problémáinkat jelentette ki Borboly Csaba, hozzátéve: mindebben segíthet a dél-tiroli tapasztalatok megismerése. Egy régiót elfogadni kell, nem kijelölni Komlóssy József felolvasta a szimpóziumra készített kiadvány általa írt előszavát, a félreértések elkerülése végett. Eszerint a bemutató célja az, hogy az Alto Adige/Dél-Tirol többnyelvű autonóm tartomány példájával románoknak és magyaroknak egyaránt fogódzókat adjon ahhoz, hogy abban a történelmileg összetartozó egységes térben, melyet Székelyföldnek neveznek, s amelynek egyaránt gyermekei, miként teremthetnek meg vállvetve, együtt egy sikeres európai régiót. Egy olyan európai régiót, amit nem kijelölni kell, hanem elfogadni annak valós alapokra épülő létét. Christoph Pan Bevezetés: a konfliktusforrástól a többnyelvű, sikeres európai régióig című előadásában ismertette Dél- Tirol történetét. A jelenlévők megtudhatták, hogy Alto Adige/Dél-Tirol autonóm tartományt az első világháború után, 1919-ben csatolták Olaszországhoz. Az egykoron a Habsburg Birodalomhoz tartozó Tirol déli részében túlnyomóan német anyanyelvű közösség élt, a ladin anyanyelvűek aránya 4%, az olaszoké 3% volt. A tősgyökeres népességet a 20 évig tartó fasiszta uralom megpróbálta elolaszosítani és elűzni, illetve áttelepíteni a Német Birodalomba. Dél-Tirol először a második világháború után vált autonóm régióvá, amely azonban nem nyújtott elegendő védelmet a két kisebbségben élő népcsoport számára. Így a terület 19

21 esete, amely Ausztria és Olaszország között állandó jogvita forrásává vált, 1960-ban az ENSZ közgyűlése elé került, mely a két szembenálló felet megbékélésre szólította fel. Hosszas tárgyalások után 1971-ben jött létre a második dél-tiroli autonómia, melyet több mint 20 éve sikeresen építenek, fejlesztenek. Mint elhangzott, a dél-tiroli autonómia ma többszörösen példaértékű Európában. Az autonómia elnyerését követően a strukturálisan gyenge olasz tartomány egy sikeres többnyelvű európai régióvá fejlődött. A magas munkanélküliséggel és elvándorlással sújtott vidékből az évek alatt egy gazdag, teljes foglalkoztatással és az olasz átlagot messze meghaladó egy főre eső jövedelemmel bíró régió lett. (Dél-Tirol történelmileg megegyezik Trentino Alto Adige régióval, vagyis azzal a területtel, amelyet az első világháború után az osztrák Tirol tartományból 20

22 Olaszországhoz csatoltak, manapság viszont csak a nagyrészt német nyelvű Bolzano/Bozen autonóm megyét értik Dél-Tirol alatt.) Davide Zaffi A dél-tiroli autonómia a kormányzat szempontjából címmel tartott előadást. Az olasz állam a második világháború után elfogadta a demokrácia azon alapelvét, hogy az autonómiát az érintett népességgel közösen kell létrehozni, és hosszas tárgyalások után megoldást talált, amely mindkét félnek, az érintett területnek és magának az államnak is elfogadhatónak bizonyult. Ennek következtében Dél-Tirolban a korábbi nagy feszültségek csökkentek, a nemzetközi kapcsolatok javultak, valamint Olaszország e régiójában anyagi jólét alakult ki. 21

23 Autonómia az autonómiában Dél-Tirolban a központi hatalom az alkotmánybíróság révén léphet közbe, mutatott rá Zaffi, a taláros testületnél ugyanis megtámadhatók a regionális parlament által elfogadott törvények, azonban ezek nem hozhatók meg a három népcsoport egyetértése nélkül. Mindez védi a helyi kisebbségeket, úgymond autonómia az autonómiában ám az utóbbi húsz évben nem volt rá példa, hogy ne fogadjanak el jogszabályt valamelyik nyelvcsoport ellenkezése miatt, és Ausztriának sem kellett egyszer sem közbelépnie mint védhatalomnak. Két elv érvényesül a tartományban: az arányosság és a kétnyelvűség. A népszámlálás szerinti etnikai arányok figyelembevételével osztják el a közintézményekben a munkahelyeket, és a tisztviselőknek beszélniük kell két, a ladin többségű településeken pedig mindhárom nyelvet. Lucio Giudiceandrea előadásának címe A dél-tiroli olaszok és az autonómia: az elutasítástól az elfogadásig. Az újságíró elmondta, hogy az Val Venosta Virtschgau Burgraviato Burggrafenamt Alca Valle Isarco Wipptal Valle Isarco Eisacktal Salto-Sciliar Salten-Schlern Val Pusteria Pustertal Oltradige-Bassa Atesina Uberetsch-Unterland Bolzano Bozen 22

24 olaszok kezdetben úgy tekintettek Dél-Tirolra, mint a tulajdonukra, barbár területet akartak civilizálni. Azért telepítették őket Dél- Tirolba, hogy elfoglalják a helyi közigazgatást, és nőjön az arányuk a térségben. Hosszú ideig irritálta őket a tartomány többnyelvűsége, de a többségük mára már felismerte, hogy a német nyelvismeret csak előnyükre válhat, például nőnek a lehetőségeik a munkaerőpiacon. Az elmúlt tizenöt évben a dél-tiroli olaszoknál tulajdonképpen lezárult az ellenszenv és elutasítás időszaka. A német kultúra és nyelv iránti érdeklődés növekszik, egyre többen beszélnek németül és alakítanak ki valós kapcsolatot német nyelvű szomszédjaikkal, és az autonómia eszméje egyre elfogadottabbá vált. A Dél-Tirolban élő olaszok még ha nehézségek árán is most már képesek Dél-Tirolt a Heimatnak (hazának) tekinteni. Az együttélés kereteit egyre inkább az a kölcsönös felismerés határozza meg, hogy egymásra vannak utalva, és hogy egyikük sem tud felülkerekedni a másikon hívta fel a figyelmet Giudiceandrea. 23

25 A dél-tiroli meghívottak előadásai CHRISTOPH PAN :, Alto Adige/Dél-Tirol autonóm tartományt az I. világháború után, 1919-ben csatolták Olaszországhoz. Az egykoron a Habsburg Birodalomhoz tartozó Tirol déli részében túlnyomóan német anyanyelvű közösség élt, a ladin anyanyelvűek aránya 4%, az olaszoké 3% volt. A tősgyökeres népességet a 20 évig tartó fasiszta uralom megpróbálta elolaszosítani és elűzni, illetve áttelepíteni a Német Birodalomba. Dél-Tirol először a 24

26 II. világháború után vált autonóm régióvá, amely azonban nem nyújtott elegendő védelmet a két kisebbségben élő népcsoport számára. Így Dél- Tirol esete, mely Ausztria és Olaszország között állandó jogvita forrásává vált, 1960-ban az ENSZ közgyűlése elé került, mely a két szembenálló felet megbékélésre szólította fel. Hosszas tárgyalások után 1971-ben jött létre a második dél-tiroli autonómia, melyet több mint 20 éve sikeresen építenek, fejlesztenek. A dél-tiroli autonómia ma többszörösen példaértékű Európában. Az autonómia elnyerését követően a strukturálisan gyenge olasz tartomány egy sikeres többnyelvű európai régióvá fejlődött. A magas munkanélküliséggel és elvándorlással sújtott vidékből az évek alatt egy gazdag, teljes foglalkoztatással és az olasz átlagot messze meghaladó egy főre eső jövedelemmel bíró régió lett. A három nyelvi csoport jelenlétéből adódó potenciális etnikai konfliktusforrás az idők folyamán egyre inkább kulturális és gazdasági értéktöbbletté vált, biztosítva a térség társadalmi békéjét. Az Olasz Köztársaság számára is kedvező ez a helyzet, hiszen nem kell már esetleges konfliktusokkal számolnia, továbbá évi félmilliárd euró bevételhez jut; ennyivel járul hozzá Dél-Tirol az állami költségvetéshez. DAVIDE ZAFFI - Az olasz államépítés melynek sikere sokáig kérdéses volt ugyanabban az időben ment végbe, mint Romániában. Nem volt könnyű azt bebizonyítani, hogy egy államban egyesíthető az olasz népesség, akik közül sokan évszázadokig egymás ellen háborúzó dicső dinasztiák fennhatósága alatt éltek. A Savoyai-dinasztia Rómában azon fáradozott, hogy őket is elolaszosítsa és egységesítse, melyet a közéletben ugyanazon intézkedések és normák alkalmazásával próbált elérni és 1945 között az olasz közigazgatásban nem léteztek területi különbségek. A lokális különbségek figyelembevétele a központi államigazgatásban 25

27 O autonomie de succes: Tirolul de Sud Egy sikeres autonómiamodell: Dél-Tirol nem teljesen alaptalanul állam elleni veszélyt jelentett. A II. világháború után, a fasizmus reakciójaként, melynek tanai az egység és központosítás dogmáját a végletekig követték, öt autonóm régiót hoztak létre. Ekkor merült fel a dél-tiroli autonómia ötlete is. Elsőként azonban meg kellett határozni ennek kereteit és az aktuális helyzethez igazítani, de senki sem tudta pontosan, mindez hogy történjen meg. Az állam először megpróbálta az autonómiáról alkotott saját elképzeléseit keresztülvinni. Később elfogadta a demokrácia azon alapelvét, hogy az autonómiát az érintett népességgel közösen kell létrehozni. Végül pedig, hosszas tárgyalások után, talált egy megoldást, amely mindkét félnek, az érintett területnek és magának az államnak is elfogadhatónak bizonyult. Ennek következtében Dél-Tirolban a korábbi nagy feszültségek 26

28 O autonomie de succes: Tirolul de Sud Egy sikeres autonómiamodell: Dél-Tirol csökkentek, a nemzetközi kapcsolatok javultak, valamint Olaszország e régiójában anyagi jólét alakult ki. LUCIO GIUDICEANDREA - : A dél-tiroli olaszok, pontosabban az olasz anyanyelvű dél-tiroliak története három korszakra bontható. Az első időszak Dél-Tirol 1919-es olasz bekebelezésével kezdődött. A fasizmus időszakában a Dél-Tirolba bevándorolt olaszok irányították a közigazgatást, az ipart és a médiát, ráerőltetve kultúrájukat és nyelvüket a német anyanyelvű közösségre, valamint új személy- és helységneveket vezettek be. Egészen a hatvanas évekig úgy érezték, ők Dél-Tirol urai. A dél-tiroli autonómiára vonatkozó bármilyen igény a közvélemény elutasításába és az olasz 27

29 politikusok bojkottjába ütközött. A második időszak 1969-ben az ún. Alto Adige-i javaslatcsomag (Paket) bevezetésével kezdődött. A második autonómiastatútum többnyelvűségre és arányos választási rendszerre vonatkozó része felkészületlenül érte a dél-tiroli olaszokat, akik ezt a rendszert igazságtalannak érezték és büntetésként fogták fel. A dél-tiroliak gyűjtőpártjaként működő Dél-tiroli Néppárt (SVP) vezette regionális önkormányzattal szembeni ellenérzés növekedett. A dél-tiroli olaszok körében az újfasiszta Olasz Szociális Mozgalom (MSI) lett a legnépszerűbb párt. A harmadik időszak az elmúlt tizenöt évet tükrözi: a dél-tiroli olaszoknál ekkorra lezárul az ellenszenv és elutasítás időszaka. A német kultúra és nyelv iránti érdeklődés növekszik, egyre többen beszélnek németül és alakítanak ki valós kapcsolatot német nyelvű szomszédjaikkal. Az autonómia eszméje egyre elfogadottabbá vált: az együttélés kereteit egyre inkább az a kölcsönös felismerés határozza meg, hogy egymásra vannak utalva, és hogy egyikük sem tud felülkerekedni a másikon. A Dél-Tirolban élő olaszok még ha nehézségek árán is most már képesek Dél-Tirolt Heimatnak tekinteni. 28

A zsűri tagjai: Ádám Gyula, Balázs Attila, Bálint Zsigmond, Erdély Bálint Előd, Henning János

A zsűri tagjai: Ádám Gyula, Balázs Attila, Bálint Zsigmond, Erdély Bálint Előd, Henning János Kapcsolat Contact Kapcsolat válogatás a Kapcsolat fotópályázatra beérkezett fényképekből A világunk végtelen összefüggések rendszere: a viszonyok némelyike magától érthetődő, mások számunkra érzékelhetetlenek,

Részletesebben

Nándor BÁRDI RELAÞIILE ROMÂNO-MAGHIARE, TRECUT ªI VIITOR A ROMÁN MAGYAR KAPCSOLATOK, MÚLT ÉS JELEN

Nándor BÁRDI RELAÞIILE ROMÂNO-MAGHIARE, TRECUT ªI VIITOR A ROMÁN MAGYAR KAPCSOLATOK, MÚLT ÉS JELEN Nándor BÁRDI RELAÞIILE ROMÂNO-MAGHIARE, TRECUT ªI VIITOR A ROMÁN MAGYAR KAPCSOLATOK, MÚLT ÉS JELEN ROMANIAN-HUNGARIAN RELATIONS BETWEEN PAST AND FUTURE RELAÞIILE ROMÂNO-MAGHIARE, TRECUT ªI VIITOR A. Despre

Részletesebben

DISPOZIŢIA NR. 895 din 12.10.2015 privind convocarea Consiliului Judeţean Bihor

DISPOZIŢIA NR. 895 din 12.10.2015 privind convocarea Consiliului Judeţean Bihor ROMÂNIA CONSILIUL JUDEŢEAN BIHOR BIHAR MEGYEI TANÁCS BIHOR COUNTY COUNCIL CABINETUL PREŞEDINTELUI DISPOZIŢIA NR. 895 din 12.10.2015 privind convocarea Consiliului Judeţean Bihor În temeiul art. 94 alin.(1)

Részletesebben

A törpevízerőművek helyzete Hargita Megyében

A törpevízerőművek helyzete Hargita Megyében A törpevízerőművek helyzete Hargita Megyében URBANISZTIKAI ENGEDÉLYEZÉSI FOLYAMAT PROCESUL DE AUTORIZARE DPDV. URBANISTIC Korodi Szabolcs építész URBANISZTIKAI SZAKMAI SZEMPONT PUNCTUL DE VEDERE AL PROFESIEI

Részletesebben

Fonduri europene oportunități de finanțare, investiții, evenimente Úniós források beruházások finanszírozásának, események szervezésének lehetősége

Fonduri europene oportunități de finanțare, investiții, evenimente Úniós források beruházások finanszírozásának, események szervezésének lehetősége Fonduri europene oportunități de finanțare, investiții, evenimente Úniós források beruházások finanszírozásának, események szervezésének lehetősége Ce s-a întâmplat? Mi történt? 2003-2009 Phare Coeziune

Részletesebben

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG FENNTARTHATÓSÁGA HARGITA MEGYÉBEN-konferencia SUSTENABILITATEA PATRIMONIULUI CONSTRUIT ÎN JUDEŢUL HARGHITA-conferinţă 22.02.2013.

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG FENNTARTHATÓSÁGA HARGITA MEGYÉBEN-konferencia SUSTENABILITATEA PATRIMONIULUI CONSTRUIT ÎN JUDEŢUL HARGHITA-conferinţă 22.02.2013. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG FENNTARTHATÓSÁGA HARGITA MEGYÉBEN-konferencia 22.02.2013. Hargita Megye Tanácsa, Faluképvédelmi programja, 2009- Modern székely ház: 2011-es alprogram A Modern székely ház program számokban:

Részletesebben

Dr. Csordás - László Enikő - manager de proiect / projektmenedzser Erika Posmoşanu asistent de proiect / projekt asszisztens

Dr. Csordás - László Enikő - manager de proiect / projektmenedzser Erika Posmoşanu asistent de proiect / projekt asszisztens Prezentarea proiectului Crearea de laboratoare de restaurare de înaltă performaţă cu centrele Debreţin-Oradea Kiemelt műszaki tartalommal rendelkező restaurátor műhelyek kialakítása Debrecen Nagyvárad

Részletesebben

Gabriel ANDREESCU NECESITATEA RECONCILIERII INTERNE A BELSÕ MEGBÉKÉLÉS SZÜKSÉGESSÉGE THE NEED FOR DOMESTIC RECONCILIATION

Gabriel ANDREESCU NECESITATEA RECONCILIERII INTERNE A BELSÕ MEGBÉKÉLÉS SZÜKSÉGESSÉGE THE NEED FOR DOMESTIC RECONCILIATION Gabriel ANDREESCU NECESITATEA RECONCILIERII INTERNE A BELSÕ MEGBÉKÉLÉS SZÜKSÉGESSÉGE THE NEED FOR DOMESTIC RECONCILIATION NECESITATEA RECONCILIERII INTERNE Dragi colegi, Mã grãbesc sã vã trimit rãspunsul

Részletesebben

Újranyílhatnak a vágópontok

Újranyílhatnak a vágópontok Hargita Megye Tanácsa havi tájékoztatója XI. évfolyam 3. szám 2011. szeptember Újranyílhatnak a vágópontok 3. oldal Új járművek a Hargita megyei hegyimentőknek Szeptember 15-én a csíkszeredai megyeházához

Részletesebben

LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ

LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ Aprobat cu Ordin al ministrului educaţiei şi cercetării nr. 5198 / 01.11.2004 M I N I S T E R U L E D U C A Ţ I E I Ş I C E R C E T Ă R I I CONSILIUL NAŢIONAL PENTRU CURRICULUM PROGRAME ŞCOLARE PENTRU

Részletesebben

MŰVELŐDÉSI SZAKTESTÜLET PÁLYÁZATI ŰRLAP

MŰVELŐDÉSI SZAKTESTÜLET PÁLYÁZATI ŰRLAP PÁLYÁZATI ŰRLAP Pályázó szervezet neve: Program megnevezése: VÉGVÁRÉRT ALAPITVÁNY IX. HAGZOMÁNYŐRZŐ NÉPTÁNCTÁBOR Iktatási szám (nem kitöltendő): Kitöltés módja: számítógéppel. I. ADATLAP ÉS ÖSSZEGZŐ 1.

Részletesebben

Biomasa o sursă de energie regenerabilă

Biomasa o sursă de energie regenerabilă 7/16/2015 Biomasa o sursă de energie regenerabilă Mesagerul de Covasna Biomasa o sursă de energie regenerabilă in Știri iunie 23, 2015 Clusterul Biomasei Green Energy a organizat ieri, la sediul Universității

Részletesebben

25. H í r l e v é l 2011. október Magyar Kaktusz és Pozsgás Társaság Közhasznú Egyesület Internetes Újságja

25. H í r l e v é l 2011. október Magyar Kaktusz és Pozsgás Társaság Közhasznú Egyesület Internetes Újságja 25. H í r l e v é l 2011. október Magyar Kaktusz és Pozsgás Társaság Közhasznú Egyesület Internetes Újságja Miről olvashatunk a Debreceni Pozsgástár már megjelent, 2011. 3. szeptemberi újságjában? A Gymnocalycium

Részletesebben

Raport de activitate pe anul 2013 2013-as tevékenységi beszámoló

Raport de activitate pe anul 2013 2013-as tevékenységi beszámoló Raport de activitate pe anul 2013 2013-as tevékenységi beszámoló Direcția generală management / Menedzsment vezérigazgatóság Compartimentul resurse umane / Humánerőforrás részleg Compartimentul management

Részletesebben

mmcité www.mmcite.com

mmcité www.mmcite.com mmcité Oraș Spațiile publice ale orașelor sunt locuri fascinante unde oamenii se întâlnesc cu istoria. Ne bucurăm că designul nostru este focusat asupra a ceva așa de interesant precum zonele urbane. Putem

Részletesebben

JÓ GYAKORLATOK Megvalósított projektek a Csík LEADER Helyi Akciócsoport területén

JÓ GYAKORLATOK Megvalósított projektek a Csík LEADER Helyi Akciócsoport területén JÓ GYAKORLATOK Megvalósított projektek a Csík LEADER Helyi Akciócsoport területén Minőséget teremtünk! Start spre calitate! Jövőképünk: A test-lélek-szellem hármassága az élet teljessége. A helyi gazdaság

Részletesebben

Analiza comparată a identităţii minorităţilor maghiare din Bazinul Carpatic. A Kárpát-medencei magyarok nemzeti identitásának összehasonlító elemzése

Analiza comparată a identităţii minorităţilor maghiare din Bazinul Carpatic. A Kárpát-medencei magyarok nemzeti identitásának összehasonlító elemzése STUDII DE ATELIER. CERCETAREA MINORITĂŢILOR NAŢIONALE DIN ROMÂNIA WORKING PAPERS IN ROMANIAN MINORITY STUDIES MŰHELYTANULMÁNYOK A ROMÁNIAI KISEBBSÉGEKRŐL Nr. 2 Veres Valér Analiza comparată a identităţii

Részletesebben

LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ

LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ Anexa nr. 2 la Ordiul ministrului educaţiei şi cercetării nr. 3919 / 20.04.2005 M I N I S T E R U L E D U C A Ţ I E I Ş I C E R C E T Ă R I I CONSILIUL NAŢIONAL PENTRU CURRICULUM PROGRAME ŞCOLARE PENTRU

Részletesebben

PRINCIPALELE CARACTERISTICI SOCIO ECONOMICE ALE A DÉL-ALFÖLD ÉS A VEST RÉGIÓ FONTOSABB TÁRSADALMI GAZDASÁGI JELLEMZÖI,

PRINCIPALELE CARACTERISTICI SOCIO ECONOMICE ALE A DÉL-ALFÖLD ÉS A VEST RÉGIÓ FONTOSABB TÁRSADALMI GAZDASÁGI JELLEMZÖI, PRINCIPALELE CARACTERISTICI SOCIO ECONOMICE ALE REGIUNILOR DÉL-ALFÖLD UNGARIA ŞI VEST ROMÂNIA, 2008 2011 A DÉL-ALFÖLD ÉS A VEST RÉGIÓ FONTOSABB TÁRSADALMI GAZDASÁGI JELLEMZÖI, 2008 2011 Editor responsabil

Részletesebben

László KÜRTI MAREA SCHIMBARE ªI CONSECINÞELE ACESTEIA A VÁLTOZÁS ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI THE GREAT CHANGE AND ITS CONSEQUENCES

László KÜRTI MAREA SCHIMBARE ªI CONSECINÞELE ACESTEIA A VÁLTOZÁS ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI THE GREAT CHANGE AND ITS CONSEQUENCES László KÜRTI MAREA SCHIMBARE ªI CONSECINÞELE ACESTEIA A VÁLTOZÁS ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI THE GREAT CHANGE AND ITS CONSEQUENCES MAREA SCHIMBARE ªI CONSECINÞELE ACESTEIA 1. Dupã 1989 Fãrã îndoialã, primãvara

Részletesebben

ROMÂNIA CONSILIUL JUDEŢEAN BIHOR BIHAR MEGYEI TANÁCS BIHOR COUNTY COUNCIL

ROMÂNIA CONSILIUL JUDEŢEAN BIHOR BIHAR MEGYEI TANÁCS BIHOR COUNTY COUNCIL ROMÂNIA CONSILIUL JUDEŢEAN BIHOR BIHAR MEGYEI TANÁCS BIHOR COUNTY COUNCIL CABINETUL PREŞEDINTELUI DISPOZIŢIA NR. 300 din 16 aprilie 2015 privind convocarea Consiliului Judeţean Bihor În temeiul art. 94

Részletesebben

RAPORT ANALIZĂ. Anul școlar 2012-2013

RAPORT ANALIZĂ. Anul școlar 2012-2013 RAPORT ANALIZĂ Anul școlar 2012-2013 1. Baza materială Inceperea anului școlar 2012-2013 aproape a pornit in condiții excelente din punct de vedere al bazei materiale. S-au schimbat 6 rânduri de geamuri

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 101. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 101. szám MAGYAR KÖZLÖNY 101. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. július 10., péntek Tartalomjegyzék 182/2015. (VII. 10.) Korm. rendelet A Magyarország Kormánya és Románia Kormánya közötti, a Magyar Köztársaság

Részletesebben

TÖMB, UTCAKÉP - ÉRTÉKELŐ ADATLAP FIŞĂ DE CARTARE - ZONĂ, TRAMĂ STRADALĂ Település / Localitate Almás / Merești

TÖMB, UTCAKÉP - ÉRTÉKELŐ ADATLAP FIŞĂ DE CARTARE - ZONĂ, TRAMĂ STRADALĂ Település / Localitate Almás / Merești 1/9 1. Általános adatok / Date generale Keltezés / Data nov. 2011 Adatgyűjtő neve/nume responsabil András Alpár, Lőrincz Barna Aláírása/Semnătura Rajz azonosítója/nr. desen Fotók azonosítója/nr.identificare

Részletesebben

JÓ GYAKORLATOK Megvalósított projektek a Csík LEADER Helyi Akciócsoport területén

JÓ GYAKORLATOK Megvalósított projektek a Csík LEADER Helyi Akciócsoport területén JÓ GYAKORLATOK Megvalósított projektek a Csík LEADER Helyi Akciócsoport területén Minőséget teremtünk! Start spre calitate! Jövőképünk: A test-lélek-szellem hármassága az élet teljessége. A helyi gazdaság

Részletesebben

PENSIUNI VENDÉGHÁZAK. Tordaszentlászló. Săvădisla. Magyarfenes. Vlaha. Sztolna (Isztolna) Stolna. Magyarlóna. Luna de Sus

PENSIUNI VENDÉGHÁZAK. Tordaszentlászló. Săvădisla. Magyarfenes. Vlaha. Sztolna (Isztolna) Stolna. Magyarlóna. Luna de Sus PENSIUNI VENDÉGHÁZAK Săvădisla Tordaszentlászló 110 Pensiunea Mysterious Spa Mysterious Spa panzió 112 Pensiunea şi restaurantul Copfos csárda Copfos csárda 113 Tamás Bistro Tamás Bisztró 115 Pensiunea

Részletesebben

1. PREZENTAREA GENERALĂ A PROIECTULUI

1. PREZENTAREA GENERALĂ A PROIECTULUI Cooperare interregională 1 1. PREZENTAREA GENERALĂ A PROIECTULUI În data de 3 ianuarie 2011, Asociaţia pentu Promovarea Afacerilor în România, cu sediul în Oradea, a lansat un proiect strategic de dezvoltare

Részletesebben

A munkahely kialakítása

A munkahely kialakítása A munkahely kialakítása A munkahely modellje A munkahely a termelés technikaigazdasági folyamatának legkisebb egysége, a termékelőállítási tevékenység, az emberi munka színtere Kettős tartalom: A tevékenység

Részletesebben

Lista pieselor expuse în lapidarul medieval

Lista pieselor expuse în lapidarul medieval Lista pieselor expuse în lapidarul medieval Panou I Castelul de la Hunedoara este unul dintre cele mai mult şi mai radical restaurate monumente. Aceste lucrări au demarat în 1868 şi cu mici întreruperi

Részletesebben

a magyar munkaerőpiacra (A román munkaerő elemzése és a magyar munkaerőpiac megnyitása a romániai munkaerő számára)

a magyar munkaerőpiacra (A román munkaerő elemzése és a magyar munkaerőpiac megnyitása a romániai munkaerő számára) A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM ÉVKÖNYVE 2006 261 272 Kassay János Bakacsi Gyula Románia EU-csatlakozásának hatása a magyar munkaerőpiacra (A román munkaerő elemzése és a magyar munkaerőpiac megnyitása a romániai

Részletesebben

Minuta şedinţei ordinare a Consiliului Judeţean Harghita din data de 21 Iunie 2012

Minuta şedinţei ordinare a Consiliului Judeţean Harghita din data de 21 Iunie 2012 ROMÂNIA JUDEŢUL HARGHITA CONSILIUL JUDEŢEAN Nr. 12845 /2012 Minuta şedinţei ordinare a Consiliului Judeţean Harghita din data de 21 Iunie 2012 Votul privind scoaterea de pe ordinea de zi proiectului de

Részletesebben

Kedves Olvasóink! Dragi cititori! Acolo unde se pierde tradiţia, acolo se găureşte timpul şi se scurge trecutul. Ancsel Éva

Kedves Olvasóink! Dragi cititori! Acolo unde se pierde tradiţia, acolo se găureşte timpul şi se scurge trecutul. Ancsel Éva Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programul De Cooperare Transfrontalieră Ungaria-România 2007-2013 Ahol elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idô, és elpereg a múlt.

Részletesebben

Proiecte de trasee tematice în județul Harghita. Tematikus túratervezetek Hargita megyében

Proiecte de trasee tematice în județul Harghita. Tematikus túratervezetek Hargita megyében Proiecte de trasee tematice în județul Harghita Tematikus túratervezetek Hargita megyében Hargita megye sajátos földrajzi adottságainak, történelmi, kulturális hagyományainak köszönhetően az ország egyik

Részletesebben

În loc de concluzii Következtetések helyett Instead of conclusions

În loc de concluzii Következtetések helyett Instead of conclusions În loc de concluzii Következtetések helyett Instead of conclusions PERSPECTIVELE EVOLUÞIEI RELAÞIILOR ROMÂNO-MAGHIARE ªI MODELUL RECONCILIERII FRANCO-GERMANE Chestiunea privind evoluþia probabilã, perspectivele

Részletesebben

Szovátai. Hírmondó. Együttműködő testvérvárosok Szovátán. Emlékezzünk. Önkormányzati tájékoztató XII. évf. 110. szám 2013. június

Szovátai. Hírmondó. Együttműködő testvérvárosok Szovátán. Emlékezzünk. Önkormányzati tájékoztató XII. évf. 110. szám 2013. június Szovátai Hírmondó Önkormányzati tájékoztató XII. évf. 110. szám 2013. június Együttműködő testvérvárosok Szovátán Aktív együttműködés a közös jövőért címmel szervezett testvérvárosi találkozót Szováta

Részletesebben

cégérték valoarea firmei 2011/06 MACSKA-EGÉR firm value SZAVATOSSÁG GARANŢIILE UN JOC DE-A ŞOARECELE ŞI PISICA

cégérték valoarea firmei 2011/06 MACSKA-EGÉR firm value SZAVATOSSÁG GARANŢIILE UN JOC DE-A ŞOARECELE ŞI PISICA FELVÁSÁRLÁS HOZZÁADOTT ÉRTÉKKEL A DOMO TŐKEBEFEKTETÉSI KALANDJAI KÉSZPÉNZ- ÉS HITELÁLLOMÁNY NÉLKÜLI ÉRTÉKELÉS VISSZATÉRTEK A FÚZIÓK ÉS FELVÁSÁRLÁSOK BELSŐ VAGY KÜLSŐ KÖNYVELÉS? MAGÁNTŐKE ROMÁNIÁBAN: TALPRA

Részletesebben

LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ

LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ Programa şcolară a fost aprobată prin Ordinul Ministrului Educaţiei, Cercetării şi Tineretului cu nr..../... MINISTERUL EDUCAŢIEI, CERCETĂRII ŞI TINERETULUI PROGRAMA ŞCOLARĂ REVIZUITĂ LIMBA ŞI LITERATURA

Részletesebben

Árgyelán Sándor, III. o. titkár. Tárgy: A nemzetiségi politika alakulása Romániában

Árgyelán Sándor, III. o. titkár. Tárgy: A nemzetiségi politika alakulása Romániában 102 Árgyelán Sándor, III. o. titkár Tárgy: A nemzetiségi politika alakulása Romániában A román állam megalakulásától kezdve (1877) soknemzetiségû volt, a nemzetiségek az elsõ világháborúig a lakosságnak

Részletesebben

6A tartalomból Conţinut 6. 2010. augusztus A Déli Szó ingyenes különkiadványa 2010. august Publicaţie periodică gratuită a revistei Déli Szó

6A tartalomból Conţinut 6. 2010. augusztus A Déli Szó ingyenes különkiadványa 2010. august Publicaţie periodică gratuită a revistei Déli Szó 2010. augusztus A Déli Szó ingyenes különkiadványa 2010. august Publicaţie periodică gratuită a revistei Déli Szó LiteratHU-R 6A tartalomból Conţinut 6 Történelmi pillanat: a kettős állampolgárság elfogadása

Részletesebben

A ROMÁN NEMZETI KORRUPCIÓELLENES ÜGYÉSZSÉG

A ROMÁN NEMZETI KORRUPCIÓELLENES ÜGYÉSZSÉG 35 Portik Imre 1 A ROMÁN NEMZETI KORRUPCIÓELLENES ÜGYÉSZSÉG Akorrupció mindenekelőtt olyan társadalmi tényező, amely már a legősibb idők óta foglalkoztatja a társadalmi berendezkedés minden szegmensét,

Részletesebben

O incursiune în istoria ºi cultura þinutului.

O incursiune în istoria ºi cultura þinutului. ,, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala Biserica Sfinþii Gyergyószentmiklósi Cosma ºi Damian, Cozmeni római katolikus templom Biserica Keresztelõ Sfinþii Cosma Szent János ºi Damian, templom - Cozmeni

Részletesebben

Hifa-Ro INFO. Din sumar... A tartalomból

Hifa-Ro INFO. Din sumar... A tartalomból Hifa-Ro INFO S e g í t s é g M i n d e n k i n e k - A j u t o r p e n t r u To ţ i 2013 anul XI. évf. nr. 42. szám Trimestrul II. negyedév A HIFA-Románia Segítség Mindenkinek Egyesület negyedévi ingyenes

Részletesebben

A Szamos folyó ökológiai állapotfelmérése, a Tisza folyó ökológiai állapotára gyakorolt hatásának vizsgálata

A Szamos folyó ökológiai állapotfelmérése, a Tisza folyó ökológiai állapotára gyakorolt hatásának vizsgálata A Szamos folyó ökológiai állapotfelmérése, a Tisza folyó ökológiai állapotára gyakorolt hatásának vizsgálata Evaluarea ecologică a râului Someş în vederea determinării influenţei acestuia asupra stării

Részletesebben

A kötet megjelenését a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatta.

A kötet megjelenését a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatta. Cím: Nyelvi jogok útmutató Szerkesztők: Bogdán Andrea, Mohácsek Magdolna Közreműködött: Horváth István, Kiss Tamás, Sipos Zoltán Karikatúrák: Horváth Szekeres István, Könczey Elemér 2012 Nemzeti Kisebbségkutató

Részletesebben

Bilingual display BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR HU IT LT LV MT NL PL PT RO SK SL SV BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR HU IT LT LV MT NL PL PT RO SK SL SV

Bilingual display BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR HU IT LT LV MT NL PL PT RO SK SL SV BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR HU IT LT LV MT NL PL PT RO SK SL SV Bilingual display BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR HU IT LT LV MT NL PL PT RO SK SL SV ro BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR HU IT LT LV MT NL PL PT RO SK SL SV hu Regulamentul (CEE) nr. 3821/85 al Consiliului

Részletesebben

Az Ön kézikönyve PHILIPS FC7070 http://hu.yourpdfguides.com/dref/4237547

Az Ön kézikönyve PHILIPS FC7070 http://hu.yourpdfguides.com/dref/4237547 Elolvashatja az ajánlásokat a felhasználói kézikönyv, a műszaki vezető, illetve a telepítési útmutató. Megtalálja a választ minden kérdésre az a felhasználói kézikönyv (információk, leírások, biztonsági

Részletesebben

Locul. Ora. 02.05.2011 Sala 58 (Foni) 15,00 13,00 Jakab Tünde. 13,00 (órarend szerinti tevékenység) Amfiteatru Bernády György

Locul. Ora. 02.05.2011 Sala 58 (Foni) 15,00 13,00 Jakab Tünde. 13,00 (órarend szerinti tevékenység) Amfiteatru Bernády György Bolyai napok programja 2011.05.02. (hétfı) 1. 2. 3. 4. Nr Activitate Harácsolás -ügyességi csapatjáték Comenius Projekt diákmunkák bemutatása Proiect Comenius rezultatele studiului efectuat de către elevi

Részletesebben

Jogában áll... ismertető a romániai magyarság kisebbségi és nyelvi jogairól

Jogában áll... ismertető a romániai magyarság kisebbségi és nyelvi jogairól Jogában áll... ismertető a romániai magyarság kisebbségi és nyelvi jogairól I. kiadás 2010 november Csak elektronikus formában terjesztett, szabadon felhasználható kiadvány TARTALOM Előszó... 3 A nemzeti

Részletesebben

Lista de lucrări în domeniul de studii universitare de licenţă

Lista de lucrări în domeniul de studii universitare de licenţă Lista de lucrări în domeniul de studii universitare de licenţă Numele şi prenumele: Székely Kinga-Katalin A. Teza de doctorat B. Cărti publicate Autor (autori), titlu, editura, locul, anul, nr. ISBN, nr.

Részletesebben

FIŞA DISCIPLINEI 1. 1. Date despre program

FIŞA DISCIPLINEI 1. 1. Date despre program FIŞA DISCIPLINEI 1 1. Date despre program 1.1 Instituţia de învăţământ superior Universitatea Creştină Partium 1.2 Facultatea Ştiinţe Socio-Umane 1.3 Departamentul Limba şi Literatura Maghiară 1.4 Domeniul

Részletesebben

Az Ön kézikönyve HOTPOINT 9YOKT 998ED X /HA http://hu.yourpdfguides.com/dref/5587014

Az Ön kézikönyve HOTPOINT 9YOKT 998ED X /HA http://hu.yourpdfguides.com/dref/5587014 Elolvashatja az ajánlásokat a felhasználói kézikönyv, a műszaki vezető, illetve a telepítési útmutató HOTPOINT 9YOKT 998ED X /HA. Megtalálja a választ minden kérdésre az a felhasználói kézikönyv (információk,

Részletesebben

Észak-Erdély 1940 1944 közötti története a román történetírásban

Észak-Erdély 1940 1944 közötti története a román történetírásban Limes 131 Észak-Erdély Nézőpontok Sárándi Tamás Észak-Erdély 1940 1944 közötti története a román történetírásban Bevezető megjegyzések. Írásom elkészítésekor csak az 1990 után született munkákat vettem

Részletesebben

Acronim: ALCHILKINDERG

Acronim: ALCHILKINDERG The community of all children - an easier start in kindergarten, help good relationships with families *** Comunitatea tuturor copiilor - un start mai ușor în grădiniță, îmbunătățirea relațiilor cu părin

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ROMÁN NYELVEN

TÖRTÉNELEM ROMÁN NYELVEN ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 8. TÖRTÉNELEM ROMÁN NYELVEN KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 8. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

1. A FORDULAT ÉVE? AZ ORSZÁG ÉS A VILÁG 1948 ÉS 1950 KÖZÖTT

1. A FORDULAT ÉVE? AZ ORSZÁG ÉS A VILÁG 1948 ÉS 1950 KÖZÖTT 1. A FORDULAT ÉVE? AZ ORSZÁG ÉS A VILÁG 1948 ÉS 1950 KÖZÖTT 1.1. A fordulat Romániában A hatalom megragadása szempontjából döntõ események, melyek következtében minõségi változás jött létre a politikai

Részletesebben

Közös kultúrtörténeti emlékeink a kunhalmok. Movile cunice - valori culturale comune. Dombegyház, 2005.

Közös kultúrtörténeti emlékeink a kunhalmok. Movile cunice - valori culturale comune. Dombegyház, 2005. Közös kultúrtörténeti emlékeink a kunhalmok Movile cunice - valori culturale comune Dombegyház, 2005. Szerző / Autor: Szelekovszky László Fotó / Foto: Szelekovszky László, Bagyinszki Zoltán Fordítás /

Részletesebben

A forrásbevonás politikai mintázata

A forrásbevonás politikai mintázata A forrásbevonás politikai mintázata avagy van-e színe, szaga az EU-s pénznek? Másodelemzés a Közpolitikai Intézet által készített tanulmányról a ROP és a KKFOP felhasználásáról (Fondurile Structurale de

Részletesebben

HIFA-RO INFO. 2015./XIII./II./50. Ajutor pentru Toţi Revista trimestrială gratuită a Asociaţiei HIFA-România Ajutor pentru Toţi

HIFA-RO INFO. 2015./XIII./II./50. Ajutor pentru Toţi Revista trimestrială gratuită a Asociaţiei HIFA-România Ajutor pentru Toţi Segítség Mindenkinek A HIFA-Románia Segítség Mindenkinek Egyesület negyedévi ingyenes lapja HIFA-RO INFO 2015./XIII./II./50. Ajutor pentru Toţi Revista trimestrială gratuită a Asociaţiei HIFA-România Ajutor

Részletesebben

FIŞA DISCIPLINEI 1. 1. Date despre program

FIŞA DISCIPLINEI 1. 1. Date despre program FIŞA DISCIPLINEI 1 1. Date despre program 1.1 Instituţia de învăţământ superior Universitatea Creştină Partium 1.2 Facultatea Facultatea de Ştiinţe Socio-Umane 1.3 Departamentul Limba şi literatura maghiară

Részletesebben

Magyar Népköztársaság Nagykövetsége, Bukarest Bukarest, 1957. január 14. Ambassade de la République Populaire Hongroise Elõadó: Dobos István.

Magyar Népköztársaság Nagykövetsége, Bukarest Bukarest, 1957. január 14. Ambassade de la République Populaire Hongroise Elõadó: Dobos István. Magyar Népköztársaság Nagykövetsége, Bukarest Bukarest, 1957. január 14. Ambassade de la République Populaire Hongroise Szigorúan titkos! Elõadó: Dobos István. 37 Tárgy: Jelentés az okt. 23-i események

Részletesebben

Turisztikai együttműködése Touristic cooperation

Turisztikai együttműködése Touristic cooperation Cooperare turistică Turisztikai együttműködése Touristic cooperation Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programul De Cooperare Transfrontalieră Ungaria-România 2007-2013

Részletesebben

APROFUNDAREA COOPERĂRII TRANSFRONTALIERE ÎN FORMAREA ŞI ORIENTAREA PROFESIONALĂ A SPECIALIŞTILOR ÎN EDUCAŢIE ŞI ASISTENŢĂ SOCIALĂ

APROFUNDAREA COOPERĂRII TRANSFRONTALIERE ÎN FORMAREA ŞI ORIENTAREA PROFESIONALĂ A SPECIALIŞTILOR ÎN EDUCAŢIE ŞI ASISTENŢĂ SOCIALĂ APROFUNDAREA COOPERĂRII TRANSFRONTALIERE ÎN FORMAREA ŞI ORIENTAREA PROFESIONALĂ A SPECIALIŞTILOR ÎN EDUCAŢIE ŞI ASISTENŢĂ SOCIALĂ HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉS ERŐSÍTÉSE A SZOCIÁLIS SZAKEMBEREK KÉPZÉSE ÉS MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

METODICA PREDĂRII LIMBII ŞI LITERATURII MAGHIARE

METODICA PREDĂRII LIMBII ŞI LITERATURII MAGHIARE ANEXA 2 la ordinul ministrului educańiei şi cercetării nr. 5959 / 22.12.2006 M I N I S T E R U L E D U C AłIEI ŞI C E R C E TĂRII CONSILIUL NAłIONAL PENTRU CURRICULUM PROGRAMĂ ŞCOLARĂ PENTRU CICLUL SUPERIOR

Részletesebben

Hifa-Ro. Áhítva vártak engem / M-au aşteptat cu dor INFO

Hifa-Ro. Áhítva vártak engem / M-au aşteptat cu dor INFO Hifa-Ro INFO 2006 anul IV évf. nr. 14 szám Trimestrul II negyedév Segítség Mindenkinek - Ajutor pentru Toţi A Hifa-Románia Segítség Mindenkinek Egyesület negyedévi ingyenes hírlapja - Ziarul trimestrial

Részletesebben

Románia fejlesztéspolitikai kudarcának okairól Szüntelenül erősíteni a látszatot

Románia fejlesztéspolitikai kudarcának okairól Szüntelenül erősíteni a látszatot Románia fejlesztéspolitikai kudarcának okairól Szüntelenül erősíteni a látszatot Mottó: a testületi döntések mögé szilárdan és megbonthatatlan egységben felsorakoznak a választópolgárok. Mi tagadás, ez

Részletesebben

Az emberek és a természet jövője Dél-Erdélyben. Viitorul oamenilor și al naturii în sudul Transilvaniei

Az emberek és a természet jövője Dél-Erdélyben. Viitorul oamenilor și al naturii în sudul Transilvaniei Az emberek és a természet jövője Dél-Erdélyben Viitorul oamenilor și al naturii în sudul Transilvaniei Viitorul oamenilor și al naturii în sudul Transilvaniei O broșură scrisă de Grupul de lucru pentru

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. TORÓ Tibor

Szakmai önéletrajz. TORÓ Tibor Szakmai önéletrajz Személyes adatok Név TORÓ Tibor Lakcím Temesvár, Dej 23 B/10 Telefon 0722-322839 E-mail torotibor@sapientia.ro Állampolgárság román Születési idő, születési hely Temesvár, 1981. május

Részletesebben

Hifa-Ro. II János Pál pápa üzenetei / Mesajele papei Ioan Paul al II-lea 1920-2005 INFO

Hifa-Ro. II János Pál pápa üzenetei / Mesajele papei Ioan Paul al II-lea 1920-2005 INFO Hifa-Ro INFO 2005 anul III évf. nr. 10 szám Trimestrul II negyedév Segítség Mindenkinek - Ajutor pentru Toţi A Hifa-Románia Segítség Mindenkinek Egyesület negyedévi ingyenes hírlapja - Ziarul trimestrial

Részletesebben

A tartalomból Conţinut. 2010. december A Déli Szó ingyenes különkiadványa 2010. decembrie Publicaţie periodică gratuită a revistei Déli Szó

A tartalomból Conţinut. 2010. december A Déli Szó ingyenes különkiadványa 2010. decembrie Publicaţie periodică gratuită a revistei Déli Szó 2010. december A Déli Szó ingyenes különkiadványa 2010. decembrie Publicaţie periodică gratuită a revistei Déli Szó LiteratHU-R A tartalomból Conţinut Adventi ünnepkör kiskarácsony, nagykarácsony... Adventul

Részletesebben

Hifa-Ro INFO. Din sumar... A tartalomból

Hifa-Ro INFO. Din sumar... A tartalomból Hifa-Ro INFO S e g í t s é g M i n d e n k i n e k - A j u t o r p e n t r u To ţ i 2012 anul X évf. nr. 37. szám Trimestrul I. negyedév A HIFA-Románia Segítség Mindenkinek Egyesület negyedévi ingyenes

Részletesebben

LUCRARE DE LICENŢĂ UNIVERSITATEA SAPIENTIA FACULTATEA DE ŞTIINŢE ŞI ARTE SPECIALIZAREA: RELAŢII INTERNAŢIONALE ŞI STUDII EUROPENE

LUCRARE DE LICENŢĂ UNIVERSITATEA SAPIENTIA FACULTATEA DE ŞTIINŢE ŞI ARTE SPECIALIZAREA: RELAŢII INTERNAŢIONALE ŞI STUDII EUROPENE UNIVERSITATEA SAPIENTIA FACULTATEA DE ŞTIINŢE ŞI ARTE SPECIALIZAREA: RELAŢII INTERNAŢIONALE ŞI STUDII EUROPENE LUCRARE DE LICENŢĂ COORDONATOR ŞTIINŢIFIC: Conf. univ. dr. Tonk Márton AUTOR: Nagy-Méhész

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A SZORZÓTÁBLA TANÍTÁSA

A SZORZÓTÁBLA TANÍTÁSA ÎNVĂŢAREA TABLEI ÎNMULŢIRII A SZORZÓTÁBLA TANÍTÁSA Inv.Simon Kerekes Csilla Gimnaziul Dacia Tg.Mureş Învăţarea tablei înmulţirii pentru mulţi constituie o problemă. Pentru dascăli e o provocare, pentru

Részletesebben

Leader G10 Hírlevél 3. Szám/Augusztus/2012 Gyergyó Régió Helyi Fejlesztési Akciócsoportja

Leader G10 Hírlevél 3. Szám/Augusztus/2012 Gyergyó Régió Helyi Fejlesztési Akciócsoportja Leader G10 Hírlevél 3. Szám/Augusztus/2012 Gyergyó Régió Helyi Fejlesztési Akciócsoportja Tartalom A Fejlesztési Terv Intézkedései...2 Dokumentumok beszerzése...3 Tájékoztató Karaván...4 10 fontos tudnivaló...5

Részletesebben

Development of technical studies and plans for connecting Abrămuț to Kokad via Săcueni

Development of technical studies and plans for connecting Abrămuț to Kokad via Săcueni Development of technical studies and plans for connecting Abrămuț to Kokad via Săcueni HURO/11/63/1.1.3. Elaborarea de studii și planuri tehnice pentru conectarea satului Abrămuț (RO) cu Kokad (HU) via

Részletesebben

MONITORUL OFICIAL al JUDEŢULUI COVASNA

MONITORUL OFICIAL al JUDEŢULUI COVASNA MONITORUL OFICIAL al JUDEŢULUI COVASNA XX, 9 HOTĂRÂRI, DISPOZIŢII ŞI ALTE ACTE Septembrie S U M A R HOTĂRÂRI ALE CONSILIULUI JUDEŢEAN COVASNA Hotărârea Pag. 29 pentru modificarea art. 2 al Hotărârii Consiliului

Részletesebben

Peste şapte hotare. Seven Borders

Peste şapte hotare. Seven Borders Héthatáron P H A R E P R O G R A M A H A T Á R M E N T I F E J L E S Z T É S E K É R T Peste şapte hotare PROGR AM PHARE PENTRu dez voltare TR ANSFRONTALIER ă Seven Borders P h a r e P r o g r a m m e

Részletesebben

INFO. A tartalomból. Din sumar... Tabăra de formare Fraternitas din Selters. Fraternitas továbbképző tábor Szelterszen

INFO. A tartalomból. Din sumar... Tabăra de formare Fraternitas din Selters. Fraternitas továbbképző tábor Szelterszen Antoine de Saint Exupery Az emberek, azért magányosak, mert falakat emelnek hidak helyett. A Hifa-Románia Segítség Mindenkinek Egyesület negyedévi ingyenes lapja - Revista trimestrială gratuită a Asociaţiei

Részletesebben

Kedves Olvasó! Likefestoon Szerkesztőség

Kedves Olvasó! Likefestoon Szerkesztőség MAGAZIN I. évfolyam 1. szám 2012. április 15. www.likefestoon.com Két ország, egy cél, közös siker! TARTALOMBÓL: Gazdálkodóknak Kisebbségek Együttműködés Egészségcentrum Dinnyés út Aradi színház 3. oldal

Részletesebben

Mi újság. Ce-i dă nou? Ziar periodic al Primăriei din Micherechi. Méhkerék Község Önkormányzata Időszakos lapja

Mi újság. Ce-i dă nou? Ziar periodic al Primăriei din Micherechi. Méhkerék Község Önkormányzata Időszakos lapja Ziar periodic al Primăriei din Micherechi Méhkerék Község Önkormányzata Időszakos lapja Februarie 2012 Anul 1, nr 1. Gratis 2012. Február I. évfolyam 1. szám Ingyenes Ce-i dă nou... Ce-i dă nou?... întrebăm,

Részletesebben

INFO. A tartalomból. Din sumar... Acceptarea M-am născut. Tu mi-ai dat viaţă! Împreună în palmele lui Dumnezeu O zi minunată Câteva

INFO. A tartalomból. Din sumar... Acceptarea M-am născut. Tu mi-ai dat viaţă! Împreună în palmele lui Dumnezeu O zi minunată Câteva Hifa-Ro INFO Segítség Mindenkinek - Ajutor pentru Toţi 2009 anul VII évf. nr. 26 szám Trimestrul II negyedév A feltétel nélküli elfogadás a legnagyobb élmény, amelyet egy ember átélni képes. Carl Rogers

Részletesebben

Vox Juventutis. Vox Juventutis. Cserey-Goga Iskolacsoport diákjainak lapja. Anul şc. 2008/2009 es tanév Nr. II / Második szám. Kedves Diáksereg!

Vox Juventutis. Vox Juventutis. Cserey-Goga Iskolacsoport diákjainak lapja. Anul şc. 2008/2009 es tanév Nr. II / Második szám. Kedves Diáksereg! Vox Juventutis revista elevilor Grupului Şcolar Crasna Cserey-Goga Iskolacsoport diákjainak lapja Kraszna Anul şc. 2008/2009 es tanév Nr. II / Második szám Kedves Diáksereg! Most, a zöldellő tavasz és

Részletesebben

Adolescenţa Tini. Nr.16 16. Szám 2009 SZEPTEMBER REVISTA ELEVILOR COLEGIULUI A NAGYSZALONTAI ARANY JÁNOS FŐGIMNÁZIUM DIÁKLAPJA

Adolescenţa Tini. Nr.16 16. Szám 2009 SZEPTEMBER REVISTA ELEVILOR COLEGIULUI A NAGYSZALONTAI ARANY JÁNOS FŐGIMNÁZIUM DIÁKLAPJA MINISTERUL EDUCAŢIEI, CERCETĂRII ŞI INOVĂRII INSPECTORATUL ŞCOLAR AL JUDEŢULUI BIHOR COLEGIUL NAŢIONAL ARANY JÁNOS SALONTA STR. REPUBLICII, NR.90, JUD. BIHOR TEL/FAX: 0259-373448 E-mail: litsal@rdslink.ro

Részletesebben

Apariții presă 08.05.2013. Observatorul de Covasna

Apariții presă 08.05.2013. Observatorul de Covasna Apariții presă 08.05.2013 Observatorul de Covasna Salvează Delta! Scrie viitorul! Postat la: 10:19 pm, 8 Mai 2013 de Székely Emőke 1 Societatea Ornitologică Română Sucursala Covasna și Cercul de Ornitologie

Részletesebben

Helyzetjelentés a romániai szélerőművek működéséről -Avagy az érem másik oldala

Helyzetjelentés a romániai szélerőművek működéséről -Avagy az érem másik oldala Helyzetjelentés a romániai szélerőművek működéséről -Avagy az érem másik oldala Kárpát-medencei Magyar Energetikai szakemberek XVIII. Szimpóziuma MESZ 2013 2013 szeptember 26 Makai Zoltán és Árva Csaba

Részletesebben

INFO. A tartalomból. Din sumar...

INFO. A tartalomból. Din sumar... Segítség Mindenkinek - Ajutor pentru Toţi Din sumar... A legszebb küldetés mosolyt küldeni a megtört szívekhez, megtanítani kacagni a szomorút, és rózsával fonni át a szúró töviskoszorút. Móricz Zsigmond

Részletesebben

JÓ GYAKORLATOK Megvalósított projektek a Csík LEADER Helyi Akciócsoport területén

JÓ GYAKORLATOK Megvalósított projektek a Csík LEADER Helyi Akciócsoport területén JÓ GYAKORLATOK Megvalósított projektek a Csík LEADER Helyi Akciócsoport területén Minőséget teremtünk! Start spre calitate! Jövőképünk: A test-lélek-szellem hármassága az élet teljessége. A helyi gazdaság

Részletesebben

1. Pe scurt despre proiect

1. Pe scurt despre proiect Idei pentru identificarea nevoilor grupului țintă 1 Primul ghid din seria de publicaţii destinate diseminării a luat naştere cu scopul de a furniza informaţii concrete şi utile legate de evaluarea necesităţilor

Részletesebben

Szovátai. Hírmondó. Péter Ferenc polgármester ünnepi köszöntője. Azon az estén. Önkormányzati tájékoztató XII. évf. 116. szám 2013.

Szovátai. Hírmondó. Péter Ferenc polgármester ünnepi köszöntője. Azon az estén. Önkormányzati tájékoztató XII. évf. 116. szám 2013. Szovátai Hírmondó Önkormányzati tájékoztató XII. évf. 116. szám 2013. december Péter Ferenc polgármester ünnepi köszöntője Amikor év vége felé számot vetünk azzal, hogy mit is tettünk a lassan mögöttünk

Részletesebben

Emilia Martin. Românii din Ungaria Studii de etnologie

Emilia Martin. Românii din Ungaria Studii de etnologie Emilia Martin Românii din Ungaria Studii de etnologie 1 Românii din Ungaria Studii de etnologie Publicaţia Institutului de Cercetări al Românilor din Ungaria A Magyarországi Románok Kutatóintézete kiadványa

Részletesebben

INFO. A tartalomból. Din sumar...

INFO. A tartalomból. Din sumar... H I FA - R o INFO S e g í t s é g M i n d e n k i n e k - A j u t o r p e n t r u To ţ i 2014 anul XII évf. nr. 47. szám Trimestrul III. negyedév A HIFA-Románia Segítség Mindenkinek Egyesület negyedévi

Részletesebben

C L I M A R O M Â N I E I

C L I M A R O M Â N I E I C L I M A R O M Â N I E I I. FACTORI : 1. Aşezare geografică a. Pe Glob -consecinţă climă temperată b. Pe continent -consecinţă: cele 3 tipuri:oceanic,continental,mediteran 2. Relieful de jos în sus :-temperatura

Részletesebben

model integrat de dezvoltare antreprenorială în centrele urbane din trei regiuni raport de cercetare ii

model integrat de dezvoltare antreprenorială în centrele urbane din trei regiuni raport de cercetare ii model integrat de dezvoltare antreprenorială în centrele urbane din trei regiuni raport de cercetare ii integrált vállalkozás-fejlesztési modell három fejlesztési régió kisvárosaiban kutatásjelentés ii.

Részletesebben

Anuarul presei sălăjene

Anuarul presei sălăjene Anuarul presei sălăjene 2010 Asociaţia Jurnaliștilor din Sălaj Anuarul Presei Sălăjene 2010 ISSN 2067 046X Anuarul Presei Sălăjene un proiect iniţiat de Asociaţia Jurnaliștilor din Sălaj și coordonat de

Részletesebben

Minorităţi în Bazinul Carpatic

Minorităţi în Bazinul Carpatic Două ţări, un scop, succes comun! Két ország, egy cél, közös siker! Consiliul Judeţean Satu Mare Szatmár Megye Tanácsa Muzeul Judeţean Satu Mare Szatmár Megyei Múzeum Direcţia Muzeelor din Judeţul Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Maria Berényi. Moştenirea lui Gojdu în oglinda presei române şi maghiare (1995-2005) Gozsdu öröksége a román és magyar sajtó tükrében (1995-2005)

Maria Berényi. Moştenirea lui Gojdu în oglinda presei române şi maghiare (1995-2005) Gozsdu öröksége a román és magyar sajtó tükrében (1995-2005) Maria Berényi Moştenirea lui Gojdu în oglinda presei române şi maghiare (1995-2005) Gozsdu öröksége a román és magyar sajtó tükrében (1995-2005) Maria Berényi Moştenirea lui Gojdu în oglinda presei române

Részletesebben

LISTA PUBLICAŢIILOR VERES VALÉR

LISTA PUBLICAŢIILOR VERES VALÉR LISTA PUBLICAŢIILOR VERES VALÉR Cărţi, volume coordonate Veres V., 2015. Népességszerkezet és nemzetiség [Population structure and ethno-nationality in Romania], Cluj-Napoca:.Cluj University Press, 260

Részletesebben

Hifa-Ro INFO. 2006 anul IV évf. nr. 13 szám Trimestrul I negyedév

Hifa-Ro INFO. 2006 anul IV évf. nr. 13 szám Trimestrul I negyedév Hifa-Ro INFO 2006 anul IV évf. nr. 13 szám Trimestrul I negyedév Segítség Mindenkinek - Ajutor pentru Toţi A Hifa-Románia Segítség Mindenkinek Egyesület negyedévi ingyenes hírlapja - Ziarul trimestrial

Részletesebben

HIFA-Ro. Visszatekintő. Retrospectivă INFO

HIFA-Ro. Visszatekintő. Retrospectivă INFO HIFA-Ro INFO S e g í t s é g M i n d e n k i n e k - A j u t o r p e n t r u To ţ i 2014 anul XII. évf. nr. 45. szám Trimestrul I. negyedév A HIFA-Románia Segítség Mindenkinek Egyesület negyedévi ingyenes

Részletesebben