MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA Egészségügyi és szociális ágazat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA Egészségügyi és szociális ágazat"

Átírás

1 MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA Egészségügyi és szociális ágazat Készült Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ajánlásai az információs társadalom ágazati részstratégiák készítéséhez c. ajánlás alapján Csehák Judit miniszter július

2 Készítette az ESZCSM és IHM ágazati információs stratégiai munkacsoport: Apjok András, Balkányi László, Gergely Tamás, Kincses Gyula, Krémer András, Racskó Tamás, Simon Pál, Surján György, Ulicska László, Vitrai József, Vokó Zoltán

3 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Helyzetértékelés és következtetések Jelenkép Az egészségügyi és szociális ágazat kormányzati stratégiája által megjelölt kiemelten fontos területek Gazdasági és társadalmi igényekből származó elvárások Pénzügyi és gazdasági hatások Hazai és nemzetközi trendek Jellemző szolgáltatások SWOT analízis Jogi környezet Információs és kommunikációs technológiai környezet Az Európai Unió elvárásai Jövőkép Célok kijelölése A kitűzött célok megvalósításának várható hatásai A kitűzött célok megvalósításának feladatai melléklet: Fogalomtár melléklet: Jogszabálytár melléklet: Középtávú feladatok melléklet: MITS Országos Egészségbiztosítási Pénztár 5. melléklet: MITS Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

4 MITS Egészségügyi és szociális ágazat 1/74 Vezetői összefoglaló A Magyar Köztársaság kormánya a december 28-án kelt, 1214/2002. határozatában rendelkezik a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) készítésével kapcsolatos egyes ágazati feladatokról. A MITS-ben megfogalmazott stratégiai fejlesztési területek között kiemelt jelentőségű az egészségügyi, szociális és családügyi tevékenységek információtechnológiai eszközökkel és módszerekkel történő támogatása és fejlesztése (eegészség). Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Egészségügyi és Szociális Információs Bizottsága ezért megalakította az ágazati információs stratégiai munkacsoportot, annak érdekében, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ajánlásaival összhangban dolgozza ki az Egészségügyi és Szociális Ágazati Információs Stratégiát. A stratégia kijelöli azokat az irányokat, amelyek az egészségügyet és a szociális ellátásokat a jelen helyzetből átvezetik az információs társadalomba, bemutatja, hogy az ágazat szereplői számára milyen előnyöket kínál az információs társadalom, és közvetíti a tudásalapú egészségügy megvalósításából fakadó értékeket. Célokat tűz ki, és bemutatja az átalakulásból eredő fontosabb feladatokat. A hosszú távú feladatok kijelölésén túl a stratégia a os időszakra konkrét középtávú feladatokat jelöl meg. A stratégia alapvető megközelítése az egyén, a közösség informáltságának és kommunikációs helyzetének javítása, ezen keresztül a lakosság életminőségének emelése. Ugyanakkor az egészséggel, betegséggel és szociális állapottal kapcsolatos információ, tudás és készségek alkotta információs vagyon birtokában az ágazat működési hatékonysága is növelhető. A stratégiai megközelítés a magas szintű egészségkultúra és szociális biztonság, a tudományos bizonyítékokon alapuló orvoslás, az ellátás minőségét támogató, az egészségbiztosítási kockázatokat kezelő finanszírozásra épít. A stratégia elősegíti az átlátható szociális szolgáltatások és egészségügy, illetve a szociális szolgáltatások területén az ügyfélbarát ügyintézés magyarországi kialakulását. Az ESZCSM által megvalósítandó középtávú feladatok 2006-ra hat jelentős fejlesztés megvalósítását célozzák: A kor színvonalának és az információs igénynek megfelelő egészség és szociális monitorozó rendszer kialakítása. Ágazati portál létrehozása tartalomszolgáltatással a lakosság, az egészségügyi és szociális szolgáltatók, a média, a gazdasági szereplők, a kutató intézmények, a döntéshozók számára. Egészségügyi szolgáltatók regionális integrált információs mintarendszerei. Egészségügyi és szociális telefonos/internetes tanácsadó szolgálat. Az egészségügyi és szociális szolgáltatók, illetve országos hatáskörű egészségügyi intézmények információs rendszerének korszerűsítése. Internetes egészségügyi epiac kialakítása. A további 16 középtávú feladat a fentiek megvalósulásához szükséges feltételrendszer megteremtésére irányul. * * *

5 MITS Egészségügyi és szociális ágazat 2/74 Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, továbbá az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által készített információs részstratégiák kivonatolt változatát a vonatkozó mellékletek tartalmazzák. Jelen dokumentum szakmai véleményezése az ESZCSM által létrehívott Egészségügyi és Szociális Információs Bizottságba delegált szakmai, érdekképviseleti szervezeteken keresztül valósult meg. 1 1 Az ESZCSM-en kívül a Bizottságba tagot delegáló szervezetek: Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Országos Epidemiológiai Központ, Országos Közegészségügyi Központ, Országos Mentőszolgálat, Országos Vérellátó Szolgálat, Központi Statisztikai Hivatal, MEDINFO, GYÓGYINFOK, Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Információs Központ, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal, Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala, Egészségügyi Tudományos Tanács, Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja Programiroda, Egészségügyi Informatikai Szakmai Kollégium, Megelőző Orvostani és Népegészségügyi Szakmai Kollégium, MTA Orvosi Informatikai Munkabizottság, MTA Epidemiológiai Munkabizottság, Magyar Orvosi Kamara, Magyar Gyógyszerész Kamara, Kórházszövetség, Országos Alapellátási Intézet, Magyar Egészségügyi Informatikai Társaság, Magyar Egészségügyi Telematikai Egyesület, Szociális Szakmai Szövetség, SZIGE Szociális Igazgatási Egyesület

6 MITS Egészségügyi és szociális ágazat 3/74 1. Helyzetértékelés és következtetések Jelenkép Az egészségügyi ellátó rendszert befolyásoló kedvezőtlen körülmények Magyarországon a halálozási és életminőségi mutatók romlását a XX. század második felében elősegítette az egészségügyi, egészségbiztosítási rendszerek több évtizeden át halogatott reformja. Ugyanakkor az orvostudomány, a határterületi és társtudományok (például az egészségügyi informatika) viharos fejlődése és az eredmények gyakorlati alkalmazásában fennálló különbségek a fejlett világtól való lemaradást tovább mélyítették. A rendszerváltozás óta eltelt másfél évtizedben a népesség egészségi állapota egyes mutatószámok tekintetében javul, ugyanakkor megoldatlan a népesség fogyásából és elöregedéséből eredő demográfiai csapdahelyzet felszámolása, amit súlyosbít a potenciálisan elvesztett életévek kedvezőtlen alakulása. A helyzet kezelésére kidolgozott népegészségügyi program megvalósítása éppen egy évtizedet csúszott, aminek egyik oka a hiányos informatikai infrastruktúra, a tényalapú szakpolitizálást kiszolgáló tudásgazdálkodás hiánya. Hazánkban az egészségügyi ellátórendszerben elérhető kapacitások és szolgáltatások minőségének vonatkozásában jelentős területi eltérések alakultak ki, a kiegyensúlyozott, szükségletalapú szolgáltatásszervezés rendszerének kialakítása pedig jelenleg a felmérési szakaszban tart. Ide kapcsolódik, hogy az egészségbiztosításban csak részlegesen és hiányosan szabályozott az egészségügyi technológiák, valamint az ellátásokhoz szükséges kapacitások befogadásának rendszere. A befejezett és minőségi ellátást a jelenlegi finanszírozási rendszer kevéssé támogatja. A jelenlegi finanszírozási gyakorlat miatt csorbul a progresszív ellátás elve is, hiszen a betegek ellátása gyakran nem ott zajlik, ahol az szakmailag és anyagilag is a leghatékonyabb volna. Az egészségügyi informatika hazai helyzetéről 2 Noha az egészségügyi informatika hazai fejlődése egészen az 1960-as évekig nyúlik vissza, az információtechnológia széles körben való elterjedése a 90-es évek elején indult meg. Többek között éppen a megelőző több évtizedes élénk tudományos közéletnek és a felhasználók növekvő érdeklődésének (Neumann Kollokviumok, Egészségügyi Informatikai Vándorgyűlések) köszönhetően a finanszírozási reform kapcsán gyors fejlődés indult meg. Ennek eredményeként a kórházi, majd a szakellátási eseményekről teljes körű lefedettséget biztosító adatbázisok jöttek létre és működnek folyamatosan. Az akkor korszerűnek számító szabványos jelentési rekordkép lehetővé tette, hogy a kórházi, illetve rendelőintézeti rendszerek testre szabottan, a helyi igények és lehetőségek szerint fejlődjenek anélkül, hogy ez az egységes jelentési rendszert megzavarná. A helyi igények kielégítése természetesen vegyes eredményre vezetett, a forráshoz jutás esetlegessége pedig nagyfokú heterogenitást szült. Ezért a létrejött rendszerek, bár önmagukban vegyes minőségben működőképesek, nem tudják kiszolgálni egy országos 2 Részletezve az 1.8 fejezetben

7 MITS Egészségügyi és szociális ágazat 4/74 informatikai rendszer igényeit. Jellemző rájuk az adminisztratív szemlélet (ti. az adatok további feldolgozásra kevéssé alkalmas alfanumerikus állományokban vannak tárolva) és a mérsékelt integritás (az osztályos rendszerek egymással való kommunikációja közepes, a klinikai rendszer kommunikációja a gazdasági és menedzsmentrendszerekkel minimális). Az OEP jelenlegi szabályozás szerinti feladatainak ellátásához szükséges informatikai rendszerrel és eszközzel, valamint üzemeltető személyzettel rendelkezik, a helyzet mégsem tekinthető megfelelőnek. A jelenleg használt informatikai rendszerek nagy része ugyanis az egyes funkciók ellátására készült, a pillanatnyi állapotot tükröző szigetszerű alkalmazás. Az ellátási szintek (alapellátás, járóbeteg-szakrendelés, fekvőbeteg-ellátás) között bizonytalan és nehézkes a megbízható adatkapcsolat fenntartása, a rendszerek aktualizálása nehéz és drága. A technológiai fejlődés kihívásainak való megfelelést a materiális és immateriális feltételek, a fejlesztés korlátozott volta jelentősen gátolja. Többek között ez a magyarázata annak is, hogy beindított fejlesztések magukra maradnak. Az egészségügyi ágazatban között volt az utolsó államilag is támogatott nagy beruházás (Világbanki KTI projekt). Azóta az egyes kórházak változó mértékben költöttek informatikai beruházásokra. A már használt rendszerek funkcionalitásainak jelentős része nem teljesen kihasznált. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az informatikai K+F programok keretében megvalósításra került egészségügyi információrendszerek elterjesztését az ágazat nem karolta fel. Az elmúlt mintegy öt évben telepített rendszerek technológiája gyakorlatilag változatlan, miközben az információtechnológia egyre gyorsabb ütemben fejlődik. Egészében véve azt mondhatjuk, hogy a korábbi fejlődési ütem megtorpanása következtében a mai rendszerek technológiai szempontból az internetrobbanás előtti korszak képét mutatják, a gyakorlati haszon szempontjából azonban még ennek a technológiának a lehetőségeit sem aknázzák ki maradéktalanul. Az egészségügyi intézmények hálózati kapcsolatrendszere (internethozzáférés, védett kommunikációs hálózat) messze elmarad a kívánatostól. A nemzetközi statisztikák szerint az internetes tartalmak közül az egészségügyi információt tartalmazó oldalak a leglátogatottabbak között vannak. Magyarországon azonban a létező több ezer egészségügyi, szociális témával foglalkozó webhely ellenére is kevés a jó minőségű, de érthető betegtájékoztatási információkat nyújtó, minősített tartalmú internetes információszolgáltatás. A szociális informatika jelenlegi helyzetéről A szociális terület informatikai fejlesztési kérdéseiről nincsen az egészségügyi informatika esetében igen kiterjedten létező szakmai közeg. Azt mondhatjuk, hogy míg egészségügyi informatika létezik, ún. szociális informatika nem. Amiből meríthetünk, az az elektronikus ügyintézés, az elektronikus kormányzat nem területspecifikus szakirodalma, fejlesztési tapasztalatai. Az informatika alkalmazására a humán így a szociális szolgáltatásokban vannak ugyan külhoni példák és szakirodalmi források, de Magyarországon e területet eltekintve egy-két szakmai konferenciától 3 nem művelik a szociális szakemberek ben Budapesten rendezték meg a Human Service Information Technology Application (HUSITA) 5. nemzetközi konferenciáját Szociális ellátás az információs társadalomban A szakadékok áthidalása címmel.

8 MITS Egészségügyi és szociális ágazat 5/74 A hazai szociális szférában az egyetlen önállóan fejlődő terület az önkormányzati ügyviteli rendszerek területe. Itt az állam szerepe arra irányulhat, hogy elősegítse e rendszerek fejlődését azzal, hogy a közszféra felhasználóit segíti abban, hogy okos, megfontolt vásárlókként léphessenek fel. Az ESZCSM ez utóbbi terület fejlődését kívánja elősegíteni Szociális Igazgatási Mintahely programjával, amely többek között a szociális igazgatási feladatok informatikai támogatásához, szakmai nyilvántartási és dokumentációs hátterének kialakításához nyújt segítséget meghatározott régiókban és körzetekben. Jelenleg valamennyi megye legalább egy települési önkormányzata részt vesz a programban, és a vállaltaknak megfelelően tapasztalataival segíti a térség önkormányzatainak szociális tevékenységét, munkatársainak szakmai fejlődését. A nyugdíjbiztosítási rendszer jelenlegi helyzete Az országos nyugdíjbiztosítási rendszer és szolgáltatásai alapvetően befolyásolják a lakosság életkörülményeit és az egészségügyi és szociális ágazat működését. Stratégiai célja: nagy időhorizontú szolgáltatások stabilitása, biztonsága, megbízhatósága, hitelessége, pontossága, kiszámíthatósága révén olyan eurokonform rendszer folyamatos működtetése, amely alkalmazkodik a változó szükségletekhez, és képes befogadni a korszerű információs és kommunikációs technológia (IKT) eredményeit. A nyugdíjbiztosítás nyilvántartása az elmúlt hat év korszerűsítési projektjének végrehajtása során nagy változáson ment keresztül, a papíralapú nyilvántartások elektronizálásra kerültek és központosítva lettek. Az elektronikus adatbázist korszerű adatbázis-kezelő rendszer vezérli. A rendszer képes az individuális ún. elektronikus dosszié előállítására. A nyugdíjelbírálási rendszer összetett ügyviteli folyamatait támogató rendszer alkalmas a teljesítő, az elutasító, a felfüggesztő, az eljárásmegszüntető határozatok, előlegértesítések készítésére az eljárás minden szintjén. A nyugdíjfolyósítás rendszere képes arra, hogy megközelítőleg 5 és fél millió ellátás adatait tartalmazó integrált adatbázisban havonta átlagosan ezer változást hajtson végre olyan elszámolási rendszereket működtetve, amelyek a szolgáltatások pontos kimutatását, könyvelését, alapok közötti megbontását végzik, dokumentálva a központi költségvetés kötelezettségét is ben a második Információs Társadalom Szakmai Napok keretében az Internet és társadalomtudományok szekcióban Boór Tamás, Gedeon Tímea, Molnár Szilárd és Tausz Katalin foglalkozott az informatika alkalmazásának szociálpolitikai lehetőségeivel.

9 MITS Egészségügyi és szociális ágazat 6/74 A jelenlegi helyzet konkrétumai Az uralkodó szemlélet az információt, a tudást nem tekinti erőforrásnak, az informatikát termelőeszköznek. A lakosság, a szakma és a döntéshozók információs deficitje miatt az egyének és a lakosság egészségi állapotára, szociális helyzetére, valamint az ellátórendszerekre vonatkozó döntések megalapozottsága csorbul: A betegek, illetve ügyfelek sokszor nem tudják, hogy panaszaikkal hova forduljanak, nincs információjuk a szolgáltatások minőségéről, elérhetőségéről. Az egészségügyi személyzet, a szociális szolgáltatások és igazgatás dolgozói nem férnek hozzá elektronikusan a nemzetközi élvonalbeli szakmai tudásbázisokhoz. Ehelyett elavult tankönyvekből, papíron publikált irányelvekből, tudományos folyóiratok tucatjaiból, gyógyszerlátogatók sokszor torzított információiból kell szinten tartaniuk orvosi tudásukat, munkahelyi döntéstámogatási alkalmazások alig léteznek. Az ágazati politikai döntések tudományos igényű, hiteles adatokon nyugvó feltételei gyengén biztosítottak. Az eszközpark jobbára elavult, a rendszerek összekapcsolása korlátozott, a technikai és szervezési feltételek, az együttműködés hiányosságai miatt. Az internetpenetráció alacsony, a lakossági információs és szakmai igényeket kielégítő oldalakhoz drága és korlátozott szintű a hozzáférés. Alacsony szintű a szociális ágazat informatikai ellátottsága és a humán erőforrás felkészültsége. Megoldatlan a hazai egészségügyi informatikai kutatás-fejlesztés eredményeinek hasznosítása. Megoldatlan a korszerű technológiák koordinált ágazati bevezetésének felkarolása, menedzselése. Az ágazati információkezelés hazai helyzetéről Az egészség- és a szociális ügy különböző szintjei és szereplői viszonylatában az információ jelenleg szigetszerűen halmozódik, feldolgozásra csak nagyon kis része kerül. A tárolásra kerülő információ döntő többsége utólagos feldolgozásra alkalmatlan formában kerül az adat-, illetve elsősorban az irattárakba. Az ágazati információs vagyon hasznosításához tudáskezelésre van szükség, amelynek bevezetése az ágazatban csak a kezdeti lépéseknél tart. A beteg vagy a szociálisan rászoruló ember egészségi és szociális állapotának komplex módon történő megragadása, a terápiának és egyéb szolgáltatásnak az egyéni sajátosságokhoz történő illesztése szükséges ahhoz, hogy kialakíthatóak legyenek a rászoruló személy köré szervezett ellátási formák, amelyek várhatóan egyre nagyobb szerepet fognak játszani a jövő egészségügyi és szociális szervezeteiben. Mindez az adat információ ismeret folyamat hatékony megvalósítását igényli, ami nem képzelhető el megfelelő informatikai támogatás nélkül. A fentiekből kitűnik, hogy a fennálló csapdahelyzetek felszámolása nem csak kizárólag információtechnológiai vagy az ágazaton belüli szervezési beavatkozásokat igényel, hanem az illetékes szaktárcák összefogásával együttesen megvalósítható intézkedések keretében lehetséges.

10 MITS Egészségügyi és szociális ágazat 7/ Az egészségügyi és szociális ágazat kormányzati stratégiája által megjelölt kiemelten fontos területek Összefoglaló Az egészségügyi, szociális és családügyi kormányzatnak az ágazat átalakításáról szóló programjai az ellátás hatékonyságának, minőségének emelését, a betegek és az egészséges lakosság információs pozíciójának javítását célozzák. A kormányzati célok megvalósításában a tényeken, bizonyítékokon alapuló megoldások, valamint az olyan rendszerek kialakítása kap hangsúlyt, amelyek az ellátórendszer valamennyi pontján javítják az információáramlás és az információhoz való hozzáférés feltételeit. Egészségügyi ágazat A kormány 2003 februárjában fogadta el az egészségügy átalakításáról szóló miniszteri tájékozatót és az arra épülő megvalósítási menetrendet. Ez adja meg a kormány programjának fő célkitűzéseit: Az egészség által meghatározott életminőség javítása. Az egészségügyi rendszer igazságosságának fokozása, a területi egyenlőtlenségek csökkentésével és az (ellátási, pénzügyi és szociális-mentális) hozzáférési korlátok lebontásával. Az ellátás szakmai színvonalának egységesítése, javítása és elszámolhatóvá tétele a minőségmenedzsment támogatásával, a tudásalapú és a bizonyítékokon alapuló orvoslásra alapozott megoldások, eljárások terjesztése. Az ellátórendszer és az egyes szolgáltatók hatékonyságának javítása (az allokációs és technikai hatékonyság párhuzamos javítása), mindezek érdekében a progresszivitás elvére épülő regionális ellátásszervezés és -tervezés kialakítása. Az ellátórendszer betegbarát átalakítása: az ellátás körülményeinek javítása, a betegek választási szabadságának növelése, információs pozíciójának javítása. A fenti célkitűzések megvalósításának fő eszközei: 1) A Parlament által elfogadott népegészségügyi program végrehajtása. 2) Az egészségügyi rendszer regionális átszervezéshez kötött konszolidációja és fejlesztési programja. Ez a programcsomag komplex módon, a regionális ellátástervezés és fejlesztéspolitika, valamint ennek intézményrendszerének kialakításával egy olyan fejlesztési környezetet épít ki, amely biztosítja az egészségügyi ellátás kiegyensúlyozott hozzáférését, az egységes műszaki-technikai színvonalat, beleértve az elavult (mentés, sürgősség, diagnosztika, onkoterápia területén használt) kulcsberendezések cseréjét és szükség szerinti telepítését. A program integrálja a különböző forrásokat: EU források, nemzeti fejlesztési források, tárcaszintű fejlesztési források, önkormányzati források és közcélú magánbefektetések (Public Private Partnership programok). Az ellátórendszer átszervezésében kiemelt feladat az egészségügyi és a szociális ellátórendszer integrálása, szervezeti és finanszírozási együttműködésének biztosítása.

11 MITS Egészségügyi és szociális ágazat 8/74 3) A humán erőforrás programcsoport részei: az ágazat dolgozóinak jobb megbecsülése (ezzel az elvándorlási kihívás csökkentése), a szakképzés egyszerűsítése, a folyamatos továbbképzésben az informatikai alapú távoktatás támogatása. 4) A finanszírozási reform a jelenlegi közfinanszírozású rendszer megerősítését, hatékonyságának javítását célozza. A rendszer igazságosságának fokozása érdekében erősíteni kívánjuk a szervezett magánfinanszírozást. Ettől a kormányzat a paraszolvencia csökkentését, a lakossági terhek egyenlőbb eloszlását várja. 5) Infokommunikációs technológia (IKT) fejlesztések Az infokommunikációs fejlesztések egyik fő célkitűzése a tudásalapú megoldások alkalmazásának terjesztése a gyógyításban, a kormányzati és regionális stratégiai tervezésben, az egészségügyi ellátás hatékonyságának, minőségének javítása, egységesítésének segítése. A másik tevékenységi irány a betegek és az egészséges lakosság információs pozíciójának a javítása, a korszerű IKT megoldások alkalmazása az egészségfejlesztésben, betegtájékoztatásban. Szociális ágazat Kiemelten fontos területek A kormányzat programjában a szociális terület működését meghatározó elvként az esélyteremtést jelölte meg. Ennek jegyében a kormányzat elő kívánja segíteni a szociális terület és a többi kormányzati szféra közötti szorosabb együttműködést, az egyenlőtlenségek kialakulásának mielőbbi megakadályozása, mérséklése érdekében erősíteni kívánja az oktatási rendszerben fellelhető szociális funkciókat, illetve a szociális szolgáltatások és az egyéb, a társadalmi integrációt támogató szférák (pl. a foglalkoztatás és az egészségügy) közötti kapcsolatot. A kormányzat programjában megfogalmazott céljai szerint úgy tekint a szociális ellátórendszerre, mint az állampolgári autonómiát elősegíteni, az emberi méltóságot megerősíteni képes támogatóeszközre, amely széles körben elérhető, emberközeli szolgáltatásokkal segíti a társadalmi integrációt, a társadalomba való visszailleszkedést. Az ellátások, szolgáltatások összehangolt fejlesztésével arra törekszik, hogy az azokat igénybe vevő polgárok a szükséges támogatások segítségével teljes jogú, sorsukat irányítani képes állampolgárként élhessék a saját életüket. E kormányzati stratégiai célok elérését a szociális ágazati informatikai fejlesztések azzal tudják támogatni, hogy az ellátórendszer valamennyi pontján javítják az ügyintézés és az ágazati információáramlás, valamint az információhoz való hozzáférés feltételeit. A szociális ágazat számára kiemelten fontos, hogy az ágazat lehetőségeivel hozzájáruljon a digitális kultúra, az informatika terjedése nyomán előálló társadalmi különbségek mérsékléséhez, az információs társadalom javaihoz való hozzáféréshez segítse a társadalmi, gazdasági szempontból hátrányos helyzetben élő embereket. Következtetések: Az ágazati célkitűzések megvalósításához, valamint az információs társadalom megalapozását célzó elképzelések valóra váltásához a kormányzati elkötelezettségen és a kölcsönösen összehangolt cselekvéseken túlmenő összefogás szükséges. Az informatikai eszközöket és lehetőségeket a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításának, a társadalmi különbségek csökkentésének eszközeiként is hasznosítani kell.

12 MITS Egészségügyi és szociális ágazat 9/ Gazdasági és társadalmi igényekből származó elvárások Összefoglaló Az egészségügyben, az orvoslásban a paradigmaváltások idejét éljük. Mind az orvos- és egészségtudományban dolgozó szakemberek, mind a betegek körében nőtt az egészségtudatosság, a holisztikus gyógyítás iránti igény. Az önkormányzati és állami információszolgáltatás területén is kiemelt jelentőségűvé vált a integrált ( egyablakos ) ügyintézés. A növekvő mobilitás és globalizáció szükségessé teszi, hogy a személyes adatok ellenőrzött és autorizált módon követhessék a lakosságot. ÁLTALÁNOS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK Az utóbbi évtizedek társadalmi változásai mögött számos, egymással többé-kevésbé összefüggő tényező szerepe megjelölhető, melyek közül a stratégia szempontjából az alábbiak érdemelnek figyelmet: (1) Az egyének és a közösségek (civil szervezetek) megnövekedett társadalmi, politikai aktivitása és érdekérvényesítése; (2) a gazdaság szereplőinek azon érdeke, amely a termékek és szolgáltatások vásárlókhoz történő célzott eljuttatatására irányul, továbbá a fogyasztói szemlélet kiterjesztése az egészségre, az egészségügyi ellátásokra. A folyamatokat egyaránt jelzi, hogy az egyének saját személyes vagy az általuk képviselt közösség, szervezet érdekében egyre több információt használnak mindennapos döntéseikhez. Ugyanakkor tevékenykedésük eredményeképpen vagy akár melléktermékeként, mások igényeinek kielégítésére nagy tömegben keletkezik információ. Így az információ növekvő mértékű gyűjtése, feldolgozása és alkalmazása ma már világszerte megfigyelhető tendencia, ugyanakkor, ahogy fentebb írtuk, az ágazati informatikai megoldásoknak figyelemmel kell lenniük a kezelt adatok, ismeretek speciálisan érzékeny voltára. Az említett változások közös jellemzője a csoportmunka, az összehangolt együttműködés felértékelődése. Főként a gazdaság területén felhalmozódott tapasztalatok alapján az eredményesség, a költséghatékonyság emelése érdekében az egyéni helyett a csoportok teljesítményének növelése látszik célszerűnek. A csoportmunka sikeressége és szükségessége ma már nemcsak a gazdaságban, hanem az oktatásban és egészségügyben is bizonyított. Egyegy több betegségben szenvedő páciens érdekében a megnövekedett ismeretmennyiség miatt is sokszor elkerülhetetlen több, magasan képzett egészségügyi dolgozó együttműködése. A változás fő irányai Az ezredfordulón megfigyelhető társadalmi változásokkal kapcsolatban leginkább három, egymást erősítő folyamatot szokás felsorolni: a globalizációt, a mobilizációt és a kommunikációt. Legszembetűnőbb változásként talán a globalizáció jelölhető meg. A világ egy pontján kifejlesztett technológiai eljárás viszonylag rövid idő alatt megjelenhet a legeldugottabb vidéken is. Egy adott helyen felhalmozott információ, tudás elérhető szinte bárhonnan. A globális társadalmi és gazdasági aktivitás szereplői és a felhasznált eszközök, az információ, az erőforrások a szükségleteknek megfelelően ma már gyorsan átcsoportosíthatók, bevethetők a világ bármely pontján. A mobilizáció feltételeit többek között a közlekedési eszközök, az elektronika utóbbi évtizedekben mutatott szédületes

13 MITS Egészségügyi és szociális ágazat 10/74 fejlődése teremtette meg. Speciális feladatokat ró mind az egészségügyi, mind a szociális ágazatra az a tény, hogy az Európai Unióban, amelynek hazánk rövidesen tagja lesz, a lakosság mobilitása 10% körül mozog, azaz az Unió minden tizedik polgára nem ott tanul, ahol gyermek volt, nem ott dolgozik, ahol tanult stb. Az egészségállapot személyes adatainak követnie kell a lakosságot. Az információ társadalmi és földrajzi értelemben vett széles körű felhasználása, továbbá a csoportmunka, az együttműködés igénye a kommunikáció megnövekedett szerepéhez vezetett. Az IKT rendkívüli fejlődése révén megnyílt új kommunikációs csatornák, mint az internet vagy a mobiltelefon jelentősége a társadalmi változások elősegítésében nehezen túlbecsülhető. EGÉSZSÉGPROBLÉMÁKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK A XXI. század társadalmainak jellemző alaptendenciái Nő az igény a fogyatékossággal élők életminőségének javítása iránt. Az orvostudomány, orvostechnika további ugrásszerű fejlődése várható (gén- és egyéb biotechnológiák). A házi szakápolás megjelenésével megváltozott az ápolás szerepének megítélése. Megnőtt az információátadás szerepe az ápolás és gyógyítás között. Megjelentek a hálózatba szervezett információrendszerek, megjelentek a telemedicinális szolgáltatások. Az emelkedő költségek miatt megnő a jó minőségű, méltányos (minden társadalmi csoport számára egyformán elérhető), költséghatékony, elszámoltatható ellátás iránti igény. A magas ismeret- és tudásigényű beavatkozások, valamint a csoportmunka elterjedése miatt az ellátás során egészséginformáció felhasználása és az IKT alkalmazása előtérbe kerül. Az ellátottak partnerként részt akarnak venni az ellátásra vonatkozó döntésekben. Egészségügyön kívüli szervezetek is bekapcsolódnak a betegellátásba, és a népegészségügyi célok elérése érdekében az interszektoriális megközelítés válik általánossá. Orvos- és egészségtudomány A társadalmi-kulturális változásokkal párhuzamosan az egészségügy fejlődése is új irányokat vett, az egészségügyben jelentős paradigmaváltások történtek: Az egyének gyógyítása mellett megjelent és teret nyert az új népegészségügyi szemlélet, ami magával hozta a megelőző szemléletű orvoslás megerősödését. A betegségcentrikus gyógyítást felváltja a betegközpontú, holisztikus szemléletű gyógyítás. A minőségszemlélet kialakulásával különböző minőségirányítási rendszerek bevezetése kezdődött meg. Megjelentek a költségtudatos, költséghatékonyságon alapuló irányítási rendszerek. A véleményalapú orvoslást kezdi felváltani a bizonyítékalapú orvoslás, a bizonyítottan eredményes terápiák és eljárások alkalmazásának gyakorlata. Átalakulóban van a társadalombiztosítás: a finanszírozó szerepet felváltja a szolgáltatásvásárlói attitűd. Az élettartam meghosszabbodása, ezzel a társadalom korfájának átalakulása.

14 MITS Egészségügyi és szociális ágazat 11/74 Az egyes betegségek élettel összeegyeztethetővé tétele, ezzel a betegséggel, a fogyatékkal élők arányának növekedése. A lakosság igényei, viselkedése A lakosság körében nő annak felismerése, hogy önmaguk is sokat tehetnek egészségükért, ezért egyre inkább segítőtársnak és nem fellebbezhetetlen tekintélynek tekintik az orvost. Miközben javul a lakosság egészsége, a megelőzés, az egészségfejlesztés és a jólét általános emelkedése miatt, növekszik a nagyobb és a jelenlegitől eltérő összetételű ellátást igénylő idősek aránya. Növekszik az igény a jobb minőségű más szolgáltatásoknál megszokott kényelmesebb, valamint az alternatív, nem hagyományos egészségügyi ellátási formák iránt. A társadalmi változások következtében növekszik a regionális és a közösségi ellátásszervezés. Az ellátásszervezésben az utóbbi években pozitív fejlemény az ún. irányított betegellátási modellek megjelenése. Az alapellátásra szerveződő irányított betegellátási modell adja a legjobb keretet ahhoz, hogy a háziorvosi munkában részt vevők érdekeltté váljanak a megelőzésben, a definitív ellátásban és a kapuőri funkció teljesítésében. A modellben részt vevő nonprofit szervezetek kockázatot vállalnak át az egészségbiztosítástól olyan mértékben, amilyen mértékben munkájukkal csökkenteni tudják a megbetegedés kockázatát. Szociális problémákat érintő tendenciák Magyarország csökkenő népességű társadalom. Az idős lakosság a társadalom egyre növekvő rétegét képezi. Növekszik az egyedülálló, valamint egyszülős gyermekes háztartások aránya. Ezek a tendenciák maguk után vonják a szociális és egészségügyi szolgáltatások iránti igények növekedését, ami a szociális és egészségügyi ellátórendszer rugalmas reagálóképességét, a családi és lakókörnyezetben nyújtott szolgáltatások erősítését igényli. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk nyomán egyre hangsúlyosabb elvárásként jelenik meg az Unió intézményei részéről, hogy megbízható, az uniós standardoknak megfelelő statisztikai rendszereket, illetve ezek nyomán társadalmi indikátorrendszert működtessünk. A kommunikáció új eszközei új viszonyokat teremthetnek az állampolgár és a közigazgatási szervek között is. Az elektronikus hálózatok használata a közérdekű információk terjesztésének érdekében, valamint az on-line szolgáltatások biztosítása nagyban hozzájárulhatnak az állampolgárok és a helyi, illetve központi szociális adminisztráció közötti kapcsolat fejlesztéséhez. Ebben az összefüggésben tulajdoníthatunk kiemelt jelentőséget annak, hogy a szociális szféra mint kormányzati ágazat lemaradása ne növekedjék tovább az információs fejlesztések területén. A szociális állam- és közigazgatás informatikai elmaradottsága ugyanis az ellátórendszer révén fokozottan sújthatja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat. Következtetések: A szociális és egészségügyi ellátó ágazatnak meg kell felelnie az ezredforduló társadalmi változásainak: a növekvő globalizációnak, mobilizációnak és kommunikációnak. Ennek megfelelően a kormányzatnak aktívan támogatnia kell a minőségszemléletet, a költséghatékonyságot, az ellenőrzött tényeken alapuló szakmai döntéshozatalt, az ellátórendszerek közelebb vitelét az ellátottakhoz és a társadalom területi és szociális mozgásaihoz való gyors alkalmazkodást.

15 MITS Egészségügyi és szociális ágazat 12/ Pénzügyi és gazdasági hatások Összefoglaló Az ellátórendszerek működtetése jelentős terheket ró az államra. Az egészségügy finanszírozása nem tartott lépést a növekvő és változó irányú szükségletekkel és az elmúlt évtizedet jellemző gazdasági fejlődéssel. A szektorra jellemző a hiány és az egyidejűleg fennálló pazarlás. Egyes területeken állandósult a hiánygazdálkodás és a válságkezelés. A gazdasági hatások következményei az egészségügyben Magyarországon az egészségügy finanszírozása nem tartott lépést a növekvő szükségletekkel és a gazdasági fejlődéssel. Az összkiadások reálértéke a kilencvenes évek elején növekedett, majd között több, mint 20%-kal csökkent. Az egészségügyre fordított összes kiadás 1994-ben a GDP 8,3%-át, 2000-ben már csak 6,7%-át tette ki (EU: 8,6%), a vásárlóerő paritáson számított értéke pedig az EU átlagnak csak 40%-a. Az összes egészségügyi kiadáson belül a közkiadások 10 év alatt a GDP 6,5%-áról 5,1%-ára csökkentek. A közvetlen lakossági térítés aránya ugyanezen időszakban megduplázódott, 2000-ben már elérte a teljes egészségügyi kiadás 24%-át. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai nominálértékben 1995 és 2000 között sokszorosára emelkedtek. Az összkiadás ezen időszak alatt 445 milliárd forintról mintegy 800 milliárdra nőtt. A kiadások aránya a GDP-hez viszonyítva csökkent: míg 1995-ben az egészségbiztosítási kiadások a GDP 7,9%-át jelentették, addig 2000-ben csupán 6,2%-át. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak növekedését a központi költségvetés kiadásainak növekedéséhez viszonyítva azt látjuk, hogy míg az utóbbi 1995-ről 2000-re 2,3-szorosára (1728 milliárdról 4049 milliárd forintra) nőtt nominálértékben, addig az Egészségbiztosítási Alap kiadásai nem egész kétszeresére. Ugyanakkor a lakosság költségei is számottevően megemelkedtek. Miközben tehát az egészségügy finanszírozási pozíciói romlottak, ugyanakkor a forrásigényes informatikai beruházások a kívánatostól jelentősen elmaradtak, pedig a jogszabályok 1993 óta kötelezik az egészségügyi szolgáltatókat teljesítményüknek elektronikus adathordozón történő jelentésére. Egy további jellegzetesség, hogy mivel a működési költségekbe nincsen beépítve az értékcsökkenés, a pénzügyi értelemben és erkölcsileg egyaránt gyorsan amortizálódó informatikai beruházások nem kapnak akkora prioritást, amekkora elvárható volna. Az egészségügyi informatika helyzetét jelentősen befolyásolta az is, hogy 1993 és 2003 között, vagyis az elektronikus adatszolgáltatás és az internet megjelenése óta eltelt évtizedben csak egy jelentősebb központi fejlesztési program zajlott le az ágazatban (Kórházvezetést Támogató Információs Rendszer KTI projekt). Az ágazati informatikai rendszerek működtetése, fenntartása növekvő terheket ró az egészségügyi ellátó intézményekre, ugyanakkor viszont az integrált intézményi informatikai rendszerek a gazdálkodás hatékonyságát jelentősen növelik, így kialakításuk költséghatékony fejlesztés.

16 MITS Egészségügyi és szociális ágazat 13/74 Az európai gyakorlatnak megfelelően elfogadható, hogy az intézményi bevételek minimálisan 1 3%-át kellene az informatikai rendszerek fenntartására és működtetésére fordítani (európai szinten a kórházakban a magyar költségvetéshez képest kb. tízszeres forrás 1 2%-át költik életciklus szemlélettel informatikára, ugyanez az arány az egyetemi oktatókórházakban a 3%- ot is eléri), míg a népegészségügyi hálózatokban, egészségügyi hatóságoknál ez az arány eléri a 6 8%-ot. A tapasztalatoknak megfelelően, az életcikluselvet használva 4 6 évnyi összköltség mintegy 25%-a fordítható a rendszerkiépítésre zöldmezős beruházás esetén. A jelzett hazai arányok szerint tehát az egészségügyi intézményeknek évente legalább 9 milliárd 4 forintot kellene informatikára fordítani, ami egyelőre jórészt csak a meglévő rendszerek üzemeltetését jelentené. Szociális ágazat 5 A kilencvenes években lezajlott társadalmi-gazdasági átalakulás nagy terheket rótt az egész társadalomra, de a szegénység kockázata és a biztonság hiánya halmozottan jelentkezett egyes hátrányos helyzetű, különösen sérülékeny csoportoknál. Ilyennek tekinthetők a romák, a munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségűek és szakképzetlenek, a fogyatékkal élők, a rossz egészségi állapotú vagy szenvedélybeteg emberek, a veszélyeztetett gyermekek, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a hajléktalanok és a rossz lakhatási feltételek között, hátrányos helyzetű településeken élők. E csoportok társadalmi kirekesztődésének központi eleme a marginális munkaerő-piaci pozíció, ám a kirekesztettség széles értelemben a biztonság hiányára, a jövedelemszerző képesség bizonytalanságára, a társadalmi részvétel lehetőségének szűkösségeire, a támogatórendszerek korlátaira, vagyis az alacsony társadalmi életesélyekre utal. Magyarországon az adatgyűjtési rendszer még nem terjed ki a társadalmi befogadás fogalmába tartozó jelenségek komplex vizsgálatára, ezért számos fontos mutató esetében csupán becslésekre lehet támaszkodni, és az adatok alapján nemzetközi összehasonlítás csak korlátozottan lehetséges. Az átalakulás a jövedelmi helyzet tekintetében nem egyformán érintette a generációkat. Az utóbbi egy évtizedben az idős korcsoportok aránya a szegények között kevesebb, mint felére csökkent, miközben a gyermekek (gyermekes családok) szegénységi kockázata megkétszereződött. A csecsemők szegénységi kockázata másfélszerese a hátrányos helyzetű felnőtt lakosságnál tapasztaltnak. Minden társadalmi, demográfiai csoport szegénységi kockázatánál nagyobb a négy vagy több gyermeket nevelő családok (41%) és a gyermek(ek)et egyedül nevelők (36%) szegénységi kockázata. A jövedelmek Közép-Magyarországot leszámítva regionális szinten viszonylag kiegyenlítettek. Közép-Magyarországon az egy főre jutó bruttó jövedelmek 17%-kal haladják meg az országos átlagot, és 36%-kal a legkedvezőtlenebb helyzetű észak-alföldi régió mutatóját. A társadalmi kirekesztettség kockázata és a szegénység újratermelődése fokozottan érvényesül a fejletlenebb régiókban, az aprófalvas, leszakadó kistérségekben, a városok slumosodott negyedeiben, és a hátrányos helyzetű, munkalehetőségeket nem biztosító településeken. A területi szegregáció társadalmi kohéziót gyengítő hatása abban rejlik, hogy a szociális szükségletek éppen azokon a legszegényebb, alacsony gazdasági teherviselő-képességű 4 OEP évi, a természetbeni ellátásokra vonatkozó teljesítési adatai alapján 5 A NFT Humán Erőforrás Operatív Program helyzetelemzése alapján, módosításokkal

17 MITS Egészségügyi és szociális ágazat 14/74 településeken jelentkeznek halmozottan, ahol a népesség társadalmi-demográfiai összetétele is kedvezőtlenebb az átlagosnál, és a feszültségek kezelésére szolgáló infrastrukturális és egyéb eszközök és ellátó rendszerek csak szűkösen állnak rendelkezésre. A szociális védelmi rendszer válaszai a növekvő és változó szükségletekre elégtelenek. A szociális támogató, segítő szolgáltatások intézményes kapacitásai csak részben épültek ki. A hozzáférhetőség tekintetében jelentős területi, szerkezeti egyenlőtlenségek mutatkoznak. Fejlesztésre szorulnak olyan, konkrét célcsoportokra koncentráló segítő és tanácsadó szolgáltatások, amelyek célja a munkavállalás, a munkaerő-piaci beilleszkedés és visszailleszkedés elősegítése. Gyenge a szociális és családi problémák miatt kialakuló tanulási nehézségek vagy iskolai lemorzsolódások megelőzését szolgáló háló. Hiányoznak a 10 év feletti gyermekek és a éves korosztály beilleszkedési, magatartási, szocializációs problémáira választ nyújtani képes segítő, támogató háttérszolgáltatások. E preventív jellegű szolgáltatások hiánya pedig jelentősen rontja a veszélyeztetett fiatalok társadalmi és munkaerő-piaci integrációját. A fiatalok (15 29 éves korosztály) társadalmi passzivitása, az egyenlőtlen hozzáférés az információkhoz, informatikai eszközökhöz állampolgári deficithez vezet, és nem alakulnak ki azok a készségek, amelyek nélkül már önálló életkezdésükkor olyan hátrányokat halmoznak fel, amelyeket nem tudnak később sem kompenzálni. A szociális szakma által képviselt segítés kultúrájának intézményes és szakmai feltételei még sok szempontból hiányosak. A növekvő és változó szükségletekre történő reagálás a képzések terén új készségek, speciális ismeretek elsajátítását teszi szükségessé. Gyenge az interprofesszionális együttműködés és az intézményrendszerek közötti koordináció. A szociális terület gyakorlati munkáját kevés kutatás és adatgyűjtés támogatja, különösen a társadalmi kirekesztettség kérdéskörében. A szegénység és a társadalmi kirekesztettség egyik meghatározó oka a munkaerőpiacról való kiszorulás, a munkanélküliség, különösen a tartós munkanélküliség és az inaktivitás. Ennek veszélye fokozottan fenyegeti a társadalom egyes hátrányos helyzetű csoportjait, elsősorban a roma népességet és a fogyatékkal élőket. A cigányság Magyarország legnagyobb etnikai kisebbsége, ami egyúttal Európa negyedik legnagyobb roma közösségét is jelenti. Mérvadó szakértői becslések szerint a cigány népesség száma jelenleg mintegy ezer főre tehető. A csökkenő nem roma népességgel szemben létszámuk nő, és a demográfiai előrejelzések szerint a következő 50 évben népességen belüli arányuk a jelenlegi 5%-ról 11%-ra emelkedik. A romák szétszóródva élnek az ország területén, de többségük az ország fejletlenebb észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-dunántúli régióiban sűrűsödik, s ennek megfelelően a népességen belüli arányuk is itt a legmagasabb. Szociális körülményeiket, társadalmi-gazdasági helyzetük valamennyi fő jellemzőjét tekintve a romák a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportját alkotják. Többségük hátrányos helyzetű, munkalehetőséget nem biztosító, az átlagosnál rosszabb életfeltételeket kínáló településeken, jellegzetesen falvakban, gyakran szegregált, hiányosan közművesített cigánytelepeken, vagy leromlott állapotú városi kolóniákban él. A kilencvenes évek közepén mindössze 12%-uk rendelkezett középfokú, általában szakmunkás végzettséggel, s a diplomások aránya ma is csak tizedszázalékokban mérhető. Képzettségi szintjük az utóbbi években ugyan jelentősen emelkedett, de a többségi társadalomtól való elmaradásuk nem mérséklődött. A roma fiataloknak csak 77%-a fejezi be az általános iskolát, s a nem romákhoz képest jóval kevesebben tanulnak tovább Az érettségit adó közép- és a felsőfokú képzésben az átlagoshoz képest annak ellenére is nagyságrendekkel kevesebben

18 MITS Egészségügyi és szociális ágazat 15/74 vesznek részt, hogy az utóbbi évek intézkedéseinek köszönhetően (ösztöndíjak, kollégiumok) az ilyen képzésben részt vevők létszáma ugrásszerűen emelkedett. A KSH 2002-ben felvételt készített a fogyatékkal és tartós egészségi problémákkal élő népesség körében. Munkaerő-piaci jelenlétük marginális. A 656 ezer munkavállaló korúnak minősülő tartós egészségi problémát jelző közül kevesebb, mint 95 ezren voltak jelen a munkaerőpiacon, ebből is közel 10 ezren munkanélküliként. A tartós egészségi problémával, fogyatékkal élők munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatároltak, tíz érintettből mindössze egy dolgozik, a foglalkoztatottság lehetősége többnyire csak azok számára adott, akiknek olyan típusú problémája van, amely őket a munkavégzésben csak kevéssé vagy egyáltalán nem akadályozza. A foglalkoztatottakon belül az érintettek kevesebb, mint 1/5-ét alkalmazták speciális (ún. védett, támogatott) munkahelyen. Az egészségi problémával, fogyatékkal élő emberek döntő többsége rokkantsági nyugdíjban, illetve járadékban részesül. Következtetések: Az ágazati információs politikai célok megvalósításához biztosítani kell az információs rendszerek színvonalon tartásához és fejlesztéséhez szükséges forrásokat. A kiegyensúlyozott működéshez a forrásoknak arányban kell lenniük az intézményi működési költségekkel, valamint az ágazati információs vagyon értékével. Az ágazat egyes területein kialakult pénzügyi válsághelyzet nem kedvez a tervszerű, összefogást igénylő fejlesztések kivitelezésének.

19 MITS Egészségügyi és szociális ágazat 16/ Hazai és nemzetközi trendek Összefoglaló Az egészségügyi ágazatban komplex nemzeti információs stratégiát eddig az angolszász államok dolgoztak ki, más fejlett országokban egy-egy területet lefedő, illetve célorientált projektek indultak. Egyes közép-kelet-európai országok is valósítottak meg országos méretű, távlatos, egészségügyi stratégiára alapozott informatikai programokat. Magyarországon az egészségmonitorozás terén történtek eddig új kezdeményezések, melyek integrációja most van kialakulóban. A szociális szektorban nincsenek előzményei az információs stratégiának. Egészségügyi ágazat A stratégiával kapcsolatos áttekintéskor nem csupán más országok információs stratégiáit és annak megvalósulását érdemes szemügyre venni, hanem az IKT alkalmazásaival összefüggő egyéb tapasztalatokat is. A legtöbb ilyen tapasztalat az elektronikus betegkartonra (páciensrekord), vagy a szabványos egészségadatokra vonatkozik. Egyes országokban az egészségügyet átfogó információs stratégiát nem, de egy-egy területre vonatkozóan hajtottak végre IKT projekteket. Így pl. Olaszországban az idős lakosság gondozásában nagy szerepet szántak a távoli felügyeletet biztosító informatikai alkalmazások bevezetésének. Ugyancsak nem a teljes egészségügyi szektort érinti a telemedicina bevezetését célul kitűző norvég program. Vannak olyan országok is, ahol a népegészségügyi programok tervezésekor az IKT alkalmazása nem kiemelt cél, hanem eszköz a kitűzött célok eléréséhez. Erre említhető példaként a japán népegészségügyi program, amiben a bizonyítékokra alapozott ellátás az egyik fő célkitűzés, de az ehhez szükséges információgyűjtés, -feldolgozás, -megosztás, és -elemzés, eszköz- és tudásrendszer kialakítása a program megvalósításának feladata. INFORMÁCIÓS STRATÉGIÁK KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOKBAN Az információs stratégiák kidolgozását választó országok előnye a csupán egyes részterületekre vonatkozó informatikai projekteket megvalósító országokkal szemben az, hogy az előzőekben a fejlesztés kiterjed az információ előállításától annak alkalmazásáig tartó ciklus egészére. Egy átfogó stratégia megvalósításakor a részterületeken végrehajtott projektek eredményei nem egyszerűen összegződnek, hanem együttesen többlethaszonnal járnak. 6 Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália egészséginformációs stratégiáit, valamint említést teszünk a környező országok egészségügyi informatikai helyzetéről. Megpróbáljuk kiemelni a stratégiák azon vonásait, amelyeket a jelen stratégia kidolgozásakor célszerű figyelembe venni. 6 Amint azt az pl. olvasható a Canada Health Infoway: Paths to Better Health-ben: The Canada Health Infoway will also not be a single massive structure. It will be built upon the foundation provided by provincial, territorial and federal health infostructure initiatives already being designed or implemented. Each will retain its identity and integrity. It is the vision of the Canada Health Infoway which allows these diverse initiatives to complement each other in improving the health of all Canadians.

20 MITS Egészségügyi és szociális ágazat 17/74 Információs stratégia Kanadában A kanadai Health Infostructure története 1994-re nyúlik vissza, amikor is megbíztak egy tanácsadó testületet, hogy vizsgálja meg, milyen társadalmi előnnyel járna az információs sztráda kiépítése. A megvalósítás elősegítése érdekében több intézményt is alapítottak. Az egészséginformációs stratégia megvalósítását jelenleg egy olyan tanácsadó testület támogatja, amely öt szakterületre koncentrál: csúcstechnológia, genomika, gyógyszerstratégia, IT infrastruktúra, adatvédelem. A megvalósítás további két fontos eleme az egészségügy felsővezetésének szerepvállalása, illetve a tervekhez rendelt költségvetés. A megvalósítás jelen szakaszára jellemző a regionális pályázók támogatása. A központi megvalósítással szemben ez növeli a helyi körülményekhez való alkalmazkodást, és egyéb nem állami szerepvállalását és ezáltal a költséghatékonyságot. Információs stratégia az Egyesült Királyságban Az Information for Health stratégia története 1997-től számítható. A célkitűzések szerint a stratégiát között kell megvalósítani. A stratégia központi eleme az elektronikus egészségkarton (Electronic Health Record; EHR), amely az ellátó szervezetek kommunikációját biztosíthatja. Ugyancsak a célkitűzések között szerepel, hogy a szociális ellátás során az EHR-t el lehessen érni ugyanúgy, mint ahogy az ott keletkezett adatokat az egészségügyi ellátásban is fel lehessen használni. A stratégia másik fontos elme az Országos Elektronikus Orvoskönyvtár (NELH), amelynek többek között a hozzáférhetővé tett klinikai referenciaanyagok akkreditációja is a feladata lesz. Ehhez hasonlóan, a lakosság számára létrehozott NHS Direct egyben megbízható és akkreditált információt kínál, valamint ellát betegirányítási feladatokat is (triage). Az Egyesült Királyságban még megemlítendő az NHSnet 7, amely a szektor speciális adatkommunikációs igényeit kiegészítő komplex kommunikációs szolgáltatás, amelyet versenyeztetve építtetett ki a brit Egészségügyi Szolgálat. E hálózaton naponta elektronikus üzenetek tízezreit cserélik az egészségügyi intézményhálózat szervezetei, kellő biztonsággal, gyorsasággal és a szabadpiaci árnál mintegy harmadával olcsóbban. A megvalósítás egyik legfontosabb biztosítéka az egészséginformációs szereplők együttműködése (information partnership) központi és helyi szinten egyaránt. Ugyancsak a stratégia sikerességét hivatott biztosítani a tervek mellé rendelt költségvetés is. A stratégia megvalósításának egyik a kanadai gyakorlathoz hasonló szembetűnő vonása a regionális pályázati rendszer működtetése. A stratégia megvalósításának jelenlegi szakaszában az egészséginformáció hatékony népegészségügyi hasznosítására nyolc regionális Public Health Observatoryt hoztak létre, míg a munkahelyi egészségvédelem fejlesztésére információs projektet indítottak (Information on the Health Workplace Initiative). Bevezették a SNOMED-et. 7 Ágazati VPN

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből

A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből Prof. Dr. Pintér Lajos HM miniszteri megbízott Dr. Pápai Tibor Ph.D centrumvezető ápoló 1 A nemzetközi sürgősségi ellátás evolúciója a gazdasági, urbanizációs,

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program X. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és V. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia, 2008. szeptember 18-20., Balatonfüred Egészségpolitika I. Szekció, 2008. szeptember 19. Az apró munka és

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ EFOP tartalmi áttekintése Kiemelt beavatkozási irányok: a) társadalmi felzárkózás b) szociális

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám 4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám A Kormány 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám 4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám A Kormány 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Fábián Zoltán Dr. Horváth Zsolt, 2011 Kiindulás SZTE SZAKK információ információ adatvédelmi szabályozás napi gyakorlat információ Milyen az összhang? belső

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben