Mikecz Dániel A nép szava?
|
|
- Endre Gál
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Mikecz Dániel A nép szava? Közvetlen demokrácia Németországban A berlini választópolgárok április 27-én döntöttek a város közepén elterülő reptér, a Tempelhof Flughafen jövőjéről. Az első egész Berlinre kitarjedő népszavazás során újra felélénkült Németországban a közvetlen demokratikus eszközök alkalmazhatóságának kérdése. A vita azért különösen érdekes, mert a politológiai és alkotmányjogi tankönyvek úgy említik a német politikai rendszert, mint amelyik írtózik a közvetlen demokráciától. A népszavazást és más közvetlen demokratikus intézményeket miként azt később látni fogjuk nem ítéli el egységesen sem a német közvélemény, sem a politikai elit, de még az egyes pártokon belül is lehet találni véleménykülönbségeket a kérdésben, ráadásul a helyzetet tovább bonyolítja a szövetségi, valamint az egyes tartományi szabályozási gyakorlatok közötti eltérés. Magyarországon a közéleti viták a közvetlen demokráciát és még inkább a népszavazást illetően a március 9-i három igenes népszazvazást követően erősödtek fel. Ezekben a polémiákban a népszavazás mint a végrehajtó hatalommal szembeni korrekciós eszköz, illetve a másik vitapozícióból mint populista métely jelenik meg. A Méltányosság Politikaelemzői Központ már foglalkozott a közép-európai közvetlen demokratikus gyakorlatokkal, Antal Attila tanulmánya elsősorban a közép-európai alkotmányok plebiszcitárius elemeit vizsgálta, az alábbi elemzés célja ugyanakkor az elsősorban, hogy egy szigorúan reprezentatív demokrácia plebiszcitárius intézményeinek működőképességéről szóló viták bemutatásával lehetőséget adjon a közvetlen demokratikus formák és eljárások árnyaltabb megítélésére. Németország és Magyarország esetében mindig adekvát az összehasonlítás, hiszen a Magyar Köztársaság alkotmányos rendszerének kialakításában a hazai hagyományok mellett nagy hatása volt az NSZK-nak, mint alkotmányos mintaképnek
2 Közvetlen demokrácia pro és kontra A közvetlen demokrácia melletti, illetve azzal szembeni érvek csoportosíthatók az érvelés kiindulópontjának számító demokráciafelfogás szerint. A három ilyen eszménykép a hatékonyság-orientált, tehát a politikai, közigazgatási rendszer cselekvőképességét hangsúlyozó felfogás; a stabilitásorientált, amelyik a meglévő politikai struktúrák fenntartását hansúlyozza; valamint a részvételorientált, amely szerint a demokrácia legfontosabb ismérve az állampolgári participáció. 1 Ezek alapján a közvetlen demokrácia mellett olyan érveket szoktak felhozni a közéleti és tudományos vitákban, mint ami nagyobb legitimitást ad az intézkedéseknek, jogszabályoknak, növelheti a politikai rendszer innovatív képességét, a társadalmi konfliktusok megoldásának megfelelő terepét nyújtja, lehetővé teszi a problémák gyors észlelését, növeli az állampolgári részvételt (ami önmagában is érték), hozzájárul a demokratikus politikai neveléshez. Ezzel szemben a közvetlen formákat elutasítók szerint a népszavazás, a közvetlen demokrácia deligitimálja az alkotmányos rendszert, populizmussal fenyeget, a pillanatnyi közhangulattól teszi függővé a társadalmi-politikai döntések meghozatalát, ráadásul a demokratikusan nem ellenőrzött sajtó politikai befolyása is jelentősen megnőne. A közvetlen demokrácia ráadásul nem volna képes megvédeni a kisebbségi véleményt, megnőne a nyomásgyakroló csoportok szerepe. A közvetlen demokrácia opponensei számára azonban a politikai rendszer stabilitását veszélyeztetnék leginkább a plebiszcitárius formák, hiszen az igen-nem dichotómiára redukált választási lehetőség felszámolja a politikai témák komplexitását, ráadásul az állampolgárok nem minden kérdésben kompetensek, a közvetlen demokratikus eljárás pedig drága és hosszadalmas. A német közvetlen demokrácia története A németországi politikai vitákban a közvetlen demokrácia kiterjesztésének ellenzői a negatív történelmi tapasztalatokkal érvelnek, hiszen a nemzetiszocializmus közismerten alkotmányos eszközökkel jutott hatalomra, bár Hitler-i rendszer kibontakozásában nem volt semmilyen szerepe a közvetlen demokratikus intézményeknek (a kancellári és az államelnöki tisztség összevonsáról szóló népszavazást 1934-ben, a hatalomátvétel után tartották), a német - 2 -
3 nemzetiszocialisták parlamentális eszközöket használtak a kizárólagos hatalom megszerzésére, bár a weimari időkben ők is kezdeményeztek népszavazást. 2 Az első demokratikus német alkotmány, a Weimari Birodalmi Alkotmány (Weimarer Reichsverfassung) 73. cikkelye szerint a választásra jogosultak tíz százalékának aláírásával népszavazásra bocsátható egy törvénytervezet. Amennyiben a választópolgárok több mint fele részt vesz a népsazvazáson, a referendum érvényes. A weimari rendszer tehát szigorúbb ebben a tekintetben akár a mai magyar szabályozásnál, hiszen amellett, hogy több aláírás szükséges, és az igen-nem szavazatok megoszlásától függetlenül az érvényességhez ötven százalékos részvételre van szükség, a kezdeményezőknek konkrét törvényjavaslatot kell kidolgoznik, ami természetesen jogi-politikai szaktudást igényel, újabb nehézséget okozva a társadalmi iniciatíváknak. Ezzel szemben az intézményesített politikai szereplőknek (birodalmi elnök, a törvényhozás alsó és felső háza) szélesebb kezdeményezési jogkörük volt, ami könnyen a politikai zsarolás eszközévé is válhatott A weimari korszakban összesen három országos népszavazást tartották, de egy sem volt érvényes, mert a szavazásokon nem jelent meg a választóképes lakosság legalább fele. Mindhárom népszavazást egy politikai párt kezdeményezte: a korábbi uralkodóházak vagyonának kárpótlás nélküli kisajátításáról szóló népszavazást a szociáldemokraták, az új hadiflotta felállítását ellenzőt a kommunisták, a német háborús jóvátételt szabályozó Youngterv elleni népszavazást pedig a nacionalista párt és a nemzetiszocialisták támogatták. 3 Németországban újból a 90-es évek közepe óta nőtt meg robbanásszerűen a népi kezeményezések száma (1. ábra), a múlt évtized elején évi száz alattiról ez manapság évi több mint háromszáz kezdeményezést jelent. Ennek az elsődleges oka az, hogy a tizenhat tartományból kilencben ebben az időben vezették be a közvetlen demokratikus formákat. A régi közvetlen demokratikus tartományok közé tartozik Hessen a Svájccal szomszédos Baden- Württemberg valamint Bajorország
4 1. ábra Népszavazási kezdményezések Németországban (Forschungsstelle Bürgerbeteiligung und direkte Demokratie an der Philipps-Universität Marburg) Németországban a bajor szabadállam polgárai képesek a legtöbb közvetlen hatást kifejteni tartományuk politikájára. A Bajorországra jellemző szélesen értelmezett közvetlen demokrácai a háború utáni bajor alkotmány megteremtőjének Wilhelm Hoegnernek köszönhető. A szociáldemokrata politikus a náci hatalomrajutástól a háború befejezéséig emigrációban élt, amiből tizenegy évet Svájcban töltött, ahol nagy hatással volt rá a svájci plebiszcitárius demokrácia. Bajorország az egyetlen tartomány Hessen mellett, ahol az alkotmánymódosítás esetén automatikusan népszavazást kell tartani. Az utóbbi évtizedekben több alkotmánymódosító népszavazás is történt, így a környezetvédelemnek az alkotmányba való foglalása (1984), a kommunális népszavazás intézmények megteremtéséről szóló népszavazás (1995), de a bajor felsőházat is népszavazás törölte el (1997). A bajor alkotmány arra is lehetőséget ad, hogy a választók visszahívják a törvényhozást, és ezzel a kormányt is
5 A tartományi gyűlés felolszlatásához egymillió aláírást kell összegyűjenie a kezdeményezőknek, ezután pedig jóllehet akár negyven hét múlva sor kerülhet a népszavazás megtartására. Eddig erre még nem került sor, bár 2007-ben az ellenzékben lévő bajor szociáldemokraták és zöldek Stoiber visszahívását kezdményezték a tartományi gyűlés népszavazás útján történő feloszlatása révén, két nap múlva a miniszterelnök bejelentette visszavonulását, jóllehet az ellenzéki fenyegetés mellett más tényezők nyomására is. Otmar Jung szerint a bajor politikai rendszerben a CSU dominanciája mellett a közvetlen demokrácia egyfajta szelepként is működik, növeli a rendszer megújulóképességét, jelzi azokat a problémákat, amik a mammutpárt figyelmét egyébként elkerülnék. 4 Politikai viták a közvetlen demokrácia körül Dacára a ténynek, hogy a weimari kötársaságot nem a népszavazások döntötték meg, a háború utáni bonni politikai rendszerből száműzték a plebiszcitárius elemeket. Ettől az alkotmányjogi alapállástól távolodik el a három ellenzéki párt, a liberális FDP, a Zöldek és a Balpárt (Linke). Mind a három párt saját törvénytervezetén dolgozik, ami lehetővé tenné referendumok tartását szövetségi szinten. Jelenleg a német alkotmány szerint népszavazást csak a szövetségi tartományok területének megváltoztatása esetén lehet kiírni, illetve az alkotmány utolsó pontja tesz egy homályos utalást a nép egyetértésére alkotmányváltoztatás esetére. A 146. cikkely szerint a jelenlegi alkotmány addig érvényes, amíg egy olyan érvénybe nem lép, amiről a német nép szabad döntés útján határozott, ezt pedig úgy is lehet értelmezni, mint közvetve, a Bundestagon vagy egy alkotmányozó gyűlésen keresztül gyakorolt jogosítványt. Az SPD-CDU/CSU nagykoalíció korántsem egységes ellenzéke ezen az állapoton szeretne változtatni a népi kezdeményezés és a népszavazás bevezetésével a szövetségi szinten. A pártok érvelése hasonló: az NSZK alkotmányos rendszere bizonyította stabilitását, a közvetlen demokrácia jól vizsgázott a tartományokban és a német politikai kultúra demokratikusságához sem férhet már kétség a háború után több, mint hatvan évvel. Ez a véletlen összhang azonban korántsem jelent egyszólamúságot. A konkrétumokat tekintve eltérnek a tervezetek aszerint, hogy milyen szélesen értelmezik a közvetlen demokráciát (1. tábla). A német rendszerben a plebiszcitárius elemek egymásra épülnek. A Volksinitiative a magyar népi kezdményezésünkkel egyenrangú, vagyis a megfelelő számú aláírás esetén a - 5 -
6 törvényhozás köteles a napirendjére tűzni egy törvényjavajslatot. Amennyiben nem születik meg az indítványozott jogszabály, lehetőség nyílik a népszavazási kezdeményezés (Volksbegehren) elindítására. Ha összejön a törvény által előírt aláírás, megtörténhet a népszavazás (Volksentscheidung). FDP Zöldek Balpárt (Linke) népi kezdeményezés népszavazás szükséges aláírás szükséges aláírás quorum millió (az alkotmányt érintő 10% 5% kezdeményezés esetében 2 millió) aláírás a többségi szavazatoknak el kell érniük az a leadott szavazatok többsége összes leadható szavazat 15%-át, az dönt, nincs quorum alkotmány esetében 25%-ot 1. tábla A német ellenzék pártjainak javaslatai a közvetlen elemek bevezetésére (saját adatgyűjtés) Az alkotmányos rendszer átszabása nem ebben a ciklusban került a Bundestag elé ben egy civil kezdeményezés hatására a szociáldemokrata-zöld frakciók benyújtottak egy javaslatot a közvetlen formák szövetségi szintű bevezetésére, azonban a törvény minősített többséget kívánt, és a kereszténydemokrata ellenzék nem támogatta az indítványt. A népszavazás apropóját ezután az európai alkotmányos szerződés adta, 2003-ban ugyanis felmerült a kérdésről való népszavazás igénye. Ekkor a PDS (a posztkommunista baloldali párt, ma Balpárt), az FDP, a Zöldek és a szociáldemokrata párt egy része mellett az akkori CSU elnök Edmund Stoiber is támogatta az ötletet, így akár össze is jöhetett volna a kétharmadhoz a CDU/CSU frakcióból a szökséges 47 képviselő, azonban az akkor kancellár, Gerhard Schröder nem támogatta a népszavazás ötletét, mert szerinte a normális parlamentális eljárás nem kevésbé legitim, mint az ugyanannyira demokratikus referendum általi döntés, így a kancellár az akkori ellenzéki vezetővel, a jelenlegi kancellárasszonnyal, Angela Merkellel került egy platformra. Merkel szerint az európai integráció elsősorban politikai akaratot kíván, a németek pedig nem mentek volna bele pl. az euro bevezetésébe 5. A vitában Edmund Stoiber a tartományonkénti népszavazást javasolta, amihez nem lett volna szükséges az alkotmányos szabályok átírása. A német jogalkotási folyamatban ugyanis - 6 -
7 kétfokozatú, a tartományok pénzügyeit, szervezeti-, működési rendjüket érintő kérdésekben a beleegyezésük nélkül nem születhet törvény. A szövetségi szintű népszavazás tehát érvelnek így elsősorban a CDU alkotmányjogászai a föderalizmust rontaná le. A szövetségi szintű népszavazás bevezetése a legutóbbi időben újból az eu reformját illetően vetődött fel. A lisszaboni szerződés ratifikálása egyedül Írországban történik referendum útján, azonban Németországban is több politikai erő (elsősorban a liberálisok és a Balpárt) és civil szervezet (Mehr Demokratie e.v.) érvel a népszavazás mellett, hiszen csak azzal valósulhat meg a polgárok azonosulása az unióval (FDP), ill. csak a népszavasás adhat demokratikus legitimációt a szerződésnek. A Balpárt érveinek élét azonban elveszi az a tény, hogy a vörös-vörös (SPD-Balpárt) vezetésű Berlinben a szociáldemokrata polgármester Klaus Wowereit a Tempelhof reptér jövőjéről tartott népszavazás kapcsán kijelentette, az nem kötelezi semmire sem a szenátust és a polgármestert. A jobboldali pártok (FDP, CDU/CSU) szerint tehát a Balpártnak csak akkor tetszik a népszavazás, ha az nekik tetsző eredménnyel kecsegtet. 6 Következtetések A közvetlen demokrácia körüli tudományos és közéleti argumentumok feltűnően hasonlatosak egymáshoz, ez azt sejteti, hogy a plebiszcitárius elemek használatának illetve mellőzésének nincsen általános receptje, nem szűrhető ki, hogy mely témákban, az alkotmányos rendszer mely területein alkalmazható a közvetlen demokrácia, ez sokkal inkább a politikai kontextus kérdése. Az olyan kvázi domináns pártrendszerekben, mint amilyen a bajor is, a közvetlen demokrácia az egész politikai rendszer innovatív, tanulási képességét növelheti. A magyar közéleti viták azonban egyik oldalról a népszavazás korrekciós funkcióját emelik ki, hangsúlyozva továbbá azt, hogy a március 9-i népszavazás új politikai közösséget teremtett, ezzel a referendum kizárólagosságára utal, ami nem ismeri el a partikuláris érdekeket, visszhangozva ezzel a közvetlen demokratikus intézményeket érő egyik tudományos és politikus kritikát. Másik oldalról viszont olyan kétségek merültek fel, hogy a népszavazás lerontja a magyar alkotmányos struktúrát, ellehetetleníti a felelős kormányzást, és az éppen nagykorú magyar demokráciát eltéríti az európai liberális képviseleti demokráciától. A németországi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a népszavazás - 7 -
8 melletti kiállás nem minden esetben a politikai credo, hanem az aktuális politikai konstellációk kérdése is. A népszavazás mégsem az ördögtől való, és ahogyan a 90-es évektől kezdve egyre több tartományban vezették be a népszavazás és népi kezdeményezés intézményét az NSZKban, úgy bizonyosodott be azok felelős alkalmazhatósága is. A pártpolitikai kötődés feloldódása, és az amatőr politizálásnak nem szilárd közösségekben, hanem egyre jobban virtuális, ad-hoc közösségekben való folytatása szükségessé teszi a közvetlen demokratikus intézmények alkalmazhatóságának újragondolását. Mindenesetre azt előzetesen elmondhatjuk, hogy a népszavazás azokban az esetekben kívánatos eleme a demokratikus politikának, ahol a döntésben részt vevő szavazó elegendő információval és a szükséges érintettséggel rendelkezik az adott ügyben, ami nem jelenti azt, hogy a népsazavazásnak csak a helyi ügyekben lehet szerepe, hiszen léteznek olyan partikuláris ügyek, amelyek érintettjei nem határozhatóak meg egy földrajzi egység határain belül. A magyar szabályozás esetében ugyanakkor érdemes lenne a német modell átvételén gondolkodni, ahol a népszavazás nem hipotetikus mint sok esetben Magyarországon, hanem a kezdeményezőknek konkrét törvényjavaslatot kell kidolgozniuk, amit első körben a törvénhozás is elfogadhat, megfelelő társadalmi nyomás esetén elkerülve így a népszavazás költségeit. 1 Ulrich Glaser: Direkte Demokratie als politisches Verfahren, Erlangen und Jena: Palm & Enke, Christopher Schweiger: Volksgesetzgebung in Deutschland, Berlin: Duncker & Humblot, u.o. 4 M. Hägler, M. Lohre: Der Trend zur Volksabstimmung.Deutsche Direkte Demokratie, Tageszeitung tagesschau
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenVálasztásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
RészletesebbenSarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenA Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének. 2/1992.(III.03.)sz. rendelete. a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről
A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének /99.(III.03.)sz. rendelete a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) A Ferencvárosi Önkormányzat a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenA modern demokráciák működése
A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági
RészletesebbenATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA. 10/1995. /V.31./ számú R E N D E L E T E A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL
ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/1995. /V.31./ számú R E N D E L E T E A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL (az 5/2001. /IV.25./ és az 5/2004. /III.24./ számú rendeletekkel
RészletesebbenBudapesti politikai helyzetkép 2015 végén
Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenKözelgő kvótareferendum: az érvényesség a baloldali szavazókon múlik A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL
Közelgő kvótareferendum: az érvényesség a baloldali szavazókon múlik A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Akár érvényes is lehet az október 2-án esedékes
RészletesebbenA szlovák-magyar viszály nemzetközi környezetben
Varga Bálint A szlovák-magyar viszály nemzetközi környezetben A Beneš-dekrétumok megerősítésével Szlovákia nyilvánvalóan az európai normákkal szemben halad, vállvetve a dekrétumok hatályosságát szintén
RészletesebbenA közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.
A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal
RészletesebbenBal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása
Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve
RészletesebbenCivilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek!
Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! A kormányzás félidejéhez érkezve továbbra is magas a bizonytalanok száma, a hagyományos pártpolitikai szereplők mellett pedig a 2010 tavasza után létrejött
RészletesebbenA közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA
A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus
RészletesebbenCím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki
Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A
RészletesebbenTartományi választások Németországban. Sorsfordító idők?
ELEMZÉSEK Tartományi választások Németországban. Sorsfordító idők? Tamási Anna E-2016/6. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenKereszténydemokrata Unió (Christlich-Demokratische Union (CDU)
Németország politikai pártjai Németország államformája szövetségi köztársaság, mely az 1990. október 3-i újraegyesítés óta 16 tartományból épül fel. A tartományoknak jelentős súlya van a német alkotmányozás
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenA németországi választások tanulságai
Nagy Attila Tibor A németországi választások tanulságai Angela Merkel hivatalban lévő kancellár győzelme több fontos következtetés levonására ad alkalmat: a nagy néppártok kora nem feltétlenül áldozott
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
RészletesebbenA magyar középosztály
Pétervári Zsolt A magyar középosztály A magyar társadalom jelenlegi szerkezetét jelentős mértékben meghatározza a Kádárrendszer öröksége. Az 1945-47-es koalíciós korszak után felszámolt úri középosztály
RészletesebbenSzlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
RészletesebbenNői politikusok a közvélemény szemében
Női politikusok a közvélemény szemében Az Integrity Lab elemzése Tartalom Vezetői összefoglaló... 2 Bevezető... 3 Női politikusok és magyar választók... 4 Pártok és női jelöltek... 5 Alkalmasság megítélése...
RészletesebbenVANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Általános rendelkezések
VANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Vanyola község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló
RészletesebbenNagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 8/2005. (VIII.3.) számú rendelete A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL
Nagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (VIII.3.) számú rendelete A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény / továbbiakban:
RészletesebbenAZ EURÓPAIAK ÖTÖDE PROTESZTPÁRTOKKAL SZIMPATIZÁL
AZ EURÓPAIAK ÖTÖDE PROTESZTPÁRTOKKAL SZIMPATIZÁL A NÉZŐPONT INTÉZET ELEMZÉSE 2016.03.10. AZ EURÓPAIAK ÖTÖDE PROTESZTPÁRTOKKAL SZIMPATIZÁL 2016.03.10. 2 ÖSSZEFOGLALÓ A bevándorlási válság kezdete óta az
Részletesebben"NEM" a népszavazáson
Este hét órakor hivatalosan befejez?dött a voksolás az ország 3177 településén kialakított 10 331 szavazókörben a vasárnap tartott országos népszavazáson. Az érvényes szavazatot leadók több, mint 98 százaléka
RészletesebbenKisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 712001.(VIII. 27.) rendelete
Kisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 712001.(VIII. 27.) rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)
RészletesebbenA weimari köztársaság
dezs.extra.hu tételek gyûjteménye A weimari Szerzõ dezs Történelem tétel 1. A weimari 1918. nov.: forradalom / kieli matrózlázadás > Németország > Az új alkotmányt Weimarban dolgozták ki, ezért nevezik
RészletesebbenEurópa motorja 2018-ban? - Németország várható Európa-politikája a gazdasági helyzet és
Európa motorja 2018-ban? - Németország várható Európa-politikája a gazdasági helyzet és a belpolitikai erőviszonyok tükrében Dr. Ferkelt Balázs Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar Szeged,
RészletesebbenEgészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Dacára annak, hogy a politikai napirendet az elmúlt időszakban nagyrészt a bevándorlás
Részletesebben. Németország és a nemzetiszocializmus
. Németország és a nemzetiszocializmus Szerzõ dezs dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye Történelem tétel 20. Németország és a nemzetiszocializmus Színre lépnek a nácik Németország történetét 1919 és 1923
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Politikatudományok BA szak Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete 2018 I. Bevezetés a politikatudományba 1. A politika és a politikatudomány alapfogalmai: állam,
RészletesebbenJELENKOR. Propaganda Hitler után
JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt
RészletesebbenGödöllő város Önkormányzatának 4/2004.(II. 2.) számú önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Gödöllő város Önkormányzatának 4/2004.(II. 2.) számú önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 50. (2) bekezdésében
RészletesebbenKik voltak a NOlimpia aláírói?
Kik voltak a NOlimpia aláírói? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A NOlimpia-kampány sikeresen szólította meg a pártnélküli budapestieket és a legtöbb társadalmi csoportot, ám a kormánypárti, valamint
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 1
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VIII. Kormányformák 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú parlamentarizmus 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus.
RészletesebbenA progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei
Matthias Platzeck Elemzés Budapest 2012. január Nagyon kemény időket élünk. A világgazdaság megingott. Teljesen bizonytalan, hogy sikerül-e az USA-nak hosszú távon talpon maradnia. Mindeközben az egyesült
RészletesebbenÖsszefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak
Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló Egyelőre az ellenzéki szavazók is megosztottak a 2018-as indulást illetően, a baloldaliak
RészletesebbenBudapest 2019 A Republikon Intézet elemzése
Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése Budapesten az ellenzéki győzelemhez nem elég megnyerni a főpolgármesterválasztást, a Fővárosi Közgyűlésben csak úgy lesz ellenzéki többség, ha a kerületek nagyobb
RészletesebbenÚjhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének június 28-i ülésére 4. napirend
E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. június 28-i ülésére 4. napirend Tárgy: A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló
RészletesebbenBakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége
BAKONYSZENTKIRÁLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 2/2003. (I.31.) Ökt. sz. RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:
RészletesebbenKongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt
Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt Magyarországon, 1990-ben 98 %-os többséggel fogadta el az Országgyűlés az Önkormányzati Törvényt. Az ezt követő két évtizedben alakult ki az
RészletesebbenNÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó
NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére
RészletesebbenBizonytalan CSOK a CSOK program megítélése A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY- KUTATÁSA
Bizonytalan CSOK a CSOK program megítélése A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY- KUTATÁSA REZÜMÉ A családi otthonteremtési kedvezményt a magyar társadalom 43 százaléka tartja helyes kor- mányzati intézkedésnek,
RészletesebbenA magyar politikai rendszer Az államfő
Az államfő 1 Főbb témakörök 1. Az államfő a parlamentáris rendszerekben 2. A rendszerváltás forgatókönyve és az államfői jogkör 3. Alkotmányos jogkörök 4. Választás és legitimáció 5. Karrierút, rekrutáció,
Részletesebben28/2001. (VI.21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL
1 SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 28/2001. (VI.21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL Sárvár város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenKözvetlen demokrácia. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Közvetlen demokrácia Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 27. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenIZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám
IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenEurópa szocialistái, egyesüljetek!
LAURENT FABIUS PIERRE MAUROY MICHEL ROCARD Európa szocialistái, egyesüljetek! Kinyílik a világ, hatalmas gazdasági, kulturális és technológiai robbanásnak vagyunk tanúi, a globalizáció idejét éljük, és
RészletesebbenSAND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2001. (VII.12.) RENDELETE. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
SAND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2001. (VII.12.) RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 50.
RészletesebbenSzentlőrinc Városi Önkormányzat 16/2007.(X. 19.) KT. Rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Szentlőrinc Városi Önkormányzat 16/2007.(X. 19.) KT. Rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Szentlőrinc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló
RészletesebbenA választási rendszer és választások
A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének
RészletesebbenDr. Szél Bernadett LMP
otn ;»z 14 1ZgU Az Országgy űlés Ér!-;ez.«'.: 20 1.4 NOV 2 C..../2014 (...) OGY határozata a családbarát parlamenti m űködéshez szükséges intézkedésekr ől 1. Az Országgyűlés kifejezi elkötelezettségét
RészletesebbenA magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat
A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és
RészletesebbenEurópai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes -
Európai parlamenti választás 2009. június 7-én - Amit tudni érdemes - Az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között - Magyarországon minden bizonnyal június 7-én - választják meg az Európai
RészletesebbenAz új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenSzéchenyi István katolikus Általános Iskola
Széchenyi István katolikus Általános Iskola Füzesabony Szülői Választmányának Szervezeti és Működési Szabályzata Érvényes: 2013. október 21. napjától I. Általános rendelkezések A Nemzeti köznevelésről
RészletesebbenPAK S VÁRO S ÖNKO R M Á N Y Z A T I KÉPVI S E L Ő- TESTÜLETÉNE K 14/1995. (IV. 28.) SZÁMÚ ÖNKOR M Á N Y Z A T I RENDELETE
PAK S VÁRO S ÖNKO R M Á N Y Z A T I KÉPVI S E L Ő- TESTÜLETÉNE K 14/1995. (IV. 28.) SZÁMÚ ÖNKOR M Á N Y Z A T I RENDELETE A HELYI NÉPSZAVAZÁ S ÉS NÉPI KEZDE M É N Y E Z É S R Ő L * (Egységes szerkezetben)
RészletesebbenSÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 33/2006.(XI.30.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 33/2006.(XI.30.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
RészletesebbenHatártalan választások I. A nemzetközi példák
Török Zoltán Határtalan választások I. A nemzetközi példák A határon túli állampolgárok választójogának szabályozása a 2010-es kormányváltást követően Magyarországon is aktuálissá vált. Ennek a jognak
RészletesebbenLudányhalászi Községi Önkormányzat Képviselőtestületénél 7/2001. (IV.20.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kedvezményezésről
Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselőtestületénél 7/2001. (IV.20.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kedvezményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (továbbiakban:
RészletesebbenNehéz döntések A politika George W. Bush szemével
Paár Ádám Nehéz döntések A politika George W. Bush szemével Kevés személyiség nyomta rá a bélyegét a világ arculatára olyan mértékben, mint George W. Bush. Valószínűleg még sokáig elhúzódik a vita arról,
RészletesebbenSzakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége
22.A kormány parlamenti felelőssége - a magyar alkotmányos berendezkedés az európai főszabályt követve a központi állami szervezeti rendszert egyetlen pontnál, a parlamentnél kötötte az állampolgárok választásához,
RészletesebbenMélyponton a teljes politikai elit
Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,
Részletesebben1. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 37-34/2015. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT
1. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE Ikt. szám: 37-34/2015. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
RészletesebbenIpolytölgyes Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete. 4/2002.(III.27.) Rendelete. A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Ipolytölgyes Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete 4/2002.(III.27.) Rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. ( továbbiakban Ötv.)
RészletesebbenAz EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 http://csikszereda.gov.hu/tajekoztato-az-europai-parlamenti-valasztasokrol 2 A Parlament kialakulása 1952-ben alapították az Európai Szénés
RészletesebbenELŐSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 20/2000. (XII. 1.) ÖK. számú r e n d e le t e
ELŐSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 20/2000. (XII. 1.) ÖK. számú r e n d e le t e A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről (egységes szerkezetben) Előszállás Nagyközség Önkormányzatának
RészletesebbenÁLTALÁNOS RERNDELKEZÉSEK 1..
TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATII KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2002..((II.. 311..)) KT.. SSZ.. RENDELETE A HELYII NÉPSSZAVAZÁSSRÓL ÉSS NÉPII KEZDEMÉNYEZÉSSRÖL A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat 21/2007. (IX. 28.) önkormányzati rendelete a megyei népszavazásról és népi kezdeményezésről
1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 21/2007. (IX. 28.) önkormányzati rendelete a megyei népszavazásról és népi kezdeményezésről A megyei népszavazás és a megyei népi kezdeményezés Tolna megye polgárainak
RészletesebbenFrakcióvezetők a Parlamentben
Frakcióvezetők a Parlamentben A Képviselőfigyelő elemzése alapján az LMP-s Schiffer András számít messze a legaktívabb frakcióvezetőnek az Országgyűlésben. Mind a hozzászólások, mind a nem önálló kategóriájában
RészletesebbenA szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus
A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos
RészletesebbenA településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható
A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének
RészletesebbenBerekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2009.(X.01.) sz. Önkorm. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2009.(X.01.) sz. Önkorm. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:
RészletesebbenTizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban
Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Gyõri Enikõ Az Országgyûlésben 1 a 2002. decemberi alkotmánymódosítás 2 értelmében 2003 õszén kezdõdtek meg
RészletesebbenOZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 7/1995.(VI.9.) számú önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrıl
OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 7/1995.(VI.9.) számú önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrıl ( egységes szerkezetben) Ozora Község Önkormányzata Képviselı-testülete
RészletesebbenBucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (XI.12.) számú rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (XI.12.) számú rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:
RészletesebbenSzalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről
Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről Szalkszentmárton község Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról
RészletesebbenNyékládháza Város Önkormányzatának. 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Nyékládháza Város Önkormányzatának 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Nyékládháza Város Képviselő-testülete a helyi közakarat demokratikus kinyilvánítása érdekében
RészletesebbenÁltalános rendelkezések 1..
Bélapátfalva Nagyközségi Önkormányzat 12 /2001. ( IV.23. ) sz. rendelete a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenÉlet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető
Részletesebben10/2005. (X. 27.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl
LEVÉL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 1 KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 10/2005. (X. 27.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)
RészletesebbenVálasztás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A rendszerváltás óta jellemző a magyar politikára, hogy a fővárosi lakosok pártválasztása némileg más képet mutat, mint az ország többi részén
RészletesebbenLeminősített népszavazás
Finta László Sárvári Marcell Török Zoltán Leminősített népszavazás A közvetlen demokrácia létjogosultságához nem fér kétség egy demokratikus politikai rendszerben, ugyanakkor csupán jobbára a helyi politikában,
RészletesebbenÓraszám 30 A TANTÁRGY LEÍRÁSA I. FÉLÉV
A tantárgy címe A magyar politikai rendszer 1. A tantárgy típusa Előadás A tantárgy kódja BBNPO20800 Óraszám 30 Oktatott félévek száma: 2 Kreditek száma 4 Oktató: Pócza Kálmán (pocza.kalman@btk.ppke.hu)
Részletesebben1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!
1. téma 1.kérdés: Mutassa be a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok tevékenységének állami felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, majd ismertesse a törvényességi ellenőrzés/felügyelet
RészletesebbenNEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. AUGUSZTUS 19-I ÜLÉSÉRŐL
NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. AUGUSZTUS 19-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:
RészletesebbenKÉPVISELETI ÉS KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA VISZONYA
NÉPSZAVAZÁS Alaptörvény B cikk, (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. Alkotmányos alapelv, hogy a hatalom birtokosa a nép.
RészletesebbenZsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2/2005. (I. 28.) KT. sz. rendelete a helyi népszavazásról és helyi népi kezdeményezésről
Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2/2005. (I. 28.) KT. sz. rendelete a helyi népszavazásról és helyi népi kezdeményezésről Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi
RészletesebbenPanel második hullám változói
Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:
RészletesebbenA legpesszimistább várakozásoknál is rosszabb volt a részvétel(1)
1. szint Május-június A legpesszimistább várakozásoknál is rosszabb volt a részvétel(1) A 350 millió uniós állampolgár(2) közül csak 150 millióan vettek részt(3) a választáson(4). Ez még a legpesszimistább
Részletesebben