2008.évi... törvény. A törvény hatálya

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2008.évi... törvény. A törvény hatálya"

Átírás

1 2008.évi.... törvény Országgy űlés -j C Hivatala [romút ysxáni t Érkitt : 2007 DEC 1 7, a társasházakról, a lakásszövetkezetekr ől, a lakások és helyiségek bérletéről és az elidegenítésük egyes szabályairól, valamint egyes szakmai tevékenységek gyakorlásána k feltételeiről Az Országgyűlés a társasházi és a lakásszövetkezeti tulajdon létesítése, biztonságos fenntartása, szakszerű működése, a tulajdonosok és a lakásszövetkezeti tagok érdekeinek érvényesítése, tovább á a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó a bérl ői biztonságot és a polgári jogi alapelveket szem előtt tartó szabályok egyszerűsítése és áttekinthetőbbé tétele, illetőleg a szakszerű ingatlan-, és társasházkezelés, valamint az ingatlanok adás-vételének, bérbeadásának közvetítésével kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében a következő törvényt alkotja : A törvény hatálya 1. (1) A törvény hatálya kiterjed a társasház, valamint a lakásszövetkezet alapítására, fenntartására, szervezetére, működésére, a tulajdonosok jogaira és kötelezettségeire, valamint a lakásszövetkezet és tagjai közötti jogviszonyra, a lakásszövetkezet gazdálkodásának alapvet ő szabályaira, a szervezeti átalakulásokra és a lakásszövetkezet megsz űnésére, továbbá a lakásszövetkezeti érdekképviselet külön szabályaira. (2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni minden lakás ideértve a nyugdíjasházban, garzonházban, a szobabérl ők házában (a továbbiakban együtt: otthonház) lévő lakást, illetőleg lakrészt, az átmeneti lakást és a szükséglakást is és minden nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletére, az elidegenítésük egyes szabályaira, a felek eltér ő megállapodásának hiánya esetén a külállam tulajdonában lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletére, valamint a társasházkezelés, az ingatlankezelés, az ingatlanközvetítés, az ingatlanvagyon-értékelés é s közvetítés szakmai tevékenységek gyakorlásának feltételeire. (3) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban : Ptk.) rendelkezései az irányadóak. ELSŐ RÉSZ A társasház I. Fejezet ALAP VETŐ RENDELKEZÉSEK 1

2 A társasháztulajdon 2. (1) Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy önálló nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külö n tulajdonába kerül (a továbbiakban : társasház). Az épülethez tartozó földrészlet, továbbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg lakás - különösen: a gondnoki (házfelügyelői) lakás - a tulajdonostársak közös tulajdonáb a kerül. (2) Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közö s tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgál ó helyiségen belül van. (3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illet i meg. 3. (1) A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész a külön tulajdonba tartozó lakás, nem laká s céljára szolgáló helyiség alkotórészét képezi, azzal együtt min ősül önálló ingatlantulajdonnak. (2) A közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillet ő tulajdoni hányad és a lakásra, a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog - az e törvényben meghatározott esetek kivételével - egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhet ő meg. 4. (1) A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban : közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése sorá n jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhet ő, gyakorolja a közö s tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekv őképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan. (2) A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték - szerint felelnek a z egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint. 5. (1) A lakásra vonatkozó rendelkezéseket - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - megfelelően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségre. (2) E törvény rendelkezéseit megfelel ően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgál ó helyiségekb ől álló minden egyéb épületre, amelyben a nem lakás céljára szolgáló egyes helyiségek a tulajdonostársak külön tulajdonában, más részei a tulajdonostársak közös tulajdonában vannak. A társasház alapítása, alapító okira t 6. (1) Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha az megfelel a 2. (1 ) bekezdésében meghatározott műszaki követelményeknek. (2) A társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa, min t egyszemélyi alapító, alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet. (3) Az alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra, illet őleg a külön tulajdonban álló ne m lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára el ővásárlási, el őbérleti jog létesíthet ő. (4) A (3) bekezdés szerinti el ővásárlási, előbérleti jogot megel őzi e törvénynek, valamint az e törvény felhatalmazásán alapuló külön jogszabályoknak az önkormányzati, illet őleg az állami tulajdonú lakás, és nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadására, továbbá az elidegenítésér e vonatkozó eltérő rendelkezése. 2

3 (5) Az alapításhoz a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése i s szükséges. Az alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni. 7. A társasháztulajdon földrészletre való feljegyzésének vagy meglevő épületre való bejegyzésének feltétele, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogokat töröljék, vagy a z érdekeltek megegyezzenek abban, hogy azok a társasházzá történ ő átalakítás után mely ingatlanokat fogják terhelni. 8. (1) Társasház felépítendő épületre úgy alapítható, hogy az épület engedélyezési záradékka l ellátott tervrajzának megfelelően a földrészlet tulajdonosa vagy valamennyi tulajdonostársa a z alapítási szándékot alapító okiratba foglalja, és az előzetes alapítás tényét az ingatlannyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik. (2) A feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez. (3) A feljegyzett alapítást követ ően a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzése a jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély alapján kérhet ő. Ha a használatbavételi engedély eltér a z építési engedélytől, a bejegyzés feltétele, hogy a változás szerint az alapító okiratot 60 napon belü l módosítják és a szintenkénti alaprajzot a módosított alapító okirathoz csatolják. 9. (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostár s kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja. (2) Több épületb ől álló társasház esetén az egy vagy több épületben lev ő lakások tulajdonosainak tulajdoni hányad szerinti többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét. (3) A keresetlevélhez mellékelni kell az alapító okirat, illet őleg az alapító okiratok tervezetét és a szükséges hatósági engedélyt. 10. Az alapító okiratban meg kell határozni : a) a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, b) a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletb ől az egyes tulajdonostársakat megillet ő - a külön tulajdonba kerül ő lakáshoz tartozó - tulajdoni hányadot és eze k meghatározásának módját, c) a közös tulajdonba kerül ő épületrészek, épületberendezések és vagyontárgyak felsorolását, d) az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt, e) a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társashá z megjelöléssel együtt. 11. Az alapító okiratot és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belü l jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az alapító okirat módosítása 12. (1) Az alapító okirat módosításához - ha e törvény másként nem rendelkezik - valamenny i tulajdonostárs hozzájárulása szükséges ; a változást be kell jelenteni a földhivatalnak. (2) A 2. (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közössé g gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya b ővíthető. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legaláb b kétharmados többségével rendelkez ő tulajdonostársak igenl ő szavazatával dönthet az 3

4 elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdon i hányadok megállapításáról. A közgy űlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat. (3) A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos a (2) bekezdésben említett elidegenítés jogá t abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak össze s tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képvisel ő (intézőbizottság elnöke) részére a határozat meghozatalától számított 60 napon belül történ ő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal. (4) A (3) bekezdésben említett közgyűlési határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat, ha az abban meghatározott határid őn belül a kisebbségben maradt tulajdonostársak írásbeli nyilatkozatot nem tesznek, vagy nyilatkozatuk szerint a keresetindítás jogával nem kívánnak élni. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdon i hányadok megállapításáról. (5) A (2)-(3) bekezdések szerinti határozatot közokiratba vagy ügyvéd jogkörén belü l jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. (6) A közgyűlés határozata alapján ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglev ő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti. A kereseti kérelemhez mellékelni kell az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó, az építési hatósá g által engedélyezett építési tervet. Alakuló közgy űlés 13. (1) Az alakuló közgyűlés határoz a társasház közös képvisel őjének vagy - a közös képvisel ő helyett - intéz őbizottsága elnökének és tagjainak, továbbá szükség esetén a számvizsgáló bizottsá g tagjainak megválasztásáról, valamint a bankszámla megnyitásáról. (2) Az alakuló közgyűlést bármely tulajdonostárs vagy az építtető hívhatja össze. (3) Az alakuló közgyűlést az alapító okirat aláírását követ ő hatvan napon belül meg kell tartani. Ezt követően a tulajdonostársak - a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba történ ő bejegyzésétő l függően - gyakorolhatják azokat a jogokat és viselhetik azokat a terheket, amelyek a közösséget megilletik és terhelik. A szervezeti-működési szabályzat 14. (1) A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költsé g viselésének szabályait a közösség szervezeti-m űködési szabályzatában kell megállapítani. (2) A szervezeti-működési szabályzatnak - e törvény keretei között - tartalmaznia kell : a) a tulajdonostárs külön tulajdonának használatára, hasznosítására, a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díjának elszámolására és megfizetésére, b) a közös tulajdon fenntartására, ezen belü l - a közös költség viselésére és a költséghátralékok megfizetésére, - felújítási alap képzése esetén az alap felhasználására, c) a társasházi lakóépület házirendjére, d) a közgyűlés, illetőleg a részközgyűlés hatáskörére és eljárására, 4

5 e) a közös képvisel ő vagy az intézőbizottság elnöke és tagjai hatáskörére és feladataira, fi a számvizsgáló bizottság, ennek hiányában a közösség ellenőrzési jogkörére, feladataira vonatkozó részletes szabályokat. (3) A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és m űködésére az e törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgy űlésre, a közös képviselőre, illet őleg az íntéz őbízottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közö s tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 15. (1) A szervezeti-működési szabályzatot a közösség az alakuló közgy űlésen - de legkés őbb az azt követ ő hatvan napon belül megtartott közgyűlésen - az összes tulajdoni hányad szerint i legalább egyszer ű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben említett határozat úgy is meghozható, hogy a közös képvisel ő vagy az intéz őbizottság elnöke felhívására az írásbeli határozati javaslatról a tulajdonostársak írásba n szavaznak. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képvisel ő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követ ő nyolc napon belül - köteles a tulajdonostársakkal írásban közölni. (3) A szervezeti-működési szabályzat tervezetét, a közgy űlés megtartását, illetőleg az írásbeli szavazásra kitűzött határidőt megel őző tizenöt munkanappal korábban a tulajdonostársak részér e meg kell küldeni. (4) Ha a (2) bekezdésben említett írásbeli szavazás eredménytelen, vagy a tulajdoni hányad 1/10 - ével rendelkező tulajdonostársak azonos tárgykörben módosító javaslatot tesznek, a közö s képvisel ő vagy az intézőbizottság elnöke az (1) bekezdésben előírt határidőn belül a közgyűlést köteles összehívni. 16. A közösség - a 15. -ban meghatározottak szerint - a szervezeti-működési szabályzatot bármikor módosíthatja. A szervezeti-m űködési szabályzatot, illet őleg annak módosítását az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni. A társasház szerveinek törvényességi felügyelete 17. (1) A társasház szerveinek, e szervek működésének törvényességi felügyeletét az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint látja el. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. (2) A bíróság az ügyész keresete alapján : a) megsemmisítheti a közgyűlés törvénysért ő határozatát, és szükség szerint új határoza t hozatalát rendelheti el ; b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a társasház közgy űlését; c) ha a társasház működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ellen őrzésre felügyelőbiztost rendelhet ki. II. Fejeze t JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A TÁRSASHÁZBAN A külön tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek 18. A tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a haszno k szedése és a rendelkezés joga; a tulajdonostárs e jogait azonban nem gyakorolhatja a több i tulajdonostárs joga és törvényes érdeke sérelmével. 5

6 19. (1) A szervezeti-működési szabályzat meghatározza a külön tulajdonban lévő lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának szabályait a lakóépület céljának, működésének megfelel ően. (2) A szervezeti-működési szabályzatban a lakás egészének, vagy egy részének a nem lakás céljára történő használatára, hasznosítására, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségbe n folytatható tevékenység feltételeire megállapított szabályok - a használat jogcímét ől függetlenül - a mindenkori használó tekintetében irányadóak. 20. (1) Lakóépület esetén a társasház közgy űlése megtilthatja a külön tulajdonban lév ő nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, ha az a társasház működését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná. (2) Ha a lakóépületben lév ő nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használat a jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, az engedély akko r adható ki, ha a hatóság felhívására tizenöt munkanapon belül a közgy űlés nem hozott tiltó határozatot. (3) A hatóság a (2) bekezdésben említett felhívást a tényállás megállapítása érdekében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló külön törvény rendelkezéseinek alkalmazásával a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke részére kötele s megküldeni. Ha a társasház közös képvisel ővel vagy intézőbizottsággal nem rendelkezik, illet őleg a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) neve, elérhetősége a helyszínen sem tisztázható, a felhívást valamennyi tulajdonostársnak a közgyűlés összehívása céljából meg kell küldeni. (4) A közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használatához a lakhatá s nyugalma - így különösen: a zaj- és rezgésvédelem, illet őleg a lakókörnyezetet veszélyeztet ő má s tevékenység megel őzése érdekében az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló határozatot is hozhat. 21. (1) A közösség a 20. (1) és (4) bekezdésében említett közgy űlési határozatot az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszer ű szavazattöbbséggel állapítja meg. A szervezeti - működési szabályzat el őírhatja, hogy a határozat érvényességéhez a közvetlenül érintett szomszédo s tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmadának igenl ő szavazata is szükséges. (2) A közös képvisel ő vagy az intézőbizottság elnöke felhívására a határozati javaslatról a tulajdonostársak - a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott részletes szabályoknak megfelelően - írásban is szavazhatnak. (3) Az írásbeli szavazás eredményét a közös képvisel ő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni. 22. (1) A tulajdonostárs köteles : a) fenntartani a külön tulajdonában álló lakást, b) lehetővé tenni és t űrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közö s tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellen őrzés, a rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas id őben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül, c) a szükséges intézkedést megtenni ahhoz, hogy a vele együtt lakó személy, valamint az, akinek lakása használatát átengedte, betartsa a b) pont, és a 18. rendelkezéseit, d) a lakásában tervezett építkezésről értesíteni a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét. (2) A közösség köteles megtéríteni az (1) bekezdés b) pontja szerinti beavatkozással okozott kárt. 6

7 23. (1) Az építtető tulajdonostárs az épület biztonságának, állékonyságának meg őrzése érdekében a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az alapító okirato t nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelöl t épületberendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés m űszaki állapotának megváltozásával jár együtt, köteles az ilyen munkával közvetlenül érintet t tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájárul ó nyilatkozatát beszerezni. (2) Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkü l jogosult a lakásában tervezett olyan építkezés elvégzésére, amely miatt az alapító okiratot nem kel l módosítani és az (1) bekezdésben említett körülmények nem állnak fenn. (3) Ha a (2) bekezdésben említett - az építésügyi hatóság joger ős és végrehajtható építés i engedélye alapján elvégzett - munka olyan lakás-megosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányad a változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja. (4) A közgyűlés (3) bekezdésben említett határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésr e alkalmas okirat. A változás ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésének feltétele, hogy az építtető tulajdonostárs az építésügyi hatóság joger ős és végrehajtható használatbavételi engedélyét az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolja. 24. (1) A szervezeti-működési szabályzat el őírhatja, hogy a tulajdonostárs köteles a közö s képvisel őnek vagy az intéz őbizottság elnökének bejelenteni : a) külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást, b) lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthet ő személyes adatát, illetőleg a jogi személy nyilvános adatát, c) a külön tulajdonát bérl ő, használó személy (a továbbiakban : bérl ő) b) pontnak megfelelő adatát, d) a külön tulajdonában lakó személyek számát, e) haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvez ő személy nevét. (2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban említett adatok bejelentése akkor írható el ő, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás díja a bérlőt terheli, vagy azt a bentlakó személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani. A tulajdonostár s köteles a bérlőt a rá vonatkozó adat bejelentéséről - ha erre vonatkozóan a szervezeti-működés i szabályzat kötelezést tartalmaz - tájékoztatni. (3) Ha a (2) bekezdésben említett esetben a bérl ő - írásbeli felszólítás ellenére - a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintet t tulajdonostársnak helytállási kötelezettsége áll fenn. A bérl ő írásbeli felszólítására, illet őleg a hátralék megfizetésére vonatkozó részletes el őírásokat a szervezeti-működési szabályzatban kel l megállapítani. (4) A szervezeti-működési szabályzat az (1) bekezdésben említett bejelentés megtételére a birtokbavételt, illet őleg a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követ ő nap közötti határidőt állapíthat meg. (5) A közös képvisel ő, illetőleg az intézőbizottság elnöke felhatalmazást kap arra, hogy az (1 ) bekezdésben említett adatokról nyilvántartást vezessen. A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, a központi f űtés- és melegvíz-szolgáltatója, valamint a bíróság részére adhat tájékoztatást. (6) Ha a tulajdonostárs vagy a volt tulajdonostárs, illet őleg a bérl ő vagy a volt bérlő a közös költség tartozását, illetőleg a közüzemi szolgáltatásra, a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatásra fennálló díjtartozását kiegyenlítette, a közös képviselő (az intéz őbizottság elnöke) a részére bejelentett és a tartozással összefügg ő adatot haladéktalanul köteles törölni. 7

8 A közös tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettsége k 25. (1) Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét. (2) A közgyűlés a birtoklás, használat és hasznosítás módját meghatározhatja. 26. (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgál ó helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás ( a továbbiakban együtt : közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-m űködési szabályzat másképp nem rendelkezik. (2) A szervezeti-m űködési szabályzatban kell meghatározni : a) a közös költség tulajdoni hányadtól eltér ő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját, b) a külön tulajdonon belül nem mérhet ő közüzemi és más szolgáltatások díja tekintetében az egyes szolgáltatásokra vonatkozó külön jogszabályok alapján történ ő elszámolás és a megfizeté s szabályait, c) a közösköltség-hátralék megfizetése érdekében a közös képvisel őnek vagy az intéz őbizottság elnökének az adós tulajdonostárs határid ő megjelölésével történ ő felszólításával, továbbá - ha a felszólítás eredménytelen - a bírósági fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezésével é s bírósági végrehajtásával, valamint az e törvény rendelkezései szerinti felhatalmazása esetén a jelzálogjog bejegyzése és annak törlése iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos feladatait, d) felújítási alap képzésének elhatározása esetén - a külön jogszabályban meghatározott legkiseb b mérték figyelembevételével - a hozzájárulás mértékét, valamint az alap felhasználásának szabályait. A társasházi lakóépület házirendje 27. (1) A szervezeti-működési szabályzatban meg kell határozni a külön tulajdonon belüli építési-szerelési munka, és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgál ó szabályait (a továbbiakban : házirend); e szabályok nem lehetnek ellentétesek az építésre, illetőleg a zajszint határértékére a lakóépület tekintetében irányadó külön jogszabályok rendelkezéseivel. (2) A közösség a házirendben meghatározza a közös tulajdonban lévő épületrészek, területek é s helyiségek használatára vonatkozó részletes szabályokat is. (3) A házirend szabályait a használat jogcímét ől függetlenül a külön tulajdon mindenkori használója köteles betartani. III. Fejezet A TÁRSASHÁZ SZERVEZETE Általános rendelkezések 28. (1) A közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgy űlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet. (2) A közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. Abban a társasházban, amelyben huszonöt lakásnál több lakás van, a közösség gazdálkodásána k ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani. (3) A legalább egy elnökb ől és két tagból álló intézőbizottságot, illetőleg a számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk ; az intéz őbizottság elnökének jogállása és felel őssége azonos a közös képvisel ő e törvényben meghatározott jogállásával és felel ősségével. 8

9 (4) A számvizsgáló bizottság elnökének, illet őleg tagjának feladatait az érintett tulajdonostár s írásbeli hozzájárulásával a lakásban életvitelszer űen bentlakó haszonélvező is elláthatja. A közgyűlés 29. (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz : a) az alapító okirat módosításáról, és a társasháztulajdon megszüntetéséről, b) a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásáról, c) a közösséget terhel ő kötelezettségek vállalásáról, d) a közös képvisel őnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról, e) a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának elfogadásáról, valamint a közös képvisel ő, vagy az intéz őbizottság részére a jóváhagyás megadásáról, fi a közös képvisel ő (az intéz őbizottság elnöke, tagja), illetőleg a számvízsgáló bizottság elnöke, tagja (az ellenőrzési feladatot ellátó tulajdonostárs, haszonélvező) ellen kártérítési pe r indításáról, illetőleg büntetőfeljelentés megtételéről, g) polgári jogi vita esetén permegel őző közvetít ői eljárás kezdeményezésér ő l, h) minden olyan ügyben, amelyet a szervezeti-m űködési szabályzat nem utal a közös képvisel ő vagy az intéz őbizottság, illet őleg a számvizsgáló bizottság hatáskörébe. (2) A közgy űlés határozatának szó szerint tartalmaznia kell a napirendi pont tárgyát, a megszavazott döntést, továbbá a teljesítés érdekében megszavazott feltételek esetén a határoza t végrehajtásának módját, illetőleg feltételeit. (3) A közgyűlés a közös képvisel őt, az intéző-, illetőleg a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti. A felmentett közös képviselő intézőbizottság esetén annak elnöke a közgyűlés határozata alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenébe n köteles az új közös képvisel ő (intéz őbizottság) megválasztásáig, de legfeljebb felmentésétől számított hatvanadik nap leteltéig ügyvivőként ellátni a közösség ügyeinek intézését. 30. (1) A közgyűlés a határozatával a legalább hat hónapnak megfelel ő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául, ha a közös képvisel őnek (az intézőbizottság elnökének) a 26. (2) bekezdés c) pontjában meghatározott a jelzálogjog bejegyzésének elrendelését megel őzően megtett intézkedései eredménytelenek. (2) A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. (3) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a hátralékos tulajdonostárs részére az e törvényben meghatározott jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével kézbesíteni kell. 31. A közös képvisel ő vagy az intézőbizottság elnöke a hátralékos tulajdonostárs külö n tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzáloggal való megterhelését - a közgyűlés összehívása nélkül - akkor rendelheti el, ha erre őt a szervezeti-m űködési szabályzat felhatalmazza. 32. (1) A jelzálogjog bejegyzésének elrendelésér ől szóló közgyűlési határozatot, illet őleg a közös képvisel ő vagy az intézőbizottság elnöke rendelkezését közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. 9

10 (2) A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhet ő. (3) Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös képvisel ő vagy az intézőbizottság elnöke a kiegyenlítést követ ő tizenöt napon belül köteles a jelzálog törléséhe z szükséges engedélyt kiadni ; az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. (4) A jelzálogjog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos költségek a hátralékos tulajdonostársa t terhelik. 33. (1) A közgyűlést a közös képviselő vagy az intéz őbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidej űleg a meghívó egy példányát a társasházban - jól látható helyen - ki kell függeszteni. (2) Sürgős esetet - így különösen : a közös tulajdonban álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztet ő helyzet kialakulását kivéve - az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés id őpontja előtt tizenöt nappal meg kell küldeni. (3) A tulajdonostárs által írásban meghatalmazott általános képvisel őt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni. Az általános, illetőleg az eseti meghatalmazásra egyebekben a Ptk aiban foglaltak az irányadók. 34. (1) A meghívónak tartalmaznia kell : a) a közgyűlés időpontját és helyét; b) a közgyűlés levezető elnöke, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyz őkönyvet hitelesít ő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra el őterjesztett napirendet; c) részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történ ő utalást ; d) a megismételt közgy űlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást. (2) A közgy űlés levezető elnökének és a közgyűlési jegyz őkönyv vezetőjének ugyanaz a személy is megválasztható. (3) A meghirdetett napirendben nem szerepl ő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet. 35. (1) Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éve s elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott id őpontig, de legkésőbb május 31-éig meg kell tartani. (2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjel őlésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke legkés őbb tizenöt napon belül nem teljesíti, a számvizsgáló bizottság ezt követ ő nyolc napon belül, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott személy jogosult a közgy űlés összehívására. 36. (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. (2) A határozatképességet a közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő szavazást megelőzően a közgyűlés által megválasztott levezető elnök és a közgyűlési jegyz őkönyv vezetője állapítja meg. 37. (1) Ha a közgy űlés nem határozatképes, vagy a levezető elnök a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani. (2) A megismételt közgy űlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos - a határozatképtelenné vált közgy űlés esetén a közgy űlés berekesztését 10

11 követ ően fennmaradó - napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető, ha a szervezeti-működési szabályzat ett ől eltérően nem rendelkezik. (3) A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes ; ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni azzal, hogy ahol e törvény a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított meghatározott arányát követeli meg a határozat elfogadásához, ennek hiányában a kérdésben határozat nem hozható. 38. (1) A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazat i jog. (2) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a megismételt közgy űlés a határozatát a jelen lev ő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszer ű szavazattöbbségével hozza meg. (3) A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhang ú határozata szükséges. 39. (1) A közgy űlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen : a) a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és a jegyzőkönyv hitelesítésér e megválasztott két tulajdonostárs nevét; b) a jelenléti ív alapján a megjelent tulajdonostársak nevét és tulajdoni hányadát, illet őleg a tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét ; c) a közgyűlés határozatképességének megállapítását; d) a tárgyalt napirendek összefoglalását ; e) a közgyűlés által meghozott határozatokat szó szerint és a szavazás eredményére vonatkoz ó adatokat. (2) A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyz őkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két tulajdonostárs hitelesíti. (3) A jegyz őkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról - a másolási költség megfizetésével - másolatot kérhet. (4) A közös képvisel őnek vagy az intéz őbizottság elnökének a közgyűlésen meghozott határozatokat a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül a társasházban jól láthat ó helyen ki kell függesztenie, továbbá ezzel egyidej űleg ha a szervezeti-működési szabályzat ilyen kötelezettséget el őír, azokról valamennyi tulajdonostársat írásban értesítenie kell. 40. (1) A 15. (2) bekezdésében és a 21. (2) bekezdésében meghatározott eseteken kívül má s közgyűlési határozat is meghozható írásban. Ebben az esetben a közgy űlési napirendre vonatkozóan a közös képvisel ő vagy az intézőbizottság elnöke felhívásához mellékelt írásbeli határozat i javaslatról ha számvizsgáló bizottság működik, írásbeli véleményének ismeretében - a tulajdonostársak írásban szavaznak. (2) Az írásbeli szavazásnak és az eredmény megállapításának részletes szabályait a szervezeti - működési szabályzatban kell meghatározni. (3) Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül köteles a tulajdonostársakkal írásban közölni. A részközgyűlés 41. (1) A szervezeti-működési szabályzat a közgyűlés megtartásának módját részközgy űlések formájában is meghatározhatja ; ebben az esetben megállapítja a részközgyűlési körzeteket. A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani. 11

12 (2) A szervezeti-működési szabályzat az elkülöníthet ő gazdálkodású épületrészekhez tartozó lakások tulajdonostársai tekintetében létesített részközgyűlést önálló döntési jogkörrel ruházhatja fe l az elkülöníthet ő gazdálkodás ügyében. Az elkülönített gazdálkodással összefüggő közös ügyek intézésére önálló közös képvisel ő vagy intézőbizottság választható. (3) A részközgy űlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelel ően alkalmazni. Közgyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata 42. (1) Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illet őleg a szervezeti - működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségéne k megállapítását a határozat meghozatalától írásbeli szavazás esetén a határozat írásbeli közlését ől számított hatvan napon belül. (2) A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokol t esetben felfüggesztheti. (3) E rendelkezéseit a közös képvisel őnek vagy az intéz őbizottság elnökének a 30. szerinti rendelkezésére is alkalmazni kell. Közös képviselő, illetőleg intézőbizottság 43. (1) A közös képvisel ő vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva köteles : a) a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azo k megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-m űködési szabályzat rendelkezéseinek, b) minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében, c) közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhel ő közös költséghez való hozzájárulás összegét és érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit. (2) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a közgy űlés határozata alapján az e törvény Negyedik Részében meghatározott társasház-kezel ői tevékenységet is elláthatja. Ebben az esetben szerződés tartalmazza a társasház-kezel ői tevékenységre vonatkozó feladatokat és a megállapodás szerinti díjazást. (3) A közös képvisel ő (az intézőbizottság elnöke) köteles megőrizni a földhivatalhoz benyújtott alapító okirat és szervezeti-működési szabályzat egy példányát. 44. (1) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) köteles a közgy űlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást (a továbbiakban: Közgyűlési Határozatok Könyve ) vezetni. (2) A Közgyűlési Határozatok Könyve - évenkénti bontásban - a hitelesített közgy űlési jegyzőkönyv alapján tartalmazza : a) a közgyűlés id őpontját, a napirendi pontokat, a határozatképesség arányát, b) a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen lév ő tulajdonostársak, illetőleg a tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadot t szavazatokat igen, nem, tartózkodott bontásban, c) a közgyűlési határozatok végrehajtásának módját és id őpontját, d) a közgyűlési határozatok végrehajtásának elmaradása esetén ennek indokát. (3) Ha a közösség a határozatot írásban hozta meg, a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban említet t adatokat az írásbeli szavazás alapján, értelemszerűen kell feltüntetni. 12

13 45. (1) A közös képvisel ő (az intézőbizottság elnöke) a külön tulajdont érint ő tulajdonosváltozás esetén - a szerz ődő felek kérésére, részükre - köteles a Közgy űlési Határozatok Könyvét, illet őleg az elidegenítéssel érintett ingatlanra vonatkozó határozatokat bemutatni. (2) A Közgyűlési Határozatok Könyvébe bármely tulajdonostárs betekinthet és a határozatokról - a másolási költség megfizetésével - másolatot kérhet. 46. (1) A közös képviselő (az intéz őbizottság elnöke) a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén - a tulajdonostárs kérésére - köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közösköltség-tartozásról. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kel l jelölni. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért fennálló felel ősségre a Ptk. szabályai az irányadóak. (2) A tulajdonostársnak az ingatlan per-, teher- és igénymentességér ől tett szavatosság i nyilatkozata a közösköltség-tartozás alól történ ő mentesség szavatolására kiterjed akkor is, ha a szerződés megkötése során a tartozás fennállásának kérdésében nem kéri a közös képviselő (az intéz őbizottság elnöke) e törvényben meghatározott nyilatkozatának megadását. 47. A közös képvisel ő, illet őleg az intézőbizottság a számviteli szabályok szerint évenként írásbeli költségvetési javaslatot készít, amely tartalmazza : a) a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat költségnemenként, b) a tervezett fenntartási munkákat az üzemeltetési, a karbantartási és a felújítási munkák szerint i bontásban, valamint c) a közös költséghez való hozzájárulás összegét a tulajdonostársak nevének feltüntetésével -, a külön tulajdonban lév ő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban. 48. (1) A számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján a közös képvisel ő, illetőleg az intézőbizottság éves írásban elkészített elszámolása tartalmazza : a) a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként és a közös költség megosztásának a szervezeti-működési szabályzatban megállapított szabálya szerinti bontásban, ezen belül az üzemeltetési kiadásokat, valamint a karbantartásokat és a felújításokat az elvégzett munkák részletezésében, b) a tervezett és tényleges bevételeket források szerint, ideértve a közösség javára még nem teljesített - lejárt - követelések részletezését és a behajtás érdekében megtett intézkedéseket is, c) az a)-b) pont különbségének záróegyenlegét a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve, d) a közösség tulajdonát képez ő vagyontárgyak tárgyieszköz leltárát, e) a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelő kötelezettségeket, tovább á fi a közös költségekhez való hozzájárulás el őírását és teljesítését - a tulajdonostársak nevéne k feltüntetésével -, a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerint i bontásban. (2) Az éves elszámolás elfogadása esetén a közgyűlés a közös képviselő, illetőleg az intéz őbizottság tárgyévi ügykezel ő tevékenységét jóváhagyja. A jóváhagyás nem jelenti az esetleges kártérítési igényről történő lemondást. (3) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) - ha a közgyűlés e megbízatása alól felmenti - köteles az új közös képvisel ő (az intézőbizottság új elnöke) részére a megválasztásától számítot t harminc napon belül írásbeli jegyz őkönyv alapján, a társasházra vonatkozó összes iratot, az erről szóló teljességi nyilatkozattal együtt, átadni. 49. (1) Nem lehet közös képvisel ő vagy az intézőbizottság elnöke, tagja : a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, amíg a büntetett el őélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, b) akit ilyen tevékenység gyakorlásától joger ős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltó ítélet hatály a alatt, 13

14 c) az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illet őleg amely ilye n tevékenységével összefügg ően keletkezett, jogerő sen megállapított fizetési kötelezettségéne k nem tett eleget, d) akit a bíróság cselekv őképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett. (2) A közös képviselő vagy az intéz őbizottság elnöke, tagja, illet őleg az egyéni vállalkozó - ha a közgy űlés így határozott - köteles a részére kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt, illet őleg a közös képviselet ellátásával, a társasház-kezelői tevékenység végzésével kapcsolatos nemleges köztartozásról, valamint a székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes első fokú bíróságtól a végrehajtásra átadott tartozás alóli mentességr ől szóló igazolásokat a közgy űlés határozatában megjelölt határidőig beszerezni, és azt a közgyűlés határozata alapján ezzel megbízott személy részére bemutatni. (3) A gazdasági társaság vezetője a részére kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt, illet őleg a gazdasági társaság képviselője a gazdasági társaság részére kiállított nemleges köztartozásról szóló igazolásokat - a közgyűlés (2) bekezdésben említett határozatának megfelelően - köteles beszerezn i és bemutatni. 50. A közös képvisel ő, illetőleg az intéz őbizottság elnöke jogosult a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság el őtt is. E jogkörének korlátozása harmadik személlyel szembe n hatálytalan. A számvizsgáló bizottság 51. (1) A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva : a) bármikor ellenőrizheti a közös képviselő, illetőleg az intéz őbizottság ügyintézését, havonként ellen őrzi a közösség pénzforgalmát, b) véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a költségvetést és az elszámolást, valamint a szervezeti-működési szabályzat által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat, c)javaslatot tesz a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke és tagjai díjazására, d) összehívja a közgy űlést, ha a közös képviselő vagy az intéz őbizottság elnöke az erre vonatkoz ó kötelességének nem tesz eleget. (2) A bizottság elnöke és tagjai tekintetében a 49. rendelkezései megfelel ően irányadók. (3) A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét ; döntéseit szótöbbséggel hozza meg. (4) A számvizsgáló bizottsággal nem rendelkező társasház közösségének ellen őrzési jogkörét és feladatait a szervezeti-működési szabályzatban az (1) bekezdés rendelkezéseine k figyelembevételével kell megállapítani ; a szabályzat el őírhatja, hogy e feladatokat évente a közgy űlés határozatával felhatalmazott tulajdonostárs, vagy a 28. (4) bekezdés rendelkezése alapján felhatalmazott haszonélvez ő látja el. MÁSODIK RÉSZ A lakásszövetkezetek 52. A lakásszövetkezetre az e törvény Els ő Rész II.-III. Fejezetében meghatározott rendelkezéseket az e törvény Második Részében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ha a Második Rész eltérően nem rendelkezik, az Els ő Rész II-III. Fejezetében, továbbá az e Fejezeteken belü l meghatározott 19. (2) bekezdésében, aiban, 33. (3) bekezdésében, 36. (2 ) bekezdésében és 39. (1)-(3) bekezdéseiben említett szervezeti-működési szabályzat helyett alapszabályt, közös képviselő (intéz őbizottság elnöke) helyett az igazgatóság elnökét 14

15 (igazgatóságot) vagy ügyvezető elnököt (ügyvezető igazgatót), a tulajdonostárs helyett együttesen a tag és a nem tag tulajdonost, illet őleg az állandó vagy az időleges használati jog jogosultját kell érteni. IV. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A lakásszövetkezet fogalm a 53. (1) A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkod ó szervezet. A lakásszövetkezet jogi személy. (2) A lakásszövetkezetnek természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel ne m rendelkez ő gazdasági társaságok lehetnek a tagjai. Külföldi személy akkor lehet a lakásszövetkezet tagja, ha a lakás tulajdonjogát, vagy az állandó, illet őleg az időleges használati jogot megszerezte. (3) E törvény alkalmazása szempontjából lakásszövetkezet : a lakás, a nyugdíjasházi, az üdül ő, a személygépkocsi-tároló, a m űhely, vagy üzlethelyiség-építő és -fenntartó szövetkezet (a továbbiakban együtt : lakásszövetkezet). (4) E törvénynek a lakásszövetkezetekre és az ilyen épületekben lévő lakásokra vonatkozó rendelkezéseit - ha a törvény másként nem rendelkezik - a nyugdíjasházakra, a bennük lévő lakásokra, illetőleg az üdül ő, a személygépkocsi-tároló, illet őleg a műhely, vagy üzlethelyisé g építését és fenntartását végz ő szövetkezetekre és az ilyen épületekben lév ő önálló nem lakás céljár a szolgáló helyiségekre is megfelel ően alkalmazni kell. (5) A lakásszövetkezet tevékenységét a saját részére, tagjai, továbbá a nem tag tulajdonoso k részére végzi, amellyel kapcsolatban nyereségszerzésre nem törekszik. (6) A lakásszövetkezet a tevékenységének ellátása céljából - e törvény rendelkezéseine k figyelembevételével - vállalkozási tevékenységet is folytathat. A lakásszövetkezet által üzletszer űen végzett társasházkezelői, illetőleg ingatlankezelői tevékenység gyakorlásának feltételeire az e törvény Negyedik Részében meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell. A lakásszövetkezet alapítása, alakuló közgy űlés 54. (1) A lakásszövetkezet alapítását legalább hét alapító tag esetén, valamennyi alapító ta g részvételével tartott alakuló közgy űlés határozza el. Az alakuló közgyűlést bármely alapító tag, illetőleg az építtető hívhatja össze. (2) Az alakuló közgyűlés : a) dönt a lakásszövetkezet megalakulásáról ; b) elfogadja a lakásszövetkezet alapszabályát ; c) megválasztja a lakásszövetkezet igazgatóságát és a felügyel őbizottságot, illet őleg e szervek tisztségviselőit ; d) elfogadja az alapító vagyon összegét, illet őleg megállapítja a tagok építéssel és fenntartássa l kapcsolatos befizetéseinek feltételeit ; e) dönt az alakuló közgyűlésig a lakásszövetkezet javára megkötött szerz ődések jóváhagyásáról. (3) Az alakuló közgyűlés a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, az alapszabály elfogadásához azonban az alapító tagok szavazatainak kétharmados szótöbbsége szükséges. (4) Az alakuló közgyűlésről jegyz őkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezet ő ír alá, és a közgyűlésen erre megválasztott két lakásszövetkezeti tag aláírásával hitelesíti. (5) A lakásszövetkezet alapításához a lakásszövetkezetnek a cégnyilvántartásba e törvén y rendelkezései szerint történő bejegyzése is szükséges. 15

16 Az alapszabály 55. (1) Az alapszabály a lakásszövetkezet alapításának, továbbá a szervezetének, m űködésének és gazdálkodásának alapokmánya; tartalmát a lakásszövetkezet tagsága a lakásszövetkezet céljait é s adottságait figyelembe véve állapítja meg. (2) Az alapszabálynak tartalmaznia kell : a) a lakásszövetkezet nevét, székhelyét, tevékenységének célját és tevékenységi körét ; b) a lakásszövetkezet szervezetére és szerveinek m űködésére vonatkozó szabályokat ; c) a lakásszövetkezet testületi szerveinek hatáskörét, feladatait, tagjainak számát; d) a lakásszövetkezet tisztségvisel őit, a feladatuk ellátásához szükséges szakmai követelményeket, a megbízatásuk időtartamát, ideértve az időközi megválasztásra vonatkozó eljárási szabályokat és a megbízatás id őtartamát is ; e) a tisztségviselővel szemben felmerül ő kizáró okot, vagy a tisztség betöltésével összeférhetetlen körülmény megszüntetésére, illetőleg megszűnésére vonatkozó igazolás módját ; fi a lakásszövetkezet képviseletének részletes szabályait ; g) a közgy űlés, illet őleg - ha az alapszabály el őírja - a részközgyűlés, a küldöttgyűlé s összehívásának módját, hatáskörét és eljárásának szabályait ; h) az írásbeli szavazás lehetősége esetén annak napirendjeit, az eljárás részletes szabályait, a szavazás eredményér ől történő tájékoztatás módját és a határozat közlésének határidejét ; i) a tagok jogait és kötelezettségeit ; j) az építési, illetőleg a fenntartási költségek viselésének és felosztásának módját ; k) a költséghátralék megfizetése érdekében az igazgatóság feladatait ; 1) a tagfelvételi, és a tagsági viszony megsz űnésére vonatkozó ügyekben, ha azokról nem a közgyűlés dönt, az eljárásra illetékes testületet és az eljárás szabályait ; m) a használati jog gyakorlásának és átruházásának feltételeit ; n) az állandó, illet őleg időleges használati jog megszerzéséhez szükséges vagyoni hozzájárulás mértékét és megfizetésének módját ; o) a tagsági viszony megszűnése esetén a volt taggal, örökösével való elszámolás módját é s határidejét; p) a lakásszövetkezeti lakóépület házirendjét ; q) az alapszabályon kívül más a lakásszövetkezet saját, és vállalkozási tevékenységének ellátását segítő bels ő szabályzat megalkotásának lehetőségét, megnevezését és tárgyát, illetőleg a megalkotására jogosult testület megjelölését ; r) törvény által előírt egyéb adatot, jogot, tényt; s) a közgyűlés által szükségesnek tartott kérdéseket. (3) Ha az alapszabály másként nem rendelkezik, a (2) bekezdés j) pontjában említett költségek felosztása során a lakások teljes alapterületének nagysága az irányadó. (4) Ha az alapszabály a lakásszövetkezet m űködésének időtartamáról nem rendelkezik, a lakásszövetkezet határozatlan id őre alakul meg. (5) A közgyűlés az alapszabályt - a jelenlév ők szavazatának kétharmados többségével - bármiko r módosíthatja. Az alapszabályt és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belü l jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A lakásszövetkezet nyilvántartásba vétele 56. (1) A lakásszövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított harminc napo n belül - bejegyzés és közzététel céljából - be kell jelenteni a cégnyilvántartást vezető bíróságnak (a továbbiakban: cégbíróság). 16

17 (2) A Lakásszövetkezet - a cégeljárásról szóló jogszabályokban meghatározott feltételek szerint - a cégnyilvántartásba történ ő bejegyzéssel jön létre. A lakásszövetkezetet a székhelye szerint illetéke s cégbíróság veszi nyilvántartásba. (3) Ha a cégbíróság a lakásszövetkezet bejegyzési kérelmét joger ősen elutasítja, a lakásszövetkezet köteles a tevékenységét megszüntetni. A tagok az alakuló közgy űléstől a tevékenység megszüntetéséig terjedő időszakra vonatkozóan kötelesek egymással elszámolni. 57. (1) Azok, akik a cégbejegyzés megtörténte el őtt a saját nevükben, de a lakásszövetkezet javára eljártak, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a vállalt kötelezettségekért. A felel ősség kizárása vagy korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan. (2) A cégbejegyzést megel őzően az (1) bekezdés szerint vállalt kötelezettségekért fennálló felel ősség megszűnik, ha a lakásszövetkezet közgy űlése a szerződést utólag jóváhagyja. 58. A lakásszövetkezet létrejöttének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni ; az alapszabályt az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolni kell. A lakásszövetkezet képviselete 59. (1) A lakásszövetkezetet az igazgatóság elnöke vagy az - igazgatóság helyett megválasztot t - ügyvezető elnök, vagy az igazgatóság alkalmazásában álló ügyvezető igazgató, vagy a közgyűlé s által képviseleti joggal felruházott igazgatósági tag képviseli ; e jogkörük harmadik személyekke l szemben érvényesen nem korlátozható. Más tag illet őleg alkalmazott a képviseleti jogga l rendelkező tisztségvisel ő írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a lakásszövetkezetet ; ebben az esetben legalább két tag illet őleg alkalmazott együttes felhatalmazása szükséges. (2) A cégjegyzési jog az (1) bekezdésben meghatározottak szerint a cég szervezeti képviseletével rendelkező tisztségviselőt illeti meg. A tisztségvisel ő cégjegyzési joga önálló ; más tagot illetőleg alkalmazottat az együttes cégjegyzés joga illeti meg. A lakásszövetkezet törvényességi felügyelete 60. A lakásszövetkezet törvényességi felügyeletét a lakásszövetkezet székhelye szerint illetéke s cégbíróság látja el a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló külö n törvény rendelkezései szerint. Lakásszövetkezeti határozatok bírósági felülvizsgálat a 61. (1) A lakásszövetkezet bármely tagja és nem tag tulajdonosa, illet őleg az állandó (időleges) használati jog jogosultja kérheti a bíróságtól a lakásszövetkezet, illet őleg annak szervei által hozott olyan határozat hatályon kívül helyezését, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a lakásszövetkezet alapszabályába vagy más belső szabályzatába ütközik. Ez a jog, érvényesen ne m zárható ki. (2) A jogsértő határozat megtámadására irányuló keresetet a határozat közlését ől számított hatvan napon belül lehet a lakásszövetkezet ellen megindítani. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. (3) Az alapszabály kötelez ővé teheti, hogy a jogsértő határozattal érintett tag a sérelmet - perindítás előtt - a felügyelőbizottságnak bejelentse; a bejelentés alapján a felügyelőbizottság a bírósági eljárás elkerülése érdekében - feladatkörében - köteles a szükséges intézkedéseke t megtenni. 62. Ha a közgyűlés határozata a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely ta g vagy nem tag tulajdonos, illetőleg az állandó (időleges) használati jog jogosultja a 42. megfelel ő 17

18 alkalmazásával keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapításá t Ebben az esetben a 61. (3) bekezdés rendelkezéseit is alkalmazni kell. V. Fejezet TULAJDONI ÉS HASZNÁLATI VISZONYOK A LAKÁSSZÖVETKEZETBEN 63. (1) A lakásszövetkezetben a lakások a tagok (a nem tag tulajdonosok), vagy a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. (2) Ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, a z épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központ i berendezések, a házfelügyel ői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló má s létesítmények (iroda, m űhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. Az olyan létesítmény, amely nem szolgálja a lakásszövetkezet célját így különösen a gépkocsi - tároló a tag vagy a nem tag tulajdonos tulajdonában is állhat. 64. (1) A lakások - ha az alapszabály így rendelkezik - a lakásszövetkezet tulajdonában i s állhatnak. A tagot ilyen esetben meghatározott lakás állandó használatának a joga illeti meg. (2) A tag a lakást maga használhatja, hasznosíthatja, illetve a használat jogát átruházhatja. A hasznosítás, illetőleg a használati jog átruházásának feltételeit az alapszabályban kell meghatározni. (3) Az állandó használat jogának visszterhes átruházása esetén a lakásszövetkezetet az el ővásárlásra vonatkozó szabályok szerinti jog illeti meg. A lakásszövetkezet e jogát maga gyakorolja, vagy erre valamely tagját jelölheti ki. (4) Ha a lakásszövetkezet nem él a (3) bekezdésben említett jogával, a tag használati jogát olyan személyre ruházhatja át, aki a tagsági feltételeknek megfelel. Az ilyen személy tagfelvételi kérelm e nem utasítható el. (5) A tag halála, illetőleg a nem természetes személy tag megszűnése esetén a használati jog tekintetében jogutódlásnak van helye. VI. Fejezet A LAKÁSSZÖVETKEZET SZERVEZETE A közgyűlés 65. (1) A közgyűlés hatáskörébe tartozik : a) az alapszabály megállapítása, módosítása ; b) az igazgatóság tagjainak és elnökének, illetőleg az ügyvezető elnöknek a megválasztása, felmentése ; c) a felügyel őbizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése, vagy a feladatuka t ellátó más személy megbízatása, felmentése ; d) a tisztségviselők díjazásának megállapítása ; e) a beszámoló és a tárgyévi költségvetés (költségelőirányzat) elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illet őleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről; f) a lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának és a lakásszövetkezet megsz űnésének elhatározása ; g) a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása ; 18

19 h) a 63. (2) bekezdésében említett épületrészek használata, hasznosítása módjána k megváltoztatása, és a lakásszövetkezet célját nem szolgáló más létesítményben folytathat ó tevékenység - lakhatás nyugalmát - szolgáló feltételének meghatározása ; t) döntés a lakásszövetkezeti érdek-képviseleti szövetségbe történ ő belépésről, illetőleg az abbó l történő kilépésről; j) tisztségvisel ő ellen kártérítési per indításának elhatározása, illet őleg büntet őfeljelentés megtételér ől való döntés ; k) mindaz, amit e törvény vagy az alapszabály a közgy űlés hatáskörébe utal. (2) A lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának, és a lakásszövetkezet megsz űnésének elhatározásáról, illetőleg az (1) bekezdés g) pontjában említett vagyonmegosztásról a döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az alapszabály minden más ügy eldöntését - kivéve a küldöttgy űlés hatáskörére vonatkozó alapszabályi rendelkezést - a küldöttgyűlés hatásköréb e utalhatja. 66. (1) A közgy űlést az igazgatóság hívja össze. A közgyűlést szükség szerint, de - ha küldöttgy űlés nem működik - legalább évente egyszer össze kell hívni. (2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyel őbizottság írásban, a napirend, az ok és a közgy űlési határozatra tett javaslat megjelöléséve l indítványozza. Ha az indítványt az igazgatóság nem fogadja el, illetőleg legkésőbb harminc napon belül a közgy űlést nem hívja össze, a felügyel őbizottság ezt követ ő tizenöt napon belül, ennek elmulasztása esetén az összehívást kér ő tagok, vagy az általuk megbízott személy jogosult a közgyűlés összehívására. (3) A közgyűlést - annak időpontját legalább tizenöt nappal megel őzően - a napiren d megjelölésével írásban kell összehívni, és ezzel egyidej űleg a meghívó egy példányát jól láthat ó helyen ki kell függeszteni. Ha az alapszabály lehetővé teszi, a közgyűlés hirdetmény útján is összehívható. (4) A közgyűlési meghívónak vagy a hirdetménynek a 34. (1) bekezdésben foglaltakon túlmen ően a lakásszövetkezet nevét és székhelyét is tartalmaznia kell. 67. (1) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele megjelent. (2) Ha e törvény Második Része, az alapszabály vagy a közgy űlés másként nem rendelkezik, a közgyűlés a határozatait a jelen lévő tagok több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza. (3) A közgyűlésen lakásonként (használati egységenként) csak egy-egy szavazatot lehe t figyelembe venni. Ha a lakás (használati egység) több tag tulajdonában (használatában) áll, a z alapszabály határozza meg a lakáson (használati egységen) belüli ellentétes szavazato k figyelembevételének módját. (4) Az igazgatóságnak a közgy űlésen meghozott határozatokat valamennyi tag tulajdonos részér e írásban, a közgyűlés megtartásától számított - írásbeli szavazás esetén a szavazásra megjelölt határid őt követő - 30 napon belül kézbesítés útján közölnie kell. Ez a rendelkezés irányadó a nem tag tulajdonosnak a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek el őírására és teljesítésére vonatkozó határozatok közlésére is. 68. (1) Nem lehet megismételt közgyűlést tartani : a) a lakásszövetkezet egyesülése, szétválása és megsz űnése kapcsán meghozandó döntések esetében, valamint b) ha az alapszabály e törvény keretei között így rendelkezik. (2) A kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról szóló döntés esetén az alapszabály a megismételt közgy űlés megtartását érvényesen nem zárhatja ki, de a megismételt közgy űlés csak a tagok legalább 25 %-ának jelenléte esetén hozhat érvényes határozatot. 19

20 69. Nem lehet írásban szavazni a 65. (1) bekezdés a)-g) pontjaiban meghatározot t kérdésekben. A részközgyűlés 70. Az alapszabály ha a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések formájában előírja a részközgyűléseket a részközgyűlési körzet meghatározott bels ő ügyeiben önálló döntés i jogkörrel ruházhatja fel ; az így hozott határozat más részközgyűlési körzetet nem érinthet. A részközgyűlésre egyebekben a 41. (1) és (3) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadók. A küldöttgyűlés 71. (1) A legalább 100 lakást, vagy használati egységet magában foglaló lakásszövetkezet alapszabálya küldöttgy űlés működését írhatja el ő. Ebben az esetben meghatározza a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját és megbízatásuk id őtartamát, annak figyelembevételével, hogy a küldöttek létszáma harmincnál kevesebb nem lehet. (2) A küldöttgy űlés - az alapszabály felhatalmazása alapján - a közgy űlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével minden ügyben dönthet. (3) A küldöttgy űlésen - tanácskozási joggal - a lakásszövetkezet bármely tagja részt vehet. (4) A küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgy űlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy határozatképtelenség esetén megismételt küldöttgy űlé s nem tartható. (5) A számvitelről szóló évi C. törvény alkalmazása során a lakásszövetkeze t küldöttgyűlésének döntését a közgy űlés döntésével azonos módon kell figyelembe venni. Az igazgatóság 72. (1) A közgyűlés - legfeljebb ötévi id őtartamra - legalább háromtagú igazgatóságot választ. Az alapszabály igazgatóság helyett ügyvezet ő elnöki tisztséget rendszeresíthet (a továbbiakba n együtt: igazgatóság). (2) Az igazgatóság tagjává - ha az alapszabály eltér ően nem rendelkezik - csak a lakásszövetkezet tagja választható meg. (3) Az igazgatóságnak, egyúttal a lakásszövetkezetnek az elnökét a közgyűlés külön szavazással választja meg. 73. (1) Az igazgatóság a közgyűlés határozatainak megfelel ően irányítja a lakásszövetkeze t tevékenységét. Kialakítja és irányítja a lakásszövetkezet munkaszervezetét, gyakorolja a z alapszabály által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, és alkalmazza a lakásszövetkezet ügyvezet ő igazgatóját, ha az alapszabály ilyen tisztséget rendszeresített. (2) Az igazgatóság dönt minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik a lakásszövetkezet más szervének hatáskörébe ; az alapszabályban meghatározott részközgy űlési körzetet közvetlenül érint ő döntésének meghozatala el őtt azonban köteles az érintett körzet véleményét kérni. (3) Az igazgatóság az alapszabályban meghatározott id őközönként, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a lakásszövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és az igazgatóság tevékenységéről. Az igazgatóság tevékenységéért a közgy űlésnek felel ős. 20

(3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg.

(3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg. 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

2009. évi LXXXIX. törvény. a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról

2009. évi LXXXIX. törvény. a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról 2009. évi LXXXIX. törvény a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról 1. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) a következő 4/A. -sal egészül ki: 4/A.

Részletesebben

2003. ÉVI CXXXIII. TÖRVÉNY A TÁRSASHÁZAKRÓL 1

2003. ÉVI CXXXIII. TÖRVÉNY A TÁRSASHÁZAKRÓL 1 Pirossal jelöltük a 2013. december 31.-ével életbe lépett szabályokat. Zölddel jelöltük a 2014. február 1.-ével életbe lépő szabályokat. Lábjegyzetben az látható, hogy melyik -t mikor módosították, illetve

Részletesebben

1. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) a következő 4/A. -sal egészül ki: 4/A. A társasháztulajdonnal kapcsolatban

1. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) a következő 4/A. -sal egészül ki: 4/A. A társasháztulajdonnal kapcsolatban 1. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) a következő 4/A. -sal egészül ki: 4/A. A társasháztulajdonnal kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit

Részletesebben

T RSASHÁZAK ÉS LAKÁ SSZ VETKEZETEK finanszír nanszír zása

T RSASHÁZAK ÉS LAKÁ SSZ VETKEZETEK finanszír nanszír zása TÁRSASHÁZAK Á ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK finanszírozása Jogi alapok Törvényi háttér (társasház) 2003. évi CXXXIII. törvény Törvényi háttér (lakásszövetkezet) 1992. évi I. törvény X. fejezete TÁRSASHÁZAK Társasház

Részletesebben

2003. évi CXXXIII. törvény I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A társasház 1. alapító okiratban 2. 3. 4. 4/A. A társasház alapítása, alapító okirat 5.

2003. évi CXXXIII. törvény I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A társasház 1. alapító okiratban 2. 3. 4. 4/A. A társasház alapítása, alapító okirat 5. 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 1 Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A társasház

I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A társasház Megjegyzések: *-gal jelzett bekezdések változtak 2009. szeptember 30-tól, illetve az ügyészségi törvényességi felügyelet 2010. január 1-től, a **-gal jelzett szövegrész 2009. október 1-től lépett hatályba.

Részletesebben

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról 1. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A társasház

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról 1. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A társasház 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 1 Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról

2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű,szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról Az Országgyőlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerő, szakszerő és biztonságos mőködése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

2003. évi CXXXIII. TÖRVÉNY

2003. évi CXXXIII. TÖRVÉNY 2003. évi CXXXIII. TÖRVÉNY a társasházakról Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

A Hírlevélben ismertetett, Dr. Hidasi Gábor ügyvéd által az új Társasházi Törvényről készült anyagának összefoglalása Az 1997. évi társasházi törvény hatályát vesztette. A társasházakról szóló 2003. évi

Részletesebben

-el jelzett paragrafusok módosultak 2011. január 1.-ével. A 64/A paragrafus 2011. november 30.-ával módosul.

-el jelzett paragrafusok módosultak 2011. január 1.-ével. A 64/A paragrafus 2011. november 30.-ával módosul. A -el jelzett paragrafusok módosultak 2011. január 1.-ével. A 64/A paragrafus 2011. november 30.-ával módosul. Amely paragrafus-szám után nincs szöveg, azt vagy most, vagy régebben törölték az eredeti

Részletesebben

I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 1 Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 1 Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról

2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról OptiJus Opten Kft. 1. 2003. évi CXXXIII. törvény 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról A 2011.9.30. és 2011.12.31. között hatályos szöveg Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos

Részletesebben

2012. 01. 01-től hatályos társasházi törvény

2012. 01. 01-től hatályos társasházi törvény 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

(3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg.

(3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg. 2003. évi CXXXIII. Törvény a társasházakról Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY 2011. JÚLIUS 28. 2003. ÉVI CXXXIII. TÖRVÉNY A TÁRSASHÁZAKRÓL Hatályos 2011.07.28.

TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY 2011. JÚLIUS 28. 2003. ÉVI CXXXIII. TÖRVÉNY A TÁRSASHÁZAKRÓL Hatályos 2011.07.28. TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY 2011. JÚLIUS 28. 2003. ÉVI CXXXIII. TÖRVÉNY A TÁRSASHÁZAKRÓL Hatályos 2011.07.28. (A piros csíkok a törvény szövegében bekövetkezett változásokat jelölik.) Az Országgyűlés a társasháztulajdon

Részletesebben

2003. évi CXXXIII. Törvény a társasházakról

2003. évi CXXXIII. Törvény a társasházakról Megjegyzések: A *-gal jelzett bekezdéseket hatályon kívül helyezték, alkalmazásukra 2009. szeptember 1-től nincs lehetőség. a kézzel jelzett bekezdések változtak 2009. szeptember 30-tól. A kézzel jelzett

Részletesebben

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról 1

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról 1 2003. évi CXXXIII. törvény 1 Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok érdekeinek

Részletesebben

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról. I. Fejezet. A társasház

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról. I. Fejezet. A társasház 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 1

2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 1 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 1 Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

2003. ÉVI CXXXIII. TÖRVÉNY A TÁRSASHÁZAKRÓL 1

2003. ÉVI CXXXIII. TÖRVÉNY A TÁRSASHÁZAKRÓL 1 2003. ÉVI CXXXIII. TÖRVÉNY A TÁRSASHÁZAKRÓL 1 Hatályos: 2013. július 20-tól (a sárga csíkok a törvény szövegében bekövetkezett változásokat jelölik) (Lábjegyzetben az látható, hogy melyik -t mikor módosították.)

Részletesebben

2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 2014.03.15. 23 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról

2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 2014.03.15. 23 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról Page 1 of 23 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 2014.03.15 23 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak

Részletesebben

Mit lehet tenni a közös költséget nem fizetőkkel szemben?

Mit lehet tenni a közös költséget nem fizetőkkel szemben? 1 Mit lehet tenni a közös költséget nem fizetőkkel szemben? Elsődleges szempont, hogy a képviseletet ellátó naprakész könyvelést és nyilvántartást vezessen, melyből világosan átlátható minden fizetési

Részletesebben

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról 1. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A társasház

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról 1. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A társasház 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 1 Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 2014.03.15. 23 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról

2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 2014.03.15. 23 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról Page 1 of 23 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 2014.03.15 23 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak

Részletesebben

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról 1. I. Fejezet. A társasház

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról 1. I. Fejezet. A társasház 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 1 Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és

Részletesebben

2003. ÉVI CXXXIII. TÖRVÉNY A TÁRSASHÁZAKRÓL 1

2003. ÉVI CXXXIII. TÖRVÉNY A TÁRSASHÁZAKRÓL 1 Pirossal jelöltük a 2013. december 31.-ével életbe lépett szabályokat. Kékkel jelöltük a 2014. február 18.-ával életbe lépett szabályokat. A kékkel jelölt paragrafusokat 2014. február 18.-ával módosították.

Részletesebben

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról1

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról1 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról1 Az Országgyulés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszeru, szakszeru és biztonságos muködése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

László Liget Társasház 1102 Budapest Szent László tér 23-24, Liget u. 19-21. Szervezeti-működési szabályzata

László Liget Társasház 1102 Budapest Szent László tér 23-24, Liget u. 19-21. Szervezeti-működési szabályzata 1 László Liget Társasház 1102 Budapest Szent László tér 23-24, Liget u. 19-21. Szervezeti-működési szabályzata A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. Törvény (a továbbiakban: Ttv.) rendelkezéseivel

Részletesebben

- 1 - 2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról1

- 1 - 2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról1 2003. évi exxx1i1. törvény - 1-2003. évi CXXXIII. törvény 1 Az Országgyulés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszeru, szakszeru és biztonságos muködése, valamint

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a 2003. évi CXXXIII. a Társasházakról szóló törvény 2009. évi LXXXIX. Törvényben meghatározott módosításáról

TÁJÉKOZTATÓ a 2003. évi CXXXIII. a Társasházakról szóló törvény 2009. évi LXXXIX. Törvényben meghatározott módosításáról TÁJÉKOZTATÓ a 2003. évi CXXXIII. a Társasházakról szóló törvény 2009. évi LXXXIX. Törvényben meghatározott módosításáról Az elmúlt időszakban számos megkeresés érkezett a LOSZ-hoz a módosított társasházi

Részletesebben

A társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése

A társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Szabó Adrienn A társasházi közös költség tartozást biztosító jelzálogjog bejegyzése A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Ttv.) lehetőséget biztosít a társasház közösség

Részletesebben

2009. évi LXXXIX. Törvény a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról

2009. évi LXXXIX. Törvény a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról 2009. évi LXXXIX. Törvény a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról 1. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) a következő _ 4/A. -sal egészül ki:

Részletesebben

Meghívó. Tisztelt Tulajdonosok!

Meghívó. Tisztelt Tulajdonosok! Botfalvai Bt. Budapest Termál u. 2/B tel.:06-30-556-2229 vagy 06-30-373-8834 Fax.: 06-1-814-3340 Email: info@zugloikozoskepviselet.hu Web: www.zugloikozoskepviselet.hu vagy www.zugloitarsashazuzemeltetes.hu

Részletesebben

I. Fejezet Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

I. Fejezet Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma Pirossal jelöltük a 2013. december 31.-ével életbe lépett szabályokat. Lábjegyzetben az látható, hogy melyik -t mikor módosították, illetve mikortól hatályos a módosítás. 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekről

Részletesebben

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü G Y R E N D J E. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü G Y R E N D J E. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK Ü G Y R E N D J E módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Hatályos: 2010. október 26. napjától AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ

Részletesebben

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról

2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

A PIACCSARNOK TÁRSASHÁZ SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A PIACCSARNOK TÁRSASHÁZ SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A PIACCSARNOK TÁRSASHÁZ SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Piaccsarnok Társasház a 2009. március napján tartott közgyűlésén, a / számú / arányú szavazattal elfogadott határozatával Szervezeti-működési Szabályzatát

Részletesebben

ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAPSZABÁLY (minta-tervezet, javasolt szövegezéssel) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 Az egyesület neve: 1.2. Az egyesület székhelye: 1.3. Az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön

Részletesebben

Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje

Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje I. A Számvizsgáló Bizottság és tagjai 1. Az IPA Magyar Szekció (a továbbiakban: Magyar Szekció) Számvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság)

Részletesebben

Egyesületi alapszabály

Egyesületi alapszabály EASZ-01 - Egyesület adatai 1. Kötelező rendelkezések az általános rendelkezések körében 1.1. az egyesület neve Nemzeti Ifjúsági Tanács Egyesület 1.2. az egyesület székhelye Irányítószám Község, város Közterület

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az alapítók ezen okirattal kinyilvánítják, hogy az 1989. évi II. törvény és a 2000. évi CXLV. törvény alapján, határozatlan időre jogi személynek minősülő

Részletesebben

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA

A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA A 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖR ALAPSZABÁLYA I. A társadalmi szervezet neve: 101. TÜZÉREZRED ÉS DANDÁR BARÁTI KÖRE A társadalmi szervezet székhelye: Magyar Honvédség Baranya Megyei Hadkiegészítő

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzata

Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Budapest, IX. ker., Berzenczey u. 16-18. (Páva u. 27-29.) szám alatti Társasház Módosított és egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Működési Szabályzata TERVEZET 2012. 2 A társasházakról szóló 2003.

Részletesebben

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1.... 3 II. A KOLLÉGIUM VEZETÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA... 3 2.... 3 A Kollégiumi Közgyűlés... 3 3....

Részletesebben

Balatonőszöd Hullám Camping területén T3, T4 Társasház (Balatonőszöd belterület, 938. hrsz.) SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Balatonőszöd Hullám Camping területén T3, T4 Társasház (Balatonőszöd belterület, 938. hrsz.) SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Balatonőszöd Hullám Camping területén T3, T4 Társasház (Balatonőszöd belterület, 938. hrsz.) SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA tervezet 2009. 1 SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A Társasház a 2009.május 30-án

Részletesebben

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA AZ INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA Módosítások félkövér dőlt betűkkel szedve. A Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a módosításáról

Részletesebben

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET A TÁRSASÁG 2005 ÁPRILIS 28 29. - i KÖZGYŰLÉSÉRE A jelen előterjesztésben

Részletesebben

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl

2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekrıl Az Országgyőlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerő és

Részletesebben

FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI ÜGYREND

FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI ÜGYREND FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI ÜGYREND TrophyResort Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 2038 Sóskút, Petőfi Sándor utca 39., cégjegyzékszám: 13-10-041236) ("Társaság") 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A

Részletesebben

Pusztaföldvár Községi Önkormányzat Képviselő Testületének 14/2013. ( V. 2.) sz. önkormányzati rendelete

Pusztaföldvár Községi Önkormányzat Képviselő Testületének 14/2013. ( V. 2.) sz. önkormányzati rendelete Pusztaföldvár Községi Önkormányzat Képviselő Testületének 14/2013. ( V. 2.) sz. önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló nem lakáscélú helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról

Részletesebben

A módosított rész félkövér dőlt betűvel szedve.

A módosított rész félkövér dőlt betűvel szedve. B é k é s c s a b a i L a k á s s z ö v e t k e z e t 5600. Békéscsaba, Hunyadi tér 6. sz. A L A P S Z A B Á L Y A 2007. évi március hó 27. napján történt módosításával Egységes szerkezetben A módosított

Részletesebben

Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben

Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben Általános rendelkezések: A Tiszaújvárosban működő társasházak, lakásszövetkezetek képviselői

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 társasági szerződését: alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi betéti társaság 1. A társaság

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

Alapszabály. 2. Az Egyesület székhelye: 9483 Sopronkövesd, Kossuth L. u. 77.

Alapszabály. 2. Az Egyesület székhelye: 9483 Sopronkövesd, Kossuth L. u. 77. Alapszabály A Sopronkövesd Fejlődéséért Egyesület tagjai a mai napon a Polgári Törvénykönyv 1 és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

Kivonat. 2009. evi LVI. torveny

Kivonat. 2009. evi LVI. torveny 2009. evi LVI. torveny (a kozigazgatasi hatosagi eljaras es szolgaltatas altalanos szabalyairol szolo 2004. evi CXL. torveny modositasarol szolo 2008. evi CXI. torveny hatalybalepesevel es a belso piaci

Részletesebben

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA AZ INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA Módosítások félkövér dőlt betűkkel szedve. A Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a módosításáról

Részletesebben

2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről

2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

Alapszabályzat. 2008. március

Alapszabályzat. 2008. március Alapszabályzat 2008. március Alapszabályzat I. Általános rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Kreatív Kenese Egyesület 2. Az Egyesület székhelye: 8174 Balatonkenese, Soós hegyi u. 2. 3. Az Egyesület levelezési

Részletesebben

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Az üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői,

Részletesebben

ÜGYREND. Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány. Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12.

ÜGYREND. Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány. Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12. ÜGYREND Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12. Tartalomjegyzék 1. A Felügyelő Bizottság működése...3 1.1.

Részletesebben

A törvényjavaslatot, valamint annak indokolását mellékelten csatolom.

A törvényjavaslatot, valamint annak indokolását mellékelten csatolom. Ir nú:ry:lárn : o b! YRIta 1 9 Éiet: 2009 MÁJ 12. Országgyűlési Képvisel ő Képviselői önálló indítvány! Dr. Szili Katalin Asszony, az Országgyűlés Elnöke részére Helyben A Házszabály 85. (2) bekezdése

Részletesebben

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések A szervezet neve: Nyírségi Háziorvosok Egyesülete A szervezet székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szent István út 59. A szervezet működési

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE Nyt. szám: /2012 1. számú példány NYUGÁLLOMÁNYÚ LÉGVÉDELMI TÜZÉREK BAJTÁRSI EGYESÜLETE ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE NAGYOROSZI 2012. 1. BEVEZETŐ (1) A Nyugállományú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesülete

Részletesebben

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók létrehozták a Vagyonépítő Klubot. A Vagyonépítő Klub 2008. március 29 -i Klubgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el. I. A Klub adatai 1 A Klub neve:

Részletesebben

DÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A

DÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A 1 DÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A ( Az 1995. április 4-ei, az 1998. április 23-ai, a 2000. április 27-ei, a 2002.március 28-ai, a 2005.november 23-ai, a 2009. május 6-ai és a 2012.

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete

16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete 16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete Szentgotthárd Város Önkormányzatának tulajdonában lév lakások elidegenítésének szabályairól Módosítva: a 4/2002.

Részletesebben

BEJELENTÉS TÁRSASHÁZ-KEZELŐI ÉS/VAGY INGATLANKEZELŐI TEVÉKENYSÉG TERMÉSZETES SZEMÉLY ÁLTALI VÉGZÉSÉHEZ

BEJELENTÉS TÁRSASHÁZ-KEZELŐI ÉS/VAGY INGATLANKEZELŐI TEVÉKENYSÉG TERMÉSZETES SZEMÉLY ÁLTALI VÉGZÉSÉHEZ 3000 Ft illetékbélyeg BEJELENTÉS TÁRSASHÁZ-KEZELŐI ÉS/VAGY INGATLANKEZELŐI TEVÉKENYSÉG TERMÉSZETES SZEMÉLY ÁLTALI VÉGZÉSÉHEZ Alulírott kérem, a társasházakról szóló, többször módosított 2003. évi CXXXIII

Részletesebben

Építő utca 15. társasház Szervezeti és Működési Szabályzat

Építő utca 15. társasház Szervezeti és Működési Szabályzat Építő utca 15. társasház Cím: 1184 Budapest, Építő utca 15. Email: kepviselet@digikabel.hu Telefon 295-1277 (hétfő, szerda 17-19 óra) Építő utca 15. társasház Szervezeti és Működési Szabályzat A társasházról

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta

Részletesebben

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta alkalmazásával

Részletesebben

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

Bartók Béla Lakásfenntartó Szövetkezet ALAPSZABÁLY II. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁSA 2012.

Bartók Béla Lakásfenntartó Szövetkezet ALAPSZABÁLY II. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁSA 2012. Bartók Béla Lakásfenntartó Szövetkezet ALAPSZABÁLY II. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁSA 2012. Alapszabály 1. oldal: Lakásszövetkezet alapszabálya meghatározza: f. pont helyébe az alábbi rendelkezés lép: A közgyűlés, részközgyűlés,

Részletesebben

Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet. Alapszabálya

Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet. Alapszabálya Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya Az alapszabály a 2004. évi CXV. törvény előírásainak megfelelően készült. - 1 -/23 Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya I. Alapvető

Részletesebben

Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról

Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról ... (társaság neve)... (adószám) Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink

Részletesebben

Javaslat. ingatlan használati jogának átadására a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére.

Javaslat. ingatlan használati jogának átadására a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére. PÁSZTÓ VÁROS POLGÁRMESTERE 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918 Szám: 1-185/2012. A döntés meghozatala minősített Szavazattöbbséget igényel! Javaslat ingatlan

Részletesebben

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések. 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között.

Alapszabály. I. fejezet. Általános rendelkezések. 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között. 1. oldal, összesen: 11 Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1./ Az Egyesület neve: 2./ Az Egyesület székhelye: 3./ Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

Lakásszövetkezeti törvény

Lakásszövetkezeti törvény 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és

Részletesebben

TÁRSASHÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA

TÁRSASHÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA 1 TÁRSASHÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA Alulírott Pannonhalma Város Önkormányzata (székhely: 9090 Pannonhalma, Dózsa Gy. u. 10., KSH- szám: 0824305, képviseli Bagó Ferenc polgármester), mint tulajdonos az alábbi társasházat

Részletesebben

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület ALAPSZABÁLYA Csobánka, 2012 március 23 2 I) Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Csobánkai Polgárőr Egyesület 2. Székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1. (Csobánka Község

Részletesebben

KINTLÉVŐSÉG-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

KINTLÉVŐSÉG-KEZELÉSI SZABÁLYZATA A DÓZSA GYÖRGY Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet (Cg.11-02-000884 KSH száma: 10095760-6820-121-11 adószáma: 10095760-1-11 székhelye: 2800 Tatabánya, Réti út 95. fszt 3.) KINTLÉVŐSÉG-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

Részletesebben