3. ÚJ ÁLLAMOK SZÜLETÉSE, A RÉGIEK ÚJJÁSZÜLETÉSE KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN

Átírás

1 F D S g A világ a XX. század húszas és harmincas éveiben ÚJ ÁLLAMOK SZÜLETÉSE, A RÉGIEK ÚJJÁSZÜLETÉSE KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN KELET-KÖZÉP-EURÓPA ÉS A BALKÁN AZ ELSÔ VILÁGHÁBORÚ UTÁN Viharos történelmi események színterévé vált 1918 után Kelet-Közép-Európa és a Balkán-félsziget. Felkelések, forradalmak, helyi háborúk; új államok születése, régiek újjászületése követte egymást. Ezen a mintegy másfél millió Beszéljétek meg, mi volt a jelentôségük a tankönyvi térképre zöld színû betûkkel írt területeknek! Új és újjászületô (területében növekvô) államok Kelet-Közép-Európában Melyik állam melyik korábbi nagyhatalmakból vált ki, vagy növelte rovásukra területét? Párizs R Németország területveszteségei Ausztria és Magyarország területveszteségei Oroszország területveszteségei NORVÉGIA DÁNIA Hága Brüsszel BELGIUM Z Á Lyon Rhone A N C I A O R S G Marseille HOLLANDIA N Konstantinápoly LOTA- RINGIA CSEHSZLOVÁKIA FINNORSZÁG Tallinn ÉSZTO. LETTORSZÁG Bulgária területveszteségei Koppenhága ÉSZAK- Az 1920-ban SCHLESSWIG Görögországhoz került terület, melyet 1929-ben Törökország visszaszerzett Hamburg LITVÁNIA Danzig Kaunas (szabad város) KELET- POROSZ- ORSZÁG SZILÉZIA SZAR DÍNIA Rajna F ö l d O Megszûnt határoki L É M A Elba Lipcse S Z Osló E T O R Duna Pó k ö z Nemzeti határok 1924-beni O R Berlin S Prága S V É Róma R O Z S Z Á Z Á G Duna SZI C Í LIA Új vagy újjászületett államok határaii A i d r i Á Stockholm G G Nápoly - Odera a i B - t e n t a l t i t - V n e Varsó MAGYA ROR SZ ÁG SZLAVÓNIA Száva e g e n r e r iszt ula Tisza VAJDASÁG g Helsinki LENGYEL- ORSZÁG ROMÁNIA ERDÉLY GÖRÖG- ORSZÁG Riga G A L Í C I A FELVIDÉK JUGOSZLÁVIA ALBÁNIA SZERBIA e r Duna Szófia MACEDÓNIA Minszk ELZÁSZ Pozsony München Bécs Bern SVÁJC DÉL- AUSZTRIA Budapest TIROL Milánó Trieszt SZLOVÉNIA Velence Zágráb Fiume HORVÁT- ORSZÁG Belgrád BOSZNIA Szarajevó HERCE- GOVINA KORZIKA BUKO- VINA B U L G Athén Bukarest Leningrád Szmirna Kijev S Z O V J E T - O R O S Z O R S Z Á G BESSZ ARÁBIA Á R Prut I A KRÉTA D O B Dnyeper R U D ZSA TÖRÖKO.

2 62 Magyarország a két világháború között 1. Miért volt szükség konszolidációra, a politikai viszonyok normalizálódására? 2. Melyek voltak a konszolidáció legfontosabb állomásai? 3. Milyen eredményei voltak a kormány és a parasztság számára a földreformnak? Miért nem volt mégsem teljes értékû a reform? 4. Értékeld a szociáldemokrata párttal történt megegyezést mindkét fél szempontjából! 5. Néhány mondatban foglald össze a Horthy-rendszer legfontosabb politikai jellemzôit! A Horthy-rendszer megszilárdulása a Horthy-rendszer kialakulása a politikai viszonyok rendezése parlamentarizmus, földreform, megegyezés erôs kormánypárt a társadalmi a szociáldemokrata bázis szélesítése párttal eredményes konszolidáció a Horthy-rendszer politikai arca 15. GAZDASÁGUNK A HÚSZAS ÉVEKBEN. A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG ÉS MAGYARORSZÁG A GAZDASÁG TALPRA ÁLLÁSA A HÁBORÚ UTÁN A hazai területen az ipari munkáslétszám 49,3%-a maradt. Ez azonban a teljes ipari érték 55,6%-át adta. A textilipar gyors fejlôdésére jellemzô, hogy a fonóés szövôiparban között 175%-os növekedés mutatkozott. Ezért a korábbi 215 millió pengô értékû behozatal 14 millióra csökkent. A Trianon okozta óriási problémák ellenére melyeket az elszakított országrészekbôl menekülô munkanélküliek áradata is növelt gazdaságunk nem omlott össze teljesen. Akadt ugyanis néhány olyan tényezô, mely a gazdasági életre serkentôleg hatott. A megmaradt területeken sûrûbb volt az út- és vasúthálózat, jobb a postai ellátás. A nagy, hajózható vízi utak is fôleg a középsô területeken maradtak. Így az infrastruktúra fejlesztésével, a vasút-, telefon- és útépítéssel egy ideig kevésbé kellett foglalkozni. Ugyancsak kedvezô volt, hogy a mezôgazdasági területekbôl fôleg az értékesebbek maradtak meg (például a szántóterület 43%-a, a szôlô 68%-a). Mindez lehetôvé tette, hogy a nyugati élelmiszer-fölvevô piacainkat ne kelljen megfelelô exporttermékek hiányában végképp elveszítenünk. Hazánk legfontosabb természeti kincse továbbra is a termôföld maradt. További elôny volt, hogy miután elszakadtunk a Monarchia fejlettebb könnyûiparral rendelkezô országaitól, lehetôvé és szükségessé vált a könnyûipar és néhány minôségi iparág (vegyipar, híradástechnika) átlagosnál gyorsabb fejlôdése. Ez jórészt felszívta a munkanélküliek tömegét is. Az ipar termelési értéke kezdett felzárkózni a mezôgazdasághoz. A nemzeti jövedelem mintegy felét, az export harmadát adta. Eközben akadtak iparvállalatok, melyek olyan fejlettségi szintet értek el, hogy tengerentúli piacokra is sikeresen szállítottak (hajókat, villanymozdonyokat, nyersolajmotorokat stb.).

3 Magyarország a két világháború között 63 A Kandó-mozdony. A korszak magyar gyártmányú mozdonya a vasútvonalak kezdôdô villamosításához készült, és nemzetközi hírnévre tett szert Az Orion Gyár plakátja A magyar hanglemezgyártás reklámja a húszas évekbôl Milyen gazdasági okai voltak a plakáton szereplô feliratnak: Pártoljuk a hazai ipart!? A lakihegyi nagyadó. A kor egyik legnagyobb teljesítményû rádióadója

4 104 A második világháború. Hazánk a második világháborúban Magyar katonák védôállásban a Donnál. A lövészároknál elhelyezett tábla felirata: Vigyázz!!! Az ellenség a védôállásunkba belelát, rejtôzzél! Mit jelentenek az ábrák a képen látható táblán? Veszteségek a Don-kanyarban: A veszteségeket növelte az irgalmatlan hideg és egyes német parancsnokok magatartása. Néhány szemtanú beszámolója szerint: A hadtest vezérkari fônöke jelentette, hogy a szabadban való tartózkodás ( 38 fok) teljesen megtörte az emberek fizikai és erkölcsi erejét. Egész sorok maradtak megfagyva a harc helyén. Egyes német parancsnokok ugyanekkor a melegedni akaró embereinket kizavarták a házakból, padlásokról stb. A legnagyobb hidegben sem juthattak fedél alá. A VORONYEZSI KATASZTRÓFA A németek a 2. magyar hadsereg megfelelô fegyverzettel való ellátására tett ígéretüket lényegében nem tartották meg. A hadsereg a Don-folyó egyik kanyarulatában, Voronyezsnél egy körülbelül 200 kilométeres frontszakasz védelmét kapta. Ezt a feladatot legfeljebb átlagos harctéri viszonyok, egyszerû állásharcok közt tudta volna ellátni. Arra nem volt reménye, hogy hiányos fegyverzetével a széthúzódó fronton egy nagyobb támadást visszaverjen (komolyabb tartalékok nélkül). A kiküldött hadsereggel pedig a legfelsô szinten a német hadvezetés rendelkezett. Ismerve ezeket a viszonyokat, a szovjet hadvezetés 1943 januárjában a magyar frontszakaszon indított offenzívát. Jelentôs erôfölény birtokában két ponton is áttörte az arcvonalat, bekerítéssel és megsemmisítéssel fenyegetve a szétszakított magyar haderôt. Ebben a helyzetben csak gyors, rendezett visszavonulás vagy az áttörés helyén megfelelô tartalékok harcbavetése segített volna. A németek a térségben rendelkeztek is ilyen erôkkel, nagyobb páncélos egységekkel. Ennek ellenére mereven a visszavonulás engedélyezése nélkül a végsôkig való védekezésre utasították a magyar egységeket. Miközben a magyar hadsereg lelassította az orosz támadást és elvérzett, a németek saját csapataikat új védelmi vonalra vonták vissza, cserbenhagyva magyar szövetségesüket. A következmény a frontra küldött katonai egységeink teljes felmorzsolódása lett. A fôs hadseregbôl alig en tértek épségben haza. A hadfelszerelés mintegy 80%-a pedig odaveszett. Kállay Miklós miniszterelnök díszmagyarban

5 l A második világháború. Hazánk a második világháborúban 105 Frontvonalak I. 11-én Magyar Német olasz Szovjet Magyar visszavonulás Német visszavonulás Szovjet támadás Német ellentámadási kísérlet Hadsereg-parancsnokság Bekerített magyar egységek A 3. magyar hadtest védelmi vonala MAGYARORSZÁG A Don-kanyar 1200 km Oszk o 2. német hadsereg Sztarij Oszkol 2. m a g y a r Novij Oszkol Voronyezs Don Fekete-tenger Repjevka h a d s e r e g Osztrogozsszk 8. olasz hadsereg Voronyezs MAGYARORSZÁG NÉMET MEGSZÁLLÁSA 60. hadsereg Sztorozsevoje Uriv 40. hadsereg Karpenkovo Rosszos A voronyezsi vereség kiélezte a magyar belpolitikai helyzetet. Kállay abban bízva, hogy a Balkán felôl angolszász csapatok érik majd el hazánkat béketapogatózásba kezdett Nyugaton. (Olaszország ekkor már békét kért.) A németek azonban mindenképp meg akarták akadályozni, hogy hazánk is kiugorjon a háborúból. Gyorsan és határozottan cselekedtek: március 19-én megszállták hazánkat. Az antifasiszta vezetôk nagy részét elfogták. (Kállay a török követségre menekült.) Az új kormányfô az eddigi berlini magyar nagykövet (Sztójai Döme) lett, aki fenntartás nélkül kiszolgálta a németeket. Emiatt, és mert Horthy és a magyar közigazgatás a helyén maradt, a szövetségesek hazánkat nem megszállt, hanem a németekkel együttmûködô (kollaboráns) országnak tekintették. Don Alexejevszka Cramercsop. Do n Kamenya Scsucsje 3. harckocsizó hadsereg Do n A doni hadszíntér. A 2. magyar hadsereget szétzúzó orosz támadás Horthy és Hitler találkozója: Közvetlenül a megszállás elôtt Hitler fôhadiszállására, Klessheimbe kérette Horthyt. Itt közölte vele megszállási szándékát. Bár Horthy tiltakozott, s nem adta beleegyezését a megszállásba, végül is visszavonta korábban kiadott fegyveres ellenállási parancsát. Így a megszállás katonai ellenállás nélkül történt. Vitassátok meg! Jól döntött-e Horthy, amikor nem adta ki az ellenállási parancsot a németekkel szemben? Mi lett volna az ellenállás következménye rövid távon és mi (lehetett volna) hosszú távon? Megszálló német katonai alakulat a Várban

6 120 A második világháború. Hazánk a második világháborúban ÖSSZEFOGLALÁS Adjatok címet az összefoglalásban közölt képeknek, ábráknak! A fejezet melyik leckéjében találkoztatok velük? Milyen eseményeket, problémákat idéznek fel ezek a képek és ábrák? Beszéljetek róluk részletesebben! 1. Frissítsd fel az emlékezeted! Lapozd végig a leckéket! Nézd meg az események menetét összefoglaló vázlatokat! Idézd fel, melyik irányító szóhoz milyen események, történések tartoznak! Ha nem tudsz visszaemlékezni, vagy nem érted, hogy mire utal a szó, nézz utána a lecke szövegében is! 2. Olvasd végig figyelmesen az alábbi összefoglaló szöveget, majd kapcsold a felsorolt eseményeket az összefoglalás képeihez, valamint a 3. pontban felsorolt történelmi dátumokhoz! Próbálj a dátumokkal is kiemelt eseményekrôl valamivel többet elmondani, mint amennyi az összegezésben van! A második világháború elôzményei, eseményei A harmincas évek második felében a nemzetközi erôviszonyok hirtelen megváltoztak. Létrejött a Berlin Róma-tengely, majd a német japán olasz szövetség. Anglia és Franciaország kezdeti engedékenysége miatt ezek az országok ragadták magukhoz a kezdeményezést a világpolitikában. Számos országot, területet foglaltak el komolyabb következmények nélkül. Mindez egyre agresszívabbá tette Hitlert, aki, miután megegyezett a korszak másik nagy diktátorával, Sztálinnal (elhatárolva egymás érdekterületeit), kirobbantotta az új világháborút. A háború kezdetben a fasiszta államok sikereit hozta. A már békeidôben elfoglalt országokon Ausztrián, Csehszlovákián, Albánián kívül Lengyelország, Dánia, Norvégia, Hollandia, Luxemburg, Belgium, Franciaország, Görögország, Jugoszlávia is áldozatukká lesz. A németek rohamát a Szovjetunió is csak óriási területek feladása révén tudja elhárítani. Fölényes gyôzelmet arat, s a németekével vetekedô nagyságú területeket száll meg kezdetben Japán is. A villámháborúk kifulladása után azonban érvényesülni kezd a szövetségesek nagyobb anyagi ereje. Az olaszokat, japánokat, németeket közel azonos idôben megrendítô csapások érik. Többek közt a Midway- (és más) szigetek melletti tengeri csaták elvesztése; kiszorulás Észak-Afrikából és a szicíliai partraszállás. Az atlanti csata, s fôleg a sztálingrádi, kurszki ütközetek elvesztése már fordulópontot jeleznek. Ezek nyomán megkezdôdött szövetségi rendszerük felbomlása. Kiugrik a háborúból Olaszország, majd Románia, Finnország. Az évi orosz roham és a szövetségesek vele egyidejû partraszállása Normandiában, a légi fölény megszerzése végleg térdre kényszeríti elôbb a németeket, majd a békaugrás hadmûveletek sikere és fôleg az atombomba ledobása a japánokat. A legyôzöttek sorsáról az osztozkodó gyôztesek konferenciáikon: Teheránban, Jaltán és Potsdamban döntöttek. Hazánk sorsa a második világháborúban Hazánk a háborúba nagyrészt földrajzi helyzete és Trianon igazságtalanságai következtében keveredett bele. Hogy érvényesíthesse igényeit békés, tárgyalásos alapon, támogatókat kellett keresnie a nagyhatalmak között. Miután a gyôztesekre a legyôzött kis országok keservei nem hatottak, értelemszerûen azokhoz az erôs hatalmakhoz fordult, amelyek tárgyalásos alapon (például Münchenben) ki tudták kényszeríteni a nemzetiségi határok figyelembevételét. Így született meg az elsô, majd a második bécsi döntés.

7 A második világháború. Hazánk a második világháborúban 121 A háborúba való bekapcsolódást hazánk mindenképpen igyekezett elkerülni. Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságáig ez sikerült is. Ekkor azonban a háborúba kényszerítô nyomás már olyan erôssé vált, hogy a nagyhatalmak ellentétei között geopolitikai helyzetünk miatt sem tudtunk semlegesek maradni. Mindezek következményeként elôbb óriási vérveszteséget szenvedtünk. Azután a német megszállás és a szövetséges bombázások sújtották országunkat. Egy rosszul szervezett kiugrási kísérlet után pedig hazánk hadszíntérré, majd vesztesként megszállt országgá vált. 3. Melyik dátumhoz mely események tartoznak? Ismételd át idôrendileg (s földrajzilag) is a tanultakat! 1936 (Berlin, Tokió), majd 1937 (Róma) (Spanyolország) március (Ausztria) szeptember (München) november (Bécs) március (Cseh- és Morvaország, Kárpátalja) augusztus 23. (Moszkva, Berlin) szeptember 1. (!) november (Finnország) április (Dánia Norvégia) május június (Nyugat-Európa) június 10. (Róma, Párizs) augusztus 30. (Bécs) április (Belgrád Athén Délvidék) június 22. (Kelet-Európa) december (Moszkva, Pearl Harbor) június (Midway-szigetek) november (El-Alamein) november (Sztálingrád) január február (Voronyezs) február 2. (Sztálingrád) július (Szicília, Kurszk) szeptember (Olaszország) november (Teherán) március 19. (Magyarország) június 6. (Normandia) augusztus 23. (Bukarest) október 15. (Magyarország) december február 13. (Budapest) február (Jalta) április 30. (Berlin, vezéri bunker) május 9. (Európa) július (Potsdam) augusztus 6. (Hirosima) szeptember 2. (Tokió)

8 200 Állampolgári ismeretek Ki nem választhat? Választójogát nem gyakorolhatja az, aki a cselekvôképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, akit a közügyek gyakorlásától jogerôs bírói ítélet tiltott el (mindaddig, amíg annak hatálya fennáll), aki büntetôintézetben a büntetését tölti, illetve aki büntetôeljárásban jogerôsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll. mányzati választásokat tartanak. Egy-egy nagyobb horderejû döntésben esetenként országos ügyekrôl rendezett népszavazáson vagy helyi kezdeményezés alapján, helyi népszavazáson kérik ki az állampolgárok véleményét. Minden szavazás demokratikus. Ez azt jelenti, hogy minden választópolgár, akinek választójoga van, a többi állampolgárral azonos feltételek mellett vehet részt a szavazáson, és titkosan adhatja le a szavazatát. Mindehhez hozzájárul még, hogy a magyar választójog rendkívül liberális. Az Alkotmány (70. ) errôl a következôket mondja: A Magyar Köztársaság területén élô minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyûlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és választó legyen. Hogy ezzel a jogával él-e valaki, az csak a saját elhatározásától függ. A saját, jól felfogott érdekünk azt kívánja, hogy éljünk is azzal a joggal, mellyel korábban gyakorlatilag nem élhettünk. A KÖZÉLETBE VALÓ BEKAPCSOLÓDÁS TOVÁBBI LEHETÔSÉGEI Emléklap 18 éveseknek az elsô szavazásról A választásokon kétféleképpen is részt lehet venni: választóként ez a választójog gyakorlásának szokásos módja és megválasztandó jelöltként. Mindkettônek azonos jogalapja van: a választójog kétirányúsága. Választási rendszerünk alaptétele ugyanis, hogy akinek választójoga van, az minden választással elérhetô tisztségre választható is. Az, hogy az állampolgárok 18 éves koruktól aktív szereplôkként is részt vehetnek a közéletben, elôsegíti, hogy a fiatalok között ne uralkodjék el a politikai közömbösség vagy a közélettel, a közügyekben való részvétellel szembeni ellenszenv. A politikai pártok várják soraikba a friss gondolatokkal, elképzelésekkel rendelkezô, felnövekvô új nemzedéket. Hazánkban jelenleg elsôdlegesen a nemzeti és keresztény, a liberális és a szocialista irányzatú pártok között válogathatnak a fiatalok. A pártokon túlmenôen nagyon sok olyan egyesület, szervezet is létezik, mely a közélet egy-egy nagyon fontos részterületével, például környezetvédelemmel, a helyi problémák megoldásával, településfejlesztéssel foglalkozik. Ma már szerte az országban rengeteg közügyeket tárgyaló nyilvános elôadást és gyûlést tartanak. Ha ezekre eljár valaki, ha nemcsak hallgatóként van jelen, de el is mondja a véleményét, ha úgy ismerik meg, hogy értelmes ötletekkel rendelkezik, egyre többen figyelnek föl rá, s máris a közélet sûrûjében lehet.