A KÖNYVVIZSGÁLAT ALAPJAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÖNYVVIZSGÁLAT ALAPJAI"

Átírás

1 Dr. Lukács János A KÖNYVVIZSGÁLAT ALAPJAI Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügyi számvitel tanszék 2014.

2 Tartalomjegyzék Előszó... 5 I. rész 1. Az ellenőrzés alapja Az ellenőrzés fogalma és célja Az ellenőrzés alapelvei Az ellenőrzés fajtái Az ellenőrzés eszközei Az ellenőrzés munkaszakaszai Az ellenőrzési rendszerek Tulajdonosi ellenőrzés A legfőbb testület ellenőrzési feladatai Közgyűlés Taggyűlés A tagok gyűlése Felügyelőbizottság Audit bizottság A könyvvizsgáló A könyvvizsgálat alapelvei A könyvvizsgálat kialakulása és hasznossága Rövid történeti áttekintés A magyar szabályozásának könyvvizsgálat története A könyvvizsgálat fogalma, célja és alapelvei A könyvvizsgálat fogalma, célja és feladatai A könyvvizsgálat alapelvei A könyvvizsgálóra vonatkozó általános alapelvek A tényleges könyvvizsgálat alapelvei A könyvvizsgálói jelentéshez kapcsolódó alapelvek A könyvvizsgálat hasznossága A könyvvizsgálat nemzetközi előírásai A 8. direktíva A SOX Az IFAC etikai kódexe Alapelvek Veszélyeztető tényezők és óvintézkedések Szakmai megbízás Érdekellentétek Második vélemény Díjak és egyéb javadalmazások Szakmai szolgáltatások hirdetése Ajándékok és vendéglátás Ügyfelek eszközeinek megőrzése Tárgyilagosság minden szolgáltatás Függetlenség bizonyosságot nyújtó megbízások A könyvvizsgálattal kapcsolatos hatályos magyar előírások A Polgári Törvénykönyv A cégtörvény A számviteli törvény

3 5.4 A hitelintézeti törvény Kormányrendelet a pénzügyi intézmények beszámoló készítéséről A tőkepiaci törvény A befektetési alapkezelőkről szóló törvény A biztosítókról szóló törvény A befektetési vállalkozásokról szóló törvény A pénztárakról szóló törvények A társasházi törvény A pénzmosás elleni törvény Egyéb jogszabályok A kamarai törvény A kamara célkitűzései, feladata A kamarai tagság feltételei A kamarai tagsággal együtt járó kötelességek A kamara szervezete A könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer A kamara szabályzatai Az alapszabály Az etikai szabályzat A felvételi szabályzat A mentori szabályzat A minőségellenőrzési eljárási szabályzat Szakmai kompetencia-vizsga szabályzata II. rész 1. A könyvvizsgálat folyamata A megbízás elfogadását megelőző feladatok A könyvvizsgálat megtervezése, vizsgálati program Könyvvizsgálati bizonyítékok gyűjtése Észrevételek kiértékelése, a jelentés összeállítása Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok Pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának standardjai A könyvvizsgálat célja, alapelvei ISA ISA A könyvvizsgálat tervezése, lényegesség, kockázatok ISA ISA ISA ISA ISA ISA ISA Könyvvizsgálat dokumentálása, bizonyítékok ISA ISA ISA ISA ISA ISA Alapvető vizsgálati eljárások, módszerek ISA ISA ISA

4 ISA ISA ISA ISA ISA ISA A könyvvizsgálói jelentés ISA ISA ISA A könyvvizsgáló kapcsolatrendszere ISA ISA ISA ISA

5 A vállalati hazugságok olyanok, akár egy hegyi patak, amely eleinte csendesen csörgedez, végül hömpölygő folyamként éri el az óceánt, részvényesek tízezreit sodorva magával. Elliott L. és Schrott R.: Hazug firmák Előszó Még egy jogállamban is előbb vagy utóbb mindenki vét kisebb-nagyobb mértékben az előírások, a jogszabályok, a rendeletek ellen. Gondoljunk csak a közlekedésben elkövetett szabálytalanságokra akár autósként, akár gyalogosként; a jegy nélküli utasokra a tömegközlekedésen; a számla nélküli lakásfelújításokra, éttermi fogyasztásra, taxizásra; az orvosoknak adott paraszolvenciákra; a nyugta nélküli zöldség- és gyümölcsvásárlásra. Illetve a fordítottja is gyakran előfordul: olyankor is céges számlán kér a kedves vevő, amikor kizárólag személyes fogyasztásról van szó, mert szeretné a kiadásait a cégében leköltségelni (például könyv-, szemüveg-, tisztítószer-, színházjegyvásárlás, tankolás stb. esetén) és csökkenteni a társasági adó alapját. Az ellenőrnek, revizornak, könyvvizsgálónak megfelelő szakmai és módszertani ismeretekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy eredményesen és hatékonyan tárja fel a hibákat, észlelje a csalásokat, de a sikerhez különleges érzékre, beállítottsága, adottságra, gyanakvó, kétkedő képességre és sokszor a szerencsére is szüksége van. Az ellenőrzés és könyvvizsgálat eljárásainak megtervezésénél és végrehajtásánál, az eredmények értékelésénél és jelentésbe foglalásánál figyelembe kell venni a csalás és hiba miatt előforduló lényeges hibás állítások kockázatát, amely egyrészt abból adódhat, hogy a számvitel területén dolgozók nem szándékosan általában hiányos felkészültség, túlvállalás miatti fáradságból fakadóan, figyelmetlenség miatt, tehát véletlenül (vétlenül?) könyvelési hibát követnek el. Nem könnyű annak eldöntése, hogy egy hibát véletlennek vagy szándékosnak ítéljünk-e meg. Minden esetet külön kell mérlegelni, és a hiba jellegétől, mértékétől, az elkövetés módjától, gyakoriságától, valamint az elkövető személyétől függően állapíthatjuk meg, hogy hibáról vagy szándékos csalásról van-e szó. A hibák az ellenőrzési és könyvvizsgálati módszerekkel általában könnyen megtalálhatók és kiszűrhetők. Sokkal nehezebb feltárni azonban a lényeges hibás állítások nagyobbik (legalább is értékben) hányadát kitevő szándékosan elkövetett csalásokat, ami a valóság helytelen bemutatását, a tények szándékos elferdítését, visszaélést és törvényellenes könyvelési trükkök alkalmazását jelenti. Ezen utóbbi ráadásul a szakmát tekintve is olyan súlyos következménnyel járhat, hogy megrendíti a társadalom bizalmát a számviteli rendszerek, a publikált adatok, az ellenőrzés és a könyvvizsgálat intézménye iránt. A csalásnak különböző fokozatai vannak, az egészen enyhétől a súlyosig. Különbségek a mértéken túl általában abban rejlenek, hogy kinek okoz károkat az elkövető. A csaló vállalkozó általában igyekszik tökéletesen meggyőzni a kétkedő könyvelőt, belső ellenőrt, könyvvizsgálót és adórevizort arról, hogy helyesen járt el. Éppen ezért mindig gyanakvással kell fogadni a túláradó hízelgést, az elbűvölést, a mellébeszélést, a trükközgetést. Állandóan résen kell lenni. Nem lehet egyetérteni a csalókkal való cinkos összekacsintással, a passzív elnézéssel, megértéssel, együttérzéssel. A jó és a rossz közötti különbség érzékelésének és a lebukás veszélyétől való félelemérzetnek a hiánya, az erkölcsi tudat nélküli élet, az erkölcsi beszámíthatatlanság (moral insanity), a gyenge ösztönelfojtási képesség, az izgalomhajhászás vágya egyértelműen veszélyes a társadalomra, elítélendő és üldözendő magatartás. Tisztességre, becsületre elsősorban a szülőknek kell nevelniük a gyerekeiket, de az erkölcsös magatartás részben örökletes tulajdonság, tehát szerepet játszhat benne a genetika is. Az erkölcstelen emberek általában nem változnak meg, még akkor sem, ha tudják, hogy milyen 5

6 hátrányuk származik ebből a viselkedésükből, illetve milyen előnyük származhatna abból, ha változtatnának magatartásukon. Az ellenőrzés és könyvvizsgálat nagy felelősséggel járó munka. Amerikai kutatások eredményei bebizonyították, hogy az auditorok konzervatívabb döntést hoztak a lényegesség megítélésében, és ebből következően alacsonyabb volt a megítélések változatossága is, mint azon könyvvizsgálók, akik kevesebb felelősséget viseltek. Sőt már akkor is óvatosabbak voltak, amikor a lényegességi szint tervezéséhez döntési segédletet biztosítottak a könyvvizsgálók számára. A csalás indítékai, motívumai között találhatunk például külső (hitelképesség növelése) és belső (vezetői) nyomást, de legtöbbször a gyors egyéni meggazdagodás elérésére, a hatalmi, befolyásossági és elismertségi törekvésre vezethető vissza. A jelenség oka lehet még az elégedetlenség, a düh, a bosszú, a pozícióban való túlzott magabiztosság érzése, a lebukás esélyének alulbecslése, az ellenőrzési rendszer hiányossága, a nem kellően elrettentő szankciók és a társadalom etikai kultúrájának alacsony színvonala is. A csalások előfordulásának gyakorisága elsősorban a törvények és/vagy a szakmai standardok szigorításával, a kontrollszervezetek/technikák beépítésével, a politikai és gazdasági környezetben bekövetkezett szemléletváltozással, a társadalom általános erkölcsi és anyagi színvonalának emelésével csökkenthető. Nagy a felelőssége a tömegeket befolyásoló médiának is abban, hogy egy-egy csalót lelepleződésekor sztárol-e, vagy egyértelműen elítél. A jövő nemzedéke szempontjából meghatározó jelentősége van a szülők példamutató magatartásának, és a visszaélésekkel kapcsolatos egyértelműen elmarasztaló véleménye hangsúlyozásának. Ezen jegyzet első része az ellenőrzés alapfogalmainak tisztása után a tulajdonosi ellenőrzés egyik formájával, a független könyvvizsgálattal foglalkozik. Bemutatja a könyvvizsgálat kialakulását, nemzetközi szabályozását és a könyvvizsgálattal kapcsolatos hatályos magyar előírásokat. A jegyzet második része ismerteti a könyvvizsgálat folyamatát, illetve a könyvvizsgálat végrehajtását előíró legfontosabb könyvvizsgálati standardok lényegét. A harmadik részben található ellenőrző kérdések és gyakorló feladatok a megértést és az elsajátítást hivatottak kontrolálni. A szerző 6

7 I. rész A könyvvizsgálat alapjai 1. Az ellenőrzés fogalma és célja Az ellenőrzés a vezetés egyik funkciója, nélkülözhetetlen, meghatározó eleme. Olyan céltudatos tényfeltáró, összehasonlító, elemző és értékelő tevékenység, amely bizonyos érdekcsoportok védelmében, és az ellenőrzöttek jogainak csorbítása nélkül tárgyszerűen hozzájárul a hibák keletkezésének megelőzéséhez (prevenció); megfigyeli az ellenőrzés tárgyát: személyt, szervezetet, folyamatot, eseményt, tevékenységet, helyzetet, állapotot, magatartást, a vezetői döntések végrehajtásának alakulását (ténymegállapítás); feltárja az általuk előre meghatározott követelményektől, törvényektől, elfogadott szabályoktól, céloktól, normáktól, tervektől való eltérést, az akadályozó tényezőket (összehasonlítás); kideríti az eltérések okait, magyarázatot keres az akadályozó, korlátozó tényezőkre, következtetéseket von le (elemzés, oknyomozás); véleményt mond, állást foglal az eltérések súlyosságáról, minősíti, elbírálja azokat (értékelés); javaslatokat tesz a szankciókra, változtatásokat, módosításokat kezdeményez, beavatkozásokat indukál a követelmények jövőbeni betartásának kikényszerítésére (döntéselőkészítés). Az ellenőrzés tehát nemcsak a tények viszonyítását jelenti valamilyen mércéhez, hanem az ellenőrzési módszerek gondos megtervezésével és végrehajtásával a felelősségek tisztázásáig, és a kívánt állapot helyreállítását célzó intézkedések, a szükséges vezetői döntések meghozataláig tart. Az ellenőrzés fogalmát részben a vizsgálat szinonimájaként, részben különleges jellegű vizsgálatokra használjuk. Vizsgálat és ellenőrzés közötti különbségek Szempontok Vizsgálat Ellenőrzés Időhorizontja Csak a múltat Múltat és a jelent Gyakorisága Egyszeri Állandó, folyamatos Alanya Ember és gép Csak ember Tárgyhoz való viszony Mindig független Lehet ugyanazon személy Folyamatba építés Nem előfeltétel Előfeltétel Az ellenőrzés jellemezhető ellenőrzéselméleti és ellenőrzés-technológiai kijelentésrendszerek, valamint vizsgálatok tervobjektumainak, normák interpretációjával kapcsolatos kijelentések és ellenőrzési normák összefüggéseiként. Vizsgálat ábrázolható egy vállalkozáson belüli irányítási folyamatokat kiváltó, szabályozó kör részeként, és leírható szabályozástechnikai fogalomkategóriákkal. Ellenőrzéskor az ellenőr vagy maga idézte elő a tény-állapotot, vagy közreműködött abban (közvetlen függőség a folyamattól), vagy egy alá beosztott személy végzi el az ellenőrzés feladatát (közvetett függőség a folyamattól). A vállalati gyakorlatban ellenőrzések alatt az alkalmi ellenőrzési rendszabályokon túl elsősorban a folyamatba épített, folyamat-szabályzott ellenőrzést értjük, melyet túlnyomóan a belső ellenőrzés rendszere, mint zárt biztonsági rendszer fog össze. Ennek az ellenőrzési rendszernek lényeges alkotórésze a funkciók különválasztása. Kárt okozó tranzakciókat ennek az elvnek az alkalmazásakor alapvetően nem hajthat végre egy személy egyedül; a megelőző funkciók tevékenységét a feldolgozási folyamatban utána következő funkciók automatikusan ellenőrzik. A funkciók különválasztásának hatékonyságát célszerűen kialakított 7

8 bizonylatrendszerrel kell segíteni. Az ilyen jellegű ellenőrzési rendszereket nem öleli fel a vizsgálat fogalma; ezek az ellenőrző rendszerek maguk is vizsgálatok tárgyát képezik. Az ellenőrzés célja az ellenőrzés fogalmából következően a megelőzés (prevenció), érdekvédelem, hibafeltárás, oknyomozás, bizonyítékgyűjtés, hitelesítés, hibajavítás, felelősségre vonás és javaslattétel Az ellenőrzés alapelvei A gondosság elve magában foglalja a szakmai megalapozottságot, megbízhatóságot, hitelességet, pontosságot, becsületességet, tisztességet, fedhetetlenséget, elfogadottságot és teljességet. A gondosság nemcsak a felelősségteljes ellenőrzés magától értetődő feltétele, hanem a szakmai és etikai irányelvek, standardok, sőt sokszor törvényi előírások is megkövetelik érvényesülését, ugyanakkor nem jelent tévedhetetlenséget. Tapasztalati felmérések bizonyítják, hogy az ellenőrzés hiányosságai túlnyomó részben a gondatlan és nem elégséges tényfeltárásból adódnak. Az ellenőrzés során az ellenőrzés tárgyának szabályszerűségét és helyességét a legmegbízhatóbb módon kell megítélni, különben az ellenőrzés eredménye és az arról készült jelentés értéktelen, sőt az érdekeltek egyes csoportjainak még akár káros is lehet. A függetlenség elve azt jelenti, hogy az ellenőrzést végrehajtónak befolyásmentesen, pártatlanul, tárgyilagosan, a szakmai és az etikai normákat betartva, szakmai kétkedéssel, bizalmatlansággal kell végrehajtania az ellenőrzést. Szakmai és üzleti ítélőképessége nem szenvedhet csorbát elfogultság, érdekellentét vagy mások nem kívánatos befolyása miatt. Az objektivitás vagy részrehajlástól, szubjektivizmustól mentesség nem jelenti azt, hogy az ellenőrzésről készült jelentés nem mond mást, mint a tiszta valóságot, hanem azt követeli meg, hogy az ellenőrzést kizárólag a vizsgálat tárgya határozza meg, nem befolyásolhatják az ellenőrzést végző szubjektum érzései vagy önkényes feltételezései. Az objektivitás interszubjektív felülvizsgálhatósága azt jelenti, hogy minden megállapított tény, minden premissza és minden fontos logikai lépés, amely a véleményalkotáshoz vezetett, az ellenőrzést megrendelő számára elérhetőnek, érthetőnek és kétségbevonhatatlanul bizonyíthatónak kell lennie. A szakmai ismeretek és tapasztalatok (kompetencia) meglététének, a követelmények ismeretének az elve. Az ellenőrzésben részt vevők felkészültségét, szakmai hozzáértését, alkalmasságát a képzettségük, szakmai gyakorlatuk, valamint írásbeli és kommunikációs készségük igazolja a legmegfelelőbben. Amennyiben ellenőrzési folyamatok különleges ismerteteket igényelnek ágazati, nyelvi, műszaki, jogi és egyéb speciális problémák, akkor az ellenőrzést végző személynek a megbízás elvállalása előtt fel kell mérnie, hogy rendelkezik-e ezekkel a tulajdonságokkal, azaz elvállalhatja-e a megbízást. Az előítéletektől mentesség azt mondja ki, hogy az ellenőrzésben részt vevőket semmi nem akadályozza abban, hogy kizárólag szakszerű véleményt fogalmaznak meg szabadon és teljes körűen, tisztán és őszintén. Ez azt feltételezi, hogy az ellenőrzést lefolytató nincs más személyek jelentős befolyásának, vagy akár utasításainak alávetve; vizsgálatainak eredménye nem érinti saját érdekeit vagy éppen olyan személyekét, akikre tekintettel kell lennie; nem elfogult a vizsgálat tárgyával szemben, vagy harmadik fél nem tarthatja őt elfogultnak. Az előítélettől mentesség különösen akkor számít korlátozottnak, ha az ellenőrzést lefolytató személy valamilyen pozíciót tölt be a vizsgált személynél, fennáll annak a veszélye, hogy olyan személyeknek, akik bizonyos vizsgálati eredményben érdekeltek, lehetőségük legyen szankciókkal való fenyegetőzéssel befolyást gyakorolni az ellenőrzést lefolytató személyre, illetve véleményére, függetlenül attól, hogy a megbízás elvállalásakor lehet-e ilyen befolyásolással számolni. 8

9 Érdekütközések adódhatnak akkor is, ha az ellenőrzést végző vagy hozzá közelálló személyek meghatározott vizsgálati eredményből, vagy az eredmény idő előtti megismeréséből előnyöket élvezhet(né)nek. A kiterjedt tanácsadó tevékenység is megkérdőjelezheti az ellenőrzés objektív, független és elfogulatlan jellegét. Érdekütközés adódhat abból is, ha az ellenőrzést lefolytató személynek érdekei fűződnek jövőbeli megbízásokhoz. Véleménykülönbségek esetén sem szabad engedni az ellenőrzött cég vezetőségével, felügyeleti szerveivel, egyéb érdekelt feleivel jövőbeli megbízások megvonásának explicit vagy (többnyire) közvetett fenyegetésének. Az ellenőrzést végző személy anyagi függősége annál nagyobb lehet, minél kevesebb megrendelőre koncentrálódik a vizsgálata, megrendeléseinek volumene. A nemzetközi irányelvek szerint fel kell függeszteni azoknak a könyvvizsgálóknak a tevékenységét, akik tiszteletdíjukat tartósan (5 éven át) túlnyomó részben (több mint 50%-ban) ettől a megrendelőtől kapták, beleértve minden érdekeltségi vállalatot (tulajdonrész nagyobb 20%-nál). Az előítélet mentesség előfeltételei: függetlenség, elfogulatlanság, pártatlanság, foglalkozáshoz méltó magatartás, és vizsgálatokkal össze nem egyeztethető tevékenységek. Teljesség elve azt jelenti, hogy az ellenőrzés során releváns tényállásokat oly mértékben meg kell ragadni, hogy egy szakszerű ítélethez kellő biztonságot érjen el. Ez azt implikálja, hogy különösen vélt hibáknál vagy szabálytalanságoknál minden hozzáférhető információt kiértékelnek. A teljes körűség feltételének meg kell akadályoznia, hogy a megfogalmazott ítélet következetes ugyan, de pontatlan az adott tények és megoldási alternatívák tekintetében. Titoktartás elve, amely az ellenőrzés során megszerzett információk bizalmas kezelését jelenti. Az ellenőrzés során az ellenőr tudomására jutott információkat saját vagy harmadik fél előnyére nem használhatja, sőt még a felhasználás látszatát is kerülnie kell. A titoktartási kötelezettség időbeli korlátozás nélkül fennmarad, amely alól csak az ügyfél írásban adhat felmentést. Gazdaságosság elve azt jelenti, hogy az előírt vizsgálati célt a lehető legkisebb ráfordítással kell elérni. Az ellenőrzési folyamat mértékét behatárolja az információszerzés és -közvetítés általános mellékfeltétele, amit a materiality (lényegesség) elvének nevezünk. Minden információt be kell szerezni, ami releváns lehet az ellenőrzés végkimenetele szempontjából. A nem releváns információk megszerzési és feldolgozási időráfordítása sértheti a gazdaságosság, a hatékonyság, az eredményesség, a világosság és áttekinthetőség elvét. Alapvetően az ellenőrzést megrendelő dönti el, hogy előreláthatóan mely információk relevánsak a jövőbeni döntései szempontjából. Ha ezt az ellenőrzést lefolytatónak kell meghatároznia, akkor neki a megrendelő vélhető információigényéhez kell igazodnia. Ha a megrendelők körében különböző információigény tételezhető fel, akkor az ellenőrzést a tipizált információfogadókra és a számukra tipikus információigényre kell alapoznia. Az ellenőrzést végrehajtó véleményének, jelentésének (ítéletének) minősége különféle tényezőktől függ, melyek közül a legfontosabb mérce a véleményalkotás biztonsága. Az ellenőrzések során addig kell vizsgálódnia, amíg a véleményalkotás biztonsága nem nagyobb, mint az ehhez felhasználandó járulékos vizsgálati költség. Az ellenőrzés végeredményéhez, az ellenőrzésről készült jelentéshez mindig az előírt biztonsággal, számszerűsíthető biztonsági fokkal a lehető legkisebb vizsgálati költség mellett kell eljutni. A gazdaságosság elvéhez tartozik az is, hogy az ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy az egyes ellenőrzések között ne legyenek párhuzamosságok, átfedések. További fontos, de nem minden ellenőrzés esetében követendő/követhető alapelv: a törvényesség, a hézagmentesség, a rendszeresség és a racionalitás. Az ellenőrzés a vétlen, nem szándékos (közömbösségből, kényelemből, feledékenységből, tévedésből adódó) hibák elleni küzdelem mellett elsősorban a szándékos hibák és szabálytalanságok (hűtlen kezelés, sikkasztás, csalás, hamisítás) feltárását célozza. Nem jelenti a megtörtént és elszámolt összes esemény újbóli elővételét, áttekintését, hanem lényegességi és kockázat elemző eljárások segítségével elegendő és megfelelő bizonyítékot, dokumentumot kell szerezni az ellenőrzésről kialakult vélemény alátámasztására. 9

10 1.3. Az ellenőrzés fajtái Az ellenőrzés célját tekintve lehet: megelőző ellenőrzés, melynek elsősorban preventív hatása van, ugyanis a felelősségre vonástól való félelem jelentős mértékben hozzájárul a hibázások elkerüléséhez, az előírások betartásához; hitelesítő ellenőrzés, melynek célja az elszámolások, jelentések, beszámolók helyességének bizonyítása az érdekeltek felé; számszerűsítő ellenőrzés, amely a bázis, terv- és tényadatok közötti eltérések összegszerű meghatározását szolgálja. Tartalma, a normarendszerek jellege szerint az ellenőrzés lehet: pénzügyi-gazdasági ellenőrzés, amely tulajdonosi vagy hatósági érdekek védelmét szolgálj (takarékosság, hatékonyság, racionalitás, célszerűség, eredményesség); szakmai (naturális követelményeknek való megfelelés: szabvány, minőség: oktatási, közegészségügyi, építészeti, környezetvédelmi, tűzvédelmi stb.). Időpontja szerint beszélhetünk: előzetes (ex-ante) ellenőrzés, amely még a döntés, a rendelkezésre kiadás előtt, a várható hatások felmérésére, engedélyezési, alkalmassági, üzembe helyezési célból készül; egyidejű, folyamatba épített ellenőrzés (a végrehajtással párhuzamosan); utólagos ellenőrzés (ex-post), amely általában hitelességi vizsgálatot jelent; mindháromhoz kapcsolódó ellenőrzés (építkezési, felügyeleti, finanszírozási stb.). Terjedelme szerint megkülönböztetünk: cél ellenőrzést, amely egy egységnél egy részfeladat, konkrét téma, kérdés, esemény végrehajtásának vizsgálatát jelenti; téma ellenőrzést, amely azonos tartalmú, jellegű feladat végrehajtásának egyidejű vizsgálata több egységnél az általánosítható következtetések levonása érdekében; átfogó ellenőrzést, amikor a szervezeti egység egészét általánosan, teljes körűen, komplexen, összefüggéseiben vizsgálják; utóellenőrzést, amely az előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításainak, a hozott intézkedések teljesítésének, hatásainak vizsgálatát jelenti. Formája szerint az ellenőrzés lehet: elővizsgálat (információ és adatgyűjtés); önellenőrzés; próbavizsgálat és kiegészítő vizsgálat (észrevételek utáni felülvizsgálat). Gyakorisága szerint az ellenőrzés lehet: egyszeri, esetenkénti, alkalomszerű, valamely meghatározott ügyben (pl. egy beruházás üzembe helyezésekor, sikkasztás esetén); időszakos, ismétlődő, visszatérő, azonos vagy hasonló tevékenységek, feladatok végrehajtásának ellenőrzésére (pl. adóellenőrzéskor); folyamatos, állandó, megszakítás nélküli (pl. számlázás esetén, gyártás során). Módszertanát tekintve beszélhetünk: folyamatos, megbízható adatokon alapuló ellenőrzésről; beszámoltató ellenőrzésről (írásban, szóban); visszaigazolásról (pl. vevői, banki egyenlegközlők); helyszíni ellenőrzés (pl. próbavásárlás, rovancsolás); 10

11 találkozó vagy kapcsolódó ellenőrzésről, amikor egy bizonylat adatainak hitelességét a kibocsátónál található tő- vagy másolati példánya alapján ellenőrzik (okmányütköztetés); összefüggésekre alapozott ellenőrzésről (rekonstrukció); elemzésről. Az ellenőrzést végzők, a végrehajtók szerint megkülönböztethetünk: külső ellenőrzést, amikor az ellenőrzést végrehajtó nem áll munkaviszonyban az ellenőrzött szervezettel (pl. lehet az állam, annak egy felügyeleti vagy ellenőrző szerve, egy másik társaság, egyéni vállalkozó, természetes személy, tulajdonos); az ellenőrzés szempontjait törvények vagy standardok írják elő, és elsősorban a szabályosságra irányul, a díjazás azonban nem feltétlenül független az ellenőrzött szervtől (pl. könyvvizsgálat), jellemzően egy külső szerv rendeli el és a jelentés címzettje is egy külső személy vagy szervezet; belső ellenőrzés, amikor az ellenőrzést végrehajtó munkaviszonyban áll az ellenőrzött szervezettel, megbízását és az ellenőrzési szempontokat amelyek elsősorban a hatékonyságra irányulnak az ellenőrzött szervezet vezetőjétől kapja (egy belső szerv rendeli el), és ő lesz az ellenőrzési jelentés címzettje is. Részletessége, a vizsgálatba bevont adatok, okmányok köre szerint az ellenőrzés lehet: tételes vagy teljes körű (leltározáskor, bűncselekmény kivizsgálásakor); részleges; próbaszerű; mintavételen alapuló. Szervezésük szerint beszélhetünk: horizontális ellenőrzésről, amikor azonos szervezeteket azonos időpontban, egyidejűleg ellenőrzik; vertikális vagy keresztmetszet ellenőrzésről, amikor az egymást követő fázisokat ellátó szervezeteket együttesen ellenőrzik. Az ellenőrzés számtalan más, további ismérv, kérdés szerint is csoportosítható, mint például: mi az összehasonlítás mércéje (bázis, jelen, kívánt állapot); mikor kerül sor az ellenőrzésre (döntés előtt vagy után, esetleg folyamatba építve); mi az ellenőrzés tárgya Az ellenőrzés eszközei Általános eszközök Számviteli adatok, összefüggések: idősoros, számlasoros, analitika, szintetika, leltár, számlarend, számviteli politika, beszámoló. Statisztikai adatok, módszerek: idősorok, tendenciák, indexek, mutatószámok, összefüggések, átlagok, becslések, mintavétel. Számítástechnika: szoftverek működése, tesztelése, zártság, jogtisztaság, hardverek biztonságossága, mentések, gyűjtések, továbbítások, közlés. Szociológiai módszerek: riportok, információs tesztek. Folyamat- és rendszerleírások. Alapbizonylatok, okmányok, jegyzőkönyvek, feljegyzések: szigorú számozás, kitöltés helyessége, példányszámok, felszereltség, aláírások, őrzés. Közvetlen helyszíni tapasztalat, megismerés eszközei Egyeztetés (rovancsolás): a tény egybevetése a nyilvántartással (raktári készlet vagy házipénztár megszámlálása, számbavétele, meggyőződés a létezéséről). 11

12 Megfigyelés: egy vizsgált tárgy, egy mások által végrehajtott folyamat vagy eljárás állapotáról, működéséről, elrendezéséről, hibáiról, őrzéséről, kihasználtságáról nyílt vagy rejtett megszemlélése, közvetlen tapasztalatokon alapuló ellenőrzés. (Pl.: vagyon- és munkavédelmi, tűzrendészeti előírások betartásának ellenőrzése, próbavásárlás, jelenlét a leltározásnál, egy adatfelvitel nyomon követése stb.) Szemrevételezés: szerződések, nyilvántartások, dokumentumok, okmányok formai és tartalmi vizsgálata. Újraszámítás, újbóli végrehajtás: a dokumentumok vagy nyilvántartások matematikai pontosságának ellenőrzése. Az egyszer már elvégzett eljárásoknak vagy ellenőrzéseknek az ismételt végrehajtása. (Pl.: követelések korosításának újbóli végrehajtása, műszaki állapot megítélése, a bekerülési érték, készültségi fok, elszámolt értékcsökkenés, céltartalék képzés, időarányos kamat meghatározásának az ellenőrzése stb.) Mintavétel laboratóriumba küldése: ha a helyszínen nem végezhető el a minőség és összetétel vizsgálat (élelmiszerek, ételek, termények, műszaki cikkek). Kísérlet: minőségi követelményekkel való összehasonlítás céljából mesterséges folyamat előidézés, hogy a termék tulajdonságáról meggyőződjenek (szakítószilárdság, terhelési próba, végsebesség). Szociológiai felmérés: szóbeli tájékozódás, interjú, személyes megkérdezés, kérdőív. Közvetett ellenőrzési eszközök Korábban lezajlott eseményekről készült bizonylatok, okmányok, dokumentumok hitelességének, valódiságának, szabályszerűségének és törvényességének vizsgálata. Összehasonlítás: tételes (teljes körű) vagy próbaszerű (reprezentatív, tipikus, valamilyen rendező elv szerinti). Információ bekérés, visszaigazolás: követelésekről, kötelezettségekről, bankbetétekről, idegen helyen tárolt készletekről valódiságuk és elismertségük igazolására és alátámasztására. Hitelesség vizsgálat: formai, alaki és tartalmi követelményeknek megfelelés ellenőrzése. Találkozó ellenőrzés. Az ellenőrzés logikai eszközei Elemzés: az egésznek részekre bontása, ok-okozati összefüggések rendszerszemléletű és dialektikus feltárása (analízis és szintézis, a pénzügyi és nem pénzügyi adatok közötti plauzibilis kapcsolatok tanulmányozása, értékelése). Szembeállítás: tényeket a követelményekkel, eltérések megállapítása és értékelése. (kizárás, megkülönböztetés, maradék elv, együttes változás). Következtetés: az összefüggések alapján általánosítások olyan eseményekre, tényekre, amelyek direkt módon nem voltak megfigyelhetők Az ellenőrzés munkaszakaszai Az ellenőrzés általános folyamatát, tipikus munkaszakaszait az időszakos helyszíni ellenőrzésen keresztül mutatjuk be. 1. Megszervezése, előkészítése Az ellenőrzés megszervezése, előkészítése során választ kell adni az alábbi kérdésekre: ki, mikor, hol, mit, milyen céllal, sorrendben és ütemezéssel ellenőrizzen, továbbá mennyi időt fordítson az ellenőrzésre. Az ellenőrzés tervezési szakaszában a hatékonyság és az ésszerűség biztosítása érdekében rendszeralapú megközelítést célszerű alkalmazni, melynek keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a lehetséges kockázatokra, azonban azok részletes megismerése a felkészülési szakaszban történik. 12

13 Követelményrendszer A könyvvizsgálat alapjai Az előkészítés során dönteni kell arról is, hogy mások munkája az ellenőrzés keretében hasznosítható-e, továbbá mintavételi eljárások előreláthatólag alkalmazhatók-e, hiszen ezek a tényezők jelentősen befolyásolhatják az ellenőrzés munkaerő-, illetve időszükségletét. Az ellenőrzés megszervezése során össze kell állítani egy ellenőrzési programot, amelyhez az ellenőrzés lefolytatása során ragaszkodni kell (programfegyelem). Az ellenőrzési programban az alábbiakat kell rögzíteni: az ellenőrzés tárgyát, célját, vizsgálati szempontokat, módszereket, mélységét, kapcsolódási pontjait, az ellenőrzést végzők nevét, ellenőrizendő időszakot, az ellenőrzés időszükségletét, határidőket, a hasznosítás módját, dátumát és az ellenőrzést elrendelő aláírását, tehát az ellenőrzési program átfogó tervezési dokumentumnak tekinthető. Az ellenőrzést végző ellenőröknek ki kell állítani egy megbízólevelet, amelyen fel kell tüntetni a megbízólevél sorszámát, az ellenőrzést lefolytatók nevét, beosztását, az ellenőrzésre kijelölt szervezetet, az ellenőrzés célját, időtartamát, jogszabályi hivatkozásokat, az ellenőrzés fajtáját, dátumát és az ellenőrzést elrendelő aláírását. 2. Felkészülés az ellenőrzés végrehajtására Az ellenőrzés eredményes végrehajtása érdekében az ellenőrnek az ellenőrzés lefolytatása előtt fel kell készülnie az elvégzendő feladatra: tanulmányoznia kell a témával kapcsolatos sajátos, aktuális szakirodalmat, jogi és gazdasági előírásokat, módszertani segédleteket, valamint meg kell ismerni az ellenőrzéssel szemben támasztott követelményeket. Szükség esetén szakértőkkel, és a korábbi ellenőrzésben résztvevőkkel is célszerű konzultálni tapasztalatcsere céljából, illetve át kell tanulmányozni a korábbi ellenőrzések jegyzőkönyveit, és az annak nyomán meghozott intézkedések hatásait. A felkészülés eszköze tehát az információkérés (interjú, adatok bekérése), valamint a dokumentumokba való betekintés. A lényeges belső és külső információk összegyűjtésével meg kell ismerni az ellenőrzendő szervezetet, tevékenységét, kockázatait. Külső tényezőnek tekinthető az ellenőrzött gazdasági környezete, a működését és pénzügyi beszámolását szabályozó jogszabályi háttér és annak változásai, de akár a média-, illetve társadalmi érdeklődés intenzitása is. Belső tényező például a feladat-, felelősségi- és hatáskörök szervezeten belüli megosztása, a szervezeti felépítés, az ellátott feladatok típusa, továbbá a rendelkezésre álló források mértéke, vagyis a költségvetés nagyságrendje. A felkészülési szakaszban részletesen meg kell ismerni a belső tényezők közül a számviteli rendszert (gazdasági események típusai, főbb ügyletek és azok kockázata, nyilvántartási rendszer, szabályozási környezet), valamint a belső kontroll rendszert (folyamatba épített ellenőrzések, belső irányítás, kontrolleszközök és -eljárások, informatikai rendszerek). A belső kontrollokat értékelni kell abból a szempontból, hogy alkalmasak-e a tévedések kiszűrésére, megelőzésére, eredményesen működnek-e, vagyis lehet-e támaszkodni rájuk. A felkészülés szakaszában a szervezet kockázatkezelési folyamatát modellezni lehet a következők szerint. Kockázatkezelési rendszer megtervezése Célrendszer Funkcionalitás (tevékenységek) K o n t r o l l? Kockázat Amennyiben a kialakított kontrollok megfelelően működnek, úgy a rendszerben rejlő kockázatok (inherent risk) alacsonyak. (Lásd még A könyvvizsgálat megtervezése, vizsgálati program elkészítése alfejezetet!) 13

14 A felkészülési szakaszban megszerzett ismeretek felhasználhatók a kockázatbecsléshez, a vizsgálati célok súlyozásához, valamint az ellenőrzés jellegének, terjedelmének és ütemének meghatározásához. Az ellenőrzés megszervezése és előkészítése tehát gyakran egybeesik a felkészülés szakaszával. 3. Helyszíni vizsgálat A helyszíni vizsgálatot időben be kell jelenteni az ellenőrzött szerv vezetőjének. A helyszíni ellenőrzést a megbízólevél bemutatásával, az ellenőrzési feladatok ismertetésével kell kezdeni, kérve a zavartalan ellenőrzés feltételeinek megteremtését, biztosítását. Az ellenőrzés lebonyolítása, a vizsgálati programban foglaltak végrehajtása során a feltárt hibákra, hiányosságokra azonnal fel kell hívni a figyelmet, hogy a felelősök minél előbb intézkedhessenek, de a hiba, hiányosság tényét, jellegét, okait, előidéző körülményeit és következményeit dokumentálni, rögzíteni kell. Az ellenőrnek nemcsak az ellenőrző szervezet vezetőivel, hanem többi munkatársával is célszerű kapcsolatba kerülni, hogy megismerje azok véleményét, észrevételeiket, javaslataikat az ellenőrzésen kívüli témákkal kapcsolatosan is. Az ellenőrnek elegendő és megfelelő (a tárgyhoz tartozó, megbízható, objektív) bizonyítékokat, adatokat, információkat kell szereznie ahhoz, hogy az ellenőrzés tárgyáról megalapozott véleményt, megállapítást tudjon mondani. A helyszíni ellenőrzés keretében egyrészt tesztelik a belső kontrollrendszert, másrészt alapvető vizsgálati eljárásokat alkalmaznak. Az ellenőrzési módszereket kombináltan célszerű alkalmazni, ugyanis összefüggések lehetnek a kontroll rendszer hiányosságai, valamint az egyes eseti hibák között. A belső kontrollok működése szükséges, de nem elégséges feltétele a rendszer megfelelő működésének, így a tételes tesztek csak a kontroll rendszerre vonatkozó tesztekkel együtt eredményesek. A belső kontrollok tesztelése és értékelése az alapvető vizsgálati eljárásokra (tételes tesztek) hatással lehet, ugyanis azok mértéke részben a kontrollok működésétől függ. Az alapvető vizsgálati eljárások (tételes tesztek) általában mintavételi eljárással kerülnek kiválasztásra. A mintavétel megtervezésénél a statisztikai szempontok mellett figyelembe kell venni a tételek jellegét, valamint az ellenőrzési programban meghatározott konkrét ellenőrzési célokat. A statisztikai mintavétel alkalmazásával a kapott eredmények kivetíthetők a teljes sokaságra, így a statisztikai mintavétel alkalmazása célszerű. (Bizonyos esetekben nem lehet statisztikai mintavételt alkalmazni, így a tesztelés eredményei nem vetíthetők ki a sokaságra, ebben az esetben a tételes tesztek számát növelni szükséges.) A tranzakciók 100%-ának tételes tesztelése általában nem lehetséges (és nem is indokolt), azonban bizonyos esetekben például kevés számú, de nagy összegű, vagy magas kockázatú tranzakció alkalmazható. A tételes tesztelés eredményeit értékelni kell annak érdekében, hogy a feltárt hibák, szabálytalanságok típusa, jellege (eseti hiba, rendszerhiba), oka meghatározható, továbbá pénzügyi hatása számszerűsíthető legyen. Az ellenőrzési dokumentáció jelentős része a helyszíni ellenőrzés lefolytatásával egyidejűleg keletkezik. Főszabály, hogy mindent dokumentálni kell, ami az ellenőrzés megállapításait alátámasztja, beleértve a mintavételezési módszerek leírásait és a tételes tesztek eredményeit is. A beszerzett bizonyítékoknak elégségesnek és megfelelőnek, megbízhatónak, hitelesnek, konkrétnak, a szóbeli információknak pedig dokumentációval alátámasztottnak kell lenniük. A dokumentációnak olyan részletesnek és alaposnak kell lennie, hogy az ellenőrzés megállapításait az alapbizonylatok szintjéig vissza lehessen vezetni. A dokumentációban kereszthivatkozásokat célszerű feltüntetni a megállapítások, következtetések, javaslatok és alátámasztó bizonyítékok közötti összefüggések alátámasztása érdekében. 4. Jelentéskészítés Az ellenőrzés során szerzett tapasztalatokat, megállapításokat írásba kell foglalni, azaz áttekinthető formában (bevezető, kifejtő és befejező rész), egységes tartalommal ismertetni kell az ellenőrzés eredményeit. Ez lehet jegyzőkönyv (pl. hatósági ellenőrzéskor), jelentés (költségvetési, könyvvizsgálói ellenőrzéskor) vagy feljegyzés (egyéb ellenőrzés esetén). Az írásbeli jelentéssel szemben támasztott főbb követelmények a következők. Csak a lényeges megállapításokat kell rögzíteni, és mindig jogszabályi hivatkozásokkal. 14

15 Ne csak a rosszat, hanem a jót, az eredményeket, a fejlődést, a változás irányát is indokolt megállapítani. Rögzíteni kell, hogy a feltárt hibáknak, hiányosságoknak, szabálytalanságoknak milyen hatásai vannak, továbbá a hibák javíthatók-e, vagy sem, illetve milyen lépéseket kell tenni a hibák kijavítása, vagy elkerülése érdekében. Fel kell tüntetni a személyes felelősséget név szerint, a szabálytalanság tényét, okát és kihatását. Célszerű a felelősségre vont személy írásbeli nyilatkozatát, magyarázatát, észrevételét határidőn belül bekérni és mellékelni. Javasolt ezen magyarázatokra ugyancsak határidőn belül választ, állásfoglalást adni. A felelősségre vonás fajtái lehetnek: fegyelmi, munkajogi, anyagi-kártérítési (vétkesség: gondatlanság, szándékosság megőrzési, visszaszolgáltatási felelősség), büntetőjogi (bűntett vagy vétség esetén). Kerülni kell a szubjektivitást. Mindig az adatokra, tényekre kell alapozni a véleményalkotást. Bizonyító okmányok lehetnek: eredeti, hitelesített másolat, kivonat, tanúsítvány (összesítő kimutatás), közös jegyzőkönyv, fénykép, nyilatkozat (kedvezőtlen, hátrányos tény, esemény valószínűsítése, kijelenése, illetve teljességi), szakértői vélemény. A jelentés megfogalmazásának tárgyszerűnek, tömörnek, kétértelműségtől mentesnek és közérthetőnek, a jelentés tartalmának pedig konstruktívnak kell lennie, vagyis ajánlásokat tartalmaz. A jelentéshez mindig csatolni kell a hibajegyzéket és az ellenőrzést végző javaslatait is. A véleményben rögzíteni kell, hogy az ellenőrzött szervezet vezetője a megállapításokat megismerte. Csatolni kell annak esetleges észrevételeit (elismerési, intézkedési, felelősségi, ellenvéleményezési vélemény), és el kell látni dátummal és aláírással. 5. Hasznosítás Az ellenőrzés során feltárt hibák, hiányosságok minél előbbi megszüntetésére egy intézkedési tervet célszerű készíteni, és törekedni kell a további elkövetések megelőzésére, az elvárt, szabályszerű, hatékony, eredményes, gazdaságos működésre. Az ellenőrzés hasznosítása, nyomon követése, az utóellenőrzések végrehajtása már nem az ellenőr, hanem az ellenőrzött szervezet feladata Ellenőrzési rendszerek Ellenőrzési rendszernek nevezzük a különböző célú és feladatkörű ellenőrzések, előírások és rendelkezések összességét, amelyek viselkedésükkel befolyásolják az ellenőrzés tárgyát, meghatározzák az ellenőrzés elemeit, kölcsönös viszonyukat, normáit, végrehajtóit, eljárási szabályait, közlési módjait és minőségi biztosítékait. Az ellenőrzési rendszerek I. típusa Célok Információk Ellenőrzési és döntési szintek Az ellenőrzés tárgya Döntések Zavaró tényezők 15

16 Az ellenőrzési rendszerek II. típusa Célok Ellenőrzési szint Célok Megállapítások Döntési szint Információk Az ellenőrzés tárgya Döntések Zavaró tényezők Az ellenőrzési rendszerek III. típusa Célok Külső Célok Megállapítások Ellenőrzési és döntési szintek elle- Információk Döntések nőrzés Az ellenőrzés tárgya Zavaró tényezők Információk Egy ország ellenőrzési rendszerének fejlettségét befolyásoló tényezők: - történelmi hagyományok; - földrajzi elhelyezkedés; - társadalmi fejlettség; - műszaki-gazdasági fejlettség; - irányítási és információs rendszerek fejlettsége. 16

17 2. Tulajdonosi ellenőrzés A tulajdonosi ellenőrzés a közgyűlést, a taggyűlést, a felügyelő bizottságot és a könyvvizsgálót foglalja magában. A tulajdonosi ellenőrzés legfőbb feladata a szabályszerű és eredményes működés ellenőrzése, illetve a számviteli beszámolók megfelelőségének vizsgálata. Egyszemélyes társaság esetén a gazdasági társaság legfőbb szerve az egyedüli tag/részvényes, aki köteles írásban határozni A legfőbb testület ellenőrzési feladatai Közgyűlés Részvénytársaság esetében a részvényesek összessége. Kizárólagos hatáskörébe tartozik: döntés az alapszabály megállapításáról és módosításáról; döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról; a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása; az igazgatóság tagjainak, illetve a vezérigazgatónak, továbbá a felügyelőbizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; az audit bizottság tagjainak megválasztása nyrt. esetében; a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása; döntés az osztalékelőleg fizetéséről; döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé történő átalakításáról; az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása; döntés az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról; döntés az alaptőke felemeléséről és leszállításáról; döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról; döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. A közgyűlést az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Szükség esetén rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható. A közgyűlést általában az igazgatóság hívja össze a közgyűlés kezdő napját legalább tizenöt nappal megelőzően a részvényeseknek küldött meghívó útján. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy hiteles példányát, a jelenléti ívet a közgyűlés befejezését követő harminc napon belül be kell nyújtani a cégbírósághoz. Az alapszabály rendelkezhet a közgyűlés oly módon történő megtartásáról is, hogy a részvényesek a közgyűlésen nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem az alapszabályban foglaltak szerint, erre alkalmas, a részvényesek közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt, amely a személyes részvétellel egyenértékű részvényesi joggyakorlásra ad lehetőséget. A konferencia-közgyűlésen elhangzottakat és a hozott határozatokat hiteles módon úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen. Ha a közgyűlésen elhangzottakról felvétel készült, azonban a közgyűlésen hozott határozatot be kell nyújtani a cégbírósághoz, a felvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az igazgatóság hitelesít. Az alapszabály előírhatja, hogy a részvényesek a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben közgyűlés tartása nélkül is határozhatnak. 17

18 Az alapszabály rendelkezhet úgy is, hogy a részvénytársaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező részvényeseinek a kérésére össze kell hívni a közgyűlést a határozattervezetek megtárgyalására Taggyűlés Korlátolt felelősségű társaság, illetve egyesülések esetében a tulajdonosok legfőbb szerve a taggyűlés, amelyet évente legalább egyszer össze kell hívni. A taggyűlésen a gazdasági társaság tagjai, valamint szavazati jog nélkül a jogszabály vagy a társasági szerződés rendelkezései alapján meghívottak vehetnek részt. A gazdasági társaság minden tagja jogosult a legfőbb szerv tevékenységében részt venni. A taggyűlés feladata elsősorban a társaság alapvető, stratégiai ügyeiben való döntés. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása; osztalékelőleg fizetésének elhatározása; pótbefizetés elrendelése és visszatérítése; elővásárlási jog gyakorlása a társaság által; az elővásárlásra jogosult személy kijelölése; az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása; eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről; üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése; a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat; az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával, illetve élettársával köt; a tagok, az ügyvezetők, a felügyelőbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése; a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése; az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása; a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása; a társasági szerződés módosítása; a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása; törzstőke emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása; törzstőke emelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése; törzstőke felemelésekor, illetve az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása; törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása; mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. A taggyűlésen a tagot meghatalmazott személy is képviselheti. Nem lehet meghatalmazott az ügyvezető, a cégvezető, a felügyelőbizottság tagja, valamint a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A társasági szerződés ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat. A taggyűlést az ügyvezető hívja össze. Az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona tartozásait nem fedezi. Ezekben az esetekben a 18

19 tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani. A társasági szerződés rendelkezhet a taggyűlés olyan módon történő megtartásáról is, hogy a tagok a taggyűlésen nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem a társasági szerződésben foglaltak szerint, erre alkalmas, a tagok közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt. A taggyűlés ilyen módon történő megtartása esetén nem alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, amelyek nem teszik lehetővé a taggyűlésen részt vevők személyének megállapítását. A taggyűlésről az ügyvezető jegyzőkönyvet készít. Az ügyvezetőnek a határozatokat azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetnie a határozatok könyvébe A tagok gyűlése A közkereseti és a betéti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, amelynek tevékenységében való részvétel lehetőségét, a tagok gyűlésének összehívását valamennyi tag számára biztosítani kell. A tagok gyűlése határoz a társaság mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal. A tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal bármely kérdés eldöntését a tagok gyűlése hatáskörébe utalhatják. A tagok gyűlése hatáskörébe tartozó kérdésekben a tagok ülés tartása nélkül írásbeli vagy más bizonyítható módon történő szavazás útján is határozhatnak, kivéve, ha bármely tag az ülés megtartását igényli. A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet. A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatát. A társasági szerződés ettől eltérő rendelkezése semmis. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében törvény vagy a társasági szerződés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő. Háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozat kell az üzletvezetési és képviseleti jog megvonásához. Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének az elhatározásához. A társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia Felügyelőbizottság A gazdasági társaság ügyvezetésének ellenőrzése céljából a tagok (részvényesek) jogosultak felügyelőbizottságot működtetni, illetve néhány az alábbiakban felsorolt esetben kötelező is a társasági szerződésükben felügyelőbizottság létrehozását előírni: a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében, kivéve, ha a részvénytársaság az egységes irányítási rendszer szabályai szerint működik; zártkörűen működő részvénytársaság esetében, ha azt a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező alapítók, illetve tagok (részvényesek) kérik; a társaság formájára és működésének módjára tekintet nélkül, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a társaság által folytatott tevékenységre figyelemmel előírja; ha a gazdasági társaságokról szóló törvény a munkavállalókat megillető ellenőrzési jogok gyakorlása érdekében így rendelkezik. A felügyelőbizottságnak legalább három és legfeljebb tizenöt tagja lehet, és mindig testületként jár el. Az elnököt általában a tagok választják meg, de a társasági szerződésben a tulajdonosok ettől eltérően is rendelkezhetnek, azaz közvetlenül a tag(köz)gyűlés is megválaszthatja az elnök személyét. A felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada, de legalább három 19

20 tag jelen van. Ülésein határozatot a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. A felügyelőbizottság tagjai mindig személyesen kötelesek eljárni, tehát senkit sem lehet képviselni, de ülésein a tagok személyes jelenlét helyett elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével is részt vehetnek. A felügyelőbizottság tagját e minőségében a gazdasági társaság tagjai (részvényesei), illetve munkáltatója nem utasíthatja. A felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, és a gazdasági társaság legfőbb szerve hagyja jóvá. A felügyelőbizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. A felügyelőbizottság jogai: tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a társaság legfőbb szerve ülésein; a vezető tisztségviselőktől, illetve a gazdasági társaság vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet; a társaság könyveit és iratait ha szükséges, szakértők bevonásával megvizsgálhatja; írásbeli jelentést készít a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójáról, mely nélkül a társaság legfőbb szerve nem is határozhat; össze kell hívnia a gazdasági társaság legfőbb szervének rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a társasági szerződésbe, illetve a társaság legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a gazdasági társaság, illetve a tagok (részvényesek) érdekeit. A felügyelőbizottsági tagok kötelezettségei: a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért, de csak a gazdasági társasággal szemben; ellenőrizniük kell és határozatban kell elfogadniuk a társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítását, illetve a beszámoló nyilvánosságra hozatalát; ügydöntő felügyelőbizottság működése esetén az igazgatóság tagjai, illetve az ügyvezetők megválasztásának, visszahívásának, díjazása megállapításának jogát a felügyelőbizottságra ruházhatja át, továbbá egyes ügydöntő határozatok meghozatalát a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásához kötheti. Dolgozói participáció Ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja, akkor a munkavállalók jogosultak részt venni a gazdasági társaság működésének ellenőrzésében, ami azt jelenti, hogy a felügyelőbizottság tagjainak egyharmadát a munkavállalók képviselői adják. (Az üzemi tanács ettől eltérő megállapodást is köthet a társaság ügyvezetésével a munkavállalókat a társaság ügyvezetése ellenőrzésében megillető jogok gyakorlásának módját illetően.) A munkavállalói képviselet kivételével a gazdasági társaság munkavállalói nem válhatnak a felügyelőbizottság tagjává. Ha a munkavállalói küldöttek véleménye a felügyelőbizottság többségi álláspontjától egyhangúlag eltér, akkor a munkavállalók kisebbségi álláspontját a gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén ismertetni kell. A munkavállalói küldött munkaviszonyának megszűnése esetén felügyelőbizottsági tagsága is megszűnik Audit bizottság A tulajdonosi és a vezetői ellenőrzés ötvözete nyilvánosan működő részvénytársaságoknál a legalább háromtagú audit bizottság, amelynek tagjait a közgyűlés az igazgatótanács, illetve ahol felügyelőbizottság működik, ott a felügyelőbizottság független tagjai közül választja. Az audit bizottság legalább egy tagjának számviteli és/vagy könyvvizsgálói szakképzettséggel kell rendelkeznie. 20

A KÖNYVVIZSGÁLAT ALAPJAI

A KÖNYVVIZSGÁLAT ALAPJAI Dr. Lukács János A KÖNYVVIZSGÁLAT ALAPJAI Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügyi számvitel tanszék 2014. Tartalomjegyzék Előszó... 5 I. rész 1. Az ellenőrzés alapja... 7 1.1. Az ellenőrzés fogalma és célja...

Részletesebben

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü G Y R E N D J E. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü G Y R E N D J E. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK Ü G Y R E N D J E módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Hatályos: 2010. október 26. napjától AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ

Részletesebben

A könyvvizsgáló kapcsolatrendszere. Kapcsolatrendszer elemei. Szabályozási háttér. Dr. Kántor Béla

A könyvvizsgáló kapcsolatrendszere. Kapcsolatrendszer elemei. Szabályozási háttér. Dr. Kántor Béla A könyvvizsgáló kapcsolatrendszere Dr. Kántor Béla 1 Kapcsolatrendszer elemei Tulajdonosok Menedzsment Igazgatóság, Felügyelő Bizottság (Igazgatótanács), Audit Bizottság Megbízó belső audit részlege Pénzügyi

Részletesebben

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9.

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. Vagyonegyesítő társaságok Korlátolt felelősségű társaság ( Kft.) Részvénytársaság: Nyilvános alapítsású Rt. ( NyRt.) Zártalapítású (ZRt.) Az Rt. lehet:

Részletesebben

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai Mádi-Szabó Zoltán 2010. november 18. és 22. AUDIT Tartalom A közérdeklődésre klődé számot tartó tó gazdálkodó dó fogalma Értékpapírt kibocsátó

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 társasági szerződését: alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi betéti társaság 1. A társaság

Részletesebben

A minőség-ellenőrzés tapasztalatai a pénz- és tőkepiac könyvvizsgálóinál

A minőség-ellenőrzés tapasztalatai a pénz- és tőkepiac könyvvizsgálóinál A minőség-ellenőrzés tapasztalatai a pénz- és tőkepiac könyvvizsgálóinál 2010. december 9. Biróné Zeller Judit A Minőségellenőrzési Bizottság tagja 1 A minőségellenőrzések feltételei 2009. évben 2010.

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

A Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Igazgatótanácsának ügyrendje

A Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Igazgatótanácsának ügyrendje A Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Igazgatótanácsának ügyrendje A Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: "Társaság") Igazgatótanácsának (a továbbiakban:

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Szivárvány Nonprofit Kft. Felügyelő bizottsága Ügyrendjének jóváhagyásáról

Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Szivárvány Nonprofit Kft. Felügyelő bizottsága Ügyrendjének jóváhagyásáról Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 461. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Szivárvány Nonprofit Kft. Felügyelő bizottsága Ügyrendjének

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Korlátolt felelősségű társaság Kft.-t bárki alapíthat közös gazdasági tevékenység folytatására, természetes személyek és jogi személyek is. A kft. kis és nagy taglétszámú egyaránt lehet (1-30 főig célszerű

Részletesebben

2011. ÉVI ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓJÁRÓL. Korlátolt Felelősségű Társaság 1148 Budapest, Fogarasi út 58. (Nysz.

2011. ÉVI ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓJÁRÓL. Korlátolt Felelősségű Társaság 1148 Budapest, Fogarasi út 58. (Nysz. FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS a BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a konszolidálásba bevont vállalkozások 2011. ÉVI ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

KIS ÉS KÖZEPES HITELINTÉZETEK KÖNYVVIZSGÁLATA

KIS ÉS KÖZEPES HITELINTÉZETEK KÖNYVVIZSGÁLATA A KIS ÉS KÖZEPES HITELINTÉZETEK KÖNYVVIZSGÁLÓI SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ GYAKORLATI ALKALMAZÁSA KIS ÉS KÖZEPES HITELINTÉZETEK KÖNYVVIZSGÁLATA 2010.12.09. Héder Anna 1 A könyvvizsgálói munka

Részletesebben

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta alkalmazásával

Részletesebben

A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE

A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE 1. STÁTUSZ, CÉL ÉS SZEREP 1.1. A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság

Részletesebben

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 Bevezető 11 A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 I. rész Rövid összefoglaló az általános könyvvizsgálati előírásokról 15 1. A könyvvizsgálati környezet 17 1.1.

Részletesebben

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról Fegyelmi vétség Kkt. 174.. 174.. (1) Fegyelmi vétséget követ el az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, aki/amely a)

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet tulajdonosainak Elvégeztem a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet (6635 Szegvár, Szabadság tér 1. Cg.: 06-02-000246) mellékelt 2014.

Részletesebben

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET Dr Sugár Dezső előadás a VISEGRÁDI NÉGYEK TALÁLKOZÓJÁRA MISKOLC, LILLAFÜRED 1 A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET MUNKÁJÁNAK JOGI KERETEI EU irányelv egységes keretfeltételeket

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály 8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

A Felügyelő Bizottság feladatai

A Felügyelő Bizottság feladatai I. A Felügyelő Bizottság feladatai A Felügyelő Bizottság feladata a Társaság ügyvezetésének ellenőrzése, munkájának szakmai támogatása, a tulajdonos érdekeinek védelme. Ennek érdekében ellenőrzi a társaság

Részletesebben

FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI ÜGYREND

FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI ÜGYREND FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI ÜGYREND TrophyResort Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 2038 Sóskút, Petőfi Sándor utca 39., cégjegyzékszám: 13-10-041236) ("Társaság") 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz. ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS. Nagy Györgyi bejegyzett könyvvizsgáló tekintetében

ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS. Nagy Györgyi bejegyzett könyvvizsgáló tekintetében ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS Nagy Györgyi bejegyzett könyvvizsgáló tekintetében A jelentés a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

Biztosítók belső ellenőrzése

Biztosítók belső ellenőrzése Biztosítók belső ellenőrzése dr. Juhász Istvánné ügyvezető igazgató dátum 1. A Biztosítási és Pénztári Felügyeleti Igazgatóság tevékenységének elvei A pénztári és biztosítási szektor zavartalan működésének

Részletesebben

SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár

SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár 2 Tartalomjegyzék 1. Közkereseti társaság szerződésmintája... 3. o. 2. Betéti társaság szerződésmintája... 9. o. 3. Korlátolt felelősségű társaság szerződésmintája...

Részletesebben

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE 3. melléklet A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 7. -ának (6) bekezdése alapján szabadalmi elbíráló

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Plotinus Holding Nyrt. részvényesei részére A konszolidált éves beszámolóról készült jelentés Elvégeztem a Plotinus Holding Nyrt. (a Társaság ) mellékelt 2013. évi konszolidált

Részletesebben

Szociális Intézmények Országos Szövetsége BIZONYLATI REND

Szociális Intézmények Országos Szövetsége BIZONYLATI REND Szociális Intézmények Országos Szövetsége BIZONYLATI REND 1. A könyvvezetés módja A Szövetség egyszeres könyvvitelre kötelezett. Az egyszeres könyvvitelt keretében a Szövetség a kezelésében, a használatában,

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

Községi Önkormányzat Balatonberény

Községi Önkormányzat Balatonberény Községi Önkormányzat Balatonberény A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 92/A.. (3) bekezdése szerinti 2011. évi önkormányzati közzététele ESZKÖZÖK költségveté si 21. melléklet a 10./2012.(05.03

Részletesebben

ÜGYREND. Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány. Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12.

ÜGYREND. Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány. Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12. ÜGYREND Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12. Tartalomjegyzék 1. A Felügyelő Bizottság működése...3 1.1.

Részletesebben

Könyvvizsgálói jelentés

Könyvvizsgálói jelentés Független könyvvizsgálói jelentés a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége vezetősége részére Azegyszerűsítettévesbeszámolórólkészültjelentés Elvégeztük a VTMSZ mellékelt 2013. évi az egyéb szervezetek

Részletesebben

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. közgyűlési határozatai

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. közgyűlési határozatai Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság közgyűlési határozatai A Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1097 Budapest, Ecseri út 14-16.)

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére 6. E L Ő T E R J E S Z T É S Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat 2016. évi belső i tervének jóváhagyása Az előterjesztést készítette:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FŐJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2014. november 27-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2015. évi belső

Részletesebben

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog Dr. Szalay András munkajogász A jog: tenger. Nem kimerni kell, hanem hajózni rajta. I. Gazdasági társaságok Gazdasági társaságok közös jellemzői

Részletesebben

A Magyar Államkincstár ellenőrzési feladata és a könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei

A Magyar Államkincstár ellenőrzési feladata és a könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei Sebestyén Gabriella osztályvezető, Államháztartási Összefoglaló és Adatszolgáltatási Főosztály 2015. szeptember 3. A Magyar Államkincstár ellenőrzési

Részletesebben

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE

ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE Nyt. szám: /2012 1. számú példány NYUGÁLLOMÁNYÚ LÉGVÉDELMI TÜZÉREK BAJTÁRSI EGYESÜLETE ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG ÜGYRENDJE NAGYOROSZI 2012. 1. BEVEZETŐ (1) A Nyugállományú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesülete

Részletesebben

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6.

BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. BÉKÉSCSABA VAGYONKEZELŐ ZRT. IGAZGATÓSÁGA BÉKÉSCSABA, IRÁNYI U. 4-6. Ikt. sz.: 23/2014. NYIL V ANOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Tárgy: ALAPÍTÓI DÖNTÉS A Békéscsaba Vagyonkezelő

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

határozati javaslatait részvények és szavazati jogok számára vonatkozó összesítéseket.

határozati javaslatait részvények és szavazati jogok számára vonatkozó összesítéseket. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 1138 Budapest, Váci út 175., cégjegyzékszám: Cg.01-10-045985) ( Társaság ) Igazgatósága a gazdasági társaságokról szóló 2006.

Részletesebben

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű Részvénytársaság A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. Nyrt.: nyilvánosan működik az a részvénytársaság,

Részletesebben

TULAJDONOSI BIZOTTSÁGÁNAK

TULAJDONOSI BIZOTTSÁGÁNAK NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TULAJDONOSI BIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE (( SOPRON 2013 A Nyugat-magyarországi Egyetem (a továbbiakban: egyetem) Tulajdonosi Bizottsága a nemzeti

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje

Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje I. A Számvizsgáló Bizottság és tagjai 1. Az IPA Magyar Szekció (a továbbiakban: Magyar Szekció) Számvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság)

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. 3. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni Kommunikációs Központ Kft. létrehozásáról

Jegyzőkönyvi kivonat. 3. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni Kommunikációs Központ Kft. létrehozásáról Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2015. július 9-ei I. rendkívüli közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 3. napirendi pont: Előterjesztés a Soproni

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

Átláthatósági jelentés

Átláthatósági jelentés Átláthatósági jelentés 2012 RSM DTM AUDIT Átláthatósági jelentés 2012 Tartalomjegyzék Gazdálkodási forma és tulajdonosi struktúra 2 Cégcsoport bemutatása 3 RSMi hálózat 3 Irányító struktúra leírása 4 Belső

Részletesebben

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET A TÁRSASÁG 2005 ÁPRILIS 28 29. - i KÖZGYŰLÉSÉRE A jelen előterjesztésben

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: I. 2-468/2007. Üi.: dr. Ortutay Miklós Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete bmj MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Tárgy: MATERM Kft. alapítása és a

Részletesebben

C/16 A KFT ALAPÍTÁSA, SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE

C/16 A KFT ALAPÍTÁSA, SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE 111. (1) A korlátolt felelősségű társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul,

Részletesebben

Számviteli szabályozás

Számviteli szabályozás Dr. Pál Tibor 2012.09.10. Számviteli szabályozás 2. ELŐADÁS SZÁMVITELI ALAPELVEK SZÁMVITELI POLITIKA Számviteli alapelvek Az alapelvek szükségessége A megbízható és valós összkép igénye Számviteli Számvitel

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság ) az alábbi nyilatkozatot teszi és az alábbi információkat adja:

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság ) az alábbi nyilatkozatot teszi és az alábbi információkat adja: Nyilatkozat a vállalatirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság által közzétett Felelős Vállalatirányítási Ajánlások (2003.12.08.) alapján A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2009. 1 1. Általános rendelkezések: A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) rendelkezéseit a tervező-és

Részletesebben

EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA

EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA 3:63. [Az egyesület fogalma] (1) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített,

Részletesebben

Nyilatkozat. Alulírott,...(név) részvényes.... (lakcím/székhely)

Nyilatkozat. Alulírott,...(név) részvényes.... (lakcím/székhely) Nyilatkozat Alulírott,.....(név) részvényes...... (lakcím/székhely) kijelentem, hogy azon részvényekkel, amelyek vonatkozásában jelen nyilatkozat megtételével egyidejűleg tulajdonjogom részvénykönyvbe

Részletesebben

HTE Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. székhely: 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12. ALAPÍTÓ OKIRATA. Budapest, 2015. május 21.

HTE Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. székhely: 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12. ALAPÍTÓ OKIRATA. Budapest, 2015. május 21. HTE Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság székhely: 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12. ALAPÍTÓ OKIRATA Budapest, 2015. május 21. Alapító Okirat 1./ A Társaság elnevezése Cégneve: HTE Nonprofit

Részletesebben

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül Szabó Zsuzsanna & Mádi-Szabó Zoltán Minőségellenőrzési

Részletesebben

7622 Pécs, Széchenyi tér 1.

7622 Pécs, Széchenyi tér 1. A Tüke Busz Közösségi Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Alapító Okirata 1 I. Cégnév, székhely, telephely, időtartam, elérhetőség 1.1. Cégnév: A Társaság cégneve: Tüke Busz Közösségi Közlekedési

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK DECEMBER 10-I ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK DECEMBER 10-I ÜLÉSÉRE ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERÉTŐL 3571 Alsózsolca, Kossuth L. út 138. Tel: 46/520-020 ; Fax: 46/520-021 polgarmester@alsozsolca.hu www.alsozsolca.hu ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 131/2014. (XII.15.) KT.

Részletesebben

Kisvállalkozások könyvvizsgálati sajátosságai

Kisvállalkozások könyvvizsgálati sajátosságai Kisvállalkozások könyvvizsgálati sajátosságai Mi a kisvállalkozás? DR. KÁNTOR BÉLA Kisvállalkozás kategória Kizárólag mennyiségi adatok alapján nem lehet definiálni pl. 100 MFt árbevétel alatt Jogi előírások,

Részletesebben

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA. BARCIKA PRÍMA Kft. (3700 Kazincbarcika, Egressy tér 3.)

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA. BARCIKA PRÍMA Kft. (3700 Kazincbarcika, Egressy tér 3.) a 43/2012.(II.28.) sz. Ökt. határozat 1.sz. melléklete TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA BARCIKA PRÍMA Kft. (3700 Kazincbarcika, Egressy tér 3.) 1./ A tagok a társasági szerződés 2./ pontját az alábbiak szerint

Részletesebben

2014. évi. Éves ellenőrzési jelentés és éves összefoglaló ellenőrzési jelentés

2014. évi. Éves ellenőrzési jelentés és éves összefoglaló ellenőrzési jelentés Iktatószám: Készült 2 eredeti példányban 2014. évi.. Készítette: Illyésné Nagy Terézia Jóváhagyta: Márkus Erika belső ellenőr jegyző 1 TARTALOMJEGYZÉK: Vezetői összefoglaló 3 I. A belső ellenőrzés által

Részletesebben

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA DOMBÓVÁR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA ME-04 BELSŐ AUDIT Átdolgozta és aktualizálta:... Tigerné Schuller Piroska minőségirányítási vezető Jóváhagyta és a bevezetést elrendelte:... Dr. Gábor Ferenc Jegyző

Részletesebben

Az éves pénztári beszámoló elkészítése az Igazgatótanács feladata.

Az éves pénztári beszámoló elkészítése az Igazgatótanács feladata. Az Egészségpénztár azonosító adata: A pénztár neve: PRO V1TA Elso Magyar Kiegészíto Egészségpénztár Rövidítése: PRO V1TA Egészségpénztár Székhelye: 1075 Budapest, Károly krt. 3/a. Muködési területe: Magyarország

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Részvénytársaság Kezdő vállalkozások számára kevéssé kedvelt forma a részvénytársaság. Az ebben lévő tulajdon részvényeken alapul, amelyek alapján tulajdonosát vagyoni és tagsági jogok illetik meg. A részvény

Részletesebben

A könyvvizsgálat módszertana

A könyvvizsgálat módszertana A könyvvizsgálat módszertana Belső ellenőrzés és a könyvvizsgálat 2011 Deloitte Magyarország Tematika A belső ellenőrzési rendszer célja és típusai A belső ellenőrzési rendszer szerepe a könyvvizsgálat

Részletesebben

Közgyűlési jegyzőkönyv

Közgyűlési jegyzőkönyv JEGYZŐKÖNYV AZ ÁLLAMI NYOMDA NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2007. MÁRCIUS 30-I ÉVES RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL Közgyűlés helye: Corinthia Aquincum Hotel (1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 94.) Közgyűlés

Részletesebben

A könyvvizsgálat fogalma

A könyvvizsgálat fogalma Könyvvizsgálat rendszere és számítógépes támogatása Dr. Kántor Béla A könyvvizsgálat fogalma A piacgazdaság működéséhez szükséges, hogy a gazdálkodók a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről megbízható

Részletesebben

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE 8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét

Részletesebben

Számvitel szabályozása

Számvitel szabályozása Számvitel szabályozása 1. A számvitel szabályozása Magyarországon (Törvények és Kormány rendeletek) előzmények és a jelen a szabályozás váltás (a számviteli tv.) indoka, céljai, jelentősége a tv. hatálya

Részletesebben

12/2014. (II. 28.) KIM rendelet

12/2014. (II. 28.) KIM rendelet összefüggő módosításáról és egyéb igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény

Részletesebben

JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT

JAVADALMAZÁSI SZABÁLYZAT 302/2014. (VI.26.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Javadalmazási Szabályzatot jelen határozat 1. melléklete szerint. JAVADALMAZÁSI

Részletesebben

FreeSoft Nyrt. Jegyzőkönyv 2013.04.25.

FreeSoft Nyrt. Jegyzőkönyv 2013.04.25. Jegyzőkönyv a FreeSoft Szoftverfejlesztő és Számítástechnikai Szolgáltató Nyrt. 2013. éves rendes közgyűléséről 2013. április 25. Helyszín: Időpont: Jelen vannak: Közgyűlés módja: Közgyűlés: 1037 Budapest,

Részletesebben

CSENTERICS ügyvédi iroda

CSENTERICS ügyvédi iroda CSENTERICS ügyvédi iroda ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ADATOK, INFORMÁCIÓK 1.1. A társaság teljes magyar elnevezése: 1.2. A társaság külföldi elnevezése nem kötelező elem (szerződésminta

Részletesebben

Átláthatósági jelentés

Átláthatósági jelentés Átláthatósági jelentés a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 55. (1) bekezdése alapján Tartalomjegyzék

Részletesebben

ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS 2013.

ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS 2013. ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS 2013. 1.) Gazdálkodási forma és tulajdonviszonyok A MOORE STEPHENS K-E-S AUDIT Könyvvizsgáló, Könyvvezető és Adószakértő Kft. a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság által bejegyzett

Részletesebben