Á L T A L Á N O S Ü Z L E T S Z A B Á L Y Z A T

Átírás

1 Á L T A L Á N O S Ü Z L E T S Z A B Á L Y Z A T a április 14. napja után megkötött szerződésekre A korábbi 50/2010.sz határozattal elfogadott és azóta többször módosított Általános Üzletszabályzat a április 14. napja előtt kötött ügyletekre érvényes. Érvényes: február 1. Tevékenységi engedély száma: 748/1997/F. sz. ÁPTF határozat ( ) H-EN-I-822/2013. sz. PSZÁF határozat ( ) Nyilvántartásba vétel: Miskolci Törvényszék Cégbírósága a a cégjegyzékszámon Székhely: 3561 Felsőzsolca Kassai utca 28. Honlap:

2 Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Értelmező rendelkezések... 3 II. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA, NYILVÁNOSSÁGA ÉS MÓDOSÍTÁSA Az Üzletszabályzat hatálya Az Üzletszabályzat nyilvánossága Az Üzletszabályzat módosítása... 6 III. KÉPVISELET ÉS AZONOSÍTÁS A felek képviselete Azonosítás Pénzmosás megelőzését szolgáló eljárások... 9 IV. EGYÜTTMŰKÖDÉS, TÁJÉKOZTATÁS, KAPCSOLATTARTÁS, KÉZBESÍTÉS Együttműködés, tájékoztatás Kapcsolattartás az Ügyféllel A kézbesítés szabályai V. AZ ÜGYFÉL ÁLTAL ADOTT MEGBÍZÁSOK VI. FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK HELYE ÉS IDEJE VII. KAMATOK, JUTALÉKOK, DÍJAK, KÖLTSÉGEK VIII. TITOKTARTÁS ÉS BANKINFORMÁCIÓ NYÚJTÁSA IX. SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME X. A HITELINTÉZET FELELŐSSÉGE XI. A BESZÁMÍTÁSI JOGOSULTSÁG, ENGEDMÉNYEZÉS XII. BIZTOSÍTÉKNYÚJTÁS XIII. Fizetési számlavezetés és fizetési forgalom A fizetési számlavezetésre vonatkozó általános szabályok Távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközök Készpénzt helyettesítő fizetési eszközök (bankkártya) Pénztárszolgálat XIV. BETÉTELHELYEZÉS A betétekre vonatkozó közös szabályok Egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM) Betételhelyezés forintban Betételhelyezés devizában XV. HITEL- KÖLCSÖNÜGYLETEK XVI. Faktoring követelésvásárlási tevékenység XVII. HITELINTÉZETI GARANCIANYÚJTÁS (BANKGARANCIA) XVIII. KISZERVEZÉS XIX. IGÉNYBE VETT KÖZVETÍTŐK ÉS MEGBÍZÁS ALAPJÁN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK XX. KÖZREMŰKÖDŐK, A MEGBÍZÁSOK TELJESÍTÉSÉBE BEKAPCSOLT TÁRSASÁGOK ÉS A TAKARÉKSZÖVETKEZET ÁLTAL KÖZVETÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK XXI. JOGVITÁK RENDEZÉSE, ALKALMAZANDÓ JOG XXII. HATÁLYBALÉPÉS... 37

3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A jelen üzletszabályzat (a továbbiakban: Üzletszabályzat) a Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet (székhelye: 3561 Felsőzsolca, Kassai u. 28) (a továbbiakban: Hitelintézet) által nyújtott, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások, a Hitelintézet és Ügyfelei között létrejövő jogügyletek általános szerződési feltételeit tartalmazza. Az Üzletszabályzat rendelkezései mind a Hitelintézetre, mind az Ügyfélre nézve kötelezőek. Az Üzletszabályzat hatálya a Hitelintézet és az Ügyfél között április 14. napját követően létrejött jogviszonyokra terjed ki. Jelen Üzletszabályzat a február 1. napjától hatályba lépett, a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló évi CLXII. törvényben foglalt fair bank szabályozásnak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz. A Hitelintézet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a Hitelintézet főtevékenysége tekintetében a felügyeleti szerv jelenleg a Magyar Nemzeti Bank) engedélye alapján szövetkezeti hitelintézeti formában működő hitelintézet. A Hitelintézet működési és tevékenységi engedélyeinek felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza. A Hitelintézet tagja a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) és az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA). A Hitelintézet felügyeleti szervének neve: Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB), székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9. A Hitelintézet november 23. napján csatlakozott a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni magatartásáról szóló Magatartási Kódexhez (a továbbiakban: Kódex). Erre tekintettel a Hitelintézet a Kódex rendelkezéseinek kötelező érvénnyel aláveti magát és a Kódex előírásait szem előtt tartva jár el a lakossági hitelezési tevékenysége során. A Kódex és a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a Hitelintézet önkéntesen érvényesíti az alábbi alapelveket különösen de nem kizárólagosan, ezek szem előtt tartásával jár el: - transzparencia elve, amely alapján a lakossági hitelnyújtás körében fokozottan érvényesítik a közérthetőséget és átláthatóságot, a szükséges információk hozzáférhetőségét, - szabályelvűség elve, amely alapján az aláíró hitelezők gyakorlatukat a jogszabályoknak és a jó gyakorlatot elősegítő elvárásoknak megfelelő tartalommal, szabályzatokban rögzítik, - szimmetria elve, amely alapján, ha a feltételek illetve körülmények kedvezőtlen megváltozásra hivatkozással a hitelező az ügyfél által fizetendő kamatot, díjat, vagy költséget egyoldalúan emeli, akkor, ha a körülmények kedvező irányba változnak, e változásokat is érvényesítik ügyfeleik javára. A Kódex teljes szövege magyar nyelven megtekinthető a Hitelintézet honlapján (), illetve a kirendeltségekben az Ügyfél kérésére ingyenesen hozzáférhető. A Hitelintézet tagja a Garanciaközösségnek. Ez egyebek mellett azt is jelenti, hogy a Hitelintézetnél elhelyezett betétek kettős védelem alatt állnak. A betéteket mind az OBA, mind pedig a Garanciaközösséghez kapcsolódó Tőkefedezeti Alap is védi. (5. sz. függelék) A Hitelintézet továbbá aláírta a TakarékPont Üzleti Modell Együttműködési Keretszerződést, mely szerint május 1. napjától hivatalosan jogosult forgalmazni a TakarékPont üzleti modellbe bevont termékeket és szolgáltatásokat. 1.1 Értelmező rendelkezések A Hitelintézet az Üzletszabályzatban gyakran előforduló fogalmakat kívánja érthetőbbé és átláthatóbbá tenni az alábbi definíciószerű magyarázatokkal:

4 a) Ügyfél alatt értendő az a természetes személy, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy más szervezet, akinek/amelynek a Hitelintézet a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásait nyújtja (tipikusan az adós, számlatulajdonos). Ügyfélnek minősül továbbá az a személy (szervezet) is, akivel/amellyel a Hitelintézettel kötött jogügylet teljesítésének biztosítékaként a Hitelintézetnek fedezetet nyújt (biztosítéknyújtó). b) Felek megjelölés alatt az Ügyfél és a Takarékszövetkezet együttesen értendő. c) Fogyasztó alatt értendő a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy Ügyfél. d) Hitelintézet jelenti a Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezetet (székhely: 3561 Felsőzsolca, Kassai u. 28. cégjegyzékszám: ; tevékenységi engedély száma: Tevékenységi engedély szám: 748/1997/F számú ÁPTF határozat,1575/1998 számú ÁPTF határozat,1779/1999 számú ÁPTF határozat, I-1280/2001 számú PSZÁF határozat, I-1798/2001 számú PSZÁF határozat, I-1698/2002 számú PSZÁF határozat, I-1328/2003 számú PSZÁF határozat, I-1513/2003 számú PSZÁF határozat, E-I-463/2005 számú PSZÁF határozat, E-I- 936/2005 számú PSZÁF határozat, E-I-497/2007 számú PSZÁF határozat, E-I492/2007 számú PSZÁF határozat, E-I852/2007 számú PSZÁF határozat, 21292/27/2008 számú PSZÁF határozat, E-I320/2009 számú PSZÁF határozat, EN-I/N-439/2009 számú PSZÁF határozat, EN-I/75/2010 számú PSZÁF határozat H-EN-I-822/2013 számú PSZÁF határozat). e) Magatartási Kódex az a piaci önszabályozás keretében létrehozott megállapodás és szabályegyüttes, amely lakosság részére nyújtott pénzügyi szolgáltatás (hitel/kölcsön, pénzügyi lízing) tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határozza meg azon pénzügyi szervezetek számára, amelyek a Kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el. f) Hitelszerződés alapján a Polgári Törvénykönyvéről szóló évi V. törvény 6:382. szerint (a továbbiakban: Ptk.) a hitelintézet a hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott összeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére, az adós díj fizetésére köteles. g) Kölcsönszerződés alapján a hitelintézet meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelintézetnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles (Ptk 6:383. szerint). h) Szerződés alatt értendő a Keretszerződés, valamint a Hitelintézet és az Ügyfél között a Hitelintézet által nyújtandó pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra megkötött egyedi szerződés. j) Pénzforgalmi Szolgáltatás alatt értendő a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, az előzőz pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő Ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekk és az elektronikus pénzeszköz - kibocsátása, a készpénzátutalás, az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között.

5 k) Keretszerződés alatt értendő a Hitelintézet és az Ügyfél között az olyan Pénzforgalmi Szolgáltatás nyújtására létrejött megállapodás, amely egy adott időszakra vonatkozóan határozza meg az azon alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ideértve a fizetési számla megnyitását is. l) Hirdetmény jelenti az egyes Szerződésekhez kapcsolódó azon dokumentumot, melyben az adott Szerződés alapján a Hitelintézet által az Ügyfélnek nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódó kondíciók (kamat, díj, költség) feltüntetésre kerülnek. m) ÁSZF jelenti az adott szolgáltatáshoz kapcsolódó Szerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeket. n) Esedékesség jelenti az Ügyfél Szerződés szerinti fizetési kötelezettségeire meghatározott teljesítési napot, ideértve a törlesztő részletek, kamatok, díjak, költségek megfizetésére előírt fizetési határnapot. Amennyiben az esedékesség munkaszüneti napra esik, úgy az esedékesség napja eltérő megállapodás hiányában az ezt követő első munkanap. o) Tartós Adathordozó jelenti azt az eszközt, amely az Ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. p) Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) jelenti azt a zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében. II. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA, NYILVÁNOSSÁGA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2.1 Az Üzletszabályzat hatálya Az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni jogszabály kötelező erejű rendelkezése vagy a felek eltérő tartalmú szerződéses kikötése hiányában a Hitelintézet és az Ügyfél közötti március 15. napját követően létrejött valamennyi létrejövő jogügyletre. Az Üzletszabályzat a fair bank szabályainak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz, az Üzletszabályzat a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi LXXVIII. törvény alapján a március 15. napját követően létrejött és fennálló szerződések részét képezi. A Hitelintézet és az Ügyfél közötti jogviszony tartalmát elsősorban a jogszabályok kötelező előírásainak keretei között megkötött az adott szolgáltatásra, illetve az Ügyfél által nyújtott biztosítékra vonatkozó keret- vagy egyedi szerződések határozzák meg. A Hitelintézet és az Ügyfél között létrejött egyedi szerződésben nem szabályozott kérdésekben mindenekelőtt az egyes ügyletekre vonatkozó általános szerződési feltételek ideértve a vonatkozó hirdetményeket is, ennek rendelkezése hiányában az Üzletszabályzat, az ebben nem szabályozott kérdésekben az ügylet jellegétől függően a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok, illetve a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadóak. Ha az Üzletszabályzat és az egyes pénzügyi és kiegészítő pénzügyi tevékenységre vonatkozó üzletági általános szerződési feltételek egymástól eltérnek, az utóbbiak válnak a szerződés részévé. A Hitelintézet az Üzletszabályzatban foglalt jogait és kötelezettségeit mindenkor a hatályos jogszabályok eltérést nem engedő rendelkezéseinek keretei között gyakorolja és teljesíti, az Üzletszabályzat bármely rendelkezése ennek megfelelően értelmezendő. Az Üzletszabályzat rendelkezéseit a szerződéses jogviszony megszűnése után is, a még el nem számolt kölcsönös követelések rendezéséig alkalmazni kell.

6 2.2 Az Üzletszabályzat nyilvánossága A Hitelintézet Üzletszabályzata és egyes üzletági általános szerződései feltételei nyilvánosak, azokat az Ügyfelek számára nyitva álló kirendeltségekben és a Hitelintézet honlapján () bárki megtekintheti. A Hitelintézet az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben, hirdetményben, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé teszi különösen, de nem kizárólagosan az alábbiakat: általános szerződési feltételeit is tartalmazó Üzletszabályzatot, az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal (ügyletekkel) kapcsolatos általános szerződési feltételeket, a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét, továbbá a fogyasztóknak nyújtott hitelek esetén a Hitelintézet által kötött hitelszerződések és jelzáloghitelszerződések termékcsoportonként legjellemzőbb mintaszövegét a fogyasztók előzetes tájékozódása érdekében az internetes honlapján hozzáférhetővé teszi. A Hitelintézet az Ügyfél kívánságára ingyenesen rendelkezésre bocsájtja Üzletszabályzatát, az pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó általános szerződési feltételeket, továbbá a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat. Az Ügyfél a Hitelintézettel kötött szerződés aláírásával tudomásul veszi az Üzletszabályzatban meghatározott feltételeket. 2.3 Az Üzletszabályzat módosítása A Hitelintézet az Üzletszabályzatot a releváns jogszabályi rendelkezések figyelembevétele mellett jogosult egyoldalúan módosítani. A Hitelintézet jogosult és egyben köteles az Üzletszabályzatot egyoldalúan módosítani, ha erre jogerős bírósági ítélet, illetve hatósági határozat kötelezi, jogszabályi rendelkezés ezt megköveteli. Az Üzletszabályzat megváltoztatásáról a Hitelintézet a jogszabályokban meghatározott esetekben legalább 15, illetve 60 nappal a hatálybalépést megelőzően hirdetmény formájában értesíti Ügyfeleit. Ha az Ügyfél a hatálybalépésig észrevételt nem tesz, kifogást nem emel, a változást részéről elfogadottnak kell tekinteni. amennyiben az Ügyfél az Üzletszabályzat megváltoztatása következtében nem kívánja a Hitelintézet szolgáltatásait igénybe venni, jogosult amennyiben a vonatkozó üzletági általános szerződési feltételek vagy a szerződés eltérő határidő nem állapít meg 30 (harminc) napos határidővel a Hitelintézettel kötött szerződést felmondani. Amennyiben a Hitelintézet valamely szolgáltatását megszünteti, az ezen szolgáltatásra az Ügyféllel kötött szerződést 30 (harminc) napos felmondási idővel jogosult megszüntetni. III. KÉPVISELET ÉS AZONOSÍTÁS 3.1 A Felek képviselete 1. A Hitelintézet jogosult meggyőződni az Ügyfél képviselőjének képviseleti jogáról. E célból kérheti, hogy az Ügyfél képviselője képviseleti jogát hitelt érdemlően igazolja. A Hitelintézet a hozzá bejelentett képviselőket mindaddig az Ügyfél képviselőjének tekinti, amíg a képviseleti jog visszavonásáról vagy annak egyéb módon történő megszűnéséről szóló írásbeli értesítés a Hitelintézethez be nem érkezik. 2. A képviseleti jog igazolására a Hitelintézet közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot fogad el.

7 3. A személyazonosságot, illetve képviseleti jogot igazoló okirat hamis vagy hamisított voltából, téves fordításából eredő esetleges károkért a Hitelintézet kizárólag súlyos gondatlansága esetén felel. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a jogutódlás (öröklés) bizonyítására benyújtott okiratok esetén is. 4. Az Ügyfél a Hitelintézettel kötött szerződés aláírásával egyidejűleg köteles megjelölni a szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre jogosultakat és a rendelkezési jog módját (önálló vagy együttes), továbbá benyújtani a Hitelintézet által meghatározott módon a rendelkezésre jogosultak aláírás mintáit vagy aláírási címpéldányait. Az ezzel kapcsolatos változásokról az Ügyfél új aláírás minták vagy aláírási címpéldányok megadásával a Hitelintézet haladéktalanul köteles tájékoztatni. 5. A Hitelintézet köteles a hozzá képviseleti joggal bejelentett személyek rendelkezéseit elfogadni, amíg az Ügyfél a képviseleti jog visszavonását írásban be nem jelenti. A visszavonás időpontjának a Hitelintézet általi érkeztetés időpontját kell tekinteni. Ha a képviseleti joggal kapcsolatos változásról a Hitelintézet önhibáján kívül nem szerzett tudomást, az ebből eredő károkért a felelősség az Ügyfelet terheli. Ha a rendelkezésre jogosult személye teljes biztonsággal egyértelműen nem állapítható meg, a Hitelintézet jogosult a teljesítést megtagadni. A Hitelintézet nem felel azokért a károkért, amelyek a rendelkezési jog változásával összefüggésben keletkezett jogviták miatt a rendelkezések teljesítése, nem teljesítése vagy késedelmes teljesítése folytán következnek be. 6. A Hitelintézet az adott ügylet sajátos jellege, valamint ügyfelei érdekeinek védelme érdekében jogosult a meghatalmazás közokiratba (közjegyzői ügyleti okirat, konzuli okirat, továbbiakban együtt: közokirat) foglalását előírni, vagy záradékában közokiratot (közjegyzői tanúsítvány, konzuli tanúsítvány, továbbiakban együtt: tanúsítvány), illetve a Polgári Perrendtartásról szóló törvény 196. (1) bekezdés c), d) vagy e) pontjaiban rögzített feltételeknek megfelelő magánokiratot kérni. 7. A Hitelintézethez intézett mind a közokiratba, mind a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazásnak legalább a következő tartalmi elemeket magában kell foglalnia: A meghatalmazó és a meghatalmazott nevét. A meghatalmazó és a meghatalmazott beazonosítására/személyazonosítására alkalmas adatainak megjelölését (cégnév, székhely, adószám, cégjegyzékszám/ név, születési hely, idő, anyja születési neve, lakcím, személyazonosító okmány száma), amely alapján a takarékszövetkezet a meghatalmazót és a meghatalmazottat teljes bizonyossággal azonosítani tudja. Az ügyvédnek adott meghatalmazás esetében az ügyvédi igazolvány szám, az abban szereplő nyilvántartási szám megadása az ügyvédi bélyegző elhelyezése mellett az eljáró ügyvéd azonosításához elegendő. Minden esetben pontosan meg kell jelölni azt az ügyletet, amelynek tárgyában a meghatalmazott a Hitelintézetnél eljárhat, a meghatalmazás tárgyának, a rendelkezési jog körének egyértelmű megjelölésével. A meghatalmazás keltét (hely és időpont). A meghatalmazó aláírását. Az okiraton két tanú által igazolt az okiratot kiállító személy aláírása. Az ügyvéd vagy jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte sajátkezű aláírásának ismerte el. A tanúk aláírásával is ellátott okiraton szerepelnie kell az Előttünk mint tanúk előtt kitételnek vagy ezzel azonos értelmű kifejezésnek, a tanúk nevének és címének olvasható formában és sajátkezű aláírásuknak. A meghatalmazásra vonatkozó tartalmi, formai követelmény a meghatalmazás világos, egyértelmű, pontos megfogalmazása, továbbá, hogy a szöveg jól olvasható legyen, törlés, javítás, vagy a szöveg értelmezése és hitelessége tekintetében kétséget támasztó helyesbítések ne forduljanak elő. A meghatalmazott további harmadik személy részére meghatalmazást nem adhat, kivétel az ügyvéd által adott további meghatalmazás az ügyvédekről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.

8 A meghatalmazás szólhat egy esetre is (eseti meghatalmazás), mely szerint a meghatalmazás egy meghatározott megbízás egyszeri elvégzésére jogosít. Az eseti meghatalmazásnak konkrétan kell tartalmaznia, hogy milyen megbízásra szól (pl. átutalás, kp. felvétel), mely számla vonatkozásában, mely időpontban, ki a meghatalmazott. Az eseti meghatalmazás nem visszavonásig érvényes, hanem a benne meghatározott konkrét megbízás teljesítéséig szól. A Hitelintézet jogosult visszautasítani az olyan meghatalmazás alapján történő rendelkezést, amely a fenti követelményeknek nem felel meg. Az üzletági általános szerződési feltételek az adott ügylet jellegzetességeinél fogva és az Ügyfelek jogainak és törvényes érdekeinek védelme miatt eltérő formai kötöttségeket és további tartalmi elemek meghatalmazásban való szerepeltetését is előírhatják. A meghatalmazás megszűnik: az Ügyfél általi visszavonással, a meghatalmazásban meghatározott idő lejártával, az Ügyfél halálával a meghatalmazott halálával, szerződésben, általános szerződési feltételekben meghatározott egyéb esetekben. 8. A Hitelintézet kizárólag eredeti, vagy közjegyző által hitelesített másolati formájú okiratot fogad el bemutatásra, és bármely okirat esetében kérheti az Ügyfelet az okirat eredeti példányának vagy közjegyzői hiteles másolatának bemutatására. 9. Amennyiben az adott ügyletre vonatkozó szerződés, általános szerződési feltétel kifejezetten eltérően nem rendelkezik, akkor okiraton, nyilatkozaton, értesítésen papír alapú okiratot kell érteni. A Hitelintézet elektronikus okiratot a jogszabályok által előírt körben és az adott termékekre vonatkozó általános szerződési feltételekben, egyedi szerződésben meghatározott módon fogad el. 10. A Hitelintézet a nem Magyarország területén, illetve nem Magyarország jog hatósága alatt készült meghatalmazást az ügy összes körülményére tekintettel a tanúsítványba foglalt okiratot is elfogadja, ha a kiállítás helye szerinti ország jogrendszere nem teszi lehetővé közjegyzői ügyleti okirat készítését, illetve konzul okirat készítésére nem rendelkezik felhatalmazással a külképviselet. 11. A Hitelintézet a nem Magyarország területén, és nem Magyarország joghatósága alatt készült meghatalmazást a 6. pontban meghatározott formában fogad el. A Hitelintézet a külügyekért felelős miniszter által arra felhatalmazott konzul készítette konzuli okiratot és konzuli tanúsítványt Magyarország területén kiállított okiratnak tekinti. 12. Amennyiben nemzetközi szerződés a külföldön kiállított okiratnak a 6. pontban meghatározottól eltérő formában való elfogadását írja elő, úgy a nemzetközi szerződés fennállását, hatályát és tartalmát a Hitelintézet az Ügyfél közreműködésével vizsgálja. Ennek keretében az Ügyfelet a Hitelintézet felkérheti az Ügyfél által hivatkozott nemzetközi szerződés megjelölésére, annak igazolására, hogy a nemzetközi szerződés személyi, tárgyi és időbeli hatálya az ügyben alkalmazandó, valamint annak közlésére, hogy mely okirati körre vonatkozóan írja elő a nemzetközi szerződés a 6. pontban meghatározottaktól eltérő okirati forma elfogadását. 13. Nem magyar nyelven kiállított okirat esetében a Hitelintézet jogosult az Ügyféltől az okiratról az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI), vagy magyarországi szakfordító, vagy szakfordító-lektor által készített hiteles fordítást kérni, amelynek költségei az Ügyfelet terhelik. A szakfordítótól és szakfordító lektortól származó fordítás esetén csatolni kell a szakfordítói és tolmácsi képesítést igazoló okmány másolatát. 14. A Hitelintézet az Ügyfél kérésére lehetővé teszi, hogy az Ügyfél és a Hitelintézet között létrejött ügyletben a Hitelintézet képviseletében eljáró személyek aláírás mintáit, aláírási címpéldányait az Ügyfél megtekintse. A Hitelintézet képviseletére jogosult személyek neve és aláírás mintája

9 (aláírási címpéldánya) az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségekben ki van függesztve. 3.2 Azonosítás 1. A Hitelintézet jogosult meggyőződni az Ügyfél, illetőleg képviselője személyazonosságáról. E célból kérheti, hogy az Ügyfél vagy képviselője személyazonosságát hitelt érdemlően igazolja. 2. Az üzleti kapcsolat létesítésekor, továbbá az üzleti kapcsolat fennállása alatt a Hitelintézet bármikor jogosult a pénzmosás megelőzésére vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban ellenőrizni az Ügyfél, illetőleg képviselője személyazonosságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát. 3. A belföldi Ügyfél, illetve képviselő személyazonosságát személyazonosításra alkalmas okirattal (érvényes személyi igazolvánnyal, vezetői engedéllyel vagy útlevéllel), külföldi Ügyfél, illetve képviselő érvényes útlevéllel, illetve személyi azonosító igazolvánnyal (feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít), vagy tartózkodási jogot igazoló okmánnyal, vagy tartózkodásra jogosító okmánnyal köteles igazolni. Kétség esetén a Hitelintézet a személyazonosság igazoláshoz egyéb okmányokat is bekérhet. 4. A Hitelintézet hatósági igazolványt és hatósági bizonyítványt az abban foglalt érvényességi idő lejártának napjáig fogad el. Érvényességi időt nem tartalmazó hatósági bizonyítványt kizárólag 30 (harminc) napnál nem régebbi keltezéssel fogad el Pénzmosás megelőzését szolgáló eljárások A Hitelintézet hirdetményben tájékoztatja Ügyfeleit a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok szerinti ügyfél-azonosítás rendjéről. A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) alapján a Hitelintézet ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni az alábbi esetekben: az üzleti kapcsolat létesítésekor, a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is, pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfél-átvilágításra még nem került sor, ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, pénzváltás esetén a tranzakció értéke az ötszázezer forintot eléri, meghaladja. A Hitelintézet az ügyfél-átvilágítási kötelezettségek említett eseteiben azonosítja az ügyfelet és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégzi, valamit azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja. Ezen túlmenően rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot (monitoring). A Hitelintézet ezen ügyfél-átvilágítási intézkedések terjedelmét kockázatérzékenységi alapon jogosult meghatározni. Ezzel összefüggésben a Pmt. a vonatkozó adatrögzítés esetében minimum és maximum adatkört határoz meg. A Hitelintézet a maximum adatkör bekérésével azonosítja az ügyfeleit. Ha a Hitelintézet által vezetett számla terhére és javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor ide nem értve a természeténél fogva többéves futamidejű ügyleteket a szolgáltató a két év leteltét követően 30 (harminc) napon belül írásban vagy a következő egyenlegközlő értesítésben felhívja ügyfelét az adataiban időközben esetlegesen bekövetkezett változások közlésére. Amennyiben az ügyfél adataiban változás következik be és azt az ügyfél az

10 előírtak szerint írásban nem közli a szolgáltatóval, úgy a szolgáltató az adatokban való változást rögzíti az ügyfél első személyes megjelenésekor. A pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatait a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) Pénzmosás Elleni Információs Iroda látja el. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ből eredő kötelezettségeként fogadja és feldolgozza a szolgáltató által küldött bejelentéseket, az ügylet felfüggesztése esetén ellenőrzési feladatait ellátja, adatot kér a szolgáltatótól, más hatóságtól, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása kapcsán a elvégzi a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosítását ellátó szerv feladatait. Természetes személy azonosítása során a Hitelintézet a következő adatokat köteles írásban rögzíteni: családi és utónevét (születéskori nevét) állampolgárságát lakcímét (ami a személyi igazolványban, vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványban szerepel, ha nincs cím, akkor lakcím nélküli megjelölést) és az azonosító okmánya(i) számát(ait), annak(azok) típusát(ait) születési hely, idő anyja neve. Külföldi természetes személy esetében az azonosító okmány alapján kell a fenti adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet (ha van) dokumentálni kell. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Hitelintézet köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását: magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya. A Hitelintézet köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét is. A Hitelintézet köteles az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti: üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét. A Hitelintézet ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében rögzítheti a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód) is. Jogi személy esetén a Hitelintézet a következő adatokat köteles írásban rögzíteni: a neve és rövidített neve, székhelye és külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe, cégjegyzékszáma vagy egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma, a főtevékenység, képviseletre jogosultak neve és beosztása, kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatai. Jogi személy vagy más szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) a fentebb megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően a Hitelintézet az azt igazoló 30 (harminc) napnál nem régebbi okirat bemutatását követeli meg, hogy a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént

11 külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént amennyiben a cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását még nem történt meg, a jogi személy társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát) benyújtotta. Külföldi jogi személy, vagy más szervezet azonosításához a saját országa szerinti bejegyzés, vagy nyilvántartásba vétel 30 (harminc) napnál nem régebbi igazolása szükséges. Az ügyfélátvilágítás elvégzése során a Hitelintézet a Magyarországon nem bejegyzett külföldi jogi személytől, vagy más szervezettől, a 30 (harminc) napnál nem régebbi cégkivonatot, off-shore cégek esetében a Certificate of Good Standing (vagy egyenértékű tartalmú) okiratot kizárólag hiteles magyar fordítással fogadja el. A jogi személy vagy szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 (harminc) napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént és a Hitelintézet köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. A jogi személy, illetőleg a más szervezet átvilágítását követően a Hitelintézet elvégezi a jogi személy, más szervezet nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását is. A személyazonosság igazoló ellenőrzésénél köteles ellenőrizni az azonosság igazolására bemutatott okirat érvényességét. Amennyiben valamelyik adat az elfogadott okmányban nem szerepel, vagy az ügyfél lakcímkártyával nem rendelkezik, akkor ezt dokumentálni kell. A Hitelintézet köteles az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti: üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét. A Hitelintézet ezen túlmenően kockázatérzékenységi alapon rögzítheti a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód) is. A Hitelintézet az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni annak érdekében, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokkal. A monitoring tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzése is. A személyazonosság igazoló ellenőrzés során a Hitelintézet köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a rendelkezési jog jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát. Külföldi lakhellyel rendelkező ügyfél esetén arról is nyilatkoznia kell az ügyfélnek, hogy saját országában Ő kiemelt közszereplőnek minősül-e, továbbá nyilatkozatot kell rendelkezésre bocsátania a pénzeszközök forrására vonatkozóan. Abban az esetben, ha a szerződő fél úgy nyilatkozik, hogy nem Ő a tényleges tulajdonos, úgy a tényleges tulajdonos természetes személyre, vagy ha a tényleges tulajdonos személy nem állapítható meg, akkor természetes személy hiányában a jogi személy szervezet vezető tisztségviselőjére vonatkozóan, amennyiben nem rendelkezik Magyarországon bejegyzett lakcímmel, úgy PEP nyilatkozatot kell kitölteni. A Hitelintézet a fentebb meghatározott adaton kívül ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a belső szabályzatban rögzített eljárás eredményének alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) is rögzítheti, valamint kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását. Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Hitelintézet az ügyféltávilágítás során jogosult ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél

12 körülményei alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. A ténylegesen összefüggő ügyleti megbízások azonosítása érdekében a Hitelintézet a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízás teljesítése előtt az ügyfél családi és utónevét (születéskori nevét), állampolgárságát, lakcímét és az azonosító okmánya(i) számát(ait), annak(azok) típusát(ait), valamint az ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét köteles rögzíteni a szabályzatban megjelölt módon. A készpénzátutalás és a fizetési számlára történő közvetlen pénzforgalmi szolgáltató igénybevétele nélküli készpénzbefizetés teljesítése előtt ugyancsak e bekezdésben foglalt adatokat köteles rögzíteni a szolgáltató. A Hitelintézet az ügyfél-átvilágítás során köteles ügyfelét írásban nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy az ügyleti megbízást saját, vagy más nevében teljesíti-e. Tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak. a) aki jogi személyben közvetlenül vagy - a Ptk. 8:2. (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, b) aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben Ptk. 8:2. (2) bekezdésében meghatározott meghatározó befolyással rendelkezik. c) akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, továbbá d) alapítványok esetében az a természetes személy: - aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, - akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy - aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. e) az a)-b) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy szervezet vezető tisztségviselője Vezető tisztségviselő a Ptk 3:21. -ában meghatározott személy. Kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. Fontos közfeladatot ellátó személy az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, az országgyűlési képviselő, a legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank igazgatóságának legfőbb döntéshozó szervének tagja, a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagjai, a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja. Közeli hozzátartozó a Ptk. 8:1. (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs. Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll, illetve bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet fontos közfeladatot ellátó személy javára hoztak létre.

13 Amennyiben az ügyfél a szolgáltató részére tett írásbeli nyilatkozata arra vonatkozik, hogy nem a saját nevében, hanem a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, akkor az írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos következő adatait kell tartalmaznia: tényleges tulajdonos családi neve, utóneve (születési neve) lakcíme állampolgársága. A Hitelintézet a jogi személy vagy szervezet tényleges tulajdonosának ezen három adatát elkérheti abban az esetben, amennyiben az adatok a bemutatott dokumentumokból nem állapíthatók meg. A Hitelintézet az olyan tényleges tulajdonosokról, akik nem az EU állampolgárai és fokozott ügyfélátvilágítás alá esnek további adatokat is kér: az azonosító okmány típusa és száma, külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási hely, születési hely és idő, anyja neve. Amennyiben az ügyfél a nyilatkozatot megtagadja, vagy átvilágítása nem végezhető el teljes körűen, az ügyleti megbízást a Hitelintézet nem teljesíti, az ügyféllel nem lép üzleti kapcsolatba, vagy megszünteti a vele fennálló üzleti kapcsolatot. Amennyiben a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, akkor a Hitelintézet az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, illetve ha a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. Az ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a Hitelintézetet értesíteni. E kötelezettséget a Hitelintézet a szerződéses feltételek között szerepelteti. IV. EGYÜTTMŰKÖDÉS, TÁJÉKOZTATÁS, KAPCSOLATTARTÁS, KÉZBESÍTÉS 4.1 Együttműködés, tájékoztatás 1. A Hitelintézet és az Ügyfél üzleti kapcsolataikban kölcsönösen együttműködve, egymás érdekeit figyelembe véve, jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolva és kötelezettségeiket szerződésszerűen teljesítve kötelesek eljárni. A Felek kötelesek a közöttük fennálló jogviszony szempontjából jelentős adatokról, tényekről, körülményekről és ezek változásairól egymást haladéktalanul értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra felhívni. A Hitelintézet az együttműködés és a tájékoztatás során az olyan Ügyfél magatartását veszi alapul, aki ésszerűen, tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el. 2. A Hitelintézet az együttműködés elősegítése érdekében az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben nyitvatartási időben ügyfélszolgálatot tart. 3. Az Ügyfél köteles haladéktalanul értesíteni a Hitelintézetet, amennyiben személyét, jogi státuszát érintő változás történt, továbbá ha neve (cégneve), címe megváltozott. A Hitelintézet az Ügyfél által tett bejelentéseket mindaddig hatályosnak tekinti, amíg az Ügyfél a változást írásban be nem jelenti. Több, egymásnak ellentmondó bejelentés közül a Hitelintézet mindig az időben legfrissebb bejelentést fogadja el hatályosnak. 4. Az Ügyfél haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni a Hitelintézetet, ha önmaga ellen csőd- vagy felszámolási eljárást, végelszámolást kezdeményezett, továbbá - a tudomásszerzéssel egyidejűleg - ha ellene harmadik személy csőd- vagy felszámolási eljárást kezdeményezett. Amennyiben valamely felügyeleti szerv, illetve hatóság ellenőrzést, vagy más olyan hatósági eljárást végez az

14 Ügyfélnél, amely az Ügyfél és a Hitelintézet között fennálló jogviszonyra hatással lehet, az ellenőrzésről, illetve az egyéb hatósági eljárásról az Ügyfél köteles a Hitelintézetet értesíteni, és a felügyeleti szerv, illetve hatóság által hozott határozat másolatát, a kézhezvételt követően a Hitelintézetnek haladéktalanul megküldeni. 5. Az Ügyfél a Hitelintézet kérésére köteles megadni minden, a személyével és a Felek közötti jogviszonnyal összefüggő adatot és felvilágosítást és lehetővé tenni a Hitelintézet munkavállalója, illetve megbízottja számára, hogy a helyszínen az Ügyfél üzleti könyveibe és nyilvántartásaiba betekinthessen. E kötelezettség teljesítésekor az Ügyfél köteles lehetővé tenni a Hitelintézet számára, hogy az üzleti titkot tartalmazó iratokat is megismerhesse. Az Ügyfél köteles továbbá a Hitelintézet rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek gyűjtését valamely jogszabály vagy hatósági rendelkezés a hitelintézetek számára előír. 6. Az Ügyfél tájékoztatási kötelezettségének megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. Az Ügyfél felel a Hitelintézettel szemben a tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből eredő esetleges károkért. 7. A Hitelintézet a jogszabályoknak megfelelő formanyomtatvány alkalmazásával segíti a Fogyasztó tájékoztatását. A Hitelintézet a Fogyasztót a hitelszerződés megkötését megelőzően olyan felvilágosítást ad, amely alapján a Fogyasztó felmérheti, hogy az igénybe venni tervezett hitel megfelel-e igényeinek és a pénzügyi teljesítőképességének. Ennek során a Fogyasztó rendelkezésére bocsátja a különböző ajánlatok összehasonlításához szükséges információkat annak érdekében, hogy a Fogyasztó megalapozott döntést hozhasson a hitelszerződés esetleges megkötése tekintetében. A Hitelintézet tájékoztatása kiterjed a hiteltermékek legfontosabb jellemzőire, a fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatására és a fizetés elmulasztásának következményeire (így különösen a késedelmi kamatra, a hitel felmondására és a biztosítékok érvényesítésére). A Hitelintézet a Fogyasztó tájékoztatása során a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény (Fht.), továbbá a fogyasztónak nyújtott hitellel kapcsolatos egyes tájékoztatási szabályokról szóló 56/2014. (XII. 31.) NGM rendelet rendelkezéseit szem előtt tartva, a Fogyasztót segítve jár el tevékenysége gyakorlása során. 4.2 Kapcsolattartás az Ügyféllel A Hitelintézet az alábbi módokon tarthat kapcsolatot az Ügyféllel: a) írásban - levélben, - telefaxon, - ben, - elektronikus szolgáltatási szerződés esetében a mindenkori ilyen szerződésekre vonatkozó értesítési szabályok szerint, - hirdetmény útján. b) szóban - telefonon, - kirendeltségekben személyesen. Az Ügyfél a levélben való kapcsolattartáson kívüli módon kizárólag saját kockázatára, kifejezetten ilyen tartalmú megállapodás esetében tarthat kapcsolatot a Hitelintézettel és csak a megállapodásban meghatározott terjedelemben. Az Ügyfél és a Hitelintézet közötti kapcsolattartás nyelve a magyar. Amennyiben az értesítés magyar nyelven és esetlegesen idegen nyelven is megküldésre a másik fél részére, akkor a két verzió közötti bármely értelmezési eltérés esetén a magyar nyelvű verzió az irányadó.

15 4.3. A kézbesítés szabályai 1. A Felek az egymáshoz intézett értesítéseket (szerződéses ajánlat, nyilatkozatok, okmányok stb.) amennyiben a szerződés vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik közvetlen kézbesítés útján (személyesen vagy futárral), postai úton, vagy telefax útján kötelesek eljuttatni a címzett fél értesítési címére, illetve az általa megadott faxszámra. 2. Mindegyik fél köteles az új értesítési címe közlésével köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a másik félnek, ha az értesítési címe megváltozott. A felek értesítési címének mindaddig, amíg annak megváltozását az adott személy írásban nem jelentette be, az utolsóként megadott értesítési cím, ennek hiányában pedig a szerződésben feltüntetett székhely (cím) minősül. 3. A közvetlen kézbesítés útján eljuttatott nyilatkozatot akkor lehet kézbesítettnek tekinteni, ha a nyilatkozat átvételét a címzett írásban elismerte. Az átvétel elismertnek minősül akkor is, ha az elismerést a Hitelintézet esetében az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében dolgozó alkalmazottja tette; Ügyfél esetében a vele együtt élő cselekvőképes közeli hozzátartozója vagy élettársa tette. 4. A Hitelintézet az Ügyfélnek írásban kiküldött értesítéseket normál postai küldeményként postázza. Azon küldeményeket melyek kézbesítéséről a jogszabály eltérően rendelkezik, illetve azon küldeményeket, amelyek kézbesítésének tényéhez jogkövetkezmény fűződik, a felek könyvelt küldeményként vagy tértivevénnyel kötelesek postára adni. 5. A Hitelintézet által az Ügyfélnek írásban küldött értesítések közlésének időpontja az értesítés Ügyfél általi kézhezvételének napja. 6. A postai úton megküldött küldeményeket a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta (azaz a postai úton történő kézbesítés a szerződő fél magatartása miatt hiúsul meg). Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett a nyilatkozatot nem vett át, a tudomásszerzés időpontja a) ha a küldemény "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza: a kézbesítés megkísérlését követő 10. munkanap, b) ha az átvételt megtagadta jelzéssel érkezik vissza: a kézbesítés megkísérlésének napja, c) ha cím nem azonosítható, címzett ismeretlen, elköltözött, kézbesítés akadályozott vagy bejelentve: meghalt jelzéssel érkezik vissza, a visszakézbesítés napja Az elküldés időpontjának igazolásául a Hitelintézet postakönyve vagy ezzel egyenértékű, a posta által kiállított okirat is szolgálhat. 7. Postai úton kézbesítettnek kell tekinteni az egyéb közvetítők útján (DHL, SWIFT stb.) továbbított küldeményeket. Levelezési cím hiányában a Hitelintézet az Ügyfél általa ismert lakcímére, telephelyére, székhelyére küldi az iratokat. 8. A telefax útján elküldött értesítés a küldő fél telefax activity reportjában szereplő időpontban tekintendő kézbesítettnek. 9. Egyik fél sem hivatkozhat arra, hogy a fentiek szerint kézbesítettnek tekintendő küldeményről nem szerzett tudomást. 10. A Hitelintézet a Szerződésben valamint jogszabályban meghatározott esetekben hirdetmény útján is tájékoztathatja, értesítheti az Ügyfelet. A Hitelintézet a hirdetményeit az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, a nyitvatartási időszak alatt, valamint a weboldalon hozzáférhetővé teszi. A Hirdetményt a közzététel napján kell közöltnek tekinteni. 11. Az Ügyfél köteles haladéktalanul írásban értesíteni a Hitelintézetet, ha valamely, a Hitelintézettől várt értesítés - különösen, ha az a fizetési megbízások teljesítésére vagy pénzkövetelés jóváírására, pénzösszeg átvételére vonatkozik - nem érkezett meg a kézbesítési szabályoknak megfelelő határidőn belül. Az értesítési kötelezettség elmulasztásából eredő kár, valamint kártérítési kötelezettség az Ügyfelet terhelik.

16 12. A Hitelintézet jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta a nyilatkozatban foglaltakat, ha arra a kézhezvételtől számított 8 naptári napon belül nem érkezett írásos észrevétel vagy kifogás. 13. A Hitelintézet nem felel azért, ha az Ügyfél által megadott név, cím, egyéb adat változása miatt vagy más, a Hitelintézeten kívülálló okból (például a posta vagy a futárszolgálat mulasztásából) a kézbesítés elhúzódik vagy eredménytelen, vagy a kézbesítéssel kapcsolatosan egyéb kár keletkezik. Az Ügyfél által hibásan vagy hiányosan megadott adat miatt téves kézbesítésből eredő károk és többletköltségek az Ügyfelet terhelik. 14. A Hitelintézet okmányt, bankjegyet, értékpapírt, valamint egyéb értéket a tőle elvárható gondossággal és az Ügyfél eltérő rendelkezése hiányában a saját választása szerinti módon továbbít az Ügyfélnek, az Ügyfél költségére és kockázatára. V. AZ ÜGYFÉL ÁLTAL ADOTT MEGBÍZÁSOK 1. A Hitelintézet az Ügyfél által adott megbízásokat - az Ügyféllel kötött szerződés eltérő rendelkezése hiányában csak az e célra rendszeresített nyomtatványokon fogad el. A nyomtatványokat, előzetes igénybejelentést követően, a Hitelintézet, illetve az ügyintézők bocsátják az Ügyfél rendelkezésére. 2. A Hitelintézet az Ügyfél megbízásán szereplő aláírásokat összehasonlítja az Ügyfél által bejelentett aláírás mintákkal. Amennyiben a rendelkezésen a Hitelintézetnek be nem jelentett, vagy a bejelentett mintától jól felismerhetően eltérő aláírás van, a Hitelintézet a rendelkezést nem teljesíti és a rendelkezést az ok megjelölésével, visszaküldi az Ügyfélnek. 3. Az Ügyfél jogosult a Hitelintézetnek írásban olyan általános megbízást adni, amelynek alapján a Hitelintézet meghatározott körben és feltételek bekövetkezése esetén az Ügyfél szóbeli megbízásait is köteles teljesíteni. Ezen általános megbízás alapján teljesített szolgáltatásokat azonban a Hitelintézet kizárólag az Ügyfél felelősségére és kockázatára végzi, és az esetleges tévedésekből, félreértésekből eredő károkat az Ügyfél tartozik viselni, továbbá ilyen esetekben is köteles megfizetni a Hitelintézet által elvégzett tevékenység ellenében felszámítható általános mértékű kamatot, díjat, jutalékot és egyéb költségeket. 4. Külön szerződés alapján a Hitelintézet elektronikus úton benyújtott megbízásokat is elfogad. Ilyen esetben az aláírás vizsgálat során a Hitelintézet az Ügyfél által az erre a célra rendszeresített adatlapon (Adatlap) meghatározott, a rendelkezésre jogosult személyek esetében kiadott aláírási jelszó, valamint az aláírási pontszám megfelelését együttesen ellenőrzi. 5. A Hitelintézet nem felel a szokásos ügymenet során alkalmazott gondos vizsgálattal sem felismerhető hamis vagy hamisított megbízás teljesítésének következményeiért. 6. Amennyiben a megbízás hiányos, továbbá ha a Hitelintézet felismeri, hogy a megbízás téves adatokat tartalmaz, a Hitelintézet a megbízást az ok megjelölésével teljesítés nélkül visszaküldi. 7. A Hitelintézet jogosult a telefon, telefax, útján beérkezett megbízás teljesítését biztonsági okokból az eredeti okirat megérkezéséig függőben tartani. A felfüggesztésről a Hitelintézet az Ügyfelet haladéktalanul értesíti. A felfüggesztéssel kapcsolatban keletkezett károkért a Hitelintézet nem felel. 8. A megbízásnak egyértelműen tartalmaznia kell az ügylet tárgyát és a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat. Ha korábbi rendelkezés módosításáról, megerősítéséről vagy megismétléséről van szó, ezt kifejezetten meg kell jelölni. A Hitelintézet nem vállal felelősséget azokért a károkért, amelyek abból keletkeztek, hogy az Ügyfél a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat tévesen, nem egyértelműen vagy hiányosan adta meg.

17 9. Ha az Ügyfél a megbízásnak meghatározott időpontban való teljesítését vagy az általános Hitelintézeti gyakorlattól eltérő teljesítését igényli, erre köteles felhívni a Hitelintézet figyelmét és vállalnia kell az ebből eredő többletköltségeket. A Hitelintézet jogosult az ilyen megbízások elfogadását megtagadni. A meghatározott időben teljesítendő megbízásokat olyan időpontban kell a Hitelintézetnek átadni, hogy a teljesítéshez szükséges idő a Hitelintézet rendelkezésére álljon. E kötelezettség megszegéséből eredő kárért a Hitelintézet felelősséget nem vállal. 10. A megbízás csak írásban, új megbízás benyújtásával egészíthető ki, vagy helyesbíthető (módosítás). A megbízást szerződés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a Hitelintézet munkafolyamatának megkezdéséig lehet visszavonni vagy módosítani. A Hitelintézet az ezt követően érkezett módosítás illetve visszavonás esetén jogosult az eredeti megbízás szerint eljárni azzal, hogy lehetőség szerint megkísérli a még el nem végzett munkafolyamatok leállítását. A megbízások módosításával, visszavonásával kapcsolatban a Hitelintézet díjat számít fel, továbbá a felmerült költségek is az Ügyfelet terhelik. 11. A Hitelintézet a jogszabályba ütköző megbízások teljesítését megtagadhatja akkor is, ha azok teljesítésére szerződésben korábban kötelezettséget vállalt. Ha a megbízás érvényességét jogszabály hatósági engedélyhez köti, a Hitelintézet jogosult meggyőződni az engedély meglétéről, ennek hiányában a megbízást teljesítés nélkül visszaküldeni. 12. A Hitelintézet az Ügyfél eltérő rendelkezése hiányában a megbízásokat érkezésük sorrendjében teljesíti. Az érkezés sorrendjének megállapítására a Hitelintézet nyilvántartása az irányadó. 13. Amennyiben a Hitelintézet pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény ellenőrzéséhez azonnali rendőri intézkedést lát szükségesnek, a Hitelintézet az ügylet lebonyolítását felfüggeszti. VI. FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK HELYE ÉS IDEJE 1. Amennyiben jogszabály vagy szerződés eltérően nem rendelkezik, a Hitelintézet és az Ügyfél közötti fizetési kötelezettségek teljesítésének helye a Hitelintézet adott ügyben ügyintézésre illetékes egysége, illetve a Hitelintézet közvetítőinek üzlethelyisége. 2. A Hitelintézet javára történő fizetés teljesítésének időpontja az a nap, amelyen a Hitelintézet az Ügyfélnek a Hitelintézetnél vezetett fizetési számláját megterheli. Amennyiben az Ügyfélnek nincs a Hitelintézet él vezetett fizetési számlája, a fizetés teljesítésének időpontja az a nap, amelyen az összeg a Hitelintézet fizetési számláján jóváírásra került. 3. Készpénzben teljesített fizetés esetén a Hitelintézet javára történő teljesítés időpontja az a nap, amelyen az összeget a Hitelintézet pénztárában a pénztáros átvette, illetve a Hitelintézet ügynökeinek pénztáránál az összeget befizették. 4. A Hitelintézet fizetési kötelezettsége teljesítésének időpontja törvény, kormányrendelet vagy felek eltérő rendelkezése hiányában az a nap, amelyen a Hitelintézet számláját megterhelték. 5. Ha a fizetési teljesítés időpontja munkaszüneti napra esik - és jogszabály vagy szerződés másként nem rendelkezik -, a teljesítés napja az azt követő első banki munkanap. Amennyiben a teljesítés helye külföldön van és a teljesítés napja a teljesítés helye szerint munkaszüneti nap a teljesítés napja az azt követő első banki munkanap. A Hitelintézet a fizetési teljesítések során figyelembe veszi a nemzetközi elszámolásforgalmi szünnapokat. VII. KAMATOK, JUTALÉKOK, DÍJAK, KÖLTSÉGEK 1. Az Ügyfél a Hitelintézet szolgáltatásaiért kamatot, jutalékot, kezelési költséget, illetve díjat, a Hitelintézet pedig az Ügyfél által a Hitelintézetnél elhelyezett pénzeszköz után ha a szerződés így rendelkezik kamatot (a továbbiakban együtt: ellenérték) fizet. A kamat után fizetendő és a vonatkozó jogszabályban meghatározott mértékű adót a Hitelintézet levonja, bevallja és befizeti.

18 2. A Hitelintézet a fogyasztóval kötött hitelszerződésben mindenkor a fair bank szabályozásnak megfelelően állapít meg illetve a jogszabály által meghatározott esetekben és feltételek mellett módosíthatja a pénzügyi szolgáltatásáért kikötött kamatot, költséget, díjat. A Hitelintézet a kamaton kívül a fogyasztó terhére csak olyan költséget állapíthat meg és meghatározott feltételek szerint módosíthat a fogyasztó Ügyfél számára hátrányosan, amelyet a szerződésben tételesen meghatározott és amely költség a szerződés megkötése, módosítása és a fogyasztóval való kapcsolattartás során közvetlenül a fogyasztó Ügyfél érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a fogyasztóra áthárítható módon merült fel. A Hitelintézet a kamaton kívül díj fizetését ide nem értve a hitel folyósításához,a hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint a fogyasztó általi előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény szerint megállapítható díjat a hitelszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben köthet ki, és e díjat legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelheti. A szerződés szerint százalékos arányban meghatározott díjak a hitel pénznemében, a tételesen meghatározott díjak és költségek pedig csak forintban állapíthatóak meg a Hitelintézet részéről. 3. A pénzügyi szolgáltatások ellenértékének mértékét, esedékességét, illetve számításának módját elsősorban az egyedi szerződések tartalmazzák. Az olyan szolgáltatások tekintetében, amelyekről, illetve amelyek ellenértékéről az egyedi szerződés nem rendelkezik, úgy a Hitelintézet mindenkor hatályos Hirdetménye, a vonatkozó ÁSZF, illetve a jelen Üzletszabályzat az irányadó. A Hirdetményben közzétett ellenértékre, és egyéb feltételekre vonatkozó kondíciók meghatározása, módosítása, új ellenérték fajták bevezetése a Hitelintézet kizárólagos joga a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vétele mellett. 4. A Hitelintézet pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó kamatot, költséget, díjat kizárólag a vonatkozó üzletági általános szerződési feltételekben rögzítettek szerint jogosult egyoldalúan módosítani. Fogyasztónak nyújtott hitelek esetében az egyoldalú módosítás lehetőségére eltérő szabályok vonatkoznak a vonatkozó általános szerződési feltételekben részletezettek értelmében. 5. A Hitelintézet fenntartja magának a jogot, hogy meghatározott ügyfelek vagy szolgáltatások esetében az Üzletszabályzatban, ÁSZF-ben és a Hirdetményben közzétett kondícióktól eltérő, egyedi feltételekkel nyújtsa szolgáltatásait. E feltételek meghatározása és megváltoztatása a Hitelintézet kizárólagos joga. 6. Amennyiben az Ügyfél pénztartozását késedelmesen teljesíti, a Hitelintézet ha a szerződés másként nem rendelkezik a mindenkor aktuális hirdetmény szerinti késedelmi kamatot számítja fel. 7. Fogyasztónak nyújtott hitel esetében a fogyasztó késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára a Hitelintézet legfeljebb olyan mértékű késedelmi kamatot számít fel a Fogyasztóval szemben, amely nem haladja meg a hitelszerződésben kikötött ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét, és amely nem lehet magasabb, mint adott hitelszerződések esetében irányadó THM maximum mértéke. 8. A Hitelintézeti szolgáltatás ellenértékének megfizetése eltérő kikötés hányában a Hitelintézet teljesítésének előfeltétele. A Hitelintézet jogosult az ellenérték megfizetéséig a teljesítést megtagadni. 9. A Hitelintézet szolgáltatás teljesítése során a Hitelintézet jogosult az ellenértéken felül az ügylettel kapcsolatban felmerült költségeit (ide értve különösen: postaköltség, tranzakciós költség, ügyvédi díj, biztosíték átértékelési díj, szakértői díjak, értékbecslés díja, illetékek, közjegyzői, hatósági és egyéb eljárás költségei stb.) illetve díjait (ide értve különösen: hitelbírálati díj, folyósítási jutalék, ügyvitellel kapcsolatos díjak) az Ügyfélre terhelni. A megbízás teljesítése során a Hitelintézet által igénybevett belföldi és külföldi közreműködő bankok által felszámított költségek, jutalékok az Ügyfelet terhelik.

19 10. Az Ügyfelet terhelik továbbá mindazon igazolt költségek, amelyek az Ügyfél nem szerződésszerű magatartásából származnak vagy a Hitelintézetet az Ügyféllel fennálló jogviszonnyal kapcsolatosan terhelik beleértve az Ügyfél elleni esetleges eljárások költségeit is. 11. A szolgáltatások általában tárgyi általános forgalmi adó (ÁFA) mentesek. Amennyiben az adott szolgáltatás nyújtása ÁFA kötelese, az ellenérték az ÁFA-t is tartalmazza. VIII. TITOKTARTÁS ÉS BANKINFORMÁCIÓ NYÚJTÁSA 1. A Hitelintézet az egyes Ügyfeleiről rendelkezésére álló minden olyan adatot, tényt, információt, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a bankkal kötött szerződésére vonatkozik, az ügylet jellegétől függően banktitokként, illetve értékpapírtitokként kezel. Természetes személyek ezen adatai vonatkozásában a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok is alkalmazandók. 2. A titoktartási kötelezettség időbeli korlátozás nélkül a Hitelintézet minden vezető tisztségviselőjére és alkalmazottjára, valamint mindazokra vonatkozik, akik az Ügyfelekkel kapcsolatos információkhoz a Hitelintézettel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon jutottak hozzá. 3. Banktitok, illetve értékpapírtitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha A Hitelintézet és az Ügyfél erről szerződésben megállapodtak, vagy az Ügyfél, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja, vagy az Ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad, vagy a Hitelintézetnek az Ügyféllel szemben fennálló követelés átruházása vagy lejárt követelése érvényesítéséhez ez szükséges, vagy a Hpt. a banktitok, illetve a befektetési vállalkozásokról szóló törvény az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad. 4. A Hitelintézet a banktitkot az üzleti kapcsolatok megszűnése után, időkorlátozás nélkül megőrzi. 5. Az alábbiak szerinti bankinformáció nyújtásán kívül a Hitelintézet az Ügyfélről banktitoknak nem minősülő információt az olyan összesített adatok szolgáltatásán túl, amelyekből az egyes Ügyfelek személye, üzleti adatai nem állapíthatók meg kizárólag az Ügyfél írásbeli felhatalmazása alapján nyújt. A felhatalmazásban minden esetben meg kell jelölni az adandó információ tartalmi körét, esetleges időbeli korlátait, az információ címzettjét és célját. 6. A Hitelintézet az Ügyfél külön felhatalmazása nélkül jogosult a banktitokra vonatkozó szabályok figyelembevételével harmadik személy részére bankinformációt adni. A bankinformáció az Ügyfélre vonatkozó nyilvános információkat, a számlavezetés tényét, a pénzforgalmi bankszámla számát és elnevezését tartalmazhatja. 7. A bankinformáció adásával a Hitelintézet az Ügyfélért semmilyen garanciát és felelősséget nem vállal. 8. A bankinformáció megtagadása a Hitelintézet részéről nem jelent az Ügyfélről alkotott negatív értékelést a Hitelintézet ezt az információt kérővel is közli és ennek megfelelően az Ügyfél nem támaszthat ezzel kapcsolatban a Hitelintézettel szemben semmilyen kárigényt.

20 9. A Hitelintézet az Ügyfél kérésére beszerzett bankinformáció valóságtartalmáért nem felel. A bankinformáció forrását a Hitelintézet nem jelöli meg. 10. A Hitelintézet a bankinformáció kiadását, illetve beszerzését az Ügyfél díjfizetéséhez kötheti. 11. A bankinformációt az információt kérő kizárólag saját céljaira veheti igénybe, kivéve, ha az információkérő hitelintézet, amely ügyfelei megbízásából jár el. A bankinformációt az információt kérő köteles bizalmasan kezelni. 12. A Hitelintézet az általa nyújtott bankinformáció felhasználásért és az ebből keletkezett kárért kizárólag akkor felel, ha jogszabályba ütköző módon, illetve felhatalmazás nélkül adott ki banktitkot, vagy neki felróható módon valótlan adatot szolgáltatott. 13. A Hitelintézetnek törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettsége van a cégbíróság és az adóhatóság felé, a forintban és egyéb, külföldi pénznemben vezetett pénzforgalmi számlákról. 14. Törvényi kötelezettsége továbbá a Hitelintézetnek, hogy pénzmosásra utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén bejelentést tegyen a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzőséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szerv részére. A Hitelintézet a bejelentés tényéről, annak tartalmáról, harmadik személynek vagy szervezetnek semmiféle tájékoztatást nem ad, és biztosítja, hogy a bejelentés tartalma és megtörténte - banktitokként - titokban maradjon. A Hitelintézet a bejelentési kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, illetőleg a bejelentési kötelezettség teljesítését igazoló okiratokat a bejelentéstől számított 10 évig megőrzi és nyilvántartja. 15. A Pmt. értelmében pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén a bejelentések továbbítására a kijelölt személy kötelezett. 16. A kijelölt személy a bejelentést kizárólagosan védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában közli a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) Pénzmosás Elleni Információs Iroda számára, mint a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. 17. A bejelentésnek minden esetben tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, így az ügyfél és a tényleges tulajdonos adatait, üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét, valamint esetlegesen a teljesítés helyét, idejét, módját és a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adatok ismertetését, körülmények leírását. IX. SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME 1. A Hitelintézet jogosult a szerződésben foglalt szolgáltatás, valamint a vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében, a természetes személy Ügyfél, valamint az Ügyfelet képviselő természetes személy személyi adataira vonatkozó, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.), az egyéb jogszabályok, az Ügyféllel kötött szerződések rendelkezései alapján adatkezelés céljából szükséges, dokumentumokat és nyilatkozatokat bekérni és az abban foglalt személyes adatokat kezelni. A természetes személy Ügyfél, valamint az Ügyfelet képviselő természetes személy jogosult megismerni minden olyan adatot, melyet a Hitelintézet személyükkel kapcsolatban kezel. Az ügylet vonatkozásában kezelt adatok felsorolását a vonatkozó üzletszabályzatok és szerződések tartalmazzák. 2. A rendelkezésre bocsátott adatok kezelésének általános céljai: az Ügyfél, illetve képviselőjének azonosítása, a szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek teljesítésének igazolása, a Hitelintézet jogos érdekeinek érvényesítése, a szerződésben szabályozott jogviszony szerinti elszámolás, kockázat-elemzés és értékelés, kapcsolattartás, a Hitelintézet az Ügyfél vonatkozásában terhelő adókötelezettségek teljesítése. Az egyéb, ügylet-specifikus adatkezelési célokat a vonatkozó üzletszabályzatok és szerződések tartalmazzák.