A környezeti terhelés csökkentése telekocsival
|
|
- Gergely Pap
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Környezeti értékelés A környezeti terhelés csökkentése telekocsival AutoHop.hu Készítette: Cserdi Péter (Okleveles környezetmérnök) Simon Mónika (Okleveles környezetmérnök)
2 Tartalom 1 Bevezetés A környezeti értékelés célja A közúti közlekedés helyzete Magyarországon Magyarország közúti közlekedése napjainkban Területi lefedettség Személygépjármű állomány hazánkban Üzemanyag-fogyasztás Nemzeti Közlekedési Stratégia A közúti közlekedés környezetre gyakorolt hatása Levegőbe történő szennyezőanyag kibocsátás, zajkibocsátás Közúti közlekedés zaj Üvegházhatású gázok, klímapolitikai törekvések Telekocsizás, mint fenntartható közúti közlekedés A telekocsi illeszkedése a Nemzeti Közlekedési Stratégiába Környezeti terhelések csökkentése telekocsizással A telekocsizással elérhető szénlábnyom csökkentés Levegőminőségre gyakorolt hatások, zajkibocsátás Környezeti SWOT elemzés Idézett forrásmunkák
3 1 Bevezetés A közlekedés nélkülözhetetlen a társadalom, illetve a gazdaság működéséhez. Egyúttal a közlekedés - elsősorban a közúti közlekedés - okozta levegőszennyezés az egyik legnagyobb környezetvédelmi probléma az egész világon. Beláthatjuk tehát, hogy a fenntartható gazdasági fejlődés és az egészséges környezet elengedhetetlen feltétele egy jól működő közlekedési hálózat. Ennek érdekében a lakosság utazási igényét a jövőben hatékonyabb közösségi közlekedéssel szükséges kielégíteni. Tanulmányunkban megvizsgáltuk egy lehetséges fenntartható közlekedési forma, a telekocsizás környezetre gyakorolt hatásait. A környezeti terhelés csökkentésének mérésére a szénlábnyom változását követtük nyomon. A szénlábnyom az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke. Segítségel mérhetővé válik, hogy mennyiben járulunk hozzá a globális felmelegedéshez. Számításaink alapján egy, az esetek felében telekocsizó autósnak kb. 36 %-kal kisebb a kibocsátása egy olyan autóshoz képest, aki az egészében egyedül utazik. Számszerűsítve ez 1,007 t CO 2 e kibocsátás csökkenést eredményez autósonként ente, vagyis a telekocsizás igen kedvező hatással rendelkezik a klímaváltozást okozó ÜHG kibocsátás csökkentésében. A telekocsizás célja általánosan tehát, az erőforrások optimális és fenntartható igénybevétele, amely egyúttal a költségek és a környezetterhelés csökkenéséhez is vezet. A telekocsizással részben helyettesíthető az egyéni gépkocsi-használat, csökkenthető a saját tulajdonú járművek száma, amely által a szükséges parkolóhelyek száma redukálható, emellett a közlekedési dugók kialakulásának valószínűsége is kisebb lesz. A jelenlegi klímapolitikai törekvésekben szereplő CO 2 kibocsátás csökkentésének céljára SWOT analízisben összegyűjtött tulajdonságai alapján a telekocsi sok más közlekedési móddal szemben jobb alternatív felhasználási lehetőséget nyújt, így összességében elmondható, hogy az utazások módjának racionalizálására kiváló megoldás. 2 A környezeti értékelés célja Jelen környezeti értékelés a közúti közlekedés környezeti hatásait, valamint ezen hatásoknak a telekocsizással megvalósuló terheléscsökkentését értékeli. 3
4 3 A közúti közlekedés helyzete Magyarországon 3.1 Magyarország közúti közlekedése napjainkban A következőkben bemutatjuk Magyarország úthálózatát, területi jellemzőit, illetve a közutakra háruló személygépjármű állomány változását Területi lefedettség Az ország közúthálózatának sűrűsége a negyedik legnagyobb az európai uniós tagországok között. A hazai hálózatszintek esetében a mellékhálózat a sűrűbb és viszonylag egyenletesen fedi le az ország területét. Az autópályák és a közutak mennyisége általában a gazdaságilag fejlettebb megyékben nagyobb es adatok alapján a közúti forgalom 27%-át autópályák vezették le. Az autópályák nélkül számított közúti forgalom Közép-Magyarországon kiugróan magas, átlagosan 4427 jármű/nap (1. ábra). A vidéki térségek közül a központi régióval szomszédos megyékben, Komárom-Esztergomban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Fejérben a legnagyobb az átlagos forgalom, naponta jármű. (Központi Statisztikai Hivatal, 2013.) 1. ábra: Az országos közutak forgalma 2011-ben Forrás: (Központi Statisztikai Hivatal, 2013.) Személygépjármű állomány hazánkban A hazai autópiac fejlődésének köszönhetően ide értve a szentgotthárdi Opel, valamint az esztergomi Suzuki megjelenését 2011-ben a személygépjárművek átlagéletkora 10,3-ra csökkent. 4
5 A trend viszont megfordult a nyugatról beáramló olcsó autók miatt, 2012-re a négykerekű személyszállító gépek átlagéletkora 12,5-re növekedett, ami azt jelenti, hogy minden második autó 10 esnél öregebb. (Portfolió ) 2. ábra: Személygépkocsik ezer lakosra december 31. Forrás: (Központi Statisztikai Hivatal) A Központi Statisztikai Hivatal 2012-es adatai alapján a 2. ábra a személygépkocsik régiók szerinti eloszlását mutatja be. A KSH-jelentés szerint a hazai nyilvántartásban személyautó szerepel, ami húszezer darabos növekedést jelent a 2011-es adatokhoz képest. A területi megoszlást a 3. ábra tartalmazza. 3. ábra: Személygépkocsik ezer lakosra december 31. területi megoszlás Forrás: (Központi Statisztikai Hivatal) 5
6 3.1.3 Üzemanyag-fogyasztás A legfrissebb adatok szerint az üzemanyag fogyasztás a 2013-as ben 2%-al nőtt a magyar piacon, meghaladta a 2 milliárd 779 millió litert, ezen belül a gázolaj iránti kereslet 4,2 %-al bővült, a benziné azonban 1 %-al esett, növelve a gázolaj eladási arányát. A Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint a benzinből 1,187 milliárd liter fogyott, a gázolajból pedig 1,591 milliárd liter 2013-ban. (HVG) Egy friss, 2014-es felmérés szerint Magyarországon az autók átlagos es futásteljesítménye kilométer, ami növekedést jelent a válság ének számító 2010-es adattal összevetve ( kilométert), és a 2 vel ezelőtti adathoz képest is ( kilométer). (Origó) 3.2 Nemzeti Közlekedési Stratégia Magyarország Nemzeti Közlekedési Stratégiájának három fő célja az alábbiakban fogalmazható meg: 1. az érvényesítendő energetikai célok és az elérésüket szolgáló eszközök meghatározása. 2. a kidolgozott keret rövid- és középtávú energiahatékonysági cselekvési tervének kimunkálása. 3. a Kiotói jegyzőkönyv által előírt hazai dekarbonizáció útiterv közlekedési részének előkészítése. A közlekedés energiahatékonyságának javításában a következő időszakban jelentős szerep hárul a közlekedéspolitika körébe tartozó, és a közlekedés területén részben túlnyúló, de a közlekedés teljesítményeire hatással levő intézkedésekre. (Stratégiai Konzorcium, 2013.) A technológiai innováció nagymértékben segítheti a közlekedés fenntarthatóvá válását, amelynek négy fő eleme a következő: Új motorok, és anyagok kifejlesztése, design Alternatív üzemanyagok használata Hálózatok optimális kihasználása Kommunikációs csatornák kihasználása és az információáramlás biztonságosabb és megbízhatóbb működése (Stratégiai Konzorcium, 2013.) Magyarországnak egy fokozott ütemű emmisszó-csökkentési pályát kellene bejárnia. A 4. ábrán látható, hogy a legnagyobb mértékben a közlekedés lóg ki a többi üvegházgázt termelő szektor közül. 6
7 Az 1990-es ek óta e terület ÜHG (üvegházhatást okozó gázok) termelése mutatta a legnagyobb növekedést a gépkocsik számának dinamikus növekedése következtében, az ágazat kibocsátása 55,1%-al nőtt egészen 2009-ig, majd 2010-ben a gazdasági világválság következtében csökkenésnek indult. (Ez a csökkenés valószínűleg csak átmeneti jellegű) (Stratégiai Konzorcium, 2013.) 4. ábra: EU relatív ÜHG kibocsátás célja szektoronként A közlekedési szektor kibocsátásának 93%-áért a közúti, 5%-áért a légi és 2%-áért a vízi közlekedés felelős, ahogyan az 5. ábra is mutatja. A közút térnyerésének az oka a nagyobb rugalmassága, gyorsasága, és a változó szállítási volumenekhez való alkalmazkodási képessége. (Stratégiai Konzorcium, 2013.) 5. ábra: A közlekedési szektor CO 2 kibocsátásának megoszlása Forrás: (Stratégiai Konzorcium, 2013.) 7
8 4 A közúti közlekedés környezetre gyakorolt hatása A közlekedés nélkülözhetetlen a társadalom, illetve a gazdaság működéséhez, azonban az egyik legnagyobb szennyező anyag kibocsátó világszerte. Kiemelkedő szerepe van a közúti közlekedésnek, aminek számottevő káros mellékterméke a szénhidrogének elégetéséből származó kipufogógázok. Az elmúlt tizedben a zaj a városi lakosságot terhelő környezeti ártalmak közül - a levegőszennyezés után - a második helyre került. Emellett a savasodásban való szerepe is jelentős. (Princz-Jakovics, 2013) A 2. fejezetben bemutatott adatokat értékelve látható, hogy Magyarországon egyre több az elöregedő személygépjármű, egyre több üzemanyagot felhasználva szennyezi a levegőt a közúti közlekedés. Az autóállomány elöregedése híven tükrözi a társadalom pénzügyi helyzetét, amin változtatni rövid idő alatt nem lehetséges. A környezeti hatások mérséklése érdekében szemléletváltásra van szükség, amely előtérbe helyezi a közösségi közlekedést, mind nagyban (tömegközlekedés), mind kicsiben (telekocsi). 4.1 Levegőbe történő szennyezőanyag kibocsátás, zajkibocsátás Komponens megnevezése Otto-motornál Dízelmotornál Hatás Nitrogén (N 2 ) tf% tf% nem szennyező Oxigén (O 2 ) 0,1 3 tf% 2 14 tf% nem szennyező Vízgőz (H 2 O) 3 6 tf% 0,5 6 tf% nem szennyező Széndioxid (CO 2 ) 5 12 tf% 1 6 tf% szennyező Szénmonoxid (CO) 0,5 10 tf% ppm mérgező Nitrogénoxidok (NO x ) ppm ppm mérgező Szénhidrogének (C m H n ) (elégetlen üzemanyaggáz) ppm ppm mérgező Aldehidek (R-CHO) ppm 0 50 ppm mérgező Korom 0 2 mg/m mg/m 3 mérgező Benzpirén µg/m µg/m 3 mérgező (István, 2000.) A belső égésű motorokból a légtérbe kikerülő kipufogógázok sajátos tulajdonságú környezetszennyezést is okozhatnak. Az őszi és téli ködös időszakban a leszálló hideg légáramlat hatására, ha a kipufogógázok nem tudnak a légtér magasabb rétegében elkeveredni, akkor létrejön a gépjárművekkel túlzsúfolt nagyvárosokban a szmog, vagyis a füstköd, amely az embereknél légzési nehézséget és súlyosabb esetekben mérgezést is okozhat. 8
9 Napsugaras, szélcsendes időben is keletkezhet szmog a belső égésű motorok nagy mennyiségű kipufogógázaiból. A fotokémiai szmog keletkezésének oka az el nem égett telítetlen szénhidrogének és a nitrogénoxidok jelenléte. Az erős napsugárzás a nitrogén-oxidokból mérgező ózont (O 3 ) képez. A keletkezett ózon a szénhidrogénekkel aldehideket alkot, amelyek narkotikus hatásúak, a kisebb mólsúlyúak az ember kötőhártyáját és légutait ingerlik Közúti közlekedés zaj A közúti járművek legfontosabb rész-zajforrásai a motor, a karosszéria, a kipufogórendszer, a szívóberendezés, a hűtő és a ventilátor, illetve a gördülési és fékezési zaj. A járműveket az elhaladási zajuk jellemzi, amit elsősorban a motorfordulatszám és a menetsebesség határoz meg. A közúti közlekedési járművek által kibocsátott zajszint dba közötti. Az egyes járműtípusok elhaladási zaja között nagy a különbség, de az észlelt hangerőben az autó állapota, életkora, a vezetési stílus is lényeges eltérést okozhat. A tehergépkocsik, tömegközlekedési eszközök és a nehézteher-gépjárművek sokkal zajosabbak, mint a személygépkocsik. (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2003.) Üvegházhatású gázok, klímapolitikai törekvések A kipufogó gázok alkotóelemeinek nagy része (CO 2, CO, CH x, H 2 O) üvegházhatású gáz 1 (ÜHG), amelyek a mai tudásunk szerint felelősek a klíma megváltozásáért, a globális felmelegedésért. Az ÜHG változását a légkörben a 6. ábra: Az üvegházhatású gázok növekedése szemlélteti. 6. ábra: Az üvegházhatású gázok növekedése Forrás: (Wikipedia) Mint ahogy az ábra is bemutatja, a legnagyobb mértékű változás CO 2 koncentrációban történt az 1850-es ek óta. Természetes kibocsátói az élő szervezetek, a vulkánok és az óceánok, mesterségesek pedig a fosszilis energiahordozók elégetésén alapuló tevékenységek, mint az ipar és a közlekedés. 1 Olyan gázok a légkörben, amelyek a Napból érkező hosszú hullámú sugárzást átengedik, viszont a földfelszínről visszasugárzott rövidhullámú sugárzást nem. Arányuk a légkörben: vízgőz 36-70%, szén-dioxid 9-26%, metán 4-9%, és ózon 3-7%. 9
10 Ennek a problémának a fontosságára már az 1950-es ek végén felhívták a figyelmet, és azóta folyamatosan próbálják visszafogni a kibocsátást. Az egyik leghíresebb formája az 1992-ben Rio de Janeiro-óban több mint 30 ország vezetői által hitelesített Kiotói jegyzőkönyv, amelyben az aláírok elismerték az üvegházhatású gázok káros hatását. Célkitűzésként vállalták a gázok koncentrációinak szinten tartását, a vészhelyzetek kialakulási kockázatának minimálisra csökkentését, a kutatásokat, a rendszeres megfigyelést, illetve a közvélemény folyamatos tájékoztatását. A jegyzőkönyvet 1997-ben fogadták el Kiotóban, mely február 6-án lépett hatályba. Az aláírók (USA és Ausztrália kivételel minden ország) 2 mindegyike vállalta, hogy az 1990-es bázishez képest 5,2%-kal csökkentik az ÜHG-k kibocsátását, ahol Magyarország 6%-os csökkentést vállalt, es bázisre vonatkozóan. 3 A jegyzőkönyvet hazánkban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának i harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló i IV. törvény hirdette ki. (Sipos, 2012) Az Európai Unió széles szakpolitikai eszköztárat használ a kibocsátás csökkentések elősegítése terén, és kutatás fejlesztési prioritásai között támogatja ezt az irányt. Egyoldalúan vállalta, hogy 2020-ig 20 %-kal csökkenti üvegházhatású gáz kibocsátásait, és amennyiben más fejlett ipari országok is összehasonlítható mértékű vállalásokat tesznek, akkor ezt a csökkentést 30 %-ra emeli. Magyarország erre vonatkozó törekvései alapján született meg a Nemzeti Közlekedési Stratégia Közlekedési Energiahatékonyság-javítási Cselekvési Terve. (Feiler & Prof. Ürge-Vorsatz, 2010.) Napjaink igazi kihívása a klímavédelem előírásainak való megfelelés. Magyarország az EU2020 program keretében 10%-ot meghaladó energiafogyasztás csökkentést vállalt, a megújuló energiák hasznosításának elősegítéséről szóló 2009/28/EK irányelvben, illetve az energiahatékonysági 2006/32/EK és 2012/27/EU irányelvekben. Hosszú távon az energiahatékonysági törekvéseket is jól tükrözi az EU Közlekedési Fehérkönyvében is előírt közlekedés egészét tekintve 60 %-os szén-dioxid kibocsátás csökkentés. (Stratégiai Konzorcium, 2013.) Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervéről 2016-ig, kitekintéssel 2020-ra című 1374/2011. (XI. 8.) Korm. határozat tartalmazza a közlekedés számára előírt feladatot, amelynek teljesítését, illetve az Európai Bizottság számára 2014-ben készítendő beszámoló jelentést a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) vállalja. (Stratégiai Konzorcium, 2013.) 2 Azóta Kanada visszalépett, Ausztrália vállalta a jegyzőkönyvben előírtakat. 3 A Kiotói Jegyzőkönyv az bázis megállapításában rugalmasságot biztosított az átmeneti gazdaságú országoknak. 10
11 A NKS hozzájárul többek között az ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény Kiotói jegyzőkönyvében vállaltak teljesítésének biztosításához (amelynek végrehajtási keretrendszerét a i LX. törvény tartalmazza), így könnyedén belátható a szén-dioxid kibocsátás és az energiahatékonyság közötti kapcsolat. 5 Telekocsizás, mint fenntartható közúti közlekedés A telekocsi szolgáltatás igénybevételekor a vezető az általa meghirdetett útvonalra útitársakat vesz maga mellé az autóba. Ezzel csökken a fajlagos üzemanyag-fogyasztás ahhoz képest, mintha a kocsi minden utasa saját autóval indulna útnak, és emellett még a vezetőnek és a csatlakozó utasoknak is csökken az utazási költsége. Az utakon közlekedő kevesebb kocsi pedig a közúti közlekedés környezeti hatásait is mérsékli. 5.1 A telekocsi illeszkedése a Nemzeti Közlekedési Stratégiába A 2.2. fejezetben ismertetett stratégia előírja a főbb beavatkozási területeket a közlekedés energiahatékonyságának javításában, leírja a munkamegosztást a közlekedésben. Klímabarát verziója szerint fenntarthatóbb közlekedési módokat kell választani úgy, mint a helyi és regionális felszíni tömegközlekedési változtatok. Ebben óriási szerepe van a már korábban említett társadalmi szemléletváltásnak. Az esetek többségében a lakosságnak lehetősége van az utazások számának mérséklésére, illetve az utazások módjának racionalizálására. (Stratégiai Konzorcium, 2013.) Az utazások módjának racionalizálására kiváló példa a telekocsi, hiszen ekkor többen utaznak egyszerre egy személygépjárművel. 5.2 Környezeti terhelések csökkentése telekocsizással A telekocsizással elérhető szénlábnyom csökkentés A szénlábnyom az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke. Segítségel mérhetővé válik, hogy mennyiben járulunk hozzá a globális felmelegedéshez. A szénlábnyom az egyes tevékenységekkel járó szén-dioxid kibocsátás nagyságát méri, jellemzően tonna szén-dioxid egyenértékben (t CO 2 e) kifejezett mennyiség. Vállalatok és egyének esetében rendszerint 1 es időszakra vonatkozóan számolunk szénlábnyomot, amelyet megállapíthatunk rendezvényre, utazásra, szolgáltatásra stb. vagy akár társadalomra, gazdaságra vonatkozóan is. (Dr. Szigeti, 2011) A magyarországi autók átlagos es futásteljesítményéből és egy átlagos autó CO 2 - egyenérték kibocsátásából meghatározhatjuk egy magyar személygépjármű egy re vonatkoztatott szénlábnyomát. 11
12 Átlagos es futásteljesítmény Magyarországon: kilométer (Origó) Egy átlagos autó CO 2 -egyenérték (CO 2 e) kibocsátása kb. 170 g/km. (Carbonarium Egyesület) Egy átlagos autó szénlábnyoma: km 170 g CO 2e km = 2,788 t CO 2e Ez az érték egy átlagos magyar autós közúti közlekedéséből származó szénlábnyomát adja meg. A Telekocsizással megvalósuló szénlábnyom változás értékelése érdekében a további számításokhoz azt vesszük alapul, hogy egy telekocsizó autós a saját kocsiban való egyedüli utazás helyett átlagosan 2.6 utast visz. Egy telekocsizó es szénlábnyoma (átlagosan 2.6 utast visz): 2,788 t CO 2e 3,6 = 0,774 t CO 2e Egy autós es szénlábnyoma feltételezve, hogy egy autós csak az utazásai felében telekocsizik: 2,788 t CO 2e 2 + 0,774 t CO 2e 2 = 1,781 t CO 2e Egy, az i megtett kilométerei fele alatt telekocsizó autós közúti közlekedésből származó szénlábnyom-csökkentése: 2,788 t CO 2e - 1,781 t CO 2e = 1,007 t CO 2e amely (1,007 /2,788 = 0,625) kb. 36,12 %-os szénlábnyom csökkentést jelent ahhoz képest, mintha nem telekocsizna ban Magyarország kibocsátása összesen 73,7 millió t szén-dioxid egyenérték volt, amely alapján az egy főre eső kibocsátás 7t CO 2 e körül mozgott. (Antal Orsolya, 2011.) A Telekocsival elérhető szénlábnyom-csökkenést jól szemlélteti a kapott értékeknek az átlagos magyar háztartás teljes szénlábnyomához való viszonyítása is, a következőkben ezt vizsgáljuk. 12
13 Az egy háztartásban élők átlagos száma: 2,6 (KSH, 2011.) Egy átlagos magyar háztartás szénlábnyoma: 2,6 7 t CO 2e = 18,2 t CO 2e Az i megtett kilométerei fele alatt telekocsizók háztartásának szénlábnyoma: 15,581 = 0, %-os csökkenés 18,2 18,2 t CO 2e -1,007t CO 2e 2,6 = 15,581 t CO 2e A fenti számításokból megállapítható tehát, hogy egy olyan háztartásnak, amelynek tagjai telekocsiznak (az esetek felében) kb. 14 %-kal kisebb a kibocsátása egy átlagos magyar háztartáshoz képest Levegőminőségre gyakorolt hatások, zajkibocsátás A telekocsival csökken a forgalomban közlekedő autók száma, mellyel az üzemanyagfogyasztás is jelentős mértékben csökken. Mivel a közúti közlekedésben a levegőszennyezést a benzin és a dízelolaj motorban történő elégetésekor keletkezett kipufogógáz környezetbe kerülése okozza, az autózás levegőminőségre gyakorolt negatív hatása egyenesen arányosan csökken a lakosság üzemanyag fogyasztásának csökkenésel. A forgalmi dugók napjainkban állandó velejárói a közúti közlekedésnek, különösen a nagyvárosokban jellemző kialakulásuk. A dugók nem csak az autósok, hanem a tömegközlekedők életét is megnehezítik, valamint a folyamatosan lassító-gyorsító autók jelentősen növelik a közlekedés légszennyező hatását. A telekocsizók miatti, kevesebb forgalomban lő jármű csökkenti a forgalmi torlódások kialakulásának valószínűségét, illetve a dugóban álló autók számát. A telekocsizás dugómérséklő hatása tehát jelentősen hozzájárul a fenntartható közúti közlekedés megteremtéséhez: javítja a város közlekedési dinamikáját, és csökkenti a levegőt érőszennyezőanyag-terhelést. A kevesebb jármű a személygépkocsik zajkibocsátására is jótékony hatással van, minden otthon maradt kocsi csökkenti a lakosságot terhelő zaj mértékét. 13
14 5.2.3 Környezeti SWOT elemzés Az elemzés lényege, hogy információgyűjtés alapján megvizsgáljuk a fenntartható közúti közlekedés (telekocsi), illetve a nem fenntartható közúti közlekedés erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Az erősségek esetében olyan pozitív tényezőket keresünk, amelyekre ráhatásunk van. Gyengeségek esetében olyan jellemzőket kutatunk fel, amiket befolyásolni tudunk. Lehetőségek címszó alatt azokat a pozitív tulajdonságokat keressük meg, amelyeket nem tudunk befolyásolni. Veszélyek azok a külső tényezők, amelyek negatívan hatnak az általunk vizsgált tevékenységre A felsoroltak alapján a következő táblázat került kialakításra: Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek Fenntartható közúti közlekedés (Telekocsi) Nem fenntartható közúti közlekedés Csökkenő ÜHG kibocsátás Fajlagos üzemanyag felhasználás csökken Kisebb utazási költségek Kényelmesebb utazási körülmények Körültekintőbb vezetési stílus Fajlagos környezetterhelés alacsonyabb Kibocsátott fajlagos porkoncentráció kisebb Gumiabroncsok kopása nagyobb Egyéni amortizációs költségek nőnek Magas ÜHG kibocsátás Magas fajlagos üzemanyag felhasználás Környezetterhelő Csökkenő forgalom Tisztább városi levegő Kevesebb por Kiotói vállalás teljesülése Hálózat optimális kihasználása Jobb életkörülmények Kevesebb zaj Növekvő forgalom Rosszabb városi levegő Több por 14
15 6 Idézett forrásmunkák Antal Orsolya, V. E. (2011.). Klímabarát háztartások - Útmutató. GreenDependent Fenntatható Megoldások Egyesülete. Carbonarium Egyesület Feiler, J., & Prof. Ürge-Vorsatz, D. (2010.). Hosszú távú (2050) kibocsátás csökkentési célok. HVG. (dátum nélk.). HVG.hu. Letöltés dátuma: , forrás: hvg.hu: István, d. B. (2000.). Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. (2003.). Közlekedjünk környezetkímélően. Budapest: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Központi Statisztikai Hivatal. ( ). A közúti közlekedés területi jellemzői. Központi Statisztikai Hivatal. (dátum nélk.). Központi Statisztikai Hivatal. Letöltés dátuma: , forrás: ksh.hu: Origó. (dátum nélk.). Forrás: Origó: Portfolió. (dátum nélk.). Portfolió. Letöltés dátuma: , forrás: Portfolió.hu: html Princz-Jakovics, 2013 Stratégiai Konzorcium. ( ). Nemzeti Közlekedési Stratégia, Közlekedési Energiahatékonyság-javítási Cselekvési Terv. Dr. Szigeti, 2011 Wikipedia. (dátum nélk.). Wikipedia. Letöltés dátuma: , forrás: wikipedia.hu: 15
Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes
Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes Klímapolitikai Főosztály Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM)
RészletesebbenKlímastratégiák és SECAP-ok készítése a megyékben és településeken
Klímastratégiák és SECAP-ok készítése a megyékben és településeken V. ÖKOINDUSTRIA KIÁLLÍTÁS 2017. november 10. Dr. Botos Barbara Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály 1 NEMZETKÖZI
RészletesebbenUniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg
RészletesebbenAZ ÁRU ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
AZ ÁRU ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA Csűrök Tibor 1. AZ ÁRU ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS ESZKÖZEI, FAJLAGOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSUK, SZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁSUK 2. A HAJTÓANYAG FELHASZNÁLÁS ÉS SZENNYEZŐANYAG
RészletesebbenKözúti pályák (BMEKOEAA213)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai
RészletesebbenMarton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály
Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása - 1 Az üvegház-gázok kibocsátásának változása az EEA országaiban 1990 és 2012 között 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
Részletesebben2017. évi energiafogyasztási riport Rákosmente Kft.
2017. évi energiafogyasztási riport Rákosmente Kft. I. Tartalomjegyzék I. Tartalomjegyzék... 2 II. Előszó... 3 III. A vállalat energiafelhasználása 2017-ben... 3 III.1. Alkalmazott energiafelhasználások
RészletesebbenA Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében
A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint
RészletesebbenKlímapolitika Magyarországon
Klímapolitika Magyarországon A KlimAdat projekt nyitórendezvénye 2018. január 10. Dr. Botos Barbara Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály 1 NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK ENSZ Éghajlatváltozási
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenFelmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat
Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat 2004. 1.feladat - totó A helyes válaszokat karikázd be! 1. Melyek a levegő legfontosabb
RészletesebbenNemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok
Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín
RészletesebbenECOFLOTTA-HÁZ MIKROERŐMŰ PLATFORM MOTTÓ: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN )
ECOFLOTTA-HÁZ MIKROERŐMŰ PLATFORM MOTTÓ: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN 1791-1860) Ecoflotta-ház klímabarát épület és jármű mikroerőmű platform célú KEOP 4.5 zöldenergia
RészletesebbenA közúti közlekedésből származó légszennyezés csökkentése
A közlekedés légszennyezése Jogi eljárások lehetőségei a jobb levegőminőség és az éghajlatvédelem érdekében Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 18. november 26. A közúti közlekedésből származó légszennyezés
RészletesebbenEmissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia
Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2
RészletesebbenA gumiabroncsok szerepe a közlekedésbiztonságban
A gumiabroncsok szerepe a közlekedésbiztonságban A MICHELIN Csoport A kezdetek 1889: Michelin cég alapítása 1891: leszerelhető kerékpár abroncs 1895: először szerel a Michelin levegővel fújt gumiabroncsot
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás 4. előadás
Környezetgazdálkodás 4. előadás Magyarország környezeti állapota 1. Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Levegőtisztaság-védelem Megállapítások: (OECD 1998-2008 közötti időszakra) Jelentős javulás
RészletesebbenLIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok
LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenA klímaváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés fontossága
A klímaváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés fontossága Selmeczi Pál főosztályvezető Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Éghajlati Stratégiai Tervezési Főosztály
RészletesebbenKiss János Ferenc ügyvezető műszaki igazgató Ecoflotta-ház Szolgáltató Kft.
Ecoflotta-ház közösségi mikroerőmű klaszter Magyar Építésügyi Technológiai Platform mottó: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN 1791-1860) Ecoflotta-ház épület és jármű
RészletesebbenTéli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei
Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0156/37. Módosítás. Giancarlo Scottà az ENF képviselőcsoport nevében
11.3.2019 B8-0156/37 37 E a preambulumbekezdés (új) E a. mivel az EU éghajlatra vonatkozó szakpolitikái éveken keresztül pénzügyileg támogatták és ösztönözték a NO x, SO x és PM x kibocsátása szempontjából
RészletesebbenMiért fejlesszük a vasutat?
Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk
RészletesebbenA közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére
A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.
RészletesebbenA tehergépkocsik környezeti költségei az Európai Unióban
A tehergépkocsik környezeti költségei az Európai Unióban A tehergépkocsik üzemeltetői az Európai Unióban mintegy 50 milliárd eurót kitevő adót és díjat fizetnek évente járműveik után. Ez az összeg gyakorlatilag
RészletesebbenVÁLTOZÓ VILÁGUNK ÉS AZ EMBER
VÁLTOZÓ VILÁGUNK ÉS AZ EMBER Dr. Botos Barbara klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár Hitoktatási Továbbképzési Nap 2018. november 24. Ez nem klímaváltozás, ez mindennek a változása! Mindennek
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenA nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés
21/12 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 12. szám 21. október 6. A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés A tartalomból 1 Bevezetés 1 Üvegházhatású gázok
RészletesebbenDr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék
Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Egy fizikai rendszer energiája alatt értjük azt a képességet, hogy ez a rendszer munkát képes végezni egy másik fizikai
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenTöbb komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége
Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett
RészletesebbenAz Országos Levegőterheléscsökkentési május 29. HOI szakmai fórum Bibók Zsuzsanna
Az Országos Levegőterheléscsökkentési Program 2019. május 29. HOI szakmai fórum Bibók Zsuzsanna A NEC irányelv az EU környezeti és egészségvédelmi céljainak költséghatékony megvalósítása; a határon átterjedő
RészletesebbenŐri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.
Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű
RészletesebbenEnergiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
RészletesebbenSzéndioxid-többlet és atomenergia nélkül
Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI
RészletesebbenECOFLOTTA-HÁZ MIKROERŐMŰ TŐKE FÓRUM MOTTÓ: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN 1791-1860)
ECOFLOTTA-HÁZ MIKROERŐMŰ TŐKE FÓRUM MOTTÓ: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN 1791-1860) Ecoflotta-ház klímabarát épület és jármű mikroerőmű klaszter budapesti Tőke
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenVálogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból
Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból Személyközlekedés gazdasági jellemzői4 Externáliák Levelező tagozat 2017 ősz Készítette: Prileszky István http://www.sze.hu/~prile Externáliák Externáliának
RészletesebbenAz éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink
Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL
SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL A Ford közzétette 14. Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a vállalat kiemeli, hogy 2000 és 2012 között a globális gyártóüzemekben 37
RészletesebbenAz Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének
RészletesebbenKÖRNYEZETBARÁT JÁRMŰ ÜZEMELTETÉS 2008
Dr Paár István Közlekedéstudományi Intézet kft ZÖLD AUTÓ KÖZPONT KÖRNYEZETBARÁT JÁRMŰ ÜZEMELTETÉS 2008 avagy fenntartható közúti közlekedés Előadás tematikája Fenntartható közúti közlekedés: 1. MÉRGEZŐ
RészletesebbenLIFE. Környezet- és klímapolitikai programok. Dr. Toldi Ottó
LIFE Környezet- és klímapolitikai programok Dr. Toldi Ottó K+F tanácsadó, klímapolitikai referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály 2017. május 4. Klímavédelmi szakmai nap a klímatudatos
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenA környezetbarát autózás 10 pontja
A Környezetbarát autózás kampány célja, hogy csökkentse az autók környezetre gyakorolt káros hatását, valamint segítsen a járművezetőknek abban, hogy környezetvédő fejjel gondolkodjanak. A környezetbarát
RészletesebbenKlíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...
Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenEnergetikai szakreferensi jelentés
Energetikai szakreferensi jelentés GIRO Zrt. 18 Éves jelentés 1) Gazdálkodó szervezet adatai Gazdálkodó szervezet adatok Gazdálkodó szervezet megnevezése GIRO Zrt. Gazdálkodó szervezet telephelyének címe
RészletesebbenRariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
RészletesebbenA légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések
A légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések Szeged, 2007. április 16. Tóth Tamás ELTE TTK Meteorológiai Tanszék peetom@gmail.com
Részletesebben2017. évi december havi jelentés
2017. évi december havi jelentés Az Energetikai Szakreferens szerződés, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2015. évi LVII. törvény által előírtaknak megfelelően. 1. Összes energiafogyasztás
RészletesebbenA hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén
A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.
RészletesebbenTermészet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában
Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában XI. Magyar Természetvédelmi Biológia Konferencia 2017. november 3. WWF Magyarország - Sipos Katalin Természet és társadalom A
RészletesebbenHelyváltoztatási, utazási szokások alakulása
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Jubileumi 20. konferencia Siófok (Balatonföldvár helyett) 2018. május 15-17. Helyváltoztatási, utazási szokások alakulása Albert Gábor központvezető Szokás: A gyakorlat
RészletesebbenÚj kihívások a közúti közösségi közlekedésben. Előadó: Ungvári Csaba üzemeltetési vezérigazgató-helyettes április 10.
Új kihívások a közúti közösségi közlekedésben Előadó: Ungvári Csaba üzemeltetési vezérigazgató-helyettes 2019. április 10. A VOLÁNBUSZ Zrt. üzletpolitikai célja Minél magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtása,
RészletesebbenAZ EURÓPAI ZAJVÉDELMI SZABÁLYOZÁS
AZ EURÓPAI ZAJVÉDELMI SZABÁLYOZÁS A KONFERENCIA AKTUALITÁSA, CÉLKITŰZÉS Lukács András zajreferens Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. AZ EURÓPAI UNIÓ ZAJVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA MILYEN INTÉZKEDÉSEK TÖRTÉNTEK
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL 1. tétel A feladat Ismertesse a levegőszennyezés folyamatát! Mutassa be a szmog típusait, keletkezésük okát,
RészletesebbenVélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés
Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,
RészletesebbenPálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály
EU stratégiai és jogszabályi keretek Pálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály Budapest, 2019. március 1. Európai energiapolitika 2015 után harmadik éve növekvő európai energiafogyasztás A 2020-as
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
RészletesebbenA szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.
A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes
RészletesebbenKörnyezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban
Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban Zilahy Gyula Tisztább Termelés Magyarországi Központja Budapest, Hungary http://hcpc.bke.hu Lépések a kibocsátások csökkentésének az irányába 1. Csővégi
RészletesebbenA klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése
A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős
RészletesebbenJelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.
Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és
RészletesebbenNemzetgazdasági ágak légszennyező anyag kibocsátása
Nemzetgazdasági ágak légszennyező anyag kibocsátása 2 21 Központi Statisztikai Hivatal 212. december Tartalom Bevezetés...2 Üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása...2 Savasodást okozó gázok kibocsátása...4
RészletesebbenJövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság
Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés Libri Könyvkereskedelmi Kft. részére
Éves energetikai szakreferensi jelentés Libri Könyvkereskedelmi Kft. részére v1.41 2018 Bevezetés Az Elmű Nyrt. szerződés alapján nyújt energetikai szakreferensi szolgáltatást a kötelezett vállalat részére.
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.17. SWD(2018) 188 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
RészletesebbenHOGYAN LEHET A LEGPONTOSABBAN MEGÁLLAPÍTANI EGY JÁRMŰ ÜZEMANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK CSÖKKENÉSÉT?
HOGYAN LEHET A LEGPONTOSABBAN MEGÁLLAPÍTANI EGY JÁRMŰ ÜZEMANYAG-FOGYASZTÁSÁNAK CSÖKKENÉSÉT? Ha valamilyen szerkezet, mint a Supertech is, üzemanyag-fogyasztásra gyakorolt hatását akarjuk vizsgálni, akkor
RészletesebbenA zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei
A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere
RészletesebbenKUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
RészletesebbenEU, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS AZ
EU, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS AZ E-MOBILITÁS TERÉN Kerényi László Sándor Mobilitásstratégia vezető BKK Zrt. Stratégia és Innováció 2017. november 10. TARTALOM Városi kihívások Nemzetközi kitekintés Fejlesztési
RészletesebbenA FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 188 193. A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS MVM Zrt. drzsuga@gmail.com Absztrakt: A földgáz mint a jövő potenciálisan meghatározó
RészletesebbenAz Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)
Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású
RészletesebbenLIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation
LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation Dr. Toldi Ottó K+F tanácsadó, klímapolitikai referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály I. LIFE Klímapolitikai
RészletesebbenHazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.
Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA
RészletesebbenAZ ELEKTROMOBILITÁS KORMÁNYZATI FELADATAI. III. Elektromobilitás Konferencia. Weingartner Balázs államtitkár Innovációs és Technológiai Minisztérium
AZ ELEKTROMOBILITÁS KORMÁNYZATI FELADATAI III. Elektromobilitás Konferencia Weingartner Balázs államtitkár Innovációs és Technológiai Minisztérium JEDLIK ÁNYOS CSELEKVÉSI TERV A Jedlik Ányos Cselekvési
RészletesebbenCsupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás?
Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Prof. Dr. habil Holló Péter Az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzora Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára Új módszerek,
RészletesebbenA LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása
A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása Olti Máté osztályvezető I. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. április 28. I. A LIFE Program A LIFE az Európai Unió pénzügyi finanszírozási
RészletesebbenSérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában
Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Dr. Pálvölgyi Tamás NÉS szakmai koordinátor Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita Magyar
RészletesebbenSEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban
SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenBudapest klímastratégiájának mitigációs helyzetértékelése és célkitűzései
Budapest klímastratégiájának mitigációs helyzetértékelése és célkitűzései Tatai Zsombor Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (BFVT Kft.) Klímastratégia és éghajlatváltozási platform létrehozása Budapesten
Részletesebben10 rémisztő tény a globális felmelegedésről
10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,
RészletesebbenA gazdasági helyzet alakulása
#EURoad2Sibiu 219. május A gazdasági helyzet alakulása EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ Az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és beruházásra irányuló ambiciózus programja, valamint
RészletesebbenTermálhasznosítás Túrkevén. Zöldenergia a szennyezőből
Termálhasznosítás Túrkevén Zöldenergia a szennyezőből Klímaváltozás Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) szerint a globális klíma döntően az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok miatt
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés TEJ-S Kft. részére
Éves energetikai szakreferensi jelentés TEJ-S Kft. részére v1.41 2018 Bevezetés Az Elmű Nyrt. szerződés alapján nyújt energetikai szakreferensi szolgáltatást a kötelezett vállalat részére. Ennek keretében
RészletesebbenVidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése
Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment
RészletesebbenA projekt kezdete: január 20. A projekt zárása: június 30.
Sajtóközlemény Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területéhez tartozó monitoring rendszer korszerűsítés és mérőeszközök beszerzése SH / 3 / 10 Mottó:
RészletesebbenNEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény
RészletesebbenZöld beszerzés workshop
Zöld beszerzés workshop Dr. Diófási-Kovács Orsolya Okleveles műszaki menedzser, környezetmenedzsment szaktanácsadó Survive Enviro Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft Budapest, 2017. június 16.
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2016) 62 2016/0036 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében
Részletesebben