Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség

Átírás

1 Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Ügyiratszám: /2014. Ea: dr. F z István dr. Heged s Márta Filakné Enyedi Andrea Radócz Zoltán Tárgy: RG-MOBIL Kft. Mórahalom homokbánya vertikális b vítés környezetvédelmi engedély H A T Á R O Z A T A /2005. sz. környezetvédelmi engedélyt az RG-MOBIL Kft. (1095 Budapest, Boráros tér lh. 3. em. 3.; KÜJ száma ) nevére átírva, valamint a TESZT Kft. (Békéscsaba, Bartók Béla út 23/A 9/36.) által készített, és október 9-én benyújtott környezeti hatásvizsgálati tervdokumentáció és kiegészítése alapján aktualizálva, és egységes szerkezetbe foglalva az alábbiak szerint adom ki: Az RG-MOBIL Kft. (1095 Budapest, Boráros tér lh. 3. em. 3.) részére a Mórahalom II. védnev homokbányában (Mórahalom, 035/1, 035/5, 035/6, 035/7 hrsz.) folytatott homokbányászat és tervezett vertikális b vítés tevékenységhez - a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet - továbbiakban R sz. melléklet 19. pontja szerinti (Egyéb bányászat (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe), kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet méretmegkötés nélkül; TEÁOR szám: 08.12: kavics-, homok-, agyagbányászat - El írások: Víz- és földtani közeg min ségének védelme: környezetvédelmi engedélyt adok. 1. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rend. 10 (2) bekezdés alapján tilos az 1. számú melléklet szerinti szennyez anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezet anyagnak felszín alatti vízbe történ közvetlen bevezetése, valamint bevezetése minden olyan mesterséges tóba, amelyet a földtani közeg kitermelésével és ezáltal a felszín alatti víz feltárásával hoztak létre, így különösen a bányatavakba, illetve jóléti tavakba. 2. Ugyanezen rendelet 10. (1) értelmében a felszín alatti vizek jó min ségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység nem eredményezhet kedvez tlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke, vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció. 3. A bányam velés befejezésekor, valamint azt követ en 3 évente a bányató vízmin ségének állapotát akkreditált laboratóriumi vízmintavétellel, és laborvizsgálattal ellen rizni kell a következ komponensekre: ph, KOIkr, ammónium, nitrát, szulfát, foszfát, TPH. A vizsgálati eredményeket és a jegyz könyvet a felügyel ségre meg kell küldeni. 4. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. 21. értelmében, a vizek igénybevétele csak olyan módon történhet, amely a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, min ségi megújulását nem veszélyezteti. 5. A bányába telepített gépek üzemeltetésekor a biztonsági el írásokat be kell tartani, a talaj, közvetve a talajvíz szennyez désének elkerülésére. 6. Havária esetén a felügyel séget azonnal értesíteni kell. Hulladékgazdálkodás: 7. Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképz dés megel zését, a keletkez hulladékok mennyiségének csökkentését. 8. A munkagépek szervizelése csak szakszervizben történhet. 9. A bánya területén történ üzemanyag feltöltés (tankolás) csak m szaki védelemmel ellátott területen végezhet. 10. Az esetlegesen elcsöpög üzemanyagot azonnal fel kell itatni, és azt veszélyes hulladékként kell kezelni. Központ: 6721 Szeged, Fels -Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás: hétf, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap:

2 2 11. A hulladék termel je, tulajdonosa köteles a birtokában lév, bármely tevékenységb l származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. -ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon gy jteni. 12. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás), illetve hasznosítónak való átadás fogadható el. 13. A hulladékok csak engedéllyel rendelkez hulladékkezel nek adhatók át. 14. A keletkez hulladékokról a 440/2012. (XII. 29.) Kormány rendelet el írásai szerint részletes nyilvántartást kell vezetni, illetve a rendelet el írásai szerinti adatszolgáltatást kell a felügyel ség felé teljesíteni. Leveg védelem: 15. A bányányában a kitermelést úgy kell végezni, hogy a 035/2 és 035/4 hrsz.-ú tanyáknál, szállóporra vonatkozóan, a 4/2011. (I.14.) VM rendelet szerinti immissziós határérték teljesüljön. 16. A bánya üzemeltetését a kiporzás minimalizálása érdekében úgy kell végezni, hogy a kiszállításra kerül homok földnedves állapotú legyen. 17. A bánya szállítási útvonalait, olyan gyakorisággal szükséges locsolni, hogy az kiporzást ne okozzon. 18. A szállító járm vek által a szilárd burkolatú közútra felhordott ásványanyagot, talajt olyan s séggel kell letakarítani, hogy az kiporzást ne okozhasson. Zajvédelem: 19. A bányatelken üzemel zajkelt berendezések karbantartásával biztosítani kell a bányászati tevékenység alacsony mérték zajkibocsátását. 20. A bányatelken végzett tevékenység zajhelyzetének megváltozását az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ségre be kell jelenteni. 21. A zajvéd töltés megépítése után is a zajvédelmi hatásterületen védend tanya épületek lesznek, ezért a bánya üzemeltet jének, zajkibocsátási határérték-kérelmet kell benyújtania felügyel ségünkre. 22. Szabványos zajméréssel igazolni kell az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség felé, hogy a zajvédelmi töltés megépítésével a zajkibocsátási hatásterületen lév ingatlanoknál határérték feletti zajkibocsátás nem történik. Természetvédelem: 23. Védett és fokozottan védett madárfajok megtelepedésének elkerülésére a bánya területén április-május hónapban a bányászati tevékenységet folyamatosan folytatni kell, illetve a kialakult meredek partfalakon a madarak távol tartásáról gondoskodni kell pl.: partfalak hálós takarásával. Megoldás lehet a madarak fészkelésére alkalmas (függ leges), de bányászati tevékenységgel nem érintetett partfalak abból a célból történ kialakítása, hogy a madarak a bányászati tevékenységgel nem érintett falszakaszokon telepedjenek meg. 24. Amennyiben a bányatelek területén védett vagy fokozottan védett madárfajok telepednek meg, úgy a fészket tartalmazó falszakaszokon, valamint azok 10 m-es körzetében április 15. és augusztus 20. közötti id szakban mindennem bányászati tevékenységet szüneteltetni kell. A lakott partfalak 10 méteres körzetében az emberi jelenlétet mell zni kell a madarak költése zavartalanságának biztosítása érdekében. 25. Védett madarak (partifecske, gyurgyalag) megtelepedését haladéktalanul jelenteni kell a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és az ATI-KTF felé. Határid : észlelést követ en azonnal 26. A bányam velés károsan nem befolyásolhatja az érintett bánya közelében lév természetközeli él helyeken (természeti területeken) található védett fajok egyedeit. 27. A bányaüzem a közelben lév természetközeli él helyek (természeti területek) vízháztartását károsan nem befolyásolhatja. A természetközeli él helyeken (természeti területeken) talajvíszint csökkenést nem okozhat a kitermelés. 28. Minden évben él világ-monitorozást kell végezni a bányaterület közelében található természetközeli él helyek (természeti területek) ingatlanjainak a megvizsgálásával. A monitoring vizsgálatot a környezetvédelmi engedély joger re emelkedését követ en, a bányabezárásig minden évben el kell készíteni, annak eredményeit tárgyév szeptember 1-jéig be kell nyújtani a felügyel ségre. A második évt l kezd en a tárgyévi eredményeket össze kell vetni az el évek eredményeivel, részletesen elemezni kell az esetleges változásokat és annak okait. Határid : évente egyszer, szeptember 1-jéig 29. Az üzemelés során a bányam velés által nem érintett ingatlan részeket, pilléreket gyommentesíteni kell, felmagzás el tt, évente minimum kétszeri kaszálással. Határid : évente kétszer A szakhatóságok el írásai: 1. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv CSR/039/ /2013.számú állásfoglalása: A Mórahalom II. homokbánya b vítésének környezeti hatásvizsgálati eljárásában közegészségügyi szempontból az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom:

3 3 - Az el írások szerinti zajterhelési határértékeket be kell tartani a beruházási terület környezetében él k és tartózkodók egészségének megóvása érdekében. - A tevékenység végzése során a leveg tisztaságára vonatkozó szabályok betartása szükséges. - A talajvízszint alá történ lem velés esetén a kialakuló bányatavat olyan célra lehet hasznosítani, amely az emberi egészséget közvetlenül illetve közvetve nem veszélyezteti. Közegészségügyi szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Közegészségügyi szakhatósági állásfoglalásom az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség által az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntet végzés elleni fellebbezésben támadható meg. 2. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 15.2/5243-2/2013. számú állásfoglalása: A Csongrád Megyei Kormányhivatal, Növény és Talajvédelmi Igazgatóság, RG MOBIL Kft (1095 Budapest, Boráros tér 7), mint ügyfél részére, a Mórahalom 035/1,7,5,6 hrsz-n területen (Mórahalom II. homokbánya) homokbánya b vítés környezeti hatásvizsgálata ügyében az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség /2013 számú megkeresésére kiadja az alábbi SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁST: A Csongrád Megyei Kormányhivatal, Növény és Talajvédelmi Igazgatóság a Mórahalom 035/1,7,5,6 hrsz-n területen (Mórahalom II. homokbánya) homokbánya b vítés környezeti hatásvizsgálata ügyében szakhatósági állásfoglalása a következ : A munkálatok megkezdése el tt amennyiben 400 m 2 -nél nagyobb területet érintenek a talajmunkálatok, akkor talajvédelmi tervet kell készíttetnie a beruházónak. A vizsgálati dokumentáció elfogadását javaslom Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen fellebbezésnek nincs helye, csak az érdemi határozat elleni fellebbezéssel támadható 3. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Mórahalmi Járási Hivatal Járási földhivatala /2013. sz. állásfoglalása: A Mórahalmi Járási Földhivatal, mint illetékes ingatlanügyi hatóság az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség megkeresésére a Mórahalom II. homokbánya b vítése vonatkozásában a /2013. sz. hivatkozáshoz a term föld mennyiségi védelmére kiterjed en a term földvédelmi szakhatósági hozzájárulását megadja. Amennyiben term föld más célú hasznosítására kerül sor, úgy a term föld igénybevétele el tt a term föld védelmér l szóló évi CXXIX. törvény vonatkozó rendelkezései alapján az illetékes ingatlanügyi hatóságtól köteles kérni a term föld más célú hasznosításának engedélyezését, egyszeri földvédelmi járulék megfizetése mellett. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek helye nincs, jogorvoslati jog az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság határozata ellen nyújtható be. 4. Mórahalom Város Jegyz je 702-6/2014. sz. állásfoglalása: Az RG-MOBIL Kft. (címe: 1095 Budapest, Boráros tér lh. 3. em. 3.) engedélyes december hó keltezés tényállás tisztázására tervdokumentációt nyújtott be az illetékes környezetvédelmi hatósághoz a Mórahalom IL homokbánya b vítése munka tárgyában. A Tárnok Barbara és Miklós Melinda környezetvédelmi szakért tervez k (TESZT Kft Békéscsaba, Bartók Béla út 23/A) által készített el zetes vizsgálati m szaki tervdokumentációval kapcsolatban a jegyz i szakhatósági hozzájárulást feltétel nélkül megadom. 5. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság ATI-VH /2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: Az AIsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség (6721 Szeged, Fels -Tisza part 17.) megkeresésére, RG-MOBIL Kft. (1095 Budapest, Boráros tér 7.1 1h. 3. em. 3.) kérelmére indult Mórahalom II. - homok védnev bányatelek vítése környezeti hatásvizsgálati eljárásához szakhatósági hozzájárulásomat megadom. A bányászati tevékenység befejezését követ en a bányató fenntartásának, hasznosításának (üzemeltetésének) engedélyezéséhez a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosának - a bányabezárással összefügg tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat közlését követ egy éven belül - a vízügyi hatóságtól a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemr l és mellékleteir l szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben foglaltak szerinti mellékletek csatolásával vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérnie.

4 4 A szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal élni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (Ket.) 44. (9) bekezdése alapján csak az I. fokú határozat, illetve az I. fokú eljárást megszüntet végzés ellen benyújtott fellebbezésben lehet. Az engedély érvényességi ideje: a joger re emelkedést l számított 10 év. Jelen engedély joger re emelkedésével a /2005. sz. környezetvédelmi engedély érvényét veszti. A környezetvédelmi engedély el írásaitól eltér en folytatott tevékenység esetén a felügyel ség határozatában kötelezi a környezethasználót kett százezer forinttól ötszázezer forintig terjed bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határid vel intézkedési terv készítésére, vagy a 20. (9) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. A határozat ellen a közlést l számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyel séghez címzett, de az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel séghez (továbbiakban: felügyel ség), mint els fokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja a jogszabályban meghatározott esetek kivételével a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz ,- Ft, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett el irányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát felügyel ségünk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A jogorvoslati eljárás díja természetes személyek részére az eljárás díjtételének 1%-a, azaz ,- Ft. A kérelmez az eljárás ,- Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette, és az egyéb eljárási költségként felmerült 200,-Ft postaköltséget megtérítette. I N D O K O L Á S A felügyel ség a /2005. sz. határozatában környezetvédelmi engedélyt adott Vass József bányavállalkozó (6782 Mórahalom, IV. ker részére a Mórahalom II. védnev homokbánya (Mórahalom, 035/1, 035/5, 035/6, 035/7 hrsz.) létesítésére. Az engedély január 16-án emelkedett joger re, és a joger re emelkedést l számított 10 évig érvényes. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bánykapitányság március 23-án kelt SZBK/130-8/2011. sz. határozatával a hozzájárult a bányászati jog Aranyhomok Trans Kft. (6782 Mórahalom, Röszkei út 36.) részére október 15-ével történ átruházásához. Az Aranyhomok Trans Kft. (6782 Mórahalom, Röszkei út 36.) március 18-án a Mórahalom II. homokbánya mélyítéses b vítés tárgyú el zetes vizsgálati kérelmet nyújtott be a felügyel ségre. A felügyel ség a július 31-én kelt /2013. sz. határozatában megállapította, hogy a tervezett tevékenység, mely a R. 3. sz. melléklet 19. pontjába tartozik, vízvédelmi, valamint természet- és tájvédelmi szempontok alapján jelent s környezeti hatással jár, ezért az eljárást környezeti hatásvizsgálati szakaszba utalta. Aranyhomok Trans Kft. a döntés ellen fellebbezett, és a fellebbezésben a bányászati jog tekintetében az RG-MOBIL Kft.-re történt jogutódlást jelentett be. Az RG-MOBIL Kft. ugyancsak fellebbezett a döntés ellen. A felügyel ség a fellebbezéseket felterjesztette a másodfokú hatósághoz, ahol az els fokú határozatot helybenhagyó, ill. tájvédelmi szempontból megváltoztató döntés született. A másodfokú határozat megérkezte el tt az Aranyhomok Trans Kft. és az RG-MOBIL Kft. fellebbezéseiket visszavonták, ezért a másodfokú döntés is visszavonásra került. Az RG-MOBIL Kft. a fellebbezés visszavonásával együtt, október 9-én benyújtotta környezetvédelmi engedélykérelmét, és a TESZT Kft. (Békéscsaba, Bartók Béla út 23/A 9/36.) által készített környezeti hatásvizsgálati tervdokumentációt. A felügyel ség /2013. számon vízvédelmi, valamint táj- és természetvédelmi tényállástisztázást kért, ami december 16-án érkezett a felügyel ségre. A tényállástisztázási dokumentáció tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának vízföldtani modellezését a GÁMA-GEO Kft Miskolc, Kisk köt u. 61. végezte. A benyújtott környezeti hatásvizsgálati tervdokumentáció és kiegészítése alapján megállapításra került, hogy az formailag és tartalmilag megfelel a környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeinek. A felügyel ség a benyújtott dokumentáció és kiegészítései alapján a következ ket állapította meg: A bányászati tevékenységet a /2005. számú környezetvédelmi engedély alapján 2006 óta folytatják.

5 A tevékenyég adatai: bányatelek területe: 5,8961 ha velt terület helye: Mórahalom, 035/1, 035/5, 035/6, 035/6. hrsz. Kitermelhet készlet: m 3 Tervezett termelési kapacitás: 400 m 3 /nap, m 3 /év A bányam velés alá vont területének sarokponti koordinátái: EOV X (m) EOV Y (m) , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,88 5 A bányatelek alaplapja: A bányatelek fed lapja: velési szint: Becsült maximális talajvízszint: Munkanap: + 88,50 mbf. + 95,62 mbf + 92,80 mbf + 92,70 mbf 250 db/év A bánya területe Mórahalom belterületi határától D-re, kb. 5 km-re található. Megközelítése a Mórahalom Madarász-tó közötti közforgalmi úthoz DK felé csatlakozó d úton lehetséges. A bányatelek a Mórahalom 035/1, 035/5, 035/6, 035/7 hrsz.-ú ingatlanokon terül el. A bányatelek horizontális kiterjedése (5,8961 ha) a b vítés által nem változik. Vertikálisan a m velési szint alsó határát 4,3 m méterrel mélyebbre kívánják kialakítani (92,8 mbf 88,5 mbf). A napi termelési kapacitást az engedélyes a korábbi 50 m 3 /nap helyett 400 m 3 /nap-ra tervezi megváltoztatni, ami évente ~ m 3 haszonanyag kitermelését jelenti. A kitermelhet készletb l az elmúlt évek során összesen m 3 nyersanyagot bányásztak ki. A további kitermelhet készlet m 3. A bányagödörben a bányam velés befejezése után, a bányatelek teljes területén várhatóan 4,6 ha vízfelület, 3,5 m mélység bányató alakul ki. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lev települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján, felszín alatti víz szempontjából Mórahalom érzékeny település. A vizek mez gazdasági eredet nitrátszennyezéssel szembeni védelmér l szóló 27/2006. (II. 7.) Kormány rendelet alapján Mórahalom nem nitrátérzékeny település. A bányatelek területe nem érint kijelölt vízbázist. A dokumentáció szerint a tevékenységnek nincs országhatáron átnyúló hatása. A tevékenység technológiai folyamata: Lefedés: A bányaterület 30 cm-es fed rétegét letermelik, melyet deponálás után a rekultivációnál hasznosítanak. A haszonanyag egy része száraz fejtési módszerrel, más része a talajvízszint alatti fejtéssel kerül kitermelésre. A vízszint feletti rész kitermelésre homlokrakodó gép használatával történik, majd a kitermeléssel egy m veletben járm re rakják. A talajvíz alatti rész kitermelése úszótagra szerelt zagyszivattyúval történik. A kitermelt nedves homokot depóniatérre halmozzák, majd a leválasztott vizet a bányatóba vezetik vissza. A tájrendezés a bányászati tevékenységgel párhuzamosan zajlik a bányatelek azon részein, ahol a nyersanyag kitermelése s határpillérig, illetve az alaplapig megtörtént.

6 6 A Mórahalom II. homok bányatelek a Duna-Tisza közén, de a Tisza árterén kívül helyezkedik el. Ezért a területen árvíz veszélyeztetettséggel számolni nem kell. A bányatelek környezetében található belvízelvezet rendszer a Gyálai belvízelvezet rendszer szerves részét képezi. Felszíni vizek tekintetében a bányatelek környezetében a Tanasz-semlyék (2 km), a Csipak-semlyék (1,2 km), a Madarász tó (1,3 km), a Madarásztói belvízelvezet csatorna, a Sziksóstói csatorna, valamint a Paphalmi f csatorna található. Jelen belvízcsatorna hálózat befogadója a Gyálaréti holt Tisza. A bányászati tevékenység kapcsán maximum 3,7 ha felület, maximum 6,5 m mélység bányató alakul ki. A bányába telepített munkagépek, üzemanyaggal történ kiszolgálását, m anyag kannákból a szállítójárm vek üzemanyaggal történ kiszolgálását közforgalmú tölt állomásokon végzik. Az esetlegesen elcsöpög üzemanyagot a töml alá helyezett fémtálcával fogják fel. A bányában üzemel gépek illetve szállító járm vek karbantartási munkálatait nem a bányaterületen végzik, hanem szakm helyekben. El írásainkat az alábbi szempontok indokolják: Víz- és földtani közeg min ségének védelme: A felszín alatti víz és földtani közeg védelme érdekében a tevékenység a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet el írásit betartva folytatható. Az egyes szennyez anyagokra vonatkozóan megállapított (B) szennyezettségi határértéket a 6/2009. (IV. 14.) KöM- EüM-FVM rendelet számszer síti. Hulladékgazdálkodás: A tevékenység során keletkez hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelel gy jtésér l és elszállításáról gondoskodnak. Havária mentes üzemeltetés esetén veszélyes hulladék nem keletkezik. Az esetleges helyben történ karbantartás, gépek üzemanyaggal történ feltöltése illetve bekövetkez havária esemény alkalmával keletkez hulladékok elkülönített zárt gy jtése és kezel nek való átadása biztosított. A bányaterületen dolgozók települési hulladékát a bányatelek területén elhelyezett 120 l-es edényben gy jtik, majd a legközelebbi kommunális hulladékgy jt helyre szállítják. Leveg védelem: A bányászati tevékenységet évi max m 3 homok és agyag kitermelésére (8 h/nap) tervezik. A bányászati gépek és a szállítást (max. 25 db/nap 16 m 3 -es szállítási kapacitású tehergépjárm ) végz berendezéseket meghajtó dízel motorok kipufogógázai (CO, NOX, elégetlen CH, SO2, korom légszennyez anyag) a környezetet üzemeltetésükkor kis mértékben terhelik. A víz alóli kitermelés során, a víz kiszivárogtatása céljából a homokot ideiglenesen deponálják az aktuális kitermelés mellett közvetlenül a véd pilléren belül. A deponált homokot kiszáradás után azonnal elszállítják (a kiszáradás átlagosan két nap alatt valósul meg). A tervezett bányászati tevékenység porkibocsátási hatásterületét, a dokumentáció készít je, a bányatelekt l számítva 10 m-en belül határozta meg. A bánya az számú Mórahalom-Ásotthalom összeköt útról, az számú Mórahalom beköt zsákúton, és egy rövid földúton (030 hrsz.-ú földút) keresztül közelíthet meg. A bányászati tevékenység felhagyását követ en a bányászati gépek üzemeltetése megsz nik, amely kedvez hatású lesz a környezet leveg min ségére. Zajvédelem: A bánya területe Mórahalom belterületi határától D-re kb. 5,0 km-re helyezkedik el. A bánya területét ÉNy-i oldalon a 030 hrsz.-ú út, ÉK-i, DK-i oldalon erd, az ÉK-i oldalon a közvetlen szomszédságában a 035/4, 035/3 és 035/2 hrsz.-ú ingatlanon lév tanyák, DNyi irányban a 031/1 és 031/5 hrsz.-ú ingatlanok határolják. A tevékenység végzése során a következ gépekkel, mint zajforrásokkal lehet számolni: úszótagra szerelt zagyszivattyú, homlokrakodó, valamint a szállítást végz teherautók. A bányászati tevékenység végzésekor a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján az üzemvitel figyelembe vételével elvégzett számítások szerint a közvetlen zajvédelmi hatásterület a védend épületek irányába ~89 m. A közvetlen hatásterületen, a védend épületeknél, a zajterhelési határérték teljesülése 2,5 m magas töltéssel biztosítható. A zajvéd töltés megépítése után is a hatásterületen védend (tanya) épületek lesznek, ezért a 284/2007. (X. 29.) Korm r. 10. (1) értelmében a bánya üzemeltet jének, a 93/2007. (XII. 18.) KvVM r. 2. sz. melléklete szerinti, zajkibocsátási határérték-kérelmet kell benyújtania a felügyel ségünkre. Természetvédelem: A bánya területe országos jelent ség védett természeti területet, Natura 2000 területet, nemzeti ökológiai hálózatba tartozó területet nem érint, ugyanakkor a Mórahalom II. homokbánya területe körül több a természet védelmér l szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 23. (2) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva (ex lege) védett természeti terület található. A Körös-éri Tájvédelmi Körzet létesítésér l 146/2012. (XII. 27.) VM rendelet alapján az ex-lege védett természeti területek január 1-jét l részét képezik a Körös-éri Tájvédelmi Körzetnek is. A homokbánya területét l K-i, ÉK-i irányban legközelebbi pontján attól 1200 m- re országos jelent ség védett természeti terület, a Madarász-tó (ex lege szikes tó), ÉNy-i irányban 900 m-re a szintén országos jelent ség védett természeti terület (ex lege szikes tó), a Csipak semlyék; Ny-DNy-i irányban 1200 m-re az ex lege szikes tó, a Tanaszi semlyék található, mely területek Natura 2000 terület részét is képezik.

7 7 Továbbá védett növényfajok él helyeként ismert adatbázisunkban nyilvántartott természeti területek (K1109, K1130, K1112) méteres távolságra találhatók a homokbányától K-i és DNy-i irányban. A fent említett él helyeken er sen vízhatás függ, védett és fokozottan védett növényfajok fordulnak el, pl. mocsári kosbor (Orchis laxiflora subsp. palustris), poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora), pókbangó (Ophrys sphegodes), mocsári n szirom (Iris pseudacorus), szibériai n szirom (Iris sibirica). A december 16-án benyújtott hidrodinamikai modellezés alapján megállapítható, hogy a legszéls ségesebb esetben, vagyis a száraz klimatikus viszonyok mellett a bányászat miatt kialakuló talajvizszint csökkenés a legközelebbi természetközeli él helyet (természeti területet) egyáltalán nem éri el és azokra hatást várhatóan nem gyakorol. (Az elkészített modellszámítással igazolták, hogy a párolgási veszteség miatt kialakuló depressziós tölcsér nem lesz hatással a védett fajokra.) Az elvégzett hidrodinamikai modellezés alapján a tervezett talajvízszint alóli m velés miatt száraz klimatikus (legszéls ségesebb) esetben a bányató párolgása miatt kialakuló talajvízszint csökkenés a keleti irányba található K1130, valamint a DNY-i irányba található K1109 és K1112 kódú legközelebb lév természeti területeteket nem éri el. A modell alapján a bánya 1 cm es vízszintcsökkenés határa a száraz klimatikus viszonyok között mintegy 250 méterre tehet. A bányaterületek partfalaiban megteleped védett és fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) fészkelésének biztosítása érdekében a természet védelmér l szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 8. (1); 9. (1); 17. (1) és 43. (1) bekezdéseiben foglaltakat be kell tartani. A hálós takarással megel zhet a védett fajok megtelepedése. Az esetleges megtelepedés esetén a költés zavartalanságának biztosítása szükséges a Tvt. 43. (1) bekezdése alapján ( Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, él -, táplálkozó-, költ -, pihen - vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. ) A bánya közelében lév természeti területek jó természetesség él helyek, melyek él világának a meg rzése a természet védelmér l szóló évi LIII. törvény 17. (3) szerint: A term föld hasznosítása, illetve a hasznosításra alkalmatlan területek használata, igénybevétele, meliorációs tervek készítése és végrehajtása, egyéb mez gazdasági tevékenységek folytatása, valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természetközeli állapotú vízfelületeket, nádasokat és más vizes él helyeket, valamint a mez gazdasági termelés számára kedvez tlen term helyi adottságú területek természetes növényállományát meg kell rizni. els dleges. A hidrodinamikai modellezéssel igazolták, hogy az él helyeket nem éri el a bányam velésb l adódó talajvíz csökkenés, így várhatóan az értékes él helyek természetességi állapotát nem fogja befolyásolni a víz alóli kitermelés. A rendelkez rész 4-6. el írások betartásával biztosítható a Tvt. 6. (2) bekezdésében: A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell rizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról, a Tvt. 18. (1) bekezdésében: A természetes és természetközeli állapotú vizes él helyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet., és a 42. (2) bekezdésben: Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás meg rzésér l el írtak. A rendelkez részben a 29. pontban szerepl el írás a közelben lév vegetáció faji viszonyaiban okozható kedvez tlen változások elkerülését szolgálja. A szakhatóságokat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. -a alapján, ill. az illetékes vízügyi hatóságot a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése alapján kerestem meg. Tekintettel arra, hogy a november 20-án érkezett /2013. Ép. számú jegyz i szakhatósági állásfoglalás elutasító volt, továbbá az illetékes nemzeti park november 12-én érkezett /2013. sz. nyilatkozatában tartalmilag ezzel összefügg kifogásokat fogalmazott meg, a felügyel ség a november 19-én kelt /2013. sz. felhívására december 16-án benyújtott tényállástisztázást a szakhatósági állásfoglalás és nyilatkozat aktualizálása végett 15 napos határid vel megküldte a jegyz és a nemzeti park részére. A megkeresésb l valamennyi szakhatóság és hatóság is kapott azzal, hogy amennyiben szakhatósági állásfoglalásaikon, ill. nyilatkozataikon változtatni kívánnak, azt 15 napon tegyék meg, de az hallgatásuk esetén nemleges válaszként való értékelést helyeztem kilátásba. A jegyz szakhatósági állásfoglalását a rendelkez részben foglaltak szerint megadta, a nemzeti park nyilatkozatát /2013. számon aktualizálta, a tényállástisztázásban foglaltakat elfogadta, és ebben a /2013. sz. nyilatkozatában foglalt kiegészít megjegyzéseit (hidrológia, tájhasználat) fenntartotta, az örökségvédelmi szakhatóság új, a régivel megegyez tartalmú végzésében az eljárást megszüntette, a népegészségügyi szakhatóság eljárását az els szakhatósági állásfoglalását ismételten megküldve megszüntette, a nemzeti környezetügyi intézet eljárását meghosszabbította, majd arról tájékoztatott, hogy az els nyilatkozatát fenntartja, többi szakhatóság és hatóság élt a hallgatás lehet ségével, amivel jelezte, hogy megadott szakhatósági állásfoglalásaikon, ill. nyilatkozatukon nem kívánnak változtatni. A szakhatósági állásfoglalásokban foglalt feltételeket a rendelkez részben el írtam.

8 A szakhatósági állásfoglalások indokolása: 8 Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv: A Teszt Kft. (5600 Békéscsaba, Bartók Béla út 23/A) Mórahalom II.-homok védnev bánya b vítésének környezeti hatástanulmánya címen dokumentációt készített a környezeti hatásvizsgálati szakaszt megel el zetes vizsgálati eljárásban engedélyt kér Aranyhomok Trans Kft. (6782 Mórahalom, Röszkei út 36.) részére. Jelen eljárás során az Aranyhomok Trans Kft. (6782 Mórahalom, Röszkei út 36.) számára Mórahalom II.-homok védnev bánya vítésének környezeti hatástanulmánya címen elkészített dokumentációt az RG-MOBIL Kft. (1095 Budapest, Boráros tér 7.) nyújtotta be az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel séghez. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség a /2013. iktatási számú megkeresésében a környezeti hatásvizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági állásfoglalást kért Szakigazgatási Szervünkt l. Az elektronikusan rendelkezésünkre bocsátott, Mórahalom II. védnev bányatelek ügyében benyújtott dokumentációk áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a bánya területe Mórahalom település belterületi határától délre, kb. 5 km távolságra található, tanyasi ingatlanok környezetében. A bányatelekhez legközelebb es lakott épületek 8-46 m távolságban helyezkednek el. A munkálatok során az emberi egészséget jelent sen befolyásoló környezeti elemek a zaj és a por. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet, illetve a leveg védelmér l szóló 306/2010. (XII. 23) Korm. rendelet el írásait be kell tartani az emberi egészség megóvása érdekében. Talajvízszint alá történ lem velés esetén, a bányászati tevékenység felhagyását követ en kialakuló vízfelület hasznosításánál a kapcsolandó jóléti funkciók esetén a fürdési célra történ hasznosítás az emberi egészséget közvetlenül illetve közvetve nem veszélyeztetheti. Mórahalom II. homokbánya b vítésének környezeti hatásvizsgálati eljárásában a fentiek figyelembevételével adtam ki szakhatósági állásfoglalásomat. Az RG-MOBIL Kft. az igazgatási szolgáltatási díjat, Ft-ot, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jelleg szolgáltatásaiért fizetend díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 1. számú mellékletének XI. 16. pontja alapján a Csongrád Megyei Kormányhivatalnál átutalással befizette. Az ügyintézési határid leteltének napja: november 21. Szakhatósági állásfoglalásomat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésér l szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben biztosított jogkörömben és illetékességemben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44..-ban, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben, a leveg védelmér l szóló 306/2010. (XII. 23) Korm. rendeletben, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben, a természetes fürd vizek min ségi követelményeir l, valamint a természetes fürd helyek kijelölésér l és üzemeltetésér l szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendeletben és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jelleg szolgáltatásaiért fizetend díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendeletben foglaltak alapján hoztam meg. Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága: Az ATKTVF /2013 iktatószámú levelében kérte hatóságunktól RG MOBIL Kft, mint ügyfél részére, a Mórahalom 035/1,7,5,6 hrsz-n területen (Mórahalom II. homokbánya) homokbánya b vítés környezeti hatásvizsgálatához szakhatósági állásfoglalásunkat. A Teszt Kft, mint tervez által készített dokumentációkat átvizsgáltam. A kérelem megfelel a évi CXXIX. Törvény 38., el írásainak, ezért talajvédelmi szempontból a dokumentáció ellen kifogást nem emelek, az a talajvédelmi érdeket nem sért. A beruházó a 63/2012 VM rendeletben meghatározott Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás a évi CXL. törvény el írása, a 90/2008 FVM rendelet, 50/2001 Korm. rendelet, valamint a évi CXXIX. Törvény 38., , 55. -a és a csatolt dokumentumok alapján került kiadásra környezeti hatásvizsgálathoz. Csongrád Megyei Kormányhivatal Mórahalmi Járási Hivatal Járási Földhivatala: Az RG-MOBIL Kft. (1095 Budapest, Boráros tér lh. 3. em. 3.) október 9-én dokumentációt nyújtott be a Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség (6721 Szeged, Fels Tisza-part 17.), mint ügydönt hatósághoz a Mórahalom II. homokbánya b vítése tárgyában.

9 A fenti kérelmet, iratanyagokat megvizsgálva a szakhatósági állásfoglalást a Mórahalmi Járási Földhivatal soron kívül megadja. Megállapításra került, hogy a földvédelmi eljárásért fizetend igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került. 9 A fentiek figyelembevételével a term föld védelmér l szóló évi CXXIX. törvény vonatkozó rendelkezései alapján a határozatom rendelkez részében foglaltak szerint szakhatósági hozzájárulásomat megadtam, felhívva a figyelmet hogy amennyiben a kivitelezés során mégis a term föld más célú hasznosítására lenne szükség, úgy az igénybevétel el tt a kivitelez köteles kérni a term föld más célú hasznosításának engedélyezését, egyszeri földvédelmi járulék megfizetése mellett. Szakhatósági hozzájárulásom a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 6. pontjában foglaltak és a 32/A bekezdésében foglaltak alapján, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényben foglaltak alapján került kiadásra. Mórahalom Város Jegyz je: A Mórahalom II. homokbánya övezeti besorolása a Mórahalom Város Képvisel testülete 11/1999. (VII. 1.) KT rendeletével jóváhagyott helyi építési szabályzat szerint: Kb - homokbánya terület. A területen tervezett homokbánya b vítése érdekében bányászati célú homok-kutatási tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben és Mórahalom város helyi építési szabályzatában meghatározott természetvédelmi követelményeknek a rendelkez részben foglalt feltétel betartásával megfelel. Szakhatósági állásfoglalásunkat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. (2) bekezdése és 3. számú mellékletében foglaltak valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. -a alapján adtuk meg. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság: AIsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség a /2014. iktatószámú megkeres levelében a Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalását kérte a Mórahalom II. - homok védnev bányatelek b vítése környezeti hatásvizsgálati eljárásában. Az érintett terület a felszín alatti vizek védelmér l szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területnek min sül. A dokumentációban foglaltak alapján a tervezett bányászati tevékenység víz alóli kitermelése gyakorol közvetlenül hatást a talajvízre. A haszonanyag kinyerése során a bányagödör mélyítésével a felszín alatt átlagosan 3 m-en érik el a talajvíz szintjét. A víz alóli kotrást követ en egy fokozatosan mélyül bányató alakul ki. A kitermelés legfeljebb a véd sávokkal (Pv=5 m) csökkentett területen belül, az alapsíkig (88,5 mbf) folyhat, így egy maximum 3,7 ha felület, illetve maximálisan 6,5 m mélység bányató jöhet létre. A benyújtott tervdokumentáció alapján a tervezett víz alóli kitermelés és a kitermelés és a kialakuló bányató talajvízszint csökkent hatása lokális jelleg. Hatóságunk belföldi jogsegély keretében megkereste az Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóságot, mint a Magyar Állam tulajdonában lév felszín alatti vízkészletek vagyonkezel jét, a tervezett tevékenység felszín alatti víztestre gyakorolt várható hatásának vonatkozásában. Az ATI-VIZIG /2014. számú - belföldi jogsegélyre adott válaszában vízkészlet-gazdálkodási szempontból a homokbánya b vítése ellen kifogást nem emelt. A vízügyi hatóság részére rendelkezésére bocsátott dokumentációban foglaltak alapján megállapítottam, hogy a felülvizsgált tevékenység megfelel a vízügyi hatóság hatáskörébe tartozó jogszabályi el írásoknak. A bányászati tevékenység megszüntetését követ en a bányatóra vonatkozóan a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekr l szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés alapján vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. A benyújtandó vízjogi üzemeltetési engedélyt a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben el írtak szerint összeállított dokumentáció vízügyi hatóságra történ benyújtásával kell megkérni. A Ket. 33. (8) bekezdése szerint a vízügyi hatóság ügyintézési határideje a szakhatósági állásfoglalás kialakítására 15 nap. A Ket (3) bek. c) pontja szerint nem számít be az ügyintézési határid be a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjed id. A szakhatósági megkeresés január 13. napján érkezett a vízügyi hatóságra. Hatóságunk belföldi jogsegély keretében én megkereste az Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóságot. Az Igazgatóság hatóságunkon én érkeztetett levelében válaszolt. A hatóság szakhatósági állásfoglalását a fenti ügyintézési határid n belül adta ki. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehet ségét a Kel 44. (9) bekezdése zárja ki.

10 Hatóságom a Ket. 78. (1) bekezdésére figyelemmel kéri az érdemi határozat megküldését. 10 A vízügyi hatóság illetékességét a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 482/2013. (XII. 17.) Kormány rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 3. pontja alapján, a hatályos jogszabályok figyelembevételével adtam ki. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala szakhatósági eljárását CS-06D/01/1590-6/2013. számon az alábbi indokolással megszüntette: Megállapítottam, hogy hatóságom, mint szakhatóság a megkeresés szerinti ügyben nem rendelkezik hatáskörrel, tekintettel arra, hogy tárgyi munka sem m emléki érdeket, sem nyilvántartott régészeti lel helyet nem érint. A fentiek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. (3) bekezdése alapján döntöttem a szakhatósági eljárásom megszüntetésér l. Tájékoztatásul felhívom a figyelmet, hogy a kulturális örökség védelmér l szóló módosított évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 24. (2)-(3) bekezdése alapján, amennyiben régészeti feltárás nélkül földmunkák során régészeti lelet vagy emlék kerül el, a régészeti örökség védelme érdekében err l a területileg illetékes múzeumnak (Móra Ferenc Múzeum 6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3. Tel.:62/ ) bejelentést kell tenni a munkálatok felfüggesztésével egyidej leg. A helyszín és a talált leletek rzésér l a felel s rzés szabályai szerint a hatóság intézkedéséig gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (2) bekezdése alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után Az eljárásba belföldi jogsegély keretében bevonásra került ATI-NEKI 1337/2013/1/K sz., az ATI-VIZIG /2013. sz. és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság /2013. sz. nyilatkozataiban foglaltakat az engedélyezés során figyelembe vettem. Az ATI-NEKI 1337/2013/1/K sz. nyilatkozata: a Teszt Kft. (Békéscsaba, Bartók Béla út 23/A) a október hónapban készített Mórahalom II. homok védnev bánya vítésének környezeti hatástanulmánya tervdokumentáció ATI-KTVF felé történ benyújtásával kérelmezte a tárgyi létesítményre vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadását. A tervdokumentációra vonatkozó véleményünket az alábbiak szerint adjuk meg: Természetvédelmi szempontból: - A bánya területe Natura 2000 területet, valamint országos jelent ség védett természeti területet nem érint, ugyanakkor a Mórahalom II. homokbánya területe körül több - a természet védelmér l szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 23. (2) bekezdése alapján - a törvény erejénél fogva (ex lege) védett természeti terület található. - A Körös-éri Tájvédelmi Körzet létesítésér l szóló 146/2012. (XII. 27.) VM rendelet alapján, január l-jét l részét képezik az ex-lege védett természeti területek a Körös-éri Tájvédelmi Körzetnek is. - Magyarország Natura 2000 területeinek kijelölésér l az európai közösségi jelent ség természetvédelmi rendeltetés területeir l szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. Rendelet, valamint az ezt módosító 337/2013. (IX. 25.) Korm. Rendelet rendelkezik. - A Natura 2000 terület természetvédelmi célkit zése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelent ség fajok és él hely típusok kedvez természetvédelmi helyzetének meg rzése, fenntartása, helyreállítása. - Az Európai Uniós természetvédelem legfontosabb eszközei a madárvédelmi (79/409/EEC) és az él hely-védelmi (92/43/EEC) irányelv. A két jogszabály rendelkezései szerint kijelölt természetvédelmi területek közös európai rendszere a Natura 2000 hálózat. A hálózat célja a közösségi szinten jelent s, veszélyeztetett növény- és állatfajok és él hely típusok védelme, és ezen keresztül a biológiai sokféleség meg rzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása. - A homokbánya területét l K-i, ÉK-i irányban - legközelebbi pontján, attól 1200 m-re országos jelent ség védett természeti terület, a Madarász-tó (ex lege szikes tó), ÉNy-i irányban 900 m-re a szintén országos jelent ség védett természeti terület a Csipak semlyék (ex lege szikes tó); Ny-DNy-i irányban 1200 m-re a Tanaszi semlyék található (ex lege szikes tó), mely területek Natura 2000 terület részét is képezik.

11 11 - Továbbá védett növényfajok él helyeként ismert vizes él helyek méteres távolságra találhatók a homokbányától K-i és DNy-i irányban. A fent említett él helyeken er sen vízhatás függ, védett és fokozottan védett növényfajok fordulnak el, pl. mocsári kosbor (Orchis laxiflora subsp. palustris), poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora), pókbangó (Ophrys sphegodes), mocsári n szirom (Iris pseudacorus). - A bánya közelében lév Körös-éri Tájvédelmi Körzetben lév ex lege szikes tavak, valamint a közelben lév természeti terület természet közeli állapotú vizes él helyeket, szikes vegetációtípusokat tartalmaznak. Ezen szikes él helyek kialakulásához és azok fennmaradásához szükséges a természetes vízháztartási viszonyok biztosítása. A talajvízszint süllyedés (akár kismérték is) jelent s mérték változásokat okozhat a sziki növényzetben, valamint a védett növényfajok él helyeként ismert, vizes él helyeken er sen vízhatás függ, védett és fokozottan védett növényfajok egyedeiben. Mórahalmi homokbánya esetében a területen történ víz alóli kitermelés a vizsgált tájvédelmi körzetre, és a Natura 2000 területekre nincs hatással, a nagyobb távolság következtében (1-2 km). A lokális talajvízszint csökkenés területén (bányatelek közvetlen területén) nincs védett, illetve természeti terület. A víz alóli kitermelés regionális hatása és a talajvízkészlet csökkenése a megengedett határérték alatt marad, amely vízhiányos állapotot nem idéz el a védett területeken. Amint ez az érték változik, azonnal felülvizsgálatot kell végezni. - A kitermelés hatásaként kialakuló tó természetvédelmi funkciót is betölthet vizes él helyként, ennek érdekében a tájrendezés során javasolt él világ védelmi szempontokat is figyelembe venni. Amennyiben a bányatelek területén védett vagy fokozottan védett fajok jelennek meg, azonnal értesíteni kell a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot. Felszíni vízkészlet-gazdálkodás szempontból: A bányatelek a Gyálai belvízrendszer területén helyezkedik el. A bányatelekt l kb m-re a Vereskereszt-Madarásztói csatorna található. A bányatelek tágabb környezetében az elfolyó felszíni vizek els dleges befogadója a Vereskereszt-Madarásztói csatorna. A térséghez tartozik a Széksóstói f csatorna, amely a Paphalmi-f csatomán keresztül folyik a befogadó Gyálaréti Holt-Tiszába. A végs befogadó a Tisza. A Madarász-tó egy hosszan elnyúló, 5 részb l álló tórendszer, szikes állóvíz, melyet a szél és belvízi erózió alakított ki. A Madarásztó az egyetlen nagy, nyílt felszín szikes tó a környéken, melyet haltenyésztésre használnak. Ezen csatornák és vízfolyások a bányató hatásterületén kívülre esnek. Kérjük az alábbi jogszabályok kiemelt figyelembevételét a tevékenység során: évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, - 147/2010. (TV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról. Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás szempontból: A bányászati tevékenység során a haszonanyag kinyerésekor a bányagödör mélyítésével a felszín alatt átlagosan 3,0 m-en érik el a talajvíz szintjét. Ezt követ en a kitermelés víz alóli kotrással folytatódik majd, melynek során várhatóan egy fokozatosan mélyül, maximálisan 3,7 ha felület és 6,5 m mélység bányató jön létre. A tó szabad vízfelületének párolgási többlete a csapadékvíz mennyiségéhez képest: 574 mm/év. A tó felületére vonatkozó átlagos párolgási veszteség m3/év, mely mennyiség a talajvízb l történ vízkivételnek tekinthet. A Mórahalom térségére megállapított talajvízkontingens a december 31-i állapot szerint m3/év, melynek vízjogi engedélyekben 61 %-a, azaz m3/év vízmennyiség van lekötve. Ezen információk alapján a tó párolgási veszteségéb l adódó többlet vízigény ( m3/év) jelenleg rendelkezésre áll a megadott vízadóban. A tervezett víz alóli kitermelés, és ennek következtében kialakuló bányató talajvízszintre gyakorolt csökkent hatása lokális jelleg. A tó párolgási többlete révén csökken talajvízkészlet az engedélyezhet mennyiség 22 %-a, így regionális szinten nem tekinthet károsnak a bányató kialakulása, és fennmaradása vízkészlet-gazdálkodási szempontból. A kialakuló tó regionális hatása a talajvízkészlet csökkenése, mely a jelenleg meghatározott határérték alatt marad jóval. A bányatelek környezetében, illetve vízvédelmi hatásterületén nincs talajvízadó rétegre települt, vízjogi engedéllyel rendelkez fúrt kút. A bányató vízmin ségét, tekintettel a potenciális szennyez forrásokra, rendszeres vízmintavételezéssel célszer ellen rizni, ezért javasoljuk a mennyiségi és min ségi monitoring rendszer kiépítését. A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízmin ség-védelmi területen kategóriákba sorolja a településeket.

12 12 A felszín alatti vizek védelmér l szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. -ával és 2. számú mellékletével összhangban Mórahalom az érzékeny felszín alatti vízmin ségvédelmi területi kategóriákba tartozik. A Vízgy jt -gazdálkodási terv alapján Mórahalom fenti vízkivétellel érintett külterülete az Alsó-Tisza völgy elnevezés és sp jelölés sekély porózus felszín alatti víztesten helyezkedik el. Az 5-5. melléklet alapján a felszín alatti víztest kémiai állapotának min sítése: kockázatos. Az 5-2. táblázat alapján a felszín alatti víztest mennyiségi állapota a vízmérleg vagy a FAVÖKO teszt alapján bizonytalan, a jó állapot nem egyértelm. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (TV. 29.) Korm. rendelet 4. (4) bekezdése szerint a felszín alatti vízkészletre telepített vízi létesítményt a felszín alatti vizek védelmér l szóló kormányrendelettel összhangban úgy kell tervezni, kialakítani, üzemeltetni és megszüntetni, hogy a felszín alatti víz szennyez dése ne következzen be, figyelembe véve a felszín alatti környezetben már meglév szennyezéseket is. A vízjogi engedély nélkül létesített, illetve felhagyott kutak, mint potenciális szennyez források különös veszélyt jelentenek a felszín alatti vizekre. Felhívjuk a figyelmet, hogy a bányatóba vegyszer, kommunális hulladék valamint egyéb vizet szennyez anyag nem kerülhet. Az ATI-VIZIG /2013. sz. nyilatkozata: Igazgatóságunkhoz érkezett, a fenti számú belföldi jogsegély megkeresés kapcsán az alábbiakról tájékoztatom: A tárgyban /2013. iktatószámon az ATI-VIZIG által kiadott állásfoglalásban írtakat az id közben lefuttatott párolgásmodellezés eredményei alapján felülvizsgáltuk, továbbá tekintettel arra, hogy a talajvízkészlet igénybevételi szintje jelenleg nem meghatározott, a beruházás ellen nem emelünk kifogást. Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét A KNPI /2013. sz. nyilatkozata: Hivatkozva /2013. számú megkeresésére, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság - mint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. Rendelet 42. aa) pont alapján a védett- és fokozottan védett természeti értékek, a védett- és fokozottan védett természeti területek, Natura 2000 területek természetvédelmi kezel je Mórahalom II.-homok védnevü bányatelek b vítésének környezeti hatástanulmányra vonatkozó tényállás tisztázásával kapcsolatosan az alábbi nyilatkozatot adja: A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a környezeti hatástanulmány kiegészítését szakmailag hitelesnek, a rendelkezésére álló összehasonlító információkkal is összhangban lev nek tartja. Az Igazgatóság a hatástanulmány kiegészítésének természetvédelmi szempontú megállapításait is elfogadja. Fenntartja ugyanakkor az /2013 ikt. számú nyilatkozatában foglalt kiegészít megjegyzéseit a bányató létesítésének kedvez tlen hidrológiai és tájhasználati következményeit illet en (továbbá a bányató engedélyezésének inkonzisztens mivoltát az országos és részvízgy jt -szint vízgy jt gazdálkodási tervekben megfogalmazott vízkészlet-gazdálkodási stratégiákkal), mert a jogszabályi el írások alapján is kímélend felszínalatti vízkészlet bányató által okozott többletpárolgási vesztesége más bányam velési technikával elkerülhet lenne. Hasonlóképpen, a bányaterülettel szomszédos ingatlanok talajvízszint-csökkenés miatt csökken használati értéke is elkerülhet lenne. Utóbbira, tehát a talajvízszint-csökkenés kedvez tlen hatásának megkérd jelezésére használt leggyakoribb érv az - amely jelen tanulmányban is szerepel, hogy a várható csökkenés mértéke jóval kisebb a jellemz talaj vízszint-ingadozás mértékénél. Csakhogy a bányató által kiváltott talajvízszintsüllyedés mértéke éppen akkor a legnagyobb, amikor amúgy is legsúlyosabb a vízhiány, legnagyobb a természetes és termesztett növényzet vízigénye egyaránt, és gyökérzetük vízelérése kritikus határon mozog. Ilyenkor az a valóban fontos kérdés, hogy túlsüllyed- e a talajvízszint egy olyan minimumon, ami további jelent s növényzeti károkat okoz. Ilyen helyzetben a néhány deciméteres további talajvízszint-süllyesztésnek is jelent s hatása lehet. Az azonban tény, hogy e talajvíz-depresszió várható hatásterülete mez gazdasági területeket érint, és nem természetvédelmi szempontból kiemelt jelent ség él helyeket. Igazgatóságunk jelen nyilatkozatot a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. Rendelet 42. aa) pontja és 45., továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 15. (4) bekezdés alapján adta. A felügyel ség a Nemzeti Park Igazgatóság által megfogalmazott kiegészít megjegyzés tekintetében (term földvédelem, vízgazdálkodás) a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján nem rendelkezik hatáskörrel. Ennek megfelel en a felügyel ség a hatáskörrel rendelkez szakhatóságokat és kezel ket bevonta az eljárásba, amelyek hozzájárulásukat, nyilatkozatukat a fenti tárgyban megadták. A felügyel ség a R. 10. (1) bekezdésében foglaltak alapján az alábbiak szerint biztosította a nyilvánosság bevonását az eljárásba:

13 13 A felügyel ség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. (6) bekezdése alapján a hatásterületen él ügyfeleket és az ügyfélnek min sül szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton az alábbiak szerint értesítette: A felügyel ség a kérelem benyújtását követ en /2013. számon október 11-én honlapján közzétette a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó közleményt, ezzel egyidej leg postán megküldte azt Mórahalom Város Jegyz jének, hogy gondoskodjon annak közhírré tételér l. Az országos társadalmi szervezetek értesítetése en keresztül megtörtént. A tervezett tevékenységgel kapcsolatos közlemény Mórahalom Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában október 14. napjától november 12. napjáig közzétételre került, mellyel kapcsolatosan észrevétel nem érkezett. A közmeghallgatás hirdetményezése a /2013. számú Közleményben november 5-én a honlapon és Mórahalom Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában november 6. napjától december 5. napjáig került sor. A közmeghallgatásra december 16-án 10:00 perckor került sor a felügyel ség székhelyén. A közmeghallgatásról a szakhatóságok és a jogsegélykéréssel bevont hatóságok a /2013. sz. megkereséssel értesítést kaptak. A közmeghallgatáson a bányavállalkozó, a tervez, az önkormányzat képvisel je, 2 a tevékenységgel érintett magánszemély gazdálkodó, valamint 1 vélhet en a tevékenységgel érintett gazdasági társaság képvisel je, továbbá a felügyel ség képvisel i vettek részt. A közmeghallgatáson készült jelenléti ív a /2013. számon került iktatásra. A felügyel ség a közmeghallgatást hangfelvétellel dokumentálta, amit december 16-án a /2013. sz. közleményben szerepl elérhet séggel elektronikus úton közzé tett. A közmeghallgatáson az engedélyezni kért tevékenység környezeti hatásaival, els sorban a tevékenység talajvízszintre gyakorolt hatásával kapcsolatos észrevételek és kérdések hangzottak el. Szabó Jen a családjával a homokbánya közvetlen szomszédságában növénytermesztéssel foglalkozik, és azon félelmének adott hangot, hogy a vertikális b vítéssel bekövetkez esetleges talajvízszint csökkenés ellehetetleníti mez gazdasági termel i tevékenységüket. A tervez a kérdésekre és észrevételekre válaszolva elmondta, hogy a talajvízszint jelenleg is igen alacsonyan van, a tevékenységgel kapcsolatos csökkenésére vonatkozóan a tényállástisztázás modellezése ad választ. Véleménye szerint a vertikális b vítés miatt bekövetkez talajvízszint csökkenés a modellezés szerinti hatásterületen következik be, és helyi jelleg. A HARÉNA Nonprofit Kft. képvisel je érdekl dött a tényállástisztázás megtekinthet sége, elérhet sége fel l. A tervez elmondta, hogy az anyag nem titkos, megtekinthet, de plusz példánya nincs bel le, felajánlotta viszont annak bármilyen formában történ megküldését, amit senki sem kért. A felügyel ség a tényállástisztázás szakhatóságok és bevont hatóságok részére történ megküldésekor az elektronikus elérhet ség megadása mellett Mórahalom Város Jegyz je számára a tényállástisztázást nyomtatott formában is megküldte. A közmeghallgatáson elhangzottak értékelése: A felügyel ség felhívására tényállástisztázási dokumentáció került benyújtásra a tervezett tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának részletes feltárására. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának vízföldtani modellezését a GÁMA-GEO Kft Miskolc, Kisk köt u. 61. végezte. A modellezés során 3 (nedves, száraz és átlagos) klimatikus viszonyt vettek figyelembe. Száraz klimatikus viszonyok mellett kialakuló tó párolgása miatt a talajvíz maximális csökkenése a bánya körül 50 cm, az 1 cm-es izovonal a kialakuló tótól hozzávet leg 250 m távolságban húzódik. Ha a bányatelek közvetlen közelében lév tanyák vízellátását ásott kútból biztosítják, a tervezett tevékenység cm-rel befolyásolhatja ezen kutak vízszintjét. Ha vízellátás fúrt kútról történik, arra a tevékenységnek nem lesz hatása. A korábbi területhasználatok a vizsgált területeken továbbra is folytathatók, azok nem fognak súlyosan károsodni. Vízmennyiség védelmi szempontból az eljárás során kizáró ok nem merült fel. A fentieket er sítik meg az alábbiak is: Term földvédelmi szakkérdésben eljárva a növény- és talajvédelmi a szakhatósági hozzájárulását megadta, amit a tényállástisztázást követ en fenntartott. A vízügyi hatóság a tényállástisztázást követ en az észrevételekkel kapcsolatos hatáskörében az ATI-VIZIG nyilatkozatát bekérve szakhatósági hozzájárulását megadta. Indoklása szerint: A dokumentációban foglaltak alapján a tervezett bányászati tevékenység víz alóli kitermelése gyakorol közvetlenül hatást a talajvízre. A haszonanyag kinyerése során a bányagödör mélyítésével a felszín alatt átlagosan 3 m-en érik el a talajvíz szintjét. A víz alóli kotrást követ en egy fokozatosan mélyül bányató alakul ki. A kitermelés legfeljebb a véd sávokkal (Pv=5 m) csökkentett területen belül, az alapsíkig (88,5 mbf) folyhat, így egy maximum 3,7 ha felület, illetve maximálisan 6,5 m mélység bányató jöhet létre. A benyújtott tervdokumentáció alapján a tervezett víz alóli kitermelés és a kitermelés és a kialakuló bányató talajvízszint csökkent hatása lokális jelleg. Hatóságunk belföldi jogsegély keretében megkereste az Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóságot, mint a Magyar Állam tulajdonában lév felszín alatti vízkészletek vagyonkezel jét, a tervezett tevékenység felszín alatti víztestre gyakorolt várható hatásának

14 14 vonatkozásában. Az ATI-VIZIG /2014. számú - belföldi jogsegélyre adott válaszában vízkészlet-gazdálkodási szempontból a homokbánya b vítése ellen kifogást nem emelt. Az ATI-NEKI hivatkozott és idézett nyilatkozata szerint: A Mórahalom térségére megállapított talajvízkontingens a december 31-i állapot szerint m3/év, melynek vízjogi engedélyekben 61 %-a, azaz m3/év vízmennyiség van lekötve. Ezen információk alapján a tó párolgási veszteségéb l adódó többlet vízigény ( m3/év) jelenleg rendelkezésre áll a megadott vízadóban. A tervezett víz alóli kitermelés, és ennek következtében kialakuló bányató talajvízszintre gyakorolt csökkent hatása lokális jelleg. A tó párolgási többlete révén csökken talajvízkészlet az engedélyezhet mennyiség 22 %-a, így regionális szinten nem tekinthet károsnak a bányató kialakulása, és fennmaradása vízkészlet-gazdálkodási szempontból. A kialakuló tó regionális hatása a talajvízkészlet csökkenése, mely a jelenleg meghatározott határérték alatt marad jóval. A bányatelek környezetében, illetve vízvédelmi hatásterületén nincs talajvízadó rétegre települt, vízjogi engedéllyel rendelkez fúrt kút. Szabó Jen (6782 Mórahalom, Domb u. 2.), a közmeghallgatáson is megjelent és hozzászóló gazdálkodó személyes érintettségére hivatkozva január 17-én érkezett levelével az eljárásba ügyfélként is bejelentkezett, amit a felügyel ség a /2014. számon elfogadott. A határozatot a R. 10. (2) bekezdés a) pontja és a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (továbbiakban Ktv.) 71. (1) bekezdés b) pontja alapján hoztam meg. A környezetvédelmi engedély a R. 10. (4) bekezdés a) pontja szerint tartalmazza azokat az el írásokat, amelyek a káros környezeti hatások elkerülésére, csökkentésére - és ha lehetséges - megszüntetésére vonatkoznak. Az engedély érvényességi idejét a R. 11. (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés alapján határoztam meg. A fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) bekezdése és 99. (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezést a Ket (1) bekezdése alapján annál a hatóságnál kell el terjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A felügyel ség jelen határozatot a Ktv. 71. (3) bekezdése értelében joger re emelkedésre tekintet nélkül hivatalában, honlapján és a központi rendszeren ( nyilvánosan közzéteszi. Az ügyintézési határid lejártának napja: május 2. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban KvVM rendelet) 1. számú melléklet IV/2. pontja alapján határoztam meg. A postaköltséget a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 6. d) pontjára figyelemmel az illetékekr l szóló évi XCIII. törvény 73/A (1) bekezdése alapján állapítottam meg. A jogorvoslati eljárás díját a KvVM rendelet 2. (4)-(10) bekezdése alapján írtam el. A környezetvédelmi engedély el írásaitól eltér en folytatott tevékenység jogkövetkezményeit a R. 26. (4) bekezdése határozza meg, az ügyfelet err l a Ket. 72. (1) bekezdésének df) pontja alapján tájékoztattam. A felügyel ség hatáskörét a R. 7. (1) bekezdése, illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. Szeged, február 7. Némethy Tímea igazgató megbízásából: Dr. Mader Balázs s. k. hatósági engedélyezési irodavezet

15 Kapják: 1. RG-MOBIL Kft Budapest, Boráros tér lh. 3. em. 3. tv. 2. TESZT Kft Békéscsaba, Bartók Béla út 23/A 9/36. Pf tv. 3. Vass József 6782 Mórahalom, IV. ker tv. 4. Aranyhomok Trans Kft Mórahalom, Röszkei út 36. tv. 5. Szabó Jen 6782 Mórahalom, Domb u. 2. tv. 6. Mórahalom Város Jegyz je 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 2. tv. 7. Mórahalmi Járási Hivatal Járási Földhivatala 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 17. tv. 8. ATI-NEKI 6727 Szeged, Irinyi u. 1. tv. 9. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság 6721 Szeged, Fels -Tisza part 17. tv. 10. Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 6701 Szeged, Pf. 389 HKP 11. Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 6800 Hmvh. Rárósi út 110. HKP 12. Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal 13. Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal 6720 Szeged, Horváth Mihály u. 1/B HKP 14. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság Szolnok, H sök tere 6. (tájékoztatásul) HKP 15. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szeged, Pf (tájékoztatásul) HKP 16. Hatósági nyilvántartás 17. Irattár 15