Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 MAKÓI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA 6900 Makó, Návay Lajos tér 12/a Szervezeti és Működési Szabályzata 2012.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre A szervezeti és működési szabályzat tartalma A szervezeti és működési szabályzat szabályozási köre Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése Adatok Feladatok Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata, valamint a használatukra jogosultak köre Az intézmény hosszú bélyegzőinek felirata és lenyomata Az intézmény körbélyegzőinek felirata és lenyomata Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak Az iskola szervezeti felépítése és vezetése Az intézmény vezetése, a nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek Az intézmény vezetése A nevelőtestület A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Alkalmazotti értekezlet A szakmai munkaközösségek Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje Az iskolában a minőségirányítási rendszer következőképpen működik Munkaköri leírások A működés rendje, nyitva tartás Nyitva tartás Az épületek használata Az eszközök használata Az épületben lévő helyiségek átengedése A tanév rendje A tanítási nap munkarendje A tanórán (általános iskolai és az alapfokú művészetoktatáson) kívüli foglalkozások szervezeti formái Az intézményben a következő tanórán kívüli foglalkozások tarthatók Alkalmanként szervezett foglakozások Az iskolai könyvtár működési rendje A könyvtár feladatai A könyvtárak működése A belső ellenőrzés rendje Az iskolai belső ellenőrzés célja A belső ellenőrzéssel járó jogok és kötelezettségek A belső ellenőrzésre jogosult alkalmazottak és általános ellenőrzési feladataik Az iskola belső ellenőrzési feladatai Vezetői ellenőrzés Ügyintézői ellenőrzés Az intézmény ellenőrzési rendszerének működtetése A pedagógiai munka belső ellenőrzése A belépés és bent tartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet A belépés és bent tartózkodás rendje A pedagógiai felügyelet Az ügyeleti teendők ellátása

3 9. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A vezetők közötti feladatmegosztás A helyettesítés rendje A vezetők valamint az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A nem névre szóló levelek felbontásának joga Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A javító-, osztályozó és egyéb vizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok Javítóvizsgák Osztályozó vizsgák A tanulók egészség- és balesetvédelme A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A mindennapi testedzés kötelező és szabadon választható foglalkozásai A mindennapi testnevelés formái Az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Intézményi védő, óvó előírások Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzése érdekében Az intézmény dolgozóinak feladatai tanulóbaleset esetén Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők A szülői szervezet jogköre A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Intézményi alapdokumentumok és szabályzatok Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje Tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás Az iskolai tankönyvellátás Az iskolai tankönyvtámogatás Egyéb, tanulókkal kapcsolatos rendelkezések Az iskolai felvétel rendje (tanulói jogviszony létesítése) Az óvodai elhelyezés keletkezése, megszűnése, a távolmaradás igazolása (MKM. r. 4/A.) Térítési díj és tandíj Szociális támogatások Véleménynyilvánítás, tájékoztatás A fegyelmi eljárás alapvető szabályai A tanuló fegyelmi felelőssége Közoktatásról szóló 1993/VXXIX törvény /1994 MKM rendelet A fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi tárgyalás /1994 MKM rendelet, 5. melléklet A bizonyítás A fegyelmi határozat Az eljárást megindító kérelem A kizárás

4 Vegyes rendelkezések Függelék Hatálybalépés Elfogadó határozat Egyetértés

5 1. A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok, rendeletek: évi LXXIX. tv. A közoktatásról, és módosításai évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 2011.évi CXCV. tv. Az államháztartásról évi XXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról és módosításai évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyvéről évi XXXI. tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásról évi LXIII. tv. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról évi XLII. tv. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól, valamint módosítása évi CXXV. tv. A kereset-kiegészítésről 20/1997. (II.13.) Korm.r. A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. végrehajtásáról 217/1998.(XII.30.) Korm.r. Az államháztartás működési rendjéről 138/1992.(X.8) Korm.r. A közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 277/1997. (XII.22.) Korm.r. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásáról és kedvezményeiről 11/1994. (VI.8.) MKM r. A nevelési-oktatási intézmények működését módosította a 30/2004. (X.28.) OM rendelet, valamint a 32/2008. (XI.24.) OKM rendelet 26/1997. (IX.3) NM r. Az iskola-egészségügyi ellátásról 137/1996. (VIII.28.) KM r. Az óvodai nevelési alapprogramjának kiadásáról 24/2000. (VIII.29.) OM r. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésről 51/2004. (III.23.) Kormányrendelet, amely ezt módosította 8008/2008. (HÉ 51.) PM tájékoztató az államháztartási szakfeladatok rendjéről 1.1. A szervezeti és működési szabályzat tartalma A szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza - mindazokat a kérdéseket, amelyeket a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény), a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) és egyéb jogszabályok az intézmény alapító okiratára figyelemmel e szabályzat szabályozási körébe utalnak, továbbá - a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. 5

6 1.2. A szervezeti és működési szabályzat szabályozási köre A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. A szervezeti és működési szabályzatba foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó fenti jóváhagyási időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkaterv az általános iskolai és művészetoktatási nevelési és oktatási terv, valamint e szabályzat alapján végzi. A szervezeti és működési szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára, óvodására és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe. 2. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése (az Ámr. 10. (4) (5) bekezdéséhez) 2.1. Adatok Az intézmény neve: Makói Katolikus Általános Iskola és Óvoda Alapító szerve: Szeged-Csanádi Egyházmegye (6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2.) Fenntartó szerve: Szeged-Csanádi Egyházmegye (6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2.) a fenntarói jogokat a Szeged-Csanádi Egyházmegye megbízása alapján a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság (6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2.) gyakorolja Felügyeleti szerve: A szakmai és törvényességi felügyeletet a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság gyakorolja. A fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét Csongrád Megye Kormányhivatala gyakorolja. Jogállása: Önálló jogi személy Az intézmény típusa: Közös igazgatású közoktatási intézmény (óvoda, általános iskola) Az intézmény székhelye: 6900 Makó, Návay Lajos tér 12/A Az intézmény telephelyei: 6900 Makó, Tulipán u. 40.B 6900 Makó, Zrínyi u Makó, Vásárhelyi u. 4. Telephelyei neve, címe: Makói Katolikus Általános Iskola és Óvoda Tulipán Utcai Óvodája 6900 Makó, Tulipán u. 40.B Makói Katolikus Általános Iskola és Óvoda Zrínyi Utcai Óvodája 6900 Makó, Zrínyi u

7 Makói Katolikus Általános Iskola és Óvoda Tornaterme 6900 Makó, Vásárhelyi u Feladatok Makó és vonzáskörzetébe tartozó községek lakosságának igényeit figyelembe véve, keresztény szellemű általános iskolai és óvodai nevelő-oktató tevékenység a katolikus egyház hagyományai szerint. Tagozat megnevezése: Nappali tagozat Évfolyamainak száma: 1-8 általános iskola, 1-3 óvoda Felvehető maximális tanulólétszám: Tanulólétszám összesen: Általános iskola 1-8.évfolyamon: Óvoda: 6 vegyes életkorú csoport: 404 fő 254 fő 150 fő Működési (felvételi) körzete: Makó város vonzáskörzete Alaptevékenysége: TEÁOR: 8510 iskolai előkészítő oktatás 8520 alapfokú oktatás 8891 gyermekek napközbeni ellátása (napköziotthon, tanulószoba) 5629 egyéb vendéglátás (intézményi közétkeztetés) 9101 iskolai könyvtár működtetése 9319 egyéb sporttevékenység (iskolai diáksport) 6820 saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése tanórán kívüli oktatás ellátása tankönyvellátás biztosítása iskolai egészségügyi szolgálat ellátása képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés szervezése sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a gyermek, tanuló, aki a szakértői- és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a.) testi, érzékszervi, értelmi (tanulásban akadályozott enyhe értelmi fogyatékos) beszédfogyatékos, autista, többfogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd. b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. 7

8 Gazdálkodási jogkör szerinti besorolás: A SZEGEKIF által jóváhagyott költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, teljes jogkörrel rendelkező vezetői felelősség mellett. A gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatokat az intézmény székhelyén látják el. Az intézmény az adott költségvetésén belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. A feladatellátását szolgáló vagyon: - Ingatlanok: Az intézmény székhelyéül szolgáló, 6900 Makó, Návay Lajos tér 12/A szám alatti ingatlan (hrsz.: 7864/1) iskolaépület, valamint a telephelyül szolgáló, 6900 Makó, Tulipán u. 40.B szám alatti ingatlan (hrsz.: 7050) óvodaépület, továbbá a telephelyül szolgáló, 6900 Makó Zrínyi u.57. szám alatti ingatlan (hrsz.: 2015) óvodaépület, és a telephelyül szolgáló, 6900 Makó, Vásárhelyi u.4. szám alatti ingatlan (hrsz.: 7606) tornaterem, melyek tulajdonosa Makó Város Önkormányzata - Ingóságok: Az intézmény tulajdonát képezik a vagyonleltár szerint. A feladatok ellátására rendelkezésre állnak az intézményben leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök. Vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézmény az ingatlant elidegeníteni, megterhelni, bérbe adni csak az alapító, a fenntartó és a tulajdonos Önkormányzat hozzájárulásával jogosult. Az intézmény vezetője a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót készít a fenntartó részére. Az ingóságokkal az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézményvezető kinevezésének rendje: Az intézmény vezetőjét a fenntartó nevezi ki határozott időtartamra. Felette a munkáltatói jogokat a SZEGEKIF igazgatója gyakorolja. Az intézmény vezetőjének kinevezésekor a makói Szent István Király Plébánia plébánosának véleményezési joga van. Az intézmény képviselete: Az intézmény képviseletére az intézmény vezetője jogosult. Az intézmény vezetője a képviseleti jogot esetenként átruházhatja az ügyek meghatározott körét illetően. 3. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata, valamint a használatukra jogosultak köre 3.1. Az intézmény hosszú bélyegzőinek felirata és lenyomata 8

9 Intézményi bélyegző adószám, sorszám nélkül (2 db): Makói Katolikus Általános Iskola és Óvoda 6900 Makó, Návay Lajos tér 12/A Telefon: (62) , Fax: (62) Intézményi bélyegző, adószámmal, sorszám nélkül (2 db): Makói Katolikus Általános Iskola és Óvoda 6900 Makó, Návay Lajos tér 12/A Telefon: (62) , Fax: (62) Számlaszám: Adószám: 3.2. Az intézmény körbélyegzőinek felirata és lenyomata Intézményi körbélyegző, sorszám nélkül (2 db): Makói Katolikus Általános Iskola és Óvoda 6900 Makó, Návay Lajos tér 12/A Telefon: (62) , Fax: (62) Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak Igazgató, igazgatóhelyettes, iskolatitkár (körbélyegző; adószámos, adószám nélküli hosszú bélyegző) 4. Az iskola szervezeti felépítése és vezetése 4.1. Az intézmény vezetése, a nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek (a közoktatási törvény ához) Az intézmény vezetése Az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény élén igazgató áll, az intézményvezetés tagjai az igazgató és a helyettes. A székhely és a telephelyek élén az igazgató és a helyettes áll. Az igazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe A nevelőtestület a) Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve, amely a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. A nevelőtestület értekezleteit az igazgató vezeti, vagy akadályoztatása esetén a megbízott általános igazgatóhelyettes. 9

10 b) Az intézmény nevelőtestületének tagjai: a pedagógusok, gyógypedagógusok, a könyvtáros tanárok, és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők. c) A nevelőtestület az éves munkatervben, illetve meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik az alábbiak szerint: A tanévnyitó, a félévi és a tanév végi nevelőtestületi értekezletek időpontját a tanév rendjéhez igazodva, a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A félévi értekezleten (az első félév lezárása után) az igazgató vagy helyettese a munkatervben megjelölt néhány fontosabb nevelési és tanulmányi feladattal kapcsolatban végzett első félévi munkát elemzi, értékeli az elvégzett feladatok végrehajtását, előterjeszti a következő félév feladatait. A tanévzáró értekezleten az igazgató részletesen elemzi az iskola egész évi oktató-nevelő munkáját, a tankötelezettséggel kapcsolatos feladatok teljesítését, a tanítási órákon kívüli tevékenységet, a munkatervi feladatok és a tanév közben hozott határozatok végrehajtását. Az értékelés tükrözi az iskola munkájában mutatkozó fejlődést, változást, elemzi a pozitív és negatív jelenségek okait, és megjelöli meg a továbbfejlődés módjait, a következő tanév legfőbb munkatervi céljait. A nevelőtestületi vita és határozathozatal után az igazgató ismerteti a következő tanév előkészítéséhez szükséges tudnivalókat, a tantárgyfelosztást. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet vagy rendkívüli munkaértekezletet az értekezlet napirendjének és időpontjának egyidejű meghatározása mellett az igazgató hívhat össze, ha az intézmény feladatainak ellátása szükségessé teszi, vagy ha a nevelőtestület egyharmada kezdeményezi. A nevelőtestület munkaértekezleteire, valamint a szakmai munkaközösségek értekezleteire fenntartott időpont kedd 16 óra 30 perc, erre az időpontra sem tanórai, sem rendszeres tanórán kívüli foglalkozás nem szervezhető. A nevelőtestület értekezletei indokolt esetben más időpontban is összehívhatók. A nevelőtestületi értekezleteken és a munkaértekezleteken a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. Ez alól alapos ok esetén az igazgató adhat felmentést. A nevelőtestületi értekezleteken és a munkaértekezleteken részt vehetnek a fenntartó képviselői. Meghívásukról a napirendtől független az igazgató gondoskodik. Az értekezleten részt vevőkre kötelező a titoktartás. A nevelőtestület ha jogszabály másként nem rendelkezik akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten ha jogszabály másként nem rendelkezik nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjaihoz az egyetértési jogot gyakorlók szülői közösségek, diákönkormányzat stb. képviselőit meg kell hívni. A nevelőtestület értekezleteiről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A jegyzőkönyvek vezetője az iskolatitkár vagy az igazgató által megbízott pedagógus. A jegyzőkönyv tartalmazza az értekezlet, megbeszélés tárgyát, idejét, helyét, a nevelőtestület tagjain kívül megjelent személyek nevét, beosztását, a hiányzókat távolmaradásuk okának megjelölésével, a jegyzőkönyvvezető nevét, a vitatott témák egy-két mondatba sűrített lényegét, végül a hozott határozatokat, szavazás esetén a szavazatok arányát. A jegyzőkönyvet az igazgató és a jegyzőkönyvvezető írja alá, két pedagógus hitelesíti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő tizennégy napon belül kell elkészíteni, csatolva hozzá az esetleges különvéleményt. Az értekezleteken készült jegyzőkönyveket az irattárba kell elhelyezni és az iskola munkájának ellenőrzésével megbízott szerveknek kérésükre bemutatni. A nevelőtestület döntési, véleménynyilvánítási és javaslattevő jogáról a Közoktatási törvény 57. (1-3) rendelkezik. 10

11 A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreit átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra (Közoktatási törvény 57. (4)). Az átruházott jog gyakorlója, illetve a közösség képviselője félévente az értékelő értekezleten köteles beszámolni a tevékenységéről a nevelőtestületnek. (Közoktatási törvény 57. (4)). A nevelőtestület döntései és határozatai az iskola iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestületet az iskolán kívül az igazgató vagy megbízottja képviseli. A testületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. (Pl.: egy osztályban tanító nevelők értekezlete, alsó tagozatos nevelők értekezlete, stb.) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések (az R. 4. (1) bekezdésének h) pontjához és a 27. (2) bekezdéséhez) A nevelőtestület döntési jogkörét a tanuló magasabb évfolyamra lépésének és jogszabályban meghatározott esetben osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. Az osztályozó értekezletet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes vezeti. Az osztályozó értekezlet átruházott jogkörét nem adhatja tovább. Az osztályozó értekezleten hozott döntésekre a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni Alkalmazotti értekezlet Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre ha jogszabály másként nem rendelkezik a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni A szakmai munkaközösségek Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A szakmai munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról. A munkaközösség vezetőjét, illetve a munkaközösség javaslata alapján az igazgató bízza meg egy tanévre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. A szakmai munkaközösségek vezetői az e szabályzatban és a munkaköri leírásukban foglaltak szerint segítik a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését, végrehajtását és ellenőrzését. Az intézményben a következő szakmai munkaközösségek működnek. - alsós - felsős - Tulipán óvodai - Zrínyi óvodai Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje Kapcsolattartás az iskolavezetéssel: A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetőivel való operatív kapcsolattartásért az iskolavezetés felelős. A vezetők ennek megfelelően: 11

12 - részt vesznek a munkaközösségek tanév elejei (munkaterv megvitató és elfogadó) továbbá tanév végi (beszámoló megvitató és elfogadó) értekezletén, - jóváhagyják a munkaközösség vezető által ellenőrzött tanmeneteket, - az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség vezetők és munkaközösségi tagok teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat az IMIP-ben meghatározottak szerint, - gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség vezetőkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges, ezeket az információkat a munkaközösség vezetők adják át az érintett szaktanároknak. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje - az éves munka tervezésében: az egyes munkaközösségek által összeállított éves munkaterveiket a munkaközösségvezetők a tanévet előkészítő értekezleten ismertetik, majd gondoskodnak arról, hogy a munkatervek felkerüljenek az iskola kommunikációs portáljára, - a nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: a munkaközösségek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a munkaközösségvezetők felelnek, ennek érdekében a munkaközösségvezetők félévente legalább egy megbeszélést tartanak, melyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, olyan oktatási, nevelési és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni iskolai szinten. - a féléves és az éves munka értékelésében: a munkaközösségvezetők beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését Az iskolában a minőségirányítási rendszer következőképpen működik Minőségirányítási Program működtetéséért az igazgató a felelős. Feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. Munkáját 4 MICS tag segíti, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör, az igazgató illetve az általános igazgatóhelyettes felé. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza Munkaköri leírások Az igazgató munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását jogszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az igazgató határozza meg. Az igazgatóhelyettes az e szabályzatban és a munkaköri leírásukban megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látják el vezetői feladataikat. Az intézmény pedagógusai munkájukat a közoktatási törvényben, az intézmény pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések szerint végzik. A nem pedagógus alkalmazottak feladat- és munkakörét jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az igazgató az alkalmazott munkaköri leírásában határozza meg. 5. A működés rendje, nyitva tartás (az R. 4. (1) bekezdésének a) pontjához) 12

13 5.1. Nyitva tartás Az iskola szorgalmi időben a szünetek kivételével hétfőtől péntekig reggel tól ig tart nyitva. Az óvodák tól ig tart nyitva. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Ha bármilyen rendezvény, elfoglaltság esetén az intézmény nyitva tartása eltérne a szokásostól, azt legalább 3 nappal előbb jelezni kell az igazgatónak, az ő jóváhagyásával a nyitva tartásáért az intézmény gondnoka a felelős. Az iskolában a reggeli ügyelet legkorábban 7 óra 30 perckor kezdődik és 8 óráig tart, valamint az óraközi szünetekben az udvaron, továbbá az ebédeltetés ideje alatt az ebédlőben tanári felügyelet működik. Az óvodákban 6 órától 17 óráig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A gyermekek fogadása óvodapedagógus jelenlétében történik. A tanítási idő (napközis foglalkozás, iskolaotthon) végén a tanulók csoportosan távoznak az iskolából, - a foglalkozást tartó pedagógus felügyeletével. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő írásos engedélyével (különleges esetben telefonos vagy személyes kérésére) hagyhatja el az iskolát. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkár irodájában 8 órától - 16 óráig történik. Az iskolába érkezők, akik intézményünkkel nem állnak jogviszonyban, az iskola gazdasági irodáján jelzik jövetelük okát, majd az iskolaőr gondoskodik a keresett személy értesítéséről, aki (ha az indokolt) a látogatót a megbeszélés helyszínére kíséri. Mindazok, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel csak a keresett dolgozó jelenlétével tartózkodhatnak az iskolában. A fenti rendelkezések a szülői értekezletek, fogadó órák és nyílt tanítási órák idejére nem vonatkoznak. Az óvodába érkező jogviszonnyal nem rendelkező személyeket az óvodapedagógusok fogadják. Mindazok, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel csak a keresett dolgozó jelenlétével tartózkodhatnak az óvodában. Az általános iskolai tanítási órákat 8 és 14 óra között, a művészetoktatási órákat 8 és 19 óra között, a tanórán kívüli foglalkozásokat 14 és 18 óra között kell megszervezni. A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 illetve 10 perc. Indokolt esetben az igazgató ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat. Az első illetve a második szünet 15 perces a többi 10 perces. Iskolába érkezés az órák kezdete előtt 15 perccel, tanároknak is. A csengetési rendet a házirend tartalmazza. Udvari ügyelet tól van az iskolaépületben. Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. Tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az igazgató állapítja meg. Az óvodákban a nyári időszakban el kell végezni a szükség szerinti felújítási munkákat, nagytakarítást és az udvarrendezést. Az épületek nyári nyitva tartását a jegyző engedélyezi. Az óvoda nyári nyitva tartásáról tájékoztatjuk a szülőket. Az irodai ügyeletet a szünetek ideje alatt is biztosítjuk. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény főbejáratán és a tagintézmények főbejáratán nyilvánosságra kell hozni. Az épületekben a nyitvatartási időn kívül csak előzetes bejelentés után lehet tartózkodni, amennyiben az épület őrizete biztosított. 13

14 5.2. Az épületek használata A tanítás helye az iskola épülete, udvara, sportpályája, valamint az iskola rendelkezésére bocsátott egyéb terület. A óvodai foglalkozások helye az óvodák épülete, udvara valamint az óvodák rendelkezésére bocsátott egyéb terület. Az intézmény tanulóinak, óvodásainak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége: a) az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, b) az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzése, c) a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása. Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával a gyermekeket is erre nevelje. Az épület/ek lépcsőházának, folyosójának, csoportszobáinak, osztálytermeinek, azok dekorációjának megóvása minden dolgozó és gyermek feladata. Az intézmény épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A gyerekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus vagy a nevelő oktató munkát segítő alkalmazott felügyeletével használhatják. Az osztálytermeket a tanítási órák illetve a foglalkozások befejezése után, be kell zárni. Ennek felelősei az igazgatóhelyettesek a gondnokok. Az osztálytermek zárása előtt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról. Az épületek helyiségeinek kulcsát, legkésőbb a foglalkozások befejezése után a le kell adni Az eszközök használata Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az épületből kivinni csak az igazgató engedélyével lehet. Az intézmény területén gondatlanságból keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A gyerekek által okozott károkról az osztályfőnök/óvónő köteles a szülőt értesíteni. Az igazgatóhelyettes és a gondnok feladata a kár felmérése, és a kártérítés részleteinek szülővel, gondviselővel történő tisztázása. Minden audiovizuális eszközt, oktatási szemléltetőeszközt az adott tantárgy pedagógusa az eszközök kezelőjétől veheti át. A felvett eszközökért valamennyi dolgozó pedagógus felelős. Amennyiben nem a tőle elvárható legnagyobb gondossággal kezeli ezen eszközöket, kártérítési felelősséggel tartozik. A szaktantermekben elhelyezett audiovizuális eszközök használatáért a teremben tanító pedagógusok felelősek. Amennyiben nem a tőlük elvárható legnagyobb gondossággal kezelik ezen eszközöket, kártérítési felelősséggel tartoznak. A számítógépteremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A terem és a benne lévő gépek használatáért az ott foglalkozást tartó pedagógus felelős Az épületben lévő helyiségek átengedése Az intézmény helyiségek átengedése csak akkor lehetséges, ha az intézmény működését nem zavarja. Az intézmény helyiségeit át lehet engedni: a) más oktatási, nevelési intézmények és tanfolyamok tantervi foglalkozásainak megtartására (hittan, zeneiskola órái) b) országgyűlési, önkormányzati választásokra és képviselői beszámolókra 14

15 c) közérdekű célra olyan szervnek, amelynek nem áll rendelkezésére más megfelelő helyiség (sportfoglalkozások). Az átengedés módját és feltételeit külön megállapodás szabályozza. Az iskolában a gyerekek étkezésével összefüggő tevékenységeket (büfé, automata) végezni csak igazgatói engedéllyel lehetséges. 6. A tanév rendje A tanév szeptember hó 1. napján kezdődik, és a következő naptári év augusztus hó 31. napján fejeződik be. Az óvodai nevelési év szorgalmi ideje szeptember 1 től következő év május 31- ig tart. Június 1-től a gyermekek nyári élet szerinti tevékenységben vesznek részt. A nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanév rendjét a mindenkori miniszteri utasítás szabályozza. A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat az osztálynaplóban sorszámozni kell. Tanítási napnak számítanak a tanmenet szerinti tanulmányi séták és kirándulások napjai. A tanítás nélküli munkanapokat, a tanítási szünetek napjait nem szabad sorszámmal ellátni. Az egyes tantárgyak óraszámának feltüntetése során figyelmen kívül kell hagyni a nem szakszerűen helyettesített órákat A tanítási nap munkarendje A foglalkozások zavartalanságának biztosítása érdekében a pedagógust és a gyerekeket a óráról/foglalkozásról kihívni csak vezetői engedéllyel lehetséges. A napi munka további részleteinek szabályozását az iskola házirendje tartalmazza. Az intézmény munkarendje és házirendje szolgálja a gyerekek egészséges életritmusát. A tanóra időtartama semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a 45 percet. Az óraközi szüneteket kivételesen sem szabad elvenni a tanulóktól A tanórán (általános iskolai és az alapfokú művészetoktatáson) kívüli foglalkozások szervezeti formái (az R. 4. (2) bekezdésének b) pontjához) A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások a diákok igényeinek és épületenként az iskola lehetőségeinek összehangolásával szerveződnek. A foglalkozások témáját és a hiányzó tanulók nevét a szaktanár a megfelelő naplóban rögzíti Az intézményben a következő tanórán kívüli foglalkozások tarthatók a) habilitációs, rehabilitációs óra, logopédiai foglalkozás, gyógytestnevelés b) differenciált képességfejlesztés (felzárkóztató, tehetséggondozó, versenyre felkészítő szakkör, ill. korrepetálás) c) napközi d) iskolai sportkör, tömegsport foglalkozás e) az iskola pedagógiai programjában szereplő, tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozás (környezeti nevelési, egészségnevelési, kulturális és sportrendezvény). A képességek differenciált fejlesztésére a szükségletek alapján a következő lehetőleg számítógéppel segített foglalkozásokat kell szervezni: korrepetálás, felzárkóztatás (pl. hosszabb idejű mulasztás estén), 15

16 tehetséggondozás keretében a kivételes képességű gyerekek felkészítése pályázatokra, speciális képzésű gimnáziumi osztályokba, vetélkedőkre. A foglalkozási csoportok létszáma minimálisan 3 tanuló, de lehetőleg ne haladja meg a 10 főt. A megtartott foglalkozások anyagát, valamint a foglalkozatott tanulók neveit a foglalkozást vezető pedagógus illetve erre a célra hitelesített naplóba írja be. A korrepetáláson, illetve felzárkóztatáson a szülő egyetértésével a tanuló részvétele kötelező. A tanuló fejlődése érdekében az osztályfőnök ez alól kivételt tehet. A foglalkozások időtartama legfeljebb heti 45 perc lehet, ami adott esetben tömbösített formában is megtartható. A szaktanárok által tanév elején meghirdetett szakkörökre a foglalkozást vezetőnél lehet jelentkezni. A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a szakköri foglalkozásokon való részvétel kötelező. Az iskola tanárai, vagy bármely más szervezet az iskola diákjai számára az iskolában önköltséges tanfolyamot igazgatói engedéllyel és az érintett tanulók szüleinek írásos beleegyezésével szervezhetnek. A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások rendjét külön órarend rögzíti, melyet a igazgatóhelyettes készíti el, és az igazgató hagyja jóvá Alkalmanként szervezett foglakozások Az intézmény által egy-egy alkalomra szervezett tanórán kívül foglalkozások lehetnek többek közt, az osztály- és csoportkirándulások, a tanulmányi kirándulások, a táborok, a diákcsoportok bel- és külföldi utazásai, valamint kulturális intézmények látogatásai. Ezek a programok intézményi keretek között csak pedagógus-felügyelettel szervezhetők. A kirándulások, a táborozások és az utazások esetén húsz tanulónként egy tanár kíséri a csoportot. A tanulók bármilyen, az iskola által alkalmanként szervezett több napos programon (osztálykirándulás) csak előzetes írásbeli hozzájárulással vehetnek részt. Az engedélyt a szervező tanárnak a program szervezésének megkezdésekor kell beszereznie a szülőktől és az osztályfőnöktől. A foglalkozást szervező tanár a faliújságon keresztül előre tájékoztatja a kollegákat a hiányzó tanulók névsoráról és a program időtartamáról. A tanulók távollétéről, ha olyan programokon vesznek részt, amelyeken az iskolát képviselik, az igazgató dönt. A tanítási időn kívüli iskolai szervezésű programokat a szervező tanár írásban bejelenti az igazgatónak az alábbi adatok pontos megadásával: a) a program megnevezése b) a csoportvezető tanár neve c) az indulás helye, időpontja d) a visszaérkezés helye, időpontja e) a résztvevők névsora (név, osztály) f) a kísérő tanár(ok) neve g) telefonszám, ahol a csoportvezetőt el lehet érni a program ideje alatt 6.4. Az iskolai könyvtár működési rendje (az R. 4. (2) bekezdésének j) pontjához) Iskolánkban a pedagógusok és a tanulók igényeit egyformán szolgáló könyvtár működik, melyek elősegítik a pedagógusok szaktárgyi, pedagógiai továbbképzését, lehetőséget teremtenek a pedagógusok aktív irányításával az önművelődési készség megszerzéséhez. 16

17 Az iskolai könyvtárnak lehetővé kell tenni, hogy szolgáltatásait minden nap igénybe tudják venni. A beiratkozás feltétele az intézménnyel való tanulói jogviszony fennállása. - A könyvtári állományt a tanulók igényeit is figyelembe véve kell fejleszteni. Az állományban elsősorban a tantervben előírt kötelező és ajánlott olvasmányok legyenek meg, s törekedni kell arra, hogy a teljes könyvtári állomány 60%-a a népszerű, tudományos, ismeretterjesztő irodalmat képviselje. Különös gondot kell fordítani a pedagógusok felkészülését és továbbképzését szolgáló kézikönyvek, valamint a továbbtanulni szándékozó tanulók felkészülését elősegítő szakirodalom beszerzésére. - A kötelező olvasmányok és a tanulók munkáját, felkészülését segítő könyvek kölcsönzési ideje korlátlan. Egyéb könyvek kölcsönzési ideje 4 hét, alsó tagozatos alkalmanként 1, felső tagozatos 2 hagyományos könyvtári dokumentumot kölcsönözhet. Nyári szünet idejére könyv tanulónál nem maradhat. - A nevelő - oktató munkához szükséges pedagógiai, módszertani és egyéb folyóiratokat meg kell rendelni. A folyóiratok példányszámát a munkaközösségek javaslata alapján az igazgató állapítja meg. - A könyvtár vezetőjét az igazgató jelöli ki. A könyvtáros felelős a könyvtár rendeltetésszerű működéséért, a kezelésében lévő vagyontárgyakért az évi XXII. tv a, valamint a kollektív szerződés szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Tapasztalatait folyamatosan megbeszéli az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, napközis nevelőkkel A könyvtár feladatai Alapvető célja, hogy segítse az iskolában folyó oktató-nevelő munkát, a pedagógiai programban meghatározott célok helyi megvalósítását. Ehhez biztosítja a szakszerűen és folyamatosan fejlesztett gyűjteményt, rendelkezésre bocsátja a különböző információhordozókat, tájékoztatást nyújt a helyben vagy más könyvtárakban megtalálható dokumentumokról. Lehetővé teszi az internet használatát tudományos ismeretszerzési céllal. Központi szerepet tölt be az iskola olvasás- és könyvtár-pedagógiai tevékenységében, ennek megfelelően fejleszti a tanulók önálló ismeretszerzési képességét, részt vesz a könyvtárhasználatra nevelő órák, szabadidős programok, vetélkedők megtartásában, ösztönzi a tanulókat az olvasás megszeretésére, általános műveltségük szélesítésére. Biztosítja a pedagógusok alapvető szakirodalmi igényeinek kielégítését, az oktatás módszertani kultúra fejlesztését, a nevelési konfliktusok, szituációk optimális megoldásához szükséges szakirodalmat A könyvtárak működése A könyvtárak a tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejlesztik állományukat, az iskola tanárainak javaslatait, igényeit figyelembe véve. A könyvtár állományba vétel, ajándék és csere útján gyarapodik, de a gyűjtőkörébe nem tartozó dokumentumok még ajándékként sem kerülhetnek a könyvtárba. Az állomány gyarapítására fordítható összeget évente az iskola költségvetésében kell előirányozni. Könyvek vagy más dokumentumok csak a könyvtáros hozzájárulásával vásárolhatók a könyvtár számára. A könyvtárba érkező dokumentumokat a könyvtáros szabályszerűen bevezeti az egyedi (cím) leltárkönyvbe, a tankönyveket, munkafüzeteket, tanári (módszertani) kézikönyveket, gyorsan avuló tartalmú kiadványokat pedig a brosúra nyilvántartásba. A feleslegessé vált, elavult, fizikailag tönkrement könyvekről, valamint az olvasók által elveszített könyvekről évente egyszer jegyzéket készít, s ezeket az állományból kivonja a 3/1975. KM-PM együttes rendelet szerint. 17

18 A könyvtárat az igényeknek megfelelően és az órarendben is meghatározott időben nyitva kell tartani, ilyenkor a könyvtárhasználókat tájékoztatással, tanácsadással segíteni kell a megfelelő irodalom felkutatásában. A könyvtár használata ingyenes, csak az intézmény tanulói és dolgozói vehetik igénybe. A könyvtárhasználókról és kikölcsönzött dokumentumokról nyilvántartást kell vezetni, s az összesített statisztikát évente egyszer az iskola igazgatósága rendelkezésére bocsátani. A könyvtár állományáról folyamatosan kell a következő katalógusokat építeni: raktári, betűrendes leíró, csoportképzéses szakkatalógus, könyvtár állományát áttekinthetően, világosan, raktári rendben kell tagolni, legalább a következők szerint (szabadpolcon): - kézikönyvtár, - ismeretterjesztő könyvek, - szépirodalom (külön: mesék, versek, drámák), - pedagógiai szakirodalom, - audiovizuális dokumentumok, - tankönyvek, tartós tankönyvek (duplumuk), - folyóiratok. A könyvtári állomány védelme, egységének megőrzése, a raktári rend biztosítása a könyvtáros feladata. Az állomány állapotának megőrzését házi kisjavítással kell megoldani. A szabályosan kikölcsönzött dokumentumokért a kölcsönvevők anyagi felelősséggel tartoznak, elveszett, megrongált könyv esetén kötelesek hasonló értékű és hasonló témájú könyvet hozni a könyvtár számára. (Gyűjtőköri szabályzat mellékletben) 7. A belső ellenőrzés rendje (az R. 4. (1) bekezdésének b) pontjához) Az iskolai belső ellenőrzés célja - biztosítja az intézmény törvényes (jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban előírt) működését - segíti az iskola gazdaságos működését - az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt biztosít az alkalmazottak munkavégzéséről A belső ellenőrzéssel járó jogok és kötelezettségek a) A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogosult - az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba betekinteni - az ellenőrzött alkalmazott munkavégzését esetenként és folyamatosan figyelemmel kísérni, ellenőrizni - az ellenőrzött alkalmazottól írásban vagy szóban tájékoztatást, felvilágosítást kérni. b) A belső ellenőrzést végző alkalmazott köteles - az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályi és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni - az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni - az észlelt hiányosságokat szóban és írásban közölni az érintett alkalmazottal és annak felettesével 18

19 - a hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerinti időben megismételni. c) Az ellenőrzött alkalmazott köteles - az ellenőrzést végző alkalmazott munkáját segíteni - a feltárt hibákat, hiányosságokat és szabálytalanságokat megszüntetni. d) A belső ellenőrzést végző alkalmazott feladatai - a jogszabályoknak, az iskola belső szabályzatának és a személyre szóló munkaköri leírásának megfelelően, az ellenőrzési ütemtervben előírtak szerint a tanév során ellenőrzési munkáját folyamatosan végezni - az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatni köteles - az ellenőrzés tényét írásba foglalva az ellenőrzést elrendelő, az ellenőrzést végző és az ellenőrzött kérheti. e) A hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek - a hiányosságok megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött alkalmazott figyelmét - a hiányosságok megszüntetését visszatérő ellenőrzéssel kell vizsgálni A belső ellenőrzésre jogosult alkalmazottak és általános ellenőrzési feladataik a) igazgató és igazgatóhelyettes - ellenőrzési feladataik az iskola egészére kiterjednek (pedagógiai, gazdálkodási, pénzügyi-számviteli, ügyviteli és technikai dolgozókra) - felügyeletet gyakorolnak a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. - ellenőrzik: - a pedagógusok oktató-nevelő munkáját, ügyviteli munkáját és munkafegyelmét - a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét - a pedagógusok adminisztrációs munkáját - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását - a diákönkormányzat tevékenységét - a pedagógusok továbbképzésen való részvételét. b) iskolatitkár Folyamatosan ellenőrzi: - az intézmény alkalmazottaival kapcsolatban a gazdálkodási, műszaki és pénzügyiszámviteli szabályok betartását - az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét - a műszaki, a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását - a pénzkezelés szabályos működését - az intézmény működéséhez szükséges fejlesztések, felújítások, karbantartások és beszerzések menetét - a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását - az anyaggazdálkodást és az ellátás alakulását - a leltározás és selejtezés szabályszerű lebonyolítását. c) a munkaközösség-vezetők Folyamatosan ellenőrzik: - a szakmai munkaközösségekbe tartozó pedagógusok oktató-nevelő munkáját - a pedagógiai programban megfogalmazott tantervi követelmények, előírások érvényesítését - az oktató-nevelő munka színvonalát, módszereit, eredményességét. 19

20 Az igazgató jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. A belső ellenőrzési szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi alkalmazottjára és az óraadó pedagógusokra is Az iskola belső ellenőrzési feladatai Az ellenőrzési terv a szervezeti és működési szabályzat, illetve az évenként elkészítendő iskolai munkaterv szerves része. Az ellenőrzést az iskola igazgatója irányítja, az ellenőrzési feladatok megosztásával. Az ellenőrzésbe bevont vezetők feladata, a feltárt hiányosságokról tájékoztatni vezető munkatársait (erről jegyzőkönyv készül), tervet készíteni a hiányosságok pótlására és ellenőrizni ezek megoldását. A belső ellenőrzésnek segítenie kell a szakmai munkát (neveléssel, oktatással kapcsolatos), a gazdálkodás hatékonyságát, az adminisztratív tevékenységet, az erőforrások célszerű felhasználását és a vezetői döntések megalapozását Vezetői ellenőrzés a) Az igazgató konkrét ellenőrzési feladatai: - meghatározza a szervezeti egységek és beosztottjainak munkaköri feladatait - biztosítja az ellenőrzési munka zavartalan feltételeit - figyelemmel kíséri, hogy az ellenőrzési tevékenységek a gyakorlatban hogyan valósulnak meg. b) Az igazgatóhelyettes ellenőrzési feladatai: - munkaköri leírásuk szerint a szakmai munkaközösségek tevékenységének ellenőrzése a munkatervek figyelembe vételével - óralátogatások, ezek megbeszélése illetve feljegyzés készítése, az igazgató tájékoztatása a tapasztalatokról. - a pedagógusok adminisztrációs feladatainak ellenőrzése - a technikai dolgozók munkájának ellenőrzése - az iskolatitkári és adminisztratív tevékenység ellenőrzése - a beíratás rendjét - a tanárok adminisztrációs tevékenységet - a szakmai munka színvonalának ellenőrzése Ügyintézői ellenőrzés Az iskolatitkár ellenőrzési feladatai: - a technikai dolgozók munkájának ellenőrzése - az épületek külső- és belső állagának ellenőrzése és ellenőriztetése - az oktatási eszközök és berendezési tárgyak rendeltetés szerint használatának ellenőrzése Az intézmény ellenőrzési rendszerének működtetése Kit, mit ellenőriznek? Ki ellenőriz? Milyen rendszerességgel ellenőriznek? Az ellenőrzés tapasztalatainak összegzése Az intézményi neveléssel, oktatással kapcsolatos munka Pedagógiai program Iskolavezetés, Évente Írásban vagy szóban felülvizsgálata nevelőtestület Helyi tanterv alapján Igazgató, Évente írásban 20

21 végzett szakmai munka Tankönyvválasztás Tanmenetek, munkatervek Tanulmányi munka értékelése Napközis foglalkozások Magatartás, szorgalom Tantermek, szaktantermek rendje Munkaközösségek munkája Pedagógus munkája (munkaköri leírás szerint) Oktató-nevelőmunka értékelése A tanulók írásbeli munkái Felzárkóztatás, korrepetálás helyzete Gyermek- és ifjúságvédelmi munka Pedagógiai adminisztráció Kiemelkedő tanulmányi- és sporteredmények Nagyobb rendezvények igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők Igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők Igazgató, munkaközösségvezetők Szaktanár, osztályfőnök, igazgató, munkaközösségvezetők, nevelőtestület Igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők Osztályfőnökök, nevelőtestület Igazgatóhelyettes, szaktanárok, iskolatitkár Munkaközösségvezetők, igazgató, igazgatóhelyettes Igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők Igazgató, igazgatóhelyettes Szaktanár, munkaközösségvezetők Osztályfőnök, igazgatóhelyettes Igazgató, igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők Szaktanár, osztályfőnök Osztályfőnökök, igazgatóhelyettes Évente Szept. 30-ig, ill. folyamatosan Folyamatosan, havonta legalább egyszer, félévkor és év végén folyamatosan Félévenként Folyamatosan Folyamatosan, összegzés évente Aktualitás szerint Félévente Negyedévente Félévente folyamatos Folyamatos Aktualitás szerint Aktualitás szerint Szóban Szóban Érdemjegy, osztályzat ellenőrzőbe, bizonyítványba szóbeli értékelés ellenőrzőbe, bizonyítványba Szóban, írásban Érdemjeggyel szövegesen írásban Szóban Szóban, írásban Szóban vagy írásban Írásban Írásban Szóban vagy írásban Írásban Szóban, írásban Írásban illetve a közösség előtt szóban Osztály, iskola közössége, 21