Ausztria érdekérvényesítése az Európai Unióban Magyarországról nézve (Eredmények tendenciák következtetések)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ausztria érdekérvényesítése az Európai Unióban Magyarországról nézve (Eredmények tendenciák következtetések)"

Átírás

1 EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK KONCZ JÁNOS Ausztria érdekérvényesítése az Európai Unióban Magyarországról nézve (Eredmények tendenciák következtetések) 2006

2 Tartalom Bevezetô I. Egy kis fogalom-körüljárás és történelem Ausztria és Magyarország közös és ellentétes történelmi érdekeirôl A közeledés az Európai Közösség és Ausztria közös érdeke II. Ausztria érdekérvényesítése az Európai Unióban (Így látták az Osztrák Szövetségi Külügyminisztérium és az Európai Bizottság Osztrák Képviseletének vezetôi között) Az osztrák EU-tagság elsô öt-hat évének áttekintése A Duna menti együttmûködés túl az EU határain is Ausztria érdekei és biztonságpolitikája Ausztria és az Európai Unió bôvítése az érdekek oldaláról A szövetség, a tartományok és a települések együttmûködése és EU-képviselete Ausztria gazdasága az EU-ban az érdekérvényesítés egyik fokmérôje Az osztrák mezôgazdaság érdekérvényesítése Ausztria és a belsô piac Energia és közlekedés A környezetvédelem egyetemes és nemzeti érdekérvényesítés Az Agenda 2000-rôl Tudományos, oktatási, kulturális érdekérvényesítés III. A külföldön élô osztrákok IV. Vissza- és elôretekintés Összefoglaló Jegyzetek Mellékletek Eddig megjelent az Európai Mûhelytanulmányok sorozatban

3 3 Bevezetô Az érdekérvényesítés emlegetése az élet különbözô területein mindennapjaink gyakori jelensége. Ha a fogalom használatát közelebbrôl megnézzük, akkor érzékelhetô, hogy többször vonatkozik a belsô társadalmi, gazdasági, szociális viszonyokra, mint a nemzetközi összefüggésekre. Átnézve néhány magyar, illetve osztrák lexikon címszavait, ugyanezzel a megközelítéssel találkozunk. Írásunkban ezeket is idézve az érdekegyesítés fogalmának néhány nemzetközi elemét is megpróbáljuk körüljárni. Ezt követôen törekvésünk egy rövid vázlatos történelmi bepillantás keretében Ausztria és Magyarország egymással kapcsolatos érdekeinek, közös törekvéseinek és ütközéseinek felvillantása. A kissé messzire visszanyúló történelmi példákat követôen a vizsgálódás célja címébôl adódóan döntôen az elmúlt egy, másfél évtized kutatása, amely egybeesik Ausztria európai uniós csatlakozásának intenzív elôkészületeivel, illetve a konkrét érdekviszonyok alakulásának bemutatásával az ország EU-tagságának közel tíz esztendeje során. Most itt csak arra utalunk általánosságban, hogy egy EU-tagállam és a Közösség egészének érdekkapcsolatában figyelembe kell venni azt a fontos tényezôt, hogy a tagországok jelentkezés útján kezdik el a csatlakozási tárgyalásokat, vagyis eleve tudják, hogy mire vállalkoznak, és a több évig (Ausztria esetében hat évig) tartó elôkészítô, vitákkal járó konzultációk keretében tisztázódik a kérdések többsége. Az tény és ez általános érvényû, hogy a nemzeti szuverenitás bizonyos elemeirôl le kell mondani, illetve azokat integrálni kell az egyetemes közösségi érdekbe. Egyidejûleg azonban a szubszidiaritás jegyében a nemzeti, sôt kisebb térségi egységek önállóságának növekedésére is adódik lehetôség. A centralizáció és a szubszidiaritás összefüggésérôl Wolfgang Schüssel osztrák kancellár az Európai Unió bôvítésével foglalkozó egyik konferencián a következô álláspontját fejtette ki: Néhány éve még kívánatosnak és szükségesnek számított az összeurópai szabályozás, mint a mûködô belsô piac megteremtésének feltétele. Fôleg a vállalatok és a gazdasági körök követelték. Mostanában éppen Európa gazdaságában figyelhetô meg a vélemények változása, sôt azt mondhatnám: az ellentétes irányzat. Csakugyan, miért kellene mindent olyan részletekbe menôen, olyan központi, olyan európai módra szabályozni? Fennáll a veszély, hogy a szükséges európai keretek és törvények helyett egy szuperállamot hozunk létre, amely mindent a legapróbb részletekig szabályoz, óriási bürokráciáját pedig senki sem tudja többé ellenôrizni. Ez nem Európa-szkepszis, hanem egyszerûen a tények és a költségvetési szempontok felmérése. És éppen az új tagállamok fogják felvetni ezeket a kérdéseket. Az ilyen kérdésekkel és fenntartásokkal igenis foglalkoznunk kell. És komolyan kell vennünk a föderatív államokban, amilyen például Németország és Ausztria, a regionális szint igényeit is. A régiók azt követelik, hogy a szubszdiaritás ne csak jelszó, hanem valóság legyen. Legfôbb ideje tárgyalni errôl, mert érzékeny idôszakban vagyunk, amikor sok forog kockán, és Európa intézményeit nagyon komoly kritikák érik. Pillanatnyilag mindegyik intézmény próbatétel elôtt áll, és sok minden a levegôben lóg, például az alkotmány, a stabilitási megállapodás, az EU finanszírozása, a pénzügyi elôirányzatok 2013-ig, és még sok más. De éppen most volna esélyünk, hogy a megoldások olyan csomagját dolgozzuk ki, amellyel Európa a következô években együtt élhet. Feltétlenül meg is kell próbálnunk. 1 Az európai együttélés csomagjainak kidolgozása máig napirenden szerepel, és mindig új kérdéseket hoz felszínre (alkotmány, költségvetés, mélyítés és bôvítés stb.) Való igaz, hogy Magyarország esetében is és ez valószínûleg nem egyedi jelenség a jogharmonizáció mintegy oldalas szövege az alapvetô értékek mellett feltételezhetôen tartalmaz megkérdôjelezhetô elemeket is. Az itt következô vázlatos áttekintésben nyugati szomszédunk érdekeinek megjelenését keressük az Európai Unió vezetô testületeinek dokumentumaiban és a mindennapi gyakorlatban. Ebben az esetben a nemzeti érdekérvényesítés alapvetô eleme a közösen elfogadott törekvések, döntések leghatékonyabb nemzeti adaptálásának biztosítása. Ugyanakkor adódnak példák olyan konfliktusokra is, amelyek eldöntése az Európai Bíróságig is eljut. Egy ország érdekérvényesítésében az is fontos tényezô, hogy mennyire tudja kezdeményezéseit, javaslatait argumentálni és beépíteni az általános tendenciák pozitív áramlataiba. Ausztriában erre is számos példát találunk.

4 4 EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK 111. SZÁM I. Egy kis fogalom-körüljárás és történelem 1. Ausztria és Magyarország közös és ellentétes történelmi érdekeirôl Az Európai Unió 25 tagországa különbözô utakat járt be az évszázadok során érdekérvényesítésének megalapozása és megvalósítása útján. Az országok történetében találkozunk olyan közös utakkal, amelyeket a népek akartak, elfogadtak és támogattak, de ismerünk több száz olyan történelmi szituációt is, amelynek keretében az érdekek ütköztek, és a megoldások a tárgyalások, a megállapodások vagy az erôviszonyok alapján jöttek létre. A közös- vagy éppen az ellenirányú, esetleg párhuzamos érdekek útjai az évszázadok során máig érzékelhetô genetikai, tudati, érzelmi hatásainak feldolgozása legyen a megfelelô szaktudományok vállalt, vagy mellôzött programja. Reméljük, hogy az európai integráció társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális, emberi folyamata elôbb utóbb megteremti a különbözô mai jelenségek és folyamatok történelmi gyökereinek sokoldalú vizsgálatát. Írásunkban Ausztria érdekérvényesítése képezi vizsgálódásunk vezérfonalát, bizonyos történelmi visszatekintéssel, de elsôsorban az ország egy évtizedes európai uniós tagságának körülményei között. Ez a korszak integráns része a második köztársaság 60 évének (1945) és az osztrák államszerzôdés óta eltelt fél évszázadnak (1955). Mielôtt néhány történelmi tényezô felvetésébe kezdenénk, megpróbáljuk vázlatosan körülírni az érdekérvényesítés legfôbb vonásait. A Magyar Nagylexikonban az érdekérvényesítés címszó keretében a következôt olvashatjuk: Érdekérvényesítés: (szoc) egyének, csoportok, rétegek, osztályok egyes közigazgatási vagy földrajzi területek, egész társadalmak folyamatos, állandóan megújuló törekvése, illetve olyan magatartása, amely a szükségletek minél teljesebb jelenbeli kielégítésére, és jövôbeni bôvítése politikai és gazdasági feltételeinek megteremtésére irányul. Az ~ intézményei munkaadói, munkavállalói vonatkozásban az érdekképviseleti szervezetek. (Pl. a szakszervezetek, munkaadói szövetségek.) A többpárti, pluralista demokráciában az ~ nek többféle intézményesített formája lehet: az ~ pártok, a mozgalmak ( mozgalom) és a nyomást gyakorló csoportok ( pressure group). 2 Az Oesterreich Lexikon mindössze az érdekképviseletek fogalmát tartalmazza, amelyben a következôkre utal: Érdekképviseletek (Interessenvertretungen) olyan szervezetek, amelyek az általuk képviselt csoportok igényeit és követelményeit fogalmazzák meg az állammal és más testületekkel szemben. Megkülönböztethetôk törvényileg szabályozott vagy független érdekképviseletek. A pluralista társadalomban érdekképviseleti tevékenységet nagy számban olyan különbözô szervezet is folytat, amely gyakran politikai befolyással mûködik: ide sorolhatók egyebek között a kötelezô tagsággal mûködô kamarák, de más erôs, független érdekképviseleti szervezetek is. Az érdekképviseleti szervezetek vezetô testületeit az elôírásoknak megfelelôen a szövetséghez tartozó tagok választják. 3 A két meghatározást összehasonlítva megállapítható, hogy mindkét szöveg az érdekképviselet fogalmát a klasszikus megközelítésben tartalmazza a hazai gazdasági, társadalmi folyamatok terepén. Talán meggondolandó a jövôben az érdekérvényesítést ennél szélesebb fogalomként vizsgálni, és nem hagyni figyelmen kívül a tevékenység nemzetközi színtereit sem. Remélhetôen teljesebbé teszi a mai osztrák érdekérvényesítésrôl a késôbbiekben kifejtendô mondandónkat, ha néhány idevonatkozó tényezôre történelmi összefüggésben utalunk, miközben nem kívánunk vázlatos osztrák történelmet nyújtani. Jogos lehet a kérdés, hogy indokolt-e ezeréves távlatból nekifutni egy évtized néhány társadalmi tapasztalata összegzésének. Lehetséges, hogy tévedünk, de ha nem is indokolt, remélhetôen nem is felesleges. Ausztria és Magyarország egyaránt mintegy ezeréves történelmet tudhat maga mögött Európa közepén (osztrák kifejezéssel, saját országukra utalva: Európa szívében ). IV. Károly ( ) a Habsburg-ház történelmileg utolsó uralkodója, mint az Osztrák- Magyar Monarchia császára nem éppen társadalmi viták nélküli boldoggá avatásának éve (2004) után két esztendôvel, a történelmi érdekesség okán is érdemes talán felidézni azt a tényt, hogy a Habsburg-ház európai hatalomra jutásához a korabeli magyar támogatás is hozzájárult. Amikor ugyanis Habsburg Rudolf ( ) augusztus 26-án a Morva- (March) mezôn összemérte erejét II. Ottokár cseh király seregeivel (ur ) a hatalom eldöntése okán, akkor IV. (Kun) László magyar király ( ) a magyarországi kunokkal beavatkozott a csatába Habsburg Rudolf oldalán, más országok, tartományok, hercegségek katonáival együtt. A csatában

5 EGY KIS FOGALOM-KÖRÜLJÁRÁS ÉS TÖRTÉNELEM 5 Habsburg Rudolf gyôzött. A Habsburg-birodalom ezt követô több évszázados hatalmának megszûnésére az I. világháború tett pontot. És talán jelképes még az a tény is, hogy az utolsó Habsburguralkodó Károly császár és király a march-mezei Eckartsau kastélyában töltötte Ausztria földjén utolsó heteit, miután uralkodói funkciójáról lemondott. 4 Az ezeréves történelembôl máig ható tényezôként fontosnak tartjuk kiemelni a két ország államszervezetének felépítését. Ausztria, amely a Habsburg-birodalom része és központja, a tartományokból, a különbözô szintû településekbôl (város, község) állt össze egységes állammá az évszázadok során. 5 A tartományok és a települések polgárai nagyfokú önállósággal rendelkeztek a saját és a közös társadalom építésében. Mindez kitermelte a tartományok, a helyi társadalom civil gondolkodását és magatartását az érdekek napi és távlati felmérésével, vagy adott esetben ütköztetésével együtt. Magyarország esetében az állam, a társadalom története a központosításra épült I. (Szent) Istvántól ( ) napjainkig. Ez a történelmünk fejlôdésében az osztrákoktól (és a német, a svájci, vagyis a föderatív országoktól) eltérô társadalmi magatartást indukált, nevezetesen a felülrôl várás szemléletét, az érdekütközések mellôzésének gyakorlatát. Történelmi távlatból tekintve a mai hazai regionális, kistérségi kísérletek ezért is fontosak, de ezen a területen sem várható az évszázados hagyományok és beidegzôdések gyors megváltozása a társadalmi közgondolkodásban. Ausztria évszázadokon keresztül nagyhatalmi, birodalmi tényezô volt, amely döntôen befolyásolta vagy meghatározta az ország európai, illetve nemzetközi érdekérvényesítô tevékenységét. A birodalmi magatartás az érdekeket, ha a helyzet úgy hozta, fegyverekkel, más esetben családi kötôdésekkel ( Te csak házasodj, boldog Ausztria! ) vagy éppen kompromisszumokkal realizálta. Ennek a politikának az eredményeként volt idôszak a történelemben, amikor a Habsburg-birodalomban a nap sohasem nyugodott le, így V. Károly ( ) uralkodása alatt, amikor a Habsburg-ház spanyol ága Dél-Amerika egy részén is uralkodott a gyarmatosítás következtében. Ilyen birodalmi szituációkkal a magyar történelemben is találkozunk, hiszen tudjuk, hogy I. (Nagy) Lajos ( ) korában magyar tenger vizében hunyt le Észak, Kelet, s Dél hulló csillaga. De az is történelmi tény, hogy Kölcsey Ferencnek ( ) a Himnuszban (1823) megfogalmazott szavait idézve S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára, 1485-ben I. (Hunyadi) Mátyás uralkodása idején. Ausztria nem éppen érdek nélkül szerepet vállalt Magyarország török uralom alóli felszabadításában, de késôbb a hatalom gyakorlásában Magyarországgal kapcsolatban nemritkán az osztrák birodalmi érdek gyôzedelmeskedett a józan ész felett. Jóval késôbb a magyar-osztrák konfliktusok egyik csúcspontján, az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban, majd ezt követôen közel két évtizedig ugyanez a viszony jellemezte kapcsolatunkat. Eljött azonban a kiegyezés (1867) amelyben Ausztria poroszokkal szembeni königgrätzi veresége (1866) is szerepet játszott, és a két ország belpolitikai okokból is megtalálta a józan ész gyôzelmét a birodalmi érdek fölött. A kiegyezést követô évtizedek kölcsönös érdekérvényesítésének jelentôsége egyebek között hazánk fejlôdése szempontjából is történelmi tény. Annál tragikusabb, hogy a közös látszatérdekek mindkét országot belevitték az I. világháborúba, amelynek következményeit ismerjük. A volt nagyhatalomnak és mindenekelôtt Ausztriának és Magyarországnak át kellett élnie az utódállamok ismeretes sorsát. A különbözô érdekek labirintusában végül mindkét ország a náci Németország terjeszkedésének az áldozata lett. Mindebbôl Ausztria jobb pozícióban került ki, hiszen nem volt utolsó csatlós, hanem bekebelezett állam, így a II. világháborút követôen bár tíz évig megszállt ország maradt igénybe vehette a Marshall-segélyt, amely késôbbi fejlôdésének jelentôs alapját képezte. A több mint 300 megbeszélés Ausztriáról, a megszálló hatalmak közremûködésével elvezetett az osztrák államszerzôdésig (1955. május 25.), illetve a megszálló csapatok kivonásáig (1955. október 25.). A közel hatvan éves Második Köztársaság, és az ötven éves államszerzôdés óta megtett úton Ausztria bizonyította, hogy történelmi tapasztalatait jól tudja hasznosítani érdekei érvényesítésében. Viszonylag rövid idôn belül, az örökös semlegességet vállaló ország jelentôs nemzetközi elismertségének köszönhetôen, csúcstalálkozók sorának adott helyet, köztük Ny. Sz. Hruscsov ( ) és J. F. Kennedy ( ) eszmecseréjének (1961). Nemzetközi szervezetek és intézmények sora települt Bécsbe, Ausztria viszonylag rövid idô alatt rendezte kapcsolatait szomszédaival. Az ország hidat képezett Kelet és Nyugat között hazánk szempontjából is, és itt ismét a kölcsönös érdekek találkoztak és érvényesültek. A magyar-osztrák kapcsolatokról felhívjuk a figyelmet Paul Lendvai elgondolkodtató áttekintô írására. 6

6 6 EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK 111. SZÁM 2. A közeledés az Európai Közösség és Ausztria közös érdeke Mindeközben az ország belpolitikai érdekei új megoldásokat is ösztönöztek. Az 1970-es és 1980-as években intenzíven napirendre tûzte a közremûködést az európai integrációban, amelynek fontos eleme volt a regionalizálódás. 7 Ausztria részérôl a nyugat-európai kötôdés és együttmûködés gazdasági téren nagyobb jelentôségû volt, mint a keleti kapcsolatok sora. Az együttmûködés a különbözô nyugat-európai gazdasági formációkkal, a tudományos keretprogramokkal mindezt jól mutatják. Ausztriának az Európai Gazdasági Közösséggel (EGK) épülô kapcsolatai vitát is kiváltottak, mindenekelôtt a Varsói Szerzôdés tagállamai részérôl, állítván azt, hogy az Európai Gazdasági Közösség a NATO gazdasági háttere és elôszobája. Ausztria bár mindez idônként felszínre kerülô vitákat indukált lemondott a NATO-hoz való közeledésrôl. Ezt az álláspontot gazdasági számítások is indukálták, ugyanis a NATO-tagság lényegesen többe került volna Ausztria számára, mint az Európai Unió bôvítése, így az ország érdekei ez irányban alakították a politikát. Ausztriában az 1980-as években hosszú viták során folyamatosan megérett az a közgondolkodás, amely az ország jövôjét az Európai Gazdasági Közösség, illetve az Európai Unió irányába való törekvésben látta. Az ország 1989-ben hivatalosan kezdeményezte a csatlakozást, amely hat évvel késôbb, január 1-jén egy 1994 májusában tartott, több mint 60%-os népszavazási támogatással megerôsítve valósult meg. Ebben természetesen az is szerepet játszott, hogy az Európai Unió bôvítése a korábbi 12 tagállamnak ugyanúgy érdekében állt, mint Ausztriának. A késôbbi fejlôdés megértése miatt sem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az ország EUcsatlakozása belpolitikailag sem volt vitamentes. Ezekben a diskurzusokban ugyancsak az érdekek domináltak a legkülönbözôbb szinteken. Ezek közül csupán néhányra utalunk. A csatlakozást megelôzô viták a társadalom széles köreit is érintették, egyebek között a munkavállalók szervezeteit. Mindehhez tudni kell, hogy Ausztriában a szociális partnerség intézménye hosszú ideig védernyôt képezett a különbözô érdekek kölcsönös érvényesítése keretében. Ez azt jelentette, hogy a kormány és a szakszervezetek, a munkaadói és munkavállalói szövetségek, illetve kamarák a gazdasági, társadalmi, szociális stb. fejlesztések konkrét témáiban megállapodtak, és ezek az egyezségek országosan érvényesültek, amit egyebek között az is jelez, hogy az osztrák statisztikák hosszú évekig munkapercben fejezték ki az egy munkavállalóra jutó sztrájkok éves átlagának idôtartamát. Ez a helyzet egy ideig még az európai uniós tagság után is fennmaradt, az ezredfordulóra azonban a szociális partnerség minôségileg új helyzetbe került. Többen a csatlakozástól a tartományok, községek önállóságát féltették. A 90-es évek elsô felének hangulatát jól visszaadja a Beszélgetések Franz Vramitzkyval c. interjúkötet. 8 Jelentôs viták folytak az olyan érzékeny témákról is, mint a mezôgazdaság helyzete. A hagyományos osztrák mezôgazdaság hasonlóan a miénkhez a termelés és az értékesítés keretei között mûködött. Bár Ausztriában nagy figyelmet fordítottak arra, hogy felkészítsék a parasztságot az új helyzetre, a csatlakozás után mégis a felkészítés hiányosságaiból fakadt a legtöbb probléma. Amikor a 90-es évek második felében a szerzônek módja volt az osztrák mezôgazdasági szakminisztérium, illetve agrárkamarák képviselôivel tapasztalatszerzô-jellegû megbeszéléseket folytatni, visszatérôen arra hívták fel a figyelmünket, hogy a parasztság európai uniós követelményekre való felkészítésére fordítsunk nagy figyelmet. Az EU-tagságunk óta eltelt idôszak tapasztalata szerint ezt a javaslatot csak részben sikerült megszívlelni, és fôleg megvalósítani. Márpedig a parasztság érdekeinek érvényesítése az új követelmények teljesítésével együtt kölcsönös érdekünk osztrák barátainkkal; természetesen hasonlóan fontos más országok tapasztalatainak figyelembe vétele is. II. Ausztria érdekérvényesítése az Európai Unióban (Így látták az Osztrák Szövetségi Külügyminisztérium és az Európai Bizottság Osztrák Képviseletének vezetôi között) Az érdekérvényesítés fogalmi meghatározásánál a bevezetôben idézett lexikoni definíció megfelelô alapot ad a továbbgondolásra. Jelen esetben ugyanis az érdekek érvényesítésekor egyszerre kell figyelembe venni az Európai Unió világméretû, illetve szövetségen belüli érdekeit amelynek kialakításában minden ország

7 AUSZTRIA ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSE AZ EURÓPAI UNIÓBAN 7 részt vesz és felelôsséget vállal, valamint az adott ország érdekeinek megfelelô képviseletét a közösségen belül. Egy ország érdekeinek érvényesítését természetesen több szinten lehet és kell megvalósítani. Ezeknek a szinteknek megfelelô egymásra épültségét szükséges figyelembe venni ahhoz, hogy azokat képviselni tudjuk. Az érdekek sorában elsô a társadalmi, össznépi, országos érdek, amellyel össze kell hangolni a különbözô kisebb közösségek közigazgatási egységek, a munka világának szervezôdései, a különbözô társadalmi rétegek és csoportok stb. érdekeit. Mindez egy bonyolult mechanizmusban valósul meg. Láttuk az iménti példákon az osztrák sajátosságok néhány elemét. Utaltunk arra is, hogy hazánkban az állami felépítésben a különbözô centrális hagyományok más feltételeket teremtenek. A jövôben azonban közös nevezôre kell hozni az érdekek érvényesítésének folyamatát a társadalom legkülönbözôbb szintjein. Miközben tudomásul kell venni azt is, hogy a jogharmonizáció hosszú és nehéz folyamatában a döntési szintekben több hagyományos jog felfelé tolódott, nevezetesen az Európai Unió központi mechanizmusába, ugyanakkor messzemenôen építeni kell arra is, hogy a centrális döntési folyamatokban minden szinten adottak a lehetôségek a hazai társadalmi közösségi képviseletek aktív közremûködéséhez. Fontos kérdés tehát az és ez Ausztriára éppúgy érvényes, mint hazánkra és más országokra, hogy ha ott lehetünk az érdekek érvényesítésének mindennapjaiban, akkor ezzel megfelelôen és bölcsen élnünk is kell a folyamatok egészében. A konkrét operatív képviselet természetesen a döntésekben közvetlenül részt vevôk felelôssége, de az aktív jelenlét a különbözô országos regionális, települési együttmûködési fórumokon a civil szervezetek kapcsolataiban, az érdekérvényesítés átfogó hálóját teremti meg, a legszélesebb társadalmi méretekben. Áttekintésünkben elôször az Osztrák Szövetségi Külügyminisztérium (Bundesministerium für auswärtige Angelegenheiten BMaA) éves jelentéseinek összefoglaló áttekintései alapján igyekszünk néhány tapasztalatot vázlatosan összegezni, majd az együttmûködô érdekérvényesítés szempontjából néhány fontos szakmai területet bemutatni. 9 Ausztria EU-tagságának elsô évét 1995-ben nem könnyû költségvetési helyzetben élte meg. Az államháztartást egy takarékossági csomaggal kellett rendbe hozni. Ez társadalmilag nem váltott ki pozitív visszhangot, amely abban is lemérhetô, hogy a csatlakozást követô elsô években a közvélemény nem elhanyagolható része a takarékosságot a csatlakozásnak tudta be, és ezért a csatlakozással szemben ellenérzéseket táplált. Mindez azonban rövidesen oldódott, hiszen a társadalom elfogadta azt, hogy az ország kiegyensúlyozott költségvetése nemcsak EU-követelmény, hanem döntô mértékben hazai érdek. Ebben szerepet játszott az is, hogy Ausztriában ez idô tájt a munkanélküliség 6,6% volt (2004-ben: 4,5%). Mindenesetre az osztrák kormány a külügyminiszteri összegzés szerint az integrációs folyamat erôsítését, valamint az Európai Unió bôvítését tartotta fontosnak. Már itt megállapíthatjuk, hogy végigtekintve az elmúlt egy évtizeden, Ausztria az Európai Unió bôvítésének mint az osztrák érdekek érvényesítésének is végig élharcosa volt. Egy idôben a csatlakozni szándékozó országoknak valamiféle ügyvédje is kívánt lenni az Európai Unióban felmelegítve történelmi szerepének jelentôségét, ezt azonban a különbözô államok nem fogadták az osztrákok által elképzelt módon, hiszen önérzetüket bizonyos szempontból negatívan érintette. A fogalom ezt követôen kikerült az osztrák érdekérvényesítés szótárából. Az Európai Unió bôvítésének politikája Ausztria mint határország szempontjából nagymértékben érintette a szomszédságpolitikát is. Az osztrák szomszédságpolitika jelentôségét az új körülmények megnövelték. Arra is célszerû odafigyelni, hogy az osztrák szomszédságpolitika egyik legérzékenyebb pontja, Dél-Tirol kérdése, mindig a középpontban szerepelt. Ezen a területen nagy erôfeszítéseket tettek a Tirol Európa Régió amelyhez Trentino is tartozott koncepciójának kialakításáért és megvalósításáért. Az osztrák külpolitika új hangsúlyaként 1996-ban megjelent a kapcsolatok építése a Földközi-tenger térségével, valamint Ázsia, Afrika és Latin-Amerika számos országával. Ebben az évben különös figyelmet kapott az Európai Unió, a Nyugat-Európai Unió és a NATO együttmûködése egy funkcionáló európai krízismenedzselés megteremtése érdekében. Ausztria földrajzi helyzeténél fogva ebben aktív szerepet vállalt, hiszen alapvetô érdekeihez tartozott az ország biztonsága, amely ebben az idôben mindenekelôtt a balkáni problémák miatt került a figyelem központjába. Az ország erôsítette az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (Organisation für Sicherheit und Zusammenarbeit in Europa OSZE) mûködését, és ebben aktív szerepet is vállalt. Az érdekérvényesítés területén mindenekelôtt a következô hangsúlyokkal találkozunk: Ausztria kapcsolatainak építése az Európán kívüli térségekkel, tevékenysége az ENSZben, valamint az ENSZ-hivatalok munkájának támogatása Bécsben; és már ekkor elkezdôdött Ausztria elsô

8 8 EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK 111. SZÁM EU-elnökségi idôszakának elôkészítése, amelyre 1998 második felében került sor. (Az ország második EU-elnöksége éppen most, 2006 elsô felében tart). Az elsô osztrák EU-elnökség keretében az ország tiszteletreméltó módon foglalkozott az Európai Unió bôvítésének támogatásával. Ausztria természetesen intenzíven részt vett az olyan programok kialakításában is, mint az Agenda 2000, a közös agrárpolitika, kohéziós és struktúrapolitikák kereteinek megteremtése, amelyek 2006-ig meghatározták az Európai Unió fejlôdését Az osztrák EU-tagság elsô öt-hat évének áttekintése Az Európai Bizottság Osztrák Képviselete (Eurpäische Kommission Vertretung in Österreich) 2000-ben tömören összefoglalta az öt év tapasztalatait, kitérve az osztrák érdekérvényesítésre is. Az áttekintés bevezetôjében utalás történik arra, hogy milyen félelmek fogalmazódtak meg 1994-ben vagyis az osztrák EU-népszavazás évében a jövô veszélyeirôl. Olyan felvetéseket idéz a szerzô, mint a hazai föld kiárusítása, az osztrák pénztartalékok Brüsszelbe szállítása, vagy az osztrák munkaerôpiac eláramlása Dél-Európából és lehetne még sorolni. Néhány évvel késôbb, 1999-ben, egy közvélemény-kutatás arról számolt be, hogy a megkérdezettek 45%-a profitált az EU-tagságból, és ez a szám folyamatosan növekedett. Az áttekintésben dr. Franz Fischler, aki hosszú ideig az Európai Unió agrárbiztosa volt, kitért arra, hogy a friss szelek Ausztria gazdasági életét fellendítették, és a háborút követô évek különösen jelentôs eredményeit hozták. Az exportorientált Ausztria számára a belsô piac megnyitása az EU-tagság keretében számos elônyt hozott. Nemcsak a várakozási idô megszûnése a határon, a vámok leépítése, a hosszú engedélyezési eljárások megszüntetése jelentett újat, hanem a megjelenés az új piacokon is nagymértékben növelte az osztrák vállalkozók lehetôségeit. A bérköltségek csökkentek, a direkt külföldi befektetések jelentôsen növekedtek. Svájcból nem kevés vállalkozó Voralbergbe telepítette át üzemeit. Vagyis az EUcsatlakozás jelentôs gazdasági növekedést, alacsony inflációt és Ausztria gazdasági helyzetének biztonságát hozta magával. Az energia- és telekommunikációs piacok liberalizálása és a monopóliumok leépítése is olyan versenyhelyzetet teremtett, amely mindenkinek a hasznára vált. Öt év után visszatekintve, a mezôgazdaság helyzete is más megítélést kapott a parasztság részérôl, mint az elsô egy-két évben. A csatlakozás utáni kultúrsokk megszûnt. A mezôgazdaságban dolgozók megtanulták az alkalmazkodást az új támogatási rendszerhez, a monopóliumok felszámolásával járó elônyökhöz, a korábban védett szektorok megszûnéséhez. A kezdeti elvándorlás a mezôgazdaságból, vagy a mezôgazdasági dolgozók utánpótlásának számos nehézsége folyamatosan megoldódott. Természetesen a mezôgazdaság átrendezôdése nem ment könnyen. A modern fogyasztás ugyanis mind nagyobb súlyt helyezett az egészséges és magas tartalmi értékû élelmiszerekre, a környezetbarát termelésre. A hazai vidékfejlesztés jelentôsége megnôtt, a kultúrtájat ugyanis csak a parasztság tudta és tudja megóvni és fejleszteni. Az érdekek érvényesítése átalakult, búcsút kellett venni attól a korszaktól, amikor a politikai cselekvést a támogatási, a szubvenciós gondolkodás határozta meg. A támogatás új szerepet kapott az Európai Unió tevékenységének rendszerében, és ennek következtében megnövekedett a vállalkozói, az egyéni kezdeményezés, a kereskedelem és a piacteremtés jelentôsége, amelynek eredményessége azonban nagymértékben függött a parasztság szakmai, szervezési felkészültségének folyamatos növelésétôl. A biológiai mezôgazdaság Ausztriában különösen gyors fejlôdésen ment keresztül, a hazai mellett szélesebb nemzetközi érdeket is képviselve. Mindezek az eredmények Ausztria és a konkrét esetben az osztrák parasztság érdekérvényesítésének továbbfejlesztésével valósulhatott meg. Az alkalmazkodást az új helyzethez a brüsszeli források folyamatos bôvülése is nagymértékben szolgálta. Az érdekérvényesítést az is ösztönözte, hogy az agrártermékek ára az EU-tagság elsô évében 22%-kal csökkent. Vagyis összességében az osztrák mezôgazdaság is nehezen tudott alkalmazkodni az EU belsô piacának versenyéhez, és ez mindenkor új és új érdekérvényesítést és feladatmegoldást igényelt. Ausztria tagsága kezdetétôl az Európai Unió nettó befizetôje, ami azt jelenti, hogy többet fizetett be a közös kasszába, mint amit a különbözô támogatási eszközök formájában mindenekelôtt a mezôgazdaságba, az ipari struktúraváltásban a hátrányos területek fejlesztésébe, valamint a kutatásba és fejlesztésbe a különbözô támogatások keretében visszakapott. Ausztria azonban ennek ellenére nyereséges ország volt a nettó haszon területén. Ez mindenekelôtt azzal függött össze, hogy különbözô állam-

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK

Részletesebben

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához 8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre

Részletesebben

L 165 I Hivatalos Lapja

L 165 I Hivatalos Lapja Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.8. COM(2014) 619 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről

Részletesebben

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.

Részletesebben

Megvitatandó napirendi pontok (II.)

Megvitatandó napirendi pontok (II.) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 1. (OR. en) 10824/19 OJ CRP2 25 IDEIGLENES NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2019. július 3. és 4. (10.00, 9.00)

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018 GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Szovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult.

Szovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Szovátai Ajánlás Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Az ifjúsági mozgalom, az ifjúsági szervezetek spektruma

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Az EU intézményrendszere

Az EU intézményrendszere Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 A Tanács és a Főtitkárság főépülete, a Justus Lipsius Brüsszelben Justus Lipsius (1547-1606) holland jogfilozófus és filológus https://commons.wikimedia.org/wiki/file:justus_lipsius,_eastern_side.jpg

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Magyarország Európa politikája

Magyarország Európa politikája Magyarország Európa politikája Dr. Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után c. konferencia 2017. Március

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS

AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

EU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2.

EU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2. EU közjog dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia 2017. október 2. I. Az Európai Unió Tanácsa II. A Tanács feladatai III. Coreper I. Az Európai Unió Tanácsa I. Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok 1-1 miniszteri

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Integráció és szövetkezés

Integráció és szövetkezés Integráció és szövetkezés Jakab István Országgyűlés alelnöke MAGOSZ elnöke Napi Gazdaság Konferencia Budapest 2013. április 30. A mezőgazdasági termelés hatékonyságát a élelmiszerláncban elért magas érdekérvényesítési

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az

Részletesebben

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt. 2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések

1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések 1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága A részvételi feltételekhez fűződő kérdések 1. Megerősítem, hogy vállalkozásom ipari vagy kereskedelmi jellegű

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

PAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról

PAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43

Részletesebben

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június

Részletesebben

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban. 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.12. COM(2014) 359 final 2014/0181 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság Tanácsban az

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01. A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Európa motorja 2018-ban? - Németország várható Európa-politikája a gazdasági helyzet és

Európa motorja 2018-ban? - Németország várható Európa-politikája a gazdasági helyzet és Európa motorja 2018-ban? - Németország várható Európa-politikája a gazdasági helyzet és a belpolitikai erőviszonyok tükrében Dr. Ferkelt Balázs Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar Szeged,

Részletesebben

T/ számú törvényjavaslat

T/ számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19768. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Projekt címe: LIFE TreeCheck:

Projekt címe: LIFE TreeCheck: Projekt címe: LIFE TreeCheck: A városi hőszigetek hatásainak minimalizálása zöld területekkel PROJEKT HELYSZÍNEK: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia, valamint: Ausztria, Belgium és Németország

Részletesebben

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai KEK tagállamok Visegrádi Négyek Előzmények Közép-európai Kezdeményezés (KEK) o 1989. 11.11. Budapest, Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország és

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018.

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Követelmények, értékelés Kollokvium, 5 fokozatú jegy, írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Megajánlott osztályzat (3-5) feltételei: - Óralátogatás - Zh-k megfelelő

Részletesebben

Kérjük, válasszon nyelvet

Kérjük, válasszon nyelvet Kérjük, válasszon nyelvet English A BESZERZÉSI LÁNC KEZDEMÉNYEZÉS MEGFELELÉSI FELMÉRÉSE - 2017 Üdvözöljük a Dedicated cég online felmérési honlapján. A webalapú eljárás garantálja a vállalat által nyújtott

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

ACP-UE 2112/16 ACP/21/003/16 ol/kf 1

ACP-UE 2112/16 ACP/21/003/16 ol/kf 1 AKCS EU COTONOUI MEGÁLLAPODÁS AFRIKAI, KARIBI ÉS CSENDES- ÓCEÁNI ÁLLAMOK CSOPORTJA AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2016. április 13. ACP/21/003/16 ACP-UE 2112/16 AKCS EU KÖZÖS DOKUMENTUM Tárgy: Az AKCS

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2017) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése 2016-ban a tagállamoknak 66 új irányelvet kellett átültetniük.

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 2009. január 1-től hatályos 80. (5) bekezdése értelmében a Közösségi rendelet vagy a

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben