Az ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Egy jól frekventált helyen, kedvező bérleti díjjal lehetősége nyílik egy üzlethelyiség kibérlésére és kialakítására.

Átírás

1

2 1. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK KÖZÖS ÉS SAJÁTOS JELLEMZŐI, A KÖZÖTTÜK VALÓ VÁLASZTÁS SZEMPONTJAI 2. A VÁLLALKOZÁSI FORMÁK ALAPÍTÁSÁNAK ÉS MEGSZÜNTETÉSÉNEK GYAKORLATI TEENDŐI ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Az ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Egy jól frekventált helyen, kedvező bérleti díjjal lehetősége nyílik egy üzlethelyiség kibérlésére és kialakítására. 1. Milyen információkat kell beszereznie, hogy a kockázatát a lehető legkisebbre csökkentse? 2. Milyen megoldásokat javasolna a vállalkozás vezetőjének, hogy a gazdálkodása eredményes legyen?

3 SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A VÁLLALKOZÁSI FORMÁK KÖZÖTTI VÁLASZTÁS SZEMPONTJAI: A lelendő vállalkozónak el kell döntenie, hogy: - egyedül szeretne dolgozni vagy üzlettársakkal, - mekkora kockázatot vállal, szeretné-e korlátozni a felelősségét, - hajlandó-e vagyonának vagy annak egy részének tartós lekötésére, vagy gyorsan egyszerűen kivonható formában szeretné tudni, - milyen egyéb előnyöket vár a vállalkozástól a nyereségen kívül. Rendelkezésre álló tőke: A vállalkozónak fel kell mérnie, hogy rendelkezik-e elegendő forrással a vállalkozás alapításához, vagy külső forrás bevonása szükséges a cég alapításához. Külső forrás lehet: egy hitelintézettől felvett hitel, barátoktól, ismerősöktől kölcsönkapott pénzösszeg. Fontos, hogy a vállalkozónak meg kell teremteni a vállalkozás alapításához és működéséhez szükséges anyagi javakat. Akinek nincs elegendő tőkéje, hajlandó kockázatot vállalni, szereti az önállóságot, számára a leginkább megfelelő vállalkozási forma az egyéni vállalkozás. Sokféle tevékenységet végezhet, foglakoztathat alkalmazottat, elképzeléseit önállóan valósítja meg és a nyereségen sem kell osztoznia, viszont vállalkozása tartozásaiért teljes vagyonával felel, tehát kockázatos. Ha nem rendelkezik elegendő tőkével, ahhoz, hogy beindítsa vállalkozását, célszerű a társas vállalkozási formák közül választania. A betéti társaság lehetővé teszi, hogy a beltag az ötletével, vagy képzettségével indítson vállalkozást, míg a kültag csak tőkével lép be, viszont a kültag felelőssége korlátolt. Aki teljes mértékben korlátozni szeretné a felelősségét legjobb választás számára a kft., ha egyedül szeretné tevékenységét végezni, akkor lehetőség van egyszemélyes kft. alapítására.

4 Önálló törekvések: Fontos, hogy a leendő vállalkozó mekkora önállósággal szeretne tevékenykedni. Az egyéni vállalkozó minden döntését egyénileg hozza meg, míg Bt. esetében a beltagok döntési szabadsága nagyobb, mint a kültagoké. Kft., Rt. és közös vállalat esetében az önálló törekvések háttérbe szorulnak, hiszen a döntés közös feladat. Kockázatvállalási képesség: Mielőtt valaki vállalkozásba kezd, fontos, hogy felmérje a kockázati tényezőket, el kell döntenie, hogy a felmerülő kockázatokból mekkora részt hajlandó vállalni. Ha jelentősen szeretné csökkenteni a kockázatát, akkor olyan vállalkozási formát célszerű preferálnia, amiben a tagok felelőssége korlátolt, tehát lehet egy bt. kültagja, esetleg Kft., Rt. vagy közös vállalat tagja. A felelősség korlátozása az önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok sajátos jellemzője. Bevitt vagyon mobilizálhatósága: Vannak olyan vállalkozási formák, ahol a tagok a bevitt vagyonukat gyorsan ki tudják vonni, például, aki Rt. tulajdonosa, részvényeit szinte szabadon eladhatja, tehát vagyonát rövid időn belül mobillá tudja tenni. Míg, aki egyéni vállalkozó, maga dönthet, hogy mikor vonja ki a vagyonát a vállalkozásából. Kft. esetében az üzletrész szabadon eladható, de nem vonható ki a vállalkozásból, ezért körülményesebb az eladás, mint részvények esetében. Vállalkozástól várt előnyök: Vannak olyan vállalkozók, akik vállalkozásuktól vagyon, megélhetés, jövedelem szerzése mellett, munkahelyet szeretnének teremteni, ezáltal megélhetést biztosítani családtagjaiknak, alkalmazottaiknak. Van, aki irányítani, vezetni szeretné vállalkozását, és így szeretné megvalósítani önmagát. A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok többnyire vagyon és személyegyesítő társaságok, itt a tagokat nem minden esetben a személyes közreműködés, hanem az eredményből való részesedés motiválja.

5 A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK SZEREPE: - szükségletek kielégítése (termékekkel, szolgáltatásokkal) - erőforrások ésszerű felhasználása - adófizetéseikkel hozzájárulnak a közös társadalmi szükségletek kielégítéséhez - megélhetést, munkalehetőséget biztosítanak a munkavállalóiknak - a gazdálkodó egység tulajdonosainak jövedelmet biztosítanak - szociális, kulturális feladatok segítése. Szükséglet: hiányérzet, inger, ami cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. Kielégítése termékekkel szolgáltatásokkal lehetséges, teljes kielégültség nem létezik. Gazdálkodó szervezet: a gazdaság olyan alapegységei, amelyek a rendelkezésükre álló eszközökkel, önállóan a gazdasági élet szereplőitől elkülönülten gazdálkodnak, tevékenységük végzése során jövedelemszerzésre törekszenek, és közben kockázatot vállalnak. A vállalkozások közös jellemzői: - önálló gazdálkodás - kockázatvállalás a tevékenység során - anyagilag érdekeltek az eredményességben - anyagi, jogi és erkölcsi felelősséggel tartoznak döntéseikért. 1. Önállóság: A vállalkozások, függetlenül a társasági formától, önállóan, a gazdasági élet többi szereplőjétől elkülönülten gazdálkodnak. Meghatározzák, milyen tevékenységet fognak folytatni, a piac mely részének az igényeit, szükségleteit szeretnék kielégíteni. Maguk határozzák meg a céljaikat, és a célok elérését segítő eszközöket.

6 A vállalkozás eredményét befolyásolja a vállalkozás jól megválasztott cél és eszközrendszere, tehát annyi alkalmazottat foglalkoztatott, ami a leghatékonyabb termelést, értékesítést biztosítja, berendezéseit, eszközeit a lehető legoptimálisabban használja ki. A vállalkozások önállóságának vizsgálatakor figyelembe kell venni a vállalkozás külső és belső adottságait, amik nagymértékben befolyásolhatják a tevékenységének eredményességét. Belső adottságok: - vállalkozás tőkeereje, mérete - rendelkezésre álló munkaerő mennyisége, színvonala. Külső adottságok: - versenytársak - kereslet - kínálat - munkaerő - hitelfelvételi lehetőségek - rendeletek, jogszabályok A vállalkozásoknak tevékenységüket, az eredményesség érdekében, úgy kell kialakítaniuk, hogy a külső és belső adottságokat is együttesen figyelembe veszik. Akkor gazdálkodott eredményesen a vállalkozás, ha a bevételei meghaladják a kiadásait, ebben az esetben nyereségről beszélünk, ellenkező esetben a vállalkozás eredménye veszteséges lesz. Nyereséges vállalkozás esetében, az adózás után fennmaradó részről a vállalkozások maguk dönthetnek, fejleszthetik tevékenységüket, beruházásokat eszközölhetnek, a tulajdonosok között osztalék, részesedés formájában szétoszthatják. 2. Kockázatvállalás: A vállalatoknak mindig körültekintően kell gazdálkodniuk, és figyelembe kell venniük, hogy minden döntésüknek kockázata van, ezért a döntések meghozatalakor a kockázatnak arányban kell állnia a vállalkozás tőkeerejével.

7 Törekedni kell a kockázat csökkentésére, bár előfordul olyan eset, amikor nagyobb kockázatot kell vállalni és ennek következménye lehet, hogy a vállalat átmenetileg veszteséges, de hosszútávon ez a kockázat később nyereséget hoz. Kockázat csökkentése: - folyamatosan kísérje figyelemmel a vállalkozás tevékenységét befolyásoló tényezőket (versenytársak, változó piaci igények, jogszabályok változása, stb.) - a változásokra reagáljon, rugalmasan igazodjon hozzá, erőforrásait szükség esetén tudja átcsoportosítani - folytasson többféle tevékenységet, álljon több lábon 3. Eredményesség: Minden vállalkozás célja a profitszerzés, nyereség elérése. Nyereséges egy vállalkozás, ha a bevételei meghaladják a kiadásaikat. A nyereség adózás után fennmaradt részéről a vállalkozások dönthetnek, hogy mire használják fel. Ebből tudják biztosítani a vállalkozás fejlesztését, bővítését, korszerűsítését, és a tulajdonosok osztalékát. Bevételek növelhetők: - keresletnek megfelelő áruválasztékkal, - udvarias kiszolgálással Kiadások csökkenthetőek: - kedvező beszerzési források felkutatásával, - hatékony költséggazdálkodással 4. Anyagi, jogi és erkölcsi felelősség: Az anyagi felelősség azt jelenti, hogy a vállalkozások tevékenységük anyagi következményeit vállalni kell, tehát a megrendelt áru ellenértékét, a munkabéreket, az adókat ki kell fizetnie. Tartozásaiért a vállalkozás teljes vagyonával felel. A jogi felelősség összefüggésben áll azzal, hogy a vállalkozás jogi személyiség, illetve nem rendelkezik jogi személyiséggel.

8 Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok jellemzői: - rendelkezik a tagok változása esetén is állandó szervezettel, - a minimális induló vagyon nagyságát jogszabály írja elő, ez a vagyon a tagok, tulajdonosok vagyonától elkülönített, - önálló vagyoni felelősséggel tartoznak tevékenységükért, a tagok felelőssége korlátozott, csak a vállalkozásba bevitt vagyonuk erejéig terjed. A nem önálló jogi személyiségű vállalkozások jellemzői: - nem rendelkeznek a tulajdonosok személyétől független állandó szervezettel, - a döntéshozatal a tulajdonosok személyéhez kötött, - nincs jogszabály által előírt nagyságú kezdőtőke, - a tulajdonosok felelőssége korlátlan, tehát tartozásaikért teljes vagyonukkal, a vállalkozásba be nem vitt magánvagyonukkal is felelnek. Erkölcsi felelősség az jelenti, hogy a vállalkozás úgy végezze a tevékenységét, hogy a társadalom elvárásainak, normáinak megfeleljen. Vállalkozások csoportosítása: Tevékenység jellege szerint: - termelő vállalatok - szolgáltató vállalatok - kereskedelmi vállalatok Termelő vállalkozások elsősorban termékek előállításával foglalkoznak. A szolgáltató vállalatok szükségleteket elégítenek ki szolgáltatásaikkal, közvetve vagy közvetlenül. A kereskedelmi vállalatok áruk forgalmazásával foglalkoznak. Vállalkozási forma szerint: - egyéni vállalkozás - társas vállalkozás Tulajdonformájuk szerint: - magántulajdonú - szövetkezet - állami, valamint önkormányzati tulajdonú vállalat - vegyes tulajdonú vállalat

9 Nagyságuk szerint: - mikro,- vagy törpe vállalkozás - kisvállalkozás - középvállalkozás - makró,- vagy nagyvállalkozás Üzleti vállalkozás: társadalmi szükséglet kielégítésére irányuló szervezett tevékenység, melynek célja a profit szerzés. E tevékenység folytatása során a vállalkozó, vállalkozás kockázatot vállal, és üzletszerűen végzi. Üzletszerű: rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatja a tevékenységét.

10 VÁLLALKOZÓ: Az a személy, aki a vállalkozását irányítja, s közben személyes kockázatot vállal. Az egyéni vállalkozás Valamely természetes személy üzletszerű gazdasági tevékenységét egyéni vállalkozásnak nevezzük, egy személy a tulajdonos, ő vállal minden kockázatot és felelősséget a tevékenységéért. Felelőssége korlátlan, tehát tartozásaiért a teljes magánvagyonával felel. Egyéni vállalkozó lehet: - Egyéni vállalkozást bármilyen nagykorú belföldi magánszemély alapíthat, ha rendelkezik magyarországi állandó lakóhellyel, cselekvőképes és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. - Ugyancsak lehet magyarországi egyéni vállalkozó az a cselekvőképes, tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, aki jogosult hazánkban gazdasági célú letelepedésre és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Nem lehet egyéni vállalkozó (kizáró okok): - aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, - akit a közélet tisztasága elleni [a büntető törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. Fejezet VII. cím] a nemzetközi közélet tisztasága elleni (Btk. XV. Fejezet VIII. cím), gazdasági (Btk. XVII. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. Fejezet) bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, - akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, - aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja

11 Egyéni vállalkozás alapítása: - Egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatható, egy egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat, de január óta a vállalkozói igazolvány intézése Interneten keresztül, elektronikus formában bejelentéssel és visszaigazolással történik, az ügyeket szinte kizárólag az Internet segítségével intézhetik. - Többféle tevékenységet folytathat, több telephelyet és fióktelepet működtethet. - A vállalkozói igazolvány két részből: törzslapból és pótlapokból áll. - A törzslap a vállalkozó azonosító adatait, adószámát, székhelyét, tevékenységi körét, telephelyeit, fióktelephelyeit tartalmazza. Ezen kívül tartalmazza az igazolvány sorszámát, a kiállítás keltét, a kiállító hatóság megnevezését. - A pótlap tartalmazza a sorszámot, a vállalkozói igazolvány számát, a vállalkozó nevét, adószámát, nyilvántartási számát, a további tevékenységi köröket és a további telephelyeket, fióktelephelyeket. - Ha valamilyen, a vállalkozói igazolványon feltűntet adat megváltozik, akkor 15 napon belül köteles a vállalkozó a kiállító hatóságnak bejelenteni. - Az igazolványt a területileg illetékes okmányirodában, formanyomtatvány kitöltésével lehet igényelni. Vállalkozó tevékenység megkezdésének feltételei: A nyomtatvány az alábbi adatokat tartalmazza: - azonosító adatok, - állampolgárság, - bejelentett lakcím, levelezési cím, - adóazonosító jel, adószám, - TAJ- szám, - a kérelem benyújtásának jogalapja és célja, - a tevékenység megnevezése, szakmakód száma,

12 - statisztikai számjel, - székhely, telephely, fióktelephely, - munkavégzés módja, - foglalkoztatottak létszáma, - az adózásra vonatkozó adatok. A kérelem mellé mellékelni kell egy erkölcsi bizonyítványt, és azokat az iratokat, illetve hivatalos másolatukat, amik szükségesek. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói igazolvány birtokában meghatározott tevékenység elvégzésére jogosult, nem személyes munkavégzési kötelezettséget, hanem személyes közreműködést ír elő a törvény. Az egyéni vállalkozás nagysága és létszámát a törvény nem határozza meg. Az egyéni vállalkozó foglalkoztathat: - alkalmazottat, - bedolgozót, - segítő családtagot, - középfokú szakoktatási intézmény tanulóit. Egyéni vállalkozás megszűnése: - a vállalkozó a vállalkozói igazolványt visszaadja, - az igazolványt a kamara ideiglenesen visszavonja, - adó,- vagy tb tartozás miatt, - jogszabályi előírások megsértése, bűncselekmény, szabálysértés elkövetése miatt, - tevékenységhez szükséges szakképesítés hiánya miatt, - az egyéni vállalkozó meghal, vagy elveszíti a cselekvőképességét.

13 TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK: Céljuk: - üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása, - profit szerzés Jellemzői: - a kezdőtőkét a tagok, tulajdonosok bocsátják rendelkezésre, - saját cégnevük alatt jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak, - legalább két tag alapíthatja, kivéve az egyszemélyes Kft. - tagjai lehetnek természetes személyek, gazdálkodó szervezetek, belföldiek és külföldiek is. - a gazdasági társaságok megkülönböztetésére szolgál, hogy rendelkeznek-e jogi személyiséggel, illetve nem. Gazdasági társaságok: Önálló jogi személyiségű gazdasági társaságok: - korlátolt felelősségű társaság, - részvénytársaság, - közös vállalat. Nem önálló jogi személyiségű gazdasági társaságok: - közkereseti társaság, - betéti társaság. Gazdasági társaságok közös jellemzői, alapítása, szervezete: Alapító okirat: Minden gazdasági társaság megalapításához alapító okiratra van szükség, az alapító okirat neve társasági formánként eltérő. Az alapító okirat tartalmazza a társaság nevét, székhelyét, tevékenységi körét, az alapító tagok nevét, vagyoni hozzájárulásuk mértékét, a döntéshozatal módját, illetve a szavazatok arányát. Akkor válik érvényessé, ha minden tag aláírta, valamit jogtanácsos, vagy ügyvéd által megtörtént az okirat hitelesítése.

14 A vagyoni hozzájárulás kétféleképpen történhet, lehet pénzbeli és nem pénzbeli, azaz apport. Az apport: forgalomképes, értékkel rendelkező, eladható dolog. Társaságok szervezete: 1. Tulajdonosok testülete: A társas vállalkozások legfőbb szerve, társasági formánként eltérő az elnevezése, míg kft. esetében taggyűlésnek, addig a rt.-nél közgyűlésnek nevezik. Döntés: - döntenek a társaság megalakulásáról, - nyereség felosztásáról, - tevékenységi kör, alapító okirat megváltoztatásáról, - a társaság megszűnéséről, átalakulásáról, szétvallásáról, más társasággal való egyesülésének elhatározásáról. 2. Vezető tisztségviselők: A vezető tisztségviselők személye társasági formánként eltérő, főként az operatív irányítást végzik, azaz a napi irányítás és működtetés lebonyolítása a feladatuk. A jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok esetében az üzletvezetésre jogosult tag, míg jogi személyiséggel rendelkező társaságoknál: Kft. esetében ügyvezető, közös vállalatnál igazgató, részvénytársaságok esetében igazgatóság. 3. Felügyelőbizottság: Feladata a vezető tisztségviselők munkájának, döntésének ellenőrzése, a tagok érdekeinek védelme érdekében. Vizsgálja a vállalkozás eredmény kimutatását, mérlegét. Bizonyos méret, árbevétel és alkalmazotti létszám esetében működtetése kötelező, máshol lehetőség. A bizottság minimum 3, de legfeljebb 15 tagból áll, a társasági szerződésben foglaltak szerint.

15 4. Könyvvizsgáló: A vállalkozások egy részénél kötelező foglalkoztatni, más részénél lehetőség. Feladata, a vállalat mindenkori vagyonát tartalmazó dokumentumok ellenőrzése, hogy valós adatokat tartalmaznak-e, megfelelnek-e a mindenkori jogszabályoknak, előírásoknak. TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK: BETÉTI TÁRSASÁG: Olyan társasági forma, melynek alapításához minimum két tag szükséges, egy beltag, akinek a felelőssége korlátlan és egyetemleges a többi beltaggal szemben, és egy kültag, akinek a felelőssége korlátolt. Az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy ha a vállalkozás vagyona nem fedezi a tartozásait, akkor bármelyik beltagtól behajtható a tartozás teljes összege. - alapításához minimum két tag szükséges - egy beltag és egy kültag - a tagok felelőssége különböző - a beltagok felelőssége korlátlan és egyetemleges a többi beltaggal szemben - a kültag(ok) felelőssége korlátolt, csak a társaságba bevitt vagyonuk erejéig tartoznak felelősséggel a vállalkozás tartozásaiért - nincs kötelező alaptőke - üzletvezetésre és a cég képviseletére a beltagok jogosultak - a szokásos üzleti tevékenységbe nem tartozó ügyekben, például tevékenységi kör megváltoztatása a kül,- és beltagok együttesen döntenek. Megszűnése: - Ha a kültagok kiválnak, ilyen esetben átalakulhat közkereseti társasággá. - Ha a beltagok kiválnak, ilyen esetben átalakulhat korlátolt felelősségű társasággá, ha a kültagok rendelkeznek megfelelő alaptőkével. - A tagok kiválását 3 hónapon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak, különben a társaság megszűnik. KÖZKERESETI TÁRSASÁG:

16 Olyan társasági forma, aminek alapításához minimum két tag szükséges, a tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges a többi taggal szemben, a tagok közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget. - nincs kötelező alaptőke - a nyereségből való részesedés, illetve a veszteség viselése a vagyoni hozzájárulás arányában történik - alapításához minimum két tag szükséges - tagok felelőssége korlátolt és egyetemleges a többi taggal szemben - alapító okirata a Társasági Szerződés - lényeges kérdésekben a tagok együttesen döntenek - ügyvezetésre bármelyik tag jogosult, a választott tag nevét a Társasági Szerződésben rögzíteni kell KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG: Olyan gazdasági társaság, aminek az alapításához szükséges induló vagyon nagyságát jogszabály írja elő, a tagok felelőssége korlátolt, előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. Törzsbetét: az a vagyonrész, amivel az egyes tagok hozzájárulnak a vállalkozás induló vagyonához. A törzsbetétek összege adja a kft. induló vagyonát. Törzstőke: a törzsbetétek összessége, a vállalkozás induló vagyona. Üzletrész: a társaság vagyonából az egyes tagokat megillető hányad. - alapításához minimum két tag szükséges, kivéve az egyszemélyes Kft. esetében - tagjai természetes és gazdálkodó szervezetek egyaránt lehetnek - a tagok felelőssége korlátolt - törvény előírja az indításához szükséges tőke nagyságát - törzstőke nagysága 500 ezer forint - a törzstőke összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál - egyes tagok törzsbetéteinek összege minimum 100 ezer forint ezer forintnál nem lehet kevesebb a Kft-ben egy tag törzsbetétje, illetve arra is oda kell figyelni, hogy 10 ezer forinttal osztható legyen

17 - - a kötelező készpénz-bevitel aránya megszűnt, így Kft-t kizárólag apporttal is lehet alapítani - az egyes törzsbetétek minimum felét rendelkezésre kell bocsátani az alapításkor, míg a fennmaradó részt a tagok legfeljebb egy éven belül bocsáthatják a társaság rendelkezésére - alapító okirata a Társasági Szerződés - évente minimum egy alaklommal össze kell hívnia taggyűlést, a Kft. legfőbb szervét - a döntéseket az üzletrészek arányában hozhatják a tagok - a szavazati jog is az üzletrészek arányában történik - üzletrész: a tagok vagyoni hozzájárulása - az üzletrészek összesen adják a vállalkozás alaptőkéjét - legfontosabb ügyeiben a taggyűlés hozza meg a határozatait, a jelenlevő tagok szavazatának egyszerű többségével - a társaság nem működhet ügyvezető nélkül - operatív irányítást az ügyvezető(k) végzi(k) - ügyvezető lehet kívülálló személy is - bizonyos esetben kötelező felügyelőbizottság választása, ha a munkaidőben foglalkoztatottak létszáma éves átlagában meghaladja a 200 főt Megszűnése: - megszűnésének elhatározásához a taggyűlésnek legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges - ha a társaság tagjainak száma egy főre csökkent, a társaság nem szűnik meg, hanem egyszemélyes társaságként, az arra vonatkozó szabályok alkalmazásával tovább működik Egyszemélyes Kft.: Társaságot egy személy is alapíthat, ilyen esetben nem társasági szerződést kell készíteni, hanem alapító okiratot. Létrejötte: - a már működő társaság valamennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg (ha a kft. tagjainak száma egy főre csökken, korábbi társasági szerződését egy éven belül alapító okiratra kell módosítani) Alapítása: - a cégbírósághoz történő bejelentés előtt elegendő csupán Ft tőkét a társaság rendelkezésére bocsátani, míg a fennmaradó részt (tehát további minimum 400 ezer forintot) egy éven belül kell szolgáltatni - az egyszemélyes kft esetében - néhány törvényi kivételtől eltekintve - a többszemélyes társaságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni

18 - az egyszemélyes kft esetén könyvvizsgáló alkalmazása az "új" (2006. júliusa óta hatályos) törvény szerint már nem kötelező - az egyszemélyes társaság egyedüli tagja csak akkor állhat munkaviszonyban a társasággal, ha azt a társasági szerződés kifejezetten megengedi RÉSZVÉNYTÁRSASÁG: Meghatározott számú és értékű részvényből álló alaptőkével alakul. Tőkeegyesítő társasági forma, a modern piacgazdaság legéletképesebb és legrugalmasabb társasági formája. - jogszabály írja elő az induló tőke nagyságát - tőkeegyesítő társasági forma - legfőbb szerve a közgyűlés - a részvényeseket szavazati jog illeti meg részvényeik arányában - az alapító okirata az alapszabály - két fajtája létezik a zártkörűen működő, és a nyílt részvénytársaság - kötelező könyvvizsgáló és felügyelőbizottság működtetése Alapítása: - el kell dönteni, hogy zárt, vagy nyitott részvénytársaságot hoznak létre a részvényesek - a zártkörűen működő részvénytársaságok esetében nincs alapítási tervezet, részjegyzés és alakuló közgyűlés - nyilvános alapítás esetében a részjegyzés az alapítási tervezet alapján történik, az Rt. alapítója az alapítási tervezet kibocsátója - nyilvános alapítás esetében az indulótőke 20 millió forint - zárt működésű Rt. esetében 5 millió forint a kezdőtőke nagysága A nyilvánosan működő Rt. esetében kötelező létrehozni alapítási tervezetet. Az alapítási tervezet tartalmazza: - az alaptőke nagyságát - a részvényjegyzésre vonatkozó előírásokat - alapítókat megillető jogokat - részvényesek számát, a részvények névértékét - az alakuló közgyűlés összehívásának módját, időpontját - a részvénytársaság nevét, székhelyét, tevékenységi körét, esetlegesen időtartamát - az apport nagyságát, és összetételét

19 Alakuló közgyűlés: - ha a jegyzés sikeres volt, akkor 60 napon belül össze kell hívni - ha az alaptőke 50%-át jegyző részvényesek jelen vannak, akkor határozatképes - a részvényeseknek ki kell egyenlíteni az alaptőkét, hogy minimum 30 % befizetésre kerüljön - feladatai: alapszabály elfogadása, társaság megalakulásának kimondása, részvényjegyzés eredményességének értékelése, vezető tisztségvizsgálók, felügyelőbizottság, könyvvizsgáló megválasztása Alapszabály tartalmazza: - a társaság nevét, székhelyét, tevékenységi körét, - alaptőke nagyságát, részvények számát, névértékét, típusát, befizetésük feltételeit, - közgyűlés összehívásának módját, határozatképességét, - a hirdetmények közzétételének módját, - az igazgatóságnak, a felügyelőbizottság tagjainak számát és választásuk módját. Az Rt. legfőbb szerve a közgyűlés, amit évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, akkor határozatképes, ha a részvényesek 50%-ka jelen van, döntenek a társaságot érintő legfontosabb kérdésekben, például felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, igazgatóság megválasztása, osztalék fizetés kérdése. Részvény jellemzői: - feljogosítja tulajdonosát osztalékra, ha nyereséges az rt. működése - Rt. megszűnésekor a részvények arányában jogosult a felosztható vagyonra, - jogosult a közgyűlésen való részvételre, szavazati jogra, - többnyire könnyen eladhatóak - névérték: a részvényre rányomtatott összeg - a részvény árfolyama a részvény mindenkori piaci ára, eltérhet a névértéktől Részvények fajtái: - Törzsrészvény: leginkább forgalomképes részvényfajta. - Elsőbbségi részvény: több fajtája létezik, jellemzőjük, hogy valamilyen előnyhöz juttatja a tulajdonosát.

20 Fajtái: Osztalék elsőbbségi részvény: a többi részvényessel szemben osztalékfizetésnél előnyben részesül, viszont ez az előny járhat a szavazati jog korlátozásával. Likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény: ha a vállalkozás jogutód nélkül szűnik meg, akkor a felosztásra kerülő vagyonból elsőként részesülnek az ilyen részvénnyel rendelkező tulajdonosok. Szavazatelsőbbségi részvény: vétójogot, vagy többszöri szavazati jogot biztosító részvény. - Dolgozói részvény: a dolgozók számára ingyen vagy kedvezményesen rendelkezésre bocsátott részvények, forgalomképességük korlátozott. - Kamatozó részvény: az alapító okiratban meghatározott mértékű kamatra és osztalékra jogosító részvényfajta, csak névre szóló lehet, akkor is megilleti a tulajdonosát kamat, ha az adott évben nem fizettek osztalékot.

21 VÁLSÁGKEZELÉS: A vállalkozásoknak nap mint nap problémákkal kell szembenézniük, előfordulhat, hogy olyan döntéseket kell hozniuk, aminek következtében átmeneti veszteségük keletkezik. A válság viszonylagosságot jelent, tehát a gazdálkodó egységeknek az érdekeltei számára más-más jelent válságot, jelentős veszélyt. A vállalkozások érdekeltei: Belső érdekeltek: - tulajdonosok - menedzserek, (vezetők) - alkalmazottak Külső érdekeltek: - versenytársak - állami, önkormányzati szervek, intézmények - a körülvevő piac - fogyasztók - szállítók - természeti környezet. Külső és belső okok egyaránt kiválthatnak válságot a vállalatoknál. Külső okok, aminek következtében válságos lehet egy vállalkozás működése: - piacvesztés, - erős konkurencia, - árverseny, - felgyorsult műszaki, technikai fejlődés, - politikai bizonytalanság, kormányzati intézkedések. Belső okok: - vezetési hibák, - rossz termék,- piac, - árpolitika - nem megfelelő munkaerő, vagy munkaerő hiánya

22 Csődeljárás: Célja: a fizetésképtelen vállalat talpra állítása, reorganizációja. Kezdeményezője az adós, kérelmet kell benyújtani a cégbírósághoz, amiben csődeljárást kérnek. Miután a tulajdonos értesült az eljárásról, a cég vezetője tájékoztatja a munkavállalói érdekképviseleti szerveit. Értesíteni kell a cég bankszámláit vezető összes pénzintézetet. Ha a csődeljárás eredménytelen, akkor a cégbíróság megindítja a cég felszámolását. A csődeljárás kezdőnapja, az a nap, amikor a kérelme megérkezik a bírósághoz. A csődöt jelentő vállalkozásoknak 30 napon belül össze kell hívnia a hitelezőket, hogy meg tudja szerezni a fizetési moratóriumot. Az eljárás kezdetétől számított legalább 60, legfeljebb 120 napig fizetési moratórium illeti meg a vállalkozást, ami csődöt jelentett. Fizetési moratórium: ez időszak alatt az adósnak nem kell fizetnie, esedékessé váló kötelezettségeit, néhány kötelezettségtől eltekintve, mint például a közüzemi számlák, azért, hogy ki tudja dolgozni vagy dolgoztatni reorganizációs tervét viszonylagos nyugalomban. A bíróság a hitelezők érdekeinek védelme érdekében vagyonfelügyelőt nevez ki, akit a felszámolók névjegyzékéből választanak ki. Feladata, hogy jóváhagyja a kifizetéseket, a cég követeléseit behajtsa, a cég számára kötött aránytalanul előnytelen szerződéseket megtámadja. Kiket érint a csődeljárás? - az adós gazdálkodó szervezetet, - a hitelezőt, (hitelezőket), - a vagyonfelügyelőt, - a bíróságot.

23 Vállalkozások megszűnése: Megszűnés lehetséges okai: - a társaság határozott időtartamra alakult és ez az időtartam lejárt, - elhatározza a jogutód nélküli megszűnést, - elhatározza a jogutódlással történő megszűnést (átalakulást), - a cégbíróság törvényi okok miatt megszűnteti - a tagok száma egy főre csökken, és a tárasági forma nem engedi meg, hogy a társaság egyszemélyes vállalkozásként működjön tovább. Gazdasági társaságok jogutódlással történő megszűnése: Módjai: - egyesülés (összeolvadás, beolvadás), - átalakulás, - szétválás (különválás, kiválás). Az átalakulás nem más, mint a gazdasági társaságok jogutódlással történő megszűnése, amellyel egy időben egy cégforma- vagy cégszám változással új társaság/társaságok jön/jönnek létre. Átalakulás szabályai: A gazdasági társaság legfőbb szerve az átalakulásról két alkalommal határoz, ám a tagok a társasági szerződésben úgy is rendelkezhetnek, hogy ha a vezető tisztségviselők az átalakuláshoz szükséges okiratokat előkészítik, az átalakulási javaslat érdemi elbírálásáról a legfőbb szerv egy ülésen határoz. Ez utóbbi esetben erre az ülésre el kell készíteni az ülés napját legfeljebb hat hónappal megelőző, a vezető tisztségviselők által meghatározott időpontra mint mérlegforduló napra vonatkozó, könyvvizsgáló által elfogadott vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket. Ha a legfőbb szerv az átalakulásról két alkalommal határoz, úgy első ízben a vezető tisztségviselőknek (a felügyelőbizottság által véleményezett) az előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy: - a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) egyetértenek-e az átalakulás szándékával, - dönt továbbá arról, hogy a gazdasági társaság milyen társasági formába alakuljon át, - és előzetesen felméri, hogy a társaság tagjai (részvényesei) közül ki kíván a jogutód gazdasági társaság tagjává (részvényesévé) válni.