EU KOHÉZIÓS TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK INTÉZMÉNYRENDSZERE ÉS A FORRÁSFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGA, EREDMÉNYESSÉGE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EU KOHÉZIÓS TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK INTÉZMÉNYRENDSZERE ÉS A FORRÁSFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGA, EREDMÉNYESSÉGE"

Átírás

1 EU KOHÉZIÓS TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK INTÉZMÉNYRENDSZERE ÉS A FORRÁSFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGA, EREDMÉNYESSÉGE Budapest,

2 E C O S T A T KORMÁNYZATI GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM-STRATÉGIAI KUTATÓ INTÉZET Készítette: DR. PERGER ÉVA 2

3 Tartalom Bevezetés Az EU támogatások jelentősége a közép- és kelet- európai országok számára Az intézményrendszer és a forrásfelhasználás közötti összefüggések vizsgálatának elméleti, módszertani keretei A téma elméleti, szakirodalmi háttere A hatékonyság, eredményesség értékelésének lehetséges szintjei Mit értsünk tagállami szinten az uniós támogatások intézményrendszere fogalmán? Hogyan értelmezzük az új tagországokban a forrásfelhasználás hatékonyságát, eredményességét? A téma vizsgálatának módszertani lehetőségei Az EU regionális támogatások intézményrendszere a közép- és kelet-európai új tagországokban Az intézményrendszer lehetséges modelljei A strukturális alapok és a Kohéziós Alap fogadására való intézményi felkészülés Az új tagországok által alkalmazott intézményi megoldások a os tervciklusban A közötti tervidőszak intézményei Az intézmények működése, a programok végrehajtásának tapasztalatai A magyar eset A hatékony és eredményes forrásfelhasználást hátráltató tényezők az I. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásának intézményrendszerében Az Új Magyarország Fejlesztési Terv intézményrendszerének ellentmondásai..46 Következtetések, javaslatok...61 Felhasznált források...67 Mellékletek 1. táblázat: A közötti tervciklus intézményei az újonnan csatlakozott volt szocialista országokban 2. táblázat: A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret intézményei a után csatlakozott közép- és kelet-európai országokban 3. táblázat: A tervidőszakban rendelkezésre álló pénzügyi keretek felhasználása (abszorpciós ráta) 4. táblázat: A strukturális alapokból lehívásra benyújtott igénylések aránya a tervidőszak teljes rendelkezésre álló keretéből (2005. december március) 1. ábra A strukturális alapok végrehajtási folyamata 2. ábra EU Alapok végrehajtási folyamata 3

4 Dr. Perger Éva Az EU kohéziós támogatások 1 felhasználásának intézményrendszere és a forrásfelhasználás hatékonysága, eredményessége Bevezetés Egy év folyamán végzett kutatásban arra kerestem a választ, hogy milyen módon illeszkedik az uniós kohéziós támogatások felhasználásához kapcsolódó intézményrendszer hazai közigazgatási rendszerünkbe. Milyen feszültségeket, ellentmondásokat okozott az uniós követelmények, és az azoknak megfelelő új logikájú struktúrák megjelenése? Hogyan befolyásolta a hazai közigazgatási rendszer az EU támogatások intézményeinek működését, illetve mennyiben hatott az uniós támogatások felhasználása a közigazgatás hagyományos intézményeire? A kutatás egyik számomra talán leginkább meglepő következtetése az volt, hogy miközben a hivatalos értékelések szerint Magyarország a többi közép- és kelet-európai országhoz képest jól teljesített, a támogatások fogadásához kiépített intézményrendszerben alig működtek olyan mechanizmusok, melyek a támogatás-felhasználás hatékonyságának, hatásosságának, eredményességének érvényesítését biztosították. E tanulmány témáját tulajdonképpen ez a felismerés ihlette. Az EU kohéziós politika értékelése kapcsán egyre gyakrabban kerül sor a támogatások tagországi intézményrendszerének bemutatására, tipizálására, értékelésére. A hivatalos uniós álláspont általában arra a következtetésre jut, hogy az adott ország közigazgatási rendszerétől, hagyományaitól, illetve az EU támogatások típusától, súlyától, nagyságrendjétől függően különböző intézményi megoldások lehetnek hatékonyak és eredményesek. Az új tagországokkal kapcsolatos jellemző kérdés a csatlakozás előtt, illetve a tagság első éveiben az volt, hogy vajon rendelkezésre áll-e azokban a támogatások fogadására alkalmas intézményi abszorpciós kapacitás. Miközben Magyarország esetén ez a fajta abszorpciós kapacitás alapvetően megvolt, hiszen a közötti strukturális támogatásokat szinte 100%-osan, és többnyire szabályosan fel tudtuk használni, az uniós alapok fogadására kialakított intézményrendszerünk több jel szerint mégiscsak korlátozottan volt képes biztosítani, hogy az EU támogatásokat valóban hatékonyan és eredményesen hasznosítsuk. Úgy tűnik tehát, hogy komoly létjogosultsága van az egyes országok speciális megoldásait és azok hatásait vizsgáló mikroelemzéseknek, és a tapasztalatok összehasonlításának. A magyar tapasztalatok kapcsán felmerül az a kérdés is, hogy vannak-e olyan közös jellemzők, melyeket a közép- és kelet-európai új tagországokban tipikusan megfigyelhetünk, vagy ezekben az országokban hasonlóan a többi európai tagországhoz - különféle intézményi struktúrák, különböző eredményeket produkálnak? Megjelennek-e más országokban is a magyar eset kapcsán feltárt problémák, ellentmondások? Egyáltalán mikor tekinthetjük ezekben az országokban a forrásfelhasználást hatékonynak és eredményesnek? 1 A hátrányos helyzetű, vagy fejlődésben elmaradott térségek felzárkózását és a kiegyensúlyozott területi fejlődést támogató uniós szakpolitika az évek során hangsúlyaiban, támogatási rendszerében és elnevezésében is többször változott. Az egyszerűség kedvéért azonban ebben a dolgozatban szinonimaként használom a kohéziós, illetve regionális politika kifejezést. Pénzügyi szempontból ez a közötti tervidőszakban az un. strukturális alapok (ERDF, ESF, EAGGF Guidence Section, FIFG) és a Kohéziós Alap, a közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), az Európai Szociális Alap (ESF) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználását jelenti. 4

5 Ha leszűkítjük a téma vizsgálatát a közép- és kelet-európai országokra, akkor is kérdések sokasága vetődik fel, amelyekre nincs mód egyetlen, néhány hónap alatt elkészült tanulmányban tudományosan megalapozott választ adni. Amint a későbbiekben látni fogjuk, egy ilyen kutatást ráadásul számos módszertani probléma is nehezít. E tanulmányban elsősorban arra vállalkozom, hogy rendszerezzem és értékeljem a rendelkezésre álló információkat. Ennek keretében áttekintem a problémakör értelmezési hátterét, és egy ilyen típusú vizsgálat módszertani lehetőségeit. Bemutatom, hogy a többi közép- és kelet-európai országban milyen megoldásokat választottak a kohéziós támogatásokhoz kapcsolódó intézményrendszer kialakítására, rendszerezem az intézményi struktúrák típusait, és a rendelkezésre álló információk alapján megvizsgálom azok hatékonyságát, eredményességét. A mélyebb összefüggéseket a magyar eset kapcsán, múlt évi kutatásom témánkhoz kapcsolódó legfontosabb megállapításait összefoglalva, igyekszem feltárni. Végül a hazai és a külföldi tapasztalatok alapján megfogalmazok néhány gondolatot, arról, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, ha el szeretnénk érni, hogy az uniós támogatások hazai intézményrendszerének működése az eddigieknél jobban szolgálja a hatékony és eredményes forrásfelhasználást. 1. Az EU támogatások jelentősége a közép- és kelet-európai országok számára A tagjelölt közép- és kelet-európai országok mindegyike nagy várakozással tekintett az uniós csatlakozás után számukra is elérhető uniós források, különösen a strukturális alapok és a Kohéziós Alap támogatásainak felhasználása felé. Reményeiket elsősorban az un. kohéziós országok 2 tapasztalataira építették, melyek az uniós regionális politika keretében igen jelentős támogatásokat élvezhettek. Az 1994 és 1999 közötti tervciklusban a strukturális alapok és a Kohéziós Alap összevont éves támogatási kerete a négy kohéziós ország átlagában megközelítette az évi GDP a 3 %-át, a leginkább elmaradott Portugália és Görögország esetében elérte 3, 5-4 %-ot. 3 Ebben az időszakban Görögországban, Portugáliában és Írországban az összes nemzetgazdasági beruházás %-a a strukturális alapok és a Kohéziós Alap forrásaiból származott között Görögország az egy főre jutó GDPben meglévő lemaradását az EU-27 átlagához képest 74%-ról 88%-ra csökkentette. Ugyanebben az időszakban Spanyolország az Unió átlagának 91%-ról 102%-ra, Írország pedig 102%-ról 145%-ra mozdult el. 4 Egyes makrogazdasági modellszámítások alapján Görögországban és Portugáliában a kohéziós támogatások 10 év alatt megközelítően 8,5-10% többletnövekedést eredményeztek. 5 Az elérhető támogatások nagyságrendje a 2004-ben EU tagságot elnyert országok számára végül szolidabb lett, mint amire számítottak, de az EU pénzügyi alapjai így is jelentős fejlesztési forrásokat biztosítottak, és biztosítanak az érintett országoknak. A közötti tervidőszakban az egy évre jutó összes elérhető EU forrás a nyolc 2004-ben csatlakozott ország 6 esetében átlagosan az évi GDP 3,5 %- át jelentette 7, míg a Kohéziós országok azok az országok, melyekben országos szinten az egy főre jutó GNP értéke nem éri el az uniós átlag 90 %-át, így jogosultak a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználására. A Kohéziós Alap bevezetésekor, 1993-ban Spanyolország, Portugália, Görögország, Írország tartozott ezek közé az országok közé. 3 Forrás: Kengyel (2008) 4 Portugáliában 1999 óta az EU átlaga alatti a növekedés, így itt nem érvényesül a felzárkózás. 5 Forrás: EU Bizottság (2007) Gyarapodó régiók, növekvő Európa Negyedik jelentés a gazdasági és társadalmi kohézióról. 6 Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovénia, Szlovákia 7 Az e bekezdésben ismertetett adatok forrása Sierhej (2008). 5

6 közötti tervciklusban előzetesen becsült értékek alapján - ez az arány elérheti a 4 %-ot. 8 Ebből a strukturális alapok és a Kohéziós Alap támogatásai a közötti időszakban az összes uniós támogatás %-át, között időszakban már %-át fedik le. E támogatások éves kerete tehát a közötti időszakban a volt szocialista országokban átlagosan az éves GDP 1-2 %-át, míg között 2,5-3,0 %-át jelenti között a strukturális és kohéziós alapokból származó kiadások 9 éves átlaga a balti államokban valóban meghaladta, Lengyelországban pedig megközelítette a GDP 2 %-át, Szlovákiában és Magyarországon meghaladta a GDP 1 %-át, míg a viszonylag fejlettebb Csehországban a GDP 0,8 %-át, Szlovéniában pedig csupán 0,5 %-át jelentette. 10 (A hazai társfinanszírozást is figyelembe véve ezek az értékek 0,5-1,5 százalékponttal magasabbak). A nemzetgazdaság beruházásainak átlagosan 6 %-a származott a strukturális alapok és a Kohéziós Alap támogatásaiból. Az átlag ez esetben is jelentős különbségeket takar. Lettországban, Litvániában és Lengyelországban ez az arány 8-9 %, Észtországban, Magyarországon, és Szlovákiában közel 5 %, míg Csehországban csak 3 %, Szlovéniában pedig mindössze 1,8 %. (A társfinanszírozást is figyelembe véve ezek a mutatók 1-5 százalékponttal szintén magasabbak). 11 Ha a strukturális és kohéziós alapból származó fejlesztési kiadásokat a kormányzati szféra beruházásaihoz hasonlítjuk, már között is egyértelműen kitűnik az EU támogatások jelentősége. Lettország, Litvánia és Szlovákia esetében ugyanis az alapokból származó kiadások a kormányzati szféra összes beruházási célú kiadásainak több mint 60 %-át, Észtországban és Lengyelországban közel felét, Magyarországon közel 30 %-át, Csehországban és Szlovéniában pedig közel 15 %-át jelentették. A közötti tervidőszak a után csatlakozott országok számára a rendelkezésre álló uniós források jelentős növekedését hozta. Éves szinten a rendelkezésre álló keretek átlagosan majd duplájára nőttek. (Szlovákia, Magyarország és Csehország esetén a növekedés jóval több mint 100 %, míg Lettország, Litvánia esetén nem éri el az 50 %-ot.) Az EU Bizottság értékelése szerint 12 a kohéziós támogatásokból származó transzferek az új tagországokban 2007-ben már elérték az általuk előállított GDP 2 %-át, 2013-ban pedig várhatóan elérik annak 3 %-át is. Litvánia, és a 2007-ben csatlakozott országok 13 esetén ez az érték 4-5 % is lehet, de várhatóan a többi balti országban és hazánkban is meghaladja a 3 %- ot. Ha azt is szem előtt tartjuk, hogy az uniós szabályozás által megkövetelt társfinanszírozást továbbra is főleg állami költségvetési források biztosítják, és a legtöbb országban a teljes kormányzati szektor fejlesztésekre fordított kiadásai (a kormányzati szektor beruházásai és a fejlesztési támogatások) nem érik el a nemzeti GDP 10 %-át 14, egyértelmű, hogy a A 2008-as becslések kb. 0,1-0,2 %-al alacsonyabb értéket prognosztizáltak, de a gazdasági válság hatására várhatóan kisebb ütemben növekedik, sőt csökken az érintett államok GDP-je, így a valós érték végül még magasabb is lehet. 9 A támogatási keretek éves átlaga nem biztos, hogy egyezik a valóban felhasznált támogatásokkal. Már az előzetes finanszírozási tervek sem egyenletes felhasználással számolnak, és az egyes tagországok nem minden esetben képesek a teljes keret felhasználására. 10 Az adatok forrása: Ex post evaluation of cohesion policy programmes co-financed by the European Fund for Regional Development, Task 2 Financial Implementation of structural funds. 11 Portugália és Görögország esetében ez az arány között még mindig közel 10 %, a társfinanszírozást is figyelembe véve, pedig több, mint 15 % volt. 12 Lásd Five years of an enlarged EU Economic achievements and challenges Communication from the Comission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee, the Committee of the regions and European Central Bank, Brussels, (10. old.) 13 Románia, Bulgária 14 Eurostat adatok szerint a kormányzati szféra kiadásainak GDP-hez viszonyított súlya és szerkezete alapján 2006-ban az egyértelműen fogyasztási célú kiadásokon (szociális támogatások, foglalkoztatottak jövedelme, 6

7 közötti időszakban az uniós támogatások a legtöbb országban meghatározó súlyúvá váltak az állami fejlesztéspolitikában. Bár a kohéziós támogatások növekedésre és foglalkoztatásra gyakorolt hatásáról készült előrejelzések magas értékei 15 a jelenlegi válság hatására várhatóan módosulnak, de a támogatások makrogazdasági hatása így is jelentős lehet. A válságra való tekintettel ráadásul arra számíthatunk, hogy az uniós források nemzetgazdasági beruházásokon belüli aránya jobban nő, mint az uniós támogatások nagysága, és várhatóan több országban eléri a %-ot. Hazánk gazdasági kitörési stratégiájának is egyik legfontosabb kérdése tehát, hogy képesek leszünk-e az uniós regionális politika támogatásainak hatékony és eredményes felhasználására. 2. Az intézményrendszer és a forrásfelhasználás közötti összefüggések vizsgálatának elméleti, módszertani keretei A legújabb makrogazdasági kutatások szerint egy-egy ország gazdasági teljesítményét jelentősen befolyásolja, hogy milyen fejlett az adott országban az általános gazdasági és közigazgatási, illetve a szűkebb értelemben vett gazdaságpolitikai intézményrendszer. Az uniós támogatások felhasználása kapcsán azonban nem csupán közvetett hatásokról beszélhetünk. Mivel uniós és hazai közpénzek felhasználásáról van szó, a forráselosztás és forrásfelhasználás mechanizmusait a tervezésben, irányításban, végrehajtásban, monitoringban részt vevő intézmények alapvetően meghatározzák. Mind a megfelelő abszorpció, mind a hatékony és eredményes forrásfelhasználás kulcsa tehát nem más, mint a jól működő intézményrendszer. Az EU támogatások felhasználásához kapcsolódó intézményi struktúra kialakításának, és működésének kérdései azonban mintha nem kapnának kellő figyelmet az új tagországokra vonatkozó kutatásokban. Az európai kohéziós politika hatékonyságával, eredményességével foglalkozó értékelő tanulmányok ugyan gyakran felhívják a figyelmet arra, hogy sikeresség egyik tényezője a nemzeti, illetve regionális szinten jól működő intézményrendszer, de e tanulmányok többsége az egyes országok gazdasági és közigazgatási intézményrendszerének általános hatásait vizsgálja, és nem az EU támogatások speciális intézményrendszerét. 16 Mivel a tagországok - az uniós jogszabályi keretek között - önállóan alakítják ki, és működtetik a támogatások felhasználásához kapcsolódó intézményeiket, egyre gyakrabban megjelenő kutatási téma az is, hogy mennyire működnek hatékonyan, és eredményesen a tagországi szinten különbözően kialakított intézményi struktúrák. Vannak-e jól működő és kevésbé jól másodlagos fogyasztás) és a kamatkiadásokon felüli kormányzati kiadások GDP-hez viszonyított aránya csak Litvániában érte el a 11 %-ot, illetve Magyarországon és Csehországban a 10%-ot. Ezek a kiadások Szlovákia Lettország és Bulgária esetében még a GDP 7 %-át sem teszik ki. Erre a tényre azért érdemes felhívni a figyelmet, mivel egyes szerzők - mivel GDP arányosan alacsonynak tűnnek - alábecsülik az uniós források jelentőségét. 15 A DG Regio megrendelésére készült Study on the Economic Impacts of Convergence Interventions ( ) című tanulmány 2007 nyarán különféle szcenáriók alapján az EcoMod modell szerint készítette el előrejelzését. A számítások szerint a közötti tervciklus regionális támogatásai 2015-ig még a legrosszabb szcenárió esetén is a GDP-ben több mint 10 %-os többlet növekedését eredményezik Bulgáriában, Litvániában, Lettországban, és Szlovákiában, a többi országban 5-7 %-ot, Magyarországon csupán 4,5 %-ot, és Szlovéniában csak közel 3%-ot. (A terveknek megfelelő támogatásfelhasználás esetén az első országcsoportban 15 %-ot is eléri, vagy meghaladja ez az érték, a második csoportban közelíti, vagy eléri a 10 %-ot, Magyarországon csak 5,5 %, Szlovéniában 3%). A foglalkoztatásra gyakorolt hatás általában várhatóan 3-7 %, de Magyarországon csak a 1,5-1,8 %, Szlovéniában alig több mint 1%. A HERMIN modell szerint szerényebb hatás várható (Bradley 2008), az érintett országokban 2020-ig 1,5-4,5 % többletnövekedést prognosztizál. (Magyarországon 4,1 %-ot). 16 Erre példa többek között Enderveen - De Groot Nahuis (2002, illetve 2006), illetve Bradley and Untiedt (2007 és 2008). 7

8 működő modellek? Az uniós politika értékelése kapcsán egyre több kutató foglalkozik a nemzeti szintű támogatási intézményrendszer tipizálásával, az intézményi megoldások lehetséges előnyeivel, hátrányaival, 17 mégis ritka, hogy a kutatói, vagy szakértői tanulmányok kísérletet tegyenek arra, hogy tagállami szinten tárják fel az intézményrendszer működésének mélyebb összefüggéseit, és összevessék azt a támogatás-felhasználás hatékonyságára, eredményességére vonatkozó kutatási eredményekkel. A tagállami szintű intézményrendszer hatékonyságának megítélése elméleti következtetésekre, a támogatások felhasználásában közreműködő szereplők véleményének összegzésére, esetleg néhány abszorpciós mutatóra támaszkodik. A téma további vizsgálata tehát tudományos szempontból sem érdektelen, azonban mind elméleti, mind módszertani szempontból komoly kihívást jelent A téma elméleti, szakirodalmi háttere A különböző tudományterületek, szakterületek képviselői, ha érintik is az intézményrendszer és a forrás-felhasználás hatékonyságának, eredményességének kérdéseit, gyakran egymásnak ellentmondó feltételezésekkel élnek, vagy eltérő következtetésekre jutnak. Az uniós támogatások felhasználásának hatékonysága, eredményessége leggyakrabban közgazdasági megközelítésű tanulmányok témája. A közgazdasági kutatások jellemzően a támogatások lehetséges, vagy valós makrogazdasági hatásaira, illetve a forrásfelhasználás tartalmi kérdéseire (pl. milyen fejlesztési célok kapjanak prioritást, a növekedés, vagy a kohézió szempontjai kapjanak elsőbbséget, milyen típusú támogatásokkal érhető el a legerősebb fejlesztési hatás stb.) koncentrálnak. 18 Ezek a munkák ha utalnak is a támogatások felhasználásának intézményrendszerére gyakran leegyszerűsítve kezelik azt. 19 A másik oldalon számos politológiai megközelítésű nemzetközi, és nemzeti kutatás foglalkozik az EU csatlakozás közigazgatásra gyakorolt hatásával, a kormányzás új módszereinek elterjedésével, a többszintű kormányzás és a decentralizáció kérdéseivel. 20 E kutatásokban természetszerűen csak egy részterületet jelent a strukturális támogatások felhasználásának hatása, bár egyes tanulmányok, illetve kutatási projektek kifejezetten erre a kérdésre koncentrálnak. 21 Ezek a kutatások, ritkán elemzik részleteiben a támogatások 17 Erre a szempontra is kitér pl. Taylor (2000), Horvat (2005) Ferry (2007). Kifejezetten ezzel a kérdéssel foglalkozik Wostner (2008a) tanulmánya, mely az EU kohéziós politika un. mikro-hatékonyságának kérdését elemzi, mely alatt éppen az egyes országok intézményeinek működését, eljárási mechanizmusait érti. 18 Számos ilyen munka készül, melyek felsorolására e helyt nincs lehetőség. A makrogazdasági hatásokat elemző tanulmányok közül a legtöbb uniós szinten vizsgálja a hatékonyságot, eredményességet, melyek közül néhányra a későbbiekben hivatkozom. A támogatások felhasználásának tartalmi kérdéseit leggyakrabban regionális gazdaságtani munkák tárgyalják, mind európai szinten, mind egyes ország-csoportok, illetve országok szintjén. Az új tagországokat együttesen tárgyaló munkák közül kiemelném Kengyel Ákos 2006 évi tanulmányát, illetve az IMF working paper sorozatában 2007-ben megjelent Rosenberg - Sierhej tanulmányt. 19 Például Sierhej (2008), csak két alapmodellt különböztet meg az un. Balti modellt, melyben az irányító hatóság és a kifizető hatóság feladatait ugyanaz a szerv látja el, és az un. közép-európai modellt, melyben az OP irányító és kifizető hatósági funkciót szervezetileg is szétválasztják. A tanulmány ugyan utal arra, hogy a regionális hatóságok bevonása különböző mértékű, de ezt a szempontot nem vonja be a vizsgálatba. 20 A többszintű kormányzással, az europaizációval, a kormányzás új módszereinek elterjedésével foglalkozó kutatási projektek, kiadványok, konferenciák sorát szintén nehéz lenne felsorolni. A nemzetközi irodalom jó összefoglalását adja Tatar (2009). Nemzetközi szinten is megjelenő magyar szerző Bruszt László, Ágh Attila, illetve magyar részvétellel lefolytatott kutatási projekt a hatodik EU keretprogram keretében a NEWGOV projekt. 21 Kifejezetten az uniós kohéziós politika feltételeivel, és hatásaival foglalkozik pl. Scherpereel (2006), Musialkowska - Sapala-Gazda (2007), Hermann - Pawłowska (2008), Tatar (2008), illetve a NEWGOV kutatási programban a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársai által 2005-ben - készített ország-tanulmányok (balti 8

9 fogadásának konkrét intézményrendszerét, illetve eljárásait, és annak illeszkedését az adott ország közigazgatásának általános rendszerébe. A politológiai kutatásokban alig kerül említésre az intézményi megoldások hatása a támogatások felhasználásának hatékonyságára és eredményességére, ha mégis, akkor néhány - az adott tudományterületen általánosan elfogadott, és az EU-ban hivatalos állásponttá emelt - nézet formájában. Az egyik ilyen álláspont, hogy a valós partnerségi mechanizmusok működtetése, azon kívül, hogy a demokrácia kiteljesítését szolgálja, feltehetően javít a forrásfelhasználás hatékonyságán, eredményességén is, mivel mozgósítja a társadalmi, gazdasági szereplőket, hasznosítja tudásukat, erőforrásaikat. A másik, hogy az érdemi területi decentralizáció a hatékonyság, eredményesség szempontjából is előnyös lehet, mivel megteremti a lehetőségét annak, hogy a támogatások felhasználása során figyelembe vegyék a helyi adottságokat, használják a helyi hálózatokat, mozgósítsák a helyi erőforrásokat. 22 Általában ugyanezt az álláspontot képviselik a regionális tudomány képviselői, bár jellemzően inkább a nemzeti területfejlesztési politikák intézményrendszerével foglalkoznak. 23 Mind a politológiai, mind a regionális értékelések általában azt állapítják meg, hogy a csatlakozás után a partnerségi mechanizmusok ugyan valóban megjelentek az új tagországokban, de azok gyakran formálissá váltak, és a közötti tervciklus programjainak tervezése és végrehajtása sokkal inkább a központi hatalom megerősítését, és a bürokrácia növekedését eredményezte. (NEWGOV Firenze Workshop 2007, Bachtler -McMaster 2008, Bruszt 2008) Az intézményrendszer működését vizsgáló tanulmányok legnagyobb része természetesen igazgatástudományi munka. Ezekben az esetekben főleg az új közmenedzsment technikák alkalmazási lehetőségeinek, előnyeinek és korlátainak bemutatásán van a hangsúly. Ilyen szemlélettel készült a legtöbb olyan tanulmány is, mely kohéziós politika végrehajtási és irányítási rendszereinek megújítására, annak uniós szintű reformjára tett javaslatokat. 24 Arról a kérdésről azonban, hogy az új tagországok szintjén milyen ellentmondásokat, feszültségeket okoz, hogy az uniós támogatások esetén kötelezően kell alkalmazniuk a stratégiai menedzsment és a programmenedzsment eljárásait, miközben az intézményrendszert egyrészt szintén az uniós szabályozásból következően általában bürokratikus államigazgatásuk keretein belül alakítják ki, kevés szó esik. Az intézményrendszert a menedzsment elméletek szempontjából vizsgáló tanulmányok gyakran kritizálják az intézmények hagyományos bürokratikus működését, és új szervezeti megoldások, új menedzsment technikák alkalmazását tartanák kívánatosnak. Az EU támogatások intézményrendszerével foglalkozó munkák egy része az intézmények működési hatékonyságának vizsgálatára is kitér. Ez a fajta technokrata megközelítés azonban gyakran ellenkező következtetésekre jut, mint a politológiai munkák. Nem ritka az az álláspont, hogy a centralizált rendszerek általában hatékonyabban működnek, és átláthatóbbak, mint a decentralizált rendszerek, és az sem, hogy a partnerség elvének kiterjedt érvényesítése növeli az adminisztratív költségeket, időcsúszást okoz a programok végrehajtásában, ezáltal rontja az intézményrendszer működésének hatékonyságát. Az új tagországok kutatói által írt tanulmányok egy része konkrétan az uniós támogatások felhasználásának adott országokban jellemző kereteit is bemutatja. Számos munka ad leírást egy-egy ország intézményi megoldásairól, működéséről, röviden összefoglalva az államok - Artner; Csehország, Szlovákia Bassa; Szlovénia - Dezséri; Magyország - Lakatos; Lengyelország Wisniewski, illetve az összefoglaló tanulmány. (Dezséri Vida (2007) 22 Gyakorlatilag ezt az álláspontot a fiskális föderalizmus elmélete is alátámasztja, mely szerint az újraelosztás elsősorban állami, de az allokáció elsősorban regionális feladat. 23 Egyes munkák ezt a feltételezést alátámasztják a korábbi tagországok tapasztalataival, pl. lásd Horváth (2002) 24 Lásd Lang-Naschold-Reissert (1998) Horvat (2005) Molle (2006), Wostner (2008b) 9

10 intézményrendszer kialakításában, működésében tapasztalható problémákat, esetleg összekötve azt az adott ország közigazgatásának általános helyzetével. 25 E körben ritka az olyan elemzés, mely összehasonlítja az új tagországok intézményi megoldásait 26, esetleg azt vizsgálja, hogy feltárhatóak-e speciális, a volt szocialista országokra jellemző közös vonások a nemzeti intézményrendszerek kialakításában, működésében. Természetesen az intézményrendszer kérdéseivel a legtöbbet nem kutatási programok, vagy független kutatók foglalkoznak, hanem a tervezés, irányítás és ellenőrzés intézményeiben dolgozó alkalmazottak, illetve az általuk megbízott külső szakértők, tanácsadók. Az egyes részt vevő szervezetek szintjén a jelenlegi tervciklusban kötelezően előírt lépés a kijelölést megelőző akkreditáció, melynek keretében ma már nem csupán a szabályos működést, a megfelelő kontrolmechanizmusok meglétét vizsgálják, hanem a szervezeti hatékonyság szempontjait is. A teljes intézményrendszer működésének felülvizsgálatára is gyakran sor kerül mind uniós, mind tagállami szinten az időközi értékelések során. Egy új tervciklus indítását megelőző tervezési, felkészülési folyamatban általában értékelik a korábbi tervciklus intézményi tapasztalatait is. A legritkább esetben fordul elő azonban, hogy az intézmények működésének vizsgálata átfogó közpolitikai típusú elemzések keretében történik meg. Egy ilyen elemzés fő kérdése ugyanis nem az, hogy maga az intézményrendszer mennyire működik hatékonyan, azazhogy milyen ráfordításokkal milyen outputokat produkál (pl. hány pályázatot hirdet meg, vagy bírál el, hány támogatási szerződést köt, hány projektet ellenőriz, milyen értékben fedik le szerződései a támogatási keretet, stb). Egy közpolitikai típusú vizsgálat arra koncentrál, hogy az intézményrendszer működése mennyiben segíti, vagy gátolja a kitűzött társadalmi/gazdasági célok megvalósulását, és ezt milyen erőforrások bevonásával valósítja meg A hatékonyság és eredményesség értékelésének lehetséges szintjei Az EU regionális támogatásainak felhasználása kapcsán a hatékonyság, eredményesség kérdése különböző szinteken, és különböző időtávlatokban vetődhet fel. A legtágabb értelemben az uniós közpolitika eredményességét és hatékonyságát érdemes vizsgálni. Vajon megvalósulnak-e az EU szintjén a regionális politika célkitűzései? A kohéziós támogatásoknak köszönhetően erősödik-e a kohézió, mérséklődnek-e az országok, illetve NUTS2 régiók közötti fejlettségi különbségek, összeurópai szinten gyorsabb-e a gazdasági növekedés, javul-e a foglalkoztatás? Mennyire működik hatékonyan a támogatási rendszer, azaz milyen erőforrás felhasználás mellett milyen eredményeket ér el? Ezzel a témával rendszeresen foglalkoznak a Bizottság által készített értékelő jelentések 27, és az azt megalapozó értékelő tanulmányok, melyek mind módszertanilag, mind a lefedett területeket tekintve egyre inkább kimunkáltak. 28 Tudományos publikációknak is gyakori témája az uniós 25 Pl. McMaster (2004) Schötz-Sobczak (2005) Ganev - Primatarova (2007), Nakrosis (2008), Kozak (2006) 26 Kivétel McMaster and Bachtler (2005 és 2008), 27 A gazdasági és szociális kohézió előrehaladásáról és helyzetéről a Bizottság rendszeresen minden évben értékelő jelentést készít. Az első összefoglaló kohéziós jelentés 1996-ban készült, mely megalapozta a regionális politika 1999-es reformját, majd 2001-ben - a reform utáni első tapasztalatok összefoglalásaként, és az új tagországok csatlakozásának előkészítéseként - a második, 2004-ben az újabb reform előkészítése érdekében a harmadik, 2007-ben az előző tervciklus lezárásaként és az új előzetes értékeléseként a negyedik jelentés. A köztes években 2000-ig un. ciklusjelentések készültek az európai régiók helyzetéről, majd un. előrehaladási jelentések az adott tervciklus évenkénti előrehaladásáról. 28 Értékelő tanulmányok készülnek a tervidőszak indításakor, a tervidőszak közepén, illetve a tervidőszak lezárásakor is. A tanulmányok egyre szélesebb kontextust ölelnek fel. Jelenleg a tervciklus értékelése keretében készült már résztanulmány az európai gazdasági helyzetről, a regionális trendekről, az alapok 10

11 szintű értékelés, melyek esetleg új módszereket alkalmazva, vagy új szempontokat figyelembe véve - vitatják, vagy alátámasztják a hivatalos értékeléseket. 29 A hatékonyság és eredményesség vizsgálatának másik tipikus szintje az egyes programok értékelése. Vajon az adott program végrehajtása elérte-e a programban meghatározott célokat? Milyen ráfordításokkal milyen outputokat állított elő? Milyen közvetlen, vagy közvetett hatásokat eredményezett? A programok értékelése az unió által szabályozott módon szintén kötelezően megtörténik a program indításakor, félidőben és a program zárásakor, de a monitoring rendszer maga is folyamatos visszajelzést ad a program, illetve egyes prioritásainak végrehajtásáról, és jól kialakított indikátorok esetén képes arra is, hogy jelezze a programvégrehajtás eredményességének, hatékonyságának alakulását. A következő értékelési szint az egyes projektek szintje lehet. Maga az átfogó programértékelés is kiterjedhet a különösen nagy értékű projektekre, vagy egyes projektek csoportjaira. Projektszinten a hatékonyság, eredményesség szempontjából kiemelt szerepe van a projektek kiválasztási mechanizmusának, illetve a projektvégrehajtás monitoringjának, ellenőrzésének. Fontos tehát, hogy az egyes projektek szintjén is megjelenjenek a hatékonyság, és eredményesség kritériumai, ez azonban csak szükséges és nem elégséges feltétele a programvégrehajtás eredményességének és hatékonyságának. Ugyanígy program szintű eredmények nélkül nem lehet eredményes és hatékony az uniós regionális politika, de az egyenként mégoly sikeres programok sem feltétlenül garantálják az uniós közpolitika sikerét. A menedzsment szinteknek megfelelő uniós közpolitika program - projekt hármas mellett vizsgálhatjuk a kohéziós politika hatékonyságát, eredményességét az egyes területi szinteken is, például egy adott országban, vagy egy adott régióban. Kiemelt jelentőségű az országos szint, mivel az uniós programok végrehajtása során a tagállam és az EU között a megosztott irányítás alapelve érvényesül. Az országok szerinti értékelést ezért sokszor az uniós dokumentumok, és más szakértői anyagok is elvégzik. A kutatási eredmények szerint jelentős hatással van az uniós kohéziós politika hatékonyságára és eredményességére az, hogy milyen a tagállamokban az általános gazdasági és intézményi környezet, valamint, hogy az adott tagállam saját hatáskörben milyen a gazdaságpolitikát érvényesít. Az európai politika hatásainak megítéléséhez ezért elengedhetetlenek az országos, illetve regionális szintű un. mikrovizsgálatok. Természetesen minden említett szinten vizsgálható az intézményrendszer működésének hatékonysága, eredményessége. Az Európai Bizottságnak készített szakértői háttértanulmányok elsősorban az uniós szintű, azaz az uniós szabályozásban megjelenő intézményrendszer értékelésével foglalkoznak. Európai uniós szinten több példa van az intézményrendszer működésének közpolitikai típusú elemzésére is. 30 Nagyon kevés tanulmány tér ki csak azonban arra, hogy hogyan hat az EU kohéziós politika eredményességére, és hatékonyságára a tagországokban kialakított konkrét az EU támogatásokhoz köthető - intézményi struktúra. 31 felhasználásának pénzügyi adatairól, a javasolt uniós szintű regionális politikai stratégiáról, az egyes országok fejlődéséről, az adatok elérhetőségéről, a támogatások elért és várható hatásairól, a gazdasági szerkezet változásairól, egyes ágazatokról (pl közlekedés, környezet), a demográfiai trendekről, a vidék fejlődéséről, a nagyprojektek hatékonyságáról, az uniós alapok felhasználásának irányítási és végrehajtási rendszeréről, egyes közösségi programokról, a regionális (NUTS2, NUTS3) forráselosztásról, makrogazdasági modellszámítások készültek a következő időszak várható trendjeiről, a lisszaboni és göteborgi stratégiai célok érvényesüléséről stb. 29 Erre kitűnő példa Enderveen- De Groot Nahuis (2002, illetve 2006), illetve Bradley - Untiedt (2007 és 2008). 30 Lásd pl. Lang Naschold - Reissert (1997), Molle (2006), Wostner (2008b) 31 Erre példa a már említett Vorstner (2008a) tanulmány. 11

12 2.3. Mit értsünk tagállami szinten az uniós támogatások intézményrendszere fogalmán? Az uniós támogatások intézményrendszerének bemutatása kapcsán általában az uniós jogszabályokban kötelezően előírt, vagy legalább megnevezett intézmények felsorolására, 32 illetve azok irányítási, végrehajtási folyamatban betöltött szerepének ismertetésére kerül sor. Az irányítási és végrehajtási folyamatokkal foglalkozó elemzések gyakran kitérnek a tervezés, és értékelés intézményeire és folyamataira is. Az uniós támogatások felhasználásához kötődő intézményrendszer fogalmát azonban tagállami szinten érdemes tágabban értelmezni. Az uniós jogszabályok ugyanis csak az irányítási és ellenőrzési rendszerek kialakításának alapelveit, 33 illetve az intézményrendszer kötelező szereplőit, azok legfontosabb feladatait rögzítik. A tagállamok a nemzeti szabályozásnak, és a fennálló gyakorlatnak megfelelően - önállóan alakítják ki és működtetik a támogatások felhasználásához kapcsolódó irányítási és ellenőrzési rendszereiket, jelölik ki az azokban résztvevő intézményeket, határozzák meg azok részletes feladat- és hatáskörét, és egymáshoz valamint más hazai intézményekhez való viszonyukat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, a kötelezően kijelölt uniós intézményeken kívül a hazai szabályozásnak megfelelően - más szervek, szervezetek, szervezeti egységek, testületek is kaphatnak az uniós támogatásokhoz kötődő feladatokat. Az egyik legfontosabb és általában nem vizsgált ilyen szereplő maga a kormány, mely bizonyos stratégiai feladat- és hatásköröket az uniós szabályozásból következően természetes módon közvetlenül lát el, 34 de magánál tarthat bizonyos operatív hatásköröket is. A hazai szabályozás jelölhet, vagy alakíthat ki az egyes OP-k közötti, vagy a hazai és az uniós programok közötti koordinációs feladatokra, a projektgenerálás, tanácsadás, a pályázat-előkészítés, a projektkiválasztás feladataira is külön intézményeket. Gyakran a legnagyobb projektek kedvezményezettjei szintén állami szervek, nem egy ország esetében ezeket szintén kormányhatározatok jelölik ki. 35 A nemzeti szabályozás függvényében tehát sokkal bonyolultabb intézményi struktúrák működhetnek, mint amely az uniós szabályozásból egyértelműen következik Hogyan értelmezzük az új tagországokban a forrásfelhasználás hatékonyságát, eredményességét? Az uniós kohéziós politika hatékonyságát, eredményességét mint láttuk különféle szinteken lehet vizsgálni. Ha azonban arra vagyunk kíváncsiak, hogy az új tagországok, így Magyarország felzárkózása szempontjából mit jelentenek a kohéziós támogatások, és ebből a 32 A kötelező szereplők a közötti tervidőszakban a Közösségi Támogatási Keret (KTK), a Kohéziós Alap (KA) és az operatív programok (OP) irányító hatóságai (IH), a kifizető hatóságok, a KTK és OP monitoring bizottságok (MB), illetve az ellenőrzés nemzeti szinten kijelölt intézményei. A közötti tervidőszakban már csak az egyes OP-k szintjén kötelező az irányító hatóság és a monitoring bizottság felállítása. Az adott ország által benyújtott un. Nemzeti Stratégiai Keretterv (NSRK) végrehajtására a tagállamok saját hatáskörben alakítják ki a nemzeti koordináció intézményeit. Minden operatív program esetén kötelező kijelölni az un. igazoló hatóságot, mely igazolja, és a Bizottság felé benyújtja a költségnyilatkozatokat és átutalási kérelmeket, valamint az un. ellenőrzési hatóságot, mely a nemzeti pénzügyi ellenőrzési rendszer megfelelő működéséért felel. Nem kötelező, de megnevezett intézmények mindkét tervciklusban az un. közreműködő szervezetek (KSZ), illetve a között az un. végső kedvezményezettek. 33 A kohéziós politika általános alapelvei közül az intézményrendszer kialakítása szempontjából a legfontosabb partnerség, a nyilvánosság és átláthatóság alapelve, de az uniós szabályozás tartalmaz kifejezetten az irányítási és ellenőrzési rendszerek kialakítására vonatkozó alapelveket is, mint például a feladatok világos meghatározása és elosztása, a feladatok megfelelő szétválasztása, vagy az intézmények működési hatékonysága. 34 Miután a Bizottság természetes partnere a tagállam kormánya, a szabályozási hatáskör például eredendően a kormányt illeti, bár azt részben átruházhatja az egyes miniszterekre. Ugyanígy természetes módon kormánydöntést igényel a Bizottság felé benyújtott tervdokumentumok, vagy nagyprojektek jóváhagyása is. 35 Lásd Magyarországon a os időszakban a központi programokat, vagy a tervciklusban a kiemelt projekteket. Ezt a megoldást nem csak Magyarország, hanem több tagország is alkalmazta, bár különböző eljárási rendben. 12

13 szempontból hatékony és eredményes-e az intézményrendszer, akkor a kötelező uniós értékelési rendszer mellett szükség lenne arra is, hogy az uniós alapok felhasználását ne csak EU szemüveggel, hanem a hazai céljaink függvényében is vizsgáljuk. A tagországok programjai alapvetően az uniós szinten kialakított politikát valósítják meg. Miután a programok illeszkednek az uniós szintű regionális politika, sőt egyéb uniós szakpolitikák adott időszakban érvényesített céljaihoz, elvben a nemzeti szintű eredmények az uniós politikák sikerét is elősegítik. Különösen igaz ez a közötti tervidőszakra, amikor az EU Bizottság a stratégia szemléletmód erősítését tűzte ki célul, és igen szigorúan vizsgálta a tervdokumentumok illeszkedését az uniós szakpolitikákhoz és a lisszaboni célokhoz. Az újonnan csatlakozott kelet- és közép-európai országok szintjén azonban a legfontosabb kérdés talán éppen az, hogy az uniós politikákhoz való illeszkedés mennyiben szolgálja a hazai szakpolitikai (például gazdaságfejlesztési, területfejlesztési, környezetvédelmi, közlekedésfejlesztési, társadalompolitikai stb.) célokat. Miután az uniós célra készített nemzeti fejlesztési dokumentumok elvben nemzeti stratégiákra épülnek, vagy legalábbis a nemzeti szintű célkitűzéseket is figyelembe veszik, elméletileg arra is van mód, hogy megvizsgáljuk vajon az uniós támogatások intézményrendszere a hazai célok elérése szempontjából eredményesen működött-e. Nem véletlen tehát, hogy a tanulmány címében a forrásfelhasználás kifejezést szerepeltetem. Ezzel arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az uniós elvárásoknak megfelelő programszintű értékelések mellett, égetően szükség lenne olyan elemzésekre, melyek azt vizsgálják, hogy a strukturális és kohéziós alapok fogadására Magyarországon kialakított intézményrendszer alkalmas-e arra, hogy az EU források felhasználását nemzeti céljainknak is megfelelően hatékonyan és eredményesen menedzselje A téma vizsgálatának módszertani lehetőségei A tanulmány címében megfogalmazott kérdéskör - nemzetközi kitekintéssel is megalapozott - tudományos vizsgálata azt feltételezné, hogy részletes és megfelelő információkkal rendelkezzünk az egyes országokban működő intézményi struktúrákról, valamint a forrásfelhasználás hatékonyságáról és eredményességéről. Az egyik oldalról úgy tűnik az intézményrendszer leírása viszonylag könnyen elérhető, hiszen az uniós tervezési dokumentumokban kötelező elem az intézmények és eljárások ismertetése. Ezek az információk azonban nem teljes körűek, hiszen általában csak az alapvető, uniós előírások szerint kötelező elemeket tartalmazzák. Egy tervdokumentum ráadásul nem képes feltárni azt, hogy a gyakorlatban hogyan illeszkednek ezek az intézmények az adott ország közigazgatási struktúrájába, milyen konkrét feladat- és hatáskörökkel rendelkeznek, hogyan viszonyulnak a többi igazgatási szereplőhöz, illetve napi működésük során milyen feszültségek, ellentmondások keletkeznek. A közötti időszakra vonatkozóan egységes szerkezetben - elkészültek már az egyes országokban 36 Néhány egyszerű példával érzékeltetném a különbséget. Ha az uniós társfinanszírozás gyakorlatilag felemészti a hazai támogatási forrásokat, nincs lehetőségünk arra, hogy speciális hazai céljaink elérésére állami forrásokat mozgósítsunk. Ha uniós szinten értékeljük, mennyire volt sikeres a regionális politika elsősorban az ország, másodsorban a NUTS2 régiók felzárkózását vizsgáljuk, de a hazai régiókon belüli fejlettségi különbségek, vagy más területi feszültségek esetleges növekedése nem tükröződik az eredményeinkben. Az intézményrendszer költséghatékonyságának vizsgálata során nem felejthetjük el, hogy az intézmények működési költségeinek egy része nem mindig jelenik meg az adott intézményhez (pl. irányító hatósághoz, közreműködő szervezethez) egyértelműen kötődő költségekben, ha azok egy nagyobb szervezet (pl. minisztérium, minisztériumi háttérintézmény) keretében kerültek kialakításra, és más szervezeti egységek gyakran besegítenek az uniós feladatok ellátásába. 13

14 alkalmazott irányítási és végrehajtási rendszereket bemutató uniós háttértanulmányok. 37 Ezek már részletesebb leírást, sőt bizonyos elemző megállapításokat is tartalmaznak. Bemutatják az adott országban a területi közigazgatás struktúráját, a nemzeti területfejlesztés és az uniós támogatások intézményeit, értékelik a két rendszer egymáshoz való viszonyát, majd leírják a partnerség helyzetét, a tervezés, a projektkiválasztás, a pénzügyi menedzsment, a monitoring, az értékelés, és a jelentések készítésének intézményeit és eljárásait. A leírások azonban a címükben jelzett módon csak áttekintést adnak az intézményrendszerről, és annak működéséről, mélyebb, esetleg tudományos igényű elemzést nem tartalmaznak. A másik oldalon, megbízható mennyiségi méréseket, és minőségi elemzéseket tartalmazó információkkal kellene rendelkeznünk arról, hogy az egyes országban milyen volt a forrásfelhasználás hatékonysága, eredményessége. Elvben ilyen információk is rendelkezésre állnak, hiszen az uniós támogatások felhasználásának szerves része az értékelés. Az értékelés megtörténik mind a három korábban említett szinten, tehát az uniós politika (ák), a programok, és a nagyobb projektek szintén. A tagországoknak kötelező értékelő jelentéseket készíteni mind a programok indítását megelőzően, mind a végrehajtás félidejében, mind a programok zárásakor. Az Európai Bizottság módszertani ajánlásokkal segíti ezt a munkát. Az új tagországok esetén azonban tekintettel a rövid tervidőszakra a közötti programokra nem volt kötelező közbenső értékelések elkészítése. A támogatások felhasználásának hatékonyságának, eredményességének mérését mind uniós, mind a nemzeti szinteken - számos probléma nehezíti. 38 A régi tagországok közül néhány jelentős eredményeket ért el az értékelések módszertani fejlesztésében 39, de az új tagországokban kevés az értékelési tapasztalat. A kérdés összetettsége miatt, valamint elegendő és megbízható adat, megfelelő módszertan, és értékelési kapacitás hiányában az értékelések különböző színvonalúak és tartalmúak, és számos olyan értékelési jelentés készül, amely nem képes a valós teljesítményeket, és hatásokat bemutatni. A költséghatékonyság, vagy a tágabb gazdasági, illetve társadalmi értelemben vett eredményesség értékelése szinte minden esetben elmarad. Megfelelő és összehasonlítható értékelések hiányában az elérhető összehasonlító anyagok általában néhány átfogó mutatót alkalmaznak arra, hogy az egyes új tagországok intézményeinek teljesítményét, illetve a támogatások lehetséges, és valós hatásait összemérjék. Az intézményrendszer működésének hatékonyságmérésére az egyik leggyakrabban alkalmazott mutatócsoport az abszorpciót méri, azaz azt, hogy az adott ország mennyire képes a rendelkezésére álló forrásokat felhasználni. (Erre a célra általában a támogatási döntéssel megítélt, a szerződéssel lekötött, a számlával igazolt, a kedvezményezettek számára kifizetett, vagy az EU költségvetésből lehívott támogatási összeget hasonlítják össze a rendelkezésre álló teljes támogatási kerettel). A forráslehívás azonban csak feltétele, de nem garanciája a támogatások eredményes és hatékony felhasználásának. Miután a regionális támogatások egyik legfontosabb célja a területi egyenlőtlenségek mérséklése, több elemzés foglalkozik azzal is, hogy mennyiben szolgálták a támogatások az újonnan csatlakozó országok, illetve régióik felzárkózását. A tanulmányok ebben az esetben általában a forráselosztás arányait, illetve az 1 főre jutó GDP, a foglalkoztatás, esetleg a 37 Ex-post evaluation of cohesion policy programmes Co-financed by ERDF, Working Package 11 Task 1, European Policy Research Center National Overview of management and implementation systems of cohesion policy. 38 Erről bővebben lásd Lóránd (2008) 39 Finnország, Írország, Hollandia, UK 14

15 termelékenység országos, vagy regionális változásait hasonlítják össze, eltekintve attól, hogy az uniós támogatásokon kívül számos oka lehet egy-egy ország, vagy régió felzárkózásának. A ráfordítások és eredmények összevetése általában nem történik meg, az értékelések jobb esetben kiszámítanak néhány költséghatékonyságra utaló mutatót, például az egy munkahely létrehozásának költségeit. Mindenesetre, ha növekednek az egyes országok, illetve régiók közötti fejlettségi különbségek, akkor nagy valószínűséggel a támogatások felhasználása nem volt sem eredményes, sem hatékony, hiszen viszonylag jelentős ráfordítások ellenére az uniós kohéziós politika egyik fő célja nem érvényesült. 40 Az összehasonlító elemzések másik típusa a támogatások makrogazdasági hatásait becsli, és megpróbálja kiszűrni az egyéb hatásokat, és bevonni a támogatások felhasználásának másodlagos hatásait is. Nagy általánosságban kétféle megközelítés létezik a makrogazdasági hatások feltérképezésére. Az egyik makrogazdasági modellszámításokkal 41 becsli a támogatások GDP növekedésre, illetve foglalkoztatásra való hatását, a másik ökonometriai számításokkal teszi ugyanezt. Az első megoldást általában előzetes értékelések során használják, míg a második módszert inkább az utólagos értékeléseknél. Nagy általánosságban a modellszámítások eredményei szerint az uniós támogatások jelentősen hozzájárulnak az egyes országokban a GDP, a foglalkoztatottság, és a termelékenység növeléséhez, míg az ökonometriai számítások gyakran megkérdőjelezik az uniós kohéziós politika eredményességét. Természetesen a makrogazdasági számítások csak a globális hatások mérésére alkalmasak, és szükség van tematikus értékelésekre, illetve mikroelemzésekre is. Számos értékelő anyag felhívja a figyelmet az uniós regionális politika másodlagos hatásaira, sőt gyakran ezeket a hatásokat jelentősebbnek ítélik, mint az elsődleges hatást. Ilyen például, hogy az új tagországok többségében a strukturális alapok felhasználása kapcsán alakult ki a stratégiai tervezés gyakorlata, jelent meg a különböző szakpolitikák összehangolásának igénye, a programokra épülő végrehajtás, és először épültek ki a fejlesztéspolitikát érintően átfogó monitoring és értékelési rendszerek. Erősödött a partnerség mind a különböző szintek (állami, regionális, helyi), mind a különböző típusú szereplők (kormányzati, önkormányzati, gazdasági, társadalmi) között. A fenti változások ha lassan is - de átszivárogtak a többi hazai szakpolitikai területre. Az EU kohéziós politikában megkövetelt nyilvánosság és átláthatóság követelménye pedig felkeltette az igényt a többi hazai szakpolitika végrehajtásának nyilvánossága és átláthatósága iránt. A forrásfelhasználás hatékonyságának, eredményességének megítélése az új tagországokban azonban még a legkiforrottabb mutatókkal, és módszerekkel is nehéz, mivel a nyolc 2004-ben csatlakozott országban az első tervidőszak ( ) végső értékelése még jelenleg folyik 42. A közötti tervciklusról még kevesebb az információ, hiszen a programok végrehajtása éppen csak elkezdődött. Témánk szempontjából azonban talán az a legnagyobb probléma, hogy a hivatalos elemzések, értékelések elsősorban uniós szemüveggel vizsgálják a támogatások felhasználásának hatékonyságát, eredményességét. Megbízható adatok és információk hiányában egyelőre igen korlátozottak a lehetőségek arra, hogy valamilyen kvantitatív vagy akár kiérlelt kvalitatív módszerrel összevessük az 40 A legújabb elemzések azt mutatják, hogy az országok közötti fejlettségi különbségek az elmúlt időszakban csökkentek, de az egyes országokon belül a régiók közötti különbségek növekedtek. 41 A módszertan ebből a szempontból is igen sokféle lehet. A kutatók többféle modellt dolgoztak ki az uniós támogatások makrogazdasági hatásainak becslésére, pl. a HERMIN, a QUEST, az ECO-TREND, vagy a GIMF modell, melyek alkalmazása különböző eredményekre vezethet. 42 Az n+2 elv alapján a programok végrehajtása csak 2008 végén fejeződött be, és jelenleg készülnek az értékelő tanulmányok, melyek elkészítési határideje a program zárását követő 3 év. 15

16 újonnan csatlakozó országok intézményrendszerének modelljeit, valamint a forrásfelhasználás hatékonyságát és eredményességét. Bizonyos mértékű összehasonlításra az elérhető adatok, és információk alapján természetesen azért van mód, bár a következtetések megalapozottsága ez esetben mindenképpen korlátozott. Elképzelhető azonban a kérdés tudományos vizsgálata fordított logikával, azaz úgy, hogy magát az intézményrendszert és annak működését elemezzük. Vajon egy-egy tagország tervezési intézményrendszere alkalmas-e arra, hogy olyan uniós tervdokumentumok készüljenek, melyek tekintettel vannak a forrásfelhasználás hatékonyságának és eredményességének szempontjaira? Figyelembe veszik-e az intézményrendszer kialakítása során ezeket a szempontokat? Biztosítja-e a végrehajtás során bármilyen intézményi mechanizmus érvényesítésüket? Érdekeltek-e a programok irányításában, végrehajtásában, monitoringjában részt vevő szereplők (intézmények és személyek) ebben, vagy esetleg teljesen más célok vezérlik őket? Vannak-e olyan rendszerbe épített konfliktusok, problémák melyek veszélyeztetik a támogatások eredményes és hatékony felhasználását? Ezekre a kérdésekre a választ csak az egyes országok intézményi struktúrájának, és az intézményrendszer működésének jogszabály és dokumentumelemzésre, valamint interjúkra épülő - részletes vizsgálatával kaphatjuk meg. Bár a bevezetőben hivatkozott kutatásomnak fő célja nem ez volt, de a kutatás Magyarország esetében tulajdonképpen ezeket a kérdéseket is megválaszolta. A többi KKE ország esetén azonban információ hiányában nincs módom e fordított logika alkalmazására. 3. Az EU regionális támogatások intézményrendszere a közép- és kelet európai új tagországokban 3.1. Az intézményrendszer lehetséges modelljei A csatlakozó országok saját intézményrendszerük kialakításakor a korábbi tagországok tapasztalataira építve elvben különböző modellek között választhattak. Az alkalmazott intézményi megoldásokat a kutatók, illetve az értékelő szakértők tipikusan két szempont szerint csoportosítják: 43 a) Integrált, párhuzamos, vagy vegyes modell Az integrált modellben az uniós támogatások intézményrendszere szervesen illeszkedik a tagállami közigazgatás intézményrendszerébe. A tervezés, végrehajtás, monitoring és értékelés intézményei és eljárásai nem különülnek el a hazai fejlesztéspolitika intézményeitől, eljárásaitól. A nem integrált, párhuzamos modellben a tagországok sajátos elkülönült intézményi struktúrát, és eljárási rendet építenek ki az uniós támogatásokra. Természetesen teljesen tiszta modellek egyik országban sem érvényesülnek, de bizonyos országok inkább az egyik, míg mások inkább a másik kategóriába sorolhatók. A korábbi tagországok közül a 2000 előtti tapasztalatok alapján az integrált modellre példaként szokták hozni Portugáliát, Spanyolországot, Németországot és Ausztriát, míg a nem integrált modellre Belgiumot, Hollandiát, Dániát, Svédországot és az Egyesült Királyságot. Vannak azonban olyan országok is, melyek bizonyos szempontból integrált, bizonyos szempontból nem integrált megoldásokat alkalmaznak. 44 Ezért általában egy harmadik un. kevert kategória is kialakításra került. Erre példa a korábbi tapasztalatok alapján Finnország, Franciaország, Olaszország. 43 Lásd Taylor (2000), Ferry (2007), Wostner (2008a) 44 Például a tervezés integrált modellben történik, de a végrehajtás nem, vagy szervezeti szempontból integrált a rendszer, de a végrehajtás eljárásai mások, stb. 16

17 b) Centralizált, decentralizált, vagy vegyes modell A centralizált modellekben a központi államigazgatás szervei kapják a fő szerepet valamennyi program, így a regionális operatív programok (vagy más területegységen megvalósított programok) kidolgozásában és megvalósításában is. Az uniós tervdokumentumok kidolgozása a regionális partnerek különböző szintű bevonásával de központilag történik, az operatív programok irányító hatóságai központi államigazgatási szerveknél kerülnek kialakításra, az eljárásokra vonatkozó szabályozás még ha területi szervek esetleg közre is működnek a végrehajtás technikai feladataiban központilag meghatározott, és igen kötött. A támogatási konstrukciót, illetve - pályáztatás esetén - a pályázati feltételeket alapvetően a központi szervek határozzák meg, a támogatási döntéseket lényegében a központi szervek hozzák. A decentralizált modellben a regionális szervek az uniós jogszabályok keretein belül meglehetős önállósággal bírnak, mind a regionális operatív programok kialakításában, mind a végrehajtásban. A tagállami kormányok lényegében a régiók által kidolgozott programokat nyújtják be a Bizottságnak, regionális szintű intézményeket jelölnek ki irányító hatóságoknak, melyek önállóan felelősek az adott program végrehajtásáért, és a központi jogszabályok csak keretjelleggel szabályozzák az eljárásokat. A projektkiválasztás folyamataiba a központi szervek nem avatkoznak bele, a támogatási döntéseket a felelős regionális intézmények hozzák. Természetesen decentralizált, vagy centralizált modellek sem érvényesülnek tisztán. Az alapvetően decentralizált modellben is lehetnek központilag kialakított és menedzselt programok, míg a centralizált modellekben is épülhet a programok tartalma alapvetően regionális javaslatokra, és az irányító hatóságok átruházhatnak fontos feladat- és hatásköröket a regionális szervekre. A korábbi tagállamok közül például Görögország, Portugália, Írország jellemzően centralizált, míg Ausztria, Belgium és a nem 1. célterület régiók esetén Olaszország alapvetően decentralizált modellt alkalmazott. A többi tagországot a decentralizáció különböző szintjén, de alapvetően kevert modell jellemezte (pl. Franciaország, Finnország, Németország). A felsorolt rendszerezési szempontok azonban csak alapmodellek megkülönböztetését szolgálják. Az alapmodelleken belül érdemes más szempontok alapján is vizsgálnunk az egyes országokban működő intézményi struktúrákat. V. Nakrosis (2003) szerint például az irányítási, végrehajtási rendszer integrációjának mértékét háromféle szempontból lehet vizsgálni. Megkülönbözteti az un. adminisztratív, az un. program szintű, és a pénzügyi integrációt. Az adminisztratív integráció esetén a meglévő közigazgatási szervekre telepítik az EU támogatások intézményeit, és az intézményrendszer a hagyományos nemzeti adminisztráció szerves része lesz. Ellenkező esetben új, kifejezetten az EU támogatások fogadására specializálódott szervezetrendszert alakítanak ki. A program szintű integráció esetén az uniós programok a nemzeti szinten kialakított fejlesztési stratégiák végrehajtásának szerves részét képezik. Ennek minimális feltétele, hogy az uniós programok a nemzeti szinten kialakított stratégiákhoz illeszkedjenek, és az uniós tervezés a nemzeti szintű tervezéssel, az uniós programok végrehajtása a nemzeti programok végrehajtásával összehangolt legyen. A nem integrált rendszerben az uniós támogatások abszorpciója érdekében külön programok, illetve speciális projektek készülnek. A pénzügyi integráció esetén az uniós források felhasználása lényegében a nemzeti államháztartási szabályok szerint történik. A támogatások az állami költségvetés szerves részét képezik, felhasználásuk szabályozásában nincsenek speciális elemek, a programokat ahol ilyen működik - a kincstári rendszerben finanszírozzák, és a pénzügyi ellenőrzést az államháztartási ellenőrzési rendszer szabályai szerint, és szervei által hajtják végre. 17

18 Az intézményrendszer integrációs szintjét tehát nem ítélhetjük meg csupán adminisztratív integráció mértéke szerint. Az uniós támogatásokhoz kapcsolódó tervezési, irányítási és végrehajtási feladatokat ellátó szervek, szervezetek feladatait és hatáskörét, egymáshoz való viszonyát, működési feltételeit, eljárásait, és a hazai feladatokat ellátó szervekhez való viszonyát alapvetően meghatározza az is, hogy a programok mennyire szerves részei a nemzeti fejlesztési stratégiák megvalósításának, illetve, hogy mennyire érvényesül a pénzügyi integráció. Logikailag egy integrált tervezési és pénzügyi rendszer természetes következménye az adminisztratív integráció, és fordítva. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy elképzelhető az adminisztratív integráció akkor is, ha külön uniós programok készülnek, vagy integrált tervezési, és pénzügyi rendszer mellett is kialakíthatóak speciális a hagyományos adminisztráció szerveitől eltérő - intézményi struktúrák. Árnyalja a képet, hogy az adminisztratív integráció fogalmát is különbözőképpen értelmezhetjük. Teljes az integráció, ha az uniós támogatásokhoz kapcsolódó feladatokat hagyományos minisztériumi szervezeti egységek, vagy már korábban alapított központi hivatalok látják el. Ha minisztériumokhoz kapcsolódó, de kvázi önálló ügynökség típusú szervezetek, esetleg vállalkozások teszik ugyanezt, akkor sem kizárt, hogy bizonyos értelemben integrált típusról beszéljünk, ha az adott országban a közigazgatás, és különösen a fejlesztéspolitikai feladatok megszervezése kapcsán az állami feladatok ellátásában ez a jellemző megoldás. Ha azonban csak az uniós támogatások esetén jelenik meg, akkor egyértelmű a szervezetrendszer elkülönülése. Az adminisztratív integrációnak tehát tulajdonképpen két vetülete van. Egyrészt, hogy mennyire részei a hagyományos bürokratikus igazgatási szervezetrendszernek az uniós támogatások intézményei, másrészt, hogy mennyire vonják be a már létező hazai, esetleg nem hagyományos fejlesztési intézményeket a feladatok ellátásába. A nemzeti fejlesztéspolitikához való illeszkedés is többféle intézményi megoldást eredményezhet, attól függően, hogy milyen az adott ország általános fejlesztéspolitikai intézményrendszerének struktúrája. Elképzelhető, hogy a fejlesztéspolitikai döntések kialakítása és végrehajtása hagyományos módon alapvetően ágazati struktúrákra lebontva történik, de az is, hogy a fejlesztéspolitika az ágazatoktól független - önálló életet él, és egyértelműen a kormányzati koordinációt ellátó minisztériumhoz, vagy más kormányzati hivatalhoz rendelt. Miután a kohéziós politika nem más, mint európai szintű területfejlesztési politika az uniós értékelések jellemzően nem általában a fejlesztéspolitika, hanem a területfejlesztési politika nemzeti intézményrendszerét, szabályait, eljárásait vizsgálják és hasonlítják azt az uniós támogatások intézményrendszeréhez. Az ágazati logikán túlmutató területfejlesztési politika súlya azonban különböző lehet az egyes országokban, és attól, hogy a területfejlesztési intézményrendszert az uniós támogatások felhasználása során mellőzik, még tekinthető integráltnak a rendszer, hisz az egyszerűen követi az adott ország hagyományos ágazati megosztású közigazgatási struktúráját. Ugyanígy a pénzügyi integráció is különféle típusú lehet. Az uniós programok pénzügyi tervezése, finanszírozási módja, pénzügyi ellenőrzési rendszere különböző mértékben lehet szerves része az adott ország költségvetési rendszerének. Ez elsősorban attól függ, hogy mennyire felel meg az adott ország államháztartási szabályozása az uniós követelményeknek. (pl. van-e több évet átfogó költségvetési tervezés, mennyire érvényesül a nyilvánosság, vagy az átláthatóság elve, mennyire alkalmas a hazai pénzügyi ellenőrzési rendszer az uniós szigorú szabályok érvényesítésére stb.), illetve, hogy a központi költségvetéshez kapcsolódó jogosultságok (pl. előirányzatok módosítása, kötelezettségvállalás, utalványozás) a hazai rendszer szerint milyen szereplőket illetnek meg. 18

19 A decentralizáció, centralizáció kérdéskörét szintén érdemes részletesebben megvizsgálnunk. A decentralizáció alapelvét ugyanis jelenleg mind az uniós szabályozás, mind a bizottsági gyakorlat elsősorban az EU és a tagállam viszonyában értelmezi, tehát a területi szervek szerepe mindig az adott tagállam döntésétől függ. A támogatások felhasználásáról mindig a tagállam kormánya állapodik meg a Bizottsággal, és elsősorban a kormány felelős a támogatások szabályos és hatékony felhasználásáért. Ebből a szempontból tehát sokkal szerencsésebb, ha inkább kevésbé, vagy jobban centralizált modellekről beszélünk. Már programdokumentumok struktúrájáról való kormányzati döntés meghatározza, hogy mekkora teret kaphatnak a regionális intézmények. A közötti tervciklusban egységes programdokumentum, vagy önálló regionális operatív programok nélküli nemzeti fejlesztési terv, között önálló regionális programokat mellőző nemzeti fejlesztési stratégiai referenciakeret elfogadása esetén nem is volt mód arra, hogy önálló irányító hatóságok működjenek regionális szinten. Nagyban befolyásolhatja, hogy mennyire decentralizált a nemzeti modell, hogy az adott országban hány NUTS2 régiót alakítottak ki, 45 azok milyen célterülethez tartoznak 46, mekkora az európai támogatások nagyságrendje, valamint, hogy NUTS2 szinten mennyire rendelkezik az adott tagország közigazgatási értelemben is önálló régiókkal (pl. államok, tartományok, regionális önkormányzatok). Decentralizáció fogalma alatt az elemzések gyakran egyszerűen a területi szintű intézmények szerepét értik. A területi szintű program-irányítás és végrehajtás azonban nem feltétlenül jelent valós decentralizációt. A tagállamok alkalmazhatnak olyan megoldást, melyben ugyan program-irányító, vagy végrehajtó szerepet kapnak a regionális szint intézményei, de azok nem önálló önkormányzati (állami, tartományi) intézmények. Több országban valamilyen különleges státuszú, területfejlesztési feladat- és hatáskörökkel felruházott testületek (tipikusan a régió területén működő helyi önkormányzatok képviselőiből, vagy kevert - állami, önkormányzati, esetleg civil - szereplőkből álló, regionális fejlesztési tanácsok), illetve azok háttérszervezetei (pl. általuk alapított fejlesztési ügynökségek) kapnak ilyen feladatokat. Az is előfordul, hogy a regionális szinten kijelölt irányító hatóságok állami dekoncentrált szervek, állami ügynökségek, sőt esetleg a régió területén működő magánszervezetek. Amennyiben a támogatások irányítása bármely formában - az adott területi szinthez kötődik, nagyobb a lehetőség a helyi sajátosságokat érvényesíteni, a helyi erőforrásokat, kapacitásokat, hálózatokat mozgósítani. Az uniós források felhasználásának hatékonysága, eredményessége szempontjából talán ez a legfontosabb. A kevert testületi (pl. állami és önkormányzati képviselőkből álló fejlesztési tanácsok), illetve dekoncentrált megoldások esetén azonban előfordulhat, hogy a legfontosabb döntéseket akkor is jellemzően a központi szervek határozzák meg, ha a végrehajtás, sőt esetleg a programirányítás bizonyos feladatait a területi szintre delegálják. Ha például a kormányzati szereplők súlya meghatározó a regionális fejlesztési tanácsokban, vagy a területi fejlesztési ügynökségek finanszírozása elsődlegesen központi forrásokból történik, valós decentralizáció nem igazán valósul meg között Luxemburg és Írország egyetlen NUTS2 régió volt, között csak Luxemburg, illetve 2004-től Szlovénia, és a balti államok. 46 Mind az közötti, mind a közötti tervidőszakban a legtöbb támogatást az un. 1. célterületbe sorolt NUTS2 szintű régiók kaphattak között Görögország, Portugália, és Írország teljes területe, de Spanyolország és Olaszország jelentős területei is ide tartoztak. A többi célterület nem volt egyértelműen a NUTS2 szintű régiókhoz kötve között a legtöbb támogatásra az un. kohéziós célterület régiói jogosultak, de támogatást kaphatnak az un. phasing out phasing in, és az un. versenyképesség és foglalkoztatás régiók is. 19

20 Nem csupán a területi szempontú decentralizáció, esetleg dekoncentráció mértéke határozza meg azt, hogy mennyire központosított az intézményrendszer, hanem az is, hogy az államigazgatási szervezetrendszerben mennyire koncentrálódnak egy szervezetben az uniós támogatások irányításának, és végrehajtásának feladatai. Tovább árnyalja a képet, hogy a nemzeti szabályozás szerint a kormány milyen döntéseket tart saját hatáskörben. Szélsőséges esetben még az is elképzelhető, hogy formálisan decentralizált a rendszer, azaz a kijelölt irányító hatóságok regionális szervek, de a valóságban olyan sok operatív esetleg projektszintű döntéshez van szükség kormányzati jóváhagyásra, hogy a kijelölt irányító hatóságok önállósága is formálissá válik A strukturális alapok és a Kohéziós Alap fogadására való intézményi felkészülés A tagjelölt országokban a strukturális alapok és a Kohéziós Alap fogadására való felkészülés nagyrészt az intézményrendszer alapjainak lerakását, a szükséges adminisztratív kapacitások kiépítését jelentette. 47 A felkészülés időszakában a csatlakozó országok szakemberei, politikusai és az EU Bizottság is különös figyelmet fordítottak a támogatások fogadásához szükséges intézmények kialakítására, megerősítésére. A leendő tagországok a bemutatott modellvariációk közötti választásban azonban nem voltak teljesen önállóak. Az EU Bizottság ugyanis különféle módon néha elvárásait is módosítva - erőteljesen meghatározta a későbbi intézményi struktúrát. A 2004 utáni intézményrendszer kialakítását közvetlen, vagy közvetett módon befolyásolta a PHARE támogatások, majd az előcsatlakozási alapok 48 felhasználása. Egyes PHARE intézményfejlesztési programok kifejezetten azt a célt szolgálták, hogy segítséget nyújtsanak a leendő tagországoknak a regionális politika intézményrendszerének kiépítésében 49, de az intézményi feltételek megteremtésében jelentős szerepük volt más - nem kifejezetten intézményfejlesztési célú - programoknak is. Ebből a szempontból kiemelkednek a PHARE területfejlesztési és CBC programok, melyek előkészítésben és lebonyolításban helyi, területi szereplők is részt vettek. Fontos szerepe volt annak is, hogy a célországoknak az előcsatlakozási alapok felhasználása során lehetőségük volt az un. Kiterjesztett Decentralizált Végrehajtási Rendszerre (EDIS) való áttérésre. 50 E rendszer működőképességéhez a csatlakozó országok kormányainak ki kellett építenie egy olyan ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszert, amely az ex-ante felelősséget képes átvenni a Bizottságtól, valamint akkreditálniuk kellett a programok végrehajtásában közreműködő végrehajtó szerveiket. 51 A PHARE korszak intézményrendszerét meghatározó legfontosabb tény az volt, 47 A felkészülés másik oldala a várható kedvezményezettek felkészítése, illetve a projektek előkészítése volt. 48 ISPA, SAPARD, új PHARE 49 A regionális politika intézményrendszerének kialakítást elsősorban un. twinning programok segítették, melyekben pályázat alapján kiválasztott külföldi szakértők adtak tanácsokat a leendő tagország intézményrendszerének kialakításához. 50 A Bizottság a nemzeti és ágazati program/projekt-kezelési képesség, továbbá a közpénzekre vonatkozó pénzügyi ellenőrzési eljárások és rendszerek eseti elemzése alapján dönthetett úgy, hogy eltekint az előzetes jóváhagyás követelményétől, és a támogatások kezelését a decentralizálás elve alapján átruházza a csatlakozni szándékozó országok végrehajtó szervezeteire. 51 A végrehajtó szervezeteket minden program esetén a Bizottság hagyta jóvá. Az előcsatlakozási alapok felhasználásához kapcsolódóan - Bizottsági kezdeményezésre, a tagjelölt állam és a Bizottság közötti megállapodás alapján - jelentős centralizáció ment végbe a szervezetek körében. A pénzügyi végrehajtásban valamennyi program esetén az általában a pénzügyminisztériumban működő un. Nemzeti Alap működött közre. A programok jelentős részének végrehajtó szervezete a PHARE esetén az un. Központi Szerződéskötő Egység volt, bár voltak kivételek.(pl. hazánkban a területfejlesztési és CBC programok esetén a VÁTI, a Szociális Alap típusú támogatásoknál pedig az ESZA Kht.) Az ISPA esetén a végrehajtó szervezetek általában az érintett 20

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)

Részletesebben

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

A PROGRAMÉRTÉKELÉS SZEREPE A KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN

A PROGRAMÉRTÉKELÉS SZEREPE A KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN A PROGRAMÉRTÉKELÉS SZEREPE A KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN MARJÁNOVITY ANNA OSZTÁLYVEZETŐ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY ÚJ MŰKÖDÉSI MECHANIZMUS AZ ÉRTÉKELÉS HELYE Programozás Stratégia Monitoring és értékelés

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,

Részletesebben

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak

Részletesebben

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai

Részletesebben

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018.

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Követelmények, értékelés Kollokvium, 5 fokozatú jegy, írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Megajánlott osztályzat (3-5) feltételei: - Óralátogatás - Zh-k megfelelő

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa

Részletesebben

14127/16 ea/kz 1 DGG 2B

14127/16 ea/kz 1 DGG 2B Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 8. (OR. en) 14127/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. november 8. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 13265/16 Tárgy: FIN

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív

Részletesebben

a szakképzés és felnőttképzés területén

a szakképzés és felnőttképzés területén Kihívások Válaszok a szakképzés és felnőttképzés területén Kihívások A munkaerővel szemben támasztott követelmények változnak: felértékelődnek az emberi együttműködéssel kapcsolatos készségek Kihívások

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik

Részletesebben

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók 3.1. Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3.1.1. Az EU innovációs eredménytáblája (European Innovation Scoreboard)

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018 GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon?

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon? VI. Egészséginformációs Fórum Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon? KEREKASZTAL Bodrogi József Csaba Iván Sinkó Eszter Skultéty László Vitrai József CÉLKITŰZÉSEK Cél: a hallgatóság módszertani

Részletesebben

Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása

Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Az MNB programok támogatásával bekövetkező jelentős hazai állampapírpiaci hozamcsökkenés, és a GDP-arányos

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

PROGRAMÉRTÉKELÉS ÚJ IRÁNYOK A AS TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN

PROGRAMÉRTÉKELÉS ÚJ IRÁNYOK A AS TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN PROGRAMÉRTÉKELÉS ÚJ IRÁNYOK A 2007-13-AS TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN SÖTÉT ZSUZSA MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY PROGRAM ÉRTÉKELÉS TERVEZÉS ÉS VÉGREHAJTÁS 2007 óta működik értékelési rendszer Jogszabályi

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Változások a fejlesztéspolitikában. Tóth Tamás - NFÜ

Változások a fejlesztéspolitikában. Tóth Tamás - NFÜ Változások a fejlesztéspolitikában Tóth Tamás - NFÜ A strukturális és kohéziós alapok felhasználása Eredmények és kihívások: 1. A forrásfelhasználás helyzete és kötöttsége 2. A sikeres fejlesztéspolitika

Részletesebben

Újdonságok a területfejlesztés és a as időszak előkészítése területén

Újdonságok a területfejlesztés és a as időszak előkészítése területén Újdonságok a területfejlesztés és a 2014-2020-as időszak előkészítése területén Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Szakmai workshop Szeged, 2013. január 18. Tóth Róbert, fejlesztési

Részletesebben

L 165 I Hivatalos Lapja

L 165 I Hivatalos Lapja Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 350 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 12. (OR. en) 9046/17 ADD 1 EF 97 ECOFIN 351 AGRIFIN 50 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 8. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓ AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKA KORMÁNYZATI IRÁNYÍTÁSÁNAK MAGYAR SAJÁTOSSÁGAI

EURÓPAI UNIÓ AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKA KORMÁNYZATI IRÁNYÍTÁSÁNAK MAGYAR SAJÁTOSSÁGAI Tér és Társadalom XXIV. évf. 2010 1: 119-136 EURÓPAI UNIÓ AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKA KORMÁNYZATI IRÁNYÍTÁSÁNAK MAGYAR SAJÁTOSSÁGAI (Characteristics of the Management System for EU Cohesion Policy in Hungary)

Részletesebben

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK 7 régió, 1 cél: a társadalmi vállalkozások ökoszisztémájának erősítése Európai Uniós regionális politikai döntéshozók számára kialakított szakpolitikai diagnosztikai rendszer segítségével. Az utóbbi években,

Részletesebben

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Kiindulási pontok I. Az eurózóna tagsági feltételeinek tekinthető maastrichti konvergencia-kritériumok

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.6.14. COM(2017) 299 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): kötelezettségvállalásokra,

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

A AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. Tóth Tamás

A AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. Tóth Tamás A 2014-20-AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN Tóth Tamás TARTALOM I. 2014-20: TERVEZÉSI TAPASZTALATOK A 2007-13-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK TAPASZTALATAIN

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana A kutatás az megbízásából készült. MKT 53. Közgazdász vándorgyűlés 2015. szeptember 4. Előadó: Virovácz Péter Századvég Gazdaságkutató

Részletesebben

KEDVEZMÉNYEZETTEK KAPACITÁSAINAK TÁMOGATÁSA KÖFOP-BÓL

KEDVEZMÉNYEZETTEK KAPACITÁSAINAK TÁMOGATÁSA KÖFOP-BÓL KEDVEZMÉNYEZETTEK KAPACITÁSAINAK TÁMOGATÁSA KÖFOP-BÓL DR. ANTAL TÍMEA MINISZTERELNÖKSÉG KÖZIGAZGATÁSI PROGRAMOK IRÁNYÍTÁSI FŐOSZTÁLY FŐOSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTES Az előadás tartalma Az előadás célja bemutatni

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek

A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek Vargha Lili (NKI, PTE Demográfiai Doktori Iskola) vargha@demografia.hu FÓKUSZBAN A CSALÁD KONFERENCIA, PÉCS 2015. május 14. Fogyasztás

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY TÉMÁK TÉMÁK I. Célok, célkitűzések, prioritások, műveletek II. Régiótípusok, alapok III. Elvek, fogalmak IV. Éves fejlesztési

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös halászati politika (KHP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a tagállamok halászflottái 2014-ben

Részletesebben

ció Magyarországon gon 2009

ció Magyarországon gon 2009 Kutatás, a fejlesztés és s innováci ció Magyarországon gon 2009 Pálinkás József Kinőni Magyarországot Konferencia tudományról, kutatásról, innovációról 2009. május 20. 1 1. A Parlament feladatai: törvényi

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája

Az Európai Unió regionális politikája Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program Az Európai Unió regionális politikája Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15. Cím: 1101 Bp.,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER J/'.251/1... É eze 2C12 '.!OV 2 Q, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER Iktatószám: NGM/23483 (2012) Válasz K/912S. számú írásbeli kérdésre»mit jelent a Miniszter Ur legújabb ötlete az önfinanszírozó

Részletesebben

A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Sisakné dr. Fekete Zsuzsanna Magyar Nemzeti Bank Statisztika Fizetésimérleg-statisztika

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

KÖZOP, IKOP, CEF - KAPCSOLÓDÁS A KÖZLEKEDÉST ÉRINTŐ EU FINANSZÍROZÁSI PROGRAMOK KÖZÖTT DR. NAGY GÁBOR NFM PROJEKTVÉGREHAJTÁSI FŐO.

KÖZOP, IKOP, CEF - KAPCSOLÓDÁS A KÖZLEKEDÉST ÉRINTŐ EU FINANSZÍROZÁSI PROGRAMOK KÖZÖTT DR. NAGY GÁBOR NFM PROJEKTVÉGREHAJTÁSI FŐO. KÖZOP, IKOP, CEF - KAPCSOLÓDÁS A KÖZLEKEDÉST ÉRINTŐ EU FINANSZÍROZÁSI PROGRAMOK KÖZÖTT DR. NAGY GÁBOR NFM PROJEKTVÉGREHAJTÁSI FŐO. 2014-15: TÖBB FINANSZÍROZÁSI ZSEB PÁRHUZAMOS MŰKÖDÉSE A 2007-13-AS CIKLUSBÓL

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben