ELŐTERJESZTÉS. Előadó: Kocsis Sándorné intézményvezető Előkészítette: Kocsis Sándorné intézményvezető Véleményezte: Ügyrendi és Szociális Bizottság

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testülete május 29-én tartandó ülésének 6. számú, Az Idősek Gondozó Központja Szervezeti és Működési Szabályzata, Szakmai programja és Házirendje módosításának véleményezése - tárgyú napirendi pontjához. Előadó: Kocsis Sándorné intézményvezető Előkészítette: Kocsis Sándorné intézményvezető Véleményezte: Ügyrendi és Szociális Bizottság Tisztelt Képviselő-testület! Jelen előterjesztéshez mellékeljük az Idősek Gondozó Központja Szervezeti és Működési Szabályzatát, a Szakmai programot és a Házirendet, amelyekben a módosításokat a fenntartó váltás (Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulástól Tiszalök Város Önkormányzatához), illetve az időközben megjelent jogszabályváltozások tették indokolttá. A változtatásokat dőlt betűvel jelezzük. Tiszalök, május 14. Kocsis Sándorné intézményvezető TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK./2014.(V.29.) számú határozat tervezete Az Idősek Gondozó Központja Szervezeti és Működési Szabályzatának, Szakmai programjának és Házirendjének módosításáról A Képviselő-testület Az Idősek Gondozó Központja Szervezeti és Működési Szabályzat-, Szakmai Programés Házirend módosítását elfogadta.

2 Tiszalök Város Önkormányzata Idősek Gondozó Központja 4450 Tiszalök, Kossuth u. 68. HÁZIREND

3 I. Általános szabályok 1. A házirend célja A házirend elsődleges célja, hogy segítse az újonnan beköltöző lakókat, hozzátartozóikat az otthon rendjében, biztosítsa az itt élők nyugalmát, elősegítse az együttélés követelményeinek betartását a lakók és a dolgozók egymás iránti kölcsönös megbecsülését, meghatározza az Intézmény belső rendjét és tájékoztatást nyújtson az alapvető szabályokról. Ennek érdekében megállapítja: az együttélés szabályait, az Intézményből való eltávozás és az Intézménybe való visszatérés rendjét, az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályait, az Intézménybe bevihető személyes használati tárgyak körét, az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályait, a ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat s a textília tisztításának és javításának rendjét, az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait, az egyéni és a közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályokat, az Intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások körét és térítési díját, továbbá egyéb, jogszabály által a házirend szabályozási körébe tartozó témaköröket. 2. A házirend hatálya A házirend személyi hatálya kiterjed az Idősek Otthonában lakó ellátottakra, (függetlenül attól, hogy végleges vagy ideiglenes jellegű elhelyezésben részesülnek-e), foglalkoztatott alkalmazottakra, munkát végző külső szervek dolgozóira, tartózkodó látogatókra és valamennyi, az Otthonban megforduló személyre. A házirend az ellátottak és hozzátartozóik vonatkozásában az intézményi jogviszony, a munkavállalók esetében a munkaviszony kezdetekor, az Intézménynél nem munkaviszonyban lévő dolgozók vonatkozásában az Intézmény területére való belépéskor, a látogatók esetében az Intézménybe lépéskor lép hatályba. A házirend területi hatálya A házirend előírásait az Intézmény területén, azon magatartási szabályait, melyek értelmezhetőek az Intézményen kívül is az Intézmény által szervezett programok, foglalkozások esetében-az Intézmény területén kívül is alkalmazni kell. 2

4 3. Alapelvek Az Intézmény a feladatait úgy végzi, hogy az ellátást igénybe vevők számára biztosítsa az őket megillető alkotmányos jogok maradéktalan s teljes körű tiszteletben tartását, különösen az élethez az emberi méltósághoz a testi épséghez a testi és lelki egészséghez való jogot. 4. A házirend nyilvánossága A házirendet nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozatal módjai: a házirendet ki kell függeszteni a faliújságra el kell helyezni a lakószobákban, közös helyiségekben a házirend egy példányát az ellátott részére át kell adni. A házirend változásakor a házirendet ismételten nyilvánosságra kell hozni a fentiek szerint. A Házirend betartása mindenkire nézve- ellátottak, hozzátartozók és dolgozók- egyaránt fontos. II. Az együttélés szabályairól 1. Az együttélés szabályaival kapcsolatos jogok, kötelezettségek 1.1 Az együttélés alapelvei A lakó a házirendben meghatározott jogait úgy gyakorolhatja, ha azzal mások érdekeit nem sérti azzal nem veszélyezteti saját és társai illetve az Intézményben dolgozók egészségét, testi épségét valamint mást nem akadályoz jogainak gyakorlásában. A házirend a fentiek érvényesülése érdekében tartalmaz korlátozásokat az egyes jogok gyakorlására vonatkozóan. Az Intézmény lakóinak valamint alkalmazottainak egymáshoz való viszonya a személyes tiszteletre épül, mely alapján elvárás a kölcsönös tapintat, udvariasság, megértés és ész-szerű határokig a tolerancia. Az otthon lakóinak jogait az Intézmény alkalmazottai és a lakók egymás között is kötelesek tiszteletben tartani. A lakók és az alkalmazottak kötelesek kiemelt figyelmet fordítani a személyi tulajdon védelmére. 1.2 Az együttélés során a lakók jogaival kapcsolatos szabályok Az Intézmény köteles tiszteletben tartani az ellátottak 3

5 személyiségi jogait szabad vallásgyakorláshoz való jogát, valamint jogát: az élethez az emberi méltósághoz a testi-lelki egészséghez. Az Intézmény köteles biztosítani a jogok érvényesítéséhez szükséges feltételeket. Az Intézmény vezetője, illetve az Intézmény dolgozói nem hozhatnak olyan döntéseket, intézkedéseket, amelyek sértik az ellátottak a házirendben meghatározott jogait. Az ellátottakat megilleti a személyi adataik védelme, valamint a magánéletükkel kapcsolatos titokvédelem. Az intézményvezető az ellátottak ezen jogai érvényesülése érdekében fokozott figyelmet követel az ellátott: személyi adatainak kezelésével egészségügyi állapotával személyes körülményeivel jövedelmi viszonyaival kapcsolatban. Az Intézmény dolgozóinak kötelessége, hogy elkövessenek mindent annak érdekében, hogy az ellátottak személyiségi jogai érvényesüljenek. Az Intézménynek az ellátottak személyes, valamint egészségügyi állapotára vonatkozó adatait úgy kell nyilvántartania, hogy azokról arra illetéktelen személyek ne szerezhessenek tudomást. Az érintettek számára azonban meg kell adni a szükséges tájékoztatást. Az Intézmény az ellátott önrendelkezési jogának érvényre juttatása érdekében nem kötelezheti az ellátottat arra, hogy éljen a jogszabályokban, illetve a házirendben biztosított jogával. (Ennek érdekében nem kötelezheti arra, hogy részt vegyen az Intézmény rendezvényein, programjain.) Az ellátott családi élethez való joga védelmében tilos az ellátott családi életével, családi körülményeivel kapcsolatos mindennemű negatív megnyilvánulás, megkülönböztetés. Az Intézmény köteles az ellátottat állapotának, személyes adottságának megfelelő ellátásban részesíteni. Az ellátott joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A tájékoztatás érdekében minden ellátott és dolgozó számára elérhető helyen elhelyezésre kerülnek az Intézmény nyilvános dokumentumai: az SZMSZ a szakmai program. Az ellátott joga, hogy részt vegyen az Intézmény által szervezett programokon. Az ellátottak a személyes tulajdonukat képező tárgyakat, használati tárgyaikat általában szabadon - de a házirendben meghatározott korlátozásokat - használhatják. 4

6 A személyes tárgyakat az ellátottak csak úgy használhatják, hogy azok másokra veszélyt ne jelentsenek. A mindennapi használati tárgyakat az ellátottak korlátozás nélkül használhatják A vélemény-nyilvánítási jog és annak gyakorlása Az Intézmény biztosítja az ellátottak számára az érdekvédelemhez, valamint a szabad vélemény-nyilvánításhoz való jogot. Az ellátott a vélemény-nyilvánítási jogával úgy élhet, hogy azzal nem sértheti az intézmény alkalmazottainak, valamint a többi ellátottnak személyiségi jogait, emberi méltóságát. Az ellátott joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson, tájékoztatást kapjon, javaslatot tegyen, kérdést intézzen az Intézmény vezetőihez, dolgozóihoz, az érdek-képviseleti fórumhoz. Az ellátott joga, hogy a fentiek alapján véleményt nyilvánítson a gondozását végző ápoló munkájáról, az Intézmény működéséről, valamint ezekkel kapcsolatban javaslatot tegyen Az Intézmény eszközeinek, létesítményeinek használati rendje Az Intézmény biztosítja az ellátott részére azt, hogy igénybe vegye az Intézményben rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket. Az ellátottak az alábbi feltételekkel használhatják az Intézmény eszközeit, létesítményeit: Társalgó, közösségi helység A klubszobát, közösségi helységet a lakók egész nap szabadon használhatják. A közös helységben az esti lepihenést követően a lakók csak úgy tartózkodhatnak, hogy azzal a többi lakó pihenését ne zavarják. A klubszoba berendezéseit a lakók szabadon használhatják, de ügyelniük kell arra, hogy a műszaki berendezéseket szakszerűen kezeljék, TV, videó, rádió, stb. működtetése az előírásoknak megfelelően történjen. Közös tisztálkodó helyiség A helyiséget az ellátottak egész nap használhatják. Közös hűtő A lakók használhatják az Intézmény közös hűtőszekrényét. A hűtőszekrényben külön tárolóedényben, egyedi azonosítással lehet elhelyezni az ételt, italt. Udvar A lakók az udvart egész nap szabadon használhatják. Dohányzás A közös helyiségekben dohányozni tilos. Dohányozni a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló az évi XLII. törvény értelmében foglalt szabályok szerint lehet. Dohányzásra a tűzvédelmi szabályoknak megfelelő, nem zárt légterű helyet kell kijelölni és fenntartani. Dohányzóhely a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5

7 5 méteres távolságon belül nem jelölhető szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében. Ennek értelmében dohányzásra kijelölt hely az Intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon kívül helyezhető el, és a kijelölés nem sértheti a tűzvédelmi szabályokat és a közlekedésbiztonsági érdekeket. A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni A lakószobák használati rendje Az esti lepihenés után a lakószobában lévő televízió és/ vagy rádió használata a szobatársak egyértelmű, közös beleegyezésével történhet. Az otthon lakója más lakók által használt lakószobában az ott lakók együttes belegyezésével tartózkodhat. A lakószobákban dohányozni szigorúan Tilos! Súlyosan megsérti a házirendet az, aki a lakószobában dohányzik Alkohol, kábító és bódítószerek fogyasztására, tárolására vonatkozó szabályok Az Idősek Otthonában alkohol árusítása tilos. Az Intézményben az ellátottak kulturált és alkalomszerű alkoholfogyasztása nem tiltott. Az alkoholfogyasztás az Intézmény rendjének, a lakók nyugalmának értelmében korlátozható. Az Intézmény dolgozói számára az Intézmény területén, valamint az Intézmény által szervezett Intézményen kívüli programok alkalmával tilos az alkoholfogyasztás. Az intézmény dolgozói és ellátottai számára tilos az Intézményben, illetve az Intézményen kívüli szervezett programokon kábító és bódító szerek fogyasztása, illetve az intézményben az ilyen állapotban való megjelenés és tartózkodás, valamint az ilyen szerek Intézménybe való bevitele. Súlyosan megsérti a házirendet az, aki kábító és bódító szereket fogyaszt, ilyen állapotban jelenik meg az Intézményben, valamint ilyen szereket bevisz az Intézménybe Tűz- és balesetvédelmi szabályok Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az Intézmény dolgozói és ellátottjai megismerjék a tűz- és balesetvédelmi szabályokat. Ennek során az Intézmény megszervezi a rendszeres oktatást, az oktatás tényét naplóban rögzíti. Az új belépőkkel az intézményi jogviszony, illetve a munkaviszony kezdetekor meg kell ismertetni a vonatkozó szabályokat. Az egyes helyiségekben kifüggesztésre kerülnek az oda vonatkozó speciális tűz- és balesetvédelmi előírások. Az ellátottak és az Intézmény dolgozói, valamint az Intézményben tartózkodó további személyek számára dohányozni csakis az arra kijelölt helyen szabad. A dohányzásra kijelölt helyek táblával kijelölésre kerülnek. Súlyosan megsérti a házirendet az, aki nem a dohányzásra kijelölt helyen dohányzik. 6

8 1.8. Lakógyűlés Az Idősek Otthona intézményvezetője legalább évente két alkalommal lakógyűlést tart, melyen tájékoztatást ad a lakók részére az Intézmény működéséről (életéről, eseményeiről, és a terveiről). A lakógyűlésen az Idősek Otthonának lakói szabadon elmondhatják véleményüket és javaslataikat Állattartás Az intézményben, valamint az Intézmény udvarán házi kedvenceket tartani tilos. Higiéniai okokból tilos háziállatok, illetve egyéb állatok (pl. galambok) etetése az Intézmény épületének közvetlen közelében Az ellátott kötelezettségei Az ellátott kötelezettsége, hogy: betartsa a házirendben foglaltakat, különös tekintettel arra, hogy többi lakótársa jogait ne sértse; egészségügyi állapotához igazodva-közreműködjön saját lakókörnyezetének, lakószobájának, valamint az általa használt eszközöknek a rendben tartásában, az egyes programok, foglalkozások előkészítésében, lezárásában közreműködjön; az Intézményhez tartozó területek használati rendjét betartsa; óvja saját és lakótársai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészséget és biztonságot védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse az ápolói feladatokat ellátó személynek, ha magát, lakótársait, az Intézmény alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet, rosszullétet észlel, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi - ha megsérült, rosszul van; óvja az Intézmény létesítményeit, felszereléseit; az Intézmény eszközeit, berendezéseit, közösségi helyiségeit rendeltetésszerűen használja. Az ellátott takarítási, tisztán tartási feladatai: lakrészének rendben tartása és az intézményi takarítások közti időszakban a takarítási feladatok ellátása. Az Intézmény végzi a következő takarítási, tisztántartási feladatokat: lakrészek takarítása heti két alkalommal, szeméttároló edénynek ürítése naponta, közös helyiségek takarítása naponta, a tisztálkodási helyiségek takarítása két alkalommal: reggeli és az esti tisztálkodás után. 2. Az Intézmény napirendje Az Intézményben a felkelés időpontja nem került korlátozás alá. A felkelés javasolt időpontja 6.30 óra. Az ennél korábban kelőknek úgy kell viselkedniük, közlekedniük, a lakószobát, illetve a közösségi helyiséget használniuk, hogy azzal a még pihenő lakókat ne zavarják. 7

9 A javasolt felkelési időpontot követően a lakóknak szabadon, az elvárható toleranciával kell alkalmazkodniuk a még pihenő lakókhoz. A felkelést követően a lakók gondoskodnak az ágyneműjük szellőztetéséről, a beágyazásról, elvégzik a reggeli tisztálkodást, és felöltöznek. A reggeli időpontja: 8-9 óra között van. A reggelit az étkezőben lehet elfogyasztani. Az ebéd óra között van. Az ebédet az étkezőben lehet elfogyasztani. A vacsora óra között van. A vacsorát az étkezőben lehet elfogyasztani. A járóképtelen, fekvő betegek számára az étkezést a lakószobában kell lehetővé tenni, valamint gondoskodni kell arról, hogy az étkezéshez a lakó a szükséges segítséget megkapja. Az Intézményben a lepihenés időpontja nem került korlátozás alá. A lepihenés javasolt időpontja 22 óra. Az ennél később fekvőknek úgy kell viselkedniük, hogy azzal a már pihenő lakótársaikat ne zavarják. A lakók napirendjüket saját igényeiknek megfelelően alakítják - de figyelembe kell venniük a házirendben meghatározottakat. III. Az Intézményből való eltávozás és az Intézménybe való visszaérkezés rendje 1. Általános szabályok A lakók személyes szabadsága nincs korlátozva, de az áttekinthető intézményi működés érdekében a lakóknak be kell tartaniuk az alábbi szabályokat: A lakók az Intézményből kimenő -re, illetve szabadságra mehetnek. Kimenő: az alkalmanként 24 órát el nem érő Intézményen kívüli tartózkodás. Szabadság: az alkalmankénti 24 órát elérő, vagy meghaladó Intézményen kívüli tartózkodás. 2. A kimenőre és szabadságra vonatkozó közös szabályok A lakók bármikor szabadon elhagyhatják az Intézményt. A z eltávozás csak akkor tagadható meg, ha a kezelőorvos-az ellátott egészségi állapota miatt- az eltávozást nem javasolja. Az Intézmény lakóinak nyugalma érdekében az Intézmény 7 óra és 20 óra között hagyható el. Ezen időintervallumon kívül csak nagyon indokolt esetben hagyható el az Intézmény. 8

10 A lakó köteles eltávozási szándékát - azaz azt, hogy nem kívánja igénybe venni az Intézményi ellátást, valamint annak várható időtartamát - a távozás előtt 24 órával előre bejelenti. A bejelentést az intézményvezető által kijelölt személy felé kell megtennie. Amennyiben az intézmény lakója távolléte során nem tud, vagy nem akar az előre megbeszélt időpontra visszaérkezni, köteles az Intézmény vezetőjét, vagy az általa megbízott személyt tájékoztatni. Indokolatlan távolmaradásnak minősül az előzetesen be nem jelentett távolmaradás, illetőleg, ha a lakó visszaérkezésének akadályait 24 órán belül nem jelenti be. Nem minősül indokolatlan távolmaradásnak, ha a lakó neki fel nem róható okokból marad igazolatlanul távol. 3. Kimenőre vonatkozó szabályok A kimenőre távozott lakó köteles az előre bejelentett idő lejártáig visszaérkezni az Intézménybe. Visszaérkezéséről tájékoztatnia kell az Intézményvezető által kijelölt személyt. 4. A szabadságra vonatkozó szabályok A szabadságra történő eltávozás az általános szabályokon túl akkor engedélyezhető a lakó számára, ha biztosított a megfelelő lakhatási háttér (lakás, család, stb.), az ápolási feladatok ellátása is, amennyiben a beteg ápolásra szorul. A szabadságra történő eltávozás tényét az intézményvezető által kijelölt személy, annak távollétében a szolgálatban lévő nővér bejegyzi az eseménynaplóba. A szabadságra eltávozott lakónak az előzetesen bejelentett időpontban vagy az előtt, a lakótársak zavarása nélkül kell visszatérnie. A lakó a visszaérkezését köteles bejelenteni az Intézmény vezetője által kijelölt személynek, vagy annak távolléte esetén a szolgálatban lévő nővérnek, aki a visszaérkezés tényét az eseménynaplóba bejegyzi. A két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a lakó, a megállapított személyi térítési díj 20 %-át fizeti. Két hónapot meghaladó távollét idejére: a) egészségügyi intézményben történő kezelésének tartamára a megállapított személyi térítési díj 40%-át fizeti, b) az a) pontba nem tartozó esetben a személyi térítési díj 60%-át fizeti. IV. Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályai 1. Az ellátottak egymás közötti kapcsolattartásának szabályai 9

11 Az ellátásban részesülők egymás - különösen a házirendben meghatározott - jogainak, valamint az általános etikai és viselkedési normák betartása mellett, lényeges korlátozások nélkül, szabadon tarthatják a kapcsolatot lakótársaikkal. Egymás közötti kapcsolattartás során azonban be kell tartani a II. Az együttélés szabályai című részben leírtakat. 2. A lakók és hozzátartozóik, látogatóik kapcsolattartásának szabályai Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására A látogatás A lakókat a hozzátartozók s egyéb látogatóik a látogatási időben látogathatják. A látogatási idő: 8 órától 18 óráig tart. A lakók a látogatókat a látogatási idő alatt az alábbi helyeken fogadhatják: lakrészükben, a közösségi helységben, az udvaron stb. Látogatási időn kívül látogató csak az intézményvezető előzetes engedélyével, illetve nagyon indokolt esetben fogadható. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az Intézményben élő más személyek nyugalmára. Éjszaka az épületben idegen nem tartózkodhat, az Intézményben dolgozó (elsősorban a gondozó) joga, hogy a vendégeket felkérje a távozásra. Az intézményvezető a látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személyekkel szemben a következő intézkedéseket teheti: felhívja az érintettet a távozásra, meghatározott időtartamra eltilthatja az Intézménybe való belépéstől. Az intézmény látogatási rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személy az, aki a másodszor tájékoztatás és figyelmeztetés ellenére sem tartja be a látogatási időt, illetve aki viselkedésével (hangoskodásával stb.) zavarja a többi látogatót, a lakók nyugalmát, napirendjét és a gondozók munkáját. A látogatók a látogatási időn kívül is - előre meghirdetett alkalmakkor - kapcsolatot tarthatnak az ellátást igénybe vevővel. Ilyen alkalmak jellemzően a következők: Intézmény rendezvényei, valamint az Intézmény működésével kapcsolatos fórumok stb Kapcsolattartás telefonnal A lakó az Intézmény vezetékes telefonjának igénybevételével, mindenkori postai díjszabás ellenében telefonálhat. 10

12 A lakóknak lehetőségük van arra, hogy mobiltelefon segítségével kapcsolatot tartsanak az Intézményen belül és kívül. A mobiltelefonon történő beszélgetéskor ügyelni kell a készülék kulturált, mások zavarása nélküli használatára. V. Az Intézménybe bevihető személyes használati tárgyak Az ellátottak az Intézménybe az Otthon elhelyezkedési, raktározási nehézségei miatt csak korlátozott mennyiségben hozhatnak személyes tárgyakat, valamint használati tárgyakat. Az intézménybe behozható személyes használati tárgyak: személyes ruházat és lábbeli, tisztálkodó szerek, személyes használatra szánt kisebb eszközök (pl. evőeszköz, pohár, tálca stb.) személyi használati tárgyak (pl. óra, villanyborotva stb.) lakószobák díszítésére szánt kellékek (cserepes virág, kézimunkák, képek stb.) kerekes szék, támbot, járókeret és egyéb gyógyászati segédeszközök. A behozott, személyes használatban tartott tárgyak, értékek megőrzésére, megóvására az Intézmény vezetősége és személyzete fokozott figyelmet fordít. A lakók kötelessége a személyi tulajdonok védelme, őrzése, tiszteletben tartása. Az Intézmény felelősséget csak az értékmegőrzési szabályoknak megfelelően leadott tárgyakért, értékekért vállal. A személyes használatban lévő tárgyakért elsősorban tulajdonosuk felel. A vagyonvédelmi szempontok érvényesülése érdekében javasolt, hogy az ellátottak csak személyes szükségletüknek megfelelő mértékben tartsanak maguknál pénzt, értéktárgyakat, ékszereket. Az ellátottak a személyes használatukban lévő tárgyaikat nem helyezhetik ki a közös helységekbe, ugyanakkor a közös helyiségek berendezéseiből sem lehet a saját szobába, lakrészbe tárgyakat bevinni. Indokolt esetben az Intézmény vezetője írásban engedélyt adhat az Intézmény tulajdonát képező bútor lakó részére történő kölcsönzésére. Elektromos berendezéseket az ellátottak csak az intézményvezető beleegyezésével tarthatnak maguknál. Az ellátottnak gondoskodnia kell arról, hogy elektromos berendezései mindig jó műszaki állapotban legyenek, azokat rendeltetésszerűen használja. Az intézmény vezetője évente több alkalommal ellenőriztetheti az elektromos eszközök műszaki állapotát. Amennyiben az ellenőrzéskor, illetve egyéb körülmény alapján nyilvánvalóvá válik, hogy az eszköz tűzveszélyes, illetve érintésvédelmi szempontból nem megfelelő, az ellátott a használati tárgyat nem tarthatja magánál. 11

13 VI. Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai, pénz- és értékkezelés Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyakról az Intézmény vezetője tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt készít, és annak egy példányát átadja az ellátást igénybe vevőnek, illetve törvényes képviselőjének. Az értéktárgyak átadását és átvételét két tanú jelenlétében kell elvégezni. Az értéktárgyak biztonságos megőrzéséről az Intézmény vezetője gondoskodik. Az ellátást igénybe vevőtől készpénzt - elsősorban az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője meghatalmazása alapján- az Intézményben vagy pénzintézetben kell megőrizni. Az Intézmény a lakók megőrzésre átadott pénzét, értékpapírjait és értéktárgyait letétként kezeli. A lakók készpénzéből az intézményvezető személyenként Ft-ot tart az intézmény páncélszekrényében, a fennmaradó készpénzt pénzintézetben - betét formájában őrzi, a biztonság növelése érdekében. A készpénz betétben való elhelyezéséről a pénz átvételéről számított négy munkanapon belül az Intézmény vezetője gondoskodik. A készpénz betétben történő elhelyezéséig azt az ellátottak pénzkezelési szabályzatban foglaltak szerint kell kezelni. A letétek kezelése az ellátottak pénzkezelési szabályzatában foglaltak szerint történik. A letéteket kezelő pénztáros a lakóktól átvett pénzt és egyéb értéket kívánságra bármikor - legkésőbb 2 munkanapon belül - kiadja a tulajdonosának. A be- és kifizetés tényét a lakónak alá kell írnia. Ha a lakó a nevét nem tudja leírni, akkor a be- és kivét két intézményi dolgozó jelenlétében történhet, akik aláírásukkal igazolják azt. VII. Egészségügyi ellátás A gyógyszerek beszerzését, kezelését és kiadagolását, az ezzel a feladattal megbízott gondozónő látja el. A lakók egészségügyi állapotáról a gondozók folyamatosan, illetve szükség szerint tájékoztatják az intézmény orvosát. A gyógyszerfogyasztás csak orvosi utasításnak megfelelően történhet. A gondozottak az orvos és a gondozók tudtán kívül gyógyszert nem szedhetnek. Az ellátásban részesülő személy részére előírt gyógyszer felhasználását nyilvántartó lapon kell rögzíteni. Az intézménynek az alábbi gyógyszer csoportokból rendelkeznie kell megfelelő készlettel: a.) hányáscsillapítók b.) bélmozgást csökkentő szerek c.) fájdalom csillapítók d.) lázcsökkentők e.) szintetikus görcsoldók f.) digesztívumok g.) szívbetegségben használt értágítók 12

14 h.) heveny vérnyomás emelkedés csökkentésére használható szerek Az intézmény által térítésmentesen biztosított, a fent felsorolt gyógyszer csoportok alapján összeállított alapgyógyszerek köréről részletes és pontos tájékoztatást kell adni az intézményi ellátást igénybe vevő részére. Egyéni gyógyszer szükségletének költségét az ellátásban részesülő viseli, kivéve a gyógyászati segédeszközök költségeit. A szakrendelés igénybevételére, illetve fekvőbeteg intézeti elhelyezésére csak orvos intézkedhet. A lakók szakrendelésre, illetve kórházi kezelésre történő szállítása az OMSZ által történik. A betegbiztosítási igazolványokat a személyi igazolványokkal együtt központilag tárolja az intézmény. VIII. A ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és textília tisztításának és javításának rendje 1. A ruházat és a ruházattal való ellátás Az intézményi ellátottnak megfelelő mennyiségű és minőségű, valamint az évszakhoz igazodóan ápolt, tiszta öltözettel kell rendelkeznie. Az intézményi ellátottak kulturált öltözködését az intézményi ellátásban közvetlenül közreműködő dolgozók kötelesek segíteni. Az intézményi ellátott az Intézményben a saját ruháját használja. A ruházatot és textíliákat jól látható egyéni jelzéssel, vagy monogrammal köteles az ellátott vagy törvényes képviselője megjelölni, ellenkező esetben félreértés keletkezhet, valamint a ruházat nem a tulajdonosához kerülhet. Ha az ellátott nem rendelkezik elegendő, illetve megfelelő saját ruházattal, akkor az intézmény biztosítja számára a következő ruházatot: legalább három váltás fehérnemű és hálóruha, az évszaknak megfelelő, legalább két váltás felsőruházat és utcai cipő- szükség szerint más lábbeli. Az intézményi ellátott nem kötelezhető arra, hogy az intézmény által biztosított ruházatot használja. Az intézmény által juttatott ruházat összetételéről, mennyiségéről az intézményvezető dönt. Az intézményvezető a döntése meghozatala előtt konzultál az érintett személy ellátásában közreműködőkkel, meghallgatja az érintett személy véleményét, igényét. Az Intézmény által biztosított ruházat az Intézmény tulajdonát képezi. Az ellátott a ruhát csak használni, viselni jogosult. A ruhát el nem idegenítheti. 13

15 2. Textília és a textíliával való ellátás Az intézményi ellátottaknak megfelelő minőségű és mennyiségű textíliával kell rendelkezniük. Az Intézménybe közvetlenül az ellátottakkal foglalkozó személyek kötelesek közreműködni a textíliával kapcsolatos ellátási feladatok végrehajtásában, a megfelelően tiszta, kulturált, higiénikus környezet megtartásában. Az intézményi ellátott az Intézményben a saját textíliáját használja. Ha az ellátott nem rendelkezik elegendő, illetve megfelelő saját textíliával, akkor az Intézmény biztosítja számára a következő textíliákat: legalább három váltás ágynemű, tisztálkodást elősegítő három váltás textília. Az Intézmény által juttatott textília összetételéről, mennyiségéről az intézményvezető dönt. Az intézményvezető döntése meghozatala előtt konzultál az érintett személy ellátásában közreműködőkkel, meghallgatja az érintett személy véleményét, igényét. Az Intézmény által biztosított textília az Intézmény tulajdonát képezi. 3. Tisztálkodó szerek, eszközök A tisztálkodási szerekkel való ellátás célja, hogy az ellátottak számára folyamatosan biztosítva legyen a tisztálkodás lehetősége. Az ellátott a saját tisztálkodó szereit, eszközeit használja. Az Intézmény közvetlenül is segítheti a saját tisztálkodó eszközök beszerzését. Ennek rendjét az ellátottakkal közvetlenül kapcsolatot tartó személyek ismertetik. Amennyiben az ellátott nem rendelkezik tisztálkodó szerekkel, eszközökkel, úgy az Intézmény biztosítja az ellátott számára az alapvető tisztálkodó szereket és eszközöket. A tisztálkodó szerek és eszközök összetételéről, mennyiségéről az intézményvezető az ellátott igényeinek ismeretében dönt. Az ellátott részére az Intézmény biztosítja az előzőekben meghatározottakon kívül azokat a további személyes higiéniai anyagokat, eszközöket, melyekkel az ellátott nem rendelkezik. Azoknál az intézményi ellátottaknál, akik tisztálkodási tevékenységükben nem önellátók, az intézmény dolgozói segítik a napi tisztálkodási feladatok ellátását, illetve egyéb személyi higiénés tevékenységek elvégzését, pl.:haj- körömápolás, borotválás stb. 4. A ruházat és textília tisztításának és javításának rendje Az intézményben ellátottaknak tiszta, megfelelő minőségű ruházattal és textíliával kell rendelkezniük. (Lásd ezen fejezet 1-3. pontját.) Az ellátottnak saját ruházata és textíliája javításáról magának kell gondoskodnia. 14

16 Az Intézmény gondoskodik az ellátottak saját, illetve az Intézmény által biztosított ruházatának, textíliájának tisztításáról és javításáról abban az esetben, ha az ellátott erről nem tud gondoskodni. Az intézményi ellátottakkal közvetlen kapcsolatban lévő, az ellátásban közvetlenül közreműködő dolgozók gondoskodnak az elszennyeződött textília legalább naponkénti összegyűjtéséről, valamint a tiszta ruházat és textília, rendelkezésre bocsátásáról. Az Intézmény feladata, hogy a mosásra, tisztításra átvett ruhákon, textíliákon a mosást, tisztítást követően a szükséges javítási feladatokat elvégezze. A ruhák és textíliák kezelését mindig körültekintően kell végezni, mert azok az ellátottak tulajdonát képezik, és a személyi tulajdonban történő károk keletkezéséért az Intézmény vállal felelősséget. Az Intézmény a mosási, tisztítási, javítási, vasalási feladatokat saját szervezésben végzi el. IX. Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályai Az intézményi jogviszony megszűnik a.) az Intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b.) a jogosult halálával, c.) határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha a törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható. Az intézményi jogviszony megszűnését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetekben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult a.) másik Intézménybe történő elhelyezése indokolt, b.) a házirendet súlyosan megsérti, c.) intézményi elhelyezése nem indokolt. Az Intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve a törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az Intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetekben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve e bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. Ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszony megszüntetésére az előzőekben meghatározott szabályokban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell, azonban a jogviszonyt a beutaló szerv határozata szünteti meg. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az Intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyakelvételének határidejéről, rendjéről és feltételeiről, 15

17 az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről, az Intézménynek a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról. X. Az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok Az intézményben lakók vallásukat szabadon gyakorolhatják, ennek érvényre jutását az intézmény minden eszközzel elősegíti. Az Intézmény lehetőséget biztosít a különféle vallási felekezetek papjainak, képviselőinek, lelkészeinek a lakókkal való eseti, és rendszeres találkozásra, valamint a folyamatos kapcsolattartásra. A lakók a saját lakószobájukban, illetve az Intézmény közösségi helységeiben szabadon fogadhatják a felekezetek képviselőit, egyéni vallás-lelki szükségletekhez (pl. gyónás) a zavartalan körülményeket az Intézmény lehetőségeihez mérten biztosítja. A közösségi vallásgyakorlat színhelye: társalgó időpontja: - minden vasárnap református Istentisztelet, - minden hónap első hetében katolikus Szentmise. Az Intézményben kötelező a lakók vallási hovatartozásának tiszteletben tartása, vallásgyakorlásának elősegítése. XI. Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások Az Intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások köre: kulturális programok, kirándulások, gyógytorna, fodrász. Ezek eseti szervezése, illetve szükség esetén rendszeres vagy végleges biztosítása során az Intézmény figyelembe veszi a lakók igényeit. Az Otthon az alapfeladatához nem tartozó szolgáltatásokért, programokért az adott szolgáltatás vagy program önköltségének megfelelő összegű térítést kérhet az ellátást igénybe vevőktől. A programok és szolgáltatások igénybevételi lehetőségéről, a fizetendő térítési díjakról az Intézmény rendszeres szóbeli, illetve- a közösségi helységek hirdető tábláin- írásbeli tájékoztatást nyújt. 16

18 XII. A térítési díj Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az e törvényben meghatározottak szerint a) az ellátást igénybe vevő jogosult, b) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, c) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, d) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a -d) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni]. A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik, és bentlakásos ellátás esetében jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs. A térítési díj összege - a fenntartó rendeletében foglaltak szerint - csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. Az ellátásban részesülő személy két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a megállapított személyi térítési díj 20%-át fizeti. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. Nem minősül távollétnek a rendszeres hétvégi távollét. Két hónapot meghalad távollét idejére egészségügyi intézményben történő kezelés idejére a személyi térítési díj 40%-át, egyéb esetekben 60%-át kell térítési díjként megfizetni. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott jövedelme olyan mértékben csökken, hogy az Szt -ben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni; az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett. A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra. Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Az állami fenntartó a térítési díj összegéről határozattal dönt. Ha az ellátásban részesülő a havi jövedelméből nem tudja megfizetni az intézményi térítési díj mértékével azonos személyi térítési díjat, a fenntartó határozattal állapíthatja meg azt az alábbiak figyelembevételével: az ellátásban részesülő havi jövedelme, az ellátásban részesülő jelentős készpénz vagy ingatlan vagyona, ezek hiányában a tartásra köteles és képes személy havi jövedelme. 17

19 Az a készpénz vagy ingatlan vagyon tekinthető jelentősnek, amelynek összege, illetve forgalmi értéke az intézményi térítési díj egy évi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor, illetve a lekötött készpénzvagyon és jelzálog értékének módosításakor meghaladja. A jövedelemmel nem rendelkező ellátott részére személyes szükségletei rendezésére az intézmény költőpénzt biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat ingatlan vagyona terhére állapították meg. Ha az ingatlan vagyonnal rendelkező ellátottnak költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-a. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét. A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként a tárgyhónapot követő 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára. Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba teszi. A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében. XIII. Az Intézmény dolgozóira vonatkozó speciális szabályok A személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy, valamint közeli hozzátartozója az ellátásban részesülő személlyel az ellátás időtartama alatt, illetve annak megszűnését követő 1 évig eltartási szerződést, életjáradéki, öröklési szerződést. Az Intézmény dolgozója nem fogadhat el a lakóktól külön ellenszolgáltatást az általa ellátott feladatokért, s kötelessége minden lakó részére ellátni a lak állapotának megfelelő ápolási, gondozási feladatokat. Az Intézmény dolgozója köteles a lakókkal kapcsolatban tudomására jutott adatokat titokban tartani, valamint a lakók személyiségi és a házirendben meghatározott egyéb jogait tiszteletben tartani. 18

20 XIV. A jogosultak érdekvédelme 1. Érdek-képviseleti fórum Az ellátottak a jogaik, érdekeik érvényesítése céljából érdek-képviseleti fórumot működtetnek. Az Érdek-képviseleti fórum jelen házirend mellékleteként meghatározott szabályok szerint működik. (A melléklet határozza meg az Érdek-képviseleti fórum működésének és választásának részletes szabályait.) XV. Záró rendelkezések A Házirend betartása mind az otthonlakók, mind az intézmény dolgozói, mind az intézmény területén tartózkodók és más személyek kötelessége. Jelen Házirend a fenntartó jóváhagyásának időpontjától érvényes. A Házirend megváltoztatása csak az Érdek-képviseleti fórum egyetértő határozatával lehetséges. Gondoskodni kell arról, hogy a lakók, hozzátartozók és az intézmény dolgozói megismerjék, és folyamatosan hozzáférjenek a Házirendhez. 19

21 1. sz. Függelék Az Intézményben lakó demens személyek létszámának növekedése indokolja az alábbi rendelkezést. Korlátozó intézkedések alkalmazásának szabályai I. Alapfogalmak 1. Veszélyeztető magatartás: Ha az ellátott pszichés állapotának zavara következtében saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére nézve komoly veszélyt jelenthet, és a megbetegedés jellegére tekintettel sürgős intézeti gyógykezelésbe vétele nem indokolt. 2. Közvetlen veszélyeztető magatartás: Ha az ellátott pszichés állapotának akut zavara következtében saját, vagy mások életére, testi épségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. 3. Pszichikai korlátozás: pszichés megnyugtatás, felszólítás a veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra, felszólítás az ilyen magatartások abbahagyására, veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokkal, kezelésekkel történő együttműködésre való felszólítás, figyelmeztetés egyéb korlátozó intézkedés bevezetésére. 4. Fizikai korlátozás: a beteg szabad mozgásának megtagadása mozgási szabadság korlátozása: fizikai, mechanikai eszközökkel, berendezésekkel az osztály, a részleg és az intézet területén történő mozgás korlátozása elkülönítés testi kényszer rögzítés lekötés 5. Kémiai, biológiai korlátozás: A veszélyeztető, illetve a közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer beleegyezés nélkül történő alkalmazása. 6. Egyéb korlátozó intézkedések: Az eddigiek komplex alkalmazása. II. Eljárásrend korlátozó intézkedés alkalmazása esetén: A/ A korlátozó intézkedések elrendelésének szabályai 1.A gondozó észleli a beteg veszélyeztető, ill. közvetlen veszélyeztető magatartását 2. Megpróbálja a beteget megnyugtatni. 3. Felszólítja a veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra, ill. az ilyen magatartások abbahagyására. 20

22 4. Felhívják a beteg figyelmét a veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokra, felszólítják őt az együttműködésre. 5. Amennyiben a pszichológiai korlátozás nem vezet eredményre, jelzi a veszélyeztető helyzetet az orvosnak, annak elérhetőségének hiányában a vezető ápolónak. Ekkor az orvost két órán belül értesíteni kell. 6. Az orvos elrendeli a korlátozó intézkedést, és erről az intézmény vezetőjének beszámol. 7. A háziorvos dokumentálja a korlátozást. 8. Amennyiben az egyéb korlátozó intézkedés tartalma az elrendeléstől számított 16 órát meghaladja, annak fenntartását az orvos felülvizsgálja, és indoklással együtt dokumentálja. Ezt követően az egyéb korlátozó intézkedés fenntartásának szükségességét az orvos ismételten, legkésőbb 72 óránként felülvizsgálja, indoklással együtt dokumentálja és az ellátottjogi képviselőnek jelenti. 9. Elkülönítés, testi kényszer, rögzítés és lekötözés estén a felülvizsgálatot és ennek dokumentálását legkésőbb 4 óránként kell elvégezni. A demencia következtében tartós veszélyeztető magatartást mutató, szabad mozgásukban folyamatosan korlátozott pszichiátriai betegeknél az osztály, a részleg és az intézmény elhagyásának megtagadása és megakadályozása, az intézmény területén történő mozgás korlátozása esetén ide nem értve a fizikai korlátozásokat és az ehhez tartozó felülvizsgálatokat dokumentációt és jelentést 16 óránként el kell végezni. 10. Az intézet vezetője a korlátozó intézkedés elrendelését 48 órán belül jelenti az ellátottjogi képviselőnek. B/ az Egyes korlátozó intézkedések maximális időtartama: 1. szabad mozgás megtagadása: 24 óra 2. mozgásszabadság korlátozása: 24 óra 3. az osztály, részleg és az intézmény területén történő mozgáskorlátozás: 24 óra 4. elkülönítés: 4 óra 5. testi kényszer: 4 óra 6. rögzítés: 4 óra 7. lekötés 4 óra C/ A korlátozó intézkedések egyes formái mellé rendelt megfigyelés szabályai: 1. Mindig figyelembe kell venni a korlátozó intézkedéssel járó esetleges sérülések lehetőséget. 2. Mindig legalább egy gondozónak jelen kell lennie (vizuális és verbális kontaktus tekintetében is) a korlátozó intézkedés egész tartama alatt. Ezért gondoskodni kell a megfelelő létszámú személyzet biztosításáról, különösen éjjel. D/ A korlátozás feloldásának szabályai: 1. Korlátozó intézkedés csak addig maradhat fenn, amíg a veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapot tart. 2. A korlátozó intézkedés feloldásakor az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátottnak, valamint törvényes képviselőjének. E/ A korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos értesítési jogok és kötelezettségek: 21

23 1. Az intézménybe történő felvételkor az intézményvezető írásos formában tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, ill. törvényes képviselőjét: a) a korlátozó intézkedésekre vonatkozó szabályokról, b) az ellátotti jogokról a korlátozó intézkedés alkalmazása esetén, c) az ellátott-jogi képviselő, ill. az érdek-képviseleti fórum elérési lehetőségéről d) a Panaszjog lehetőségéről, gyakorlásának szabályairól 2. Az ellátottakat szóban tájékoztatni kell a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt annak elrendeléséről és formájából, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról. 3. Az ellátott törvényes képviselőjét tájékoztatni kell a) a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt, halaszthatatlan esetben a végrehajtás alatt vagy azt követősen 3 napon belül a korlátozó intézkedés elrendeléséről és formájáról b) a korlátozó intézkedés feloldásáról. 4.Kötelezettségek: a) Az intézmény orvosa a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról tájékoztatja az intézmény vezetőjét b) Az intézményvezető, illetve a vezető ápoló 48 órán belül köteles tájékoztatni az ellátottjogi képviselőt a korlátozó intézkedés, eljárás tényéről c) Amennyiben a korlátozó intézkedés elrendelése hétvégén, ill. ünnepnapon történik, a műszakban lévő gondozó faxon, -en, vagy mobiltelefonon értesíti az ellátottjogi képviselőt. F/ Panaszjog gyakorlásának szabályai: A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazása ellen az ellátást igénybe vevő vagy a törvényes képviselő panasszal élhet az intézmény fenntartójánál. 22

24 TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA IDŐSEK GONDOZÓ KÖZPONTJA SZAKMAI PROGRAM 2014.

25 Szervezeti kérdések: Intézmény neve: Fenntartója: Tiszalök Város Önkormányzata Idősek Gondozó Központja Tiszalök Város Önkormányzata Székhelye: Tiszalök, Kossuth utca 68. Ellátási területe: Az étkeztetés, a házi segítségnyújtás és nappali ellátás tekintetében Tiszalök város közigazgatási területe, az Idősek Otthona tekintetében pedig Magyarország egész területe. Törzskönyvi azonosítószám: Jogállása: önállóan működő költségvetési szerv, mely közfeladatot lát el. Felügyeleti szerve: Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szakmai felügyeleti szerve: Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala Férőhelye: Alapszolgáltatás: étkeztetés házi segítségnyújtás 36 fő nappali ellátás (idősek klubja) 10 fő Szakosított ellátás: ápolást-gondozást nyújtó idősek otthona 31 fő Tevékenysége: Alapszolgáltatás: étkeztetés házi segítségnyújtás nappali ellátást nyújtó idősek klubja Szakosított ellátás: ápolást - gondozást nyújtó idősek otthona 2

26 Személyi feltételek Szervezeti felépítés intézményvezető 1 fő intézményvezető helyettes /osztályvezető ápoló/ 1 fő szociális gondozó és ápoló, élelmezésvezető 8 fő 1 fő házi gondozó szakács szociális takarító 4 fő 4 fő segítő 1 fő 1fő mentálhigiénés asszisztens 1 fő konyhai kisegítő 1 fő Megállapodás alapján: orvos heti 4 órában Intézményt létrehozó határozat száma: 33/2013 (IV.30.) számú Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testülete határozata A Tiszalök Város Önkormányzata Idősek Gondozó Központja feladata: Alapszolgáltatás: - étkeztetés - házi segítségnyújtás - nappali ellátás - Idősek Klubja Szakosított ellátás: ápolást, gondozást nyújtó intézmény - Idősek Otthona A Tiszalök Város Önkormányzata Idősek Gondozó Központja élén megbízott vezető áll. 3

27 Alapvégzettsége: pedagógus Szakképzettsége: szociális szakigazgatás szervező Feladatát: munkaköri leírás tartalmazza. Az idősek gondozó központja vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri a lakosság körében felmerülő gondozási igényeket, - javaslatot tesz egyes új gondozási módszerek alkalmazására, a meglévő szociális ellátások fejlesztésére, - kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, a működő ellátások szükség szerinti átalakítását, együttműködik a házi orvosi szolgálattal, az önkormányzattal, kistérségi társulással, megyei intézményekkel, szociális intézményekkel, munkaügyi központtal, egészségügyi intézmények alap és szakrendeléseivel, más humánsegítő intézményekkel és ellátó rendszerekkel, az étkeztetés kapcsán a különböző élelmiszeripari beszállítókkal,civil szervezetekkel,egyházakkal. - igény esetén tájékoztatást nyújt a szociális ellátások biztosításának feltételeiről az ellátást igénybe vevő részére, - segítséget nyújt az ellátást igénybe vevőnek hivatalos ügyeinek intézésében, - javaslatot tesz a fenntartónak a képzés, továbbképzés szervezésére vonatkozóan Az idősek gondozó központja vezetője munkáltatói jogkörrel rendelkezik az intézmény dolgozói felett. Ellátottak és szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok Az ellátottak jogainak érvényesítése érdekében az intézményben a házirend jól látható helyen kifüggesztésre került. A gondozott az őt ért sérelem, méltányosság orvoslása céljából közvetlenül fordulhat a gondozóhoz, a személyzet bármely tagjához, az intézmény vezetőjéhez. Munkakörüknek megfelelően minden munkatárs köteles a tudomására jutott panasz ügyében a szükséges intézkedést megtenni. A gondozott, illetve a hozzátartozója az őt ért sérelem és méltánytalanág rendezése céljából az ügyét az Érdek-képviseleti fórum elé terjesztheti. Az intézményvezető tájékoztatja a gondozottakat az érdekképviselettel foglalkozó civil szervezetek, állampolgári jogok biztosa, illetve az intézmény fenntartójának és szakmai felügyeletre jogosult hatóságának címéről. Szociális szolgáltatások biztosítása során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármely okból, így különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti, etnikai 4