A környezeti terhelés csökkentése telekocsival

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A környezeti terhelés csökkentése telekocsival"

Átírás

1 Környezeti értékelés A környezeti terhelés csökkentése telekocsival AutoHop.hu Készítette: Cserdi Péter (Okleveles környezetmérnök) Simon Mónika (Okleveles környezetmérnök)

2 Tartalom 1 Bevezetés A környezeti értékelés célja A közúti közlekedés helyzete Magyarországon Magyarország közúti közlekedése napjainkban Területi lefedettség Személygépjármű állomány hazánkban Üzemanyag-fogyasztás Nemzeti Közlekedési Stratégia A közúti közlekedés környezetre gyakorolt hatása Levegőbe történő szennyezőanyag kibocsátás, zajkibocsátás Közúti közlekedés zaj Üvegházhatású gázok, klímapolitikai törekvések Telekocsizás, mint fenntartható közúti közlekedés A telekocsi illeszkedése a Nemzeti Közlekedési Stratégiába Környezeti terhelések csökkentése telekocsizással A telekocsizással elérhető szénlábnyom csökkentés Levegőminőségre gyakorolt hatások, zajkibocsátás Környezeti SWOT elemzés Idézett forrásmunkák

3 1 Bevezetés A közlekedés nélkülözhetetlen a társadalom, illetve a gazdaság működéséhez. Egyúttal a közlekedés - elsősorban a közúti közlekedés - okozta levegőszennyezés az egyik legnagyobb környezetvédelmi probléma az egész világon. Beláthatjuk tehát, hogy a fenntartható gazdasági fejlődés és az egészséges környezet elengedhetetlen feltétele egy jól működő közlekedési hálózat. Ennek érdekében a lakosság utazási igényét a jövőben hatékonyabb közösségi közlekedéssel szükséges kielégíteni. Tanulmányunkban megvizsgáltuk egy lehetséges fenntartható közlekedési forma, a telekocsizás környezetre gyakorolt hatásait. A környezeti terhelés csökkentésének mérésére a szénlábnyom változását követtük nyomon. A szénlábnyom az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke. Segítségel mérhetővé válik, hogy mennyiben járulunk hozzá a globális felmelegedéshez. Számításaink alapján egy, az esetek felében telekocsizó autósnak kb. 36 %-kal kisebb a kibocsátása egy olyan autóshoz képest, aki az egészében egyedül utazik. Számszerűsítve ez 1,007 t CO 2 e kibocsátás csökkenést eredményez autósonként ente, vagyis a telekocsizás igen kedvező hatással rendelkezik a klímaváltozást okozó ÜHG kibocsátás csökkentésében. A telekocsizás célja általánosan tehát, az erőforrások optimális és fenntartható igénybevétele, amely egyúttal a költségek és a környezetterhelés csökkenéséhez is vezet. A telekocsizással részben helyettesíthető az egyéni gépkocsi-használat, csökkenthető a saját tulajdonú járművek száma, amely által a szükséges parkolóhelyek száma redukálható, emellett a közlekedési dugók kialakulásának valószínűsége is kisebb lesz. A jelenlegi klímapolitikai törekvésekben szereplő CO 2 kibocsátás csökkentésének céljára SWOT analízisben összegyűjtött tulajdonságai alapján a telekocsi sok más közlekedési móddal szemben jobb alternatív felhasználási lehetőséget nyújt, így összességében elmondható, hogy az utazások módjának racionalizálására kiváló megoldás. 2 A környezeti értékelés célja Jelen környezeti értékelés a közúti közlekedés környezeti hatásait, valamint ezen hatásoknak a telekocsizással megvalósuló terheléscsökkentését értékeli. 3

4 3 A közúti közlekedés helyzete Magyarországon 3.1 Magyarország közúti közlekedése napjainkban A következőkben bemutatjuk Magyarország úthálózatát, területi jellemzőit, illetve a közutakra háruló személygépjármű állomány változását Területi lefedettség Az ország közúthálózatának sűrűsége a negyedik legnagyobb az európai uniós tagországok között. A hazai hálózatszintek esetében a mellékhálózat a sűrűbb és viszonylag egyenletesen fedi le az ország területét. Az autópályák és a közutak mennyisége általában a gazdaságilag fejlettebb megyékben nagyobb es adatok alapján a közúti forgalom 27%-át autópályák vezették le. Az autópályák nélkül számított közúti forgalom Közép-Magyarországon kiugróan magas, átlagosan 4427 jármű/nap (1. ábra). A vidéki térségek közül a központi régióval szomszédos megyékben, Komárom-Esztergomban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Fejérben a legnagyobb az átlagos forgalom, naponta jármű. (Központi Statisztikai Hivatal, 2013.) 1. ábra: Az országos közutak forgalma 2011-ben Forrás: (Központi Statisztikai Hivatal, 2013.) Személygépjármű állomány hazánkban A hazai autópiac fejlődésének köszönhetően ide értve a szentgotthárdi Opel, valamint az esztergomi Suzuki megjelenését 2011-ben a személygépjárművek átlagéletkora 10,3-ra csökkent. 4

5 A trend viszont megfordult a nyugatról beáramló olcsó autók miatt, 2012-re a négykerekű személyszállító gépek átlagéletkora 12,5-re növekedett, ami azt jelenti, hogy minden második autó 10 esnél öregebb. (Portfolió ) 2. ábra: Személygépkocsik ezer lakosra december 31. Forrás: (Központi Statisztikai Hivatal) A Központi Statisztikai Hivatal 2012-es adatai alapján a 2. ábra a személygépkocsik régiók szerinti eloszlását mutatja be. A KSH-jelentés szerint a hazai nyilvántartásban személyautó szerepel, ami húszezer darabos növekedést jelent a 2011-es adatokhoz képest. A területi megoszlást a 3. ábra tartalmazza. 3. ábra: Személygépkocsik ezer lakosra december 31. területi megoszlás Forrás: (Központi Statisztikai Hivatal) 5

6 3.1.3 Üzemanyag-fogyasztás A legfrissebb adatok szerint az üzemanyag fogyasztás a 2013-as ben 2%-al nőtt a magyar piacon, meghaladta a 2 milliárd 779 millió litert, ezen belül a gázolaj iránti kereslet 4,2 %-al bővült, a benziné azonban 1 %-al esett, növelve a gázolaj eladási arányát. A Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint a benzinből 1,187 milliárd liter fogyott, a gázolajból pedig 1,591 milliárd liter 2013-ban. (HVG) Egy friss, 2014-es felmérés szerint Magyarországon az autók átlagos es futásteljesítménye kilométer, ami növekedést jelent a válság ének számító 2010-es adattal összevetve ( kilométert), és a 2 vel ezelőtti adathoz képest is ( kilométer). (Origó) 3.2 Nemzeti Közlekedési Stratégia Magyarország Nemzeti Közlekedési Stratégiájának három fő célja az alábbiakban fogalmazható meg: 1. az érvényesítendő energetikai célok és az elérésüket szolgáló eszközök meghatározása. 2. a kidolgozott keret rövid- és középtávú energiahatékonysági cselekvési tervének kimunkálása. 3. a Kiotói jegyzőkönyv által előírt hazai dekarbonizáció útiterv közlekedési részének előkészítése. A közlekedés energiahatékonyságának javításában a következő időszakban jelentős szerep hárul a közlekedéspolitika körébe tartozó, és a közlekedés területén részben túlnyúló, de a közlekedés teljesítményeire hatással levő intézkedésekre. (Stratégiai Konzorcium, 2013.) A technológiai innováció nagymértékben segítheti a közlekedés fenntarthatóvá válását, amelynek négy fő eleme a következő: Új motorok, és anyagok kifejlesztése, design Alternatív üzemanyagok használata Hálózatok optimális kihasználása Kommunikációs csatornák kihasználása és az információáramlás biztonságosabb és megbízhatóbb működése (Stratégiai Konzorcium, 2013.) Magyarországnak egy fokozott ütemű emmisszó-csökkentési pályát kellene bejárnia. A 4. ábrán látható, hogy a legnagyobb mértékben a közlekedés lóg ki a többi üvegházgázt termelő szektor közül. 6

7 Az 1990-es ek óta e terület ÜHG (üvegházhatást okozó gázok) termelése mutatta a legnagyobb növekedést a gépkocsik számának dinamikus növekedése következtében, az ágazat kibocsátása 55,1%-al nőtt egészen 2009-ig, majd 2010-ben a gazdasági világválság következtében csökkenésnek indult. (Ez a csökkenés valószínűleg csak átmeneti jellegű) (Stratégiai Konzorcium, 2013.) 4. ábra: EU relatív ÜHG kibocsátás célja szektoronként A közlekedési szektor kibocsátásának 93%-áért a közúti, 5%-áért a légi és 2%-áért a vízi közlekedés felelős, ahogyan az 5. ábra is mutatja. A közút térnyerésének az oka a nagyobb rugalmassága, gyorsasága, és a változó szállítási volumenekhez való alkalmazkodási képessége. (Stratégiai Konzorcium, 2013.) 5. ábra: A közlekedési szektor CO 2 kibocsátásának megoszlása Forrás: (Stratégiai Konzorcium, 2013.) 7

8 4 A közúti közlekedés környezetre gyakorolt hatása A közlekedés nélkülözhetetlen a társadalom, illetve a gazdaság működéséhez, azonban az egyik legnagyobb szennyező anyag kibocsátó világszerte. Kiemelkedő szerepe van a közúti közlekedésnek, aminek számottevő káros mellékterméke a szénhidrogének elégetéséből származó kipufogógázok. Az elmúlt tizedben a zaj a városi lakosságot terhelő környezeti ártalmak közül - a levegőszennyezés után - a második helyre került. Emellett a savasodásban való szerepe is jelentős. (Princz-Jakovics, 2013) A 2. fejezetben bemutatott adatokat értékelve látható, hogy Magyarországon egyre több az elöregedő személygépjármű, egyre több üzemanyagot felhasználva szennyezi a levegőt a közúti közlekedés. Az autóállomány elöregedése híven tükrözi a társadalom pénzügyi helyzetét, amin változtatni rövid idő alatt nem lehetséges. A környezeti hatások mérséklése érdekében szemléletváltásra van szükség, amely előtérbe helyezi a közösségi közlekedést, mind nagyban (tömegközlekedés), mind kicsiben (telekocsi). 4.1 Levegőbe történő szennyezőanyag kibocsátás, zajkibocsátás Komponens megnevezése Otto-motornál Dízelmotornál Hatás Nitrogén (N 2 ) tf% tf% nem szennyező Oxigén (O 2 ) 0,1 3 tf% 2 14 tf% nem szennyező Vízgőz (H 2 O) 3 6 tf% 0,5 6 tf% nem szennyező Széndioxid (CO 2 ) 5 12 tf% 1 6 tf% szennyező Szénmonoxid (CO) 0,5 10 tf% ppm mérgező Nitrogénoxidok (NO x ) ppm ppm mérgező Szénhidrogének (C m H n ) (elégetlen üzemanyaggáz) ppm ppm mérgező Aldehidek (R-CHO) ppm 0 50 ppm mérgező Korom 0 2 mg/m mg/m 3 mérgező Benzpirén µg/m µg/m 3 mérgező (István, 2000.) A belső égésű motorokból a légtérbe kikerülő kipufogógázok sajátos tulajdonságú környezetszennyezést is okozhatnak. Az őszi és téli ködös időszakban a leszálló hideg légáramlat hatására, ha a kipufogógázok nem tudnak a légtér magasabb rétegében elkeveredni, akkor létrejön a gépjárművekkel túlzsúfolt nagyvárosokban a szmog, vagyis a füstköd, amely az embereknél légzési nehézséget és súlyosabb esetekben mérgezést is okozhat. 8

9 Napsugaras, szélcsendes időben is keletkezhet szmog a belső égésű motorok nagy mennyiségű kipufogógázaiból. A fotokémiai szmog keletkezésének oka az el nem égett telítetlen szénhidrogének és a nitrogénoxidok jelenléte. Az erős napsugárzás a nitrogén-oxidokból mérgező ózont (O 3 ) képez. A keletkezett ózon a szénhidrogénekkel aldehideket alkot, amelyek narkotikus hatásúak, a kisebb mólsúlyúak az ember kötőhártyáját és légutait ingerlik Közúti közlekedés zaj A közúti járművek legfontosabb rész-zajforrásai a motor, a karosszéria, a kipufogórendszer, a szívóberendezés, a hűtő és a ventilátor, illetve a gördülési és fékezési zaj. A járműveket az elhaladási zajuk jellemzi, amit elsősorban a motorfordulatszám és a menetsebesség határoz meg. A közúti közlekedési járművek által kibocsátott zajszint dba közötti. Az egyes járműtípusok elhaladási zaja között nagy a különbség, de az észlelt hangerőben az autó állapota, életkora, a vezetési stílus is lényeges eltérést okozhat. A tehergépkocsik, tömegközlekedési eszközök és a nehézteher-gépjárművek sokkal zajosabbak, mint a személygépkocsik. (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2003.) Üvegházhatású gázok, klímapolitikai törekvések A kipufogó gázok alkotóelemeinek nagy része (CO 2, CO, CH x, H 2 O) üvegházhatású gáz 1 (ÜHG), amelyek a mai tudásunk szerint felelősek a klíma megváltozásáért, a globális felmelegedésért. Az ÜHG változását a légkörben a 6. ábra: Az üvegházhatású gázok növekedése szemlélteti. 6. ábra: Az üvegházhatású gázok növekedése Forrás: (Wikipedia) Mint ahogy az ábra is bemutatja, a legnagyobb mértékű változás CO 2 koncentrációban történt az 1850-es ek óta. Természetes kibocsátói az élő szervezetek, a vulkánok és az óceánok, mesterségesek pedig a fosszilis energiahordozók elégetésén alapuló tevékenységek, mint az ipar és a közlekedés. 1 Olyan gázok a légkörben, amelyek a Napból érkező hosszú hullámú sugárzást átengedik, viszont a földfelszínről visszasugárzott rövidhullámú sugárzást nem. Arányuk a légkörben: vízgőz 36-70%, szén-dioxid 9-26%, metán 4-9%, és ózon 3-7%. 9

10 Ennek a problémának a fontosságára már az 1950-es ek végén felhívták a figyelmet, és azóta folyamatosan próbálják visszafogni a kibocsátást. Az egyik leghíresebb formája az 1992-ben Rio de Janeiro-óban több mint 30 ország vezetői által hitelesített Kiotói jegyzőkönyv, amelyben az aláírok elismerték az üvegházhatású gázok káros hatását. Célkitűzésként vállalták a gázok koncentrációinak szinten tartását, a vészhelyzetek kialakulási kockázatának minimálisra csökkentését, a kutatásokat, a rendszeres megfigyelést, illetve a közvélemény folyamatos tájékoztatását. A jegyzőkönyvet 1997-ben fogadták el Kiotóban, mely február 6-án lépett hatályba. Az aláírók (USA és Ausztrália kivételel minden ország) 2 mindegyike vállalta, hogy az 1990-es bázishez képest 5,2%-kal csökkentik az ÜHG-k kibocsátását, ahol Magyarország 6%-os csökkentést vállalt, es bázisre vonatkozóan. 3 A jegyzőkönyvet hazánkban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának i harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló i IV. törvény hirdette ki. (Sipos, 2012) Az Európai Unió széles szakpolitikai eszköztárat használ a kibocsátás csökkentések elősegítése terén, és kutatás fejlesztési prioritásai között támogatja ezt az irányt. Egyoldalúan vállalta, hogy 2020-ig 20 %-kal csökkenti üvegházhatású gáz kibocsátásait, és amennyiben más fejlett ipari országok is összehasonlítható mértékű vállalásokat tesznek, akkor ezt a csökkentést 30 %-ra emeli. Magyarország erre vonatkozó törekvései alapján született meg a Nemzeti Közlekedési Stratégia Közlekedési Energiahatékonyság-javítási Cselekvési Terve. (Feiler & Prof. Ürge-Vorsatz, 2010.) Napjaink igazi kihívása a klímavédelem előírásainak való megfelelés. Magyarország az EU2020 program keretében 10%-ot meghaladó energiafogyasztás csökkentést vállalt, a megújuló energiák hasznosításának elősegítéséről szóló 2009/28/EK irányelvben, illetve az energiahatékonysági 2006/32/EK és 2012/27/EU irányelvekben. Hosszú távon az energiahatékonysági törekvéseket is jól tükrözi az EU Közlekedési Fehérkönyvében is előírt közlekedés egészét tekintve 60 %-os szén-dioxid kibocsátás csökkentés. (Stratégiai Konzorcium, 2013.) Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervéről 2016-ig, kitekintéssel 2020-ra című 1374/2011. (XI. 8.) Korm. határozat tartalmazza a közlekedés számára előírt feladatot, amelynek teljesítését, illetve az Európai Bizottság számára 2014-ben készítendő beszámoló jelentést a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) vállalja. (Stratégiai Konzorcium, 2013.) 2 Azóta Kanada visszalépett, Ausztrália vállalta a jegyzőkönyvben előírtakat. 3 A Kiotói Jegyzőkönyv az bázis megállapításában rugalmasságot biztosított az átmeneti gazdaságú országoknak. 10

11 A NKS hozzájárul többek között az ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény Kiotói jegyzőkönyvében vállaltak teljesítésének biztosításához (amelynek végrehajtási keretrendszerét a i LX. törvény tartalmazza), így könnyedén belátható a szén-dioxid kibocsátás és az energiahatékonyság közötti kapcsolat. 5 Telekocsizás, mint fenntartható közúti közlekedés A telekocsi szolgáltatás igénybevételekor a vezető az általa meghirdetett útvonalra útitársakat vesz maga mellé az autóba. Ezzel csökken a fajlagos üzemanyag-fogyasztás ahhoz képest, mintha a kocsi minden utasa saját autóval indulna útnak, és emellett még a vezetőnek és a csatlakozó utasoknak is csökken az utazási költsége. Az utakon közlekedő kevesebb kocsi pedig a közúti közlekedés környezeti hatásait is mérsékli. 5.1 A telekocsi illeszkedése a Nemzeti Közlekedési Stratégiába A 2.2. fejezetben ismertetett stratégia előírja a főbb beavatkozási területeket a közlekedés energiahatékonyságának javításában, leírja a munkamegosztást a közlekedésben. Klímabarát verziója szerint fenntarthatóbb közlekedési módokat kell választani úgy, mint a helyi és regionális felszíni tömegközlekedési változtatok. Ebben óriási szerepe van a már korábban említett társadalmi szemléletváltásnak. Az esetek többségében a lakosságnak lehetősége van az utazások számának mérséklésére, illetve az utazások módjának racionalizálására. (Stratégiai Konzorcium, 2013.) Az utazások módjának racionalizálására kiváló példa a telekocsi, hiszen ekkor többen utaznak egyszerre egy személygépjárművel. 5.2 Környezeti terhelések csökkentése telekocsizással A telekocsizással elérhető szénlábnyom csökkentés A szénlábnyom az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke. Segítségel mérhetővé válik, hogy mennyiben járulunk hozzá a globális felmelegedéshez. A szénlábnyom az egyes tevékenységekkel járó szén-dioxid kibocsátás nagyságát méri, jellemzően tonna szén-dioxid egyenértékben (t CO 2 e) kifejezett mennyiség. Vállalatok és egyének esetében rendszerint 1 es időszakra vonatkozóan számolunk szénlábnyomot, amelyet megállapíthatunk rendezvényre, utazásra, szolgáltatásra stb. vagy akár társadalomra, gazdaságra vonatkozóan is. (Dr. Szigeti, 2011) A magyarországi autók átlagos es futásteljesítményéből és egy átlagos autó CO 2 - egyenérték kibocsátásából meghatározhatjuk egy magyar személygépjármű egy re vonatkoztatott szénlábnyomát. 11

12 Átlagos es futásteljesítmény Magyarországon: kilométer (Origó) Egy átlagos autó CO 2 -egyenérték (CO 2 e) kibocsátása kb. 170 g/km. (Carbonarium Egyesület) Egy átlagos autó szénlábnyoma: km 170 g CO 2e km = 2,788 t CO 2e Ez az érték egy átlagos magyar autós közúti közlekedéséből származó szénlábnyomát adja meg. A Telekocsizással megvalósuló szénlábnyom változás értékelése érdekében a további számításokhoz azt vesszük alapul, hogy egy telekocsizó autós a saját kocsiban való egyedüli utazás helyett átlagosan 2.6 utast visz. Egy telekocsizó es szénlábnyoma (átlagosan 2.6 utast visz): 2,788 t CO 2e 3,6 = 0,774 t CO 2e Egy autós es szénlábnyoma feltételezve, hogy egy autós csak az utazásai felében telekocsizik: 2,788 t CO 2e 2 + 0,774 t CO 2e 2 = 1,781 t CO 2e Egy, az i megtett kilométerei fele alatt telekocsizó autós közúti közlekedésből származó szénlábnyom-csökkentése: 2,788 t CO 2e - 1,781 t CO 2e = 1,007 t CO 2e amely (1,007 /2,788 = 0,625) kb. 36,12 %-os szénlábnyom csökkentést jelent ahhoz képest, mintha nem telekocsizna ban Magyarország kibocsátása összesen 73,7 millió t szén-dioxid egyenérték volt, amely alapján az egy főre eső kibocsátás 7t CO 2 e körül mozgott. (Antal Orsolya, 2011.) A Telekocsival elérhető szénlábnyom-csökkenést jól szemlélteti a kapott értékeknek az átlagos magyar háztartás teljes szénlábnyomához való viszonyítása is, a következőkben ezt vizsgáljuk. 12

13 Az egy háztartásban élők átlagos száma: 2,6 (KSH, 2011.) Egy átlagos magyar háztartás szénlábnyoma: 2,6 7 t CO 2e = 18,2 t CO 2e Az i megtett kilométerei fele alatt telekocsizók háztartásának szénlábnyoma: 15,581 = 0, %-os csökkenés 18,2 18,2 t CO 2e -1,007t CO 2e 2,6 = 15,581 t CO 2e A fenti számításokból megállapítható tehát, hogy egy olyan háztartásnak, amelynek tagjai telekocsiznak (az esetek felében) kb. 14 %-kal kisebb a kibocsátása egy átlagos magyar háztartáshoz képest Levegőminőségre gyakorolt hatások, zajkibocsátás A telekocsival csökken a forgalomban közlekedő autók száma, mellyel az üzemanyagfogyasztás is jelentős mértékben csökken. Mivel a közúti közlekedésben a levegőszennyezést a benzin és a dízelolaj motorban történő elégetésekor keletkezett kipufogógáz környezetbe kerülése okozza, az autózás levegőminőségre gyakorolt negatív hatása egyenesen arányosan csökken a lakosság üzemanyag fogyasztásának csökkenésel. A forgalmi dugók napjainkban állandó velejárói a közúti közlekedésnek, különösen a nagyvárosokban jellemző kialakulásuk. A dugók nem csak az autósok, hanem a tömegközlekedők életét is megnehezítik, valamint a folyamatosan lassító-gyorsító autók jelentősen növelik a közlekedés légszennyező hatását. A telekocsizók miatti, kevesebb forgalomban lő jármű csökkenti a forgalmi torlódások kialakulásának valószínűségét, illetve a dugóban álló autók számát. A telekocsizás dugómérséklő hatása tehát jelentősen hozzájárul a fenntartható közúti közlekedés megteremtéséhez: javítja a város közlekedési dinamikáját, és csökkenti a levegőt érőszennyezőanyag-terhelést. A kevesebb jármű a személygépkocsik zajkibocsátására is jótékony hatással van, minden otthon maradt kocsi csökkenti a lakosságot terhelő zaj mértékét. 13

14 5.2.3 Környezeti SWOT elemzés Az elemzés lényege, hogy információgyűjtés alapján megvizsgáljuk a fenntartható közúti közlekedés (telekocsi), illetve a nem fenntartható közúti közlekedés erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Az erősségek esetében olyan pozitív tényezőket keresünk, amelyekre ráhatásunk van. Gyengeségek esetében olyan jellemzőket kutatunk fel, amiket befolyásolni tudunk. Lehetőségek címszó alatt azokat a pozitív tulajdonságokat keressük meg, amelyeket nem tudunk befolyásolni. Veszélyek azok a külső tényezők, amelyek negatívan hatnak az általunk vizsgált tevékenységre A felsoroltak alapján a következő táblázat került kialakításra: Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek Fenntartható közúti közlekedés (Telekocsi) Nem fenntartható közúti közlekedés Csökkenő ÜHG kibocsátás Fajlagos üzemanyag felhasználás csökken Kisebb utazási költségek Kényelmesebb utazási körülmények Körültekintőbb vezetési stílus Fajlagos környezetterhelés alacsonyabb Kibocsátott fajlagos porkoncentráció kisebb Gumiabroncsok kopása nagyobb Egyéni amortizációs költségek nőnek Magas ÜHG kibocsátás Magas fajlagos üzemanyag felhasználás Környezetterhelő Csökkenő forgalom Tisztább városi levegő Kevesebb por Kiotói vállalás teljesülése Hálózat optimális kihasználása Jobb életkörülmények Kevesebb zaj Növekvő forgalom Rosszabb városi levegő Több por 14

15 6 Idézett forrásmunkák Antal Orsolya, V. E. (2011.). Klímabarát háztartások - Útmutató. GreenDependent Fenntatható Megoldások Egyesülete. Carbonarium Egyesület Feiler, J., & Prof. Ürge-Vorsatz, D. (2010.). Hosszú távú (2050) kibocsátás csökkentési célok. HVG. (dátum nélk.). HVG.hu. Letöltés dátuma: , forrás: hvg.hu: István, d. B. (2000.). Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. (2003.). Közlekedjünk környezetkímélően. Budapest: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Központi Statisztikai Hivatal. ( ). A közúti közlekedés területi jellemzői. Központi Statisztikai Hivatal. (dátum nélk.). Központi Statisztikai Hivatal. Letöltés dátuma: , forrás: ksh.hu: Origó. (dátum nélk.). Forrás: Origó: Portfolió. (dátum nélk.). Portfolió. Letöltés dátuma: , forrás: Portfolió.hu: html Princz-Jakovics, 2013 Stratégiai Konzorcium. ( ). Nemzeti Közlekedési Stratégia, Közlekedési Energiahatékonyság-javítási Cselekvési Terv. Dr. Szigeti, 2011 Wikipedia. (dátum nélk.). Wikipedia. Letöltés dátuma: , forrás: wikipedia.hu: 15

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

A gumiabroncsok szerepe a közlekedésbiztonságban

A gumiabroncsok szerepe a közlekedésbiztonságban A gumiabroncsok szerepe a közlekedésbiztonságban A MICHELIN Csoport A kezdetek 1889: Michelin cég alapítása 1891: leszerelhető kerékpár abroncs 1895: először szerel a Michelin levegővel fújt gumiabroncsot

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

KÖRNYEZETBARÁT JÁRMŰ ÜZEMELTETÉS 2008

KÖRNYEZETBARÁT JÁRMŰ ÜZEMELTETÉS 2008 Dr Paár István Közlekedéstudományi Intézet kft ZÖLD AUTÓ KÖZPONT KÖRNYEZETBARÁT JÁRMŰ ÜZEMELTETÉS 2008 avagy fenntartható közúti közlekedés Előadás tematikája Fenntartható közúti közlekedés: 1. MÉRGEZŐ

Részletesebben

ECOFLOTTA-HÁZ MIKROERŐMŰ TŐKE FÓRUM MOTTÓ: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN 1791-1860)

ECOFLOTTA-HÁZ MIKROERŐMŰ TŐKE FÓRUM MOTTÓ: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN 1791-1860) ECOFLOTTA-HÁZ MIKROERŐMŰ TŐKE FÓRUM MOTTÓ: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN 1791-1860) Ecoflotta-ház klímabarát épület és jármű mikroerőmű klaszter budapesti Tőke

Részletesebben

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés 21/12 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 12. szám 21. október 6. A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés A tartalomból 1 Bevezetés 1 Üvegházhatású gázok

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

A környezetbarát autózás 10 pontja

A környezetbarát autózás 10 pontja A Környezetbarát autózás kampány célja, hogy csökkentse az autók környezetre gyakorolt káros hatását, valamint segítsen a járművezetőknek abban, hogy környezetvédő fejjel gondolkodjanak. A környezetbarát

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai adjunktus BI-KA Logisztika Kft., alapító-tulajdonos Budapesti Gazdasági Főiskola 2015. május

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tanúsított hatékonysági vizsgálat

Tanúsított hatékonysági vizsgálat Tanúsított hatékonysági vizsgálat Termék: XADO revitalizáló gél benzinmotorokhoz Gyártó: XADO-Technology Ltd. 23 Augusta Lane, 4 61018 Harkiv Ukrajna Alkalmazási terület: Revitalizáló gél benzinmotorokhoz

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

Klímajog jegyzet. I. fejezet

Klímajog jegyzet. I. fejezet Klímajog jegyzet I. fejezet Az Európai Unió a harmadik évezred első évtizedében célul tűzte ki maga elé, hogy a világ vezető klímabarát csoportosulásává váljon. Ezen cél elérése érdekében az EU harmonizált

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai adjunktus BI-KA Logisztika Kft., alapító-tulajdonos II. EPAL RAKLAP SZIMPÓZIUM 2015. május 28. Az előadás

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram

A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram Gégény István ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram Közlekedésbiztonsági konferencia Békés, 2011. július 22. A kerékpározás

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése Instacioner kazán füstgáz mérése A légszennyezés jelentős részét teszik ki a háztartási tüzelőberendezések. A gázüzemű kombi kazán elsősorban CO, CO 2, NO x és C x H y szennyezőanyagokat bocsát ki a légtérbe.

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

BKK által futtatott erősen környezetszennyező buszok. Segédanyag (Utolsó módosítás: 2014.08.05)

BKK által futtatott erősen környezetszennyező buszok. Segédanyag (Utolsó módosítás: 2014.08.05) BKK által futtatott erősen környezetszennyező buszok Segédanyag (Utolsó módosítás: 2014.08.05) Helyzet ma A BKK ma állományban ~1612 olyan városi busz van, amely messze nem felel meg az Európában mindennapos

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

VÁROSI KÖZLEKEDÉS. Földhasználat -tervezés. 7. előadás: dr. Schuchmann Gábor és Hajós Balázs

VÁROSI KÖZLEKEDÉS. Földhasználat -tervezés. 7. előadás: dr. Schuchmann Gábor és Hajós Balázs VÁROSI KÖZLEKEDÉS 7. előadás: Földhasználat -tervezés és Hajós Balázs FEJLŐDÉS 1. Városi közlekedés 7. előadás FEJLŐDÉS 2. Városi közlekedés 7. előadás KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS

Részletesebben

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT TERÜLETHASZNÁLAT TÖRTÉNET - GIS LONDON, SOHO, 1854 Dr. SNOW MA MA FEJLŐDÉS KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS ELOSZTÁS MÓDVÁLASZTÁS RÁTERHELÉS IDŐPONTVÁLASZTÁS! MODELL 1. MODELL

Részletesebben

A közlekedési projektek és programok költség-haszon vizsgálati módszerei az EU elvárásaival összhangban

A közlekedési projektek és programok költség-haszon vizsgálati módszerei az EU elvárásaival összhangban 31. Útügyi Napok Magyarország közútjai és az EU követelmények A közlekedési projektek és programok költség-haszon vizsgálati módszerei az EU elvárásaival összhangban Dr. MONIGL János egyetemi magántanár

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

JELENTÉS. MPG-Cap és MPG-Boost hatásának vizsgálata 10. Üzemanyag és Kenőanyag Központ Ukrán Védelmi Minisztérium

JELENTÉS. MPG-Cap és MPG-Boost hatásának vizsgálata 10. Üzemanyag és Kenőanyag Központ Ukrán Védelmi Minisztérium JELENTÉS MPG-Cap és MPG-Boost hatásának vizsgálata 10. Üzemanyag és Kenőanyag Központ Ukrán Védelmi Minisztérium 1. Termék leírás Az MGP-Cap és MPG-Boost 100%-ban szerves vegyületek belső égésű motorok

Részletesebben

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Termálhasznosítás Túrkevén. Zöldenergia a szennyezőből

Termálhasznosítás Túrkevén. Zöldenergia a szennyezőből Termálhasznosítás Túrkevén Zöldenergia a szennyezőből Klímaváltozás Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) szerint a globális klíma döntően az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok miatt

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A légkör keletkezése A Föld keletkezésekor:

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században fókuszban a forradalmian új, innovatív technológiák megjelenése és alkalmazása a logisztikai megoldásokban Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Tudományos háttér ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

A szállítás, mint növekedési barométer

A szállítás, mint növekedési barométer GKI Gazdaságkutató Zrt. / Üzleti Konferencia TÍZ ÉVE AZ EU-BAN FELZÁRKÓZÁS NÉLKÜL A szállítás, mint növekedési barométer Vásárhelyi Árpád, Schenker Kft., Budapest, 2014. január 21. 1 TEMATIKA 2 A világban

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE

UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE Cél: A gyerekek ismerjék meg a mai és a korábbi generációk utazási szokásait, megvizsgálva, hogy milyen távolságokra utaztak, milyen közlekedési eszközt használtak és ezeknek

Részletesebben

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök Energia Műhely 3. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetsége Varga Pál elnök Az Európai napkollektoros piac benne

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés

Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés Stockholm Public Transport (SL) Lars Romney Team Manager, Autóbusz- és Speciális közlekedés 2011-05-26 1 Az SL mottója: Az SL a közösségi közlekedésen keresztül hozzájárul ahhoz, hogy Stockholmot Európa

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI dr Miklos Nemeth MIGSZ főtitkf titkár Főtitkár CEPI-CEAB CEAB CEPI Nemzetközi non-profi szervezet, Brüsszeli székhellyel,

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

Szolgáltatások. Vízi. Cruiseline Komp Vitorlás Yacht stb. Rövid- és középtáv megtételére alkalmas Környezetbarát

Szolgáltatások. Vízi. Cruiseline Komp Vitorlás Yacht stb. Rövid- és középtáv megtételére alkalmas Környezetbarát Turisztikai szolgáltatások - közlekedés Szolgáltatások Közlekedés A közlekedési szolgáltatás Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu Vízi Cruiseline Komp Vitorlás Yacht stb. Szárazföldi Autó Vasút

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben