2011-ben tervszerűen lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatai, megállapításai

Átírás

1 2011-ben tervszerűen lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatai, megállapításai GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL OKTATÁSI FŐOSZTÁLY

2 1.) Ellenőrzés tárgya: a nem állami, nem önkormányzati fenntartású, minősített alapfokú művészetoktatási, illetve a kisegyházak által fenntartott közoktatási normatív állami hozzájárulása és támogatása igénylésére vonatkozó rendelkezésekben foglaltak megtartásának hatósági ellenőrzése. Ellenőrzési időszak: típusa: nem állami, nem önkormányzati fenntartású művészetoktatási intézmény (22); valamint kisegyház által fenntartott Többcélú Intézmény (2) : 24 típusa nem állami, nem önkormányzati művészetoktatási intézmény kisegyház által fenntartott Többcélú Intézmény intézkedést nem igénylő Intézkedések Magyar Államkincstár megkeresés normatíva igénylés felülvizsgálata tárgyában összesen NEFMI megkeresés A megkeresésben érintett gyermek/tanuló létszám 8054 vizsgált tanulóból 199 tanuló (2,47 %) 1202 vizsgált tanulóból 0 tanuló 9256 vizsgált tanulóból 199 tanuló (2,15 %) Az ellenőrzés tapasztalatainak szöveges összefoglalása, különös tekintettel a létszámeltérések okára A térítési díj/tandíj összegének megállapítása és annak mértéke tekintetében (mindkét esetben a teljes ingyenességtől a csekély összegen át az egészen magas összegig) a vizsgált igen eltérő módon jártak el. A helyszíni ellenőrzéseken tapasztaltak alapján megállapítható, hogy a térítési díj fizetésének jogi szabályozása nem egyértelmű, másként értelmezi a MÁK, a kormányhivatal, illetve az (egymástól is eltérően). Az egységes értelmezés (egyértelmű jogi szabályozása) a jövő tekintetében elengedhetetlen. Megállapítások a vizsgált dokumentumokhoz: Alapító okirat: általánosságban megfelel a jogszabályi előírásoknak. Hiányosságként felmerült, hogy nem minden esetben a hatályos dokumentum található meg a Közoktatási Információs Rendszerben (KIR). Ennek oka egyrészt az /fenntartók mulasztása, de előfordult, hogy megküldték a dokumentumot a KIR-nek, ennek ellenére nem került feltöltésre. Működési engedély: az egységbe szerkesztett működési engedély fogalmát az egyes megyékben különböző módon értelmezték az engedélyt kiadó főjegyzők. Beírási naplók: minden vizsgált intézményben megfeleltek a jogszabályi előírásoknak. Törzslapok: a kötelező nyomtatványok kezelése óriási terhet jelent minden intézmény számára, nem egyszerű a törzslapokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően vezetni. Az egyes tanszakváltások miatt a megfelelő adminisztráció és iratkezelés a jelenleg alkalmazható törzslapokon szinte lehetetlen. Az alapfokú művészetoktatásban az többnyire nem tüntetik fel a sajátos 2

3 nevelési igényű tanulókra vonatkozó bejegyzéseket (többnyire azért, mert nem is tudnak róla, a szülő nem jelzi, nem mutatja be a beíratáskor). A törzslapok vezetése a vizsgálat tárgyát tekintve általánosságban megfelelő volt. Osztálynaplók: vezetésük többnyire megfelelő, a hiányzások adminisztrálása azonban néhány esetben hiányos volt. A forgalomban lévő naplók némelyikéből nem állapítható meg egyértelműen, hogy nem vezették a hiányzásokat, vagy nem hiányoztak a tanulók. Szülői nyilatkozatok: több intézményben nem volt egyértelműen eldönthető, hogy a tanuló jár-e másik alapfokú művészetoktatási intézménybe, illetőleg melyik intézményben veszik igénybe a szolgáltatást térítési díj fizetési kötelezettség mellett, illetve hol fizetnek tandíjat. A megkeresések jellemző okai: Egyetemi, főiskolai hallgatók: több intézményben igényeltek normatív támogatást olyan tanulók után, akik már nem tanköteles korúak, és nem járnak iskolába. A közoktatási törvény az iskola fogalma alatt csak közoktatási et érti, de az a felsőoktatásban tanulók után is igényeltek támogatást. A félreértés okaként az szolgált, hogy az iskolába járás fogalmába beleértették az a felsőoktatási intézményben létesített hallgatói jogviszonyt is. Ezzel szemben a Kt a egyértelműen tisztázza az iskola fogalmát (a közoktatás intézményeit sorolja ide). Térítési díj mentesség megállapítása a fenntartó vagy az intézmény részéről: Két intézmény állapított meg olyan térítési díj mentességet, amely nem a jogszabály által előírt kedvezményeken alapul. Egyik esetben a fenntartó állapodott meg helyi önkormányzattal, hogy bérleti díj összegének fejében az intézmény nem szed térítési díjat, a másik esetben az intézmény szociális alapon állapította meg a mentességet (ez alatt nem a hátrányos helyzetű tanulókat, hanem egyéb eseteket kell érteni pl.: három vagy több gyermekes családok, tartós betegség). Előfordult, hogy az intézményben nem biztosították a kötelezően előírt heti óraszámot, az intézmény álláspontja szerint a nyári táborozás beleszámítható a heti 180 perces időtartamba. Volt olyan intézmény, ahol egyetlen dokumentumon sem vezették a tanulók hiányzásait, a tanulók tanórai jelenlétét nem tudták bizonyítani. Megállapítható volt, hogy a hiányzások vezetésének nem tulajdonítanak megfelelő jelentőséget. Általános tapasztalat, hogy az jelentős része nehezen tudja a speciális művészeti nevelési feladata okán értelmezni saját intézményére a közoktatás többi intézményére is ugyanúgy vonatkozó ágazati jogszabályi előírásokat. 2.) Ellenőrzés tárgya: az alkalmazási feltételekre vonatkozó rendelkezésekben foglaltak megtartásának hatósági ellenőrzése Ellenőrzési időszak: típusa: önkormányzati fenntartású általános iskolák : 22 típusa önkormányzati fenntartású általános iskolák intézkedést nem igénylő Intézkedések felügyeleti bírság kiszabása figyelemfelhívás jogsértés megszüntetésére fő Az ellenőrzéssel érintett pedagógusok létszám 3

4 Ellenőrzéssel érintett pedagógusok :723 Ebből: határozatlan időre kinevezett: 629 fő (87%) határozott időre kinevezett: 56 fő (7,8%) óraadó: 43 fő (6%) óraadó óra több a megengedettnél: 5 fő (0,7%) végzettsége nem megfelelő: 8 fő (1%) szakképzettsége nem megfelelő: 134 fő (18,5%) erkölcsi bizonyítványa hiányzik a személyi anyagából: 92 fő (13%) határozott időre alkalmazzák üres álláshelyre: 28 fő (3,9%) kinevezésben munkakör nem megfelelő: 260 fő (36%) kinevezésben kötelező óraszám nem megfelelő: 73 fő (10%) Valamennyi intézményre jellemző, hogy az alkalmazott pedagógusok jelentős többségét (a vonatkozó jogszabályokkal összhangban) teljes munkaidős, határozatlan idejű kinevezéssel alkalmazzák, (a vizsgálat alá vont pedagógusok 87%-át). Tapasztalt jogsértések: - Több esetben (28fő) is előfordult, hogy nem helyettesítés céljára, és nem felsőoktatási intézmény utolsó éves hallgatójaként alkalmaznak pedagógus munkakörben határozott idejű kinevezéssel üres álláshelyre közalkalmazotti jogviszonyban kollégát. A vonatkozó jogszabály szerint közalkalmazotti jogviszony ha törvény eltérően nem rendelkezik helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető határozott időre történő kinevezéssel. A közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg (2) bekezdésben foglaltaknak. Tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést fogja megszerezni. - A 22 intézményből 21-ben (jellemzően a kis iskolák problémája) általános problémaként jelentkezett a szakos ellátottság biztosítása. Ezt támasztja alá az az adat, hogy a vizsgált 723 pedagógus közül 134 tanított olyan tárgyat, melyre nem volt megfelelő a szakképesítése (de pedagógus végzettséggel rendelkezett). Egyetlen intézményben volt a szakos ellátottság 100%-os. - 8 olyan pedagógust találtunk (1%), akinek a végzettsége sem volt megfelelő. Jellemzően azért, mert tanulmányaikat ugyan befejezték, de diplomájukat nyelvvizsga hiányában nem kapták meg. - A vizsgálattal érintett pedagógusok 13%-a nem rendelkezett erkölcsi bizonyítvánnyal. A közoktatási ben az alkalmazás feltétele a büntetlen előélet, amelynek igazolására az erkölcsi bizonyítvány szolgál. - Néhány esetben előfordult, hogy megbízási szerződéssel (óraadóként) foglalkoztattak pedagógust a rájuk irányadó kötelező óraszám több mint 40 %-ában. Esetükben a polgári jogi szerződés nem megfelelő. A vonatkozó jogszabály szerint Nevelő-oktató munka óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás pedagógus-munkakörben az óraadó tanár kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban látható el. ; Pedagógus-munkakör ellátására az óraadó tanár kivételével polgári jogi jogviszony nem létesíthető. ; óraadó tanár: az a pedagógus, akit polgári jogviszony keretében a munkakörre előírt kötelező óra kevesebb mint negyven százalékára alkalmaztak. - Általános tapasztalat valamennyi intézmény tekintetében, hogy a kinevezési okiratok tartalmának jogszabályi megfelelőségére, az azokban foglalt adatok pontosságára, sok esetben nem fektetnek kellő hangsúlyt. Jellemző hiba (a vizsgált alkalmazási dokumentumok 36%-ában fordul elő), hogy a pedagógusok munkakörét nem határozzák meg pontosan, illetve ha több munkakört tölt be egy pedagógus (Pl. tanítói és tanári), nem jelenik meg valamennyi a kinevezésében. Másik ilyen kiemelendő hiba (a vizsgált alkalmazási dokumentumok 10%-ában fordul elő), hogy (ugyan a kinevezésnek nem kötelező eleme) szerepel a kinevezési okiraton a kötelező óraszám, de az nincs összhangban a megjelölt munkakörrel (Pl. tanító, vagy napközis nevelő) - 9 magasabb vezetői megbízás határozatlan időre szólt (jogszabály csak határozott idejű vezetői megbízást tesz lehetővé) - 3 pályakezdő pedagógust nem gyakornokként alkalmaztak 4

5 - 2 igazgatóhelyettes vezetői megbízása nem volt hatályos - 3 pedagógus diplomája nem volt honosított - 3 tagintézmény-vezető megbízása nem volt megtalálható - 1 vezetői megbízás nem került visszavonásra 3.) Ellenőrzés tárgya: az érettségi vizsgák megszervezésére, lebonyolítására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltak megtartása az őszi érettségik jogszabályban rögzített szervezési időszakához igazodva (az ellenőrzés valamennyi őszi vizsgabizottságra kiterjedt, amit nem a megyei kormányhivatal oktatási főosztálya működtet) Az ellenőrzés résztárgyai: - az érettségi vizsgára történő jelentkeztetés jogszerűsége, a vizsgára bocsátás feltételeinek vizsgálata, az írásbeli vizsgák megszervezésének és lebonyolításának jogszerűsége (2 intézmény esetében) - a vizsgára bocsátás feltételeinek vizsgálata, a vizsgabizottság tagjainak és jegyzőjének szakképzettsége megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a szóbeli vizsgák megszervezésének és lebonyolításának jogszerűsége (2 intézmény esetében) - az intézmény által készített vizsgadokumentumok megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak (4 intézmény esetében) Ellenőrzési időszak: típusa: a kiválasztás alapja nem a fenntartó típusa volt, mivel az ellenőrzés valamennyi vizsgaszervező intézményre kiterjedt (6 önkormányzati fenntartású intézmény, 1 egyházi fenntartású intézmény, 1 állami felsőoktatási intézmény által fenntartott intézmény) : 8 Ellenőrzés módszerei: helyszíni ellenőrzés, dokumentumvizsgálat, adatbekérés Őszi vizsgaidőszakban érettségi vizsgát szervező középiskolák intézkedést nem igénylő felügyeleti bírság került kiszabásra Intézkedések figyelemfelhívásról szóló végzés Az ellenőrzés legfőbb megállapításai: - sok a pontatlanság az ben a személyi alapadatok érettségi szoftverbe történő bejegyzése során, mivel azok több esetben nem egyeztek meg a jelentkezés alapjául szolgáló okmányokkal - több esetben hiányzott az érettségi vizsgán közreműködő pedagógusok megbízólevele - évismétlő vizsgázók esetében olyan jelentkezéseket is befogadott a vizsgaszervező intézmény, ahol kiderült, a jelentkező nem teljesítette a vizsgára bocsátás feltételeit - néhány vizsgatárgyból több szóbeli tételsort használtak - az érettségi vizsga törzslapján hiányoztak vagy nem megfelelően kerültek bejegyzésre a kötelező adatok, záradékok. Az érettségi vizsgaszervezés pontossága és jogszerűsége érdekében a megye összes középiskolájának érettségi szervezésért felelős vezetőjét konzultációra ( ) hívtuk, melynek keretében valamennyi tapasztalt hibáról és annak jogszerű javításáról, a jövőbeni helyes eljárásról tájékoztattuk a jelenlévőket. A konzultáció keretében lehetőséget biztosítottunk az érettségivel kapcsolatos kérdések/problémák megvitatására, a közös, jogszerű megoldás/együttgondolkodás egyeztetésére. A konzultáció vitaindító előadásának anyaga a kormányhivatal honlapjáról letölthető (Hírek ). 5