A jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok sajátosságai és a Prevent Medical Bt. bemutatása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok sajátosságai és a Prevent Medical Bt. bemutatása"

Átírás

1 Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar MBA képzés A jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok sajátosságai és a Prevent Medical Bt. bemutatása Szerzı: Dr. Hámoriné Dr. Kovács Erzsébet Konzulens: Dr. Törı Emese egyetemi adjunktus Debrecen,

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, a dolgozat fı kérdéseinek tárgyalása, a témakörök bemutatása Az új Gt. szabályozásának sajátosságai A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok sajátosságai A közkereseti társaság jellemzése A kkt. tagjainak jogállása A kkt. története A kkt. alapítása, vezetı tisztségviselık A társaság legfıbb szerve A tagsági jogviszony sajátosságai, és annak megszüntetése A társaság megszőnésének esetei A betéti társaság sajátosságai A bt. tagjainak jogállása A bt. alapítása, vezetı tisztségviselık A tagsági jogviszony és a társaság megszőnésével kapcsolatos szabályozás A cégeljárás peres és nemperes eljárásai, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok A cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás A szerzıdésmintával történı cégalapítás, egyszerősített cégelejárás A Ctv. közkereseti társaságra és betéti társaságra vonatkozó rendelkezései A törvényességi felügyeleti eljárás Jogutód nélküli megszőnés bejegyzése iránti eljárás, végelszámolás, a cég törlése a névjegyzékbıl Peres eljárások Egészségügyi kisvállalkozások helyzete: társasági formák, jogi keretek A Prevent Medical fogászati szolgáltató betéti társaság bemutatása A Prevent Medical bt. története, alapítása, általános jellemzık A Prevent Medical bt. társasági szerzıdésérıl A cégbírósági bejegyzés

3 7. Összefoglalás Felhasznált irodalom Egyéb Forrás Függelék 3

4 1. Bevezetés, a dolgozat fı kérdéseinek tárgyalása, a témakörök bemutatása A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokat érintı témaválasztásomat, egyrészrıl ezen társasági formák Magyarországon kiemelkedı népszerősége, másrészrıl az újonnan hatályba lépett új társasági törvény (2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról) a továbbiakban Gt. és az új cégtörvény (2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról) a továbbiakban Ctv. teszi aktuálissá. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok a jelenleg hatályos Gt.- ben ugyan nem vállalnak kifejezett fıszerepet, azonban számos finomítás, változtatás a közkereseti társaság és a betéti társaság törvényi szabályozásában is történt. Ez utóbbi igaz a Ctv. vonatkozásában is, atekintetben, hogy nem a kkt. (közkereseti társaság) vagy a bt. (betéti társaság) kapcsán történtek a legjelentısebb módosítások az évi CXLV. törvényhez továbbiakban évi Ctv. képest. Sárközy Tamás professzor, akit a gazdasági társaságokról szóló törvény atyjaként emlegetnek, hangsúlyozza, hogy a Gt., mely idırendben a harmadik társasági törvényünk, egy modernizált régi törvény, mely erısen vállalkozásbarát jogszabály, általában liberalizál, nagyon erıteljesen deregulál, tehát egyszerősít, gyorsít, és igyekszik olcsóbbá tenni a mőködést. Az Európai Unióhoz való csatlakozás jegyében Magyarországnak is teljesíteni kellett a közösségi társasági jogi irányelvekkel összefüggı jogharmonizációs feladatokat. Megjegyzendı, hogy az évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról továbbiakban évi Gt. e kötelezettségnek csak részben tett eleget ban ugyan elkészült egy törvény (2003. évi XLIX. tv.), mely biztosította, hogy az évi Gt. teljes körően eleget tegyen az Európai Unió társasági jogi irányelveiben foglalt követelményeknek. A jogharmonizációs feladatok teljesítése nem jelentette egyszersmind azt is, hogy a Gt., és a tág értelembe vett társasági jog minden vonatkozásban megfelelt a befektetık, a piac elvárásainak. (Sárközy 2006a:23). A Gt július 1-én lépett hatályba, így július elsejétıl az újonnan bejegyzésre kerülı gazdasági társaságoknak már a Gt.-t kell alkalmazniuk, de a régieknek majdnem másfél évük van arra, hogy áttérjenek a törvényre (Winkler 2000a:8-9). Ezen belül a kistársasági formák törvényi változtatásának naprakész ismerete egyáltalán nem elhanyagolható, ha figyelembe vesszük, hogy milyen jelentıs számú vállalkozás választotta, választja napjainkban is ezeket a társasági formákat. Az egészségügyi orvosi kisvállalkozások is elıszeretettel választják, fıként a bt. formát. Családi egészségügyi vállalkozásunk, a Prevent Medical bt. is ennek keretében mőködik, ahogyan jelenleg a legtöbb saját munkaerıre építı egészségügyi és ezen belül orvosi vállalkozás. 4

5 Dolgozatomban az új jogi szabályozást és ezzel a témával kapcsolatos friss, aktuális irodalmi adatokat céloztam meg feldolgozni, a magyar joggyakorlatot és törvényi szabályozást is figyelembe véve ebben a tárgykörben. Ami motivált még a témaválasztásban, hogy sikerül-e választ találni arra a kérdésre, hogy miért ez a társasági forma a legközkedveltebb ebben a szektorban, és vajon megfelelı keretet ad-e, minden esetben beváltja-e alkalmazói hozzá főzött reményeit. 5

6 2. Az új Gt. szabályozásának sajátosságai A kkt. és bt. társasági forma népszerősége továbbra is töretlen, napjainkig több mint társaság választotta már ezeket a társasági formákat, (Központi Statisztikai Hivatal adatai, 2006) mely mindenképpen arra utal, hogy a korábban hatályos szabályozás is alapvetıen bevált, megfelelıen kiszolgálta a vállalkozók igényeit, és különösebben nem okoztak gyakorlati nehézséget sem a jogalkalmazó bírák, ügyvédek, jogtanácsadók és maguk a vállalkozók számára sem (Wellmann 2005b). Az Gt. szemléletmódját tekintve a népszerőséget erısítendı, erıteljesen a vállalkozóbarát megközelítés jellemzı. A Kodifikációs Bizottság álláspontja szerint (Sárközy 2006b:7) ha vállalkozói, illetve a közigazgatási, cégbírósági, illetve ügyvédi (közjegyzıi) érdekek ütköznek, ott a vállalkozói érdekeket kell elsıbbségben részesíteni; (Kérdés, hogy ez a gyakorlatban hogyan tud minden esetben megvalósulni) gyorsabbá, egyszerőbbé, olcsóbbá kell tenni a vállalkozások létrehozását és megkönnyíteni azok mőködését; (Ez a törekvés fontos lehet a világ különbözı térségében, számos országban is. Magyarországon is szükség lenne az eljárások bonyolultságát, idıtartamát még tovább csökkenteni. (1., 2. és 3. ábra) 1. ábra: Vállalkozás indításakor a szükséges ügyintézések száma, idıtartama, költsége és minimális tıkeszükséglet a világ különbözı térségében Régió Szükséges ügyintézések Idıtartam (nap) Költség (GNI* %- ában) Minimum tıkeszükséglet (GNI %-ában) East Asia & Pacific Europe & Central Asia Latin America & Caribbean Middle East & North Africa OECD

7 South Asia Sub-Saharan Africa GNI*: Gross national income (bruttó nemzeti jövedelem) Forrás: Djankov and others (2002) Az érthetıség kedvért bemutatásra kerül az is, hogy az 1. és 3. ábrákon szerepeltetett ügyintézések mit is jelentenek valójában, ha például megvizsgálunk egy országot, jelen esetben az Egyesült Államokat. A 2. ábra összefoglalja azokat az ügyintézéseket, költségeket, amelyek egy vállalkozás indításához szükségesek az Egyesült Államokban, a szöveghőség miatt eltekintettem az ábrabeli szöveg lefordításától. Az elmaradottabb régiókhoz képest Európa természetesen sokkal jobb mutatókkal rendelkezik, de jól látható, hogy az OECD államokhoz képest új vállalkozás indításához jóval több idıre és eljárásra van szükség a térségben, nem beszélve a magas költségrıl és tıkeszükségletrıl. Országos lebontásban vizsgálva részletesebb következtetések is levonhatóak, amennyiben Magyarországot összevetjük a világ többi országával, különös tekintettel a gazdaságilag kulcspozícióban lévı államokat nézve. 2. ábra: Vállalkozásindítás az Egyesült Államokban, a vállalkozásindításhoz szükséges ügyintézések részletezve, ehhez szükséges idıtartam és költség Starting a Business in United States This table summarizes the procedures and costs associated with setting up a business in United States Nature of Procedure (2006) Proc # Duration (days) US$ Cost Register the business name and file the articles of association Apply for Federal Identification Number (EIN) for tax and employer purposes Register online for sales tax Register as an employer with the Unemployment Insurance Division of the NYS Department of Labor Arrange for workers compensation insurance with a private fund Totals: 5 5 $ Note: Procedures sometimes take place simultaneously. Instances of this are marked with an asterisk (*). 7

8 3. ábra: Vállalkozás indításakor az ügyintézések száma, idıtartama országokra lebontva Vállalkozás indításakor a szükséges ügyintézések száma és idıtartama a világon United Kingdom Turkey Sweden Slovenia Russia Országok Portugal Netherlands Israel Eljárások idıtartama (nap) Adatsor2 Adatsor1 Eljárások száma (db) Greece France China Belgium Australia Cégalapításhoz szükséges ügyintézések száma és idıtartama Forrás: saját ábra Djankov and others adatai alapján (2002) 8

9 A magyarországi vállalatalapításnál 6 db ügyintézést különít el és 38 napos ügyintézési határidıt talált a vizsgálat. Ez alapján az ügyintézést az ügyvédnél kezdjük, aki képviseli a céget, elkészíti a hivatalos dokumentumokat; ezt követi az aláírási címpéldány hitelesítése, és a bankszámlanyitás, amelyen elhelyezzük a cégalapítás során a vagyoni betétet. A cégbírósági bejegyzési kérelem beadását, a társadalombiztosításnál történı és az adóhatóságnál történı bejelentkezést és ügyintézést különítette még el a fenti vizsgálat. Látható, hogy a magyar viszonyokat tekintve tulajdonképpen a középmezınyben vagyunk új vállalkozás alapításakor az ehhez szükséges ügyintézések számát és idejét vizsgálva, azonban további egyszerősítést, deregulációt lehet kitőznünk magunk elé, ha megfigyeljük, hogy milyen nagymértékő a lemaradásunk ezen mutatók alapján is, az USA-hoz, Kanadához, vagy éppen Ausztráliához, vagy akár Belgiumhoz képest. Ennek jegyében a deregulációs törekvés mindenképpen megfigyelhetı a Gt.-ben. Észrevehetıen csökkenti a társulók adminisztratív terheit, növeli a társasági szabályozás diszpozitivitását, tehát lényegesen növeli a társulók autonómiáját, kibıvíti az általuk választható szervezetimőködési variációs lehetıségeket. Ezen liberális szemléletmód nyomon követhetı például a tevékenységi körre vonatkozó szabályozásban, miszerint gazdasági társaság minden olyan tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz, mégpedig akkor is, ha az adott tevékenységet nem tünteti fel tevékenységi körében. Csupán egy fıtevékenységet kell kötelezıen megjelölni, minden más tevékenységet a cégjegyzékbe csak a társaság saját kérése alapján kell felvenni (Sárközy 2006b). A vállalkozóbarát szemléletmód mellett azonban lényeges és komoly anyagi következményekkel járó módosítás, hogy amint bekövetkezik a társaság fizetésképtelenségével fenyegetı helyzet, az üzletvezetık nem a társaság, hanem a hitelezık érdekeinek elsıdlegessége alapján kötelesek az ügyvezetést ellátni (Winkler 2006b:15). A Gt. folyamatosságot jelzı jellegét húzza alá, hogy július 1-jétıl csak az ezen határidı után a cégbírósághoz bejegyzésre beadott társasági szerzıdésen alapuló új társaságokra vonatkozik. A július 1-én már mőködı (illetve bejegyzésre beadott) társaságok az évi Gt. alapján tovább mőködhetnek cégadataik elsı változásáig, de legkésıbb szeptember 1-ig. Mivel a Gt. az évi társasági törvényhez képest igen kevés új kógens szabályt tartalmaz, az alkalmazkodás az esetek többségében a Gt. által biztosított többletlehetıségekkel való élést, ezeknek a beépítését fogja jelenteni a már mőködı gazdasági társaságok létesítı okirataiba (Sárközy 2006b). 9

10 3. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok sajátosságai Az elsı, 1988-ban hatályba lépı társasági törvény hozta létre a törvényes keretet az egyszerőbb, személyegyesülés jellegő, általában alacsonyabb tıkével és kevesebb taggal rendelkezı kisebb vállalkozások számára. Nem állt fenn változtatási kényszer a Gt. megalkotásakor a kkt., bt. kapcsán, a jogalkotó nem ezen társasági formákra sokkal inkább a részvénytársaságra koncentrált, amikor fontosnak találta az immáron harmadik társasági törvény megalkotását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy részben a gyakorlati tapasztalatok, részben az általános szabályok változása következtében ne vált volna szükségessé számos részletszabály megváltoztatása a jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok vonatkozásában. Ismételten felmerült hogy a kkt., bt. kapjon-e jogi személyiséget, azonban a pro és kontra érvek végül arra vezettek, hogy továbbra is megmaradt a jogi személynélküliség, és a Gt.-ben még inkább kidomborították a kkt., bt. szerzıdéses jellegét. Ha ezen társassági formák jogi személlyé nyilvánítása elfogadásra került volna, az mindenképpen együtt járt volna a tagoktól elkülönült formalizáltabb szervezettel, a társaságnak a tagjaitól való fokozottabb elkülönülésével, merevebb mőködési szabályokkal, a személyegyesülés jelleg gyengülésével, gyakorlatilag egy korlátlan felelısségő kft forma létrejöttével, végsı soron, tehát a formaválaszték szőkülésével. A másik irány éppen ellenkezıleg a formák szerzıdéses jellegének fokozottabb erısítése lett volna, egy laza, sokkal szabályozatlanabb mőködés, a tagoktól nem elkülönült szervezet lebontása. Például az üzletvezetésre jogosult tagok ne minısüljenek vezetı tisztségviselıknek, a tagok győlése pedig ne minısüljön legfıbb szervnek, hanem teljesen informálisan történjen a döntéshozatal. A kodifikációs bizottság mindkét szélsıséges változtatást elvetette, aminek következtében a kkt., bt. jellege alapvetıen változatlan maradt (Wellmann 2005b). A bírói gyakorlatban a jogi személyiség hiánya sohasem okozott gondot, saját cégnév alatti jogalanyiság alapján a kkt. és a bt. abszolút jogképességgel rendelkezı alakzatok. A jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok jogképessége semmivel sem jelent, jelenthet kevesebbet, mint a jogi személyeké, ezért a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak a jogi személyektıl való elválasztása, s külön jogalanyként tárgyalása nem indokolt (Károlyi 1998). Az alábbi ábrák (4. és 5. ábra) kapcsán látható, hogy mennyiségét, elterjedtségét tekintve, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok felveszik a versenyt a jogi személyiségő társaságokkal. 10

11 4. ábra: A jogi személyiséggel rendelkezı gazdasági társaságok száma Magyarországon Jogi személyiségő gazdasági társaságok Magyarországon Társaságok száma Évek ( ) Forrás: saját ábra a KSH 2006a adatainak felhasználásával 5. ábra: A jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok száma Magyarországon Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok Magyarországon Társaságok száma Évek ( ) Forrás: saját ábra a KSH 2006a adatainak felhasználásával 11

12 A jogképesség terjedelme, a megszerezhetı jogok, vállalható kötelezettségek szempontjából nincs tehát markáns különbség a jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társasági formák között. A gazdasági társaságok jogképességét egyébként sem a jogi személyiség fogalma, hanem a saját cégnév alatti jogalanyiság fogalma testesíti meg (Wellmann 2005a). A jogképesség, a jogi személyiség hiánya mintegy fokozatbeli, intenzitásbeli különbségként értékelhetı, mely azt fejezi ki, hogy e formák nem olyan mértékben a tagjaiktól elkülönült jogalanyok, mint a többi társasági forma (Wellmann (2005b). A jogi személynélküliség elınyökkel is jár, a jogi személyekkel összevetve kedvezıbb megítélés alá esnek több szempontból is (számvitel, cégjog, illeték stb.) Vagyis a jogalkotót elsısorban praktikus megfontolások vezették, nem akarták, hogy hogy e formák elessenek a különbözı jogszabályokban a jogi személyiség nélküli formák számára biztosított elınyöktıl (Wellmann 2005a). Hozzá kell azonban tenni, hogy a kkt. és a bt. jogi személyként is szabályozható lenne, (mint a szomszédos országok többségében), és a cégnév alatti jogalanyiság tartalma a jogi személyiség tartalmával azonos (Sárközy 2005:10) 3.1. A közkereseti társaság jellemzése A kkt. a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alaptípusa. Fogalmi meghatározása szerint tagja lehet bármely jogalany, kivéve a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, egyéni vállalkozót, illetve olyan természetes személyt, akinek a felelıssége más társaságban már korlátlan, hiszen a felelısséghalmozás miatt ez kizárt. (Dr. Károlyi - Dr. Prugberger - Dr. Törı 2007:63) Bármely olyan jogi vagy természetes személy, állami szerv, amely már korlátlan felelısséggel viseltetik más irányba, nem lehet a közkereseti társaság tagja. Így például önkormányzat sem lehet kkt. tag, hiszen csak korlátozott felelısséget vehet magára A kkt. tagjainak jogállása A kkt. tagjainak felelıssége korlátlan, mely azt jelenti, hogy nem csak a társaságba bevitt vagyonnal, hanem saját vagyonukkal is felelnek a hitelezık felé. A tagok felelıssége egyetemleges, vagyis bármely tag köteles a teljes tartozásért helytállni. A mögöttes 12

13 felelısség, mint alapvetı kkt. tagbeli sajátosság a társaság elsıdleges szerepét húzza alá, hiszen csupán a társaság fizetésképtelensége esetén köteles a kkt. tagja saját magánvagyonával helytállni a társaság tartozásaiért. A mögöttes felelısség nem más, mint egy más személy (a fıkötelezett) valamely vagyoni kötelezettségének a teljesítéséért való másodlagos helytállási kötelezettség (Wellmann 2006:535). A külsı jogviszonyok tekintetében a méltányos vállalkozói érdekek mellett a Gt. egyéb érdekek védelmére is törekszik az általános szabályai között. (Így például a menedzseri érdekvédelem kapcsán a felmentvény intézménye (30. (5) bekezdés). A kollektív kisebbség védelem igénybevételének lehetısége 10%-ról, 5%-ra csökkent (Sárközy 2006b:9). A változtatás értelmében ezután a tagok, akik a szavazatok legalább öt százalékával rendelkeznek, a társaság legfıbb szervének összehívását - az ok és cél megjelölésével - bármikor kérhetik [Gt. 49. (1) bek.]. Fontos kitétel, hogy a társaság tagjai vagy a tagok bármelyike a társasággal együtt perelhetı. Ezzel függ össze az a szabály, hogy a társaság vagyonára a tagok perben állása nélkül is, a tagok saját vagyonára pedig csak perben állásuk esetén hozható marasztaló ítélet és vezethetı végrehajtás (Dr. Károlyi - Dr. Prugberger - Dr. Törı 2007:63). A tag hitelezıje a tag által a társaság tulajdonába adott dolgot, vagyoni értékő jogot biztosíték vagy kielégítés céljából nem veheti igénybe. A hitelezı követelésének fedezetéül csak az a vagyonhányad szolgál, mely a tagot a társaság vagy a tagsági jogviszony megszőnése esetére megilleti. Ha a hitelezı e vagyonhányadra végrehajtást vezettet, a tagot megilletı rendes felmondás jogát gyakorolhatja, de nem követelheti a tagnak járó vagyonhányad természetbeni kiadását (Fézer-Károlyi-Petkó-Törı 2006:68). A Gt. 97. (3) bekezdése megengedi a belépı tag felelısségének korlátozását, a 104. pedig a társaságtól megváló (tagi részesedését átruházó) tag felelısségét a tagsági jogviszonya megszőnésétıl számított öt éves jogvesztı határidıhöz köti. Ez a rendelkezés vonatkozik a megszőnt tag társaságba be nem lépı jogutódjára is; a meghalt természetes személy tag örököse pedig az örökhagyó halálától számított ötéves jogvesztı határidın belül az örökhagyó tartozásaiért való felelısség szabályai szerint köteles helytállni a halál idıpontjáig keletkezett, a társasági vagyon által nem fedezett társasági tartozásokért (G. Farkas: 2006:26). Hozzá kell tenni, hogy amennyiben az örökös nem lesz a természetes személy örökhagyó halála után a társaság tagja, az örökös csupán az ily módon megszerzett hagyaték erejéig tartozik felelısséggel a társaság harmadik személlyel szembeni tartozásaiért. A társaság tagjának hitelezıjét a felelısség kapcsán sajátos jogállás illeti meg. Lehetısége van ugyanis a tag tagsági jogviszonyát végrehajtási eljárás során 13

14 felmondani, s elszámolás keretében kiadandó vagyontárgyakra végrehajtást vezettetni (Dr. Károlyi - Dr. Prugberger - Dr. Törı 2007:64) A kkt. története Az alábbi táblázattal (1. táblázat) bemutatom azokat a jogtörténeti sarokköveket, amelyek lényeges szerepet játszottak a közkereseti társaság szerepét betöltı elıdök, formák és magának a végleges közkereseti társasági formának a kialakulásában, kikristályosodásában. 1. táblázat: A kkt. története évszámokban évi 18. törvénycikkely évi kereskedelmi törvény tıl gazdasági munkaközösségek évi VI. törvény évi XIII. törvény, évi LIII., LIV., LV. Törvények évi CXLIV. Törvény a tv. cikkely a közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól beszél Egyebek mellett a közkereseti társaság részletes szabályozását teremti meg Gazdasági munkaközösségek (gmk) alakulásának kezdete Az elsı gazdasági törvény húzótörvény a gazdasági jog több ága számára. A közkereseti társasági típus felélesztése történik az elsı gazdasági törvény hatálybalépésével Gmk, vgmk, kisszövetkezet, szakcsoport, korszerő társasági formákban (kkt., bt., kft.) való megjelenítése, jan. 2.-a után új gmk már nem alapítható A második gazdasági törvény, az Európai Unióba való belépésünk jegyében született. A gmk-kat társasági szerzıdés módosítására kötelezi. Kkt-vé kell alakulniuk, vagy a cégbíróság megszőnteti ıket 14

15 2006. évi IV. törvény (Gt.), évi V. törvény (Ctv.) Új Gt. és Ctv. Régi társasági formák már nem szerepelnek, némi finomítás az évi Gt.-hez illetve Ctv.-hez képest (Forrás: saját táblázat, Fézer-Károlyi-Petkó-Törı 2006 évszámadatainak, valamint Sárközy 2006 évszámadatainak felhasználásával) A kkt. alapítása, vezetı tisztségviselık A közkereseti társaság alapítása társasági szerzıdéssel történik, a tagoknak a társasághoz történı vagyoni hozzájárulása mellett. A társasági szerzıdést valamennyi tagnak alá kell írnia, és azt vagy közokiratba kell foglalni, vagy ügyvédnek ellenjegyeznie kell. A szerzıdésben többek között meg kell határozni a tagok vállalt személyes közremőködés módját, tartalmát, továbbá a tagok győlésére vonatkozó szabályozást. A Gt. nem rendelkezik speciális alapítási szabályról a kkt., bt.-vel kapcsolatosan, azonban jelentıs változás az évi Gt.-hez képest az alapítással kapcsolatosan, hogy a kkt. és a bt. (valamint a kft.) esetén a társasági szerzıdés a cégtörvény mellékletét képezı szerzıdésminta megfelelı kitöltésével is elkészíthetı. A szerzıdésminta alkalmazása elsısorban azok számára elınyös, akik nem kívánnak eltérni a törvény diszpozitív fıszabályaitól. A minta alkalmazásával együtt járó fontos elıny, hogy a Ctv. ehhez kapcsolja az egyszerőbb cégeljárás lehetıségét. Ha a társasági szerzıdés minta alapján készült, a cégbíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a törvény mellékletét képezı minta kitöltése a jogszabályoknak megfelelıen történt-e meg, és a bejegyzési kérelem az abban foglaltakkal összhangban van-e. A bejegyzésrıl (változásbejegyzésrıl) pedig nyolc napon belül kell döntenie, szemben a fıszabálykénti tizenöt munkanappal. A jövıben csupán azok a társaságok fogják élvezni azonban a gyorsabb és szőkebb körő cégbírósági felülvizsgálat elınyeit, akik a szerzıdésmintát alkalmazzák. Minden más kkt., bt. esetén a cégbíróság teljeskörően fogja vizsgálni, hogy azok az adatok, amelyeket az adott cégformára vonatkozóan a Ctv. elıír, illetve a létesítı okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek (Wellmann 2005:9). Nincs változás arra vonatkozóan, hogy a társaság rendelkezésére bocsátandó vagyon lehet kizárólag apport vagy készpénz, vagy a kettı bármilyen arányú kombinációja 15

16 is. A vagyonnyújtásnak nincs minimuma és nincs határideje, a felek megállapodása szerint, a társasági szerzıdésben foglaltak alapján történik. Ez utóbbi gyakorlatilag azért valósulhat meg, mivel a hitelezı, a tagok korlátlan felelıssége miatt, nem érdekelt abban, hogy legyen határidı, emiatt erre a törvény nem tér ki. A Gt. alapján a nyereség felosztására és a veszteség viselésére ha a társasági szerzıdés eltérıen nem rendelkezik az alábbi szabályozás vonatkozik: a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg Fézer-Károlyi-Petkó-Törı 2006:64). Kötelezı vezetı tisztségviselıt választani, aki az üzletvezetı vagy üzletvezetık. Ennek kapcsán megkülönböztethetı az önálló vagy együttes üzletvezetés. A vezetı tisztségviselı feladatai közé tartozik a társaság ügyvezetése, az operatív irányítás, külsı jogviszonyokban a társaság képviselete és a cégjegyzés. Azonban a tagok győlése háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal bármely kérdés eldöntését a tagok győlése hatáskörébe utalhatja, elvonva ezzel az üzletvezetésre jogosultak hatáskörét (Fézer- Károlyi-Petkó-Törı 2006:66). A társaság olyan természetes személyt választhat vezetı tisztségviselınek, aki egyben a társaság tagja is, ebben nincs változás az évi Gt.-hez képest. Ha a társaság jogi személyt választ üzletvezetınek, szintén megteheti, azonban ez szintén tagsági jogviszonyhoz kötött, ebben az esetben a jogi személy a képviseletet, az általa delegált természetes személyen keresztül teheti meg. Korábban a jogi személy tag csak a szervezeti képviselıje útján láthatta el az üzletvezetést. Változás továbbá, hogy nem kell társasági szerzıdést módosítani, ha az üzletvezetı személyében változás történik. A megválasztás egyszerő, a visszahívás háromnegyedes szótöbbséggel történik (Wellmann 2005b). Az üzletvezetésre jogosult tagok mindegyike önállóan járhat el. Az üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett vagy már megtett intézkedése ellen tiltakozhat. Ebben az esetben a tagok győlése jogosult az intézkedés felülbírálatára. A még meg nem tett intézkedés a halaszthatatlan intézkedés kivételével mindaddig nem tehetı meg, amíg arról a tagok győlése nem határoz. A társasági szerzıdés rendelkezhet úgy, hogy az üzletvezetık csak együttesen járhatnak el, cégjegyzési joguk csak együtt érvényes (Fézer- Károlyi-Petkó-Törı 2006:67). A határozott és legfeljebb öt éves idıtartamra való választás fıszabályként fennmaradt, de diszpozitív rendelkezésként. Tehát a társasági szerzıdés kimondhatja, hogy adott társaságnál határozatlan idıtartamra választják a vezetı tisztségviselıket, ebben az esetben a határozatlan idıtartamú megbízás a felügyelıbizottság tagjaira is kiterjeszthetı. A Gt. egyben szétválasztja a vezetı tisztségviselıi társasági jogi viszonyt és a vezetı tisztségviselı által esetleg a társaságnál betöltött egyéb munkaviszonyt. A vezetı tisztségviselı ezen megbízatását 16

17 munkaviszonyban nem láthatja el [Gt. 22. (2) bek.]. A már fennálló munkajogviszonyokra nézve, az érintettek méltányos átmeneti idıt kaptak, végsı soron még öt évig fennmaradhatnak a július 1-je elıtt létrehozott vezetı tisztségviselıi jogviszonyok. (Sárközí 2006b). Ahogyan a konszernvállalatok esetében az uralkodó tag felelıssége nem állapítható meg minden utasítással kapcsolatban felmerülı kárért, a vezetı tisztségviselı is csak felróhatósága esetén tartozik felelısséggel (Törı 2004:107). A kkt. vonatkozásában azonban nincs komoly jelentısége annak az általános szabálynak, miszerint a vezetı tisztségviselı csupán felróhatóság esetén tartozik felelısséggel a hitelezıkkel szemben, hiszen az üzletvezetı(k) egyben a társaság korlátlan felelısséggel rendelkezı tagja(i) is A társaság legfıbb szerve A kkt. legfıbb szerve a tagok győlése. A Gt. alapján a taggyőlés már nem szerepel a kkt. legfıbb szervének alternatívájaként. A korábban kívánalomként számos esetben megfogalmazott fokozottabb döntéshozatali rugalmasságot szolgálja egyrészt a Gt. által szabályozott azon változtatás, hogy megszőnik a tagok győlése, taggyőlés kettıssége, másrészt pedig, hogy a tagok győlése mőködésének szabályai lazábbá, rugalmasabbá válnak (teljesen informális összehívás, ülés tartása nélküli döntéshozatal lehetısége) (Wellmann 2005b:9). A legfıbb szerv választja a társaság vezetı tisztségviselıit, végzi a stratégiai irányítást. A tagok győlése résztvevıi a társaság tagjai, mőködését fıszabály szerint a teljes informalitás jellemzi, gyakorlatilag eljárási szabályok nélkül mőködik. A tagok győlésének eljárási rendjére, a határozathozatalra és az összehívásra vonatkozóan a társasági szerzıdésben lehet formalizáltabbá tenni a mőködést. A tagok győlése tekintetében képviseletnek nincs helye, mivel a személyes jelleg annyira fontos, hogy a személyes jelenlét hiánya egyben nem szavazatot is jelent a napirendre került döntések tekintetében. A határozatképesség fogalma nem értelmezhetı, mivel döntés csak akkor hozható, ha megvan az egyszerő szótöbbség, az össztaglétszámhoz viszonyítva. (Wellmann 2005b). Tehát a tagok győlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatát. A társasági szerzıdés ettıl eltérı rendelkezése semmis. A Gt. alapján a határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékő szavazata van. A társasági szerzıdés ettıl eltérıen rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet (Fézer-Károlyi-Petkó-Törı 2006:66). 17

18 Általában egyszerő szótöbbség szükséges a döntéshozatalhoz (50% + 1 szavazat), de némely, a törvény által részletezett esetben háromnegyedes szótöbbség szükséges. Továbbra is egyhangú határozatot igényel a társasági szerzıdés módosítása, a társaság átalakulása más társasági formává vagy a jogutód nélküli megszőnés (2. táblázat). A döntéshozatalban való részvétel lehetıségét valamilyen formában minden tag számára biztosítani kell, ellenkezı esetben elıfordulhatna, pl. az, hogy egy háromtagú kkt. két tagja rendszeresen többségi döntéseket hozhatna a harmadik tag tudta nélkül, amit a korlátlan felelısség miatt nyilvánvalóan nem volna célszerő megengedni. (Wellmann 2005b:10). 2. táblázat: Egyhangú határozat, ¾-es szótöbbség vagy egyszerő szótöbbség a tagok győlésének határozathozatala esetén Egyhangú határozat (100%) ¾-es szótöbbség Egyszerő szótöbbség Fıszabály szerint a társasági Bármely kérdést a tagok szerzıdés módosítása (pl. győlése hatáskörébe Fıszabály tagsági részesedés utalhatnak átruházása) Üzletvezetés vagy Székhely, telephely, cégnév, A társaság átalakulása vagy képviseleti jog megvonása, tevékenységi kör, jogutód nélküli megszőnése tagkizárás módosítása (Forrás: saját táblázat, Fézer-Károlyi-Petkó-Törı 2006, valamint Sárközy 2006b adatainak felhasználásával) A legfıbb szerv mőködésének közös szabályait a Gt. 20. tartalmazza, de a kft., illetve különösen a rt. fejezet számos speciális szabályt tartalmaz pl. videokonferencia közgyőlésre stb. Ugyanakkor ezeket a modern eszközöket a Gt. garanciális biztosítékokhoz köti, ezen eszközök felhasználása nem sértheti a tagok jogegyenlıségét, egyenlı lehetıségeit a társaság ügyeiben való részvételre (Sárközy 2006b:6). A kkt. bt. kapcsán hasonló megengedı rendelkezéseket nem találunk a törvényben. Vagylagosan másik két szerv is mőködhet. Egyrészrıl a felügyelı bizottság, abból a célból, hogy a menedzsmentet, a vezetı tisztségviselık munkáját ellenırizze, azonban általában kis- és átlátható társaság lévén és a korlátlan felelısség, valamint az üzletvezetı tagi jogviszonya miatt ez egyáltalán nem tipikus. Kötelezı a felállítása, ha a teljes 18

19 munkaidıben foglalkoztatott munkavállalók éves átlaga a 200 fıt meghaladja. Ebben az esetben a felügyelıbizottság egyharmadának, a munkavállalói participáció figyelembevétele miatt munkavállalónak kell lennie. Béremelés, szociális stb. többletszolgáltatás fejében a munkavállalói közösség lemondhat az ıt megilletı participációs jogokról. (Sárközy 2006:8) Könyvvizsgálói kötelezettség a kkt. esetében nincs A tagsági jogviszony sajátosságai, és annak megszüntetése Feltétlenül ki kell térni néhány lényeges változtatásra a személyes közremőködéssel kapcsolatban. A tagok személyes közremőködése nem kötelezı a társaság tevékenységeiben, nem úgy, mint például az egyéni vállalkozók esetében. A személyes közremőködés az azt vállaló tagnak a többi taggal való megállapodása, amely a Gt. alapján már nem csak a társasági szerzıdésben, hanem azon kívül is bármikor megköthetı. A Gt. egyértelmően megkülönbözteti a tagi munkavégzés alapjául szolgáló különbözı jogviszonyokat, amikor kimondja, hogy nem minısül személyes közremőködésnek a munkaviszonyban, valamint a valamely polgári jogi szerzıdés (megbízás) alapján történı munkavégzés. Tehát személyes közremőködésnek csak a társaság valamely tevékenységi körének megvalósításában a tagsági jogviszony alapján való tagi részvételt lehet tekinteni, ha az nem valamely más jogviszony keretében történik (Wellmann 2005b:9). A tagsági jogviszony megszőnése több esetben is elképzelhetı. A törvény erejénél fogva megszőnik a tagsági jogviszony, amennyiben a tag a társaság alapításakor vagy a társaságba történı belépésekor vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére sem teljesíti. A tagsági jogok korábban forgalomképtelenek voltak, tilos volt az átruházásuk. A társasági részesedés átruházhatóságának a megengedése jelenti talán az egyik legjelentısebb változtatást az évi Gt. szabályozásához képest. A tagsági részesedés (tagsági jogok és kötelezettségek) mind a társaság meglévı tagjaira, mind pedig kívülállóra átruházható ezután. Az átruházás a társasági szerzıdés módosításával válik hatályossá. (Wellmann 2005b:10) Ez utóbbi tehát azt jelenti, hogy a meglévı tagok 100%-nak beleegyezése szükséges egy tagi részesedés tulajdonosi cseréjéhez. Ha belegondolunk, ez a tagok korlátlan és egyetemleges felelıssége miatt nem is lehetne másképpen. Viszont kétségtelen, hogy a tagok számának növelésével az átruházhatóság rugalmassága csökken. De mindenképpen fontos változtatásról és lehetıségrıl van szó. Ha a társaság egy 19

20 tagjának kizárása történik, arról a legfıbb szerv jogosult dönteni. Azzal kapcsolatosan, hogy pert indítsanak-e a tag kizárásával kapcsolatosan, háromnegyedes szótöbbség szükséges. A kizárandó tag, akit a döntés érint, nem rendelkezik leadható szavazattal, hiszen egyéb kérdésben sem dönthet a tag a saját személyét érintı kérdésekben. A tagkizárás kapcsán a társasági vagyonban való részesedés arányában kell felosztani a szavazatokat, és úgy kell tekinteni, mintha a társaság többi tagja alkotná a leadható szavazatok 100%-át. A tag kizárását a megyei bíróság hagyja jóvá. A tag felmondással is élhet, vagy közös megegyezéssel is kiléphet. A társasági jogviszony megszőnése után azonban minden esetben még további öt évig korlátlanul felel a kilépés elıtti társasági tartozásokért. Itt kell pár szóban megemlíteni a belépı tag felelısségét. A korábbiakhoz képest jelentısnek mondható változtatás, hogy a belépı tag felelıssége a belépése elıtt keletkezett társasági kötelezettségekért a hitelezık irányába kizárható, ha ezt rögzítik a társasági szerzıdésben a tag belépésekor amúgy is esedékes módosításkor (Wellmann 2005b). A tagsági jogviszony megszőnésével kapcsolatban elmondható, hogy a tagi jogviszony természetesen megszőnik a tag halálával jogi személy esetén, annak jogutód nélküli megszőnésével, vagy magának a társaságnak a jogutóddal vagy jogutód nélküli megszőnésével. Ha valamely tag jogviszonya bármilyen okból megszőnik, akkor el kell számolni a taggal a fennálló állapotok szerint és az ıt megilletı társasági vagyon hányadot minden esetben ki kell adni; vagy a tagnak, vagy az örökösöknek. A Gt. rendelkezése szerint a határozott idejő társasági szerzıdésnél is van lehetıség rendes felmondásra ezután. A társaságnak 15 napos jogvesztı határidın belül van lehetısége a felmondás érvénytelensége iránt pert indítani. (Wellmann 2005b). Tagsági jogviszonyát bármelyik tag három hónapra írásban felmondhatja. Amennyiben a felmondási idı utolsó napja alkalmatlan idıre esik, a többi tag a felmondási idıt legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja. A rendes felmondáson túlmenıen tagsági jogviszonyát bármely tag írásban, azonnali hatállyal is felmondhatja, ha a társaság valamely más tagja a társasági szerzıdést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való együttmőködést vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti. A felmondási okot a felmondásban mindig meg kell jelölni. A társaság és a tagok közötti jogvita esetére a társasági szerzıdésben meg kell jelölni a választott bíróság lehetıségét és magát a választott bíróságot. A tagok közötti, a társaság mőködésével kapcsolatos vitákban a tagok enélkül is igénybe vehetnek választott bíróságot, és különbözı választott bíróságokat is megjelölhetnek. (Sárközy 2006b:9). 20

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Tájékoztató közkereseti és betéti társaságokról /forrás:www.magyarország.hu/ A közkereseti és a betéti társaság jellege, fogalma Mindkét társasági forma személyegyesítő jellegű, vagyis a tagok személyes

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 társasági szerződését: alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi betéti társaság 1. A társaság

Részletesebben

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról I. Rész A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkezı gazdasági

Részletesebben

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl 2005. évi.. törvény a szövetkezetekrıl Az Országgyőlés - kiindulva az Alkotmány 12. -ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, - felismerve, hogy a szövetkezeti

Részletesebben

Újra szabályozzák az egyéni vállalkozók és az egyéni cégek mőködését (2009. évi CXV. törvény)

Újra szabályozzák az egyéni vállalkozók és az egyéni cégek mőködését (2009. évi CXV. törvény) Újra szabályozzák az egyéni vállalkozók és az egyéni cégek mőködését (2009. évi CXV. törvény) 2010. január 1.-tıl több ponton változnak az egyéni vállalkozókra vonatkozó elıírások, illetve teljesen új

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y A A Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Alapszabálya A L A P S Z A B Á L Y A Fıvárosi Bíróság, mint Cégbíróság 01-10-044841 cégjegyzékszámon bejegyezte a Morgan Hill

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. január 24-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. január 24-i ülésére Tárgy: BÉKÉS-FERMENT KÖRNYEZETVÉDELMI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELİSSÉGŐ TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA Sorszám: IV/ 8 Döntéshozatal módja: Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Mőszaki Osztály Minısített

Részletesebben

Az egyesület alapszabályának adattartalma

Az egyesület alapszabályának adattartalma 41. melléklet a 11/2012. (II. 29.) KIM rendelethez Az egyesület alapszabályának adattartalma 1. Kötelezı rendelkezések az általános rendelkezések körében: 1.1. az egyesület neve 1.2. az egyesület székhelye

Részletesebben

A társaság alapításával kapcsolatos feladatok

A társaság alapításával kapcsolatos feladatok Szakkiadó Verlag Dashöfer 1147 Budapest Jávorka Ádám u. 56. A társaság alapításával kapcsolatos feladatok Copyright Verlag Dashöfer Kezdeti lépések a társasági szerzıdésig A korlátolt felelısségő társaság

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Gazdasági társaságok A gazdasági társaság alapításának, működésének szabályai 2014. március 15-től az új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) találhatóak, de akiknél létesítő okiratot még nem módosították megfelelően,

Részletesebben

Pécsi Patrónus Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Alapító Okirata

Pécsi Patrónus Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Alapító Okirata Pécsi Patrónus Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Alapító Okirata tervezet 2013. december. Pécsi Patrónus Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Változásokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító

Részletesebben

A szétválás módja: kiválás a Gt. 86.. (1) bek. alapján

A szétválás módja: kiválás a Gt. 86.. (1) bek. alapján A Baranya Megyei Bíróság, mint Cégbíróságon Cg. 02-10-060289 cégjegyzékszámon bejegyzett Pécs Holding Város Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (7626 Pécs, Búza tér 8.b.ép., adószáma: 12568011-2-02)

Részletesebben

Zárás: 2009. szeptember 30. Frissítés: 2009. november 16.

Zárás: 2009. szeptember 30. Frissítés: 2009. november 16. CompLex Kiadó Kft. Céginfó FairConto Ügyviteli Szolgáltató és Tanácsadó Zártkörően Mőködı Részvénytársaság A FairConto Ügyviteli Szolgáltató és Tanácsadó Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (Cg. 01-10-046157)

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE KKT 88. (1) A közkereseti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges

Részletesebben

INFOMANIAC Informatikai, Kommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság TÁRSASÁGI SZERZİDÉSE

INFOMANIAC Informatikai, Kommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság TÁRSASÁGI SZERZİDÉSE A 2005. november 24. napján alapított INFOMANIAC Informatikai, Kommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság TÁRSASÁGI SZERZİDÉSE amely egységes szerkezetben tartalmazza a 2007. január 31.

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006.

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1

Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1 A Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1 1Egységes szerkezetbe foglalva a Közgyőlés 2013. december 16-i.../2013. (12.16.) számú határozata szerinti

Részletesebben

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog Dr. Szalay András munkajogász A jog: tenger. Nem kimerni kell, hanem hajózni rajta. I. Gazdasági társaságok Gazdasági társaságok közös jellemzői

Részletesebben

Hogyan juthatunk magunk is hasznos piaci információhoz a cégjegyzék és kapcsolódó nyilvántartások alapján?

Hogyan juthatunk magunk is hasznos piaci információhoz a cégjegyzék és kapcsolódó nyilvántartások alapján? Hogyan juthatunk magunk is hasznos piaci információhoz a cégjegyzék és kapcsolódó nyilvántartások alapján? Gazdasági információnyerés társasági adatokból dr. Pázmány Annamária Cégkivonat Ellenırzött adatok

Részletesebben

Vállalkozási formák a vendéglátásban

Vállalkozási formák a vendéglátásban Vállalkozási formák a vendéglátásban TÉMAKÖR TARTALMA - Vállalkozás, vállalkozási formák - Egyéni vállalkozás, egyéni cég - Gazdasági társaságok - Csıdeljárás, felszámolási eljárás VÁLLALKOZÁS (Üzleti)

Részletesebben

Grant Thornton Hungary News. 2014 március

Grant Thornton Hungary News. 2014 március Grant Thornton Hungary News 2014 március Tisztelt Ügyfeleink! Ezzel a körlevéllel szeretnénk felhívni figyelmüket egyrészt a Polgári Törvénykönyv (Ptk) fontos változásaira, másrészt egy új szabályozásra,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A Társaság cégneve, székhelye: Sajószentpéteri Városfejlesztési Kft. A Társaság cégneve:

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A Társaság cégneve, székhelye: Sajószentpéteri Városfejlesztési Kft. A Társaság cégneve: ALAPÍTÓ OKIRAT Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelıen üzletszerő gazdasági tevékenység folytatására egyszemélyes korlátolt felelısségő

Részletesebben

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA 1. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület (a továbbiakban: egyesület). 2. Székhelye: 3422

Részletesebben

A gazdasági társaságok

A gazdasági társaságok A gazdasági társaságok Gazdasági társaságok (társas vállalkozások): olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak, vagyonukat a tagok bocsájtják a társaság rendelkezésére,

Részletesebben

az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján Nyáregyháza önkormányzat adóhatóságához

az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján Nyáregyháza önkormányzat adóhatóságához BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján Nyáregyháza önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés jellege

Részletesebben

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben)

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Készítette Szeidel Julianna 1. Mely állításokkal ért egyet a vállalkozásokkal

Részletesebben

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Vállalkozások alapítása Magyarországon. Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozások alapítása Magyarországon Vörös Károlyné titkár Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Alapvető jogszabály 2006. évi IV. törvény a Gazdasági Társaságokról és a 2006. évi V. törvény a Cégnyilvánosságról,

Részletesebben

Szekszárdi Városfejlesztési Kft. ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS. 2014. december 18.

Szekszárdi Városfejlesztési Kft. ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS. 2014. december 18. Szekszárdi Városfejlesztési Kft. ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS 2014. december 18. 2 EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELİSSÉGŐ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA Alulírott alapító a Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 13.EA

Vállalkozási ismeretek 13.EA Vállalkozási ismeretek 13.EA Az egyébi vállalkozó, mint vállalkozási forma előnyei Létesítése legegyszerűbb, legolcsóbb nincs kötött tőkeigénye Felszámolása legegyszerűbb Továbbá az elért profitot a vállalkozó

Részletesebben

EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA

EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA EGYESÜLET VII. CÍM AZ EGYESÜLET FOGALMA, LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA 3:63. [Az egyesület fogalma] (1) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített,

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a KUNCSORBA községi önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés

Részletesebben

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel

Kereskedelmi jog jegyzet. - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel Kereskedelmi jog jegyzet lap: gazdasági társaságokról szóló törvény 2006.évi IV. törvény. 1. általános rész: minden cégformára egyenlő - cégalapítás: ki alapíthat céget és milyen feltételekkel - általános

Részletesebben

Cégbejegyzési kérelem

Cégbejegyzési kérelem 3170 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 31. szám 4. melléklet a 12/2014. (II. 28.) KIM rendelethez 4. melléklet a.. /2014. (.) KIM rendelethez 1. A Cvhr. 1. számú mellékletének Cégbejegyzési kérelem elzésű

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár

SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár 2 Tartalomjegyzék 1. Közkereseti társaság szerződésmintája... 3. o. 2. Betéti társaság szerződésmintája... 9. o. 3. Korlátolt felelősségű társaság szerződésmintája...

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS 7. sz. napirendi pont Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ feladatkörét érintı jogszabályváltozásokról Elıadó: dr. Brebán

Részletesebben

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI 1 Tartalom 1. Az egyéni vállalkozói tevékenység... 3 2. Egyéni vállalkozók bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége... 6 3. Egyéni cég alapítása... 8 4. A közkereseti (kkt.)

Részletesebben

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a/az _Tiszaföldvár_ önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés

Részletesebben

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN CÉGELJÁRÁS CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN Tvszék, mint cégbíróság 1 2 Cégbíróság feladatai cégbejegyzési (változásbejegyzési) adat)cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése, cégnyilvántartásból

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek III. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jog ismeretek 2013/2014. II. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa: Vállalkozások jogi ismerete Szakalapozó Kontaktórák

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a _Tiszaföldvár_ önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés jellege

Részletesebben

2006. évi IV. törvény. a gazdasági társaságokról. I. Rész A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2006. évi IV. törvény. a gazdasági társaságokról. I. Rész A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról A törvény célja, hogy korszerő jogi keretek biztosításával támogassa a magyar piacgazdaság további erısödését, a nemzetgazdaság jövedelemtermelı képességének

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2145-06 Jogi ismeretek alkalmazása vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Jogi ismeretek számonkérése a PM

Részletesebben

12/2014. (II. 28.) KIM rendelet

12/2014. (II. 28.) KIM rendelet összefüggő módosításáról és egyéb igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény

Részletesebben

Copyright, 1996 Dale Carnegie & Associates, Inc.

Copyright, 1996 Dale Carnegie & Associates, Inc. Az új GT érvényesülése a számvitel rendszerében Copyright, 1996 Dale Carnegie & Associates, Inc. Bevezetés Európai Unió magyar jogrendszer folyamatos átalakítása Gazdasági társaságokról szóló törvény Cégjog

Részletesebben

Zárás: 2007. november 30. Frissítés: 2008. január 21. A FairConto Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Betéti Társaság (Cg. 01-06-412888) adatai.

Zárás: 2007. november 30. Frissítés: 2008. január 21. A FairConto Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Betéti Társaság (Cg. 01-06-412888) adatai. CompLex Kiadó Kft. Céghírek FairConto Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Betéti Társaság A FairConto Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Betéti Társaság (Cg. ) adatai. I. Nyilvános adatok 1. Általános

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS Belváros-Lipótváros Budapest Fıváros V. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a

Részletesebben

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta alkalmazásával

Részletesebben

1. Cégjegyzékszám: 16 09 006843 01 09 708128. 2. A cég elnevezése: Hatályos: 2002.04.15. -...

1. Cégjegyzékszám: 16 09 006843 01 09 708128. 2. A cég elnevezése: Hatályos: 2002.04.15. -... RÁC-ING Ingatlanhasznositó-Beruházó Korlátolt Felelısségő Társaság (1037 Budapest, Montevideó u. 2/c.) adósz.: 12830134 Nyilvános cégadatok "Cégtörténet" 1. Cégjegyzékszám: 16 09 006843 01 09 708128 2.

Részletesebben

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Pontozás Osztályozás A.) Vállalkozások általános jellemzői (40 pont) I. A vállalkozások közös jellemzői (25 pont) II. A vállalkozások csoportosítása (15 pont) B.)

Részletesebben

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai 1 Áttekintés: I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság A.) Lényege B.) A társasági forma sajátosságai

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról *

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. (1)

Részletesebben

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat 7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

Mangalicatenyésztık Országos Egyesülete. alapszabálya

Mangalicatenyésztık Országos Egyesülete. alapszabálya A Mangalicatenyésztık Országos Egyesülete alapszabálya egységes szerkezetben a 2016. február hó 6. napján megtartott közgyőlés által elfogadott módosításokkal 2 A Mangalicatenyésztık Országos Egyesülete

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRS AS ÁG S ZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRS AS ÁG S ZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRS AS ÁG S ZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény

Részletesebben

Munkaszerzıdés. 1. A munkaviszony célja, tartalma

Munkaszerzıdés. 1. A munkaviszony célja, tartalma Munkaszerzıdés mely létrejött egyrészrıl a : Consogno-Tóth Szolgáltató Kft.(Székhelye: 9011 Gyır, Lehár F. u. 62., a cég jegyzékszáma: 08-09-021338) munkáltatói jogkör gyakorló: Tóth György ügyvezetı,

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról A törvény célja, hogy korszerő jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

Társasági jog. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu

Társasági jog. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu Társasági jog Egy kis történelem 1875. évi XXXVII. törvény a kereskedelmi törvényről 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

Munkaerı-kölcsönzés. Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda 1028 Budapest, Pasaréti út 83.

Munkaerı-kölcsönzés. Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda 1028 Budapest, Pasaréti út 83. Munkaerı-kölcsönzés jogi háttere Bihary, Balassa & Társai Ügyvédi Iroda 1028 Budapest, Pasaréti út 83. Tartalomjegyzék 1. Jogszabályi háttér 2. Munkaerı-kölcsönzés fogalma 3. Munkaerı-kölcsönzés szereplıi

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. szeptember 13-i ülésére. Önkormányzati Iroda

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. szeptember 13-i ülésére. Önkormányzati Iroda Elıterjesztés 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. szeptember 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Intézményei Gazdasági Szervezete gazdasági vezetı beosztására

Részletesebben

Németországi cégalapítás. Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető

Németországi cégalapítás. Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető Németországi cégalapítás Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető Általános EU szabadságelvek Letelepedési jog szabadsága Szolgáltatásnyújtás szabadsága Tőke szabad áramlásának szabadsága Áruk szabad áramlásának

Részletesebben

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról A törvény célja, hogy korszerő jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T A L A P Í T Ó O K I R A T Sajó Televízió Nonprofit Kft. (tervezet) Sajószentpéter 2009 2 ALAPÍTÓ OKIRAT (Módosításokkal egységes szerkezetben) Az alapító jelen okirattal a gazdasági társaságokról szóló

Részletesebben

ALAPSZABÁLY I. ÁLTALÁNOS RENDELKZÉSEK II. AZ EGYESÜLET CÉLJAI, TEVÉKENYSÉGE, KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSA

ALAPSZABÁLY I. ÁLTALÁNOS RENDELKZÉSEK II. AZ EGYESÜLET CÉLJAI, TEVÉKENYSÉGE, KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSA Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl felhatalmazása

Részletesebben

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség Joghatóság, hatáskör, illetékesség Polgári eljárásjog elıadás A három fogalom 1./ Joghatóság az államok közötti ügymegosztás a nemzetközi elemet tartalmazó ügyekben melyik ország bírósága jár el 2./ Hatáskör

Részletesebben

Készült Polgárdi Város Képviselı-testületének 2007. április 3. napján tartott ülésének jegyzıkönyvébıl.

Készült Polgárdi Város Képviselı-testületének 2007. április 3. napján tartott ülésének jegyzıkönyvébıl. J E G Y Z İ K Ö N Y V I K I V O N A T Készült Polgárdi Város Képviselı-testületének 2007. április 3. napján tartott ülésének jegyzıkönyvébıl. POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 31/2007. (IV. 3.) ÖNK.

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

MUNKASZERZİDÉS határozott idıre szóló. mint munkáltató,

MUNKASZERZİDÉS határozott idıre szóló. <Munkaadó neve> <Munkaadó címe> mint munkáltató, MUNKASZERZİDÉS határozott idıre szóló amely létrejött egyrészrıl az másrészrıl: mint munkáltató, anyja neve: született: sz.ig. száma: lakcíme: mint között

Részletesebben

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály 8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban

Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban Az ügyvédekrıl szóló tv. 1. -a kimondja, hogy az ügyvéd közremőködik abban, hogy az ellenérdekő felek a jogvitájukat megegyezéssel intézzék el. Az ügyvédek

Részletesebben

Bír í ós ó ági g i n e n mpe p res e lj l á j rások Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s

Bír í ós ó ági g i n e n mpe p res e lj l á j rások Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s Bírósági nemperes eljárások Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Nemperes eljárás fogalma 1. A magánjogi jogviszonyokat érintı, az igazságszolgáltatás megvalósítása vagy a tények,

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2015. február 04-i ülésére

E L İ T E R J E S Z T É S Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2015. február 04-i ülésére E L İ T E R J E S Z T É S Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2015. február 04-i ülésére a Helyi TDM szervezettel kötendı ingatlanhasználati szerzıdés tárgyában Tisztelt Képviselı-testület!

Részletesebben

Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata

Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata Dr. Vida Sándor Ügyvédi Irodával kötendı megbízási keretszerzıdésrıl Lırinci Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam

Részletesebben

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03.

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG E.VÁLLALLKOZÓ TEVÉK. MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE 2015.03.03. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 2009. évi CXV. törvény 1 2 KIK SZÁMÁRA ELŐNYÖS? MEGÉLHETÉSI LEHETŐSÉGET NYÚJT AZOKNAK, AKIK SAJÁT KÖZREMŰKÖDÉSSEL,

Részletesebben

- a versenyeztetéssel kapcsolatos költségek fedezését, - a rendszeres kapcsolattartást a körzet és a megyei diáksport szervezeteivel.

- a versenyeztetéssel kapcsolatos költségek fedezését, - a rendszeres kapcsolattartást a körzet és a megyei diáksport szervezeteivel. A Türr István Gazdasági Szakközépiskola sport életének pezsdítését elısegítı társadalmi szervezetet hozott létre 2007. március 8. napján. Az egyesület célja, hogy az oktató-nevelı munkával összhangban

Részletesebben

BALATONBOGLÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE ELİTERJESZTÉS. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete

BALATONBOGLÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE ELİTERJESZTÉS. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete BALATONBOGLÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE Ügyiratszám: 1-12 / 2014. Sorszám: 5. ELİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2014. december 22-én tartandó ülésére Tárgy:

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák száma: 2 óra/hét Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

PANNON-VÁLTÓ Ingatlanbefektetési és Vagyonkezelı nyilvánosan mőködı Részvénytársaság

PANNON-VÁLTÓ Ingatlanbefektetési és Vagyonkezelı nyilvánosan mőködı Részvénytársaság PANNON-VÁLTÓ Ingatlanbefektetési és Vagyonkezelı nyilvánosan mőködı Részvénytársaság 2007. április 28-án egységes szerkezetbe foglalt, hatályosított Alapszabálya /a módosításokkal érintett szövegrészek

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y ALAPSZABÁLY Alulírottak elhatároztuk, hogy az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. (1) bekezdésében, a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI törvényben foglalt követelményeknek, valamint

Részletesebben

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG JAVADALMAZÁSI POLITIKÁJA (HATÁLYOS: 2011. július 01. NAPJÁTÓL) Tartalomjegyzék I. Preambulum... 3 II. A jelen politika hatálya,

Részletesebben

VÉGZÉS. Korlátolt felelosségu társaság. 2/001 Magyar Szárnyak Pilóta Iskola Szolgáltató Korlátolt Felelosségu Társaság

VÉGZÉS. Korlátolt felelosségu társaság. 2/001 Magyar Szárnyak Pilóta Iskola Szolgáltató Korlátolt Felelosségu Társaság A Gyor-Moson-Sopron Megyei Bíróság mint Cégbíróság. Cg.OS-09-01956S/4 szám VÉGZÉS A Gyor-Moson-Sopron Megyei Bíróság mint Cégbíróság a(z) Magyar Szárnyak Pilóta Iskola Szolgáltató Korlátolt Felelosségu

Részletesebben

Vállalkozás alapítása. Dr Gısi Zsuzsanna

Vállalkozás alapítása. Dr Gısi Zsuzsanna Vállalkozás alapítása Dr Gısi Zsuzsanna Vállalkozások formái Egyéni vállalkozások Társas vállalkozások Részvénytársaságok Gısi Zsuzsanna 2 Gısi Zsuzsanna 3 Gısi Zsuzsanna 4 Gısi Zsuzsanna 5 Magyarországi

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS a Hajdúnánási Holding alaptıkéjének emelésérıl

ELİTERJESZTÉS a Hajdúnánási Holding alaptıkéjének emelésérıl Hajdúnánás Városi Önkormányzat P o l g á r m e s t e r é t ı l 15. Száma: 16614-11/2013. Elıkészítı: Kiss György Közgazdasági Iroda irodavezetıje Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben