Jogi Jegyzetek Gyűjteménye -

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/"

Átírás

1 1. A büntetőjog fogalma, felosztása, helye a jogrendszerben, elhatárolása a szabálysértési jogtól. A büntetőjog tudományának főbb irányai és az egyéb bűnügyi tudományok. Tág értelemben a bj azon jogi normák összessége, amelyek meghatározzák, hogy mely cselekmények képeznek bűncselekményt, melyek a büntetőjogi felelősségre vonás feltételei és akadályai melyek a bűncselekmény jogkövetelményeként kiszabható büntetések és intézkedések (büntető anyagi jog). Továbbá azon jogi normák összessége amelyek meghatározzák, hogy milyen szervek által, milyen eljárás keretén belül kell a bűncselekményeket elbírálni (büntető eljárásjog). Valamint azon szabályok foglalata, amelyek meghatározzák a büntetések és intézkedések végrehajtási rendjét (büntetés-végrehajtási jog). SZOROS értelmezésben az anyagi büntetőjogot értjük a büntetőjog alatt. A büntetőjog biztosítja a jogrend parancsainak és tilalmainak kikényszeríthatőségét. -represszív és preventív jellegű (büntet és megelőz) -kriminalizáció (mi számít bűncselekménynek) és dekriminalizáció (esetleg valami kikerül a bj-i szabályzás köréből, pl házasságtörés) -Georg Jelli: a bj, etikai minimum -> nem mindenki ért vele egyet -morál és a bj kapcsolata -> közös gyökérrel vezethetők vissza (nem lehet elválasztani őket egymástól, de nem is azonosak) -Bibó István: bj a társadalmi szabályok olyan területe, mely az erkölcs megítélése alá esik Jogrendszerben: Jog: magánjog közjög -> közjog: bj- egyéb kj -> bj: anyagi bj, b eljárásjog, büntetési végrehjtási jog Alapa típusok: jogi bűntetőjogi tudományok (normatív), és nem jogi (empírikus) jogi: Anyagi büntetőjog v. büntetőjogi dogmatika, Büntetésvégrehajtási jog, Büntető eljárásjog -> ez mind kriminálpolitika (a már elkövetett bűncselekményekre adott illetve adandó büntetőjogi válszstratégiák gyűjtőfogalma) nem jogi: kriminológia (Cesare Lombroso, Grafolo társadalmi jelenségek, és a bűnelkövetkők kapcsolatára koncentrál) (még ez is a kriminálpolitikához tartozik), Bűnügyi segédtudományok ( igazságügyi elmekórtan, igazságügyi orvostan), Kriminalisztika (Hans Gro13, bűcselekmény megelőzése, nyomozása) A büntetőjog-tudomány: a büntetőjogra vonatkozó ismeretek és nézetek rendszerét jelenti: vizsgálja és elemzi a büntető jogszabályokat, a büntetőjog egyes intézményeit. A büntetőjogi dogmatika egyrészt a büntetőjog tudományának a módszere, másrészt maga is tudományág, amely különböző módszerek segítségével illeszti a hatályos büntetőjogot fogalmi, elméleti rendszerbe. Főbb irányai: klasszikus iskola: Cesare Beccaria, A büntettekről és a büntetésekről Fontos: 1 a törvény előtti egyenlőség elve, 2 Nullum crimen és a nulla poena sine lege elvének elismerése, 3 A Indeterminizmus (a büntetőjogi felelősségnek az elkövető szabad akaratára történő alapozása), 4 A büntetés célja a bűncselekménnyel arányos proporcionális megtorlás, 5 Bűnfelelősség elve Sajátosságai: Merev tettbüntetőjogi felfogás, mely az elkövetőre nem volt tekintettel, A bűncselekményt kizárólag jogi jelenségnek tekintő jogközpontú szemlélet, Fogalomelemző módszer alkalmazása, a módszer egyre öncélúbbá vált, A pszichét és a külső cselekvést egymástól külön fogta fel, azzal hogy a tudatban tükröződik a cselekmény. pozitivista irányzat: átvették Comte eszméjét a tudományos gondolkodás haladásáról, a jognak az erkölcstől való elválasztásáról, a szabad akarat tagadásáról. Az antropológia és a szociológia segítségével vizsgálódnak. A megtorlás helyébe a társadalom védelme, az elkövető bűnössége helyébe pedig az elkövető veszélyessége lép. az elkövető a figyelem központjában, a jogi minősítése, és a besorolása már kevésbé fontos. Támaszkodik a kriminológiai eredményekre. A morális alapon felépített, bűnösségen alapuló büntetőjogi felelősséget felváltja a bűnelkövetőkkel szembeni védekezés. A büntetés helyébe biztonségi intézkedés kerül. défense sociale mozgalom: a bűnözést társadalmi problémának tekinti, jogiatlan büntetéspolitikát fogalmazott meg. A klasszikus iskola és a pozitivisták között áll. Prins tette közzé az első társadalomvédelem elméletét. személyre szabott büntetés -> Gramatica új társadalom védelem: Marc Ancel, elhatárolja magát a pozitivista irányzattól, az akaratszabadság kérdésében az indeterminista felfogás felé hajlik. Fontos számára a felelősség morális jellegének gondolata, az egyén felelősségtudatára apellál. Ellenzi a halálbüntetést. Humanizmus fontossága. Társadalmi rehabilitáció. A tettesértékelő szempontokat egyoldalúan túlhangsúlyozza a tettarányosság rovására. treatment ideológia: fejlett nyugati államokban indult el években. Kezelési gondolat volt a meghatározó a nemzetközi vitákban. Bűnelkövető megváltoztatása személyreszabottan. Pszichoterápia, klinikai, szociális munkával. Határozatlan tartamú büntetés alkalmazása. neoklasszikus felfogás: központjában: törvényesség, egyenlőség, jogállamiság, a tett és az elkövetője közötti arányossági viszony fokozottabb követelményét állítja előtérbe, a büntetéskiszabás, a büntetőeljárás és a végrehajtás folyamán. - > gyengül az intézeti kezelésbe vetett hit. Szabó András- bűn, büntetlenül nem maradhat áldozatorientált felfogás: azelkövető és az áldozat közötti kiegyezés fontossága (viktimológia), az okozott kár kiegyenlítése a központbanaz érdeklődés egyre jobban a tett és az áldozat felé irányul. law and order: erős kéz rendkívül szigorú megtorlási rendszer - USA 2. A büntetőjog alapelvei, és azok érvényesülése a büntető törvényhozás alkotmánybírósági kontrollja körében. Büntetőjog meghatározó alapelvei: nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege Legfőbb jogforrások: IV. (Btk), hatálybalépéséről és végrehajtásáról intézkedő évi 5 sz. tvr. (Btké) Fő szabály! A bűncselekményt, az elkövetéskor hatályban lévő törvények szerint kell elbírálni. -> tehát esetleg a már nem hatályos törvények is jelentőséggel bírhatnak A büntetőtörvénykönyvön kívül, az alkotmány is jelenős jogforrási szempontból, mivel ennek alárendeltek a büntetőjog törvényei A szokásjog csak az elkövető javára hathat ki, de úgy is csak szűk körben

2 NEM jogforrás az AB bírókra érvényes íránymutatásai Az AB vizsgálja a törvények alkotmányosságát, és az ő feladata az alkotmányellenes jogszabályok megsemmisítése DE nem jogalkotó. A köztársasági elnök indítványára, még ki nem hirdetett, de ogy. által elfogadott törvényt felülvizsgálhatja Nemzetközi jogforrások AB határozat: 53/1993 (X.13.) a belső és a nemzetközi jog vizsonyában a háborús és emberiség elleni bűncselekmények tényállását és büntethetőségük feltételeit is a nemzetközi jog határozza ma.ezen bűncselekményekre vonatkozó normák amelyek kógens nemzetközi jogot képeznek, a nemzetek közössége üldözi és bünteti. Az alkotmány 7 1.bek.- nem említett általánosan elismert szabályaiközé tartoznak. vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek Tehát: A nemzetközi jog határozza meg az üldözendő és büntetendő bűncselekményeketés büntethetőségük összes feltételét (36/1996. IX. 4. AB hat.) Egy ország tehát nem csak a saját büntetőjogát, hanem a nemzetközit is alkalmazza. 3. A jogállami igazságtétel. Jogállam meg akarja büntetni a diktatúrában elkövettet bűncselekményeket,ami a diktatúrában nem volt bűncselekmény(pl.:háborús bűncselekmény,katonák kivéeznek ártatlanokat) Német Nürnbergi-per Nem találnak olyan törvényt ami alapján el lehetne őket ítélni mert a németek kilépnek a nemzetközi szerződésekből, a német törvények pedig nem bűntették ezeket a cselekményket Gustav Radbruch: van természetjog (általános erkölcsi normák) ami felette áll a pozitív ember alkotta jognak Ha az emberi törvények embertelenek és igazságtalanok akkor hatálytalanítják az emberi pozitív jogot,ha hatálytalanítják akkor nem hatályos tehát nem kell követni A katonák tehát egy hatálytalan jogot követtek,ezért őket el lelhet ítélni Ugyan ez a helyzet a Berlini-fal fallövéseknél Itt olyan katonák szolgáltak aki vállták hogy lelövik az embereket ha menekülnek,ha megtagadják nincs sulyós következménye legfeljebb nincs eltávozás Magyar ös háborús bűncselekményeket meg kell büntetni az 1956-os bűncselekményeknél azokat felelősségre kell vonni akik a jogállam szerint bűncselekményeket követtek el Zétényi-Takács-féle törvény:visszaható hatállyal Alkotmánybíróság kimondja hogy nem lehetséges visszaható hatály,de Mo. elfogadta azokat a nemzetköz szerződéseket amelyek a háborús bűncselkményket tiltják,ezért őket el lehet ítélni nem kell visszaható hatályú törvény Német megoldásnál van egy pozitív jog,magyarnál nemzetközi szerződésre hivatkozik 4. A büntetőjog forrásai. A büntetőtörvény értelmezése. A büntetőtörvény időbeli, területi és személyi hatálya. 1. értelmezés alanya: jogalkotói értelmezés, jogalkalmazói értelmezés (nyomozóhatóság, ügyészség, bíróság), tudományos értelmezés (kötelező ereje nincs, de segíthet) 2.értelmezés módja Savigny módszerei: nyelvtani (pl. alternatív: vagy, konjuktiv : és ), logikai (következtetéseket vonunk le. Pl: kevesebbről többre, többről kevesebbre, ellentétből való következtetés, hasonlatosság érve, valamint az argumentum abszurdum-> értelmezés eredményének nyilvánvaló helytelenségéből a kiindulópont helytelenségére következtetünk), rendszertani, történeti Kiegészítő, modern besorolások: teologikus(célt figyelembe vett alaklmazás), alkotmánykonform(az alkotmánnyal összehangban), történeti értelmezés (jogszabály keletkezése és fejlődése társadalmi körülményeinek figyelembevételével ) 3. értelmezés eredménye szerint - kiterjesztő megszorító: ha egy egyéb módszer nem jár egész pontos eredménnyel, akkor ezen két módszerrel, még pontosítható az értelmezés. Azonban valódi kiterjesztő-megszorító értelmezésre csak a törvény jogosult - megállapító: A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje. - magatartáselmélet - eredményelmélet - cselekményegység elmélete 3. (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, valamint a magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény. (2) A magyar törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekményre is. 4. (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az a) a magyar törvény szerint bűncselekmény és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő, b) állam elleni bűncselekmény (X. fejezet), kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést (148. ), tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, c) emberiség elleni (XI. fejezet) vagy olyan egyéb bűncselekmény, amelynek üldözését nemzetközi szerződés írja elő.

3 (2) A nem magyar állampolgár által külföldön, a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés (148. ) esetében a magyar büntető törvényt kell alkalmazni, feltéve, hogy e bűncselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő. (3) Az (1)-(2) bekezdés eseteiben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el. 5. A nemzetközi bűnügyi jogsegély általános elvei és fajtái. A külföldi ítélet érvénye. Bűnügyi együttműködés az Európai Unióban ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. E törvény célja, hogy - a felderítés hatékonyságának növelése érdekében - szabályozza a magyar bűnüldöző szerveknek a bűnmegelőzés és a bűnüldözés során külföldi hatóságokkal folytatott együttműködését. 2. E törvény alkalmazásában: 1. magyar bűnüldöző szerv: a Rendőrség, a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatot ellátó szervei, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, valamint törvény alapján bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok végzésére feljogosított, nemzetközi együttműködésre is felhatalmazott más szerv; 2. bűnüldözés: a bűnüldöző szerveknek a törvény célja megvalósulását szolgáló, az igazságügyi jogsegély körén kívül eső, nemzetközi együttműködés keretében folytatott bűnfelderítő és bűnmegelőző tevékenysége; 3. külföldi hatóság: a külföldi államnak a bűnüldözésben való nemzetközi kapcsolattartásra és együttműködésre feljogosított szerve; 4. közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagja: a Magyarország területén működő közös bűnfelderítő-csoportnak a külföldi hatóságot képviselő tagja, illetve a más állam területén működő közös bűnfelderítő-csoportnak a magyar bűnüldöző szervet képviselő magyar tagja; 5. a bűnüldöző szervvel együttműködő személy: a bűnüldöző szerv részére titkos együttműködés keretében információt szolgáltató személy; 6. közös kapcsolattartási szolgálati hely: nemzetközi szerződéssel a szerződő felek államhatárán létrehozott szolgálati hely, amely a nemzetközi szerződésben megjelölt szervek közvetlen információcseréjét és kapcsolattartását szolgálja; 7. titkos lehallgatás: a Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 69. -a (1) bekezdésének c) pontja szerint a telefonvezetéken vagy azt helyettesítő távközlési rendszerek útján továbbított közlés tartalmának megismerése, illetőleg annak technikai eszközzel történő rögzítése. 3. (1) E törvény - a (3) bekezdés kivételével - a 8. -ban meghatározott együttműködési formákat szabályozó nemzetközi szerződés megléte esetén alkalmazható. (2) A nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése esetén a nemzetközi szerződés az irányadó. (3) Magyar bűnüldöző szerv az Európai Unió tagállamainak kijelölt szerveivel az Európai Uniót létrehozó Szerződés 34. cikkének 2. bekezdésében meghatározott közös állásfoglalás, kerethatározat vagy határozat alapján is együttműködhet. 4. (1) Az együttműködés iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha az a magyar jog szabályaival ellentétes, illetve veszélyezteti a Magyar Köztársaság biztonságát, sérti közrendjét. (2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az együttműködés iránti megkeresés a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében terjeszthető elő, illetve teljesíthető. A politikai és katonai bűncselekmények esetében együttműködés iránti megkeresés nem terjeszthető elő, illetve nem teljesíthető. (3) A cselekmény nem tekinthető politikai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél - figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre - a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest. (4) Ha az együttműködés iránti megkeresésnek helyt adnak, a külföldi személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének az útlevél-, az idegenrendészeti és a vámjogszabályok eltérő rendelkezései esetén is helye van. (5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak kérdésében a belügyminiszter dönt. 5. (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a magyar bűnüldöző szerv megkeresését a külföldi hatósághoz a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) továbbítja, illetve a külföldi hatóság megkeresését a NEBEK fogadja. (2) Ha a megkeresés teljesítéséhez a magyar jogszabályok szerint bírói engedély vagy az ügyész engedélye, jóváhagyása, hozzájárulása, illetve egyetértése szükséges, azt külön törvényben meghatározott eljárási rend szerint a megkeresést teljesítő magyar bűnüldöző szervnek be kell szereznie. (3) A megkeresés teljesítése a (2) bekezdésben meghatározott engedély, jóváhagyás, hozzájárulás, illetve egyetértés hiányában - a Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 68. -a (2) bekezdésének kivételével - nem kezdhető meg. 6. (1) A NEBEK a külföldi hatóságtól érkező megkeresést - a (2) bekezdés kivételével - haladéktalanul a végrehajtásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar bűnüldöző szervhez továbbítja. (2) A NEBEK az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló évi LIV. törvényben meghatározottak szerint a megkeresést közvetlenül is teljesítheti. (3) A NEBEK a külföldi hatóság kérésére tájékoztatást ad a magyar jogszabályok tartalmáról. 7. E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a megkeresések teljesítése során a bűnüldöző szervek és a megkeresés teljesítésében résztvevő más szervek tevékenységére vonatkozó magyar jogszabályok szerint kell eljárni. II. Fejezet AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 8. Az együttműködés formái: a) a közvetlen információcsere,

4 b) az ellenőrzött szállítás, c) a közös bűnfelderítő-csoport létrehozása, d) a bűnüldöző szervvel együttműködő személy igénybevétele, e) a fedett nyomozó alkalmazása, f) a határon átnyúló megfigyelés, g) a forrónyomon üldözés, h) az összekötő tisztviselő alkalmazása, i) a titkos információgyűjtés nemzetközi együttműködés alapján, j) a Tanúvédelmi Program alkalmazása nemzetközi együttműködés alapján. 9. (1) A megkeresések teljesítése során a NEBEK vagy a magyar bűnüldöző szerv a külföldi hatóság által megjelölt szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva is eljárhat. A NEBEK kérheti a külföldi hatóságot, hogy megkeresését a magyar jogszabályokban foglaltak szerint, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva teljesítse. (2) Ha a megkeresésben foglalt feltételek szerint a teljesítés nem, vagy csak részben lehetséges, a NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv e körülményről haladéktalanul tájékoztatja a külföldi hatóságot, és ezzel egyidejűleg megjelöli azokat a feltételeket, amelyek alkalmazása esetén a megkeresés teljesíthető. Szükség esetén a NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv a külföldi hatósággal egyeztet. (3) Ha a megkeresést a külföldi hatóság az abban megjelölt feltételek szerint nem, vagy csak részben tudja teljesíteni, azonban a megkeresés indokai továbbra is fennállnak, a NEBEK vagy a magyar bűnüldöző szerv a külföldi hatóság által megjelölt feltételek teljesítése érdekében intézkedik. 10. (1) A megkereséseket a külföldi hatóság által kért határidőt figyelembe véve kell teljesíteni. A NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv kezdeményezésére küldött megkeresésben közölt határidő kitűzésének okát indokolni kell. (2) Ha a megkeresés megérkezésekor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt határidőn belül nem lehetséges, és a késedelem a külföldi hatóság eljárásának sikerét veszélyeztetné, a NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv haladéktalanul tájékoztatást ad a megkeresés teljesítéséhez szükséges időtartamról. A külföldi hatóságtól nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv által megjelölt teljesítési határidő ismeretében is fenntartja-e megkeresését. (3) Ha a külföldi hatóság arról tájékoztatja a NEBEK-et, illetve a magyar bűnüldöző szervet, hogy megkeresése a kért határidőn belül nem teljesíthető, a NEBEK-nek, illetve a magyar bűnüldöző szervnek haladéktalanul nyilatkoznia kell, hogy a megkeresést továbbra is fenntartja-e. 11. (1) A NEBEK, illetve a megkeresést teljesítő magyar bűnüldöző szerv személyes, illetve különleges adatot külföldi állam részére csak a magyar jogszabályok adatkezelési rendelkezései szerint adhat át. (2) A külföldi hatóságtól átvett vagy az e törvény rendelkezéseinek alkalmazása során ismertté vált további személyes, illetve különleges adatot - az adatot átadó külföldi hatóság eltérő rendelkezése hiányában - kizárólag a következő célokra lehet felhasználni: a) az e törvényben meghatározott együttműködési formák során történő felhasználás végett; b) más, az e törvényben meghatározott együttműködési formákhoz közvetlenül kapcsolódó büntető-, illetve szabálysértési eljárásban való felhasználás végett. (3) Az e törvény keretei között megszerzett személyes vagy különleges adat továbbítása harmadik személy vagy szerv részére csak az átadó szerv előzetes hozzájárulásával lehetséges. (4) A személyes, illetve különleges adat kezelésénél az átadó szerv által meghatározott feltételek figyelembevételével kell eljárni. 12. A 8. -ban meghatározott együttműködési formák akkor alkalmazhatók, ha azt mind a magyar, mind pedig a külföldi állam joga lehetővé teszi. 13. (1) A külföldi hatóság Magyarország területén eljáró tagja a) az Rtv ában meghatározott célból testi kényszert, az Rtv ában meghatározott okból bilincset, illetve az Rtv a (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott esetekben vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, valamint rendőrbotot alkalmazhat, továbbá szolgálati lőfegyverét magánál tarthatja, azt azonban kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhatja, a magyar bűnüldöző szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott más kényszerítő eszközt nem vehet igénybe; b) a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt elfoghatja, az elfogás helyszínén visszatarthatja, köteles őt azonban haladéktalanul a magyar bűnüldöző szervnek átadni, viszont a magyar bűnüldöző szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott más intézkedést nem alkalmazhat. (2) A külföldi hatóság tagja Magyarországon a magyar bűnüldöző szerv vezetőjének utasításai szerint köteles eljárni. Az (1) bekezdés szerinti intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételeire a külföldi hatóság tagját ki kell oktatni. Külföldi ítélet érvénye: Amennyiben egy állam a megfelelő eljárás eredményeként a külföldi ítéletet saját joga szerint érvényesnek és végrehajthatónak ismeri el, e tény egyaránt jár negatív és egy pozitív hatással. Az előbbi értelmében az elismerésről hozott határozat ugyanabban az ügyben ugyanazzal a terhelttel szemben a jövőre nézve eljárási tilalmat keletkeztet. A külföldi ítélet belföldi érvényének pozitív hatása pedig az, hogy az erről határozó állam bizonyos körülmények kapcsán, így például a visszaesés megítélésénél ezt köteles alapul venni, valamint módja nyílhat például a külföldön tartózkodó saját állampolgárának büntetés végrehajtása céljából történő átvételére, illetve az elítélt tartózkodási helye szerinti államnak pedig a személy ilyen célból történő átadására. A külföldi bíróság ítélete akkor azonos érvényű a magyar bíróság ítéletével: a) ha külföldi bíróság a magyar hatóságok feljelentése alapján vagy a büntetőeljárás átadása folytán járt el.

5 Az június 15. napján hatályba lépett a Nemzetközi Bűnügyi Jogsegélyről szóló évi XXXVIII. törvény 37. -a szabályozza a büntetőeljárás átadását, mint a bűnügyi jogsegély egyik formáját. Ezt a törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. b) ha az elkövetővel szemben a külföldi bíróság olyan cselekmény miatt járt el, mely mindkét állam törvényei szerint büntetendő és a külföldön folyamatban volt eljárás, valamint az alkalmazott joghátrány összhangban van a magyar joggal. A kettős büntetendőség követelményének az ad létjogosultságot, hogy alkotmányos és emberjogi szempontból is aggályos volna olyan cselekmények miatt kiszabott külföldi ítélet érvényének az elismerése, amelyeket a magyar törvények nem rendelnek büntetni. A külföldön végrehajtott büntetést vagy előzetes fogva tartást a magyar hatóság által kiszabott büntetésbe a Btk. szabályai alapján kell beszámítani. Az előzetes fogva tartáson nem csak az előzetes letartóztatást, hanem az egyéb fogva tartást is érteni kell. 6. A bűncselekmény-fogalmi irányzatok és iskolák. A cselekmény. Főbb irányai: klasszikus iskola: Cesare Beccaria, A büntettekről és a büntetésekről Fontos: 1 a törvény előtti egyenlőség elve, 2 Nullum crimen és a nulla poena sine lege elvének elismerése, 3 A Indeterminizmus (a büntetőjogi felelősségnek az elkövető szabad akaratára történő alapozása), 4 A büntetés célja a bűncselekménnyel arányos proporcionális megtorlás, 5 Bűnfelelősség elve Sajátosságai: Merev tettbüntetőjogi felfogás, mely az elkövetőre nem volt tekintettel, A bűncselekményt kizárólag jogi jelenségnek tekintő jogközpontú szemlélet, Fogalomelemző módszer alkalmazása, a módszer egyre öncélúbbá vált, A pszichét és a külső cselekvést egymástól külön fogta fel, azzal hogy a tudatban tükröződik a cselekmény. pozitivista irányzat: átvették Comte eszméjét a tudományos gondolkodás haladásáról, a jognak az erkölcstől való elválasztásáról, a szabad akarat tagadásáról. Az antropológia és a szociológia segítségével vizsgálódnak. A megtorlás helyébe a társadalom védelme, az elkövető bűnössége helyébe pedig az elkövető veszélyessége lép. az elkövető a figyelem központjában, a jogi minősítése, és a besorolása már kevésbé fontos. Támaszkodik a kriminológiai eredményekre. A morális alapon felépített, bűnösségen alapuló büntetőjogi felelősséget felváltja a bűnelkövetőkkel szembeni védekezés. A büntetés helyébe biztonségi intézkedés kerül. défense sociale mozgalom: a bűnözést társadalmi problémának tekinti, jogiatlan büntetéspolitikát fogalmazott meg. A klasszikus iskola és a pozitivisták között áll. Prins tette közzé az első társadalomvédelem elméletét. személyre szabott büntetés -> Gramatica új társadalom védelem: Marc Ancel, elhatárolja magát a pozitivista irányzattól, az akaratszabadság kérdésében az indeterminista felfogás felé hajlik. Fontos számára a felelősség morális jellegének gondolata, az egyén felelősségtudatára apellál. Ellenzi a halálbüntetést. Humanizmus fontossága. Társadalmi rehabilitáció. A tettesértékelő szempontokat egyoldalúan túlhangsúlyozza a tettarányosság rovására. treatment ideológia: fejlett nyugati államokban indult el években. Kezelési gondolat volt a meghatározó a nemzetközi vitákban. Bűnelkövető megváltoztatása személyreszabottan. Pszichoterápia, klinikai, szociális munkával. Határozatlan tartamú büntetés alkalmazása. neoklasszikus felfogás: központjában: törvényesség, egyenlőség, jogállamiság, a tett és az elkövetője közötti arányossági viszony fokozottabb követelményét állítja előtérbe, a büntetéskiszabás, a büntetőeljárás és a végrehajtás folyamán. - > gyengül az intézeti kezelésbe vetett hit. Szabó András- bűn, büntetlenül nem maradhat áldozatorientált felfogás: azelkövető és az áldozat közötti kiegyezés fontossága (viktimológia), az okozott kár kiegyenlítése a központbanaz érdeklődés egyre jobban a tett és az áldozat felé irányul. law and order: erős kéz rendkívül szigorú megtorlási rendszer - USA A cselekmény: 7. A tényállástan általános kérdései. Az elkövetési magatartás, az elkövetési tárgy, a szituációs elemek. A tettességi ismérvek. Jogi tárgy: pl : emberi élet, testi épség, személyes cselekvési és mozgásszabadság, a tulajdon, a közlekedés biztonsága Tényállási elemek csoportjai: -objektív tényállási elemek (elkövetési tárgy /az a törvényi tényállásban megjelölt személy vagy dolog, akire vagy amire az elkövetési magatartás behatást gyakorol vagy mint behatás irányul. Nincs minden bűncselekménynek.ha személy az elkövetési tárgy, passzív alanynak is szokás nevezni./, elkövetési magatartás / aktív, passzív/, szituációs elemek -hely idő, mód, eszköz-, eredmény, okozati összefüggés) -tettességhez szükséges ismeretek (közönséges bűncselekmény /delictum commune/, különös bűncselekmény /delictum propium/- sajátképi, nem sajátképi-, szükségképpeni többes, közreműködés /concursus necessarius/ - konvergens, találkozó, különleges -) -szubjektív tényállási elemek (szándékosság /dolus direktus, dolus eventualis/, gondatlanság /luxuria, negligentia/, motívum, célzat Másik besorolás: szükségképpeni tényállási elemek, gyakori tényállási elemek, esetleges tényállási elemek vagy: leíró tényállási elem, bírói mérlegelést igénylő tényállási elem, normatív tényállási elemek Az elkövetési magatartás: -aktív tevékenység (csak a testmozgást foglalja magába) -passzív mulasztás: tiszta múlasztás (már maga a mulasztás is büntetendő) v. vegyes múlasztás (a büntethetőséghez a tényállásszerű következményre is szükség van) Elkövetési magatartások csoportosítása: - csak tevékenységgel összeköthetők

6 - csak mulasztással valósíthatók meg - mind2 esettel véghezvihetők az eredményre helyeződik a hangsúly, nyitott tényállásnak hívjuk. Ilyen pl az emebölés v. a testi sértés - vegyes eset: egy jogellenes magatartás, melyben mulasztási és tevékenységi elemek is vannak (KRESZ megsértése esetén gyakori, pl. a KRESZ előírásával ellentétben egy bizonyos helyzetben nem fékez) A mulasztás nem abszolút semmi, hanem valaminek a nem teljesítése. Jogi tárgy: formailag az a jelenség, amit a bj véd, a bűncselekmény támad. A jogi tárgy és az elkövetési tárgy közötti különbség: pl a sikkasztás jogi tárgya a tulajdon, az elkövetési tárgy pedig, az elkövetőre bízott idegen dolog. Jogi tárgy nélkül nincs jogi tényállás. - individuális jt (emberi szabadség, tulajdon) - univerzális (közösségi jogi tárgy) Szituációs elemek: 1. Elkövetés ideje (magánlaksértésnél az éjjel való elkövetés) 2. Hely közúton történő elkövetés) 3. Mód: (különös kegyetlenséggel való elkövetés) 4. Eszköz (fegyveresen elkövetett bűncselekmény) 5. Egyéb (csalásnál közveszély színhelyén történő elkövetés.) Tettesség: 19. Elkövetők a tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek). 20. (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. (2) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. 1. Közönséges bűncselekmény (delictum commune) (Pl. ember ölés): bárki lehet elkövető. 2. Különös bűncselekmények (delictum proprium): tettesként csak a törvényben meghatározott személyes kvalifikáltsággal rendelkező személy követheti el a bűncselekményt. A. Sajátképi bűncselekmény: a tettességhez szükséges személyes kvalifikáltság a büntethetőséget megalapozó körülmény (Pl. hivatali visszaélés). B. Nem sajátképi bűncselekmény: a személyes kvalifikáltság a bűncselekmény mikénti minősülését vizsgálja Pl. hivatalos személy által elkövetett közokirat hamisítás. 1. Szükségképpeni többes együttműködés (concursus necessarius) Két csoportja: A. konvergens: a cselekmények egy közös külső cél elérése felé haladnak (lázadás) B. Találkozó bűncselekmények: csak két tettes van. A cselekmények egymás felé irányulnak. (kettős házasság, vérfertőzés) 8. Az eredmény, az okozati összefüggés és az objektív beszámítás. Eredmény: törvényi tényállásban szereplő külvilági változás, amely a elkövetési magatartással összefüggésben jön létre. Külvilági változás: minden, ami az adott elkövetőn kívül történik.. (pl másban kiváltott akaratelhatározás rábírás útján) A bűncselekmény következményei nem számítanak mind eredménynek, csak azok, amik minősítő körülmények. (pl erőszakos közösülés -> az áldozat öngyilkos lesz -> ez nem következmény) -immateriális (alaki) nincs eredmény - materiális (anyagi) van eredmény, minősétett következmény materiális alfajok: materiális sértő bűncselekmény (valamilyen sérelem, pl halál), materiális veszélyeztető deliktumok (jogi és elkövetési tárgy kerül veszélybe) veszélyeztető deliktum fajtái: konkrét (konkrét veszély vagy sérelem okozására alkalmas), absztrakt (bódult állapotban autóvezetés) Okozati összefüggés: két jelenséget az okot és az okozatot a kölcsönhatás rendszeréből kiemeljük.ez úgy tötrténik, hogy az eredmény, és az elkövetési magatartás közötti összefüggést keressük. Az okozati összefüggés ontológiai összefüggés. elméletek hozzá: 1. a feltételek egyenértékűségének elve v. conditio sine qua non (minden okre egyformán szükség volt ahhoz, hogy az eredmény bekövetkezhessen, úgy és akkor ahogy történt) 2. kumulatív okozatosság ( A és B egymástól függetlenül mérget tesznek az áldozat poharába, de a mérgek csak együtt okoznak halált.) 3. atipikus kauzalitás (az elkövető eredeti szándékától, rajta kívül álló események hatására máshogy haladnak tovább az események) 4. hipotetikus kauzalitás ( halálos lövés leadása egy már halálos betegre) 5. adekvát kauzalitás ez terjedt el : az ok az eredménynek az az előzménye, amelynek tipikus vagy adekvát következménye az eredmény. három fő irány: 1. azok a feltételek jönnek létre, melyek az elkövető ismert vagy ismerhetett volna. 2. azok a feltételek jönnek létre, melyeket az átlagember ismert és ezen felül még amiket a bűnelkövető tudott. 3. néhány kivétellel azok a feltételek jönnek számításba, amelyeket a büntetőeljárás feltárt. Ok kiválasztó elméletek: különbséget tesznek a feltételek között és az okok közül kiválasztanak vagy egyet, vagy többet. A) Adekvát kauzalitás elmélete: az ok az eredmények minden olyan előzménye, amelynek tipikus következménye az eredmény. Az okok milyen körét kell vizsgálnunk: a. azok az okok, amelyeket az elkövető ismert, vagy ismerhetett volna. b. Azok az okok, melyeket az átlag ember ismert + az elkövető által ismert okok köre. c. Bizonyos feltételektől eltekintve minden olyan ok, amelyet a büntető eljárás feltár. Kritikája: az emberi tudattól teszi függővé az egész folyamatot. B) Relevancia elmélet: különbséget kell tenni az okozatosság megléte és annak büntetőjogi relevanciája között.

7 C) Objektív beszámítás tana: csak az objektív beszámítást ismerik el, amelyek elszakadnak az okozatosságtól. Az eredményt az elkövető terhére írjuk egy ítélet az elkövetési magatartás és az eredmény, mint bekövetkezési folyamat fölött. 9. A szubjektív tényállási elemek. 1. Egyenes szándék (dolus directus): aki magatartásának következményeit kívánja. Két oldalt vizsgálunk: A. tudati oldal: biztosra veszi, hogy bekövetkezik, ill. reálisan lehetségesnek tartja, ill. valószínűnek tartja azt, hogy magatartása következménye bekövetkezik. B. Érzelmi, vagy akarati oldal: a kívánás szerepel, mint ismérv. 2. Eshetőleges szándék (dolus eventualis): A. Tudati oldala: két részről tevődik össze: a. reálisan lehetségesnek tartja, ill. b. valószínűnek tartja, hogy magatartásának következményei megvalósulnak. B. Érzelmi, akarati oldal: az elkövető belenyugszik magatartásának következményeibe. Ha teljesen alaptalanul bízik abban, hogy nem valósulnak meg magatartásának következményei, akkor is szándékosságról beszélünk. 1. Tudati oldal A. tények tudata: az objektív ismérveket megvalósító életbeli jelenségeket kell megvalósítania. B. Cselekmény társadalomra való veszélyességének (jogellenesség) tudata. Tényszándék: A tények tudata ill. a hozzá kapcsolódó kívánás vagy belenyugvás. Ez önmagában nem bűncselekmény, mert még kell hozzá a társadalomra veszélyesség tudata. Cselekmény társadalomra veszélyesség tudata: két elv: 1. Vorsatz theorie: a szándékossághoz feltétlenül hozzátartozik a jogellenesség tudata. 2. Limitált veszélyeztetési szándék: a veszélyeztetésen nem terjedhet túl a szándék. (Pl. közúti veszélyeztetés) 2. Gondatlanság: a Tudatos gondatlanság (luxoria) A) tudati oldala: az elkövető lehetségesnek tartja magatartása következményeinek megvalósulását. B) Érzelmi, akarati oldal: az elkövető könnyelműen bízik a következmények elmaradásában. Ha alappal bízik, akkor lehet csak megállapítani. Ha nincs alapja, akkor eshetőleges szándékról beszélünk. Ha a hivatkozása nem könnyelmű, teljesen alappal bízik a következmények elmaradásában, akkor nem jön létre bűncselekmény. Limitált veszélyeztetési szándékkal párosuló luxoria (halált okozó közúti veszélyeztetés). B. Hanyagság (negligentia) A) tudati oldal: a tőle elvárható gondosságot nem tanúsította, ezért nem látja előre magatartásának következményeit. A tőle elvárhatóság összetevődik: a. objektív rész: gondosságra való kötelesség: azonos helyzetben mindenkit azonos kötelezettség terhel. Gondossági kötelesség lehet: Szabályozott gondossági kötelesség: jogszabályban rögzített (kressz) b. Magánéletbeli gondossági kötelezettség: az adott személy körülményei lesznek mérvadóak. B) Gondosság tanúsítására való képesség. Ez a része szubjektív, mert az egyéntől függ. 2. Érzelmi, akarati oldal: nincs. 10. A jogellenesség és az azt kizáró okok általános kérdései. A társadalomra veszélyesség szerepe a hatályos kódex bűncselekménytani rendszerében. 11. Az egyes jogellenességet kizáró okok, különös tekintettel a jogos védelemre és a végszükségre. Jogos védelem: az évi XI. törvénnyel kihirdetett európai emberi jogi egyezmény második cikke is utal rá. A jogos védelmi helyzet a jogtalan támadással, vagy azzal való közvetlen fenyegetéssel jön létre. Támadás: cselekedettel és mulasztással is megvalósulhat. Tipikusan aktív. Létrejöhet közvetlen fenyegetéssel: ha a védekezés mellőzése már veszélyt hozna létre, amelyet kétséges lehet elhárítani. Nincs helye a jogos védelemnek, ha a támadónál jogellenességet kizáró ok forog fenn. Ha kölcsönös és egyértelmű a támadás, mind a ketten jogtalan támadónak minősül, ezért nem illeti meg őket a jogos védelem. Szándékos provokáció esetén nem illeti meg a jogos védelem. Az általános eljárás szerint először ki kell térni a támadás elől, majd a kímélően elhárító megoldást kell alkalmazni, majd olyan megoldást keresni, amely segítsége bizonytalan. Ha ez sem bizonyul elegendőnek, akkor lehet szó a jogos védelemnek. A 15. számú irányelv szerint a lemenőt kitérési kötelezettség terheli. 2. ki kell térni a testvér támadása, valamint a házastárs támadása ellen. Ki kell térni az ittas és a láthatóan kóros állapotú személy elől. Kitétel: a menekülésnek veszélymentesnek kell lenni. A megtámadottnak nem kell megvárnia, hogy a támadás kifejlődjön. A védekezés szükséges mértékének túllépése. Vélt jogos védelem: valaki az adott támadást fennforgónak ítéli, de nem az, stb. Végszükség: BTK 30. Enyhébb sérelem okozásával hárítják el e súlyosabbat. Csak enyhébb magatartást lehet kifejteni, mint a végszükség. Elhárítandó veszélyforrás lehet: 1. emberi cselekmény 2 Heterogén kötelesség összeütközés: egy tevési kötelesség tevési tilalommal ütközik. A veszélynek közvetlennek és másként el nem háríthatónak kel lenni. Végszükségi arányosság: csak enyhébb sérelem elkövetésével hárítható el a súlyosabb.

8 Gyűjtő fogalom, mellette olyan okok vannak, amelyek a jogellenességet kizárják. Elve: meghatározott, többnyire közfunkciót viselő tisztviselők. A jogellenességet kizáró hatály csak akkor érvényesül: 1. Lőfegyver használat évi XXXIV. Törvény (rendőrségi törvény) évi CVII. Törvény. 2. Eljárási kényszerintézkedések alkalmazása 3. Rendőrségi kényszerítő intézkedések 12. A bűnösség elméleti kérdései és a bűnösséget kizáró okok. 1. Gyermek kor 23.. Nem büntethető az elkövető, ha az elkövetési magatartást még gyermek korúként követi el, de az eredmény az elkövetési magatartás után, tizennegyedik életévének betöltése után következik be. Csak a születésnap utáni naptól elkövetett bűncselekményekért lehet büntetni. 2. Kóros elmeállapot 24. (1) (2). Beszámítási képességet kizáró ok. Beszámítási képesség: felismerési és akarati képesség. Felismerési képesség: a cselekmény következményeinek felismerésére és a társadalmi veszélyesség felismerésére való képesség. Akarati képesség: a felismerési képesség birtokában lévő elkövetőnek olyan képessége, hogy a felismerés alapján ki tudja alakítani akaratát és annak megfelelően tud cselekedni. Az évi V. törvény csupán az elmebetegséget, a gyenge elméjűséget és a tudat zavart ismerte. A hatályos BTK hozzárakta a szellemi leépülést és a személyiség zavart. A. Elmebetegség: az agykéregnek olyan károsodása, illetve tartósabb megbetegedése, amely avarokat idéz elő a magasabb rendű idegműködésben megváltoztatva az elkövetőnek mind az értelmi, akarati, mind az érzelmi-indulati világát. Skizofrénia, Paranoia, Mániás depresszió. B. Gyenge elméjűség: általában genetikai eredetű vagy magzati élet a születés során illetve a gyermek kor folyamán elszenvedett olyan károsodás, amelynek következtében végleges értelmi fogyatékosság alakult ki, amely nem gyógyítható. A gyenge elméjűség három szintje Debilitás, Imbecilitás, Idiotizmus. C. Szellemi leépülés (demencia): az emberi élet során kialakult értelmi képességek különböző okokból bekövetkező hanyatlása. Okai lehetnek például: Idős kor, Alkoholizmus. D. Tudat zavar: átmeneti állapot, amelyben a tudat elhomályosul illetve beszűkül. Saját magáról, környezetéről homályos, összefüggéstelen elképzelései vannak. Kiváltó okai számosak lehetnek. Például: Ideg méreg, Kábítószerek, Kimerültség. E. Személyiség zavar: a személyiség kifejlődése egyenlőtlenül valósul meg. Ilyen például a pszichopátia. A 24. (1) nem taxatív felsorolás. Mindig szakértő véleménye alapján. 3. Ittas vagy bódult állapot 25. és a III. BEED foglalkozik vele, amely az ittas vagy bódult állapotban elkövetett cselekményekért való felelősségről szól. 1. Típusos részegség: fogalmilag olyan tudat zavart jelent, mely az elfogyasztott alkohol mennyiségétől, illetve az egyén alkohol-tűrő képességétől függ. A törvény a 25. -ban az önhiba fogalmát használja. Önhiba: ha valaki tudja, hogy alkohol tartalmú italt, kábítószert, vagy más tudat zavart okozó szert fogyaszt és mindezt a szer lehetséges hatásainak ismeretében teszi. Csak az önhibáján kívül ittas vagy bódult állapotba került hivatkozhat a 24. -ra. 2. Atipusos részegség A. Patológiás részegség: fogalmilag az elmeműködés olyan ideiglenes jellegű tudatborulással járó zavarai, amelyek minőségűleg különböznek a típusos ittasságtól és a heveny elmebetegséggel azonos tüneteket produkálnak. Ebben az esetben a 24. alkalmazható. B. Abortív patológiás részegség: sajátos pszichopatológiai tünetek nem lépnek fel olyan intenzitással, mint a patológiás részegségnél, de a tudat zavart állapota rohamosan és nagyobb intenzitással áll be. 24. (2) bekezdésére ad lehetőséget. Szakértő igénybevétele nem mellőzhető. 4. Kényszer és fenyegetés A kényszer fogalmát nem rögzíti a BTK. Fogalmát a bírói gyakorlat alakította ki: kényszernek tekinthető minden más testére kifejezett fizikai ráhatás. Erőszak: kétféle lehet: A. Akaratot hajlító (vis concursiva): bántalmazással fenyegetés. B. Akaratot megtörő (vis absoluta): ha valakit lekötöznek. Fenyegetés: a BTK a ban határozza meg. A törvény nem határozza meg, hogy a fenyegetésnek ki ellen kell irányulnia és milyen jellegűnek kell lennie."fenyegetés: súlyos htrány kilátásba helyezése amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen." 5. Tévedés 27.. A szándékosság tudati oldalának valamilyen fogatékossága. (1) bekezdés: ténybeli tévedés: akkor közömbös, ha olyan tényre vonatkozik, amelyet a szándékosságnak nem kellett átfognia. Esetei: A. Tényállási elem olyan részlet vonatkozásában, amely konkrétabb, mint ahogy a diszpozícióban szerepel (sértett kiléte). B. Az okozati összefüggés lényegtelen vonatkozásában való tévedés. C. Minősétő körülményt képező eredményben. (elég a gondatlanságnak kiterjednie). Jogilag releváns az a tévedés, amely olyan tényre vonatkozik, amelyet a szándékosságnak át kell fognia. Ebben a esetben gondatlan bűncselekmény állapítható meg, kivéve ha a tévedés folytán egy másik szándékos bűncselekmény valósul meg. D. Az eredmény kivételével a minősítő körülményben való tévedés. (megmarad az alapeset) Ha az elkövető az eredményre is kiterjedő szándékkal jár el és kizárólag az okozati összefüggés lényeges elemeiben téved, (marad kísérlet).

9 Személyben vagy tárgyban való tévedés (error in persona, error in objekto): csak akkor jelentős, ha az elkövető a passzív alany, illetve az elkövetési tárgy ebéli minőségében téved. Elvétés (aberratio ictus): az elkövető cselekménye máson valósul meg, mint akire irányította. A célba vett személy vonatkozásában szándékos bűncselekmény kísérlete, az elszenvedő személy vonatkozásában pedig gondatlan, befejezett alakzat valósul meg. Dolus generalis: okozati összefüggésben való lényegtelen tévedés. Társadalomra veszélyességben való tévedés: az elkövető a tényállási elemek ténybeli oldalával tisztában van. A téveésnek alapos okból kell származnia. Az ilyen jellegű tévedés kiváltó oka lehet egyaránt külső és belső is. Belső ok például: szellemileg visszamaradott személy. Külső ok például a téves felvilágosítás. Elvárhatóságot kizáró ok 13. A bűncselekmények súly szerinti felosztása. A másodlagos büntethetőséget kizáró okok, valamint a büntethetőséget megszüntető okok. Másodlagos büntethetőséget kizáró okok: 1. Magánindítvány hiánya. Magán indítvány: olyan nyilatkozat, amelyben az előterjesztésre jogosult személy kifejezi az elkövető büntetőjogi felelősségre vonására irányuló akaratát. Alakszerűséghez nincs kötve. Ha szóban hangzik el, jegyzőkönyvet kell felvenni. Fő szabály a bűncselekmények hivatalból történő üldözése (officialitás). A magán indítvány kivételes kört jelent. Három indoka lehet a magán indítványra történő üldözésnek: A. Cselekmény csekély súlya (kegyelet sértés, könnyű testi sértés, magánlak sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, becsületsértés). B. A sértett kímélete (egészségügyi önrendelkezési jog megsértése, (kivéve, ha ezzel összefüggésben nem magánindítványban üldözendő bűncselekményt is megvalósítottak), erőszakos közösülés alapesete, szemérem elleni erőszak alapesete, megrontás alapesete). C. Hozzátartozói viszony (személy, vagyon károsító lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rongálás, jogtalan elsajátítás,, orgazdaság, jármű önkényes elvétele) (ha az elkövető a sértett hozzátartozója.. a magánindítványt előterjesztheti: A. kizárólagos előterjesztési jogosultság: - Cselekvőképes sértett. Cselekvőképesség kategóriáját a polgári törvénykönyv adhatja meg. BK 7. számú állásfoglalása. lehetőség van arra, hogy a sértett házastársa tegyen magánindítványt, ebben az esetben azonban csatoltatni kell a meghatalmazást. B. Párhuzamos előterjesztési jogosultság: - Korlátozott cselekvőképességgel rendelkező sértett: sértett, törvényes képviselő, gyámhatóság. - Cselekvőképtelen sértett: törvényes képviselő, gyámhatóság. C. Származékos előterjesztési jogosultság: a hozzátartozónak van. Hozzátartozók körét a BTK pontja: egyenes ágbeli rokon és ennek házastársa örökbefogadó és nevelő szülő, örökbe fogadott és nevelt gyermek, testvér, házastárs, élettárs, jegyes, házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére valamint a testvér házastársa. A magánindítvány oszthatatlan jogintézmény: ha bármely elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány az összes elkövetőre vonatkozik. A magánindítvány visszavonhatatlan. Magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő 30 nap, melyet attól a naptól kell számítani, amikor az előterjesztésre jogosult az elkövető kilétéről tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti be a magánindítványt. Pót magánvád: Büntető eljárásról szóló évi XIX. törvény. Pót magánvád: a sértett törvényben meghatározott esetekben pótmagánvádlóként léphet fel, ha a feljelentést az ügyész vagy a nyomozó hatóság elutasította vagy a nyomozást megszüntette, az ügyész a vádemelést részben mellőzte, az ügyész a vádat elejtette. Ha a pótmagánvádló meghal, 30 napon belül egyenes ági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet. 2. Elévülés a büntethetőség időmúlás következtében való megszüntetése. Indokai: A. célszerűségb. Jogbiztonság igénye: az állam a saját büntető hatalmának érvényesítésére szab korlátokat.c. Méltányosság. Elévülési idő: az olyan bűntett esetén, mely életfogytiglaniig tartó szabadságvesztéssel büntethető, 20 év. Egyéb esetekben a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év. Elévülés jogi természete: több álláspont alakult ki: A. tisztán anyagi jogib. Tisztán eljárásjogic. Anyagi- és eljárásjogi egyaránt. Nem elévülő bűncselekmények: A évi VII. törvénnyel törvény erőre emelt és az 1440/ ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945 ME rendelet 11 és 13. -ában meghatározott háborús bűncselekmények. B. Emberiség elleni egyéb bűncselekményekc. Emberölés súlyosabbnak minősülő eseteid. Ember rabláse. Elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő eseteif. Terror cselekményg. Légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése.h. Zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el. Halmazat: az egyes bűncselekmények külön-külön évülnek el. BK 85. állásfoglalása: a folytatólagosan elkövetett bűncselekmények egyes részcselekményeinek önálló elévülése ki van zárva. Az elévülés kezdő napja a befejezett bűncselekmények esetében az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul. Kísérlet és előkészület vonatkozásában az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény megvalósul. Olyan bűncselekmény esetében, amely a kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap amikor még büntetőjogi jogkövetkezmény nélkül eleget lehetne tenni. Olyan bűncselekmények esetében, amely jogellenes állapot fenntartásában nyilvánul meg, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik. 11/1992. (III. 5) AB határozat. Az és 90 között elkövetett és politikai okból nem üldözött bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőjavaslatról szól.

10 Lezárt jogviszonyok vonatkozásában nem lehet különbséget tenni a szerint, hogy az alapul vett jogszabály mikor lett alkotmányellenes. a törvényhozást és az országgyűlést minden jogviszony alkalmazásában köti a visszaható hatály vonatkozásában a törvényi korlátok. Az elévülést ismételten kezdeni rendelte volna a javaslat. Ez azonban olyan garanciális és alkotmányos jogokat sért, amelyek az alkotmányban semmilyen keretek között nem korlátozhatóak. Továbbá sértette a jogbiztonság (előre láthatóság, kiszámíthatóság) elvét, nem felelt meg a büntetőjog ultima ratio elvének, nem volt sem szükséges sem arányos. Az alkotmány rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet esetén sem teszi lehetővé a büntetőjog alkotmányos alapelveinek korlátozását vagy felfüggesztését. 36/1996. AB határozat. Az 56-os forradalommal kapcsolatban állapít meg téziseket. A büntethetőség el nem évülését csak azokra a bűncselekményekre lehet megállapítani, amelyeknek a büntethetősége az elévüléskor hatályos magyar törvény szerint nem évül el, kivéve ha az adott tényállást a nemzetközi jog háborús bűncselekménynek vagy emberiség elleni bűncselekménynek minősíti, el nem évülését kimondja vagy azt lehetővé teszi és Magyarországon az elévülés kizárására nemzetközi kötelezettség terheli. Büntethetőséget megszüntető okok: 1. Előkészülettől illetve a kísérlettől való önkéntes visszalépés esetei 2. Próbára bocsátás viszonylatában ha a próbaidő eredményesen telt el 3. Katonai vétség esetében ha az elkövető szolgálati viszonyának megszűnése óta 1 év eltelt. 14. A stádiumok tanának általános kérdései. Befejezettség és bevégzettség. Az előkészület és az attól való visszalépés. A bűncselekmény megvalósulási szakaszait jelenti. A szándékos bűncselekmények elkövetése szükség szerűen feltételez valamilyen belső akarat elhatározást. Ez azonban amíg nem jut a külvilágba, addig a büntetőjog számára nem értékelhető. A bűncselekmény az előkészülettel jelenik meg a külvilágban az előkészület azonban még nem tényállásszerű cselekmény. Ehhez képest a kísérlet a törvényi tényállás részleges megvalósulása, míg a befejezett bűncselekmény a törvényi tényállás teljes megvalósulása. A kísérlet általános jelleggel büntetendő. (de nem minden bűncselekménynek van kísérlete.) Az előkészület csak abban az esetben büntetendő, ha azt a különös rész büntetni rendeli. A gondatlan bűncselekményeknek csak befejezett alakzata van. A kísérlet vonatkozásában két felfogás alakult ki: 1. Szubjektivista felfogás: minden olyan cselekmény kísérlet, amelyben az elkövetésre irányuló szándék megjelenik. A kísérlet büntetendőségének alapja a magatartással megjelenített jogellenes akarat. 2. Objektivista: csak abban az esetben beszélhetünk kísérletről, ha a magatartás már veszélyezteti a jogi tárgyat. A kísérlet büntetendőségének alapja az hogy a tényállás részben megvalósul, de kötelező az enyhítés. A magyar büntetőjog a két irányzatot egyesíti. A kísérlet fogalma z objektivista felfogásnak felel meg, a kísérlet büntetésének szabályozása valamint az alkalmatlan kísérlet kérdése a szubjektivista irányzatnak felel meg. Előkészület A szándékos bűncselekménynek az a szakasza, amely már megnyilvánul a külvilágban, vagyis az akarat elhatározáson túl mutat, de még nem kezdődik meg a törvényi tényállás megvalósítása. Bizonyos bűncselekmények esetén a törvény már az előkészületi magatartást is büntetni rendeli. Célzatos magatartásról van szó. A magyar büntetőjogban büntetendővé nyilvánítja 1. A BTK különös része az adott bűncselekmény vonatkozásában valamennyi előkészületi magatartásra megteszi. (Terror cselekmény: nem azonos a terrorizmussal.) 2. A BTK különös része csak bizonyos cselekményeknél büntetni rendeli (az üzletszerű kerítésre vonatkozóan a közös elkövetésben való megállapodás). 3. Amikor a BTK különös része bizonyos előkészületi jellegű cselekményeket önálló (sui generis) befejezett bűncselekményként határoz meg. (hamis tanúzásra való felhívás) Az előkészület tárgyi oldala 1. Előkészületi jellegű magatartások: A. Feltételek biztosításab. FelhívásC. AjánlkozásD. VállalkozásE. Közös elkövetésben való megállapodás Felhívás = rábírni törekvés = sikertelen felbujtás. Felbujtás = rábírás. Elkövetésre ajánlkozás: ha más személyre fogalmazódik meg az akarat elhatározás és e cselekmény elkövetését az erre vonatkozó felkérés nélkül, kezdeményezően vállalja magára az ajánlkozó. Vállalkozás: ha más által az elkövetésre való felhívás teljesítését fogadja el a vállalkozó. Felhívás: az ajánlkozás és a vállalkozás egyoldalú aktusok, a másik fél beszámítási képességétől és életkorától függetlenek. Az előkészület alanyi oldala Célzatos magatartás, ezért csak és kizárólag egyenes szándékkal valósítható meg. Önkéntes visszalépés Egy személyes jellegű büntethetőséget megszüntető ok. kritériumai: 1. Önkéntesség: belső elhatározáson kell alapulnia. 2. Véglegesség: a félbe szakítás nem tartozik ide. 3. Befejezett bűncselekménytől nem lehet visszalépni. Ha a visszalépésig megvalósított magatartás már egy másik bűncselekményt is megvalósított, akkor ezért az Ún. maradék bűncselekményért fog felelni az elkövető. Előkészülettől visszalépés Három módja van: 1. Önkéntes elállás: akkor biztosít büntetlenséget, ha a cselekmény elkövetésének megkezdése e miatt marad el.

11 2. Aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását ajánlkozását, vállalkozását visszavonja vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad. 3. Aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti, feltéve, hogy ezt olyan időben teszi meg, hogy a hatóság megtudja az adott cselekményt akadályozni. Kísérlettől való visszalépés 1. A nem teljes kísérletnél az önkéntes elállás. 2. A teljes kísérletnél az önkéntes eredmény elhárítás. Ha egy tettesről beszélünk, az önkéntes elállás már önmagában büntetlenséget biztosít. Több elkövető esetén pedig csak akkor, ha emiatt marad el a bűncselekmény befejezése. Az önkéntes eredmény elhárítás aktív tevékenységet tételez fel. Továbbá sikeresnek kell lennie. Ha sikertelen, enyhítő körülményként veszik számításba. Az elkövető magatartásának kell elindítania az eredmény elmaradására vezető ok folyamatot, azonban más személy segítségét igénybe veheti. (emberölés esetén a még élő passzív alanyhoz mentőt hívnak, amely következtében megmenekül). befejezett bűncselekmény A törvényi tényállás teljes megvalósítását jelenti. Bevégzetté a bűncselekmény akkor válik, ha a jogi tárgy elleni támadás véget ér. A kettő nem mindig esik egybe. A befejezett, bevégzett megkülönböztetés a német jogtudományból indult ki, a tartós, illetve állapot bűncselekményeknél van rá szükség. (személyi szabadság megsértése) A befejezettség és bevégzettség következményei 1. Jogos védelmi helyzet megvalósítható 2. Bűnsegély és társtettesség megvalósítható a bevégzettségig. 3. Minősítő körülményeket meg lehet valósítani. 4. Elévülési idő a jogellenes állapot megszűnésével kezdődik. 5. A bevégzettségtől kezdve nyílik meg a magánindítvány benyújtásának lehetősége. 6. A befejezettségtől a bevégzettségig a cselekmény egy bűncselekményként értékelendő. 15. A kísérlet és az attól való visszalépés. Kísérlet Elemei : a befejezett bűncselekmény elkövetésére kell irányulnia. 2. Tényállás szerű elkövetési magatartás megkezdése: pozitív ismérv. 3. Be nem fejezés: negatív ismérv. A materiális bűncselekményeknek az szükséges a befejezetté válásához, hogy a tényállás szerű eredmény is megvalósuljon. Az immateriális cselekmények akkor válnak befejezetté, ha az elkövető a tényállásbeli elkövetési magatartást kifejtette. Nincs kísérlete: 1. Gondatlan bűncselekmények (vegyes bűnösségűeknek sincs) 2. Tiszta mulasztásos bűncselekmények. 3. Büntetendővé nyilvánított előkészületi bűncselekmények. 4. Részesség. 5. Annak a Kísérlet csoportosításai 1. Teljes és nem teljes kísérlet. A. teljes kísérlet: ha az elkövetési magatartás teljesen megvalósult, csak az eredmény nem következett be. B. Nem teljes kísérlet, ha már az elkövetési magatartás sem valósult meg teljesen. 2. Közeli és távoli kísérlet: a bírói gyakorlat alakította ki. A bűncselekmény mennyire veszélyezteti a károsultat. Főszabály szerint a kísérletet úgy büntetjük, mint a befejezett bűncselekményt, de lehetőség van a 87. (3) szerinti kétszeres leszállásra vagy enyhítésre. Alkalmatlan kísérlet Abban az esetben beszélhetünk róla, ha a bűncselekményt alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel követik el. Alkalmatlan tárgyon akkor követik el a kísérletet, ha a konkrét esetben hiányzik a büntetőjog által védeni kívánt érték. (elhunyt személyen elkövetett emberölés). Alkalmatlan eszközzel akkor követik el a kísérletet, ha az elkövetéshez használt eszköz nem alkalmas következmény előidézésére. (egy papírból kivágott késsel próbál meg alakit megölni). Két irányzat merült fel: 1. Objektivista irányzat: az abszolút alkalmatlan kísérlet nem büntetendő, míg a relatív alkalmatlan igen. 2. Szubjektivista: a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándékot kell figyelembe venni és e miatt bünteti. Csak abban az esetben beszélhetünk alkalmatlan tárgyról vagy alkalmatlan eszközről, ha a tárgy vagy az eszköz már a kísérleti szakba jutáskor is eredménytelen volt. Önkéntes visszalépés Egy személyes jellegű büntethetőséget megszüntető ok. kritériumai: 1. Önkéntesség: belső elhatározáson kell alapulnia. 2. Véglegesség: a félbe szakítás nem tartozik ide. 3. Befejezett bűncselekménytől nem lehet visszalépni.

12 Ha a visszalépésig megvalósított magatartás már egy másik bűncselekményt is megvalósított, akkor ezért az Ún. maradék bűncselekményért fog felelni az elkövető. Előkészülettől visszalépés Három módja van: 1. Önkéntes elállás: akkor biztosít büntetlenséget, ha a cselekmény elkövetésének megkezdése e miatt marad el. 2. Aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását ajánlkozását, vállalkozását visszavonja vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad. 3. Aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti, feltéve, hogy ezt olyan időben teszi meg, hogy a hatóság megtudja az adott cselekményt akadályozni. Kísérlettől való visszalépés 1. A nem teljes kísérletnél az önkéntes elállás. 2. A teljes kísérletnél az önkéntes eredmény elhárítás. Ha egy tettesről beszélünk, az önkéntes elállás már önmagában büntetlenséget biztosít. Több elkövető esetén pedig csak akkor, ha emiatt marad el a bűncselekmény befejezése. Az önkéntes eredmény elhárítás aktív tevékenységet tételez fel. Továbbá sikeresnek kell lennie. Ha sikertelen, enyhítő körülményként veszik számításba. Az elkövető magatartásának kell elindítania az eredmény elmaradására vezető ok folyamatot, azonban más személy segítségét igénybe veheti. (emberölés esetén a még élő passzív alanyhoz mentőt hívnak, amely következtében megmenekül). 16. A bűncselekmény elkövetőiről általában. Tettességi elméletek. Az önálló, a társ- és a közvetett tettes. 1.Önálló tettesség Aki a törvényi tényállást egyedül, közvetlenül a saját cselekményével valósítja meg. Ha valaki eszközt vagy állatot használ fel az elkövetéshez, az is önálló tettesként felel. Kiegészült önálló tettesség kategóriája: az elkövetők cselekménye túllépés folytán eltérően fog minősülni. Így nem jön létre társtettesség, mivel az alap cselekmények különbözőek. A gondatlan bűncselekmények elkövetői önálló tettesek. 2. Közvetett tettesség: aki a törvényi tényállást úgy valósítja meg, hogy más személyt lényegileg, mint eszközt használ fel a bűncselekményhez. Esetei: A. A felhasznált személy gyermek B. A felhasznált személy nem rendelkezik beszámítási képességgel C. A felhasznált személy tévedésben van. D. Ha a katona az elöljáró jogellenes parancsára követ el bűncselekményt. E. A delictum proprium viszonylatában, ha olyan személyt használnak fel, akinél hiányzik a személyes kvalifikáltság. Szándékosságot tételez fel. A szándéknak át kell fognia az objektív tényállási elemeket illetve azt, hogy a cselekvő felhasználja. A cselekmény akkor válik befejezetté, ha a felhasznált személyt személy a tényállás tárgyi oldalát teljesen megvalósította. 3. Társtettesség A törvényi tényállás elkövetési magatartásának körébe tartozó cselekményt fejtenek ki. Ha a cselekmények egymást kiegészítve, együtthatásukban valósítják meg a tényállást, akkor az együttes jelenlét nem szükséges a társtettesség megállapításához. Azonban a társtettesség általában tér és időbeli egybe esés útján valósul meg. Többes tettesség: ha az együttese eljáró tettesek külön-külön, ugyanolyannak minősülő cselekmény befejezett alakzatát valósítja meg, akkor mindegyik önálló tettesként felel. Társtettesség megvalósítható a bevégzetté válás előtt. Társtettesség a delictum proprium viszonylatában: Bárki lehet a delictum proprium társtettese 2. Bárki lehet: így társtettes is bárki lehet. (Wiener Á. Imre) 3. A társtettesnek is rendelkeznie kell a személyes kvalifikáltsággal. (katonai bűncselekmények vonatkozásában feltétlenül igaz.) A társtettesek szándékának az objektív tényállási elemekre kell kiterjednie. Túl lépés: ha az egyik tettes társ többet vagy mást tesz. Fajtái: A. minőségi: ha más bűncselekményt is elkövetnek, akkor ezért az elkövető felelőssége kizárt. B. Mennyiségi: ha a társtettes olyan súlyosabb bűncselekményt valósít meg, amely magában foglalja a szándék egység által átfogott delictumot, akkor társtettesség vagy önálló tettesség állapítható meg. Egymás melletti tettesség: ha a cselekményt több személy együtthatása hozza létre, de egymás tevékenységéről nem tudnak, akkor önálló tettesként mindenki csak a saját cselekményért felel. Részesség Két fajtája van: 1. Felbujtás: a tettei alapcselekmény előtt fejthető ki. Részesség. A részesség a tettesi alapcselekmény előtt és után is kifejthető. Mindkettő tettesi alapcselekményt tételez fel, amely cselekménynek szándékosnak kell lennie és amelyet legalább kísérleti szakba el kell juttatni.. A részességnek okozati összefüggésben kell állnia az alapcselekménnyel. A magyar büntetőjogban utólagos részesség nincs, az valamely bűnkapcsolatot valósíthatja meg. A részességre irányuló sikertelen törekvés az előkészület. A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni főszabály szerint.(bűnsegély esetében a 87. (3) alkalmazható). Felbujtás (21. (1)) Elkövetési magatartása egy rábíró nyilatkozat, amelynek meghatározott bűncselekmény típusra kell vonatkoznia. Két eredménye van:

13 A. a rábíró nyilatkozat hozza létre a tettesben az elkövetésre irányuló akarat elhatározást. B. a tettesi alapcselekményt legalább kísérleti szakba el kell juttatni. Ha nem jut el, előkészületről (felhívás) beszélünk. Kizárt a gondatlan felbujtás. A felbujtó felbujtója is felbujtó (közvetett felbujtó). Bűnsegély (21. (2)) Elkövetési magatartása a segítség nyújtás. Ezt rendszerint tevékenységgel fejtik ki. A mulasztásos bűnsegély ritka. Az egyszerű jelenlét nem büntetendő. Két fajtája van: 1. Fizikai: az elkövetés külső feltételeihez járul hozzá. Elhatárolása a társtettességtől: a társtettesség tényálláson belüli, a bűnsegély pedig tényálláson kívüli magatartás. 2. Pszichikai. Elhatárolása a felbujtástól: a felbujtás szándék kiváltó, a pszichikai bűnsegéd szándék erősítő. A bűnsegély eredménye a tettesi cselekmény előmozdítsa. Beszélhetünk: 1. Közvetett bűnsegély A. felbujtónak nyújtott bűnsegély B. Bűnsegédnek nyújtott bűnsegély C. Bűnsegéd rábírása bűnsegélyre D. Olyan bűncselekményeknél, amelyek sértett beleegyezésével is elkövethetőek, a sértett rábírása, beleegyezése. 17. A részesség általános vonásai. A felbujtás és a bűnsegély. A társas elkövetési alakzatok és a bűnkapcsolatok. Felbujtás (21. (1)) Elkövetési magatartása egy rábíró nyilatkozat, amelynek meghatározott bűncselekmény típusra kell vonatkoznia. Két eredménye van: A. a rábíró nyilatkozat hozza létre a tettesben az elkövetésre irányuló akarat elhatározást. B. a tettesi alapcselekményt legalább kísérleti szakba el kell juttatni. Ha nem jut el, előkészületről (felhívás) beszélünk. Kizárt a gondatlan felbujtás. A felbujtó felbujtója is felbujtó (közvetett felbujtó). Bűnsegély (21. (2)) Elkövetési magatartása a segítség nyújtás. Ezt rendszerint tevékenységgel fejtik ki. A mulasztásos bűnsegély ritka. Az egyszerű jelenlét nem büntetendő. Két fajtája van: 1. Fizikai: az elkövetés külső feltételeihez járul hozzá. Elhatárolása a társtettességtől: a társtettesség tényálláson belüli, a bűnsegély pedig tényálláson kívüli magatartás. 2. Pszichikai. Elhatárolása a felbujtástól: a felbujtás szándék kiváltó, a pszichikai bűnsegéd szándék erősítő. A bűnsegély eredménye a tettesi cselekmény előmozdítsa. Beszélhetünk: 1. Közvetett bűnsegély A. felbujtónak nyújtott bűnsegély B. Bűnsegédnek nyújtott bűnsegély C. Bűnsegéd rábírása bűnsegélyre D. Olyan bűncselekményeknél, amelyek sértett beleegyezésével is elkövethetőek, a sértett rábírása, beleegyezése. Társas bűnelkövetési alakzatok: Bűnszövetség Akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérli, de nem jön létre bűnszervezet. (2001. évi CXXI. Törvény, IV. BEED) Legalább két darab szándékos bűncselekmény elkövetésére való megállapodás. A megállapodásnak előzetesnek kell lennie és a szervezett elkövetésre kell vonatkoznia. Több különös részi tényállás vonatkozásában minősítő körülményként szerepel. 2. Bűn szervezet. BTK Három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja öt évi vagy ezt meghaladó büntetéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. (2001. évi CXXI. Törvény). Legfontosabb jogkövetkezményei: 1. A határozott ideig tartó szabadság vesztés leghosszabb időtartama 20 év. 2. Fegyházban kell végrehajtani a két évi vagy ennél hosszabb időtartamú szabálysértést a bűnszervezetben való elkövetésnél. 3. Nem bocsátható feltételes szabadságra. 4. Ha a bíróság vagyonelkobzást rendel el, azt el kell rendelni arra a vagyonra, amelyet az elkövető a bűnszervezetben részvétele alatt szerzett. 5. Büntetés végrehajtása nem függeszthető fel A. Azzal szemben, aki az öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa kétszeresére emelkedik, de a 20 évet nem haladhatja meg. B. Kitiltásnak is helye van, ha a bűnszervezetben való elkövetést megállapították. C. A bűnszervezetben való elkövetés megállapítása esetén a bűnszövetségben elkövetés jogkövetkezményeit nem lehet alkalmazni. 263/C). Bűnkapcsolatok: Bűnpártolás, Orgazdaság, Feljelentési kötelezettség elmulasztása, Bűnös közömbösség, Pénz mosás. 18. Az egység és többség tana. Egyetlen bűncselekmény megvalósítása mindig egység. Több bűncselekmény azonos elkövető által történő megvalósítása pedig többség. A BTK szerint a többség akkor halmazat, ha a több bűncselekményt egy eljárásban bírálják el. Egység

14 1. Természetes egység: azok a cselekmények, amelyek a természetes szemlélet szerint is oda tartoznak. Esetei: A. Az elkövető egyetlen magatartásával valósít meg egyetlen tényállást. B. Ha egy azon eredmény okozása fűzi egybe a cselekményeket. (valaki több késszúrással megöl valakit, de már egy kés szúrás is elegendő lett volna a halálhoz). C. A természetes cselekmény állhat több részcselekményből, vagy több olyan cselekményből, amelyek külön-külön úgy minősülnek, mint a részcselekmények a maguk összességében. (több pofon: tettleges becsületsértés. Feltételei: a részcselekményeknek ugyanabba az alaptényállásba kell illeszkedniük. Egységes akarat elhatározásból kell származniuk. Szoros tér- és időbeli kapcsolatban állnak egymással. Az újabb bírói gyakorlat szerint, ha ugyanaz a sértett. D. Vannak olyan bűncselekmények, amelyek csak a cselekmény ismétlődésével valósulhatnak meg. Ezt a diszpozíció gyakorító szóval (folytat, foglalkozik, űz) fejezi ki. (háborús pusztítás) E. Tartós, vagy állapot bűncselekmények csoportja 2. Törvényi egységa. Folytatólagos bűncselekmény (BTK 12. (2). A folytatólagosság fogalmi elemei: Az ugyanolyan bűncselekmény: ha a részcselekmények ugyanabba az alaptényállásba illeszkednek. Egységes elhatározás: a folytatólagosság szubjektív eleme és minden konkrét esetben külön-külön vizsgálandó. Azonos sértett sérelmére történő elkövetés: akkor is megállapítható, ha a passzív alany nem azonos. Rövid időköz: ezt a törvény nem határozza meg. Általában akkor beszélhetünk erről, ha az egyes részcselekmények nem különülnek el élesen egymástól. A folytatólagosan történő elkövetés súlyosbító körülmény (BK 154.) B. Összetett bűncselekmény (delictum compositum): olyan alkotórészekből jön létre egység, amelyek egymással szerves összefüggésben, rendszerint cél és eszköz viszonyában állnak. C. Összefoglalt bűncselekmények (delictum complexum): indoka: ezzel súlyosabb büntetést lehet kiszabni, mintha halmazatot szabnánk ki. (több emberen elkövetett emberölés. D. a törvényi egység egyik különleges esete. Lényege, hogy a törvény külön rendelkezése folytán mellékes, hogy egy vagy több sértett van-e. (foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés. E. Üzletszerűség kérdése (17. 9.) )BK 104.) Ha az üzletszerűség az alaptényállás eleme, akkor a többszöri elkövetés az törvényi egység. (Zug írászat 248. ) Ha az üzletszerűség minősítő körülmény, akkor a többszöri elkövetés halmazat. Halmazat 12. (1) Ha az elkövető egyetlen cselekménye valósít meg több bűncselekményt, akkor alaki halmazatról beszélünk. Ha pedig több cselekmény valósít meg több bűncselekményt, akkor anyagi halmazatról beszélünk. Fajtái: 1. Homogén alaki halmazat: ha az elkövető egyetlen cselekményével ugyanazt a diszpozíciót realizálja többször. (ha valaki egy időpontban több ember becsületét sérti meg egy kijelentéssel) 2. Heterogén alaki halmazat: ha egyetlen bűncselekménnyel több, különböző diszpozíció valósul meg. 3. Homogén anyagi halmazat: ha az elkövető több cselekményével ugyanazt a diszpozíciót realizálja többször. 4. Heterogén anyagi halmazat: ha több cselekménnyel több különböző diszpozíció valósul meg. Látszólagos halmazat 1. Látszólagos alaki halmazat: az elkövető egyetlen cselekménye illik több diszpozíció keretei közé, amelyek közül az egyik megvalósulása kizárja a többi megvalósulását. A jogtudomány erre különböző rendező elveket dolgozott ki: A. Specialitás elve: a törvény az egyik diszpozícióból további ismérvek megjelölésével kijelöl egy másikat. (lex specialis derogat generalis) (adócsalás és a csalás viszonya) B. Konszumpció elve: az átfogó diszpozíció elnyeli a kevesebbet. Feltétele, hogy a tényállások találkozása szükségképpeni, rendszerinti, de legalább tipikus legyen! (rablás elnyeli a könnyű testi sértést) C. Szubszidiaritás elve: ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. (garázdaság). Vagy ha más bűncselekmény nem valósul meg (kényszerítés). 2. Látszólagos anyagi halmazat. Az elkövetőnek több cselekménye illik olyan tényállások közé, amelyek közül az egyik megvalósulása kizárja a többi megvalósulását. Esetkörei: Önállótlan részcselekmény: többszörös közreműködés ugyanabban a bűncselekményben. Azt kell megállapítani, amelyik a legjelentősebb támadás a jogi tárgy ellen. Összeolvadás: a részcselekmények olyan tényállások közé illenek, amelyek egymással a több-kevesebb viszonyában állnak. Tipikusan akkor jön létre, ha az azonos sértettel szemben egységes akarat elhatározásból kifejtett cselekmények egymással szoros tér és időbeli kapcsolatban állnak. (a rágalmazásba mindig beleolvad a szóbeli becsület sértés) Büntetlen utó, eszköz és mellékcselekmény Eszköz cselekmény: (kettős házasság) Utócselekmény (bűncselekményből származó jövedelemre nem állapítható meg az adócsalás) Mellék cselekmény: 19. A szankció fogalma, fajai, meghatározásának módszerei. A büntetőjogi jogkövetkezmények dualizmusa és monizmusa. 20. A büntetés elméleti kérdései. A halálbüntetés problematikája, különös tekintettel a nemzetközi tendenciákra, egyezményekre és az Alkotmánybíróság határozatára. l. Történeti áttekintés - Hammurapi tv-ei említik elsőként

15 - ókorban és középkorban az egyik legjellegzetesebb büntetés az emberi életnek ekkor nem volt nagy értéke - Thomas More: Utópia 1516 a halálbüntetés igazságtalan + túl gyakran alkalmazzák - Beccaria: Bűntett és büntetés 1764 a halálbüntetés se nem célszerű, se nem szükséges" két esetben van kivétel: nemzet biztonsága + represszió (mások visszatartása) - II. Lipót 1786: eltörli a halálbüntetést - II. József 1787: kiiktatta a halálbüntetést => helyébe hajóvontatást rendel - XIX. sz. eleje "=> a halálbüntetés kivételes büntetéssé válik majd egyre több állam iktatja ki szankciórendszeréből - Szemere Bertalan 1841: halálbüntetés helyett örökfogságot" javasol évi büntetőjogi javaslat: a halálbüntetés abolícióját javasolja - Csemegi-kódex => igen szűk körre szorította a halálbüntetést : nő a halálbüntetések kiszabásának száma egyes hadviselési érdekeket sértők ellen is alkalmazzák - II. vh. Után=> népellenes bűncselekmények elkövetőinek halálbüntetés os megtorló időszak => gyakori alkalmazás as Btk.: a halálbüntetés mindig vagylagos és kivételes jellegű 39. (1) Halálbüntetés csak azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor huszadik életévét betöltötte. (2) Halálbüntetés mellett mellékbüntetésként csak vagyonelkobzást lehet alkalmazni. (3) Halálbüntetés kiszabása esetén az ítélet jogerőre emelkedésével mindazok a jogkövetkezmények beállnak, amelyeket a törvény a közügyektől eltiltáshoz fűz (54. ). (4) Ha a halálbüntetést kegyelemből más büntetésre változtatják át, a vagyonelkobzás kivételével a mellékbüntetések kiszabásáról a bíróság utólag határoz. - alkalmazásuk egyre ritkább => az utolsó magyarországi kivégzés: 1988 július A halálbüntetés szabályozása a világ országaiban 1. a büntető jogalkotás szabályozza a halálbüntetést, és az igazságszolgáltatás alkalmazza is pl.: Kína, Irán, Szaúd-Arábia, Szerbia, Japán USA (1930 és 1990 között 4000 embert végeztek ki) 2. a jogalkotás ismeri a halálbüntetést, de nem alkalmazzák pl.. Törökország 3. eltörölték a halálbüntetést, de kivételes esetekben alkalmazzák (pl: katonai jellegűekre) pl.: Málta, Ciprus, Argentína, Brazília, Kanada 4. teljes abolíciót megkövetelő államok => halálbüntetés teljes kiiktatása! pl.: európai országok többsége + Venezuela, Kolumbia március l.: jegyzőkönyv az emberi jogokról (a világ legtöbb országa aláírta) ebben vállalták, hogy eltörlik a halálbüntetést és nem állítják vissza Van-e létjogosultsága a halálbüntetésnek? PRO - az állam büntető jogosultsága kiterjed az élet elvételére is - az állam még az egyént is feljogosíthatja az élet kioltására (Id. jogos védelem) - a legveszélyesebb bűntettesek ellen ilyen büntetéssel lehet a legbiztosabban védekezni KONTRA - az államnak nincs joga az élet elvételéhez - a hb. összeegyeztethetetlen a humanizmussal - a hb. tévedés esetén jóvátehetetlen, megváltoztathatatlan - nincs nagyobb elrettentő hatása, mint a hosszan tartó szabadságvesztésnek - nem szükséges, mert a társadalom védelme más büntetésekkel is megoldható - a jogállamiság gondolata szintén a hb. eltörlését indokolja - a büntetés célja, a bűnelkövető megjavítása a hb-el eleve kizárt - a hb. nincs hatással az élet ellen bcs-ek számának alakulására A halálbüntetés eltörlése Alk. 54. (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani 23/1990 (X 31.) ABH a halálbüntetés alkotmányellenességéről - a Btk. és a hivatkozott jogszabályok az élethez és emberi méltósághoz való jog lényeges tartalmának korlátozását jelentik => megsemmisíti az ide kapcsolódó jsz-okat Büntetési elméletek A büntetőjogi szabályozás funkciói, hogy biztosítsák a társadalmi együttélés biztonságát, biztosítsák a társadalmi rendet és elrettentés. Büntetésekről és intézkedésekről beszélünk. Közös jellemzőik: 1. Valamilyen joghátránnyal fenyeget, helyez kilátásba.2. Érvényesül a nulla poena sine lege elve.3. Célja, hogy védje a társadalmat.4. Csak bíróság alkalmazhatja, kivéve a megrovást.5. Állami kényszer útján érvényesíthetők. Szankció: olyan hátrány tartalmú jogkövetkezmények, amelyeket a bíróság a bűncselekmény elkövetőivel szemben alkalmaz annak érdekében, hogy védje a társadalmat, megelőzze az elkövetést. Ez a folyamat meghatározott eljárásban, meghatározott feltételek mellett alkalmazható. Kényszerrel is érvényesíthető. Szankció rendszerek 1. Monista: egy bizonyos bűncselekményhez a törvény egy bizonyos szankciót ír elő, egyetlen jogkövetkezmény alkalmazható.

16 2. Dualista: kettős szankciórendszert alkalmaz (büntetés, intézkedés). Három formája alakult ki: A. Konjunktív dualista rendszer: a törvény egyaránt rendelkezik büntetésekről, intézkedésekről és a bíróságra van bízva, hogy ezeket milyen formában alkalmazza. B. Alternatív dualista rendszer: vagy intézkedéseket, vagy büntetéseket alkalmaz. C. Dualista helyettesítő: a szankció mindkét nemét szabályozza a törvény, a bíróság kiszabhatja. Az enyhébb intézkedés végrehajtása megelőzi a büntetés végrehajtását. Ha az intézkedést elegendőnek tartják, akkor ezt a büntetésbe beszámítják. A Szankciók a kiszabási rendszer alapján 1. Abszolút határozott szankciórendszer: egy bizonyos bűncselekményre csak és kizárólag egy fajta büntetés és csak egy fajta mértékben szabható ki. (Tripartitumban a hűtlenség). Kritikája: a körülmények nem igazán kapnak mérlegelési lehetőséget. 2. Abszolúte határozatlan szankció rendszer: nem rendelkezik a kiszabható szankció nemére és mértékére vonatkozóan. Problémája: rendkívül nagy teret ad. 3. Relatíve határozott szankciórendszer: meghatározza a szankció alsó és felső határát. Ezen belül a bírónak mérlegelési jogköre van. 4. Relatíve határozatlan szankciórendszer: a törvény vagy csak a minimumot, vagy csak a maximumot határozza meg. A büntetési elméletek 1. Középkor: a fennálló rend igazolása, a vérbosszún alapuló igazságszolgáltatás korlátozása. Megtorló intézkedések uralkodtak. 2. Felvilágosodás: új, ésszerű büntetési rendszereket próbáltak kidolgozni (Montesqueau, Beccaria) század: az új tudományok létrejöttével. A büntetés célját kezdték keresni. Büntetés elméleti csoportok 1. Abszolút büntetési elméletek: van egy világban uralkodó igazság. Ha valaki bűncselekményt követ el, ez az igazság felbomlik. A büntetéssel ezt helyre kell állítani. Célja a büntetés megtorlása és a jogtalan tett megtorlása. (Platón, a gyógyítható emberekkel szemben elrettentést kell alkalmazni, a gyógyíthatatlan embereket meg kell semmisíteni. Kant: a büntetés nem eszköz, hanem önmagában az elkövető azért kapja, mert bűncselekményt követ el. Céllal nem rendelkező jogkövetkezmény, ami megvéd attól, hogy az emberi méltóságot csorbítsák. Hegel: ha valaki bűncselekményt követ el, a világszellemet és az ezzel fennálló rendet sérti meg. A bűncselekmény ennek a rendnek a helyreállítása lesz. Szabó András 23/1990. AB határozat párhuzamos vélemény. Büntetést nem kell célhoz kötni, hiszen a bűn önmagában büntetést érdemel azért, hogy a jogi és erkölcsi normák fennmaradjanak. Kritikája: nincs személyhez szabva a büntetés. 2. Relatív büntetési elméletek: a hasznosság és a megelőzés kerül előtérbe. Beszélhetünk általános megelőzésről (generális prevenció): Protagorasz: az elkövetőt nem azért kell megbüntetni, hogy valamilyen bűncselekményt követett el hanem hogy ő és mások is elrettenjenek. Speciális prevenció: egyénre szabva próbáljuk visszatartani az elkövetőt a bűncselekmény elkövetésétől. 18. században lett uralkodó. Frans von List: célbüntetés: a büntetés az elkövetők akarata ellen irányul. Büntetés: javítás, elrettentés, ártalmatlanná tétel. Anselm Feuerbach: pszichológiai kényszerelmélet. Az ember azért követ el bűncselekményeket, mert életét vágyak motiválják. Ezek elérése érdekében követi el a bűncselekményeket. Olyan szankciókat kell felállítani, amelyek ezen vágyak jogtalan elérésétől elrettentik az elkövetőt. Jeremi Bentham: hasznossági elmélet. A büntetés célja az, hogy a közjót biztosítsa. A büntetés alapjában véve rossz dolog. Annyira szabad alkalmazni, amennyire a nagyobb rossz elhárítása tőle várható. 3. Egyesítő elméletek: három célt: igazságosság, hasznosság, prevenció. Két hazai képviselője van: Földvári József, Horvát Tibor. 21. A határozott tartamú szabadságvesztés (tartama, végrehajtási fokozatai és a feltételes szabadságra bocsátás szabályai). Történeti áttekintés - a szabadságvesztés-büntetés kialakulása - ókor, középkor :halálbüntetés + testi- és megszégyenítő büntetések a szabadságvesztésnek is voltak korai formái - őrizet (ókortól): a bűnelkövető fogva tartása az elítélésig, ill. kivégzésig - kényszermunka (XVII. sz-tól) (pl.: hajóvontatás, gályarabság) - transzportáció, deportáció => gyarmatokra - fenyítő- és dologházak (XVI-XVIII. Sz.) XVI. sz. vége: fordulat => tömegkriminalitás a szegényebb rétegek között vallási megfontolásból => 1557: első londoni dologház - fogság, várfogság - XVII. sz. második fele: Jonh Howard, a börtönügy apostola - fr. forradalom után: a szabadságvesztés vált az uralkodó büntetési nemmé (Code Penal) - Magyarországon: * első fenyítő- dologház => 1772 *Csemegi-kódex => 3 büntetési nemet ismer (halálb., szab.vesztés, pénzbüntetés), szabadságvesztés 5 formája: fegyház, államfogház, börtön, fogház, elzárás * Btá. egységes börtönök kialakítása javító-nevelő munka+ visszaesőknél szigorított őrizet (egyfajta dologház) * Btk. szabadságvesztés a legáltalánosabb büntetési nem (általában egyedüli) a Btk. szabadságvesztés-centrikus, gyakorlatban sokkal többször szabnak ki pénzbüntetést ~ a szab. vesztés az elkövető elszigetelésével szolgálja a társ. védelmét ~ különböző tartamban, és végrehajtási fokban alkalmazható

17 ~ börtönártalmak (szab. vesztés negatív hatásai): büntetőintézetek túltelítettsége kisebb börtönnépességgel hatékonyabb gazdasági okok: az államnak drága kétséges a nevelő hatása humanista igényeknek a szab.vesztés büntetés felel meg A börtönrendszerek négy alaptípusát szokták megkülönböztetni: -Magánelzárás, v. philadelphiai rendszer -> magánzárka éjjel-nappal, nincs munka, nincs közös tevékenység -hallgatási v. auburni rendszer => nappal közös munka a legszigorúbb beszédtilalom mellett, éjjel magánzárka -fokozatos v. progresszív rendszer (angol) -> előbb teljes magánelzárás, aztán éjjeli magánelzárás de nappali közös munka, végül a megfelelő magaviseletű elítéltek feltételes szabadságra bocsátása -ír fokozatos rendszer -> a feltételes szabadságra bocsátási fokozat elé beszúr még egy fokozatot, az un. közvetítő intézetet, ahol már a szabad életre készítették őket elő (rabruhát nem viseltek, intézeten kívül is volt munkalehetőség) Csemegi-kódex: a hosszabb tartamú szabveszteknél az ír fokozatos, a rövidebbeknél az angol fokozatos rendszert vezette be. A mai rendszer célja a reszocializáció. Btk, 40. (1) A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart (2) A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama két hónap, leghosszabb tartama tizenöt év; halmazati vagy összbüntetés, illetőleg bűnszervezetben történő elkövetés esetén húsz év. (3) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. - időtartama: min. 2 hónap (generális minimum) max. 15 év (generális maximum) max. 20 év (halmazati, összbüntetés, bűnszervezet esetén) - rövidnek ált. a 6 hónapot meg nem haladó szab.vesztés tekinthető, hátrányai: nem lehet nevelő hatást elérni+ az összes börtönártalom jelentkezik (kapcsolatok lazulása, stigmatizáció, börtöninfekció, prinonizáció) - szabadságvesztés fő tartalma: tartózkodási hely megválasztásának korlátozása Határozatlan tartamú szabadságvesztés - a bíróság ítélete nem határozza meg pontosan a szab.veszt. időtartamát => a végleges időtartam a végrehajtás során hozott döntéstől függ - eu-i országok büntetőjoga többnyire nem ismeri - mellette szól, h a bíróság az ítélethozatalkor nem látja előre, mennyire lesz eredményes a nevelő-hatás - nevelő hatás: az elkövetőn is múlik, hogy mikor szabadul A szabadságvesztés büntetés végrehajtása a végrehajtás fokozatai: fegyház, börtön, fogház 41. (1) A szabadságvesztést büntetés végrehajtási intézetben, fegyház, börtön vagy fogház fokozatban kell végrehajtani. (2) A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, valamint az elítélt kötelezettségeit és jogait külön jogszabály határozza meg. Büntetés-végrehajtásról szóló törvényerejű rendelet: évi 11. tvr. (3) A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, így különösen, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed. 6/1996-os IM rendelet => 3 csoportba sorolja az elkövetőket => ezért kell 3 fokozat - a többszörösen visszaeső és az igen súlyos bűncselekményt elkövető elítéltek - a szándékos bűncselekmény miatt viszonylag hosszabb szabadságvesztésre elítéltek és a korábban már büntetett elítéltek - a szándékos bűncselekmény miatt viszonylag rövidebb tartamú szabadságvesztésre és a gondatlan bűncselekmény miatt szabadságvesztésre elítéltek - a büntetés-végrehajtási fokozatot a bíróság ítéletében állapítja meg: csak a tv keretei között, kógens szabályok, de lehetőség van bírói mérlegelésre (45. ) - nem kell rendelkezni a végrehajtás fokozatáról, ha a bíróság a közérdekű munkát, a pénz fő- és mellékbüntetést szabadságvesztésre változtatja =>ezt a tv határozza meg 45. (1) Ha a bíróság szabadságvesztést alkalmaz, fegyházat, börtönt vagy fogházat szab ki. (2) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre (83. } - különösen az elkövető személyiségére és a bűncselekmény indítékára - tekintettel a tőrvényben előírtnál eggyel szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg. 83. (1) A büntetést - céljának (37. ) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fotóhoz, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. 42. (1) Fegyházban kell végrehajtani az életfogytig tartó szabadságvesztést. (2) Fegyházban kell végrehajtani a három évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, Ha; a) állam vagy emberiség elleni bűncselekmény (X. és XI. fejezet), b/ 1. terrorcselekmény (261. ); légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. ), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. ), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel [263/A. (l)-(3) bek.], fegyvercsempészet (263/B. ), bűnszervezetben részvétel (263/C. ), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. ),

18 2. emberölés, az emberrablás, az emberkereskedelem, az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak, a természet elleni erőszakos fajtalanság, a közveszély okozás, a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése és a rablás súlyosabban minősülő esetei 3. visszaélés kábítószerrel súlyosabban minősülő esetei c) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmények (XX. fejezet) miatt szabták ki. (3) Fegyházban kell végrehajtani a két év vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elitélt többszörös visszaeső, vagy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. 43. Börtönben kell végrehajtani a szabadságvesztést - a 42. esetétjdvéve -, ha a) bűntett miatt szabták ki, b) vétség miatt szabták ki és az elitélt visszaeső. 44. Fogházban kell végrehajtani a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést, kivéve, ha az elítélt visszaeső. Fegyház: szigorú szabályok; beosztott napirend; csak felügyelettel, őrzés mellett mozoghat az intézetben Börtön: több szabadidő, nagyobb hányadot követelhet esetleges saját bevételéből Fogház: általában mg-i üzemek; szabadon mozoghatnak az elítéltek; kisebb alakiságok 46. (1) A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az elítélt a büntetés végrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. (2) Az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bíróság az (1) bekezdés alapján hozott határozatát hatályon kívül helyezheti. A feltételes szabadságra bocsátás - alapgondolat: az elítélt visszavezetése a társadalomba - a feltételesen szabadságra bocsátott elítéltet kiengedik^ de kilátásba helyezik a végrehajtás folytatását, ha új bcs-t követ el - ez a lehetőség ösztönzi az elítéltet - elősegíti a visszaesés megelőzését Fegyház => az elítélt a büntetés 4/5-e után bocsátható feltételes szabadságra Börtön => az elítélt a büntetés 3/4 után bocsátható feltételes szabadságra Fogház=> az elítélt a büntetés 2/3 -a után bocsátható feltételes szabadságra 3 évet meg nem haladó sz.v. kiszabása esetén o a büntetés felének letöltése után bocsátható szabadságra (különös méltánylást érdemlő esetben) - a feltételes szabadság időtartama min., 1 év max 15 év 47. (1) A bíróság a határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, ha - különösen a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására és arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető. (2) Feltételes szabadságra bocsátásnak csak akkor van helye, ha az elítélt - fegyházban végrehajtandó büntetésének legalább négyötöd részét, - börtönben végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét, - fogházban végrehajtandó büntetésének legalább kétharmad részét kitöltötte. (3) Három évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - különös méltánylást érdemlő esetben - a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső. (4) Nem bocsátható feltételes szabadságra a) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követett el, b) aki a szabadságvesztésből legalább két hónapot nem töltött ki, d) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. - a feltételes szabadságra bocsátással a büntetés tényleges időtartama csökken - erről a bv. bíró dönt - objektív feltétele: meghatározott tartam letöltése => ez a végrehajtási fokhoz igazodik - szubjektív feltétele: az elítélt kifogástalan magatartása a bv-ben a büntetés célja sz.v nélkül is elérhető legyen - a két hónapi minimum fogva tartásba beleszámít az előzetesben töltött idő is - nem bocsátható szabadságra, akit nem szabadságvesztésre ítéltek, csak később a büntetést szabadságvesztésre változtatták (1) A feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év, életfogytig tartó szabadságvesztés esetén tizenöt év. (2) Ha a szabadságvesztés hátralevő része egy évnél rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a büntetést - a feltételes szabadság letelte után - a hátralevő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni. (3) A feltételes szabadság tartamára, de legkevesebb egy évre az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezhető. (4) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet a feltételes szabadság alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. Ha az elítéltet egyéb büntetésre ítélik vagy ha a magatartási szabályokat megszegi, a bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti. (5) A feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes szabadságon eltöltött idő a szabadságvesztésbe nem számít be. - ha a bíróság az elítéltet (a feltételes szab. időtartama alatt) végrehajtandó szab.v.-re ítéli => a feltételes szab. megszüntetése kötelező - ha a bíróság az elítéltet (a feltételes szab. időtartama alatt) egyéb büntetésre ítéli => bírói mérlegeléstől függ a feltételes szab. megszüntetése 48/A. (1) Ha az elítélttel szemben több határozott ideig tartó, összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést kell végrehajtani, és a szabadságvesztések folyamatos végrehajtása során a bíróság az elítéltet bármely szabadságvesztésből

19 feltételes szabadságra bocsátotta, a feltételes szabadság mindaddig nem kezdhető meg, amíg az elítélt más szabadságvesztést tölt. (2) Ha a bíróság az elítéltet több szabadságvesztésből bocsátotta feltételes szabadságra, az elítélt a több feltételes szabadságot egyidejűleg párhuzamosan tölti. (3) A 48. (4) bekezdése esetén a párhuzamosan töltött feltételes szabadságok mindegyikénél külön kell vizsgálni, hogy a feltételes szabadság megszüntetésének feltételei fennállnak-e. Bv. tvr 24/A. (1) Ha az elítélten több határozott tartamú, összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést kell végrehajtani, előbb mindig a legszigorúbb fokozatút, az azonos végrehajtási fokozatban lévő szabadságvesztések közül pedig azt kell végrehajtani, amelyikből az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra. 3/2002 Büntető jogegységi határozat 1. Összbüntetésbe foglalni - ha ennek egyéb törvényi feltételei fennállnak - kizárólag végrehajtandó szabadságvesztéseket lehet. 2. Ha a felfüggesztett szabadságvesztést utóbb végre kell hajtani, az összbüntetésbe foglalás szempontjából a továbbiakban végrehajtandó szabadságvesztésnek tekintendő. 3. Az összbüntetésbe foglalás feltételei addig állnak fenn, amíg egyik büntetést sem hajtották teljesen végre, illetve a végrehajtásuk folyamatos. 22. Az életfogytiglani szabadságvesztés (tartama, végrehajtási fokozata és a feltételes szabadságra bocsátás vonatkozó szabályai). Történeti áttekintés - a szabadságvesztés-büntetés kialakulása - ókor, középkor :halálbüntetés + testi- és megszégyenítő büntetések a szabadságvesztésnek is voltak korai formái - őrizet (ókortól): a bűnelkövető fogva tartása az elítélésig, ill. kivégzésig - kényszermunka (XVII. sz-tól) (pl.: hajóvontatás, gályarabság) - transzportáció, deportáció => gyarmatokra - fenyítő- és dologházak (XVI-XVIII. Sz.) XVI. sz. vége: fordulat => tömegkriminalitás a szegényebb rétegek között vallási megfontolásból => 1557: első londoni dologház - fogság, várfogság - XVII. sz. második fele: Jonh Howard, a börtönügy apostola - fr. forradalom után: a szabadságvesztés vált az uralkodó büntetési nemmé (Code Penal) - Magyarországon: * első fenyítő- dologház => 1772 Csemegi-kódex => 3 büntetési nemet ismer (halálb., szab.vesztés, pénzbüntetés), szabadságvesztés 5 formája: fegyház, államfogház, börtön, fogház, elzárás Btá. egységes börtönök kialakítása javító-nevelő munka+ visszaesőknél szigorított őrizet (egyfajta dologház) Btk. szabadságvesztés a legáltalánosabb büntetési nem (általában egyedüli) a Btk. szabadságvesztés-centrikus, gyakorlatban sokkal többször szabnak ki pénzbüntetést a szab. vesztés az elkövető elszigetelésével szolgálja a társ. védelmét különböző tartamban, és végrehajtási fokban alkalmazható börtönártalmak (szab. vesztés negatív hatásai): büntetőintézetek túltelítettsége kisebb börtönnépességgel hatékonyabb gazdasági okok: az államnak drága kétséges a nevelő hatása humanista igényeknek a szab.vesztés büntetés felel meg A börtönrendszerek négy alaptípusát szokták megkülönböztetni: -Magánelzárás, v. philadelphiai rendszer -> magánzárka éjjel-nappal, nincs munka, nincs közös tevékenység -hallgatási v. auburni rendszer => nappal közös munka a legszigorúbb beszédtilalom mellett, éjjel magánzárka -fokozatos v. progresszív rendszer (angol) -> előbb teljes magánelzárás, aztán éjjeli magánelzárás de nappali közös munka, végül a megfelelő magaviseletű elítéltek feltételes szabadságra bocsátása -ír fokozatos rendszer -> a feltételes szabadságra bocsátási fokozat elé beszúr még egy fokozatot, az un. közvetítő intézetet, ahol már a szabad életre készítették őket elő (rabruhát nem viseltek, intézeten kívül is volt munkalehetőség) Csemegi-kódex: a hosszabb tartamú szabveszteknél az ír fokozatos, a rövidebbeknél az angol fokozatos rendszert vezette be. A mai rendszer célja a reszocializáció. Btk, 40. (1) A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart (2) A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama két hónap, leghosszabb tartama tizenöt év; halmazati vagy összbüntetés, illetőleg bűnszervezetben történő elkövetés esetén húsz év. (3) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. Az életfogytiglani szabadságvesztés - halálbüntetés és a határozott tartamú szabadságvesztés között helyezkedik el - olyan országokban, ahol van halálbüntetés, ott ez a második legsúlyosabb büntetés - van, ahol ismerik a hb-h, de az életfogytiglani szab. vesztést nem pl.: 1996-os orosz Btk. az életfogyt. csak a hb. alternatívájaként rendelhető el - eu-i országok többsége (Mo. is)

20 halálbüntetés eltörlése + életfogytig tartó szab. veszt, alkalmazása - van, ahol sem halálbünt, sem életfogytig tartó szab. veszt nincs csak határozott ideig tartó szab. veszt: pl: Norvégia, Spanyolország, Portugália - hatályos magyar Btk: mindig vagylagos büntetés (10-15, ül évig terjedő büntetéseknél) kb. 30 bcs-nél ált. a szándékos emberölés minősített eseteinél alkalmazzák a bíróságok tarthat valóban az elítélt élete végéig (erről ma is viták vannak) pénzmellékbüntetés nem szabható ki életfogytig tartó sz.v. esetén az elítélt bírósági mentesítésben nem részesülhet 42. (1) Fegyházban kell végrehajtani az életfogytig tartó szabadságvesztést. 46. (1) A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az elítélt a büntetés végrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. - fegyháznál nincs súlyosabb, ezt csak enyhíteni lehet -Feltételes szabadságra bocsátás 47/A. (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja. (2) Ha a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak legkorábbi időpontját legalább húsz évben, ha az életfogytig tartó szabadságvesztést olyan bűncselekmény miatt szabta ki, amelynek büntethetősége nem évül el, legalább harminc évben határozza meg. 47/C. (1) A bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet akkor bocsáthatja feltételes szabadságra, ha a szabadságvesztésből az elítélt letöltötte a bíróság által meghatározott időtartamot, és alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető. (2) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre. -.hiányzik a büntetés felső határának meghatározása 47/B. (1) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja. (2) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja. (3) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott ideig tartó szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja. (4) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja. (5) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésből történt feltételes szabadságra bocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja. Feltételes szabadságra bocsátás: 1. A bíróság által meghatározott időtartamot már letöltötte. 2. Ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja tovább szabadság elvonás nélkül is elérhető. Nem bocsátható feltételes szabadságra, ha ismét életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Fő szabály szerint azonos a büntetés hátra levő részével, de legalább egy év. Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén pedig legalább tizenöt év. Meg kell szüntetni a feltételes szabadságra bocsátást: 1. Ha az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott idejű szabadságvesztésre ítélik. Ha az elítéltet másra ítélik, vagy ha a magatartási szabályokat megszegi, a bíróság megszüntetheti a feltételes szabadságra bocsátást A feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételesben töltött idő nem számít bele a szabadságvesztés büntetésbe. 23. Közérdekű munka, pénzfőbüntetés. Közérdekű munka: a bíróság által az ítéletében meghatározott és a köz javára végzendő munka ingyenes teljesítése. A közérdekű munkának nem célja a munkára nevelés!!! A nyugat-európai és a magyar közérdekű munka büntetés végrehajtása között különbség!!! A bíróság ítéletében olyan munkát határoz meg az elítéltnek, amelyet előre láthatólag épes lesz elvégezni, figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére.

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.6) A tényállás jelentés-tartalmai; a tárgyi oldal tényállási elemei (elkövetési tárgy, elkövetési magatartás, az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek, az eredmény, az okozati összefüggés)

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

Részletesebben

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.3) A büntető törvény hatálya Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntető törvény hatálya Fogalma: azon rendelkezések összessége, amelyek meghatározzák,

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek, különös tekintettel a törvényesség,

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV.

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV. ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV. a 2016. április 15-i konzultáció anyagához A bűncselekmény megvalósulási szakaszai. A bűncselekmény elkövetői. A bűncselekményi egység és többség. A bűnhalmazat Igazságügyi igazgatási

Részletesebben

Kollokviumi kérdések 2012

Kollokviumi kérdések 2012 Kollokviumi kérdések 2012 Általános Rész I. félév 1. A magyar büntetőjog történeti fejlődése 2. A klasszikus iskola, mint büntetőjog-tudományi irányzat és a Csemegi-kódex. 3. A büntetőjog fogalma, feladata,

Részletesebben

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. A.16. A bűncselekményi egység és halmazat Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. Jelentősége, büntetőjogi következménye: I) Büntető anyagi jogban:

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek,

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

Részletesebben

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ Görgényi Ilona - Gula József - Horváth Tibor - Jacsó Judit Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ.CompLex Woiters Kluwer márka Tartalomj egyzék Előszó 19 Első rész

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

Büntetőjog Általános Rész

Büntetőjog Általános Rész Büntetőjog Általános Rész Készítette: Dr. Csóré Csilla r. alezredes 2013. 1 Általános rész A büntetőjog fogalma, felosztása A büntetőjog a jogrendszer egyik ága. Azoknak a hatályos büntetőjogszabályoknak

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a 2016. április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog 1. 2015/2016. tanév, 2. félév 1. A büntetőjogi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 5 AJÁNLÓ... 11 EL SZÓ... 13 A BTK. ÁLTALÁNOS RÉSZÉHEZ... 15 1.) A BÜNTET TÖRVÉNY HATÁLYA, A KÉS BBI BÜNTET TÖRVÉNY VISSZAMEN LEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI. 16 1/1999. Büntet

Részletesebben

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52.

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52. TARTALOMJEGYZÉK 1. A büntető törvény hatálya, a büntető törvény visszamenőleges hatályának szabályai...6 2. A bűncselekmény törvényi fogalma, a bűntett és a vétség...6 4. Egység, többség, halmazat. A törvényi

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

Általános jogi ismeretek IV.

Általános jogi ismeretek IV. Általános jogi ismeretek IV Dr Bárányos Bernadett ELTE ÁJK TÁMOP-557-08/1-2008-0001 I Általános büntetőjogi ismeretek TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Büntetőjog fogalma Objektív értelemben: a büntetőjog azon

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin 2012. november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Számonkérés A számonkérés formája: írásbeli dolgozat Rendelkezésre álló idő: igény szerint, kb.

Részletesebben

ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR II. a 2014. március 21-i konzultáció anyagához Tényállástan II. A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai I.

ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR II. a 2014. március 21-i konzultáció anyagához Tényállástan II. A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai I. ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR II. a 2014. március 21-i konzultáció anyagához Tényállástan II. A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai I. Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetıjog 1. 2013/2014. tanév, 2. félév

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

A büntetés kiszabása

A büntetés kiszabása A 2011 11 05 a törvényi meghatározás 83. (1) A büntetést - céljának (37. ) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető

Részletesebben

Záróvizsga felkészítő

Záróvizsga felkészítő Dr. Gula József egyetemi docens Záróvizsga felkészítő 2015.03.18. NEMZETKÖZI BÜNTETŐJOG Szűkebb értelemben vett nemzetközi büntetőjog A nemzetközi bűnügyi együttműködés intézményei közönséges bűnügyekben

Részletesebben

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga XV. Fejezet Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények 160. Emberölés 161. Erős felindulásban elkövetett emberölés

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetıjog I. 2013/2014. tanév, 2. félév

Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetıjog I. 2013/2014. tanév, 2. félév ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR III. a 2014. április 12-i konzultáció anyagához (A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai II. A bőncselekmény megvalósulási szakaszai. A bőncselekmény elkövetıi.) Igazságügyi igazgatási

Részletesebben

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok

A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény [ ] V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS Általános szabályok 200. (1) Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély alapján az elkövető kilétének,

Részletesebben

A.5) A bűncselekmény fogalma (a fogalom Btk-szerinti meghatározása és elemzése); a bűncselekmények súly szerinti osztályozása (1843-tól)

A.5) A bűncselekmény fogalma (a fogalom Btk-szerinti meghatározása és elemzése); a bűncselekmények súly szerinti osztályozása (1843-tól) A.5) A bűncselekmény fogalma (a fogalom Btk-szerinti meghatározása és elemzése); a bűncselekmények súly szerinti osztályozása (1843-tól) Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász

Részletesebben

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03.

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03. BÜNTETŐJOG MINT JOG ÁG BÜNTETŐJOG Büntető jog pillérei 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról Hatályos 2015.I.1-től

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról A szabálysértési jog hatályos joganyaga a 2012. évi II. tv. (Sztv.), amely tartalmazza a szabálysértési anyagi jog általános és különös részét, valamint

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

1 32 9 658 9 924 7 962 5 82 5 139 22 958 23 591 25 763 21 21 19 639 14 891 24,9 2, 17,1 24,2 25,4 31,6 36 12 41 983 46 726 32 621 31 319 26 551 2 928 3 392 3 753 2 678 2 566 2 165 Összes bűncselekmény

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel)

A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 2 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a 2004-2008. években 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási

Részletesebben

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához 1. A rendészet, rendészeti szervek. A rend, a közrend (belső rend), a határrend fogalma, kapcsolata. A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság

Részletesebben

13. Az információ büntetőjogi védelme. A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései

13. Az információ büntetőjogi védelme. A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései 13. Az információ büntetőjogi védelme A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései 1 I. A büntetőjog forrásai, a Btk. rendszere 2 I. A büntetőjog forrásai, a Btk. rendszere I.1 A büntetőjog forrásai A büntetőjog

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉS

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉS Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja Budapest AZ ÁLLAM ÉS A JOG KIALAKULÁSA 1. A jog kialakulása 5 1.1 Jog fogalma 5

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 58B2007. évi XXVII. törvény 59Ba Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 0B9. (1) A Btk. 261. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

Részletesebben

Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog

Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog Az alkohol és hatása (vizsgálati területek, módszerek) Tóth Mihály Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog Alkohológia felső fokon Pécs, 2011. november 9. Szociológia Pszichológia Orvostudomány (élettan,

Részletesebben

Tájékoztató a Munkáltatói jogkör gyakorlásának átruházásáról szóló eljárásrend,és a Kjt. Módosításával kapcsolatban

Tájékoztató a Munkáltatói jogkör gyakorlásának átruházásáról szóló eljárásrend,és a Kjt. Módosításával kapcsolatban Tájékoztató a Munkáltatói jogkör gyakorlásának átruházásáról szóló eljárásrend,és a Kjt. Módosításával kapcsolatban 1. Hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása a Kollektív Szerződés alapján Hátrányos következmény

Részletesebben

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 2015.

Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 2015. 1 Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 215. VI. Hogyan minősíti összességében a településen végzett rendőri tevékenységet? kérdésre adott válaszok megoszlása (értékelési skála 1 5) 211 2,96% 18,65%

Részletesebben

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás.

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A.

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkosszolgálati eszközök története Heltai Gáspár (1570) az inkvizíció vizsgálati módszereiről: annakutána egynéhány

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

A jogi ismertek oktatásának célja kettős:

A jogi ismertek oktatásának célja kettős: A jogi ismertek oktatásának célja kettős: az egészségügyi joganyag elsajátítása: azoknak az ismereteknek a megszerzése, ami a gyakorló orvos munkájához elengedhetetlenül szükséges az igazságügyi orvostan

Részletesebben

MÉSZÁROS ÁDÁM BÜNTETŐJOGI ALAPISMERETEK

MÉSZÁROS ÁDÁM BÜNTETŐJOGI ALAPISMERETEK MÉSZÁROS ÁDÁM BÜNTETŐJOGI ALAPISMERETEK - egyetemi jegyzet az SZTE BMI hallgatói számára - TARTALOM ELŐSZÓ I. rész JOG - BÜNTETŐJOG - BÜNTETŐJOG-TUDOMÁNY 1. A jog fogalma, a jogforrási hierarchia 2. A

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. LEGFŐBB ÜGYÉSZ 10-1720/68 Ig. 2527/1968. szám A legfőbb ügyész 103/1968. száma k ö r l e v e l e a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. I. A szabálysértésekről

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2013. évi C. törvény (Btk.) Egyes tételeknél ezen túl az ott feltüntetett jogszabályok megjelölt rendelkezéseinek ismerete

Részletesebben

ntetőjog alapfogalmai a ncselekményeknyek

ntetőjog alapfogalmai a ncselekményeknyek ÜZLETI JOG I. 2013/14 6. előad adás A büntetb ntetőjog alapfogalmai a gazdasági gi bűncselekmb ncselekményeknyek 1 Áttekintés I. A BÜNTETŐJOG FORRÁSAI, A BTK. RENDSZERE I.1 A büntetőjog forrásai I.2 A

Részletesebben

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint VAVRÓ ISTVÁN: A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint A büntetőjogi normákkal történő ismételt szembekerülés a bűnügyi tudományok régi, kedvelt témája. Két változata: a halmazati bűnelkövetés

Részletesebben

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak

Részletesebben

1. A törvényesség elve, az analógia alkalmazásának tilalma. Btk. 1.., Alaptörvény XXVIII. cikk (4) és (5) bekezdés,11/1992. (III. 5.

1. A törvényesség elve, az analógia alkalmazásának tilalma. Btk. 1.., Alaptörvény XXVIII. cikk (4) és (5) bekezdés,11/1992. (III. 5. 1. A törvényesség elve, az analógia alkalmazásának tilalma. Btk. 1.., Alaptörvény XXVIII. cikk (4) és (5) bekezdés,11/1992. (III. 5.) AB határozat A törvényesség elve Alapjai: A nullum crimen sine lege

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.355/2004/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a Tájékoztató az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a 2003-2007. években BUDAPEST 2008. év Kiadja: a Legf bb Ügyészség Számítástechnika-

Részletesebben

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden Tényállások röviden 166. (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés,

Részletesebben

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. Miről van szó? Cselekvőképességet fogjuk vizsgálni Előfordul, hogy korlátozni kell a sürgősségi ellátás

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2011. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 3 I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2010-ben

Részletesebben

BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel

BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel Dr. Diós Erzsébet Dr. Vaskuti András BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel Jogi szakvizsga kézikönyvek Novissima Kiadó Budapest, 2011. Büntetőjog I. - Általános rész mintatétel 12/1 Dr. Diós Erzsébet

Részletesebben

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Határozza meg az alábbi

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 8. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő Í T É

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről *

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * ÁLTALÁNOS RÉSZ Alapvető rendelkezések 1. (1) Büntetés vagy intézkedés csak olyan cselekmény miatt alkalmazható, amelyre a törvény az elkövetése idején büntetés

Részletesebben

Büntetőjog. általános rész

Büntetőjog. általános rész Büntetőjog általános rész Szerkesztette: Domokos Andrea Büntetőjog I. Általános rész Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám ELŐSZÓ...7 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...9 1. A törvényesség elve, az

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 - 3 - I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2007-ben

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben