Fenntartható bioenergia-termelés fiatal kutatók a bioenergetikában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "www.mgitech.hu Fenntartható bioenergia-termelés fiatal kutatók a bioenergetikában"

Átírás

1 Különszám Mezőgazdasági LI. évfolyam január Technika tudományos, műszaki fejlesztési és kereskedelmi folyóirat Fenntartható bioenergia-termelés fiatal kutatók a bioenergetikában Szekciók: Energia a szántóföldről, azaz hogyan hasznosítsuk a vidéket Környezetkímélő növényvédelem és növényvédőszer-megtakarítási lehetőségek 1

2 Fenntartható bioenergia-termelés fiatal kutatók a bioenergetikában Szekciók: Energia a szántóföldről, azaz hogyan hasznosítsuk a vidéket Környezetkímélő növényvédelem és növényvédőszer-meg ta ka rí tási lehetőségek Az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézetben október án megrendezett Fenntartható bioenergia-termelés fiatal kutatók a bioenergetikában c. szakmai konferencia előadásainak gyűjteményes kiadványa

3 SZAKMAI BIZOTTSÁG Csatár Attila, Dr. Dimitrievits György, Dr. Fenyvesi László, Dr. Pecznik Pál Toldi Ottó, Dr. PROGRAMREFERENS Ács Istvánné Gulyás Zoltán Magó László, Dr. Tóvári Péter KÖZREMŰKÖDŐK Barna Attiláné Gajdos Pálné Körmendi Péterné LEKTOR Beke János, Dr. Fenyvesi László, Dr. MŰSZAKI SZERKESZTÉS Pálinkás Gábor NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS, NYOMÁS Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, 2010 Főigazgató: Dr. Fenyvesi László HU ISSN ISBN

4 Tartalomjegyzék Energia a szántóföldről, azaz hogyan hasznosítsuk a vidéket Köszöntők Dióssy László... 4 Bíró Tamás... 5 Kovács Máté... 6 Tóvári Péter, Sibalszky Zoltán... 7 Hagyományos és molekuláris genetikai módszerekkel támogatott nyárnemesítés a bioenergetika szolgálatában Benke Attila, Cseke Klára, Takács Roland, Kámpel József, Borovics Attila... 8 Új szaporítóanyag-előállítási lehetőségek vizsgálata miscanthus halmaji energianád esetében Horváth Zsuzsanna, Vágvölgyi Andrea, Pintér Csaba, Marosvölgyi Béla...11 Laboratóriumi és félüzemi méretekben végzett biogáz fermentációs kísérletek tapasztalatai Tukacs-Hájos Annamária, Rétfalvi Tamás, Szendefy Judit, Marosvölgyi Béla A biometán perspektívái a hazai közlekedésben Jobbágy Péter, Bai Attila, Juhász I. Lilla A potenciális etanolhozam előrejelzésének vizsgálata kukoricafermentálási kísérletben Sipos Péter, Nógrádi Sándor, Győri Zoltán Bio-motorhajtóanyagok agrártermékekből Kasza Tamás, Tóth Csaba, Hancsók Jenő Univerzális, nagy teljesítményű dugványozógép és ültetési technológia kialakítása Aranyos Péter, Gyurátz Ferenc, Horváth Béla A mátészalkai biodízel üzem működési tapasztalatai és fejlesztése Szántó Zsuzsanna, Sinóros-Szabó Botond Triglicerid tartalmú alapanyagok enzimkatalitikus átészterezése Kovács Sándor, Hancsók Jenő Bioetanol/gázolaj emulziók stabilitásának növelése Marsi Gábor, Nagy Gábor, Hancsók Jenő Különféle szervesanyagokból kísérleti körülmények között kinyerhető metántartalom Szabó Emese, nagy Valéria Megújuló energia a mezőgazdaságból Magó László, Hajdú József, Fenyvesi László Az energiafűz, mint alternatíva a bioenergetikai termelés területén Szecsei Tímea, Salamon Lajos Biogas in Slovenia Tomaž Poje Possibility of exhaust gas emissions reduction by using biodiezels M. Tomic, L. Savin, T. Furman, R. Nikolić, M. Simikić Környezetkímélő növényvédelem és növényvédőszer-megtakarítási lehetőségek Köszöntő Dr. Lucskai Attila Technikai újdonságok, növényvédőszer-megtakarítási lehetőségek Kalmár Imre Permetezőgépek időszakos felülvizsgálata Magyarországon Gulyás Zoltán, Kovács László Korszerű eszközök a növényvédelmi kijuttatástechnikában Pályi Béla Az energetikai faültetvények növényvédelmi vonatkozásai Koltay András A növényvédelem gépesítésének fejlődése az MGI tevékenységének tükrében Dimitrievits György Előadások angol nyelvű összefoglalói Abstracts of papers Mezőgazdasági Technika, január 3

5 - KÖSZÖNTŐ Az éghajlatváltozás egyike napjaink legsürgetőbb problémáinak. Mára már nem kérdéses, hogy az időjárási viszonyok változásai komoly károkat okoznak az egész emberiség és szűkebb környezetünk, Magyarország lakói számára is. A klímaváltozás kimutatható, szoros összefüggésben áll az emberi tevékenységekkel, így kijelenhetjük, hogy jelenlegi életvitelünk és energiafelhasználási szokásaink nem tarthatók fent hosszabb távon. A klímaváltozásért mindannyiunknak, az egész emberiségnek változtatnia kell életmódján, sürgős szemléletváltozásra van szükség, ha el akarjuk kerülni a földünket fenyegető katasztrófát. A klímavédelem fő eszközei döntően az energiahatékonyság növelésében, az energia takarékosságban valamint a jelenlegi energiaszerkezet radikális átalakításában, azaz a fosszilis energiahordozók helyett a megújuló energiaforrások felhasználásában rejlenek. A hazai energia ellátási rendszerrel kapcsolatban is elmondható, ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk az EU-s és egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásainkat a klímavédelem és a környezetterhelés mérséklése érdekében mindenképen szükség van a mostani energiaszerkezet átalakítására. A hazai megújuló energia stratégiában 2020-ra az EU által elvárt célnál (13%) is ambiciózusabb célérték (15 %) van előirányozva a megújuló energiaforrások növelése terén. Az energiaszerkezet átalakítása során mindenképpen törekedni kell az import energiafüggőségünk csökkentésére, illetve az energiaszerkezet diverzifikációjára, melyre több forgatókönyv is létezik, de a megújuló energiáknak mindben jelentős szerepe van. Ugyanakkor nagyon fontos szem előtt tartani, hogy a megújuló energiák csak akkor válnak valóban megújuló energiákká, ha a termelés és felhasználás során szigorúan figyelembe veszszük a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontokat, valamint a fenntartható energiatermelés feltételeit. Mindemellett azt gondolom, hogy a környezeti terhelést csökkentő politikai stratégiák semmit nem érnek, ha nem társul hozzá környezettudatos szemlélet kialakítása. Magyarország vonatkozásában elmondható, hogy hazánk legjelentősebb megújuló energia potenciálja a biomasszában rejlik, így ma is és a jövőben is ez adja majd megújuló energiák felhasználásának gerincét. A biomassza kiemelt szerepe miatt nagyon fontos, hogy felhasználása során maximálisan figyelembe kell venni a környezeti fenntarthatóságot. Fontos, hogy a jövőben csak olyan energiaellátó rendszerek kerüljenek kialakításra, amelyek korszerű technikákkal, energia-hatékonyan üzemelnek, és szem előtt tartják az optimális alapanyagforrás és energiaigényeket, valamint az ellátás biztonságát. Magyarországon a biomassza felhasználás jövőjét a decentralizált, helyi igényeket kielégítő kapcsolt energiatermelő kiserőművi hálózat létrehozásában látom, amelyet az ország minden régiójában a helyi adottságoknak megfelelően kell kialakítani. A komplett termelési rendszerek megtervezésében és kialakításában óriási szerepe van a hazai kutató munkának, amely képes kialakítani az adott térségek számára legjobb termelési szerkezetet. Ezúton szeretnék gratulálni az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet fennállásának 140. évfordulója alkalmából és szívből üdvözlöm az Intézet azon kezdeményezését, amellyel a fenntartható bioenergia területén munkálkodó fiatal kutatók számára biztosít bemutatkozási és további együttműködési lehetőséget a konferencia sorozat megszervezésével. Javaslom ezt a jó kezdeményezést továbbra is fenntartani és lehetőséget biztosítani a fiatal tudósaink számára az elért eredményeik bemutatására és a nagyközönséggel való megismertetésére. Üdvözlettel: Dióssy László szakállamtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetmegőrzési Szakállamtitkárság 4 Mezőgazdasági Technika, január

6 - KÖSZÖNTŐ A mezőgazdaságban, az élelmiszergazdaságban, ezzel összefüggésben az energetikai kutatás területén szerte a világban jelentős változások zajlanak, amelyekkel szembe kell néznünk. Ezek a folyamatok új kihívást jelentenek a hazai tudomány és kutatás számára is. A globalizáció, a föld népességének felgyorsuló növekedése és az élelmiszer iránti növekvő igény, a klímaváltozással kapcsolatos gondok, az energiahordozók árának növekedése, a természetes környezettől egyre távolodó civilizációs fejlődés, és a hazai agrártermelés versenyképességének helyreállítási igénye, mind olyan problémákat vetnek fel, amelyre a tudomány eszközeivel is választ kell adnunk. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a megújuló energiaforrások témaköre magyar adottság és lehetőség. A kutatás-fejlesztés területén az első és legfontosabb lépés a párbeszéd és együtt gondolkodás, ezzel párhuzamosan az innovációs tevékenység hatékonyabbá tételében érdekelt állami döntéshozók, a különböző tudományos műhelyek és nem utolsó sorban a gyakorlati élet szereplőinek közös cselekvésre való ösztönzése. Szükségszerű, hogy a közös munka eredményeként újragondoljuk a tudomány szerepét az agráriumban, meghatározzuk a fejlődés és a fejlesztések irányát, illetve átgondoljuk az agrárkutatások finanszírozásának és a tudományos eredmények hasznosításának leghatékonyabb módját és feltételrendszerét. A gazdasági világválságban kitörési pont lehet a kutatás-fejlesztés. A történelem számos példával igazolja, hogy a legnehezebb gazdasági helyzetben mentőövként szolgált a tudományos munka, és annak gyakorlati alkalmazása. Ezért elengedhetetlen a hazai és a nemzetközi stratégiaalkotásban, program-előkészítésben és projektvezetésben való aktív magyar részvétel. Ennek érdekében elengedhetetlen fiatal szakemberek megnyerése a kutatás számára, hiszen a jövő a fiatal generáció kezében van. Ösztönözni kell a tehetséges kutatók tudományos munkatársak külföldi szakmai tapasztalatszerzésének lehetőségét, valamint a jól felkészült és külföldi gyakorlatot szerzett szakemberek visszatérését a hazai kutatási szférába. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a megújuló energiaforrások, a környezet- és klímavédelmi kutatások szakterület sajátosságából fakad a megújulás igénye. Egyértelmű nemzetgazdasági cél legyen, hogy olyan fiatal szakembereket nyerjünk meg és képezzünk tovább, akik az adott területen már hasznosítható tapasztalatokat is szereztek, és képesek a gyakorlat számára fontos kérdésekre a tudomány eszközeivel választ adni. Fentiekhez a fiatal kutatók részére témalehetőségeket és a fiatal kutatók előmenetelét segítő pályázati lehetőségeket, ösztöndíjakat kell biztosítani. A Fenntartható bioenergia termelés - fiatal kutatók a bioenergetikában című konferencia és kiállítás kiváló lehetőséget teremt a fiatalok számára, hogy kutatási területeiket, szakmai munkájukat a gyakorlati szereplők és érdekeltek számára is bemutassák. A mező- és erdőgazdasági megújuló energiaforrások olyan új kutatási kulcsterület, mely a következő évszázad jelentős kihívása is egyben. Ezzel a területtel érdemes foglalkozni, hisz a jövő meghatározó kutatási szegmense. Fentiek tükrében meggyőződésem, hogy a konferencia eredményei olyan üzenet a Tisztelt Olvasónak, amely nem hivalkodóan, mégis meggyőzően mutatja be a mezőgazdasági energiaforrásokkal foglalkozó kutatói körnek az ezzel kapcsolatos eredményes alkotó munkáját, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztését cselekvően segítő szolgálatát és elkötelezettségét az ágazat iránt. Üdvözlettel: Bíró Tamás s.k. főosztályvezető-helyettes Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Főosztály Mezőgazdasági Technika, január 5

7 - KÖSZÖNTŐ A megújuló energiák növelése hazánkban már nem csak egy lehetőség a klímavédelemben, hanem az EU elvárása is, amely konkrét célokat és határidőket jelent. Mivel hazánk adottságaiból fakadóan a legjelentősebb potenciál a biomassza nagyobb mértékű kiaknázásában rejlik, ezért ezt a megújuló energiaforrást kiemelten kell kezelni. Az Európai Unióban jelentős növekedés várható az egyes megújuló energiák tekintetében, persze az egyes tagállamokban a természeti és földrajzi adottságoktól, valamint a politikai akarattól és az anyagi lehetőségektől függően más-más arányban. Az EU élen akar járni a klímaváltozás elleni küzdelemben, ezzel példát mutatva más államoknak, ezért igen ambiciózus célokat tűzött ki maga elé a 2007-ben elfogadott klí ma és energia csomagban. Ezek a már jól ismert ún. 3x20-as célok, 20% Üvegház hatású gáz (ÜHG) kibocsátás csökkentés, 20% energiahatékonyság növelés és a megújuló energiák felhasználásának 20%-ra történő növelése 2020-ig. A fenti célokat hatalmas anyagi ráfordítások árán lehet csak teljesíteni, amelynek alapját az EU-s források biztosíthatják. Az EU szintjén a megújulók használatának jelentős fejlesztését főleg az ÜHG kibocsátás csökkentési célok és a fosszilis üzemanyagoktól való függés csökkentése indokolja, ami ambiciózus energia politikát kíván minden tagállamtól. Az unió célja a decentralizált energiaforrások jobb kihasználása és a megújuló energia iparágban a technológiai fejlesztésekkel a vezető szerep elérése. Az irányelv minden egyes tagállam számára pontos célszámot fogalmaz meg a 2020-ra teljesítendő megújuló energia részarányt illetően. Hazánk számára a 2020-ra elérendő cél 13%. A megújuló energiaforrások teljes energiafelhasználásban vett részarányára vonatkozó célértékek meghatározását a hazai megújuló energia stratégia tartalmazza, amely igen ambiciózusan 15%-ra teszi a megújulók részarányát 2020-ra. A hazai megújuló energiaforrás felhasználás helyzetről számokban elmondható, hogy 2006-ban az összenergia felhasználáson belül a megújulók részaránya 4,7% volt, míg a felhasznált villamos energia 3,7%-a volt ún. zöld áram. Hazánk adottságai igen kedvezőek a mg-i termeléshez és így természetesen a biomassza termeléséhez is, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a túlzott energetikai célú növénytermelés ne okozza az élelmiszer alapanyag termelés csökkenését. A biomaszszát teljes termékpályája alatt csak fenntartható módón lehet megtermelni és felhasználni, figyelembe véve a természet védelmét, a biodiverzitás fenntartását (ún. özönfajok mellőzése!) és az energiatermelés során a környezet védelmét! Az új EU direktíva lefekteti ezeknek a kritériumoknak az alapjait. A szilárd biomassza tüzelést csak megfelelő műszaki állapotú, korszerű tüzelőberendezésekben támogatható, az energiahatékonyság maximális figyelembevételével, jól működő szoros összefogáson alapuló termelői háttérrel rendelkező rendszerekben. A zöldhő fogalmának és támogatási rendszerének kialakítása is sürgető feladat lenne a 2020-as céljaink megvalósítása érdekében. Az alapanyag ellátás kérdése nagyon fontos, hogy se túltermelés, se pedig hiány ne alakuljon ki. Ezt hosszú távú szerződésekkel lehet megoldani, vagy ha az erőmű tulajdonosa rendelkezik termőterületekkel is. A decentralizált energiatermelés elterjedése azaz a kisebb biomassza erőművek térnyerése egy-egy térség vagy kistérség jelentős energetikai függetlenedését eredményezheti, ezen felül munkahely teremtő és vidékfejlesztési szempontok is megvalósulnak, ezért mindenképpen támogatandó fejlesztések. Ezen kis erőművi hálózat elterjedéséhez először is stratégiára cselekvési tervekre és a termelői és felhasználói oldalon komoly összefogásra van szükség. Amennyiben ezek megvannak ki kell alakítani a megfelelő támogatási rendszert is a hazai és EU-s forrásokra alapozva. Egy másik igen komoly potenciállal rendelkező szegmens a pellet tüzelés a megújulós és klímavédelmi vállalásaink teljesítése érdekében. A kormányzat szintén programot hirdetett a vezetékes gázellátásból kimaradt települések számára, melyre kitűnő megoldást jelenthet a pellettüzeléses technológia. A hazai pellet szektor képviselői szerint egy családi ház esetében az átállás a pellet fűtésre és melegvíz előállításra 8-10 éven belül megtérülő beruházást jelent és a mai modern technológiákkal nem jelent igazából többletmunkát a felhasználók számára, lényegesen kényelmesebb, mint a hagyományos fatüzelés. A biomassza felhasználás legnagyobb részét a tűzifa adja, és igen alacsony az egyéb biomassza, főleg a mg.-i hulladékból származó biomassza felhasználás hazánkban. A zöld áram támogatási rendszer szerkezete nem fenntartható ilyen formában és gátat szab a korszerű technológiák és energi a hatékony beruházások számára. A Magyarországon az EU tagságunkból adódó kötelezettségek konkrét célokat határoznak meg, amelyek a gazdasági szereplőknek stabil és tervezhető célokat adnak beruházásaikhoz. A Járulékos célok igen jelentősek, úgyis mint a vidékfejlesztés, a mezőgazdasági termékszerkezet átalakulása, a hazai és nem az import energiaforrások felhasználása, új technikák, technikai kultúrák kialakítása, valamint a vidéki foglalkoztatás jelentős növelése. Ha nem használjuk ki a hazai adottságainknak megfelelő megújuló energiaforrásokat, igen nagy hátrányba kerülünk a többi tagállammal és a világgazdasággal szemben is. Üdvözlettel: Kovács Máté főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetfejlesztési Főosztály 6 Mezőgazdasági Technika, január

8 - KÖSZÖNTŐ Rendkívüli örömömre szolgál, hogy kezében tartja kiadványunkat. Néhány évvel korábban, amikor először rendeztük meg konferenciánkat, csapatunk elsődleges és kiemelt célkitűzése a fiatal kutatók részére szereplési, kapcsolatteremtési lehetőség biztosítása volt. Ezen célunkon túlmenően az MGI hosszú távú célkitűzései között szerepel továbbá a kutatási eredmények széleskörű elterjesztése, vitafórum biztosítása az egyes szakterületek kutatói, technológiai szakemberek, cégképviselők, szakmai döntéshozók és kiemelten a végfelhasználók között. Ennek szellemében kollégáimmal valljuk, hogy a hazai K+F kutatások és azok eredményei csak abban az esetben lehetnek sikeresek, és szolgálják az innovatív hazai vállalkozásokat, ha azok széles körben kerülnek bemutatásra, publikálásra. Rendezvényünk logóját, amely szabad fordításban annyit tesz, hogy Mezőgazdasági anyagok A megoldás nem véletlenül alkottuk meg, hiszen a hazai mezőgazdaságban rengeteg potenciál és lehetőség van, s méltán lehetünk büszkék eddigi eredményeinkre. Azt gondoljuk, szükség van ilyen rendezvényekre, ahol szakmai előadásokon túl, kötetlen beszélgetéseken keresztül nem csak a tématerületet és az eredményeket lehet megismertetni, hanem szakmai ismeretségek is köttetnek. Hiszen a rendezvények eredményességét nem az előadók nevének ismertségén, hanem a kapott tartalom alapján kell lemérni, s a rendezvény sikerének mérőszámát nem csupán a résztvevők száma adja, hanem a rendezvény utáni visszajelzések, telefonhívások, melyben az előadások letölthető anyagát keresik, elérhetőségeket kérnek, valamint egy év távlatából kérdezik, hogy folytatódik-e a rendezvény sorozat. Ezt kollégáim nevében mindenkinek köszönjük! Köszönjük továbbá a MECENATÚRA pályázat támogatását, melyből sikerült programunkat megvalósítani, s igyekszünk a jövőben is hasonló, színvonalas, mindenki számára elérhető szakmai rendezvényeket szervezni. A rendezők nevében, Üdvözlettel: Tóvári Péter energetikai osztályvezető FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet A CIGR (Mezőgazdasági Műszakiak Nemzetközi Bizottsága) Villamos és Energia Szekciója közel két évtizede harcol a megújuló energiaforrások köztük a bioenergia racionális és gazdaságos felhasználásáért, és az azóta megrendezett nemzetközi konferenciák fő témája is általában ez volt. Örömmel vesszük tudomásul, hogy Magyarországon is egyre nagyobb az érdeklődés a téma iránt, és az utóbbi évtizedben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az ezzel foglalkozó konferenciák. Ezért hallgattam örömmel az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézetben megrendezett szakmai konferencia előadásait és, időnként tartalmas vitáit, amelyek jelezték, hogy számos fiatal kutató is intenzíven foglalkozik a kérdéssel. Meg vagyok győződve, hogy ezen előadások közlése a Mezőgazdasági Technikában szintén hozzájárul a kérdés fontossága iránti érdeklődés fokozásához. Üdvözletel: Dr Sibalszky Zoltán A CIGR tiszteleti alelnöke A CIGR Villamos és Energia Szekció tiszteleti elnöke Mezőgazdasági Technika, január 7

9 Hagyományos és molekuláris genetikai módszerekkel támogatott nyárnemesítés a bioenergetika szolgálatában Benke Attila, Cseke Klára, Takács Roland, Kámpel József, Borovics Attila Erdészeti Tudományos Intézet, Sárvár Az Erdészeti Tudományos Intézetben folyó, több mint fél évszázados múltra visszatekintő nyárnemesítési munka eredménye számos, államilag minősített nemesnyár fajta, illetve bejelentett fajtajelölt. Az erdészeti célú nemesítés mellett ugyanakkor az Intézet nagy hangsúlyt fektet a sarjaztatásos technológiával művelhető fás szárú energetikai ültetvények telepítésére alkalmas nyár fajták előállítására is. Az e céllal létrehozott klónkísérletekben teszteljük a fontosabb nyár fajtáink mellett a legújabb keresztezéses nemesítés eredményeképpen létrehozott ígéretes klónokat is. Főbb vizsgálati szempontjaink a magassági- és tőátmérő-növekedés, a hektáronkénti biomassza-hozam, a szárazanyag-tartalom, a megmaradás, a kórokozókkal szembeni ellenállóképesség. A 2007 tavaszán Bajtiban létrehozott kísérletben a kétéves korban mért növekedési paraméterei, biomassza-hozama alapján kiemelkedő teljesítményt mutatott az államilag minősített Koltay fajta, illetve ugyancsak kiváló növekedési eréllyel bírtak a 778, 800 és 879 -es ERTI kísérleti klónok. A legnagyobb szárazanyag-tartalmat a 879 -es klón esetében mértük, míg a nyár rozsdagombával szemben a 778 -as klón bizonyult a legkevésbé fogékonynak. A fent említett fajtát és klónokat így energetikai ültetvények telepítésére alkalmasnak ítéltük. Az Intézetben kísérleteket folytatunk továbbá molekuláris genetikai markerekkel (SSR, AFLP) végzett szelekcióra, valamint ezen markerek nemesnyár fajtavédelemben történő felhasználására is. Bevezetés A vonatkozó jogszabály értelmében (45/2007. FVM rendelet) Magyarországon sarjaztatásos technológiával művelhető fás szárú energetikai ültetvény létrehozására a megjelölt fűz fajok és a fehér akác mellett a fekete, a fehér, a rezgő és a szürke nyárak, valamint az ezen fajokból levezethető fajták használhatók fel. Az ültetvények költséghatékonyságának optimalizálása céljából ugyanakkor nagyon fontos szempont a felhasználásra kerülő szaporítóanyag tárolhatósága, kezelhetősége, talajba juttatásának gépesíthetősége, valamint nem utolsó sorban, az ültetvényben várható biomassza-hozam. Ezek alapján a nyárak közül a fekete nyárból leszármaztatható úgynevezett nemesnyárak jelentősége az energetikai célú ültetvényekben történő felhasználás szempontjából jelenleg és várhatóan a jövőben is meghatározó lesz. A jelenleg érvényben lévő nevezéktan alapján nemesnyá rak alatt az amerikai fekete nyár (Populus deltoides Marsh.) különböző fajtái és változatai, valamint az európai fekete nyár (Populus nigra L.) különböző fajtái és változatai között spontán, vagy mesterséges keresztezéssel létrejött hibrideket értjük (Bartha, 2004). Az erdészeti és nemesítési gyakorlat ugyanakkor növekedési erélyük, azonos alkalmazott termesztéstechnológiájuk folytán nem különíti el élesen ezen csoporttól az amerikai fekete nyár fajon belüli, és egyéb nyárakkal, főként a nyugati balzsamos nyárral (Populus trichocarpa Torr) alkotott hibridjeit (Gencsi et Vancsura, 1997). És szintén nemesnyárakként említhetők a balzsamos nyárak szekciójába tartozó egyéb fajok hibrid klónjai is (lásd 1. táblázat). A korai nemesnyár fajtákat hazánkban már a XIX. század közepétől ültették (Bartha, 2004), jelentős térhódításuk ugyanakkor a második világháborút követő többlépcsős nyártelepítési programnak köszönhető (Tóth, 2006). A nagymérvű térnyerés egyik fontos tényezője a gazdaság folya- 1. táblázat: Az Erdészeti Tudományos Intézetben nemesített, illetve honosított nemes- és hazai nyár fajták Table 1: Hybrid and native poplar cultivars and clones improved and domesticated at the Hungarian Forest Research Institute Fajcsoport (szekció) Aigeros fekete nyárak Tacamahaca balzsamos nyárak Leuce fehér nyárak Földrajzi elterjedés Eurázsia Észak-Amerika Észak-Amerika Kelt-Ázsia Eurázsia Észak-Amerika Fajok Fajváltozatok, hibridek, fajták, klónok P. delt. x P. delt. Durvakérgű P. trichocarpa P. balsamifera P. x euramericana Robusta, Marilandica, I-214, I-273, I-154, I-45/51, Pannónia, Kopecky, Koltay, Sudár, Parvifol, Agathe F, Blanc du Poitou, BL, H-328, Rábamenti P. deltoides x P. x euramericana Adonis, S Triplo P. trichocarpa x P. deltoides Beaupre, Raspalje, Unal P. maximowiczii P. laurifolia P. maximowiczii x P. trichocarpa Meggylevelű P. Maximowiczii x Px berolinensis (P.laurifolia x P. nigra Italica ) Kornik 21 P. alba P. alba x P. alba Villafranca Homoki P. alba x P. grandidentata Favorit, Sudarlós 8 Mezőgazdasági Technika, január

10 matos új, gyors növekedésű, betegségekkel szemben ellenálló fajtákkal történő ellátása volt, melyben az Erdészeti Tudományos Intézet kutatói elévülhetetlen érdemeket szereztek. Az általuk nemesített, valamint honosított nemesnyár és hazai nyár fajtákat és fajtajelölteket az 1. táblázat tartalmazza (piros színnel az intézetben nemesített fajták, illetve fajtajelöltek szerepelnek). A több mint fél évszázados múltra visszatekintő hazai intézményes nyárnemesítés a közelmúltig erdészeti felhasználásra szánt fajták nemesítésével foglalkozott. Az elmúlt években tapasztalt fás szárú energetikai ültetvények iránti érdeklődés a nyárnemesítőket is új feladatok elé állította, hiszen az új termesztési módszer a fajtákkal szemben is részben új követelményeket támaszt. Egyes tulajdonságok jelentősége még kiemeltebbé válik (biomassza-hozam, betegségekkel szembeni ellenállóképesség), mások jelentősége teljesen elvész (időskori fenotípusos jellegek). Maga a nemesítési folyamat ugyanakkor lényegében változatlan marad. Alapját a Bajit Nemesítő Telepen létesített, több mint 30 hektáros fa alakú nyár géngyűjtemény alkotja, melyben megtalálhatóak a fontosabb nyár fajok külföldön, illetve Magyarországon szelektált törzsfái. A géngyűjteményben végzett törzsfaértékelés során kiválasztásra kerülnek a növekedési-, rezisztencia tulajdonságaik alapján legértékesebb törzsfák, melyeket megfelelő metodika szerint keresztezve egymással létrehozható egy mesterséges magoncpopuláció, amely ideális esetben több ezer magoncot számlál. A nemesítési munka ezt követően ezen magoncpopuláció több éves, évtizedes folyamatos vizsgálatából, szelektálásából áll, melynek célja a legjobb, a nemesítési céloknak leginkább megfelelő genotípusok kiválogatása az alapsokaságból. Anyag módszer 2007 áprilisában, az Erdészeti Tudományos Intézet Bajti Nemesítő telepén telepítésre került egy 2,4 hektáros, 64 kezeléses, 1 tényezős, 3 ismétléses, véletlen blokk elrendezésű nyár-fűz-akác energetikai célú elsődleges kiválasztó (klón-) kísérlet. A kísérletben szerepelnek a jelenleg hazánkban köztermesztésben lévő fontosabb, illetve előzetesen energetikai célú felhasználásra alkalmasnak ítélt nemesnyár és fűz fajták, ideiglenes termesztési engedéllyel rendelkező nyár fajtajelöltek, a legígéretesebb nemes- és hazai nyár kísérleti klónok, valamint egy akác is. A kísérlet célja az, hogy kiválasszuk azon fajtákat, illetve klónokat, amelyek az adott termőhelyi viszonyok között a legmagasabb biomassza-hozamot produkálják, azaz, sarjaztatásos technológiával művelhető fás szárú energetikai ültetvények létesítésére ilyen ökológiai feltételek mellett a legalkalmasabbak. A kísérletben 2009 decemberében növedékmérést végeztünk, melynek során megmértük az egyes egyedek magassági, valamint tőátmérő növekedését. Ezt követően február során az egyes fajták, illetve klónok parcelláinak letermelésével biomassza-hozam vizsgálatot végeztünk. Az Erdészeti Tudományos Intézet Sárvári Genetikai Laboratóriumában kutatásokat végzünk egyes molekuláris genetikai módszerek markerekre alapozott szelekcióban történő alkalmazására. Célunk olyan SSR és AFLP markerek Mezőgazdasági Technika, január keresése, amelyek bizonyos, gazdasági szempontból fontos tulajdonsággal (betegségekkel szembeni rezisztencia, növekedési eréllyel összefüggő szöveti jellemzők, stb.) kapcsoltan öröklődnek. Így lehetővé válhat nagyszámú minta (akár egy kisebb magoncpopuláció) gyors tesztelése az adott tulajdonság szelektálására, ami a sokszor évtizedekig tartó fajtavizsgálat jelentős lerövidítéséhez is vezethet. Az SSR és AFLP markerek előnye az egyenletes eloszlás a genomon belül, a nagyfokú polimorfizmus, a jó reprodukálhatóság, valamint a nagyszámú marker együttes vizsgálhatósága. A módszerek egyedszintű azonosításra is alkalmasak, így nagy szerepet játszhatnak a fajtavédelem terén. Előzetesen 9 SSR markert teszteltünk nemesnyárakon, elsősorban egyedazonosítás céljából. Eredmények megvitatás A telepítést követő második év végén mért magassági és tőátmérő növedéket a 2 táblázat tartalmazza (az ábrázolhatóság végett a táblázatban, illetve a diagramon csak a fontosabb fajták, klónok kerültek feltüntetésre). A táblázatban sárga színnel kiemelt I-214 -es olasz nyár standard fajtaként szerepel a kísérletben, azaz a többi fajta, fajtajelölt és kísérleti klón teljesítményét ezen fajtához viszonyítjuk. Megfigyelések szerint az egyes fajták fatömeghozama az átmérővel mutat nagyobb korrelációt, ezért az elért relatív teljesítményt a tőátmérő viszonyában tüntettük fel. 2. táblázat: Magasság és tőátmérő növekedés 2 éves korban Table 2: Height and shoot diameter growth at two years of age Klón Magasság Tőátmérő Tőátmérő arányában (cm) (mm) (%) Koltay 490,5 50,8 110 Triplo 476,8 49, ,5 48, ,5 48, ,0 46, ,5 46,8 101 Adonis 457,0 46,6 101 I ,5 46, ,0 46,1 100 I 4/59 386,0 38,7 84 Fehér akác 295,5 33,4 72 A szintén kétéves korban mért biomassza-hozam értékeket az 1. ábra mutatja. A letermelést követően laboratóriumban megmértük az egyes fajták, klónok faanyagának szárazanyag-tartalmát, melyet piros színnel ábrázoltunk diagramon. A I-214 -es standard fajta teljesítménye eltérő árnyalattal került ábrázolásra. A növekedési és biomassza-hozam adatok alapján jól látható, hogy a jól teljesítő nyár fajták, klónok között (az ábrán a 487-es kísérleti nemesnyár klónnal bezárólag) jelentékeny különbség nem volt mérhető. Az előzetesen energetikai célú telepítésre is alkalmasnak tartott Triplo fajta, bár növekedési tulajdonságai ezt alátámasztani sejtették, biomassza-hozam terén jelentősen elmaradt a standard fajtától. Ugyancsak gyengén teljesítettek a kísérletben szereplő fehér fűz fajták, valamint az akác is, mind növekedési, mind biomassza-hozam tekintetében elmaradnak a nemesnyár fajtáktól, klónoktól. Az akác esetében azon felvetésünk, mely 9

11 nemesnyár és fekete nyár genotípusok tekintetében, így alkalmasnak bizonyultak egyedszintű azonosításra, az egyes fajták, klónok genetikai távolságának meghatározására. 1. ábra: Hektáronkénti biomassza-hozam 2 éves korban Figure 1: Biomass yield per hectare at two years of age szerint a gyengébb növekedést magasabb szárazanyag-tartalmú faanyagával ellensúlyozni tudja, csak részben igazolódott be; a növekedése, hozama gyenge volt, bár ezen faj esetében mértük a legmagasabb szárazanyag-tartalmat (58,6%). A jól teljesítő nemesnyár fajták is leginkább szárazanyag-tartalmuk alapján rangsorolhatók. Kiemelendő a 879-es kísérleti klón, amely 47,9%-os szárazanyag-tartalommal bírt a kísérletben (és így szárazanyag-tartalmával a legjobban teljesített), míg a súlymérés alkalmával legjobbnak bizonyult 778-as klón faanyagának szárazanyag-tartalma csupán 39,6% volt. Kiemelendő továbbá a 80-as jelzésű, tisztán európai fekete nyár kísérleti klón, amely az adott termőhelyi körülmények között növekedés és hozam tekintetében versenyképesnek bizonyult a nemesnyár fajtákkal, klónokkal. És nem utolsó sorban kiemelendő a Sárváron nemesített Koltay nemesnyár fajta, amely az állami elismerésben részesített fajták közül a legjobb növekedési és biomassza-hozam értékeket érte el. A mikroszatellit vizsgáltatok során tesztelt 9 marker megfelelő változatosságot mutatott a vizsgálatokba bevont 24 Következtetések A klónkísérletben mért növekedés és biomassza-hozam értékek alapján a kísérletben vizsgált, köztermesztésben lévő államilag elismert nemesnyár fajták közül a Koltay fajta mutatta a legjobb teljesítményt, azaz az adott termőhelyi viszonyok között (gyertyános-tölgyes klímába tartozó, időszakos vízhatású, mély termőrétegű, vályog fizikai talajféleségű öntés erdőtalaj), illetve termőképességét tekintve ezzel hasonló minőségű területeken sarjaztatásos technológiával művelhető energetikai ültetvények telepítésére alkalmasnak találjuk, ezen területeken ültetését javasoljuk. A kísérletben vizsgált nemesnyár kísérleti klónok közül a 778-as, a 800-as, a 879-es és a 487-es klónokat energetikai célú felhasználás tekintetében ígéretesnek értékeljük. Mivel ezen klónok más termőhelyi viszonyok között létesített kísérleteinkben is kiváló növekedési erélyt, biomassza-hozamot mutattak, 2009 novemberében állami elismerésre bejelentésre kerültek. Továbbá úgy ítéljük, hogy a jelenleg államilag minősített fa alakú fűz fajták, valamint az akác adott termőhelyi viszonyok között nem versenyképesek a nemesnyár klónokkal, így telepítésüket hasonló termőhelyi feltételek között nem javasoljuk. Irodalom [1] Bartha, D. (2004): A magyarországi nyár (Populus L.) taxonok határozókulcsa és rövid jellemzése. Flora Pannonica 2 (2): [2] Gencsi, L., Vancsura, R. (1997): Dendrológia Erdészeti növénytan II. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p [3] Tóth, B. (szerk.) (2006): Nemesnyár-fajták ismertetője. Agroinform Kiadó, Budapest, p Mezőgazdasági Technika, január

12 Új szaporítóanyag-előállítási lehetőségek vizsgálata miscanthus halmaji energianád esetében Horváth Zsuzsanna 1, Vágvölgyi Andrea 1, Pintér Csaba 2, Marosvölgyi Béla 2 1 Nyugat magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar EMKI, Sopron 2 Nyugat magyarországi Egyetem, Kooperációs Kutató Központ Nonprofit Kft. (Ökoenergetika KF), Sopron Az energiatermelés Magyarországon folyamatos fejlődés alatt áll, különös tekintettel a biomassza-bázisú energiatermelésre. Napjainkban az érdeklődés középpontjába kerültek az energetikai ültetvények, mivel eddig a lakossági és a műi (erőmű, fűtőmű) biomassza-bázisú energiatermelés legfontosabb alapanyagát a fa jelentette. Ebből az energiahordozóból a két szektor együttesen nagy mennyiséget használ fel (több mint 3,0 Mt/év). A további fejlesztésekhez bővíteni kell (2020- ra 6,0 Mt/év) az alapanyagbázist is, ezért jelentős kutatások folynak fa-, cserje-, és lágyszárú növényekkel. Kísérleteinket a nagyon ígéretes, nemesítéssel honosított, fajtabejelentett Miscanthus Halmaji évelő lágyszárúval végeztük. Palánták előállítására alkalmas technológiák kifejlesztésével foglalkoztunk, mivel hazánkban ez a növény magot nem terem. Napjainkban a hulladékkezelés és a víztisztítás egyik nagy problémája a szennyvíziszap elhelyezése, ezért a szaporítási kísérletek mellett legújabb kutatásaink során a Miscanthus Halmaji tápanyagfelvételi mechanizmusát kísérjük figyelemmel. A tápanyagfelvétel során külön figyelmet fordítunk a nehézfémek felvételére, mivel ez a növény alkalmas lehet a szennyezőanyagok kiszűrésére, tovább gazdagítva ezzel hasznosítási lehetőségeinek tárházát. A kísérletek indoklása A Miscanthus rizómával (gyöktörzzsel) rendelkező, a pázsit-fűfélék (Poaceae) családjába tartozó, C 4 -es fotoszintézist folyató növény. Évelő, a humuszos, laza talajt kedveli. Az elárasztást nem tűri, viszont kedvezően befolyásolja fejlődését, ha a talajvíz-szint a tarackokhoz közel található (0,5 m). Rizómákról vagy szövettenyésztéssel szaporítható. Az egyéves növény még fagyérzékeny ezért a telepítést csak a tavaszi fagyok után lehet elkezdeni. A második évben a szármagasság eléri a 1,5-2 m-t, a hozam pedig 7-16 t/ha-t. Ez az érték a harmadik évben már akár 30 t/ha is lehet. A betakarítást silózóval vagy járvaszecskázóval végzik, majd a felhasználástól függően tovább aprítják vagy bálázzák ábra: Miscanthus energetikai ültetvény Figures 1-2: Energy plantation of Miscanthus A Miscanthus rizómája rendkívül elágazó, hatékony raktározó rendszert képez. A gyökerek egy része mélyen hatol a talajba. A nagy és mélyre nyúló gyökérzet nem csupán a növény tápanyagellátása szempontjából fontos, hanem jelentős szerepe lehet az ültetvény talajszerkezet- és talajminőség javítása szempontjából is. A növénynek Európában kórokozója nem ismert. A növény hazánkban magot nem terem, ezért csak vegetatív módszerekkel szaporítható. Két szaporítási mód terjedt el: a mikroszaporításos, illetve a rizóma-darabolásos. A mikroszaporításos palántanevelés viszonylag drága, a rizómaosztásos módszer pedig technikai szempontból bonyolult, alkalmazhatósága időben korlátozott. A növény hazai nemesítői korábban megoldották a mikroszaporításos, majd a mikroszaporításra alapozott utóneveléses palántanevelést. Mezőgazdasági Technika, január Új módszert azért kerestünk, mert a növény telepítése (és így a szaporítása) iránt napjainkra nagyon megnőtt az igény, ezért olcsó eljárások keresése továbbra is fontos. Mindemellett a genetikailag legjobb változatok gyors szaporításának módszerét is keressük. A kísérletek bemutatása A kísérleteket a növény azon adottságának kihasználására alapoztuk, hogy az éves hajtások tőrészén kifejlődnek olyan rügyek, melyek alvórügyek, aktiválódásukhoz az szükséges, hogy a növény tőrészén levő rizóma-rügyek valamilyen okból gátoltak legyenek. Ilyen esetben új tő létrejöttének alapjául szolgálhatnak. Ezekre a rügyekre alapoztuk a palántanevelést. Ehhez kerestük, illetve meghatároztuk: az alvórügyek azon biológiai érettségi fokát, mely a szaporításra legalkalmasabb, a legmegfelelőbb hajtásjellemzőket, a hajtatás megfelelő módszereit, a hajtatást gyorsító vagy segítő vegyszeres megoldásokat, a gyökerező hajtásrügyekből a palántanevelés hatékony módszereit, a növényke utónevelésének leghatékonyabb módszereit, a kiültetés optimális időpontját illetve időszakát. A gyökeres hajtásrügyek tenyészedénybe helyezése 3-4. ábra: Az alvórügyről készített mikroszkópos fotó és a gyökeres palánta Figures 3-4: The latent bud under microscope and the set with root 11

13 A kísérlet során cm hosszú darabokra aprítottunk fel Miscanthus szárakat úgy, hogy mindegyik szárdarabon egy nódusz található. Ezeket vízzel teli edénybe helyeztük. A vizet hetente kétszer cseréltük a növényeken. Megindult a hajtás növekedése, majd a gyökérzet kialakulása. Az 1-2 cmes gyökereket a nagyobb túlélési arány érdekében gyökereztető hormonnal kezeltük, majd víztartó készítménnyel kevert perlitbe ültettük. Az előállított palánták kiültetése A fent említett módszerrel előállított palántákkal szántóföldi kísérletet végeztünk. A kísérleti területünk Sopron közelében, Kópháza településen található. A kísérlethez Miscanthus palántanövényeket ültettünk ki szántóföldi parcellába, és vizsgáltuk a fejlődésük-, valamint növekedésük ütemét az időjárás függvényében. Kiültetéskor a növények átlagos magassága 29 cm volt. Szeptemberben a legmagasabb növény már elérte a 120 cm-es magasságot. Emellett száraik jól fejlettek, erősek, üde zöld színűek voltak ábra: A növény fejlettsége az ültetéskor, ill. szeptemberben Figures 5-6: The plant at the planting and in September A továbbiakban a szántóföldi kísérleteinket a szennyvíziszap hasznosítási lehetőségeinek keresése céljával folytattuk. Ökotoxikológiai csíranövényteszt A szennyvíziszap Miscanthus-ültetvényre történő kijuttatását egy ökotoxikológiai teszt előzte meg, mely során azt vizsgáltuk, hogy milyen mértékben kell hígítanunk az iszapot, hogy az ne fejtsen ki káros hatást az ültetvény fejlődése során. Ennek megállapítására két kísérletet végeztünk. 4-4 Petri-csészébe zsázsa magot helyeztünk el, melyeket 20 ml biotrágyával öntöztünk be a különböző fajtákból. A kontrollmintákat 20 ml ivóvízzel öntöztük. A használt biotrágyák szennyvíz-, húslé- és trikanter utáni enyveslé voltak. 8 nap elteltével a következő eredményeket kaptuk: 1. (szennyvíz): egy csíra kezdemény volt látható és megduzzadt magok 2. (húslé): megduzzadt magok 3. (trikanter utáni enyveslé): megduzzadt magok Kontrol: mind a 25 csíranövény kikelt A második kísérletben szintén 4 db Petri-csészébe zsázsamagot helyeztünk el, melyeket 10 ml biotrágyával és 10 ml vízzel öntöztünk be, a negyedik a kontrollminta szintén 20 ml vizet kapott. 8 nap elteltével a következő eredményeket kaptuk: 1. (szennyvíz): 19 csíra kezdemény volt látható és megduzzadt magok 2. (húslé): 8 csíra kezdemény volt látható és megduzzadt magok 3. (trikanter utáni enyveslé): 10 csírakezdemény volt látható és megduzzadt magok Kontrol: mind a 25 csíranövény kikelt 7-8. ábra: Az első és a második kísérlet eredménye Figures 7-8: The results of the first and the second experiments Ezek alapján megállapítható, hogy a kapott három biotrágya minta hígítás nélkül az ökotoxikológiai csíranövényteszt alapján nem alkalmas tápanyag utánpótlásra, 50%-os vízzel való hígításnál viszont alkalmazható. A kísérletsorozat tenyészedény-kísérletben különböző nádfajokkal, majd a szántóföldi kísérletekkel folytatódnak. A további kísérleti feladatok meghatározása A jövőben a szaporítási kísérletek fő tárgyát: a gyökeresedési folyamat gyorsítása képezi. Ezen kívül a Miscanthus Halmaji sokoldalúságát bizonyítandóan tápanyag-felvételi kutatásokat végzünk, különös tekintettel a szennyvíziszapban található nehézfémek megkötésére. Emellett víztisztítással összefüggő termesztési lehetőségeket is vizsgálunk a Petőházi Ipari Parkban. Összefoglaló értékelés Összefoglalásként elmondható, hogy a Miscanthus energianövény szaporítási kísérleteink jól haladnak. Jelentős esélyt látunk arra, hogy a szár aprításával történő szaporítási módszer elterjedjen, mivel az eljárás költségtakarékos, és emellett az állomány már az első évben záródik. A jövőben nagy hangsúlyt fektetünk a folyamat gyorsítására, illetve olyan anyagok keresésére, melyek jó tápanyagforrások lehetnek. A szennyvíziszap-hasznosítási kísérleteinkkel kapcsolatban megállapítható, hogy 50%-os vízzel való hígításnál a biotrágya alkalmas tápanyag utánpótlásra. Irodalom [1] Bai Attila, Lakner Zoltán, Marosvölgyi Béla, Nábrádi András (2002): A biomassza felhasználása, Szaktudás Kiadó Ház, Bp., 95. p. [2] Frühwirth, P., Liebhard, P. (2006): Miscanthus sinensis Giganteus. Produktion, Inhaltsstoffe und Verwertung In: Landwirtschaftskammer Österreich, Bundes-LFI (Hrsg.), Miscanthus sinensis Giganteus, 7-47, Wien [3] Marosvölgyi Béla (2002): Biomassza hasznosítás I. Nyugat-magyarországi Egyetem-jegyzet, Planting and Growing Miscanthus - For Applicants to Defra s Energy Crops Scheme, 2007 [4] Rétfalvi Tamás (2007): Ökotoxikológia, Sopron, Jegyzet 12 Mezőgazdasági Technika, január

14 Laboratóriumi és félüzemi méretekben végzett biogáz fermentációs kísérletek tapasztalatai Tukacs-Hájos Annamária 1, Rétfalvi Tamás 2, Szendefy Judit 3, Marosvölgyi Béla 3 1 GázInnov Kft. 2 Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Kémiai és Termőhelyismerettani Intézet 3 Nyugat magyarországi Egyetem, Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft. A kutatások során folyamatos laboratóriumi és félüzemi fermentációs kísérleteket végeztünk a méretnövelésből származó különbözőségek feltárására. A laboratóriumi kísérlet során 1 liter térfogatú iszappal dolgoztunk, a fermentáló készülékeket a VDI 4630 német szabvány alapján állítottuk össze. A félüzemű kísérletet egy 4,1 m 3 hasznos térfogatú folyamatos táplálású kísérleti üzemben végeztük. A félüzemű kísérletet technológiatervezés céljából végeztük, mely alapján egy biogázüzem tervezése történik. A kísérletek során mindkét méretben ugyanazt az alapanyag receptúrát alkalmaztuk. Az alapanyag betáplálása a laboratóriumi vizsgálatok során naponta kétszer, a félüzemi méretben óránként történt. Folyamatosan rögzítettük a termelődő biogáz mennyiségét és minőségét, valamint hetente kétszer végeztük el az iszap kémiai vizsgálatát (KOI, NH 3 -N, össz P, szerves sav tartalom, ph, savkapacitás). A kísérletek során vizsgáltuk a gáztermelési potenciál és a keletkező fölösiszap összetételének összevethetőségét. Ezt az indokolja, hogy a laboratóriumi fermentáció költségei jóval kisebbek és általában véve is egyszerűbb a kivitelezése, ugyanakkor lényeges, hogy eredményei alkalmazhatók legyenek a gyakorlatban megépülő biogázüzemek tervezéséhez és működéséhez. A kísérlet három hónapig tartott. Az üzemelés során azt tapasztaltuk, hogy laboratóriumi méretben előbb jelentkeztek a felmerülő problémák, mint a félüzemben, így a félüzemi kísérlet során lehetőség volt a probléma megelőzésére és ezáltal a technológiatervezés kevesebb időt vett igénybe. Bevezetés A méretnövelésből adódó eltérés a fermentációs folyamat során az alkalmazott szubsztráttól és bioreaktor típustól függően különböző problémák forrása lehet. Általános vélekedés alapján a nagyobb méret nagyobb stabilitást biztosít a rendszernek, ugyanakkor technikailag bonyolultabb kivitelezést igényel. Borole és mtsai a keverés fontosságát állapították meg tanyasi hulladék anaerob fermentációjánál felfelé áramló (upflow) reaktorban 1-2 literes laborfermentációról 100 literes fermentációra növelve a technológiai vizsgálatokat (1). Német kutatók háztartási hulladékot hasznosító szakaszos üzemű, ipari méretű rothasztó szerves anyag terhelését modellezték sikeresen labor reaktorban (2). Más kutatók anaerob szennyvíztisztító immobilizált reaktorok tervezési méretezéshez dolgoztak ki kísérleti tapasztalatokra támaszkodó modellt (3). Tanulmányunk során ipari komplex melléktermék anaerob fermentációját vizsgáltuk párhuzamosan labor és félüzemi szinten folytonos táplálású tökéletesen kevert tartályrektorban (CSTR). Anyag és módszer Laboratórium A laboratóriumi fermentáló készüléket a VDI 4630 német szabvány alapján alakítottuk ki (1. ábra). A kísérletek során az iszap térfogata 1 dm 3 volt. A naponta termelődő biogáz mennyiségének regisztrációja egy laboratóriumi mikrogázóra segítségével történt. A gáz öszszetételének meghatározása gázkromatográfiásan történt (Shimadzu GC-14B). Az alapanyag napi kétszeri betáplálása egy etetőcsonkon keresztül volt lehetséges. Az állandó vízhőmérsékletet (37 C) vízfürdő biztosította. Mezőgazdasági Technika, január 1. ábra: Laboratóriumi fermentáló készülék Figure 1: Laboratory digester Hetente kétszer történt az iszap kémiai paramétereinek (ph, összes szerves sav, NH 3 -N tartalom, foszfortartalom, oldott KOI) meghatározása. Kísérleti üzem A félüzemi kísérletben egy 5 m 3 -es egylépcsős fermentort alkalmaztunk, amely 4,1 m 3 -es hasznos térfogattal és 0,9 m 3 -es gáztérrel (2. ábra) rendelkezett. A kísérletet mezofil tartományban végeztük (37 C-on). A keverést egy keverőszivatytyú biztosította, amely 2,4 m 3 /h mennyiségű iszapot áramoltatott a fermentor aljáról a tetejére, így a teljes iszapmenynyiség 1,5 óránként átkeverődött. Az alapanyag betáplálása óránként történt. A termelődő biogáz mennyiségét egy gázóra mérte. A kísérleti üzemben folyamatos kezelői felügyelet volt biztosított. 13

15 Az iszap száraz- és szerves szárazanyag tartalma és öszszes szerves sav tartalma naponta került meghatározásra. Hetente kétszer mértük a következő kémiai paramétereket: NH 3 -N, össz nitrogén és foszfor tartalom, KOI. A kísérleti üzemben keletkező biogáz összetételét Flowel (Awite) analizátorral mértük naponta. Eredmények A laboratóriumban és a kísérleti üzemben végzett kísérletek során a betáplált alapanyagok kémiai és fizikai paraméterei teljesen megegyeztek. Az alapanyagok bioetanol gyártási melléktermékek voltak. A betáplált alapanyagok és a termelődő biogáz mennyiségét az 1. Táblázatban 1 m 3 -re vonatkoztatva vannak megadva. 2. táblázat: Az alapanyag-keverék biogáz hozama Table 2: The gas yield of the substrate mixture Labor Kísérleti üzem 1 m 3 alapanyag-keverék 1 m 3 alapanyag-keverék biogázhozama biogázhozama 287 m m 3 A 2. táblázatban látható, hogy a laboratóriumi kísérlet alapján számolt fajlagos biogáz hozam szinte megegyezik a félüzemi kísérlet alapján számolt fajlagos biogáz hozammal. A biogáz CH 4 tartalma mindkét kísérlet során átlagosan 55-56% volt. 2. ábra: Kísérleti üzem Figure 2: Pilot plant Következtetések Az elvégzett kísérlet eredményei alapján alapanyagra specializált technológia tervezés történt. A 3 hónapon át tartó kísérletek során megfigyelhető volt, hogy a laboratóriumi kísérletben időben előbb jelentkeztek a fermentációs folyamattal kapcsolatos problémák (pl. összes sav tartalom megnövekedése, N-P arány megváltozása, stb.), így ezek alapján prognosztizálhatóvá váltak a kísérleti üzemben várható változások. Ennek jelentőségét hangsúlyozza, hogy ha a kísérleti üzem iszapja valamilyen okból elsavanyodik és újra kell indítani, akkor ez hosszú időt vesz igénybe és ezzel lelassul a technológia tervezés folyamata is. 1. táblázat: A laboratóriumi és a félüzemi kísérlet összehasonlítása Table 1: The comparison of the laboratory and pilot plant scale experiments Labor Nap KOI terhelés (kg/m 3 /nap) Alapanyag I. (l/m 3 /nap) Alapanyag II. (l/m 3 /nap) Fajlagos gáztermelés (m 3 /m 3 /nap) Alapanyag I. (l/m 3 /nap) Kísérleti üzem Alapanyag II. (l/m 3 /nap) Fajlagos gáztermelés (m 3 /m 3 /nap) 1. 5,17 8,30 1,30 2,30 8,78 1,61 3, ,17 8,60 1,60 3,85 8,78 1,64 3, ,17 9,00 1,60 3,85 8,78 1,64 3, ,46 9,00 1,60 4,05 9,29 1,64 3, ,81 9,20 1,60 3,30 9,88 1,74 3, ,15 9,60 1,80 3,60 10,46 1,86 4, ,32 10,00 1,80 3,95 10,74 2,00 4, ,58 11,10 2,10 2,80 11,18 2,09 4, ,00 12,20 2,60 3,95 11,85 2,41 4, ,42 13,00 2,60 4,95 12,56 2,56 4, ,89 13,80 2,80 6,00 13,36 2,78 4, ,32 14,60 3,00 5,25 14,08 2,91 5, ,72 15,20 3,20 4,80 14,78 2,93 5, ,27 16,20 3,40 5,30 15,69 3,25 6, ,87 17,20 3,60 5,40 16,73 3,38 3, ,44 18,20 3,80 5,80 17,68 3,60 5, ,99 19,20 4,00 6,10 18,61 3,83 5, ,71 20,60 4,20 6,40 19,86 3,90 6, ,42 21,80 4,40 5,90 21,04 4,30 6, ,11 23,00 4,80 8,36 22,21 4,54 6, ,99 24,60 5,00 8,78 23,69 4,87 7,45 Összesen 304,40 60,80 104,69 300,04 59,49 103,70 14 Mezőgazdasági Technika, január

16 Fontos információ szintén, hogy a gázhozamok félfolyamatos laboratóriumi kísérletek során megegyeztek a kísérleti üzemben mért gázhozamokkal. Egy laboratóriumi kísérlet költsége jóval kisebb, mint egy kísérleti üzem költségei, de ugyanakkor fontos, hogy megbízható eredményeket kapjunk egy laboratóriumi kísérletben. Tapasztalataink alapján egy laboratóriumi kísérlet akkor ad megbízható és a gyakorlatban jól használható információt, ha félfolyamatos kísérlet során határozzuk meg a gázhozamot és az oltóiszapot megfelelő módon adaptáljuk az alapanyaghoz. Irodalom [1] Borole A.P., Klasson K.T., Ridenour W., Holland J., Karim K., Al-Dahhan M.: Methane production in a 100- L upflow bioreactor by anaerobic digestion of farm waste Appl. Biochem. Biotechnol [2] Gallert C., Henning A., Winter J.: Scale-up of anaerobic digestion of the biowaste fraction from domestic wastes Wat. Res [3] Melidis P., Georgiou D., Aivasidis A.: Scale-up and design optimization of anaerobic immobilized cell reactors for wastewater treatment Chem Eng Proc Mezőgazdasági Technika, január 15

17 A biometán perspektívái a hazai közlekedésben Jobbágy Péter, Bai Attila, Juhász I. Lilla Debreceni Egyetem, AMTC, GVK, Gazdálkodástudományi Intézet Cikkünkben megvizsgáljuk a gépkocsik, illetve buszok CNG-üzeműre való átalakításának megtérülési mutatóit, a személygépjárművek esetén a benzinnel, az autóbuszok esetén a gázolajjal, mint jellemző üzemanyaggal összehasonlítva. Ezen kívül becsléseket végzünk annak megállapítására, hogy különböző alapanyagok és üzemi méretek esetén milyen önköltséggel lenne előállítható az üzemanyagként felhasználható, földgáz minőségű biometán. Mindezek tükrében következtetéseket vonunk le a biometán üzemanyagcélú alkalmazásának lehetőségeiről, feltételeiről. Bevezetés A hazai biogázüzemek elsősorban hulladék-gazdálkodási céllal valósultak meg, a biogázból pedig szinte kizárólag villamos áramot és hulladékhőt állítanak elő. Ennek indokoltsága egyértelmű: nagyobb méretekben és a nyári időszakban szinte lehetetlen kizárólag hőenergia-termelésre felhasználni a biogázt. Az energia ugyan piacképesebbé tehető villamos árammá átalakítva, ez azonban többlet-beruházással és -költségekkel jár, ami közép- és nagyméretben 5-7 Ft/m 3 -rel, kisüzemeknél akár Ft/m 3 -rel növeli a biogáz önköltségét. Mivel a legjobb gázmotorok elektromos hatásfoka is csak 40 % körüli, a kisebb méretekben alkalmazható gázturbináké pedig csupán %, ezért itt is jelentős mértékű hulladékhő elhelyezéséről kellene gondoskodni, ami a létező jó megoldások mellett különösen a nyári hónapokban általában megoldhatatlan feladat. A villamos áram kötelező átvétele ugyan biztosított, mégis több bizonytalansággal terhelt, elsősorban a hálózatra csatlakozási pont kijelölésénél, a MEH által garantált áron átvételre kerülő zöldáram mennyiségének meghatározásakor, valamint a menetrendtartási kötelezettség miatt. Mindezek következtében nagyüzemi méretben megfontolandó lehetőség lehet a biometán előállítása. Ennek fő előnye, hogy itt egyáltalán nem képződik hulladékhő. A képződő ikertermékek felhasználására többféle lehetőség kínálkozik: A hazai gáztörvény által garantált értékesítés a földgázhálózatba. Ennek problematikus pontjai lehetnek a zöldáramhoz hasonlóan a csatlakozási pont kérdése, ahol a biogáztelep nincs alkupozícióban, valamint az ár, mely a zöldárammal ellentétben nem garantált. Amennyiben nagyméretű üvegház, illetve fóliasátor, vagy algatelep integrálható a rendszerbe, akkor a biogáz egy része ezek fűtésére, a tisztítás után kinyert széndioxid pedig a növények tápanyag-ellátására szolgálhat. A széndioxid tisztításának és palackozásának gazdaságossága kétséges. Szintén nem alkalmazott, de véleményünk szerint talán legígéretesebb eljárás a hajtóanyagkénti hasznosítás. Itt elvileg elképzelhető a földgáznál valamivel alacsonyabb metántartalmú gáz is, bár ennek sűrítési, szállítási költsége nagyobb, hatótávolsága kisebb a CNG-nél. Fő előnye viszont, hogy helyi közlekedési rendszerekbe kiválóan integrálható, értékesítésének feltételei pedig nem függenek a gázszolgáltatóktól. Mivel jelenleg csak két helyen működik nyilvános CNG-üzemanyagkút hazánkban (1. táblázat), ezért a helyi és rövidtávú helyközi tömegközlekedés, esetleg a taxik, vagy önkormányzati gépjárművek lehetnének az ideális felhasználók. Ennek következtében jól ellenőrizhető módon a jelentős mennyiség felhasználása is megoldható lenne, méghozzá éppen a belvárosokban, ahol a légszennyezés egyébként is nagy gondot jelent. 1. táblázat: Magyarországon működő CNG töltőállomások Table 1: CNG filling stations in Hungary Megnevezés Kapacitás (m 3 /h) Nyilvános Baja 25 nem Békéscsaba 50 nem Budapest 3,5 nem Debrecen n.a. nem Győr 340 igen Hódmezővásárhely (2) 4 nem Kalocsa 4 nem Kiskunfélegyháza 50 nem Kiskunhalas 4 nem Orosháza 4 nem Szabadszállás 4 nem Szeged 890 igen Szentes (2) 4 nem Forrás: alapján saját adatgyűjtés A gáztisztításnál maga az átalakítás mintegy Ft/m 3 -rel drágítja meg az előállított biometánt a biogázhoz képest (Bai, 2009). Itt kritikus tényező a megfelelő üzemméret, hiszen a tisztításnál a Nm 3 /h kapacitás is háromszor akkora költséggel állítja elő a biometánt, mint az Nm 3 /h méret Nm 3 /h kapacitás (1-1,5 MWe) alatt a tisztítás költségei progresszíven emelkednek. A városi, illetve mezőgazdasági szennyvizet feldolgozó biogáz te lepeken jellemzően gazdaságossági és méretezésbeli szempontból is célszerűbb megoldás lehet a tisztítás mind a kogenerációnál, mind az energianövényeket, illetve vásárolt alapanyagokat felhasználó üzemeknél. Célok és módszerek Kutatásunk célja a biogáz hajtóanyagként való (bio- CNG) alkalmazásának gazdasági, gazdaságossági értékelése volt. A kutatás során vizsgáltuk a CNG-üzemű újonnan vásárolt személygépjárművek többletköltségének (gyári CNG-szett) megtérülési idejét különböző autómárkák esetében. Mivel hazánkban nem értékesítenek CNG-s járműveket, németországi adatokra támaszkodtunk a számítások során. A személygépjárművek CNG-üzeművé történő átalakításának költségeiről sem álltak rendelkezésre hazai adatok, azonban a sűrített metán LPG-hez hasonló fizikai tulajdonságai (pl. nyomásviszonyok) miatt vélelmeztük, hogy az átalakítás költségei megegyeznek az LPG-s átalakítás költségeivel, így erre számoltuk ki a beruházás megtérülési idejét. 16 Mezőgazdasági Technika, január

18 Az autóbuszok esetében egy tömegközlekedési vállalat által rendelkezésünkre bocsátandó átalakítási költségekkel kívánunk számolni. Mivel a cikk leadási határidejére ezen adatokat nem kaptuk meg, ilyen irányú számításainkat a konferencia előadásban fogjuk részletezni. A megtérülési idő minden esetben a hagyományos üzemanyagok és a CNG ára közötti különbség alapján került kiszámításra. A számítások másik iránya a CNG előállítás nyereségességének megállapítását célozta, ennek érdekében önköltségszámításokat végeztünk. Az önköltségszámításoknál 3 lehetséges üzemméretet (2 Mm 3 /év, 4 Mm 3 /év, illetve 8 Mm 3 /év) vettünk figyelembe, valamint 4 elképzelhető alapanyag beszerzési szcenárióval (100% vásárolt, 50% vásárolt, 25% vásárolt, 0% vásárolt) számoltunk. A bio-cng elvi áránál 10% vállalkozói nyereségigénnyel kalkuláltunk, valamint számításba vettük a jelenleg érvényben levő jövedéki adó (24,5 Ft/kg) és ÁFA (25%) szabályozást. Eredmények CNG-üzemű gépjárművek megtérülése Az 2. táblázat négy autómárka CNG-szettel szerelt járműveinek felárait, valamint a németországi, illetve hazai ökonómiai körülmények közötti megtérülési idejét tartalmazza (menetteljesítményben kifejezve). Mindkét megtérülési idő esetén az aktuális (októberi) üzemanyagárakkal számoltunk, az üzemanyag árak változását, a CNG-benzin árrés várható nyílását nem vettük figyelembe. 2. táblázat: Néhány autómárka CNG-szett felárai és a többletberuházás megtérülési ideje Table 2: Extra charge of the CNG sets and refunding time of additional investment Márka Felár Megtérülés Megtérülés (km) DE 1 (km) HU 2 Opel (Zafira) Volkswagen (Touran) Chevrolet (Nubira) Fiat (Doblo) Forrás: márkák hivatalos honlapjai 3, saját számítások A táblázatból kitűnik, hogy a CNG-üzemű új személygépjárművek ára gyártótól függően Ft-tal haladja meg a benzines típusok árát, ez a többletberuházás azonban viszonylag hamar megtérül, azaz amennyiben az infrastruktúra megfelelő (kellő mennyiségű CNG-töltő állomás), megéri a drágább konstrukciót választani. Már meglévő autó átalakítása esetében még kedvezőbb a megtérülési idő, hiszen az átalakítás költsége az autó korától és típusától függően ezer Ft között mozog (www.haszon.hu), a megtérülési idő pedig (a táblázatban szereplő kalkuláció paramétereit alkalmazva) km. Összességében elmondhatjuk, hogy a CNG-üzemű személygépjárművek elterjedését nem gazdaságossági, hanem infrastrukturális szempontok gátolják. A CNG előállítás gazdaságossága Különböző üzemmértek, illetve alapanyagok esetén igen különböző a biogáz, illetve a tisztított biogáz önköltsége. A 3. táblázat a legkisebb üzemmérettel számol, amely esetén már megéri tisztítani a biogázt. Jól látható, hogy az ily módon előállított CNG csak akkor lehet versenyképes, ha az alapanyagok %-a ingyen áll a biogázüzem rendelkezésére, azaz szennyvíztelepeken, vagy nagy mennyiségű hígtrágyát ártalmatlanító üzemekben jöhet számításba ilyen méret mellett a biogáz tisztítása és CNG-vé alakítása. Még ebben az esetben is csak a versenyképesség alsó határát súrolja az előállított termék, hiszen a forgalmazó nyereségigényével nem számoltunk (piaci ár ~220 Ft/kg) 3. táblázat: A bio-cng előállítás önköltsége 2 millió m 3 /év kapacitású biogáztelepeken Table 3: The production costs of bio-cng production by bio gas plants with 2 million m 3 /year capacity önköltség tisztítási ktsg. elvi bio-cng ár 1. üzem 4 54 Ft/m 3 50 Ft/m Ft/kg 2. üzem 5 41 Ft/m 3 50 Ft/m Ft/kg 3. üzem 6 35 Ft/m 3 50 Ft/m Ft/kg 4. üzem 7 29 Ft/m 3 50 Ft/m Ft/kg Forrás: saját számítások A 4. táblázatban 4 millió m 3 /éves kapacitású biogázüzemek különböző alapnyagellátottsági szcenáriói szerepelnek. Ebben a méretben a tisztítás önköltsége már csak mintegy 40 Ft/m 3, valamint a méretgazdaságosságból kifolyólag a termelt biogáz önköltsége is kisebb, így az előállítható CNG már a 2. esetben versenyképesnek bizonyul. 4. táblázat: A bio-cng előállítás önköltsége 4 millió m 3 /év kapacitású biogáztelepeke Table 4: The production costs of bio-cng production by bio gas plants with 4 million m 3 /year capacity önköltség tisztítási ktsg. elvi bio-cng ár 1. üzem 8 50 Ft/m 3 40 Ft/m Ft/kg 2. üzem 9 38 Ft/m 3 40 Ft/m Ft/kg 3. üzem Ft/m 3 40 Ft/m Ft/kg 4. üzem Ft/m 3 40 Ft/m Ft/kg Forrás: saját számítások Az utolsó esetben 8 millió m 3 /év (1000 m 3 /h) termelőképességű üzemre végeztük el a számításokat (5. táblázat). Ennél az üzemméretnél a tisztítás önköltsége 30 Ft/m 3 -re 1 8 l benzin/100 km (1,294 EUR/l), illetve 6 kg CNG/100 km (0,909 EUR/kg) átlagfogyasztással számolva 2 1 EUR= 267 HUF árfolyammal, valamint 8 l benzin/100 km (295,7 Ft/l), illetve 6 kg CNG/100 km (220 Ft/kg; átlagfogyasztással számolva %-ban vásárolt alapanyagok esetén 5 50%-ban vásárolt alapanyagok esetén 6 25%-ban vásárolt alapanyagok esetén 7 0%-ban vásárolt alapanyagok esetén 8 100%-ban vásárolt alapanyagok esetén 9 50%-ban vásárolt alapanyagok esetén 10 25%-ban vásárolt alapanyagok esetén 11 0%-ban vásárolt alapanyagok esetén Mezőgazdasági Technika, január 17

19 csökken, az előállított CNG-ről pedig biztosan kijelenthetjük, hogy 100%-ban vásárolt alapanyagokra (pl. energianövények) alapozott biogáztermelés esetén is versenyképes, sőt alacsonyabb, mint a 3. táblázatban szereplő legkedvezőbb szituációt feltételező CNG ár. 5. táblázat: A bio-cng előállítás önköltsége 8 millió m 3 /év kapacitású biogáztelepeken Table 5: The production costs of bio-cng production by bio gas plants with 8 million m 3 /year capacity önköltség tisztítási ktsg. elvi bio-cng ár 1. üzem 8 40 Ft/m 3 30 Ft/m Ft/kg 2. üzem 9 32 Ft/m 3 30 Ft/m Ft/kg 3. üzem Ft/m 3 30 Ft/m Ft/kg 4. üzem Ft/m 3 30 Ft/m Ft/kg Forrás: saját számítások Következtetések Mindent összevetve kijelenthetjük, hogy a CNG-üzemű gépjárművek beszerzése viszonylag alacsony futásteljesítmény alatt megtérül, az utólag átalakításra fordított költségek pedig elenyészőek az ezzel elérhető megtakarítások mellett, így a CNG üzemanyagként való elterjedésének a fogyasztók részéről gazdasági akadálya nincsen. Komoly hátrányt jelent viszont, hogy hazánkban nincsen kiépítve a CNG töltőállomás-hálózat, a 13 CNG töltőállomásból csak 2 nyilvános. A közeljövőben nem várható, hogy ez a helyzet jelentősen változna, így a CNG-re való átállásban elsősorban a fuvarozásban, utasszállításban résztvevő gazdasági társaságok (pl. taxi, helyi, esetleg rövid távú helyközi közlekedés) lehetnek érdekeltek. A bio-cng előállítás jelentős többletberuházás-igénnyel jár, mely csak a nagyobb üzemméretek esetén (>4 Mm 3 /év) kifizetődő. Azon üzemek számára, amelyek legalább ekkora kapacitással rendelkeznek, a CNG előállítás kitűnő alternatívája lehet a zöldáram termelésnek, vagy a földgázhálózatba való biometán betáplálásnak, azonban ehhez összefogásra és hosszú távú szerződésekre van szükség a helyi közlekedési vállalatokkal, esetleg a taxi-társaságokkal. Rövidtávon célszerű lenne a már meglévő CNG-kutak bővítése és nyilvánossá tétele, új kutak létesítése csak az olaj/ földgázárak arányának növekedése, állami részvétel, vagy jelentős számú CNG-üzemű személyautó esetén javasolható. Irodalom [1] Bai A.: Első generációs bio-hajtóanyagok alkalmazása a helyi tömegközlekedésben. Habilitációs értekezés. Debrecen, [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] %-ban vásárolt alapanyagok esetén 9 50%-ban vásárolt alapanyagok esetén 10 25%-ban vásárolt alapanyagok esetén 11 0%-ban vásárolt alapanyagok esetén 18 Mezőgazdasági Technika, január

20 A potenciális etanolhozam előrejelzésének vizsgálata kukoricafermentálási kísérletben Sipos Péter 1, Nógrádi Sándor 2, Győri Zoltán 1 1 Debreceni Egyetem, Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma 2 Servitec Kft., Tata A hajdúsági körülmények között termesztett 136 eltérő genetikai tulajdonságú kukorica hibrid szemtermésének minőségvizsgálatával és laboratóriumi fermentálásával kerestünk választ arra, hogy lehet-e a klasszikus minőségi paraméterek alapján, illetve a közeli infravörös spektroszkópia (NIR) alkalmazásával megbízhatóan becsülni a potenciális etanol hozamot. Megállapítottuk, hogy igazolható a szoros kapcsolat a keményítőtartalom és a potenciális etanol hozam között, s hasonlóan jól becsülhető az etanolhozam a spektrális elemzés segítségével. A kifejlesztett NIR-kalibráció a független mintapopulációval történt validálást követően a gyakorlat számára is alkalmazható gyorsvizsgálati monitorozásra. Bevezetés Az ásványolajkészletek csökkenésével egyre inkább előtérbe kerül a megújuló erőforrások, így a bio-üzemanyagok hasznosítása. Az európai uniós irányelvek előírják tagországaik számára, hogy 2010-re a megújuló energiaforrások részaránya 5,75%, 2020-ra 10% legyen (Sinóros-Szabó et al., 2007). Ennek egyik alternatívája a kukoricából történő bioetanol előállítása. A hazai állatállomány csökkenése az elmúlt évtizedben folyamatosan éreztette hatását a kukorica készletek alakulására, ami a hazai intervenciós gabonafelvásárlás első éveire azt eredményezte, hogy a Magyarországon felajánlott és tárolt kukorica mennyisége 2006 végére elérte a 4,7 millió tonnát (Pallagi, 2008). A túltermelés az értékesítési árak erőteljes csökkenését eredményezte, ami a kukorica alapú etanolgyártást megvalósítani kívánó programok és vállalkozások tömeges elindulását indukálta. Így 2007 elejére a bejelentett fejlesztési igényeken kialakuló etanolipar teljes megvalósulása esetén kukoricából 7,5 millió tonna, őszi búzából 1 millió tonna évenkénti alapanyagigényt támasztott volna a mezőgazdaság felé (Popp és Potori, 2006). A termelési eredmények alakulása alapján megfigyelhető, hogy a bioetanol előállítás az elmúlt években, ha nem is az előbbi terveknek megfelelő mértékű, de jelentős fejlődést mutatott. Az ezredfordulós elképzelések középtávon 32 millió liter évenkénti magyarországi előállítás megcélzását prognosztizálták (Bai, 2004), s a os statisztikai adatok ezen értékek elérését, évi millió liter előállítását igazolták. A 2010-re teljesítendő 5,75%-os felhasználási arány eléréséhez ezer tonna, azaz millió liter előállítását látták szükségesnek (Laczó, 2008). Ha ezt a 2008-as termelési adatokkal vetjük össze, akkor megállapíthatjuk, hogy ez a mennyiség megvalósult, hiszen tavaly 150 millió literes előállítással az Unió 5. legnagyobb bioetanol előállítói lettünk. A kukoricaalapú bioetanol-gyártás iránti fokozódó érdeklődés megjelenésének és növekedésének hatására kezdtünk azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy a kukorica szemtermés mely minőségi paramétere lehet alkalmas a potenciális etanolhozam előrejelzésére, illetve a kukoricaminták spektrális analízise a közeli infravörös tartományban alkalmas-e és milyen mértékben előrejelzés megalapozására. Mezőgazdasági Technika, január Anyag módszer A vizsgálat során elemzett kukoricaminták egy több mint 300 mintás alaphalmazból lettek kiválasztva. A kiválasztás során NIR gyorsvizsgálati módszerrel vizsgáltuk a kukorica szemterméseket, s a lehető legszélesebb fehérjetartalomtartományt igyekeztünk értékeikkel lefedni, hiszen a kukorica szemtermésben a fehérje és a keményítő az a két komponens, ami a szárazanyag-tartalomban egymással negatív korrelációban, legnagyobb mértékben variálódik. NIR vizsgálat alapján 136 mintát választottunk ki, melyből 118 minta adta a NIR kalibráció alapmintáit, s 20 minta vizsgálatával validáltuk a kapott egyenletet, illetve további 20 független minta segítségével végeztünk egy újbóli validálást A kiválasztott kukoricaminták nedvesség-, keményítő-, fehérje- és nyerszsírtartalmát a hatályos MSZ szabványok alapján határoztuk meg (MSZ :1983; MSZ :1988; MSZ :1981; MSZ :1984) a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézetében. Ugyanitt került sor a fermentálási kísérletre is. Ehhez először a kukoricamintákat 0,4 mm lyukméretű rosta mellett daráltuk Retsch SR2 laboratóriumi darálóval, majd csapvízzel 27% szárazanyag-tartalomra állítottuk be. Az elfolyósítást Liquozyme (Novozymes) a-amiláz enzimkészítménnyel végeztük 83 C-on. A szaharifikálást Spirizyme (Novozymes) glükoamiláz enzimkészítménnyel végeztük a fermentálással egyszerre. A fermentáláshoz Ethanol Red Yeast (Fermentis) élesztőt használtunk, s AYF1177 (Ethanol Technology) tápanyag-készítményt, karbamidot, (Novozymes) alkaláz enzimet és LactoStab (BetaTec Hopfenprodukte GmbH) antibakteriális készítményt használtunk. A fermentálás 72 órán át tartott. A fermentálás végén az etanolhozamot egyrészt UV-detektoros HPLC analízissel határoztuk meg (mért etanolhozam), illetve a fermentátum tömegvesztesége alapján becsültük (becsült etanolhozam). A becslés elvi alapját az adta, hogy ideális körülmények között a folyamat során mérhető tömegveszteség az alkoholos erjedésből felszabaduló CO 2 távozásából ered, s így az ezzel párhuzamosan keletkező etanol mennyisége kiszámolható. A NIR kalibrációhoz a spektrumok felvételére FOSS Infratec 1241 készüléket használtunk. A spektrum felvételére, a spektrális és kémiai adatok közötti kapcsolat vizsgálatára, ill. a kapott kalibráció validálására a Servitec Kft. által került sor. 19

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Projekt bemutatása ELSŐ MAGYAR ENERGIATÁROLÁSI KLASZTER NONPROFIT KFT. V e z e t ő p a r t n e r

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Gépesítési Intézet Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı A pellet

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter

IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter GAK K+F pályázati támogatással, (OMFB-01342-01344/2004) termelői-, kutatói- és

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER

Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 A bemutatása Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató Klaszter gesztorszervezete Klaszter a felelős fejlődés híve Felelősség

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE Dr. Ivelics Ramon PhD tudományos munkatárs Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezetipari és Megújuló-energetikai Kompetencia

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

VERSENY & KONFERENCIA

VERSENY & KONFERENCIA PROGRAMFÜZET ENERGIA A MINDENNAPOKBAN VERSENY & KONFERENCIA 2015. március 13. (péntek) Helyszín: Debreceni Akadémia Bizottság székháza 8:30 8:40 Köszöntő Csákberényi-Nagy Gergely ügyvezető, Megújuló Energiapark

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Jancsó Illés A PELLETÁGAZAT KÜLFÖLDÖN ÉS MAGYARORSZÁGON

Jancsó Illés A PELLETÁGAZAT KÜLFÖLDÖN ÉS MAGYARORSZÁGON Jancsó Illés A PELLETÁGAZAT KÜLFÖLDÖN ÉS MAGYARORSZÁGON JELENLEGI HELYZET Elfogadott európai tüzelőanyag alternatíva Stabil kereslet- és kínálatnövekedés készülék értékesítés Nagykereskedelme kialakult

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

Dr. habil. Bai Attila egyetemi docens

Dr. habil. Bai Attila egyetemi docens Dr. habil. Bai Attila egyetemi docens Biogáz-alga rendszer bemutatása Algák biogáztermelése Saját kísérletek Algatermesztés Különböző algatermékek értéke A biogáz-alga rendszer jellemzői Vállalati szinten

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai

A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Dr. Varga Lajos Agroport-D Kft. A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Fajtanemesítés Fajtaelismerés Hazai nemesítésű fajták, fajtahasználat Vetőmagtermesztés

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

- HTTE - Hidrogéntermelı tároló egység (járművek meghajtásához) Szerzı:

- HTTE - Hidrogéntermelı tároló egység (járművek meghajtásához) Szerzı: - HTTE - Hidrogéntermelı tároló egység (járművek meghajtásához) Szerzı: Dr. Kulcsár Sándor Accusealed Kft. Az energiatermelés problémája a tárolás. A hidrogén alkalmazásánál két feladatot kell megoldani:

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából

Részletesebben

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Bio-Brikett Kft (Harka) ügyvezető: Szűcs-Szabó László bio-brikett@axelero.hu Közreműködő: NyMEgyetem Energetikai Tanszék (Sopron) tanszékvezető: Prof.Dr.Sc.

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK I. Bevezetés Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A fenntartható szőlőtermesztés fajtaválasztékának bővítése új nemes-rezisztens fajtákkal, fajta specifikus környezetkímélő termesztés-technológia kialakítása és innovatív bio termék prototípusának kifejlesztése

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régióban Biomass Production and Utilization in the North-Plane Region Dr. Lengyel Antal fdiskolai tanár Nyíregyházi

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

ALTERNATÍV V ENERGIÁK

ALTERNATÍV V ENERGIÁK ALTERNATÍV V ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSÁNAK NAK LEHETŐSÉGEI AZ ÖNKORMÁNYZATI NYZATI SZFÉRÁBAN ZÖLD ENERGIA KONFERENCIA 2011-10 10-26. Juhász János J villamosmérn rnök CÉGÜNK TEVÉKENYS KENYSÉGI KÖREK Alternatív

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS A kétpólusú mezőgazdaság lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző és támogatási rendszert kell kialakítani,

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály EU zöldenergia politikája és célkitőzések Ellátásbiztonság

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

és/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010.

és/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. ÖNKORMÁNYZATOK ÉS BIOGÁZÜZEMEK INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. INWATECHKörnyezetvédelmi Kft. Budapest, XI. kerület, Serleg u 3. AKTÍV ÖNKORMÁNYZATOK NYZATOK MEGJELENÉSE MINT: - kistérségi összefogója

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

AZ AKÁCTERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZÁZAZ TERMŐHELYEKRE

AZ AKÁCTERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZÁZAZ TERMŐHELYEKRE AZ AKÁCTERMESZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZÁZAZ TERMŐHELYEKRE A fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) hazánk legjelentősebb gyorsan növő állományalkotó fafaja, amely erdeink

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke

AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN dr.balogh László MMESZ elnöke mmesz11@gmail.com MET ENERGIA FÓRUM 2011.06.8-9. BALATONALMÁDI BEMUTATKOZUNK

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben