A FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI"

Átírás

1 A FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A fizika érettségi vizsga célja A középszintû fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó? rendelkezik-e a köznapi mûveltség részét képezõ fizikai ismeretekkel;? képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök mûködésével összekapcsolni;? ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok mûvelése során egyetemessé fejlõdött megismerési módszerek alapvetõ sajátosságait;? képes-e az alapmennyiségek mérésére, a mért adatokból egyszerû számításokkal meghatározható további mennyiségek értékeire következtetni;? képes-e egyszerûen lefolytatható fizikai kísérletet elvégezni, valamint a kísérleti tapasztalatokat kiértékelni, grafikont elemezni;? rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggõ gyakorlatias belsõ látásmóddal és arányérzékkel;? képes-e a tananyag által közvetített mûvelõdési anyag alapvetõ fontosságú tényeit és az ezekbõl következõ alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni;? megérti-e a napjainkban felmerülõ, fizikai ismereteket is igénylõ problémák lényegét;? ismeri-e a fizikatörténet legfontosabb eseményeit és személyiségeit, a tananyag által közvetített legjelentõsebb kultúrtörténeti vonatkozásokat. Az emelt szintû fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó? elsajátította-e a követelményekben elõírt ismereteket;? képes-e az ismeretanyag belsõ összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat áttekinteni, felismerni;? tudja-e ismereteit jelenségek értelmezésében, problémák megoldásában a megfelelõ matematikai eszközöket is felhasználva alkalmazni;? járatos-e a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereiben;? ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok mûvelése során egyetemessé fejlõdött megismerési módszerek alapvetõ sajátosságait, felismeri-e alkalmazásukat;? képes-e a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezésére és elvégzésére, valamint a kísérleti tapasztalatok kiértékelésére, következtetések levonására, grafikonelemzésre;? rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggõ gyakorlatias belsõ látásmóddal és arányérzékkel, pontosan használja-e a mértékegységeket;

2 ? képes-e a tananyag által közvetített mûvelõdési anyag logikai csomópontjait képezõ, alapvetõ fontosságú tényeket és az ezekbõl következõ alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni, megmagyarázni;? képes-e a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetû jelenségeket értelmezni;? ismeri-e a legfontosabb technikai eszközök, rendszerek mûködési elveit;? rendelkezik-e több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylõ, összetett fizikai feladatok, problémák megoldási képességével;? tájékozott-e a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban;? képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggõ problémák megértésére és elemzésére. Tartalmi követelmények Középszint Témakör 1. Mechanika A pontszerû test kinematikája A dinamika törvényei Munka és energia A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idõ, elmozdulás fogalmainak alkalmazása. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. A szabadesés, a vízszintes és a függõleges hajítás leírása. Az egyenletes körmozgás leírása. A harmonikus rezgõmozgás kinematikai jellemzõinek ismerete. A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az idõmérés kapcsolata. A testek mechanikai kölcsönhatása, az erõ, Newton III. törvényének értelmezése, az erõ mérése. Newton I. törvényének értelmezése, az inerciarendszer. Newton II. törvénye, a tömeg, a nehézségi erõ, a súly, a súlytalanság értelmezése. Kényszererõk konkrét példákban. A pontszerû test egyensúlya. A súrlódás jelensége. Az egyenes vonalú egyenletes, az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, az egyenletes körmozgás és a harmonikus rezgõmozgás dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra. A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia, a munkatétel. Az emelési munka, a helyzeti energia. A lineárisan változó erõ munkája, a rugalmas energia. A mechanikai energia megmaradása. 2

3 Pontszerû testek rendszere Merev testek Deformálható testek Gravitáció Mechanikai hullámok Külsõ és belsõ erõ, zárt rendszer fogalmainak alkalmazása. Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra. Az ütközések speciális eseteinek leírása. A merev testre ható erõk összegzése. Az erõpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerû esetekben. Tömegközéppont meghatározása homogén, egyszerû alakú testek esetében. Egyensúlyi helyzetek megkülönböztetése, stabilitás. Egyszerû gépek mûködésének leírása. A rugalmas megnyúlás és összenyomás leírása. A folyadékok tulajdonságai, Pascal törvénye. Hidrosztatikai nyomás és felhajtóerõ; Arkhimédész törvénye, sûrûségmeghatározás. A közegellenállás jelensége. A gázok tulajdonságai. A légnyomás, a Torricelli-kísérlet értelmezése. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. Az általános tömegvonzási törvény és jelentõsége. A mesterséges égitestek mozgása. A hullámforrás, frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása. Hullámjelenségek felismerése rugalmas pontsoron és felületen. Térbeli hullámok, a hang tulajdonságai: hangforrás, hangmagasság, hangerõsség, hangszín értelmezése. Kötélen és levegõoszlopban keletkezõ állóhullámok leírása. Zenei hang; egy-két hangszer mûködésének fizikai alapjai. Ultrahang, infrahang tulajdonságai, egy-két alkalmazás ismerete. 2. Hõtan, termodinamika Hõmérséklet Hõmérõk és használatuk. A Kelvin-skála. Hõtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hõtágulásának leírása. Folyadékok hõtágulásának leírása. A hõtágulási jelenségek gyakorlati jelentõsége. 3

4 Az ideális gáz Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. p-v-diagramok értelmezése. Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerûbb problémákban. Avogadro-törvény, anyagmennyiség. Állapotegyenlet, egyetemes gázállandó. A kinetikus gázmodell A hõmozgás értelmezése. Az állapotjelzõk kvalitatív értelmezése a modell alapján. Termikus és mechanikai kölcsönhatások A termodinamika II. fõtétele Halmazállapotváltozások 3. Optika Geometriai optika Fizikai optika Optikai leképezés A hõközlés, hõmennyiség, fajhõ fogalmainak ismerete, alkalmazása. A belsõ energia értelmezése. A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. fõtétele és jelentõsége. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése. A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhõjének megkülönböztetése. Hõmérsékletváltozások vizsgálata, a természetben spontán lejátszódó folyamatok iránya. Irreverzibilis és reverzibilis folyamatok megkülönböztetése. Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Forrás. E folyamatok energetikai vizsgálata. A nyomás szerepének kvalitatív leírása. Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, árnyékjelenségek, a fény terjedési sebessége. A fény visszaverõdése, szórt visszaverõdés, a visszaverõdés törvénye. A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverõdés jelensége. Színfelbontás prizmával. A fény hullámjelenségeinek kvalitatív értelmezése (interferencia, elhajlás, polarizáció). Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete. Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcsõ, a szem, a szemüveg, a fényképezõgép mûködésének alapelvei. 4

5 4. Elektromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mezõje Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény alkalmazása egyszerû esetekben. Az elektrosztatikai mezõ jellemzése: térerõsség, erõvonalak, feszültség. Vezetõk és szigetelõk, megosztás, többlettöltés fémen, alkalmazások. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete. Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Vezetõk ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredõ ellenállás meghatározása egyszerû esetekben. Az egyenáram munkája és teljesítménye. A galvánelem és az akkumulátor. Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. A Föld mágnessége, az iránytû használata. Az egyenáramok mágneses hatása. A magnetosztatikai mezõ jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus. A Lorentz-erõ. A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye. A kölcsönös és az önindukció jelensége. A váltakozó áram jellemzése, a pillanatnyi és az effektív feszültség és áramerõsség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor; szállítási veszteség; fontosabb háztartási fogyasztók mûködési alapelvei). A rezgõkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása, az antenna szerepe, az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia). Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete. Az elektromágneses hullámok felhasználásával mûködõ legfontosabb technikai eszközök, rendszerek felismerése. 5

6 5. Bevezetés a XX. század fizikájába A kvantumfizika elemei Az elektrolízis jelensége, Faraday törvényei. A Millikan-kísérlet értelmezése, az elektron töltése. Áramvezetés gázban és vákuumban. A vonalas színképek keletkezésének értelmezése. Katódsugárzás és röntgensugárzás keletkezése, tulajdonságai. A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettõs természete. Az elektron kettõs természete. Félvezetõk és alkalmazásaik. Az atomfizika és a magfizika elemei A csillagászat elemeibõl A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) tulajdonságai; felezési idõ, aktivitás. Rutherford szórási kísérletének értelmezése. Atommodellek. A kvantummechanikai atommodell legfontosabb tulajdonságainak ismerete. Magerõk, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában. Atommag-átalakulások leírása, izotópok, elemi részek. Az atomenergia felhasználásának ismerete: maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Magfúzió, hidrogénbomba, a csillagok energiája. A csillagok születése, fejlõdése és pusztulása. Kvazárok, pulzárok, neutroncsillagok, fekete lyukak, galaktikák. Az Univerzum tágulása. Hubble-törvény. Õsrobbanás-elmélet. A világûr megismerésének módszerei, a kutatás irányai. 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Joule, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Einstein, Planck, Bohr, Heisenberg, Fermi, Szilárd Leó, Teller Ede a tartalmi követelményekben szereplõ ismeretekkel kapcsolatos legfontosabb eredményei. Elméletek, felfedezések A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. Galilei munkásságának jelentõsége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentõsége: az égi és földi mechanika egyesítése. A gõzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, a radioaktivitás, az atomenergia felhasználásának felfedezése, ill. feltalálása összekapcsolás a megfelelõ nevekkel. A követelményekben szereplõ ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között. Az ûrkutatás történetének legfontosabb állomásai. 6

7 7. Természet- és környezetvédelem A zajártalom jelensége. A hõtani folyamatok hatása a környezetre. Tájékozottság a civilizációval, a fogyasztási célra termelt javakkal, valamint a gyártásukra felhasznált energia és nyersanyagok elõállításával kapcsolatos környezetvédelmi és természetvédelmi problémákról: a különbözõ energiaelõállítási módok összehasonlítása, az atomenergia-felhasználás elõnyeinek és hátrányainak ismerete. Sugárzásvédelmi alapismeretek. A légkörben bekövetkezõ tartós változások fizikai következményeinek ismerete. Az ûrszennyezés okai. Emelt szint Témakör 1. Mechanika Pontszerû test kinematikája A dinamika törvényei Munka és energia A mozgások leírásához használt fogalmak értelmezése. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás vizsgálata. A pillanatnyi sebesség, pillanatnyi gyorsulás grafikus értelmezése. A nehézségi gyorsulás mérése. Összetett mozgások: a hajítások leírása, a pálya egyenlete. Az egyenletes körmozgás leírása. A harmonikus rezgõmozgás kinematikai leírása. Egyirányú rezgések összegzõdése; rezonancia, lebegés. A matematikai inga. Newton törvényei, az erõ, a tehetetlen tömeg értelmezése. Az inerciarendszer. Az impulzus (lendület) tétele. Kényszererõk. A pontszerû test egyensúlyának vizsgálata. Súrlódás. A mozgások dinamikai vizsgálata. A munka és a teljesítmény. A hatásfok. Konzervatív és disszipatív erõk megkülönböztetése. A potenciális és a kinetikus energia. Változó erõ munkájának értelmezése, rugalmas energia. A munkatétel. A mechanikai energia megmaradásának tétele. 7

8 Pontszerû testek rendszere Merev testek Deformálható testek Gravitáció Mechanikai hullámok Külsõ és belsõ erõ, zárt rendszer. Az impulzus (lendület) megmaradása. Az ütközések. A merev testre ható erõk összegzése. Erõpár, forgató-nyomaték. Tömegközéppont. Az egyensúly általános feltétele. Az egyenletes és egyenletesen változó forgómozgás, a szöggyorsulás. A forgómozgás alapegyenlete. A tehetetlenségi nyomaték. A forgási energia. Az impulzusmomentum (perdület) és megmaradása. A rugalmas megnyúlás és összenyomás. Folyadékok tulajdonságai, Pascal törvénye. Felületi feszültség. Hidrosztatikai nyomás, felhajtóerõ, Arkhimédész törvénye, sûrûségmeghatározás. A közegellenállás. A folyadékok súrlódásmentes áramlása, Bernoulli-törvény. A gázok tulajdonságai. A légnyomás, a Torricelli-kísérlet értelmezése. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. Az általános tömegvonzási törvény. Cavendish kísérlete. Mesterséges égitestek mozgása. A súlytalanság értelmezése. A gravitációs tér, a térerõsség. A súlyos és a tehetetlen tömeg egyenértékûsége, Eötvös Loránd mérései. Hullámforrás, frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség. Longitudinális és transzverzális hullám. A visszaverõdés és törés törvényei. Interferencia, elhajlás, polarizáció. Térbeli hullámok, hang. Hangforrás, hangmagasság, hangerõsség, hangszín. Doppler-effektus. Állóhullámok kialakulása. A hangszerek alaptípusai. Ultrahang, infrahang, alkalmazások. 2. Hõtan, termodinamika Hõmérséklet Hõmérõk és használatuk. A Kelvin-skála. 8

9 Hõtágulás Ideális gáz Témakör Szilárd testek vonalas és térfogati hõtágulása. Folyadékok hõtágulása. A hõtágulási együtthatók vizsgálata. p-v-diagramok készítése és értelmezése. Az egyesített gáztörvény és speciális esetei. Avogadro-törvény, anyagmennyiség. Az állapotegyenlet, egyetemes gázállandó. A kinetikus gázmodell A Boltzmann-állandó. Az állapotjelzõk és az állapotegyenlet értelmezése a kinetikus gázelmélet alapján. Termikus és mechanikai kölcsönhatások A termodinamika II. fõtétele Halmazállapotváltozások 3. Optika Geometriai optika Fizikai optika Hõközlés, hõmennyiség, fajhõ. A belsõ energia értelmezése. A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. fõtétele és jelentõsége. Kalorimetria. Az elsõfajú perpetuum mobile lehetetlensége. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok. Gázok állandó nyomáson, ill. térfogaton mért fajhõje. A természetben önként lejátszódó folyamatok iránya, irreverzibilis és reverzibilis folyamatok. Rend és rendezetlenség. Speciális körfolyamatok elemzése, hõtartály. Hõerõgép, hûtõgép, hõszivattyú, hatásfok. A másodfajú perpetuum mobile lehetetlensége. Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Forrás. Gáz- és gõzállapot, telítetlen és telített gõz, cseppfolyósíthatóság, kritikus állapot. Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, árnyékjelenségek, a fény terjedési sebessége, egy-két mérési eljárás ismerete. A fény visszaverõdése, szórt visszaverõdés, a visszaverõdés törvénye. A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverõdés. A prizma, a planparalel lemez. A törésmutató és a határszög meghatározása. Színszóródás. Interferencia, a koherens fény. Fényelhajlás résen, az optikai rács, hullámhossz mérése. Polarizáció. 9

10 Optikai leképezés Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás. A síktükör, gömbtükrök és a leképezési törvény. Az optikai lencsék és a leképezési törvény, dioptria. A fókusztávolság függése a lencse adataitól. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcsõ, a szem, a szemüveg, a fényképezõgép mûködésének alapelvei. 4. Elektromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika Egyenáram mágneses mezõje Az elektromágneses indukció A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény. A szuperpozíció elve. Térerõsség, erõvonalak, ekvipotenciális felületek. Az elektromos töltést körülvevõ mezõ tulajdonságai. Munkavégzés az elektrosztatikai mezõben, potenciál. Vezetõk és szigetelõk, megosztás, többlettöltés fémen, alkalmazások. Kapacitás, kondenzátorok. Síkkondenzátorok kapacitása. Az elektrosztatikai mezõ energiája. Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. A mérõmûszerek méréshatára és kiterjesztése. Ohm törvénye teljes áramkörre. Vezetõk ellenállása, fajlagos ellenállás. Az ellenállás hõmérsékletfüggése, szupravezetés. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredõ ellenállás meghatározása. Az egyenáram munkája és teljesítménye. A galvánelem és az akkumulátor. Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. A Föld mágnessége, az iránytû használata. Az árammal átjárt vezetõk által keltett mágneses mezõ tulajdonságai. A mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus. Anyagok mágneses mezõben, permeabilitás. A töltésre ható eredõ erõ elektromos és mágneses mezõ együttes jelenlétében. A mágneses mezõ energiája. A mozgási és a nyugalmi indukció jelensége, Lenz törvénye. Az idõben változó mágneses fluxus keltette elektromos mezõ tulajdonságai. A kölcsönös és az önindukció jelensége. 10

11 A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A harmonikusan váltakozó feszültség és áramerõsség idõfüggvényei. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az induktív és a kapacitív ellenállás. Fázisviszonyok vizsgálata. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor; szállítási veszteség; fontosabb háztartási fogyasztók mûködési alapelvei). Zárt és nyitott rezgõkör, a rezgõkör sajátfrekvenciája, rezonancia, csatolás, antenna. A gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám. Térerõsség és mágneses indukció az elektromágneses hullámban, az energia terjedése. Az elektromágneses hullámok spektruma és biológiai hatásai. Elektromágneses hullámok felhasználásával mûködõ technikai rendszerek, eszközök mûködési alapelveinek ismerete. 5. Bevezetés a XX. század fizikájába A kvantumfizika elemei Az elektrolízis, Faraday törvényei, áramvezetés gázban és vákuumban. A Millikan-kísérlet, az elektron fajlagos töltése. Termikus elektronemisszió, a kilépési munka, a vákuumdióda és az egyenirányítás. A vonalas színképek keletkezésének értelmezése. Katódsugárzás és röntgensugárzás keletkezése, tulajdonságai. A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. Az elektromágneses sugárzás kettõs természete. Az anyag kettõs természete. De Broglie-modell, anyaghullám. Valószínûségi értelmezés. A Heisenberg-reláció. Félvezetõk és alkalmazásaik. 11

12 Az atomfizika és a magfizika elemei A relativitáselmélet alapgondolatai A csillagászat elemeibõl A tanult atommodellek lényege és hiányosságaik. Az elektronburok szerkezetére utaló jelenségek, a Franck-Hertz-kísérlet értelmezése; Pauli-elv, a kvantumszámok jelentése. A radioaktív sugárzások (alfa, béta, gamma) tulajdonságai, felezési idõ, bomlási törvény. Természetes és mesterséges radioaktivitás. Bomlási sorok. Rutherford szórási kísérletének értelmezése. Magerõk, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia, erõs kölcsönhatás, izotópok. A mag cseppmodellje. Atommag-átalakulások, elemi részek. Gyorsítók és detektorok, párkeltés, alfa- és béta-bomlás, rész és antirész. Az atomenergia felhasználása: maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Magfúzió, hidrogénbomba, a csillagok energiája. Az inerciarendszerek egyenértékûsége. A fénysebesség állandósága. Hosszúságkontrakció, idõdilatáció. A csillagok születése, fejlõdése és pusztulása. Kvazárok, pulzárok, neutroncsillagok, fekete lyukak, galaktikák. Az Univerzum tágulása. A Hubble-törvény. Az õsrobbanás-elmélet. A világûr megismerése, a kutatás irányai. 6. Fizika- és kultúrtörténeti vonatkozások Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Joule, Ampere, Faraday, Maxwell, Hertz, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Einstein, Planck, Bohr, Heisenberg, Fermi, Szilárd Leó, Teller Ede, Gábor Dénes a tartalmi követelményekben szereplõ ismeretekkel kapcsolatos legfontosabb eredményei. Elméletek, felfedezések A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. Galilei munkásságának jelentõsége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentõsége: az égi és földi mechanika egyesítése. A mechanika hatása a gondolkodás egyéb területeire. A távcsõ, a mikroszkóp, a gõzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, a radioaktivitás, az atomenergia felhasználásának felfedezése, ill. feltalálása összekapcsolás a megfelelõ nevekkel. Az elektromágnesség egységes elméletének jelentõsége. A klasszikus fizika és a kvantummechanika szemléletmódja közötti legjelentõsebb eltérések. Az ûrkutatás történetének legfontosabb állomásai. 12

13 7. Természet- és környezetvédelem A zajártalom jelensége. A hõtani folyamatok hatása a környezetre. Tájékozottság a civilizációval, a fogyasztási célra termelt javakkal, valamint a gyártásukra felhasznált energia és nyersanyagok elõállításával kapcsolatos környezetvédelmi és természetvédelmi problémákról: a különbözõ energiaelõállítási módok összehasonlítása, az atomenergia-felhasználás elõnyeinek és hátrányainak ismerete. Sugárzásvédelmi alapismeretek. A légkörben bekövetkezõ tartós változások fizikai következményeinek ismerete. Az ûrszennyezés okai. 13

E m e l t s z i n t EMELT KÉPZÉS. Az emelt szintű érettségire való felkészítés terve. 10. év. 1. Mechanika Pontszerű test kinematikája 20

E m e l t s z i n t EMELT KÉPZÉS. Az emelt szintű érettségire való felkészítés terve. 10. év. 1. Mechanika Pontszerű test kinematikája 20 EMELT KÉPZÉS Az emelt szintű érettségire való felkészítés terve A tantárgy óraterve: 10. évf. 11.évf. 12.évf. Oktatási hetek száma: 36 hét 36 hét 30 hét Heti óraszám 4 óra óra óra, Évi óraszám 144 óra

Részletesebben

FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. A fizika érettségi vizsga célja A középszintű fizika érettségi vizsga

Részletesebben

Fizika vizsgakövetelmény

Fizika vizsgakövetelmény Fizika vizsgakövetelmény A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK - 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,

Részletesebben

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály

Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály Az osztályozóvizsga követelményei fizika tantárgyból 9. osztály 1. Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, idő mérése 2.A mozgás viszonylagossága, a vonatkoztatási rendszer, Galilei relativitási

Részletesebben

Fizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai

Fizika. Mechanika. Mozgások. A dinamika alapjai Fizika Mechanika Témakörök Tartalmak Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés Az egyenletes körmozgás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése.

Részletesebben

V e r s e n y f e l h í v á s

V e r s e n y f e l h í v á s A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0021 V e r s e n y f e l h í v á s A Sárospataki Református

Részletesebben

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

Továbbhaladás feltételei. Fizika. 10. g és h

Továbbhaladás feltételei. Fizika. 10. g és h Továbbhaladás feltételei Fizika 10. g és h Általános: A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

Osztályozó vizsga követelmények. 7. évfolyam

Osztályozó vizsga követelmények. 7. évfolyam Osztályozó vizsga követelmények 7. évfolyam 1. Természettudományos vizsgálati módszerek, kölcsönhatások: Test tulajdonság mennyiség. Megfigyelés, mérés, mértékegység, átlag, becslés. 2. Mozgások: Viszonyítási

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

Gimnázium-szakközépiskola 12. Fizika (Közép szintű érettségi előkészítő)

Gimnázium-szakközépiskola 12. Fizika (Közép szintű érettségi előkészítő) 12. évfolyam Az középszintű érettségi előkészítő elsődleges célja az előzőleg elsajátított tananyag rendszerező ismétlése, a középszintű érettségi vizsgakövetelményeinek figyelembevételével. Tematikai

Részletesebben

FIZIKA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények

FIZIKA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények FIZIKA 9 10. évfolyam B változat 1121 FIZIKA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában a fizikatanítás célja kettős: egyrészt lehetőséget adunk a tanulóknak arra, hogy elsajátítsák azokat az ismereteket,

Részletesebben

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés: Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati

Részletesebben

FIZIKA GIMNÁZIUM. Célok és feladatok. A kitűzött célok elérhetők: Emelt szintű informatika osztály 2-2 - 2-0 +2 +2

FIZIKA GIMNÁZIUM. Célok és feladatok. A kitűzött célok elérhetők: Emelt szintű informatika osztály 2-2 - 2-0 +2 +2 FIZIKA GIMNÁZIUM 1 FIZIKA GIMNÁZIUM Általános tantervű osztály 2-2 - 3-0 +2 +2 Emelt szintű idegen nyelvi osztály 2-2 - 2-0 +2 +2 Emelt szintű informatika osztály 2-2 - 2-0 +2 +2 Reál orientált osztály

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások Fizika - 7. évfolyam 1. Az anyag belső szerkezete légnemű, folyékony és szilárd halmazállapotban 2. A testek mérhető tulajdonságai

Részletesebben

Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben

Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben 1. Egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás - Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgások. - A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek,

Részletesebben

É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L (2010-2011. tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások

É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L (2010-2011. tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások É R E T T S É G I T É M A K Ö R Ö K F I Z I K Á B Ó L (2010-2011. tanév) 1. Egyenes vonalú mozgások 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás. 2. Az egyenletes mozgást jellemző mennyiségek (sebesség, út, idő).

Részletesebben

Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév

Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév Fizikából a tanulónak szóbeli osztályozó vizsgán kell részt vennie. A szóbeli vizsga időtartama 20 perc. A vizsgázónak 2 egyszerű

Részletesebben

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére.

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. Fizika 7. osztály A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal

Részletesebben

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

A Baktay Ervin Gimnázium fizika középszintű érettségire előkészítő tanterve

A Baktay Ervin Gimnázium fizika középszintű érettségire előkészítő tanterve A Baktay Ervin Gimnázium fizika középszintű érettségire előkészítő tanterve 11. 12. heti óraszám 2 2 éves óraszám 72 60 Mechanika fejezet (36 óra) 1. Haladó mozgások és dinamikai feltételeik (4óra) Egyenletes

Részletesebben

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI 1. Egyenes vonalú mozgások 2012 Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait

Részletesebben

Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242. Pedagógiai program.

Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242. Pedagógiai program. Debreceni Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 031242 Pedagógiai program Fizika A nevelőtestület véleményezte: 2014. 08. 29. Érvénybe lépésének

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

FIZIKA. 9-11. évfolyam. Célok és feladatok

FIZIKA. 9-11. évfolyam. Célok és feladatok FIZIKA 9-11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban a fizikai jelenségek közös

Részletesebben

Általános iskolai fizikatanári ( 4+1 ) záróvizsga tételsor

Általános iskolai fizikatanári ( 4+1 ) záróvizsga tételsor Általános iskolai fizikatanári ( 4+1 ) záróvizsga tételsor A tételek 1 Kinematikai és dinamikai alapfogalmak Vonatkoztatási rendszerek, az inerciarendszer fogalma, párkölcsönhatások, tehetetlen és súlyos

Részletesebben

Minimum követelmények FIZIKA

Minimum követelmények FIZIKA Minimum követelmények FIZIKA I. A testek mozgása értsék és tudják alkalmazni a helymeghatározásnál, valamint a mozgások vizsgálatánál a viszonylagosság fogalmát, a mozgások függetlenségének elvét. legyenek

Részletesebben

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása

Részletesebben

Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Előfeltétel (tantárgyi kód)

Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása Fizikai alapismeretek Dr.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9 TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha

Részletesebben

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei I. Mechanika: 1. A gyorsulás 2. A dinamika alaptörvényei 3. A körmozgás 4. Periodikus mozgások 5. Munka, energia, teljesítmény II. Hőtan: 6. Hőtágulás

Részletesebben

FIZIKA Országos Közoktatási Intézet Követelmény- és Vizsgafejlesztési Központ

FIZIKA Országos Közoktatási Intézet Követelmény- és Vizsgafejlesztési Központ FIZIKA Országos Közoktatási Intézet Követelmény- és Vizsgafejlesztési Központ KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét

Részletesebben

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki

1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki 1. A gyorsulás Gyakorlati példákra alapozva ismertesse a változó és az egyenletesen változó mozgást! Általánosítsa a sebesség fogalmát úgy, hogy azzal a változó mozgásokat is jellemezni lehessen! Ismertesse

Részletesebben

FIZIKA. Tantárgyi programja és követelményei

FIZIKA. Tantárgyi programja és követelményei FIZIKA Tantárgyi programja és követelményei 1 9-11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás célja a felnőttek középiskolájában a korszerű, az általános műveltség részét képező fizikai világkép kialakítása,

Részletesebben

TANMENET FIZIKA 11. osztály Rezgések és hullámok. Modern fizika

TANMENET FIZIKA 11. osztály Rezgések és hullámok. Modern fizika TANMENET FIZIKA 11. osztály Rezgések és hullámok. Modern fizika BEVEZETÉS TANMENET Óra Tananyag Tevékenység, megjegyzések I. Mechanikai rezgések és hullámok 1. Bevezetés Emlékeztet : A fejezet feldolgozásához

Részletesebben

FIZIKA. 9-12. évfolyam középszintű érettségire felkészítő változat (óraszámok: 2,2,2,2) Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények

FIZIKA. 9-12. évfolyam középszintű érettségire felkészítő változat (óraszámok: 2,2,2,2) Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények FIZIKA 9-12. évfolyam középszintű érettségire felkészítő változat (óraszámok: 2,2,2,2) Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a középiskolában az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai

Részletesebben

A fizika tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve

A fizika tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium A fizika tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Készült a 2/2008 (II. 08.) OM rendelettel módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendelettel kiadott kerettanterv

Részletesebben

HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / FIZIKA 10 11. 11. évfolyam 12. évfolyam

HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / FIZIKA 10 11. 11. évfolyam 12. évfolyam A gimnáziumi fizika tantárgy óraterve FIZIKA A GIMNÁZIUM 10 11. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA Négy évfolyamos Nyelvi előkészítő Heti óraszám Évfolyamok óraszáma 10.évfolyam 11.évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 10.évfolyam

Részletesebben

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek

ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK. a 11. B-nek ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK a 11. B-nek Elektromos Kondenzátor: töltés tárolására szolgáló eszköz (szó szerint összesűrít) Kapacitás (C): hány töltés fér el rajta 1 V-on A homogén elektromos mező energiát

Részletesebben

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

FIZIKA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FIZIKA KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt

Részletesebben

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek. Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.

Részletesebben

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra)

FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Fizika 2 2 2 2 1 9. osztály B változat

Részletesebben

Javaslatok. Eötvös Loránd Fizikai Társulat. a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához

Javaslatok. Eötvös Loránd Fizikai Társulat. a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához Eötvös Loránd Fizikai Társulat Általános Iskolai Oktatási Szakcsoportja Javaslatok a Természetismeret fizika részének és a Fizika tantárgy tantervi anyagának feldolgozásához Az Oktatási Minisztérium által

Részletesebben

NT-17205 Fizika 10. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat

NT-17205 Fizika 10. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat NT-17205 Fizika 10. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat Az új fizika tankönyvcsalád és a tankönyv célja A Nemzeti Tankönyvkiadó Fedezd fel a világot! című új természettudományos tankönyvcsaládja fizika

Részletesebben

Futball Akadémia 9-11. évf. Fizika

Futball Akadémia 9-11. évf. Fizika 3.2.08.1 a 2+2+2 9. évfolyam E szakasz legfőbb pedagógiai üzenete az, hogy mindennapjaink világa megérthető, mennyiségileg megközelíthető, sajátos összefüggésekkel leírható, és ez a tudás a mindennapi

Részletesebben

Gimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő)

Gimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő) Gimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő) 11. évfolyam Az emelt szintű érettségi előkészítő első évében az alapoktatásból kimaradt, de az emelt szintű érettségi követelmények

Részletesebben

FIZIKA GIMNÁZIUM. 9 11. évfolyam

FIZIKA GIMNÁZIUM. 9 11. évfolyam FIZIKA GIMNÁZIUM 9 11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban a fizikai jelenségek

Részletesebben

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Fizika 2007. Készítette: V ARGA V INCE

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Fizika 2007. Készítette: V ARGA V INCE L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM Fizika 2007. Készítette: V ARGA V INCE I. Kapcsolataink: - A Veszprémi Egyetem Szilikátkémia, Anyagmérnöki és Fizika Tanszékével fenntartjuk

Részletesebben

Tantárgyi követelmény Szakközépiskola 11/D évfolyam

Tantárgyi követelmény Szakközépiskola 11/D évfolyam Tantárgyi követelmény Szakközépiskola 11/D évfolyam 2015/2016 TARTALOMJEGYZÉK 1. Irodalom... 3 2. Nyelvtan... 4 3. Történelem... 5 4. Angol... 6 5. Matematika... 7 7. Fizika... 8 8. Biológia... 9 9. Vendéglátó

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

TANTERV. A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához. 11. évfolyam: MECHANIKA. 38 óra. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája

TANTERV. A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához. 11. évfolyam: MECHANIKA. 38 óra. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája TANTERV A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához 11. évfolyam: MECHANIKA 38 óra Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kinematikája Egyenes vonalú

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014.

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014. I. Mechanika 1. Egyenes vonalú mozgások 2. Newton törvényei 3. Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek 4. Munka, mechanikai energia

Részletesebben

Tanterv az emelt szintű fizika vizsgára történő fakultációs felkészítéshez

Tanterv az emelt szintű fizika vizsgára történő fakultációs felkészítéshez Tanterv az emelt szintű fizika vizsgára történő fakultációs felkészítéshez A fizika fakultáció választása mindazoknak ajánlott, akik fel szeretnének készülni a jó érettségi eredmény elérésére fizikából

Részletesebben

11 osztály. Osztályozó vizsga témakörei

11 osztály. Osztályozó vizsga témakörei 11 osztály Osztályozó vizsga témakörei (Keret tanterv) I. Félév I. Rezgések és hullámok Egyenletes körmozgás (Ismétlés) Frekvencia, periódusidő, szögsebesség 2. Harmonikus rezgőmozgás leírása Kitérés,

Részletesebben

FIZIKA 9-10. évfolyam. Célok és feladatok

FIZIKA 9-10. évfolyam. Célok és feladatok FIZIKA 9-10. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános mőveltség részét jelentı alapvetı fizikai ismeretek kialakítása, a tanuló érdeklıdésének felkeltése a természeti

Részletesebben

FIZIKA. 7-11. évfolyam. 7-8. évfolyam Célok és feladatok

FIZIKA. 7-11. évfolyam. 7-8. évfolyam Célok és feladatok FIZIKA 7-11. évfolyam 7-8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított "környezetismeret", ill. "természetismeret" integrált tantárgyak anyagára épül,

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 18. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Amit a középszintû érettségi vizsgán tudni kell fizikából. Ismerje fel és jellemezze. feltételeit, tudjon példákat említeni különböző típusaikra.

Amit a középszintû érettségi vizsgán tudni kell fizikából. Ismerje fel és jellemezze. feltételeit, tudjon példákat említeni különböző típusaikra. Amit a középszintû érettségi vizsgán tudni kell fizikából Az alábbi táblázat első két oszlopa a középszintű érettségi vizsga követelményrendszerét tartalmazza. A harmadik oszlopban olyan, az adott témakörhöz

Részletesebben

FIZIKA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 004. május FIZIKA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól követhetően kell javítani és értékelni. A javítást piros (második javítás esetén

Részletesebben

KERTTANTERV JAVASLAT A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSHEZ 11. ÉS 12. TANÉV

KERTTANTERV JAVASLAT A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSHEZ 11. ÉS 12. TANÉV KERTTANTERV JAVASLAT A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSHEZ 11. ÉS 12. TANÉV Időkeret a 11. tanévben 74 óra/év (2 óra/hét 37 tanítási héttel) a 12. tanévben 64 óra/év (2 óra/hét 32 tanítási

Részletesebben

TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan

TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan TANMENET FIZIKA 8. osztály Elektromosság, fénytan A Kiadó javaslata alapján összeállította: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár Jóváhagyta:... igazgató 2015-2016 Általános célok, feladatok:

Részletesebben

1. Az egyenes vonalú mozgás. 2. Merev test egyensúlya. 3. Newton törvényei. 4. Munka, energia, teljesítmény, hatásfok

1. Az egyenes vonalú mozgás. 2. Merev test egyensúlya. 3. Newton törvényei. 4. Munka, energia, teljesítmény, hatásfok 1. Az egyenes vonalú mozgás Választhat az alábbi két kísérlet elvégzése közül: A. Igazolja, hogy a Mikola-csőben lévő buborék mozgása egyenes vonalú egyenletes! Számítsa ki a buborék sebességét két különböző

Részletesebben

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika Az elektromágneses hullámok egyik fajtája a szemünk által látható fény. Látható fény (400 nm 800 nm) (vörös ibolyakék) A látható fehér fény a különböző

Részletesebben

Tanári tevékenységek Motiváció, környezet- és balesetvédelem

Tanári tevékenységek Motiváció, környezet- és balesetvédelem Iskola neve: IV Béla Általános Iskola Iskola címe:, Járdánháza IV Béla út Tantárgy: Fizika Tanár neve: Lévai Gyula Csoport életkor (év): Kitöltés dátuma 00 szeptember (évhónap): OE adatlap - Tanmenet Idő

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA ELEKTROTECHNIKA 1. Egyenáramú körök Követelmények, matematikai alapok, prefixumok Töltés, áramerősség Feszültség Ellenállás és vezetés. Vezetők, szigetelők Áramkör fogalma Áramköri

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI ANGOL NYELV 1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet

Részletesebben

Sportorientáció Emelt tesi 9-11. évf. Fizika 3.2.08.2 b 2+2+2

Sportorientáció Emelt tesi 9-11. évf. Fizika 3.2.08.2 b 2+2+2 3.2.08.2 b 2+2+2 9. évfolyam Az egyes témák feldolgozása minden esetben a korábbi ismeretek, hétköznapi tapasztalatok összegyűjtésével, a kísérletezéssel, méréssel indul, de az ismertszerzés fő módszere

Részletesebben

FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM

FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM FIZIKA 338 FIZIKA 7 8. ÉVFOLYAM FIZIKA 339 CÉLOK ÉS FELADATOK A tanulók érdeklıdésének felkeltése a természeti jelenségek, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. A fizikai szemléletmód megalapozása. Annak

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

FIZIKA. 9-11. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények

FIZIKA. 9-11. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények FIZIKA 9-11. évfolyam 674 FIZIKA 9-11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban

Részletesebben

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.

Részletesebben

FIZIKA - emelt (gimnázium, 3 + 3 + 3 + 3 óra) B változat. 9. osztály Éves óraszám:108

FIZIKA - emelt (gimnázium, 3 + 3 + 3 + 3 óra) B változat. 9. osztály Éves óraszám:108 FIZIKA - emelt (gimnázium, 3 + 3 + 3 + 3 óra) B változat Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Fizika 3 3 3 3 9. osztály Éves

Részletesebben

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész Középszintű érettségi feladatsor Fizika Első rész Az alábbi kérdésekre adott válaszlehetőségek közül pontosan egy a jó. Írja be ennek a válasznak a betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! (Ha szükséges,

Részletesebben

A középszintű fizika érettségi témakörei:

A középszintű fizika érettségi témakörei: A középszintű fizika érettségi témakörei: 1. Mozgások. Vonatkoztatási rendszerek. Sebesség. Az egyenletes és az egyenletesen változó mozgás. Az s(t), v(t), a(t) függvények grafikus ábrázolása, elemzése.

Részletesebben

Fizika tantárgy 12. évfolyam

Fizika tantárgy 12. évfolyam KISKUNHALASI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM SZILÁDY ÁRON GIMNÁZIUMA FELNŐTTOKTATÁSI TAGOZAT Fizika tantárgy 12. évfolyam 1.1 Fontos tudnivalók A tankönyv anyagát önálló tanulással kell feldolgozni, melyhez segítséget

Részletesebben

FIZIKA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Halász Tibor Dr. Jurisits József Dr.

FIZIKA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Halász Tibor Dr. Jurisits József Dr. MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 FIZIKA 9-12. évfolyam Készítette: Dr. Halász Tibor Dr. Jurisits József Dr. Szûcs József A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette:

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI 2014. Témakörök

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI 2014. Témakörök A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI 2014. Témakörök I. Mechanika 1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Munka, mechanikai energia 4. Pontszerű és merev test egyensúlya,

Részletesebben

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

FIZIKA EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTÉS. 11. évfolyam

FIZIKA EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTÉS. 11. évfolyam FIZIKA EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTÉS A reál-műszaki érdeklődésű fiatalok számára kínálunk az érdeklődésüknek megfelelő optimális felkészülési és fejlődési kiegészítő programot a fizika emelt szintű

Részletesebben

FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI MINTAFELADATSOR

FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI MINTAFELADATSOR FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI MINTAFELADATSOR I. A feladatlap megoldásához 240 perc áll rendelkezésére. Olvassa el figyelmesen a feladatok előtti utasításokat és gondosan ossza be idejét! Használható segédeszközök:

Részletesebben

FIZIKA. 10. évfolyamos vizsga

FIZIKA. 10. évfolyamos vizsga 10. évfolyamos vizsga A vizsga leírása: A vizsga csak szóbeli részből áll. A vizsgán két tételt kell húzni. Az A tétel a 9. évfolyam ismeretanyagára, a B tétel a 10. évfolyam ismeretanyagának a vizsga

Részletesebben

FIZIKA. 7-11. évfolyam. Célok és feladatok. 7-8. évfolyam

FIZIKA. 7-11. évfolyam. Célok és feladatok. 7-8. évfolyam FIZIKA 7-11. évfolyam 7-8. évfolyam Célok és feladatok A fizika oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése. Ennek révén a tanuló képessé válik arra, hogy a természet leírásának

Részletesebben

Házirend 1. számú melléklete AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TANTÁRGYANKÉNTI, ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI SZEKSZÁRDI I. BÉLA GIMNÁZIUM

Házirend 1. számú melléklete AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TANTÁRGYANKÉNTI, ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI SZEKSZÁRDI I. BÉLA GIMNÁZIUM Házirend 1. számú melléklete AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TANTÁRGYANKÉNTI, ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI SZEKSZÁRDI I. BÉLA GIMNÁZIUM 2014 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FOGALMAK... 1 2. VIZSGALEÍRÁSOK... 2 Biológia

Részletesebben

ELTE TTK Hallgatói Alapítvány FELVÉTELIZŐK NAPJA 2006. április 22.

ELTE TTK Hallgatói Alapítvány FELVÉTELIZŐK NAPJA 2006. április 22. ELTE TTK Hallgatói lapítvány FELVÉTELIZŐK NPJ 2006. április 22. Székhely: 1117 udapest, Pázmány Péter sétány 1/; Telefon: 381-2101; Fax: 381-2102; E-mail: alapitvany@alapitvany.elte.hu FIZIK FELTSOR NÉV:.

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert

Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8 évfolyam Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert Az alapfokú fizikaoktatás célja Keltse fel a tanulók érdeklődését

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 7. osztály. Mechanika, Hőtan

TANMENET FIZIKA. 7. osztály. Mechanika, Hőtan TANMENET FIZIKA 7. osztály Mechanika, Hőtan MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2003 Készítette: BONIFERT DOMONKOSNÉ DR. főiskolai docens DR. KÖVESDI KATALIN főiskolai docens SCHWARTZ KATALIN általános iskolai szaktanár

Részletesebben

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tematikai egység/ Fejlesztési cél 9. évfolyam Az első találkozás a középiskolával befolyásolhatja a tanulók többségének kötődését, érzelmi kapcsolatát az új iskolához, a tantárgyhoz, erősítheti vagy gyengítheti önbizalmát és helyes önértékelését

Részletesebben

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz.

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. FIZIKA B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben