AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS
|
|
- Virág Orbán
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005
2 AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS Szerző: Dr. Szabó Zoltán Terpó István Dr. Vályi István Lektor: Dr. Sárvári Mihály
3 Tartalomjegyzék Növénytermesztés bevezetés 4 I. Szántóföldi növénytermesztés 6 1. Gabona, búza termesztése Kukorica Napraforgó Burgonya A borsó termesztése 17 3
4 Növénytermesztés bevezetés Mottó: Mielőtt rá lépsz a talajra jól gondold meg az egy kilencven éves beruházás. (Kemmenesy Ernő) A növénytermelésünk helyzetét legjobban az elmúlt évben készített Agrár- és Vidékfejlesztési Nemzeti Stratégiájának néhány megállapítása jól jellemzi. Hazánk kedvező földrajzi, természeti és ökológiai adottságai jó lehetőséget adnak egy fejlődésre képes, exportorientált, versenyképes agrárgazdaság fenntartására. Az ésszerűen művelhető mezőgazdasági területek visszafordíthatatlan csökkenését el kell kerülni. A mezőgazdaságban, de a növénytermelésben is az agrárökológiai potenciál kihasználásának mértékében és módjában egy minőségi fordulat végrehajtására van szükség, hogy az a fenntartható fejlődés irányába menjen ben mi is már egy átalakuló EU-s reform közepébe érkeztünk, mely igyekezett a kereslet-kínálat összhangját megteremteni a mezőgazdasági szabályozásban. Ennek lényege a piac liberalizálása a vámok és az export támogatások igen minimális szintre való szorítása, úgy, hogy az meg is szűnjön. Ennek eredményeként a termelési korlátozások itt is teljesen megszűnnének. Hatására csak azok a termelők maradnak meg, akik olcsón, hatékonyan, és jó minőségű árut termelnek. Az EU Nyugat-Európai országai kiválóan alkalmasak a kalászosok termesztésére, de az éghajlati adottságaik elsősorban a puhaszemű ( gyengébb minőségű ) búza termesztésére alkalmasak, de a fejlett technológiát, magas termésátlagaik is tükröznek. Sütő és élelmiszeripari szempontból nem nélkülözhetik a nagy sütőipari értékű búzákat, amiben viszont mi vagyunk élenjárók. Ezért alapvető fontosságú, hogy a szárazabb körülmények között, a magyar dry farming előírásainak megfelelően az erre a célra nemesített fajtáinkkal tudjuk helyünket stabilizálni. Növényolajból főleg napraforgóból az EU nem önellátó, így nagy esélyünk van az ottani piacokra való bejutásra. A mi legelőink azonban soha nem lesznek versenyképesek főleg a nyugat-európai országokéval, és így aligha képezhetik olyan formában az állattartás alapjait. Magyarország kontinentális éghajlata elsősorban a húsmarha és juhágazat számára a versenyképesség tekintetében a tömegtakarmányok termelésében (silókukorica, cirok, lucerna) kell olyan színvonalat elérni, amit olcsó abrakkal kiegészítve gazdaságossá tudunk tenni. Egyéb ágazatokban is lehet jövedelmezően termelni, de csak ha magas szinten tesszük ezt. Cukorrépa és dohány esetében mutatkozik erre lehetőség a csatlakozás után. A növénytermesztés termékeinek, minél szélesebb körben való feldolgozása különleges végtermékekre, növelik a hozzáadott értéket és a helyi specialitások elterjesztésével, kínálatával fejleszthetőek és gazdaságosabbá tehetőek végső soron. Nem lehet végső cél a nyersanyagokkal való kereskedés, hanem a széles választékú élelmiszeripari termékek mellett az állatokkal való hasznosítás és az ezekből készült különleges áruk piacra vitele ugyancsak sikereinket növelheti. Növelheti termékeink minőségét az a különleges adottságunk is, hogy tábláink szennyezettsége elmarad más országokétól, olyan tudatos, gazdász termelők vannak, akiknek munkáját segítik speciális szaktanácsadók és a növényvédősök, növényorvosok is tudásukkal már a táblán előállítanak olyan alapanyagokat, melyből kiváló végtermék készülhet. A növénytermesztés körülményeit úgy kell alakítani, hogy minél kevesebb, de a talajtulajdonságokhoz is igazodó legmegfelelőbb gépekkel, ezeket jól kihasználva, de a biológiai optimumot szem előtt tartva, amin elsősorban a növény igényeihez igazított és a talajművelés 4
5 szempontjából legmegfelelőbb állapotban végzett munkákat értjük, úgy, hogy a gépüzemeltetés költségeit is mérsékelni lehessen. Bár külön fejezet foglalkozik a tápanyag-gazdálkodással a növénytermesztéssel kapcsolatban is röviden szólni kell arról a kedvezőtlen tendenciáról, ami még napjainkban is tart. Az állatállomány jelentős csökkenésével a szerves trágya mennyisége és felhasználása is kevesebb lett, de különösen szembetűnő a felhasznált műtrágya mennyisége is. Napjainkban sem közelítjük meg a múlt század 80-as éveinek mennyiségeit, csak a jobb termelőknél éri el, annak 40-50%-át. Bár a termelés általános színvonala és az alkalmazott műtrágya mennyiségek között szoros kapcsolat található versenyképességünkre vonatkozóan azt kell szem előtt tartani, hogy a nagyobb műtrágya adagok gazdaságos érvényesüléséhez a többi termelési tényezőt is optimalizálni kell, amihez a termelés egészének színvonalát meghatározó igen jó szakmai felkészültség szükséges. 5
6 I. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS A szántóföldi növénytermesztésről, Kr.e. 7. évezredből vannak írásos emlékeink, melyeket égetett agyagtáblákba rögzítettek a Sumérok. Ezek az emlékek egy magas színvonalú, a kor adottságainak megfelelően gépekkel ellátott mezőgazdaságról szólnak, mely keretén belül a lakosság ellátása biztosítva volt. A mezőgazdaság volt a társadalomnak az alapja, ami közvetlen kapcsolatban volt a természettel. A magas szintű, természet közeli gazdálkodással szerzett tapasztalatok az óta is nyomon követik az emberiség fejlődését. Elmondhatjuk, hogy az akkori termelés rakta le az integrált növénytermesztés alapjait. Emellett természetesen az államnak is jelentős bevételt jelentett adók formájában. A növénytermesztés eme bölcsője az időjárás és a népesség nagy arányú változásával jelentős átalakuláson ment keresztül, és elmondható, hogy a fejlett mezőgazdasági kultúrával is rendelkező államból mára csak emlékek maradtak. Európában is több évezredes hagyománya van a növénytermesztésnek, mely különböző tájegységeken másként alakult és fejlődött. Minden esetben a lakosság száma határozta meg az élelmiszer, illetve az igavonóállatok mennyisége a takarmány igényt. E kettős kihívásnak kell megfelelnie a földműveseknek, illetve a parasztságnak. Az igények kielégítése eleinte a mezőgazdasági és termőterületek növelésével történt, majd annak felsőhatárát elérve, az egyre intenzívebb mezőgazdasági termelés került előtérbe, minek következtében a talajok termőképessége is folyamatosan csökkent. Ekkor a tápanyag-visszapótlást a szerves trágyák jelentették, de felhasználásuk csak a keletkezési helyhez közel történt, így alakultak ki a települések körül az intenzívebben használt termőterületek. A növénytermesztésben elterjedt fajok száma szinte a XVII. századra kialakult, annak csak arányaiban történt változás. A XIX. század végétől a technikai forradalom eredményeként, a folyamatosan növő népesség és az ipari igények kielégítésére felgyorsult az ágazat fejlődése is. Újabb és újabb tudományok kapcsolódtak be a lakosság ellátásába, ezek közül a kémia és a genetika talán a két legfontosabb. Az ipari forradalom hatására felgyorsult gazdaság a mezőgazdaságot is átalakította és a hagyományos természethez közeli gazdálkodás iparosodott. Egyre kevesebb ember tartotta el a növekvő népességet. Ez a folyamat napjainkban is zajlik és nap, mint nap csökken az agrártermeléssel foglalkozók száma, melyet hatékonyságnak nevezünk. Ugyanakkor a föld egészére továbbra sem jelenthetjük ki, hogy a mezőgazdasági termékekből sok van, mivel több millió ember éhezik. A kémia eleinte teljesen felemelkedett, majd ezt követően a XX. század végére a szerepe átértékelődött, az addigi segítőből, inkább ellenőrzővé vált. A XX. század elején a kémia a műtrágyázás fokozását, majd a növényvédő szerek megjelenését követően annak térhódítását jelentette. Az 1960-as éveket nevezhetjük forduló pontnak az iparosított növénytermesztésnek köszönhetően (zöld területek csökkenése) és a túlzott növényvédő szer használat miatt a természetben a fajok kihalásától való félelem, illetve a nem megfelelő védőeszközök, vagy használatuk elhagyása következtében kialakult emberi mérgezések, okozta sokk miatt, a fejlett országokban jelentős eszközöket fordítottak a szabályozásra és az ellenőrzésre. Ettől az időponttól beszélhetünk egy újabb váltásról, amikor is két ágazat alakult ki az ipari termelés mellett. Az egyik a vegyszereket teljesen tagadóké, a másik az integrált termelést folytatóké. 6
7 Mindkét irányzat műveléséhez a legfontosabb, hogy jól kell ismerni a kultúra és a károsító környezeti igényeit, illetve minden olyan részprobléma kölcsönhatását, mely befolyásolja a termést. Ezen, tudások legmagasabb szintű összehangolásával lehet csak olyan eredményt elérni, mely több évszázadon keresztül biztosíthatja unokáinknak az egészséges élelmiszert és az egészséges környezetet, más szóval a fenntartható mezőgazdaságot. Magyarországon után az első konkrétabb lépés erre a 2253/1999. (X.7.) kormányhatározat volt, melyben a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi program bevezetéséről döntöttek. Sajnos csak jelentős késéssel és kis költségvetéssel indult rövid útjára. Hazánk május elsejével csatlakozott az Európai Unióhoz, mely keretén belül a jogszabályok egységesítésre kerültek. A harmonizált joganyagban a legnagyobb hangsúllyal a mezőgazdaság szerepel, mely keretén belül db fordítása szerepelt az Igazságügyi Minisztérium honlapján március 9.-én. Ezekből db a közös piacszervezés alá eső termékekről szól, míg második helyen db-bal a jogközelítés és az egészségügyi intézkedések szakterület szerepel. Míg a környezet, fogyasztók és egészségvédelemre 510 db fordítás található. A fenti adatok jól mutatják, azt is, hogy az EU alapokmányának, a Római Szerződésnek egyik alappillére volt a lakosság élelmiszerrel való ellátása. Az EU elő társaságaiban is hamar rádöbbentek, hogy a mezőgazdaság iparosításának folyamatát lassítani szükséges, azért, hogy a vidék ne néptelenedjék el, és a táj, mint multifunkcionális elem hosszútávon megmaradhasson. Ezért az 1972-es reformokkal bevezetésre került a vidék támogatása, mely akkor még csak nagyon kis hányadban jelent meg a költségvetésben. Ez a folyamat feltartozhatatlanul tör előre és mára a politikusok zöme a termelői támogatás visszaszorítása mellett, a termelő támogatására alapoz. A fent említett rengeteg jogszabályban a növénytermesztésre közvetlen szabályozás szinte nem található, de a közvetett szabályozás, mely többek között a termékek előállítására, piacszabályozásra, támogatásokra, természet- és környezetvédelemre vonatkozik, jelentősen megszabja azokat a kereteket, amelyen belül az folyhat. A magyar joganyagon belül hasonló a helyzet. A növénytermesztés szakmai előírásait konkrétan szinte semmilyen jogszabály nem tartalmazza, csak általánosságok vannak megfogalmazva januárja előtt például a szerződésekbe csak a jó gazda gondossága kifejezést írtuk, melynek konkrét lehatárolása nem történt meg, így pontos értelmezése például a bíróságokon is a szakértő feladata volt január 13-án jelent meg a 4/2004. (I.13.) FVM rendelet, mely szabályozza a Helyes Gazdálkodási Gyakorlatot és a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotot. Ez a rendelet összhangban van a Tanács szeptember 29-i, 1782/2003/EK rendeletével. Ezen jogszabályok csak azokra a termelőkre vonatkoznak, akik támogatásokat kívánnak igénybe venni. E szabályozás célja a környezetre, az élelmiszerbiztonságra, az állategészségügyre és állatok kíméletére, valamint a mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó alapvető előírásoknak a közös piacszervezés keretébe való beillesztése. A 1782/2003/EK rendelet 5. cikke foglalkozik a jó mezőgazdasági és ökológiai állapot fenntartásának előírásával, mely a IV. sz. mellékletben részletezi az előírásokat. Ezen előírásokat kell a nemzeti jogszabályokba beépíteni. Ez történt meg a 4/2004. (I.13.) FVM rendelet keretében. Magyarországon e rendelet képezi a következő években a mezőgazdasági termelés alapját. Általános szabályként elmondható, hogy aki valamelyik támogatási jogcímen a rendelet hatálya alá kerül, annak a gazdaság egészén be kell tartani az előírásokat. 7
8 A rendelet alapvetően két szabályozást érint. Az első a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot, melyet az 1. sz. mellékletben közöl, ez az eddigi utolsó 16/2005. (III.8.) FVM rendelet módosításával a következőket tartalmazza: 1. Tizenkettő százaléknál nagyobb lejtésű területeken kapás kultúrák termesztése tilos 2. Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása mellett. 3. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nem kívánatos lágy- és fásszárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni. Ezt a jogszabályi helyet minden olyan gazdálkodónak be kell tartania, akik az egyszerűsített földalapú támogatást veszik igénybe. A 3. pont alapvetően a rétek, legelők használatára és karbantartására vonatkozik. A rendelet 2. sz. mellékletében foglalt Helyes Gazdálkodási Gyakorlatot minden olyan termelőnek kell betartania, akik az AVOP-on és a NVT-én belül a vidékfejlesztés bármely támogatására pályáznak. Ebben részletesen van szabályozva, hogy milyen feltételeket kell betartani a gazdálkodóknak, a teljes gazdaságában. Ez a rendelet alaprendeletnek számít, mivel a többi rendelet általában erre hivatkozik. Erre a rendeletre épül például a 150/2004. (X.12.) és a 151/2004. (X.12.) FVM rendeletek az agrár-környezetgazdálkodási és a kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatásának igénybevételéről, mely további szigorításokat tartalmaznak. Az alaprendelet 2. sz. mellékletének növénytermesztésre vonatkozó szabályai a következők: Monokultúrás termesztés alkalmazása nem lehetséges, kivéve az évelő takarmánynövényeknél, a méhlegelőnél és a zöldtrágyázás céljából vetett növények esetében. A vetésforgó kialakításában a következő irányelveket kell figyelembe venni: cukorrépa, cékla, takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt négyévente csak egyszer kerülhet ugyanarra a táblára; napraforgó ötévente egyszer kerülhet ugyanarra a táblára; aminek elsősorban növényvédelmi oka van. legalább ötévente egyszer pillangós vagy zöldtakarmány növényt kell termeszteni a vetésváltásban, beleértve a másodvetést is; száraz borsó hétévente csak egyszer termeszthető;( ez szintén külföldi előírás átvétele.) kukoricát csak alacsony nitrogénigényű növény követhet; két nem évelő pillangós növény termesztése között minimum két év szünetet kell tartani; lucerna után nem következhet egyéb pillangós növény, illetve lucerna után az utóveteménynek jelentős nitrogénigényűnek kell lenni; szója, napraforgó és olajrepce nem követhetik egymást; a vetésforgóban a kalászosok és a kukorica együttes részaránya nem haladhatja meg a hetvenöt százalékot. A mechanikus gyomirtást a gyomok virágzása előtt el kell végezni. Évente eltérő mélységű talajművelés alkalmazása. A szalmabálákat egy hónapon belül le kell hordani a területről a betakarítást követően. A fenti előírásokat végig gondolva azokat a régi, hagyományos vetésforgókban a gazdaságosság mellett az akkori viszonyok határozták meg. Azóta sok esetben kiderült, hogy az akkori megfigyeléseknek tudományos alapjaik is vannak, mint például a különböző károsítók felszaporodásának gátlása, a talaj tápanyag-gazdálkodásának javítása, a talaj mennyiségi és minőségi megőrzése, mely minden korszakban azért a gazdaságosságot is jelentette. Természetesen egyes esetekben történtek olyan szabályozások, mely a vetésszerkezetet, így a magasabb eredményt befolyásolták, mint például a Sárközben a kendertermesztésnél előírták, 8
9 hogy a gazdálkodó a területének csak 20 %-át vetheti be. Ezek részben indokolhatók szakmailag is. Sajnos a jelenlegi rendelet nem tartalmazza pontosan a fogalom meghatározást, így csak következtetni lehet arra, hogy a rendelet alkotó szándéka mi lehetett. Például a monokultúrás termesztés kerülése estében csak a szöveg környezet utal arra, hogy egyáltalán nem követheti egymást ugyanazon faj a következő évben, ha az nem évelő, vagy méhlegelő növény. Ez részben érthető is, mivel növényvédelmi szempontból sok esetben az egymást követő termesztés esetén jelentős károsítók lépnek fel, például a kalászosokban a gabonafutrinka kártétele, vagy kukorica esetén az amerikai kukoricabogár lárvakártételével számolhatunk. Ugyanakkor egyes körzetekben elképzelhetetlen ma olyan vetésszerkezet öszszeállítása, melyben nem fordulna elő kalászos-kalászos, vagy kukorica-kukorica egymás követése, mivel gazdaságossági tényezők miatt erre kényszerül a gazdálkodó. Ilyen esetek a vadkáros területek, vagy a kimagaslóan kedvező csernozjom jellegű talajok. Természetesen hozzájárul az is, hogy a gazdálkodók nincsenek megfelelően felkészülve a szerkezet váltásra. Ennek alapvetően két oka van az egyik a tőkehiány, mivel a gépesítettséggel ezen kultúrák termesztésére rendezkedtek be, illetve az egyéb növények esetében a piaci kereslet is hiányzik. Ezen kívül még találhatunk olyan jogszabályokat, melyek tovább színesítik azt a helyzetet, amiben a növénytermesztőnek gazdálkodnia kell. Az egyik legfontosabb a 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet, mely az érzékeny természetvédelmi területeket (ÉTT) határolja le, és fő célja, hogy az általa lehatárolt területeken természetkímélő gazdálkodást folytassanak a gazdálkodók. A területek kijelölése a MePaR rendszer alapján történik, így előfordulhat olyan település, melyben csak egy két blokk kerül kijelölésre és olyan, ahol esetleg a település teljes határa. Ez hasonló a kedvezőtlen adottságú területek lehatárolásával, de mégsem ugyan az. Az ÉTT lehatárolását bárki kezdeményezheti, melyet az illetékes nemzeti parkigazgatóság hagy jóvá. Természetesen a kezdeményezőnek a javaslatában részletesen kell indokolnia a besorolás indokait, és, hogy a besorolt területeken, milyen szabályokat kell betartani, hogyan lehet ellenőrizni. A rendelet megalkotásakor három kategória került kialakításra a kiemelten fontos ÉTT, a fontos ÉTT és a tervezett ÉTT. Egy-egy ÉTT minimálisan 3000 ha összefüggő területet kell, hogy jelentsen, de természetesen nagyobb területek esetében is csak olyan blokk sorolható be, mely kapcsolatban van a többivel. Ezt követően került lehatárolásra a NATURA 2000-ben szereplő területek, melyek a 275/2004. (X.8.) kormányrendelet alapján, az Európai Bizottság hozzájárulásával lettek kijelölve, szintén blokk azonosító alapján. A program bevezetésének célja, hogy a kiemelt állat és növényfajok és ezek élőhelyeinek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása és helyreállítása történjen a biodiverzitás megőrzésének érdekében. Az ebben a jogszabályban lehatárolt területek részben eltérnek az előzőekben tárgyalt ÉTT terület lehatárolástól, attól bővebbek. Meg kell említenünk még egy jogszabályt, mely az előzőekkel ellentétben jelenleg nem a MePar alapján szabályozza az érzékeny területeket, hanem község határosan és ez a 49/2001. (IV.3.) Kormány rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szól. E jogszabály 2. sz. mellékletében felsorolt településeken kell betartani az 1. sz. mellékletben leírt jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait, mely részben beépült a 4/2004. es FVM rendelet 2. sz. mellékletébe. A felsorolásban kiemelt jogszabályokon kívül természetesen még több olyan van, amit ismerni kell és részben közvetlen, vagy közvetett hatással van a gazdálkodásra és természetesen 9
10 minél előbb el kell sajátítanunk a megfelelő értelmezést ahhoz, hogy jól össze tudjuk hangolni mindazt, amit a jogszabály alkotók kívánnak azoktól, akiknek nap mint nap a természettel együtt kell élni és mellette gazdaságosan termelni, úgy, hogy a földön ne legyenek éhezők. Növénytermesztésünk másik nagy kihívása az EU tagországaival való összehasonlítása. Ekkor sok esetben előkerül, hogy gazdálkodásunkban törekedni kell az eddigi tagországok mezőgazdaságának eredményihez, annak termesztési feltételeit, gazdaságosságát, hatékonyságát is betartva. Ezekben az anyagokban sajnos csak ritkán szerepel, hogy Magyarország területe a Kárpát medencében fekszik, ahol az ökológiai feltételek mások és mások a kultúrtörténeti hagyományok és a gazdasági környezet. Magyarország agroökológiai feltételeire jellemző, hogy hazánk a Kárpát medence alján található, így a mezőgazdaságilag művelhető területek aránya magas és a talajadottságok is nagymértékben kedvezők. Ugyanakkor elmondható, hogy a termésátlagok évről évre jelentősen változnak. Ez szintén a földrajzi fekvésre vezethető vissza, mivel három éghajlati hatás érvényesül, mint az Óceániai, a Mediterrán és a Kontinentális, mely minden évben más és más arányban van jelen. Mivel a Liebig-féle minimum törvény alapján a legkisebb mértékben jelenlévő elem határozza meg a termésszintet, a fentiek értelmében ez minden évben más lehet. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a megfelelő talaj előkészítés, tápanyag-visszapótlás esetében ezek az eltérések nagymértékben csökkenthetők. Hazánkban több kutató, oktató írta már le, hogy melyik tájegységen milyen kultúrák termeszthetők a leggazdaságosabban. Ezen irodalmak egészen a XIX. századig vagy még korábbra is visszavezethetők. Napjainkban hét természeti földrajzi középtáj és azon belül 35 agroökológiai körzet lett lehatárolva, ez nem egyezik meg az EU-ós lehatárolási rendszerrel, mivel abban nem csak a természeti elemek, hanem más mutatók (közgazdasági körülmények) is szerepelnek. A fent említett lehatárolások folyamatosan mutatták meg, hogy mely vidéken, milyen növényféleségek termesztése gazdaságos. Ezt az értékelést szinte minden évben, de legalább évtizedenként el kell végezni, mivel a közgazdasági körülmények változnak. Ma a mezőgazdaságot és ezzel a növénytermesztést is három csoportra bonthatjuk. Az első a versenyképes mezőgazdaság, ahol a kedvező talajadottságoknak köszönhetően a termelők számos kultúrában az intenzív gazdálkodást, a nagyméretben való termelést tudják folytatni. Ezeket is két csoportra oszthatjuk. Az egyik, ahol a szántóföldi tömegtermelésnek vannak meg a megfelelő alapjai, és ezek nagyobb összefüggő területek, mint például a Kisalföld, Mezőföld, Bácskai síkvidék, Dunamenti síkság, Kőrös-Maros köze. A másik a kisebb kedvező adottságú részek, melyek esetleg egy egy település határán belül található, és itt kimagasló minőségű, a tájegységre jellemző terméket lehet előállítani, mint például a zöldség és gyümölcs, illetve szőlő vidékek. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a kisebb területeken gazdálkodók nem lehetnek életképesek, de ebben az esetben a tervszerű együttműködés alapján lehet a legmagasabb eredményt elérni. A másik nagy csoport a külterjes gazdálkodás területe, ahol az előző csoporthoz képest az ökológiai viszonyok kedvezőtlenebbek, és a jelenlegi gazdasági helyzetben a termelés nem biztosít megfelelő jövedelmet. A jövedelem kiegészítést állami támogatásokkal lehet csak biztosítani. Ebben az esetben is két csoportra bonthatjuk a kört, az egyikben azok a tájegységek szerepelnek, melyek jövedelmezőségi színvonala az átlagos alatt van, a másik, ahol társadalmi szempontok miatt kell a termelést fenntartani. Ebben a kategóriában is elengedhetetlenül szükséges az összefogás, mivel olyan termékek is felszínre kerülhetnek, melyekkel akár az első kategóriába is léphetnek az itt gazdálkodók. A harmadik nagyobb terület, azok a részek, melyek termelésben tartása gazdasági szempontból nem indokolt, mivel csak jelentős állami támogatással lehet fenntartani a jövedelmező te- 10
11 vékenységet. Ezen csoporton belül az eddig szántóföldi használat esetén gyep területek létrehozása, és a későbbiek során az erdősítés a végső cél. Ilyen területek további hasznosítására még szóba jöhet az energia termelő növények és a biodízel növények termesztése is. Ezeknek a területeknek a kivonása csak szakaszosan történhet a támogatások rendelkezésre állásának függvényében. Ezeken a területeken a távolabbi előre látás még fokozottabb tervezést igényel, mivel az erdősítéssel olyan beavatkozást végzünk, mely később csak nagy költségekkel fordíthatók vissza. A magyar mezőgazdaságról elmondhatjuk, hogy az elmúlt évtizedekben az iparosított növénytermesztés terén sem tudta lényegesen szennyezni a környezetet, mivel erre alapvetően tőke hiány miatt nem volt lehetősége. Természetesen lokális problémák felmerültek, mint az intenzív állattartó telepek körül kialakult hígtrágya kérdése, egyes esetekben a túlzott műtrágya felhasználás, a nem megfelelő tárolás, vagy a nem körültekintő vegyszer kijuttatás, a tankoló helyek környékének terhelése. Ezek nyomai az elmúlt évek alatt majdnem egészében eltűntek, már csak néhol lehet ilyennel találkozni. Természetesen a tőke hiány mellett a jól képzett szakemberek tudása és hozzáértése is nagymértékben hozzájárult, hogy környezetünk terheltsége összességében az EU átlaga alatt van. A rendszerváltást követően az addigi földhasználók száma lényegesen megnőtt, majd fokozatosan csökkenni kezdett és ez a folyamat napjainkban is tart. A földhasználók egyetlen célja, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a legjövedelmezőbben termeljenek. Ennek következtében az elmúlt évtizedekben a növénytermesztés terén Magyarországon előtérbe került a kukorica termesztése, mivel szinte minden tájkörzetünkben termeszthető és viszonylag magas jövedelem termelő képességű. A kukorica látványos előretörése az 1970-es években kezdődött, mikor például Tolna megyében a szántó területének többmind 40 %-án termesztették és 2000-től már 50 % feletti ez az arány. Az ÁMÖK 2000 összeírásban előfordult olyan kistérség, ahol a kukorica vetés területe meghaladta a 75 %-ot az összes szántó arányában a magán termelőknél. A kukorica túlsúlya a termesztésben alapvetően két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy a betakarítása hosszúideig elhúzható jelentős minőség romlás nélkül. Például a borsó szinte csak egy napig betakarítható, a kalászosoknál ez általában egy-két hét, ami nagymértékben függ attól, hogy mikor esik az első csapadék az érés után, de sorolhatnánk a többi növényt is. A másik, hogy a vetéstől a betakarításig rövid idő telik el, így a befektetett tőke hamarabb visszatérül és kisebb kamat költség terheli. Természetesen ezeken kívül további indokok egész sora hozható fel, mint például, hogy az értékesítés során az árak stabilabbak, a minősítési rendszere nyomon követhetőbb, mint a búzáé, a művelést szolgáló eszköz park fajlagosan olcsóbb, mint egy speciális kultúráé. Ennek megfelelően azokban a körzetekben, ahol kimondottan kedvezőek a termesztési feltételek hosszú éveken keresztül monokultúrában termesztették a kukoricát mind addig, míg meg nem jelent a vetésváltási kényszert kiváltó amerikai kukorica bogár. A növénytermesztés terén az elmúlt évezredekben a nagy változásokat alapvetően mindig kis élő szervezetek okozták, illetve olyan károsító szervezetek, amelyek egy- egy kultúrát szinte teljesen tönkre tettek. A növényvédelem történetében sok ilyen leírást találunk, csak emlékezzünk vissza a XVIII sz. talán egyik legnagyobb népvándorlás elindítójára, a burgonyavészre, minek következtében Írországból többmind 3 millió ember vándorolt el az éhínség elől. Magyarországon az első nagyobb kivándorlási hullámot szintén egy kis rovar okozta ez 11
12 pedig a filoxéra volt, ami egyéb gazdasági bajokkal együtt az amerikai kontinens felé irányított több tízezer embert. Manapság az EU-ban nem várhatunk az egész nemzetgazdaságot tönkre tevő és népvándorlást elindító lényeges változást abban az esetben, ha valahol megjelenik egy új kártevő, vagy kórokozó, mivel a GDP termelésben a mezőgazdaság már nem meghatározó, így más földrészekről lehet behozni élelmiszert, ami napjainkban is folyamatosan történik. Talán a legnagyobb exportőr most Dél-Amerika, de sajnos ezzel a világ természeti egyensúlya tovább bomlik. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a mezőgazdasági termelésből kivont területek sorsa hogyan változik. Erre is van már példa hazánkban. Ilyen például a filoxéra térhódítása után felhagyott szőlő területek, melyek ma erdők vagy csak bozótos területek. Vagy egy mai példa, hogy a legelők elbokrosodnak rajtuk olyan növényzet alakul ki, melynek gazdasági értéke alacsony, illetve mint tájalkotó elem sem a pihenést szolgálja. Az EU döntéshozói már az 1970-es években felismerték, hogy a mezőgazdasági termelés csökkenése és egyes térségekben a teljes visszaszorulása, a vidéki népesség elvándorlása sok problémát okozhat, így elhatározták, hogy az addigi Közös Agrárpolitikában jelentős reformokat kezdenek. Ezt a változtatást természetesen több ok is indokolta, például a különböző kereskedelmi és vámegyezmények nemzetközi szabályozásai (WTO, GATT). Ekkor került bevezetésre az a fogalmi meghatározás, hogy a vidéki térség nem csak a mezőgazdasági termelés színtere, hanem egy multifunkciós élettér is legyen.. Ez az élettér biológiai és társadalmi funkciókat ellátó tér. Ebben a térben kell a mezőgazdaságnak az egészséges élelmiszer előállítás mellett ipari alapanyagokat, és megújuló energiahordozókat is termelnie, úgy, hogy közben megőrizze a táj, az élővilág, az ember és környezetének harmonikus színterét is. Ennek a több funkciós mezőgazdaságnak kell megfelelnie a termelési, fogyasztási, társadalmi, foglalkoztatási, szociális feladatoknak, a közben, hogy a vidék lakosság megtalálja megélhetésének helyét is. A vidéki térségek és a városi területek a helyváltoztatás előtérbe kerülésével egyre több szállal kapcsolódnak össze. A kisebb településeken is egyre kevesebben foglalkoznak a mezőgazdasággal. A nem vele foglalkozó, helyben lakóknak is igényük van arra, hogy a környezet lakható maradjon. Ennek következtében a mezőgazdálkodás fogalmát jobban ki kell bővíteni és a képzésekben, érdekeltségekben a környezetgazdálkodásnak kell az elsődlegesnek lennie. A KAP 1972-től folyamatosan változik és benne egyre nagyobb teret hódít a vidékfejlesztési támogatások. A fejlődés eredményeként az Európa Tanács Mezőgazdasági bizottsága is a Mezőgazasági és Vidékfejlesztési Bizottság névre változott (Committe on AGriculture and Rural Development). A mezőgazdaság fejlesztésének koncepcióját egyértelműen nem külön tárgyalja, hanem a Vidéki Térségek Európai Kartájában (European Charter for Rural Regions). Eddig a támogatások alapvetően a termelési tevékenységhez kötődött, de a következő években a CARPE fő célja, hogy az ártámogatások helyett a környezeti, kulturális és területi feladatok ellátásáért kapjanak több közvetlen kifizetést a vidéken élők. Felismerve, hogy a környezetgazdálkodást nem lehet éves szinten kampányként kezelni, ezekért nem segélyeket kell fizetni, így változás történik a kifizetések megítélésében is. Mivel itt a környezetet használó bizonyos feladatokat lát el, mint például a nem művelt területek karbantartása, az illegális szeméttelepek felszámolása (a tábla mellé lerakott szemét elhordása), utak, vízelvezetők gondozása, stb., így a termelőt térítésben részesítik. Ezekre a munkákra több éves szerződést kötnek a termelővel, és évente értékelik, hogy a szerződést betartja-e vagy nem. A között szóló tervezési időszakban az előzőeknél is kiemeltebben szerepel majd a vidékfejlesztési támogatás, mely keretén belül az előzőekben tárgyalt jogszabályok alapján 12
13 betartott növénytermesztési eljárások kerülnek kihangsúlyozásra. A termelő ezen előírások betartásának költség fedezetét kapja majd meg, akkor, ha vállalja ezen feladatok ellátását és elvégzi a munkát. Természetesen ez a termesztési mód alapvetően nem különbözik a hagyományos több ezer éves múltra visszatekintő jó gazda gondossága elvhez, melynek alapvető célja volt a talajok hosszú távú megőrzése. Az előzőekben megtárgyalt alapelvek figyelembevételével az EU-s csatlakozás legfontosabb növényeiről külön részekben is készítettünk a legfontosabb témákról elemzéseket. Természetesen ezek az anyagok nem lehetnek teljes körűek a terjedelem korlátai miatt, mert csak a fajtakérdés, tápanyag utánpótlás, elővetemény, vetőmagtermesztés és egyéb technológiák elemzése is meghaladná ezt a mennyiségi korlátot. Számos szakkönyv foglalkozik a részletes elemzésekkel, technológiákkal így ezek hozzáférhetőek. Szakmai megítélésünk kissé önkényes kiválasztás alapján néhány növényre kierjedően készítettünk rövid elemző anyagot, a teljesség igénye nélkül a napjainkban legfontosabbnak ítélt kérdésekben. 1. Gabona, búza termesztése Az értékelések az ágazat helyzetéről, jelentőségéről a következőkben szinte megegyezők : A gabonafélék alapvető élelmiszeripari alapanyagok és korszerű táplálkozáshoz egyre szélesebb termék választékot, kínálatot adnak. A takarmányozásban alapvetően fontos. Az élelmiszeripar sok ágában malom, sütő, tészta, cukrászat stb. használt termékek. Többlettermékük főleg a jó minőségű anyagok külpiacokon is értékesíthetők. Az EU csatlakozás után is az a szakmai vélemény alakult ki, hogy a növénytermesztésen belül megmarad a gabonatermesztés elsőbbségi aránya. Egyesek a kukorica növekedését jósolják, mivel abból az EU importőr, míg kalászosokból általában többlete van. A minőségjavító tételeknek hosszabb távon is mutatkozik jó elhelyezési lehetősége több országban (Olaszország, Franciaország, Németország). 1. táblázat Az őszi búza vetésterületének és termésátlagának alakulása ( ) Év Betak. ter. ha Termésátlag t/ha 3,590 3,6 4,310 3,510 2,630 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A táblázat jól mutatja, hogy általában 1 millió ha feletti a betakarított terület, termésátlagainak időjárási hatásoktól függően erősen szóródnak. Ezt mutatják a évi adatok is. A betakarított terület ezer ha. Termésátlag 5130 kg/ha, az összes termés 6millió 20 to volt, több mint kétszerese a évinek. A nyolcvanas évekhez képest a terméseredmények viszszaestek, amit a források szűkössége, ráfordításokkal való erőteljes takarékoskodás már-már szakmaiatlan döntések negatív következményei (pl. csávázás elhagyása, gyomirtás hiánya miatt virágzó táblák, alacsony műtrágya dózisok miatt a talaj teljes tápanyagkészletének felélése stb.) eredményezik ezt a helyzetet. A búza jó előveteményei a hüvelyesek, repce, minden korán lekerülő növény. Költségcsökkentő, hogy a hüvelyesek talaj szerkezet javító és hektáronként kg megkötött nitrogén nagyon jó kezdeti fejlődést tesz lehetővé. Gyomrezisztencia megakadályozásában is segít a jó vetésváltás. A fajtakínálat itt is bővült az EU csatlakozás után, de ez az egyik ágazat, ahol a hazai fajták döntőek a termesztésben. A vetőmagból a jó minőséget adó, minőségstabil fajták a betegsé- 13
14 gekre nagyobb ellenállóságot mutatók terjedése mutatkozik. Napjainkra újra kezd általánossá válni a fémzárolt csávázott magok vetése. Az állományvédelemben a megelőzési jellegnek kell érvényesülni, főleg a betegségek ellen, itt is kiemelten a Fusarium ellen. Az utóbbi két év kiemelkedő nagy termése inkább tárolási gondot jelent, ami még az EU számára is meglepő. A minőségi búzatermesztés alapja a fajtaspecifikus technológia főleg a táblához, fajtához igazított tápanyagellátás. A N és P aránya a mennyiségben a minőségre erőteljes hatást gyakorló N ellátás, ami az osztott adagolásban hatékonyabban hasznosul ben a Nemzeti Fajtajegyzékben 122 fajta szerepelt és 98 vetőmagját állították elő, az államilag elismertből 66 fajta magyar, 32 pedig külföldi honosított. Egy másik adat is mutatja lemaradásunk egyik lehetséges okát. Az EU-ban a vetőmag felújítási arány eléri a 70%-ot, míg nálunk ez csak 40-45%. 2. Kukorica A szántóföldi növények közül a kukorica az egyik legnagyobb területet foglalja el. Jelentősége azért is meghatározó, mert az EU összességében kukoricából importőr. Ez számunkra hosszabb távon is jó piaci lehetőségeket biztosíthat. Termésátlagai igen ingadozóak, ami a vegetációban lehullott csapadék mennyiségétől alapvetően függ. A gazdaságos termesztés alapja a technológia valamennyi elemének optimalizálása. A jó minőségi és időben végzett talajművelés 15-18%-ban meghatározhatja a termés nagyságát főleg a szárazabb tavaszi időszakokban. Ez hatással van a műtrágyázás, növényvédelmen belül elsősorban a gyomirtás eredményességére is. Az optimális időben, mélységben végzett vetés fajtának megfelelő tőszám, a gyors és egyenletes kelés, a homogén növényállomány biztosíthatja a gyomirtás eredményességét is. A továbbiakban a hatékony növényápolás, ami a jó vízellátást és a megfelelő tápanyag ellátáson alapul. Nagy jelentősége van a termesztésben a tájkörzetekben végzett fajtavizsgálatoknak és az ehhez kapcsolódó tápanyag-utánpótlásnak. Ennek termelést befolyásoló hatása a vizsgálatok szerint 45-48% is lehet. Szükség volna a hatékony gazdálkodás érdekében a talajtípusokra, tájegységekre fajtaspecifikus termesztés technológiákat kidolgozni és fejleszteni, mellyel olyan környezetkímélő változatok készülnének, amely adott ökológiai viszonyok mellett a legnagyobb hatékonyságát adják. Ebben a munkában nagy szerepe van a hibrid és hibrid vonalak kiválasztásának, ezek természetes tápanyagfeltáró képességének, műtrágya reakciójuknak a tőszám sűríthetőségére, valamint a vízleadó képességük ismeretére. A kukorica magas fajlagos technológiai költségei miatt a termelés műtrágyázás nélkül alacsony színvonalú, kétséges a költségmegtérülése, így eredményessége is megkérdőjelezhető. A kutató helyek ilyen irányú vizsgálatai jó útmutatást adnak a hatékony műtrágya dózisok használatára, melyek egyben a ténylegesen hasznosuló mennyiségekre, és a környezetkímélő tápanyag-gazdálkodásra is irányt mutatnak. A év rekordtermése mutatta meg, hogy milyen nagy szerepe van a jó vízleadású fajtáknak, mert a kényszerű szárítás jelentős költségnövekedést is okozott. Egymillió 208 ezer hektáron 7 tonnás termésátlagunk volt, ami szintén növelte a tárolási gondokat. A kukoricatermesztésben új gond is jelentkezett az amerikai kukoricabogár. A megelőzésben a monokultúra kerülésének, megfelelő vetésváltásnak nagy szerepe van, de az egyéb eljárásoknak, mint a talajfertőtlenítés, imágó elleni védekezésre is sor kerülhet, főleg az erősebben 14
15 fertőzött déli ország részekben. A biológiai védekezési módok is eredménnyel bíztatnak a jövőre nézve. Ezek a többletköltségek veszélyeztetik a kultúra gazdaságos termelését. Jelentős területen folyik hazánkban csemegekukorica termesztés, feldolgozók által integrált termesztésben. Itt a fajták herbicid érzékenysége mellett a kukoricamoly és a már rendszeresen jelentkező gyapottok bagolylepke elleni védekezések időzítése a fő feladat. Fajták: a Nemzeti Fajtajegyzékben mintegy 380 kukorica fajta van. A LII. Törvény (Vetőmag törvény) az EU Tanácsának 2003/53 EK direktívájával összhangban szabályozta a fajta elismerését. Ez azt is jelenti, hogy csatlakozásunkkal az EU-ban elismert fajták itt is termeszthetők és a mi fajtáink is. A hazai kukoricafajták ( helyesebben hibridek ) igen jelentősek a választékban elsősorban Szeged és Martonvásár fajtái, de a nagy világcégek nemesítései is itt vannak (Syngenta, Monsanto, Pioneer Hi- Bred stb.) 2. táblázat Különböző tenyészidejű hibridek termőképessége (OMMI kísérletek adataiból) FAO csoport FAO csoport átlaga t/ha Országos termésátlag t/ha ,7 10,1 10,6 11,4 10,5 6, ,8 8,8 11,1 11,8 10,4 5, ,0 9,1 9,3 10,1 9,1 4, ,2 10,4 10,6 11,3 10,4 7,0 Átlag 10,1 5, ben a kukorica vetésterülete 1millió 208 ezer ha volt. 3. Napraforgó A napraforgómag és olaj iránt évek óta erős kereslet és viszonylag magas árak alakultak ki a világpiacon. A hazai vetésterület is nőtt az utóbbi években. Nálunk a betakarított napraforgó mennyisége eléri az EU termelésének 20-25%-át ben a vetésterület majd 490 ezer ha-t tett ki a termésátlag is kiemelkedő volt 2500 kg/ha. Az előrejelzések 2005-re kisebb vetésterületet prognosztizáltak, de a vetőmag kereslet azt mutatja, hogy a vetésforgó 2005-re már előírt kényszere ellenére is 500 ezer ha fölé fog emelkedni, ennek egyértelműen a gazdaságossági okai vannak. A hazai napraforgó termesztés biológiai alapjai nemzetközi összehasonlításban is versenyképesnek tekinthetők, de a termelési lehetőségek optimális kihasználásáról itt sem beszélhetünk. Bár a jobb termésű években napraforgó hozamaink megközelítik, sőt esetenként meg is haladják az EU összesített átlagát, de elmarad a legnagyobb termelő Franciaország terméseredményeitől. Évek óta a termelés jövedelmezősége nőtt és elérte a hektáronkénti Ft-ot, ami a termelők terület növelését ösztönözte. Jelenlegi fajtakínálat a 109 államilag elismert mellett az EU fajták termesztését is lehetővé teszi. Az OMMI, a vetőmag forgalmazók vizsgálatai alapján ki lehet választani a jó összkórtani értékű fajták minőségi vetőmagját. Technológiájában az eredményes gyomirtásnak, a kórokozók elleni védelemnek, de a kártevők elleni hatékony kezeléseknek van nagy jelentősége, és a nálunk bizonyítottan szükséges állományszárítás is a része a sikeres betakarításnak. 15
16 Fajtakínálatban főleg a külföldi fajták a döntőek. A másik jelentős területű olajnövényünknek, a repcének is jellemzője, hogy szinte csak külföldi nemesítésű fajtákat termelnek. A 2004-es kedvezőtlen tapasztalatok, hogy betakarításkor közölték, hogy a feldolgozóba nem vesznek át termést, csökkenti a termőterületet. Technológiájának jellemzői hasonlítanak a napraforgóhoz, mivel a növény talajigénye lehetővé teszi a gyengébb termőképességűeken való termesztést is, így remélve azt, hogy a hibridek szélesebb körű használatával újra nagyobb kereslet mutatkozik meg a piacon iránta. A biodízel előállítás egyik reményteljes növénye lehet, ha sikerül a gazdaságosságot megteremteni a hazai szabályozásban és tartósan magas olajár esetében. 4. Burgonya Hazánkban étkezési burgonyát kb ezer hektáron termesztenek. Jelentősége túl nő termő területi arányánál, mert alapvető népélelmezési cikk. 68 kg/fő az éves fogyasztás ezer hektáron házikertben termelik és kb. 30 ezer ha, ahol árutermelés folyik. Ez látja el a feldolgozóipart: mélyhűtött hasábburgonya, püré, pehely és chips alapanyaggal. Ha az Unió és a tíz most csatlakozott ország főbb termelési adatait elemezzük, azt láthatjuk, hogy a termésátlag és a megtermelt termésmennyiség majdnem fele az EU ilyen adatainak, miközben a terület 150 ezer ha-ral nagyobb a csatlakozott országokban. Ez jelzi termesztésünk elmaradottságát, mely gépesítési és termesztés technológiai elemek alacsonyabb színvonalát is jelentik és egyúttal hatékonysági lemaradásunkat is. Köztermesztésünket elsősorban a holland fajták uralják, pedig a hazai nemesítés is sokat fejlődött az utóbbi időben. A termésingadozás még mindig ugyan jelentős, ami elsősorban a minősítetlen, rossz biológiai értékű vetőgumó nagymérvű felhasználásából ered. A másik jelentős tényező a burgonya termesztési igényét főleg vízzel kevésbé kielégítő termőhelyek. Csak az öntözhető területek adnak megfelelő termés biztonságot. A jelenlegi fajtalistán 57 fajta szerepel, melyek felhasználási cél szerinti megoszlásban: Primőr, korai és nyári burgonya: 19 fajta Téli tárolású étkezési burgonya: 22 fajta Hasábburgonya (pommes frites alapanyag): 3 fajta Saláta és desszert burgonya: 3 fajta Az ökológiai termesztés nagyban támaszkodhat a kiváló rezisztenciális tulajdonságokkal rendelkező hazai nemesítésű főleg sütésre alkalmas magyar fajtákra, de remélhető ezek szélesebb körű terjedése az árutermelésben is. Az eredményes termelők technológiája az adott tájkörzethez, talajtípushoz igazodó vetésforgóban, talajművelésben. Évente legalább 4-8 öntözés szükséges. Növényvédelmében a megelőzés a jellemző. A vetéskori talajkártevők elleni szer, majd a fitoftóra és a burgonyabogár elleni védelem dominál. A Reglonos lombszárítás utáni gyors betakarítás, előtte szárzúzással, a fajta érésének figyelembe vételével történik. A gyomirtás általában kétmenetes és a vegyszeres gyomszabályozást segíti a mechanikai töltögetés. A burgonya leromlás hazánkban az egyik legjelentősebb vetőmag-előállítási gond, ami éghajlati adottságunkból az igen erős levéltetű fertőzési lehetőségtől megnehezíti a fajta fenntartást. Ezért indokolt a nagymérvű fajta import a szuperelit alapanyagból. A burgonyát károsító Ralstonia solanacearum hazai megjelenése újabb nehézséget okoz a termelőknek, fajta előállítóknak, fenntartóknak. 16
17 5. A borsó termesztése A legtöbb talajtípuson eredményesen termeszthető, de elsősorban a löszön kialakult meszes, vagy mészlepedékes csernozjomok a legmegfelelőbbek számára. A nyolcvanas években átlagosan 50 ezer ha területen termelték, míg a fehérje program meghirdetés hatására ezer ha lett a vetésterület. Fajta választéka, úgy az étkezési, mint takarmányborsók tekintetében, bőséges és elégséges. A piaci igények a száraz borsó iránt csökkentek, míg a zöldségnövényként termesztett terület nőtt. 3. táblázat A zöldborsó termesztés fontosabb adatai Terület megye Termőtermesztés ha Átlag termés t/ha Pest ,08 3,11 3,64 2,88 Fejér ,02 4,36 3,85 4,85 Baranya ,18 3,14 5,45 4,36 Hajdú-Bihar ,49 3,25 5,96 4,10 Bács-Kiskun ,12 3,68 4,33 4,56 Békés ,15 3,44 5,70 4,08 Forrás: Központi Statisztika Hivatal A táblázatban csak a legnagyobb termő megyék adatait szerepeltettük és az átlagtermések is jól mutatják az évjárati hatásokat és év volt alacsonyabb termésátlagú, míg és év általában jó, de az egyes körzetek eltérő hatását mutatta a év év aszálya erősen csökkentette a termésátlagot, de év már újra igen jó volt. A száraz borsó hasznosításában emberi fogyasztásra csökkenő kereslet mutatkozik, míg takarmányozásban azonnal felhasználható lehetne, ennek jelentősége a kisgazdaságokban volna. Zöldtakarmányozásra is jobban fel lehetne használni, mert jó elővetemény. Vetési ideje igen hosszú lehet, mert a fajták erre lehetőséget adnak, öntözéssel másodnövényként is szóba jöhet, de nőhet területe augusztusi vetéssel, mint erózió elleni védőnövény, szalmájának területen maradásával. A zöldborsó betakarítását a feldolgozó üzemek szervezik, ütemezik. A szárazborsó betakarítása egy vagy két menetben történhet. Növényvédelmében a vegyszeres gyomirtás és a kártevők a legfontosabbak. A bagolylepke lárvák a feldolgozásban jelentenek veszélyt, mert nehezen tisztíthatók gépi úton, a borsó zsizsik mentessége a vetőmag előállításában fontos. Az adatok és elemzések is jól mutatják, hogy átalakuló mezőgazdaságunkban szinte minden kultúrában szükség van a céltudatos komplex fejlesztésre, mert ez a fő záloga felzárkózásunknak az EU élenjáróihoz. 17
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,
RészletesebbenSzántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenIsmertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:
1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható
RészletesebbenA Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei. 1 rész HMKÁ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot
A Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei 1 rész HMKÁ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot Fő cél: A HMKÁ által meghatározott előírások együttes célja a mezőgazdasági földterületek jó
RészletesebbenA Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XIX. évfolyam, 7. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. november 24-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenA nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.
A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenTermésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27
Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2009. április 6-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2009. április Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenAktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben
Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2010. augusztus 16-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2010. augusztus Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenContivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.
Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?
RészletesebbenA KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005 2300/9/2005. GYŐR 2005. november Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:
RészletesebbenHüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban
Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,
RészletesebbenA hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29.
A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon Tikász Ildikó Edit Budapest, 2016. szeptember 29. Tartalom 1. Száraz hüvelyesek jelentősége 2. Termelési mutatók
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XIX. évfolyam, 4. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. augusztus 11-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenA KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenAz egyes ágazatok főbb döntési problémái
Az egyes ágazatok főbb döntési problémái Növénytermesztési ágazatok Egyéves növénytermesztési ágazatok (Kalászos gabonafélék, kukorica, napraforgó stb.) Többéves (évelő) növénytermesztési ágazatok (lucerna,
RészletesebbenKukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
XXI. évfolyam 4. szám 2016 STATISZTIKAI JELENTÉSEK TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2016. augusztus 15-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XVIII. évfolyam, 7. szám, 2013 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2013. november 25-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XIX. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. április 14-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a tavaszi mezőgazdasági
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
Részletesebbenkukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények
014-015 kukorica 500-ak Klubja kísérleti eredmények A kukorica számára a 015 a szélsőségek éve volt, nem csak az egyes régiókban, de még táblán belül is jelentős különbségeket láttak a gazdák. Különösen
RészletesebbenStatisztikai Jelentések
XX. évfolyam, 4. szám, 2015 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2015. augusztus 17-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenPrecíziós gazdálkodás a gyakorlatban
Precíziós gazdálkodás a gyakorlatban doing the right thing at the right place at the right time Kauser Jakab K-Prec Kft. jakab.kauser@k-prec.hu Amiről beszélni fogok Bemutatkozás Precíziós gazdálkodás
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XVII. évfolyam, 6. szám, 2012 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2012. október 15-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenPillangós növények a zöldítésben
Pillangós növények a zöldítésben Két nagy csoportot különböztetünk meg a zöldítésben használt pillangós növényfajok esetében: I. A nagymagvú pillangósok ( hüvelyesek) - Őszi-tavaszi borsó - Szója - T.bükköny
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenVI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év
VI. évfolyam, 2. szám 215 Statisztikai Jelentések FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA 214. év Főbb termények és termékek alakulása Főbb termények és termékek alakulása VI. évfolyam, 2. szám 215
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke
RészletesebbenEurópai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával
KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai című előadás tananyaga Környezetgazdálkodási Osztályvezető 2008. Bevezetés: A termeléstől elválasztott közvetlen támogatási
RészletesebbenPrecíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze. Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI
Precíziós gazdálkodás, mint a versenyképesség és a környezetvédelem hatékony eszköze Dr. Balla István Tudományos munkatárs NAIK-MGI Bevezetés Robbanásszerű népességnövekedés Föld lakossága 7,5 Mrd. fő
RészletesebbenMezőgazdasági számla
3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42
RészletesebbenA legtöbbet termő középérésű.
REPCE 64 REPCE HIBRIDEK REPCE HIBRIDEK A legtöbbet termő középérésű. Az SY Bluestar a Syngenta legújabb, ogura típusú hibridrepcéje. Robosztus megjelenésű, középérésű hibrid, mely átlagon felüli terméspotenciállal
Részletesebben500-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 2015/2016. Fókuszban a Genezis Nicola F1!
5-ak Klubja Genezis Repce tápanyag-utánpótlási kísérletek 15/16 Fókuszban a Genezis Nicola! A repce kiemelt fontosságú növény a számunkra. A 15-16-os szezonban hazánk repce termőhelyeit lefedve, 5 fajtasorral
RészletesebbenTISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet
Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenStatisztikai Jelentések
XX. évfolyam, 3. szám, 2015 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2015. július 20-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenA földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették USDA a 2018/19 évre Ausztrália búza termelését 20,0 millió metrikus tonnára (mmt) becsülte, ami 2,0 mmt vagy 9%-os
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Kibocsátás, agrár-külkereskedelem 23. lecke Többfunkciós (multifunkcionális)
RészletesebbenTEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.
1. számú melléklet (Forrás: K.B) TEMATIKUS TERV Téma: Az őszi búza termesztése. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. Nevelési
RészletesebbenMezőgazdasági munkás moduljai
Mezőgazdasági munkás moduljai 971. Az Állattartás megnevezésű, 10997-12 azonosító számú szakmai Takarmányt érzékszervvel minősít, mintát vesz Takarmányadagot állít össze Takarmányt kioszt, itat, állatot
Részletesebben10630 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 42. szám
10630 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 42. szám A vidékfejlesztési miniszter 29/2011. (IV. 22.) VM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendõ
RészletesebbenMezőgazdálkodás AKG nélkül
Mezőgazdálkodás AKG nélkül Az agrár-környezetgazdálkodási program egy éves kimaradásának hatásai és értékelése Kovács Krasznai Eszter és Kalóczkai Ágnes Kutatási cél Mi történt egy AKG nélküli évben? Kutatási
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza és árpa Törökországban: bőséges talaj nedvesség támogatja a késői szezon javulását Kép Vegetációs index Anatólia fennsík régiójában Az őszi szárazság az Anatóliai
RészletesebbenA kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában
A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de
RészletesebbenMérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom
Trágyázás Mérlegelv Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Mivel Szerves trágya Műtrágya Növényi maradvány Előző évi maradvány Pillangosok N megkötése
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
XXII. évfolyam 4. szám 2017 STATISZTIKAI JELENTÉSEK TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2017. augusztus 14-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenA NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok
A NÉBIH szerepe az ökológiai gazdálkodásban; az ökológiai növénytermesztésre vonatozó szabályok Rónai Anna növényvédelmi mérnökszakértő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenGABONAPIACI HELYZETKÉP
GABONAPIACI HELYZETKÉP Malom és sütőipari Osztályülés, Budapest 2017. április 10. Mátyus Kornél NAK A világ gabonakészleteinek várható alakulása Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)
RészletesebbenA földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú
RészletesebbenÁtál ás - Conversion
Átállás - Conversion Kezdeti lépések megismerni az ökológiai gazdálkodás szabályait általános szabályok, szemlélet rendeletek EU 2092/91, 1804/1999 (140/1999, 2/2000, 82/2002) tápanyag gazdálkodás talajművelés
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I BUDAPEST 2009. október Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Gazdaságelemzési Igazgatóság
Részletesebbent/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5
1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.
RészletesebbenAz egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése
16. számú melléklet a /2009. ( )FVM rendelethez Az egyes célprogramok előírásaihoz tartozó meg nem felelések, azok ellenőrzési szempontjai, illetve szankciói és azok értelmezése Az egyes szankciótípusok
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrárgazdaságtan Alapfogalmak A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe 20.
RészletesebbenMezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program
Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási
RészletesebbenA tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27
B és L Bt. tulajdonosa Babicz Károly, aki a családjával és testvérével Babicz Lászlóval közösen végzi a gazdálkodást a Pest megyei Tápiószentmártonban. A Babicz testvérek már az 1990-es évek elejétől elkezdték
RészletesebbenFöldesi László - Dr. Nagy Sándor Gödöllő,
Kicsiből nagyot Ahogy Franciaországban láttuk Földesi László - Dr. Nagy Sándor Gödöllő, 2017. 12. 14. ? Termesz kolónia (több millió egyed) Méhcsalád (40-80 000 egyed) Éves mérlegfőösszeg: 103,58 Mrd USD
RészletesebbenAz MVH tapasztalatai a szója termeléshez kötött támogatásról
Az MVH tapasztalatai a szója termeléshez kötött támogatásról Dr. Gyuricza Csaba elnök Budapest, 2015. november 17. A sikeres szójatermesztés sarkalatos pontjai Rendelkezésre álló termőhely alkalmassága
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből
A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
RészletesebbenÉlelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar
Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az
RészletesebbenA köles kül- és belpiaca
A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb
RészletesebbenA kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban
A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2016. március 10. 2015-ben a kertészeti
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1
RészletesebbenA 2012-es szezon értékelése
A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben
RészletesebbenA tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés
A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 93. évi XLVI. törvény (Stt.)
RészletesebbenTDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc)
MKK NTTI Földműveléstani Tanszék TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc) I. Témavezetők: Dr. Birkás Márta, Dr. Percze Attila 1. Művelési rendszerek hatása a talaj állapotára, védelmére,
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XVII. évfolyam, 3. szám, 2012 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2012. július 16-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenTavaszi Dél-Alföldi Fórum
Tavaszi Dél-Alföldi Fórum Gazdaságos kukorica termesztés GK hibridekkel Szél Sándor és munkatársai Gabonakutató Nonprofit Kft. Szeged 2016.02.24 Mikor gazdaságos? Ha a termésért kapott bevétel meghaladja
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika alkalmazása Magyarországon
A Közös Agrárpolitika alkalmazása Magyarországon KAP támogatások csoportosítása a két pillér mentén -6, EU-15 Piac politika klasszikus piaci támogatások (%) közvetlen támogatások (7%!!!) Vidékfejlesztés
RészletesebbenFenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum
Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
RészletesebbenA zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály
A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek
RészletesebbenI. évfolyam, 6. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA július
I. évfolyam, 6. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 2014. július Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2014. július I. évfolyam, 6.
RészletesebbenNövény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti
RészletesebbenA vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések
A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai
RészletesebbenI. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA május
I. évfolyam, 4. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 2014. május Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2014. május I. évfolyam, 4. szám,
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZİGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2011. július 11-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2011. július Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése
ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése Takarék Agrár Igazgatóság Értékesítési Osztályvezető Sánta József Dátum: 218.8.1 Kibocsátási mutatók 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212
RészletesebbenA Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése
A Hungaro durumrozs tulajdonságai és termesztése Dr. Kruppa József Ph.D tb. egyetemi docens, címzetes főiskolai tanár Nyíregyháza, 2015. 03. 21. A szakirodalmakban előrevetítik a tritikálé várható elterjedését
Részletesebben