A Magyar-Szlovák Köztársaság határ menti régióinak elemzése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Magyar-Szlovák Köztársaság határ menti régióinak elemzése"

Átírás

1 A Magyar-Szlovák Köztársaság határ menti régióinak elemzése a Magyarország Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program projekt keretén belül A magyar szlovák kis- és középvállalkozások együttműködésének támogatása február A jelen dokumentum nem feltétlenül az Európai Unió hivatalos álláspontját tükrözi.

2 2

3 Végrehajtó csoport Az elemzés készítői: BIC Bratislava, spol. s.r.o. Ivan FILUS a szakértői csoport vezetője Mária ŠÁŠIKOVÁ LONDRA Business Solutions TAKÁCS Tamás PEND Consulting Kft. SZALAI Péter A projekt partnerei: Kis- és Középvállalkozások Fejlesztéséért Nemzeti Ügynökség (Szlovákia) Jakub VARGA Jarmila DUBROVAYOVÁ Puskás Tivadar Közalapítvány GERGELY László REZSABEK Nándor GÖDRI Csilla ITD Hungary Zrt. HOLLY Sára PINCZÉS Olga Megjegyzés: Az elemzés ingyenesen hozzáférhető és letölthető a címről. 3

4 4

5 Tartalom 1 Bevezető Kontextus a projektről Elemzés A határ menti régiók makroökonómiai elemzése Magyarország Bevezetés Magyar határmenti régiók szocio-gazdasági szerkezete Általános információk Foglalkoztatás Vállalkozások száma és mérete A KKV-k helyzete Magyar határmenti régió jellegzetességei Szektorelemzés Innováció Gazdasági együttműködés Magyarország és Szlovákia között Szlovákia határ menti régióinak makroelemzése Bevezető A szlovák határ menti régiók társadalmi és gazdasági szerkezete Alapinformációk Foglalkoztatottság A vállalkozások száma és mérete A kis- és középvállalkozások állapota [6] A szlovák határ menti régiók specifikumai Ágazatok (erős növekedési potenciállal bíró ágazatok/stratégiai ágazatok) Innovációk Gazdasági együttműködés és kapcsolatok Magyarország és a Szlovák Köztársaság között Információforrások A határ menti magyar régiók mikroelemzése A vállalkozások főtevékenysége Éves forgalom és az alkalmazottak száma Az együttműködés elemzése Technológiai színvonal Képzettségi színvonal Export Külföldi tulajdon Kiegészítő kérdések Az elemzésből kirajzolódó tendenciák A határ menti szlovák régiók mikroelemzése A vállalkozások főtevékenysége Éves forgalom és az alkalmazottak száma Az együttműködés elemzése Technológiai színvonal Képzettségi színvonal Ágazatok Kiegészítő kérdések Az elemzésből kirajzolódó tendenciák SWOT-elemzés A SWOT-elemzés definíciója és kiindulópontjai A közös határ menti régió SWOT-elemzése

6 7 Mellékletek A magyar vállalkozások jegyzéke A szlovák vállalkozások jegyzéke NACE-kódok jegyzéke

7 1 Bevezető 1.1 Kontextus a projektről Ragadja meg az új üzleti lehetőségeket Szlovákiában vagy Magyarországon. Befektetőket csalogatna át a szomszédos országból, bővíteni szeretné piaci lehetőségeit, illetve üzleti vagy technológiai partnert keres a Duna másik oldalán? Átfogó tájékoztatást szeretne a magyarországi vállalkozási lehetőségekről vagy a magyarországi cégekkel folytatható vállalkozói együttműködésről? Szívesen bemutatná saját know how -ját, és személyesen ellátogatna magyar partnerének telephelyére? Akkor éljen a lehetőségekkel, amelyeket a pozsonyi székhelyű Kis- és Középvállalkozások Fejlesztéséért Nemzeti Ügynökség (Národná agentúra pre rozvoj malého a stredného podnikania), a Puskás Tivadar Közalapítvány és a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség közösen, ingyenesen kínál Önnek A magyar szlovák kis- és középvállalkozások együttműködésének támogatása elnevezésű közös, határon átnyúló projekt keretén belül. Az új projektet azzal a céllal indítottunk, hogy a Pozsonyi, Nyitrai, Nagyszombati, Besztercebányai és Kassai kerületben, valamint Győr Moson Sopron, Komárom Esztergom, Pest, Nógrád, Heves, Borsod Abaúj Zemplén, Szabolcs Szatmár Bereg megyékben és Budapest városában nyújtott vállalkozástámogatással enyhítsük a gazdasági és társadalmi aránytalanságokat, és új lehetőségeket nyissunk a gazdasági fejlődés terén a határ két oldalán. A projekt célja az, hogy a szolgáltatások lehető legszélesebb skáláját nyújtva, segítse a vállalkozókat az új üzleti együttműködések kialakításában magyarországi partnerekkel. A projekt 12 hónapos, augusztus végéig tart. Többek között az alábbiak sorolhatók a tervezett tevékenységei közé: A közös régió komplex elemzése, rámutatva a távlati lehetőségekre a vállalkozók közötti együttműködésben Vállalkozási adatbázis összeállítása a vállalkozások részletes adataival Kommunikációs platform létrehozása, melynek keretén belül a vállalkozók online módon kommunikálhatnak 2 szeminárium, 4 nemzetközi kereskedelmi küldetés, 4 konferencia és 4 nemzetközi együttműködési találkozó közös megszervezése Ha támogatásra, segítségre van szüksége vállalkozói elképzelésének megvalósításához, megtisztelésnek vesszük, ha hozzánk fordul, és igénybe veszi ingyenes szakszolgáltatásainkat. A projekt honlapja: 7

8 1.2 Elemzés A magyar szlovák határ menti régiók elemzésének fő célja feltérképezni a makro- és mikroökonómiai környezetet mint a magyar és szlovák kis- és középvállalkozások (KKV) közötti határon átnyúló együttműködés fejlesztésének támogató eszközét. A környezet makroökonómiai elemzése a megfelelő szakágazatok általános statisztikai mutatóira, az innovációra és a magyar szlovák határ menti régióban folytatott, nemzeti és regionális szintű gazdasági együttműködésre terjed ki. Az elvégzett felmérés és nyilvánosan hozzáférhető információs források alapján, elméleti kutatásként készült makroökonómiai elemzést az alábbi részek alkotják: a határ menti térség társadalmi és gazdasági elemzése (általános adatok, foglalkoztatottság, vállalkozások száma és mérete, a kis- és középvállalkozások helyzetének elemzése); a határ menti régiók specifikumainak elemzése (a stratégiai ágazatok és az erős növekedési potenciállal bíró ágazatok bemutatása, innovációk, gazdasági együttműködés Magyarország és Szlovákia között). A mikroökonómiai elemzés egy telefonos, illetve segítségével végzett anonim kérdőíves felmérés alapján készült, melynek eredményeit diagramokon mutatjuk be. Az elemzés az adott ország teljes határ menti térségre vonatkozik (Magyarország és Szlovákia külön elemzésben szerepel). Az elemzéshez csatoltuk a projekt adatbázisában regisztrált több mint 400 megkérdezett vállalkozás listáját (7. fejezet). A mikroelemzést az alábbi részek alkotják: általános adatok (üzleti főtevékenységek, kapcsolatok, forgalom, alkalmazottak száma); együttműködés felajánlása vagy kérése; a vállalkozások technológiai és képzettségi színvonala; további kérdések (a határon átnyúló vállalkozás akadályainak elemzése, érdeklődés a projekt témái és a hozzá kapcsolódó jövőbeli rendezvények iránt további projekttevékenységek keretén belül). Az előző részek alapján a végrehajtó csoport előkészítette a régió közös határ menti térségére vonatkozó szakértői elemzéseket, az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek elemzését (SWOT-elemzés). A SWOT-elemzés összegzi az elemzés eredményeit, és meghatározza a határ menti régiók kis- és középvállalkozásai közötti kétoldalú együttműködés koherens fejlődését befolyásoló kritikus belső és külső tényezőket. 8

9 2 A határ menti régiók makroökonómiai elemzése Magyarország 2.1 Bevezetés Mind a megyénkénti adatok, elemzések, mind pedig a két ország eddigi együttműködését bemutató rész azt hivatott alátámasztani, hogy a jelentős regionális, illetve a két ország közti eltérések együttműködési, fejlődési lehetőségeket biztosítanak elsősorban az elmaradottabb területek, de úgyszintén a gazdag régiók javára. Magyarországon és Szlovákiában egyaránt látható az országon belüli jelentős régiók közti eltérés, a kelet-nyugat eltérés mindkét országban jelen van. Az észak-keleti területek elmaradása tehát regionális jelenség, ezért kiemelten fontos, hogy a határos szlovák régiókkal együttműködve a gazdasági szerepük javuljon, újból tényezői lehessenek a nemzetközi munkamegosztásnak, gazdasági folyamatoknak. 2.2 Magyar határmenti régiók szocio-gazdasági szerkezete Általános információk Magyarország Magyarország megyetérképe 1 1 Forrás: 9

10 Földrajzi elhelyezkedés: Közép-Európa Terület: km 2 Népesség: Főváros: Budapest Népsűrűség: 107 fő/km 2 Városi lakosság aránya: 64,6% GDP/fő: ezer Ft Nemzetközi szervezetekben való tagság: EBRD EU FAO G-9 ILO IMF Interpol NATO OECD Schengen Convention UN UNCTAD UNESCO WHO Egyebek 2 Területi közigazgatási egységek: 19 megye, 23 megyei jogú város, 1 főváros megyék (19): o Bács-Kiskun Kecskemét o Baranya Pécs o Békés Békéscsaba o Borsod-Abaúj-Zemplén Miskolc o Csongrád Szeged o Fejér Székesfehérvár o Győr-Moson-Sopron Győr o Hajdú-Bihar Debrecen o Heves Eger o Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok o Komárom-Esztergom Tatabánya o Nógrád Salgótarján o Pest Budapest o Somogy Kaposvár o Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyíregyháza o Tolna Szekszárd o Vas Szombathely o Veszprém Veszprém o Zala Zalaegerszeg 2 Australia Group, BIS, CE, CEI, CERN, EAPC, EIB, ESA (együttműködő tag), IAEA,IBRD, ICAO, ICC, ICCt, ICRM, IDA, IEA, IFC, IFRCS, IMO, IMSO, Interpol, IOC, IOM, IPU, ISO, ITSO, ITU, ITUC, MIGA, MINURSO, NAM (vendég), NEA, NSG, OAS (megfigyelő), OIF (megfigyelő), OPCW, OSCE, PCA, SECI, UNFICYP, UNHCR, UNIDO, UNIFIL, UNOMIG, UNWTO, UPU, WCL, WCO, 10

11 megyei jogú városok (23): Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Érd, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabanya, Veszprém, Zalaegerszeg főváros (1): Budapest Fontosabb makromutatók: Főbb makrogazdasági mutatók (*) 2009.(**) GDP folyó áron (Mrd HUF) , , , , , , ,1* GDP növekedés %-ban (éves átlag) 1 9 4,1 4,6 4,3 4,2 1,1-2,7* -7,2* Ipari termelés növekedése (%) 1 5,9 8,3 7,3 10,1 8,1-23,0-15,0 Munkanélküliségi ráta (%) (KSH, 3 hónapos átlagok) 5,9 6,1 7,2 7,5 7,4 8,0 10,3 Fogyasztói árindex %-ban (éves változás) 2 5,7 5,5 3,3 6,5 3,5 4,9 Fogyasztói árindex (%,éves átlag) 4,7 6,8 3,6 3,9 8,0 6,1 Termelői árindex %-ban (éves változás) 2 6,2 1,6 4,5 4,5 5,8-1,2 Termelői árindex (%,éves átlag) 2,4 3,5 4,3 6,5 0,2 5,3 A háztartások nettó finanszírozási képessége (Md Ft) 3 35,0 498,1 925,6 809,0 412,9 447,5* Folyó fizetési mérleg egyenlege (M EUR) , , , , ,2-2584,2 Közvetlen tőkebefektetések egyenlege (M EUR) 5 424, , , , ,9 1494,1* Központi költségvetés kumulált egyenlege (Md Ft) 6-733,6-890,0-545, , ,9-861,7-855,6 A központi költségvetés bruttó adóssága 18 (Md Ft) , , , , ,5 103, ,2 A központi költségvetés bruttó adóssága (a GDP %-ában) 55,9% 56,0% 57,9% 61,9% 61,3% 68,4% Az ország nettó külföldi adóssága (M EUR) , , , , ,0 085,0 Az ország nettó külföldi adóssága (a GDP %-ában) 21,6% 25,7% 28,0% 34,5% 40,3% 51,2% HUF/USD deviza középárfolyam az időszak végén 207,92 180,29 213,58 191,62 172,61 187,91 184,79 HUF/EUR deviza középárfolyam az időszak végén 262,23 245,93 252,73 252,30 253,35 264,78 270,36 (*) december / IV. né (**)szeptember / III. né 1 Előző év azonos időszaka = 100%, munkanaphatástól megtisztított érték 2 Éves adatok esetén december/december, havi adatok esetén hónap/előző év azonos hónapja 3 Nem konszolidált adatok 4 Az MNB által 2004-től alkalmazott új módszertan szerinti adatok 5 Tulajdonosi hitelekkel 6 Privatizációs bevételek és az MNB tartalékfeltöltése nélkül végi hitelátvállalások és kötvényátadások (összesen 512,05 milliárd forint) nélkül 8 Tulajdonosi hitelek nélkül 11

12 Magyarország és Szlovákia határ menti régióinak elemzése től a FISIM új módszertan szerint Marked-to-market betétekkel együtt (2005. decembertől) Magyarország dinamikusan fejlődött 2000-től 2006-ig, ezt lehetővé tette a közvetlen tőkebefektetések kedvező alakulása, a termelékenység növekedése, a munkanélküliség enyhe csökkenése, illetve a központi költségvetés adósságának növekedése (fiskális stimulus). Ez utóbbi folyamat, az eladósodás, nem volt fenntartható, ezért kiigazítási lépésekre volt szükség 2007-től, majd a jelenlegi válság hatására ma, 2009-ben is, így a gazdasági teljesítmény jelentősen visszaesett Budapest Adminisztratív központ: Budapest Lakosság: (az ország lakosságának 17%-a) Terület: 525 km2 Népsűrűség: 3261 fő/km2 GDP/fő: ezer Ft Budapest főváros Magyarország középső részén, a közlekedési infrastruktúra centrumában (vasút, autópálya etc.) helyezkedik el. Területileg a legkisebb a tanulmány által vizsgált régiók közül, de gazdasági fejlettsége nagyságrendileg kiemelkedik. Pest megye körülöleli a fővárost, ezért vele határos, a fővárosi szubagglomeráció Pest megyében növekszik tovább. A várost átszeli a Duna, itt található az ország nemzetközi reptere, a Ferihegyi reptér, 3 nemzetközi vasútállomás (Nyugati-Pu, Déli-Pu, Keleti-Pu), gépjárművel pedig a legtöbb irányból autópályán is megközelíthető. A népsűrűség a fővárosban rendkívül magas, 3261 fő/km2. Budapest lakossága bár csökkent az 1990-es évek során, még mindig eléri az főt, ezáltal az ország lakosságának nagyjából 17%-át adja. A foglalkoztatottak létszáma alapján a város gazdasági szerkezete kiegyensúlyozottabb, mint a többi régióé. Budapesten a feldolgozóipar mellett kiemelkedő a kereskedelem és járműjavítás (ezen belül a kereskedelem) valamint az ingatlanügyek és a gazdasági szolgáltatás. A pénzügyi tevékenység súlya 12

13 (5,7% létszámadatok alapján) is meghaladja a többi régióét. A főváros közép-kelet-európai viszonylatban is pénzügyi, valamint logisztikai, kereskedelmi központi funkciókat lát el Pest megye Adminisztratív központ: Budapest Lakosság: Terület: 6393 km 2 Népsűrűség: 190 fő/km 2 GDP/fő: ezer Ft Gazdasági erejét, fejlődési lehetőségeit tekintve Pest megye 3 az ország több más területéhez, de különösen a fővároshoz képest évtizedeken keresztül a lemaradók között volt. Mára az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a megyék átlagánál magasabb, forint. Ez az országos átlag 88,4%-a, s ezzel Pest megye a hazai megyék között a 6. helyet foglalja el, a növekedés meghaladja az országos átlagot. A megye gazdasági fejlődését egyaránt magyarázza a vállalkozások magas száma, a külföldi befektetések nagy aránya és a korszerűsödő gazdasági szerkezet. A megye lakosságának jelentős hányada a fővárosban vállal munkát, de Pest megyében a folyamatosan bővülő vállalkozási infrastruktúra egyre szélesebb körben biztosít lehetőséget a foglalkoztatásra, a regisztrált munkanélküliségi arány 5,1%. Pest megyében korábban az agrárszektor jelentősége volt számottevő. Mára a gazdaság szerkezete ipari-agrár jelleget tükröz, de a vendéglátás, és a különféle szolgáltatások szerepe is meghatározó lett. A struktúraváltást - a mezőgazdaságról a hangsúly az ipari és szolgáltatási szektorra tolódik - a beruházások is tükrözik, melyek legnagyobb mértékben a kereskedelem területén nőttek. Az ipari ágazatokon belül a gép- és élelmiszeripar túlsúlya jellemző, napjainkban a legnagyobb növekedést is itt produkálják. Elsősorban az agglomeráció települései vonzzák a beruházásokat, itt épültek fel elsőként a ma már országosan is ismert hipermarketek, az Auchan, a Cora, de itt létesített központot például a Glaxo Wellcome gyógyszeripari vállalat is. Évek óta folyamatosan növekszik az építőipar teljesítménye, mind az előző évekhez, mind az országos átlaghoz képest. A lakásépítések nagyarányú bővülése is jelzi, hogy Pest megye egyre vonzóbb letelepedési célterület. A külföldi vállalkozások jelentős 3 alapján 13

14 zöldmezős beruházásokat valósítottak meg az agglomerációban, elsősorban Budaörs, Gödöllő, Vác, Dunaharaszti térségben. Az utóbbi évek tendenciája, hogy a külföldi érdekeltségű cégek vállalati központjai a fővárosból, a környékbeli helységekbe települnek ki. Ez a kitelepülés várhatóan a jövőben is folytatódik. A régió 26 nagy cégközpontjából 4 Budaörsön, 1 Százhalombattán található. Az agglomeráció gazdasági növekedése hasonlóan magas értékeket mutat, elsősorban az északi, Szentendréig, Vácig terjedő részben, a keleti, Budapesttel határos településeiben és délnyugati, déli területein. Az agglomeráción kívül eső településeken alig van számottevő vállalkozói aktivitás a gazdasági szolgáltatások tekintetében. A megyében jelenleg 17 ipari park várja a betelepülő cégeket, így Százhalombatta, Budaörs, Cegléd, Dabas, Pécel, Dunavarsány, Vecsés, Szentendre, Gödöllő, Fót, Bugyi, Újhartyán, Ráckeve, Szigetszentmiklós, Páty és Tökölön két park nyújt különféle kedvezményeket a befektetőknek. Országos viszonylatban kiemelkedő a régió zöldség és gyümölcs termesztése, valamint a tejtermelés. A megye 14 statisztikai kistérségből áll. A kistérségek gazdasági szerkezete az agglomerációs gyűrűkhöz igazodik és leginkább annak megfelelően tér el egymástól: A külső gyűrű térségeiben dominál a mezőgazdaság 20% fölötti aránnyal (Dabas, Szob, Cegléd). A térség az átlagosnál sűrűbb út- és vasúthálózattal rendelkezik, a közlekedés, a szállítás gyorsítását, biztonságát elősegítő autópályák mindegyike áthalad a régió területén. A Duna Európa egyik legjelentősebb vízi szállítási útvonala is. A Ferihegyi repülőtér jóvoltából 32 országgal van közvetlenül kapcsolatban. A régióban 78 Pest megyei település alkotja hivatalosan az agglomerációt. Pest megyében 30 országos útvonal halad át. Ezek közül a 15 autópályán és főúton koncentrálódik a régió napi forgalmának 75 százaléka. A délnyugati agglomerációs terület bonyolítja le a legnagyobb forgalmat, ennek jelentős része nemzetközi és országos forgalom. Új lehetőségeket teremt a gazdaság élénkülésére az Ipoly-mentén a szomszédos szlovákiai kistérségekkel való uniós normák szerinti együttműködés, melynek immár nem gátja az országhatár, lehetőséget nyújt a vasutak és utak kölcsönös igénybevételére, közös vállalkozások létrehozására. 14

15 Győr-Moson-Sopron megye Adminisztratív központ: Győr Lakosság: Terület: 4208 km 2 Népsűrűség: 106 fő/km 2 GDP/fő: ezer Ft Győr-Moson-Sopron megye a Budapest-Bécs-Pozsony háromszög központjában fekszik. A megye területével az ország kis területű megyéi közé, lakosságával viszont a népesebb régiók közé tartozik. A megye a főváros, Pest, és Komárom-Esztergom megyék után a negyedik legsűrűbben lakott vidéke az országnak. A megye területén haladnak keresztül a Közép- és Nyugat Európával összekötő fontos útvonalak. Itt halad a Budapest-Bécs vasútvonal, az M1-es autópálya, és Nyugat felé létesít kapcsolatokat a Duna mind nagyobb fontosságú vízi útja. Megyén belül az egyes térségek közt kiemelkedően nagy különbségek nem tapasztalhatók, de a fejlődés menete nagyságrendje azért eltérő. Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár (nyugati határmente és Győr) a legintenzívebben fejlődő térségeink, mivel a külföldi tőke is e térségekben összpontosul. A gazdasági fejlődés felerősödésének hatására a kis- és középvállalkozások rendszere jön létre, amely főleg a megyei nagyüzemi bázisra épül, de ezeknek az egységeknek komoly régiós kapcsolataik is vannak. A foglalkoztatás bővítésének lehetőségei az idegenfogalom területén - természetesen súlyának megfelelően - rendkívül kedvezőek. A megváltozott körülmények miatt a képzési irányok átalakítása szükséges az általános képzés, a tudásigényes szakmák, illetve a különféle szolgáltató tevékenységek irányába. A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1. Audi Hungária Motor Kft. (3), 2. Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. (60), 3. Rába Futómű Kft. (70). 15

16 Komárom-Esztergom megye Adminisztratív központ: Tatabánya Lakosság: Terület: 2265 km 2 Népsűrűség: 139 fő/km 2 GDP/fő: ezer Ft Komárom-Esztergom Pest megye után Magyarország második legsűrűbben lakott megyéje. A népesség 66%-a városokban él. A megyének 11 városa van. Az országban itt a legnagyobb az úgynevezett szocialista típusú lakótelepek aránya, közel 25%, Ez a szám még Budapesten is csak 22,6%. A megyében fontos ásványkincs a bauxit és a barnakőszén. Vezető szerepet tölt be a megye gazdaságában a gép- és élelmiszeripar, de jelentős még a vegyipar, idegenforgalom, szénbányászat, és az energetikai szolgáltatás. Jelentős ipari központok: Esztergom, Tatabánya, Oroszlány, Komárom, Lábatlan, Nyergesújfalu, Dorog, Ács, Bábolna, Gyermely és Tokod. A Szlovákiával folytatott közúti személyforgalom az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hídon, valamint a két Komáromot összekötő Erzsébet hídon bonyolódik le. Komáromban teher- és vasúti forgalom is zajlik. Esztergomban és Kecskéden repülőtér is található. 16

17 Nógrád megye Adminisztratív központ: Salgótarján Lakosság: Terület: 2545 km 2 Népsűrűség: 82 fő/km 2 GDP/fő: ezer Ft Nógrád megye 4 hazánk második legkisebb megyéje. Területe 2544 km 2, mely Magyarország területének 2,7%-a. Nógrád lakónépessége mindössze 216 ezer fő, melyből csupán 45%-a él a megye 6 városában, a lakosság zöme ( fő ) jellegzetes, a hegyek között meghúzódó aprófaluban él. A népsűrűség 87 fő/km 2, ami alatta marad az országos átlagnak. Nógrád gazdaságát évtizedekig meghatározta az egyoldalú szerkezet: a kőszén-termelés, az energiaés nyersanyagigényes, alacsony feldolgozottságú termékeket előállító nehézipar. A lakosság megélhetésében nagyon fontos szerepet játszott a mezőgazdasági termelés is. Ugyan a természeti feltételek hazánk más táján kedvezőbbek, ez mégis a megye gazdaságának meghatározó tényezője volt. A nyolcvanas évektől leépült a nehézipar, de a szerkezetváltás elmaradt, így hatalmas munkanélküliség vált jellemzővé a településen. Salgótarján az egyetlen megyeszékhely, ahol a nyilvántartott álláskeresők aránya magasabb (19,8%, december), mint a megyéjében (16,9%). 4 alapján 17

18 Heves megye Adminisztratív központ: Eger Lakosság: Terület: 3637 km 2 Népsűrűség: 86 fő/km 2 GDP/fő: ezer Ft Heves megye az Északi-középhegység közepét és a hozzá csatlakozó alföldi peremet foglalja el a Tisza folyóig. Területe km 2, lakóinak száma fő. Székhelye Eger, lakossal. Hét város található a megyében, ebből a tízezer főnél nagyobb lakosságúak: Gyöngyös (37.000), Hatvan (24.000), Heves (11.000). A városokon kívül 111 község van a megyében. 5 Heves megyében meghatározó a nehezen változtatható térszerkezet, illetve a külső tényezők hatása. A megye gazdasága évtizedeken át centrumfüggő volt (budapesti székhelyű gyárak, gyáregységek, telepek), egyoldalú piaci kapcsolatokkal, helyenként viszont jó színvonalú műszaki és szellemi feltételekkel. A keleti piacok összeomlása, az elhúzódó privatizáció, a centrumfüggőség a gazdaság és a foglalkoztatottság igen nagymérvű visszaesését eredményezte az 1990-es évek első felében. A 90-es évek második felében az országos tendenciákkal összhangban megélénkültek a gazdasági teljesítmények, melyben meghatározó szerepet játszottak a megyébe érkezett szakmai tőkebefektetők, a mezőgazdaságban a tulajdonviszonyok rendezése, az élénkülő ipari és kommunális beruházások. Az M3-as autópálya újabb szakaszának átadása után jelentős munkahelyteremtő beruházások valósultak meg Hatvan, Heves, Gyöngyös és Eger térségében. A megyében jelenleg már 9 ipari park található es népszámlálás adatai alapján 18

19 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Adminisztratív központ: Miskolc Lakosság: Terület: 7247 km 2 Népsűrűség: 97 fő/km 2 GDP/fő: ezer Ft A megyét északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád határolják, délről és keletről a Tisza, amely Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéktől választja el. Megyeszékhely: Miskolc. A városok többsége az észak-déli irányú Sajó-völgy tengelyébe, illetve az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál húzódó kelet-nyugati irányú történelmi kereskedelmi tengely mellé települt. A két tengely metszéspontjában van Miskolc. A településszerkezetre egyrészt Miskolc és az agglomeráció túlsúlya, másrészt az aprófalvak sokasága jellemző. A miskolci agglomeráció Magyarország második legnagyobb népességtömörülése. A lakosság több mint fele városokban él, a megye lakosságának egynegyede Miskolcon. Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legfontosabb iparvidéke ( a magyar Ruhr-vidék ). A nehézipar Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika városokban volt jelentős, napjainkban azonban válságban van. Az utóbbi időben csökkent a környezetszennyezés. A megye gazdaságában jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak, ezen belül kiemelten a Tokaj-Hegyaljai Borvidéknek. A megye területének 40%-a szántóföld. 19

20 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Adminisztratív központ: Nyíregyháza Lakosság: Terület: 5936 km 2 Népsűrűség: 95 fő/km 2 GDP/fő: ezer Ft Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6 Magyarország északkeleti részén helyezkedik el. Speciális geopolitikai helyzetét a határmentiség determinálja: Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával határos. Az országon belüli szomszédjai: Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyék ban Hajdú- Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékkel együtt az Észak-Alföldi Régió tagja lett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 228 települése 10 statisztikai körzetben, km 2 -en helyezkedik el. A népesség gazdasági aktivitása mind az országos, mind a vidéki átlagtól elmarad. A megyében legnagyobb súlya a mezőgazdaságnak, ill. az erre települő élelmiszeriparnak van. A termelési-értékesítési adatok alapján első helyen az élelmiszeripar áll mintegy 47 milliárd Ft-os termelési értékkel, s ezt követi a vegyipar (30 mrd Ft). A mezőgazdaság súlya a GDP-ben és a foglalkoztatásban közelíti a 10%-ot, ugyanakkor pl. a kiegészítő jövedelmet, a töredék munkaidő kihasználását tekintve egyértelmű a mezőgazdaság kitüntetett szerepe különösen, ha hozzávesszük az erdőgazdálkodást, a halászatot és a méhészetet is. A megyei ipar teljesítménye az utóbbi 2 évben emelkedett, de az országosnál kisebb mértékben A jelentősebb feldolgozóipari ágazatok közül csak az exportorientált területeken volt teljesítménynövekedés (textil-, bőr- és cipőipar, gépipar, vegyipar). A döntően belföldön értékesítő ágazatok teljesítménye csökkent, legnagyobb mértékben az élelmiszeripar gyártása lett kevesebb. A szolgáltatások szintje elmarad az országostól. 6 alapján 20

21 2.2.2 Foglalkoztatás Magyarország 2008-as év Magyarország Budapest Pest megye Győr- Moson- Sopron Komárom- Esztergom Nógrád Heves Borsod- Abaúj- Zemplén Szabolcs- Szatmár- Bereg Lakosság Gazdaságilag aktívak száma , Aktivitási arány (%) 54,6 59,6 57,2 57,7 59,2 50,2 52,6 49,6 49,6 Foglalkoztatot tak átlagos száma , Álláskeresők száma Álláskeresési járadékban részesülők Regisztrált munkanélkülis égi ráta(%) 7,8 4,3 5,1 3,5 5,2 12, ,7 17,5 Magyarország ez EU viszonylatában átlagos munkanélküliségi rátával, a 2007 óta tartó fiskális korrekció és a jelenlegi válság miatt azonban romló tendenciákkal rendelkezik. A magyar foglalkozatás-politika egyik fájó pontja a foglalkoztatottak alacsony aránya. 21

22 Az alábbi táblázatok 7 megyénként a regisztrált alkalmazottak ágazat szerinti megoszlását tartalmazzák: Budapest 10% feletti a feldolgozóipar, a kereskedelem, a gazdasági szolgáltatás és a közigazgatás aránya: Budapest 2008 létszám (fő) (%) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás ,3% Halászat 193 0,0% Bányászat 906 0,1% Feldolgozóipar ,9% Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ,0% Építőipar ,8% Kereskedelem, járműjavítás ,9% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,9% Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,1% Pénzügyi tevékenység ,7% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,9% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,3% Oktatás ,2% Egészségügyi, szociális ellátás ,6% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,2% Összesen besorolt ,0% Pest megye 20% feletti a feldolgozóipar és a kereskedelem, 10% feletti a közigazgatás aránya: Pest megye 2008 létszám (fő) (%) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás ,4% Halászat 497 0,3% Bányászat 961 0,5% Feldolgozóipar ,2% Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ,5% Építőipar ,1% Kereskedelem, járműjavítás ,0% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,4% Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,1% Pénzügyi tevékenység ,8% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,4% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,1% Oktatás ,5% Egészségügyi, szociális ellátás ,5% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,2% Összesen besorolt ,0% 7 Forrás: 22

23 Győr-Moson-Sopron megye 30% feletti a feldolgozóipar, 10% feletti a kereskedelem és az oktatás súlya: Győr-Moson-Sopron megye 2008 létszám (fő) (%) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás ,6% Halászat 0,0% Bányászat 434 0,4% Feldolgozóipar ,3% Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ,8% Építőipar ,7% Kereskedelem, járműjavítás ,4% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,7% Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,4% Pénzügyi tevékenység ,9% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,1% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,3% Oktatás ,1% Egészségügyi, szociális ellátás ,6% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,7% Összesen besorolt ,0% Komárom-Esztergom megye Közel 50%-os a feldolgozóipar aránya, minden egyéb ágazat súlya 10% alatti: Komárom-Esztergom megye 2008 létszám (fő) (%) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás ,9% Halászat 0 0,0% Bányászat 160 0,2% Feldolgozóipar ,8% Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ,3% Építőipar ,1% Kereskedelem, járműjavítás ,1% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,4% Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,2% Pénzügyi tevékenység 630 0,8% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,3% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,8% Oktatás ,0% Egészségügyi, szociális ellátás ,2% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,9% Összesen besorolt ,0% 23

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Fukker Gabriella főosztályvezető Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály 2015. február 25.

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó?

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Győr, 2014. szeptember 25-26. Prof. Dr. Lengyel

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Országos roadshow 2009. mikro és KKV vállalkozások részére. Bátora László vezérigazgató-helyettes, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.

Országos roadshow 2009. mikro és KKV vállalkozások részére. Bátora László vezérigazgató-helyettes, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Országos roadshow 2009 mikro és KKV vállalkozások részére Bátora László vezérigazgató-helyettes, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Salgótarján 2009.10.15 Új Magyarország Vállalkozói Program Uniós pénzügyi

Részletesebben

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL. Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató

FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL. Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató 1 Az RFH Zrt. bemutatása 2000 óta működő, 100 %-ban állami tulajdonú pénzügyi szolgáltató és tanácsadó társaság Cél a vállalkozások

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18.

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Autóipari befektetések támogatása Magyarországon Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Az autóipar támogatása Magyarországon 1) Egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás 2) EU társfinanszírozott

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek Bátora László Vezérigazgató-helyettes Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Budapest, 2009.május 26. Helyzetkép Pénzügyi

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

Az Alapítványról. Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011. május 31.

Az Alapítványról. Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011. május 31. Készfizető kezesség kis és középvállalkozásoknak dr. Ulrich Anikó ügyvezető igazgató 2011. május 31. Napi Gazdaság konferencia: Válhat-e a vidék a fejlődés motorjává Az Alapítványról 1991-ben jött létre

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézménye, összekötő kapocs a gazdasági kormányzat, a külföldi cégek

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH Európai Uniós fejlesztési források hazai intézményrendszere A Kormány elkötelezett abban, hogy a 2014 2020-as programozási időszakban az uniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során

Részletesebben

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET TARTALOM Makrogazdasági folyamatok Szlovákiában 2008-2014 Gazdasági különbségek a határrégió szlovákiai oldalán

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21.

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. IKT szektor helye a nemzetgazdaságban 1. Forrás: KSH Kibocsátás ágazatonként 2012 folyóáron 0 5 000 000 10 000 000 15 000 000 20 000 000 25 000 000 Mezıgazdaság

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció bemutatása Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata.

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Kisvállalkozás-fejlesztési Központ

Kisvállalkozás-fejlesztési Központ Kisvállalkozás-fejlesztési Központ 1 Filep Judit Szirmai Péter CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK DEMOGRÁFIAI MEGKÖZELÍTÉSBEN - SPECIÁLIS MAGYAR FEJLŐDÉSI ÚT 2 AZ ÉLETCIKLUS, MINT KIHÍVÁS A vállalkozó v/s a vállalkozás

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu A állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatainak elérhetősége és nyitva tartása Baranya Megyei Baranya Megyei Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Békés Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

1.3 Gazdasági szervezetrendszer

1.3 Gazdasági szervezetrendszer 1.3 Gazdasági szervezetrendszer A rendszerváltozást követően megindult, a gazdasági szereplők számával, összetételével jellemezhető struktúra-átalakulás üteme 1996 után erőteljesen lefékeződött. Kialakult

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában Fülöp László, HKIK ipari alelnök Mezőkövesd, 2015. november 13. 1 Heves megye gazdaságának főbb pillérei Bányászat / villamosenergia termelés

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO 1 Tesco Veszprém Ajka 8400 Ajka, Fő út 66. 2 Tesco Bács-Kiskun Baja 6500 Baja, Gránátos u. 11. 3 Tesco Nógrád Balassagyarmat 2660 Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán u.

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 TÁMOP CÉL Országos munkavállalói szövetségek, országos munkaadói szövetségek kapacitásának erősítése, együttműködésük elősegítése Konzorcium: LIGA szakszervezetek,

Részletesebben

Átalakuló finanszírozás a vállalkozásfejlesztésben

Átalakuló finanszírozás a vállalkozásfejlesztésben Átalakuló finanszírozás a vállalkozásfejlesztésben Budapest, 2013.05.17. Szuromi Zsolt régióvezető 1 A Regionális Fejlesztési Holding bemutatása 2000 óta működő, 100 %-ban állami tulajdonú pénzügyi szolgáltató

Részletesebben

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Mezőgazdaság, erdészet 2010. 1. negyedév Tartalom Bevezetés Résztvevők összetétele Táblázati rész - Táblázati rész - Mezőgazdaság, erdészet 1 Táblázati rész - Mezőgazdaság,

Részletesebben