Ausztria érdekérvényesítése az Európai Unióban Magyarországról nézve (Eredmények tendenciák következtetések)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ausztria érdekérvényesítése az Európai Unióban Magyarországról nézve (Eredmények tendenciák következtetések)"

Átírás

1 EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK KONCZ JÁNOS Ausztria érdekérvényesítése az Európai Unióban Magyarországról nézve (Eredmények tendenciák következtetések) 2006

2 Tartalom Bevezetô I. Egy kis fogalom-körüljárás és történelem Ausztria és Magyarország közös és ellentétes történelmi érdekeirôl A közeledés az Európai Közösség és Ausztria közös érdeke II. Ausztria érdekérvényesítése az Európai Unióban (Így látták az Osztrák Szövetségi Külügyminisztérium és az Európai Bizottság Osztrák Képviseletének vezetôi között) Az osztrák EU-tagság elsô öt-hat évének áttekintése A Duna menti együttmûködés túl az EU határain is Ausztria érdekei és biztonságpolitikája Ausztria és az Európai Unió bôvítése az érdekek oldaláról A szövetség, a tartományok és a települések együttmûködése és EU-képviselete Ausztria gazdasága az EU-ban az érdekérvényesítés egyik fokmérôje Az osztrák mezôgazdaság érdekérvényesítése Ausztria és a belsô piac Energia és közlekedés A környezetvédelem egyetemes és nemzeti érdekérvényesítés Az Agenda 2000-rôl Tudományos, oktatási, kulturális érdekérvényesítés III. A külföldön élô osztrákok IV. Vissza- és elôretekintés Összefoglaló Jegyzetek Mellékletek Eddig megjelent az Európai Mûhelytanulmányok sorozatban

3 3 Bevezetô Az érdekérvényesítés emlegetése az élet különbözô területein mindennapjaink gyakori jelensége. Ha a fogalom használatát közelebbrôl megnézzük, akkor érzékelhetô, hogy többször vonatkozik a belsô társadalmi, gazdasági, szociális viszonyokra, mint a nemzetközi összefüggésekre. Átnézve néhány magyar, illetve osztrák lexikon címszavait, ugyanezzel a megközelítéssel találkozunk. Írásunkban ezeket is idézve az érdekegyesítés fogalmának néhány nemzetközi elemét is megpróbáljuk körüljárni. Ezt követôen törekvésünk egy rövid vázlatos történelmi bepillantás keretében Ausztria és Magyarország egymással kapcsolatos érdekeinek, közös törekvéseinek és ütközéseinek felvillantása. A kissé messzire visszanyúló történelmi példákat követôen a vizsgálódás célja címébôl adódóan döntôen az elmúlt egy, másfél évtized kutatása, amely egybeesik Ausztria európai uniós csatlakozásának intenzív elôkészületeivel, illetve a konkrét érdekviszonyok alakulásának bemutatásával az ország EU-tagságának közel tíz esztendeje során. Most itt csak arra utalunk általánosságban, hogy egy EU-tagállam és a Közösség egészének érdekkapcsolatában figyelembe kell venni azt a fontos tényezôt, hogy a tagországok jelentkezés útján kezdik el a csatlakozási tárgyalásokat, vagyis eleve tudják, hogy mire vállalkoznak, és a több évig (Ausztria esetében hat évig) tartó elôkészítô, vitákkal járó konzultációk keretében tisztázódik a kérdések többsége. Az tény és ez általános érvényû, hogy a nemzeti szuverenitás bizonyos elemeirôl le kell mondani, illetve azokat integrálni kell az egyetemes közösségi érdekbe. Egyidejûleg azonban a szubszidiaritás jegyében a nemzeti, sôt kisebb térségi egységek önállóságának növekedésére is adódik lehetôség. A centralizáció és a szubszidiaritás összefüggésérôl Wolfgang Schüssel osztrák kancellár az Európai Unió bôvítésével foglalkozó egyik konferencián a következô álláspontját fejtette ki: Néhány éve még kívánatosnak és szükségesnek számított az összeurópai szabályozás, mint a mûködô belsô piac megteremtésének feltétele. Fôleg a vállalatok és a gazdasági körök követelték. Mostanában éppen Európa gazdaságában figyelhetô meg a vélemények változása, sôt azt mondhatnám: az ellentétes irányzat. Csakugyan, miért kellene mindent olyan részletekbe menôen, olyan központi, olyan európai módra szabályozni? Fennáll a veszély, hogy a szükséges európai keretek és törvények helyett egy szuperállamot hozunk létre, amely mindent a legapróbb részletekig szabályoz, óriási bürokráciáját pedig senki sem tudja többé ellenôrizni. Ez nem Európa-szkepszis, hanem egyszerûen a tények és a költségvetési szempontok felmérése. És éppen az új tagállamok fogják felvetni ezeket a kérdéseket. Az ilyen kérdésekkel és fenntartásokkal igenis foglalkoznunk kell. És komolyan kell vennünk a föderatív államokban, amilyen például Németország és Ausztria, a regionális szint igényeit is. A régiók azt követelik, hogy a szubszdiaritás ne csak jelszó, hanem valóság legyen. Legfôbb ideje tárgyalni errôl, mert érzékeny idôszakban vagyunk, amikor sok forog kockán, és Európa intézményeit nagyon komoly kritikák érik. Pillanatnyilag mindegyik intézmény próbatétel elôtt áll, és sok minden a levegôben lóg, például az alkotmány, a stabilitási megállapodás, az EU finanszírozása, a pénzügyi elôirányzatok 2013-ig, és még sok más. De éppen most volna esélyünk, hogy a megoldások olyan csomagját dolgozzuk ki, amellyel Európa a következô években együtt élhet. Feltétlenül meg is kell próbálnunk. 1 Az európai együttélés csomagjainak kidolgozása máig napirenden szerepel, és mindig új kérdéseket hoz felszínre (alkotmány, költségvetés, mélyítés és bôvítés stb.) Való igaz, hogy Magyarország esetében is és ez valószínûleg nem egyedi jelenség a jogharmonizáció mintegy oldalas szövege az alapvetô értékek mellett feltételezhetôen tartalmaz megkérdôjelezhetô elemeket is. Az itt következô vázlatos áttekintésben nyugati szomszédunk érdekeinek megjelenését keressük az Európai Unió vezetô testületeinek dokumentumaiban és a mindennapi gyakorlatban. Ebben az esetben a nemzeti érdekérvényesítés alapvetô eleme a közösen elfogadott törekvések, döntések leghatékonyabb nemzeti adaptálásának biztosítása. Ugyanakkor adódnak példák olyan konfliktusokra is, amelyek eldöntése az Európai Bíróságig is eljut. Egy ország érdekérvényesítésében az is fontos tényezô, hogy mennyire tudja kezdeményezéseit, javaslatait argumentálni és beépíteni az általános tendenciák pozitív áramlataiba. Ausztriában erre is számos példát találunk.

4 4 EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK 111. SZÁM I. Egy kis fogalom-körüljárás és történelem 1. Ausztria és Magyarország közös és ellentétes történelmi érdekeirôl Az Európai Unió 25 tagországa különbözô utakat járt be az évszázadok során érdekérvényesítésének megalapozása és megvalósítása útján. Az országok történetében találkozunk olyan közös utakkal, amelyeket a népek akartak, elfogadtak és támogattak, de ismerünk több száz olyan történelmi szituációt is, amelynek keretében az érdekek ütköztek, és a megoldások a tárgyalások, a megállapodások vagy az erôviszonyok alapján jöttek létre. A közös- vagy éppen az ellenirányú, esetleg párhuzamos érdekek útjai az évszázadok során máig érzékelhetô genetikai, tudati, érzelmi hatásainak feldolgozása legyen a megfelelô szaktudományok vállalt, vagy mellôzött programja. Reméljük, hogy az európai integráció társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális, emberi folyamata elôbb utóbb megteremti a különbözô mai jelenségek és folyamatok történelmi gyökereinek sokoldalú vizsgálatát. Írásunkban Ausztria érdekérvényesítése képezi vizsgálódásunk vezérfonalát, bizonyos történelmi visszatekintéssel, de elsôsorban az ország egy évtizedes európai uniós tagságának körülményei között. Ez a korszak integráns része a második köztársaság 60 évének (1945) és az osztrák államszerzôdés óta eltelt fél évszázadnak (1955). Mielôtt néhány történelmi tényezô felvetésébe kezdenénk, megpróbáljuk vázlatosan körülírni az érdekérvényesítés legfôbb vonásait. A Magyar Nagylexikonban az érdekérvényesítés címszó keretében a következôt olvashatjuk: Érdekérvényesítés: (szoc) egyének, csoportok, rétegek, osztályok egyes közigazgatási vagy földrajzi területek, egész társadalmak folyamatos, állandóan megújuló törekvése, illetve olyan magatartása, amely a szükségletek minél teljesebb jelenbeli kielégítésére, és jövôbeni bôvítése politikai és gazdasági feltételeinek megteremtésére irányul. Az ~ intézményei munkaadói, munkavállalói vonatkozásban az érdekképviseleti szervezetek. (Pl. a szakszervezetek, munkaadói szövetségek.) A többpárti, pluralista demokráciában az ~ nek többféle intézményesített formája lehet: az ~ pártok, a mozgalmak ( mozgalom) és a nyomást gyakorló csoportok ( pressure group). 2 Az Oesterreich Lexikon mindössze az érdekképviseletek fogalmát tartalmazza, amelyben a következôkre utal: Érdekképviseletek (Interessenvertretungen) olyan szervezetek, amelyek az általuk képviselt csoportok igényeit és követelményeit fogalmazzák meg az állammal és más testületekkel szemben. Megkülönböztethetôk törvényileg szabályozott vagy független érdekképviseletek. A pluralista társadalomban érdekképviseleti tevékenységet nagy számban olyan különbözô szervezet is folytat, amely gyakran politikai befolyással mûködik: ide sorolhatók egyebek között a kötelezô tagsággal mûködô kamarák, de más erôs, független érdekképviseleti szervezetek is. Az érdekképviseleti szervezetek vezetô testületeit az elôírásoknak megfelelôen a szövetséghez tartozó tagok választják. 3 A két meghatározást összehasonlítva megállapítható, hogy mindkét szöveg az érdekképviselet fogalmát a klasszikus megközelítésben tartalmazza a hazai gazdasági, társadalmi folyamatok terepén. Talán meggondolandó a jövôben az érdekérvényesítést ennél szélesebb fogalomként vizsgálni, és nem hagyni figyelmen kívül a tevékenység nemzetközi színtereit sem. Remélhetôen teljesebbé teszi a mai osztrák érdekérvényesítésrôl a késôbbiekben kifejtendô mondandónkat, ha néhány idevonatkozó tényezôre történelmi összefüggésben utalunk, miközben nem kívánunk vázlatos osztrák történelmet nyújtani. Jogos lehet a kérdés, hogy indokolt-e ezeréves távlatból nekifutni egy évtized néhány társadalmi tapasztalata összegzésének. Lehetséges, hogy tévedünk, de ha nem is indokolt, remélhetôen nem is felesleges. Ausztria és Magyarország egyaránt mintegy ezeréves történelmet tudhat maga mögött Európa közepén (osztrák kifejezéssel, saját országukra utalva: Európa szívében ). IV. Károly ( ) a Habsburg-ház történelmileg utolsó uralkodója, mint az Osztrák- Magyar Monarchia császára nem éppen társadalmi viták nélküli boldoggá avatásának éve (2004) után két esztendôvel, a történelmi érdekesség okán is érdemes talán felidézni azt a tényt, hogy a Habsburg-ház európai hatalomra jutásához a korabeli magyar támogatás is hozzájárult. Amikor ugyanis Habsburg Rudolf ( ) augusztus 26-án a Morva- (March) mezôn összemérte erejét II. Ottokár cseh király seregeivel (ur ) a hatalom eldöntése okán, akkor IV. (Kun) László magyar király ( ) a magyarországi kunokkal beavatkozott a csatába Habsburg Rudolf oldalán, más országok, tartományok, hercegségek katonáival együtt. A csatában

5 EGY KIS FOGALOM-KÖRÜLJÁRÁS ÉS TÖRTÉNELEM 5 Habsburg Rudolf gyôzött. A Habsburg-birodalom ezt követô több évszázados hatalmának megszûnésére az I. világháború tett pontot. És talán jelképes még az a tény is, hogy az utolsó Habsburguralkodó Károly császár és király a march-mezei Eckartsau kastélyában töltötte Ausztria földjén utolsó heteit, miután uralkodói funkciójáról lemondott. 4 Az ezeréves történelembôl máig ható tényezôként fontosnak tartjuk kiemelni a két ország államszervezetének felépítését. Ausztria, amely a Habsburg-birodalom része és központja, a tartományokból, a különbözô szintû településekbôl (város, község) állt össze egységes állammá az évszázadok során. 5 A tartományok és a települések polgárai nagyfokú önállósággal rendelkeztek a saját és a közös társadalom építésében. Mindez kitermelte a tartományok, a helyi társadalom civil gondolkodását és magatartását az érdekek napi és távlati felmérésével, vagy adott esetben ütköztetésével együtt. Magyarország esetében az állam, a társadalom története a központosításra épült I. (Szent) Istvántól ( ) napjainkig. Ez a történelmünk fejlôdésében az osztrákoktól (és a német, a svájci, vagyis a föderatív országoktól) eltérô társadalmi magatartást indukált, nevezetesen a felülrôl várás szemléletét, az érdekütközések mellôzésének gyakorlatát. Történelmi távlatból tekintve a mai hazai regionális, kistérségi kísérletek ezért is fontosak, de ezen a területen sem várható az évszázados hagyományok és beidegzôdések gyors megváltozása a társadalmi közgondolkodásban. Ausztria évszázadokon keresztül nagyhatalmi, birodalmi tényezô volt, amely döntôen befolyásolta vagy meghatározta az ország európai, illetve nemzetközi érdekérvényesítô tevékenységét. A birodalmi magatartás az érdekeket, ha a helyzet úgy hozta, fegyverekkel, más esetben családi kötôdésekkel ( Te csak házasodj, boldog Ausztria! ) vagy éppen kompromisszumokkal realizálta. Ennek a politikának az eredményeként volt idôszak a történelemben, amikor a Habsburg-birodalomban a nap sohasem nyugodott le, így V. Károly ( ) uralkodása alatt, amikor a Habsburg-ház spanyol ága Dél-Amerika egy részén is uralkodott a gyarmatosítás következtében. Ilyen birodalmi szituációkkal a magyar történelemben is találkozunk, hiszen tudjuk, hogy I. (Nagy) Lajos ( ) korában magyar tenger vizében hunyt le Észak, Kelet, s Dél hulló csillaga. De az is történelmi tény, hogy Kölcsey Ferencnek ( ) a Himnuszban (1823) megfogalmazott szavait idézve S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára, 1485-ben I. (Hunyadi) Mátyás uralkodása idején. Ausztria nem éppen érdek nélkül szerepet vállalt Magyarország török uralom alóli felszabadításában, de késôbb a hatalom gyakorlásában Magyarországgal kapcsolatban nemritkán az osztrák birodalmi érdek gyôzedelmeskedett a józan ész felett. Jóval késôbb a magyar-osztrák konfliktusok egyik csúcspontján, az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban, majd ezt követôen közel két évtizedig ugyanez a viszony jellemezte kapcsolatunkat. Eljött azonban a kiegyezés (1867) amelyben Ausztria poroszokkal szembeni königgrätzi veresége (1866) is szerepet játszott, és a két ország belpolitikai okokból is megtalálta a józan ész gyôzelmét a birodalmi érdek fölött. A kiegyezést követô évtizedek kölcsönös érdekérvényesítésének jelentôsége egyebek között hazánk fejlôdése szempontjából is történelmi tény. Annál tragikusabb, hogy a közös látszatérdekek mindkét országot belevitték az I. világháborúba, amelynek következményeit ismerjük. A volt nagyhatalomnak és mindenekelôtt Ausztriának és Magyarországnak át kellett élnie az utódállamok ismeretes sorsát. A különbözô érdekek labirintusában végül mindkét ország a náci Németország terjeszkedésének az áldozata lett. Mindebbôl Ausztria jobb pozícióban került ki, hiszen nem volt utolsó csatlós, hanem bekebelezett állam, így a II. világháborút követôen bár tíz évig megszállt ország maradt igénybe vehette a Marshall-segélyt, amely késôbbi fejlôdésének jelentôs alapját képezte. A több mint 300 megbeszélés Ausztriáról, a megszálló hatalmak közremûködésével elvezetett az osztrák államszerzôdésig (1955. május 25.), illetve a megszálló csapatok kivonásáig (1955. október 25.). A közel hatvan éves Második Köztársaság, és az ötven éves államszerzôdés óta megtett úton Ausztria bizonyította, hogy történelmi tapasztalatait jól tudja hasznosítani érdekei érvényesítésében. Viszonylag rövid idôn belül, az örökös semlegességet vállaló ország jelentôs nemzetközi elismertségének köszönhetôen, csúcstalálkozók sorának adott helyet, köztük Ny. Sz. Hruscsov ( ) és J. F. Kennedy ( ) eszmecseréjének (1961). Nemzetközi szervezetek és intézmények sora települt Bécsbe, Ausztria viszonylag rövid idô alatt rendezte kapcsolatait szomszédaival. Az ország hidat képezett Kelet és Nyugat között hazánk szempontjából is, és itt ismét a kölcsönös érdekek találkoztak és érvényesültek. A magyar-osztrák kapcsolatokról felhívjuk a figyelmet Paul Lendvai elgondolkodtató áttekintô írására. 6

6 6 EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK 111. SZÁM 2. A közeledés az Európai Közösség és Ausztria közös érdeke Mindeközben az ország belpolitikai érdekei új megoldásokat is ösztönöztek. Az 1970-es és 1980-as években intenzíven napirendre tûzte a közremûködést az európai integrációban, amelynek fontos eleme volt a regionalizálódás. 7 Ausztria részérôl a nyugat-európai kötôdés és együttmûködés gazdasági téren nagyobb jelentôségû volt, mint a keleti kapcsolatok sora. Az együttmûködés a különbözô nyugat-európai gazdasági formációkkal, a tudományos keretprogramokkal mindezt jól mutatják. Ausztriának az Európai Gazdasági Közösséggel (EGK) épülô kapcsolatai vitát is kiváltottak, mindenekelôtt a Varsói Szerzôdés tagállamai részérôl, állítván azt, hogy az Európai Gazdasági Közösség a NATO gazdasági háttere és elôszobája. Ausztria bár mindez idônként felszínre kerülô vitákat indukált lemondott a NATO-hoz való közeledésrôl. Ezt az álláspontot gazdasági számítások is indukálták, ugyanis a NATO-tagság lényegesen többe került volna Ausztria számára, mint az Európai Unió bôvítése, így az ország érdekei ez irányban alakították a politikát. Ausztriában az 1980-as években hosszú viták során folyamatosan megérett az a közgondolkodás, amely az ország jövôjét az Európai Gazdasági Közösség, illetve az Európai Unió irányába való törekvésben látta. Az ország 1989-ben hivatalosan kezdeményezte a csatlakozást, amely hat évvel késôbb, január 1-jén egy 1994 májusában tartott, több mint 60%-os népszavazási támogatással megerôsítve valósult meg. Ebben természetesen az is szerepet játszott, hogy az Európai Unió bôvítése a korábbi 12 tagállamnak ugyanúgy érdekében állt, mint Ausztriának. A késôbbi fejlôdés megértése miatt sem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az ország EUcsatlakozása belpolitikailag sem volt vitamentes. Ezekben a diskurzusokban ugyancsak az érdekek domináltak a legkülönbözôbb szinteken. Ezek közül csupán néhányra utalunk. A csatlakozást megelôzô viták a társadalom széles köreit is érintették, egyebek között a munkavállalók szervezeteit. Mindehhez tudni kell, hogy Ausztriában a szociális partnerség intézménye hosszú ideig védernyôt képezett a különbözô érdekek kölcsönös érvényesítése keretében. Ez azt jelentette, hogy a kormány és a szakszervezetek, a munkaadói és munkavállalói szövetségek, illetve kamarák a gazdasági, társadalmi, szociális stb. fejlesztések konkrét témáiban megállapodtak, és ezek az egyezségek országosan érvényesültek, amit egyebek között az is jelez, hogy az osztrák statisztikák hosszú évekig munkapercben fejezték ki az egy munkavállalóra jutó sztrájkok éves átlagának idôtartamát. Ez a helyzet egy ideig még az európai uniós tagság után is fennmaradt, az ezredfordulóra azonban a szociális partnerség minôségileg új helyzetbe került. Többen a csatlakozástól a tartományok, községek önállóságát féltették. A 90-es évek elsô felének hangulatát jól visszaadja a Beszélgetések Franz Vramitzkyval c. interjúkötet. 8 Jelentôs viták folytak az olyan érzékeny témákról is, mint a mezôgazdaság helyzete. A hagyományos osztrák mezôgazdaság hasonlóan a miénkhez a termelés és az értékesítés keretei között mûködött. Bár Ausztriában nagy figyelmet fordítottak arra, hogy felkészítsék a parasztságot az új helyzetre, a csatlakozás után mégis a felkészítés hiányosságaiból fakadt a legtöbb probléma. Amikor a 90-es évek második felében a szerzônek módja volt az osztrák mezôgazdasági szakminisztérium, illetve agrárkamarák képviselôivel tapasztalatszerzô-jellegû megbeszéléseket folytatni, visszatérôen arra hívták fel a figyelmünket, hogy a parasztság európai uniós követelményekre való felkészítésére fordítsunk nagy figyelmet. Az EU-tagságunk óta eltelt idôszak tapasztalata szerint ezt a javaslatot csak részben sikerült megszívlelni, és fôleg megvalósítani. Márpedig a parasztság érdekeinek érvényesítése az új követelmények teljesítésével együtt kölcsönös érdekünk osztrák barátainkkal; természetesen hasonlóan fontos más országok tapasztalatainak figyelembe vétele is. II. Ausztria érdekérvényesítése az Európai Unióban (Így látták az Osztrák Szövetségi Külügyminisztérium és az Európai Bizottság Osztrák Képviseletének vezetôi között) Az érdekérvényesítés fogalmi meghatározásánál a bevezetôben idézett lexikoni definíció megfelelô alapot ad a továbbgondolásra. Jelen esetben ugyanis az érdekek érvényesítésekor egyszerre kell figyelembe venni az Európai Unió világméretû, illetve szövetségen belüli érdekeit amelynek kialakításában minden ország

7 AUSZTRIA ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSE AZ EURÓPAI UNIÓBAN 7 részt vesz és felelôsséget vállal, valamint az adott ország érdekeinek megfelelô képviseletét a közösségen belül. Egy ország érdekeinek érvényesítését természetesen több szinten lehet és kell megvalósítani. Ezeknek a szinteknek megfelelô egymásra épültségét szükséges figyelembe venni ahhoz, hogy azokat képviselni tudjuk. Az érdekek sorában elsô a társadalmi, össznépi, országos érdek, amellyel össze kell hangolni a különbözô kisebb közösségek közigazgatási egységek, a munka világának szervezôdései, a különbözô társadalmi rétegek és csoportok stb. érdekeit. Mindez egy bonyolult mechanizmusban valósul meg. Láttuk az iménti példákon az osztrák sajátosságok néhány elemét. Utaltunk arra is, hogy hazánkban az állami felépítésben a különbözô centrális hagyományok más feltételeket teremtenek. A jövôben azonban közös nevezôre kell hozni az érdekek érvényesítésének folyamatát a társadalom legkülönbözôbb szintjein. Miközben tudomásul kell venni azt is, hogy a jogharmonizáció hosszú és nehéz folyamatában a döntési szintekben több hagyományos jog felfelé tolódott, nevezetesen az Európai Unió központi mechanizmusába, ugyanakkor messzemenôen építeni kell arra is, hogy a centrális döntési folyamatokban minden szinten adottak a lehetôségek a hazai társadalmi közösségi képviseletek aktív közremûködéséhez. Fontos kérdés tehát az és ez Ausztriára éppúgy érvényes, mint hazánkra és más országokra, hogy ha ott lehetünk az érdekek érvényesítésének mindennapjaiban, akkor ezzel megfelelôen és bölcsen élnünk is kell a folyamatok egészében. A konkrét operatív képviselet természetesen a döntésekben közvetlenül részt vevôk felelôssége, de az aktív jelenlét a különbözô országos regionális, települési együttmûködési fórumokon a civil szervezetek kapcsolataiban, az érdekérvényesítés átfogó hálóját teremti meg, a legszélesebb társadalmi méretekben. Áttekintésünkben elôször az Osztrák Szövetségi Külügyminisztérium (Bundesministerium für auswärtige Angelegenheiten BMaA) éves jelentéseinek összefoglaló áttekintései alapján igyekszünk néhány tapasztalatot vázlatosan összegezni, majd az együttmûködô érdekérvényesítés szempontjából néhány fontos szakmai területet bemutatni. 9 Ausztria EU-tagságának elsô évét 1995-ben nem könnyû költségvetési helyzetben élte meg. Az államháztartást egy takarékossági csomaggal kellett rendbe hozni. Ez társadalmilag nem váltott ki pozitív visszhangot, amely abban is lemérhetô, hogy a csatlakozást követô elsô években a közvélemény nem elhanyagolható része a takarékosságot a csatlakozásnak tudta be, és ezért a csatlakozással szemben ellenérzéseket táplált. Mindez azonban rövidesen oldódott, hiszen a társadalom elfogadta azt, hogy az ország kiegyensúlyozott költségvetése nemcsak EU-követelmény, hanem döntô mértékben hazai érdek. Ebben szerepet játszott az is, hogy Ausztriában ez idô tájt a munkanélküliség 6,6% volt (2004-ben: 4,5%). Mindenesetre az osztrák kormány a külügyminiszteri összegzés szerint az integrációs folyamat erôsítését, valamint az Európai Unió bôvítését tartotta fontosnak. Már itt megállapíthatjuk, hogy végigtekintve az elmúlt egy évtizeden, Ausztria az Európai Unió bôvítésének mint az osztrák érdekek érvényesítésének is végig élharcosa volt. Egy idôben a csatlakozni szándékozó országoknak valamiféle ügyvédje is kívánt lenni az Európai Unióban felmelegítve történelmi szerepének jelentôségét, ezt azonban a különbözô államok nem fogadták az osztrákok által elképzelt módon, hiszen önérzetüket bizonyos szempontból negatívan érintette. A fogalom ezt követôen kikerült az osztrák érdekérvényesítés szótárából. Az Európai Unió bôvítésének politikája Ausztria mint határország szempontjából nagymértékben érintette a szomszédságpolitikát is. Az osztrák szomszédságpolitika jelentôségét az új körülmények megnövelték. Arra is célszerû odafigyelni, hogy az osztrák szomszédságpolitika egyik legérzékenyebb pontja, Dél-Tirol kérdése, mindig a középpontban szerepelt. Ezen a területen nagy erôfeszítéseket tettek a Tirol Európa Régió amelyhez Trentino is tartozott koncepciójának kialakításáért és megvalósításáért. Az osztrák külpolitika új hangsúlyaként 1996-ban megjelent a kapcsolatok építése a Földközi-tenger térségével, valamint Ázsia, Afrika és Latin-Amerika számos országával. Ebben az évben különös figyelmet kapott az Európai Unió, a Nyugat-Európai Unió és a NATO együttmûködése egy funkcionáló európai krízismenedzselés megteremtése érdekében. Ausztria földrajzi helyzeténél fogva ebben aktív szerepet vállalt, hiszen alapvetô érdekeihez tartozott az ország biztonsága, amely ebben az idôben mindenekelôtt a balkáni problémák miatt került a figyelem központjába. Az ország erôsítette az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (Organisation für Sicherheit und Zusammenarbeit in Europa OSZE) mûködését, és ebben aktív szerepet is vállalt. Az érdekérvényesítés területén mindenekelôtt a következô hangsúlyokkal találkozunk: Ausztria kapcsolatainak építése az Európán kívüli térségekkel, tevékenysége az ENSZben, valamint az ENSZ-hivatalok munkájának támogatása Bécsben; és már ekkor elkezdôdött Ausztria elsô

8 8 EURÓPAI MÛHELYTANULMÁNYOK 111. SZÁM EU-elnökségi idôszakának elôkészítése, amelyre 1998 második felében került sor. (Az ország második EU-elnöksége éppen most, 2006 elsô felében tart). Az elsô osztrák EU-elnökség keretében az ország tiszteletreméltó módon foglalkozott az Európai Unió bôvítésének támogatásával. Ausztria természetesen intenzíven részt vett az olyan programok kialakításában is, mint az Agenda 2000, a közös agrárpolitika, kohéziós és struktúrapolitikák kereteinek megteremtése, amelyek 2006-ig meghatározták az Európai Unió fejlôdését Az osztrák EU-tagság elsô öt-hat évének áttekintése Az Európai Bizottság Osztrák Képviselete (Eurpäische Kommission Vertretung in Österreich) 2000-ben tömören összefoglalta az öt év tapasztalatait, kitérve az osztrák érdekérvényesítésre is. Az áttekintés bevezetôjében utalás történik arra, hogy milyen félelmek fogalmazódtak meg 1994-ben vagyis az osztrák EU-népszavazás évében a jövô veszélyeirôl. Olyan felvetéseket idéz a szerzô, mint a hazai föld kiárusítása, az osztrák pénztartalékok Brüsszelbe szállítása, vagy az osztrák munkaerôpiac eláramlása Dél-Európából és lehetne még sorolni. Néhány évvel késôbb, 1999-ben, egy közvélemény-kutatás arról számolt be, hogy a megkérdezettek 45%-a profitált az EU-tagságból, és ez a szám folyamatosan növekedett. Az áttekintésben dr. Franz Fischler, aki hosszú ideig az Európai Unió agrárbiztosa volt, kitért arra, hogy a friss szelek Ausztria gazdasági életét fellendítették, és a háborút követô évek különösen jelentôs eredményeit hozták. Az exportorientált Ausztria számára a belsô piac megnyitása az EU-tagság keretében számos elônyt hozott. Nemcsak a várakozási idô megszûnése a határon, a vámok leépítése, a hosszú engedélyezési eljárások megszüntetése jelentett újat, hanem a megjelenés az új piacokon is nagymértékben növelte az osztrák vállalkozók lehetôségeit. A bérköltségek csökkentek, a direkt külföldi befektetések jelentôsen növekedtek. Svájcból nem kevés vállalkozó Voralbergbe telepítette át üzemeit. Vagyis az EUcsatlakozás jelentôs gazdasági növekedést, alacsony inflációt és Ausztria gazdasági helyzetének biztonságát hozta magával. Az energia- és telekommunikációs piacok liberalizálása és a monopóliumok leépítése is olyan versenyhelyzetet teremtett, amely mindenkinek a hasznára vált. Öt év után visszatekintve, a mezôgazdaság helyzete is más megítélést kapott a parasztság részérôl, mint az elsô egy-két évben. A csatlakozás utáni kultúrsokk megszûnt. A mezôgazdaságban dolgozók megtanulták az alkalmazkodást az új támogatási rendszerhez, a monopóliumok felszámolásával járó elônyökhöz, a korábban védett szektorok megszûnéséhez. A kezdeti elvándorlás a mezôgazdaságból, vagy a mezôgazdasági dolgozók utánpótlásának számos nehézsége folyamatosan megoldódott. Természetesen a mezôgazdaság átrendezôdése nem ment könnyen. A modern fogyasztás ugyanis mind nagyobb súlyt helyezett az egészséges és magas tartalmi értékû élelmiszerekre, a környezetbarát termelésre. A hazai vidékfejlesztés jelentôsége megnôtt, a kultúrtájat ugyanis csak a parasztság tudta és tudja megóvni és fejleszteni. Az érdekek érvényesítése átalakult, búcsút kellett venni attól a korszaktól, amikor a politikai cselekvést a támogatási, a szubvenciós gondolkodás határozta meg. A támogatás új szerepet kapott az Európai Unió tevékenységének rendszerében, és ennek következtében megnövekedett a vállalkozói, az egyéni kezdeményezés, a kereskedelem és a piacteremtés jelentôsége, amelynek eredményessége azonban nagymértékben függött a parasztság szakmai, szervezési felkészültségének folyamatos növelésétôl. A biológiai mezôgazdaság Ausztriában különösen gyors fejlôdésen ment keresztül, a hazai mellett szélesebb nemzetközi érdeket is képviselve. Mindezek az eredmények Ausztria és a konkrét esetben az osztrák parasztság érdekérvényesítésének továbbfejlesztésével valósulhatott meg. Az alkalmazkodást az új helyzethez a brüsszeli források folyamatos bôvülése is nagymértékben szolgálta. Az érdekérvényesítést az is ösztönözte, hogy az agrártermékek ára az EU-tagság elsô évében 22%-kal csökkent. Vagyis összességében az osztrák mezôgazdaság is nehezen tudott alkalmazkodni az EU belsô piacának versenyéhez, és ez mindenkor új és új érdekérvényesítést és feladatmegoldást igényelt. Ausztria tagsága kezdetétôl az Európai Unió nettó befizetôje, ami azt jelenti, hogy többet fizetett be a közös kasszába, mint amit a különbözô támogatási eszközök formájában mindenekelôtt a mezôgazdaságba, az ipari struktúraváltásban a hátrányos területek fejlesztésébe, valamint a kutatásba és fejlesztésbe a különbözô támogatások keretében visszakapott. Ausztria azonban ennek ellenére nyereséges ország volt a nettó haszon területén. Ez mindenekelôtt azzal függött össze, hogy különbözô állam-

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek költsége és témája Tárca neve: Vidékfejlesztési Minisztérium 4. január. - 4. június. Ország Miniszter és ok (név szerint) Más

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme

A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme Szolgáltatóközpont vagy átjáróház A logisztika jelentősége a magyar gazdaság számára A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme Chikán Attila az MLBKT társelnöke, egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/XPA/hu 1 2 von 9 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Tóth László Ma Európában a nemzetállami logika és a közös európai fellépés vitája feszül. A kérdések úgy hangzanak, hogy

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei Ez a irányelv minden olyan európai piacra vonatkozik, ahol az Amway 2015. április 1-én saját leányvállalatai

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA TÜKRÉBEN

TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Európai Kapcsolatok szakirány TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem KÖZPONTI PORSZÍVÓK egészség és kényelem higiénia ès komfort az egyszerűség jegyében 1 A fenti kép csupán tájékoztató jellegű Központi porszívó 2 Süllyesztett csőrendszer zer 3 Hag Hagtompító 4 Falic Falicsatlakozó

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben