Marketingkommunikáció a desztináció menedzsmentben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Marketingkommunikáció a desztináció menedzsmentben"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK NAPPALI TAGOZAT MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ SZAKIRÁNY Marketingkommunikáció a desztináció menedzsmentben Készítette: Semsei Sándor Budapest,

2 Tartalomjegyzék: Tartalomjegyzék:... 2 Bevezetés... 3 Módszertan fejezet: A desztináció menedzsment fogalma A turisztikai desztináció fogalma A desztináció menedzsment fogalma A desztinációs szervezetek szintjei, típusai fejezet: A desztináció marketingjének sajátos és hagyományos megoldásai Mikro és makro piacok felmérése Stratégia alkotás Desztinációk versenyképes pozícionálása Desztinációs márkaépítés Fogyasztói trendek a turizmusban Marketing mix és marketing eszközök a desztináció menedzsmentben Marketingkommunikáció a desztináció menedzsmentben A legfontosabb kommunikációs eszközök a desztináció menedzsmentben fejezet A dél-tiroli Tourismusverein Schenna és Marketing Geselschaft Meran működésének és faladatmegosztásának általános bemutatása Dél-Tirol általános bemutatása Schenna általános bemutatása, turizmustörténete A Tourismusverein Schenna szervezeti felépítése, költségvetése, feladatai A Tourismusverein Schenna marketing tevékenysége A Tourismusverein Schenna marketing eszközei A Marketing Gesellschaft Meran általánosan Az MGM marketingfeladatai, kommunikációs tevékenysége Az MGM marketingeszközei Dél-Tirolról összességében fejezet TDM szervezetek Magyarországon, a Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület TDM szervezetek Magyarországon A Badacsony Régió bemutatása, turizmustörténete A Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület (BCTE) működése, feladatai turisztikai termékei A Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület marketing tevékenysége A Badacsonyi Turisztikai Céh marketingkommunikációs eszközei További ajánlások a Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület számára fejezet: Összefoglalás Irodalomjegyzék Mellékletek

3 Bevezetés Szakdolgozatom témájául azért választottam a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek marketingkommunikációját, mert meglátásom szerint az utóbbi években kezd Magyarországon kialakulni ez a speciálisnak tekinthető marketingkommunikációs tevékenység. Fontosnak találom, hogy ezt az új hozzáállást és megközelítésmódot igénylő kommunikációs és vezetési gyakorlatot már sok éve jól működő külföldi példákon keresztül közelebb hozzam a magyar szakmához, illetve egy összehasonlítás segítségével rávilágítsak az utóbbi években itthon megalakult szervezetek esetleges szervezeti vagy marketingkommunikációs hibáira, a kialakult gyakorlat veszélyeire, illetve hogy felhívjam a figyelmet napjaink kommunikációs lehetőségeire. A jelenlegi magyarországi folyamatokat igen közelről figyelve jó néhány kérdés felmerült bennem, amikre ha szakdolgozatommal sikerül válaszokat találnom, valószínűleg másoknak is hasznos információkkal tudok szolgálni. Tapasztalataim szerint meglepően sokan nem tudnak róla, hogy a magyar turizmusban napjainkban alapvető szervezeti átalakulás zajlik. Sokan azzal sincsenek tisztában, főleg a turisztikai szakmán kívül, hogy egyáltalán mit jelent a turisztikai desztináció menedzsment, hogyan épül fel egy-egy desztináció menedzsment szervezet, milyen feladatai vannak, kik a tagjai, mik az érdekeik, stb. A már létrejött szervezetek esetében sokszor nem világos, hogy van-e hosszútávú működési vagy kommunikációs stratégiájuk, milyen piackutatási módszereket lenne érdemes alkalmazniuk, hogyan keressenek új piacokat, vagy hogyan tudnák megtartani a régi vendégeiket, hogyan pozícionálják térségüket, hogyan építsék fel márkájukat, turisztikai termékeiket. Vagy, hogy milyen marketing eszközöket használjanak a térség sikeres működésének érdekében. A világ sikeres turisztikai térségeinek legtöbbjében már éve működnek turisztikai desztináció menedzsment szervezetek, és végzik sikeresen az adott térség turizmusának irányítását. A felvetett kérdéseim náluk már rég nem kérdésesek, véleményem szerint érdemes és van mit tanulnunk példájukból. 3

4 Magyarországon a desztináció menedzsment egyértelműen egy új turizmusirányítási módszernek tekinthető, a gyakorlatban mindösszesen nagyjából tíz éves múltra tekint vissza. Az első olyan szervezetek, amik ezeknek a külföldről már jól ismert módszereknek, felfogásnak megfeleltek, a 2000-es évek elején jelentek meg Magyarországon. A turisztikai desztináció menedzsment napjainkban kezd országszerte igazán elterjedni. Az utóbbi években a kormányzat pályázatokkal támogatja az ilyen típusú szervezetek létrehozását és működését. A pályázatok és a helyi igények hatására az utóbbi 4-5 évben országszerte sorra alakultak az ilyen típusú turisztikai egyesületek, szövetségek. Mára az országban a Magyar Turisztikai Desztinációmenedzsment Szövetség es adatai alapján 66 pályázaton nyertes, regisztrált desztináció menedzsment szervezet működik. A területen tapasztalható gyors fejlődés sok újdonságot és kérdést rejt magában. A szervezetek működése, felépítése, finanszírozása, pontos feladataik, stratégiaalkotásuk még mind-mind folyamatban lévő, sok esetben megoldásra váró problémák. A szervezeti vezetők, munkatársak szakmai, szakirányos képzése is szintén az utóbbi években kezdődött el. Olyan intézmények indítottak TDM master szakirányt, mint a Pannon Egyetem, a Budapesti Kommunikációs Főiskola, a Gábor Dénes Főiskola vagy a Szegedi Tudomány Egyetem. A témában folyamatosan könyvek jelennek meg és oktatási anyagok készülnek, sok esetben szintén állami támogatással. Az érintetteknek képzéseket, konferenciákat, külföldi tanulmányutakat szerveznek, hogy minél gyorsabban meghonosodjon ez a külföldi turizmusban már többszörösen bizonyított módszer hazánkban is, amitől mindenki turizmusunk fellendülését, versenyképesebbé válását várja. A turisztikai desztináció menedzsment szervezeteknek és menedzsereiknek az egyik legfontosabb feladata az egy-egy turisztikai térség turizmusának egészét átfogó marketingkommunikáció. Ez a tevékenység ebben a szervezeti formában Magyarországon újszerű feladatként jelenik meg. Szakdolgozatom célja, hogy összehasonlítsa egy Európában működő fejlett turisztikai térség és helyi egyesület, Meran és Schenna átfogó marketingkommunikációs tevékenységét és működését egy magyarországi térség, a Badacsony Régió marketingkommunikációs tevékenységével és működésével. Szakdolgozatomban egy bizonyítottan régóta sikeres külföldi térségi szervezet működését és egy szintén sikeres helyi szervezet felépítését, 4

5 marketingkommunikációs stratégiáit, eszközeit fogom bemutatni, ami a frissen alakult hazai szervezetek számára követendő példa lehet. Ezzel a szervezettel párhuzamba állítva bemutatom, megvizsgálom egy pár éve alakult magyar szervezet működését, stratégiáját, azt, hogy mennyiben tudta meghonosítani a külföldön működő gyakorlatot. A szakdolgozatban igyekszem rávilágítani a különbségek okaira, illetve azokra a szakmai összefüggésekre, amiken érdemes lenne a hazai szervezeteknek változtatni. Összességében szakdolgozatommal egyrészt szeretném bemutatni, és mindenki számára érthetővé tenni, mi is valójában a turisztikai desztináció menedzsment, kik a tagjai egy-egy szervezetnek, mik a feladatai a szervezeteknek, vagy miért fontos, hogy ilyen irányba fejlődjön a magyar turizmus irányítása. Másrészt szeretném két sikeres külföldi szervezet marketingkommunikációs gyakorlatát egy sikeres magyar szervezettel és annak marketingkommunikációs tevékenységével összehasonlítani, rávilágítani arra, hogyan, milyen területeken, milyen fejlesztési stratégiákkal, kommunikációs eszközökkel tudna a Badacsony Régió még sikeresebb lenni. 5

6 Módszertan A bevezetőm során megfogalmazott célok és feltevések vizsgálatához és a téma minél alaposabb megismeréséhez szekunder kutatásokat és kvalitatív primer kutatásokat végeztem. A felmerült kérdéseim megválaszolásához megkerestem a hazai desztináció menedzsment szakma hét elismert szakértőjét, akikkel személyes interjúkat készítettem. Az általuk adott válaszokból és anyagokból megismertem a desztináció menedzsment és marketingkommunikáció elméleti alapvetéseit és azt, hogy mit gondolnak az itthoni szervezetek helyzetéről és marketingkommunikációjukról. A konkrét példák bemutatásához a dél-tiroli szervezeteknél a marketingért felelős munkatársakkal készítettem interjút, a badacsonyi szervezet bemutatásához pedig a szervezet vezetőjével. Az általuk elmondottak alapján mutatom be szervezeteik működését és marketingkommunikációját. Kutatásaim során elsődleges célom az volt, hogy minél gyakorlatiasabb oldaláról ismerhessem meg a témát. Fontos volt számomra, hogy a szakmában dolgozók véleménye alapján tudjam bemutatni ezt a fajta irányítási módszertant és marketingkommunikációt, és ezáltal lehetőleg olyan részeit ismertethessem meg alaposabban, amik tényleg hasznosak és működnek a gyakorlatban is. A szakértői interjú típusú kutatási módszer bizonyult a legmegfelelőbbnek, hogy ezeket a hazánkban újnak mondható működtetési és marketingkommunikációs feladatokat minél gyakorlatorientáltabban tudjam bemutatni, ehhez a kvantitatív módszerek meglátásom szerint nem lettek volna megfelelőek. Dolgozatom a megszokottól eltérően nem tartalmaz külön részt az interjúk elemzéséről vagy egyéb szekunder és primer kutatásokról. A témából és újdonságából adódóan szükségesnek éreztem a kutatások során megismert információk összegzését, összefűzését és a szerzett ismeretek folyamatos felhasználását szakdolgozatomban. Az 1. Számú melléklet tartalmazza a kutatási tervemet, az interjúk kérdésvázlatát, azokat a személyeket és beosztásukat, akikkel az interjúkat készítettem. Ezúton szeretnék köszönetet mondani nekik, hogy segítségemre voltak és időt szántak arra, hogy megosszák velem ismereteiket a témában. 6

7 1. fejezet: A desztináció menedzsment fogalma Már önmagában a turisztikai ipar fogalmi meghatározása is okozhat nehézségeket, ha jobban belegondolunk, mit is nevezünk turisztikai iparnak, kik is pontosan a résztvevői ennek az iparágnak. Elég, ha csak a turizmusban igénybevett szolgáltatások sokszínűségére - vendéglátás (szállásadás, étel/ital), utazás, utazásszervezés, szórakoztatás, egyéb szabadidős szolgáltatások - gondolunk. Ha végignézzük ezeket a szolgáltatástípusokat és végiggondoljuk a hozzájuk kapcsolódó cégeket, termékeket, egy hihetetlenül heterogén gyűjtő-iparágat kapunk, amiben a résztvevők a saját specializáltabb iparágaikkal vesznek részt. A legtöbb iparág jellemzően meghatározható egy-egy definícióval, a résztvevői általában hasonló termelési vagy szolgáltatói tevékenységet végeznek. A turizmus esetében azonban ilyen típusú definíciót szinte lehetetlen alkotni - ahány felmérés, tanulmány, annyi különböző megközelítés és definíció látott már napvilágot A turisztikai desztináció fogalma A fentiek alapján a turisztikai ipart is alapvetően a keresleti és a kínálati oldal piaci fogalmaival jellemezhetjük. A desztináció első megközelítésben a fogadótérség, vagy a turista szemszögéből nézve az utazási célterület, ahol a kereslet és a kínálat találkoznak. A desztinációnak képesnek kell lenni a turisták vonzására, illetve az odaérkezőket kielégítő szolgáltatások nyújtására. A desztináció valójában egy komplex turisztikai terméket felkínálni képes térség egésze, a kínálat helyszíne. Néhány megállapítás a desztináció természetével kapcsolatban: Hu-Ritchie (1993) szerint a desztináció a turisztikai lehetőségek és szolgáltatások csomagja, amely mint bármely más termék, számos multidimenzionális jellemzőből tevődik össze. Buhalis (2000) szerint a desztináció a turisztikai termékek amalgámja, 1 Steven Pike: Destination Marketing An Integrated Marketing Approach, 2008, Elsevier Inc., Oxford, p

8 amely integrált tapasztalatokat nyújt a fogyasztók számára. Bieger (1998) megközelítésében a desztináció olyan, mint a turisztikai termék, amely a turisztikai piacon más termékekkel versenyez. Ritchie-Crouch desztináció versenyképességi modellje megkülönbözteti a desztináció infrastruktúráját (víz, szennyvíz, utak, stb.) és szuprastruktúráját (turisztikai szolgáltatások, mint pl. szállodák, éttermek, információs központok, stb.), mint a desztináció tekintetében fontos két tényezőt. Mások (Leiper, 1995; Martini, 2001; Pechlaner, 2000) szerint a desztináció vonzerőkből (természeti és épített), termékekből és szolgáltatásokból áll, amely képes a turisták vonzására. Keller (2000) emlékeztet arra, hogy az emberek gyakran használják a régiót, a térséget, a lokalitást a turisztikai desztináció szinonimájaként A kutatók azonban általánosságban megegyeznek abban, hogy a desztináció kiterjedtebb értelemmel bír, nem csupán fizikai vagy földrajzi értelemben meghatározható területi egység. 2 A turisztikai desztináció pontosabb fogalmi meghatározására szintén sokféle definíciót találunk. A turisztikai desztináció legtágabb definíciója: Olyan földrajzi térség, amelyet a mindenkori utazó úti célként kiválaszt magának. A desztináció tartalmazza az összes szükséges intézményt/létesítményt, amely az elszállásoláshoz, ellátáshoz, szórakozáshoz/tevékenységhez szükséges. 3 A WTO (1993) fogalmi meghatározása szerint: a desztináció turisztikai attrakciókkal, intézményekkel, szolgáltatásokkal bíró hely, amit a turista vagy annak egy csoportja látogatásra kiválaszt, és amit a turisztikai kínálati oldal piacra visz, értékesít. A fogalmi meghatározás kettősségének lényege tehát egyrészt az úticélként, másrészt a turisztikai termék-kínálatként történő meghatározása, mint ugyanazon dolog keresleti és kínálati oldala. 4 2 Dr. Panyor Ágota: Desztináció és marketing menedzsment jegyezet (1. és 2. fejezet), 2010, TÁMOP, Szeged, p.7. 3 Nyirádi Ágnes és Id. Semsei Sándor: Balatoni TDM füzetek, 2007, BIFÜ, Siófok, p.12. idézi: Dr. Knut Scherhag: Touristische Destinations-Marken, előadás ITB, Dr. Panyor Ágota: Desztináció és marketing menedzsment jegyezet (1. és 2. fejezet), 2010, TÁMOP, Szeged, p.7. 8

9 A desztinációk képzése szokszor nem egyszerű feladat, nem mindig lehet, illetve szabad földrajzi, politikai vagy közigazgatási határok mentén kialakítani a turisztikai desztinációk határait, mert ezek a típusú határok a turista számára sokkal kevésbé fontos ismérvek. Egy desztináció kialakításánál érdemesebb egy-egy tájegységet, turisztikai potenciált és a köré épülő egységes kínálati láncot alapul venni. A területi megközelítés mellett a desztináció fogalmának meghatározására a szolgáltatók/intézmények irányából való megfogalmazás még közelebb visz a lényeg megértéséhez: A desztináció a tulajdonképpeni turisztikai termék. Az ügyfél szemével nézve a turisztikai termék nem más, mint egy szolgáltatási láncolat, melynek elemei az oda- illetve visszautazást kivéve egy bizonyos térségben lokalizálódnak. 5 A desztinációnak olyan alapvető elemeket kell felsorakoztatnia, amik vonzóak a turista számára és megérkezése után biztosítják, hogy ott tartózkodása idején elégedett legyen. Az alapvető elemeket szétbonthatjuk vonzerőkre ( must see és must do ) és az összes többi elemre. Az alábbi 1.sz. ábra szemlélteti, hogy pontoson mely elemek tekinthetőek meghatározónak (ezekről bővebben a későbbiek folyamán lesz szó): A desztináció vonzerejét és élménykínálatát meghatározó tényezők 1.sz. ábra World Tourism Organization: A Practical Guide to Tourism Destination Management, Madrid, 2007, p.13. A szakértői interjúk során is bebizonyosodott számomra, hogy a sikeres piaci szereplés érdekében egy modern, versenyképes desztináció, a következő alkotóelemekre kell, hogy épüljön: 5 Nyirádi Ágnes és Id. Semsei Sándor: Balatoni TDM füzetek, 2007, BIFÜ, Siófok p.12. idézi: Prof. Dr. Hartmut Luft: Organisation und Vermarktung von Tourismusorten und Tourismusregionen Destination Management, Gmeiner-Verlag GmbH, Meßried,

10 1. Az adott területen található szolgáltatók, létesítmények együttműködési készsége Fontos, hogy a szervezetek tagjai partnerként tekintsenek egymásra. Az összefogás hatására a kisebb szolgáltatók a nagyobb versenytársak egyenrangú partnerévé válhassanak a piacon. A hálózatba szerveződés lehetőséget teremt a szakmán kívüli vállalkozásokkal, intézményekkel való együttműködésre is. 2. Szolgáltatási láncolatok/hálózatok megléte, fejlettsége A professzionálisan menedzselt desztináció fontos vonása a jól működő, a megfelelő részpiacokra (kerékpározás, kalandtúra, kulturális turizmus, wellness, stb.) és az ennek megfelelően kiválasztott célcsoportokra irányuló szolgáltatási hálózatok megléte. Fontos, hogy a hálózatok az érkező vendég fogadásától a távozó vendég teljes elégedettségéig, azaz a tartózkodása teljes ideje alatt jól működjenek, ezért is kiemelten fontos a minőség-menedzsment megléte. 3. Menedzsment- és marketing-kompetenciák A desztinációnak rendelkeznie kell egy minden tagja számára elkötelező érvényű desztinációs stratégiával. Fontos, hogy a stratégiát a szolgáltatók magukénak érezzék, mert csak így lehet működőképes, tehát már a stratégia kidolgozásába be kell vonni magukat a partnereket is. 4. Professzionális struktúra Elengedhetetlenül szükséges a desztinációs szintnek megfelelő professzionális munkaszervezet megléte. A mennyiségi és minőségi személyi feltételek megléte az a tényező, ami a legdöntőbben befolyásolja a desztináció sikerét. 5. Eszközök A hatékonyan működő desztináció számára elengedhetetlen egy elektronikus információs- és foglalási rendszer működtetése. A szinteknek megfelelő marketing eszközök és a munkaszervezet működéséhez szükséges egyéb tárgyi eszközök megléte. 6. Márka(név) Minden desztináció kell, hogy valamelyes márka-jelleggel rendelkezzen. 10

11 Rendelkeznie kell valamiféle image-zsal, percepcióval a turisták számára. Egyedi tartalommal kell, hogy asszociálható legyen, rendelkeznie kell USP-vel. 7. A vendég perspektívája A desztináció kialakításának perspektívája kétséget kizáróan a vendég szemszöge. A politikai vagy közigazgatási határokról leválasztva, a desztináció az a terület kell legyen, amit a turista mint egységet érzékel. 6 Kutatásaim során többen is kiemlték, hogy a desztinációk napjainkban már egy megváltozott helyzetben vannak, az egész turisztikai piac a repülőjegyek és utazási árak csökkenésével sokkal szűkebbé vált, ami azt eredményezi, hogy az adott desztinációnak a globális piacon kell sikeresnek lennie, kínálati elemei, vállalkozásai szinte a világ minden egyes turisztikai kínálatával, vállalkozásával versenyeznek. Az egyes desztinációk különböző releváns szintjeik szerint állnak egymással világszerte versenyben. A desztináció a turizmus alapvető egysége. Termék, amely tágabb érelemben más termékekkel versenyez a turizmus piacán. Felruházható imázzsal, percepcióval. Az egyes intézmények, vállalkozók, cégek, akik a desztinációt alkotják, egymagukban a legtöbb esetben megfelelő termék, szakmai tudás és forráshiány miatt képtelenek a nemzetközi turisztikai piacokon hatásosan megjelenni, ezért szükséges az összefogásuk: egy olyan komplex és integrált rendszer megalkotása, amelynek a sikeres működtetése korszerű turizmusirányítási és menedzsment szervezet meglétét feltételezi. Az adott desztináció szervezettsége, fejlettsége, piaci megjelenése az adott turisztikai térség sikerét alapvetően határozza meg, ezért fontos, hogy milyen magatartási elvre épül a mindennapi fejlesztés, menedzselés, értékesítés gyakorlata. 6 Nyirádi Ágnes és Id. Semsei Sándor: Balatoni TDM füzetek, 2007, BIFÜ, Siófok, p

12 1.2. A desztináció menedzsment fogalma A desztináció menedzsment elsődleges célja a desztináció sikeres piaci értékesítése, versenyképességének segítése. Ennek elérésére a következő lépések szükségesek: az adott település, tájegység vonzerőinek termékké alakítása, a termékek desztinációba ágyazott piacra juttatása, majd végül maga a sikeres értékesítés. A desztináció menedzsment tevékenységnek figyelembe kell venni a helyi viszonyokat, arra kell törekednie, hogy a turizmus rendszerének gazdasági-társadalmi hatásai arányosan érvényesüljenek az ott élők jólétének növelése érdekében. 7 Desztináció menedzsment alatt, definíciószerűen a következőt értjük: Egy adott földrajzi területen található vonzerők moduláris (szabadon kombinálható) termékké alakításának, hálózatba szervezésének, a termékek desztinációba ágyazott piac- és versenyképessége megteremtésének és értékesítésének folyamatát értjük, melynek célja a fenntartható fejlődés megőrzése mellett a turisztikai piaci siker elérésével a földrajzi terület fejlődésének, az ott élők jólétének növelése. A desztináció menedzsment során megvalósuló alapvető tevékenységek: Tervezés, stratégia és fejlesztés támogatása, Kooperáció szervezése koordináció, Marketingfunkciók nyújtása (kutatás, termékfejlesztés támogatása, értékesítés, kommunikáció) 8 Ezeken belül a jól működtetett desztináció menedzsment ismétlődő körfolyamatokat hoz létre, amivel biztosítja a desztináció folyamatosan megfelelő működését és fejlődését. Ezek a folyamatok címszavakban a következők: 7 Dr. Lengyel Márton: TDM Működési kézikönyv, 2008, Heller Farkas Főiskola, Budapest 8 Dr. Panyor Ágota: Desztináció és marketing menedzsment jegyezet (1. és 2. fejezet), 2010, TÁMOP, Szeged, p

13 1. Vonzerők (értékek) felkutatása 2. Vonzerők termékképessé fejlesztése 3. Termékek, termékcsoportok kialakítása 4. A fejlesztett termékek desztinációba ágyazása 5. A desztinációk és a beléjük ágyazott termékek piacra vitele 6. A termékek értékesítése 7. A látogatók-vendégek maradéktalan élményének biztosítása 8. Az elégedett ügyfelek megtartása Ezek a lépcsőfokok szüntelenül kiegészítik és feltételezik egymást. Az adott térség turizmusának sikeressége elsősorban azon múlik, sikerül-e a térségnek a folyamat egészét és egyes lépéseit megtervezni, illetve a terveknek megfelelően menedzselni. A desztináció menedzsment tulajdonképpen nem más, mit a fent felvázolt (valójában hihetetlenül összetett és bonyolult) folyamatok tervezője és szabályozója A desztinációs szervezetek szintjei, típusai A turisztikai közösségek résztvevőinek felismerése, hogy közösen könnyebben elérhetik céljaikat és versenyképesebbé válhatnak a globalizálódó turisztikai piacon, a desztináció menedzsment szervezetek megjelenéséhez vezetett, ami körülbelül az 1980-as évekre nyúlik vissza. Mára lehetetlen megmondani, hogy hol és pontosan mikor alakult meg az első ilyen típusú szervezet, és az is megmondhatatlan, hogy hány ilyen szervezet működhet ma világszerte, de számuk több tízezerre tehető. 10 A szolgáltatók és helyi vállalkozók által életre hívott turisztikai desztináció menedzsment rendszerek alapegységei, a desztináció menedzsment szervezetek a DMSZ-ek. 9 Nyirádi Ágnes és Id. Semsei Sándor: Balatoni TDM füzetek, 2007, BIFÜ, Siófok, p Steven Pike: Destination Marketing An Integrated Marketing Approach, 2008, Elsevier Inc., Oxford, p

14 A DMSZ-ek feladatai az eddigiek tükrében összefoglalva: Partnerség ápolása Kutatás Tervezés Fejlesztés Projekt menedzsment Attrakció menedzsment Minőségbiztosítás Monitoring Desztinációs marketing Pályázatírás, pályáztatás Adminisztráció Koordináció Szakmai képzés Tanácsadás Ezeknek a faladatoknak az ellátására a jól működő külföldi tapasztalatok alapján, (regionálisan) egy több (három) szintű, alulról építkező szervezeti rendszer, DMSZ hálózat bizonyult a leghatékonyabbnak. 11 Ezek a szintek a következők: 1 Helyi, települési turisztikai egyesületek 2 Mikro-régiós szintű turisztikai szövetségek 3 Regionális szövetség 1. Helyi szintű DMSZ jellemzői: A helyi szintű DMSZ-t általában egy település hozza létre, ha a hatékony működés feltételei biztosítottak. Abban az esetben, ha a hatékony gazdaságos működés nem megoldható egy település esetén, akkor az adott településnek lehetősége van más településekkel közös helyi szintű szervezetet létrehozni, vagy javasolt a település vállalkozóinak csatlakozása a földrajzilag legközelebbi helyi szervezethez. 11 Nyirádi Ágnes és Id. Semsei Sándor: Balatoni TDM füzetek, 2007, BIFÜ, Siófok, p

15 A helyi szintű DMSZ célja, hogy a piaci trendek alapján a helyi turizmus egész rendszerét tervezzék, fejlesszék és működtessék, annak érdekében, hogy az oda érkező turistáknak tökéletes utazási élményben lehessen részük. A látogatókkal csak a helyi szintű DMSZ van kapcsolatban, ezért kiemelt feladata tájékoztatásuk, mindennemű szükségleteik kielégítése, panaszaik kezelése. A tájékoztatási feladatokat egy erre a célra létrehozott helyi információs iroda látja el. Továbbá a helyi szintű szervezetnek gondoskodni kell a térségben járt turisták elégedettségének méréséről is. A helyi szintű DMSZ-ek alapvetően a település(ek)ért mint termékért felelnek, ezért ezek a szervezetek alkotják a TDM struktúra alapját, bázisát. 2. Mikro-régiós DMSZ-ek A mikro-régiós (térségi) DMSZ szervezeteket a helyi szintű DMSZ-ek alkotják, az adott térségi szinten érdekelt vállalkozások, egyéb szervezetek csatlakozhatnak hozzá. Céljük, hogy a desztináció mint termék komplexitása növekedjen, a vonzerő fokozódjon. Fontos, hogy egy nagyobb térség jobban képes lehet komplex turisztikai terméket kialakítani, és így önálló desztinációvá válni, mert a földrajzi közelség következtében a vonzerók összegződnek és hatókörük megnő. A térségi szervezetek forrásait tekintve hatákonyabban tudnak piacra lépni, marketingre költeni. A mikro-régiós DMSZ-ek feladata a helyi szintű DMSZ-ek kutatási, tervezési, fejlesztési munkájának koordinálása és szintetizálása révén a mikrorégió egyedi, sajátos turisztikai arculatának kialakítása, kínálati elemeinek integrálása, egységes megjelenítése és piacra juttatása (elsősorban a belföldi turisztikai piacon). A koordinációs feladat kiterjed többek között a desztináció specializálódását megalapozó, döntéselőkészítő kutatásokra és elemzésekre, turizmus-fejlesztési tervek készítésére; a desztináció önálló kínálati profiljának és arculatának kialakítására (profil kialakítása), valamint a menedzsment-tevékenységre. A piacra juttatási tevékenységet segítik többek között a kiadványok és egyéb értékesítést támogató eszközök készítése, működtetése, a turisztikai vásárokon való részvétel (külföldön régióval együtt javasolt) és ez egyéb marketingkommunikációs kampányok, illetőleg turisztikai információs rendszer működtetése (on-line marketing, e-commerce). 15

16 Feladatait akkor látja el teljeskörűen, ha folyamatos kapcsolatot tart tagságával (a helyi szintű DMSZ-ekkel), valamint a mikor-régió más szakmai és térségi szervezeteivel, illetve ha tagjai számára érdekképviseletet nyújt regionális és országos szinteken. 3. Regionális DMSZ A helyi és mikro-régiós szintű DMSZ-ek együttesen alkotják a regionális DMSZ szervezeteket. Ebben az esetben is csatlakozhatnak hozzá olyan szervezetek, állami intézmények, amelyeknek működése az egész régióra kihat (pl: nemzeti parkok, erdészetek, közlekedési vállalatok). A régiós szervezetek célja a regió ismertségét, imázsát javítani, elősegíteni belföldi és külföldi piacokon történő értékesítését, marketing feladatait összefogni, a régió komplex kínálati adatmenedzsmentjét, annak informatikai hátterét biztosítani. Feladata a komplex turisztikai desztináció menedzselése, szereplőinek összefogása, szakmai munkájuk támogatása folyamatos képzéssel, a szakmai know-how átadásával, valamint érdekeik képviselete és érvényesítése révén. A kompetencia szintek definitív elválasztása az egyik záloga a hatékony működésnek. E szerint a szolgáltatók elsősorban saját szolgáltatásukért mint turisztikai termékért felelnek. A helyi (települési) szintű desztináció menedzsment szervezet feladata és felelőssége elssorban a települési szolgáltatások hálózatának mint terméknek a fejlesztése, ápolása a turista informálásától, a helyi szolgáltatók képzésén át egészen a panaszkezelésig. A mikro-régiós szint a helyi szintek által beszállított termékek piacra juttatásáért és értékesítéséért felel, míg a regionális szintű desztináció menedzsment mindenekelőtt a regió egészének márkázását végzi (1.sz. táblázat). Ez az alulról épülő (2.sz.ábra), minden szintjén a megfelelő (szakmai) kompetenciával felruházott rendszer számtalan előnyt kínál, melyek közül mégis talán a legfontosabb, 16

17 hogy a turizmus ügyeinek intézése a leginkább érintettek kezébe kerül: a turisztikai vállalkozókéba, azokéba, akik a turizmust csinálják sz.táblázat Forrás:Lengyel Márton: TDM működési kézikönyv, Heller Farkas Fiskola, Budapest, Nyirádi Ágnes és Id. Semsei Sándor: Balatoni TDM füzetek, 2007, BIFÜ, Siófok, p

18 2. fejezet: A desztináció marketingjének sajátos és hagyományos megoldásai A desztinációs marketing sok hasonlóságot mutat az általános szolgáltatásmarketinggel, de semiképp sem nevezhető annak. Az eltérések elsősorban a speciális szervezeti felépítésből és a megszokottól eltérő marketing feladatokból adódnak. A TDM szervezetek elsődleges feladata egy a tagok által elfogadott és támogatott stratégia megalkotása a desztináció számára. A stratégia tervezési folyamat elejétől fogva fontos, hogy a TDM szervezet jövője biztos alapokon álljon, ezt a turisztikai helyzet elemzésével, egy inspiráló és reális jövőképpel és a megfelelő jövőbeni célok kitűzésével érhetik el. A stratégiaalkotás első lépése a TDM szervezetek esetében is a jelen helyzet felmérése Mikro és makro piacok felmérése A TDM szervezetek reális pozíciójának felvázolását csak egy alapos elemzés teremtheti meg, hasonlóan, mint a marketing bármely területén. Az elemzésnek ki kell terjednie a makro és mikro piacokra egyaránt. A különböző desztinációs szinteken értelemszerűen más-más piacokat kell megvizsgálni, de az elemzéseknek minden esetben érdemes makro és mikro piaci elemeket tartalmaznia. Az elemzésekhez szükséges marketingkutatásokat végezni, ezek jellegüket tekintve lehetnek primer vagy szekunder kutatások egyaránt. A következő elemeket érdemes figyelembe venni a makro és mikro piaci helyzet elemzés során: A makro környezet: poltikiai, gazdasági, szocio-demográfiai, technológiai trendek hatása. Desztinációs erőforrások: tárgyi (látványosságok, nevezetességek, infrastuktúra, stb.), nem tárgyi (ismertség, image, kultúra, stb.) és emberi elemek (képességek, motiváció, szolgáltatási szint, stb.), ezekről elmondható, hogy más marketing területekhez képest igen speciálsak. Desztinációs piac: a meglévő és potenciális piacok teljesítménye, trendek, szezonális kereslet, szegmensek stb. 18

19 Iparágak támogatása: olyan iparágak támogatásának a képessége mint a kiskereskedelem, a közlekedés, építőipar, stb. Ipari szerkezet: ipari együttműködés, szervezés, stratégiai tervezés, stb. 13 A legtöbb esetben a makro piaci történésekre a TDM szervezetek nem tudnak hatást gyakorolni (bár van rá példa, hogy bizonyos esetekben a politikai döntéshozók figyelembe veszik a térségi TDM szervezetek véleményét, ennek fejlesztése, a szervezetek turizmuspolitikai döntésekbe való beleszólása mindenképpen érdeke a szervezeteknek). A makro piaci történések ismerete azonban ettől függetlenül nagyon fontos része a stratégiaalkotásnak. A mikro piacok megismerésével feltérképezhetjük, mik azok a tényezők, amik közvetlenül befolyásolják/hatják a desztináció piaci szereplését. Ezeknek felmérésére sok módszer létezik, talán a két legismertebbet érdemes itt is kiemelni a SWOT és STEEPL analízist, amik a desztinációk esetében is tökéletesen alkalmazhatóak. SWOT analízissel megvizsgálhatjuk a desztinció helyzetét. Az analízis során egy négymezős mátrixban fel kell vázolni a desztináció erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és a veszélyeket. Az elemzés során a hangsúlynak nem azon kell lennie, hogy mindenféle erősséget, gyengeséget, lehetőséget és veszélyt felsoroljunk, hanem inkább azon, hogy felismerjük azokat, amelyek kapcsolatban állnak a stratégiával és a turizmussal. Fontos, hogy a SWOT-listát kiértékeljük abból a szempontból, hogy milyen következményei vannak a stratégiára nézve, és a stratégia alkotásánál milyen területeket kell még feltárni. 14 A SWOT analízis alapján elgondolkozhatunk rajta, hogy támadó, vagy védekező marketing stratégiát folytassunk (3.ábra). 13 World Tourism Organization: A Practical Guide to Tourism Destination Management, UNWTO, Madrid, 2007, p

20 3. ábra 4. ábra Steven Pike: Destination Marketing An Integrated Marketing Communication Approach, 2008, p.122 A STEEPL analízis megfelelő stuktúrát biztosít a környezet vizsgálatához. Megvizsgálhatjuk a desztináció szempontjából fontos makrokörnyezeti hatásokat, egy jól átlátható struktúrában, hat szempont szerint rendezve, itt is érdemes azokat a tényezőket kiemelni, amik kimondottan a desztináció marketingre, turizmusra jellemzőek. Ezek a szempontok néhány példával a következők: Sociocultural (szociokultúrális) pl.: népességnövekedés, öregedés, stb. Technology (technológia) pl.: internet, okostelefonok stb. Ecomnomic (gazdasági) pl.: fapados légitársáságok, külföldi befektetések, valuta árfolyam stb. Environment pl.: klímaváltozás, újrahasznosítás, öko-turizmus stb. Political (politikai) pl.: kormányzati stabilitás, terrorizmus. Legal (törvényi) pl.: vízumok és útlevelek, adatkezelési törvények, biztonsági előírások, adózási törvények stb. 15 Ezeknek az elemzéseknek a segítségével valós képet kaphatunk desztinációnk helyzetéről. Miután ezzel már tisztában vagyunk, nagyon fontos, hogy a tényleges versenytársainkhoz képest meghatározzuk helyzetünket és folyamatosan figyeljük tevékenységüket. Minden desztináció a turisztikai világpiac egy-egy szeletéért harcol, ahol a specifikus desztinációk között ez a harc sokkal kiélezetebb, ez egy sor hasonlóságon, azonosságon múlhat. Ezeknek a vizsgálata fontos és speciális a feladat a szervzetek számára. A vizsgálati szempontok a következők lehetnek: azonos 15 Bieger, Thomas.: Management von Destinationen, 2007, Oldenbourg, München 20

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A desztináció-menedzsment fogalma európai turisztikai piacon

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG és MŰKÖDŐKÉPESSÉG a KÉPZÉS tükrében. Nyirádi Ágnes TDM Consulting Kft.

VERSENYKÉPESSÉG és MŰKÖDŐKÉPESSÉG a KÉPZÉS tükrében. Nyirádi Ágnes TDM Consulting Kft. VERSENYKÉPESSÉG és MŰKÖDŐKÉPESSÉG a KÉPZÉS tükrében Nyirádi Ágnes TDM Consulting Kft. T a r t a l o m Van-e összefüggés: versenyképesség és képzés? Nemzetközi összehasonlításban hogy állunk?!? Desztináció

Részletesebben

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek Előadó: Semsei Sándor, Chrome Kreatív Munkák Kft. eturizmus - a technológia és a turizmus a két leggyorsabban fejlődő szektor a globális gazdaságban (Dr.Dimitros

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

TDM az egészségturizmusban Dr. Bacsi Zsuzsanna egyetemi docens Pannon Egyetem Georgikon Kar

TDM az egészségturizmusban Dr. Bacsi Zsuzsanna egyetemi docens Pannon Egyetem Georgikon Kar TDM az egészségturizmusban Dr. Bacsi Zsuzsanna egyetemi docens Pannon Egyetem Georgikon Kar HU-HR/1101/2.1.3/0006 Health & Rural Tourism DM Model Workshop 2014. január 28, Keszthely Tartalom Háttér: a

Részletesebben

Hazai desztinációs márkák online felmérése a közös kutatás előzetes eredményei

Hazai desztinációs márkák online felmérése a közös kutatás előzetes eredményei Hazai desztinációs márkák online felmérése a közös kutatás előzetes eredményei Dr Sziva Ivett specializáció-vezető 2015. december 4. XIV. Országos TDM konferencia - Gyula Miről lesz szó? Desztinációmenedzsment

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Stratégiai tervezés szerepe. Budapest, 2009. február 12.

Stratégiai tervezés szerepe. Budapest, 2009. február 12. Stratégiai tervezés szerepe Budapest, 2009. február 12. E:\Szeminarium\Apple Genius.mov Mit jelent az apple példa számunkra? Nem születhet mindenki zseninek, de a logikus, végiggondolt és megalapozott

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar

Részletesebben

NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ

NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ NEMZETKÖZI FELSŐOKTATÁSI MARKETING ISMERETEK KÉPZÉS ÉS FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSÉÉRT DÍJ PÁLYÁZATAINAK SZAKMAI BÍRÁLATA ÖSSZEFOGLALÓ Fojtik János - Kuráth Gabriella Felsőoktatás nemzetköziesítése

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése

Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése Business marketing Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése Dr. Piskóti István Marketing Intézet A piacszegmentálás komponensei (integrált koncepció) Piacszegmentálás Információs-oldal: Piacmegragadás

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A Balaton turisztikai régió sikeres desztinációvá fejlesztése *** A TDM minta-projekt eredményei. Siófok, 2007. december 13.

A Balaton turisztikai régió sikeres desztinációvá fejlesztése *** A TDM minta-projekt eredményei. Siófok, 2007. december 13. A Balaton turisztikai régió sikeres desztinációvá fejlesztése *** A TDM minta-projekt eredményei Siófok, 2007. december 13. Globális lis cél: c Hosszútávon fenntartható versenyképes turizmus létrehozása

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei

Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei Dr. Bacsi Zsuzsanna egyetemi docens Pannon Egyetem Georgikon Kar HU-HR/1101/2.1.3/0006 Health & Rural Tourism DM Model Zárókonferencia

Részletesebben

Infinety Online Média és Marketing Kft. Általános bemutatkozás

Infinety Online Média és Marketing Kft. Általános bemutatkozás Infinety Online Média és Marketing Kft. Általános bemutatkozás Tartalom 1 Kik vagyunk, mit csinálunk 2 Mennyi látogatót érünk el 3 Szolgáltatásaink médiapartnereink részére 4 Miért csináljuk 5 Médiapartnereink

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket?

Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket? Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket? Kővári Zoltán V. MABISZ NEMZETKÖZI BIZTOSÍTÁSI KONFERENCIA, 2014. november 6. Online értékesítés eredményei

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN Dr. habil. Szabó Zoltán PhD MBA Vada Gergely - Vezető tanácsadó TÉMAKÖRÖK Célcsoportok 10 K SWOT MIR Exponenciális tervezés Kulcs a Befektetőkhöz Tervezési projekt -

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben

Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben Berta Zsolt 2011. november 9-11. Miben segítenek a szabványok? Tartalom Létesítménygazdálkodás EN szabványok Létesítménygazdálkodási szabványok A

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton. 2007. február r 22.

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton. 2007. február r 22. LT Consorg A TDM Dr. Lengyel Márton Siófok 2007. február r 22. Tartalom I. A TDM lényege l II. A TDM aktualitása III. Gyakorlati teendt eendık I. A TDM lényegel TDM = Tourism Destination Management A magyar

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

GINOP-1.3.5-15 TIMEA. Gyula, 2015. december 4.

GINOP-1.3.5-15 TIMEA. Gyula, 2015. december 4. GINOP-1.3.5-15 TIMEA Gyula, 2015. december 4. TIMEA oturisztikai oinnovációs omarketing oegyüttműködési oalapprogram Stratégiai célok, prioritások Célrendszer: Innovatív külföldi marketing kommunikáció

Részletesebben

Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakügyintéző Képzés. Tematika. Gazdálkodás modul. Marketing alapjai

Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakügyintéző Képzés. Tematika. Gazdálkodás modul. Marketing alapjai BGF PSZK Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakügyintéző Képzés Tematika Gazdálkodás modul Marketing alapjai Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Edutus Főiskola 2015 A képzés során a hallgatók megismerkednek a településmenedzsment komplex szemléletmódjával, így képessé válnak a stratégiai tervezésre,

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Médiaajánlat A HelloMiskolc online felületein való megjelenés biztosítására

Médiaajánlat A HelloMiskolc online felületein való megjelenés biztosítására Médiaajánlat A HelloMiskolc online felületein való megjelenés biztosítására (érvényes 2015. 01. 02-től visszavonásig) A MIDMAR 2012 szeptemberében jött létre. Miskolc helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment

Részletesebben

Szerzői jogi védelem

Szerzői jogi védelem Szerzői jogi védelem A szerző számára minden jog fenntartva! Jelen szellemi terméket, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármilyen formában részben vagy egészben a szerző

Részletesebben

Szolgáltatások tervezése I.

Szolgáltatások tervezése I. Szolgáltatások tervezése I. A szolgáltatásmarketing tárgya Kétféle megközelítés Szolgáltatások alapsajátosságai Szolgáltatások minősége A szolgáltatásmarketing eszközrendszere: a 7 P A szolgáltatások a

Részletesebben

2013.08.19. 4. Disztribúció Disztribúció. 5. Szobafoglalás Foglalás

2013.08.19. 4. Disztribúció Disztribúció. 5. Szobafoglalás Foglalás 1 2.7. Piaci gazdálkodás tevékenységei a szálláshely szolgáltatásban Piaci gazdálkodás 1. Marketingterv célja Piaci célok 2. Marketingterv felépítése Marketingterv 3. Szálláshelyek értékesítése Értékesítés

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Működőképesség fejlesztése Versenyképességének fejlesztése Képzés Szolgáltatás Szervezet Alprojekt neve Alprojekt vezető Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése

Részletesebben

VI. Nemzetek turizmusa - nemzetközi konferencia

VI. Nemzetek turizmusa - nemzetközi konferencia A desztináció-marketing belseje belső marketing holisztikus megközelítésben Dr. Piskóti István, Nagy Katalin, Marien Anita Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus Tanszék VI. Nemzetek turizmusa - nemzetközi

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE

A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE TDM - Vázlat Fogalom meghatározás TDM szükségessége, jellemzői Jelenlegi szervezeti rendszer TDM rendszer felépítése Feladatai Finanszírozása

Részletesebben

Eredményes értékesítés.

Eredményes értékesítés. Eredményes értékesítés. Egy belföldi vidéki wellness szálloda kínált kedvezményes, belföldi utazási lehetőséget. A szolgáltatás értékesítésénél a kedvező ár volt a motiváció. Az esettanulmány jól szemlélteti,

Részletesebben

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Ezek a témakörök a Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségivizsgakövetelményeinek

Részletesebben