Funkcionális kapcsolatok összközlekedés szempontú vizsgálata a magyar-horvát határszakaszon

Átírás

1 Funkcionális kapcsolatok összközlekedés szempontú vizsgálata a magyar-horvát határszakaszon A hálózatfejlesztési igényeket befolyásoló társadalmi, gazdasági mutatók elemzése 1

2 Főbb pontok Funkcionális térszerkezet és a közlekedésfejlesztési igények azonosítása Funkcionális elemzés módszerei Az elemzés eredményei a magyar horvát határszakaszon Elemzés eredményeinek és a határmetszési fejlesztési lehetőségek értékelésének összekapcsolása 2

3 Funkcionális térszerkezet és a közlekedésfejlesztési igények azonosítása Kiemelt hangsúly az EU új programozási időszakában az infrastruktúra fejlesztés esetében is a gazdasági fejlődés elősegítése Funkcionális elemzésünk célja közlekedésfejlesztési igények meghatározásához hozzájárulás Közlekedésfejlesztések egymást segítve és kiegészítve a komplex területi fejlődés szolgálatába állíthatók Közlekedésfejlesztési projektek gazdasági és társadalmi hatását is ezen keresztül lehet becsülni. 3

4 Funkcionális térszerkezet és a közlekedésfejlesztési igények azonosítása (2) Közlekedésfejlesztés klasszikus kérdésfeltevése: Milyen hatással van a közlekedésfejlesztés a társadalmi-gazdasági és regionális folyamatokra? Projekt Tanulmányterv Gazdasági-társadalmi hatások elemzése (CBA) Döntés Funkcionális elemzés kérdésfelvetése: Milyen közlekedésfejlesztési igényeket generálnak a reális gazdasági-társadalmi és regionális fejlesztési tervek? Igények és lehetőségek feltárása Fejlesztési stratégia Fejlesztési lehetőségek Projekt terv bővített CBA Döntés 4

5 Funkcionális térszerkezet és a közlekedésfejlesztési igények azonosítása (3) Területfejlesztési gazdaságfejlesztési igények Közlekedéfejlesztési stratégia Közlekedésfejlesztési projektek Szinergiák Társadalmi gazdasági hatások Regionális fejlesztési startégia ETE stratégia Más fejelsztési projektek Fejlesztési igények nehéz azonosítani (különösen a reális igényeket) Közlekedés hatását a regionális fejlődési folyamatokra - nagyon nehéz azonosítani Szinergikus hatások kiemelkedően nehéz mérni 5

6 Funkcionális térszerkezet és a közlekedésfejlesztési igények azonosítása (4) NKS funkcionális elemzés: hálózatszerkezeti hiányok 6

7 Funkcionális elemzés módszerei - A települések gazdasági és társadalmi jellemzők alapján homogén csoportokba sorolása (klaszter elemzés); - A települések (köz)intézményi és kereskedelmi, szolgáltatási ellátottságát, idegenforgalmát és a központi települések elérhetőségét leíró mutató meghatározása, valamint ezen mutatók közötti összefüggések feltárása - A statisztikai elemzésre rá kell építeni a jövőbeni fejlesztési tervek, programok vizsgálatát: fejlesztési területek illetve súlypontok együttes elemzése szükséges. - - Összekapcsolás: Grafikus ábrázolás lehetővé teszi az adott funkcionális határszakaszon tervezett határátkelők kapcsolódásának, területfejlesztési szempontú relevanciájának értelmezését. 7

8 Funkcionális elemzés módszerei (2) Funkcionális régió: terület belső interakciói és áramlásai szerinti hierarchikus területi rendszer Az elemzés lépései: 1. Funkcionális régió azonosítása a) Központ háttér periféria viszonyok meghatározása b) A régió jellemzése társadalmi-gazdasági és áramlási adatokkal, fejlesztési igényekkel 2. A térség megközelíthetőségi jellemzése: a. Közlekedési modellezés: funkcionális központok megközelíthatősége b. Megközelíthetőség és a társadalmi-gazdasági jellemzők, fejlesztési lehetőségek összekapcsolása 3. Beavatkozások hatásainak jellemzése a) Közlekedési modellezésből: hogyan változik a megközelíthetőség b) Szinergikus hatások azonosítása a gazdaságfejlesztési projektekkel 8

9 Funkcionális elemzés módszerei (3) Felhasznált adatok: Magyarországi adatok (elsősorban KSH népszámlálás): demográfiai, népmozgalmi adatok; nemzetiségi adatok; foglalkoztatottsági, munkanélküliségi adatok; az infrastrukturális ellátás adatai; jövedelem adatok; a közintézményekkel való ellátottság (oktatás, egészségügy, kultúra) adatai; a kereskedelmi szolgáltatási ellátottság adatai; idegenforgalmi adatok; vállalkozások adatai; Határon túli adatok (népszámlálás): demográfiai, népmozgalmi adatok; 9

10 Zisťovanie KÖZOP-hoz skutočností illeszkedő projektek nevyhnutných határmetszési k príprave szakaszainak štúdie uskutočniteľnosti, megvalósíthatósági týkajúcej tanulmány sa szintű rozvojových feltárása, projektov azok hálózati zodpovedajúcich hatásainak vizsgálata zámerom a magyar-horvát Operačného programu határszakaszon doprava, zameranej na cezhraničných prepojení dopravnej infraštruktúry na maďarsko-slovenskej štátnej hranici, ako aj na posudzovanie ich dopadov na celkovú sieť prihraničnej dopravnej infraštruktúry A települések elérési idő szerinti jellemzése A települések elérési idővel történő jellemzése az alábbiak szerint történik: egy modellező program segítségével összeállítunk egy az ország összes települését tartalmazó elérési idő mátrixot; a mátrixban szereplő településekhez hozzárendeljük a korábban meghatározott ellátottsági mutatót; minden településhez meghatározzuk a legközelebbi felsőfokú, hiányos felsőfokú, és középfokú ellátást nyújtó települést, és a településpárok közötti elérési időt rögzítjük; a településekhez rendelt 3 elérési időt, súlyozottan átlagoljuk: a középfokú ellátást nyújtó település elérési ideje hármas, a hiányos felsőfokúé kettes, a felsőfokúé egyes súlyt kap; a képzett súlyozott átlag lesz a települések ellátási központokra vonatkozó elérési ideje; 10

11 Az elemzés eredményei a magyar horvát határszakaszon A vizsgált területen érvényesülő nagyvárosi funkcionális vonzáskörzetek az elérési index alapján 11

12 Az elemzés eredményei a magyar horvát határszakaszon (2) határmenti térség legfontosabb funkcionális városi térségeit a jó elérési helyzetben lévő településegyüttesek alkotják, a határtérség középső szakasza funkcióhiányos, rossz elérési helyzetben lévő területként jellemezhető. Zágráb a határtérség szempontjából határozottan nagyobb potenciállal bír, funkcionális hatásterülete lefedi Magyarország délnyugati peremvidékét. Budapest funkcionális kapcsolatai a Drávaszög / Baranyaszög esetében lépik át a határt. A Dráva határozott határt húz a két ország közé, a funkcionális kapcsolatok a Dráva mentén igen korlátozottak. A nyugati határvidéken Varasd, a keleti határvidéken Pécs és Eszék komplex és nagyméretű városi térségei tekinthetők nagyobb térszervező erővel bíró településeknek. 12

13 A vizsgált fejlesztési dokumentumok alapján a határmetszésekhez rendelt funkcionális igény nagyságát, súlyát az alábbi fejlesztési irányok jelzik: Az elemzés eredményei a magyar horvát határszakaszon (3) A vizsgált fejlesztési dokumentumok alapján a határmetszésekhez rendelt funkcionális igény nagyságát, súlyát az alábbi fejlesztési irányok jelzik: 13

14 Elemzés eredményeinek és a határmetszési fejlesztési lehetőségek értékelésének összekapcsolása A Pécs-Mohács illetve Harkány/Siklós-Pélmonostor-Eszék/Beli Manastir-Osijek funkcionális szakaszokon tervezett határátkelők közül három fejlesztés határmetszési igény indexe kiemelkedően magas. Ezek mind a Baranya megyei fejlesztési koncepcióban vázolt Harkány-Siklós Beli Manastir illetve Mohács által fémjelzett fejlesztési területre esnek. A Pécs-Harkány-Szalatnok-Eszék / Slatina-Osijek funkcionális szakaszon három lehetséges határmetszési pont került azonosításra, a fejlesztéseket összefoglaló ábra szerinti Kaposvár Szigetvár Slatina fejlesztési iránnyal összhangban. A megyei rendezési tervben Barcs-Verőce fejlesztési térségként azonosított határszakaszon számos átkelő fejlesztését, létesítését vizsgálja a projekt. Kiemelt területe a határtérségben a határátkelők fejlesztésének Nagykanizsa Csáktornya, Varasd térsége - tekintettel a térség gazdasági potenciáljára, a meglévő TEN-T folyosóra -, illetve a Zala megyei rendezési tervben és koncepcióban megfogalmazottakkal összhangban is. 14

15 Elemzés eredményeinek és a határmetszési fejlesztési lehetőségek értékelésének összekapcsolása (2) A határmenti funkcionális közép- és kistérségek lehatárolása, valamint a fejlesztési lehetőségek potenciálja a funkcionális központok elérési indexe alapján 15

16 Elemzés eredményeinek és a határmetszési fejlesztési lehetőségek értékelésének összekapcsolása (3) Együttműködő funkcionális határmetszési szakasz Pécs-Mohács- Pélmonostor-Eszék / Beli Manastir-Osijek magyar Érintett település horvát Határmetszési igény Kölked Batina (Kiskőszeg) 2 Kölked Duboševica (Dályok) 0 Udvar Duboševica (Dályok) 0 Udvar Kneževo (Főherceglak) 0 Sárok Kneževo (Főherceglak) 53 Ivándárda Branjin Vrh (Baranyavár) 100 Ivándárda Branjin Vrh (Baranyavár) 100 Kislippó Branjin Vrh (Baranyavár) 100 Illocska Luč (Lőcs) 20 Beremend Baranjsko Petrovo Selo (Petárda) 11 Pécs-Harkány/Siklós- Valpó / Pélmonostor- Eszék / Valpovo/Beli Manastir-Osijek Kásád Torjanci (Torjánc) 19 Old Torjanci (Torjánc) 19 Old-Eperjespuszta Torjanci (Torjánc) 19 Old-Eperjespuszta Torjanci (Torjánc) 19 Drávaszabolcs Doni Miholjac (Alsómiholjác) 1 16

17 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 17