KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi szállítmányozási szak Levelező tagozat Nemzetközi szállítmányozási szakirány A VASÚT LIBERALIZÁCIÓJA Fekete Katalin Valéria Budapest,

2 Tartalomjegyzék Bevezetés A vasúti közlekedés alakulása Európában Közlekedés politikai lépések a vasúti liberalizáció kialakításában Az 1990-es évek vasúti irányelvek Az 1996-os Fehér Könyv Az első vasúti csomag A 2001-es Fehér Könyv Közlekedési munkamegosztás A szűk keresztmetszet problémája EU bővülése és a csatolt infrastruktúra A második vasúti csomag A harmadik vasúti csomag A 2001-es Fehér Könyv felülvizsgálata Az EU direktívák magyar jogharmonizációja Csatlakozáskor kért mentességek a vasút kapcsán A Transz-Európai hálózat Az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszer Az ETML Az ETCS: Az EIRENE (GSM-R): A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) A COTIF szerkezeti átalakulása A CIM tartalmi változásai Szükséges e a CIM fuvarlevél? A vasút helyzeti előnye a közúttal és a vízi közlekedéssel szemben A vasúti és közúti gabonaszállítás viszonya hazánkban A vasúti és a vízi gabonaszállítás viszonya hazánkban A vasúti áruszállítás a hazai gyakorlatban A vasúti áruszállítás általános feltételei Magyarországon A nemzeti vasút működése a felhasználó oldaláról tekintve A magán vasút működése a felhasználó oldaláról tekintve A vasúti liberalizáció jelenleg érzékelhető pozitív hatásai a gabona szállítás tekintetében A vasúti liberalizáció megvalósulása Befejezés Irodalom jegyzék:

3 Bevezetés A diplomamunkámban, az Európai Unióban, valamint Magyarországon lezajló vasútfejlesztési munkálatok és a vasút liberalizácója érdekében tett lépések bemutatására vállalkozom. A vasút volt az első olyan felfedezés, melynek segítségével egyszerre nagyobb mennyiségű árut nagy távolságokra tudtunk szállítani a szárazföldön. Valójában a vasútnak ez az előnye azóta is létezik, és egyik legfontosabb paramétere a versenyképesség tekintetében. A liberalizáció kialakításával a vasútnak ezt a pozitívumát igyekszünk kihasználni. Napjainkban egyre több szó esik a közlekedéspolitikáról, ennek egyik oka, hogy a közlekedés a gazdaság egyik fontos része, nélküle gazdasági növekedésről szó sem lehet. Azokon a területeken jelentős gazdasági fellendülés tapasztalható, melyeket a közlekedési infrastruktúra kialakítása, vagy fejlesztése révén be tudunk kapcsolni a közlekedési folyamatokba. Szintén sokszor hallunk a környezetszennyezésről, üvegházhatásról, globális felmelegedésről, elsősorban a közúti és a légi közlekedésnek a környezetkárosító hatásáról. Hallhatunk felfedezésekről környezetkímélő közlekedési megoldások tekintetében, és egyre sűrűbben esik szó arról, hogy a vasúti és a vízi közlekedési ágakat kellene előtérben részesíteni azok kevésbé környezetszennyező volta miatt. A vasúti közlekedés 1970 és 1990 között jelentősen lecsökkent, domináns szerepét egyre inkább a közúti közlekedés vette át, és töretlenül tartja is pozícióját. A személyszállításban a fogyasztók felismerték, hogy kényelmesebb megoldást nyújt számukra a közút, céljaik elérésében, mint a kötött pályás vasúti közlekedés. Ennek következtében napjainkra a személygépkocsik száma jelentősen megnövekedett, hatalmas torlódásokat okozva az utakon. Az áruszállítás tekintetében hasonlóan alakult a helyzet. A közúti pályának megvan az az előnye, hogy átrakás nélkül közvetlenül eljuttatható az áru bárhonnan bárhova, mindig elérhető, és sokkal rugalmasabb kiszolgálást tesz lehetővé, mint bármely más közlekedési ág. A közút folyamatos térhódítása mellett a felhasználók sajnos nagyon kevés figyelmet fordítottak és fordítanak ma is, annak káros hatásaira. Ezért a közös közlekedéspolitika keretein belül szükséges azt szabályozni. 3

4 Szakdolgozatomban arra törekszem, hogy bemutassam az Európai Unió lépéseit, irányelveit, szabályozásait, melyet a közúti forgalom vasútra terelése érdekében hozott egészen az 1957 évi Római Szerződéstől a napjainkban még egységesen el nem fogadott III. vasúti csomagig. Az egységes piac és az átjárhatóság megvalósítása érdekében kiemelt fontosságúnak tartott transzeurópai hálózatot, mely behálózza, és ezáltal segíti az Unió észak-déli és keletnyugati összekapcsolását. Annak hazánkra gyakorolt pozitív hatását, melynek kialakítás mindenképpen közlekedést serkentően hat országunkra és egyúttal bekapcsol minket Európa vérkeringésébe. A vasúti liberalizáció jogszabályi hátterén túl a műszaki és technikai átjárhatóságot elősegítő rendszer lényegét, szükségességét és annak magyarországi megvalósulását. Bár a vasúti szállítás visszaszorult, szeretném felhívni a figyelmet, hogy vannak olyan területek, termékek melyek esetében a vasút előnyeit ki lehet használni, és gazdaságosabb fuvarozási módszerként lehet alkalmazni, mint a közúti fuvarozás. Végül bemutatom a magánvasutak helyzetét hazánkban, működésük jogszabályi hátterét, gyakorlati tapasztalatokat, a nemzeti vasút működésével összevetve. A dolgozatom célja, hogy rámutassak a vasútnak van jövője, jelentős lépéseket tett az Európai Unió és a tagállamok is ennek a közlekedési ágnak a piaci pozíciójának visszaszerzése érdekében. Ugyanakkor még nem vagyunk az út végén, és annak elérése csak közös összefogással valósítható meg. 4

5 1. A vasúti közlekedés alakulása Európában Az Európai Közösség, később az Európai Unió fő törekvése, a személyek, az áruk, a tőke szabad áramlása az Unió határain belül. A személyek és az áruk áramlása a különböző közlekedési módok igénybevételével valósítható meg. Egy ország gazdaságában valamennyi résztvevő igénybe veszi a közlekedés valamely formáját. Az Európai Unió célja az államok összekapcsolása, egy nagy határok nélküli területté, melynek létrejöttéhez elengedhetetlen egy egységes minden szereplő számára elfogadott, alkalmazott és ismert közlekedés politika. 1.1 Közlekedés politikai lépések a vasúti liberalizáció kialakításában Már az 1957 évi Római Szerződés is említi a közös európai közlekedéspolitikát, azonban még nem foglalkozik annak infrastrukturális hátterével, többnyire csak a tisztességes verseny, árképzés a célkitűzése. Az 1985-ben megalkotott Fehér Könyvben 1 jelenik meg újra a közös közlekedés politika gondolata. Megállapításra került benne, hogy a szállítmányok túl sokáig vesztegelnek a határokon, melynek egyik oka az akkor meglévő kvóta rendszer, míg a másik oka a szállítmányok, szállítójárművek engedélyeinek ellenőrzése volt. Ahhoz hogy ezt az időt redukálni lehessen szükséges a tagállamok által elfogadott közös biztonsági normák kidolgozása. 1.2 Az 1990-es évek vasúti irányelvek Az 1990-es évek elején egyre inkább a figyelem középpontjába került a környezetvédelem, a globális felmelegedés, az üvegházhatás problémája, a magas CO2 kibocsátás. Felmérések alapján kiderült, hogy a közlekedési ágazat a CO2 kibocsátás 21%-ért felelős, ezért az Európai Közösség arra az elhatározásra jutott, hogy igyekszik csökkenteni a közlekedés által okozott környezeti szennyezést. Ennek a következményeként a vasút ekkor a közúti 1 5

6 szállítással szemben jelentős támogatottságra tett szert, mivel CO2 kibocsátása kb.: 20%-al kevesebb, és gyorsaságban is fel tudja venni a versenyt a közúti fuvarozással ben a Bizottság kimondta, hogy a vasúti szállítás arányát vissza kell állítani legalább 30%-os szintre, mivel részesedése az 1970-es évekhez viszonyítva megközelítőleg az egyharmadára esett vissza. A Közösségi szervek problémának látták, hogy míg a közúti fuvarozás területén létezik a verseny, addig a vasutat a Közösség területén mindenhol az állam birtokolja, így a verseny nem létezik, a szolgáltatások színvonala nem emelkedik, fejlesztések nincsenek, csak szintentartó javítási munkálatok folynak. A tervezett nagysebességű vasúthálózatok kiépítéséhez, pedig szükség van a vasúti hálózat fejlesztésére, új technológia bevezetésére. Ezek a tényezők indukálták az Európai Közösséget, hogy irányelvet fogalmazzon meg a vasút fejlesztésére vonatkozóan, mert az irányelveket kötelezően be kell építeni a tagállamok jogszabályaiba, ezek után pedig végre is kell hajtani őket. Így hozta létre a Tanács a 91/440/EGK irányelvet 2, a közösségi vasutak fejlesztéséről. Az irányelv meghatározó elemei a következők: A vasúti vállalat meghatározása. Az infrastruktúra-üzemeltetés és a vállalkozó vasúti tevékenység (pl. fuvarozás) szétválasztása. A vasúttársaságok gazdasági és számviteli elkülönítése az államtól, célirányos állami finanszírozás kialakítása. A vasúttársaságok szabad döntési jogkörének biztosítása: - a belső szervezeti felépítésben - szolgáltatások nyújtása, díjazása, értékesítése terén - új, a vasúthoz kapcsolódó tevékenységek beindítása kapcsán - piaci részesedésük növeléséről - dolgozóikról, eszközeikről, berendezéseikről A vasúti infrastruktúra igénybevételének alapfeltételei. Mindezeken kívül megteremtette annak lehetőségét, hogy a vasúti vállalkozástok nemzetközi szolgáltatást nyújtsanak a tagállamok területén. A fuvarozás tekintetében egy vállalkozás képes legyen kifejleszteni egy teljes vasúti hálózatot, mely nemzetközi és hazai lábakon is áll. 2 Tanács 91/440/EGK irányelve a közösségi vasutak fejlesztéséről ( 6

7 Ez az irányelv képezi alapját a vasút liberalizációjának. A vasúti közlekedés későbbi előnyös megítélésében nagy szerepet játszott az 1992-es Zöld Könyv, mely a vasúti közlekedés előnyeit elemzi, az infrastruktúra fejlesztések esetében pedig a környezetbarát megoldásokat tartja fontosnak. Az 1992-es Maastrichti szerződés 3 fontos állomás a közlekedés megítélésének szempontjából, mivel e szerződésben kiemeli a Közösség a közlekedéspolitikát a közösségi politikák szintjére. Valamint rendelkezik egy pénzügyi alap létrehozásáról, ez lesz a Kohéziós Alapról, melyből környezetvédelmi és infrastrukturális projektek finanszírozhatóak, azaz a vasúti hálózatok fejlesztésére is felhasználható forrás. A szerződés a 129 b cikkében rendelkezik egy Transz-Európai Hálózat (Trans-European Network TEN) létrehozásáról, mely összeköti a Közösség területeit, ezáltal elősegíti a személyek és áruk szabad áramlását. A hálózatról, annak szerepéről, és előnyeiről részletesebben a következő fejezetben szólok. Az 1990-es évek folyamán még több jelentős irányelv született, melyek a vasút liberalizációját segítették. Ezek alább találhatók. A Tanács 95/18/EK irányelve 4, a vasúttársaságok engedélyezéséről, szabályozza, hogy milyen cég minősülhet vasúttársaságnak. Leírja azokat az adminisztratív szabályokat, amelyek meghatározzák egy másik tagállam infrastruktúrájához való hozzáférését. Szabályozza továbbá az engedély kiadásának, visszavonásának feltételeit, annak időtartamát. A Tanács 95/19/EK irányelve 5, az infrastruktúra-kapacitás szétosztásáról és az infrastruktúra díjak kiszabásáról. Meghatározza, hogy diszkrimináció mentesen kell 3 Maastrichti Szerződés, 31.o europa.eu/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexapi!prod!celexnumdoc&lg=en&numdo c=31995l0019&model=guichett 7

8 elbírálni a pályafoglalási igényeket, és egy az államtól független vállaltra kell bízni az infrastruktúra elosztását. A Tanács 96/48/EK irányelve 6, a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról. Mindamellett, hogy a fentebb említett irányelvek gondoskodtak arról, hogy kialakulhasson a versenyhelyzet a közúthoz hasonlóan a vasúton is, a tagállamok felismerték, hogy lépéseket kell tenniük a interoperabilitást nehezítő műszaki akadályok leküzdése érdekében is, ezért alkották meg ezt az irányelvet Az 1996-os Fehér Könyv Az irányelvek mintegy összefoglalásaként illetve kiegészítéseként jelent meg az újabb Fehér Könyv ban, Stratégia a Közösség vasúti erejének visszaállítás alcímmel készítette el a Bizottság. (A Strategy for revitalising the Community s railways.) A Könyvben az alábbi részek különülnek el: Új típusú vasútra, új vasúttársaságokra van szükség. A közlekedésben a vasút részarányát növelni kell, melyhez elengedhetetlen, hogy a vasút minél magasabb minőségű szolgáltatást nyújtson a felhasználóknak. A vasút hanyatlásának egyik legfőbb oka a közúti közlekedési arányának dinamikus növekedése, mivel egy rugalmasabb és olcsóbb lehetőséget kínált a vasúttal szemben. Ugyanakkor a nehézipar, melynek áruféleségeit vasúton szállították a közút térnyerésével párhuzamosan veszített jelentősségéből és nem talált a vasút helyettes terméket, mely akkora mértékben használta volna szabad kapacitásait, mint ez az iparág virágzása idején. Az Unió a pénzügyek terén átlátható, tiszta helyzetet vár el a vasúttársaságoktól. Három alapelvet fogalmaztak meg, a vasút pénzügyei tekintetében: - a tagállamoknak meg kell könnyíteni a vasutak helyzetét, a múltban felhalmozott terheiket illetően, adósságukat mérsékelni kell - a vasutaknak üzleti alapon kell működniük

9 - a tagállamoknak teljes kompenzációt kell fizetniük a közszolgáltatásért, és a rendkívüli szociális költségekért Ez a rész a 91/440/EKG irányelvre épül. A vasút újjá éledéséhez tőkére, és vállalkozásokra van szükség a szektorban, ennek feltétele a szabad belépés a piacra. Az Európai Bizottság véleménye szerint a piacnyitással, a szolgáltatások minősége javulna, esetlegesen alacsonyabbak lennék a díjak is. Egy a vasúti operátorokból, szállítmányozó társaságokból álló tanácsadó csoport ismét felveti a TEN szükségességét, javasolta a Bizottságnak, hogy a tagállamok által kiválasztott az áruszállítás területén ígéretes útvonal létrehozását támogassa. Előtérbe került a 95/19/EK irányelv a kapacitás elosztásról, és infrastruktúra díjakról. Az infrastruktúra díjak a legmagasabbak a vasúti költségek között, és ez volt az egyik ok, mely előidézte a vasút hanyatlását. A hálózatok tulajdonosai monopol helyzetben vannak a vasúti operátorokkal szemben, ezért szükséges egy független vállalat a feladat elvégzéséhez. Európai szinten is javaslatot tesz a kiadvány egy ügynökség létrehozására, mely az esetleges problémákat kezelné, a szervezet pedig Európai Vasúti Ügynökség lenne (ERA European Railway Agency). Az ügynökség felelős a vasúti biztonság, és az interoperabilitás megvalósulásáért is. A 881/2004/EK irányelv 8 rögzíti a felelősségi köreit. Az Ügynökség nevéhez fűződik az ERTMS (European Rail Traffic Management System) az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszer, amely egységes technikai rendszert hivatott megteremteni az Unió vasútközlekedésében. Az átjárhatóság csak a megfelelő technológiai háttérrel, annak összehangolásával valósítható meg. A rendszerről bővebben a 3. fejezetben írok. Közszolgáltatás minőségének javítását kiemeli a Könyv, melynek révén javítható a piaci hatékonyság, növelhető a mobilitás, a leszakadozó régiók is bekapcsolhatók a vérkeringésbe. Foglalkozik a munkaerő problémájával. A magas létszám, a hatékonyság útjában áll, ezért egy kedvezőbb szervezeti felépítést javasol a kiadvány, egy egységes képzési móddal végéig javasolja a Bizottság a Fehér Könyvben foglaltak végrehajtását. 8 HU.doc+881/2004/EK&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu 9

10 Az 1990-es évek végén az Európai Bizottság megállapította, hogy a tagállamok tettek lépéseket az irányelvek megvalósítása érdekében, azok mégsem érték el a várt sikert. A vasút piaci részesedése tovább csökkent, az intézkedések hatására elvárt növekedés helyett. A szakértők magyarázata elsősorban arra irányult, hogy az irányelvek nem megfelelően kerültek megfogalmazásra, valamint a tagállamok későn és hiányosan hajtották végre az intézkedéseket. Az infrastruktúra és a fuvarozás szervezeti szétválasztása minden országban sikerült, a pénzügyi függetlenedés viszont nem jött létre, és mindemellett a vasút mindenhol állami irányítás alatt maradt (kivéve Nagy-Britanniát). Azon kívül, hogy piaci részesedését nem növelte a vasút, veszteséges is maradt a működése. Az infrastruktúrához való hozzáférés 95/18/EK irányelvének megvalósulása nehézkes volt, és nem is sikerült igazán. A vasúttársaságok féltek tőle, hogy diszkriminációban részesülnek az idegen pályákon. A 95/19/EK irányelv teljesült a legrosszabbul, alig pár ország hozott rendelkezést ezzel kapcsolatosan. 1.4 Az első vasúti csomag A Bizottság arra az elhatározásra jutott, hogy a szabályokon változtatni, szigorítani kell, van ahol teljesen új szabályozás szükséges. Ennek hatására megalkották az első vasúti csomagot 9 (más néven: infrastruktúra-csomag) mely március 15-én lépett hatályba, és március 15-ig volt kötelező a nemzeti jogba átültetni. Ez a csomag a következőket foglalja magába: - A 2001/12/EK irányelvet 10, mely a 91/440/EKG irányelv módosításáról szól. A változtatás legfontosabb része az volt, hogy kötelezővé tette a szállítás és az infrastruktúra elkülönült pénzügyi mérlegének, és eredménykimutatásának elkészítését. Kiemelte, hogy a vasútvállalatok működésének engedélyezését, a pályahasználati díjak meghatározását, a kapacitások elosztását, közszolgáltatási kötelezettségek ellenőrzését a vasúti szállítást végző társaságoktól független szervezeteknek kell végezniük. A Tanács március 15-ei határidőt állapított

11 meg, ameddig a vasútvállalatoknak a teljes hálózathoz szabad és diszkriminációtól mentes hozzáférést kell biztosítaniuk, nem csupán a transz-európai hálózatot alkotó vonalakon. - A 2001/13/EK irányelvet 11, mely a 95/18/EK irányelvet módosítja, melynek lényege, hogy kibővítette az engedélyt igénylők körét és kimondja, hogy az engedély kiadását egy független, vasút szolgáltatást nem nyújtó cég végezheti. - A 2001/14/EK irányelvet 12, a vasúti infrastruktúra-kapacitás felosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjak felszámításáról, mely által a 95/19/EK irányelv hatályát veszti. Kibővítésre kerül a kapacitás elosztó vállalat felelősségi köre, az infrastruktúra elosztáson kívül, a használati díj meghatározása is hozzá tartozik, emellett rögzíti a kapacitás elosztásának menetét is az irányelv. - A 2001/16/EK irányelvet 13, a hagyományos vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról. Megteremti a műszaki harmonizációt hagyományos vasútrendszereknél, létrehozza az úgynevezett Interoperabilitás Műszaki Előírásait (TSI) a transz-európai hálózatra vonatkozóan. A vasúton hiányolt verseny kialakításában a pálya-kapacitás kezelő vállalat elkülönülését, függetlenné válását nagyon fontos tényezőnek tartom, az alapfeltételeknek egyenlően elérhetőnek kell lenniük minden piacra lépő számára. Ugyanezért fontos a műszaki átjárhatóság megteremtése, hiszen hiába a kapunk szabad kapacitást egy adott hálózaton, ha a műszaki, technológiai feltételeknek nem tudunk megfelelni, akkor kimaradunk a versenyből. 1.5 A 2001-es Fehér Könyv A Bizottság 2001-ben felülvizsgálta az elért eredményeket a közlekedés területén, és egy újabb Fehér Könyvet 14 jelentetett meg Európai közlekedéspolitika 2010-ig: itt az idő dönteni címmel. A kiadvány a közúti közlekedés háttérbe szorítására törekszik és a többi közlekedési módot ajánlja fel alternatívaként helyette. Ahhoz hogy a többi közlekedési ág

12 teret nyerhessen nem elég a piacokat megnyitni, figyelni kell a környezetvédelemre és a szociális szempontokra is Közlekedési munkamegosztás A közlekedési munkamegosztás alakulását vizsgálva a Bizottság megállapította, hogy a közúti közlekedés növekedése nem állt meg, sőt egy másik szintén kevésbé környezetbarát közlekedési mód a légi közlekedés is növekedésnek indult, a vasút részaránya mindezekkel ellentétben csökkent. Környezetünk károsításában nagy szerepet játszik a központi régiókban megfigyelhető egyre nagyobb torlódások. A várakozások következtében mind a teher-, mind a személyszállítás során a dugóban rekedt járművek koncentráltan ontják magukból a káros anyagokat, fokozottabb a zajhatás is, és így az ott élők és ugyanakkor a sorban várakozók életkörülményeit is rontják. A személyszállítás esetében növekedett az egyéni közlekedés aránya, a motorizáció. Az 1000 főre jutó személygépkocsik száma 1970-ben 184, 1990-ben 235, 2000-ben volt, azaz 30 év alatt több mint 2,5-szeresére nőtt az autók száma Európában. A közösségi közlekedés térvesztésének oka a motorizáció ilyen mértékű növekedése mellett annak színvonalában keresendő. Jellemzői a lassúság, a nem megfelelő járatsűrűség, a menetrendek összehangoltságának hiánya, valamint az hogy, az utasok komfort érzete nem kielégítő. Az áruszállításban a közút térhódítása 7%-al növekedett 1990-ben 68%-ot tett ki, 1998-ban már 75%-t. Több megoldást kínál a Fehér Könyv a növekedés visszaszorítására vonatkozóan. Javasolja a harmonizált vezetési idő kialakítását, a hétvégi kamion stop bevezetését, gyakoribb ellenőrzéseket a vezetők törvényes munkavégzésével kapcsolatosan, illetve a többi fenti szabály betartásával kapcsolatosan. A rakományok követhetőségére az un. GALILEO program áll az államok rendelkezésére, ez az Unió műholdas követési rendszere. Egységes képzés és büntetési rendszer bevezetését is szorgalmazza. Ezeken túlmenően a közutak biztonságának javítást célozza meg, mert évente egy kisebb város lakossága (kb.: fő) veszti életét közúti balesetek során. 15 Forrás: EU Statisctical Pocketbook

13 A vasúti áruszállítás között 21%-ról, 8,4%-ra csökkent. A kiadvány a problémákat az infrastruktúra színvonalában látja, egyfelől léteznek a nagysebességű vasúti hálózatok, ugyanakkor szintén léteznek a teljesen elavult vasúti rendszerek. Az interoperábilitás hiánya a hálózatok és a rendszerek között még mindig jelentős. A vasút hatékonysága növelhető az árufuvarozási útvonalak pontos kijelölésével, valamint annak hatékony kihasználásával ra előreláthatólag a transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat hossza km lesz, melyet egészében meg kell nyitni a vasúttársaságok számára, ezáltal a vasút térnyerése növelhető. Fontos tényező a vasút pozitív megítélése szempontjából a vasúti biztonság. A fentebb említett közúti baleseti adatokkal szemben a vasúti halálos áldozatok száma éves szinten száz főre tehető. A kiadvány kiemeli az intermodalitás szükségességét, a különböző közlekedési módok egymáshoz kapcsolhatóságának lehetőségét. A vasút szempontjából is kiemelt jelentősége van, hisz a kötött pályarendszer révén nem juthat el minden felhasználóhoz. Ezért az intermodalitás során a cél, hogy a környezetkímélőbb közlekedési ágat részesítsük a legnagyobb előnyben, azaz az áruszállítás közúti fuvarozása a legrövidebb távolságok esetében legyen csak kifizetődő. Az intermodalitás elősegítésére indul el 2003-ban a Marco Polo program (a 1382/2003/EK rendelettel), mely egy pénzügyi forrás, célja pedig forgalom átterelése közútról vasúti, vagy belföldi és tenger vízi fuvarozásra A szűk keresztmetszet problémája A Fehér Könyv lehetőséget ad szűk keresztmetszetek megszüntetésére, a torlódások felszámolására elsősorban a TEN hálózatok kiépítésében látja a megoldást, ezért azt továbbra is minden formában támogatja. A vasúti folyosókon, sok helyen találkozhatunk a kétvágányú megoldással, mely a forgalom akadálytalan lefolyását segíti, viszont sok helyen az infrastruktúra elavult, melynek következtében a forgalom mégis lelassul, és így nagyobb volumenű teherszállítást nem tudnak az adott vonalak lebonyolítani, ezen felül a személyszállítás is ugyanazon a pályán bonyolódik le. Ugyanakkor nem elhanyagolható probléma a több helyen jelentkező monocentrikusság (hazánk vasúti szerkezete a trianoni békeszerződés után vált Budapest központúvá) sem. A megnövelni kívánt forgalomhoz a központi csomópontok bővítése elengedhetetlen. A Bizottság a fentiek ismeretében javaslatot tett arra, hogy a transz-európai hálózaton a teherforgalom elsőbbséget élvezzen, illetve javasolta személy- és teherszállítás infrastruktúrájának szétválasztását a városok 13

14 közelében ra a tagállamoktól az Unió egy forgalomirányítási terv kidolgozását várja a folyosókra vonatkozóan EU bővülése és a csatolt infrastruktúra Az Európai Unió bővülése miatt felmerül a globalizáció kérdése is, mivel ennek kapcsán az Unió területe egy merőben más infrastruktúrával bővül. A legfontosabb kérdés, hogy ezek a hálózatok mennyire képesek hozzákapcsolódni a transz-európai hálózathoz? A keleti országok esetében a vasúti áruszállítás jelentősebb, mint az EU 15-ök esetében, kivéve Ciprus és Málta esetét, ahol a vasút még kiépítésre vár (lásd 1. táblázat). 1. táblázat: Az EU-25-ök közúti és vasúti szállítása 2004-ben, Ciprus és Málta kivételével Országok Közút (millió tkm) Vasút (millió tkm) Összesen Közút (%) Vasút(%) Belgium ,57 14,43 Csehország ,99 16,01 Dánia ,04 3,96 Németország ,92 10,08 Észtország ,45 71,55 Írország ,24 0,76 Görögország ,34 0,66 Spanyolország ,74 1,26 Franciaország ,65 5,35 Olaszország ,97 5,03 Lettország ,64 52,36 Litvánai ,04 46,96 Luxemburg ,08 22,92 Magyarország ,39 17,61 Hollandia ,29 4,71 Ausztria ,80 23,20 Lengyelország ,73 18,27 Portugália ,15 2,85 Szlovénia ,96 18,04 Szlovákia ,17 21,83 Finnország ,37 9,63 Svédország ,39 15,61 Egyesült királyság ,91 6,09 Forrás: Ennek egyik oka a sűrű vasúthálózat, és a kellő szaktudással rendelkező szakembergárda. Elsődlegesen finanszírozandó feladatok közé sorolja az EU a határátkelő helyek, és a 14

15 vasúti hálózatok javítását megcélzó programokat re 35%-os vasúti részesedés elérését célozza meg a közlekedés területén. 1.6 A második vasúti csomag A vasúti liberalizáció még gyorsabb megvalósulása érdekében az Európai Bizottság egy úgynevezett második vasúti intézkedési csomagot 16 fogadott el április 30-án jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a végrehajtására két év állt a tagországok rendelkezésére. Ez a csomag a következőket foglalja magába: - A 2004/51/EK irányelvet 17, mely egy következő módosítása a 91/440/EGK irányelvnek. A vasút liberalizációját tovább folytatja, azaz a teljes vasúthálózat megnyitását mondja ki az árufuvarozás számára, nem csupán a transzeurópai hálózatét. - A 2004/49/EK irányelv 18, a 95/18/EK és a 2001/14/EK irányelveket módosítja. A vasútbiztonsági irányelv egyben a közös szabályozási rendszer kidolgozására, annak alkalmazására kötelez. Közös biztonsági módszerek alkalmazását, felügyeletét jelenti, melyhez egy külön biztonsági hatóságot kell létrehozni minden államban. Egységes képzés keretein belül a Közösség egy európai mozdonyvezetői engedély kialakítását tervezi, melynek lényege, hogy a mozdonyvezető egy adott társaságnál szerzett tapasztalatát kamatoztathassa más vasúti társaságnál is /50/EK irányelv 19, mely a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelveket módosítja. Az átjárhatóságról szóló irányelvek összehangolásáról, elősegítve, hogy meggyorsítsák a vonatok határokon való áthaladását, csökkentve ez által például a menetidőt

16 - A 881/2004/EK rendelet az Európai Vasúti Ügynökség (ERA - European Railway Agency) felállításáról a biztonság és interoperabilitás érdekében. 1.7 A harmadik vasúti csomag Az első és a második vasúti csomag után a Bizottság elkészítette a harmadik vasúti csomagját 20 is, melyet 2004-ben tárgyaltak először szinte rögtön a második csomag elfogadása után. Ez a csomag az alábbi területeken javasol újabb szabályozásokat: - A nemzetközi személyszállítás liberalizációja kapcsán a 91/440/EGK irányelvet úgy módosítják, hogy megnyitják a személyszállítás előtt is a vasúti hálózatokat, a megfelelő engedéllyel rendelkező vasútvállalatok számára, lehetővé téve a kabotázst is. Várható hatálybalépés január. - Az utasok jogainak szabályozása kiterjed az utasok tájékoztatására, jegyek hozzáférhetőségére, kártérítésekre (késés, csatlakozás elmulasztása, haláleset, károkozás esetében), biztonsági intézkedésekre, panaszok kezelésére, mozgáskorlátozottak jogaira. A vonatkozó jogszabály-tervezet célul tűzi ki az utasjogok közelítését a légi utasokéhoz. - Az árutovábbításban csak minőségi minimumkövetelményeket rögzít. Több minőségi tényező megsértése esetén írja elő a kártérítési kötelezettséget és a vasúttársaság felelősségét. - Mozdonyvezetők egységes engedélye kapcsán a nemzetközi forgalomban résztvevő mozdonyvezetők képzési, vizsgáztatási feltételeit, az engedély megszerzésének hatósági folyamatát, a szükséges követelményeket tervezi egységesíteni, viszont nem vonatkozik a csak belföldi forgalomban részt vevő mozdonyvezetőkre. A csomag egyes intézkedéseit az Európai Vasutak Szövetsége (CER) is megkérdőjelezi, főleg a minőségi kártérítések esetében, és valószínűleg sok változtatás történik még a csomagban, esetleg egy negyedik csomag is napvilágot lát. A vasút liberalizációjának megvalósulásához fontosnak tartom a személyszállításban a verseny kialakulását, még ha ez a kitűzött határidőre feltehetően nem is fog megvalósulni. Minél több területen jelentkezik a szolgáltatások magasabb színvonala iránti igény, annál nagyobb lesz a

17 nyomás a vasutakon annak megteremtése érdekében. Azon egyszerű oknál fogva, hogy ha létrejön a valóban szabad piac, az a társaság, amely jobb szolgáltatásokat tud nyújtani, nagyobb hasznot fog realizálni. 1.8 A 2001-es Fehér Könyv felülvizsgálata A Fehér Könyv 2010-ig megfogalmazott tervének félidős felülvizsgálta 21 során az Unió politikusai megállapították, hogy a közlekedéspolitika gyenge pontja a szabályozások betartásában van, szorosabb együttműködés szükséges azok megvalósításához. A vizsgálat szerint a meglévő kapacitásokat, infrastruktúrát optimálisabban kell kihasználni. A közlekedési ágakat egymással összhangban kell fejleszteni és finanszírozni, amihez politikai akarat szükséges. Átfogó fejlesztések kellenek a transzeurópai hálózatokon, mellyel a megnövekedett közlekedési igények kielégíthetővé válnak. A vasút tekintetében nem elég, hogy egyes gyorsvasút-szakaszokat átadnak, míg a vonal többi részén sebességkorlátozások vannak érvényben. Az Unió keleti bővítése kapcsán felmerülő tagállami sajátosságokat figyelembe kell venni a hálózatok fejlesztésénél. A klímaváltozás miatt a környezetkímélő megoldásokra még nagyobb figyelmet kell szánni, mint történt ez eddig. 1.9 Az EU direktívák magyar jogharmonizációja A 91/440/EK irányelv előírásaira tekintettel alkották hazánkban a vasútról szóló évi XCV. törvényt 22, alapították meg június 30-án MÁV Rt-t. Hazánk ezzel a vasút államtól való függetlenedésének eleget tett. Majd 1995-ben szintén ezen előírások alapján kötötték meg az első Állam és MÁV közötti szerződést, és dolgozták ki a 11/1996. (III.5.) KHVM-PM rendeletet a pályavasút és a vállalkozó vasút tevékenységének elkülönítéséről

18 A Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft április 30.-val egy egyszemélyes gazdasági társasággá alakul, melynek kizárólagos tulajdonosa a Magyar Állam. Így eleget tettünk a 95/18/EK irányelvben előírt kötelezettségnek, mely szerint létre kell hozni egy a vasúttársaságtól független szervezetet az infrastruktúra elosztására. Szintén ebben az irányelvben meghatározott, az állami infrastruktúrához való hozzáféréshez szükséges vasúti engedélyeket Magyarországon a január július 1. között a Magyar Vasúti Hivatal állította ki, jelenleg ezt a feladatot a Nemzeti Közlekedési Hatóság látja el. A 96/48/EK irányelvet a transzeurópai nagysebességű vasúti hálózat kölcsönös átjárhatóságáról a 9/2002. (II.6.) KöViM 24 rendelet harmonizálta. A 2001/12/EK irányelv előírásai a évi CIX. törvény alapján épültek be a vasúti törvénybe, valamint a 34/2003. (V.28.) GKM-PM rendelet 25 a vasúti tevékenység számviteli elkülönítéséről is ezen irányelv alapján készült. 2001/13/EK irányelv a vasútvállalatok engedélyezéséről szóló módosított irányelvet harmonizáló jogszabály a 15/2002. (II.27.) KöViM rendelet. 2001/14/EK irányelv harmonizációja a 66/2003. (X.21.) GKM-PM rendelet a vasúti pályahasználati díjról és képzésének elveiről, a 67/2003. (X.21.) GKM rendelet az országos közforgalmú vasúti pálya kapacitásának elosztásáról, valamint az 51/2004. GKM rendelet 26 : vasútbiztonsági tanúsítványról. 2001/16/EK irányelv a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról a 103/2003. (XII.27.) GKM rendelet harmonizálta Csatlakozáskor kért mentességek a vasút kapcsán CD jogtár 25 EUvasuticsomagokPrez_SZA[1], MÁV prezentáció az EU vasúti csomagokról 26 VasutbiztPrez_SZA[1], prezentáció Az Európai Unió vasútjainak biztonsága, a hazai vasútbiztonság tevékenységének és szervezetének kifejlesztése 18

19 Nem minden területen sikerült a csatlakozásunkig teljesíteni az Unió irányleveit, a MÁV esetében, a 2001/12/EK irányelv által elvárt szervezeti szétválasztását sem. A MÁV Cargo Zrt ban jött létre azzal a céllal, hogy a MÁV a piaci liberalizációra felkészüljön azáltal, hogy egy külön szervezetet hoz létre amely az árufuvarozással foglalkozik ben a MÁV Cargo Zrt. privatizációs pályázatot hirdetett. A kiírt tendert az osztrák Rail Cargo Austria és a GYSEV Zrt. konzorciuma nyerte el. A MÁV Zrt januárjában MÁV-csoporttá 27 alakult át, szétválasztva ezzel a személyszállítást és az infrastruktúra kezelését. Létrejött 2007-ben A MÁV-START Zrt., amely a vasút személyszállítási ága lett. A MÁV Zrt. további fontosabb leányvállalatai a következők: - MÁV-TRAKCIÓ Zrt. személyszállítási és árufuvarozási célú vontatási, illetve tolatási tevékenységet végez. - MÁV Ingatlankezelő Kft. fő feladata az ingatlanállományon elvégzett karbantartások, átépítések dokumentálása, kapcsolódó leltározás, selejtezés. - MÁV Vagyonkezelő Zrt. hasznosítja, fejleszti és értékesíti a vasút alaptevékenységéhez szorosan nem kapcsolódó ingatlanokat. - MÁV INFORMATIKA Kft. - MÁV-GÉPÉSZET Zrt. vasúti járművek vizsgálatát, karbantartását, fővizsgálatát, főjavítását végzi. A másik terület ahol mentességet kértünk az Uniótól, a teljes piacnyitás volt. Ez üzleti szempontból nagyobb jelentőségűnek tekinthető január 1-ig a teljes infrastruktúránk 20 %-át nyitottuk meg a vasúttársaságok előtt, a végleges piacnyitás január elsejével történt meg. Számos magán vasúttársaság működik hazánkban a liberalizáció ezen része megvalósult. Az átjárhatóság és műszaki megfelelőség tekintetében még sok teendő van. A 2 és 3 fejezetekben részletesebben írok arról, hogy a vasút mely területein és milyen módon tervezik megteremteni a szükséges feltételeket

20 2. A Transz-Európai hálózat Az 1989-es Strasbourgi csúcson elfogadták a Transz-Európai hálózat (Trans- European Network - TEN) alapelvét es maastrichti szerződés rendelkezett annak létrehozásáról. A TEN hálózat a nemzeti közlekedési hálózatok egységes rendszerbe foglalását, annak Közösségi szemléletű kialakítását, figyelembe véve az együttműködés fontosságát, összekapcsolva a nagyobb közlekedési csomópontokat, közlekedési ágak közötti optimális munkamegosztást, a meglévő nemzeti hálózatok közötti átjárhatóságot jelenti. Az Európai Bizottság és az országok képviselői 1991-ben, Prágában az I. Páneurópai Közlekedési Konferencián egy a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó egységes koncepcióról foglaltak állást, ezt lett a Pán-Európai Közlekedési Folyosók koncepciója ben Bécsben a csatlakozó országok tekintetében meghatározták a TINA (Transport Infrastructure Needs Assessment - Közlekedési Infrastruktúra Igények Felmérése) folyosókat 29, a leendő EU tagországok területére kibővített pán-európai folyosók kiegészítő hálózatát. Az Európai Unió döntést hozott, hogy a korridorok fejlesztésére hosszú távon jelentős forrást biztosít a tagországoknak (pl.:kohéziós Alap, csatlakozás előtt állók számára ISPA) ben a Helsinkiben tartott III. Pán-Európai Közlekedési Értekezleten kibővítették ezeket a folyosókat, a fent említett TINA folyosókkal, így létrejöttek az 28 FF05F231A3A3/0/EUF20_Kozlekedes.pdf

21 úgynevezett Helsinki folyosók. Tíz folyosót hoztak létre, melyek összekötik az Európai Uniót, a Balkánnal és a szovjet utódállamok egyes részeit is hozzácsatolják a hálózathoz. A folyosók: Folyosó Hossza (km) I Helsinki Tallinn - Riga - Kalinyingrád - Gdańsk és Riga - Varsó 550 II Berlin - Poznań - Varsó - Breszt - Minszk - Szmolenszk - Moszkva Nyizsnyij Novgorod III Berlin/Drezda - Wrocław - Katowice - Krakkó - Lviv - Kijev Drezda/Nürnberg - Prága - Brno - Pozsony - Győr - Budapest - Arad Craiova Szófia Isztambul IV/a: Brno - Bécs (csak vasút) IV/b: Arad - Bukarest Konstanca IV IV/c: Szófia Theszaloníki Velence - Trieszt/Rijeka - Ljubljana - Maribor - Budapest - Ungvár - Lviv Kijev V/a: Bratislava - Zsolna - Kassa Ungvár V/b: Rijeka - Zagreb Budapest V V/c: Ploče - Szarajevó - Eszék Budapest Gdańsk - Grudziadz - Torun - Zebrzydowice Zsolna VI/a: Grudziadz Poznan VI VI/b: Katowice - Ostrava Brno VII VIII A Duna és elérhető az Északi-tenger a Rajna Majna Duna-csatornán keresztül Magyar kikötői : Győr - Gönyű, Komárom, Budapest-Csepel, Dunaújváros, Baja, Mohács Durrës - Tirana - Skopje - Bitola - Szófia - Dimitrovgrad - Burgas Várna Helsinki - Viborg - Szentpétervár Moszkva - Kijev - Ljubasevka - Chişinău - Bukarest - Dimitrovgrad Ormenio - Alexandroupoli IX/a: Ljubasevka Odessza IX IX/b: Kalinyingrád/ Klaipėda - Kaunas - Vilnius - Minszk - Kijev Salzburg - Ljubljana - Zágráb - Belgrád - Niš - Skopje - Theszaloníki. X/a: Graz - Maribor Zágráb X/b: Budapest Újvidék Belgrád X/c: Niš - Szófia - Dimitrovgrad Isztambul X X/d: Veles - Bitola Florina Igoumenitsa (ábra 1.) Helsinki folyosók (Forrás: ) A magyarországi szakaszok (alább) egyben főbb tranzitútvonalaink. 21

22 - A IV. folyosó az osztrák és szlovák határtól indul, Románia felé hagyja el az országot, 410 km közutat és 487 km vasutat ölel fel. - Az V. folyosó Szlovéniánál lép be az országba, az V/B Horvátország, az V/C Szerbia felöl lépi át a határt, majd Budapestről Ukrajna felé hagyja el hazánkat. 784 km közutat, 996 km vasutat tartalmaz. - A VII. folyosó maga a Duna, magyarországi szakasza 378 km. - A X. folyosó B ága Budapestről indul és Szerbiánál lép ki hazánkból. 171 km közutat, és 156 km vasutat foglal magába. (Az 1. mellékletben látható a folyosók magyarországi elhelyezkedése.) Hazánk abban a szerencsés földrajzi helyzetben van, hogy a fent említett folyosók nem csupán áthaladnak országunkon, hanem mind a négy folyosó találkozik is egymással Budapesten. Ez a tény azt a hatalmas előnyt rejti magában a többi országgal szemben, hogy kedvező célpont lehetünk logisztikai központok, ipari parkok számára, hiszen az észak dél és a kelet nyugat irányú forgalom is összetalálkozik Magyarországon, a jó megközelíthetőség pedig vonzza a működő tőkét. Gazdasági versenyképességünk és ezzel szoros összefüggésben az állampolgáraink életmódjának minősége meghatározó mértékben függ a közlekedés fejlettségétől. Az európai munkamegosztásba akkor kapcsolódhatunk be a leghatékonyabban, ha magas színvonalú infrastrukturális feltételeket tudunk biztosítani. Bár Magyarország közlekedése sokat fejlődött 1990-től számítva, de még jelentős lemaradást kell behozni, ahhoz hogy valóban fejlett közlekedési hálózatunk legyen. A kormány felismerve ennek szükségességét alkotta meg a re vonatkozó magyar közlekedéspolitikát, amelyet az Országgyűlés a 19/2004. OGY 30 határozattal fogadott el, melyben egyetért a pán európai folyosók magyarországi bővítésének fontosságával. Magyarország 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult. A fejlesztési irányok kijelölését és a támogatások felhasználásának stratégiai irányelveit foglalja össze az Új Magyarország Fejlesztési Terv. E terv keretén belül került megfogalmazásra a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP),

23 mely a közlekedésfejlesztéseit megalapozó operatív program. A KÖZOP kiemelt feladatának tekinti, hogy a gazdaságilag és műszakilag indokolt projektek az ország versenyképességének és a társadalom kohéziójának növelését elősegítve jobb struktúrájú és minőségű, biztonságosabb, intelligensebb és környezetbarát közlekedési rendszert eredményezzen és hozzájáruljon a területi különbségek mérsékléséhez. 31 A KözOP keretein belül tervezzük megvalósítani, az Európai Parlament és a Tanács 884/2004/EK határozata (mely határozat a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló 1692/96/EK határozat módosításáról szól) alapján kiemelt fontosságú projektnek tekintett Hegyeshalom Budapest Szolnok Lökösháza és a Bajánsenye Zalaegerszeg Boba Budapest Szolnok Nyíregyháza Záhony vasúti vonalak fejlesztését A magyar KözOP keretből 753 millió euró 32 került elkülönítésre a vasúti beruházások számára. A as időszakban megvalósításra kerülő vasúti infrastrukturális beruházások az alábbiak: - Budapest Cegléd Szolnok Lőkösháza vonalszakasz rehabilitációjának III. üteme, a IV. számú Helsinki folyosó részeként. A III. ütem keretében Gyoma Békéscsaba szakasz rehabilitációjára, és Békéscsaba és Lőkösháza között a második vágány megépítésére kerül sor. Ennek következtében a vonal teljes hosszában kétvágányúvá válik. Napjainkban Gyoma állomás fejlesztése történik. A felújítás eredményeként a szakaszon km/h sebesség is elérhető lesz a közlekedés során. - Budapest Székesfehérvár vonalszakasz felújítása, az V. számú Helsinki korridor részeként összeköti hazánkat a Földközi tengerrel. - Győr Pápa Celldömölk Boba vonalszakasz rehabilitációja, és villamosítása. Ez a vonalszakasz összekapcsolja a IV. és az V. páneurópai folyosót. Jelentős menetidő csökkenés várható a vonal fejlesztésétől, mivel a vonalon 120 km/h sebességgel közlekedhetnek majd a szerelvények, valamint mozdonycserékre sem lesz szükség old

24 - Szolnok Szajol Debrecen vonalszakasz rehabilitációjának I. üteme. Ez a vonal az V. számú Helsinki folyosó folytatása, mely Záhonyon keresztül fut tovább Ukrajnába. - Záhony zászlóshajó program 33, melyről a 2090/2007. (V.23.) Kormányhatározatban rendelkezik. A határozat a záhonyi térség gazdaságfejlesztési programját komplex programnak nyilvánította. Ennek a programnak a részeként megvalósul az árufuvarozási határátmenetet biztosító széles és normál nyomtávú hálózat fejlesztése, valamint a vontatóvágány hálózatának felújítása, ami az árufuvarozási és logisztikai kapacitások kiszolgálásánál játszik fontos szerepet. Záhony hazánk legfontosabb vasúti határátkelőhelye, mivel itt bonyolódik le az országot átszelő Kelet Nyugat irányú vasúti áruszállítás nagy része. Az V. páneurópai folyosó részeként összeköti Ukrajnát Európával, majd Kijevben a IX folyosóhoz csatlakozva egészen Moszkváig, valamint Moszkva Horgors 34 útvonalon Kínáig eljutunk, így mondhatjuk, hogy a Földközi tengert köti össze Kínával ez a folyosó. Kínával a vasúti összeköttetés, annak üzleti jelentőssége semmiképpen sem utópia (a 2. sz. melléklet mutatja az európai és az ázsiai hálózat csatlakozási pontjait). Ez a szállítási útvonal az 1990-es évek Kelet Európában történt rendszerváltása után jelentőségét elvesztette, de mintegy újraéledve az első konténer vonat januárjában lépte át záhonyi határunkat. Ebben az esetben a végállomás Németország volt. Kína egyik legnagyobb piaca az Európai Unió, azon belül is Németország. A Távol-Keletről induló forgalom nagy része napjainkban tengeri úton, konténerekben érkezik Európába, ennek következtében a kikötők gyakran elérik kiszolgálási kapacitásuk felső határát, ezáltal gátolják a forgalom növekedését. Ennek a problémának megoldására nyújt lehetőséget a szárazföldi vasúti szállítás, mely nem utolsó sorban nappal rövidebb ideig tart mint a tengeren történő hajózás, és a konténereket csupán egyszer adott esetben Záhonyban kell átrakni a nyomtáv váltás miatt. Nagy jelentőséggel bír, hogy az első szállítmány hazánkon keresztül érkezett az Unióba, de fontos tudni, hogy ha nem megfelelő a szolgáltatás színvonala melyet nyújtani tudunk, ez a 33 elindul_a_zahony_zaszloshajo_program_.html

25 forgalom akár Lengyelországban, akár Szlovákiában is beléphet Európába. Ezért is kiemelt fontosságú a Záhony zászlóshajó program. Záhony Magyarország és egyben az EU keleti határa, és előreláthatólag az is marad még jó ideig. A nyomtáv váltás miatt árumegállító joga is van, ami egy kényszerhelyzetet teremt, hiszen a keletről érkező árut át kell rakni, hogy útját tovább folytathassa. Mindamellett lehetőség is, hiszen előfordulhat, hogy az Európa Unióba érkezett árut, félkész termékeket, nyersanyagokat átrakás közben raktározni, tárolni kell. Akár egy raktározási bázis készletre is szükség lehet, ami folyamatos árukiszolgálást tesz lehetővé az Európai Unió belső piacaira. Záhonyban jelenleg 140 ezer m2 szabadtéri és 7500 m2 fedett vámszabad terület áll rendelkezésre, a raktározási igények kiszolgálására 35. Várhatóan a térség forgalma 2015-re megháromszorozódik, melynek jelentős részét a vasúti szállítás adja majd. Amennyiben egy terület, az infrastruktúra fejlettsége miatt vonzó szállítási útvonallá válik, a megnövekedett forgalom vonzza a befektetőket, ezáltal maga a térség is fejlődik. Így történt ez Kecskemént esetében is, ahol az egyik legfontosabb tényező, a Mercedesberuházás számára a már meglévő M5-ös autópálya, a tervezett M8-as autópálya, M44-es autóút volt, valamint fontos tényező, hogy a IV., X. páneurópai folyosók is a város mellett haladnak el. A Daimler AG beruházásának hatására már az építési munkálatok során több kecskeméti vállalkozás is előauditon esett át, a műszaki oktatás tananyagának fejlesztése, szakmák átrendezése folyik a szakiskolákban, a megváltozott igények kiszolgálása érdekében. Záhony keleti kapuként szolgál. Ennek következtében jelentős tranzit forgalom lebonyolításával kell számolni, de a cél ennek a forgalomnak minél nagyobb mértékű megállítása, értéknövelő beavatkozás után annak továbbértékesítése, felhasználása. A vasútfejlesztési projekt megvalósítása miatt a térség vonzereje jelentős lesz az ipari és logisztikai beruházások számára. Ezért az elősegíti az elmaradott térség felzárkózását, szerepének felértékelődését. Segíti a térség bekapcsolását Kelet- és Nyugat-Európa, valamint Európa és a Távol-Kelet közötti kapcsolat élénkítésével az európai és ázsiai vérkeringésbe

26 A TEN folyosók fejlesztésére, kiépítésére nyújtott támogatásokkal, a vasúti hálózatokon a sebesség növelhető, így a közúttal szembeni egyik hátránya (sok a sebességkorlátozott vonal, hosszabb menetidő) csökkenthető. A műszaki területeken és az infrastruktúrán végrehajtásra kerülő fejlesztések segítik az átjárhatóságot, így a vasút liberalizációjának egy fontos elemét is. Hiszen ha minden ország, minden vasúttársaság a liberalizáció lelkes híve, de a technológiai feltételek azt nem teszik lehetővé, akkor sajnos az csak elméletben tud megvalósulni. Fontos észrevennünk, hogy a páneurópai folyosók megépülése következtében, bár hazánknak nincs tengerpartja, de több kikötővel is közvetlen kapcsolatba kerülünk Trieszt, Rijeka, Ploče, Isztambul, Theszaloniki, Konstanca. A hosszabb távú, nagyobb mennyiségű áruk mozgatása során a vasúti szállítás jelenleg is előnyben van a közútival szemben, melyről a 2. fejezetben még bővebben értekezem, egy liberalizált határonkénti megállóktól mentes vasúti szállítás még nagyobb előnyökre tud szert tenni. 26

27 3. Az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszer A vasúti liberalizáció egyik már említett fontos eleme az ERTMS 36 azaz a European Rail Traffic Management System, Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszer. Kialakítása szükséges, mivel a tagországok vasútjai hosszú időn át önállóan fejlesztették saját vasúti rendszereiket. A háború után sokáig úgy látták a tagállamok, hogy országuk biztonsága érdekében nagy előnnyel jár, ha a vasúti biztonsági-, kommunikációs rendszerek, a vontatási feszültségnem, a nyomtáv eltérések megmaradnak. Ennek következtében az Európai Unió vasúti integrációja során sok különféle rendszerrel találkozott, mely eltérések napjainkban is fennállnak, és a már említett folyamatos, határokon áthaladó vasúti közlekedés jelentős gátját képezik. A határokon személyzet- és mozdonycserék, illetve különböző kiegészítő berendezések beépítése szükséges, hogy folyamatos szolgáltatást tudjanak nyújtani a társaságok, és ezek a készülékek jelentős anyagi terhet rónak az üzemeltetőre. A vasúti közlekedés számos problémájára megoldást nyújthat egy egységesített közlekedésirányítási rendszer, ezért is célozta meg a Közösség a vasúti rendszerek egységesítését. Már 1989-ben elkezdődtek az ERTMS fejlesztését megalapozó tevékenységek. Az ERTMS-nek 3 részterülete van: - közlekedésirányítás (ETML), főleg a forgalomirányítás, és menedzselési feladatokat öleli fel,

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

Az első, a második és a harmadik vasúti csomag az EK szabályozásában

Az első, a második és a harmadik vasúti csomag az EK szabályozásában Az első, a második és a harmadik vasúti csomag az EK szabályozásában Előzmények Az Európai Közösség a nyolcvanas évek végéig a vasúti közlekedést a tagállamokban működő államvasutak természetes monopóliumának

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Közép-Európa oly közel és mégis oly távol

Közép-Európa oly közel és mégis oly távol Közép-Európa oly közel és mégis oly távol Balatonföldvár, 2013. május 14. Szilágyiné Bátorfi Edit V4 és KEK nemzeti koordinátor főosztályvezető-helyettes Külügyminisztérium Tartalom I. A régió meghatározása,

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

A vasúti szektor strukturális fejlődése Európában

A vasúti szektor strukturális fejlődése Európában A vasúti szektor strukturális fejlődése Európában Dr. Kovács Imre az Igazgatóság elnöke, CEO Zrt. Siófok, 2017. február 23. A vasúti közlekedési rendszer átalakulásának folyamata az ezredfordulóig A közlekedés

Részletesebben

VASÚTI ÁRUFUVAROZÁS Kohlmann Balázs GYSEV CARGO Zrt. Osztályvezető helyettes Értékesítési és Marketing Egység

VASÚTI ÁRUFUVAROZÁS Kohlmann Balázs GYSEV CARGO Zrt. Osztályvezető helyettes Értékesítési és Marketing Egység VASÚTI ÁRUFUVAROZÁS 2013.11.07. Kohlmann Balázs GYSEV CARGO Zrt. Osztályvezető helyettes Értékesítési és Marketing Egység TARTALOM 1) Vasúti árufuvarozás európai helyzetkép - jogszabályi környezet, liberalizáció

Részletesebben

HajózásVilág konferencia

HajózásVilág konferencia HajózásVilág konferencia Vasúti és folyami árufuvarozás: együttműködési lehetőség vagy konkurenciaharc? Vernes András ügyvezető igazgató Budapest, 2017. 03. 30. 1 Fejlesztéspolitikai célkitűzések Cél:

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

USE ONLY EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI

USE ONLY EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI 1. Észak-Európa Norvégia Oslo Svédország Stockholm Finnország Helsinki Dánia Koppenhága Izland Reykjavík 2. Nyugat-Európa Nagy-Britannia vagy Egyesült Királyság, United Kingdom

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja

Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Előadásvázlat MMK tanulmány Mi a Duna Régió Stratégia? Magyarország DRS szerepe,

Részletesebben

A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása

A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása Jobbágy Valér GKM 2. NFT (NSRK) mérföldkövek OP második draft + Ex-ante indítása: 2006. április Partnerség: már megkezdődött NSRK, OP véglegesítés és leadásuk:

Részletesebben

ALSCHER TAMÁS VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK

ALSCHER TAMÁS VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK ALSCHER TAMÁS VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK JOGSZABÁLYOK ÉS INTÉZMÉNYEK VASÚTSZABÁLYOZÁSI ISMERETEK MINDENNEK A KEZDETE XVI. század bányászati célú lóvasúti vontatás fa nyompálya 1760 Anglia; első vaspálya

Részletesebben

A magyar vasúti árufuvarozás aktuális kérdései

A magyar vasúti árufuvarozás aktuális kérdései A magyar vasúti árufuvarozás aktuális kérdései Dr. Kovács Imre Az Igazgatóság elnöke, CEO Zrt. A magyarországi szállítási piac stagnál 2008 = 100% 103,2% 104,9% 100% 100,0% 93,9% 94,5% 95,3% 94,2% 97,9%

Részletesebben

Vasúti korridorok Európában. Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató, GYSEV Zrt.

Vasúti korridorok Európában. Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató, GYSEV Zrt. Vasúti korridorok Európában Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató, GYSEV Zrt. Mi célt szolgálnak a közlekedési folyosók, miért alakultak ki? Napjaink közlekedési folyosói un. multimodális korridorok, vagy

Részletesebben

Miért építünk autópályákat?

Miért építünk autópályákat? Miért építünk autópályákat? Uniós források magyar történetek Konferencia a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, 2008. november 19. Németh Nándor, MTA KTI 2003. évi CXXVIII. törvény pán-európai

Részletesebben

Normál és széles nyomtávú vasúti vonal találkozása

Normál és széles nyomtávú vasúti vonal találkozása Normál és széles nyomtávú vasúti vonal találkozása Európa Ázsia Európa legfontosabb vasúti folyosóit magába foglaló Pán-európai vasúti hálózat több, kontinenst átszelő irányvonala érinti Magyarország területét

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

A magyar közúti árufuvarozás helyzete, kihívásai. Budapest, október 4. Kovács Kornél osztályvezető

A magyar közúti árufuvarozás helyzete, kihívásai. Budapest, október 4. Kovács Kornél osztályvezető A magyar közúti árufuvarozás helyzete, kihívásai Budapest, 2017. október 4. Kovács Kornél osztályvezető 1 Magyarország közúti áruszállítási teljesítményének és volumenének alakulása 2001-2016 45000 40000

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Dr. Zentai Zoltán Jogi Igazgató GYSEV CARGO Zrt.

Dr. Zentai Zoltán Jogi Igazgató GYSEV CARGO Zrt. Dr. Zentai Zoltán Jogi Igazgató GYSEV CARGO Zrt. 8 egyezmény 4 mérföldkő IÜG CIM COTIF 1890 1924 1933 1952 1961 1970 1980 1999 Kezdetek Hidegháború Intézményesülés Liberalizáció KTN 2016.09.20 CIM 2 KTN

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, május A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, május A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, 2015. május 12-14. A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai Dr. Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár Nemzeti

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 14. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 14. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 14. (OR. en) 13231/16 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Előző dok. sz.: 12390/16 Tárgy: a Tanács Főtitkársága TRANS 387 ENV 659 REGIO 88

Részletesebben

A magyar vasút fejlődési irányai

A magyar vasút fejlődési irányai 3.2.6. A magyar vasút fejlődési irányai A Pán-európai vasúti folyosók A Páneurópai folyosók magyar szakaszai (2000. augusztus) A TINA vasúti folyosók Magyarországon Magyarországot érintő Helsinki folyosók

Részletesebben

A szállítmányozók szerepének változása a vasúti árufuvarozásban

A szállítmányozók szerepének változása a vasúti árufuvarozásban A szállítmányozók szerepének változása a vasúti árufuvarozásban Zrt. Dr. Kovács Imre CEO, az Igazgatóság elnöke Zrt. Budapest, 2017. november 9. Tartalomjegyzék A vasúti árufuvarozás liberalizációja A

Részletesebben

A VPE Kft. és a vasútvállalatok

A VPE Kft. és a vasútvállalatok XVII. A magyar közlekedés helyzete az EU-ban Konferencia A VPE Kft. és a vasútvállalatok Pósalaki László pályahálózat kapacitás-elosztási osztályvezető posalakil@vpe.hu Érintett témakörök A versenyképes

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Közlekedéspolitika az i Unióban Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Az i Unió joga Közlekedés, közlekedéspolitika Gazdasági megfontolások, versenyképesség Környezetvédelem Közlekedésbiztonság Technikai-műszaki

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)

Részletesebben

Az RFC-11 Borostyán árufuvarozási korridor létrehozása és bővítésének lehetőségei. Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató GYSEV Zrt.

Az RFC-11 Borostyán árufuvarozási korridor létrehozása és bővítésének lehetőségei. Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató GYSEV Zrt. Az RFC-11 Borostyán árufuvarozási korridor létrehozása és bővítésének lehetőségei Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató GYSEV Zrt. A GYSEV Zrt. Infrastruktúra-hálózata Leközlekedtetett vonatok, 2016: Személyszállító

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Európa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország

Európa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország Európa 1930 SW SU GE CS CH LI YU ES CS Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország YU Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Jugoszlávia

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt.

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt. A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt. Előadó: KTE Határok Kozák nélküli Tamás partnerség konferencia, 2016. október 6-7. A MÁV-START stratégiája

Részletesebben

Nemzetközi korridorok a GYSEV Zrt. hálózatán Villamosítás és további fejlesztések a vasúti árufuvarozás ösztönzése érdekében

Nemzetközi korridorok a GYSEV Zrt. hálózatán Villamosítás és további fejlesztések a vasúti árufuvarozás ösztönzése érdekében Nemzetközi korridorok a GYSEV Zrt. hálózatán Villamosítás és további fejlesztések a vasúti árufuvarozás ösztönzése érdekében Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató Az árufuvarozás jelentősége a GYSEV stratégiájában,

Részletesebben

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Radisson SAS Béke Hotel Dr. Orosz Csaba Dr. Orosz Csaba ügyvezetı igazgató okleveles építımérnök TeRRaCe Kft Nemzetközi kitekintés Több jelentıs

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben SZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKA Osztrák vasutak a közép-európai környezetben Az európai teherszállításban mindinkább háttérbe szorulni látszik a vasúti közlekedés. Az európai fejlesztési programok talán térségünkben

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.5. COM(2014) 338 final 2014/0172 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az OTIF felülvizsgálati bizottságának 25. ülésén a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezménynek (COTIF)

Részletesebben

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok dr Sárosi György Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok A veszélyes áruk szállítására megbízható hazai statisztikai adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az Eurostat

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak

Részletesebben

Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as számú vasútvonalon

Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as számú vasútvonalon Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as KÖZOP-2.5.0-09-11-2015-0004 1 Előzmények 2007-2013 közötti programozási időszakban teljes felújítások Komplex korszerűsítés; Magas beruházási költség; A rendelkezésre

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató

Részletesebben

V4 infrastruktúra fejlesztés az EU keleti határán diplomáciai kihívások a V4 észak-déli közlekedési magas szintű munkacsoport felállításában

V4 infrastruktúra fejlesztés az EU keleti határán diplomáciai kihívások a V4 észak-déli közlekedési magas szintű munkacsoport felállításában V4 infrastruktúra fejlesztés az EU keleti határán diplomáciai kihívások a V4 észak-déli közlekedési magas szintű munkacsoport felállításában Budapest, 2014. május 13. Szabó István L. V4 közlekedési koordinátor

Részletesebben

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Közúti pályák (BMEKOEAA213) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

Közlekedési Operatív Program keretében között a MÁV Zrt. hálózatán megvalósításra javasolt, előkészítés alatt álló fejlesztések

Közlekedési Operatív Program keretében között a MÁV Zrt. hálózatán megvalósításra javasolt, előkészítés alatt álló fejlesztések Közlekedési Operatív Program keretében 2007-2013 között a MÁV Zrt. hálózatán megvalósításra javasolt, előkészítés alatt álló fejlesztések 2010. június 10. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 1 903 637

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

Közlekedéstan. Gaál Bertalan. Közlekedéspolitika és szabályozás

Közlekedéstan. Gaál Bertalan. Közlekedéspolitika és szabályozás Közlekedéstan Gaál Bertalan Közlekedéspolitika és szabályozás 1 Gazdaságpolitika Gazdaságpolitika: Az állami akaraton keresztül megvalósuló, szakmailag-tudományosan megalapozott, a társadalmi és politikai

Részletesebben

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10. A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

Európai Unió költségvetési időszakában a MÁV Zrt. hálózatán megvalósításra javasolt, előkészítés alatt álló fejlesztések

Európai Unió költségvetési időszakában a MÁV Zrt. hálózatán megvalósításra javasolt, előkészítés alatt álló fejlesztések Európai Unió 2007-2013 költségvetési időszakában a MÁV Zrt. hálózatán megvalósításra javasolt, előkészítés alatt álló fejlesztések 2011. február 25. Az Európai Unió kiemelten támogatja a vasutak fejlesztését

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

NIF ZRT. ELŐKÉSZÍTÉS ALATT ÁLLÓ VASÚTI PROJEKTJEI XX. KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSI ÉS BERUHÁZÁSI KONFERENCIA

NIF ZRT. ELŐKÉSZÍTÉS ALATT ÁLLÓ VASÚTI PROJEKTJEI XX. KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSI ÉS BERUHÁZÁSI KONFERENCIA NIF ZRT. ELŐKÉSZÍTÉS ALATT ÁLLÓ VASÚTI PROJEKTJEI XX. KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSI ÉS BERUHÁZÁSI KONFERENCIA BÜKFÜRDŐ 2019. ÁPRILIS 9-11 BACH RÓBERT VASÚTFEJLESZTÉSI IGAZGATÓ JELENLEGI PROJEKTJEINK Kivitelezés:

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039 A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni

Részletesebben

Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke

Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke E L Ő T E R J E S Z T É S A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2012. OKTÓBER 25 -I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 297/2012. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Javaslat az alsó dunai szakaszon kikötő TEN-T törzshálózatba

Részletesebben

A közösségi közlekedés határon átnyúló lehetőségei

A közösségi közlekedés határon átnyúló lehetőségei A közösségi közlekedés határon átnyúló lehetőségei különös tekintettel a horvát-magyar közlekedési kapcsolatokra Dr. Mosóczi László közlekedésért felelős helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt.

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Vasúti szállítás Magyarországon Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Magyarországi áruszállítás helyzete és kilátásai Nemzetközi kitekintés vasúti árufuvarozás Versenytársak Gazdasági válság

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

1. táblázat - A világ tűzeseteinek összesített adatai az országokban ( )

1. táblázat - A világ tűzeseteinek összesített adatai az országokban ( ) 1. táblázat - A világ tűzeseteinek összesített adatai az országok (1993-2007) Év Országok Összes lakosság /milliárd fő/ Tűzesetek /millió db/ Tűzesetben elhunytak /ezer fő/ 1000 lakosra jutó tűzesetek

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

A közúti közösségi közlekedés kérdései tulajdonosi szcenáriók

A közúti közösségi közlekedés kérdései tulajdonosi szcenáriók A közúti közösségi közlekedés kérdései tulajdonosi szcenáriók Fülöp Attila igazgató-helyettes MNV Zrt. Társaságokért Felelős Igazgatóság Harkány, 2016. november 10-11. A Volán Közlekedési Központok régiók

Részletesebben

Árufuvarozó vasútvállalatok 2013

Árufuvarozó vasútvállalatok 2013 NEWS - V0 elkerülő 1968 óta a második tervezett új vasútvonal (Őriszentpéter) Budapest tehermentesítés Fejlődés az építőiparban Finanszírozás: Kínai Fejlesztési Bank és Uniós források Tervezett vonalátadás:

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

Új Fehér Könyv a Közlekedésről

Új Fehér Könyv a Közlekedésről Új Fehér Könyv a Közlekedésről Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához Úton egy versenyképes és erőforráshatékony közlekedési rendszer felé 1 Tartalom 1. Az európai közlekedési

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt. 2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és

Részletesebben

k i e g é s z í t ő a j á n l á s a

k i e g é s z í t ő a j á n l á s a H/6195/60. Az Országgyűlés Gazdasági bizottságának Idegenforgalmi bizottságának Környezetvédelmi bizottságának Önkormányzati bizottságának Területfejlesztési bizottságának Tisztelt Országgyűlés! k i e

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár 2 3 Szolgáltatási struktúra 2015.évi adatok alapján Menetrendi teljesítmény *Km/év+ Helyközi Szolgáltatók

Részletesebben

Közlekedéspolitikai fejlesztési irányok a versenyképes közúti fuvarozásért. Dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár

Közlekedéspolitikai fejlesztési irányok a versenyképes közúti fuvarozásért. Dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár Közlekedéspolitikai fejlesztési irányok a versenyképes közúti fuvarozásért Dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár CÉL: 2030-ra Magyarország Európa top 5 országába kerül az életminőség

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet

Részletesebben

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra

Részletesebben

Európai célok, elvárások, módszerek - Az EU közlekedésfejlesztési stratégiája. Pelczné Dr. Gáll Ildikó Az Európai Parlament alelnöke

Európai célok, elvárások, módszerek - Az EU közlekedésfejlesztési stratégiája. Pelczné Dr. Gáll Ildikó Az Európai Parlament alelnöke Európai célok, elvárások, módszerek - Az EU közlekedésfejlesztési stratégiája Az Európai Parlament alelnöke Miért van szüksége az Uniónak közlekedéspolitikára? Gazdasági növekedés, munkahelyteremtés Ellátási

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A MÁV Zrt. együttműködései a V4 országok pályahálózat működtetőivel. HUNGRAIL Magyar Vasút konferencia október 3.

A MÁV Zrt. együttműködései a V4 országok pályahálózat működtetőivel. HUNGRAIL Magyar Vasút konferencia október 3. A MÁV Zrt. együttműködései a V4 országok pályahálózat működtetőivel Veszprémi László üzemeltetési vezérigazgató-helyettes MÁV Zrt. HUNGRAIL Magyar Vasút 2017. konferencia 2017. október 3. 1 Tartalom Együttműködés

Részletesebben

A vasúti pálya felújítása, karbantartása a forgalmi szakszolgálat szemszögéből

A vasúti pálya felújítása, karbantartása a forgalmi szakszolgálat szemszögéből Üzemeltetési vezérigazgató-helyettesi szervezet Forgalmi főosztály Kiss Gábor főosztályvezető 2017. Szeptember 20. A vasúti pálya felújítása, karbantartása a forgalmi szakszolgálat szemszögéből 1 1. Menetrendszerűség

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései

XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései 2017. szeptember 7-8. Somodi László Vasútfejlesztési igazgató NIF Zrt. Kötöttpályás városi és elővárosi szállítás fejlesztése A NIF Vasútfejlesztésre jutó lehetőségek

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

Üzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben

Üzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben Szaktudás. Üzembiztonság. Hatékonyság. Üzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben Virág István igazgató Bükfürdő, 2019. április 09-11. XX. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben