ÉRPATAKI MODELL ORSZÁGOS HÁLÓZATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉRPATAKI MODELL ORSZÁGOS HÁLÓZATA"

Átírás

1 NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK 4400 Nyíregyháza, Bocskai út 2. szám TISZTELT NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK! Mottó: Fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; bírói tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom. Fogadom, hogy a rám bízott ügyeket tisztességes eljárásban, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálom el; hivatásom gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérel. (bírói eskü) nincsen jó fa, amely rossz gyümölcsöt terem, sem rossz fa, amely jó gyümölcsöt hoz. A fát a gyümölcséről lehet megismerni. (Lukács evangéliuma 6, 43-44) Alulírott Orosz Mihály Zoltán Érpatak Község polgármestere (4245 Érpatak, Napfény-major 1. szám alatti lakos) 1. / f e l l e b b e z é s s e l élek A Nyírbátori Járásbíróság 1. számú mellélet alatt csatolt Bny.28/2015/2. számú végzése ellen 2_Nyirbatori_Jarasbirosag_Bny_28_2015_2.pdf és 15/1 2./videó töröltetési kérelemmel élek a Büntető törvénykönyv ába ütköző Háborús uszítás bűntette miatt. 3./ elfogultsági kifogást nyújtok be a Debreceni Ítélőtábla illetékességi körébe tartozó bírák ellen. 4. / Tájékoztatással élek a.) a nagynyilvánosság és b.) a bírói kar csúcsvezetői felé a jelen koncepciós eljárásban tomboló kettősmércéről, az eljáró szervek részéről megnyilvánuló brutális visszaélésekről. 5./ Jogegységi határozat meghozatala érdekében továbbítási és intézkedési kérelmet nyújtok be a különböző megyékben homlokegyenest ellenkező jogértelmezés feloldása és az egységes jogértelmezési gyakorlat kialakítása érdekében. RÉSZLETES INDOKLÁS: I. A jelen esetben folyó büntetőeljárás teljesen ellentétes a magyarországi a.) ügyészségi, b.) bírósági, c.) Alkotmánybírósági és a nemzetközi d.) Emberi Jogok Európai Bírósági joggyakorlattal. Az inkriminált videók abszolút mértékben a vélemény-nyilvánítás jegyében állnak, mely alkotmányos alapjog és ennek korlátozása és büntetőjogi eszközökkel való megtorlása mindenféle alkotmányos alapnormával totálisan ellentétes. Ezen érvekkel összhangban száz számra születnek ítéletek az Magyarországon, az Európai Unió országaiban, és a strasbourgi emberjogi bíróságon. A szólás- és vélemény-nyilvánítás vonatkozásában egységes és töretlen a bírói gyakorlat a jelen ügy politikai megrendelésre folyik és kérjük az igazságszolgáltatás szerveit, hogy ezt a sötét politikai akaratot eminens lakájként ne szolgálják ki, hanem tanulmányozza át a rá vonatkozó jogi érveléseket és ennek fényében szüntessék meg az eljárást és helyezzék hatályon kívül a jelen bírósági végzést.

2 Itt az elején mellékesen megjegyezzük, hogy a jogi köntösbe bújtatott idegenszívű megszállói politikai akaratot nagyon szépen letapogatta és lakájként kiszolgálta a határozatot hozó bíró, de a határozatából a jogi kioktatás során még azt is elfelejtette közölni, hogy hová kell fellebbezni. A bennünket brutális kegyetlenséggel elkövetve állandóan gyalázó, szélső-liberális sajtó hazugsággyárai elleni feljelentéseinket elutasító határozatokban (pl. ebben: 2. számú mellélet alatt csatolunk egy B. X. 4303/2014/1. ügyiratszámú ügyészségi határozat: Keruleti-Ugyeszseg_B_X_4303_2014_1.pdf ) a szólás-szabadság jegyében szinte teljesen egybehangzóan, nagyon hosszasan szokták ecsetelni az aktuális ügyészségek és bíróságok a szólás-szabadság védelmében a jogi érveiket, aktualizálva felidézzük őket: A demokratikus jogállamokban a véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van: nemcsak az egyéni önkifejezés, a személy szabad kibontakozásának és szellemi autonómiájának záloga, hanem egyúttal a demokratikus közvélemény és akaratképzés nélkülözhetetlen forrása is. A demokratikus kormányzás és a politikai közélet ugyanis feltételezi a különféle vélemények akadálymentes közlésének, közölhetőségének és ütköztetésének szabadságát. Az Alkotmánybíróság a 36/1994. (VI. 24.) AB határozatában kifejtette, hogy a véleményszabadság "különleges védelmet követel akkor, amikor közügyeket és a közhatalom gyakorlását, a közfeladatot ellátó, illetve a közéletben szerepet vállaló személyek tevékenységét érinti. A közhatalom gyakorlásában résztvevő személyek védelmében a véleménynyilvánítás szabadságának szűkebb körű korlátozása felel meg a demokratikus jogállamiságból adódó alkotmányos követelményeknek. A demokratikus társadalom létezésének és fejlődésének nélkülözhetetlen eleme a közügyek vitatása, amely feltételezi a különböző politikai nézetek, vélemények kinyilvánítását, a közhatalom működésének bírálatát. A demokratikus hagyományokkal rendelkező társadalmak tapasztalatai szerint is e vitákban esetenként kellemetlen, éles, esetleg igazságtalan támadásokat intéznek a kormányzat és a közhivatalnokok ellen és nyilvánosságra kerülnek olyan tények is, amelyek a közéleti szereplők becsületének csorbítására alkalmasak". Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a demokrácia lényegi eleméhez tartozik az állami és önkormányzati intézményrendszer működésének és tevékenységének szabad bírálata, kritikája még akkor is, ha a kritika túlzó jellegű értékítélet formájában ölt testet. 15/2 Mindezek miatt a közszereplőket támadó kritikát és bírálatot a véleménynyilvánítás szabadsága szélesebb körben védelmezi, mint az átlagpolgárt érő bírálatot. Az Alkotmánybíróság következetes felfogása szerint tehát a közügyekre vonatkozó és a közéletben szerepet vállaló személyek és szervezetek tevékenységét érintő véleménynyilvánítás erősebb alkotmányos védelmet élvez, és így korlátozhatósága szűkebb körben nyerhet alkotmányos igazolást. Ennek megfelelően a közügyek vitatását érintő véleményszabadság korlátozását előíró jogszabályokat megszorítóan szükséges értelmezni. A 7/2014. (III. 7.) AB határozatban az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a fokozott alkotmányos védelem alatt álló közéleti véleményszabadság fókuszában elsősorban maguk a közügyek, nem pedig a közszereplők állnak, ezért a személyiségvédelem korlátozottsága nem csupán a hivatásszerűen közszereplést vállalók esetében érvényesülő szabály. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban a megszólalással érintett személy státuszát sem: a közhatalmat gyakorló személyek és a közszereplő politikusok esetében a személyiségvédelem korlátozottsága mindenki máshoz képest szélesebb körben minősül "szükségesnek és arányosnak". a büntetőjog ultima ratio jellegéből fakadóan kizárólag azokkal a legsúlyosabb esetekkel szemben nyújthat oltalmat, amikor a közölt vélemény alkotmányos jogot sért vagy a jogsérelem

3 veszélye közvetlenül jelen van. A büntetések elrettentő hatása a közélet véleményformálásában résztvevőket is megfélemlíti, elriasztja, amely így éppen a demokratikus és plurális alapokra épülő közélet kibontakozását és értékét gyengíti el. A szólás-, és sajtószabadság gyakorlásának kriminalizálása és büntetőjogi szankcióval sújtása ugyanis egy olyan visszatartó hatás (chilling effect) kiváltására alkalmas, amely öncenzúrára kényszerítheti a szabadságjoggal élni kívánókat. Éppen ezért a közügyeket érintő vélemény szabadságával élőkkel szemben utólagos büntetőjogi szankció kiszabása szűk körben, akkor lehet indokolt, ha a közlés mások alapvető jogát sérti. Minthogy a közéleti vitát érintő véleménynyilvánítások fokozott alkotmányos védelmet élveznek, ezért a közszereplőket ért bírálattal szembeni büntetőjogi fellépésre csak szigorú korlátok között nyílik lehetőség (13/2014. (IV. 18.) AB határozat) Fontos továbbá hangsúlyozni azt is, hogy Magyarország alávetette magát az emberi jogok és szabadságok megóvása érdekében életre hívott Emberi Jogok Európai Bírósága joghatóságának, így nem hagyható figyelmen kívül a feljelentés elbírálásakor, hogy az EJEB saját joggyakorlatában milyen korlátokat fogalmaz meg a közéleti vitát érintő szólásszabadság gyakorlása során. (Castells kontra Spanyolország, Lingens kontra Ausztria, Dichand és Társai kontra Ausztria, Jersild kontra Dánia stb.) Az Egyezmény valamennyi véleményt védelemben részesít. függetlenül attól, hogy azok támadóak, sokkolóak vagy zavaróak, hiszen ezt követeli meg a demokratikus társadalmak alapelveiként működő tolerancia, pluralizmus és a nyitottság követelménye. Az Egyezménynek a véleménynyilvánítás szabadságát garantáló 10. cikke nem csupán az építő jellegű vagy semleges kritikát védi, hanem olyan megnyilvánulásokat is, amelyek támadóak, sokkolóak vagy taszítóak. Ezek nélkül nincs pluralizmus, tolerancia és széles látókörűség, végezetül pedig demokratikus társadalom. 15/3 Az EJEB a demokratikus közélet követelményeit szem előtt tartva különbséget tesz a közszereplőket és a magánszemélyeket támadó bírálat határai között, mivel minthogy a közéleti viták szabadsága a demokratikus társadalmak lelke, így a bírálhatóság határai a politikusok esetében a magánszemély ekéhez képest szélesebbek. A közhatalmat gyakorlók (mint jelen ügyben egy ex-államfő Simon Perez, aki fel akar vásárolni országokat (Felvásároljuk Magyarországot /felirattal/: https://www.youtube.com/watch?v=uphcigl6r-m) és egy miniszterelnök Benjamin Netanjahu, aki brutális háborúkat folytat a környező szomszédaival) ugyanis annak tudatában vállalnak közszereplést, hogy szavaikat és tetteiket a nyilvánosság figyelme kíséri és néha komoly kritikákat is kapnak, mint pl Davosban, ahol Erdogán (akkori miniszterelnök úr, aki azóta már) államelnök őket háborús bűnösöknek, és gyilkosoknak nevezte: A török miniszterelnök Davosban Simon Pereznek a megfelelő választ adta!, címmel megtekinthető https://www.youtube.com/watch?v=jmb0ecbkizk. Tudomásunk szerint sem az izraeli, sem a török, sem pedig a magyar ügyészség nem indított ellene semmilyen eljárást, hanem a Davosból hazaérkező repülőgépét 2 millió török ember várta örömujjongások közepette hálájuk és gratulációjuk kifejezése céljából, hogy miniszterelnökük a világ állami vezetőinek cinkos és bűnpártoló magatartása helyett végre kimondta az igazságot világhódító a szabadkőművesség által megszállt Izraeli állam népirtása, terrorcselekményei és brutális agressziója kapcsán. Mindezek alapján a feljelentés elbírálásakor körültekintően vizsgálni kellett, hogy a feljelentő által sérelmezett tényállításra kiterjed-e a közügyek vitatását megillető magas szintű alkotmányos védelem.

4 Mindezekből következően a videók tartalma szerint az ott található performanc-ok a mi politikai és világnézeti véleményünk eklatáns kifejezései, melyek az alább idézett esélyegyenlőség törvény szerint különösen védett tulajdonságunk, amit szabadon megnyilváníthatunk és ezen kinyilvánítás miatt nem büntetőjogi megtorlás jár, hanem büntetőjogi védelem illet meg bennünket. A töretlen bírói gyakorlat szerint a mi politikai világnézeti véleményünket nem megtorolni, hanem értéksemlegesen, toleránsan és nyitottan kötelesek tűrni az állampolgárok és a hatóságok is az az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény aiban foglaltak szerint: Hátrányos megkülönböztetés KÖZVETLEN HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉSnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) 19 nemzetiséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. 15/ Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. -ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. Zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás 10. (1) 21 ZAKLATÁSnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. -ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.

5 (2) 22 Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely a 8. -ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától - anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné - elkülönít. (3) MEGTORLÁSnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. A RENDELTETÉSSZERŰ JOGGYAKORLÁS A JELEN JOGÁLLAMI BERENDEZKEDÉS ESETÉN A SZABAD VÉLEMÉNY-NYILVÁNÍTÁSNAK A BIZTOSÍTÁSÁBAN ÁLL ÉS NEM A BÜNTETŐ JOGI ESZKÖZÖKKEL VALÓ VISSZATARTÓ HATÁS (CHILLING EFFECT) KIVÁLTÁSÁRA ÉS AZ ÖNCENZÚRA KIERŐSZAKOLÁSÁRA, A KÖZVETLEN HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ÉS AZ EZZEL ÖSSZEFÜGGŐ ZAKLATÁS ÉS MEGTORLÁS MEGVALÓSÍTÁSÁRA. Fenti érveink illusztrálására 2. számú mellélet alatt csatolunk egy B. X. 4303/2014/1. ügyiratszámú ügyészségi határozatot (http://www.erpatakimodell.hu/files/videotorles/ragalmazas_elutasitas_budapesti-x-xvii- Keruleti-Ugyeszseg_B_X_4303_2014_1.pdf) amiben az ügyészség éppen az aktuális kettősmércének (vagyis az új világrend tanítóhivatala a liberális média képviselője vagy általa felmagasztalt szenzitív tulajdonsággal rendelkező, elsőbb- és felsőbb rendű lények, mint pl. az ATV nevű nemzetközi ügynökszervezet védelmét előíró kötelességének) megfelelően nagyon szépen érvel a 13/2014.(IV.18.) AB határozat szerint a fenti véleményünk alátámasztására. II. 1./ Ezen fejezet alatt szeretném felhívni a bírói és ügyészi kar, valamint az ezek instrukcióit végrehajtó rendőrségi nyomozóhatóság és a tisztelt közvélemény figyelmét, hogy Izrael állam Gázai mészárlása és genoicídiuma kapcsán a magyar igazságszolgáltatás figyelmét eddig elkerülte, hogy ebben a kérdésben egy az Izraeli háború, mint palesztin népírtás melletti kiállás-agitáció, a háború és a népírtás támogatására való nyílt felhívás és a háború támogatására irányuló háborús propaganda s aktív uszítás is büntetlenül folyik folyamatosan hazánkban, ami a politikai vélemény-nyilvánítás köntösébe van csomagolva a szabadkőműves kettősmérce gyakorlatának megfelelően: a gázai tömegmészárlásra és genocídiumra irányuló háború kritikáját nem politikai véleménynek kell tekinteni, hanem uszításnak, a nyílt, háborúra való uszítást pedig politikai véleménynek!!! A genocídium propagálása korlátlanul és büntetlenül teret kaphat, mert a genocídium jogosságának, a világhódító nemzetközi szabadkőművesség kezében lévő Izrael állam háborújának igazságossága melletti rendezvényeknek és propagandának óriási teret lehet biztosítani: Itt a háború támogatására nyílt felszólítások is elhangozhatnak, mert a magyar igazságszolgáltatási lakáj-szervek képviselőinek médiaszuggesszióval kettősmércére átprogramozott jogértelmezése szerint ez a jogszerű, hiszen a nemzetközi szabadkőművesség új világrendjének tanítóhivatala a szélső-liberális média ezt nem támadja, sőt propagálja vagyis akkor a beépített szabadkőműves ügyészségi és bírósági vezetők szerint is és a saját anyagi és szakmai előremenetelük érdekében nekik megfelelni akaró lakáj-bírók és lakáj-ügyészek szerint is jogszerűnek minősítendő (a világháború előkészítésére és az európai közvélemény felkészítésére s hangolására irányuló) nyílt háborús propaganda. Amit és akit a nemzetközi szabadkőművesség új világrendjének tanítóhivatala a szélső-liberális média viszont támad, befeketít, becsületéből kivesz, kriminalizál és démonizál az viszont jogfosztandó és üldözendő, annak viszont pl. a vélemény-nyilvánítási szabadságjogai nem védendőek a média-szuggesszióval fenntartott politikailag korrekt elvárások szerint. 15/5

6 2./ Ha úgy gondolják, hogy a szabadkőműves megszállás alatt lévő Izrael állam háborúját és az általa végrehajtott népirtást még kritizálni sem lehet, erről és az ezt koordináló és végrehajtó (háborús bűnösökről, mint törvények felett álló) közszereplőkről elítélő véleményt mondani tilos, mert a kritika sérti az érzékenységüket és az igazságszolgáltatási rendszerbe tikosan beszervezett szabadkőműves kollaboráns testvéreik érzékenységét és szerintük bizonyos emberekben félelmet vált ki, akkor tájékoztatjuk Önöket, hogy bennünk pedig az a kegyetlen népirtás és a szabadkőműves kettősmércét kiszolgáló magyar igazságszolgáltatási lakáj-bűnözés vált ki megdöbbenést és aggodalmat a közélet és a jogrend destabilizálódása miatt. 3./ Nagyon röviden azon liberális kettősmérce természetéről, melynek jelen eljárásban is célpontjai és tárgyai vagyunk: Amit, akit az új világrend tanítóhivatala a szélső-liberális média feldicsér és magasztal az védendő, előrébb való, annak felturbózott jogai biztosítására kell törekednie mindenkinek úgy, hogy vonatkozásukban kötelezettség számonkérése tilos, az politikailag nem korrekt, és vannak az ez ellen tiltakozó s ezt végrehajtani nem akaró renitensek, akiket az új világrend tanítóhivatala, a liberális média ezért azonnal befeketít, kriminalizál és démonizál különböző karaktergyilkos firkászokon keresztül, s ekkor ők lesznek az üldözendők, az alább- és hátrébb valók, ők a jogfosztandók, az ő jogainak védelme elhanyagolható, az ő esetükben, az elítélésük, a felturbózott kötelezettségteljesítéssel való zaklatásuk, jogsérelmük esetében magára hagyottságuk a politikailag követendő hatósági és igazságszolgáltatási magatartás. Az új világrend tanítóhivatalának a liberális médiának a befolyása alatt tengődők és labilis értékrenddel rendelkezőknek érdemes figyelembe venni a média háttérhatalmi irányítottságát és hazugságra építettségét feltáró beszámolókat pl.: A hírek hamisítása - Ismert német újságíró vallomása: https://www.youtube.com/watch?v=sy9kfovf8ro / 15/6 4./ Kezdeményezem Önöknél két videó-felvétel eltávolíttatását háborús uszítás /a Büntető törvénykönyv (Btk.) ába ütköző háborús uszítás bűntette/ miatt, ugyanis folyamatosan a gázai népírtás támogatására uszítanak az adott elkövetők az alábbi videókban: https://www.youtube.com/watch?v=2nk-qy9f6bk Békés demonstráció Izraelért július 27.-én Budapesten. 30 perc 12 másodpercnél, 33 perc 21 másodpercnél, 35 perc 34-nél, 39 perc 46-tól konkrétan azt üzeni az ellenségeknek, hogy ellenségeinknek itt és ott bárhol a világon, küldöm ezt üzenetként, hogy egyszer és mindenkorra megtudják, hogy mi nem hagyjuk abba (tudniillik a háború ürügyén való békés gyilkolászást), mi nem veszíthetünk a háborúban A másik elkövető, mint háborús uszító: 48 perc 21-nél azt mondja a videón: Minden tisztességes kereszténynek támogatnia kell Izrael harcát (értsd háborúját) az iszlamistákkal szemben. (A közönség reakciója: "Úgy van! Úgy van!" Aztán tapsvihar.) A másik elkövető, mint háborús uszító: 45 perc 29-nél azt mondja a videón: a mai rendezvényünk alapvető célja az, hogy támogassuk Izraelnek az önvédelemhez való jogát (azaz a Gázai békés tömegmészárlást ) A másik elkövető, mint háborús uszító: 45 perc 49-nél azt mondja a videón: "Mert a konfliktusban (értsd: tömegmészárlásban s népirtásban) Izrael áll a helyes és jó oldalon!" stb, stb.

7 5./ Az előző videó részlete itt is megtalálható ezért kérjük ezt is törölni: https://www.youtube.com/watch?v=apeoymp-jbs 6./ Bízunk benne, hogy ebben a Gázai konfliktusban nem egyoldalú politikai véleményt véd a magyar igazságszolgáltatás, és nem Izrael államának ügynökeként jár el és ezeket a videókat is töröltetni rendeli az eljárás ideje alatt már, ugyanis ez a cionista rendezvény egy brutális hazugságsorozaton alapuló nyílt háborús uszítás. 7./ Amennyiben nem sikerül azonos mércével mérni az igazságszolgáltatás képviselőinek, akkor ezt meg kell vallani ezt hivatalosan ki kell hirdetni, a holokauszt-tagadáshoz hasonlóan törvénybe kell iktatni, hogy ezen a téren sincs szólás-szabadság mert a világ leigázóiról a nemzetközi szabadkőművesség csúcsvezetőiről tilos még kritikát megfogalmazni, őket és háborús bűntetteiket csak magasztalni lehet és a Gázai konfliktusban csak egyféle vélemény lehetséges az izraeliek népirtása és tömegmészárlása melletti kiállás, mindenféle kritika pedig megtorlásban lesz részesítve. 8./ Amennyiben ezen fontos kérdésben a magyar igazságszolgáltatás egyoldalúan és egyféle politikai vélemény védelmére kel és az ellenkező politikai vélemény kegyetlen megtorlására helyezkedik, akkor ez valóban félelmetes, mert ezen magatartásával a megszállt hazai igazságszolgáltatás a liberális demokrácia és a jogállamiság inkvizíciószerűen terjesztett alapelveinek (szólás-szabadság, értéksemlegesség, tolerancia, pluralizmus, nyílt társadalom tétele, ahol a közélet a különböző vélemények megnyilvánításának a tere és a társadalmi fejlődés kohója, a társadalom lelke, a politikai vélemények vállalásának kifejtésének és kifejthetőségének a garanciái stb.) a nyílt sárba tiprását valósítja meg totális jogbizonytalanságot gerjesztve ezzel a magyar társadalomban. III. 15/7 Tájékoztatjuk Önöket, hogy ebben a megszállói érdeket eminens lakájokként kiszolgáló koncepciós jogi hadműveletben, már Érpatak legtehetségesebb gyerekeit is és annak szüleit is igyekeznek meghurcolni, egy videóban kifejezett hazaszeretetük miatt (Üzenet a liberálisoknak. Kurultaj, 2014.:https://www.youtube.com/watch?v=3GGpfwjSdww) ugyanis őket is eljárás alá vonták, kihallgatásuk érdekében teljesen alaptalan ürüggyel szüleitől 3. számú mellélet alatt csatolt végzések és fellebbezések szerint (http://www.erpatakimodell.hu/files/videotorles/fellebbezes_nagykalloi-jarasi- Gyamhivatal_SZ-08C_ _2015_hatarozata-ellen.pdf) ideiglenesen megvonták a szülői felügyeleti jogot, és egy vadidegen ügyvéd segítségével akarják kihallgatni a gyerekeket a szüleik jelenléte helyett, mert teljesen alaptalanul, mindenféle ok nélkül érdekellentétet tételeznek fel (!!!???) a példásan nevelt gyerek és a felelősségteljes szülők között. Ilyen eljárásokat a gettókban vagy szegregátumokban rendszeresen előforduló esetekben, a bűncselekményekre felbujtó és bűncselekményekre tanító szülök ellen kellene szisztematikusan elindítani, ha az igazságszolgáltatás szervei nem a megszállók érdekeit, hanem az esküjüknek megfelelően a magyar nemzet érdekeit kívánják szolgálni. IV. ELFOGULTSÁGI KIFOGÁS INDOKLÁSA: Brutális elfogultság a Debreceni Ítélőtáblán az alábbiak miatt:

8 1./ A 2014-október 12-ei érpataki önkormányzati választások során tapasztalt Debreceni Ítélőtábla bírói által személyemen mint polgármesteren keresztül Érpatak Önkormányzata sérelmére elkövetett bírósági visszaélések miatt, ugyanis a jelen bírói tanács a 2014-es választások során a rekordgyorsasággal hozott egy súlyosan jogsértő és a mai napig hatályban lévő 4. számú mellélet alatt csatolt jogerős végzést (http://debreceniitelotabla.birosag.hu/sites/debreceniitelotabla.birosag.hu/files/field_attachm ent/pki pdf) és ugyanebben az ügyben párhuzamosan érvényben van egy később keletkezett, de 180 fokban ellentétes másik 5. számú mellélet alatt csatolt jogerős végzés is (http://debreceniitelotabla.birosag.hu/sites/debreceniitelotabla.birosag.hu/files/field_attachm ent/pkii pdf ) úgy, hogy a brutálisan törvénysértő végzés nincs hatályon kívül helyezve és a ez senkit nem zavar a Debreceni Ítélőtáblán, hanem mindenki hallgat. (Remélhetőleg a Strasbourg-i bíróságon elmagyarázzák az érintett bíráknak a sorozatos jogsértések mivoltát.) 2./ Ez az anomália sem keletkezett volna, ha a jelen bírói tanács korrektül tette volna a dolgát és nem lett volna sérelmemre ennyire ellenségesen elfogult, a.) ha elemi kötelességét teljesítve megvizsgálta volna az ügyben a beadványt és rá kellett volna jönnie, hogy másodfokú végzés nélkül ő nem is illetékes. b.) Ha nem hamisította volna meg a végzését, melyben azt hazudja, a nemzeti Választási Bizottság felülvizsgálati kérelemnek minősítette, ezen tényhamisításával ellentétben az Nemzeti Választási Bizottság nem is látta így nem is vizsgálta a fellebbezést, hanem a Nemzeti Választási Iroda vezetője Dr. Pálfi Ilona (valószínűsíthetően szándékegységben Dr. Patyi Andrással NVB elnökkel) sérelmemre egy brutálisan jogsértő hatáskör elvonást és ezzel hivatali visszaélést hajtott végre, sárba tiporva a Ve (3) c.) pontja kogens rendelkezését és megfosztotta az NVB-t hatáskörétől, így kimaradt a 2-fokú eljárás ebből fakadóan a Debreceni Ítélőtábla illetékessége sem lett volna megállapítható, hiszen a Ve (1) szerint a Debreceni Ítélőtábla illetékességét a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerinti illetékes Ítélőtábla bírálja el. Az én esetemben a másodfokú eljárást a Pálfi Ilona NVÍ elnök hivatali visszaélése miatt nem is került sor, így nem volt jogi alapja a Debreceni Ítélőtábla illetékességének. Ezen súlyos hatáskör túllépés tapasztalása során a Debreceni Ítélőtáblának a Be (2) bekezdése szerint büntetőfeljelentést kellett volna tenni az NVÍ (és/vagy NVB) vezetője ellen éppen úgy amint az én felvetésem-aggályom után az NVB elnöke szánalmas és nevetséges módra meg is tették az 6. számú mellélet alatt csatolt NVB 1445/2014. számú határozatával 15/8 (http://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/hatarozatok/2014/ html ). Brutális elfogultság a Nyíregyházi Törvényszéken az alábbiak miatt: 3./ Vérforraló, hogy az egész magyar igazságszolgáltatásban ma különös kegyetlenséggel elkövetett törvényszéki bírói elfogultságok és visszaélések miatt nem tudjuk kimondatni, hogy jogsértő bírósági ítélet nem lehet polgármesteri tisztséget megszüntető ok, így az nem szüntetheti meg a polgármester tisztségét, ebből fakadóan semmilyen hátrányos jogkövetkezmény a jogsértő ítélethez nem kapcsolódhat. (Sőt a Nyíregyházi Törvényszéken Dr. Fázsi László bírói tanácsa 7. számú mellélet alatt csatolt 3. Bf. 516/2010/5. számú végzésében, (melyet később csatolandó jogerős végzéseiben a Dr. Horváth Géza bírói tanácsa is folyamatosan osztott): s-szatmar-bereg-megyei-birosag_3bf516_2010_5.pdf és Dr. Horváth Géza bírói tanácsai, valamint a Megyei ügyészség kegyetlenül aljas ügyészei is szövetségben brutálisan törvénysértő módon vélekedtek és vélekednek, mert szerintük jogsértő ítélet igenis polgármesteri tisztséget megszüntető ok mindenféle hátrányos jogkövetkezményével együtt!!!???.

9 Ezen jogsértő állásponttal ellentétben egy másik megyében amikor a Nyíregyházi Törvényszék az esküszegő bírók és ügyészek nyíregyházi szövetségének aki egyébként elvakult elfogultsága miatt szembe ment a nyíregyházi Járásbíróság korrekt, a 9. számú melléklet alatt csatolt jogértelmezésével is: Birosag_Kozvadra_uldozesi_kerelmeI.pdf kezéből sikerült az ügyet kiszabadítani, mert egy-szem ügyben éppen egy nyíregyházi bíró rokona volt az eljárás alá vont ezért át kellett helyezni másik megyébe azt az egy-szem ügyet, ahol már az esküszegő és a szakmai tisztességet sárbatipró ügyészi és törvényszéki bírói nyíregyházi szövetség keze nem ért el és egy elfogulatlan tisztességes és hivatástudattal s szakmai becsülettel rendelkező bírói tanács (Dr. Kovács Péter, Nyíriné Dr. Kerekes Júlianna, Delnekyné Dr. Zsíros Márta törvényszéki bírók) megvizsgálta az ügyet s ekkor a Debreceni Törvényszéken rögtön diametrálisan másként értelmezték a helyzetet az alábbi 8. számú mellélet alatt csatolt 18. Bf.657/2011/2. számú végzésben: (http://www.erpatakimodell.hu/files/videotorles/ragalmazas_kozvadra_uldozes_megallapitas a_hajdu-bihar-megyei-birosag_18bf657_2011_2.pdf). Mindezek miatt sokadszor és újból kérem a jogegységi határozat meghozatalának indítványozását és annak pótlását az illetékes bíróságok, ügyészségek részéről, ugyanis jelen esetben bíróságok között különböző megyékben diametrálisan különböző álláspontok vannak szándékosan képviselve, mely miatt a liberális hazugsággyárak folyamatosan, immár sokadszor hazudozásra vetemednek ezen ügy kapcsán, legutóbb még én az ATV nevű szennycsatorna s verbális terrorszervezet és szélsőségesen liberális hazugsággyár Friderikusz című műsorának 18 perc 54 másodpercétől és 19 perc 33 másodperc között még mindig a jogerős elítéltetésem kapcsán szórják a rágalmakat. (http://www.atv.hu/videok/video friderikusz-1-resz ), azt megelőzően pedig a nevű tudati sötétséget fokozó szennylap én a csatolt cikke megírása és közzététele során tették ugyanezt (http://nol.hu/belfold/bolondot-csinalt-a-birosagbol-az-erpatakipolgarmester ), melyben azt a féligazságot és ezért brutális hazugságot terjesztik, hogy Fórizs Ildikó, az ítélőtábla szóvivője elmondta: a bíróság által megállapított tényállás szerint áprilisában G. János, az ügy másodrendű vádlottja szórólapot készített és dobott be Érpatak lakosainak postaládáiba, s a szórólapon - a polgármester által később sérelmezett - kijelentéseket tett a falu polgármesterére. Ezekből az első állítás valós, hiszen a polgármestert jogerősen elítélték magánlaksértés vétsége miatt, ennek ellenére gyakorolta tisztségét, képviselte az önkormányzatot és vette fel a tiszteletdíjat és költségtérítést. 15/9 Ezen visszaélés-sorozatnak hosszú évek óta az áldozata vagyok, melyből most már nagyon elegünk van. (Egyébként az ítélet jogsértő voltának kimondása előtt a megszüntetéshez az a gumijogszabály volt érvényben, mely szerint taxatív felsorolás nélkül csak össze kellett függeni a jogsértésnek a tisztséggel. Esetemben ráadásul az állítólagos jogsértés sem függött össze a tisztséggel, mert az állítólagos jogsértés a.) nem Érpatakon volt, b.) a jegyző már eltávozott, c.) a jogsértés egy nagykállói lakos sérelmére, d.) nem hivatali időben történt. Egyébként mindenféle kérelem ellenére, éppen ezért nem mert intézkedni sem az ügyészség, sem pedig a rendőrség a tisztségből való erőszakos eltávolítás által. Ha valóban összefüggőt volna a tisztséggel, akkor már más típusú bűncselekményt kellett volna felvetni.) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye brutálisan elfogult és esküszegő törvényszéki bírái (Dr. Fázsi László, Dr. Fekete Magdolna, Lengyelné dr. Katona Piroska törvényszéki bírák) szerint a korábban 7. számú mellélet alatt csatolt 3. Bf. 516/2010/5. számú jogerős végzés 2. oldala 4. bekezdése szerint: Ennek során azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok megtartásával folytatta le a magánvádas eljárást. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában, hogy téves Orosz Mihály Zoltán magánvádló azon érvelése, hogy a sérelmére elkövetett bűncselekmény közvádra üldözendő. Helyesen hivatkozott arra az elsőfokú

10 bíróság, hogy a Nyíregyházi Városi Bíróság B.2198/2007/13. számú ítéletének jogerejétől, november 3. napjától Orosz Mihály Zoltán magánvádló nem tekintendő polgármesternek Hajdú-Bihar-Megye hivatástudattal rendelkező törvényszéki bírái (Dr. Kovács Péter, Nyíriné Dr. Kerekes Júlianna, Delnekyné Dr. Zsíros Márta törvényszéki bírók) szerint viszont a korábban 8. számú mellélet alatt csatolt 18. Bf.657/2011/2. számú jogerős végzés 3. oldala 3-7. bekezdései szerint: E jogi állásponttal szemben a megyei bíróság kiemeli azt, hogy a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága november 23. napján kelt Bfv.III.362/2010/12. számú ítéletével a Nyíregyházi Városi Bíróság elsőfokú ítéletét, illetőleg a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Bíróság másodfokú végzését is Orosz Mihály Zoltán I.r. terheltet érintően megváltoztatta és őt az ellene magánlaksértés büntette miatt emelt vád alól felmentette, egyidejűleg a vele szemben magánlaksértés szabálysértése miatt indult eljárást megszüntette. A Legfelsőbb Bíróság fenti határozatának következtében Orosz Mihály Zoltán feljelentő nem tekinthető olyan személynek, akinek büntetőjogi felelősségét megállapították volna, ily módon őt a jelen büntetőeljárásban is hivatalos személynek kell tekinteni. Ebből következően a sérelmére hivatali minőségével összefüggésben elkövetett - egyébként magánvádra üldözendő - rágalmazás vétsége a Be. 52. (4) bekezdése alapján közvádra üldözendő cselekmény. Az ügydöntő határozat Be alapján történő megváltoztatása a támadott határozat jogerőre emelkedésének eredeti időpontját nem érinti. A Be a ugyanis a felülvizsgálat esetére az általános szabálytól eltérő jogerőre emelkedési időpontot nem határoz meg. A határozat felülvizsgálat rendjén történő megváltoztatása a jogerős határozat törvénysértésének a korrekciója, ami a jogerős határozat meghozatalának időpontjára visszamenőleges hatállyal történik. 15/10 A fentiekből következően a vád képviseletére Orosz Mihály Zoltán feljelentésével indult eljárásban csak a közvádló, az ügyész jogosult. Így magánvádas eljárás keretében a feljelentés tárgyát képező cselekmény nem bírálható el, arra vonatkozóan az ügyészi álláspont ismeretének hiányában megszüntető határozat meghozatalára sem volt törvényes lehetőség. Összegezve a megyei bíróság úgy ítélte, hogy a hatályon kívül helyezésre irányuló feljelentői fellebbezés megalapozott. A Be (1) bekezdésében foglalt okból helye van az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezésének, mivel az elsőfokú határozat a fentiek miatt a Be a alapján ki nem küszöbölhető megalapozatlanságban szenved, mely az elsőfokú határozat meghozatalát lényegesen befolyásolta. 4./ Továbbá csatolunk a Nyíregyházi Törvényszékről az elvakult bírói tényállás-hamisításra egy példát, mely megtalálható az interneten az alábbi linken: A jog gyilkosai 3: https://www.youtube.com/watch?v=rmzyda7rfce Itt a média-szuggesszió által elvakított bírót nem bírja meghatni a tanúk egybehangzó nyilatkozata és ezzel olyan ellentétes és valótlan, iratellenes tényállást mer megállapítani, és erre a valótlan tényállításra mer ítéletet alapozni, melyet csak a nemzetközi ügynökszervezetek képviselői mertek hazudni, pusztán azért, mert a hazai közéletben az ellenséges médiaszuggesszió szerint ők a liberális kinyilatkoztatás apostolaiinkvizitorai-főügyészei-zsoldosai-ügynökei-júdásai tehát ők ha hazudnak, és ez bebizonyosodik, nekik akkor is igazuk van, azok pedig, akik a médiaszuggesszió révén befeketítettek, azokat jogfosztani szükséges!!! Álláspontunk szerint a jelen elsőfokú ítéletet hozó bíró elvakult tényállás-hamisításának az oka, hogy az érintett bíró nem tud kikerülni azon sötét médiaszuggesszió hatása alól, melynek lényege a következő: az új világrend sötét értékrendjét képviselő fősodratú balliberális-média engem kriminalizálni és démonizálni igyekszik, amely egyébként a sötét médiaértékrendet és médiaértékítéletet lakájként (ki)szolgáló bíró családját, gyermekeit és környezetét is ugyanúgy megrontani-megtéveszteni és meghülyíteni akarja egy szisztematikus háttérirányítás révén egyetlen bűnöm miatt:

11 Az Érpatakon a megválasztásom előtt tapasztalható pokoli magyar-cigány együttélést integrációs pénzek nélkül 0 Ft költséggel európai szinten szinte a legeredményesebben megoldottuk és egy békés együttélésre átfordítottuk. Ennek bizonyítékaként csatolok 5 rövid, néhány perces videót: Cigány származású személyek Orosz Mihály Zoltánról és Érpatakról: https://www.youtube.com/watch?v=f64ziwzucbw Az érpataki modell - cigányprobléma megoldása https://www.youtube.com/watch?v=jc4akelkwkk Érpatak - egy önkormányzat harca a bűnözés ellen https://www.youtube.com/watch?v=cqebolc2uyo Így hazudik a TASZ-nál kiképzett Szőllősi Gábor saját településéről, Érpatakról https://www.youtube.com/watch?v=08ajgp32yyw Sikeres integráció Érpatakon https://www.youtube.com/watch?v=pozritchctu.e A magyar-cigány együttélés sikeres megoldása miatt viszont a szabadkőműves kezekben lévő és önmagáról függetlenséget hazudó, de kökemény irányítottság alatt működtetett s az új világrend sötét értékrendjét képviselő fősodratú balliberális-média kikiáltott bennünket rasszistának, főgonosznak neonácinak, szélsőségesnek stb, amelynek alátámasztására bármelyik újságíró Budapestről hasonló üzenetű cikkeket írkál a szabadkőműves véleményszabadság nevében akkor azok azonnal megjelenhetnek a fősodratú balliberális-médiában, ott gyalázkodhatnak, ezt nekünk a szabadkőműves értékrend szerint értéksemlegesen tűrnünk kell. Vérlázítónak gondoljuk, hogy a balliberális média ontja a hazugságait ellenünk, ennek a véleményterrornak a bíróság megadja magát, ami ellen mi küzdünk, sezért a bíróságok egy rétege a hivatástudat nélküli megélhetési bírái ellenségesen elfogulttá válnak és a minimális szinten sem tudnak korrekt döntéseket hozni bennünket érintő ügyekben. Ennek ellenére bízunk abban, hogy azért mégiscsak többen vannak a magyar bírói karban a tisztességes és hivatástudattal rendelkező bírók, akik az esküjük szerint végzik a munkájukat. 15/11 4./ Jogegységi eljárás lefolytatásának a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (Be.) 439. (1) bekezdésében, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. (1) bekezdésében és 33. -ban írt törvényi feltételei azért állnak fenn, mert az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében szükséges tisztázni, hogy a 180 fokban, diametrálisan ellentétes Megyei ítélkezési gyakorlat közül melyik az adekvát, ugyanis ezen ellentétes és egymásnak ellentmondó törvényszéki állásfoglalások közepette, az ügyészség fokozva a zűrzavart brutális elfogultságával a 9. számú mellélet alatt csatolt számtalan nyíregyházi járásbírósági áthelyezési és közvádra üldözési kérelem ellenére (http://www.erpatakimodell.hu/files/videotorles/nyiregyhazi-varosi- Birosag_Kozvadra_uldozesi_kerelmeI.pdf ) nem volt hajlandó az ügyeket közvádra üldözni a 10. számú mellélet alatt csatolt s a Nyíregyházi Városi Bíróságnak írt válaszlevele tanúsága szerint: (http://www.erpatakimodell.hu/files/videotorles/ragalmazas_valaszlevel- _Maganvadra_Uldozendo_Nyiregyhazi-Varosi-Ugyeszseg_38_B_2718_2010_10.pdf), mert a Legfőbb Ügyészség is azt a törvénysértő és képtelen, jogrendpusztító álláspontot képviselte és képviseli a mai napig, hogy az igazságszolgáltatásban elkövetett törvénysértés egy polgármester sérelmére elkövetve az a polgármesteri tisztséget megszüntető ok ha az állítólagos cselekmény nem volt

12 összefüggésben a tisztséggel a 11. számú mellélet alatt csatolt s a felülvizsgálati kérelmünkre írt Legfőbb Ügyészségi BF 2578/2011 ügyszámú válaszlevél tanúsága szerint: : (http://www.erpatakimodell.hu/files/videotorles/ragalmazas_maganvadra_uldozendo_valaszl evel_legfobb-ugyeszseg_bf2578_2011.pdf, (persze főleg, akkor ha a szabadkőműves új világrend tanítóhivatala a liberális média őt a sajtószabadság nevében és annak örve alatt elkövetett kegyetlen hazugságterjesztéssel kellően kriminalizálja és démonizálja.) 5./ Itt a 12. számú mellélet alatt csatoltan egy elképesztő bizonyíték (http://www.erpatakimodell.hu/files/videotorles/tajekoztatas_kuria- Elnoke_2015_EI_II_JE_B_I.pdf ) a Kúria félrevezetésére a felsőbíróságok részéről (Debreceni Ítélőtábla, Nyíregyházi Törvényszék, Debreceni Törvényszék) ugyanis a Kúria nem tud (vagy nem akar) hitelesen értesülni az alatta lévő bíróságoktól a különböző megyékben dúló diametrálisan ellentétes és párhuzamosan meglévő és érvényben lévő jogértelmezési problémákról és a jogértelmezésekről tanúságot tevő jogerős ítéletekről, végzésekről egy kulcsfontosságú elvi kérdésben, konkrétan abban, hogy jogsértő bírósági ítélet a polgármesterség megszűnését vonhatja e maga után és a bírósági jogsértés világossá válása után feltételezhető a polgármesterség megszűnésének problémája avagy sem. Az, hogy a Kúria félrevezetése miképpen ált elő az jelenleg mellékes, de egy biztos, hogy az állampolgárt szinte mindenféle önvédekezési jogtól megfosztó és szinte minden probléma vonatkozásában a megoldási jogkört az államiigazságszolgáltatási-bűnüldözési szervek és tisztviselők kezébe delegáló és az állami monopóliumokat fokozó mindenható szabadkőműves állammodell kapcsán nagyon súlyos anomáliákat jelez a rendszer hatékony működése vonatkozásában. 15/12 Brutális elfogultság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei és a Nyíregyházi valamint a Legfőbb Ügyészségen az alábbiak miatt: 5./ Ezen súlyos anomáliákat is jeleztük a 13. számú mellélet alatt csatolt, Legfőbb Ügyésznek küldött 2011 július 25-én kelt levelünkben Ugyesz_mellekletekkel.pdf, de ennek ellenére nem volt hajlandó a probléma súlyának megfelelően foglalkozni az üggyel és munkakerülési szempontok (és/vagy felsőbb szabadkőműves megszállói körök politikai utasítása) alapján arra a pályára állították az adott ügyeket, hogy a közvádas tárgyalások helyett a 9. számú mellélet alatt csatolt számtalan nyíregyházi járásbírósági áthelyezési és közvádra üldözési kérelem ellenére szinte minden ügyet magánvádas formában volt kénytelen tárgyalni a Nyíregyházi Járásbíróság, pedig pl. a 2/2009.BJE jogegységi határozat is egyértelműen mutatja (http://www.mklu.hu/pdf/uk/uk_2009_5.pdf), hogy a Legfőbb Ügyész az évi XIX. törvény (Be.) a (1) bekezdése a) pontjában meghatározott jogkörében a Be a (1) bekezdése a) pontjában írt célból az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozhatja, ha eltérő bírói gyakorlatot észlel, de brutális elfogultsága és hivatástudatának elsorvadása és a folyamatos munkakerülő főszempontjuk miatt nem élt a jogegységi eljárás lefolytatása iránti kezdeményezési jogával. 6./ Egy gyöngyszem az ügyészségen belüli folyamatosan zajló, büntetlen jogbiztonság pusztításra és jogi önkényeskedésre: A jog gyilkosai 1: https://www.youtube.com/watch?v=rnwcsjx3ou0

13 7./ Itt egy másik eklatáns példa egy elvakult bírói tényállás-hamisítására és a Legfelsőbb Bírósági Ítélet értelmezésére a polgármesteri tisztségemmel kapcsolatban: A jog gyilkosai 6: https://www.youtube.com/watch?v=u6vhapwzejc Ezt a bírói tényhamisítást a felettes szerve az illetékes bíróság elnöke is és az Országos Bírói Hivatal rendjén valónak minősítette!!! Itt is a média-szuggesszió által elvakított a bírót nem bírja meghatni a 14. számú mellélet alatt csatolt Legfelsőbb Bíróság Bfv. III. 362/2010/12 ügyszámú ítélete Hianyaban_Legfelsobb-Birosagi-Itelet_Bfv_III_362_2010_12.pdf és ezzel olyan ellentétes és valótlan, iratellenes tényállást mer megállapítani, és erre a valótlan tényállításra mer ítéletet alapozni, melyet csak a nemzetközi ügynökszervezetek (ebben az esetben a balliberális média) képviselői mernek hazudni, pusztán azért, mert a hazai közéletben az ellenséges médiaszuggesszió szerint ők a liberális kinyilatkoztatás apostolai-inkvizitorai-főügyészei-zsoldosai-ügynökei-júdásai tehát ők ha hazudnak, és ez bebizonyosodik, nekik akkor is igazuk van, melyet az igazságszolgáltatás emberei erkölcsi kötelességüknek éreznek megvédeni azok pedig, akik a médiaszuggesszió révén befeketítettek, azokat az igazságszolgáltatás médiaszuggesszió alatt lévő képviselői erkölcsi kötelességüknek éreznek jogfosztani!!! Brutális elfogultság a Debrecenii Törvényszéken az alábbiak miatt: Utoljára még egy visszaélés és gátlástalanság az alaptalan vádemelésre és a bírói önkényre, akkor amikor a sors fintoraként egy komoly okirat-hamisításra derült fény a bűnügyi nyilvántartó vonatkozásomban: valóban 7 éve meg van hamisítva a rám vonatkozó bűnügyi nyilvántartás, esetemben hosszú évek óta minden esetben valótlan adatot jelenített meg a lekérdezéskor és kétséget kizáróan el van követve a közokirat-hamisítás, de azzal a mai igazságszolgáltatásban senki nem foglalkozik, az üldöztetésemre vonatkozó megrendeléssel viszont igen (pl. minden tárgyalással kapcsolatos sajtótájékoztatás megtartása, közlemény kiadása a Debreceni Törvényszéken stb: 15/13 A jog gyilkosai 5.: https://www.youtube.com/watch?v=z1qqqoudzhc A brutális elfogultság, az elsorvadt hivatástudat és a bírói és ügyészi esküszegés elképesztő jogkövetkezményei: 6./ Az igazságszolgáltatás képviselőinek ezen súlyos mulasztása bűne miatt pl. 1./ még én az ATV nevű szennycsatorna s verbális terrorszervezet és szélsőségesen liberális hazugsággyár Friderikusz című műsorának 18 perc 54 másodpercétől és 19 perc 33 másodperc között még mindig a jogerős elítéltetésem kapcsán szórják a rágalmakat. (http://www.atv.hu/videok/video friderikusz-1- resz ), 2./ de említhetném egy másik szélsőségesen liberális hazugsággyár én kelt hiteles és objektív tudósítását (http://nol.hu/belfold/bolondot-csinalt-a-birosagbol-az-erpatakipolgarmester ), melyben azt a féligazságot és ezért brutális hazugságot terjesztik, hogy Fórizs Ildikó, az ítélőtábla szóvivője elmondta: a bíróság által megállapított tényállás szerint áprilisában G. János, az ügy másodrendű vádlottja szórólapot készített és dobott be Érpatak lakosainak postaládáiba, s a szórólapon - a polgármester által később sérelmezett - kijelentéseket tett a falu polgármesterére. Ezekből az első állítás valós, hiszen a polgármestert jogerősen elítélték magánlaksértés vétsége miatt, ennek ellenére gyakorolta tisztségét, képviselte az önkormányzatot és vette fel a tiszteletdíjat és költségtérítést. 7./ Az igazságszolgáltatáson belüli büntetlen jogtiprás-bűnözés kapcsán Országos Hálózatunk részére már számtalan bizonyíték áll a rendelkezésünkre, melyekről a további videókban fogunk

14 beszámolni a nagy nyilvánosság előtt az ország közvéleménye és az ügyészi és bírói kar felső vezetése részére. folytatás következik Tekintettel arra, hogy ezen fellebbezésünket-beadványunkat az interneten is közzétesszük ezért a könnyebb elérhetőség kedvéért ajánljuk az alábbi linket: 8./ Az elfogultsági kifogás elbírálásánál kérjük figyelembe venni a Debreceni Ítélőtábla elnökének korrekt szempontrendszerét, melyet az alábbi 15. számú melléklet alatt csatolt végzésben kifejtett. Itelotabla_Bkk_I_907_2014_2.pdf Érpatak, március 05. Mottó: 1./ Érpataki Modell: Nem minden ügyész és nem minden bíró bűnöző https://www.youtube.com/watch?v=2_amk65ihxg Bízunk benn, hogy a bírók és ügyészek visszaélései és munkakerülései teremtette kálváriát áttekintve világosabbá válik, hogy miért is kell akasztófákkal tiltakozni az ügyészségek és bíróságok előtt! 15/14 2./ Megver még az Isten, te fehérre meszelt fal! Ott ülsz, hogy a törvény szerint ítélkezzél, aztán a törvényt semmibe véve megveretsz? (Apostolok cselekedetei 23, 3) Polgármesteri esküm szerint tisztelettel: Orosz Mihály Zoltán polgármester ÉMOH vezető NORMAKONTROLL JOGRENDVÉDELMI SZAKSZOLGÁLAT Én, Orosz Mihály Zoltán becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; polgármesteri tisztségemből eredő feladataimat Érpatak fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom. Isten engem úgy segéljen! (polgármesteri eskü) melléklet: oldal

15 A brutális igazságszolgáltatási visszaélések és elfogultságok s pitiánerségek jelzése végett kapták: Kúria Elnöke Kúria Büntető Kollégiumának vezetője Fővárosi Ítélőtábla Elnöke Debreceni Ítélőtábla Elnöke Győri Ítélőtábla Elnöke Pécsi Ítélőtábla Elnöke Szegedi Ítélőtábla Elnöke Országos Bírósági Hivatal Elnöke Alkotmánybíróság Elnöke Legfőbb Ügyész Törvényszékek Elnökei A facebookon terjeng egy fénykép a jelen üggyel kapcsolatban, ezért csatoljuk: 15/15

Fővárosi Törvényszék Pf. 16. 1363 Budapest

Fővárosi Törvényszék Pf. 16. 1363 Budapest Fővárosi Törvényszék Pf. 16. 1363 Budapest Tárgy: Magyar Helsinki Bizottság Felperes (székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38.; képviseli: dr. Kádár András Kristóf társelnök) keresete Fidesz

Részletesebben

Chronowski Nóra Drinóczi Tímea Kocsis Miklós Zeller Judit VÁLOGATOTT ALAPJOGI ESETEK II. SZABADSÁG ÉS EGYENLŐSÉG 1.

Chronowski Nóra Drinóczi Tímea Kocsis Miklós Zeller Judit VÁLOGATOTT ALAPJOGI ESETEK II. SZABADSÁG ÉS EGYENLŐSÉG 1. Chronowski Nóra Drinóczi Tímea Kocsis Miklós Zeller Judit VÁLOGATOTT ALAPJOGI ESETEK II. SZABADSÁG ÉS EGYENLŐSÉG 1. Pécs 2010 TARTALOMJEGYZÉK 1. fejezet A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog

Részletesebben

Az ügyész feladatai a polgári perben

Az ügyész feladatai a polgári perben Az ügyész feladatai a polgári perben Jelige: palánta Polgári jogi szekció Választott téma sorszáma: 17. 2 T a r t a l o m j e g y z é k Előszó 3. 1. Kisebb, de mégis nagyobb: KÖZÉRDEKVÉDELMI (közjogi)

Részletesebben

Másfél év mérlegen A FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET GYAKORLATÁNAK ELEMZÉSE

Másfél év mérlegen A FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET GYAKORLATÁNAK ELEMZÉSE Másfél év mérlegen Fodor-Lukács Krisztina l Kádár András Kristóf Kovács Judit l Körtvélyesi Zsolt l Nagy Gusztáv A FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET GYAKORLATÁNAK ELEMZÉSE Másfél év mérlegen A Független

Részletesebben

EGYPÁRTI ALKOTMÁNYBÍRÁK A KÉTHARMAD SZOLGÁLATÁBAN. Az egypárti alkotmánybírák 2011-2014 között hozott egyes döntéseinek elemzése

EGYPÁRTI ALKOTMÁNYBÍRÁK A KÉTHARMAD SZOLGÁLATÁBAN. Az egypárti alkotmánybírák 2011-2014 között hozott egyes döntéseinek elemzése EGYPÁRTI ALKOTMÁNYBÍRÁK A KÉTHARMAD SZOLGÁLATÁBAN Az egypárti alkotmánybírák 2011-2014 között hozott egyes döntéseinek elemzése 2015 1 Tartalomjegyzék Bevezető... 3 Új bírák, új többség... 7 Bevezető Táblázat

Részletesebben

A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata

A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata A Legfőbb Ügyészség 2009. évi vizsgálati tervének A/4. pontja előírja a perújítási

Részletesebben

I. Az Alkotmánybíróság, egyéb bíróságok és az alkotmányossági vizsgálat

I. Az Alkotmánybíróság, egyéb bíróságok és az alkotmányossági vizsgálat AZ EURÓPAI ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGOK XII. KONFERENCIÁJA A Konferencia témája: Az alkotmánybíróságok és egyéb nemzeti bíróságok kapcsolatai és az európai bíróságok működésének e területre gyakorolt hatásai A Magyar

Részletesebben

h a t á r o z a t o t:

h a t á r o z a t o t: ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG IV/2350/2012. Az Alkotmánybíróság teljes ülése jogszabály alaptörvény-ellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány, valamint alkotmányjogi panaszok tárgyában dr. Dienes- Oehm

Részletesebben

A SZABÁLYSÉRTÉSEKRŐL

A SZABÁLYSÉRTÉSEKRŐL Dr. Balla Lajos Idzigné Dr. Novák Csilla Dr. Kahler Ilona Dr. Németh Norbert Dr. Szurdi Béla Dr. Vadász Mihály A SZABÁLYSÉRTÉSEKRŐL szóló 1999. évi LXIX. törvény gyakorlati kézikönyve jogalkalmazóknak

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/365/ /2011. Előadó: dr. S.A. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) Z.Z. Kérelmező által előterjesztett kérelem alapján az Y.Z. ügyvéd által

Részletesebben

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról m o n o g r á f i a 5 Európát a gyermekekért, a gyermekekkel Építsük Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. május 19. 2015. 11. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 11/2015. (V. 14.) AB határozat a Kúria 2/2014. Polgári jogegységi határozata rendelkező része

Részletesebben

Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 288/2/2010. (IV.9.) TT. sz. állásfoglalása. az egyéb helyzet meghatározásával kapcsolatban

Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 288/2/2010. (IV.9.) TT. sz. állásfoglalása. az egyéb helyzet meghatározásával kapcsolatban Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 288/2/2010. (IV.9.) TT. sz. állásfoglalása az egyéb helyzet meghatározásával kapcsolatban Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.

Részletesebben

A környezeti ügyek nyilvánossága az információszabadság jövője?

A környezeti ügyek nyilvánossága az információszabadság jövője? A környezeti ügyek nyilvánossága az információszabadság jövője? Bevezető Nonprofit Szektor Analízis Tanulmányok a részvételi demokrácia gyakorlatáról Dr. Kerekes Zsuzsa Ez a tanulmány azt kívánja bemutatni,

Részletesebben

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság 23. szám 126. évfolyam 2011. november 4. Utasítások 42/2011. (XI. 04. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Etikai Kódexéről. ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő

Részletesebben

Emberi Jogok Európai Egyezménye

Emberi Jogok Európai Egyezménye Emberi Jogok Európai Egyezménye A 11. és 14. Kiegészítő Jegyzőkönyv által módosított Emberi Jogok Európai Egyezménye valamint az 1., 4., 6., 7., 12. és 13. Kiegészítő Jegyzőkönyv Az Egyezményt korábban

Részletesebben

Az 50 év feletti korosztály a munkaerõpiacon. A Munkáltatók Esélyegyenlõségi Fóruma Egyesület 2014 októberi rendezvényének szakmai anyaga

Az 50 év feletti korosztály a munkaerõpiacon. A Munkáltatók Esélyegyenlõségi Fóruma Egyesület 2014 októberi rendezvényének szakmai anyaga Az 50 év feletti korosztály a munkaerõpiacon A Munkáltatók Esélyegyenlõségi Fóruma Egyesület 2014 októberi rendezvényének szakmai anyaga BevezetÔ A Munkáltatók Esélyegyenlôségi Fóruma Egyesület célja,

Részletesebben

Ezt egy életen át kell játszani és még azon is túl

Ezt egy életen át kell játszani és még azon is túl MAJLÁTH GYÖRGY TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT Ezt egy életen át kell játszani és még azon is túl Büntetőjogi Szekció A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés emberi jogi megítélése érvek, ellenérvek Kegyetlen

Részletesebben

A nem vagyoni kártérítés jogalapja az alkotmánybírósági határozatok és az ítélkezési gyakorlat tükrében

A nem vagyoni kártérítés jogalapja az alkotmánybírósági határozatok és az ítélkezési gyakorlat tükrében Dr. Sipos Péter A nem vagyoni kártérítés jogalapja az alkotmánybírósági határozatok és az ítélkezési gyakorlat tükrében D o l g o z a t Budapest, 2002. április 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 1. A nem vagyoni

Részletesebben

A NAIH tanulmánya a gyermekek biztonságos és jogtudatos internethasználatáról

A NAIH tanulmánya a gyermekek biztonságos és jogtudatos internethasználatáról Kulcs a net világához! @ www A NAIH tanulmánya a gyermekek biztonságos és jogtudatos internethasználatáról 2013 Kulcs a net világához! A NAIH tanulmánya a gyermekek biztonságos és jogtudatos internethasználatáról

Részletesebben

Simon Nikolett* A tanúvallomás. jogosulatlan megtagadása, mint anyagi jogi nóvum hatása a Be. vonatkozó rendelkezéseire

Simon Nikolett* A tanúvallomás. jogosulatlan megtagadása, mint anyagi jogi nóvum hatása a Be. vonatkozó rendelkezéseire nősítést nyer. Az új igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény látható, hogy alapjaiban érinti a rend bír sá Simon Nikolett* golás korábbi és feltehetőleg jelenleg hatályos rendszerét is olyannyira, hogy

Részletesebben

A gyanú. árnyékában. Kritikai elemzés a hatékony védelemhez való jog érvényesülésérôl

A gyanú. árnyékában. Kritikai elemzés a hatékony védelemhez való jog érvényesülésérôl A gyanú árnyékában Kritikai elemzés a hatékony védelemhez való jog érvényesülésérôl A gyanú árnyékában Kritikai elemzés a hatékony védelemhez való jog érvényesülésérôl A gyanú árnyékában Kritikai elemzés

Részletesebben

2. AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPíTÉSE

2. AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPíTÉSE 2. AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPíTÉSE BEVEZETÉS E fejezet a Magyar Köztársaság alkotmányos rendszerével, az államszervezet felépítésével kapcsolatos fontosabb ismereteket tartalmazza. A tananyag az alkotmányos

Részletesebben

Egyezmény az emberi jogok és alapvetô szabadságok védelmérôl. és kiegészítô jegyzõkönyvei

Egyezmény az emberi jogok és alapvetô szabadságok védelmérôl. és kiegészítô jegyzõkönyvei Egyezmény az emberi jogok és alapvetô szabadságok védelmérôl és kiegészítô jegyzõkönyvei 1 Official version: Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms as amended by Protocol

Részletesebben

H U M A N R I G H T S W A T C H. Addig, Amíg vér nem folyik védtelenség a családon belüli erőszak ellen magyarországon

H U M A N R I G H T S W A T C H. Addig, Amíg vér nem folyik védtelenség a családon belüli erőszak ellen magyarországon H U M A N R I G H T S W A T C H Addig, Amíg vér nem folyik védtelenség a családon belüli erőszak ellen magyarországon Addig, amíg vér nem folyik Védtelenség a családon belüli erőszak ellen Magyarországon

Részletesebben

A fogyasztói kölcsönszerz désben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerz dési feltételekben szerepl egyoldalú szerz

A fogyasztói kölcsönszerz désben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerz dési feltételekben szerepl egyoldalú szerz 1 A fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelensége megítélése tárgykörben felállított joggyakorlat-elemző

Részletesebben

Koltay András. A Vajnai-ügy * Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete a vörös csillag viselésének büntethetőségéről

Koltay András. A Vajnai-ügy * Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete a vörös csillag viselésének büntethetőségéről JeMa 2010/1 strasbourgi joggyakorlat Koltay András A Vajnai-ügy * Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete a vörös csillag viselésének büntethetőségéről Hivatalos hivatkozás: Vajnai v. Hungary, judgment

Részletesebben

A büntető hatalom korlátainak megtartása:

A büntető hatalom korlátainak megtartása: SZERKESZTETTE: Borbíró Andrea. Inzelt Éva. Kerezsi Klára Lévay Miklós. Podoletz Léna A büntető hatalom korlátainak megtartása: a büntetés mint végső eszköz Tanulmányok Gönczöl Katalin tiszteletére A büntető

Részletesebben

Az új Munka törvénykönyve magyarázata 2013

Az új Munka törvénykönyve magyarázata 2013 Az új Munka törvénykönyve magyarázata 2013 Néhány gondolat az új Munka törvénykönyvéről... 4 ELSŐ RÉSZ - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 6 I. Bevezető rendelkezések... 6 A törvény célja... 6 A törvény hatálya...

Részletesebben

AZ ÚJ POLGÁRI PERRENDTARTÁS KONCEPCIÓJA. A Kormány 2015. január 14. napján megtartott ülésén elfogadott Koncepció

AZ ÚJ POLGÁRI PERRENDTARTÁS KONCEPCIÓJA. A Kormány 2015. január 14. napján megtartott ülésén elfogadott Koncepció AZ ÚJ POLGÁRI PERRENDTARTÁS KONCEPCIÓJA A Kormány 2015. január 14. napján megtartott ülésén elfogadott Koncepció I. Az új polgári perrendtartás megalkotásának szükségessége Új polgári perrendtartást szükséges

Részletesebben