Van megoldás. Földtörvény. Földtörvény 2007.indd :20:34

Átírás

1 Van megoldás Földtörvény Földtörvény 2007.indd :20:34

2 Földtörvény 2007.indd :20:34

3 Van megoldás Földtörvény A Barankovics István Alapítvány Van megoldás sorozatának újabb kötetét tartja kezében az olvasó földtörvény javaslatunkat. A föld mint azt az anyaföld szavunk mutatja is nem egyszerűen termelési tényező, hanem sokkal több annál, Hazánk területe ahol élünk. Ezért tulajdonlása, használata külön szabályozást igényel. Különösen egy olyan országban ahol egy évszázad alatt többször is újrarendeződtek a területi és birtokviszonyok. A népi írók Kovács Imre, Szabó Zoltán, Féja Géza írásai rámutatnak arra, hogy a birtokviszonyok nem egyszerűen a föld tulajdonlását jelentik, hanem a falusi társadalom sorsát és így a nemzet sorsát is meghatározzák. Törvényjavaslatunk mint a korábbi törvényjavaslataink is kereszténydemokrata ihletettségűek, a kisemberek, a következő generációk, a társadalom többségének érdekeit szolgálók. Javaslatunk, mint minden emberi mű minden bizonnyal néhány ponton korrekcióra szorul, kérjük az olvasót, hogy javaslatait jutassa el hozzánk. 1 Van megoldás! Budapest, november 28. Dr. Mészáros József Barankovics István Alapítvány Kuratóriumának Elnöke 1 Barankovics István Alapítvány Budapest 1088 Kálvin tér 8 II. em. 13 meszaros.jozsef@barankovics.hu 3 Földtörvény 2007.indd :20:34

4 Tartalom Tanka Endre évi.törvény a termőföldről szóló évi LV. törvény módosításáról Általános indoklás I. Fejezet Bevezető rendelkezések II. fejezet A termőföld tulajdonának megszerzése III. fejezet A termőföldek használata IV. fejezet Hatálybaléptetés évi. törvény az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvénynek az ártéri földhasználat ingatlan-nyilvántartásba bevezetését célzó módosításáról Részletes indokolás Kurucz Mihály évi. törvény a termőföldvédelémről a módosítás tervezete és annak indoklása Indoklás Földtörvény 2007.indd :20:34

5 TANKA ENDRE: AZ EU KÖZÖS BIRTOKPOLITIKÁJA, MA ÉS A JÖVŐ ÉVTIZEDBEN Az értékalapú magyar birtokpolitika uniós jogkeretei Tartalomjegyzék Bevezető I V I. MIT JELENT A BIRTOKPOLITIKA? A szuverén államhoz kötődő, hagyományos felfogás A birtokpolitika szociológiai fogalma A birtokpolitika fogalma az agrárgazdaságtanban Értékalapú és haszonelvű birtokpolitika Keserű argentín aratás, avagy a GMO növénytermesztés nagybirtok modellje II. A BIRTOKPOLITIKA ÚJ, XXI. SZÁZADI VETÜLETE 167 III. A WTO A KÖZÖSSÉGI BIRTOKPOLITIKA KÜLSŐ VEZÉRLŐJE A KAP alkalmazkodási kényszere A WTO-Dohai munkaprogram új diktátuma A viszonosság hiánya, avagy a körforgás elmélet Miért jelent külső birtokpolitikát a WTO diktátuma?. 182 IV. AZ UNIÓS TAGÁLLAM FELETT ÁLLÓ ÉS RÁ NÉZVE KÖZVETLEN HATÁLYÚ BIRTOKPOLITIKÁT A KAP ÉRVÉNYESÍTI A hatáskör rendezése A KAP eredeti célrendszere A célrendszer törése V. AZ EURÓPA TANÁCS A KAP REFORMJÁRÓL A vidékfejlesztés ellentmondásai A KAP az etnikai megmaradásért Az önellátási szint és a foglalkoztatottság A fejlődő országok érdeksérelme A közösségi agrártámogatás angol valósága Nagybirtokrendszer az angol földhasználatban Miért szorul ki a családi gazdaság a támogatásból? A nagybirtoküzem a környezeti károkozó Földtörvény 2007.indd :20:34

6 VI. A VIDÉKFEJLESZTÉS FILOZÓFIÁJA A források ma és a jövőben is csekélyek A vidékfejlesztés sorvadásának rendszertani okai A vidékfejlesztés ideáltipikus felfogásának bírálata A vidékfejlesztés a tőkeszabadság foglya A vidékfejlesztés és a regionális politika egy-gyökerű Hogyan szolgálhatná a vidékfejlesztés a fenntarthatóságot 234 A KAP nemzetközi összehasonlítása VII. A KAP ÉRTÉKALAPÚ AGRÁRPOLITIKÁT ELUTASÍTÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE Kelet-Közép-Európa uniós agrár-jövőképe A tőke szabad áramlásának jogi szavatolása A nizzai büntetés A rugalmassági záradék A KAP termelés- és piacszabályozó modellje, különös tekintettel a birtokpolitikára A Mansholt-terv AZ USA és az EU egy-gyökerű termelés-szabályozása, a kvótarend A termelés szabályozás amerikai mintája A kínálat-korlátozás azonossága A kvótarend közgazdasági abszurditása Milyen intézményrendszer érvényesíti, a kvótarenden belül, a KAP birtokpolitikáját? A kvóták funkciói A hazai kvótaszabályozás néhány példája Bázisterület és kötelező földkivonás A tejkvóta SPS : összevont gazdaságtámogatási rendszer Az uniós birtokpolitika hatásai a KAP néhány részpiacára A szerkezetváltás leleménye A gabona intervenció A szőlő- és borpiac szabályozása Zöldség- és gyümölcspiaci reform A reformok általános hatása A közösségi birtokpolitika és a fenntarthatóság, az erdőgazdálkodás tükrében A bioenergetikai növénytermesztés ára Földtörvény 2007.indd :20:34

7 VIII. A KAP REFORM ÉS A KÖZÖSSÉGI BIRTOKPOLITIKA 2020-IG FELVÁZOLT JÖVŐKÉPE A mezőgazdaság csökkenő szerepe Az integrációs tőke és a nagybirtok térhódítása, a családi gazdaságok sorvadása A szerkezetváltás lényege: a gazdaságszám csökkenése, a munkanélküliség és az elvándorlás növekedése Földhasználat és energia alapanyagú növénytermesztés A gabonatermesztés csökkenése, a támogatások megszűnése, a vidékfejlesztés sorvadása A bioetanol gyártásnak alávetett földhasználat Bioüzemanyag és fenntarthatóság Az energetikai növénytermesztés és a birtokpolitika A KAP birtokpolitikájának földhasználati rendszere Az élelmezési cél visszaszorul a földhasználatban A magyar földhasználat jövője Földhasználat és környezetvédelem A földkivonás jövője A mezőgazdasági munkaerő és a gazdaságok számának alakulása Kit sújt a gazdaságok drasztikus felszámolása? A magyar gazdaságszám csökkenésének megítélése Az agrár-munkanélküliség kiterjedése Az agrár foglalkoztatottság magyar jövőképe A piactorzító, diszkriminatív agrártámogatás A fogalom tisztázása Az agrártámogatás sajátosságai Hogyan zárja ki végleg a KAP a keleti térség gazdáit az agrártámogatásból? A támogatási rend nemzetközi és közösségi jogi sérelme A diszkrimináció jogi orvoslási lehetősége A KAP bírálói IX. A KAP RENDSZER SZERVEZETI SAJÁTOSSÁGAI. ÖSSZEFOGLALÓ X. VÉGKÖVETKEZTETÉSEK Hivatkozott irodalom Földtörvény 2007.indd :20:34

8 2007. évi.törvény a termőföldről szóló évi LV. törvény módosításáról A Földtörvény (Ftv) megalkotásának céljai a következők: (Az átalakuló tulajdoni, használati viszonyok alapján a mezőgazdaságban a magántulajdonon alapuló piaci viszonyok meghatározóvá váljanak, a termőföld forgalma és a termőföld, mint a jelzálogjogon alapuló hitelezés biztosítéka, a kialakuló új üzemi szervezetek működését hatékonyan elősegítse, a versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas földbirtokok jöjjenek létre, és a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék, a gazdálkodó zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson, a termőföld területének csökkenése ésszerű határok között maradjon, és a termőföld minőségének védelme megfelelő jogi hátteret kapjon.) A termőföldről szóló évi LV. törvény (Ftv) fenti preambuluma helyébe a következő rendelkezések lépnek: Az Országgyűlés abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság, az Európai Unió tagállamaként, az államterületét alkotó föld tulajdonát, használatát, védelmét és a földügyi igazgatás viszonyait állampolgárai érdekében, a közszükségletek számon kérhető, intézményes kielégítésével szabályozza, ezzel, pedig, biztosítsa a földalap nemzeti vagyonként megőrzését, továbbá a mezőgazdasági üzemek jogállásáról szóló törvénnyel összhangban, elősegítse a piacgazdaság hatékony működéséhez szükséges birtokszerkezet kialakulását, a nagybirtokrendszer mai túlsúlyának csökkenését, a földtulajdonos saját munkáján alapuló földhasználattal a kis- és középüzemek megszilárdulását, ezzel a versenyképesség és a mezőgazdaság eltartóképességének egyidejű javulását, valamint a föld termelői és más célú használatánál kizárja a közcélokkal el- 8 Földtörvény 2007.indd :20:34

9 lentétes, nyereségszerző spekulációt, az ezt érvényesítő, birtoklási és földtulajdoni monopólium kialakulását, másfelől a földtulajdon és a földhasználat megszerzését, elsősorban, a helyi települési közösségek tagjainak, az állandó jelleggel letelepedett, igazoltan mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodók és vállalkozók részére biztosítsa, végül a harmadik évezred új kihívásaira különösen a világgazdasági korszakváltással és a globális éghajlatváltozással járó élelmezési- és energiaválságra, az elvándorlásra kényszerülő, egyes külföldi népességcsoportok betelepülési és földigényeire az állam értékalapú és közérdekű birtokpolitikájával válaszoljon, amely a közösségi jogi és nemzetközi kötelezettségeinkkel egyeztetve a földviszonyok közhatalmi rendezésénél a földalap nemzeti vagyon minőségét, a föld közhasznú funkcióinak létszükségleti jellegét, a földérték és társadalmi használati értékének mind gyorsabban növekvő súlyát, a földtulajdon különös szociális kötöttségét, továbbá azt tekinti alapelvnek, hogy a földnek mind tulajdoni juttatása, mind birtoklása során az állam által irányított, ésszerű földkészlet-gazdálkodás a fenntarthatóságot, a földalapnak elsősorban a magyar állampolgárok által birtoklásával a mai és a jövő nemzedékek számára mennyiségi és minőségi megőrzését szolgálja, mind ezzel, pedig, a vidéki társadalom és a hazai agrárnépesség életminőségét javítsa, a következő törvényt alkotja: I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. Az Ftv 1. (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki: 1. (1) A törvény hatálya kiterjed az ország területén levő valamennyi termőföldre. A Magyar Állam területét alkotó termőföld, tulajdoni formájától függetlenül, a nemzet vagyona. Az állam, az államterületét alkotó földre fennálló, alkotmányos önrendelkezé- 9 Földtörvény 2007.indd :20:34

10 si joga alapján, valamennyi jogalanyra kiterjedően szabályozza, és közérdekből korlátozhatja a termőföld tulajdonszerzés és a földhasználat feltételeit. 2. Az Ftv 2. (2) bekezdése a gondolatjelek közt szereplő kivétel elhagyásával módosul: (2) A termőföldre vonatkozó rendelkezéseket a haszonbérletre e törvényben megállapított szabályok kivételével alkalmazni kell a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló, belterületi földre is. Fogalom meghatározások 3. Az Ftv 3. a/ pontja a következő rendelkezéssel kiegészül: (E törvény alkalmazásában a) termőföld az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan - nyilvántartásában szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület és ártéri haszonterület művelési ágban tartanak nyilván; 4. Az Ftv 3. m/5. pontja a 4. alpontra vonatkozó utalás elhagyásával módosul: helyben lakó: természetes személy esetében családi gazdálkodó vagy nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó, vagy a 4. alpont alatti szervezet természetes személy tagja vagy részvényese; 5. A jelen törvény hatályon kívül helyezi az Ftv. 3. o/ pontját, amely szerint önálló vállalkozó: az egyéni vállalkozó, az egyéni cég vagy az önfoglalkoztató. 10 Földtörvény 2007.indd :20:34

11 II. fejezet A TERMŐFÖLD TULAJDONÁNAK MEGSZERZÉSE 6. Az Ftv 5. (1) bekezdése kiegészül a következő rendelkezéssel: Termőföld tulajdonjogát az a helyben lakó, belföldi magánszemély szerezheti meg, aki igazoltan mezőgazdasági tevékenységet folytat. Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona (a továbbiakban: AK) értékű termőföld legyen. 7. Az Ftv 5. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (A belföldi magánszemély által megszerezhető termőföld mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a legfeljebb 6000 m2 területtel önálló ingatlanként /földrészletként/ kialakított tanya területén lévő termőföldet.) A tanya, a hozzá tartozó termőföld forgalomképessége szempontjából, termőföldnek minősülő ingatlan. Belföldi magánszemély és tagállami állampolgár csak egy tanya tulajdonjogát szerezheti meg. A belföldi magánszemély és a tagállami állampolgár által megszerezhető termőföld mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a legfeljebb 6000 m 2 területtel, önálló ingatlanként (földrészletként) kialakított tanya területén lévő termőföldet. Külföldiek tulajdonszerzése 8. Az Ftv 7. (2) bekezdése a következők szerint módosul: A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki (önálló vállalkozó) önfoglalkoztató mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet. 9. Az Ftv 8/C. kiegészül a következő (5) bekezdéssel: 11 Földtörvény 2007.indd :20:34

12 (5) Amennyiben a tulajdonos a kiszabott bírság ellenére sem teremti meg a jogszerű állapotot, az államot vételi jog illeti meg [Ptk 375. ]. A vételi jog szerinti vételár megegyezik az eredeti vételárral. 10. Az Ftv 8/C. (6) bekezdése a következők szerint módosul: (6) Amíg a bírságolásra, illetve a vételi jog gyakorlására okot adó körülmény fennáll, de legkésőbb a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása tárgyában kötött nemzetközi szerződésben meghatározott mentességi idő végéig, a tulajdonosra a tagállami állampolgárnak nem minősülő külföldi magánszemélyre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Elővásárlási jogok 11. Az Ftv 10. helyébe a következő rendelkezések lépnek lépnek: Az (1) bekezdés gondolatjelek közé tett feltétele elmarad. Az (1) bekezdés a/ pontjának zárójelbe tett rendelkezése elmarad. 10. (1) Termőföld vagy tanya eladása esetén ( ha törvény másként nem rendelkezik ) az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg: a) a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt; (jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlő esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét;) b) az igazoltan mezőgazdasági tevékenységet folytató, helyben lakó szomszédot; c) az igazoltan mezőgazdasági tevékenységet folytató helyben lakót; d) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlő esetén, annak helyben lakó, igazoltan mezőgazdasági tevékenységet folytató, természetes személy tagját, illetve helyben lakó és igazoltan mezőgazdasági tevékenységet folytató részvényesét; e) a helyi önkormányzatot; f) a magyar államot, a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint. 12 Földtörvény 2007.indd :20:35

13 (2) Az (1) bekezdés a)- d) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő: a) a családi gazdálkodó és a gazdálkodó család tagjai; b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó; c) jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó és igazoltan mezőgazdasági tevékenységet folytató természetes személy tagja vagy helyben lakó, igazoltan mezőgazdasági tevékenységet folytató részvényese. III. fejezet A TERMŐFÖLDEK HASZNÁLATA Használati jogok 12. Az Ftv 11., a 11/A. szakaszt követően, a következő 11/B. rendelkezéseivel egészül ki: Ártéri földhasználat 11/B. (1) Az ártéri földhasználat az ártéri haszonterületeken folytatott, az ártéri tájgazdálkodás követelményeit kielégítő földhasznosítási mód, amely az árterek eltérő térszintjeinek természeti adottságait hasznosítja és az azokhoz igazodó haszonvételt biztosít. (2) Az ártéri földhasználó használati jogait és kötelezettségeit e törvény III. V. és VI. fejezetében foglaltakon túl az határozza meg, hogy a földhasználó az ármentesítés és a vízgazdálkodás terén vízügyi közfeladatokat teljesít, továbbá természeti területen környezet- és tájvédelmet szolgáló, természetkímélő gazdálkodást folytat. (3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, hogy az ártéri földhasználó jogállásáról rendelkező részletes szabályozást együttes rendeletben állapítsák meg. 13 Földtörvény 2007.indd :20:35

14 A haszonbérleti szerződés felmondása, megszűnése 13. Az Ftv 21. a következők szerint módosul: Az (1) bekezdés a/ pontjában írt rendelkezés elmarad, a további rendelkezések az a/ - e/ pontokba kerülnek. A (3) bekezdésben írt rendelkezés elmarad. 21. (1) A termőföldre és tanyára, az alábbi sorrendben, előhaszonbérleti jog illeti meg: a) a volt haszonbérlőt, ha a haszonbérleti szerződés nem a haszonbérbe adó azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg; b) az igazoltan mezőgazdasági tevékenységet folytató, helyben lakó szomszédot; c) az igazoltan mezőgazdasági tevékenységet folytató, helyben lakót; d) a volt haszonbérlőt, ha a haszonbérleti szerződés nem a haszonbérbe adó azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg; e) a helyi önkormányzatot. (2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az előhaszonbérleti jog gyakorlásának sorrendje a következő: a) a családi gazdálkodó és a gazdálkodó család tagjai; b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, egyéni mezőgazdasági vállalkozó; c) a mezőgazdasági tevékenységet folytató, a föld fekvése szerinti településen székhellyel rendelkező jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet. (3) (Az állattartó telep és halastó üzemeltetőjét, az ingatlannyilvántartásban szántó, rét, legelő, valamint fásított terület művelési ágban nyilvántartott termőföldre a 21. (1) bekezdésének a) pontjában foglalt személyekkel azonos sorrendben - előhaszonbérleti jog illeti meg, feltéve, hogy a) az állattartó telep és halastó a 3. m) pontjának 1-2. alpontjai szerinti település valamelyikén fekszik, és 14 Földtörvény 2007.indd :20:35

15 b) az állattartó telepet és halastavat a haszonbérletre vonatkozó ajánlat közlésének időpontjában, valamint az azt megelőző legalább egy éve folyamatosan működteti.) A haszonbérelhető terület nagysága 14. Az Ftv 22. (2) bekezdése a következők szerint módosul: 22. (1) Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a Magyar Állam és az önkormányzat kivételével legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe. (2) Gazdasági társaság és szövetkezet, legfeljebb (2500 hektár nagyságú vagy AK értékű) a mezőgazdasági üzemek jogállásáról szóló törvényben, a legmagasabb térmérték szerint meghatározott üzemméretnek megfelelő nagyságú termőföldet haszonbérelhet. Ebben a törvényi keretben, e gazdálkodó szervezetek által haszonbérelhető terület nagysága az (1) bekezdés szerinti 300 hektár vagy 6000 AK értékű termőföld mértékét azzal a termőfölddel haladhatja meg, amit a szövetkezet, az igazolt mezőgazdasági tevékenységet a szövetkezetben végző tagjától, illetve a gazdasági társaság, az igazolt mezőgazdasági tevékenységet a föld fekvése szerinti településen folytató cégtulajdonosától haszonbérel. A feles bérlet 15. Az Ftv 24. a következők szerint módosul: 24. A termőföldre vonatkozó feles bérleti szerződés alapján a bérlő meghatározott termőföld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében a megtermelt termény felét vagy más hányadát a bérbeadónak természetben átadni. A feles bérletre, egyebekben, a termőföld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Szívességi földhasználat 16. Az Ftv 24/A. (2) bekezdése a következőkkel egészül ki: 15 Földtörvény 2007.indd :20:35

16 (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a termőföld vagy tanya használatának nem a hozzátartozó javára történő ingyenes átengedésére irányuló szerződések érvényességét nem érinti. A haszonbérlet időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó közjogi korlátok (13. és 22. ) a szívességi földhasználatra is irányadók. 16 A részesművelés 17. Az Ftv 25. (2) bekezdése a következők szerint módosul: 25. (2) A részesművelésre, egyebekben, a termőföld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Földhasználati nyilvántartás 18. Az Ftv 25/A. a következő (6) bekezdéssel kiegészül: 25/A. (6) A földhasználati szerződés bejelentésének elmulasztása a szerződés érvénytelenségét vonja maga után. A szerződés benyújtását, illetve a bejelentést elmulasztó földhasználót az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja, aminek mértéke a 2. számú melléklet 1. a) pontja szerint számított földvédelmi bírság kétszereséig terjedhet. A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A bírság az ingatlanügyi hatóságot illeti meg. 19. Az Ftv 25/C. a következő (1) és (2) bekezdéssel kiegészül: 25/C. (1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a szerződés részben vagy egészben jogszabályba ütközik, az ingatlanügyi hatóság annak megküldésével értesíti az ügyészt. Az ingatlanügyi hatóság akkor is értesíti az ügyészt, ha az ellenőrzés során tudomására jut, hogy a földhasználati szerződést nem jelentették be. (2) A haszonbérlet időtartamára és a haszonbérelhető terület nagyságára vonatkozó törvényi előírásokba ütköző szerződés vagy szerződési kikötés esetén az Ftv. 9. -ának (2) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. 20. Az Ftv 25. a következő D. ponttal kiegészül: Földtörvény 2007.indd :20:35

17 25/D. (1) A szerződés megkötésétől számított 30 napon belül nyilvántartásba vétel céljából a (2) bekezdésben foglalt kivétellel be kell nyújtani az ingatlanügyi hatósághoz azokat a szerződéseket, illetve jogokat biztosító vagy kötelezettséget vállaló nyilatkozatokat, amelyeket termőföld tulajdonjogára, haszonélvezeti jogára vagy bármely más az ingatlan-nyilvántartásba egyébként bejegyezhető jogra vonatkozóan a törvény 6. és 7. -ában foglalt tulajdonszerzési tilalmak és korlátozások hatálya alá eső személyekkel kötöttek, illetve ilyen személyek irányában tettek, feltéve, hogy e szerződéseket (jognyilatkozatokat) a jogszerzés bejegyzése érdekében még nem nyújtották be. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség a szerződő feleket egyetemlegesen terheli, nem terjed ki azonban azokra a szerződésekre, jognyilatkozatokra (a továbbiakban együtt: szerződések) amelyeket a 25/A. (2) (3) bekezdése alapján az ingatlanügyi hatósághoz benyújtottak, illetve bejelentettek. (3) A szerződések benyújtására, ennek elmulasztására, valamint a szerződések nyilvántartásba vételére a 25/A 25/C. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szerződés benyújtásának elmulasztása esetén a szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket nem létezőnek kell tekinteni. Az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás megtérítésére a jogalap nélküli gazdagodás szabályai (Ptk ) az irányadók. IV. fejezet HATÁLYBALÉPÉS 21. (1) Ez a törvény az Ftv módosított 22. (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések kivételével a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. A már folyamatban lévő eljárásokat, azonban, a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni. (2) Az Ftv módosított 22. (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések a mezőgazdasági üzemek jogállásáról szóló.. törvény hatályba lépésével egyidejűleg, napján lépnek hatályba. 17 Földtörvény 2007.indd :20:35

18 Á l t a l á n o s i n d o k o l á s: Az Ftv július 27. óta hatályos célrendszere szerint, a Földtörvénynek az állami és szövetkezeti tulajdon magántulajdonná lebontását kellett biztosítania a földforgalom olyan szabályozásával, amely elősegíti a versenyképességet, mérsékli a birtoktestek széttagoltságának hátrányait, a földhasználónak termelői és beruházói biztonságot nyújt, ugyanakkor érvényesíti a földvédelmet. Az Ftv e feladatot a részleges kárpótláson alapuló földprivatizáció végrehajtásával teljesítette. E jogintézmény kizárta a polgári demokratikus földreform 1989 után előállt, történelmi esélyét, a pártállam által jogellenesen elvett föld tulajdonának a korábbi tulajdonos, illetve leszármazói részére, természetben visszaadását. Emiatt a földpolitika lemondott a földtulajdon és a földhasználat alanyi és munkaszervezeti egységének létrehozásáról, arról, hogy a föld tulajdonosa maga és családja munkaerejével művelje földjét, a gazdálkodás meghatározó modellje pedig, a családi gazdaság legyen. Ehelyett, a földviszonyok piacgazdasági átalakítása, egyoldalúan, a tőkehasznosítás igényeinek elkötelezett, haszonelvű birtokpolitikán alapult. Az Ftv intézményrendszere és a gazdasági szabályozók az agrártőke számára a mezőgazdasági üzemszabályozás uniós modelljétől eltérően a korlátlan üzemméretet és a tőketulajdonos részére tetszőleges számú üzem működtetését szavatolják. A neoliberális földpiactan elveit követve, az állam jórészt kivonult a földtulajdoni és a földbérleti piac közérdekű szabályozásából. Ezért az Ftv, a döntő pontokon, kiiktatta az állam közhatalmi eszköztárát a földforgalom közérdekű korlátozása, ellenőrzése és a forgalmi szabályok megsértésének szankcionálása terén. Egyidejűleg, a földjog az uniós illetőségű és egyéb külföldi jogalanyok földtulajdon szerzési és földhasználati jogcímeit, nem egy esetben jogalap nélkül, nem indokolt kedvezményekkel és a nemzeti elbánáson túlmutató, nemzetközi kiváltságokkal biztosítja. Az Ftv, 13 év során, eleget tett annak a jogalkotói szándéknak, hogy földviszonyainkat, meghatározó jelleggel, a földmagántulajdon uralja. A földprivatizáció a földalap 83 százalékát magántulajdon- 18 Földtörvény 2007.indd :20:35

19 ba, 3 százalékát szövetkezeti és 4 százalékát gazdasági társasági tulajdonba juttatta, míg 10% tulajdoni hányadával ma is az állam a legnagyobb szervezeti földtulajdonos. Ugyanakkor, a haszonelvű birtokpolitika, a birtokszerkezetben nem hajtott végre piacelvű minőségváltást: a nagybirtokrendszert nem számolta fel, hanem az állami és szövetkezeti tulajdonra épült, államszocialista nagyüzem modelljét a bérmunkán alapuló, tőkés magántulajdonú nagybirtokrendszerrel váltotta fel ben a hazai birtokszerkezetet a nagyüzemek nyomasztó túlsúlya, a középüzemek hiánya és az életképtelen kisüzemek magas száma jellemzi. Világbanki szakértő az izraeli Zvi Lerman professzor évi számításai szerint, a legnagyobb magyarországi nagyüzemek 8 százaléka a teljes földalap 90 százalékát foglalja el. A nagyüzemi földkoncentráció gyorsulására utal a hazai Gazdaságszerkezeti Összeírás évi adata is, amely szerint a gazdaságok (az egyéni és társas üzemek együtt) 1,6 százaléka (mintegy gazdaság) a termőterület 75 százalékát műveli. A külterület 28 százaléka, pedig az e körben hatályos tulajdonszerzési tilalom ellenére jogi személyek, köztük külföldiek tulajdonában áll. Az Ftv másik alapcélja, a birtokpolitikával a mezőgazdaság versenyképességének erősítése, közép- és hosszútávon egyaránt meghiúsult. Ez, azonban, nem joghatékonysági kérdés és nem a jogi működészavarok következménye. Az agrár- és földprivatizáció volt az, amely a parasztságot, mint történelmi osztályt felszámolta, egyidejűleg megpecsételte a mezőgazdaság eltartóképességének végleges megszűntetését. Már 1988 és 1993 között, az 1 millió 80 ezer, főfoglalkozású mezőgazdasági termelőből, 730 ezren kényszerültek állás- és vagyonvesztésük miatt az ágazat elhagyására. A földprivatizáció 10 éve során a foglalkoztatottak aránya 85 százalékkal csökkent, 2002-ben 227 ezer főre szűkült, míg a jövő hazai mezőgazdasága, a kormányzati célok szerint, legfeljebb ezer főfoglalkozású termelőt tarthat el. A mezőgazdaság és a termőföld eltartóképességének ilyen gyökeres 19 Földtörvény 2007.indd :20:35

20 megsemmisítése amely a társadalom osztályszerkezetét is alapvetően megváltoztatta fogalmilag kizárja a versenyképesség érvényesülését. A versenyképesség célképzete ugyanis, e folyamatban merőben figyelmen kívül hagyja a gazdálkodás társadalmi hatékonyságának követelményét. Nyilvánvaló, hogy a nincstelenné és munka nélkülivé vált tömegeket, létfeltételeik megsemmisítéséért, semmilyen ideológia nem kárpótolhatja azért, hogy a tőke helyett nekik kell viselni az üzemi hatékonyság haszonáldozati költségeit: a működő tőke mezőgazdasági befektetése, a tőlük idegen és ellenérdekű tőketulajdonos számára, megfelelő nyereséget hoz, ami esetleg, a tőkeerős cég világpiaci versenyképességét is megalapozza. Az Ftv ma is hatályos célrendszerét, egyfelől, meghaladottá teszi földviszonyaink két évtized alatt végbement, bizonyított szerkezetmozgása. Ez mind a birtokszerkezet és a versenyképesség mutatóiban, mind a földtulajdonhoz és a földhasználathoz fűződő, lényeges közérdekek érvényesítésének mellőzése miatt egyértelművé teszi az eredeti, kitűzött célok elérésének meghiúsulását. Az Ftv földvédelmi szabályai, a tőkeérdekek elsőbbségének érvényesülése miatt, az ésszerűtlen földpazarlásnak sem vethettek gátat. Míg az ó-mechanizmusban az erőltetett, ésszerűtlen iparosítás szakértői bizonyítékok szerint már 1968-ig, Svájc államterületét elérő nagyságú termőföldalapot számolt fel, 1990 és 2003 között a nem mezőgazdasági célú földkivonások ki nem mutatott arányban, a földtakarékosság sérelmével a hazai termőföldalapot 10 százalékkal, összesen 608 ezer hektárral csökkentették. A célrendszer meghiúsulása alól a földmagántulajdon sikeres létrehozása sem kivétel. Az ugyanis, csak akkor vált volna modernizációs társadalmi értékké, ha jogosultjainak többsége számára nem puszta jogcímet, hanem közgazdaságilag működtethető tulajdont jelentene, vagyis alanya azt maga hasznosíthatná termelőeszközként. Ilyen mérce szerint, viszont, a földprivatizációval 2,2 millió hektár föld tekintetében földtulajdonossá vált jogalanyok zöme így a kárpótoltak esetében azok 85 százaléka csak névleges, formális jogi tulajdonos, de nem a tulajdon materiális tartalma szerinti jogalany, mert a tulajdon tárgyára a birtoklás, használat, haszonszedés és a rendelkezés jogosítványait nem gyakorolhatja, 20 Földtörvény 2007.indd :20:35