IPARI PARKJAINAK ÉS INKUBÁTORHÁZAINAK STRATÉGIAI FEJLESZTÉSÉT MEGALAPOZÓ FÓKUSZTANULMÁNY

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IPARI PARKJAINAK ÉS INKUBÁTORHÁZAINAK STRATÉGIAI FEJLESZTÉSÉT MEGALAPOZÓ FÓKUSZTANULMÁNY"

Átírás

1 AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ IPARI PARKJAINAK ÉS INKUBÁTORHÁZAINAK STRATÉGIAI FEJLESZTÉSÉT MEGALAPOZÓ FÓKUSZTANULMÁNY DEBRECEN, 2010

2 TARTALOMJEGYZÉK Rövidítések magyarázata... 2 Vezetői összefoglaló... 3 HELYZETFELTÁRÁS A régió földrajzi helyzete, általános társadalmi-gazdasági helyzete A régió ipari parkjainak általános elemzése A régió ipari parkjainak és inkubátorházainak részletes bemutatása Ipari parkot/inkubátorházat üzemeltető szervezet bemutatása Ipari park/inkubátorház fejlesztéséhez igényelt támogatások Ipari park/inkubátorház telepítő tényezői, versenytársak helyzete Ipari park/inkubátorház kihasználtsága és a végbement fluktuáció Az ipari parkok és inkubátorházak által nyújtott szolgáltatási kínálat A jelenlegi inkubátor és szolgáltatóházak által nyújtott szolgáltatások iránti kereslet jellemzése39 5. Az ipari parkok és inkubátorházak jövőbeli működése Gazdasági versenyképességet befolyásoló régión kívüli folyamatok SWOT ipari park, inkubátor/szolgáltatóház Stratégia Irodalomjegyzék Mellékletek

3 Rövidítések magyarázata BGP Baross Gábor Program CBC Cross Border Cooperation (Határon Átnyúló Együttműködések) ÉAOP Észak-Alföld Operatív Program EU Európai Unió HB Hajdú-Bihar JNSZ Jász-Nagykun-Szolnok GDP Gross Domestic Product (bruttó hazai termék) GKM Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GM Gazdasági Minisztérium IMF International Monetary Fund (Nemzetközi Valutaalap) IP Ipari Park ITD Hungary Hungarian Investment and Trade Development Agency (Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt.) KIK Kereskedelmi és Iparkamara K+F Kutatás és Fejlesztés KSH Központi Statisztikai Hivatal MATTIP Magyar Tudományos- Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége MNB Magyar Nemzeti Bank NFGM Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium NFT Nemzeti Fejlesztési Terv NKTH Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal OECD Organisation for Economic Cooperation and Development (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) ROP Regionális Operatív Program SZSZB Szabolcs-Szatmár-Bereg SZT Széchenyi terv TeIR Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer TFC Területfejlesztési Célelőirányzat TRFC Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat ÚMFT Új Magyarország Fejlesztési Terv 2

4 Vezetői összefoglaló Az Észak-Alföldi régióban jelenleg Európai Uniós és hazai források felhasználásával zajlanak a meglévő ipari parkok és ipari területek, valamint az inkubátorházak fejlesztései. A as időszakra elkészült Észak-Alföldi Régió Stratégiája általános célkitűzéseket tartalmaz a régió számára, hiányzik viszont egy olyan, a régió egészét bemutató elemzés, amely az adott fejlesztéseket programba, koncepcióba fogja össze. A jelenlegi fejlesztések egymás mellett, de sokszor egymással párhuzamosan, de elszigetelve, egymásnak versenyhelyzetet teremtve zajlanak, ezáltal nem érvényesül a fejlesztések szinergikus hatása és nem járulnak hozzá a régió ra megfogalmazott regionális stratégiájában megfogalmazott célok megvalósulásához. Az Észak-Alföldi régió ipari parkjainak és inkubátorházainak stratégiai fejlesztését megalapozó fókusztanulmány készítésének célja a rendelkezésre álló adatok összegyűjtésével olyan átfogó helyzetkép megalkotása, amely segíti a problémák beazonosítását, kezelését, célzott területfejlesztő intézkedések kidolgozását és a stratégiai irányvonal meghatározását a régió számára. A tanulmány a régió ipari parkjaira és inkubációs házaira fókuszál, egységes adatbázis híján nem tér ki azonban a jelentős gazdasági potenciállal bíró ipari területekre. Az adatgyűjtés eredményeképpen javaslatokat, ajánlásokat fogalmaz meg a regionális-, az országos- és az európai uniós szakpolitikák alakítói, a következő időszak akcióterve és a további pályázati kiírások készítői számára, a források hatékony felhasználása és a célok elérése érdekében. A fókusztanulmány elkészítésének első lépése volt a régióban lévő adatok gyűjtése, melyhez a korábban elkészült dokumentumok, listák, KSH, TeIR és NFGM adatbázisok és tanulmányok, a korábbi pályázatok kiértékelése, valamint a kérdőíves felmérések szolgáltattak alapot. Az összegyűjtött és rendszerezett adatok alapján elkészült a régió rövid bemutatása és részletesebb gazdasági elemzése, valamint a régió ipari parkjainak és inkubátorházainak pontos bemutatása. A helyzetfeltárás alapján konklúziót vontunk le a régió ipari parkjainak és inkubátorházainak aktuális állapotáról, majd stratégiai irányok kijelölésére, megfogalmazására a célok elérését szolgáló koherens fejlesztési elképzelések kidolgozására került sor. A stratégiai fejezet zárásaként a fókusztanulmány intézkedéseket fogalmaz meg a stratégiai irányok megvalósulását segítő fejlesztési elképzelések megvalósítására. Összefoglalva a tanulmány eredményeit megállapítható, hogy bár a betelepülni szándékozó vállalkozásoknak nagyszámú, az alapszolgáltatások tekintetében jól ellátott ipari park áll rendelkezésére a régióban, mégis az ipari parkok beépítettsége, a betelepült vállalkozás száma, kihasználtsága alacsony az ország többi régiójának ipari parkjaihoz viszonyítva. Eredményesen leginkább a nemzetközi jelentőségű közlekedési folyosók mentén, azok találkozásánál, illetve logisztikai csomópontokban található ipari parkok többsége működik. Az ipari parkok nagy részének infrastrukturális ellátottsága nem kellő mértékű, sok esetben forráshiánnyal küszködnek, üzemeltetési nehézségeik hátráltatják a tervezett fejlesztések megvalósulását. Az ipari parkok kihasználtságuk növeléséért széles eszközrendszert használnak, mégis elégtelen és nem hatékony a kifejtett marketingtevékenység. Az inkubátorházak tekintetében a helyzet némileg eltérő, ugyanis a régióban relatíve kevés számú szolgáltatásnyújtás tekintetében jól ellátott inkubátor/szolgáltatóház működik és ezek többsége nem veszteséges és kihasználtsága jónak mondható. Mindezek ellenére a magas 3

5 állandó költségek miatt nehéz kedvező díjakat meghatározni a vállalkozások számára, ami több esetben működési nehézséget is okoz. Ebből kiindulva az ipari parkok betelepítettségének növelése / a befektetés-ösztönzés elősegítése stratégiai célt elsősorban az ipari parkok infrastrukturális fejlesztésével, a hatékonyabb marketing alkalmazásával és a betelepülők közvetlen támogatásával kívánjuk elősegíteni. Emellett az inkubációs tevékenység ösztönzése cél megvalósítását az inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése, önálló bevételteremtés növelésének elősegítése és a hatékonyabb marketingtevékenységek ösztönzésében látjuk. 4

6 HELYZETFELTÁRÁS 1. A régió földrajzi helyzete, általános társadalmi-gazdasági helyzete Az Észak-alföldi régió három megyéből (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs- Szatmár-Bereg) áll, területe km 2 (az ország második legnagyobb régiója), a lakónépesség száma január 1-én fő (az ország második legnépesebb régiója). Az Észak-Alföldi Régió fekvését tekintve speciális helyzetben van, miközben egy része az ország legkeletibb fekvésű területe, addig más részei benyúlnak egészen az ország középső részeire is. A régió rendelkezik 207,4 km európai uniós (szlovákiai és romániai), valamint 136,6 km EU-n kívüli (ukrajnai) határszakasszal. Ausztria Szlovénia N W E S &\ Szombathely &\ Zalaegerszeg &\ Győr Veszprém &\ S z l o v á k i a &\ Salgótarján &\ Esztergom &\ Budapest &\ Székesfehérvár &\ Kecskemét Miskolc &\ &\ Nyíregyháza &\ Eger &\ Debrecen Szolnok &\ Békéscsaba &\ Ukrajna R o m á n i a Kaposvár &\ Szekszárd &\ Szeged &\ H o r v á t o r s z á g &\ Pécs J u g o s z l á v i a &\ Megyeszékhelyek Észak-Alföld régió Kilometers 1. ábra: Magyarország régiói, Forrás: Regionális helyzetelemzés Az Észak-alföldi régió a GDP/fő mutatót tekintve 2007-ben az országos átlag kétharmadát sem érte el, ezzel a magyar régiók között az utolsó helyet foglalta el ban az Európai Unió (EU-27) átlagának mindössze 39,4%-a volt, mellyel az EU 27 régiójának legszegényebb 20 régió listájára került. Az Észak-alföldi régió elmaradottságát jól tükrözi az a tény is, hogy a 311/2007 (XI.17.) Kormányrendelet alapján a 28 kistérségéből 24 tartozik a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek közé (a kivételt a debreceni, a szolnoki, a nyíregyházai és a hajdúszoboszlói jelentik), melyek közül 9 hátrányos helyzetű, 7 leghátrányosabb helyzetű, 8 pedig komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség. A termelékenységet tükröző 2007-es GDP/foglalkoztatott mutatót tekintve az Észak-alföldi régió helyzete némileg kedvezőbb, mint a régiók sorrendjében 7. helyen álló GDP/fő mutató esetében. Igaz, ebből a szempontból is csak a 6. helyen áll a régiók sorrendjében, de az országos átlaghoz viszonyítva helyzete kb. 9 százalékponttal jobb, valamint lemaradása hasonló, vagy kisebb a közvetlenül előtte álló Észak-magyarországi és Dél-dunántúli régiókhoz képest. A GDP ágazatok szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy az Észak-alföldi régióban az országos átlagot meghaladja a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat 5

7 nemzetgazdasági ágakban, az országos átlaggal megegyezik az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágakban, valamint elmaradás tapasztalható a szolgáltatás ágazatokban. A foglalkoztatási arány elemzése rögtön rávilágít az Észak-alföldi régió egyik jelentős gyengeségére, mely szerint magyarországi viszonylatban is igen alacsony a foglalkoztatottak aránya, amellyel a régió 2007-ben is csupán az Észak-magyarországi és a Dél-dunántúli régiót tudta megelőzni. A év közötti foglalkoztatottak ágazatok szerinti megoszlását és a 2005 és 2007 közötti tendenciákat vizsgálva az alábbi fontosabb folyamatok és tények figyelhetőek meg: A mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban dolgozók száma ( főről főre) és aránya (7,05%-ról 7,38%-ra) az Észak-alföldi régióban szemben az országos tendenciákat (4,95%-ról 4,65%-ra) nem esett vissza, sőt minimális mértékben nőtt, mely a régió agrárjellegét erősíti. Az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágak foglalkozatásban betöltött szerepe az országos átlagnak megfelelő (33%), a régiók között a középmezőnyben helyezkedik el, között az országos trendeknek megfelelően minimális mértékben nőtt és 2007 között a szolgáltatásban foglalkoztatottak száma ( főről főre) és aránya (60,72%-ról 58,99%-ra) ugyan minimális mértékben csökkent, és 2007-ben elmaradt az országos átlagtól (62,58%). Ennek ellenére az Észak-alföldi régió a Közép-magyarországi régió (Budapest szerepe) és a Dél-dunántúli régió után a harmadik helyet foglalta el a szolgáltatásban foglalkoztatottak arányát illetően, azonban ennek jelentős részét adja a közszolgáltatás. A foglalkoztatási viszonyokkal szoros összefüggést mutat az Észak-alföldi régió munkanélküliségi helyzete. A régió munkanélküliségi rátája és között jelentős mértékben csökkent, az utóbbi években azonban meredek emelkedést mutatott, és ennek következtében 2007-ban újra a 6. helyen állt. A magas munkanélküliségi ráta (2008: 12,0%, 2009 III. negyedév: 14,1%) mellett igen kedvezőtlenek a munkanélküliség minőségi jellemzői is: a pályakezdők arányát tekintve az Észak-alföldi régió a legrosszabb mutatókkal rendelkezik, míg a 180 napnál hosszabb ideje munkanélküliek esetében (37,24%) csak az Észak-magyarországi régiót tudja megelőzni. Azonban a régiók között összehasonlításnál elmondható, hogy a munkanélküliség aránya a magasabb iskolai végzettséggel (pl. egyetemi, főiskolai, technikumi, vagy szakközépiskolai) rendelkezők esetén az Észak-alföldi régió kedvezőbb mutatókkal rendelkezik. A kedvező jelek között lehet ugyanakkor megemlíteni azt is, hogy a régióban fejlett másodlagos munkaerőpiac épült ki, amely többek között magában foglalja a közhasznú foglalkoztatást, a szociális földprogramot és a szociális közmunka programot. Az új évezredben fokozatosan enyhült az 1990-es évtizedre jellemző vállalkozói boom, és ennek eredményeként mérsékeltebb ütemben emelkedett a működő vállalkozások száma. Az összes vállalkozást tekintve 2000 és 2001 között hasonlóan az országos trendekhez egy kismértékű visszaesés következett be, ez után azonban tovább folytatódott a növekedés, melynek mértéke 2000 és 2004 között jelentős mértékben felülmúlta az országos értéket, majd a között a növekedés újra lelassult. A kedvező folyamatok ugyanakkor csak csökkenteni tudták az Észak-alföldi régió vállalkozások szempontjából megfigyelhető hátrányos helyzetét. A relatíve alacsony vállalkozói kedvet mutatja, hogy 2008-ban az 1000 főre jutó regisztrált társas vállalkozások száma (31,68) szempontjából a régió csak az Észak-magyarországi régiót tudja megelőzni, és az országos értékhez viszonyított lemaradás nagyobb tőkeerejű társas vállalkozások esetében sokkal jelentősebb. Az egyéni vállalkozások 1000 főre jutó számát tekintve a régió az élmezőnyben foglal helyet (a Dél-alföldi régió után a második helyen áll a 121,02-es 6

8 értékével), ez a szám ugyanakkor szoros kapcsolatban áll a kényszervállalkozásoknak magas számával is. Az ipari termelés tekintetében 2000 és 2006 között az Észak-alföldi régióban egy igen jelentős fejlődés játszódott le: a 2006-os érték a 2000-es értéknek 177%-a, amely felülmúlta az országos 165%-os értéket. Az ipar fajlagos mutatóinak a vizsgálata is azt mutatja, hogy az új évezred elején az Északalföldi régió ipara gyors ütemben fejlődött. Mind az egy lakosra, mind pedig az egy ipari alkalmazottra jutó ipari termelés értékét vizsgálva a régió 2007-ben az országos átlaghoz viszonyítva jobb mutatókkal rendelkezett, mint 2000-ben. A növekedés ugyanakkor csak a lemaradást csökkentette és alig változtatott az Észak-alföldi régió régiók között elfoglalt pozícióján (mindét mutató esetén 5. helyen áll), de az országos átlagtól még így is jelentősen elmarad. A 2008 őszén kezdődő gazdasági világválság negatív hatása 2009 I. negyedévében már érezhető volt a régió munkaerőpiacán. A régiók közül az Észak-alföldi régióban volt arányaiban a legsúlyosabb a visszaesés a foglalkoztatottak számát tekintve, a I. negyedévi értéknek alig több mint 94%-ára esett vissza I. negyedévben a foglalkoztatottak száma. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy III. negyedévére az Észak-alföldi régióban (a dél-alföldi és az észak-magyarországi régiókkal együtt) ellentétben a legfejlettebb régiókkal megindult némi növekedés a foglalkoztatottak számában, de a év eleji értéket továbbra sem sikerült elérni. A foglalkoztatottak száma a régióban a válság kezdetétől, IV. negyedévtől a régió mindhárom megyéjében jelentős, összesen majdnem 32 ezer fős csökkenést mutat. A legnagyobb arányú csökkenés a régión belül Jász-Nagykun-Szolnok megyében következett be, ahol több mint 14 ezer fővel kevesebb személyt foglalkoztattak a munkaerőpiacon a munkahelyek megszűnése, illetve munkaerő-kereslet visszaesése miatt. A foglalkoztatottak számának csökkenésével párhuzamosan növekedett a régió munkanélkülijeinek a száma: I. negyedévében 87 ezer fős munkanélküli-létszámmal számolhatunk, mely majd 13 ezerrel több, mint IV. negyedévében. A legnagyobb arányú növekedést az egyébként is rendkívül magas munkanélküli-számmal jellemezhető Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szenvedte el. Az Észak-alföldi régióban a Munka törvénykönyve szerinti csoportos létszámcsökkentésre I. negyedévében 750 főre, II. negyedévében már 1752 főre vonatkozóan született döntés. Az elbocsátások legnagyobb mértékben az ipar területét és Hajdú-Bihar megyét érintették. A régióban a KSH adatai szerint I. negyedévére valamennyi termelő ágazat teljesítménye zsugorodott, mérséklődött az idegenforgalom, csökkent a munkahelyek száma, illetve jelentősen visszaestek a gazdasági szervezetek beruházásai és a lakásépítések. 7

9 2. A régió ipari parkjainak általános elemzése A fejezet a KSH 2008-as Statisztika tükör kiadványának felhasználásával foglalja össze az Észak-alföldi régió ipari parkjainak főbb jellemzőit, úgymint az ipari parkok elhelyezkedését, területét, betelepült vállalkozások számát és az általuk foglalkoztatottak számát. Amennyiben a 2008-as Statisztika tükörben felhasználtaknál frissebb adatok is rendelkezésre álltak, ott azokkal kiegészülve készült el az elemzés. Az elemzést a jogszabály szerint definiált ipari parkokra végeztük el, azaz a minimálisan 10 hektár nagyságú és legalább 20 hektárra bővíthető, infrastruktúrával ellátott, termelő és szolgáltató tevékenységek végzésére kialakított terület, amely pályázati úton Ipari park címet nyert. Az ipar fejlődése szempontjából országos szinten igen fontos szerepet töltenek be az ipari parkok, amelyek száma 2008-ban 206 volt. Ezek közül (2007-ben 31) mára 33 működik az Észak-alföldi régióban (16%), ezek alacsony kihasználtságát ugyanakkor jól jelzi, hogy a megindult fejlesztések (például Nyíregyházi Ipari Park, Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park, Szolnoki Ipari Park) ellenére több mutató (például beépítettség, betelepült vállalkozások száma) szempontjából a régió a 6. helyet foglalja el. Mutatja továbbá az is, hogy a GKM által összeállított legtöbb vállalkozást betelepített ipari parkok 25-ös listájára 2007-ben az észak-alföldi régióban lévő ipari parkok közül csak kettő került fel, a legjobb 30-ba pedig mindössze négy. Az alábbi ábrákon láthatóak az Észak-alföldi régió ipari parkokkal rendelkező települései ben, valamint az ipari parkok összterületének növekedése 1997 és 2007 között ban a 33 ipari park nettó területe 1715,8 ha-ra, a betelepített terület pedig 948,8 ha-ra növekedett, mely 55,3%-os betelepítettséget jelent nettó területre. 2. ábra: Az észak-alföldi régió ipari parkkal rendelkező 3. ábra: Az ipari parkok területe az Észak-Alföldön települései 2007-ben, Forrás: KSH, Statisztikai tükör Forrás: KSH, Statisztikai tükör Kialakulásuk szerint a parkok közel fele alapvetően zöldmezős beruházásként jött létre. Harmaduk korábban már a területen működő vállalkozások integrációjaként alakult meg, melyek jellemzően zöldmezős beruházásokkal is bővítik területüket. Rekonstrukciós céllal 3 Hajdú-Bihar megyei ipari park valósult meg, melyek régebben ipari, illetve egyéb célokra hasznosított területeket tettek a korszerű ipar számára vonzóvá. A régióban található egy 1 A KSH ábráján nincs feltüntetve (számunkra ismeretlen okokból) a karcagi, valamint nem látható a később ipari parkká vált rakamazi és a hajdúböszörményi nyugati ipari park. 8

10 logisztikai központból alakult, valamint egy agrár-jellegű ipari park, amely egyúttal technológiai és innovációs parkként is definiálja magát ban az egy ipari parkba átlagosan betelepült vállalkozások száma 14, a nagyobb vállalkozássűrűség a Hajdú-Bihar megyei ipari parkok többségére jellemző. Az észak-alföldi ipari parkokba betelepült vállalkozások és azok foglalkoztatottainak száma fokozatosan nőtt az elmúlt tíz év során, így 2007 végén összesen 462 foglalkoztató több mint főt alkalmazott ipari parki telephelyein, amely 2008-ra összesen 463 foglalkoztató több mint fő alkalmazottra növekedett. Egy vállalkozásra 50 dolgozó jutott, egy park pedig átlagosan 713 főt alkalmazott. A régió ipari parkjai 2007-ben 840 milliárd forint árbevételt értek el, amely 2008-ban már 1084 milliárd forintra emelkedett. A nagyságrend megítélését segíti, hogy a régió ipari termelési értéke a 4 fő feletti vállalkozások telephelyi adatai szerint közel 2000 milliárd forintot tett ki. Az ipari parkok többségében ipari vállalkozások vannak jelen, emellett azonban szállítmányozó, kereskedő, egyéb szolgáltatást végző cégek is megtalálhatók. Az ipari vállalkozások értékesítési szerkezetében már a kezdetektől az export játsza a főszerepet, 2007-ben az eladások közel 70%-a, 2008-ban pedig már több mint 77%-a külpiacon realizálódott. Az alábbi ábrán jól látható az ipari parkokba betelepült vállalkozások és alkalmazottaik számának változása között az Észak-Alföldön ábra: Az ipari parkokba betelepült vállalkozások és alkalmazottaik száma az Észak-Alföldön Forrás: KSH, Statisztikai tükör 2 Forrás: KSH Statisztikai tükör II. évfolyam 39. szám, április 2. 9

11 3. A régió ipari parkjainak és inkubátorházainak részletes bemutatása 3.1. Ipari parkot/inkubátorházat üzemeltető szervezet bemutatása A régió ipari parkjainak és inkubátorházainak kérdőíves felmérése során az ipari parkok 88%-a (29 db), míg az inkubátorházak 100%-a (9 db) küldte vissza a kitöltött íveket, így a 33 ipari park és 9 inkubátorház esetén a Záhonyi Városi Ipari Park, a Bihari Regionális Ipari Park, a Hajdúsámsoni Ipari Park, és a Szolnoki MB Ipari Park kivételével minden megkeresett válaszolt. A válaszadók között volt olyan, amely nem minden kérdést töltött ki, ilyenkor a kisebb válaszadói számot vettük figyelembe. A visszaküldött kérdőívek esetén az átlag kitöltöttség 93% volt az ipari parkok és közel 92% az inkubátorházak esetében (1. sz. melléklet), ami kedvező aránynak értékelhető, bár a hiányzó adatok és az eltérően értelmezett kérdések (utóbbi esetenként a kérdőív pontosságának is felróható) helyenként nehezítették a teljes és átfogó helyzetkép kialakítását. Az ipari parkok a 29 válaszadót tekintve üzemeltetői tulajdonosi szerkezetéről elmondható, hogy többségük (52%-uk) 100%-os önkormányzati tulajdonban van, emellett különösen jellemző még (25%-os mértékben) a gazdasági társaság tulajdonában lévő ipari parkok előfordulása a régióban. Az inkubátorházak pedig jellemzően alapítványok (44%) és gazdasági társaságok (33%) üzemeltetésében működnek. Az alábbi kördiagramokról leolvasható az ipari parkok és az inkubátor/szolgáltatóházak további tulajdonosi formák szerinti megoszlása az Észak-alföldi régióban. 5. ábra: Ipari park üzemeltető tulajdonosi szerkezetének típusai, Forrás: saját szerkesztés 10

12 6. ábra: Inkubátor/szolgáltató ház üzemeltető létesítmény tulajdonosi helyzete, Forrás: saját szerkesztés Az országos trendeknek is megfelelően, az Észak-alföldi régióban is az 1997-es első Ipari Park cím elnyerésére irányuló program megjelenését követő években nőtt leginkább az ipari parkok száma, amely ezt követően bár kisebb mértékben, de napjainkig is folyamatosan tovább bővül. A 29 vizsgált ipari park közül 17 db (59%) még év előtt nyerte el az Ipari park címet, 6 db (20,5%) között, újabb 6 db pedig között. A régiók közötti összehasonlítást megvizsgálva a parkok számát tekintve az elmúlt években legdinamikusabban Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Észak-alföld régiók fejlődtek. A régiók között az ipari parkokba betelepült vállalkozásokat tekintve örvendetes módon ben az Észak-alföldi régió nagy ugrást tudott elérni (107db-bal nőtt, míg a többi régióban átlagosan 49-cel), de az egy ipari parkban működő vállalkozások számát vizsgálva már messze elmarad az országos átlagtól (2007-ben a régiók közt Észak-Alföldön van a legkisebb érték, átlagosan 14 db, szemben az országos 18-cal). Az inkubátor/szolgáltató házak jelentős részét (5 db) 2000 és 2006 közötti években alapították az Észak-alföldi régióban, a további négy közül kettőt még 2000 előtt és kettőt a közötti években. Az Észak-alföldi régió (28 válaszadó) ipari parkjainak átlagos nagysága közel 58 hektár, összes területe 1816,2991 hektár, melynek méret szerinti megoszlása az alábbi ábrán látható. 11

13 7. ábra: Ipari parkok méret szerinti megoszlása (ha), Forrás: saját szerkesztés Az Észak-alföldi régió (9 válaszadó) inkubátor/szolgáltató házának átlagos nagysága m 2, összes területe m 2, melynek méret szerinti megoszlása az alábbi ábrán látható. 8. ábra: Inkubátor/szolgáltató házak méret szerinti megoszlása (m 2 ), Forrás: saját szerkesztés Az inkubátor/szolgáltató házak (9 válaszadó) működtetői az alábbi diagramon látható módon határozták meg saját szervezetüket. A diagramról leolvasható, hogy a működtetők többsége inkább inkubátor háznak tartja szervezetét, vagy inkubátor és szolgáltatóháznak, valamilyen arányban megosztva és csupán egyetlen szervezet határozta meg magát szolgáltatóháznak. Fontosnak találjuk megjegyezni ugyanakkor, hogy az összes megkérdezett csupán 22%-a (9- ből 2 db) működik ipari park területén. 12

14 9. ábra: Működtető szervezet önmeghatározása, Forrás: saját szerkesztés Az alábbi diagram jól mutatja azt, hogy a 27 válaszadó ipari park eredményesség szempontjából elég változatos képet mutat. A válaszadók közel fele eredményes és majdnem ugyanennyi ipari park veszteséges. A válaszadók közül csupán egyetlen ipari park volt olyan, amely nullszaldós a pénzügyi eredményesség tekintetében. Azon ipari parkok működtetői, melyek veszteségesek, az alábbiakban látják a veszteséges működés legfőbb okait: bevételek hiánya, üzemeltetési és befektetési tőkehiány, kihasználatlanság, szervezeti problémák. 10. ábra: Az ipari parkok pénzügyi eredményessége, Forrás: saját szerkesztés Az inkubátor/szolgáltatóházak működtetőinek pénzügyi eredményessége már jóval kedvezőbb képet mutat. Az összes válaszadó több mint 55 százaléka eredményes, 11-11%-a nullszaldós, valamint non-profit alapon működik és csupán valamivel több mint 20 %-a veszteséges. A veszteségesség fő okának az alacsony bérleti díjakat, valamint a közüzemi terhek átvállalását jelölték meg az érintett válaszadók. 13

15 11. ábra: Az inkubátor/szolgáltató ház pénzügyi eredményessége, Forrás: saját szerkesztés Az ipari parkok által szolgáltatott adatok a pénzügyi eredményességről és a 2003-tól 2008-ig tartó időszakban mutatott nettó betelepítettség összefüggéseit vizsgálva megállapítható, hogy a jelenleg eredményesen gazdálkodó (az ábrán piros vonallal jelölt) ipari parkok esetében a betelepítettség tekintetében egy kiegyenlítettebb szint rajzolódik ki, általában megtartották betelepítettségi szintjüket, több esetben még növelték is, de óriási visszaesések nem tapasztalhatóak. Az alábbi ábrákról megyénkénti megoszlásban láthatóak az egyes ipari parkok betelepítettségi szintjének változása, sorrendben: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye parkjai; kék színnel jelölve a veszteségesen működőek, sárga színnel pedig azokat, akik nem szolgáltattak adatot, vagy nem releváns a kérdés, mert 2008-ban váltak ipari parkká. Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok 12. ábra: Az egyes ipari parkok nettó betelepítettségének változása megyénként között 14

16 3.2. Ipari park/inkubátorház fejlesztéséhez igényelt támogatások Ebben a fejezetben a támogatást nyújtó szervezetek kérdőíves válaszai és adatbázisai alapján azt vizsgáljuk, hogy milyen típusú, mekkora mértékű pályázati források álltak rendelkezésre az elmúlt időszakban, valamint elemezzük azt, hogy ezen pályázati forrásokra pályázók különböző megoszlásai hogyan alakultak. Az elmúlt 5 évben többféle (TRFC, Baross Gábor Program, ÉAOP) fejlesztési forrás állt rendelkezésre az Észak-alföldi régióban ipari parkok, inkubátorházak fejlesztésére, melyből összesen több mint 5,5 Mrd Ft értékben kötöttek le forrásokat. Az alábbi diagramokon jól látszik a különböző programokra beérkezett pályázatok száma, valamint az azon belül nyertes és nem nyertes pályázatok megoszlása, valamint a pályázó szervezetek típusa és a megvalósulás helye szerinti megoszlás. 13. ábra: Beérkezett pályázatok megoszlása: nyertes/nem nyertes, Forrás: saját szerkesztés 15

17 14. ábra: Pályázó szervezetek megoszlása, Forrás: saját szerkesztés 15. ábra: Pályázatok megoszlása a megvalósítás helyének település típusa szerint, Forrás: saját szerkesztés 16

18 16. ábra: Pályázatok megoszlása a pályázati kiírások szerint, Forrás: saját szerkesztés A 21 nyertes pályázat több mint 60%-ánál a fejlesztések összköltségét vizsgálva megállapítható, hogy az magasabb, mint 500 M Ft. Ez szoros összefüggésben áll azzal, hogy a nyertes pályázatok 80%-a a magasabb támogatási összeget biztosító ROP pályázatok (maximum támogatás 500 M Ft) valamelyikéből nyert, és így annak összköltsége legtöbb esetben 500 M Ft felé esett. Ebből és korábbi tapasztalatokból kiindulva a legtöbb pályázat esetében elmondható, hogy a pályázók nagyon sok esetben a pályázható maximum összeget célozzák meg és sokszor nem a valós szükséglet alapján határozzák meg a fejlesztések nagyságát, mely a támogatás intenzitás emelkedésével fokozottabban jelentkezik. A beadott pályázatok megvalósítási helyét (kistérség) vizsgálva megállapítható, hogy az Észak- Alföldi régió 28 kistérségének 25%-ából (6 SZSZB megyei és 1 JNSZ megyei kistérségből) egyáltalán nem érkezett pályázat, míg a 3 megyeszékhely kistérségéből érkezett a pályázatok fele. A fennmaradó 18 kistérségből egy kivételtől eltekintve 1-4 db pályázat érkezett. A megvalósítás helyét nézve tehát megállapítható, hogy a pályázatok döntő része a gazdaságilag fejlettebb kistérségekben koncentrálódik, melyek támogatása esetén a régióban lévő különbségek tovább nőhetnek. Két kiírásnál kaptunk választ arra vonatkozóan, hogy a pályázatok mekkora hányada érkezett ipari parkokból, illetve ipari területekről. A ROP A 2007-es pályázati kiíráshoz beérkezett pályázatok megoszlása ipari park és területeket tekintve az ipari területek felé tolódik el: 10db (31%) ipari parkból és 22db (69%) ipari területről érkezett. A ROP A 2008-as kiírás tekintetében már jóval egyenletesebb ez az eloszlás, 5db pályázat ipari parkból és 4 db ipari területről érkezett be. A támogatott pályázatok által lekötött forrás nagyságát vizsgálva az alábbi ábrán válik szembetűnővé a különböző források nagyságrendbeli különbsége, és jól mutatja, hogy a korábban ezen téma fejlesztésére hazai forrásból rendelkezésre álló források jóval kisebb mértékben álltak rendelkezésre. 17

19 17. ábra: Lekötött források nagysága, Forrás: saját szerkesztés A pályázati kiírások közül a TRFC a már meglévő ipari parkok fejlesztését, az inkubátorházak létesítése esetén pedig a tárgyi eszközök, szabadalmak, know-how-k bekerülési értékét támogatta. A Baross Gábor Program az inkubált vállalkozások fejlődését, versenyképességük megerősítését szolgáló alapfunkciók színvonalemelését, bővítését, speciális inkubációs szolgáltatási csomagok kialakítását, továbbá az inkubációt nyújtó szervezet kutatás-fejlesztés infrastruktúrájának létrehozását támogatta. A ROP-os pályázatokból pedig alapvetően az alapinfrastrukturális beruházásokat, építést, átalakítást, felújítást, bővítést, fejlesztést, barnamezős területek kármentesítését, eszközbeszerzést, előkészítést, projektmenedzsmentet, valamint a projekt megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások igénybevételét lehetett támogatni. A 2008-as ROP-os kiírások már tartalmazzák a minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatását és a szolgáltatásaik nyújtásához a saját alkalmazottainak általános képzését is. Ezen lehetőségekből a nyertes pályázatokat megvizsgálva a különböző kiírásoknál az alábbi tevékenységekre nyertek fejlesztési forrást a pályázók. A TRFC kiírásánál az egyetlen nyertes logisztikai központot épített, míg a Baross Gábor Program forrását K+F és innovációs szolgáltatások kialakítására, bővítésére, fejlesztésére és minőségének javítására fordították. A ROP A 2007 ipari parkok és területek fejlesztése kiírás forrásai esetén a költségek több mint 90 %-a építés, átalakítás, felújítás, bővítés, fejlesztésre fordítódott, a ROP A 2008 kiírás esetén a költségek 60 %-a alap-infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódó költségek és közel 34 %-a építés, átalakítás, bővítés, fejlesztés költségei. Az inkubáció elősegítését szolgáló ROP B 2008 kiírás esetén a költségek 67 %-át építés, átalakítás, bővítés, fejlesztés, továbbá 26%-át eszközbeszerzés teszi ki. Összességében megállapítható, hogy a nyertes projektek igen jelentős hányada építésre, átalakításra, felújításra irányul, ezen belül is döntően az alapinfrastruktúra fejlesztéséhez kérnek támogatást. Kármentesítésre, minőség-, környezetés egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatására, kapcsolódó szolgáltatásra, befektetés-ösztönző marketingtevékenységre és a projektek előkészítésére összességében nagyon kismértékű forrást fordítottak, még a pályázatban megengedett költségarány maximális mértékét sem használták ki a pályázók. A ROP-os kiírásokat összevetve megállapítható, hogy a 2007-es kiírás nyerteseinek vállalásaihoz (átlagosan: 5,75) képest a 2008-as kiírásokban (átlagosan: 7,5, valamint 11,3) a kialakított szolgáltatások 18

20 számára tett vállalások átlagos száma jelentősen növekedett. Ennek oka elsősorban az, hogy az újabb pályázati kiírásokban részben kötelező vált a szolgáltatások vállalása, részben előnyt jelentő szempont lett, mely egyértelműen arra ösztönözte a pályázókat, hogy több szolgáltatást alakítsanak ki. Ez azonban nem egyértelműen a valós igényt tükrözi, hiszen már korábban is volt lehetőség arra, hogy szolgáltatásokat fejlesszenek, mégsem tették ilyen mértékben. Az ipari parkok fejlesztéséhez a kérdőíves megkeresésére érkezett 29 válasz alapján korábbi működésüket is figyelembe véve több mint kétharmadának (19-nek) már ítéltek meg valamilyen fejlesztési forrásból támogatást, mely közül csupán egy ipari park fenntartó nem használta fel azt, ellenben a 19 nyertesből 6 db többféle forrásból is kapott már valamilyen mértékű támogatást. A támogatások leginkább a hazai forrású Területfejlesztési Célelőirányzat és Széchenyi Terv, valamint az EU-s társfinanszírozású Phare, NFT I., valamint ÚMFT programokból történt. Az inkubátorházak felmérése esetén ez az arány még kedvezőbb, hiszen a 9 megkérdezett közül csupán egy nem kapott korábban már támogatást, illetve volt egy inkubátorház, amely több forrásból is támogatott volt. A fejlesztéseket szintén a hazai forrású Területfejlesztési Célelőirányzat, valamint az EU-s társfinanszírozású Phare, Phare CBC, és az NFT I. programokból, valamint a GKM és az NKTH forrásaiból támogatták. Mind az ipari parkok, mind az inkubátorházak működését vizsgálva elmondható, hogy jelentősebb állami támogatás segítségével épült ki, vagy fejlődött tovább, tisztán gazdasági szervezeti, vagy önkormányzati finanszírozásról csak néhány esetben beszélhetünk. Mindezek után megvizsgálva az NFGM adatai alapján a korábbi években ipari parki fejlesztésekre fordított támogatásait azt látjuk, hogy a Gazdasági Minisztérium által nyújtottak ( között), valamint a Területfejlesztési Célelőirányzat (TFC ( között) szintén jóval kisebb mértékűek ( M Ft/év/Észak-alföldi régió) voltak. A ben meghirdetett Széchenyi Terv Regionális Gazdaságépítő Program által nyújtott támogatások ( M Ft/év/ Észak-alföldi régió) már jelentősebb összeget jelentettek az ipari parkok fejlesztésében, de még mindig nagyságrendekkel elmaradt a ROP által nyújtott ipari park fejlesztésére nyújtott támogatások mellett (kb. 2 Mrd Ft/kiírás). A 18. ábrán mindezt kördiagramon ábrázolva jól látható a források nagyságrendbeli különbségei. A régióban megítélt támogatások pontos nagysága az NFGM és a támogatást nyújtó szervezetek adatszolgáltatása alapján: Év Pályázati forrás (millió Ft) GM SZT TFC TRFC BGP ROP ROP A B

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével című projekt bemutatása. Lövei Attila projektmenedzser

K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével című projekt bemutatása. Lövei Attila projektmenedzser K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével című projekt bemutatása Lövei Attila projektmenedzser A Hajdú Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. tevékenysége

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés

Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés Országos kompetenciamérés eredményei Kiskulcsosi Általános Iskola 035857 Telephelyi jelentés 6. 8. évfolyam szövegértés Karcag, 2011. április 4. Horváthné Pandur Tünde munkaközösség vezető Kiskulcsosi

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés az Észak-alföldi Régióban

Gazdaságfejlesztés az Észak-alföldi Régióban Gazdaságfejlesztés az Észak-alföldi Régióban MEZŐ FERENC Eszterházy Károly Főiskola, Gazdaságtudományi Intézet, Turizmus Tanszék Eger 3300, Egészségház u. 4. ferenc.mezo@ektf.hu Észak-alföldi Regionális

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÉRTESÍTŐ. Ipartelepítés a Közép-Dunántúlon. Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása /Közép-Magyarországi régióban/

PÁLYÁZATI ÉRTESÍTŐ. Ipartelepítés a Közép-Dunántúlon. Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása /Közép-Magyarországi régióban/ PÁLYÁZATI ÉRTESÍTŐ Ipartelepítés a Közép-Dunántúlon Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása /Közép-Magyarországi régióban/ Telephelyfejlesztés a területi kohéziórét /Dél-Dunántúl/ 2. oldal 3. oldal

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs

Részletesebben

FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL. Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató

FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL. Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató 1 Az RFH Zrt. bemutatása 2000 óta működő, 100 %-ban állami tulajdonú pénzügyi szolgáltató és tanácsadó társaság Cél a vállalkozások

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 TÁMOP CÉL Országos munkavállalói szövetségek, országos munkaadói szövetségek kapacitásának erősítése, együttműködésük elősegítése Konzorcium: LIGA szakszervezetek,

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Szeretjük a kihívásokat! TANÁCSADÁS FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁS KÖZVETÍTÉS PÁLYÁZATÍRÁS PROJEKTMENEDZSMENT

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretszámai Eredeti OP keret Prioritás OP forrás M EUR Mrd HUF

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben