Ipari, szolgáltatási és kereskedelemi változások
|
|
- Péter Fazekas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 CIM értelmezésének aspektusai CIM (Computer Integrated Manufacturing) = számítógéppel integrált gyártás - koncepció - filozófia - szervezési elv - metodológia - konkrét rendszer CIM - számítógéppel integrált gyártás IT és GT eszközrendszerének egységesítése és rendszerszemléletű integrálása. A gépipar kulcsszerepet játszik. Diszkrét termelési folyamtok tervezés, irányítás, végrehajtás. IT fejlődése új lehetőségek: feladatmegoldás. MI fejlődése új modellek, módszerek: munkamegosztás, döntéstámogatás. Nyílt rendszerek funkcionális modulok integrációjának erősítése. Integráció Legfontosabb kérdés: hogyan integrálhatók a funkciók egységes egésszé? Az egyes funkciókhoz telepített információs rendszerek: - saját specifikus feladataikat látják el és - információt cserélnek (alá-, fölé-, mellérendelt egységek) Integrált információs rendszer: - konzisztens és nyitott számítógépes struktúra - adatfeldolgozási eszközök - számítógépek, adat- és tudásbázis, szoftverek - kommunikációs rendszerek Vállalati integráció Egyszerűsítés: a termék értékéhez hozzá nem járuló feladatok kiküszöbölése; felmérés, redundáns feladatok megszüntetése. Integráció: - a vállalat funkcióinak újra/átrendezése vagy - a korábbi funkcióhatárok megszüntetése CIM technológia alkalmazása: bevezetés működés közben! Ipari, szolgáltatási és kereskedelemi változások 1
2 CIM fogalmának kialakulása: történelmi háttér CIM fogalomköréhez vezető fejlődési főirányok: 1. a mérnöki tervezőmunka numerikus és grafikus támogatása számítógéppel (CAD) 2. a gyártási folyamatok technológiai előkészítésének számítógépes támogatása (GT, CAPP, CAPE) 3. a gyártás anyagi (kivitelezési) folyamatainak számítógépes támogatása (NC/CNC/DNC, AC, CAM, CAST) 4. a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásai (tudásszemléltetés, szakértőrendszerek, robotérzékelés, szakértőrendszer-vázak) 5. teljes iparvállalat termelésirányításának (ezen belül készletgazdálkodásának) számítógépes támogatása (PPS, MRP-I, MRP-II) Ügyviteli és üzleti folyamatok (business processes) számítógépes támogatása (CAA). A Számítógéppel Integrált Gyártás (CIM) fogalomköréhez vezető fejlődési főirányok A hetvenes évek végéről származó statisztikai adatok (műveletidők) átfutási idő - 100% mozgatás, várakozás - 95% gépen töltött idő - 5% gépi megmunkálás - 1,5% 2
3 A CIM koncepció fejlődésének kezdeti szakasza (Arthur D. Little) A CIM koncepció fejlődésének további szakaszai Specializálódás (1980-as évek vége) A termelővállalatokat a munkamegosztás szerinti szervezettség jellemezte: - a termelési programok tervezése - a fejlesztés és a konstrukciós tervezés - a kalkuláció és az értékesítés - a gyártástervezés - a kapacitástervezés és gyártásirányítás - az alkatrészgyártás és a szerelés - a vevőszolgálati karbantartás és javítás Cél: a termék ára versenyképes legyen. 3
4 Szervezeti, szervezés-metodikai változások Már nem kizárólag a termék ára mértékadó! - egyre fokozódó vevői idények - magas minőségi követelmény - határidő-tartás - vevői igényekhez való gyors alkalmazkodás - új vagy javított tulajdonságú termékek bevezetése - hatalmas információmennyiséggel kell megbirkózni - IT eszközök növekvő támogatást nyújtanak - a munkamegosztás korábbi mértékét nem indokolt fenntartani A CIM klasszikus értelmezése A CIM (számítógéppel integrált gyártás) egy csúcstechnológiai megközelítés a hatékonyabb gyártáshoz, amely a digitális számítógépek sebességét és pontosságát használja fel integráló tényezőként a teljes gyártási folyamat minden fázisában. A legszélesebb értelemben véve, a CIM a piaci igények elsődleges felismerésétől és a termék koncepciójától kezdődően kiterjed a teljes gyártási folyamatra és a kereskedelmi szférában, a készterméknek a vevőhöz (megrendelőhöz) való kiszállításával (delivery) fejeződik be. (gyártástechnológiai vetület) További CIM definíciók - A CIM az információ számítógépes rendszerek közötti összegyűjtésének és megosztott hozzáférésének automatizálására szolgáló módszertan, amelynek segítségével időben zárt láncú, visszacsatolt rendszer hozható létre a hatékony tervezésre és irányításra. - A CIM a számítógép-tudomány és a szoftvertechnológia rendszerszemléletű implementálása adott vállalaton belül, a hatékonyság, a termelékenység és a nyereségteremtő képesség maximalizálásának, mint stratégiai céloknak az elérésére. - A CIM - tágabb értelmezésben - rendszerszemléletű, átfogó koncepció, amely az adott cég sajátosságait figyelembe véve szervezési, személyzetpolitikai és műszaki fejlesztéseket integrál a vállalat egészére vagy önálló részterületére vonatkozóan, azon célból, hogy az összes üzemi tevékenység információszerűen összekapcsolódjék a gyorsabb, jobb minőségű és olcsóbb termelés érdekében. Így például az értékesítés, a konstrukció, a tervezés és a termelés feszesen tudjon együttműködni és a vásárlói igényekre gyorsan és rugalmasan reagáljon. - A CIM az információ-technológia és a gyártástechnológia együttes alkalmazása a gyártó vállalatok termelékenységének és a megrendelői igények iránti fogékonyságának növelésére, ami által az adott vállalat összes funkcionális, információs és szervezési kérdése egy integrált egész részeként ragadható meg. A CIM intelligens elektronikát alkalmazó gyártási rendszer, amely gyártóberendezések, informatikai rendszer és irányítási know-how együttese. A definícióban szereplő fogalmak Az "intelligens elektronika" tárgyiasult információ-technológiát, a "gyártóberendezések" tetszőleges, a gyártás különböző folyamataiban használatos, tetszőleges működési elvű, automatizáltsági fokú és bonyolultságú gépeket vagy berendezéseket jelent. Az "informatikai rendszer" hierarchikusan - újabban a nyitott végű rendszerek esetében részben heterarchikusan szervezett helyi számítógépes hálózat (Local Area Network = LAN) a megfelelő alapszoftverrel. Az "irányítási know-how" a mindenkori CIM-rendszerre specifikus szoftverek valamilyen, célszerűen szervezett és megfelelő interfészekkel ellátott kombinációja. Ezek a szoftverek részben kereskedelmi forgalomból beszerezhető, részben saját fejlesztésű modulokból szerveződnek és következetes, jól kiépített adatbázist (AI-modulok esetében adat- és tudásbázist) igényelnek. 4
5 Az integráció főirányai A CIM legbensőbb lényege az integrációban van, amely itt az elemek magasabb fokú - időbeli - szervezeti (architekturális) és - funkcionális szintézisét jelenti. Három fontos elmecsoport: 1. illesztési helyek (csatlakoztatási felületek) 2. hálózat (elektronikus adatáramlás) 3. adatbank (logikailag centralizált) A CIM háromirányú integrációt foglal magába: - az egymás után következő gyártási fázisok illesztése úgy, hogy a készgyártmány-kibocsátás ütemessége maximális legyen ("Időrendi metszet", optimális gyártási program) - az egymás feletti irányítási szintek integrációja ("Szervezeti piramis") - az egymás mellett működő vállalati funkciók integrációja Az a) jelű metszetet időbeli, a b) jelűt architekturális, a c) jelűt funkcionális integrációnak is nevezik. a) Időbeli integráció A gyártás időben egymást követő fázisai hogyan illeszkednek egymáshoz és hogyan lehet azokat egyesíteni, összevonni? Az implementált CIM-rendszer legfontosabb feladata az egyes automatizált egységek összekapcsolása, úgy hogy az integrált rendszerben minimális készletek halmozódjanak fel, és a készgyártmány-kibocsátás üteme maximális legyen. Ehhez pontosan időzített (ütemezett) külső anyagszállítás és belső gyártás szükséges, összehangolásuk a logisztika és a gyártásirányítás alapvető feladatai közé tartozik. A működő rendszer elemeit (az emberi személyzetet is) a folyamatos munka követelményének rendelik alá (JIT = Just-in-Time, kb. "mindent a kívánt időre"). b) Architekturális integráció Az anyagok, félkészgyártmányok folyamatos mozgása és a gyártás zavartalansága végett jól szervezett, többszörös mélységű számítógépes irányítási hierarchiát kell kialakítani. Az implementált konkrét CIM rendszerek hierarchiai szintjeinek száma általában 4 és 7 között van, ezért a szakirodalomban szívesen használnak 5 hierarchiai szintet, ha absztrakt CIM modellről van szó. Hierarchiai szintek: - vállalatirányítási szint (Top Level) - a gyártásirányító alrendszerek szintje (Center Level) - az autonóm termelőegységek szintje (Cell Level) - a munkahelyek szintje (Workstation Level) - a gyártási folyamat közvetlen vezérlésének szintje (Process Level) c) Funkcionális integráció A gyártáshoz kapcsolódó tevékenységek összehangolását vizsgálja: lényegében az egymás mellett működő vállalati funkciók integrálásának lehetőségeit méri fel. Ezek: - a műszaki fejlesztés - a gyártásirányítás - a minőségbiztosítás - a termelésszervezés Ezek a területek - viszonylagos önállóságuk révén - számítógéppel külön-külön is jól támogathatók. Angol elnevezéseik a szakirodalomban többé- kevésbé elfogadottak: CAD, CAE, CAPP, CAM, CAQ, MRP 5
6 A CIM rendszerek háromirányú integráltsága CIM tevékenységmodellek CIM technikai és technológiai eszközrendszerének rendkívül gyors fejlődése és terjedésének növekvő üteme szükségessé teszi a gépgyártási folyamatok tevékenységmodelljeinek folyamatos korszerűsítését. A témakörben megjelenő nagyszámú publikáció közös alapjaként az a felismerés tekinthető, hogy a termelési folyamatok technológiai és informatikai részfolyamatokból tevődnek össze, amelyek számítógépes integrációja a CIM fogalmának lényege. CIM-rendszerek struktúrájának és információs kapcsolatainak szemléltetése körszektoros modellel (CIM- Wheel) 6
7 Az ISO TC 184 által javasolt ún., Y-modell a CIM struktúrájának és fő funkcióinak szemléltetésére A Siemens által javasolt CÍM tevékenységmodell továbbfejlesztett változata 7
8 8
9 CIM funkciók az IBM által javasolt modell szerint Az IBM által javasolt, erősen egyszerűsített CÍM tevékenységmodell 9
10 A Kernforschungszentrum Karlsruhe GmbH által javasolt CIM tevékenységi modell továbbfejlesztett változata Vállalati funkcionális modellek és számítógépes alkalmazási területek Vállalati modell Számítógépes alkalmazások Integrált alkalmazási rendszerek a mai termelésinformatikában 10
11 Számítógéppel segített folyamattervezés (CAPP) helye és szerepe CIM rendszerben Számítógéppel segített folyamattervezés (CAPP) Diszkrét gyártás anyagi folyamatainak jellemző vonásai: - nagyszámú diszkrét mozzanat - egyedi folyamatszakaszok Gyártási folyamat: - előgyártmány gyártás - alkatrészgyártás - szerelés - vezérlés, felügyelet, ellenőrzés Terv: - rendeltetésszerűen működő rendszert meghatározó elgondolás Technológiai terv: - egy technológiai folyamat gondolati modellje Tervezés: - gondolati modell megalkotása - információhordozón való rögzítése Technológiai tervezés: - technológiai tervet (gondolati modellt) megalkotó folyamat Technológiai tervezés Két klasszikus módszer: 1. típus- és csoporttechnológiai tervekre alapozott módszer (Szokolovszkij, Mitrofanov) 11
12 2. többfázisú, iteratív módszer (Cvetkov) Típustechnológiai tervekre alapozott módszer Hierarchikus osztályozási rendszer: - osztályok, alosztályok, csoportok, alcsoportok, típusok - geometriai és technológiai szempontból közös vonásokkal jellemezhetők - eltérő számú hierarchiai szint Például: - egytengelyű, többtengelyű, szekrény(ház)-szerű, fogazott, stb. alkatrészek osztályai; - az egytengelyű alkatrészek osztályán belül a tengelyek, tárcsák, hüvelyek, perselyek, gyűrűk, stb. alosztályai; - a tengelyek alosztályán belül a rövid, normál, karcsú és nehéz tengelyek csoportjai; - a normál tengelyek csoportján belül az egy-irányban lépcsős, két-irányban lépcsős, furatos, fogazott, bordázott, stb. tengelyek típusai Tovább bontva: - a normál tengelyek csoportján belül: - tömör tengelyek - egyik vagy mindkét végén furatos, de nem átfúrt tengelyek - csőtengelyek alcsoportjai - a tömör tengelyek alcsoportján belül: - egy-irányban lépcsős - két-irányban lépcsős - több-irányban lépcsős (ún. befelé lépcsős ) tengelyek típusai A típusok kialakításakor általában fel kell adni a tiszta rendezési elvek harmóniáját. Típus-műveletterveket dolgoznak ki: - adott alkatrésztípuson előforduló műveletek sorrendjének és azok tartalmának megadása - az alkalmazható eljárásokra, szerszámgépfajtákra, készülékekre, szerszámokra és mérőeszközökre vonatkozó ajánlások Adott konkrét alkatrész technológiai folyamatának tervezése: - vezértípus kiválasztása - típustechnológiai terv illesztése Jellemzők: - a tényleges tervezőmunka mennyisége csekély (konkrét alkatrészre) - a tervezés gyors - a technológiai tervek egységesek, megfelelő minőségűek - típustervek kidolgozása munkaigényes és drága - nagysorozat és tömeggyártásban terjedt el Csoporttechnológia A típustechnológia kiterjesztése a gyártásra is: - alapja: alaki és technológiai szempontból is egymáshoz hasonló munkadarabok egész csoportja - az alkatrészcsoport megmunkálásához azonos vagy nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkező gépekre és gyártóeszközökre van szükség Egyedi-, kis- és középsorozat-gyártásban terjedt el. Főbb feladatok: - alkatrészek osztályozása (csoportképzés) - komplex műveletterv készítés - Konkrét alkatrészek gyártásának technológiai tervezés Csoporttechnológiai elvek Alkatrészek osztályozása: 1. geometriai kialakítás szerint - forgástest - síkfelületekkel határolt 12
13 - sík- és forgásfelületekkel határolt - bonyolult geometriájú (fogazott, bordázott, szabadfelületek) 2. megmunkálási módok és szerszámgépfajták szerint esztergagép, marógép, fúrógép, köszörűgép, fogazó gép, üregelő gép stb. osztályok munkatér, gyártóeszköz, átállítás - geometriai bonyolultság - befoglaló méretek - anyagminőség - előgyártmány fajtája (befogókészülék) 3. Az alkatrészek készre-gyárthatósága szerint - teljes alkatrész ugyanazon a szerszámgépen - egy vagy néhány felületet lehet ugyanazon komplex műveletterv szerint - különböző szerszámgépeken, de ugyanazon műveleti sorrendterv szerint készre gyártásig változatlan csoportban Csoporttechnológia Komplex alkatrész: - valódi - képzetes Komplex műveletterv: a vizsgált csoport típustechnológiája. A technológiai tervezés többfázisú, iteratív módszere Sokféle alkatrész kis sorozatban készül. Az alkatrészek gyártásához külön-külön készítenek technológiai terveket. A tervek részletessége különböző: - NC/CNC gyártási környezet - hagyományos gyártási környezet Individuális technológiai tervek: - fokozatos megközelítés, több fázisban - döntéssorozat, többszörös visszacsatolással - felépítés, részleges visszabontás, újraépítés Elemzés, finomítás, rendszerezés, általánosítás, algoritmizálás, automatizálás (Cvetkov). Ember-gép munkamegosztás. A technológiai tervezés szintjei Koncepcionális (általános) tervezés: - technológiaválasztás - koncepcionális terv (gyártástechnológiai eljárások, folyamatok) Makro-tervezés: - több tartomány (pl.: forgácsolás és szerelés) - technológiai útvonalak tervei, erőforrások) Részletes tervezés: - egyetlen tartomány (egyetlen folyamat) - folyamatterv (sorrend, berendezés, készülék, szerszám) Mikro-tervezés: - optimális feltételek, gépi utasítások - folyamat/művelet paraméterek (idő, költség, NC program) A folyamattervezési tevékenység 13
14 A technológiai előtervezés Gyártmányszerkezet lebontása: gyártmány, szerelési egység, részegység, szerelvény, alkatrészcsoport, egyedi alkatrész. Helyben gyártandó alkatrészek gyártási lehetőségeinek feltérképezése. Előgyártmány gyártás, alkatrészgyártás, szerelés közötti csatlakozási felületek meghatározása (nyersdarab, méretláncok). A megvalósító gyáregységek, üzemek, gyártósorok, gyártórendszerek kijelölésére (előválasztás). Az alkatrészgyártás technológiai folyamatának tervezése - (előtervezés) - műveleti sorrendtervezés - művelettervezés - műveletelemek tervezése - tervezési eredmények illesztése Környezettől függő szintek: - hagyományos NC gépek (4 szint) - megmunkáló-központok (2 szint) 14
15 - rugalmas gyártórendszerek (2 szint) Műveleti sorrendtervezés Tervezés során ismertté válnak: - megmunkálási módok - gyártóberendezések - műveletek sorrendje - munkadarab-helyzetek - készülékek - műveletek határa - munkadarab-állapotok Művelettervezés Cél: egy felületcsoport folyamatos megmunkálása egy szerszámgéptípuson. Tervezés során ismertté válnak: - ráhagyás eltávolításához szükséges műveletelemek - műveletelemek sorrendje - szerszámok - szerszámok elrendezése Műveletelemek tervezése Tervezés során ismertté válnak: - szerszámok mozgásciklusai - forgácsolási paraméterek - a műveletelemekkel kapcsolatos főidők és mellékidők, költségek Technológiai folyamatok tervezése (9 szintű modell) I. gyártmányszerelési folyamat tervezése 1. szerelési műveletek sorrendtervezése 2. szerelési műveletek tervezése 3. szerelési időháló összeállítása II. alkatrészgyártás előzetes tervezése 4. alkatrészek elemzése, rangsorolása 5. nagyvonalú folyamattervezés 6. előgyártmányok tervezése III. alkatrészgyártási folyamat tervezése 7. műveleti sorrendtervezés 8. megmunkálási műveletek tervezése 9. műveleti idők meghatározása. Gyártórendszerek egyszerűsített irányítási modellje 15
16 Integrált folyamattervezés és irányítás Lehetőségek "Nemlineáris" folyamattervezés: alternatív folyamattervek elkészítését és alkalmazását jelenti műhelyszintű termelésirányítási döntések támogatására. Zártciklusú (visszacsatolt) folyamattervezés: újragenerálják a folyamatterveket a valós műhelyszintű státusz-adatok alapján. Megosztott folyamattervezés: a folyamattervezést egy előzetes és egy végleges fázisra osztják fel. Az utóbbi csak a valós adatok ismeretében generálható. Alkalmazkodó szabályozás: a műveletek a gépen mért adatok alapján irányíthatók. Az irányítás taktikai céljait a CAPC adja. CAPP/PPS/CAPC integráció 16
17 17
18 A Q szerepe a CAPP/PPS/CAPC integrációban 1. A CAPP több alternatívát kínál minden műveletre (műveletelemre), alternatív technológiai intenzitásadatokkal; 2. A PPS átadja az előirt leválasztási intenzitás értéket a CAPP művelettervezési (műveletelem-tervezési) szintjére (megosztott folyamattervezés); 3. A CAPC igényelhet csökkentett vagy megnövelt anyagleválasztási intenzitást, akár a finomprogramozáshoz, akár a műhely aktuális státusza alapján; 4. Ha felügyeleti rendszer vagy adaptív szabályozórendszer működik az adott gépen, akkor az anyagleválasztási intenzitást a cellavezérlő szintjén egy ún. "override" interakció segítségével lehet megváltoztatni. Termeléstervezés és -irányítás Tágabb értelemben a termelésirányítás a termeléssel kapcsolatos döntési feladatok megfogalmazásával és megoldásával foglalkozik, figyelembe véve a termelés főbb tényezőit és ellenőrizve a döntések végrehajtását. Szűkebb értelemben a termelésirányításon termelési feladatok meghatározását és végrehajtásuk megszervezését értjük. A szűkebb értelemben vett termelésirányítás feladatainak csoportosításakor az idő horizont nagysága jelenti a rendező elvet, azaz felülről-lefelé haladva egyre kisebb időhorizontú tevékenységek tervezéséről és/vagy irányításáról van szó. Időhorizontok Átlagos bonyolultságú termékek kis- és közép-sorozatgyártására berendezkedett gépipari vállalat esetében a szokásos időhorizontok: - termeléstervezés: 1-3 hónap 18
19 - termelésütemezés: 5-10 nap - termelésprogramozás: 8-24 óra A piacgazdaság alapvető követelményei - a vevők (megrendelők) igényeinek megfelelő szállítókészséget biztosítsuk - alacsony készletszintekkel dolgozzunk (nyersanyagra, félkész- és késztermékre, pótalkatrészre, stb. egyaránt kiterjedően) és - a termelő-berendezések és más homogén munkahelyek kapacitásának megfelelő mértékű kihasználásával valósítsuk meg a termelést OPTIMUMPROBLÉMA! A Kybernos fejlesztőinek következtetései 1. a három fő termelési jellemző bármelyike a másik kettő rovására könnyen javítható, ezért a három jellemzőt csak együtt lehet kezelni 2. az optimum-probléma logikailag a teljes termelés minden részletét átfogja; ez azt is jelenti, hogy a termelésirányítás optimálásához a három alapvető termelési jellemző vizsgálata nemcsak szükséges, hanem egyben elégséges feltétel is 3. a megoldási módszer logikailag a feldolgozóipar összes vállalatára kiterjeszthető A termelésirányítás alapfeladata Oly módon határozza meg a gyártási és beszerzési rendeléseket az aktuális termelési környezet figyelembevételével, hogy az adott - alkatrészgyártó és szerelő típusú - iparvállalat a szállítókészség, a készletszint és a kapacitások kihasználása szemszögéből az "optimális munkapont" környezetében működjön. A termelési háromszög modell A gyártási helyek általános leírása 19
20 Raktárakkal kapcsolatos fogalmak Termelési egyenletek 1. készlet-egyenlet: 2. komponens-szükséglet egyenlet: 3. kapacitás-szükséglet egyenlet: 4. gyártás-átfutási idő egyenlet: 5. szállítási határidő egyenlet: Megoldásjavító szabályzókör A Kybernos egyszerűsített modellje 20
21 A termelés egyszerűsített elvi modellje Tervezés (1 fázis) - termelési főterv elkészítése - konkrét megrendelések - vártható értékesítések prognózis-adatai alapján Tételes végtermék-kiszállítási terv: - végtermékre - tartalék szerelvényekre, szerviz alkatrészekre amely: - hozza a tervezett vállalati nyereséget - erőforrások (személyek + eszközök) oldaláról reális fedezettel rendelkezik - tükrözi a vállalat hosszú távú műszaki fejlesztési elképzeléseit Tervezés (2 fázis) - szükségletszámítás Anyagszükséglet tervezése: - termelési főterv bruttó anyagszükséglete - raktárkészlet + indított rendelések eredményeként képződő készlet Anyagszükséglet-terv: - beszerzési tételekre - belső gyártású (szerelésű) tételekre Kapacitásszükséglet tervezése: - erőforrás-adatok (szabadkapacitások) - műveleti időadatok Durva-program (középtávú ütemterv): - belső gyártású (szerelésű) tételekre Tervezés (3 fázis) - termelésprogramozás 21
22 - durva program alapján rövid időszakra előre megadja az elvégzendő feladatok részletes listáját homogén munkahely vagy egyedi gép bontásban - ez alapján elkészíthetők a részletes gyártási dokumentációk (pl.: művelettervek, műveleti utasítások, szerszámjegyzékek, anyag-kivételezési és mozgatási utasítások, alkatrészprogramok, robotprogramok stb.) Kivitelezés (végrehajtás-irányítás) A tevékenységek a tárgyidőszakban: - előretartással - időben vagy - késéssel történnek Beszerzés: beszerzési rendelés kiadása, nyomon követés, beérkeztetés a raktárba. Gyártás (szerelés): gyártási rendelés kiadása, nyomon követés, visszajelentések aktualizálása, újraütemezés,, készre jelentés, kiszállítás. 22
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A CIM fejlődése Specializálódás (1980-as évek vége) A termelővállalatokat a munkamegosztás
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 1. félév 4. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A CIM fejlődése Specializálódás (1980-as évek vége) A termelővállalatokat
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens CIM funkciók az IBM által javasolt modell szerint Az IBM által javasolt, erősen egyszerűsített
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 2017/18 2. félév 1.-2. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Tartalomjegyzék Bevezetés
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 2. félév 1. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Tartalomjegyzék Bevezetés Termelési paradigma fogalma Paradigma
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Tanszék 2013/14 2. félév 3.-4. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Vállalati funkcionális modellek
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Tanszék 2013/14 2. félév 6.-7. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A termelésinformatika alapjai 6.-7.
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Tartalomjegyzék Bevezetés Termelési paradigma fogalma Paradigma váltások A CIM fogalmának
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 2016/17 1. félév 4. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A termelésinformatika alapjai
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2013/14 1. félév 3. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A vállalat rendszerelméleti modellje Specifikus rendszerjellemzők
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 2016/17 1. félév 5. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A termelésinformatika alapjai
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 2. félév 4. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Gyártórendszerek egyszerűsített irányítási modellje Zavaró
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 2. félév 3. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Vállalati funkcionális modellek és számítógépes alkalmazási
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Megoldásjavító szabályzókör A Kybernos egyszerűsített modellje Klasszikus termelésirányítási
RészletesebbenGyártástechnológia III. 1.előadás: Gépgyártástechnológia alapfogalmai. előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár
Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológiai Tanszék Gépészmérnöki szak Gyártástechnológia III 1.előadás: Gépgyártástechnológia alapfogalmai előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár Gépgyártástechnológia
RészletesebbenTechnológiai sorrend
Technológiai sorrend A helyes technológiai sorrend megválasztásának menete 1. A gyártási folyamat tervezésének alapjai Gyártástervezés: a gyártás fő és segédfolyamatainak tervezése olyan mélységben, ahogyan
RészletesebbenTermelési folyamat logisztikai elemei
BESZERZÉSI LOGISZTIKA Termelési logisztika Beszállítás a technológiai folyamat tárolójába Termelés ütemezés Kiszállítás a technológiai sorhoz vagy géphez Technológiai berendezés kiválasztása Technológiai
RészletesebbenKészítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:
FOGLALKOZÁSI TERV Nyíregyházi Főiskola Gyártórendszerek tervezése c. tan- 2009/2010. tanév, II. félév GM.III. évfolyam Gyak.jegy, 2 kredit tárgy Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék Tanítási
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék. Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Rugalmas gyártórendszerek Milyen gyártóberendezés-csoport tekinthető rugalmas gyártórendszernek?
Részletesebben8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ
8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI Klaszter, mint virtuális logisztikai központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében,
RészletesebbenA technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói
9., ELŐADÁS LOGISZTIKA A TERMELÉSIRÁNYÍTÁSBAN Hagyományos termelésirányítási módszerek A termelésirányítás feladata az egyes gyártási műveletek sorrendjének és eszközökhöz történő hozzárendelésének meghatározása.
RészletesebbenA gyártási rendszerek áttekintése
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR Gyártócellák (NGB_AJ018_1) A gyártási rendszerek áttekintése Bevezetés A tantárgy célja A gyártócellák c. tárgy átfogóan foglalkozik a gyártás automatizálás eszközeivel, ezen
RészletesebbenVezetői információs rendszer
Vezetői információs rendszer A stratégiai tervezés (általában a tervezés) elemzések, döntések, választások sorozata, melynek során a stratégiai menedzsmentnek elemeznie kell a környezetet, a szervezet
RészletesebbenBeszállítás AR Gyártási folyamat KR
3. ELŐADÁS TERMELÉSI FOLYAMATOK STRUKTURÁLÓDÁSA 1. Megszakítás nélküli folyamatos gyártás A folyamatos gyártás lényege, hogy a termelési folyamat az első művelettől az utolsóig közvetlenül összekapcsolt,
RészletesebbenHázi feladat Dr Mikó Balázs - Gyártástechnológia II. 5
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gyártástechnológia II. BAGGT23NND/NLD 01A - Bevezetés, Alapfogalmak Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu
RészletesebbenBeszerzési logisztikai folyamat
BESZÁLLÍTÓ Beszállítás, ütemezés Beszerzési logisztika Szállítási mód és eszköz megválasztása Beszállítás Beszerzési folyamat: - igények meghatározása, - ajánlatkérés és feldolgozás, - beszállítók kiválasztása,
RészletesebbenGyártási folyamatok tervezése
Gyártási folyamatok tervezése Dr. Kardos Károly, Jósvai János 2006. március 28. 2 Tartalomjegyzék 1. Gyártási folyamatok, bevezetés 9 1.1. Gyártó vállalatok modellezése.................. 9 1.1.1. Számítógéppel
RészletesebbenHagyományos termelésirányítási módszerek:
Hagyományos termelésirányítási módszerek: - A termelésirányítás határozza meg, hogy az adott termék egyes technológiai műveletei - melyik gépeken vagy gépcsoportokon készüljenek el, - mikor kezdődjenek
RészletesebbenGYÁRTÁSI STRUKTÚRÁK. 8. Szegmentált gyártás
GYÁRTÁSI STRUKTÚRÁK 1. Műhely rendszerű gyártás 2. Merev gyártósorok 3. Rugalmas gyártórendszerek 4. Egymástól független alkatrészgyártó szigetek 5. Egymáshoz kapcsolódó gyártó szigetek 6. Folyamatorientált
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Tanszék 2013/14 2. félév 5. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Ismétlés, összefoglalás (TIA) Termeléstervezés
RészletesebbenFOGLALKOZÁSI TERV. Kósa Péter műszaki oktató. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:
FOGLALKOZÁSI TERV NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA Gépgyártástechnológia szakirányú gyakorlat II. tantárgy MŰSZAKI ALAPOZÓ ÉS GÉPGYÁRTTECHN. 2009/2010. tanév, II. félév TANSZÉK GMB. III. évfolyam Gyak.jegy, kredit:
RészletesebbenSZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR MEGMUNKÁLÁSI TECHNOLÓGIÁK B_AJ005_2
MEGMUNKÁLÁSI TECHNOLÓGIÁK B_AJ005_2 Gépészmérnöki (BSc) szak ALAPFOGALMAK 1. előadás Összeállította: Dr. Pintér József A gyártástechnológia alapfogalmai A gyártástechnológia alapfogalmai 1. Bevezetés 2.
RészletesebbenKorszerő alkatrészgyártás és szerelés II. BAG-KA-26-NNB
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet, Gépgyártástechnológia Szakcsoport Korszerő alkatrészgyártás és szerelés II. BAG-KA-26-NNB
RészletesebbenA termelési logisztika fejlesztési szinterei
A termelési logisztika fejlesztési szinterei Új termelési logisztikai rendszerek fejlesztése, meglévő termelési logisztikai rendszerek megváltozott feladatokhoz történő adaptálása, kapcsolódó rendszerek
RészletesebbenGYÁRTÁSAUTOMATIZÁLÁS
Megmunkálási technológiák AJ003_2 Gépészmérnöki (BSc) szak GYÁRTÁSAUTOMATIZÁLÁS Összeállította: Dr. Pintér József GYÁRTÁSAUTOMATIZÁLÁS 1. A rugalmas gyártás alapfogalmai 2. Rugalmas gyártócella (Flexible
RészletesebbenGÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIA IV.
Miskolci gyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés GÉPGYÁRTÁTCHNOLÓGIA IV. Gyártási folyamatok és rendszerek Dr. Dudás Illés Kötelező irodalom: Miskolci gyetem, Gyártástudományi Intézet,
RészletesebbenA vállalti gazdálkodás változásai
LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Tanszék 2013/14 2. félév 5. Gyakorlat Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens Tartalomjegyzék Klasszikus termelésirányítási
RészletesebbenGyakorlati segédlet a tervezési feladathoz
Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet Gyakorlati segédlet a tervezési feladathoz Mechanikai megmunkálás (OFM, FM BSC) és Ipari Technológiák II.
RészletesebbenBeszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok
RészletesebbenVállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László
Vállalati modellek Előadásvázlat dr. Kovács László Vállalati modell fogalom értelmezés Strukturált szervezet gazdasági tevékenység elvégzésére, nyereség optimalizálási céllal Jellemzői: gazdasági egység
RészletesebbenBeszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 4. Előadás Beszerzési logisztikai stratégiák Beszerzési logisztikai stratégiák BESZÁLLÍTÓ Beszállítás, ütemezés
RészletesebbenGyártási folyamat tervezés
Gyártási folyamat tervezés Markos Sándor Szalay Tibor 1 A gyártási folyamat tagozódása Szakasz Müveletcsoport Művelet Műveletelemcsoport Műveletelem Mozdulat Mozdulatelem A gyártás azon része amely a termékhez
Részletesebben20/1996. (III. 28.) IKM rendelet
20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény
Részletesebben5. Az NC programozás alapjai. Az NC technika fejlődése
5. Az NC programozás alapjai Az NC (Numerical Control) az automatizálás egyik specifikus formája A vezérlés a parancsokat az alkatrészprogramból ismeri Az alkatrészprogram alfanumerikus karakterekből áll
Részletesebben1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8
VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Ki mikor kapcsolódott be az információs társadalomba?
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre CNC gépkezelő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 35 521 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai
Részletesebben6. A SZÁMÍTÓGÉPPEL INTEGRÁLT GYÁRTÁS (CIM)
6. A SZÁMÍTÓGÉPPEL INTEGRÁLT GYÁRTÁS (CIM) A CIM a PPS rendszereken túlmenő számítógépes adatfeldolgozással megvalósuló integrációt jelent. Hozzátartoznak mindenek előtt a gyártás műszaki adatfeldolgozó
RészletesebbenFOGLALKOZÁSI TERV. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:
FOGLALKOZÁSI TERV NYÍREGYHÁZI EGYETEM MŰSZAKI ALAPOZÓ, FIZIKA ÉS GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIA TANSZÉK B Szakirányú gyakorlat III. tantárgy 2016/2017. tanév, II. félév GMB. IV. évfolyam Gyak.jegy, kredit: 3 Tantárgy
RészletesebbenGyártás és gyártórendszerek tervezése
Tantárgyi dosszié Gyártás és gyártórendszerek tervezése GEGTT300-B GEGTT300-BL Tájékoztató A Gyártás és gyártórendszerek tervezése (GEGTT300-B) című tárgyhoz Szak: BSc Szintű Logisztikai Mérnök Szak Évfolyam,
RészletesebbenTechnológiai dokumentációk
Megmunkálási technológiák NGB_AJ003_2 Gépészmérnöki (BSc) szak k 13. előadás Összeállította: Dr. Pintér József fogalma: mindazon adatok (rajzok, írásos anyagok) összessége, amelyek a gyártás megkezdése
RészletesebbenLogisztikai rendszerek. Termelési logisztika
Logisztikai rendszerek Termelési logisztika Termelési logisztika A termelési logisztika a mőködési területek jellegzetessége szerint a mikrologisztika, ezen belül a vállalati logisztika legmeghatározóbb
Részletesebben2651. 1. Tételsor 1. tétel
2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás
RészletesebbenVállalatgazdaságtan. Minden, amit a Vállalatról tudni kell
Vállalatgazdaságtan Minden, amit a Vállalatról tudni kell 1 Termelési rendszer vizsgálata 2 képzeljük el az alábbi helyzetet örököltünk egy gyárat mit csináljunk vele? működtessük de hogyan? Hogyan működik
RészletesebbenHegesztő üzemi technológus
pedig Békéscsabán (PPM) található. Az OROS Divízió tevékenysége mezőgazdasági és építőipari gépgyártásra terjed ki. Elsősorban hazai, nyugat és kelet-európai, valamint észak-amerikai piacokat szolgál ki.
RészletesebbenDr. Mikó Balázs BGRKG14NNM / NEC. miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet BGRKG14NNM / NEC Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu A gyártástervezés feladata
RészletesebbenVezetői információs rendszerek
Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer
RészletesebbenKomplett üzleti megoldás a kis- és közepes méretű termelő vállalatok számára
Komplett üzleti megoldás a kis- és közepes méretű termelő vállalatok számára JÖVŐBIZTONSÁG A szoftver gyártója Invesztíció az elmúlt évben 1.700 új dolgozó 600 új fejlesztő 5.293 új programfunkció A harmadik
RészletesebbenGyártástechnológia II.
Gyártástechnológia II. BAGGT23NNB Technológiai dokumentáció Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.bmf.hu Tartalom Alapfogalmak Technológiai dokumentumok Elıgyártmányok Gyártási hibák, ráhagyások Bázisok és készülékek
RészletesebbenTERMÉKFEJLESZTÉS (BMEGEGE MNTF)
TERVEZÉS ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN (BMEGEGE MGTM) TERMÉKFEJLESZTÉS (BMEGEGE MNTF) 10. Előadás Költségszempontú tervezés 2010/2011 II. félév 1 / 17 Ütemterv 2011. tavaszi félév Hét Előadás 1. Tervezési iskolák,
RészletesebbenLogisztikai szimulációs módszerek
Üzemszervezés Logisztikai szimulációs módszerek Dr. Juhász János Integrált, rugalmas gyártórendszerek tervezésénél használatos szimulációs módszerek A sztochasztikus külső-belső tényezőknek kitett folyamatok
RészletesebbenGLOBÁLIZÁLT BESZERZÉS ÉS ELOSZTÁS A LOGISZTIKÁBAN
GOBÁIZÁT BESZERZÉS ÉS EOSZTÁS A OGISZTIKÁBAN A globalizációjának, a késleltetett következménye, hogy két kapcsolódó láncszem a beszerzés és elosztás is globalizálódik. A globalizált beszerzésnek és elosztásnak
RészletesebbenBeszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 5. Előadás Elosztási folyamat A klasszikus elosztási logisztikai rendszer Az elosztási logisztikai rendszer:
RészletesebbenGépipari alkatrészgyártás és szerelés technológiai tervdokumentáció készítésének számítógépes támogatása
MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TANSZÉK Gépipari alkatrészgyártás és szerelés technológiai tervdokumentáció készítésének számítógépes támogatása http://www.lib.uni-miskolc.hu/digital/
RészletesebbenCAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés
CAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés Farkas Zsolt Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék 1/ 14 Tartalom -Sajátosság alapú tervezés:
RészletesebbenFOGLALKOZÁSI TERV. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:
FOGLALKOZÁSI TERV NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MŰSZAKI ALAPOZÓ ÉS GÉPGYÁRTTECHN. TANSZÉK Szakirányú gyakorlat I. tantárgy 2010/2011. tanév, I. félév GM1B. III. évfolyam Gyak.jegy, kredit: 2 Tanítási hetek száma:
RészletesebbenBeszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 3. Előadás A beszerzési logisztikai folyamat Design tervezés Szükséglet meghatározás Termelés tervezés Beszerzés
Részletesebben4.0: Lehetőség vagy követendő irány. ~150 év ~ 60 év. ~ 30 év ~ 15 év
r 4.0: Lehetőség vagy követendő irány 4.0: Lehetőség vagy követendő irány Gödri István, AVENTICS Hungary Kft. ~150 év ~ 60 év ~ 30 év ~ 15 év Mire keres megoldást az Ipar 4.0? A bizonytalan és gyorsan
Részletesebben10. Az NC programozás alapjai. Az NC technika fejlődése. Az NC technika rugalmas automatizált. nagy termelékenység
10. Az NC programozás alapjai Az NC (Numerical lcontrol) az automatizálás ti egyik specifikus formája A vezérlés a parancsokat az alkatrészprogramból ismeri Az alkatrészprogram alfanumerikus karakterekből
RészletesebbenÁLTALÁNOS LOGISZTIKAI STRATÉGIÁK
ÁLTALÁNOS LOGISZTIKAI STRATÉGIÁK A logisztikai stratégiákat egyrészt a teljes vállalati logisztikai rendszer egészének kialakításánál, működtetésénél kell figyelembe venni, másrészt az alrendszereknél.
RészletesebbenInformációtartalom vázlata
1. Ön azt a feladatot kapta munkahelyén, hogy mutassa be tanuló társainak, hogyan épül fel a korszerű logisztikai rendszer, és melyek a feladatai. Miről fog beszélni? Információtartalom vázlata - logisztika
Részletesebben5. előadás: Magasraktárak, raktári folyamatok irányítása, készletezés
5. előadás: Magasraktárak, raktári folyamatok irányítása, készletezés Magasraktározási rendszerek Elterjedésének okai: korszerű elosztási rendszerek fejlődése termelési folyamatok automatizálása raktártechnika
RészletesebbenDr. Fodor Zita egyetemi docens
Záróvizsga tételek Dr. Fodor Zita egyetemi docens 18. tétel Ismertesse a logisztikai és a marketingfunkciók kölcsönhatásait, valamint az integrált logisztikai (teljes)költségkoncepciót! Területek beszerzés
RészletesebbenSZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS 2. LGB_AJ005_2. Gépészmérnöki (BSc) szak NC, CNC TECHNOLÓGIA. Összeállította: Dr.
GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS 2. LGB_AJ005_2 Gépészmérnöki (BSc) szak NC, CNC TECHNOLÓGIA Összeállította: Dr. Pintér József 1. NC-technika alapfogalmak 2. NC-technika fejlődéstörténete 3. NC, CNC szerszámgépek
Részletesebben01 - Bevezetés, Alapfogalmak, Technológiai dokumentáció
Y Forgácsolástechnológia alapjai 01 - Bevezetés, lapfogalmak, echnológiai dokumentáció r. ikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu r. ikó B. 1 gyártástechnológia feladata lkészíteni a konstruktőr által
RészletesebbenSONIMA. Az Ön partnere a moduláris üzleti szolgáltatások terén
SONIMA Az Ön partnere a moduláris üzleti szolgáltatások terén 1 Moduláris megoldások Manufacturing Gyártás Assembly Szerelés Industrial Ipari Cleaning tisztítás Warehousing Raktározás Logisztika Logistics
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK GÉPÉSZMÉRNÖK (BSc) SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE 2013. A) Gyártástechnológia komplex ismeretek témakör ( A típusú tantárgyak)
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK GÉPÉSZMÉRNÖK (BSc) SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE 2013. A) Gyártástechnológia komplex ismeretek témakör ( A típusú tantárgyak) Anyagismeret, anyagvizsgálat, hőkezelés 1. Ismertesse a felületi
RészletesebbenNYF-MMFK Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológia Tanszék gépészmérnöki szak III. évfolyam
FOLYAMATTERVEZÉS B Tantárgy kódja: GM 2505 Meghirdetés féléve: 5. Össz-óraszám (elm. + gyak.): 28 5. 14 1 1 14 14 Összesen: 14 14 Előfeltétel (tantárgyi kód): GM 1302 Tantárgyfelelős neve: Dr. Végső Károly
RészletesebbenFoglalkozási napló. Autógyártó 11. évfolyam
Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Autógyártó 11. évfolyam (OKJ száma: 34 521 01) szakma gyakorlati oktatásához A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:
RészletesebbenIpari termelés informatika támogatása
Debreceni Egyetem Informatikai Kar Ipari termelés informatika támogatása Témavezető: Dr. Husi Géza tanszékvezető főiskolai docens Készítette: Lakatos Gergely mérnök informatikus hallgató Debrecen 2010.
RészletesebbenVIR alapfogalmai. Előadásvázlat. dr. Kovács László
VIR alapfogalmai Előadásvázlat dr. Kovács László Információ szerepe Információ-éhes világban élünk Mi is az információ? - újszerű ismeret - jelentés Hogyan mérhető az információ? - statisztikai - szintaktikai
Részletesebben1.4. A vállalati tevékenység számítógépes támogatása
A gyártástervezés lyan termelést segítő tevékenység, amely a gyártmány gyártáshelyes és minimális költséggel járó előállítását biztsítja. A gyártástervezés részterületei: gyártási flyamattervezés, művelettervezés,
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Gépgyártástechnológiai technikus szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 521 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:
RészletesebbenTERMÉKFEJLESZTÉS (BMEGEGE MNTF)
TERVEZÉS ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN (BMEGEGE MGTM) TERMÉKFEJLESZTÉS (BMEGEGE MNTF) 1. Előadás Tervezési iskolák, elméletek, módszerek. A tervezési folyamat és modellezése 2010/2011 II. félév 1 / 24 Ütemterv
RészletesebbenSorrendtervezés. Dr. Mikó Balázs Az elemzés egysége a felületelem csoport.
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Termelési folyamatok II. Sorrendtervezés Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu A
RészletesebbenA gyártástervezés modelljei. Dr. Mikó Balázs
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet ermelési folyamatok II. A gyártástervezés modelljei Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu
RészletesebbenLOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI
LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI Történelmi áttekintés Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. mőve A római hadseregben a logistas-ok biztosították a hadtápellátást. Középkor: Baron de
Részletesebben5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK
5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Informatikai Intézet Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék 2016/17 1. félév 3. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens A termelésinformatika alapjai
RészletesebbenDW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt
DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt Követelmény felmérés DW séma tervezése Betöltési modul tervezése Fizikai DW tervezése OLAP felület tervezése Hardver kiépítése Implementáció Tesztelés, bevezetés
RészletesebbenMenedzsment paradigmák és a virtuális vállalat. Virtuális vállalat 2012/13 1. félév 6. Előadás Dr. Kulcsár Gyula
Menedzsment paradigmák és a virtuális vállalat Virtuális vállalat 2012/13 1. félév 6. Előadás Dr. Kulcsár Gyula Rendszer (System) Elem, kölcsönhatás, struktúra, határ, jel, állapot, folyamat, modell. Rendszer
Részletesebben14. Jellegzetes alkatrészek technológiai tervezése. b) Méret és méretviszonyok. 14.1. 1 1. Simatengelyek művelettervezése
14.1. Tengelyek művelettervezése 14. Jellegzetes alkatrészek technológiai tervezése Számos tényező befolyásolja: a) A tengely alakja: sima tengely lépcsős tengelyek egyirányú kétirányú (szimmetrikus aszimmetrikus)
Részletesebben5.2 Rugalmas gyártórendszerek alrendszerei. a) A megmunkáló alrendszer és elemei. Megmunkáló alrendszer. Megmunkáló központ
Megmunkáló alrendszer 5.2 Rugalmas gyártórendszerek alrendszerei a munkadarabokon a technológiai műveletek elvégzése gyártóberendezések készülékek szerszámok mérőeszközök Anyagmozgatási alrendszer a munkadarabok
RészletesebbenKÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok
KÉPZÉSI PROGRAM LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01 Szolnok 2014 Megnevezése A képzési program Logisztikai ügyintéző OKJ azonosító 54 345 01 A képzés során megszerezhető kompetenciák rendelések,
Részletesebben12.3. Az automatizált technológiai tervezés módszerei A variáns módszer
12.3. Az automatizált technológiai tervezés módszerei A technológiai tudás és a tervezési feladat egymáshoz rendeltetését, a feladatok típusait, a tervezési műveleteket, a megoldások környezetfüggőségét
RészletesebbenParametrikus tervezés
2012.03.31. Statikus modell Dinamikus modell Parametrikus tervezés Módosítások a tervezés folyamán Konstrukciós variánsok (termékcsaládok) Parametrikus Modell Parametrikus tervezés Paraméterek (változók
RészletesebbenGyártástechnológia II.
Gyártástechnológia II. BAGGT23NNB Bevezetés, Alapfogalmak Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.bmf.hu Tartalom Alapfogalmak Technológiai dokumentumok Elıgyártmányok Gyártási hibák, ráhagyások Bázisok és készülékek
RészletesebbenDr. Mikó Balázs
Gyártórendszerek mechatronikája Termelési folyamatok II. 03 CAM rendszerek Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu miko.balazs@bgk.uni-obuda.hu 1 Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai
RészletesebbenGyártási folyamatok tervezése
Gyártási folyamatok tervezése Dr. Kardos Károly, Jósvai János 2006. március 28. 2 Tartalomjegyzék 1. Gyártási folyamatok, bevezetés 9 1.1. Gyártó vállalatok modellezése.................. 9 1.1.1. Számítógéppel
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
i napló a 20 /20. tanévre Gépi forgácsoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 521 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai és értékelése
Részletesebben