magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

Átírás

1 4. szám 128. évfolyam február 1. Utasítások 9/2013. (II. 01. MÁV Ért.4.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt-t érintő kárigények, valamint a munkabalesetekre és munkavállalók nem munkabaleseti halála esetére vonatkozó Kollektív Szerződés szerinti szolgáltatások elbírálásáról. ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Oldal /2013. (II. 01. MÁV Ért.4.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az E. 2. számú Fékutasítás 4. és 5. módosításának hatályba léptetéséről. 1/2013. (II. 01. MÁV Ért.4.) ÁVIGH számú általános vezérigazgatóhelyettesi utasítás az Állomási Végrehajtási Utasítások egységes szerkezetben történő összeállításáról, felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról. Oldal Utasítások 9/2013. (II. 01. MÁV ÉRT.4.) EVIG számú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A MÁV zrt-t ÉRInTő kárigények, VALAMInT A MUnkAbALEsETEkRE És MUnkAVÁLLALók nem MUnkAbALEsETI halála EsETÉRE VOnATkOzó kollektív szerződés szerinti szolgáltatások ELbíRÁLÁsÁRóL. 1.0 Az UTAsíTÁs CÉLJA A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság /a továbbiakban: MÁV Zrt./ által okozott káreseményekből eredő és részére bejelentett kárigények, valamint a MÁV Zrt káreseményekből eredő kártérítési igényeinek érvényesítési és elbírálási eljárásainak szabályozása. 2.0 A hatály És FELELőssÉG MEGhATÁROzÁsA a.) Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére, eljárásrendet állapít meg a MÁV Zrt. azon munkavállalóira, akik kárigények intézésében (átvételében, elbírálásában stb.) vesznek részt. b.) Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. által okozott káreseményekből eredő és részére bejelentett, valamint a MÁV Zrt-nek okozott káreseményekből eredő, polgári és munkajogi kártérítési igények érvényesítési és elbírálási szabályaira, az alábbiakat kivéve: - A munkáltató munkavállalóval szemben érvényesített kárigényéről a MÁV Zrt. Kollektív Szerződés 3. számú mellékletének A hátrányos jogkövetkezmények és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendje c. fejezet 5. pontja rendelkezik. Ezen kárigények vonatkozásában A hátrányos jogkövetkezmények és más munkajogi intézkedések alkalmazásának és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendjéről szóló 40/2012. (VIII. 10. MÁV Ért. 18.) EVIG. sz. elnök-vezérigazgatói utasítás előírásai alkalmazandók. - A szerződésszegéssel okozott károkra a MÁV Zrt. által kötött szerződések tekintetében a mindenkor hatályos

2 286 A MÁV Zrt. Értesítője 4. szám szerződéskötések rendjéről szóló (jelenleg 22/2007.VIG. sz.) utasítás alapján kell eljárni. Jelen utasítás hatálya alá tartozik a hálózat-hozzáférési szerződéssel kapcsolatban keletkezett károk rendezésének eljárásrendje. Jelen utasítás hatálya kiterjed a munkavállalók nem munkabaleseti halála esetén vonatkozó kollektív szerződés szerinti szolgáltatások elbírálására. Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősülő káreseményekre, amelyekre vonatkozóan a mindenkor hatályos A bűncselekmények, szabálysértések elkövetésének észlelése esetén követendő eljárás rendjéről szóló (jelenleg 1/2009. ( MÁV Ért.2. ) sz.) utasítás szabályai is irányadók. A MÁV Zrt. által bérelt járművel okozott (közlekedési) balesetek esetén követendő eljárásrendre az adott esetre vonatkozó gépjármű bérleti szerződés az irányadó. A kárigények pénzügyi számviteli elszámolására jelen utasítás hatálya nem terjed ki. c.) Az utasítás időbeli hatálya kiterjed az utasítás hatályba lépését követően bekövetkezett káreseményekre, valamint a folyamatban lévő ügyekre. Jelen utasítás a lezárt ügyintézési folyamatokra visszamenőleg nem alkalmazandó. Jelen utasítás hatályba lépése előtt elbírált és folyamatosan fizetendő kártérítési járadékok felülvizsgálatát a károsult kérelme alapján az elbíráláskor hatályos kárutasítás szerint kell végezni. d.) Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Jogi Igazgatóság vezető jogtanácsosa felelős. 3.0 A FOGALMAk MEGhATÁROzÁsA Az utasításban szereplő fogalmak meghatározása tartalmában és jelentésében megegyezik a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvényben /a továbbiakban: Ptk./ és a Munka törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvényben (továbbiakban: régi Mt.), illetve a évi I. törvényben (továbbiakban: új Mt.) szabályozott fogalmak jelentésével. A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvényből (továbbiakban: Btk.), A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvényből (továbbiakban: Be.), A szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvényből (továbbiakban: régi Sztv.), illetve a évi II. törvényből (továbbiakban: új Sztv.) származó fogalmak és jogintézmények tartalmával és jelentésével a jelen utasításban használt fogalmak tartalma és jelentése minden esetben megegyezik. káresemény: minden olyan esemény, amelyből kár keletkezik. kárigény: káreseményre hivatkozással a kár megtérítésére irányuló igény. kárbejelentés, a kárigény érvényesítésének időpontja: az a nap, amikor a károsult kárigényét az arra jogosultnak írásban, igazolható módon bejelentette. kár: minden olyan hátrány, amely valakit valamely károsító tevékenység folytán személyében vagy vagyonában ér. szerződésszegéssel okozott kár: A Szerződő Felek (károkozás szempontjából károkozó és károsult) között fennálló szerződés rendelkezéseinek megszegéséből eredő kár. A szerződő félnek (károsult) kára keletkezik a másik szerződő fél (károkozó) szerződésszegése következtében. (pl. a vállalkozó hibásan teljesít a vállalkozási szerződés alapján, hibás munkát ad át, és emiatt a megrendelőnek kára keletkezik) szerződésen kívül okozott kár: A szerződésen kívül okozott kárért való felelősséget a károkozás, mint jogi tény keletkezteti. A kár nem egy a károkozó és károsult között esetlegesen fennálló szerződés rendelkezésének megszegéséből eredően keletkezik. (pl. a megrendelő beletolat a vállalkozó autójába a parkolóban, továbbá munkáltató munkavállalónak okozott kára, utasbaleset) Vagyoni kár: ténylegesen felmerült kár; indokolt költség; elmaradt jövedelem. Tényleges kár: A tényleges kár azáltal merül fel, hogy a károsult valamely dolga megsérül, elpusztul, megrongálódik vagy elvész. A tényleges kár összege a dologban, illetve a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés. Elmaradt vagyoni előny: E körbe tartozik az indokolt és igazolt: keresetveszteség, vagy jövedelemveszteség, vagy bevételkiesés. Indokolt, máshonnan meg nem térülő költség: A vagyoni hátrány csökkentéséhez, illetőleg kiküszöböléséhez szükséges költségek, csökkentve azon költségekkel amelyek egyéb módon megtérülnek. nem vagyoni kár: a polgári jog alanyait személyhez fűződő jogaik esetén ért hátrány, amely értékekben nem mérhető, feltéve, hogy a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét, vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti, illetőleg a jogi személynek a gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan befolyásolja.

3 4. szám A MÁV Zrt. Értesítője 287 Vasúti baleset: a vasúti közlekedés során bekövetkező - a vasutat, mint személyszállításra és árutovábbításra szolgáló kötöttpályás közlekedési rendszert és annak tartozékait, a vasúti pályát és annak tartozékait, az üzemi létesítményeket és a vasúti járműveket érintő - személyi sérüléssel vagy anyagi kárral járó esemény. (271/2007. sz. Korm. rendelet) Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. (A munkavédelemről szóló évi XCIII. tv pont) Amely esetekben az utasítás munkabalesetet jelöl, ott foglalkozási eredetű megbetegedést is kell érteni, ide nem értve a biztosításra vonatkozó rendelkezéseket, mivel a foglalkozási eredetű megbetegedés nem tartozik a biztosítási szerződés hatálya alá. MÁV-leányvállalatok: Jelen utasítás vonatkozásában MÁV-leányvállalatok alatt a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. értendő. Per- és kárnyilvántartó rendszer: A mindenkor hatályos A kárnyilvántartási adatbázis készítésének tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról, valamint a kárnyilvántartásra vonatkozó szabályzatok elkészítéséről szóló (jelenleg 41/2010. (VII. 09. MÁV Ért. 22.) EVIG ) utasításban szabályozott rendszer. Vasúti pályahálózat működtetése: vasúti pályahálózat üzemeltetése és fenntartása, létesítése, felújítása, fejlesztése, megszüntetése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, továbbá a vasúti pályahálózat használatával összefüggő - a 3. számú mellékletben meghatározott - egyéb szolgáltatások nyújtása; (2005.évi CLXXXIII.tv a vasúti közlekedésről 2. (2) 2.) Vasúti társaság: a vasúti közlekedésről szóló 2005.évi CLXXXIII.tv 2. (2) bekezdés szerinti bármely vasúti tevékenységet vagy szolgáltatást végző, illetve nyújtó szervezet; (2005.évi CLXXXIII.tv a vasúti közlekedésről 2. (3) 1.) Rövidítések: bivb: Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonság bszk: Bejövő Számla Könyvelés bszk szeged: Bejövő Számla Könyvelés Szeged Ebk: Egészség, Biztonság, Környezetvédelem Főosztály ki: Kontrolling Igazgatóság kkr: Kinnlévőségkezelési rendszer ksz: Kollektív Szerződés PÜ: Pályavasúti Üzemeltetés PÜÜÉ: Pályavasúti Üzemeltetés Ügyfélkapcsolat és Értékesítés PVk: Pályavasúti Kontrolling PVTk: Pályavasúti Területi Központ spfl: Stratégiai Pályavasúti Fejlesztés és Lebonyolítás 4.0 Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1. A MÁV zrt. által érvényesítendő, a pályahálózat-működtetői tevékenységgel kapcsolatban keletkezett kárigények a.) Amennyiben a mindenkor hatályos Balesetvizsgálati Utasításban foglaltak alapján a káreseményt a BIVB vizsgálja (baleset, siklás, rongálás, lopás, stb.), ennek eredményeként a mindenkor hatályos Balesetvizsgálati Utasítás értelmében vizsgálati anyagot készít, amely meghatározza a becsült kár összegét, valamint területi ügyiratot fektet fel. A BIVB tájékoztatásul megküldi a PÜÜÉ részére azokat a pályahálózat működtetési tevékenységet érintő véleményes jelentéseket, amelyekben a becsült kárérték meghaladja az ,-Ft-ot. A BIVB az ügyiratot megküldi a káresemény helye szerinti PVTK-nak/ SPFL Területi mérnöki központnak, ahol szakmai szervezetek a per- és kárnyilvántartási rendszerben rögzítik a káreseményt (amennyiben a káresemény bekövetkezésekor még nem történt meg), majd a káreseménnyel kapcsolatos költségeiket igazoló dokumentumokat és szakmai véleményüket az ügyiratba helyezik.

4 288 A MÁV Zrt. Értesítője 4. szám Amennyiben az eseményről nem készül vizsgálati jelentés, az ügyiratot a Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL kárt elszenvedő szervezeti egysége fekteti fel (ezzel egyidejűleg a káreseményt rögzíti a kárnyilvántartási rendszerben), és kéri be a káreseménnyel érintett szakmai szervezetektől a költségeiket igazoló dokumentumokat és szakmai véleményeket, azok ügyiratba helyezése céljából. b.) A Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL kárt elszenvedő szervezeti egysége a káresemény bekövetkezésekor vizsgálja, hogy a káresemény valamely biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e, megteszi a szükséges intézkedéseket, és erre vonatkozóan az ügyiratban nyilatkozik. c.) A Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL káreseménnyel érintett szervezeti egységeinek ügyiratba kell helyeznie azokat a költségmentesítőket is, amelyek az adott projekt feladatszámokra vonatkozó ráfordításaikat tartalmazzák, továbbá kárhelyreállítás befejezése után a káreseménnyel kapcsolatos bejövő számlák másolatait. Az ügyiratba a szervezeti egységek bejegyzést tesznek a projekt, feladatszám, az elszámolt ráfordítási összeg, és a per- és kárnyilvántartó rendszerben rögzített kárszám feltüntetésével, valamint ügyiratba helyezik az adatközlő lapot a kiterhelendő teljesítményekről, mellékleteikkel együtt (kártételt kísérő adatlap, terhelő levél részletezés, munkalap másolat, anyagmozgási bizonylat). d.) Ezt követően az ügyiratot a PVTK/SPFL Területi mérnöki központ megküldi a területi PVK egységnek ellenőrzés végett. A területi PVK ezt követően az ügyirat felfektetője részére visszairányítja az ügyiratot, aki megküldi az egész kárügyet bizonylat kiállítás és számviteli nyilvántartás céljából a BSZK Szeged részére. A BSZK Szeged a GIR-ben kiállított terhelő levelet megküldi a károkozónak, vagy az ügyben kártérítésre kötelezhető biztosító társaságnak. e.) Amennyiben a kártérítésként fizetendő összeget a károkozó a MÁV Zrt. részére maradéktalanul megfizette, a BSZK Szeged a banki befolyást rögzíti a GIR-ben, valamint a per- és kárnyilvántartó rendszerben. Amennyiben a károkozó jelzi, hogy kizárólag peren kívüli megállapodás alapján teljesít kifizetést, a BSZK Szeged ezt jelzi a PÜÜÉ részére az ügyhöz kapcsolódó dokumentumok megküldésével egyidejűleg. A PÜÜÉ központi ügyiratot fektet fel, és a peren kívüli megállapodást megküldi a véleményező szervezeteknek a szerződéskötések rendjéről szóló utasítás szerinti szignók megadása céljából, majd intézkedik a DHL szerinti aláírások beszerzése iránt. f.) Amennyiben a kártérítésként fizetendő összeget a károkozó/biztosító csak részben térítette meg vagy ismerte el, és megjelölte ennek okát (pl.: avulás, maradványérték levonása), a BSZK Szeged ezt jelzi a PÜÜÉ részére és megküldi a kapcsolódó dokumentumokat. A részbeni teljesítés/elismerés megjelölt okát a PÜÜÉ a szakmai szervezetek bevonásával megvizsgálja. Amennyiben a kártérítésként fizetendő összeg és a részbeni teljesítés/elismerés különbözete meghaladja az ,- Ft összeget, a PÜÜÉ jogosult műszaki szakértőt megbízni a kárigény összegszerűségének meghatározása érdekében. Amennyiben a károkozó/biztosító által megjelölt indokolás a szakmai szervezetek álláspontja alapján elfogadható, a PÜÜÉ felülvizsgálja az érvényesítendő kárigény összegszerűségét, majd a saját és a szakmai szervezetek álláspontja alapján megállapítja az érvényesítendő módosított kárigényt. Ha az így módosított kárigény összege megegyezik (vagy nem éri el) a károkozó/biztosító által megfizetett/elismert összeggel (összeget), a kárigény megtérítettnek minősül. Amennyiben a módosított kárigény összege magasabb a károkozó/biztosító által megfizetett/elismert összegnél, a PÜÜÉ a felülvizsgált/módosított kárigényt alátámasztó iratokkal együtt megküldi az ügyiratot a Jogi Igazgatóság részére. Amennyiben a kárigény módosítására került sor, erről a PÜÜÉ értesíti a BSZK Szegedet a nyilvántartásainak módosítása végett. Amennyiben nem történik pénzügyi teljesítés, a hatályos kinnlévőség kezelési utasításban foglaltak szerint a BSZK Szeged felszólítja az adóst. Ha a fizetési felszólítások sem járnak eredménnyel, a nem biztosítóval szemben fennálló kárigény esetében a kinnlévőség kezelési utasításban foglaltak szerint jár el, és az ügyet annak irataival együtt megküldi a PÜÜÉ részére. Ezt követően a PÜÜÉ központi ügyiratot fektet fel, melybe belehelyezi a BSZK Szeged által megküldött iratokat. A PÜÜÉ szükség esetén további intézkedéseket tesz a kárigény megtérülése érdekében (pl. felszólító levelet küld, hiányzó adatok beszerzése iránt intézkedik, több vasúti társaság érintettsége esetén esetlegesen egyeztetés összehívását kezdeményezi), majd a kárigényt a kárra vonatkozó iratokkal együtt megküldi a Jogi Igazgatóság részére. g.) A Jogi Igazgatóság ellenőrzi, hogy a káresemény valamely biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e, megteszi a szükséges intézkedéseket, a vonatkozó iratok alapján megvizsgálja a káreseményt és állást foglal a jogi eljárás tekintetében. Amennyiben a vonatkozó, megküldött iratok elégségesek a jogi eljárás megindításához, úgy a Jogi Igazgatóság a jogi eljárást megindítja.

5 4. szám A MÁV Zrt. Értesítője A MÁV zrt. által érvényesítendő, nem pályahálózat-működtetői tevékenységgel kapcsolatos kárigények a.) A kárt elszenvedő szervezeti egység eljáró munkatársa a kárigényt haladéktalanul, de nem később, mint annak bekövetkezésétől, illetve tudomásra jutástól számított 5 munkanapon belül köteles írásban jelezni munkáltatói jogkörgyakorlója részére. A szervezeti egység a káreseményre vonatkozó valamennyi iratot ügyiratba fekteti, a kárnyilvántartó rendszerben rögzíti, és szükség esetén megküldi a káreseménnyel érintett szakmai szervezeteknek a költségeiket igazoló dokumentumok és szakmai vélemények ügyiratba helyezése céljából. b.) Az ezt követő folyamatokra a 4.1. pont b.)-f.) rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL kárt elszenvedő szervezeti egysége és PÜÜÉ helyett kárt elszenvedő szervezeti egység -et, a PVK (Pályavasúti Kontrolling) helyett KI (Kontrolling Igazgatóság)-ot kell érteni. Területi és központi ügyirat elhatárolás ebben az esetben nincs, e pontban kizárólag egy ügyirat kerül felfektetésre A MÁV zrt.-nek bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével okozott károk érvényesítésének eljárási szabályai A pályahálózat-működtetői tevékenységet érintő, közlekedési szabályszegéssel okozott károk esetén alkalmazandó eljárási szabályok a.) A MÁV Zrt.-t érintő bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése esetén a mindenkor hatályos A bűncselekmények, szabálysértések elkövetésének észlelése esetén követendő eljárás rendjéről szóló (jelenleg 1/2009(I.16.MÁV Ért.2.)VIG.) utasításban írtaknak megfelelően kell eljárni a jelen utasításban foglalt eljárási szabályokkal kiegészülve, illetve összhangban. b.) A kár bekövetkezését követően törekedni kell arra, hogy a tényleges kár haladéktalanul meghatározásra kerüljön. c.) A kár meghatározásánál a megsemmisült, eltulajdonított dolog forgalmi/pótlási/újraelőállítási értékét és a helyreállításhoz szükséges költségeket kell alapul venni. A rongálásnál az anyagárat is magában foglaló helyreállítási költség az irányadó. Kár esetében az érvényesíteni kívánt kártérítés elemei a következőek: tényleges kár, reparációs költségek, esetleges bírságok. d.) A feljelentés megtételekor, az összegszerűségében meg nem határozott polgári jogi igény bejelentésével egyidejűleg a MÁV Zrt. jogfenntartó nyilatkozatot tesz a jövőben megállapításra kerülő kárösszegekre vonatkozóan. A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetést/SPFL-t érintő káresemények esetén az eljáró nyomozó hatóságokkal a Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL érintett szervezeti egysége, a Jogi Igazgatóság, illetve a BIVB tartja a kapcsolatot. e.) A Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL érintett szervezeti egysége a káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles értesíteni a BIVB-t, mely a káreseményről készült jegyzőkönyv elkészítését követően a Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL érintett szervezeti egységétől történt valamennyi szükséges és a káreseményhez kapcsolódó irat beszerzése után (pl: eseménykönyvi jelentés) továbbítja a rendelkezésére álló iratokat az adatközlővel együtt a BSZK Szegedhez, illetve a MÁV Zrt.-t ért kár érvényesítése érdekében a biztosítási eseményt a gépjármű kötelező felelősségbiztosítójának (továbbiakban: biztosító) bejelenti. f.) A BSZK Szeged a végleges kár összegszerűségét alátámasztó dokumentumok átvételét követő 5 munkanapon belül a biztosítónak köteles a MÁV Zrt. kárigényét, azok megküldésével egyidejűleg bejelenteni. g.) Amennyiben a biztosító a kárügyintézéshez, illetőleg a kárigény elbírálásához további információkat, iratokat kér, úgy a BSZK Szeged eljáró munkatársa a biztosító megkeresésének köteles haladéktalanul eleget tenni, szükség esetén a Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL érintett szervezeti egységének, illetve a BIVB bevonásával. h.) A Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL érintett szervezeti egysége és a BIVB köteles a kárigény érvényesítése során mindvégig törekedni arra, hogy haladéktalanul beszerezzenek és összegyűjtsenek minden, a tárgyi káreseménnyel kapcsolatos lényeges információt, melyek igazolják, alátámasztják a bekövetkezett kár összegszerűségét illetve kapcsolatba hozhatóak a biztosítónak bejelentett káreseménnyel, majd azokat haladéktalanul kötelesek eljuttatni a BSZK Szegednek. Ezen kötelezettség teljesítése érdekében a Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL érintett szervezeti egysége köteles felvenni a kapcsolatot és együttműködni a MÁV Zrt. más szervezeti egységeivel, illetve esetlegesen bevont külső személyekkel. i.) A h.) pont szerint beérkező iratokat a kárösszesítővel együtt a BSZK Szeged haladéktalanul továbbítja a biztosítónak. j.) Tekintettel arra a körülményre, hogy a MÁV Zrt. feljelentése nyomán megindult büntetőeljárás során a polgári jogi igény bejelentését legkésőbb a nyomozati szakasz lezárását követően az első bírósági tárgyalás során történő vád ismertetéséig meg kell tenni, a BSZK

6 290 A MÁV Zrt. Értesítője 4. szám Szegednek a Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL érintett szervezeti egysége és a Jogi Igazgatóság közreműködésével és bevonásával kötelessége minden tőle elvárható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a biztosító rendelkezésére álljon minden olyan információ és dokumentum, mely alapján legkésőbb az eljáró bíróság első tárgyalásra történő idézésének kézhezvételét követő ötödik munkanapig döntést tud hozni a bejelentett kárigény kifizethetősége tekintetében. k.) A Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL érintett szervezeti egysége, illetve a Jogi Igazgatóság az eljáró bíróság első tárgyalásra történő idézés kézhezvételéről, legkésőbb az azt követő munkanapon, rövid úton ( en) tájékoztatja a BSZK Szegedet. A BSZK Szeged az idézés kézhezvételét követő munkanapon felszólítja, illetve kéri a biztosítót, hogy legkésőbb 5 munkanapon belül döntsön a bejelentett kárösszegek kifizethetőségéről, és intézkedik a döntés írásbeli megküldéséről. l.) Amennyiben a k.) pont szerinti határidőig a biztosító írásban nem hoz érdemi döntést a kárigény kifizethetősége kérdésében, vagy a biztosító írásbeli döntésében a bejelentett kártérítési igényt nem, vagy nem olyan öszszegben ismeri el, mint amennyit a MÁV Zrt. bejelentett, abban az esetben a BSZK Szeged haladéktalanul rövid úton ( en) megküldi a Jogi Igazgatóságnak azon iratokat, melyek alátámasztják az érvényesítendő kártérítés összegszerűségét. A Jogi Igazgatóság köteles legkésőbb az első bírósági tárgyalásig a polgári jogi igényérvényesítés végett a rendelkezésére álló valamennyi irat megküldése mellett a tudomására jutott kár összegszerűségét a bíróságnak bejelenteni. A polgári jogi igény megjelölésénél az érvényesíteni kívánt kárösszeg meg kell, hogy egyezzen kár helyreállítása során elszámolt költségek összegével. Amennyiben a beérkező számlákban felszámított Áfa levonható volt, erről nyilatkozni kell. m.) Amennyiben az l.) pont szerinti bíróságra történő kárigény bejelentést követően döntött a biztosító a bejelentett kárigény maradéktalan kifizetése tekintetében, és azt ki is fizette a MÁV Zrt.-nek, a BSZK Szeged a befizetést követő 3 munkanapon belül elektronikus levélben a bankszámla kivonat másolatával értesíti a Jogi Igazgatóságot és a károsult szervezeti egységet. A BSZK Szeged felhívására a Jogi Igazgatóság köteles értesíteni a bíróságot az előterjesztett polgári jogi igény visszavonásáról. A biztosító által el nem ismert kártérítési igény mértékéig a polgári jogi igény érvényesítése a büntetőeljárás keretein belül történik. A büntetőeljárás során a kártérítési igény bármely formában történő részleges megtérülése esetén ezen körülményt a Jogi Igazgatóság a bíróságnak bejelenti. n.) Abban az esetben, ha a j.) pontban meghatározott határidőig nincs mód a büntetőeljárásban a kárigény öszszegszerűségének bejelentésére (bizonyítottság, információ hiányában), vagy a biztosító a kifizetést megtagadta, vagy nem olyan összegben teljesített, amilyen mértékben kárigényét a MÁV Zrt. bejelentette, a Pályavasúti Üzemeltetés érintett szervezeti egysége a kár végleges összegszerűségének meghatározásához beszerzett iratok rendelkezésre állásakor, illetve a biztosító kifizetés iránti kérelmünk elutasításakor az iratokat megküldi a BSZK Szegednek, mely a terhelő levél kiállításával kártérítési igénnyel lép fel a károkozóval szemben. o.) Amennyiben a károkozó a kiterhelt összeget nem fizeti meg, a BSZK Szeged a kinnlévőségkezelési utasítás alapján jár el. Az írásbeli felszólítását követően, az önkéntes teljesítésre biztosított határidő eredménytelen elteltével az ügyiratot a PÜÜÉ-nek kell megküldeni, amely továbbítja azt a Jogi Igazgatóság részére. A Jogi Igazgatóság ellenőrzi, hogy a káresemény biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e. A Jogi Igazgatóság a PÜÜÉ üggyel kapcsolatos értékelését és indítványát mérlegelve, a kárigény érvényesítése és behajtása érdekében dönt a szükséges jogi eljárások esetleges megindítása tárgyában. p.) Amennyiben a büntető- vagy szabálysértési eljárás során hozott és jogerőre emelkedett határozatban a bíróság érdemi döntést hozott a MÁV Zrt. által bejelentett polgári jogi vagy kártérítési igény megfizetése tekintetében, és a károkozó számára az önkéntes teljesítésre nyitva álló határidő eredménytelenül telt el, a Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL érintett szervezeti egysége az ügyiratot megküldi a Jogi Igazgatóság részére a kártérítési igény polgári jogi úton történő érvényesítése végett. q.) Amennyiben a büntető- vagy szabálysértési eljárás során született jogerős határozat a törvény egyéb útjára utasítja a polgári jogi vagy a kártérítési igény érvényesítését a további eljárásban az n.) és o.) pont szabályai az irányadóak. r.) A külföldön nyilvántartott gépjárművek által okozott károk esetén alkalmazandó eljárási szabályokat a jelen fejezetben írtakkal összhangban azzal a kitétellel kell alkalmazni, hogy a BIVB a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) részére köteles bejelenteni a MÁV Zrt. kárigényét. A MABISZ által kijelölt biztosító magyarországi partnerének a BSZK Szeged köteles 5 munkanapon belül bejelenteni a biztosítási eseményt.

7 4. szám A MÁV Zrt. Értesítője A pályahálózat-működtetői tevékenységet érintő, nem közlekedési szabályszegéssel okozott káreseményekkel kapcsolatos eljárási szabályok (vagyon elleni bűncselekmények, közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények, tulajdon elleni szabálysértések) a.) Az fejezetben írt eljárási szabályokat jelen fejezetben írt eltérésekkel, az alábbiak szerint kell alkalmazni: Mivel az e pontban szabályozott káreseményeket nem közlekedési szabályszegéssel idézi elő a károkozó, a káresemény nem kötelező gépjármű felelősségbiztosító részére kerül bejelentésre. A káreseménnyel érintett (kárt elszenvedő) szervezeti egység (amennyiben vizsgálati jelentés készült, a BIVB is) azonban köteles vizsgálni, hogy a káresemény valamely egyéb biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e, avagy a károkozón, büntető/szabálysértési eljárás alá vont személyen kívül más harmadik személlyel szemben érvényesíthető-e a kárigény. Amennyiben érvényesíthető, a káreseménnyel érintett (kárt elszenvedő) szervezeti egység (amennyiben vizsgálati jelentés készült, a BIVB) megteszi a szükséges intézkedéseket (felszólítás, biztosítónak történő bejelentés) és erről a felfektetett ügyiratban nyilatkozik. A fejezet azon rendelkezéseit, mely kötelező gépjármű felelősségbiztosítót említ, e pont esetében úgy kell értelmezni, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosító helyett az egyéb biztosító vagy egyéb a kárigényért felelős harmadik személy értendő A pályahálózat-működtetői tevékenységet nem érintő bűncselekményekkel vagy szabálysértésekkel, a MÁV zrt.-nek okozott károk A nem a Pályavasút Üzemeltetést érintő bűncselekményekkel vagy szabálysértésekkel, a MÁV Zrt.-nek okozott károk esetén, az egyes szervezeti egységeknél jelentkező kártérítési igény érvényesítése esetén követendő eljárási szabályok alkalmazásakor, a és pontokban írtakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL érintett szervezeti egysége helyett az a szervezeti egység köteles eljárni, amelynél a kár felmerült. A jelen fejezetben írt esetekben, a PÜÜÉ helyett az érintett szervezeti egység illetékes, amelynél a kár felmerült Mediáció a.) A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. Tekintettel arra, hogy a közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a terhelt és a sértett között az okozott kár megtérülését célzó megállapodás jöjjön létre, a MÁV Zrt. sértetti pozíciójában a jogintézmény kiemelt jelentőséggel bír. Közvetítői eljárásra utalásnak a büntetőeljárás során egy alkalommal van helye. b.) A feljelentést tevő szolgálati hely vezetője a Jogi Igazgatóság hozzájárulását követően a Be. (Büntetőeljárásról szóló tv.) rendelkezéseinél szűkebb körben, kizárólag azon egy esetben indítványozhatja az ügy közvetítői eljárásra történő utalását, illetve adhatja ehhez hozzájárulását, amennyiben az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett, vállalja, és képes a MÁV Zrt. sértett kárát megtéríteni, vagy a bűncselekmény káros következményeit más módon jóvátenni. A közvetítői eljárásban a MÁV Zrt.-t ért teljes kár (és Ptk (1) bekezdése szerinti kamattal, valamint jogi képviselet esetén, a jogi képviselet költségével növelt) összegének érvényesítése kötelező. c.) Nem adható hozzájárulás a közvetítői eljáráshoz, amennyiben a nyomozás az alábbi bűncselekmények elkövetését állapítja meg: - Btk (1). bekezdés A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény szándékos elkövetési alakzatai - Btk Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése - Btk Közveszély okozás - Btk Közérdekű üzem megzavarása d.) A közvetítői megbeszélésen az alábbi személyek jogosultak és kötelesek képviselni a MÁV Zrt.-t: Pályavasút Üzemeltetést érintő kárigény esetén: Ft kárérték között a PVTK központvezető/spfl területi mérnöki központvezető, vagy az általa kijelölt és képviseletre jogosult személy Ft kárérték között a PÜÜÉ által kijelölt személy Ft kárérték fölött a Jogi Igazgatóság Nem a Pályavasút Üzemeltetést érintő, egyéb szervezeti egységek kárigénye esetén: Ft kárérték között az érintett szervezeti egység vezetője, vagy az általa kijelölt és képviseletre jogosult személy Ft kárérték fölött a Jogi Igazgatóság. A képviseleti jogosultság külön a DHL-ben meghatározott személyek által kiadott írásbeli meghatalmazás birtokában gyakorolható, a meghatalmazásban meghatározott terjedelemben és mértékig. e.) A közvetítői eljárás keretében kötött megállapodás alapján a gyanúsított a MÁV Zrt.-nek okozott teljes kár megtérítésére köteles a megállapodás megkötésétől számított 15 napon belül.

8 292 A MÁV Zrt. Értesítője 4. szám f.) A Jogi Igazgatóság által elkészített megállapodásba foglalt fizetési kötelezettség teljesítésével összefüggésben kizárólag az alábbi engedmények tehetőek a gyanúsítottnak: - részletfizetési kedvezmény engedélyezése, amennyiben a teljes kár meghaladja a ,- Ft összeget az alábbiak szerint ,- Ft ,- Ft összegig maximum két havi részlet, ,- Ft ,- Ft összegig maximum négy havi részlet, ,- Ft felett minden esetben a Jogi Igazgatóság egyedi állásfoglalása alapján. - fizetési haladék engedélyezése: a megállapodásban foglalt fizetési kötelezettség esedékességének időpontja a megállapodás megkötésének időpontját követő 45. napja. g.) Fizetési haladék vagy részletfizetési kedvezmény abban az esetben engedélyezhető, amennyiben az elkövető személyi körülményeiben különös méltánylást érdemlő ok áll fent (pl: fiatalkorú elkövető, igazolt gyógykezelés vagy legalább 2 igazoltan eltartott gyermek esetén). h.) Részletfizetési kedvezmény és fizetési haladék együttesen nem alkalmazható kedvezményként. i.) A mediációs eljárás során megkötésre került egyezségi megállapodást a BSZK Szeged részére meg kell küldeni tájékoztatásul A MÁV zrt-vel szemben érvényesített, pályahálózat-működtetői tevékenységgel kapcsolatos kárigények A kárigény MÁV zrt. részére történő bejelentése a.) A BIVB az általa kivizsgált balesetekről készített vizsgálati anyagot annak elkészültét követően haladéktalanul megküldi a mindenkor hatályos Balesetvizsgálati Utasítás alapján nyilvántartás végett a Jogi Igazgatóságnak. A BIVB továbbá tájékoztatásul megküldi a PÜÜÉ részére azokat a Pályavasúti Üzemeltetést/SPFL-t érintő véleményes jelentéseket, amelyekben a becsült kárérték meghaladja az ,-Ft-ot. b.) Kártérítési igény a Polgári Törvénykönyv ai által meghatározott elévülési időn belül érvényesíthető. A Károsult által benyújtott kárigénynek különösen, de nem kizárólag az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a káresemény leírását, a károkozás helyét és időpontját, a kár bekövetkezésének helyét és időpontját, a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását, a kár jellegét, mértékét (a becsült értéket), nyilatkozat, hogy a károsult Áfa levonásra jogosulte, ha igen, csak a nettó számla képezi a kártérítést, számlákkal, igazolásokkal alátámasztott kárigény öszszegszerűségét, melyet annak rendelkezésre állását követően haladéktalanul csatolni szükséges, a károsodott dolgok (létesítmények, eszközök) és a tulajdonos megnevezését, tulajdonviszony igazolását a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a dologi vagy személyi sérülés leírását és mértékét, a sérült(ek) kárigényét, a sérült, vagy károsult hozzájárulását olyan adatok tekintetében, amelyek átadásához vagy ahhoz, hogy azokat a MÁV Zrt. kezelhesse annak hozzájárulása szükséges (adatvédelem), a károsultat képviselő személy nevét, címét, telefonszámát,(ha van) a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egy eredeti példányát, (ha van) ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a MÁV Zrt. a titkot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje, ha a MÁV Zrt. rendelkezésére bocsátott információ üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasításokat minden egyéb olyan lényeges dokumentumot, tényt, körülményt, adatot, információt, amely az igény jogalapjának, összegszerűségének elbírálásához, valamint a kártérítési összeg kifizetéséhez szükséges (pl. bankszámlaszám, a pénz átvételére jogosult személy). c.) A fenti adatok listáját a MÁV Zrt. honlapjáról ( le lehet tölteni. A kárigényt postai úton a MÁV Zrt. székhelyére a PÜÜÉ részére kell megküldeni. Amennyiben a kártérítési igény Áfa felszámításával számlán kerül benyújtásra, abban az esetben a számlát a BSZK azonnal visszaküldi. Továbbá ha a kártérítési igény számlán kerül benyújtásra, abban az esetben a számlát és a kárigényt alátámasztó dokumentumokat a MÁV Zrt Bejövő számla könyvelés (továbbiakban BSZK) részére kell megküldeni. A BSZK a beszkennelt 007-es kódú számlát a Basware rendszerben a PVK részére megküldi, aki a PÜÜÉ részére továbbítja a kárigény elbírálása céljából. A számla kezelésekor a mindenkor hatályos kártérítések elszámolására vonatkozó utasításban foglaltak szerint kell eljárni. d.) Amennyiben a kárigény nem tartalmazza a b.) pontban megjelölt adatokat, a PÜÜÉ kárügyintéző munkatársa hiánypótlásra szólítja fel a károsultat, egyben 30 napos határidő megjelölésével felhívja a b.) pont szerinti megfelelő adatok hiánytalan megküldésére, egyidejűleg arról tájékoztatja, hogy ismételt hiányos beadás esetén a kárigény a benyújtott iratok alapján kerül elbírálásra.

9 4. szám A MÁV Zrt. Értesítője 293 e.) Amennyiben a kárigényt a MÁV Zrt. területi központjához, vagy egyéb szervezeti egységéhez közvetlenül nyújtották be, úgy azt a területi értékesítési munkatárs/a szervezeti egység eljáró munkatársa 5 munkanapon belül a PÜÜÉ részére továbbítja. f.) A káreseménnyel érintett szervezeti egység, valamint a PÜÜÉ kárügyintéző munkatársa vizsgálja, hogy a káresemény biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e, és megteszi a szükséges intézkedéseket. Vizsgálja továbbá az okozott kár másra (harmadik félre) történő továbbhárításának lehetőségét (regressz igény). Mindezek eredményéről az eljáró szervezeti egység az ügyiratban nyilatkozik. g.) A kárigényt a mindenkor hatályos A kárnyilvántartási adatbázis készítésének tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról, valamint a kárnyilvántartásra vonatkozó szabályzatok elkészítéséről szóló (jelenleg 41/2010. (VII. 09. MÁV Ért. 22.) EVIG sz.) utasításban foglaltaknak megfelelően az egységes per- és kárnyilvántartó rendszerben rögzíteni kell. A beérkezett kárigényt a PÜÜÉ ügyiratba fekteti és megküldi a PVK részére. A PVK a dokumentumokat megküldi az illetékes PVTK-nak a per- és kárnyilvántartási rendszerbe történő rögzítés, és a kárszám megadása céljából, melyet az ügyirati betétlapon is feltűntet A pályahálózat-működtetői tevékenységhez kapcsolódó kárigény biztosító részére történő bejelentése, kapcsolattartás a.) A PÜÜÉ kárügyintéző munkatársa a kárigényt a vonatkozó biztosítási szerződés szerint a kárigény beérkezését követően haladéktalanul bejelenti a pályavasúti felelősségbiztosítóhoz, továbbá felülvizsgálja a káreseményhez benyújtott dokumentumokat. Az értesítéssel egyidejűleg felhívja a biztosítót, hogy jelezze, ha részt kíván venni a kárigény peren kívüli kárrendezési folyamatában. Amennyiben nem állapítható meg egyértelműen, hogy az adott káreseményre a MÁV Zrt. valamely biztosítása kiterjed-e, úgy a kárügyintéző munkatárs állásfoglalást kér a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóságától elektronikus úton a biztosítási szerződés egyidejű megküldésével, amely valamennyi releváns információ beérkezését követő 5 munkanapon belül dokumentálható módon a kérdésben nyilatkozik. A Jogi Igazgatóság állásfoglalásához jogosult a szerződéskötő szervezettől véleményt, adatszolgáltatást kérni, aki a megkeresésre 5 munkanapon belül köteles érdemi választ adni. b.) Az a.) pontban meghatározott állásfoglalás kiadása érdekében valamennyi szervezeti egység köteles a közreműködésével tevékenységére megkötött biztosítási szerződéseket és azok módosításait a Jogi Igazgatóság vezetőjének, valamint a Pályavasúti Üzemeltetést/SPFL-t érintő esetben a PÜÜÉ vezetőjének a szerződések megkötését/módosítását követően haladéktalanul megküldeni. A MÁV Zrt. utasítás hatálybalépésekor hatályos, a Pénzügyi Igazgatóság Kockázatkezelés és Kontroll osztálya által nyilvántartott biztosítási szerződéseinek felsorolását jelen utasítás I/2. sz. melléklete tartalmazza c.) Amennyiben a biztosító a kárügyintézéshez, illetőleg a kárigény elbírálásához további információkat, iratokat kér, úgy a PÜÜÉ eljáró munkatársa a biztosító megkeresésének köteles haladéktalanul eleget tenni, szükség esetén a szakmai szervezetek bevonásával. d.) A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetést/SPFL-t érintő kárigények esetén a felelősségbiztosító társaságokkal a PÜÜÉ tartja a kapcsolatot A pályahálózat-működtetői tevékenységhez kapcsolódó kárigény kivizsgálásának folyamata a.) A PÜÜÉ kárügyintéző munkatársa jogosult a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységétől, valamint a károsulttól (vagy a károsult jogi képviselőjétől) a káreseménnyel kapcsolatosan iratokat, dokumentumokat hiánypótlás keretében bekérni. Az eljáró munkatárs megkeresésére az érintett szervezeti egységek kötelesek 5 munkanapon belül adatot szolgáltatni, illetőleg külön felhívás nélkül a már továbbított kárigényhez utóbb beérkező iratokat továbbítani. b.) A kárigény kivizsgálásának folyamatában a PÜÜÉ egyeztetéseket kezdeményezhet szükség esetén a Jogi Igazgatóság bevonásával. c.) A beérkezett dokumentumok felülvizsgálatát követően az eljáró munkatárs köteles a kárigényt az illetékes szervezeti egységnek szakmai vélemény beszerzése érdekében továbbítani. Amennyiben a kár bekövetkeztében munkavállaló is közrehatott, a PÜÜÉ az ügyiratot megküldi a Humánerőforrás Igazgatóság részére is annak érdekében, hogy nyilatkozzon, megállapításra került-e munkavállalói kötelezettségszegés, illetve milyen munkáltatói intézkedések kerültek foganatosításra. A Humán Igazgatóság ügyiratba helyezi a fentiekkel kapcsolatban rendelkezésére álló dokumentumokat. d.) A PÜÜÉ az ügyiratba csatolja a műszaki szakértelemmel rendelkező véleményező álláspontját a kárigény összegszerűsége tekintetében (számlák, javítási munkák elfogadhatósága, indokoltsága, továbbá levonható maradványérték és avulás meghatározása) ,- Ft összeget meghaladó kárigény esetén a PÜÜÉ a kárügy valamennyi körülményének mérlegelésével külső szakértőt is igénybe vehet. A kárigénnyel kapcsolatos valamennyi iratanyag, (beleértve a szakmai véleményeket is) beszerzését követően a PÜÜÉ szervezet megküldi az

10 294 A MÁV Zrt. Értesítője 4. szám ügy iratait iratkísérő tartalomjegyzékkel a Jogi Igazgatóság részére a kárigény elbírálása céljából. A PÜÜÉ esetlegesen ügyiratba helyezheti a Jogi Igazgatóság kárigény kifizetésére vonatkozó döntése esetére javasolt peren kívüli megállapodás (és lemondó nyilatkozat) tervezetet. e.) A Jogi Igazgatóság eljáró munkatársa a káreseményhez kapcsolódóan további iratokat, információkat kérhet az illetékes szervezeti egységektől. f.) A Jogi Igazgatóság is jogosult peren kívüli egyeztetést kezdeményezni, megállapodás, egyezség tervezeteket készíteni, szükség esetén a PÜÜÉ szervezet bevonásával. g.) A Jogi Igazgatóság ellenőrzi, hogy a káresemény biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e, és megteszi a szükséges intézkedéseket. Vizsgálja továbbá az okozott kár másra (harmadik félre) történő továbbhárításának lehetőségét (regressz igény). A Jogi Igazgatóság vizsgálja, hogy a károsult eleget tett-e a kárenyhítési, kárelhárítási kötelezettségének, valamint a d.) pont szerinti műszaki szakértői vélemény alapján vizsgálja, hogy az előterjesztett összegszerűség vonatkozásában megvalósulna-e káronszerzés a károsult részéről. A Jogi Igazgatóság köteles továbbá a jelen utasítás alkalmazása során figyelemmel lenni a MÁV START Zrt-vel, a MÁV TRAKCIÓ Zrt-vel, MÁV-Gépészet Zrt.-vel az ún. jogi eljárások tárgyában kötött megállapodásokban foglaltakra. h.) A Jogi Igazgatóság a kárigény elbírálása során döntési javaslatot készít. A kárigényről a DHL szerinti vonatkozó értékhatáron belül a Vezető Jogtanácsos dönt. Amennyiben a kártérítés összege a Vezető Jogtanácsos döntési hatáskörén kívül esik, a Jogi Igazgatóság az általa előkészített döntési javaslatot felterjeszti a DHL szerinti döntéshozónak. j.) A kárigény elbírálása során a Jogi Igazgatóság előkészíti a peren kívüli megállapodást és a megállapodás megtámadásáról lemondó nyilatkozatot (amennyiben a PÜÜÉ nem helyezte ügyiratba, vagy azon módosítást javasol), amit az aláírt döntési javaslattal együtt megküld a PÜÜÉ-nek. A PÜÜÉ-nek a peren kívüli megállapodások tekintetében a mindenkor hatályos szerződéskötések rendjéről szóló (jelenleg 22/2007. /VIII. 31. MÁV Ért. 29./ VIG. sz.) utasítás alapján kell eljárnia. Amennyiben a kárrendezés keretében a MÁV Zrt. a peren kívüli megállapodásnak a károsult részére történő megküldésével ajánlatot tesz, úgy abban ajánlati kötöttségét legfeljebb az ajánlat postára adásától számított 30 napban határozza meg. A károsult aláírójának cégképviseleti jogosultságát a cég hatályos cégkivonata alapján ellenőrzi a PÜÜÉ. k.) A károsult részéről aláírt megállapodás példányokat a PÜÜÉ megküldi a biztosító részére, amennyiben a megállapodás a fennálló biztosítási szerződés hatálya alá tartozik. Olyan káresemény vonatkozásában, melyet a Jogi Igazgatóság elbírálása során elutasításra javasolt, és melynek egyéb (diplomáciai, üzleti, stb.) kihatása van, a balesettel érintett szervezeti egység vagy a Pályavasúti Üzemeltetés/SPFL vezetője Üzleti döntés érdekében felterjesztheti a DHL szerint a Jogi Igazgatóság döntési szintje felett álló döntéshozónak.. A kárigény megtérítéséről szóló döntést követően a kárigény rendezésének folyamata a j)- és ezen pontokban foglaltak szerint történik. l.) Amennyiben a kárigény tekintetében peren kívüli megegyezés nem születik, és a kárügyben jogi eljárásra kerül sor, a Jogi Igazgatóság erről a PÜÜÉ szervezetet elektronikus úton értesíti, és a pert a per- és kárnyilvántartó rendszerben a kárként felvitt ügyhöz hozzákapcsolja, és a PÜÜÉ által felfektetett ügyiratot irattárazás érdekében visszaküldi, feltüntetve a kapcsolódó peres ügyirat számát is. m.) A Jogi Igazgatóság a kárügy peres eljárássá alakulása esetén új, peres ügyiratot iktat, melybe belehelyezi a PÜÜÉ által felfektetett ügyirat releváns dokumentumainak másolatát. n.) A MÁV Zrt. főszabály szerint nem fizet előleget. Amennyiben a MÁV Zrt-vel szemben érvényesített kárigény elbírálása során előleg folyósítása, vagy egyes kárelemek önálló elbírálása válik kivételesen szükségessé, arra kizárólag a jogalap tisztázását követően, a Pénzügyi és a Jogi Igazgatóság döntését követően kerülhet sor. o) Kártérítési igényeket elismerni, lekönyvelni, beszámítani, kompenzálni, kifizetni a Jogi Igazgatóság, illetve - csak a pályahálózat-működtetői tevékenységet érintő kárügyekben - a Jogi Igazgatóság, a Pályavasúti Kontrolling és a PÜÜÉ szignója nélkül nem lehet A MÁV zrt.-vel szemben érvényesített, nem pályahálózat-működtetői tevékenységgel kapcsolatos kárigények Polgári jogi kárigények Általános rendelkezések a.) A MÁV Zrt-vel szemben kártérítési igényt, a MÁV Zrt. káreseményért való felelősségét elismerni a Jogi Igazgatóság (illetve a DHL szerinti döntéshozónak a Jogi Igazgatóság állásfoglalása ismeretében meghozott) döntése nélkül nem lehet.

11 4. szám A MÁV Zrt. Értesítője 295 b.) A kárigény bejelentése történhet postai, vagy elektronikus úton. Amennyiben a kárbejelentés, vagy fizetési kötelezettséget előíró hatósági határozat a Jogi Igazgatóságon kívüli egyéb szervezeti egységhez érkezik, a szervezeti egység köteles haladéktalanul megküldeni a releváns iratokat a Jogi Igazgatóság részére, a szakmai vélemények beszerzése, továbbá esetlegesen biztosítónak történő bejelentés céljából. A Jogi Igazgatóság megküldi az ügyiratot a káreseménnyel érintett költségviselő szervezetnek kárszám felvétele és véleményezés céljából. c.) Amennyiben a szervezeti egység, amely részére a kárigény benyújtásra került, maga is érintett a káreseményben, a kárigényt 10 munkanapon belül a saját szakmai véleményével és az eset körülményeiről rendelkezésre álló iratokkal együtt köteles megküldeni a Jogi Igazgatóság részére. Az érintett szervezeti egység vizsgálja, hogy a káresemény biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e. Vizsgálja továbbá az okozott kár másra (harmadik félre) történő továbbhárításának lehetőségét (regressz igény). Mindezek eredményéről az eljáró szervezeti egység az ügyiratban nyilatkozik. d.) A Jogi Igazgatóság eljáró munkatársa a káreseményhez kapcsolódóan további iratokat, információkat kérhet az érintett szervezeti egységektől. A Jogi Igazgatóság ellenőrzi, hogy a káresemény biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e, vizsgálja továbbá az okozott kár másra (harmadik félre) történő továbbhárításának lehetőségét (regressz igény), és megteszi a bejelentést, valamint a szükséges intézkedést. Az értesítéssel egyidejűleg felhívja a biztosítót, hogy jelezze, ha részt kíván venni a kárigény peren kívüli kárrendezési folyamatában. A Jogi Igazgatóság vizsgálja, hogy a károsult eleget tett-e a kárenyhítési, kárelhárítási kötelezettségének. e.) A Jogi Igazgatóság a kárigény elbírálása során döntési javaslatot készít. A kárigényről a DHL szerinti vonatkozó értékhatáron belül a Vezető Jogtanácsos dönt. Amennyiben a kártérítés összege a Vezető Jogtanácsos döntési hatáskörén kívül esik, a Jogi Igazgatóság az általa előkészített döntési javaslatot felterjeszti a DHL szerinti döntéshozónak. f.) Amennyiben a Jogi Igazgatóság a kárigénynek helyt ad, annak kifizetéséről hoz döntést, a döntéssel egyidejűleg előkészíti a peren kívüli megállapodást és a megállapodás megtámadásáról lemondó nyilatkozatot, amit az aláírt döntési javaslattal együtt megküld a költségviselő szervezetnek. A költségviselő (szerződést kötő) szervezet peren kívüli megállapodások tekintetében a mindenkor hatályos szerződéskötések rendjéről szóló (jelenleg 22/2007. /VIII. 31. MÁV Ért. 29./ VIG. sz.) utasítás alapján jár el. Amennyiben a kárrendezés keretében a MÁV Zrt. a peren kívüli megállapodásnak a károsult részére történő megküldésével ajánlatot tesz, úgy abban ajánlati kötöttségét legfeljebb az ajánlat postára adásától számított 30 napban határozza meg. A károsult aláírójának cégképviseleti jogosultságát a cég hatályos cégkivonata alapján ellenőrzi a költségviselő (szerződést kötő) szervezet. g.) Olyan káresemény vonatkozásában, melyet a Jogi Igazgatóság elbírálása során elutasításra javasolt, és melynek egyéb (diplomáciai, üzleti, stb.) kihatása van, a káreseménnyel érintett (költségviselő) szervezeti egység vezetője Üzleti döntésre terjesztheti fel a DHL szerint a Jogi Igazgatóság döntési szintje felett álló döntéshozónak. h.) A MÁV Zrt. főszabály szerint nem fizet előleget. Amennyiben a MÁV Zrt-vel szemben érvényesített kárigény elbírálása során előleg folyósítása, vagy egyes kárelemek önálló elbírálása válik kivételesen szükségessé, arra kizárólag a jogalap tisztázását követően, a Pénzügyi és a Jogi Igazgatóság döntését követően kerülhet sor kártérítési (polgári jogi) járadékok megállapítása vagy emelése iránti kérelem A MÁV Zrt. szervezeti egységei a hozzájuk érkezett járadék megállapítási vagy emelési kérelmeket a Jogi Igazgatóságnak továbbítják. A Jogi Igazgatóság munkatársa a Ptk. vonatkozó szabályai szerint vizsgálja mind a járadék megállapítási vagy emelés iránti kérelem jogalapját mind összegszerűségét. A Jogi Igazgatóság vizsgálja, hogy a káresemény biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e. Vizsgálja továbbá az okozott kár másra (harmadik félre) történő továbbhárításának lehetőségét (regressz igény). A kárigény jogalapját alátámasztó dokumentumok beszerzését követően a költségpótló és keresetpótló járadék továbbá általános kártérítési járadék összegszerűsége esetében a káronszerzés tilalmára vonatkozó szabályok alapján hoz döntést. A Jogi Igazgatóság a keresetpótló járadék (1/2006. PK vélemény alapján történő) összegének kiszámítása érdekében megküldi az ügyiratot a Humánerőforrás Igazgatóság részére. A Humánerőforrás Igazgatóság által végzett számítások alapján a Jogi Igazgatóság meghatározza a keresetpótló járadék, illetve emelési kérelem esetén a járadékemelés mértékét A társadalombiztosítási ellátás megtérítése iránt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (illetve más hatóság) által lefolytatott eljárás a.) A MÁV Zrt. szervezeti egységei a hozzájuk érkezett hatósági határozatot, vagy értesítést rövid úton, a beérkezést követően haladéktalanul, de nem később, mint 1 munkanapon belül elektronikusan továbbítják a Jogi Igazgatóság részére. A Jogi Igazgatóság a hozzá érkező hatósági határozatot

12 296 A MÁV Zrt. Értesítője 4. szám elektronikus úton továbbítja az EBK, illetve a PÜÜÉ részére. A Jogi Igazgatóság vizsgálja, hogy az esemény biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e. Vizsgálja továbbá az okozott kár másra (harmadik félre) történő továbbhárításának lehetőségét (regressz igény). b.) Az eljárás megindításáról szóló végzés esetén a Jogi Igazgatóság a sérült neve és a baleset ideje és helyszíne megjelölésével továbbítja a végzést az EBK részére, aki 10 munkanapon belül tájékoztatást ad a Jogi Igazgatóságnak arról, hogy munkabaleset történt-e. Amennyiben munkabaleset történt, csatolva megküldi a rendelkezésre álló vonatkozó dokumentumokat (pl.: munkabaleseti jegyzőkönyv, meghallgatási jegyzőkönyv, fényképfelvételek, helyszínrajz stb.). Amennyiben nem történt a megadott adatoknak megfelelő munkabaleset, a Jogi Igazgatóság a PÜÜÉ szervezetnek küldi meg a végzést, aki azt továbbítja a baleset helye szerint illetékes pályavasúti szervezeti egységnek, aki vizsgálja, történt-e az adatoknak megfelelő baleset a megjelölt helyszínen, és intézkedik az ügyben a MÁV Zrt. rendelkezésére álló dokumentumok beszerzése iránt, továbbá azokat elektronikusan megküldi a Jogi Igazgatóság részére. c.) Amennyiben a Jogi Igazgatóság által továbbított hatósági határozat kapcsán a Jogi Igazgatóság kérdések megválaszolását és dokumentumok csatolását kéri, az érintett szervezeti egység a Jogi Igazgatóság megkeresésében feltüntetett határidőn belül küldi meg elektronikus úton a válaszokat és iratokat a Jogi Igazgatóság részére. Amennyiben a dokumentumok beszerzéséhez hosszabb időre van szükség, a Jogi Igazgatóságot erről a meghatározott határidőn belül elektronikus úton tájékoztatja az illetékes szervezeti egység A MÁV zrt-nél bekövetkezett munkabalesetekből eredő kárigények és a munkavállalók nem baleseti eredetű halála esetén ksz alapján fizetendő szolgáltatási összegek elbírálása során követendő eljárás A MÁV Magyar Államvasutak zrt.-nél bekövetkezett munkabalesetek vonatkozásában a kárigények bejelentéséről és a követendő eljárásról a.) A munkabaleset bekövetkezte esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a területileg illetékes munkabiztonsági szakelőadó útján - az eseményről haladéktalanul, de mindenképpen a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek felvételét követően munkabaleseti jegyzőkönyvet vesz fel, mely munkabaleseti jegyzőkönyv egyben nyilatkozat is a munkabaleset elismerésére. Ha az esemény nem munkabaleset, akkor erről, és megállapítással szembeni jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell (2. sz. melléklet). Amennyiben a sérült munkaviszonya a munkabaleseti jegyzőkönyv felvételekor nem állapítható meg kétséget kizáróan, úgy a munkabaleseti jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a következőt: Jelen munkabaleseti jegyzőkönyv a sérült munkaviszonyát nem igazolja. A területileg illetékes munkabiztonsági szakelőadó a munkabaleseti jegyzőkönyv egy példányát a 4/A vagy 4/B melléklet szerinti mintalevél felhasználásával, kimutathatóan átadja a sérültnek (a munkabalesetet szenvedett munkavállaló halála esetén az elhunyt hozzátartozójának). A mintalevél egyben tájékoztatást tartalmaz arra nézve is, hogy amennyiben a káreseménnyel kapcsolatban kártérítés iránti, illetve Kollektív Szerződés 70. szerinti igény merül fel, akkor ennek érvényesítésével kapcsolatosan szíveskedjen a munkáltatói jogkörgyakorlót megkeresni. b.) Kizárólag a jét megelőzően bekövetkezett munkabalesetekre kell alkalmazni a következőket: a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkabalesetről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, lehetőleg a munkabaleseti jegyzőkönyv átadásával egyidejűleg felhívja a munkavállalót (halál esetén a munkavállaló közeli hozzátartozóját) kárigénye előterjesztésére (felhívást tartalmazó levél: 4./C sz. melléklet), és az előterjesztett kárigényre a 6. sz. melléklet szerinti levéllel válaszol. Minden munkabalesetre kell a következőket alkalmazni: amennyiben a munkavállaló (munkabaleseti halál esetén hozzátartozó) kárigényt kíván előterjeszteni, a munkáltatói jogkörgyakorló köteles az ilyen irányú megkeresésére a területileg illetékes munkabiztonsági szakelőadó útján rendelkezésére bocsátani a kitöltendő formanyomtatványokat (szolgáltatási igénybejelentő és KSZ-en kívüli károkra vonatkozó kárbejelentő nyomtatvány-5. sz. melléklet). A munkáltatói jogkörgyakorló a területileg illetékes munkabiztonsági szakelőadó útján - felhívja az igénybejelentő figyelmét arra, hogy a hiánytalanul kitöltött igénybejelentő nyomtatványhoz csatolja az alábbi szükséges iratokat: amennyiben hatósági eljárás indul, az elbíráláshoz ténylegesen szükséges hatósági iratokat, kivéve a büntető- és szabálysértési eljárást, meghatalmazott eljárása esetén meghatalmazást, a munkabalesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentum fénymásolatát, a keresőképtelenség esetén a keresőképtelenség megállapítására jogosult szerv által rendszeresített nyomtatványok hiteles másolatát, a keresőképtelenségi igazolás hiteles másolatát, ha kórházi ápolás is történt: a kórházi zárójelentést, a kórházi gyógykezelés befejezését követő 15 napon belül. Kórházi ápolás időszakára keresőképtelenségi igazolás benyújtása nem szükséges. halál esetén a halottvizsgálati bizonyítványt, halál esetén a halotti anyakönyvi kivonat másolatot, boncolás esetén a boncolási jegyzőkönyvet, és azokat lehetőleg rövid időn belül juttassa el a mun-

13 4. szám A MÁV Zrt. Értesítője 297 káltatói jogkörgyakorlóhoz a területileg illetékes munkabiztonsági szakelőadó útján. c.) A munkáltatói jogkör gyakorlója jelen utasítás 3/A. sz. mellékletének felhasználásával nyilatkozik, hogy a munkabaleset bekövetkezéséhez milyen körülmények vezettek, mi volt annak az oka. Ennek során vizsgálni szükséges, hogy a munkavédelmi szabályok (jogszabály, biztonsági szabályzat, MVSZ, szakmai utasítás, stb.) betartását kizárólag maga a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztotta-e el. A napját követően bekövetkezett munkabalesetek esetén a 3/A sz. melléklet szerinti nyilatkozaton a munkáltatói jogkörgyakorló köteles nyilatkozni, hogy a balesetet olyan, a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta-e, amellyel nem kellett számolni, továbbá elvárható volt-e, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését a munkavállaló elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, illetve hogy a káreseményt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta-e. d.) Amennyiben a sérült munkaviszonyának fennállása kérdéses, a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkabaleseti jegyzőkönyv aláírását megelőzően rövid úton, írásban értesíti a Humánpartnert a munkabaleset bekövetkezéséről, és a Humánpartner a munkabalesetről kapott értesítés átvételét követően haladéktalanul megküldi a munkáltatói igazolást a munkáltatói jogkörgyakorló részére. e.) A munkáltatói jogkör gyakorlója a területileg illetékes munkabiztonsági szakelőadó útján a munkabaleseti jegyzőkönyv felvételét követő 3 munkanapon belül a munkabaleseti jegyzőkönyv 1 eredeti példányát, valamint a 3/A melléklet szerinti nyilatkozata 1 eredeti példányát, továbbá a napját megelőző munkabalesetek esetén a 4. sz. melléklet szerinti felhívást (annak átvételt igazoló károsulti aláírással) megküldi a munkabaleset@mav.hu címre, vagy a Jogi Igazgatóság fax számára ( ), ezek hiányában postai úton a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság számára. f.) A MÁV Zrt Jogi Igazgatóság az e.) pont szerinti iratok beérkezését követően az ügynek ügyszám megadásával ügyiratot nyit, és azt nyilvántartásába veszi, és 5 munkanapon belül a munkabaleseti jegyzőkönyv telefax útján történő megküldésével előzetesen értesíti a biztosítót a munkabaleset/biztosítási esemény bekövetkeztéről továbbá a kárnyilvántartási rendszerben rögzíti az eseményt. Az előzetes bejelentés célja a káresemény határidőben történő nyilvántartásba vétele, kifizetés az előzetes bejelentés alapján nem teljesíthető. g.) A munkáltatói jogkör gyakorló a területileg illetékes munkabiztonsági szakelőadó útján elsődleges ellenőrzés keretében soron kívül vizsgálja a hozzá beérkezett igénybejelentő nyomtatvány kitöltésének helyességét, s az igényérvényesítéshez szükséges dokumentumok (pl. szakorvosi iratok, táppénzes iratok, kórházi zárójelentés, halál esetén halotti anyakönyvi kivonat) meglétét, szükség esetén 15 napos határidővel hiánypótlásra hívja fel az igényjogosultat. Amennyiben az iratanyag hiánytalanul rendelkezésre áll, azt 3 munkanapon belül továbbítja a MÁV Zrt. Jogi Igazgatósága részére. h.) A Jogi Igazgatóság másodlagos ellenőrzés keretében vizsgálja az átvett kárigény bejelentés teljes körű felszereltségét, majd a hatályos, vonatkozó jogszabályok és belső utasítások alapján vizsgálja a kárigény jogszerűségének és összegszerűségének megalapozottságát. A Jogi Igazgatóság az e.) pontok szerinti iratok beérkezését követően Ft-ot meghaladó ügyérték esetén mindig, ennél alacsonyabb ügyérték esetén szükség szerint beszerzi az illetékes főtevékenységikör vezető nyilatkozatát (3/B sz. mellékletek) arra vonatkozóan, hogy álláspontja szerint megállapítható-e a munkáltató mentesüléséhez vezető ok. A megkeresett illetékes szervezeti egység 5 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni a Jogi Igazgatóságnak. A munkáltatói felelősség kérdését érintő lényeges vélemény-különbség esetén a Jogi Igazgatóság vezetője dönt. Nem egyértelmű tényállás, illetve szakkérdést érintő kérdésekben a Jogi Igazgatóság bekéri az illetékes szervezeti egységektől a további információkat, nyilatkozatokat, valamint beszerezheti a munkabiztonsági szervezet, illetve az EBK foglalkozás-egészségügyi orvos illetve a Vasútegészségügyi Kft. foglalkozás-egészségügyi orvos nyilatkozatát is. i.) A Jogi Igazgatóság a h.) pont szerinti iratok kézhezvételtől számítva 10 munkanapon belül vizsgálja, hogy a káresemény biztosítási szerződés hatálya alá tartozike, amennyiben igen, bejelenti a biztosító részére a biztosítási igényt és csatolja a biztosítási igény érvényesítéséhez szükséges dokumentumokat, valamint közli jogi álláspontját a munkáltató részbeni vagy teljes mentesülésére vezető körülmények vonatkozásában, vagy egyéb lényeges kérdésben. Az értesítéssel egyidejűleg felhívja a biztosítót, hogy jelezze, ha részt kíván venni a kárigény esetleges peren kívüli kárrendezési folyamatában. A baleseti kártérítési kérelmekkel kapcsolatosan a Jogi Igazgatóság kapcsolattartója a munkabaleset@mav.hu címen érhető el. A Jogi Igazgatóság a kárigény elbírálásáról a döntésével egyidejűleg írásban értesíti a károsultat a munkáltatói jogkör gyakorlója útján. A biztosító a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság által jogosnak minősített igényt amennyiben azt a biztosító nem vitatja a biztosítási szerződésben foglalt határidőn belül teljesíti a jogosult javára az általa jóváhagyott, a Jogi Igazgatóság által készített peren kívüli megállapodás alapján. A Jogi Igazgatóságnak a peren kívüli megállapodások tekintetében a mindenkor hatályos szerződéskötések rendjéről szóló (jelenleg

14 298 A MÁV Zrt. Értesítője 4. szám 22/2007. /VIII. 31. MÁV Ért. 29./ VIG. sz.) utasítás alapján kell eljárni. j.) Amennyiben a MÁV Zrt. biztosítási szerződéssel rendelkezik, és a károsult kárigényét közvetlenül a biztosítóhoz jelenti be, úgy a biztosító 5 munkanapon belül értesíti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóságát a munkabaleset@mav.hu címen, egyidejűleg kéri, hogy a Jogi Igazgatóság bocsássa rendelkezésére az elbíráláshoz szükséges iratokat, valamint a felelősség elbírálásával kapcsolatos jogi állásfoglalását. A Jogi Igazgatóság a hozzá érkezett bejelentés másolati példányának megküldésével értesíti az illetékes munkáltatói jogkörgyakorlót, és kéri, hogy a b.), c.), e.), g.) pontok szerinti eljárást folytassa le. A biztosító a kért iratok hiányában a kárigényt nem bírálja el. k.) Amennyiben a kárigény bejelentője rövid úton (telefonon, ben) vagy írásban tájékozódni kíván a bejelentett kárigény elbírálásával kapcsolatosan, a kárigény Jogi Igazgatóság által történő elbírálásáig a Jogi Igazgatóság az érdeklődőnek tájékoztatást adhat arról, hogy az elbírálás milyen ügyszámon van folyamatban, ügyintéző kijelölése megtörtént-e, döntés született-e már az igény tárgyában. Ezen adatokon túlmenő tájékoztatás rövid úton nem adható, mert az személyiségi jogot vagy üzleti titokhoz fűződő érdeket sérthet, vagy egyéb módon félreérthető vagy megtévesztő lehet, vagy alaptalan igényt keletkeztethet. l.) A Jogi Igazgatóság a munkabaleset elbírálásához/biztosító részére történő bejelentéshez szükséges iratokat az alábbi szervezetektől kérheti be írásbeli/elektronikus úton (a felsorolás nem kizárólagos): Az EBK TSZK részéről : - Meghallgatási jegyzőkönyv(ek) - Munkabaleseti jegyzőkönyv - Esetlegesen készített fényképek, helyszínrajz - Munkavédelmi oktatási napló - Kockázatértékelés (A sérült munkakörére vonatkozó kockázatértékelési rész, a sérüléssel kapcsolatba hozható gép, berendezés, munkahely kockázatának értékelése) - Egyéni védőeszközök juttatási rendje - Munkabaleseti nyilvántartási napló - A sérüléssel kapcsolatba hozható gép, berendezés, munkaeszköz üzembehelyezési jegyzőkönyvének másolata - Munkabiztonsági szakvélemény A munkáltató részéről : - Munkabalesetet elismerő határozat - Munkabalesetet elutasító értesítés - Balesetet üzemi balesetként elismerő TB kifizetőhelyi határozat - Munkáltatói igazolás - Vezénylési kimutatás - Munkahelyi sérülések nyilvántartási napló - Az egyéni védőeszköz munkavállaló számára történő kiadás jegyzéke - Az egyéni védőeszközök munkavállaló részéről történő átvételi elismervénye - Felhívás kárigény bejelentésre (csak a előtti munkabalesetek esetén!) - Kárigény bejelentő MT szerinti - Kárigény bejelentő KSZ szerinti - Munkáltatói jogkörgyakorló nyilatkozata a munkáltatói felelősség alóli mentesülés kérdésében - Egyéb jegyzőkönyvek (érintésvédelmi, szabványossági felülvizsgálat, előzetes üzembehelyezési vizsgálat, időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálat) - Nyilatkozat a munkavállaló részéről, hogy személyes adatait a biztosító részére kiadhatják. - Technológiai, műveleti utasítások - Karbantartásra, ellenőrzésre, egyéb szakmai feladatokra vonatkozó kérdések megválaszolása Humán szervezet részéről : - Igazolás a keresőképtelen munkanapok számáról - Munkaköri alkalmassági felülvizsgálat igazolása - Munkaköri alkalmassági felülvizsgálat érvényessége m.) A Jogi Igazgatóság vizsgálja az okozott kár másra (harmadik félre) történő továbbhárításának lehetőségét (regressz igény) Munkavállaló nem munkabaleseti eredetű halála esetén irányadó eljárási rend a.) A MÁV Zrt. munkavállalója nem munkabaleseti eredetű halála esetén, a KSZ vonatkozó rendelkezése szerinti összegre törvényes örökösei a hagyatékátadó végzés (öröklési bizonyítvány), vagy kedvezményezett jelölés alapján jogosultak, (melyet a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. a napjától a Groupama Garancia Biztosító Zrt-n keresztül teljesít). A Humánpartner a halálesetről történő tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül postai úton megküldi a szolgáltatási igénybejelentőt (7. sz. melléklet) az elhunyt/örökösök lakcímére, egyben a 8. sz. mellékletben foglalt kísérőlevéllel felhívja a b.) pontban foglalt iratok biztosító részére történő megküldésére. A Humánpartner felhívja az örökös/kedvezményezett figyelmét, hogy amennyiben a munkavállaló halálának körülményei okán a haláleset nem tartozik a biztosítási szerződés hatálya alá (pl. öngyilkosság), akkor a szolgáltatási igényét és az ahhoz tartozó dokumentumokat a Jogi Igazgatóság részére kell megküldeni. b.) A szolgáltatási összeg teljesítéséhez a következő dokumentumok szükségesek: - az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolata - halottvizsgálati bizonyítvány - kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jog-

15 4. szám A MÁV Zrt. Értesítője 299 erős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány, kedvezményezett jelölést tartalmazó okirat) - munkáltatói igazolás a munkaviszony fennállásáról - amennyiben a biztosítási eseménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indul, az elbíráláshoz ténylegesen szükséges hatósági iratok, kivéve a büntető- és szabálysértési eljárást - boncolás esetén a boncolási jegyzőkönyv - meghatalmazott eljárása esetén meghatalmazás c.) Amennyiben a szolgáltatási igény a Jogi Igazgatóság részére került megküldésre, a vonatkozó iratok alapján amennyiben annak feltételei fennállnak-, a szolgáltatási igényt bejelenti a biztosító felé, vagy ha nem tartozik a haláleset biztosítási szerződés hatálya alá, akkor a mindenkori KSZ vonatkozó rendelkezése szerint jár el. A hatályos KSZ alapján a Jogi Igazgatóság megkeresésére a Humánszolgáltatás intézkedik a KSZ-ben foglalt öszszeg örökös (kedvezményezett) részére történő kifizetés iránt kártérítési (munkajogi) járadékok megállapítása vagy emelése iránti kérelem a.) A MÁV Zrt. szervezeti egységei a hozzájuk érkezett járadék megállapítási vagy emelési kérelmeket a Jogi Igazgatóságnak továbbítják. A Jogi Igazgatóság eljáró munkatársa köteles a Munka törvénykönyve vonatkozó szabályai szerint vizsgálni a járadék megállapítása vagy emelése iránti kérelem jogalapját és összegszerűségét. A Jogi Igazgatóság vizsgálja, hogy a káresemény biztosítási szerződés hatálya alá tartozik-e és megteszi a szükséges intézkedéseket. Vizsgálja továbbá az okozott kár másra (harmadik félre) történő továbbhárításának lehetőségét (regressz igény). A kárigény jogalapját alátámasztó dokumentumok beszerzését követően a költségpótló és keresetpótló járadék továbbá általános kártérítési járadék összegszerűsége esetében a káronszerzés tilalmára vonatkozó szabályok alapján hoz döntést. A Jogi Igazgatóság a keresetpótló járadék (1/2006. Pk vélemény alapján történő) összegének kiszámítása érdekében megküldi az ügyiratot a Humánerőforrás Igazgatóság részére. A Humánerőforrás Igazgatóság által végzett számítások alapján a Jogi Igazgatóság meghatározza a keresetpótló járadék, illetve emelési kérelem esetén a járadékemelés mértékét kifizetés a.) A járadékok, a rendszeresen utalandó kifizetések, valamint a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó jogcímen történő kifizetés esetében a Jogi Igazgatóság megkeresésére a Humánszolgáltatás intézkedik a kifizetés teljesítéséről, a járadékmódosítás foganatosításáról. b.) A pályavasúti/ingatlant érintő kárigények kifizetésének eljárásrendje: A nem járadék jellegű kárigények és hatósági határozatok alapján történő kifizetések esetében a PVK a Jogi Igazgatóságtól érkező megkeresés alapján intézkedik a költségviselő szervezeti egység költségvállalásáról, melynek keretében bekéri a pénzügyi kísérőlapon szereplő adatokat (költségviselő szervezet kódja, a ráfordítás könyvelési tétele), valamint - amennyiben arra még korábban nem került sor a kárügy kapcsán - rögzítteti a kárnyilvántartási rendszerben a pályavasúti/ingatlan kárszámot. A Jogi Igazgatóság megkeresése tartalmaz a káresemény kapcsán minden releváns információt, a Jogi Igazgatóság káreseménnyel kapcsolatos álláspontját és a pénzügyi kísérőlapot. A megkeresés elsősorban ügyiratban történik, azonban ha a kifizetésről rövid határidővel szükséges intézkedni a Jogi Igazgatóság a megkeresést, az ügyről készült részletes feljegyzést, döntési javaslatot és a kifizetési kötelezettséget tartalmazó dokumentumot elektronikus úton küldi meg. A PVK a megkeresést követő 3 munkanapon belül a kárszámot, a kódokat, és a költségviselő szervezet vezetője által aláírt pénzügyi kísérőlapot elektronikus úton megküldi a Jogi Igazgatóság részére. Amennyiben elektronikus úton a Jogi Igazgatóság kezdeményezi a kifizetést, de nem a Jogi Igazgatóság a költségviselő, a költségviselő szervezet vezetőjének aláírásával engedélyezett kifizetést tartalmazó pénzügyi értesítő kísérőlapot a Jogi Igazgatóság továbbítja a BSZK részére. Amennyiben a Jogi Igazgatóság kifizetésre irányuló megkeresése ügyiratban érkezik a PVK-ra, a pénzügyi kísérőlappal együtt a PVK továbbítja az ügyiratot a Bejövő Számlakönyvelés részére, aki a kifizetés teljesítését követően a pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatot ügyiratba helyezi és visszaküldi az ügyirat felfektetőjének. c.) A nem pályavasúti/ingatlant érintő kárigények esetén a Jogi Igazgatóság megkeresi a költségviselő szervezetet a kifizetés teljesítése végett, amivel egyidejűleg megküld a káresemény kapcsán minden lényeges információt, a Jogi Igazgatóság káreseménnyel kapcsolatos álláspontját és a pénzügyi kísérőlapot. A megkeresés elsősorban ügyiratban történik, azonban ha a kifizetésről rövid határidővel szükséges intézkedni a Jogi Igazgatóság a megkeresést elektronikus úton küldi meg. Amennyiben elektronikus úton történik a kifizetés iránti intézkedés, a költségviselő szervezet a megkeresést követő 3 munkanapon belül a kárszámot, a kódokat, és a költségviselő szervezet vezetője által aláírt pénzügyi kísérőlapot megküldi a Jogi Igazgatóság részére. A költségviselő szervezet vezetőjének aláírásával engedélyezett kifizetést tartalmazó pénzügyi értesítő kísérőlapot a Jogi Igazgatóság továbbítja a BSZK- részére.

16 300 A MÁV Zrt. Értesítője 4. szám d.) Amennyiben nem járadék jellegű kárigény vagy hatósági határozat alapján történő kifizetésre kerül sor olyan baleset vonatkozásában, ahol a Humánszolgáltatás a baleset sérültjének járadékot folyósít, a nem járadék jellegű kárigény vagy hatósági határozat alapján történő kifizetés iránt a Humánszolgáltatás intézkedik. e.) Amennyiben korábbi járadékfizetési kötelezettség nem terheli a MÁV Zrt-t, úgy az újonnan keletkezett járadékfizetési kötelezettség esetében a költséghely kódok tekintetében a Humánszolgáltatás intézkedik. Korábbi járadékfizetési kötelezettségen felüli ugyanazon káreseményből eredő további kárigények esetén a további kifizetések a már fizetett tételek pénzügyi kódját kapják. f.) A munkabalesetekkel kapcsolatos KSZ-en alapuló szolgáltatási és munkáltatói felelősségbiztosítási szerződések hatálya alá tartozó kárigények esetében a kifizetés a biztosítón keresztül történik. A Biztosító a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság által jogosnak minősített igényt a biztosítási szerződésben meghatározott határidőben teljesíti a jogosult javára az általa jóváhagyott egyezség alapján. Amennyiben nincs lehetőség a munkabalesettel kapcsolatos kárigény biztosítási szerződés alapján biztosítón keresztül történő kifizetésére, a a kifizetés iránt a Humánszolgáltatás intézkedik. g.) Amennyiben bármely káresemény biztosítási szerződés hatálya alá tartozik, az adott biztosítási szerződés rendelkezései alapján kell intézkedni a kifizetés iránt A MÁV zrt. egyes szervezeteinek a munkabaleset- és munkavállalói életbiztosítási szerződéssel kapcsolatos teendői, felelősségei a.) A MÁV Zrt-n belül a munkabaleset- és életbiztosítási kárrendezéshez kapcsolódó feladatok, valamint a felelősségbiztosítási kárrendezéshez kapcsolódó ügyintézés a Jogi Igazgatóság hatáskörébe tartozik. A Kockázatkezelési és Kontroll szervezet biztosításszakmai segítséget nyújt a felmerülő kérdésekben és kapcsolatot tart a Biztosítóval a szerződéssel és a vitás ügyekkel összefüggésben. b.) Közlési kötelezettség: A Humánerőforrás Igazgatóság a negyedév végét követő hó 10. napjáig megküldi a Kockázatkezelési és Kontroll szervezet részére a díjelszámolásához szükséges szerződésben rögzített létszámadatokat (a negyedévre vonatkozó tényleges munkavállalói létszámadat). A Kockázatkezelési és Kontroll szervezet 6 napon belül továbbítja azt a Biztosító részére. A tényleges létszámadat alapján a biztosítási időszak végén a Biztosító kiszámolja az előző biztosítási időszak díját, valamint megállapítja és előírja a következő időszakra vonatkozó előzetes díjat. c.) Változás-bejelentési kötelezettség: A szerződés tartama alatt minden szervezeti egység köteles a Kockázatkezelési és Kontroll szervezet felé a valóságnak megfelelően közölni a tudomására jutásától számított 5 munkanapon belül minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt és ezek változását. A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmény (pl. létszám változása, munkakörülmények és munkafeltételek lényeges megváltozása, munkabiztonsági és munkaegészségügyi változások) az a tény, információ és adat, amely a kockázat elvállalását, illetve a biztosítási díj mértékét befolyásolja. A Kockázatkezelési és Kontroll szervezet a fentiek szerint tudomására jutott adatokat amennyiben nem szükséges további szervezeten belüli egyeztetés köteles 5 munkanapon belül a biztosítónak továbbítani. Amennyiben egyeztetés szükséges, úgy azt a Kockázatkezelési és Kontroll szervezet haladéktalanul köteles kezdeményezni az adott szervezeti egység vezetőjénél annak érdekében, hogy a vitás kérdések mielőbb lezárásra kerüljenek. Az egyeztetés lezárását követő 5 munkanapon belül szükség esetén a biztosító felé eljár. A Humánerőforrás Igazgatóság köteles a jelentős munkavállalói létszám változásáról (10%) 10 napon belül a Kockázatkezelési és Kontroll szervezetet tájékoztatni, amit a Kockázatkezelési és Kontroll szervezet 5 napon belül írásban jelez a biztosító felé. Ha a Kollektív Szerződés a Munkabaleseti Keretszerződést, illetve az Életbiztosítási szerződést érintő módon megváltozik, akkor a Humánerőforrás Igazgatóság köteles erről a Kockázatkezelési és Kontroll szervezetet a módosítás hatályba lépését követő 10 napon belül írásban tájékoztatni. A MÁV Zrt. változással kapcsolatos álláspontját a Kockázatkezelési és Kontroll szervezet a szükséges egyeztetés során a szervezetektől bekért információk megérkezését követően 5 munkanapon belül írásban továbbítja a biztosító részére. d.) A Biztosító a károsultnak megfizeti az önrész alatti károkat is a MÁV Zrt. helyett, a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg kimerüléséig. A Biztosító által kifizetett önrész alatti károkról a felek negyedévente számolnak el. A Biztosító a tárgynegyedévben kifizetett önrész alatti károkról a tárgynegyedévet követően tájékoztatja a Kockázatkezelési és Kontroll szervezetet, amely a Biztosító által megküldött adatokat igazolás céljából megküldi a Jogi Igazgatóságra. A Jogi Igazgatóság által leigazolt önrész alatti károk Biztosító részére történő 30 napon belüli kifizetéséről, illetve eltérés esetén a további egyeztetésekről a Kockázatkezelési és Kontroll szervezet gondoskodik. A Kockázatkezelés és Kontroll Szervezet ügyirati betétlapban továbbítja a Bejövő Számla Könyvelés részére a Humánszolgáltatástól

17 4. szám A MÁV Zrt. Értesítője 301 a szolgálati helyekre történő könyvelésről kapott adatokat Egyéb rendelkezések a.) Amennyiben a kárigény érvényesítése érdekében bírósági eljárás indul, úgy a képviselet ellátása a Jogi Igazgatóság feladata. A bírósági eljárás megindításáról vagy a peren kívüli egyezség megkötéséről a Jogi Igazgatóság nevében eljáró munkatárs értesíti a biztosítót. b.) A kárrendezés peren kívüli megállapodással, illetőleg jogerős bírósági határozattal történő lezárása esetén, az ügy befejezésének tényét az eljáró munkatárs a perés kárnyilvántartási rendszerben rögzíti. Az eljáró munkatárs ennek keretében a perben hozott jogerős határozatot, illetőleg peren kívül készült megállapodást beszkenneli és azt a káresemény nyilvántartási sorához csatolja. c.) A Jogi Igazgatóság a MÁV Zrt-vel szemben érvényesített kárigények esetén vizsgálja, hogy a MÁV Zrt. felelőssége teljes mértékben fennáll, részben áll fenn, vagy nem áll fenn a káreseményért. Amennyiben nem áll fenn, vagy részben áll fenn, a Jogi Igazgatóság továbbítja a kárigényt a többi károkozónak, közös károkozás esetén ezzel együtt egyeztetést kezdeményezhet. d.) Abban az esetben, ha valamely káresemény biztosítási szerződés hatálya alá esik, a káreseménnyel érintett szervezeti egység, valamint a PÜÜÉ és a Jogi Igazgatóság köteles törekedni arra, hogy a kárrendezés folyamatába bevonja a biztosító társaságot. e.) A MÁV Zrt.-vel szemben érvényesített kártérítési igényeket, a MÁV Zrt. káreseményért való felelősségét elismerni a Jogi Igazgatóság (illetve a DHL szerinti döntéshozó a Jogi Igazgatóság állásfoglalása ismeretében meghozott) döntése nélkül nem lehet. f.) Amennyiben a káreseményhez kapcsolódó peren kívüli megállapodás esetén a szerződéskötő szervezet eltér a költségviselő szervezettől, a költségviselő kötelezettségvállalását a szerződéskísérő adatlapon fel kell tüntetni. 5.0 hivatkozások, MódOsíTÁsOk, hatá- LyOn kívül helyezések Jelen utasítás hatálybalépésével a 22/2005.(MÁV Ért. 28.) VIG.sz. az egyes kártérítések elbírálásáról szóló és a munkabaleseti kárigények elbírálásának, valamint a MÁV Zrt. munkabaleset,-élet és munkáltatói felelősségbiztosításához kapcsolódó eljárási rendjéről szóló szóló 32/2009. VIG sz. vezérigazgatói utasítás hatályát veszti. 6.0 hatálybaléptetés Jelen utasítás a közzététele napjával lép hatályba. 7.0 MELLÉkLETEk 1. sz. melléklet: A MÁV Zrt. által kötött, jelen utasítás hatálybalépésekor hatályos, a Pénzügyi Igazgatóság rendelkezésére álló hatályos biztosítási szerződések listája Munkabalesethez és természetes halálok miatti bejelentéshez kapcsolódó mellékletek 2. sz. melléklet: Értesítés arról, hogy a baleset nem munkabaleset 3. sz. melléklet 3/A A munkáltatói jogkörgyakorló nyilatkozata a munkáltatói felelősség kérdésében ( előtt/követően bekövetkezett munkabalesetek esetében) 3/B A főtevékenységi kör gyakorlójának nyilatkozata a munkáltatói felelősség kérdésében ( előtt/követően bekövetkezett munkabalesetek esetében) 4/A. sz. melléklet: Tájékoztatás a munkavállalónak arról, hogy kárigény, vagy KSZ igény esetén a munkáltatói jogkörgyakorlóhoz kell fordulni 4/B. sz. melléklet: Tájékoztatás az elhunyt munkavállaló hozzátartozójának arról, hogy kárigény, vagy KSZ igény esetén a munkáltatói jogkörgyakorlóhoz kell fordulni 4/C. sz. melléklet: Felhívás kárigény bejelentésére (kizárólag előtt bekövetkezett munkabalesetek esetében) 5. sz. melléklet: Kárbejelentő nyomtatványok munkabaleset esetén 5/A Kárigény bejelentő nyomtatvány (KSZ-en kívüli kárigényekhez) 5/B Munkáltatói felelősségbiztosítási kárbejelentő nyomtatvány-minta 5/C KSZ alapján történő szolgáltatáshoz Szolgáltatási igénybejelentő-minta 6. sz. melléklet: Válasz kárigény bejelentésre 7. sz. melléklet: Groupama Garancia Biztosító Zrt. munkavállaló nem munkabaleseti halálesetre vonatkozó igénybejelentője 8. sz. melléklet: munkavállaló nem munkabaleseti halálesetére vonatkozó tájékoztató levél Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

18 302 A MÁV Zrt. Értesítője 4. szám 1. sz. melléklet

19 4. szám A MÁV Zrt. Értesítője 303

20 304 A MÁV Zrt. Értesítője 4. szám 2. sz. melléklet