MIKROHITEL TANANYAG FÜZET. Két ország, egy cél, közös siker! Magyarország-Románia. Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MIKROHITEL TANANYAG FÜZET. Két ország, egy cél, közös siker! Magyarország-Románia. Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap."

Átírás

1 Két ország, egy cél, közös siker! Kockázatelemzés Az ingatlan értékbecslés alapjai Ügyfélkezelési kompetenciák Társadalmi kompetenciák MIKROHITEL TANANYAG FÜZET Magyarország-Románia Határon Határon Átnyúló Átnyúló Együttműködési Együttműködési Program Program Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap

2 Mikrohitel tananyag füzet Két ország, egy cél, közös siker! Két ország, egy cél, közös siker! Mikrohitel tananyag füzet Társadalmi kompetenciák 9 Ügyfélkezelési kompetenciák 51 Az ingatlan értékbecslés alapjai 103 Kockázatelemzés

3 Társadalmi kompetenciák Mikrohitel tananyag füzet Mikrohitel tananyag füzet Társadalmi kompetenciák Társadalmi kompetenciák Kommunikációs képzésanyag mikrohitel-tanácsadóknak KÁDÁR Magor 4 5

4 Társadalmi kompetenciák Mikrohitel tananyag füzet Mikrohitel tananyag füzet Társadalmi kompetenciák Társadalmi kompetenciák 5 1. Kommunikációelméleti keret Kommunikációs modellek és alapfogalmak A kommunikációs csatornák rendszere Verbális kommunikációs rendszer Nyilvános beszédek Termékbemutatók A bemutatás felépítése Gyakorlati technikák Az előadásmód és a stílus Az előadás gyakorlati fogásai Időtartam és ütemezés Összegzés Készségfejlesztő gyakorlatok Nem verbális kommunikációs rendszer Adaptációs vagy szerkesztési szint Szövegkohézió Szövegelrendezés Szövegtervezés Írott beszélt nyelv Ének, zene Vokális szint (vokalika) Prozódia Nem vokális szint Megjelenés Tárgyak és szimbólumok (ikonika) Arckifejezés (mimika) Nézéscselekvés (szemkontaktus és szemjátékok) Testnyelv (kinezika és posztuláris kommunikáció) Érintés (taktilika) Térhasználat (proxemika) Szagjelek Időfelhasználás (kronemika) Készségfejlesztő gyakorlatok 44 Ellenőrző feladatok 46 Bibliográfia

5 Társadalmi kompetenciák Mikrohitel tananyag füzet Mikrohitel tananyag füzet Társadalmi kompetenciák lönböző modellek eltérő tudományterületek vagy diszciplínák saját modelljei, melyek alkalmazásával és vizsgálatával az illető tudományterület foglalkozik, átemelésük más környezetbe mindig a modell működőképességét korlátozza vagy szünteti meg. A közszereplésben és a jelek elemzésben résztvevői megfigyelésről van szó, amely a partner jelzéseire és visszajelzéseire épít, ezért ebben az esetben a hatást-visszahatást is figyelembe vevő modellek alkalmazhatók Kommunikációelméleti keret Az emberi kapcsolatok lényegüknél fogva kommunikatív természetűek, azaz közösen elfogadott, értelmezett, létrehozott jelentések fogalmazódnak meg bennük, s e kapcsolatok keletkezése, fennmaradása, de még megszűnése, elhalása sem érthető meg a kommunikációs összetevő nélkül. 1 A kommunikációs folyamat elemei és szereplői, a kommunikációs rendszer összetettségéből adódóan csupán részlegesen, a teljesség igénye nélkül írhatók le és ismerhetők ki. Mivel a folyamatok nem észlelhetők és dekódolhatók teljes mértékben, az értelmezés és a megértés is csupán részleges, esetenként felületes vagy torzult lehet. Az emberi viselkedésre, a kapcsolatok dinamikájára, a magatartásra vonatkozó vizsgálatok és előrejelzések gyakoriak, de pontatlanok, emiatt nehéz általánosításokat vagy szabályszerűségeket megfogalmazni. 2 Éppen ezért szükséges a használt fogalmak és változók pontos meghatározása, a kommunikációs folyamat és a kommunikációs csatornák osztályozása és ismerete, illetve a jelek észlelése és dekódolása, melyek segítségével érthetőbb, kiszámíthatóbb, esetenként pedig fejleszthetőbb lesz egy személy kommunikációja legyen szó a megfigyelőről vagy célszemélyről Kommunikációs modellek és alapfogalmak A gondolkodástörténet szakaszainak váltakozását az egyes szakaszokban kidolgozott kommunikációs modellek is tükrözik. Két vezető irányzat alakult ki, az egyik a kommunikációt, mint a felek egymásra hatását tekinti, ahol a várt hatás elmaradása kommunikációs zavarnak tekinthető (folyamatszemléletű megközelítés). A másik irányzat az üzenetek szemantikai hatását vizsgálja a befogadóra nézve, a félreértés pedig nem kommunikációs zavar, hanem a felek közötti kulturális különbségek eredménye (szemiotikai megközelítés), kutatásai pedig a kultúrákra vonatkoznak. 3 A legegyszerűbb modellek a kommunikációban részt vevő feleket és a közöttük továbbított üzenetet tartalmazza (egyirányú, lineáris interperszonális modellek). A modellek később összetettebbé váltak, elveszítve általános jellegüket egy-egy specifikus terület alaposabb leírására törekedtek. Több szempont szerint lehet osztályozni őket, például a leírt szintek szerint (intraperszonális, interperszonális, csoportos, szervezeti, társadalmi, kultúraközi), 4 a továbbításra használt csatorna szerint (verbális, nonverbális, audio, vizuális, audiovizuálisa) stb. A legkézenfekvőbb és legismertebb a Shannon Weaver (1949) telekommunikációs modellje, illetve a Jakobson (1960) verbális kommunikációs modellje melyek azonban egyirányú, lineáris folyamatként kezelik a személyközi kommunikációt. Az interdependens, egymásra kölcsönösen ható szereplőkkel dolgozó modellek közül Newcomb (1953) társadalmi kommunikációs modellje a legelterjedtebb, ahol az egyik szereplőt érő változások kihatnak a többi szereplőre is. A kü- 1 Csepeli (2006), p Az egyéni viselkedés kiszámíthatóságáról lásd Barabási (2010) gondolatmenetét, a tömegek viselkedésének előre jelezhetőségéről lásd Asimov pszichohistória-elvét. 3 Róka (2002), p A gyakorlatban, például a konfliktusmenedzsmentben egyértelműek ezek a szintek, ám az egyes konfliktustípusok kezelése másmás felkészültségű szakembert igényel, például pszichiátert, szervezeti menedzsert vagy nemzetközi politikai viszonyokban jártas szakembert. Bár a szintek elkülöníthetők, egyik terület képviselőjét sem mentesíti a többi terület ismeretétől (a szakképzések egyik alapvető hiányossága). A személyközi interaktív modellek értelmében a szereplők társas kölcsönhatás állandósítása érdekében egyezkedésre kényszerülnek. A közlést az adó (kibocsátó) kezdeményezi, aki stimulálás hatására üzenetet bocsát ki, meghatározva a közlés célját, funkcióját, értelmét. A stimulálás az adóra vonatkozik, akit egy külső vagy belső inger ér (érzelem, látvány, valamilyen érzet), kiváltva az üzenetküldés igényét. Az adó ennek megfelelően üzenetet (más modellek szerint közleményt) bocsát ki, vagyis kódolja a továbbításra szánt információt (az üzenet valójában irányított, kódolt információ). 6 A kód egy kommunikációs közösség tagjainak olyan sajátos kölcsönös tudása, amely nem személyes megegyezésen, nem sajátos életrajzi véletleneken alapszik, hanem személytelen konvenciókon és a közösség szocializációs szokásain. 7 A kódolás az a folyamat, amely során az adó az információt konvencionális, a célszemély vagy a teljes közösség számára érthető jelekké (Mead szerint szimbólumokká) alakítja át. 8 A jel valami helyett áll, egy önmagától különböző jelenséget jelöl, vagyis egy olyan korreláció, amely a jelet egy adott gondolathoz, fogalomhoz, dologhoz, állapothoz vagy másik jelhez köti. A jeltovábbítás folyamata a kommunikáció, amely akkor jön létre, ha két vagy több kapcsolatba kerülő fél úgy kezeli (tudatosan vagy sem) a jeleket, hogy azok jelentést közvetítsenek a többiek számára. Az üzenet egy közvetlen vagy közvetett csatornán keresztül jut el a vevőhöz (befogadó, címzett), vagyis ahhoz a személyhez vagy csoporthoz, amely befogadja az üzenetet. Ha az üzenetet a megcélzott személyen vagy csoporton (célszemély, illetve célcsoport) kívül más is befogadja, meddőszórásról van szó. A csatorna az a közeg vagy eszköz, amelyek keresztül továbbítódik az üzenet. Továbbítás közben a szó szoros és metaforikus értelmében vett zaj miatt torzulhat, vagyis olyan tényezők jelennek meg, melyek hatására megváltozhat az üzenet, részben a csatorna működése miatt, részben a több rendbeli közvetett továbbítás miatt (mind a személyközi, mind pedig a tömegkommunikációs eszközökre, médiaanyagokra jellemző). A befogadó veszi és dekódolja az üzenetet továbbító jeleket, visszaállítva az eredeti jelentést. Amennyiben a vevő érti az adó által használt kódolás jeleit, a dekódolás után internalizálja, tudatilag feldolgozza, megérti az üzenetet. A sikeres dekódolás esetében izomorfia, egyfajta azonosság jön létre az adó és a vevő között a kódolásra, illetve az információ felfogására vonatkozóan, ilyenkor a kommunikáció betölti azt a funkcióját, melyre maga a szótő (communico = közössé tesz) voltaképpen utal. 9 Az internalizálást a válaszreakció követi (véleményformálás, attitűdváltás, verbális, nem verbális vagy motorikus megnyilvánulás), amely megfordítja a folyamatot, a befogadó közlővé válik. A zaj ellen a kódok túlbiztosításával, illetve redundanciával, konvencionális, előre meghatározható, alacsony információtartalommal lehet védekezni. 10 Az előre meghatározhatóság alacsony foka és a magas információtar- 5 Közszereplőnek tekintett a jelen anyagban minden személy, aki spontán vagy tervezett módos egy szűkebb vagy tágabb közönség előtt megnyilvánul, szereplést vállal. Lehet szó néhány fős csoportról, nyilvános előadásról vagy médiaszereplésről, egyirányú vagy visszacsatolásos kommunikációról. 6 A mindennapi használatban gyakori a fogalomzavar az üzenet, az információ, estenként a hír és az adat körül. Folytatva a meghatározásokat, az információ egy olyan képzet vagy fogalom, melynek felfogható, szó szerinti jelentése, értelme van, és magukból a tárgyakból és eseményekből, a külvilág tényállásaiból ered. Az adat ennél konkrétabb, az információk alapvetően számszerű megjelenítése, tárgyra, fogalomra, állapotra vagy egyéb tényezőkre vonatkozó, ezeket leíró jelzők (számok, szavak) megjelenési formáit jelenti. A kommunikációs rendszerben belül (nem mint sajtóműfaj) a hír újszerű információt jelent, olyan tartalmat, amely új a befogadó számára. 7 Béres-Horányi (2001), p Egyes források azonos értelmű szavakként kezelik a jelet és a szimbólumot, mások elkülönítik. Lásd a kommunikációs csatornák rendszere alfejezetet. 9 Csepeli (2006), p A kibocsátott üzenetek nagy része redundáns, amely nem csak az üzenet zaj elleni biztosítását szolgálja, hanem megfelel a kommu- 8 9

6 Társadalmi kompetenciák Mikrohitel tananyag füzet Mikrohitel tananyag füzet Társadalmi kompetenciák talom entrópikus, nehezebben dekódolható, könnyebben sérülő üzenetet eredményez. Ha a kód oly módon van kialakítva, hogy a közlemény csonkulása esetében is rekonstruálható a maradékból az üzenet, redundáns kódról van szó. 11 Ugyancsak az üzenetek megértését és célba érését szolgálják a konvenciók, vagyis olyan széles körben ismert és elfogadott minták (formai, mint a vicc vagy a mese, strukturális, mint a bevezetés - tárgyalás - befejezés), amelyek szerint kódolva könnyebben dekódolhatóvá és redundánssá tehetők az üzenetek A kommunikációs csatornák rendszere Az emberi kommunikáció osztályozását tekintve nincs egységes rendszer. Meghatározhatók szintek, az intraperszonális kommunikációtól a személyközi, csoportos szinteken ét egészen a társadalmi szintű (államok, nemzetek, kultúrák) közötti kommunikációig. Elképzelhető a szereplők száma szerinti, a csatorna milyensége (közvetlen vagy közvetett), vagy akár az érzékszervek szerinti csoportosítás is. Shanon Weaver modellje meghatározza a médiát, mint a technikai és fizikai eszközök összességét, amelyek lehetővé teszik, hogy az üzenet a csatornákon való továbbításra alkalmas jellé alakuljon. 13 Ennek alapján három kategóriába osztható a média: 1. Prezentációs média. Személyhez kötődő csatornák (hang, arc, test), melyek igénylik a kommunikátor vagy az adó közvetlen jelenlétét, mivel ő maga a médium. A verbális és nem verbális kommunikáció nyelvét használják, spontán módon vagy tudatosan kontrollálva, kommunikációs aktusokat teremtve. 2. Reprezentációs média. Kulturális és esztétikai konvencióknak megfelelően létrehozott alkotások (könyvek, festmények, fotók, építészet, lakberendezés), melyek reprezentatívak, kreatívak, és a kommunikátor jelenlététől függetlenül léteznek. 3. Mechanikus média. A műszaki technológia által létrehozott eszközök (telefon, rádió, televízió, internet), melyek közvetetten továbbítanak. Ezen a területen nagyobb a kommunikációs zaj, amelyet valójában maguk a médiumok hoznak létre. Az emberi kommunikációban nehezen választhatók szét a kommunikációs folyamat során kifejezett jelek. Egy kommunikációs folyamatban részt vevő személy egyszerre több csatornát használ, hogy a redundáns vagy entrópikus üzeneteit célba juttassa, ugyanakkor a jelalkotás lehet tudatos vagy nem tudatos. A bemutatást és az elemzést megkönnyítendő, a személy közvetlen, prezentációs média által továbbított jeleit verbális és nem verbális kategóriákra lehet osztani, majd újabb alcsoportokat meghatározni, mindegyiknek bemutatva az alkalmazási sajátosságait és a kommunikációs tartalom és szándék leolvasásának módszereit. A verbális kommunikáció a szavak által kifejezett, tartalmilag értelmezhető részére vonatkozik, 14 míg a nem verbális kommunikáció a verbális kommunikációt kísérő szerkesztési és közlési módokat foglalja magába, kiegészítve a nem vokális szint jeleivel (testbeszéd, illetve a vizuális- és más érzékszervi csatornákon keresztül továbbított jelekkel). 15 A kommunikációs csatornák a közvetkezőképpen rendszerezhetők: 1. Verbális kommunikáció (szóbeli vagy szavak általi kommunikáció) 1.1. Beszélt nyelv 1.2. Írott nyelv 2. Nem verbális kommunikáció (a verbális kommunikációt kísérő kommunikáció) 2.1. Adaptációs vagy szerkesztési szint Szövegelrendezés Szövegtervezés Írott beszélt nyelv Ének, zene 2.2. Vokális szint, vokalika Prozódia Paranyelv 2.3. Nem vokális szint Megjelenés Tárgyak és szimbólumok (ikonika) Arckifejezés (mimika) Nézéscselekvés (szemkontaktus és szemjátékok) Testnyelv (kinezika) Érintés (taktilika) Térhasználat (proxemika) Szagjelek Időfelhasználás (kronemika) A verbális és nem verbális, illetve azok alcsoportjai szerint történő felosztás konvencionális, amely ebben a jegyzetben a tartalom könnyebb megértése miatt így szerepel. A szakirodalomban sincsen egységes felosztás, a mindenkori szempontok és a határterületek átfedései miatt a felosztás átstrukturálható. Az elválasztás inkább szemléltető jellegű, megkönnyíti a tájékozódást, de a gyakorlatban lehetetlen ezek teljes körű, szennyeződésmentes szétválasztása. Ennek okán a következőkben a verbális kommunikáció alfejezetben szerepel a nyilvános beszédek tervezése és megtartása, ahol a beszédaktus nem függetleníthető a szerkesztés vagy éppen a vokalika módszereitől. Hasonlóképpen az ének és zene is egy alfejezetet alkot, a végső, elemzésről szóló fejezetek pedig még inkább összekapcsolják a felosztás kategóriáit. nikáció társadalmi dimenziói szerinti elvárásoknak. A személyközi kommunikáció elemzésekor a redundáns üzenetek és gesztusok hordozzák a legtöbb információt a vizsgált személy jelleméről és pillanatnyi állapotáról. Alkalmazható nagy zaj esetén, például reklámkészítésnél is, ahol a kiszámítható üzenetek biztosítják a megfelelő ismétlésszámot (frekvenciát). 11 A redundáns kódok alkalmazás szinte kötelező a nyilvános beszédnél (háromszori ismétlés, beszédegységek szabályossága), illetve a szövegalkotásnak is vannak módszerei, hogy a csonkult szöveg darabokból, kulcsszavakból is érthető legyen az üzenet (hírek körszerkesztése, ismétlés, nem tagadószó mellőzése). 12 Horányi Szépe (1975), p , Csepeli (2006), p , Róka (2002), p nyomán. 13 Róka (2002), p Mivel a verbális kommunikáció a tartalmilag értelmezhető részre vonatkozik, több forrás is általánosít, a természetes nyelvi kifejezés kategóriát hozva létre, melybe beletartozik a közvetlen vagy rögzítet beszéd és az írás által továbbított tartalom is. 15 A tárgyalt nem verbális csatornák kimondottan a személyi kommunikációhoz kötődő, verbális kommunikációt kísérő (esetenként helyettesítő) jelek rendszerére vonatkoznak. A szakirodalom gyakran alkalmazza a nonverbális kommunikáció kifejezést is ugyanezen csatornák gyűjtőneveként

7 Társadalmi kompetenciák Mikrohitel tananyag füzet Mikrohitel tananyag füzet Társadalmi kompetenciák 2. Verbális kommunikációs rendszer Akinek van gondolata, van hozzá szava is; de akinek szava van, még nem kell, hogy gondolata is legyen. Konfucius A hatékony kommunikáció akkor lehetséges, ha a közlő az együttműködés alapelvéből kiindulva, feltételezi az aktív, kétirányú kommunikációt. 16 A közlő és a befogadó egyaránt bízik benne, hogy a közlésnek az adott kontextusban általánosan elfogadott és jóváhagyott információs funkciója van Nyilvános beszédek 17 A szavak furcsa teremtmények, ezt tudja jól minden gyerek, kicsúsznak a szájunkon és fegyelmezetlenek. Hiába bízunk rájuk nagyon fontos üzenetet, elrejtik az igazságot, és mást jelentenek. Bródy János: A szavak Jóllehet az emberek többsége képes részt venni egy párbeszédben, különleges helyzetekben, például amikor a hallgatóság száma növekedik, a beszélő gyakran feszültséget kezd érezni, képtelenné válik érthetően kifejteni gondolatatait, vagy teljesen leblokkol. 18 A helyzetet egy váltás idézi elő, amikor az ismert dialógus-helyzet átalakul nyilvános beszéddé. Bár a beszélgetés vagy társalgás gyökeresen különbözik a nyilvános beszédtől, a jelentkező feszültség csakis a különbségek tudatosításával és azokra való technikai és pszichikai felkészüléssel oldhatók fel. A nyilvános beszédek és a beszélgetések közötti alapvető különbségek a következők: A beszélgetés kifejezett gondolatok oda-vissza áramlása két vagy több személy között. A nyilvános beszéd kifejezett gondolatok egyirányú áramlása egy személytől egy nagyszámú hallgatóság felé. 16 Lásd a hagyományos inger-reakció modellt vagy a játékelméleti együttműködési modelleket. 17 A nyilvános beszéd, A beszédgyártás és a Gyakorlatok alfejezetek forrása Kádár (2007), o. átdolgozott közlése. 18 Patológiás este a tömegiszony (demofóbia, az agorafóbia egyik specifikus esete) a nagy közönség előtti szerepléskor, vagy nagy tömegben kialakuló szorongás, amely hatására hamar kialakul az illető helyzetektől való félelem és azok elkerülésének vágya. Gyakran társul szociális fóbiával is, amely a társas helyzetekben megjelenő erős szorongás, régóta ismert, mint gátlásosság, szégyenlősség, félénkség. A szociális fóbiában szenvedő beteg legjellemzőbb vonása, hogy mások rossz véleményétől tart, attól fél, hogy elutasítják, kiközösítik, butának tartják. Ezért szorong mások társaságában, retteg mindenféle nyilvános szerepléstől, és elkerüli a számára félelmet jelentő helyzeteket. Félelmet és heves szorongást él át bemutatkozáskor, telefonáláskor, látogatók fogadásakor, vizsga helyzetben, vagy ha sokan figyelnek rá. Gyakran nem mer közösségben étkezni, vagy zsúfolt folyosón végigmenni, tehát félelmet érez bármilyen, mások előtt zajló viselkedés miatt.. Forrás: [ ] 19 Hull (1997), 6 7. o. nyomán 2. A társalgás során a beszéd (de a nonverbális információ-közlés is) elviekben azonos a felek között. Nyilvános beszédnél egy nagyjából egyirányú, de egy interaktív beszélgetésnél is túlnyomó részt az előadó kommunikál. 3. Beszélgetésnél a résztvevők térben közel vannak egymáshoz a személyes (beszélgetési) távolságot felvéve, nyilvános beszédnél legalább a társas (előadási) távolságra vannak. 4. Beszélgetésnél a nonverbális jelek (akárcsak a beszéd) személyre szabottak, azonnal lehet reagálni, és működnek a csoportos jelzések is (befogadás, szimpátiák stb.). Előadásnál az előadó jelzéseit sokan veszik, az előadó csupán a visszajelzések korlátozott befogadásra képes, és kevesebb a csoporttal való interakció, esetenként pedig tömegreakciók alakulhatnak ki (taps, közfelháborodás stb.). 5. A beszélgetés kis hangerővel folyik, a csoporthoz mérten. Előadáskor a hangerő magasabb, a legtávolabb ülő személyekhez igazított. 6. A társalgás során a résztvevők tempósan beszélnek, az ütemet a kis létszámú társhoz mérik. Nyilvános beszédnél figyelembe kell venni a résztvevők nagyobb jelenlétét, felfogóképességét, a helyiség akusztikáját, az alkalmat stb. és ehhez mérten, lassabban kell beszélni. 7. A beszélgetések többségénél a résztvevők elmosódottan, tagolatlan kiejtéssel ejtik a szavakat. Nagyobb hallgatóság előtt világosan, jól tagoltan kell ejteni a szavakat, vagyis fontos legyen a megfelelő artikuláció. 8. Beszélgetésnél a gondolatok logikája és a mondatok szerkezete lazább és rendezetlenebb, megadva a partnereknek a közbeavatkozás lehetőségét, vagy éppen azonnal reagálva egy-egy felvetett gondolatra. Nyilvános beszédnél kisebb a mozgástér a reakciók fogadására, a mondanivaló átszerkesztésére, azért egy könnyen átlátható és követhető logikai rendszert igényel a mondanivaló és a mondatszerkezetek. 9. A beszélgetésnek gyakran nincs konkrét célja, ez lehet csupán időtöltés, a másik iránti jóindulat mutatása stb. 20 A nyilvános beszédnek mindig konkrét tematikai célja van, minden szónak, szünetnek, nem verbális gesztusnak ezt a célt kell szolgálnia. 10. A beszélgetés lehet tartalmatlan vagy csapongó, különösen, amikor a beszélgető feleknek nincs különösebb mondanivalója, gyakran nem is mondják ki, amit gondolnak. A nyilvános beszéd tartalmas és határozott, a hallgatóság számára egyértelmű kell legyen a beszélő véleménye, hozzáállása és szándéka. 11. A beszélgetés általában kötetlen, fesztelen, a felek közben ülhetnek, állhatnak, járhatnak, étkezhetnek. Fenntartják a szemkontaktust az idő nagy részében, de megszakíthatják azt időlegesen. Nyilvános beszédnél az előadó jól látható kell legyen (többnyire áll), a résztvevők pedig egy helyben ülnek vagy állnak, fokozottabban figyelnek. 21 A szemkontaktus kötelező az előadó részéről, a hallgatóság részéről vagy a tisztelet vagy az érdeklődés válthatja ki. Míg a dialógusban a gondolatok közlése kétirányú, a beszéd alkalmával ezek egy irányba az előadótól a hallgatóság felé tartanak, megpróbálva ráhangolódni annak gondolatmenetére és érzéseire, figyelembe véve a visszajelzéseket. Megfigyelve azonban a sajátosságait, a nyilvános beszédről elmondható, hogy valójában egy kibővített, világossá tett célirányos beszélgetés, amely művelése az előadói mesterséghez tartozik. Az előadói mesterség pedig gyakorlatilag mindenki számára elérhető, gyakorlással bárki fejlesztheti előadói képességeit, megszerezve a szükséges tudásalapot és az otthonosságot a hallgatóság előtti felszólalásokban.a sikeres előadók életútjára tekintve egyértelművé válik, hogy a készségfejlesztésen túl, elsődleges szerepet játszik az elhivatottság. Aki valóban szereti azt, amiről beszél, és élvezi a hallgatóság előtti szereplést, meggyőződéssel vallja azt, amit bemutat és ezt másokkal is megosztani kívánja, külön energiája, lendülete lesz, a beszédei pedig hitelesek, szenvedélyesek, vonzók lesznek valódi élményt kínálnak. Ez az előadói mesterség csúcsa, eléréséhez pedig a meggyőződés és hozzáállás szükséges, csak ez után a következik a szakmai és technikai felkészültség. 22 Amennyiben a beszéd elkészítője és előadója nem egy és ugyanaz a személy, úgy egy átgondolt, közvetlen kommunikációs folyamatról van szó a beszéd elkészítője és előadója között. Emellett kikérhetik szakemberek véleményét, de ők ketten mindvégig az elkészítési folyamat aktív szereplői maradnak. A beszéd megírójának nagy szabadsága van a beszéd elkészítésében, de mindvégig szem 20 A személyközi tranzakciókról, eljárásokról és rituálékról, időtöltésekről és játszmákról, és azok szerepéről lásd Berne (1984), o. 21 A figyelemfenntartás módszereiről lásd a Gyakorlati technikák alfejezetet. 22 A hiteles beszédről lásd még Gallo (2010)

8 Társadalmi kompetenciák Mikrohitel tananyag füzet Mikrohitel tananyag füzet Társadalmi kompetenciák előtt kell tartania a felszólaló személyiségét, stílusát és képességeit, majd a hallgatóság sajátosságait, illetve azt, hogy megfeleljen néhány szakmai követelménynek: Elmondásra és meghallgatásra tervezett: nem kell irodalmi műalkotásnak lennie, hanem jól hangzó, tiszta, összefüggő és érthető kell legyen. 2. Konkrét, pontos nyelvezet: nem tartalmaz általánosságokat, egyszerű, átlátható képeket és szemléletes példákat használ. 3. Pozitív reakciót eredményez: minden mondatnak vagy gondolati egységnek konkrét képet kell kialakítani, és rögzítenie, amely hozzáállást alakít ki a hallgatókban. Az előadásmód életerőt és dinamizmust vihet a beszédbe. 4. Pontos célja van: pontosan megfogalmazott célt követ, az érintett témával kapcsolatosan egyértelmű álláspontot tartalmaz Termékbemutatók A termékbemutatók valamely termék vagy szolgáltatás ismertetését tűzik ki célként, az eladás szándékával, vagyis a hallgatókat potenciális vásárlóként kezelik. A bemutatók a meggyőzés és a rábeszélés elemeire építenek, hogy a hallgatókat pozitív döntésre késztessék. A döntés nem lehet negatív motivációjú (nem-vásárlás esetén kedvezőtlen lesz az ügyfélnek), hanem pozitív motivációt kell adnia, ezért a többi beszédhez képest itt jelenik meg legnyomatékosabban a meggyőzés és a motivációs technikák alkalmazása (gyakorlatilag minden második pont a meggyőzést és a figyelemfenntartást szolgálja). A beszédpontok céljai és azok sora a következő: a. Bevezetés: bemutatkozás és a termék említése, engedély a bemutatásra b. Keretbe helyezés: saját cég és a gyártó cég ismertetése (ha nem azonos a kettő) c. Érdeklődés-felkeltés és motiváció: miért kell a termék a kliensnek? d. Termék bemutatása: leírás, technikai adatok e. Érvelés: a termék előnyei, pozitív tulajdonságai f. Referenciák: ki használja még, jelenlét más országokban, minősítések g. Szemléltetés és meggyőzés: katalógus mutatása h. Termék bemutatása: kinézet, kiszerelés, csomagolás i. Szemléltetés és meggyőzés: termék gyakorlati bemutatása, demó j. Érdeklődés-fenntartás és motiváció: hatékonysága és forgalomnövelő hatása k. Érvelés: viszonyítás más termékekhez l. Termék bemutatása: garancia, szerviz, csere, fogyóanyag-utánpótlás m. Meggyőzés: promóciók, ár, diszkontok n. Termék bemutatása: fizetési lehetőségek és feltételek, szállítási feltételek o. Szemléltetés és meggyőzés: termékminta, kézzelfogható emlékeztetők hátrahagyása p. Zárás: beszéltek összegzése, ígéretszerzés, távozás (biztosítva a következő találkozás lehetőségét) A termékbemutatók nem minden esetben illenek bele a beszédek tipológiai felosztásába, mivel nem mindig szólnak egy hallgatósághoz. A termékbemutató lehet két személy közötti párbeszéd is, ahol interaktív dialógus alakul ki, megtörve az ideális termékbemutató struktúráját, alkalmazkodva a vásárló személyéhez és a környezeti adottságokhoz. A termékbemutatók természetesen a bemutatott termék függvényében is változnak (pl. beruházás jellegű vásárlások esetén nem az első találkozáskor születik meg a döntés a vásárlásról, vagy nem szükséges minden bemutató során árat mondani, a szolgáltatások árlistáját általában utólag küldi/viszi el az eladó) A bemutatás felépítése Aki több szóval mondja el, amit kevesebbel is elmondhatna, ennél nagyobb gaztettekre is képes. Kínai közmondás Szinte függetlenül a tartalomtól, a bemutatót elsősorban a formai elemek, a felépítése és az előadásmódja teszi igazán hatásossá. Ideális esetben a felszólaló dönthet arról, hogy elvállal-e egy beszédet vagy sem, de a szervezeti életben ez sokszor kötelezettségként jelentkezik. Ilyenkor különösen oda kell figyelni a beszédre, hogy a kényszer ellenére se váljon érdektelenné az előadó vagy hitelvesztetté maga a beszéd. A beszéd akkor hiteles, amikor az előadó megfelel néhány, a beszédre és a hallgatóságra vonatkozó feltételnek: 1. Csak olyasmiről beszél, amire ismeretei és tapasztalatai feljogosítják. A szükséges tudás hiányában a beszéd alaptalan lesz, a túl tág témakörben elvesztődik az előadó, csupán általánosságokat tud megfogalmazni. A személyes tapasztalatok (gyermekkor, kezdeti kudarcok és sikerek, különleges élmények, speciális ismeretek) említése leköti a hallgatóságot, élvezetessé teszi a beszédet, és jobban megérteti tartalmi lényegét. Ugyanakkor a tapasztalat teremt alapot arra, hogy a hallgatóság által is elfogadható véleményeket vagy következtetéseket fogalmazzon meg az előadó. 2. A téma mindig izgalmas számára. A beszéd érdekessége attól függ, hogy maga az előadó mennyire tartja érdekesnek a témát. Az őszinte beszéd magával ragadó, amikor látszik az előadón, hogy alaposan átgondolta és mélyen átérezte mondanivalóját. 3. Tartsa fontosnak, hogy mondanivalóját megoszthassa a hallgatósággal. A beszélőnek meg kell győznie a hallgatóságát arról, hogy mondanivalója fontos a számukra. A szónoknak tisztában kell lennie azzal, hogy a beszéd sikere nem csupán rajta múlik, hanem a hallgatók gondolataitól és érzelmeitől is függ. Ezért arra kell törekednie, hogy hallgatói ugyanazt érezzék, amit ő, egyetértsenek vele, azt tegyék, amit szerinte tenniük kellene, vagyis vele együtt átérezzék és élvezzék a beszédet.a legtöbb beszéd a hagyományos beszédszakaszos felépítést követi, vagyis rendelkezik bevezetéssel, kifejtéssel és zárással. 1. A bevezetés (felvezetés, nyitás) A hallgatóságra minden esetben a beszéd kezdete és a befejezés van a legnagyobb hatással. 24 A jól felépített bevezetés leköti a hallgatóságot és megnyeri annak szimpátiáját. A bevezetés funkciói a következők lehetnek: a. Megjelöli a beszéd témáját b. A hallgatóság figyelmét a témára irányítja c. Bevezeti a hallgatóságot a témába d. Felkelti a téma iránti érdeklődést e. Segíti a hallgatóságot, hogy elmélyedjen a témában A bevezető írásakor több eszköz vagy fogás alkalmazható: 1. Példával illusztrált téma. A témába vágó történet, vagy éppen a beszédet életre hívó esemény ismertetése. 2. Idézet vagy közmondás. Az idézet tekintélyt kölcsönöz a mondanivalónak, jelezve, hogy más ismert személyiségek is foglalkoztak a témával. 3. Kezdés a tételmondattal (legfontosabb állítás). Előnye, hogy a hallgatóság figyelme rögtön a lényegre terelődik. Ez a mondat lehet megdöbbentő vagy jégtörő jellegű is. 4. Kezdés egy meghatározással (állásfoglalással). A téma vagy probléma behatárolása, amely közös alapot 23 Wilcox és társai (2009) nyomán 24 A kijelentés szemléltetésére lásd a Memóriateszt játékot és annak az összesített eredményeit

9 Társadalmi kompetenciák Mikrohitel tananyag füzet Mikrohitel tananyag füzet Társadalmi kompetenciák teremt a hallgatósággal, és sokszor világossá teszi az előadó álláspontját is. 5. Történetmesélés. A hallgatók szeretik a tanulságos történeteket, a saját esetek pedig közelebb hozzák az előadót a hallgatósághoz. 6. Személyes állásfoglalás. Az előadó véleménye és a témához való hozzáállás kifejtése, erre az állításra épül majd fel a kifejtés egésze. 7. Történeti áttekintés. Megalapozza a témát, röviden keretbe helyezi, és áttekinthetőbbé teszi. 8. Retorikai kérdés. A jó és izgalmas kérdésfeltevés óhatatlanul is arra készteti a hallgatót, hogy maga is keresse a választ. A kérdést nem kell azonnal megválaszolni, növelve a feszültséget, de előbb-utóbb el kell jutni a válaszadásig. 9. Ellentmondásos vagy visszatetsző állítás. A hallgatóság felkapja a fejét, mivel nem csak a válaszadás, hanem az ellentmondás vágya is felkelti a figyelmet. 10. Meglepő tény vagy statisztika. Bár vitára nem ad lehetőséget az információ, a hallgatóság kíváncsi lesz annak kifejtésére és a következtetéseire. Az információknak megalapozottaknak vagy hivatalos forrásból átvetteknek kell lenniük. 11. Humoros nyitás. A humor vagy vicc egyik fő eleme a váratlan fordulat. A közös nevetés közelebb hozza a beszélőt és a hallgatóságot, a személyes, humoros történetek kapcsán mintegy cinkostársakká válnak. 2. A kifejtés (tárgyalás, tartalom) Minden beszéd egy ígéret arra vonatkozóan, hogy az előadó elmagyaráz egy állítást, bebizonyít egy tételt, vagy ismertet egy témát. A beszéd bevezetőjében az előadó ismerteti a témát, eligazítja a befogadót, beszéd közben figyelmezteti a hallgatóságot, hogy éppen hol tart, majd végezetül, a következtetések megfogalmazása előtt nagy vonalakban összefoglalja a mondanivalót (tulajdonképpen a már ismert mondd el, mit fogsz mondani, mondd el, amit közölni szeretnél, mondd el, miről beszéltél szabályt követi). A beszéd célja határozza meg annak főbb gondolati egységeit, a vezérfonalakat vagy beszédpilléreket. Miután nagy vonalakban ki van gondolva a mondanivaló, következik a beszédegységek, vagyis a kisebb gondolati szakaszok elkészítése. Írott szövegben a beszédegység nagyjából egy bekezdésnek felel meg, ez lévén a legkisebb szerkezeti egység, amelyben egy gondolatot be lehet mutatni vagy ki lehet fejteni. A kisebb gondolatok sora határozza meg a bekezdések egymásutánját, amelyből kialakul majd a teljes beszéd. A beszéd logikai vagy gondolati egységeinek elrendezésre több logikai séma is alkalmazható. A cédulázó módszer alapján, egy-egy gondolati egységet külön lapocska (esetenként prezentációs oldal) tartalmaz, melyek több operatív szintre helyezhetők, az általános struktúrától a pontszerű, cédulás gondolati egységek fele. 25 I. Logikai vázlat: nagyobb logikai, tartalmi egységek II. Sorrendi vázlat: az egységeken belül a részegységek elmondásának, kifejtésének sorrendje. III. Dokumentációs vázlat: az egyes tételeket igazoló, illusztráló, cáfoló adatok, idézetek, hivatkozások, források. IV. Stratégiai vagy taktikai vázlat: a technikai utasítások, tennivalók, ábrák száma, hivatkozások, utalások a kézbe adott anyagra, problémák és tennivalók megfogalmazása. A teljes beszédhez hasonlóan, egyetlen bekezdés is tartalmazhat tételmondatot vagy ígéretet, amelyet a bekezdés végéig meg kell oldani, ami különösen erős logikai struktúrát kölcsönöz a beszédnek, de más módszerek is alkalmazhatók. 1. Tételmondat köré épülő bekezdés. A bekezdés elején tett kijelentés köré épül fel az egész bekezdés, a megfogalmazott szándékhoz tartja magát a bekezdés minden mondata, így kisebb az elkalandozás lehetősége. A tételmondatnak nem kell kötelező módon a bekezdés elején szerepelnie, hanem megjelenhet a bekezdés végén is, mint következtetés. 2. Absztrakciós szintek a bekezdésben. Egy bekezdésben egymás mellett több általánosítási szint is megjelenik, ám ezek elrendezése minden esetben lépcsőzetesen halad a nagyon elvont fogalmaktól a 25 Wacha I. (é.n.), o. nyomán. konkrét dolgokig, vagy fordított irányban. Általában szűkül az absztrakciós szint, így könnyebb követni a mondanivalót és meggyőzőbb a bekezdés. 3. Példák és illusztrációk. Hasonló a tételmondatos bekezdéshez, amikor a tételmondat egy állítást foglal magába, itt viszont a hasonlat tárgyát ismerteti a szerző, a többi mondatban pedig kifejti, példákkal illusztrálva. 4. Hasonlat és szembeállítás. A hasonlatok egyik csoportja, amikor valaminek az előnyeit, majd hátrányait tárgyalja a bekezdés (vagy fordítva). A másik csoport, amikor két dolgot vagy jelenséget állít szembe a szerző, a bekezdés hátralevő részében pedig ellentétek sorozatával mutatja be őket. 5. Ok és okozat. A bekezdés vállalja, hogy elmagyarázza, mi egy jelenség oka vagy következménye. 6. Kérdés és felelet. A bekezdés elején feltett kérdésre a bekezdés végén érkezik a felelet. A kérdések általában ok-okozati összefüggések taglalására jutnak, vagy definíción alapuló bekezdést nyitnak meg. Ez a legmegfelelőbb módszer az érvelő beszédek záró bekezdéséhez, mivel a kérdés ismét előhozza a témát, és megköveteli az egyértelmű választ.az írott szövegek, így a szerkesztett beszéd gondolati egységei is a bekezdések. A beszéd, az írott szöveghez hasonlóan, gondolati részekre, szakaszokra oszlik, ezek a beszélt bekezdések a beszédszakaszok. A beszédszakaszokban szereplő mondatoknak és szavaknak nem azonos a fontosságuk, ezért, hogy a beszéd egyértelmű legyen, illetve irányítani lehessen a hallgatóság figyelmét, megfelelő módon kell hangsúlyozni a szavakat. A hangsúlyozás általi figyelemirányítás módszerei a következők: 1. A hangerő változtatása: a fontosabb szavakat hangosabban és nyomatékkal ejti az előadó, bár esetenként normál hangerősséghez képest halkabban kiejtett szavak is hangsúlyosnak számítanak. 2. A hangmagasság változtatása: az adott szó egy árnyalattal magasabb vagy mélyebb kiejtése. 3. A tempó (sebesség) változtatása: a kevésbé fontos szavakat gyorsabban lehet ejteni, a fontosabbakat lassabban, megnyomva vagy megnyújtva a főbb magánhangzókat. Bemutatásnál is a lassabb tempó magyarázatként szolgál, míg a gyorsabb tempó a figyelemfelkeltésre.a beszédszakaszok között az előadó rövid gondolatszünetet tarthat. Szüksége van rá neki is, mivel a szavakat keresi és állítja rendbe a következő bekezdéshez, ugyanakkor gondolkodási időt ad a hallgatóságnak is, hogy feldolgozzák a hallottakat. A beszédek előadóival kapcsolatban tapasztalt leggyakoribb tartalmi hibák a következők: Túl sok információt akar átadni, Elvész a részletekben, Kitér az egyenes válaszadás elől, Olyasmiről nyilatkozik, amihez nem ért vagy nincs felhatalmazva, Más személyt vagy szervezetet támad, Negatív véleményeket vagy üzeneteket fogalmaz meg. 3. Zárás (befejezés, következtetés) A bevezetés mellett a zárásnak van a legnagyobb hatása a hallgatóságra. A zárásként megfogalmazott üzenet és következtetések maradnak meg leginkább a hallgatóság emlékezetében. A zárás funkciói a következők lehetnek: a. Lezárja a mondanivalót, b. Összegzi az elhangzottakat, elismétli, miről volt szó, c. Kiegészíti, kerek egésszé teszi a szöveget, d. Keretet alkot a bevezetéssel, visszautalva rá, e. Megoldást javasol a tételmondatra, kérdésekre vagy a felvetett problémákra, f. További gondolkodásra késztet. A zárás eszköztárában szintén több módszer található: 1. Keretbe foglalás. Visszautalás a bevezetésre vagy a problémafelvetésre, ez jelzi a hallgatóság számára a zárás kezdetét, és egységes jelleget kölcsönöz a beszédnek. 2. Megoldás-tálalás. A felvetett probléma, retorikai kérdések egyértelmű megválaszolása, az ellentmondások feloldása

10 Társadalmi kompetenciák Mikrohitel tananyag füzet Mikrohitel tananyag füzet Társadalmi kompetenciák 3. Idézetek, mondások. Ismert mondás vagy személy idézése alátámasztja és nyomatékosítja a beszédet, mintegy elvágva a további folytatás, esetleg vita lehetőségét. 4. Tömör összefoglalás. A gondolatsor és a következtetések összefoglalása egyetlen utolsó, rövid mondatba, amely nyomatékosítja és lezárja a beszédet. 5. Humoros zárás. Hatásos zárás a témához kötődő humoros megjegyzés, esetleg a felvázolt helyzethez hasonló szituációt ábrázoló vicc. 6. További gondolkodásra késztetés. Egy helyzet vagy felvetett problémának az ismertetése, amelyre bár megoldást ad a beszélő, a hallgató továbbgondolja, milyen hatással lehet rá, illetve megpróbál azonosulni az említett személyekkel Gyakorlati technikák Az előadásmód és a stílus A szónoklás mikéntje két dologtól függ: az előadás módjától és az ékesszólástól. Az előadásmód ugyanis mintegy a test ékesszólása, mivel a hang és a taglejtések alkotják együttesen. A hangnak annyi árnyalata van, ahányféle az érzelemnek; ezt főként a hang idézi föl. Amikor tehát a tökéletes szónok azt kívánja, hogy érzelmektől áthevültnek lássák, s ezzel felszítsa a hallgatóság szenvedélyét is, ennek megfelelően szabályozza majd hangja zengését. Cicero: A szónok A felmérések szerint a non-verbális csatornák (beleértve a beszéd stílusát is) közvetítik az átadott információk és benyomások jelentős részét. 26 A megoszlások a szakirodalmi hivatkozások szerint változnak, általában kétharmados részt tulajdonítva a nem vokális csatornáknak, egyharmad részt pedig a vokális elemeknek (vagyis a verbális közlés módja, a hogyan mondom ) és a beszéd tartalmának. A politikai beszédek és felszólalások esetében az egyéniség kifejezése vagy továbbítása nagyjából a következő megoszlás szerint alakul: 1. 70% -a nem vokális elemek: megjelenés, fellépés, testnyelv stb.; 2. 20%-a vokális elemek: prozódia és paranyelv; 3. 10% -a tartalom: a verbálisan továbbított gondolatok. A megjelenésnél tárgyalt, személyi arculatot meghatározó négy tényező közül az egyik kimondottan az előadásmódra, a Hogyan mondjuk? kérdésre vonatkozik. A stílusos előadásmódot több magatartásbeli követelmény határozza meg: Önbizalom. A legtöbb felnőtt személy olyan védekezési mechanizmusokat épít ki, amelyek teljesen zárkózottá, gyakran alkalmatlanná teszik a nyilvános felszólalásra. Ezek a pszichológiai korlátok, még a tömegiszony is oldható kommunikációs gyakorlatokkal, ha a felszólaló megfelelő környezetben gyakorolhat. Ha a felszólaló megérezte az ízét, sikerélménnyel zárt egy-egy gyakorlatot vagy felszólalást, fokozatosan megbarátkozik ezzel a kihívással is. Ugyanakkor a túlzott önbizalmat vissza kell fogni, mivel az arrogáns beszélőt nem kedveli a hallgatóság, mondanivalója ezért hatástalan. 2. Saját egyéniség megőrzése. Minden ember más és más, és ezt a változatosságot kell megőrizni. A felszólalóknak ne legyen céljuk másokat utánozni, beszédeket szó szerint átvenni, hanem mindenki találja meg az egyéniségére jellemző jegyeket, és azokat kihangsúlyozva építsen fel eredeti bemutatásokat vagy más alkotásokat. A specifikus jegyek emelik ki a sémákból a szónokot, ezek vonzerejének vagy karizmájának biztosítékai is. 3. Társalgás a hallgatósággal. Az előadás vagy bemutató nem monológ, hanem egy kommunikációs folyamat, mely során a hallgatóknak azt kell érezniük, hogy az előadó gondolatai és érzései valamilyen üzenetet továbbítanak egyenesen az ő gondolataik és érzelmeik felé. A hallgatóság nem szónoklatot vár el, hanem egy baráti beszélgetéshez hasonló formát, mely kissé határozottabb és energikusabb. A stílusnak nem kell magán viselnie egyetlen tanult jelet sem, a természetességnek kell dominálnia. 4. Előadás szívvel-lélekkel. A beszéd hajtóereje a lelkesedés. Amikor a felszólaló megjeleníti saját érzelmeit, őszintén és nyíltan beszél, a beszéde élő lesz. Ledőlnek a falak közte és a hallgatóság között, és a beszéd személyes és spontán, vagyis természetes és élvezhető lesz A hang erejének és hajlékonyságának edzése. A beszédet kísérő jelenségek, így a beszédstílus és a hangszín nem okok, hanem okozatok, vagyis a tudat és a lelkiállapot határozza meg őket. Ezért fontos a témában való jártasság és az alapos felkészülés, de szem előtt kell tartani azt is, hogy a fiatalkori spontán kommunikációs jelenségek helyét idősebb korban átveszik a kialakított és begyakorolt sémák. Alábbhagy a lendület, a beszéd monotonná válik, éppen ezért ajánlott, hogy szakember vagy a rögzített és visszajátszott beszédek segítségével minden szónok eddze magát, tökéletesítse a hangját Az előadás gyakorlati fogásai Uraim! Öntsünk tiszta vizet a nyílt kártyákba! Rejtő Jenő Fülig Jimmy-je Egy hosszabb beszéd esetében külön figyelmet kell szentelni arra, hogy a hallgatóság ne veszítse el a gondolatok fonalát, mindvégig érdekesnek tartva a beszédet. 29 Főleg a hosszabb bemutatókat és előadásokat kell színesebbé és érthetőbbé lehet a hallgatóság megtartása érdekében. 1. A hallgatóság figyelmének felkeltése már az első pillanatban. Ha a bevezetés lebilincselő, a hallgatóság pedig megérti a felvezetett témát, akkor magáénak fogja érezni, és pozitívan fog reagálni rá. a. Nyitás egy megtörtént esetről szóló példával; b. érdeklődés felkeltése; c. döbbenetes vagy váratlan tény ismertetése (de nem bulvártéma); d. hallgatóság bevonása (pl. kézfeltartásos szavazás); e. ígéret, hogy a beszéd hozzásegíti a hallgatókat valaminek a jobb megértéséhez; f. szemléltetőeszközök használata. 2. Az előadó soha ne ébresszen ellenszenvet. Nem elég az érdeklődés felkeltése, hanem a pozitív érdeklődés felkeltésére kell törekedni. Az előadó, aki ellenszenvet ébreszt a megjelenésekor vagy a bevezetőben, eleve kedvezőtlen hozzáállást alakít ki, megpecsételve a beszéde sorsát, még akkor is, ha egyébként fellépése kedvező hatást gyakorolna. 26 Részletek A nem verbális kommunikáció csatornái alfejezetben. 27 Carnegie (1997), o. nyomán, kiegészítve Kádár: Közszereplés (képzésanyag, 2009) elemeivel. 28 Lásd még a Nyilvános beszédek alfejezet bevezetőjét. 29 Carnegie (1997), o. nyomán

11 Társadalmi kompetenciák Mikrohitel tananyag füzet Mikrohitel tananyag füzet Társadalmi kompetenciák a. A beszéd ne kezdődjön mentegetőzéssel b. ne nyisson viccel, esetleg egy személyes mulatságos vagy kényes esettel 3. A fő gondolatok alátámasztása. A főbb gondolatok rögzítésére kisebb történetek, sztorik alkalmazhatók, melyek segítségével megmaradnak az üzenetek, és így felidézhetők lesznek záráskor vagy a későbbiekben is. A példák és hasonlatok szemléletessé és emészthetőbbé teszik a beszédet, a statisztikai adatok és a szakértői vélemények az igazát bizonyítják és nyomatékosítják a beszédet. a. Statisztikai adatok idézése; b. szakértőkre való hivatkozás; c. analógiák használata; d. szemléltetés verbálisan vagy vizuális eszközökkel. 4. Tettekre buzdítás. A beszéd befejező része a legfontosabb stratégiai pont. Az utoljára elhangzó szavak maradnak meg a leginkább, erre fognak a hallgatók a legjobban emlékezni. a. Összegzés; b. tettekre buzdítás, konkrét cselekvés igénylése vagy mozgósítás Időtartam és ütemezés A beszéd időtartamának meghatározása kritikus a sikerre nézve. Az aranyszabály a KISS, vagyis a Keep It Short & Simple alkalmazása: a rövid, tömör és érthető beszéd követhető, a gyors zárást pedig mindig jó néven veszik. A beszédek típusától függ azoknak a hossza is, ám minden esetben szem előtt kell tartani, hogy egy személy figyelemtávja mintegy 7 perc, vagyis ennyi ideig képes aktívan figyelni. Megfelelő technikákkal ez a figyelemtáv kitolható akár 15 percre is, de ez általában már látványos bemutatást és vizuális személtetőket is igényel. A figyelemküszöb perc, ennyi ideig képes egy személy folyamatosan figyelni (ez az iskolai órák időtartama is), amely gyakorlással kitolható másfél-két óráig. A felszólalónak a feladata megfigyelni azt is, hogy a hallgatóság mennyire fáradt, mióta tartanak a felszólalások, és esetenként szünetet kérhet. A szünet ideje 7-20 perc, a hallgatóság lélekszámának és az előadóterem elhelyezkedésének függvényében (megfigyelések szerint egy cigaretta elszívása mintegy 7 percet vesz igénybe). A figyelemtáv fenntartására, illetve a figyelemküszöb kitolására több módszer is alkalmazható, melyek közül néhányról részletesebben is szó esett a beszédek kapcsán: szemkontaktus; hanghordozás, hangerősség változtatása; a beszéd sebessége (gyors a figyelemfelkeltéshez, lassú a magyarázáskor); hanghatások; vizuális szemléltetők; gyakorlati bemutatók, demók; a szemkontaktus irányítása (szemléltető szemkontaktus rajz/grafikon); meglepő bevezetés (bangs): megdöbbentő kijelentések, adatok stb.; szemléletes példák (lehetőleg saját esetek vagy utalás mindenki által ismert vagy megélt élményekre); könnyed, humoros megjegyzések, de nem viccek (hacsak nem szemléltető jellegű); saját tapasztalatok, konkrét esetek beépítése; előadók váltása (hosszabb előadások, képzések esetében); megfelelő szellőztetés és a gondolkodást segítő ivóvíz. Egy szöveg tagolt felolvasása átlagosan percenként 150 szót jelent, vagyis egy 20 perces előadás körülbelül 3000 szóból áll. Gyakorlott beszédtartók (vagy a szabadulni vágyó hallgatóság) azt is tudja, hogy egy standard szerkesztésű A4-es oldal felolvasása körülbelül három perc, így a kiálló szónok kezében látható lapok alapján következtetni lehet a felolvasott beszéd hosszára Összegzés A nyilvánosság előtti megszólalás főbb elveit Wacha így összegzi: Nyilvánosság előtt csak az beszéljen, akinek saját gondolata, mondanivalója van. Saját gondolat, amit az előadó magáévá tett, beépített az értelmi és érzelmi rendszerébe, saját szavaival meg tudja fogalmazni és rendszerezve el is tudja mondani. 2. Nyilvánosság előtt csak az beszéljen, akinek célja van a beszéddel. Cél lehet új ismeretek nyújtása, öszszefüggésekre való rávilágítás, tételek erősítése vagy cáfolása, esetenként a partnerek gondolatainak megismerése. 3. A beszéd és a benne rejlő gondolat értéke a gondolat súlyától függ. Ezt fokozhatja, de nem helyettesítheti a beszélő funkciója. 4. A beszéd értékét nem a benne található, sokat hangoztatott gondolatok száma, szép stílusa vagy megfogalmazása (nyelvezete) adja, hanem a gondolatok újszerűsége, átgondoltsága, átéltsége. 5. A beszéd értéke nem az időtartamtól függ. Az időtartamot a mondanivalónak kell meghatároznia: hoszszabb beszédnél fel kell tölteni azt mondanivalóval, rövid idő esetén tömöríteni lehet. 6. A jó gondolat csak jó formában tud hatni igazán. A tartalom a fontosabb, de az mindig nyelvi és magatartási formákban nyilvánul meg. A szép szavak viszont nem helyettesíthetik a jó gondolatot. 7. A hallgató gondolkodó, érző ember. A beszélő mindig hozzá szóljon, neki mondja el gondolatait, ne csak jelenlétében beszéljen. Fontos meghallgatni a hallgató nézeteit és gondolatait is. 8. A közéleti személy mindig kritikának van kitéve, megesik, hogy félreértik vagy félremagyarázzák. Ennek elkerülése érdekében pontos megfogalmazásokra van szükség. 9. Nincsen előadás zavaró tényezők nélkül. 10. A jó előadás alapja a rendszeres önművelés, a jó, alapos felkészülés, a rendszeres, előzetes gyakorlás. 11. A jó előadás biztosítéka a mondanivalónak és az adatoknak az ellenőrzése, illetve a beszélő állandó önellenőrzése. 12. A jó előadó minden előadását háromszor készíti el: előadás előtt, felkészülés után; a hallgatóság előtt; előadás után visszatekintve és kiigazításokat végezve A jó előadó minden körülmények között és minden tekintetben pontos. A gyakorlati technikák sorát folytatni lehetne, 32 de a beszédalkotó és előadó számára elégséges ennyi irányelv és módszer ismerete élesben kipróbálva magát mindenki kipróbálhat módszereket, alkalmazásokat, amelyek a saját egyéniségéhez és stílusához a leginkább találnak. Fejlődési folyamatról van szó, ahol fontos az önellenőrzés a gyakorlatban, a következtetések levonása, és azok ismeretében az újabb beszédek és nyilvános előadások megtervezése. 30 Wacha (1992), o. 31 Lásd a Beszédvázlat gyakorlatot. 32 Lásd még Wilcox és társai (2009), 515. o

12 Társadalmi kompetenciák Mikrohitel tananyag füzet Mikrohitel tananyag füzet Társadalmi kompetenciák 2.5. Készségfejlesztő gyakorlatok Van-e koffein abban a kávéban, ami nem nélkülözi a koffeinmentesség hiányát? Netfolklór 1. Eladás egy személynek A résztvevők mindegyike kap egy-egy terméket, amelyet be kell mutatnia, és lehetőség szerint el kell adnia egy potenciális vásárlónak. Rövid felkészülés után a résztvevők párokat alkotnak, egyikük lesz az eladó, a másik fél a vásárló. A bemutatás és a beszélgetés után a vásárló elmondja észrevételeit a bemutatással kapcsolatosan, majd szerepet cserélnek, és a másik fél mutat be, ismét kiértékeléssel zárva. A lényeg nem a termék technikai adatain, hanem az előadás stílusán és a meggyőzőerőn van. Az előadó szabadon megválaszthatja a termék tulajdonságát és forgalmazási feltételeit. Javasolt termékek a mindennapi életből: fa gyerekjátékok, bőr deréköv, gyümölcsjoghurt, szemöldökcsipesz, hajnövesztő szer, pelenka, gumiabroncsok, hőközpont, aranyhegyű toll, műanyag hordó. 2. Eladás egy csoportnak Az előző gyakorlat folytatása, a résztvevők (akár az előző gyakorlatban már megismert terméket) egy csoportnak mutatják be. Az előadó meghatározhatja, hogy kikből áll a hallgatósága (viszonteladók vagy végfelhasználók, bolttulajdonosok vagy vezetőségi döntéshozók, háziasszonyok stb.). A bemutatót meg lehet szakítani kérdésekkel, közbe lehet avatkozni, mint érdeklődő vásárló, de a lényeg most sem a technikai részletekben van, hanem az előadás felépítésén, stílusán és a testbeszéden. A gyakorlat végezhető kamera előtt is, majd visszajátszva értékelhető. 3. Kamera előtti szereplés A Villámfelszólalás gyakorlathoz hasonlóan, minden résztvevő választ egy témát (vagy húz egy tételmondatot), amelyre rövid felkészülés után (pl. míg az előtte levő személy szerepel) egy beszédet rögtönöz. Az időkeret 3-5 perc, a hallgatóság vagy előzőleg nevesített, vagy a beszélő jelzi felszólalása közben. A beszédet egy felvevőgép is rögzíti, majd 5-8 beszéd után visszajátszva következhet az elemzés. Az elemzésnél első sorban a beszélő értékeli a teljesítményét, megfogalmazva az észrevételeit és elmesélve, mikor mire gondolt, hogy érezte magát a beszéd alatt. Ez után a jelenlevők is megfogalmazzák az észrevételeiket, majd a gyakorlatvezető összesíti. Fontos, hogy minden jelenlevő vegyen részt a gyakorlatban és a szereplése elemzésre kerüljön. A beszédnél nem a tartalom a fontos, hanem a beszédstílus, mondatszerkesztés, a nem verbális kommunikáció és a kapcsolat a hallgatósággal. A rövid felkészülés elégséges a gondolatok rendezéséhez, elkerülve a kamera előtti leblokkolással járó kudarcélményt, de meghagyja a spontán megnyilvánulás lehetőségét. A helyzet, a hallgatóság, a kamera elviekben elég zavaró tényező, hogy a beszédstílus és a testnyelv jelzései természetesek legyenek, így láthatóvá válik mi helyénvaló és mi változtatható. Fontos, hogy mindenki maga kezdje a saját értékelését, ugyanis amikor az előadó viszontlátja magát, máris tudatosítja magában melyek voltak a bemutatójának erősségei, és hol szükséges korrigálni. 4. Memóriateszt Az előadó hétköznapi beszédstílussal felolvas néhány szót. A résztvevőknek ettől számítva egy perc áll rendelkezésükre, hogy leírják azokat a szavakat, amelyekre emlékeznek. A lista a következő: víz, róka, hal, tej, levél, só, ház, tenger, könyv, virág, herkentyű, pohár, doboz, erdő, sas, fazék, cukor, alma, ceruza, tojás. Az idő letelte után a csoport közösen összegzi a szavakat, megfigyelve azok megoszlását. A várható eredmény szerint a felsorolás elején és végén hallott szavakra fognak a legtöbben emlékezi, illetve a különleges vagy szokatlan szavakra. Ezzel szemléltethető, hogy egy beszéd alkalmával a hallgatóságban is leginkább a kezdés és a befejezés, illetve a szokásostól eltérő részek maradnak meg. Érdemes kipróbálni olyan listával is, amely nem semleges, érzelmi kötődésektől mentes szavakat sorol fel, hanem a szavak mindegyike érzelmi töltést is hordoz. Lehet például a Kosztolányi által meghatározott tíz legszebb magyar szó: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír. 5. Ikrek beszélgetése. Két pár foglal helyet egymással. A feladat kérdéseket, majd válaszokat megfogalmazni a másik pár számára, úgy, hogy egy páron belül a két személy egymást váltogatva egy-egy szót mond. Miután megfogalmazódott a kérdés, a másik páros válaszol rá hasonló módon, egymást váltogatva egy-egy szót mondva. A válasz után szerepcsere, a válaszoló pár fog kérdezni. Lehet meghatározott kérdésszámig vagy időre játszani. Kreativitásra ösztönző feladat, ahol megfigyelhető a mondatszerkesztés, a helyes hangsúlyozás, és amely megfelelő csoportmunka esetén rendkívül szórakoztató lehet. 6. Kakukktojás Egy személy, vagy a résztvevőkből alkotott csoportok feladata, hogy egy beszédet készítsenek (meghatározható a műfaj, pl. mese, újsághír stb.), úgy, hogy szavakat ékelnek bele, melyek a végső történet szerves részei kell legyenek. A megírt beszédet felolvassák, a többiek feladata pedig kitalálni, melyek voltak a beékelt, kötelező szavak. Ha minden csoport azonos műfajt és szavakat kap, akkor a legkreatívabb, leginkább terepszínű beékelést alkotó csoport lesz a nyertes. Példa: egy maximum egy oldalas, három perc alatt felolvasható mesét írni, amely tartalmazza a boszorkány, hercegnő, házasság pénz szavakat. A feladat nem csak a szövegalkotási és előadási készség fejlesztése, hanem megfigyelhetők a szavak által felélesztett sztereotípiák is, melyeken esetenként a csoport túllép, egy kreatív, nem hagyományos kerettörténetet alkotva. 7. Reprodukálás Az ismert festészeti műveket gyakran reprodukálták, vagyis élethű másolatot készítettek róluk. A feladat hasonló, csupán a vizuális csatorna helyett a beszéd áll a résztvevők rendelkezésére. Egy játékos kimegy a teremből, esetleg hátat fordít a többieknek. Egy rajzot vagy egy képet kap (lehet ábra, ikon, egyszerűsített képvilágú reklámplakát, vagy egy épület fotója stb.), amelyet le kell írnia szavakkal, a többiek pedig lerajzolják az utasítások alapján a képet. Ez után össze lehet evetni az eredetivel, és megbeszélni a gyakorlatot. Megfigyelhető, hogy a nem verbális jelek hiányában a beszéd sokkal nehezebben érthető (bár a kint levő felolvasó valószínűleg sokkal erősebben gesztikulált), de megfigyelhető, hogy a nyelvhasználat pontosabb, strukturáltabb lett, ellensúlyozva más csatornák hiányát. Szemlélteti a gondolkodásmódot is, pl. az algoritmikus, rendszerező gondolkodás az egésztől halad a részletek fele, és nem ad meg apró, információkat csak a legvégén. 8. Bekezdésszerkesztés A résztvevők egyénileg vagy 2-3 fős csoportokat alkotva vesznek részt a játékban. Minden személy vagy csoport egy-egy tételmondatot kap, melyet a többi játékosok nem látnak. Erre kell felépíteni egy bekezdést, felhasználva az ismertetett bekezdés-szerkesztési módszereket. Bármilyen módszer, eszköz, vagy stílus alkalmazható, de a megalkotott szöveg egyetlen bekezdés, vagyis gondolati egység kell legyen. Példamondatok: a. A pályaválasztást alaposan meg kell gondolni. b. A hitelkártyának vannak előnyei. c. A lányokra más mércét alkalmaznak, mint a fiúkra. d. Az autópályák használata kíméli közvetlen lakókörnyezetünket. e. A nagy bevásárlóközpontok veszélyeztetik a kiskereskedők forgalmát

13 Társadalmi kompetenciák Mikrohitel tananyag füzet Mikrohitel tananyag füzet Társadalmi kompetenciák Az elkészült bekezdéseket a szerzőik felolvassák, a többi résztvevőnek pedig rá kell jönniük, melyik volt a tételmondat (tartalmi megfogalmazásban, hiszen az eredeti tételmondatot át lehet fogalmazni, be lehet olvasztani a szövegbe). Az elemzés és a következtetések levonása szintén csoportmunka. 9. Beszédrögtönzés A résztvevők egymás után kapnak egy-egy rövid beszédtípust (méltatás, jutalomátadás, köszönet az ajándékért, és ezekhez társítva egy-egy felvezetést vagy köszönetet az előadónak) és egy beszédtémát. A résztvevők feladata rögtönözni egy legtöbb három perces, alkalomhoz illő felszólalást. Példa-témák: a. Rongyrázó Szövetség éves Nagydíja, b. A Csavargyári Munka Hőse kitüntetés, c. A Gyufagyűjtő Gyurka 45 éves tevékenységének méltatása, d. Aranyalma Termesztők aranyoklevele a Kiváló Termesztőnek, e. Az Állatkerti Felvigyázók Szövetségének alakuló bálja. A gyakorlat célja oldani a feszültséget, játékos hangulatban megszólaltatni a résztvevőket, ezért indítógyakorlatként is alkalmazható. Ugyanakkor már oda lehet figyelni a struktúra betartására, az üzenet megfogalmazására, a kezdés és a zárás módszerére. 10. Villámfelszólalás A résztvevők mindegyike (több résztvevő esetén 3-4 személy) kap egy roved beszédtípust, amelyre rövid felkészülési idő alatt fel kell építenie egy formailag helyes beszédet. A kiértékelés a csoporttal közösen történik minden beszéd végén, amikor elsősorban az előadó mondja el, hogyan gondolta el a beszédét, mit érzett a felszólalás alatt, mit gondol sikeresnek, vagy mit javítana a beszédén. Ez után a csoport is elmondhatja észrevételeit, közösen megbeszélve a felszólalást. Csoportos gyakorlatként alkalmazható PR-képzésen is, ahol a csoport felel a beszélő felkészítéséért, a megjelenéséért, a beszéd tartalmáért, az információk ellenőrzéséért, a környezet megteremtéséért stb. 11. Beszédelemzés A résztvevők csoportokat alkotnak, mindegyik csoport kap egy-egy ismert beszédet (lehetőleg az új- vagy modern korból). A feladat a rendelkezésükre álló 20 perc alatt elemezni a beszédet, megfigyelve annak felépítését, érvelési módszerét, üzenetének megfogalmazását, a használt stiláris elemeket, esetleg a kulturális sajátosságokat, megindokolva, hogy szerintük mi lehetett a beszéd hatása az elhangzásának pillanatában. Az értékelés bemutatása nyilvános is lehet (+ 10 perc az előkészületekhez), ekkor valaki felolvassa az eredeti beszédet, mintha nyilvános előadás volna, a csoport többi tagja pedig bemutatja az elemzést, értelmezi a szöveget. Forrásként használható például az 55 híres beszéd (Móra Könyvkiadó, Budapest, 1995) gyűjtemény is. 13. Beszédírás vitatételekre A résztvevők mindegyike kiválaszt egy-egy vitatételt, amelyre felépít egy beszédet (legalább a vázlatos gondolatmenet legyen írásban rögzített), és kidolgozza a pontos lezárást vagy befejezést megjelölve milyen hatást kíván elérni. A beszéd célja lehet ismertető vagy meggyőző, de eszközeit, illetve az elképzelt hallgatóságot mindenki maga választja meg. A javasolt 20 vitamondat a következő (de használhatók más vitamondatok, sőt közmondások és szólásmondások is): a. A sajtószabadság egy szép álom, semmi más. b. A kormány köteles gondoskodni a polgárok jólétéről. c. A pénz körül forog a világ. d. A ló jobb, mint a traktor. e. Ma jobban élünk, mint száz évvel ezelőtt. f. Szállítsunk inkább vasúton. g. A dohányzás magánügy. h. A cenzúra védi a közízlést. i. Az információ a legnagyobb hatalom. j. Gutenberg kora lejárt. k. Meg kell szüntetni a reklámot a televízióban. l. A szülői pofon szükséges rossz. m. Testvérek között természetes a veszekedés. n. A barát az, aki nem mond feletted ítéletet. o. A nők és férfiak alapvetően mások. p. A család intézménye lassan kimegy divatból. q. Inkább a válás, mint a veszekedés. r. Az ember sorsa attól függ, hova született. s. Bölcsebb dolog volna, ha a szülők választanának házastársat a gyerekeiknek. t. Az őszinteség nem mindig kifizetődő. A gyakorlat bonyolítható, ha a vitatételekre megírt beszédnek eleve maghatározott a hallgatósága (pl. a vitamondat céljáért folytatott sztrájk mozgósító beszéde). Az elkészült beszédeket ezután a szerzők (gyakorló szónokoknál egymás között elcserélve) átírják egy más hallgatóság számára (pl. parlamenti felszólalás vagy munkástalálkozó). Érdekes megfigyelni a gondolatmenet és a használt eszközök változást az érvrendszer változása miatt. 12. Beszédvázlat Minden résztvevő választ egy eseményt vagy ünnepélyes alkalmat, amelynek meghatározza a konkrét helyét és időpontját. Erre az alkalomra készít el egy öt perces beszédet, betartva annak minden formai és stiláris követelményét. Példa-tételek. a. Egyetemi végzős évfolyam búcsúztatása, b. Születésnapi köszöntő ismerős, barát számára, c. Ismert személyiség születésnapi ünnepségére méltatás, d. Épületavató beszéd, e. Kulturális díj átadási beszéde. A beszédet közönség előtt mindenki megtartja, közösen kielemzik. Ez után mindenki visszavonul, és újraírja az eredeti vázlatot. Megfigyelhetők a folyamat lépései: beszédalkotás, beszédtartás, és ismét beszédalkotás

14 Társadalmi kompetenciák Mikrohitel tananyag füzet Mikrohitel tananyag füzet Társadalmi kompetenciák 3. Nem verbális kommunikációs rendszer Nem tudsz nem kommunikálni. Em Griffin (2002), p A nem verbális üzenetek általában sokkal hatékonyabbak az attitűdökről és érzelmekről szóló üzenetek továbbításában, mint a verbális kifejezés. 33 A közhiedelemmel ellentétben a nem verbális üzenetek nem csupán kísérik és alátámasztják a verbális kommunikációt, hanem jelentős mértékben kiegészíti azt, esetenként ellentmond neki, vagy teljes mértékben helyettesítheti. Több kategória állítható fel a verbális és nem verbális kommunikáció viszonyáról, amellyel szemléltethető, miként növeli a nem verbális komponens a verbális közlés hatékonyságát (egészen annak helyettesítéséig): 34 hangsúlyozzák a verbális üzenet egyes részeit, például keményebb vagy lágyabb hangfekvés-váltással; árnyalatokkal egészítik ki, például egy elismerő mosollyal; szándékosan ellentmondanak a verbális üzenet tartalmának, pl. egy kacsintással jelezve a hazugság tényét; megismétlik, alátámasztják a verbális üzenetet, például a Menj el! vagy Állj! felszólítást kézzel mutatva megerősítik; ellenőrzik, irányítják a verbális üzenetátadást, például előre dőlő testhelyzettel kimutatva az érdeklődést; helyettesítik a verbális kommunikációt, például az OK helyett használt gesztus, vagy a feltartott hüvelykujj, mint stoppolás nemzetközi jele. Mivel a nem verbális jelzések általában gyorsabban küldöttek és befogadottak, kevesebb tudatos kontroll irányul rájuk, hatásosabban kommunikálják az attitűdöket és az érzelmeket, ezért nagyobb a hitelük a befogadó szemében. Ezeknek a különbségeknek az egyik következménye, hogy amíg a nyelv elsősorban a külső világra vonatkozó, a megoldandó problémákkal kapcsolatos információk továbbítására alkalmas, a nem verbális üzenetek különösen fontos szerepet játszanak a társas életben, az értékek, attitűdök, vonzalmak és más személyes reakciók kommunikálásában. 35 A nem verbális jelzéseknek több funkció is tulajdonítható: A társas helyzet kezelése. Amikor két személy kapcsolatba lép egymással, például beszélget, az interakciójukat a kapcsolatfelvételtől a kontaktus megszakításáig nem verbális üzenetek irányítják, támogatják vagy gátolják. A felek folyamatosan kifejezik pozitív vagy negatív reakciójukat az elhangzottakkal és a másik fél viszonyulásával szemben, az érdeklődés változását, esetenként a beszélgetés irányának megváltoztatását vagy befejezését. 2. Az énkép bemutatása (énkép-megjelenítés). Egy interakció során minden szereplő szeretné kifejezni önbecsülését vagy énképét. A közlő célja, hogy az új partnerekben kialakítsa, a régiekben pedig fenntartsa a saját magáról őrzött vagy továbbítani kívánt képét. 37 A legegyszerűbb jellemvonások kifejezése is nem 33 Forgács (1997), p DeVito felosztása. In: Róka (2002), p Forgács (1997), p Argyle osztályozása. In: Forgács (1997), p Amennyiben a kifejezni kívánt és a saját magáról alkotott kép nem egyezik a közlés által, gyakran arculattörés következhet be. Ezek verbális úton történik (például tudatosíthatja a közlő magáról, hogy intelligens, kedves, szeretetre méltó stb.), a személyhez kötődő külső jellemzőket és státusokat (csoporthoz való tartozást, gazdaságot, szexuális nyitottságot stb.) pedig szimbólumokkal (kitűzők, ékszerek, öltözködés, márkahasználat stb.) jelzi. 3. Az érzelmi állapotok kommunikációja. Az érzelmi állapotokról szóló információk specializáltak, és egyértelműen megjelennek az arcon, sokkal pontosabb képet adva, mintha verbálisan próbálná megfogalmazni a közlő. Az érzelmek és arckifejezés közötti kapcsolat olyan erős, hogy a közlő a megfelelő érzelmet már akkor is átéli, ha arcizmaikat egy érzelmi jelzés kibocsátásának megfelelően mozgatják, felveszik az illető arckifejezést Az attitűdök kommunikációja. A tartós attitűdöket, mint például a meggyőződéseket mind verbálisan mind nem verbálisan ki lehet fejezni. Ebben az esetben a nem verbális jelzések inkább csak kiegészítik és kiterjesztik a beszélgetés szóbeli tartalmát. Az ideiglenes vagy pillanatnyi attitűdöket a közlő nem képes pontosan megfogalmazni verbálisan mivel ezek rövid ideig tartanak és nem egyértelműen kifejezhetők számára sem, 39 viszont a nem verbális jelek ezt pontosan továbbítják. Ezért helyettesítik a verbális kommunikációt, és részt vesznek a társas helyzet kezelésében is. 5. A csatornák ellenőrzése (csatornavezérlés). A társas interakcióknak sajátos cselekvése, annak szabályozása, hogy több személy esetén ki beszéljen, mennyi ideig, és ki legyen a következő megszólaló. A szóbeli közlés általában a tartalomra koncentrál, ezért ezek a jelek kimaradnak, ugyanakkor a tartalom közlése is korlátozott, mivel egyszerre csak egy személy beszélhet. Ha egy csoport háromnál több személyből áll, igencsak összetett közlésre és koordinációra van szükség, ami szinte kizárólag nem verbális úton valósul meg, jól felismerhető nem verbális üzenetek által. A mimika jó része egyetemes, vagyis minden népcsoportnál azonos. Ennek első megfigyelője Darwin volt, aki feltételezte, hogy a kommunikációs rendszereknek minden emberben közös genetikai alapjai vannak. 40 Másik feltételezése az volt, hogy az állatvilágban megjelenő mimika és kifejező gesztusok hasonlósága inkább a csontozat és izomzat közötti hasonlóság eredménye, mintsem egy evolúciós folyamatosság szükségszerűsége. A jelenlegi értelmezések szerint a mimika egy része genetikailag kódolt, a gesztusok pedig kulturálisan rögzítettek. Az érzelmi jelentések túlnyomó többsége semmiképpen sem olyan egyetemes jellegű, mint az arckifejezések jelentése. A legtöbb nem verbális üzenet kultúrához kötött, és az adott kultúra még azokat a jeleket is módosítja vagy finomítja, amelyek nagyon sok kultúrában jelen vannak. 41 A nem verbális kommunikációs készség, más készségekhez hasonlóan tanulás útján alakul ki. Ez a készség fejleszthető, bár egyeseknek jobb érzékük van hozzá, mint másoknak. A nem verbális csatornákon való kommunikáció a személyközi kommunikáció sajátosságainak jeleit viseli magán. 42 A kódok a közösség tagjainak olyan sajátos kölcsönös tudása, amely nem személyes megegyezésen, hanem személytelen konvenciókon és a közösség kommunikációján alapszik. A nem verbális közlések a kódokat mintaként kezelik (a konkrét kommunikáció közben a kibocsátó által megvalósított kódok), amelyek egy sor szabálynak, illetve a csatornák sajátosságainak vannak alárendelve. 43 Ezek megértéséhez a kibocsátónak és a befogadónak azonos kódrendszerrel kell rendelkezniük. A közvetített információ a közlő és befogadó között több típusú lehet: 44 az alkalmak rendkívül jó megfigyelési és elemzési lehetőséget biztosítanak. Az elérni kívánt és a saját énkép közötti különbségek (esetenként a saját magáról kialakított negatív kép) nem csupán alulpozícionálást eredményez, hanem énképzavarra, pszichózisra is utalhat. 38 Ekman és munkatársainak kutatásai, In: Forgács (1997), p. 166., Gladwell (2010), p A saját érzelmek kifejezése hosszú és nehéz folyamat. A kognitív pszichológia megközelítése szerint előbb az átélt érzelem világos azonosítására és megfogalmazására van szükség, amely ez után végighalad a közlő szűrőrendszerén, az énattribúciókon, majd a nyelvi kifejezés korlátait betartva jut kifejezésre. 40 Darwin elméleteit vizsgálják Ekman, Ekman-Friesen, Ekman-Friesen-Ellsworth kutatásai. In: Forgács (1997), p. 37, , Gladwell (2010), p Forgács (1997), p Erről részletesebben a Kommunikációs modellek és alapfogalmak, illetve A kommunikációs csatornák rendszere alfejezetekben. 43 Béres-Horányi (2001), p nyomán. 44 Németh (2002), p. 21., Németh (2006), p nyomán

15 Társadalmi kompetenciák Mikrohitel tananyag füzet Mikrohitel tananyag füzet Társadalmi kompetenciák 1. Információkat továbbít a közlőről. A személyes tulajdonságok (önbizalom, becsületesség, megbízhatóság, temperamentum, ambíció stb.) és a társadalmi helyzet (életkor, nem, szociális csoport és státus) kifejezője. 2. Információkat közvetít a befogadókhoz a közlő pozícionáltságáról vagy befogadóhoz való viszonyáról. A közösséghez való viszony (alá- és fölérendeltség, negatív vagy pozitív érzelmek, együttműködés vagy versengés) jelzője. 3. Információt közvetít valaminek az átérzéséről. A közlő miképpen él meg egy adott helyzetet, hogyan érzi magát egy adott helyzetben (szorongás, düh, sértettség, elérzékenyülés, fáradtság, unalom stb.). 4. Információt közvetít a közlő viszonyulásáról a saját mondanivalójához. Kifejezi a közlő viszonyát a szöveggel és a mondanivalóval szemben is (hiszi vagy sem, egyetért vele vagy sem, ért vagy nem ért hozzá stb.). Összegezve, megfogalmazható néhány általános érvényű szabály a nem verbális kommunikációra vonatkozóan: A nem verbális közlés nagyobb nyomat hagy a befogadóban, mint a verbális közlés, ugyanakkor nagyobb információmennyiséget is szállít; A mimika jelentős része általános érvényű, könnyen dekódolható, míg a nem verbális kommunikáció többi része tanult, és a kulturális normákhoz adaptált. 45 A nem verbális csatornákra kevesebb tudatos kontroll hárul, tehát pontosabban fejezik ki az érzelmeket és az attitűdöket; Az üzenetek kifejezése (akár genetikailag rögzített, akár tanult), a közlő és befogadó által ismert és használt kódok és konvenciók szerint alakított, ellenkező esetben sérül a tartalom átvétele és dekódolása; A kommunikáció során egyszerre több nem verbális csatornát alkalmaz a közlő. Ezek egy részén érkező üzeneteket tudatosan fogja fel a befogadó, nagy részét tudattalan szinten érzékeli. A kommunikációs csatornák, és ezen belül a nem verbális kommunikációban használt csatornák osztályozására nincsen elfogadott egységes felosztás. A következőkben A kommunikációs csatornák rendszere alfejezetben kategorizált nem verbális kommunikációs csatornák sajátosságainak részletes ismertetése következik. A hatékony személyközi kommunikáció elengedhetetlen része a nem verbális kommunikáció eszközeinek a tudatos használata, azok finomítása, illetve a többi szereplő ilyen jellegű üzeneteinek a tudatos érzékelése és értelmezése. Nincs egyértelmű vizsgálat arra vonatkozóan, ilyen az átadott információk mennyiség és csatornák szerinti megoszlása, ez mindig annak függvényében történik, hogy az információ a közlő attitűdjére vonatkozik, egy általános csevejről, szakmai beszélgetésről vagy meghallgatásról (interjú, vizsga) van szó. A nem verbális kommunikáció egyes megközelítésekben kíséri, más szerint kiegészíti, vagy teljes mértékben helyettesíti verbális kommunikációt. Az attitűdök kifejezésekor végzett mérések szerint a vokális jelzések ötször, a mimikai jelzések pedig csaknem nyolcszor olyan hatékonyak, mint a szóbeli jelzések. 46 Mindennapi közlésekkor, csevegéskor, pletykálkodáskor az átadott információ-mennyiség mintegy kétharmada a nem vokális nem verbális csatornákon keresztül, egynegyede a beszédstíluson keresztül, és mintegy 10%-a a verbális közlésen keresztül továbbítódik. A meghallgatások során is észrevehető a nem verbális csatornák uralma, a legnagyobb súllyal bír a nem vokális nem verbális közlés (elsősorban a megjelenés, attitűd, viselkedésmód), mintegy 50%-ot képviselve, ezt követi a verbális tartalom (30%), majd az érdeklődést és hozzáállást erősen megjelenítő vokális nem verbális csatornák (20%), beleértve a beszédkészséget és az előadás-stílust. Megkönnyítve a jelek osztályozását és értelmezését, a kommunikatív jelentést hordozó jeleket véve figyelembe, a nem verbális közlések öt általános kategóriája különböztethető meg: Emblémák (emblems). Gyors nem verbális kommunikációs jelzések, amelyek teljes értékű szavakat, kifejezéseket helyettesítenek, verbális kíséret nélkül. Olyan esetben jellemzőek, amikor a verbális kommunikáció lehetősége nehézségekbe ütközik. Például a kézzel leadott hívójel, megállást parancsoló jel, vagy a stopposok egyezményes feltartott hüvelykujja. 2. Illusztrátorok (illustrators). A verbális üzenetet kísérő és erősítő jelzések. Kimutatják az érdeklődést (fejbiccentés, bólogatás, mosoly), az egyetértést vagy ellenkezést, de ide tartoznak a szemléltető kézgesztusok, levegőbe rajzolás is, amelyek az elmondott tartalmat ismétlik, hangsúlyozzák. 3. Érzelemkifejezők (affect displays). A testnyelv (arcjáték és gesztusok) leggyakoribb jelzései, amelyek érzelmi jelentést fejeznek ki. Leggyakoribb kifejezésre jutatott érzelmek az arc alapgesztusai és ezek közvetlen származékai, mint a boldogság, félelem, düh stb. 4. Csatornavezérlők (regulators). A másik fél kommunikációját jelző és kontrolláló gesztusok. Lehet szó kérése, megvonása, bíztatás a beszéd folyatására, megállítás, rákérdezés vagy magyarázat-kérés. Csoportos interakciókra és médiainterjúkra különösen jellemzők ezek a jelek. 5. Adapterek (adaptors). Szokványos viselkedésformák, amelyek elősegítik a közlőt, hogy kellemesebben érezze magát a kommunikációs környezetben, könnyebben alkalmazkodjon és feloldódjon. Elsősorban egyéni jelek, melyek esetleg jellemzők egy kisebb csoportra, de nem a nyilvánosságra. Például a szokásos saját gesztusok, tikkek, ismétlődő gesztusok. A nem verbális kommunikációs rendszer csatornáinak felosztását illetően sincs elfogadott egységes osztályozás. Ennek egyik oka a hiányzó alapvető szakirodalom, másrészt a többirányú megközelítés a kommunikáció már önmagában véve hibrid tudományágnak számít. 48 A vokális, hanghoz kötődő csatornáknál megkülönböztethető a prozódia és a paranyelv, de a legújabb kutatási irányok szerint az ének is ide tartozik, mint önkifejező eszköz. A nem vokális csatornák száma magas, némelyik alaposan kutatott és dokumentált (arckifejezés, testnyelv, szimbólumhasználat), némelyek teljesen kezdetleges szakaszban vannak (szagjelek, időfelhasználás), a társtudományok (biológia, genetika, antropológia, filozófia) területéről kölcsönözve a vizsgálati eredményeket. Az írásbeli kommunikációra vonatkozó szakirodalom alapos és részletes egészen az internet és a web 2.0 megjelenéséig, azóta pedig esetleges és töredezett, mintha nem lenne képes lépést tartani a változások gyorsaságával Adaptációs vagy szerkesztési szint A nyelvi kompetencia birtokában a beszélők nem csupán mondatokat, hanem alkalomadtán több mondatból álló nagyobb egységeket, szövegeket is képesek létrehozni, illetve megérteni. A szövegek külső, azaz nyilvános reprezentációk, amelyek a kommunikációkban jönnek létre és cserélődnek. 50 A szöveg értelmezhető mint beszédaktus vagy mint írásos kommunikációs forma. A kommunikációban részt vevő szereplők száma szerint megkülönbözethető a monológ és a dialógus. a. A monológ a közlő terméke, amelyet a közlő (egy személy, esetenként több társszerző) a nélkül bocsát ki, hogy ellenőrizni tudná a befogadó fél részvételét, illetve nem vár válaszreakciót. Két alapvető fajtája emel- 45 Erre vonatkozóan lásd még az észlelés alfejezetben a Torzítás a kultúrák különbözősége miatt alpontot., illetve az ott is felhasznált forrásokat: Horányi Szépe (1975), p , Csepeli (2006), p , Róka (2002), p Mehrabrian Weiner és Mehrabian Ferris kutatásai a jelzések hatásainak számszerűsítésre törekedtek. Következtetéseik szerint egy kapcsolatot a következő képlettel lehet leírni: Észlelt attitűd = 0,07 x szóbeli jelzések + 0,38 x szóbeli jelzések + 0,55 x mimikai jelzések. In: Forgács (1997), p Az ilyen jellegű precizitás kereséséről a későbbiekben lemondtak a vizsgálatok, irányadó arányokat jelölve meg a pontos számok helyett. 47 Ekman Friesen felosztása in Watson Hill kutatásai (1994). Forrás: Griffin (2002), p , továbbá Buda Béla (1974), in: Róka (2002)., p nyomán. 48 Magyar nyelven a nem verbáliscsatornák osztályozására lásd Wacha Imre: A nem verbális kommunikáció eszköztára jegyzetet [http://www.kodolányi.hu/szabadpart/32/32_komm_wacha.htm]. 49 A csatornák osztályozását lásd A kommunikációs csatornák rendszere alfejezetben. 50 Terestényi (2006), p

16 Társadalmi kompetenciák Mikrohitel tananyag füzet Mikrohitel tananyag füzet Társadalmi kompetenciák hető ki, a narratív szövegek, melyek történeteket, időbeli eseménysorokat mondanak el, és a deskriptív (leíró) szövegek, melyek tárgyakat, személyeket, kapcsolatokat, viszonyokat, helyzeteket mutatnak be. b. A dialógus (párbeszéd) két vagy több kommunikációs szereplő válaszaiból és viszontválaszaiból áll. Írásos formája gyakran egyetlen szerző által leírt párbeszéd, vagy az online felületeken történő levelezés és üzenetváltás. A párbeszéd kiterjesztett, illetve a szokásostól eltérő használata vezet el a diskurzushoz, amely egy társadalmi-kulturális területen zajló, időben elhúzódó, több szereplős dialógusként megfogalmazott szövegként értelmezhető. Az írott szövegek gyakran idézik vissza a beszélt nyelvet, a vokalika hiányzó elemeit a központozás, az írásjelek, újabban pedig az emotikonok helyettesítik. Akárcsak a beszélt nyelv mellett a prozódia és a paralingvisztika, az írott szöveg mellett is megjelennek azok a kiegészítő elemek, amelyek a kimondott információs tartalmat kiegészítik, kísérik, vagy a közlő személyéről továbbítanak információkat Szövegkohézió A szövegkohézió (szöveg-architektúra) a gondolatok vagy beszélt nyelv írásos formában történő elrendezése. Tekinthető retorikai szerkesztésnek is, vagyis a szöveg felépítésében meghatározható egy irányvonal, főbb pillérek, érvelés-sorozatok, a részek kapcsolása, hogy egységes egésszé álljon össze, úgy, hogy az tükrözze az író szándékát és biztosítsa a szöveg hatékonyságát. A szövegre tehát jellemző egy általános szerkesztési elv, amely a felépítését, tagoltságát, általában véve az egész szerkesztését meghatározza, akárcsak az elmondott szövegek esetében. Az elmondott szövegek a vokalikai elemek miatt gyakran jobban érhetők, és nagyobb a meggyőző erejük, a jól szerkesztett írott szöveget a szövegelrendezés segíti, hogy átláthatóbb, követhetőbb legyen, a design és a grafikai elemek pedig fokozzák annak hatását Szövegelrendezés A szövegelrendezés szűk értelemben a szöveg elrendezését, tagolását jelenti. Léteznek kiforrott minták (kérvények, jegyzőkönyvek, értekezések stb.) amelyek szerkesztése már jelzi is a műfajt, de mivel rögzített forma, hozzáadott jelzéseket, tartalmat vagy értéket nem továbbítanak akárcsak a verbális kommunikáció esetében, amikor korlátozott vagy teljesen kiesik egy-egy közlési csatorna. A szövegelrendezés lehetővé teszi bizonyos paralingvisztikai elemek (intonáció, hangsúly, hangerő, hangnem stb.) írásban való részleges jelölését. Például zárójelbe, idézőjelbe tett vagy kurzív, félkövér, verzális stb. betűvel szedett szavak és mondatok hangerő-, illetőleg hangnemváltást jelezhetnek, a beljebb kezdett sorok a szöveg előadásának ritmusát, időzítését (például gyorsítását), értelmi hangsúlyozását jelölhetik. A szövegelrendezés ily módon egyidejűleg képes a látó- és hallóidegekre (a belső hallásra) hatni, s a vokális előadás képzetét felidézni. 51 Hasonló irányító jelzések érvényesülnek a zenében is, utasítva a megszólaltatót a helyes elrendezésre, megszólaltatásra Szövegtervezés A szövegtervezés (szöveg-design) a sajtóra és más, nagy példányszámú írott termékeire vonatkozó szabályrendszer, amely segítségével az olvasót a termék részleges vagy teljes elolvasására késztetik. A szöveg vizuális megjelenítését jelenti, a képszöveg stílusát, a grafikai elemeket, kialakítva a termék egységes arculatát. A sajtó esetében a szerkesztési alapelvek az egyszerűség, áttekinthetőség és a hangsúly vagy figyelem-vezetés. A grafikai stílus nemcsak a szöveg mechanikus tipográfiai megformálását jelenti, hanem olyan kifejezőeszköz, 51 Róka (2002), p. 48. amely képes kiemelni a mondanivaló árnyalatait is. Mint design, az esztétikumot ötvözi a funkcionalitással, az eligazító szerepe mellett esztétikai, sőt arculatépítési funkciója is van. A szövegtervezés vezeti az olvasót, felhívva a figyelmét egyes anyagokra, segít tájékozódni az anyagok teljes kínálatában Írott beszélt nyelv Minden megcsonkított szó mögött törött gondolat van. A verbális nyelvet kísérő vokális és nem verbális jelzések jó része elvész, amikor a szöveg beszélt formáról írott formára vált. Az írott szöveg első sorban a szövegelrendezés által próbálja ezt ellensúlyozni, de az új kommunikációs felületek lehetőséget adnak a központozás, tagolás és más hagyományos módszerek mellett emotikonok (mosolyszimbólumok) érzelmet kifejező ikonok alkalmazására is. A mimika helyett az érzelmi töltetet a széles körben ismert írásjel-kombinációk helyettesítik, kiegészítve a közölt tartalmat. A netnyelv így ötvözi a beszélt és írott nyelv elemeit, az írott beszélt nyelv sajátos kommunikációs formáját hozva létre. Ennek ellenére a gyorsaság kényszere alatt a kommunikációs folyamatban résztvevők gyakran figyelmen kívül hagyják a nyelvtani szabályokat, az ékezetes betűk használatát, míg közlendőjük az érthetetlenség határát súrolja, emiatt gyakran ismételni kell, ami időt vesz igénybe és növeli a kommunikációs zajt. :( Az emotikonok használata, akárcsak a filmkommunikáció, egy sajátos kommunikációs forma a verbális és írott kommunikáció határán. Egy rögzített jelkép, szimbólum, vagy szimbólum-sorozatról van szó, amely közvetetten továbbítja a közlő üzenetét, a visszajelzés lehetősége nélküli monológ során pedig nem ellenőrizhető a befogadás mértéke, illetve a nem fogadható a viszonyulás, az érzelmek vagy az attitűd kifejezése. Amikor a filmkommunikáció terminust használom, a következőt értem rajta: egy elsődlegesen vizuális receptoron keresztül kapott, olyan, jelekként kódolt jelzés közlését, amelyet közleményként kezelünk azáltal, hogy jelentést vagy tartalmat következtetünk ki belőle. Annyiban mondhatjuk, hogy a film kommunikál, amennyiben a néző kikövetkezteti azt, amit az alkotó sejtet. 52 Az írott beszélt nyelv külön szubkultúrákat hoz létre, akik értékelik azok használóit, szelektál, mivel a rövidítések, megcsonkított szavak és a szleng csak bizonyos csoportok számára érthető. 53 Ugyanakkor fordítva is igaz, külön csoportot alkotnak azok, akik beszélgető-programokban vagy SMS-ben is helyesen, tejes szavakkal, ékezeteket használva kommunikálnak bár az emotikonok itt is megjelennek Ének, zene A zenét gyakran a nem verbális szövegek példájaként emlegetik, mint a szöveget (ének) az érzelmet kifejező zenével (dallam, ritmus stb.) összekapcsolását. Kialakulásuk szerint a zenei művek, reprezentációs funkciójú műfajt képviseltek, az ábrázolt tartalmat, eszmét, érzelmet, cselevést hivatottak kifejezni, de gyakran utaltak a jellemekre vagy személyiségtípusokra, sztereotípiákra is. Az ének szövege, mint a természetes nyelv része, a verbális kommunikációs csatornákhoz tartozik, a dallam azonban már a vokalika körébe tartozik, ezt egészíti ki a kísérő zene Worth, Sol: Filmszemiotikai problémák. In: Hoppál Mihály Szekfű András (szerk.): A mozgókép szemiotikája. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, év nélkül. 53 A web-szleng vagy az anti-helyesírás státusszimbólummá léphet elő, azok megértői és alkotói ezzel jelzik a csoporthoz való tartozásukat. Hasonló csoport a graffiti-értők és a palánknyelv értői és alkotói, státusuk kifejeződik viselkedésükben, öltözködésükben, szokásaikban is. 54 Mivel az ének szövege, a dallam és a zene szorosan összefüggnek, átlépve az osztályozási rendszer határait, a nem verbális csatornáknál szerepelnek, felhívva a figyelmet arra, hogy a specifikus tudományágak (zeneelmélet, antropológia, néprajz) részletesebb és eltérő osztályozásokat alkalmaznak

17 Társadalmi kompetenciák Mikrohitel tananyag füzet Mikrohitel tananyag füzet Társadalmi kompetenciák A kezdetben egyházi szövegeket képviselő, majd a misztériumjátékokat, és alkalomhoz kötött szövegeket kísérő zene folyamatosan átalakult, hol csak hangszeres formában, hol szövegkísérettel jelent meg, míg a romantika megjelenésével a zene már nem csak kíséret, továbbítási felület lett, hanem autonóm módon, szövegtől függetlenül kezdték kezelni. Ebben a megközelítésben a zene, amelynek megvannak a saját belső kötöttségei és szabályszerűségei, úgy viselkedik mint egy külön nyelv. Gondolatokat fogalmaz meg, információkat, érzéseket továbbít, saját diskurzust alakítva ki. 55 Hasonlóképpen a zenével és énekléssel szorosan összefonódó tánc is olyan kulturális jelenség, amelynek a szöveg fogalmát a korábban említett módon kiterjesztve nyilvánvaló szövegszerű jellegzetességei vannak. A tánc egy sajátos testnyelv megnyilvánulása: a test és a végtagok sokszor ismeretlen eredetű hagyományok, más esetben viszont szigorúan koreografált szabályok szerinti ritmikus mozgatása. Közismert reprezentáló válfajai a történeteket zenés formában eljátszó balett, nem reprezentáló válfajai pedig a legkülönfélébb közösségi színtereken és alkalmakkal járt társasági táncok Vokális szint (vokalika) Minden emberi nyelvnek van néhány alapvető közös jellemzője, például az, hogy tanult, és valamely nyelvtan által szabályozott konvencionális szimbólumokra épül. Másik jellemzője a kettős tagolás, mely szerint hangokból vagy fonémákból (nyelvészeti értelemben releváns hangok) és morfémákból (jelentéssel bíró minimális egységek) áll. Ennek értelmében a szavak fonémák konvencionális összekapcsolásával létrejött konvencionális morfémákból állnak. 57 A nyelvet szabályrendszer irányít, amely kisebb szabálycsoportokra tagolható: 58 fonológia: kiejtésre vonatkozó szabályok rendszere szintaxis: nyelvi jelek összekapcsolásának szabályrendszere szemantika: a nyelvi jelek és a valóság összekapcsolásának szabályrendszere pragmatika: a nyelvi jelek és a kommunikáló felek cselekedetei összefüggésének szabályrendszere A teljes beszédaktushoz hozzátartozik a szavak által hordozott információ, a beszéd stílusa és a cselekvés, amely más személlyel nem végeztethető el. A beszédaktus azok a nyelvtanilag értelmes hangsorok, amelyek kimondása egyben cselekvés is. Esküdni, ígérni, elítélni, megfogadni, bókolni stb. másként mint a megfelelő szavak kimondásával nem lehet.. 59 A beszélőközösségben uralkodó szabályok határozzák meg, mikor nyílik beszédhelyzet, melyen belül a beszédaktusból álló esemény egyáltalán megjelenhet. A beszédhelyzet szabályai a résztvevők szabályait is meghatározzák, kategóriákat állítva fel az egyes beszélők számára. A szabályok kijelölik a hallgatóságot, és tiltásokat is tartalmaznak a helyzetben való részvételt illetően. 60 A beszédaktus nem verbális tartalmi részeinek elemzésére több felosztás is alkalmazható, egységes szakirodalmi szempontrendszer nem létezik. A felosztás, akárcsak a verbális nyelv tartalmi elemei és kiegészítő jelzéseket hordozó felosztásában, megkülönbözteti a prozódikus jelzéseket, mely a szöveg egészére hatnak, és a paralingvisztius jelzéseket, melyeket a közlő személyéről továbbítanak információkat. A két nagy csoportot kiegészítik a nem szokványos beszédformák, mint az ének, vagy más, nem tartalmat kísérő hangadási formák. A prozódia általában nem választható el a paranyelvtől, egymást kiegészítik, és a vizuális nem verbális csatornákkal együtt lehet értelmezni őket. A rádió és 55 Dahlhaus, Carl: Az abszolút zene eszméje. (2004). In: Terestényi (2006), p Terestényi (2006), p Rosengren (2004), p A Charles Morrif felosztásában eredetileg a szintaxis (nyelvi jelek egymáshoz való viszonya), a szemantika (a jelek jelentése) és a pragmatika (a jelek használatának szabályszerűségei). In: Terestényi (2006), p Csepeli (2006), p Csepeli (2006), p telefon lehetővé tette kizárólag a hang továbbítását, ezért a hiányzó csatornák miatt nehezebb, bár nem lehetetlen dekódolni a mondanivalót és megállapítani a beszélő viszonyulását vagy érzelmi állapotát Prozódia A prozódia, vagy prozódikus jelzések a verbális kommunikáció során a szöveg egészére vonatkoznak, a mondat teljes értelmére hatnak. Ide tartozik a hangerősség, hangmagasság, beszéd gyorsasága, ritmus, hangszín, hanglejtés, intonáció, hangsúly, szünet, időtartam. Ezek a jelzések segítik a beszédfolyamat váltásait, sőt a szólamok elválasztásának érvényre juttatását, a szöveg érzelmi-indulati töltetének kifejezését, a szöveg értelmezését. A prozódia leggyakrabban elemzett elemei röviden így jellemezhetők. 61 a. Hangerősség. A nagy hangerő általában a nagy csoporttal szemben alkalmazható (mikrofon hiányában), ugyanakkor irányításra, utasításra szolgál. Személyközi kapcsolatokban a nagy hangerő indulatot fejez ki, támadást sugall, amire a másik fél elzárkózik, vagy éppen ellentámadásba lendül. A halkabb beszéd személyesebb hangvételű, meggyőzőbb, és elősegíti az együtt gondolkodást. b. Hangmagasság. Az emberi hang beszélt tartománya mintegy két oktávnyi. A normál hangmagasságtól eltérően beszélő személyek esetében a magas tartomány az ijedt, felszínes, feszült ember benyomását kelti, míg az alsóbb tartományok használójáról a nyugodt, megbízható, magabiztos személy képe alakul ki. Ha egy hang normál magassága a hallgató számára a magas vagy az alacsony tartományba esik, ez már megfelelteti egy sztereotípiának (ezért a rádiók előnyben részesítik a mély hangfekvésű személyeket), és ezt a benyomás által kialakított képet csak a személyes megismerés változtatja meg. c. Beszéd gyorsasága. A beszéd gyorsasága kultúrafüggő. Ennek ellenére megvan a hajlamosság arra, hogy a gyorsabban beszélőket élénkebbeknek, esetenként gyorsabb gondolkodásúaknak vagy szószátyároknak bélyegezzék, míg a tempósabb beszélőket tudatlannak, félénknek vagy magabiztosnak könyveljék el. A beszélgetések során viszont nem annyira a beszéd gyorsasága, mint inkább a tagoltsága számít, vagyis a beszélő személy betartja-e a szóközöket, tart e szünetet a gondolati egységek között, amely lehetőséget ad a másik félnek, hogy megértse és átgondolja a hallottakat, illetve beleszólhasson a beszélgetésbe. d. Hangszín. A különböző foglalkozású emberek más-más hangszínt gyakorolnak be, ami később rögzül a mindennapi beszédjükben is, és csoporthoz való tartozás jegyévé válik. A tanárok, lelkészek, eladók, színészek vagy szóvivők mind sajátos hangszínt használnak, amely egyéniségük bélyege lesz. Fontos, hogy a hangszín ne tükrözzön ellenszenvet, vagy éppen unalmat, érdektelenséget a monotonsága által, ugyanakkor ne legyen mesterkélt se, mivel ez ellenszenvet vált ki a másik félből. e. Hanglejtés. Minden nyelvnek megvannak a sajátos hanglejtési szabályai, amelyek térségenként változhatnak. A szokásostól eltérő hanglejtések segítségével következtetni lehet a személy származására, illetve az érzelmi beállítottságra és a pillanatnyi lelkiállapotra is ez már a paranyelv területe Paranyelv (paralingvisztika) A paranyelv a közlő személyéről továbbít információkat, mint az érzelmi beállítottság, személyiségjegyek, társadalmi hovatartozás stb. Ide tartozik a hangnem, hangminőség, beszédtempó, beszédhiba, akcentus, hangeffektusok, érzelemjelző hangok mint például a sírás vagy nevetés. 62 A paranyelv elemeinek jó része nehezen változtatható adottság, kevéssé ellenőrizhető a beszélő által, éppen ezért sokkal kommunikatívabbak a személy érzelmi állapotára vonatkozóan, például a beszélő feszültsége, belső szorongása. 61 Griffin (2002), p Ezek játszanak szerepet a beszédbeli egyéniség kialakításában k is. Lásd Albert Júlia munkáit

18 Társadalmi kompetenciák Mikrohitel tananyag füzet Mikrohitel tananyag füzet Társadalmi kompetenciák Egyes vokális elemek (beszédsebesség, beszédszünet, hanglejtés) modulációi regulátorként működnek a kommunikációs helyzetekben, elvégezve a verbális interakció technikai szabályozását. 63 Ugyanakkor a vokális csatornák jelzései közül néhány ismétlődik vagy huzamosabb ideig fennáll, így a kommunikátor egyediesítő jellemzőivé, személyiségének jegyeivé vállnak. Az elemzett személy közlendőjét és személyiségét sok tényező határozza meg, ezek előfordulása és említett értelmezési mellett az elemzésénél azt is figyelembe kell venni, hogy milyen változások jelentkeznek a személy természet adta tulajdonságaihoz és szokásaihoz képest, illetve melyek a pillanatnyilag felvett verbális viselkedésmódok Nem vokális szint A szociálpszichológiai vizsgálatok szerint a nem verbális, és azon belül is a nem vokális jelzések első sorban az attitűdöket (belső viszonyulási minták, értékelő beállítódások, reakciómódok) és érzelmeket kifejező üzeneteket továbbítják. Több okot tulajdonítanak ennek: egyrészt, a non verbális jelzések idősebbek a nyelvnél, ugyanakkor visszaköszönnek az állatvilágban is, másrészt sok kultúra nem fogadja el a személyközi attitűdök nyílt, verbális kifejezését, egyes kultúrákban pedig kimondottan a non verbális üzenettovábbítás az elvárt kifejezésmód Megjelenés Minden okom megvan rá, hogy azt higgyem: a bolygó, ahonnét a kis herceg jött, a B-612-es kisbolygó. Távcsövön ezt a csillagocskát csak egyetlenegyszer észlelték: 1909-ben egy török csillagász. Fölfedezéséről akkor nagy előadást tartott a Nemzetközi Csillagászati Kongresszuson. Öltözéke miatt azonban nem hitt neki senki. Mert ilyenek a fölnőttek. A B-612-es kisbolygó hírnevének nagy szerencséjére azonban egy török diktátor utóbb halálbüntetés terhe mellett megparancsolta népének, hogy öltözködjék európai módra. A csillagász 1920-ban megismételte előadását, ezúttal fölöttébb elegáns öltönyben. És ezúttal egyet is értett vele mindenki. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg A nem verbális kommunikáció kutatói egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a külső megjelenés jegyeinek. Akárcsak a szimbólumok, ezek is üzenetet továbbítanak, és státusokat, lelkiállapotokat, esetleg véleményeket fejeznek ki. Bár elterjedt vélemény, hogy a személy valódi értékét, belső énjét kell értékelni, a gyors és emiatt felületes találkozások alkalmával leginkább a külső jegyek alapján ítélnek meg valakit. Ruha teszi tehát az embert, erre pedig rá lehet játszani: az előnyös tulajdonságokat kiemelni, a kevésbé kedvezőket eltakarni, mivel az első benyomás gyors kialakulása miatt nem jut idő azok kiismerésére. A külső megjelenés leginkább szembeötlő jegyei: a. Öltözködés. Az öltözködés stílusa olyan erős üzenetet hordoz, akár egy póló felirata. Ha azonban az öltözködés stílusa összhangban van azzal, amit a normák megkövetelnek, és amit a többiek is hordanak, akkor ezek az üzenetek elnémulnak, és kifejezésre jut a csoporthoz való tartozás. b. Cipő. Az öltözködési kellékek közül kiemelkedően fontos a cipő. Jellemrajzok készítésénél elsődleges szempont a lábbeli elemzése, mivel sűrítve tartalmazza a viselőjének jellemvonásait. Nemcsak az öltözködési stílus vagy státus kifejezője, hanem utal a viselője beállítódására, szokásaira is. c. Testalkat és alak. Az arc és a testfelépítés minden embernek eleve adott, ám a fontos, hogy mennyire vigyáz rá, mit tesz meg érte, vagy esetleg egyáltalán nem foglalkozik vele. A kidolgozott alak jelzi, hogy tulajdonosa ad magára, fontos a megjelenése, esetenként azt is jelzi, hogy túlságosan magával van elfoglalva, fokozottan hiú vagy egocentrikus. Az alak felfogható státusszimbólumként is, ha valakin látszik, hogy edző-, torna- és fitneszterembe jár, megelőlegezi azt, hogy az illetőnek pénze és ideje van magával foglalkozni, tehát jól megy neki. d. Ápoltság és hajviselet. Akárcsak a testalak, az arc vonásai egyáltalán vagy csupán kevéssé változtathatók. A tapasztalat viszont az, hogy az arcokat meg lehet szokni, viszont az ápolatlanságot nem, vagyis mindenkinek szemet szúr, ha nála ápolatlanabb személlyel kell kapcsolatba lépnie. Az ápoltság ma már alapvető elvárás, ebbe beletartozik a ruha és cipő tisztaságától kezdődően a testi tisztaság, smink, a haj és az arcszőrzet rendezettsége.léteznek vizuális sztereotípiák, amelyek akkor általánosodnak és válnak ismertté, ha van valóságalapjuk, tehát állandó jelzői egy csoportnak. Ezeket a skatulyákra figyelembe véve és betartva válhat valaki terepszínűvé (csoporttal való azonosulás) vagy éppen ellenkezőleg, ezeket törve fejezheti ki nemtetszését vagy egyéniségét. Általánosítva elmondható, hogy az emberek azért választanak egy bizonyos külsőt vagy megjelenést, mert azonosulni kívánnak azzal, amit az képvisel (hasonlóan a státusszimbólumokkal való kommunikációhoz). A megjelenés használható a státus felülpozícionálására, vagyis többet, esetleg mást mutat a személyről (gazdagság, kulturális vagy szociális környezet stb.), de amennyiben nincs összhangban a valós személyiséggel, nem annak jellegzetességeire épül, akkor hamar bekövetkezik az arculattörés Tárgyak és szimbólumok (ikonika) Az emberi intézmények tanulmányozói jól ismerik azt az alapvető vizsgálati módszert, amellyel egy-egy ember jelentőségét fel lehet mérni. A hozzávezető ajtók száma, személyi titkárainak száma, telefonkészülékeinek száma ez a három szám, meg a szőnyegeinek vastagsága centiméterekben olyan egyszerű képlettel szolgál, amely a világ legnagyobb részében érvényes. Parkinson C. Northcote: Parkinson törvénye (1957) A használt tárgyak és szimbólumok jelentése (ikonika) beépül a személyközi kommunikációba, gyors, előzetes információkat továbbít egy személyről, még a közeli ismerkedés előtt, emiatt jelentős szerepe van a magjelenéssel együtt az első benyomás kialakításában. A státusszimbólumok szerepe megerősíteni egy arculatot, sugallni egy személy szociális és anyagi helyzetét, kifejezni kulturális vagy csoporthoz való tartozását. Használatuk által üzenet küldhető a többiek számára, megerősíthető egy arculat, vagy éppen megtörhető. Minden társadalmi rétegnek, csoportnak sajátos szimbólumai vannak, amelyek használata kifejezi az odatartozást (használatuk jelenti az arculaterősítési folyamatot), de egy más, alsóbb csoportban lévő személy növelheti presztízsét egy magasabb csoport jeleiként ismert szimbólumok használatával (ez a felülpozícionálás jelensége). Tágabb értelmezésben minden olyan tárgy, szimbólum, reprodukció, amely üzenetet továbbít egy személyről mások irányába, szignálértékű tárgynak tekinthető. Gyakran megesik, hogy egy személy egy tőle lényegesen távolabb álló csoport szimbólumait használja, ám cselekedetei, viselkedésmódja vagy beszéde nem az illető csoportra jellemző, ilyenkor arculattörés áll be. Ha viszont egy egész csoport használ durva felülpozícionálásokat, ez csoportos jellemző lesz, szükséges feltétele a csoportba való tartozásnak. Az elit megmaradásának elve alapján ekkor a csoport, amelytől ellopták a szimbólumát, nem is próbálja visszaszerezni, hanem lemond róla, más jegyeket keresve és vállalva, elutasítva mindenféle keveredést vagy azonosulást a szimbólumok terén. 65 A státusszimbólumok lehetnek a személy által magával hordott tárgyak, egy státust kifejező jelek, reprodukciók 63 Lásd a A nem verbális kommunikációs rendszer alfejezetben Argyle felosztását. 64 Domokos (1994), p nyomán. 65 Marketingben és reklámkommunikációban gyakori a márkaeltérítés (brand hijack), amikor nem a megszólított csoport kezd el használni egy márkát, és kisajátítva azt, gyakorlatilag távozásra kényszeríti, kiszorítja az eredeti fogyasztói csoportot

19 Társadalmi kompetenciák Mikrohitel tananyag füzet Mikrohitel tananyag füzet Társadalmi kompetenciák fényképek által (pénztárcában, mobiltelefonon stb.) vagy olyan háttérszimbólumok, amelyek beszélgetések során derülnek ki, esetleg más személyektől érkező információk. Ezekkel a szimbólumokkal mindenki rendelkezik, a különbséget azok márkája, elhelyezkedése vagy éppen mutatása-eltakarása jelenti. A leggyakrabban használt státusszimbólumok: Arckifejezés (mimika) Az arc a lélek tükre. Cicero a. Név, rangjelzés, címek és fokozatok b. Fizikai jegyek: nem, kor, faji vagy etnikai hovatartozás c. Ápolt külső (hajviselet, smink stb.), testalkat- és alak, bőrszín d. Testékszerek, tetoválás e. Ruházat, cipő és kiegészítők stílusa és márkajelzése f. Ékszerek (külön kategória a karikagyűrű) g. Karóra h. Mobiltelefon i. Autó (jelzése autókulcs által) j. Technikai kellékek, kütyük k. Fogyasztott ételek és italok, kulturális termékek l. Látogatott helyek, utazási desztinációk m. Szokások, preferenciák, hobbik n. Lakhely (település és utca) o. Munkaadó és más szervezetek kapcsolatban áll (szakmai, klubok, civil) p. Kapcsolatháló, említett / közös ismerősök A szimbólumválasztással a közlő tudatosan szabályozhatja a befogadóban kialakult képet. A Jellemző az a magamutogató trend, amely elvárja a szimbólumhalmozást, így s háttérszimbólumok is evidensek lesznek. A közlők maguknál tartanak olyan hordozókat, amelyek megfelelő időben elővehetők és felmutathatók (ezért a névjegykártyákon megjelennek a szervezeti logók, visszakerül a lakcím, az autókulcsok márkajelzésűek, akcentusos lesz a beszéd stb.). Csoportjelként ezek is elfogadottak, de nagyon erős az arculattörés azok esetében, akik csak importálják a státusszimbólumokat. A szimbólumhalmozás, vagyis a szokásosnál több szimbólum egyidejű használata, egyik oka a saját személyiségéről és státusról szóló fokozott kommunikációs igény vagy kényszer. A másik ok az információ mennyiségének a duzzasztása, mivel a sok jelzést nehezebb észlelni, feldolgozni és értelmezni, így a személy kevésbé lesz olvasott, könnyebb elrejtenie valódi személyiségét. Ha mások azt gondolják, hogy nyitott könyvként olvashatnak bennünket, figyelembe veszik a borító paramétereit csakúgy, mint a kötés erősségét és mindenek fölött a könyv vastagságát. Sok könyvet éppen azért nem olvasnak el, mert túl vastagnak látszanak. 66 A vizuális sztereotípiáknak megfelelően kommunikáló közlő keveset informál jobbjára csak a társadalmi helyzete olvasható le, míg a vizuális sztereotípiáktól elütő kommunikáció által sokkal több minden közölhető. Az arckifejezés, vagyis az arcizmok (mimikai izmok) által továbbított jelzések a legfontosabb információforrás egy személy érzelmi állapotáról az érzelmek több mint fele a mimika által továbbított. Értelmezésük egyetemes, a mimikai jelzések kultúrától függetlenek, a többnyire tanult, kultúrafüggő gesztusoktól eltérően. 67 Az arckifejezések leírása az ókori szónokok beszédéig nyúlik vissza, osztályozásukra azonban alig a 18. században került sor először. A ma használt tudományos munkák a 19. század második felétől indulóan keletkeztek 68 (ekkor jelent meg a fiziognómia kutatási irányvonala is, az arc nyelvezete, amely az arcvonásokhoz és fejformákhoz rendelte a jellemet). 69 Jóllehet lehetetlen, hogy egyszerre csak egy érzelem tükröződjék az arcon, illetve azonos impulzus eltérő reakciókat eredményez különböző személyeknél, a mimika jeleit ismerve általánosan véve elég pontosan megfejthető a jelzett hangulat vagy érzelem. A hat alapvető, kifejezésre juttatott érzelem és jellemzőik a következők: Boldogság / öröm. Függetlenül attól, hogy az érzelem öröm, élvezet, megelégedettség vagy szerelem, az árulkodó jel az arc alsó harmadában figyelhető meg. A száj és az arc felfelé redőzik, jelezve a kellemes érzést. A szemek és a homlok is szerepet játszanak, de a boldog arckifejezés központja a száj. 2. Szomorúság. A szomorúságot leginkább az arc felső harmada, vagyis a szemöldök és a homlok teszik láthatóvá. Akár passzív melankóliáról, akár aktív aggodalomról van szó, a szomorúság jellegzetes tükre az összevont szemöldök. 3. Meglepetés. A meglepetés az egész arcon tükröződik. A szemöldök felfele kanyarodik, a szemek kikerekednek, a száj tátva marad. Egyértelmű jelei miatt a legkönnyebben felismerhető hangulatok egyike. 4. Félelem. A félelem vagy az ijedtség abban különbözik a szomorúságtól, hogy a szemek tágra nyílnak. A társadalmi konvencióknak megfelelően a férfiak nem mutatják ki félelmüket, ezért férfiarcon ritkábban látható a félelemre utaló jel. 5. Harag / düh. Kisebb bosszúságtól egészen a féktelen haragig, a düh szorosan összezárt szájjal és ívelt szemöldökkel rajzolódik az arcra. Ahogy a férfiak nem mutatják ki mások előtt a félelmet, a nőknél is íratlan szabály, hogy nem árulják el haragjukat. 6. Undor / ellenszenv. Az ellenszenv könnyen összetéveszthető a haraggal, ám a száj jelzi a különbséget. Amikor valakinek ellenérzése támad, ajka egyetlen vonalat formál. A közhiedelemmel ellentétben az arckifejezés nem a szem által dominált, hanem elsősorban a száj és a szemöldök görbületei határozzák meg. 71 Ezt szemlélteti egy egyszerű ábra is, amelyben az arc formája és a szem változatlan grafikus elem, a száj és a szemöldökök változók Griffin (2002), 122. o. 67 Erre vonatkozóan lásd Az észlelés sajátosságai és A nem verbális kommunikációs rendszer alfejezeteket. 68 A kutatást Darwin indította Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése (1872) munkájában, Legjelentősebb kortárs kutatója pedig Ekman ( közötti munkái). Tőlük származik a hat alapérzelemre való visszavezetés, és a kifejezés rendszereinek felállítása. In Forgács (1997), o. 69 Külön irodalma volt a bűnözők felismerésének a külső jegyek alapján (erre vonatkozóan lásd Lombroso: A bűnöző ember, 1876), ez később sztereotipizálódott, és irodalmi szerepet kapott (Erre vonatkozóan lásd pl. Eco, Umberto: Az arc nyelvezete (1985) [http:// / Umberto Eco: Il linguaggio del volto in: Umberto Eco: Sugli specchi e altri saggi, Milano, Bompiani, 1985.) 70 Griffin (2002), o. nyomán. Lásd még: Forgács (1997), o., Ekman Friesen (2003), o. 71 A mimikai jelzések olvasásáról és értelmezéséről részletesebben A jelolvasás folyamata alfejezetben. 72 Hasonló ábrákról már a gyerekek is felismerik, és körül tudják írni a megjelenített érzelmeket, még ha nem is pontosan a megadott 36 37

20 Társadalmi kompetenciák Mikrohitel tananyag füzet Mikrohitel tananyag füzet Társadalmi kompetenciák A tekintet időtartama függ a kapcsolat típusától, illetve a résztvevők nemétől, státusától, kapcsolatuk intimitásától és az interakciók természetétől. Beszélgetés közben az idő 40-50%-ában kapcsolódnak össze a tekintetek, míg fokozott figyelés közben körülbelül az idő 70%-ában. Egy interakció során a felek az idő százalékában tekintenek egymásra, tartanak fenn szemkontaktust. A befogadóra jellemző százaléknyi idő alatt többször, hosszan tekint a közlőre, a közlő pedig az idő százalékában tekint a befogadóra, rövidebb kontaktusokat létesítve, félrepillantva a gondolkodáshoz, emlékek előhívásához, fogalmazáshoz szükséges időre. Mivel nehéz egy időben kognitív tevékenységet folytatni és a szemkontaktust fenntartani, aki gondolkodni kíván, az félrepillanthat, viszont ha a befogadó szakítja meg rövidebb-hosszabb időre a szemkontaktust, az zavart, kényelmetlen érzést, sietséget, tiszteletlenséget jelezhet. Az átlagos időtartamú nyílt tekintet érdeklődést mutat, a túl rövid az unatkozást vagy valaminek a titkolását jelenheti, míg a túl hosszú szemkontaktus feszélyezi a közlőt, vagy éppen provokatív lehet. 74 Nyilvános előadásnál a az előadó a lehető legtöbb ideig kell fenntartson szemkontaktust, hogy minél több hallgatóval kapcsolatba kerüljön (a figyelem-fenntartás és a visszajelzések gyűjtésének módszere), a hallgatóság pedig a beszélő személyére néz, esetleg aktív figyelési gesztusokkal jelezve, hogy érdeklik az elhangzottak. Az arc alsó részét a száj dominálja. A mosoly (bár az evolúciós szemlélet szerint a vicsorgásból alakult ki) a legtöbb esetben a barátság és közeledés jele. Az egyik legkifejezőbb eszköz, ugyanakkor gyakran okoz arculattörést, ha a mosolyt által továbbítani kívánt tartalmat nem támasztja alá a mimika többi eleme, a gesztusok és a paranyelv. Kultúrafüggő, a széles amerikai mosoly kötelező a hazájában, de Európában már mesterkéltnek hat, ahol a természetes mosolyt részesítik előnyben, és visszataszítónak tartják a merev arccal szélesen mosolygó személyeket. A távol-keleti kultúrában pedig ismert a visszafogott Mo mosoly, amely kedvessé, széppé teszi az arcot. Ez a vonás rögzül a mimikai ráncokban is. A mimika érzelemkeltő szereppel is rendelkezik: a felvett, szabályos mimika az agyban a kiváltja a mímelt érzelmet, amely mérhető lesz (akár fiziológiai tüneteket is kiváltanak). A kontrollált arcon pedig ezek a mimikai vonások rögzülnek részben igazolva a fiziognómia elméletét Nézéscselekvés (szemkontaktus és szemjátékok) Csak néz rám, egy szót se szólj, én így is megértelek, ha van valami, ami nem hazudik, az leginkább a szemed. Bródy János: A szavak Két személy kommunikációjának alapfeltétele a szemkontaktus, vagyis a tekinteten keresztül történő kommunikáció. A tekintet tudatja a befogadóval, hogy a közlő figyeli (esetleg éppen azért mert betévedt a területére, túl közel ment hozzá vagy egy számára fontos személyhez), jelzi, hogy mit észlel éppen vagy mit vett észre, tehát a helyzet feletti kontroll eszköze és kifejezője. Ugyanakkor a szemkontaktus létesítése az egyik első gesztus egy kommunikációs folyamatban, a kapcsolatfelvétel alapfeltétele. terminust használják. Ugyancsak ilyen ábrák segítségével lehet következtetni a gyerekek családi hátterére, figyelembe véve melyik érzelmeket ismerik fel először, milyen a felismert pozitív és negatív érzelmek aránya stb. 73 Ekman, Friesen és Levenson kísérletei. Részletesebben lásd Az arckifejezés olvasása alfejezetet, illetve a fiziognómia-alapú diagnosztikát. A szemkontaktus létrejötte jelzi, hogy a felek készen állnak a beszélgetésre, ha pedig véget ért, megszakítják a kapcsolatot. Aki beszélgetni akar, az keresi a szemkontaktust, aki inkább nem lépne kapcsolatba valakivel, az kerüli a szembenézést. Csoportos interakciónál a tekintetek jelzik a viszonyokat a csoporton belül (kitől várják el, hogy elsőként megszólaljon, kire néznek egy kérdés esetén, ki kivel létesít gyakrabban kontaktust, fogadja-e a megcélzott fél a kezdeményezést stb.). Kapcsolatkezelő szerepe van, lehet beszélgetésirányító vagy csatornavezérlő szerepe (a felmozgással esetleg kézjelekkel együtt), helyettesíthet kézfogást (távolság, vagy finom elutasítás esetén), de egy mosollyal kiegészítve helyettesíthet egy köszönést, ismételt találkozás esetén. A szemöldökök felvonása, esetleg egy mosoly vagy biccentés köszönés-értékű: jelzi, hogy egy személy felismert egy másikat, mellőzhetővé téve a verbális köszönést. A tekintés vagy az intenzív nézéscselekvés (looking behaviour) kultúra-specifikus aktus. Egyes környezetekben szabályozott a tekintet iránya, tartalma, illetve a kontaktust kezdeményező személye. Ugyancsak a normák által meghatározottak az egyezményes alapú közlések, melyeknek jelzésértéke van, lehetővé téve például a csatornavezérlést, a verbális kommunikációs folyamat szabályozását. 75 A kutatások alapján összegezhető néhány megfigyelés a nézéscselekvéssel kapcsolatosan: A beszélgetés során a kapcsolat folytonos, de nem állandó, pillanatokra megszakad a szemkontaktus, például amikor a közlőnek gondolkodnia kell. Beszéd közben elkalandozhat a tekintet, de a folyamatosan plafonra szegezett tekintet segítségkérést, a földet pásztázó tekintet pedig a kényelmetlenségi érzést, menekülés iránti vágyat tükrözi. A domináns agyféltekék beállítódása szerint, aki balra tekint, fogékonyabb a humán tudományok iránt, kreatívabb, muzikálisabb, jobban teljesít a szóbeli megmérettetéseken, míg a jobbra pillantó inkább az egzakt tudományok iránt érdeklődik, racionálisabb, kiszámítottabb és jobban teljesít az írásbeli megmérettetéseken. Kérdésre adott válaszkor a kreatív, asszociatív válaszoknál inkább felfele tekint a közlő, míg a tudáselemek előhívásakor inkább lefele. A túl rövid pillantások rejtegetnivalót feltételeznek, a túl hosszúak miatt pedig feszengeni kezd a beszélgetőpartner, kellemetlen érzése támad. A merev tekintet ridegséget közvetít, esetleg provokációt vagy kihívást. A nézéscselekvés szerves része a mimikának, nehéz külön tárgyalni vagy elemezni. Meghatározó jellegűek a szem összehúzódásai, a redőzések, a szemöldök mozgása. Ehhez hozzájárulnak a pupilla mozgásai, amelyek a kevés nem kontrollálható reflexek közé tartoznak. A pupilla erős érzelmek hatására (kíváncsiság, ijedtség, félelem, meglepetés, düh) kitágul, ugyanakkor a tágulás az érdeklődés, vonzalom vagy szexuális izgalom jele is. 74 Forgács (1997), p , Griffin (2002), p Németh (2006), p nyomán 75 Lásd A nem verbális jelzések funkciói részt, illetve Griffin (2002), p

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Köszönti Önöket az és vezetője, Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Hallottad? A telefonos kommunikációról Budapest, 2012. 11. 24.

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY FELKÉSZÜLÉS A PREZENTÁCIÓRA

PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY FELKÉSZÜLÉS A PREZENTÁCIÓRA PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY Mitől lesz sikeres a prezentációnk? FELKÉSZÜLÉS A PREZENTÁCIÓRA Miről lesz szó? 2 1. A prezentáció 2. A felkészülés 3. A prezentálás (előadás) felépítése 4. Gyakori hibák 5. Stressz

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése. Kommunikáció. Témacsoportok A kommunikáció fogalama Metakommunikáció Kommunikáció a jogvédelmi munkában. A kommunikációs képesség játszotta a legnagyobb szerepet az emberiség fejlődésében A kommunikáció

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Az előadás módszerének hatása a közlés hatékonyságára, a közönség szimpátiájának elnyerésére és az énhatékonyság

Az előadás módszerének hatása a közlés hatékonyságára, a közönség szimpátiájának elnyerésére és az énhatékonyság Az előadás módszerének hatása a közlés hatékonyságára, a közönség szimpátiájának elnyerésére és az énhatékonyság érzésére az SZTE Pszichológiai Intézetének minikonferenciáján Hallgató Emese 2012. május

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TÉMA OKTATÓ/TRÉNER ÓRASZÁM 1. CSOPORTÉPÍTŐ TRÉNING MODUL 12 1.1 Önálló bemutatkozás 1.2 Névlánc- egymás nevének ismétlése az ülésrend

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

PK101027A Elégedettségi értékelő. Továbbképzés A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése

PK101027A Elégedettségi értékelő. Továbbképzés A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése PK7A Továbbképzés címe: A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése Helyszín: Városi Óvodai Intézmény; Jászberény, Mártírok útja. Időpont..7.,..8.,..9., Oktató(k) Dr. Váry Annamária Résztvevők száma: 6

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Filológiai és Interkulturális Kommunikáció Intézet

Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Filológiai és Interkulturális Kommunikáció Intézet Angol Nyelvi Alapvizsga Az Angol Nyelvi Alapvizsga a vizsgázók négy nyelvi alapkészségben (beszéd- és íráskészség, hangzóés olvasott szöveg értése) való jártasságát, valamint nyelvhelyességét méri. A vizsga

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Bölcsészettudományi Kar Filológiai és Interkulturális Kommunikáció Intézet

Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Bölcsészettudományi Kar Filológiai és Interkulturális Kommunikáció Intézet Angol Nyelvi Alapvizsga Az Angol Nyelvi Alapvizsga a vizsgázók négy nyelvi alapkészségben (beszéd- és íráskészség, hangzóés olvasott szöveg értése) való jártasságát, valamint nyelvhelyességét méri. A vizsga

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program A képzési program ismertetése Képzési Program Február 15 Bt. 6769 Pusztaszer Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00086-2012 Az angol nyelvi képzési program célja, hogy ismertesse a Február 15 Bt. nyelvi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Kommunikációs kompetenciák fejlesztése tréning Nyilvántartásba vételi szám: E-000819/2014/D001

TÁJÉKOZTATÓ. Kommunikációs kompetenciák fejlesztése tréning Nyilvántartásba vételi szám: E-000819/2014/D001 TÁJÉKOZTATÓ Kommunikációs kompetenciák fejlesztése tréning /D001 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő Ismeret : ismeri és meg tudja nevezni a képzet fogalmát, legfontosabb jellemzőit,

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

TAMOP 2.4.5-12/7 2012-0062 ÜZLETVITEL A GYAKORLATBAN AZ ILPEA MUNKATÁRSAINAK 5.MODUL

TAMOP 2.4.5-12/7 2012-0062 ÜZLETVITEL A GYAKORLATBAN AZ ILPEA MUNKATÁRSAINAK 5.MODUL TAMOP 2.4.5-12/7 2012-0062 ÜZLETVITEL A GYAKORLATBAN AZ ILPEA MUNKATÁRSAINAK 5.MODUL A kommunikáció TARTALOM: 1. A kommunikációról 2. A kommunikációs folyamat elemei 3. A kommunikáció gátjai 4. A jó kommunikáció

Részletesebben

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15.

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. 1 Kommunikáció a társas kapcsolat alapja - információátadás - üzenet/közlő/befogadó

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Programozásban kezdőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1

Programozásban kezdőknek ajánlom. SZERZŐ: Szilágyi Csilla. Oldal1 Milyen kincseket rejt az erdő? Kubu maci és barátai segítségével választ kapunk a kérdésre. A mesekönyv szerkesztése közben a tanulók megismerkednek a Scatch programozás alapjaival. Fejlődik problémamegoldó

Részletesebben

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Kommunikációs képzés Oktatási tematika Budapest, 2009. szeptember 1. IFUA Horváth & Partners Kft. H-1119 Budapest Fehérvári út 79. Telefon: +36 (1) 382 88 88

Részletesebben

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik.

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik. Activity Plan A program fő pillérét a cégvezetővel folytatott szakértői konzultáció adja, melynek tartalma minden esetben cégspecifikus és személyre szabott. A Human Map szakértői számára a programban

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK Kippkopp és Tipptopp Egyedül nem jó SZKB101_06 SZKB_101_06 Kippkopp és Tipptopp Én és a MÁSIK modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYM 64 Szociális, életviteli

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

SEGÍTŐ SZOLGÁLATOK, SEGÍTŐ SZAKEMBEREK

SEGÍTŐ SZOLGÁLATOK, SEGÍTŐ SZAKEMBEREK POLGÁR A DEMOKRÁCIÁBAN SEGÍTŐ SZOLGÁLATOK, SEGÍTŐ SZAKEMBEREK Készítette: Sallai Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA 8. ÉVFOLYAM SZKA208_48 612 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

Részletesebben

Kliensoldali rendszerkövetelmények

Kliensoldali rendszerkövetelmények Az elearning öltöztet!?! Koncz Zsuzsanna módszertani szakértő Neting Informatika Kft. Öltözködési tanácsok tananyag bemutatása Technikai információk Navigáció, ikonok, jelölések A tananyag tartalma, felépítése,

Részletesebben

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret 2014. december Célnyelvi mérés 10. évfolyamon Tartalmi keret Jogi szabályozás A 2014/2015. tanév rendjét szabályozó 35./2014. (IV.30.) EMMI rendelet

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam TANTÁRGYI

Részletesebben

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Dráma emelt szint 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 22. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Elemezze egy szabadon

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Kódolás hír Dekódolás csatorna

Kódolás hír Dekódolás csatorna Kommunikáció a kapcsolatainkban 1 A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FUNKCIÓI A kommunikáció latin eredetű szó, a communis, vagyis közös, megoszt, közössé tesz, közöl jelentésben található. A kommunikáció

Részletesebben

Amennyiben a vizsgázó az idegen nyelven nem tud megfelelő választ adni a feladatra, az idegennyelv-használat kompetenciára 0 pontot kell adni.

Amennyiben a vizsgázó az idegen nyelven nem tud megfelelő választ adni a feladatra, az idegennyelv-használat kompetenciára 0 pontot kell adni. 090-06 Kommunikációs és azzal kapcsolatos gazdasági és informatikai tevékenységek Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/20.

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

5-6. évfolyam. Kommunikációs szándékok:

5-6. évfolyam. Kommunikációs szándékok: 5-6. évfolyam Az 5-6. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja a tanulók célnyelvi kommunikatív kompetenciájának további fejlesztése. Ez továbbra is szoros kölcsönhatásban történik az adott

Részletesebben

A deixis megjelenési formái a prozódiában

A deixis megjelenési formái a prozódiában A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok

Részletesebben

KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM!

KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! A következő kérdőív azt méri fel, hogy mennyire tudsz másoknak nemet mondani, mennyire vagy képes kiállni a neked fontosnak tartott dolgok mellett akkor is, ha ez éppen mások

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

Berlitz 1. szint KER szint A 1

Berlitz 1. szint KER szint A 1 Társalgási Berlitz 1. szint KER szint A 1 A tanuló képes általános kifejezéseket és egész egyszerű mondatokat használni és megérteni. Képes személyes adatokra vonatkozó kérdések megfogalmazására illetve

Részletesebben

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág MEDIÁCIÓS KÉPZÉS Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág A MEDIÁTOR KÉPESSÉGEI Objektivitás: mindkét felet erősíteni, támogatni, még akkor is, ha

Részletesebben

Gazdag szegények szegény gazdagok

Gazdag szegények szegény gazdagok T o l e r a n c i á r a n e v e l é s Gazdag szegények szegény gazdagok modul szerzője: Borbélyné Nagy Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 10. ÉVFOLYM SZKC_210_03 tanári Gazdag szegények

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 090-06 Kommunikációs és azzal kapcsolatos gazdasági és informatikai tevékenységek 090-06/1 Szóbeli vizsgatevékenység

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK AZ AGRONOMA BEVÁLT GYAKORLATOK ADAPTÁCIÓJÁNAK VÁZLATA - DEMETRAE TÁRSADALMI NEMEK SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY SZAKKÉPZÉSI KARRIER ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI-KÖRNYEZETVÉDELMI ÁGAZATHOZ A karrier útvonal 5 szakaszból

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

PÁLYAALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSRE JELENTKEZŐK SZÁMÁRA

PÁLYAALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSRE JELENTKEZŐK SZÁMÁRA PÁLYAALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSRE JELENTKEZŐK SZÁMÁRA Kedves Felvételizőnk! Örömmel fogadtuk a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola osztatlan tanári szakára beadott jelentkezését.

Részletesebben

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Mönks tehetségmodellje Kreativitás ISKOLA TÁRSAK Feladat iránti elkötelezettség Átlagon felüli képességek CSALÁD Játékossá válás GENETIKA EDZŐ KÉPZÉS CSALÁD

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

9. ÉVFOLYAM. Ki vagyok? Honnan jövök? Casládkutatás: SZKB209_06. A modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette

9. ÉVFOLYAM. Ki vagyok? Honnan jövök? Casládkutatás: SZKB209_06. A modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette Casládkutatás: Ki vagyok? Honnan jövök? hoztam neked piros rózsát modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 9. ÉVFOLYM SZK209_06 SZK 9_01 tanári.indd

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS KOMMUNIKÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS KOMMUNIKÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS KOMMUNIKÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2015 1. A vállalat, ahol kommunikátori munkakörben dolgozik, egy új terméket kíván a piacra bevezetni. Az Ön feladata

Részletesebben

Továbbiak a gyermekek javaslatai szerint:

Továbbiak a gyermekek javaslatai szerint: 72 órás (egész éves) viselkedésjavító foglalkozás óravázlata Javasolt csoportlétszám 6 fő A foglalkozások kötött vagy kötetlen voltát mindig a foglalkozásvezető határozza meg. 1 1-2. óra Bemutatkozás,

Részletesebben

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét..

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét.. Szülőcsoport Mondom és Hallgatom a magamét.. Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok Gyerekeknél

Részletesebben

6 + 2 kakukktojás. 16 100 perc. 1 + 3 variáció. 32 60 perc

6 + 2 kakukktojás. 16 100 perc. 1 + 3 variáció. 32 60 perc A C szint Magyarországon a felsőfoknak felel meg. A vizsga írásbeli és szóbeli részére egymás után, azonos napon kerül sor. A vizsga során nem lehet szótárt használni. A vizsgán ceruzával kell írni. A

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4. Óra 1. émakör, tananyag Ismerkedés az új taneszközökkel Ismétlés Hangtani ismeretek MAGYAR NYELV ömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és nyelvhelyesség

Részletesebben

Ezúton szeretnénk tájékoztatni a Ni-Mo Art Bt. szervezésében megrendezésre kerülő, hat alkalomból álló előadás-sorozatunkról, amelynek címe:

Ezúton szeretnénk tájékoztatni a Ni-Mo Art Bt. szervezésében megrendezésre kerülő, hat alkalomból álló előadás-sorozatunkról, amelynek címe: Tisztelt Érdeklődő! Ezúton szeretnénk tájékoztatni a Ni-Mo Art Bt. szervezésében megrendezésre kerülő, hat alkalomból álló előadás-sorozatunkról, amelynek címe: PROTOKOLL, ETIKETT ELŐADÁSOK ÉS WORKSHOP

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története Kommunikációelmélet VII-VIII. előadás A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei A testbeszéd kutatásának története A 20-ik század előtt Charles Darwin Az érzelmek kifejezése az embernél és

Részletesebben