A Magyar-Szlovák Köztársaság határ menti régióinak elemzése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Magyar-Szlovák Köztársaság határ menti régióinak elemzése"

Átírás

1 A Magyar-Szlovák Köztársaság határ menti régióinak elemzése a Magyarország Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program projekt keretén belül A magyar szlovák kis- és középvállalkozások együttműködésének támogatása február A jelen dokumentum nem feltétlenül az Európai Unió hivatalos álláspontját tükrözi.

2 2

3 Végrehajtó csoport Az elemzés készítői: BIC Bratislava, spol. s.r.o. Ivan FILUS a szakértői csoport vezetője Mária ŠÁŠIKOVÁ LONDRA Business Solutions TAKÁCS Tamás PEND Consulting Kft. SZALAI Péter A projekt partnerei: Kis- és Középvállalkozások Fejlesztéséért Nemzeti Ügynökség (Szlovákia) Jakub VARGA Jarmila DUBROVAYOVÁ Puskás Tivadar Közalapítvány GERGELY László REZSABEK Nándor GÖDRI Csilla ITD Hungary Zrt. HOLLY Sára PINCZÉS Olga Megjegyzés: Az elemzés ingyenesen hozzáférhető és letölthető a címről. 3

4 4

5 Tartalom 1 Bevezető Kontextus a projektről Elemzés A határ menti régiók makroökonómiai elemzése Magyarország Bevezetés Magyar határmenti régiók szocio-gazdasági szerkezete Általános információk Foglalkoztatás Vállalkozások száma és mérete A KKV-k helyzete Magyar határmenti régió jellegzetességei Szektorelemzés Innováció Gazdasági együttműködés Magyarország és Szlovákia között Szlovákia határ menti régióinak makroelemzése Bevezető A szlovák határ menti régiók társadalmi és gazdasági szerkezete Alapinformációk Foglalkoztatottság A vállalkozások száma és mérete A kis- és középvállalkozások állapota [6] A szlovák határ menti régiók specifikumai Ágazatok (erős növekedési potenciállal bíró ágazatok/stratégiai ágazatok) Innovációk Gazdasági együttműködés és kapcsolatok Magyarország és a Szlovák Köztársaság között Információforrások A határ menti magyar régiók mikroelemzése A vállalkozások főtevékenysége Éves forgalom és az alkalmazottak száma Az együttműködés elemzése Technológiai színvonal Képzettségi színvonal Export Külföldi tulajdon Kiegészítő kérdések Az elemzésből kirajzolódó tendenciák A határ menti szlovák régiók mikroelemzése A vállalkozások főtevékenysége Éves forgalom és az alkalmazottak száma Az együttműködés elemzése Technológiai színvonal Képzettségi színvonal Ágazatok Kiegészítő kérdések Az elemzésből kirajzolódó tendenciák SWOT-elemzés A SWOT-elemzés definíciója és kiindulópontjai A közös határ menti régió SWOT-elemzése

6 7 Mellékletek A magyar vállalkozások jegyzéke A szlovák vállalkozások jegyzéke NACE-kódok jegyzéke

7 1 Bevezető 1.1 Kontextus a projektről Ragadja meg az új üzleti lehetőségeket Szlovákiában vagy Magyarországon. Befektetőket csalogatna át a szomszédos országból, bővíteni szeretné piaci lehetőségeit, illetve üzleti vagy technológiai partnert keres a Duna másik oldalán? Átfogó tájékoztatást szeretne a magyarországi vállalkozási lehetőségekről vagy a magyarországi cégekkel folytatható vállalkozói együttműködésről? Szívesen bemutatná saját know how -ját, és személyesen ellátogatna magyar partnerének telephelyére? Akkor éljen a lehetőségekkel, amelyeket a pozsonyi székhelyű Kis- és Középvállalkozások Fejlesztéséért Nemzeti Ügynökség (Národná agentúra pre rozvoj malého a stredného podnikania), a Puskás Tivadar Közalapítvány és a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség közösen, ingyenesen kínál Önnek A magyar szlovák kis- és középvállalkozások együttműködésének támogatása elnevezésű közös, határon átnyúló projekt keretén belül. Az új projektet azzal a céllal indítottunk, hogy a Pozsonyi, Nyitrai, Nagyszombati, Besztercebányai és Kassai kerületben, valamint Győr Moson Sopron, Komárom Esztergom, Pest, Nógrád, Heves, Borsod Abaúj Zemplén, Szabolcs Szatmár Bereg megyékben és Budapest városában nyújtott vállalkozástámogatással enyhítsük a gazdasági és társadalmi aránytalanságokat, és új lehetőségeket nyissunk a gazdasági fejlődés terén a határ két oldalán. A projekt célja az, hogy a szolgáltatások lehető legszélesebb skáláját nyújtva, segítse a vállalkozókat az új üzleti együttműködések kialakításában magyarországi partnerekkel. A projekt 12 hónapos, augusztus végéig tart. Többek között az alábbiak sorolhatók a tervezett tevékenységei közé: A közös régió komplex elemzése, rámutatva a távlati lehetőségekre a vállalkozók közötti együttműködésben Vállalkozási adatbázis összeállítása a vállalkozások részletes adataival Kommunikációs platform létrehozása, melynek keretén belül a vállalkozók online módon kommunikálhatnak 2 szeminárium, 4 nemzetközi kereskedelmi küldetés, 4 konferencia és 4 nemzetközi együttműködési találkozó közös megszervezése Ha támogatásra, segítségre van szüksége vállalkozói elképzelésének megvalósításához, megtisztelésnek vesszük, ha hozzánk fordul, és igénybe veszi ingyenes szakszolgáltatásainkat. A projekt honlapja: 7

8 1.2 Elemzés A magyar szlovák határ menti régiók elemzésének fő célja feltérképezni a makro- és mikroökonómiai környezetet mint a magyar és szlovák kis- és középvállalkozások (KKV) közötti határon átnyúló együttműködés fejlesztésének támogató eszközét. A környezet makroökonómiai elemzése a megfelelő szakágazatok általános statisztikai mutatóira, az innovációra és a magyar szlovák határ menti régióban folytatott, nemzeti és regionális szintű gazdasági együttműködésre terjed ki. Az elvégzett felmérés és nyilvánosan hozzáférhető információs források alapján, elméleti kutatásként készült makroökonómiai elemzést az alábbi részek alkotják: a határ menti térség társadalmi és gazdasági elemzése (általános adatok, foglalkoztatottság, vállalkozások száma és mérete, a kis- és középvállalkozások helyzetének elemzése); a határ menti régiók specifikumainak elemzése (a stratégiai ágazatok és az erős növekedési potenciállal bíró ágazatok bemutatása, innovációk, gazdasági együttműködés Magyarország és Szlovákia között). A mikroökonómiai elemzés egy telefonos, illetve segítségével végzett anonim kérdőíves felmérés alapján készült, melynek eredményeit diagramokon mutatjuk be. Az elemzés az adott ország teljes határ menti térségre vonatkozik (Magyarország és Szlovákia külön elemzésben szerepel). Az elemzéshez csatoltuk a projekt adatbázisában regisztrált több mint 400 megkérdezett vállalkozás listáját (7. fejezet). A mikroelemzést az alábbi részek alkotják: általános adatok (üzleti főtevékenységek, kapcsolatok, forgalom, alkalmazottak száma); együttműködés felajánlása vagy kérése; a vállalkozások technológiai és képzettségi színvonala; további kérdések (a határon átnyúló vállalkozás akadályainak elemzése, érdeklődés a projekt témái és a hozzá kapcsolódó jövőbeli rendezvények iránt további projekttevékenységek keretén belül). Az előző részek alapján a végrehajtó csoport előkészítette a régió közös határ menti térségére vonatkozó szakértői elemzéseket, az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek elemzését (SWOT-elemzés). A SWOT-elemzés összegzi az elemzés eredményeit, és meghatározza a határ menti régiók kis- és középvállalkozásai közötti kétoldalú együttműködés koherens fejlődését befolyásoló kritikus belső és külső tényezőket. 8

9 2 A határ menti régiók makroökonómiai elemzése Magyarország 2.1 Bevezetés Mind a megyénkénti adatok, elemzések, mind pedig a két ország eddigi együttműködését bemutató rész azt hivatott alátámasztani, hogy a jelentős regionális, illetve a két ország közti eltérések együttműködési, fejlődési lehetőségeket biztosítanak elsősorban az elmaradottabb területek, de úgyszintén a gazdag régiók javára. Magyarországon és Szlovákiában egyaránt látható az országon belüli jelentős régiók közti eltérés, a kelet-nyugat eltérés mindkét országban jelen van. Az észak-keleti területek elmaradása tehát regionális jelenség, ezért kiemelten fontos, hogy a határos szlovák régiókkal együttműködve a gazdasági szerepük javuljon, újból tényezői lehessenek a nemzetközi munkamegosztásnak, gazdasági folyamatoknak. 2.2 Magyar határmenti régiók szocio-gazdasági szerkezete Általános információk Magyarország Magyarország megyetérképe 1 1 Forrás: 9

10 Földrajzi elhelyezkedés: Közép-Európa Terület: km 2 Népesség: Főváros: Budapest Népsűrűség: 107 fő/km 2 Városi lakosság aránya: 64,6% GDP/fő: ezer Ft Nemzetközi szervezetekben való tagság: EBRD EU FAO G-9 ILO IMF Interpol NATO OECD Schengen Convention UN UNCTAD UNESCO WHO Egyebek 2 Területi közigazgatási egységek: 19 megye, 23 megyei jogú város, 1 főváros megyék (19): o Bács-Kiskun Kecskemét o Baranya Pécs o Békés Békéscsaba o Borsod-Abaúj-Zemplén Miskolc o Csongrád Szeged o Fejér Székesfehérvár o Győr-Moson-Sopron Győr o Hajdú-Bihar Debrecen o Heves Eger o Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok o Komárom-Esztergom Tatabánya o Nógrád Salgótarján o Pest Budapest o Somogy Kaposvár o Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyíregyháza o Tolna Szekszárd o Vas Szombathely o Veszprém Veszprém o Zala Zalaegerszeg 2 Australia Group, BIS, CE, CEI, CERN, EAPC, EIB, ESA (együttműködő tag), IAEA,IBRD, ICAO, ICC, ICCt, ICRM, IDA, IEA, IFC, IFRCS, IMO, IMSO, Interpol, IOC, IOM, IPU, ISO, ITSO, ITU, ITUC, MIGA, MINURSO, NAM (vendég), NEA, NSG, OAS (megfigyelő), OIF (megfigyelő), OPCW, OSCE, PCA, SECI, UNFICYP, UNHCR, UNIDO, UNIFIL, UNOMIG, UNWTO, UPU, WCL, WCO, 10

11 megyei jogú városok (23): Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Érd, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabanya, Veszprém, Zalaegerszeg főváros (1): Budapest Fontosabb makromutatók: Főbb makrogazdasági mutatók (*) 2009.(**) GDP folyó áron (Mrd HUF) , , , , , , ,1* GDP növekedés %-ban (éves átlag) 1 9 4,1 4,6 4,3 4,2 1,1-2,7* -7,2* Ipari termelés növekedése (%) 1 5,9 8,3 7,3 10,1 8,1-23,0-15,0 Munkanélküliségi ráta (%) (KSH, 3 hónapos átlagok) 5,9 6,1 7,2 7,5 7,4 8,0 10,3 Fogyasztói árindex %-ban (éves változás) 2 5,7 5,5 3,3 6,5 3,5 4,9 Fogyasztói árindex (%,éves átlag) 4,7 6,8 3,6 3,9 8,0 6,1 Termelői árindex %-ban (éves változás) 2 6,2 1,6 4,5 4,5 5,8-1,2 Termelői árindex (%,éves átlag) 2,4 3,5 4,3 6,5 0,2 5,3 A háztartások nettó finanszírozási képessége (Md Ft) 3 35,0 498,1 925,6 809,0 412,9 447,5* Folyó fizetési mérleg egyenlege (M EUR) , , , , ,2-2584,2 Közvetlen tőkebefektetések egyenlege (M EUR) 5 424, , , , ,9 1494,1* Központi költségvetés kumulált egyenlege (Md Ft) 6-733,6-890,0-545, , ,9-861,7-855,6 A központi költségvetés bruttó adóssága 18 (Md Ft) , , , , ,5 103, ,2 A központi költségvetés bruttó adóssága (a GDP %-ában) 55,9% 56,0% 57,9% 61,9% 61,3% 68,4% Az ország nettó külföldi adóssága (M EUR) , , , , ,0 085,0 Az ország nettó külföldi adóssága (a GDP %-ában) 21,6% 25,7% 28,0% 34,5% 40,3% 51,2% HUF/USD deviza középárfolyam az időszak végén 207,92 180,29 213,58 191,62 172,61 187,91 184,79 HUF/EUR deviza középárfolyam az időszak végén 262,23 245,93 252,73 252,30 253,35 264,78 270,36 (*) december / IV. né (**)szeptember / III. né 1 Előző év azonos időszaka = 100%, munkanaphatástól megtisztított érték 2 Éves adatok esetén december/december, havi adatok esetén hónap/előző év azonos hónapja 3 Nem konszolidált adatok 4 Az MNB által 2004-től alkalmazott új módszertan szerinti adatok 5 Tulajdonosi hitelekkel 6 Privatizációs bevételek és az MNB tartalékfeltöltése nélkül végi hitelátvállalások és kötvényátadások (összesen 512,05 milliárd forint) nélkül 8 Tulajdonosi hitelek nélkül 11

12 Magyarország és Szlovákia határ menti régióinak elemzése től a FISIM új módszertan szerint Marked-to-market betétekkel együtt (2005. decembertől) Magyarország dinamikusan fejlődött 2000-től 2006-ig, ezt lehetővé tette a közvetlen tőkebefektetések kedvező alakulása, a termelékenység növekedése, a munkanélküliség enyhe csökkenése, illetve a központi költségvetés adósságának növekedése (fiskális stimulus). Ez utóbbi folyamat, az eladósodás, nem volt fenntartható, ezért kiigazítási lépésekre volt szükség 2007-től, majd a jelenlegi válság hatására ma, 2009-ben is, így a gazdasági teljesítmény jelentősen visszaesett Budapest Adminisztratív központ: Budapest Lakosság: (az ország lakosságának 17%-a) Terület: 525 km2 Népsűrűség: 3261 fő/km2 GDP/fő: ezer Ft Budapest főváros Magyarország középső részén, a közlekedési infrastruktúra centrumában (vasút, autópálya etc.) helyezkedik el. Területileg a legkisebb a tanulmány által vizsgált régiók közül, de gazdasági fejlettsége nagyságrendileg kiemelkedik. Pest megye körülöleli a fővárost, ezért vele határos, a fővárosi szubagglomeráció Pest megyében növekszik tovább. A várost átszeli a Duna, itt található az ország nemzetközi reptere, a Ferihegyi reptér, 3 nemzetközi vasútállomás (Nyugati-Pu, Déli-Pu, Keleti-Pu), gépjárművel pedig a legtöbb irányból autópályán is megközelíthető. A népsűrűség a fővárosban rendkívül magas, 3261 fő/km2. Budapest lakossága bár csökkent az 1990-es évek során, még mindig eléri az főt, ezáltal az ország lakosságának nagyjából 17%-át adja. A foglalkoztatottak létszáma alapján a város gazdasági szerkezete kiegyensúlyozottabb, mint a többi régióé. Budapesten a feldolgozóipar mellett kiemelkedő a kereskedelem és járműjavítás (ezen belül a kereskedelem) valamint az ingatlanügyek és a gazdasági szolgáltatás. A pénzügyi tevékenység súlya 12

13 (5,7% létszámadatok alapján) is meghaladja a többi régióét. A főváros közép-kelet-európai viszonylatban is pénzügyi, valamint logisztikai, kereskedelmi központi funkciókat lát el Pest megye Adminisztratív központ: Budapest Lakosság: Terület: 6393 km 2 Népsűrűség: 190 fő/km 2 GDP/fő: ezer Ft Gazdasági erejét, fejlődési lehetőségeit tekintve Pest megye 3 az ország több más területéhez, de különösen a fővároshoz képest évtizedeken keresztül a lemaradók között volt. Mára az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a megyék átlagánál magasabb, forint. Ez az országos átlag 88,4%-a, s ezzel Pest megye a hazai megyék között a 6. helyet foglalja el, a növekedés meghaladja az országos átlagot. A megye gazdasági fejlődését egyaránt magyarázza a vállalkozások magas száma, a külföldi befektetések nagy aránya és a korszerűsödő gazdasági szerkezet. A megye lakosságának jelentős hányada a fővárosban vállal munkát, de Pest megyében a folyamatosan bővülő vállalkozási infrastruktúra egyre szélesebb körben biztosít lehetőséget a foglalkoztatásra, a regisztrált munkanélküliségi arány 5,1%. Pest megyében korábban az agrárszektor jelentősége volt számottevő. Mára a gazdaság szerkezete ipari-agrár jelleget tükröz, de a vendéglátás, és a különféle szolgáltatások szerepe is meghatározó lett. A struktúraváltást - a mezőgazdaságról a hangsúly az ipari és szolgáltatási szektorra tolódik - a beruházások is tükrözik, melyek legnagyobb mértékben a kereskedelem területén nőttek. Az ipari ágazatokon belül a gép- és élelmiszeripar túlsúlya jellemző, napjainkban a legnagyobb növekedést is itt produkálják. Elsősorban az agglomeráció települései vonzzák a beruházásokat, itt épültek fel elsőként a ma már országosan is ismert hipermarketek, az Auchan, a Cora, de itt létesített központot például a Glaxo Wellcome gyógyszeripari vállalat is. Évek óta folyamatosan növekszik az építőipar teljesítménye, mind az előző évekhez, mind az országos átlaghoz képest. A lakásépítések nagyarányú bővülése is jelzi, hogy Pest megye egyre vonzóbb letelepedési célterület. A külföldi vállalkozások jelentős 3 alapján 13

14 zöldmezős beruházásokat valósítottak meg az agglomerációban, elsősorban Budaörs, Gödöllő, Vác, Dunaharaszti térségben. Az utóbbi évek tendenciája, hogy a külföldi érdekeltségű cégek vállalati központjai a fővárosból, a környékbeli helységekbe települnek ki. Ez a kitelepülés várhatóan a jövőben is folytatódik. A régió 26 nagy cégközpontjából 4 Budaörsön, 1 Százhalombattán található. Az agglomeráció gazdasági növekedése hasonlóan magas értékeket mutat, elsősorban az északi, Szentendréig, Vácig terjedő részben, a keleti, Budapesttel határos településeiben és délnyugati, déli területein. Az agglomeráción kívül eső településeken alig van számottevő vállalkozói aktivitás a gazdasági szolgáltatások tekintetében. A megyében jelenleg 17 ipari park várja a betelepülő cégeket, így Százhalombatta, Budaörs, Cegléd, Dabas, Pécel, Dunavarsány, Vecsés, Szentendre, Gödöllő, Fót, Bugyi, Újhartyán, Ráckeve, Szigetszentmiklós, Páty és Tökölön két park nyújt különféle kedvezményeket a befektetőknek. Országos viszonylatban kiemelkedő a régió zöldség és gyümölcs termesztése, valamint a tejtermelés. A megye 14 statisztikai kistérségből áll. A kistérségek gazdasági szerkezete az agglomerációs gyűrűkhöz igazodik és leginkább annak megfelelően tér el egymástól: A külső gyűrű térségeiben dominál a mezőgazdaság 20% fölötti aránnyal (Dabas, Szob, Cegléd). A térség az átlagosnál sűrűbb út- és vasúthálózattal rendelkezik, a közlekedés, a szállítás gyorsítását, biztonságát elősegítő autópályák mindegyike áthalad a régió területén. A Duna Európa egyik legjelentősebb vízi szállítási útvonala is. A Ferihegyi repülőtér jóvoltából 32 országgal van közvetlenül kapcsolatban. A régióban 78 Pest megyei település alkotja hivatalosan az agglomerációt. Pest megyében 30 országos útvonal halad át. Ezek közül a 15 autópályán és főúton koncentrálódik a régió napi forgalmának 75 százaléka. A délnyugati agglomerációs terület bonyolítja le a legnagyobb forgalmat, ennek jelentős része nemzetközi és országos forgalom. Új lehetőségeket teremt a gazdaság élénkülésére az Ipoly-mentén a szomszédos szlovákiai kistérségekkel való uniós normák szerinti együttműködés, melynek immár nem gátja az országhatár, lehetőséget nyújt a vasutak és utak kölcsönös igénybevételére, közös vállalkozások létrehozására. 14

15 Győr-Moson-Sopron megye Adminisztratív központ: Győr Lakosság: Terület: 4208 km 2 Népsűrűség: 106 fő/km 2 GDP/fő: ezer Ft Győr-Moson-Sopron megye a Budapest-Bécs-Pozsony háromszög központjában fekszik. A megye területével az ország kis területű megyéi közé, lakosságával viszont a népesebb régiók közé tartozik. A megye a főváros, Pest, és Komárom-Esztergom megyék után a negyedik legsűrűbben lakott vidéke az országnak. A megye területén haladnak keresztül a Közép- és Nyugat Európával összekötő fontos útvonalak. Itt halad a Budapest-Bécs vasútvonal, az M1-es autópálya, és Nyugat felé létesít kapcsolatokat a Duna mind nagyobb fontosságú vízi útja. Megyén belül az egyes térségek közt kiemelkedően nagy különbségek nem tapasztalhatók, de a fejlődés menete nagyságrendje azért eltérő. Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár (nyugati határmente és Győr) a legintenzívebben fejlődő térségeink, mivel a külföldi tőke is e térségekben összpontosul. A gazdasági fejlődés felerősödésének hatására a kis- és középvállalkozások rendszere jön létre, amely főleg a megyei nagyüzemi bázisra épül, de ezeknek az egységeknek komoly régiós kapcsolataik is vannak. A foglalkoztatás bővítésének lehetőségei az idegenfogalom területén - természetesen súlyának megfelelően - rendkívül kedvezőek. A megváltozott körülmények miatt a képzési irányok átalakítása szükséges az általános képzés, a tudásigényes szakmák, illetve a különféle szolgáltató tevékenységek irányába. A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1. Audi Hungária Motor Kft. (3), 2. Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. (60), 3. Rába Futómű Kft. (70). 15

16 Komárom-Esztergom megye Adminisztratív központ: Tatabánya Lakosság: Terület: 2265 km 2 Népsűrűség: 139 fő/km 2 GDP/fő: ezer Ft Komárom-Esztergom Pest megye után Magyarország második legsűrűbben lakott megyéje. A népesség 66%-a városokban él. A megyének 11 városa van. Az országban itt a legnagyobb az úgynevezett szocialista típusú lakótelepek aránya, közel 25%, Ez a szám még Budapesten is csak 22,6%. A megyében fontos ásványkincs a bauxit és a barnakőszén. Vezető szerepet tölt be a megye gazdaságában a gép- és élelmiszeripar, de jelentős még a vegyipar, idegenforgalom, szénbányászat, és az energetikai szolgáltatás. Jelentős ipari központok: Esztergom, Tatabánya, Oroszlány, Komárom, Lábatlan, Nyergesújfalu, Dorog, Ács, Bábolna, Gyermely és Tokod. A Szlovákiával folytatott közúti személyforgalom az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hídon, valamint a két Komáromot összekötő Erzsébet hídon bonyolódik le. Komáromban teher- és vasúti forgalom is zajlik. Esztergomban és Kecskéden repülőtér is található. 16

17 Nógrád megye Adminisztratív központ: Salgótarján Lakosság: Terület: 2545 km 2 Népsűrűség: 82 fő/km 2 GDP/fő: ezer Ft Nógrád megye 4 hazánk második legkisebb megyéje. Területe 2544 km 2, mely Magyarország területének 2,7%-a. Nógrád lakónépessége mindössze 216 ezer fő, melyből csupán 45%-a él a megye 6 városában, a lakosság zöme ( fő ) jellegzetes, a hegyek között meghúzódó aprófaluban él. A népsűrűség 87 fő/km 2, ami alatta marad az országos átlagnak. Nógrád gazdaságát évtizedekig meghatározta az egyoldalú szerkezet: a kőszén-termelés, az energiaés nyersanyagigényes, alacsony feldolgozottságú termékeket előállító nehézipar. A lakosság megélhetésében nagyon fontos szerepet játszott a mezőgazdasági termelés is. Ugyan a természeti feltételek hazánk más táján kedvezőbbek, ez mégis a megye gazdaságának meghatározó tényezője volt. A nyolcvanas évektől leépült a nehézipar, de a szerkezetváltás elmaradt, így hatalmas munkanélküliség vált jellemzővé a településen. Salgótarján az egyetlen megyeszékhely, ahol a nyilvántartott álláskeresők aránya magasabb (19,8%, december), mint a megyéjében (16,9%). 4 alapján 17

18 Heves megye Adminisztratív központ: Eger Lakosság: Terület: 3637 km 2 Népsűrűség: 86 fő/km 2 GDP/fő: ezer Ft Heves megye az Északi-középhegység közepét és a hozzá csatlakozó alföldi peremet foglalja el a Tisza folyóig. Területe km 2, lakóinak száma fő. Székhelye Eger, lakossal. Hét város található a megyében, ebből a tízezer főnél nagyobb lakosságúak: Gyöngyös (37.000), Hatvan (24.000), Heves (11.000). A városokon kívül 111 község van a megyében. 5 Heves megyében meghatározó a nehezen változtatható térszerkezet, illetve a külső tényezők hatása. A megye gazdasága évtizedeken át centrumfüggő volt (budapesti székhelyű gyárak, gyáregységek, telepek), egyoldalú piaci kapcsolatokkal, helyenként viszont jó színvonalú műszaki és szellemi feltételekkel. A keleti piacok összeomlása, az elhúzódó privatizáció, a centrumfüggőség a gazdaság és a foglalkoztatottság igen nagymérvű visszaesését eredményezte az 1990-es évek első felében. A 90-es évek második felében az országos tendenciákkal összhangban megélénkültek a gazdasági teljesítmények, melyben meghatározó szerepet játszottak a megyébe érkezett szakmai tőkebefektetők, a mezőgazdaságban a tulajdonviszonyok rendezése, az élénkülő ipari és kommunális beruházások. Az M3-as autópálya újabb szakaszának átadása után jelentős munkahelyteremtő beruházások valósultak meg Hatvan, Heves, Gyöngyös és Eger térségében. A megyében jelenleg már 9 ipari park található es népszámlálás adatai alapján 18

19 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Adminisztratív központ: Miskolc Lakosság: Terület: 7247 km 2 Népsűrűség: 97 fő/km 2 GDP/fő: ezer Ft A megyét északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád határolják, délről és keletről a Tisza, amely Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéktől választja el. Megyeszékhely: Miskolc. A városok többsége az észak-déli irányú Sajó-völgy tengelyébe, illetve az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál húzódó kelet-nyugati irányú történelmi kereskedelmi tengely mellé települt. A két tengely metszéspontjában van Miskolc. A településszerkezetre egyrészt Miskolc és az agglomeráció túlsúlya, másrészt az aprófalvak sokasága jellemző. A miskolci agglomeráció Magyarország második legnagyobb népességtömörülése. A lakosság több mint fele városokban él, a megye lakosságának egynegyede Miskolcon. Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legfontosabb iparvidéke ( a magyar Ruhr-vidék ). A nehézipar Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika városokban volt jelentős, napjainkban azonban válságban van. Az utóbbi időben csökkent a környezetszennyezés. A megye gazdaságában jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak, ezen belül kiemelten a Tokaj-Hegyaljai Borvidéknek. A megye területének 40%-a szántóföld. 19

20 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Adminisztratív központ: Nyíregyháza Lakosság: Terület: 5936 km 2 Népsűrűség: 95 fő/km 2 GDP/fő: ezer Ft Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6 Magyarország északkeleti részén helyezkedik el. Speciális geopolitikai helyzetét a határmentiség determinálja: Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával határos. Az országon belüli szomszédjai: Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyék ban Hajdú- Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékkel együtt az Észak-Alföldi Régió tagja lett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 228 települése 10 statisztikai körzetben, km 2 -en helyezkedik el. A népesség gazdasági aktivitása mind az országos, mind a vidéki átlagtól elmarad. A megyében legnagyobb súlya a mezőgazdaságnak, ill. az erre települő élelmiszeriparnak van. A termelési-értékesítési adatok alapján első helyen az élelmiszeripar áll mintegy 47 milliárd Ft-os termelési értékkel, s ezt követi a vegyipar (30 mrd Ft). A mezőgazdaság súlya a GDP-ben és a foglalkoztatásban közelíti a 10%-ot, ugyanakkor pl. a kiegészítő jövedelmet, a töredék munkaidő kihasználását tekintve egyértelmű a mezőgazdaság kitüntetett szerepe különösen, ha hozzávesszük az erdőgazdálkodást, a halászatot és a méhészetet is. A megyei ipar teljesítménye az utóbbi 2 évben emelkedett, de az országosnál kisebb mértékben A jelentősebb feldolgozóipari ágazatok közül csak az exportorientált területeken volt teljesítménynövekedés (textil-, bőr- és cipőipar, gépipar, vegyipar). A döntően belföldön értékesítő ágazatok teljesítménye csökkent, legnagyobb mértékben az élelmiszeripar gyártása lett kevesebb. A szolgáltatások szintje elmarad az országostól. 6 alapján 20

21 2.2.2 Foglalkoztatás Magyarország 2008-as év Magyarország Budapest Pest megye Győr- Moson- Sopron Komárom- Esztergom Nógrád Heves Borsod- Abaúj- Zemplén Szabolcs- Szatmár- Bereg Lakosság Gazdaságilag aktívak száma , Aktivitási arány (%) 54,6 59,6 57,2 57,7 59,2 50,2 52,6 49,6 49,6 Foglalkoztatot tak átlagos száma , Álláskeresők száma Álláskeresési járadékban részesülők Regisztrált munkanélkülis égi ráta(%) 7,8 4,3 5,1 3,5 5,2 12, ,7 17,5 Magyarország ez EU viszonylatában átlagos munkanélküliségi rátával, a 2007 óta tartó fiskális korrekció és a jelenlegi válság miatt azonban romló tendenciákkal rendelkezik. A magyar foglalkozatás-politika egyik fájó pontja a foglalkoztatottak alacsony aránya. 21

22 Az alábbi táblázatok 7 megyénként a regisztrált alkalmazottak ágazat szerinti megoszlását tartalmazzák: Budapest 10% feletti a feldolgozóipar, a kereskedelem, a gazdasági szolgáltatás és a közigazgatás aránya: Budapest 2008 létszám (fő) (%) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás ,3% Halászat 193 0,0% Bányászat 906 0,1% Feldolgozóipar ,9% Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ,0% Építőipar ,8% Kereskedelem, járműjavítás ,9% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,9% Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,1% Pénzügyi tevékenység ,7% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,9% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,3% Oktatás ,2% Egészségügyi, szociális ellátás ,6% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,2% Összesen besorolt ,0% Pest megye 20% feletti a feldolgozóipar és a kereskedelem, 10% feletti a közigazgatás aránya: Pest megye 2008 létszám (fő) (%) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás ,4% Halászat 497 0,3% Bányászat 961 0,5% Feldolgozóipar ,2% Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ,5% Építőipar ,1% Kereskedelem, járműjavítás ,0% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,4% Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,1% Pénzügyi tevékenység ,8% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,4% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,1% Oktatás ,5% Egészségügyi, szociális ellátás ,5% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,2% Összesen besorolt ,0% 7 Forrás: 22

23 Győr-Moson-Sopron megye 30% feletti a feldolgozóipar, 10% feletti a kereskedelem és az oktatás súlya: Győr-Moson-Sopron megye 2008 létszám (fő) (%) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás ,6% Halászat 0,0% Bányászat 434 0,4% Feldolgozóipar ,3% Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ,8% Építőipar ,7% Kereskedelem, járműjavítás ,4% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,7% Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,4% Pénzügyi tevékenység ,9% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,1% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,3% Oktatás ,1% Egészségügyi, szociális ellátás ,6% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,7% Összesen besorolt ,0% Komárom-Esztergom megye Közel 50%-os a feldolgozóipar aránya, minden egyéb ágazat súlya 10% alatti: Komárom-Esztergom megye 2008 létszám (fő) (%) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás ,9% Halászat 0 0,0% Bányászat 160 0,2% Feldolgozóipar ,8% Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ,3% Építőipar ,1% Kereskedelem, járműjavítás ,1% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,4% Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,2% Pénzügyi tevékenység 630 0,8% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,3% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,8% Oktatás ,0% Egészségügyi, szociális ellátás ,2% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,9% Összesen besorolt ,0% 23

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI PUSKÁS DÁNIEL FŐOSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG 2016.

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI GÉCZYNÉ POLYÁK EDIT NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG 2016. NOVEMBER

Részletesebben

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

VEKOP kódszámú Mikro-, kis-, és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogramban résztvevő MFB Pontok listája

VEKOP kódszámú Mikro-, kis-, és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogramban résztvevő MFB Pontok listája VEKOP-1.2.3-16 kódszámú Mikro-, kis-, és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogramban résztvevő MFB Pontok listája Közép-Magyarország Budapest 1015 Budapest Hattyú utca

Részletesebben

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és

Részletesebben

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Fukker Gabriella főosztályvezető Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály 2015. február 25.

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

NÖVEKEDÉS ÉS BŐVÜLÉS, ÚJ LEHETŐSÉGEK AZ EXPORTFINANSZÍROZÁSBAN. Mizser Zoltán Képviseletvezető (Győr)

NÖVEKEDÉS ÉS BŐVÜLÉS, ÚJ LEHETŐSÉGEK AZ EXPORTFINANSZÍROZÁSBAN. Mizser Zoltán Képviseletvezető (Győr) NÖVEKEDÉS ÉS BŐVÜLÉS, ÚJ LEHETŐSÉGEK AZ EXPORTFINANSZÍROZÁSBAN Mizser Zoltán Képviseletvezető (Győr) CÉLOK a magyar export-szektor, kiemelten a kkv szektor versenyképességének erősítése az exportcélú beruházások,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs

Részletesebben

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó?

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Győr, 2014. szeptember 25-26. Prof. Dr. Lengyel

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Dr. Kerekes György vezérigazgató

Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Dr. Kerekes György vezérigazgató Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Dr. Kerekes György vezérigazgató Magunkról Alapítók: Magyar Állam (Miniszterelnökség Külügyi és Külgazdasági Ügyekért Felelős Államtitkársága) és a Magyar Kereskedelmi

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Dr. Olasz András igazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága 213. november 2. 1 A megye

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Regionális politika 10. elıadás

Regionális politika 10. elıadás 1 Regionális politika 10. elıadás Magyarország vidékfejlesztési politikája a 2007-2013 idıszakban (ÚMVP) 2 Vidékfejlesztés 2007-2013: Európai vidékfejlesztési stratégia Magyar vidékfejlesztési stratégia

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: dr. Iróczki Lénárd 2013. május 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2013. február 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági

Részletesebben

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Budapest geopolitikai helyzete

Budapest geopolitikai helyzete Budapest geopolitikai helyzete Miért éppen itt? A Kárpát-medence legenergikusabb pontja. Medence-közepi fekvés, a centrális úthálózat központja A Duna vízi útja. Ideális dunai átkelőhely a nemzetközi utakat

Részletesebben

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézménye, összekötő kapocs a gazdasági kormányzat, a külföldi cégek

Részletesebben

Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET-

Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET- Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP-2011-2.1.1/B) -TERVEZET- A pályázatok benyújtása 2011. március 1-től december 31-ig lehetséges. Támogatás célja Az Új Széchenyi

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat tervezetének rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL. Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató

FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL. Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató 1 Az RFH Zrt. bemutatása 2000 óta működő, 100 %-ban állami tulajdonú pénzügyi szolgáltató és tanácsadó társaság Cél a vállalkozások

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Országos roadshow 2009. mikro és KKV vállalkozások részére. Bátora László vezérigazgató-helyettes, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.

Országos roadshow 2009. mikro és KKV vállalkozások részére. Bátora László vezérigazgató-helyettes, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Országos roadshow 2009 mikro és KKV vállalkozások részére Bátora László vezérigazgató-helyettes, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Salgótarján 2009.10.15 Új Magyarország Vállalkozói Program Uniós pénzügyi

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2012. szeptember 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH Európai Uniós fejlesztési források hazai intézményrendszere A Kormány elkötelezett abban, hogy a 2014 2020-as programozási időszakban az uniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Nemzetgazdasági Minisztériumban a 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat 5. pontja alapján megindult hazánk 2014-2020-as időszakra vonatkozó

Részletesebben

Az Alapítványról. Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011. május 31.

Az Alapítványról. Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2011. május 31. Készfizető kezesség kis és középvállalkozásoknak dr. Ulrich Anikó ügyvezető igazgató 2011. május 31. Napi Gazdaság konferencia: Válhat-e a vidék a fejlődés motorjává Az Alapítványról 1991-ben jött létre

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben