MUCSONY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 23/2007./IX.14./sz. rendelete. a lakások és helyiségek bérletéről

Átírás

1 MUCSONY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 23/2007./IX.14./sz. rendelete a lakások és helyiségek bérletéről Mucsony Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó egyes szabályairól szóló 1993.évi LXXXVIII. Törvény, továbbiakban Ltv. 3. (1)-(2), 21. (6), 23. (3), 27. (2), 31. (2), 33. (3), 36. (2), 84. (2) bekezdések felhatalmazása alapján a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó helyi szabályokat az alábbiak szerint állapítja meg. I. rész Általános rendelkezések l. A rendelet hatálya kiterjed minden Mucsony Nagyközségi Önkormányzat tulajdonában álló lakásra /továbbiakban: lakás/, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, amely az Ltv. 91/A. -a alapján lakásnak, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségnek minősül. 2. A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében a bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásának jogát - az e rendeletben foglalt kivételekkel - a Képviselőtestület a polgármesterre ruházza át. II. rész I. fejezet A lakásbérlet szabályai 3. Az önkormányzati bérlakásra jogosultak köre (1) Önkormányzati bérlakásra e rendeletben foglalt kivételekkel- azok a nagykorú személyek jogosultak, akik Mucsony Nagyközség területén lakóhellyel, vagy lakóhely hiányában tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárok, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállamok állampolgárai, amennyiben rendelkeznek a magyar idegenrendészeti hatóság által Mucsony Nagyközség közigazgatási területére kiadott EGT tartózkodási engedéllyel, feltéve ha megfelelnek az e rendeletben foglalt feltételeknek.

2 (2) Amennyiben a (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igénylő nincs, a mucsonyi lakóhely vagy tartózkodási hellyel való rendelkezés feltétele alól, a képviselő-testület döntése alapján felmentés adható. 4. A lakások hasznosításának módjai (1) A lakásokat a/ szociális célú bérbeadással, b/ költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásként, c/ szakemberek letelepedését elősegítő, lakáshoz juttatásuk céljából történő bérbeadással, d/ versenytárgyalás alapján történő bérbeadással, lehet hasznosítani. (2) Önkormányzati lakás nem lakás céljára, csak kivételesen indokolt esetben adható bérbe, különösen a/ Képviselő-testület által meghatározott közérdekű célra, vagy b/ jogszerűen bentlakó bérlő hozzájárulásával legalább 2 szobás lakás egyik szobája, amennyiben a benne gyakorolni kívánt tevékenység a szomszédos lakások lakóinak nyugalmát nem zavarja. (3) A (2) alapján nem hasznosítható a lakás: vendéglátó célra, szerencsejáték folytatására, játék és pénznyerő automaták üzemeltetésére, illetőleg szexuális kellékek árusítására. 5. (1) A lakásbérleti jogviszonyt önkormányzati lakásra vonatkozóan a bérbeadó és a bérlő - írásban foglalt - bérleti szerződése hozza létre. (2) Bérleti szerződés a/ határozott időre, b/ valamely feltétel bekövetkeztéig, c/ határozatlan időre köthető. (3) A (2) bekezdés a/ pontja értelmében a bérleti szerződés tartama: minimum 1 hónap, maximum 5 év lehet, melyet a szerződő felek - amennyiben bérlő a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz - újabb határozott időre meghosszabbíthatnak. 1 1 Módosította a 25/2008.(IX.12.) Önkormányzati rendelet. Hatályos:

3 II. fejezet Szociális helyzet alapján történő bérbeadás szabályai 6. (1) Szociális helyzete alapján önkormányzati tulajdonú lakás bérbevételére múcsonyi lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező személy jogosult, akinek illetve a vele együtt költöző családtagjainak lakástulajdona, lakás résztulajdona nincs, illetve a lakásbérleti és bérlőtársi jogviszonnyal nem rendelkezik és a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az együttköltöző családtagok jövedelmét is figyelembe véve a igénylés benyújtását megelőző 6 hónap átlagjövedelme alapján nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. 2 (2) Szociális helyzet alapján történő bérbevétel iránti igényt a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a szükséges jövedelemigazolásokat. A Polgármesteri Hivatal a kérelmeket 30 napon belül megvizsgálja és megállapítja, hogy a kérelmező szociális helyzete alapján jogosult-e önkormányzati bérlakásra vagy sem. A jogosultság megállapítása esetén a bérlő a szociális bérlakást igénylőt nyilvántartásába veszi és erről az érdekelteket értesíti. (3) Ha az igénylő szociális helyzete alapján szociális bérlakásra nem jogosult, az igénylést el kell utasítani. (4) Házastársak és élettársak igénylésüket csak együttesen nyújthatják be és csak egy bérlakásra köthetnek szerződést. Amennyiben igénylésüket külön-külön nyújtották be, azokat egyesíteni kell és a felekre kedvezőbb időpont figyelembe vételével kell nyilvántartani. (5) Az igénylő a nyilvántartásba vételt követően minden adatváltozást 15 napon belül köteles bejelenteni. (6) A lakásigénylést törölni kell, ha a) a nyilvántartásba vételt követően kerül megállapításra, hogy az igényt vissza kellett volna utasítani, b) az igénylő jogtalan előnyökhöz jutás céljából valótlan adatokat közöl, c) az igénylő a nyilvántartásba vételt követően beköltözhető lakás tulajdonosává válik, d) az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott értéket. 7. (1) Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, melynek nagysága a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg. 2 Módosította a 7/2008.(IV.01.) Önkormányzati rendelet. Hatályos:

4 (2)A jogos lakásigény mértéke - az együtt költöző személyek számától függően a) egy-két költöző személy esetén l,5 lakószoba, b) három v. több költöző személy esetén 1,5-2,5 lakószoba. (3) A bérbeadó az alsó- és felső határok közötti szobaszámú lakást adhat bérbe. (4) Az együtt költöző személyek számának megállapítása során a még meg nem született gyermek, csak 6 hónapon túli terhesség igazolás után vehető figyelembe. (5) Ha a bérbeadónak nem áll rendelkezésre olyan szobaszámú lakása, amely a kérelmező jogos lakásigényének mértékének megfelelő, úgy a jogosulttal való megállapodás alapján a jogos lakásigény mértékétől kisebb lakás is bérbe adható. (6) A szociális helyzet alapján bérbeadható lakások jegyzékét az 1.sz. melléklet tartalmazza. Szociális helyzet alapján benyújtott lakásigények elbírálása 8. (1) A feltételeknek megfelelő lakásigények kielégítése az Oktatási és Szociális Bizottság által jóváhagyott névjegyzék alapján történik. A névjegyzékre felvehetők számát a Képviselő-testület határozza meg. (2) Az igényjogosultság évenkénti felülvizsgálatát a Polgármesteri Hivatal végzi minden év március 31-ig és terjeszti az Oktatási és Szociális Bizottság elé. A névjegyzék összeállításánál figyelembe kell venni az igénylés benyújtása óta eltelt időt, a család nagyságát, az egy főre jutó jövedelem mértékét és a jelenlegi lakáskörülményeket. (3) A szociális bérlakásra való jogosultság feltételeinek a lakás bérbeadásakor is fenn kell állnia. A bérbeadás időtartama 9. (1) Szociális bérlakásra határozott idejű bérleti szerződés köthető, melynek időtartama 5 év, kivéve, ha a bérlő ennél rövidebb időtartamú bérbeadást kér. (2) A lakás a bérlő kérelmére újabb 5 éves időtartamra bérbeadható az alábbi feltételek fennállása esetén:

5 a) a bérlő lakását névjegyzék alapján kapta, b) a bérlő szociális helyzete alapján az önkormányzati bérlakásra továbbra is jogosult, c) lakbértartozása nincs, d) szerződésből eredő kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. III. fejezet Versenytárgyalás útján történő bérbeadás 10. (1) A Képviselő-testület által bérbeadásra kijelölt lakásokat, a döntés meghozatalát követő 30 napon belül meg kell hirdetni. A versenytárgyalás útján bérbeadható lakások meghirdetéséről pályázati hirdetmény megjelentetésével a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. (2) Versenytárgyalás útján bérbeadható lakásra azok a 3. -ben felsorolt igénylők jogosultak, akiknek a családjában az 1 főre jutó jövedelem eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 175%-át. (3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: a/ - a pályázni jogosultak körét, - a bérbeadásra meghirdetett lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, - a havi lakbér minimális díját és a óvadék (kaució) összegét, - a lakás megtekintésének időpontját, - a versenytárgyalás helyét és idejét, - a pályázati biztosíték (továbbiakban: bánatpénz) összegét, - a pályázati ajánlat benyújtásának helyét, idejét, módját, - a bérleti szerződés időtartamát és a bérbeadás egyéb feltételeinek rövid ismertetését - a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását. b/ A pályázók közül az részesül előnyben, aki a lakbér előzetes egyösszegű megfizetését, a meghirdetett lakbér összegénél előre leghosszabb időtartamra vállalja. (4) A versenytárgyaláson az vehet részt, aki a ,-Ft bánatpénzt a versenytárgyalás előtt letétbe helyezte a versenytárgyalás lebonyolítására jogosultnál. A versenytárgyalás végén nyertest és második helyezettet kell hirdetni és az általuk befizetett bánatpénz összegét a bérleti szerződés megkötéséig letétben kell tartani. (5) A versenytárgyalást a bérbeadó vagy az általa meghatalmazott folytatja le, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni.

6 (6) A bérbeadó a benyújtott pályázatokat e rendelet szabályainak figyelembevételével köteles elbírálni. (7) A pályázat elnyerésére több, azonos sorrendben pályázó közül a bérlő személyét a Képviselő-testület választja ki. (8) A bérbeadó a pályázatot elnyert személlyel köti meg a lakásbérleti szerződést 8 munkanapon belül. Ebben az esetben a második helyezett pályázó részére a bánatpénz összegét haladéktalanul vissza kell fizetni. (9) A versenytárgyalást az nyeri meg, és az köthet bérleti szerződést, aki a leghosszabb időre (legtöbb hónapra) előre vállalja a lakbér megfizetését. A bérbeadó a bánatpénz összegét az esedékes lakbérbe beszámítja. (10) A bérleti szerződést a pályázat nyertesével, illetve az általa megjelölt személlyel, mint bérlőtárssal kell megkötni. A bérbeadásra kerülő lakásra akkor köthető bérleti szerződés, ha a versenytárgyalás nyertese az előírt bánatpénzt a versenytárgyalást megelőzően letétbe helyezi és az általa előre vállalt bérleti díj összegét a szerződéskötéskor megfizeti. (11) Amennyiben a pályázat nyertese neki felróható okból visszalép, úgy az általa letétbe helyezett bánatpénzt elveszíti, s a bérbeadó jogosult a soron következő ajánlattevőnek a bérleti szerződés megkötésére ajánlatot tenni. (12) A versenytárgyalást akkor is eredményesnek kell tekinteni, ha csak egy pályázó jelenik meg és a lakás bérleti jogának elnyerése érdekében legalább 3 havi lakbér megfizetését előre vállalja. (13) A versenytárgyalást eredménytelennek kell nyilvánítani, ha csak egy pályázó jelenik meg, és a (12) bekezdésben foglalt feltételt nem teljesíti, vagy ha egyetlen pályázó sem jelenik meg. A versenytárgyalás eredménytelensége esetén új pályázati kiírásról kell gondoskodni. A bérbeadás időtartama és egyéb feltételei 11. (1) Versenytárgyalás útján bérbeadott lakásra határozott vagy határozatlan idejű bérleti szerződés köthető. A határozott idejű bérleti szerződés időtartama legfeljebb öt év, kivéve, ha a nyertes pályázó ettől rövidebb idejű bérbeadást kér,illetve ha a versenytárgyalás során 60 hónapnál hosszabb időre vállalja a lakbér megfizetését. 3 3 Módosította a 25/2008.(IX.12.) Önkormányzati rendelet. Hatályos:

7 (2) A lakás a bérlő kérelmére újabb öt éves időtartamra bérbeadható, ha a bérlőnek a lakásra lakbértartozása nincs és a szerződésből származó kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. (3) A versenytárgyalás útján bérbe adott lakás bérleti szerződésének megkötésekor a leendő bérlő három havi lakbérnek megfelelő összegű óvadék (kaució) megfizetésére köteles. Az óvadék (kaució) megfizetését csak készpénzben lehet teljesíteni és elszámolására a Ptk. szabályait kell alkalmazni. (4) A bérleti szerződés megszűnése után az kaució visszafizetésre kerül, ha a bérlő a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadta a bérbeadónak. A visszafizetést a lakás átvételétől számított 15 napon belül kell teljesíteni. IV. fejezet Szakemberek elhelyezése 12. (1) A Mucsony Nagyközség szakember ellátottságának biztosítása érdekében a Képviselő-testület - bérbeadási névjegyzék és versenytárgyalás mellőzésével jelöli a bérlő személyét, a bérbeadás feltételeit és a bérbeadás időtartamát. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az igényjogosultságra és a lakásigény mértékére vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. (3) A szakemberek elhelyezése céljából bérbe adott lakásra a rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy: a) a bérlő a lakásba a ténylegesen vele együtt költöző, utóbb született gyermeke és házastársa kivételével mást a lakásba nem fogadhat be, b) bérleti jogviszony folytatására hozzátartozói nem jogosultak, c) bérlőtársi jogviszony lakásra nem jöhet létre. V. fejezet Költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérbeadása 13. (1) Költségalapú bérlakásként a Képviselő-testület által kijelölt lakások adhatók bérbe, melyek jegyzékét a 2. sz. melléklet tartalmazza. (2) A jogosultak körére, a bérbeadás módjára, időtartamára és feltételeire vonatkozóan a versenytárgyalás útján történő bérbeadás szabályait kell alkalmazni. 4 (3) Méltányosságból a Képviselő-testület kérelemre - versenytárgyalás kiírása nélkül dönthet önkormányzati lakás költségalapon történő bérbeadásáról, ha ezt a kérelmező és vele együttköltöző családtagjainak életkörülményei vagy egészségügyi állapota indokolja. 4 Módosította a 7/2008.(IV.01.) Önkormányzati rendelet. Hatályos:

8 VI. fejezet Felek jogai és kötelezettségei 14. (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, leltár szerint a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. A bérlő és a bérbeadó azonban megállapodhat, hogy a szükséges munkákat a bérbeadó helyett és költségére a bérlő elvégzi. (2) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek. A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni. (3) A bérbeadó hozzájárulásának beszerzését követően a régi bérlő és a leendő bérlő írásban megállapodhatnak, hogy a régi bérlőt terhelő rendbetételi kötelezettséget a leendő bérlő - térítés ellenében - átvállalja. (4) A bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotáról, közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. (5) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik. (6) A bérlő a bérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A 2 hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát köteles bejelenteni bérbeadó felé. Abban az esetben, ha értesítési kötelezettségének eleget tett, vagy azt igazoltan elmulasztotta és erről a bérbeadót 8 napon belül értesítette, a a bérbeadó a jogviszonyt erre hivatkozva nem mondhatja fel. (7) A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és annak berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni. (8) A bérlővel a bérbeadó csak akkor kötheti meg a szerződést, ha a bérlő a szerződésben foglalt feltételeket vállalja. (9) A lakásbérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy a leendő bérlő szerződésben vállalja, hogy

9 a) a lakbért, valamint a lakás használatával összefüggő közüzemi díjakat kiegyenlíti, b) a lakást csak lakás céljára használja, kivéve, ha a Képviselő-testület a lakás nem lakás céljára történő használatát engedélyezte, c) a lakást csak a bérbeadó hozzájárulásával adhatja albérletbe, d) a bérbeadó részéről történő rendes ütemezett bérleményellenőrzéseket évente egy alkalommal, valamint a rendkívüli egyedi bérleményellenőrzéseket, szükség szerinti gyakorisággal lehetővé teszi, e) a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a lakást életvitelszerűen lakja, f) a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét, annak okát és időtartamát a bérbeadó részére írásban bejelenti, g) az egyéb felek által meghatározott feltételeket teljesíti. (10) Ha a bérleti szerződés a Ltv. 24..(1) bekezdés a/pontjában meghatározott felmondási ok miatt szűnik meg, de a bérlő a lakbért, a közüzemi díjat, illetőleg a használati díj tartozását a bérbeadóval kötött külön megállapodásban foglalt határidőre még a lakásból való kiköltöztetés előtt rendezte, a lakásra az eredeti lakásbérleti szerződésben foglalt feltételekkel, határozott idejű, maximum 5 éves időtartamra, újabb bérleti szerződés köthető. 5 VII. fejezet A lakások bérleti díja és a használati díj 15. (1) E rendelet alapján bérelt lakások lakbérének mértéke a lakás komfortfokozatához és nagyságához igazodik. (2) A bérlő a bérbeadó vagy az általa kijelölt lakáskezelő szerv részére köteles havonta, egy összegben minden hó 15. napjáig a lakásbérleti jog ellenértékeként lakbért fizetni. (3) A szociális alapon bérbe adott lakások lakbérének mértéke: a) összkomfortos lakás esetén 150,-Ft/m2/hó, b) komfortos lakás esetén 140,-Ft/m2/hó, c) félkomfortos lakás esetén 99,-Ft/m2/hó, d) komfort nélküli lakás esetén 85,-Ft/m2/hó. 6 (4) A Képviselő-testület döntése alapján létesített költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérleti díja : 220,-Ft/m2/hó. 7 (5) 8 5 Módosította a 7/2008. (IV.01.) Önkormányzati rendelet. Hatályos: Módosította a 20/2010.(XII.13.) Önkormányzati rendelet. Hatályos: Módosította a 20/2010.(XII.13.) Önkormányzati rendelet. Hatályos: Hatályon kívül helyezte a 7/2008.(IV.01.) Önkormányzati rendelet. Hatályos:

10 (6) A jogcím nélküli használó a használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni a bérbeadónak. Az önkormányzati bérlakást jogcím nélkül használó a lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónap elteltét követő naptól emelt összegű használatbavételi díjat köteles fizetni, melynek mértéke a 11. hónap végéig a lakásra megállapított lakbér kétszerese, a 12. hónaptól pedig a lakás lakbérének háromszorosa. (7) A bérbeadó az (6) bekezdésben említett esetben a jogcím nélküli használat kezdetétől, illetve a tudomásra jutástól számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani. (8) A lakbér mértéke maximum 40 %-kal csökkenthető, ha a lakás műszaki állapota rendkívül kedvezőtlen. (9) A lakások lakbérét minden évben úgy kell módosítani, hogy annak értékállósága biztosított legyen. (10) A bérleti díj változása esetén az erre vonatkozó rendelkezéseket hirdetmény útján közölni kell a bérlőkkel. (11) A lakásbérlet megszűnésének 24. szerinti esetében az önkormányzat pénzbeli térítés fizetésére nem köteles. VII. fejezet A lakásba befogadás, a bérlőtársi jogviszony létesítése, a tartási szerződés feltételei 16. (1) Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét. (2) A (1) bekezdésben nem említett személyek esetében a hozzájárulás akkor adható meg, ha a befogadást követően a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább 6 m2 lakószoba terület jut kivéve az élettársat -, továbbá az alábbi feltételek fennállnak: a)a bérlőnek nincs lakbértartozása, és b) a bérlő nyilatkozata arról, hogy 8 napon belül a befogadott személy lakcímet létesít, és c) a befogadott személy nyilatkozata arról, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor a lakásban létesített lakcímét megszünteti és a lakást minden elhelyezési igény nélkül azonnal elhagyja.

11 (3) A bérbeadó hozzájárulásával befogadott személyek a bérleti szerződés megszűnése után elhelyezésre nem tarthatnak igényt, a bérleti jogviszonyt nem folytathatják. 17. (1) A bérbeadó, a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére a bérlőtársi szerződést köteles megkötni. (2) Szociális helyzet alapján való bérbeadásnál a bérleti szerződés megkötésekor - kérelemre - az élettárssal is köthető bérlőtársi szerződés. (3) Bérlőtársak jogai, kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges. 18. (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetén a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával - tartási szerződést köthet. (2) A tartási szerződéshez való hozzájárulást meg kell tagadni, ha: a) az eltartó önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből rá háruló anyagi terhek viselését vállalja, vagy b) a bérlő életkora, vagy egészségügyi, szociális és egyéb körülményei alapján tartásra nem szorul, c) a bérlő tartásáról /tartási, gondozási szerződés alapján/ más személy gondoskodik. (3) A Polgármesteri Hivatal a hozzájárulást megelőzően a /2/ bekezdésben meghatározott körülményeket környezettanulmány készítésével és a szükséges nyilatkozatok, iratok beszerzésével állapítja meg. Az albérlet 19. (1) A bérlő a lakás egy részét, legfeljebb 50%-át a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával lakás céljára albérletbe adhatja. (2) A bérbeadó az albérletbe adáshoz akkor járulhat hozzá, ha a) az albérletbe adás után a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább 6 m2 lakószoba terület jut, b) a lakás legalább másfél szobás, c) a bérlő életvitelszerűen a lakásban lakik és nincs másik lakása, illetve d) a bérlőnek nincs lakbértartozása, és

12 e) az albérletbe adáshoz a bérlőtárs is hozzájárult. (3) A bérleti szerződés megszűnése esetén a bérbeadónak az albérlővel szemben elhelyezési kötelezettsége nincs. (4) Szakemberek elhelyezése céljából bérbe adott lakást albérletbe adni nem lehet. Lakáscsere feltételei 20. (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is elcserélhető. (2) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő - e rendelet szabályai szerinti - bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő tartalmú lakásbérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető. (4) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha - az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni, - a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul, - a bérlőkijelölésre, vagy az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járult hozzá. A lakásbérleti jog folytatása 21. (1) A lakásbérleti jog folytatására jogosult személy a bérlő halálától számított 30 napon belül köteles bejelenteni a lakásbérleti jog folytatásának jogcímét, a nevét és lakcímét. (2) Az, akit a Ltv. alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot folytathatja, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. (3) Ha a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesítette és a bérbeadónak tudomása van a jog folytatására jogosult személyről, köteles őt felhívni arra, hogy a felhívástól számított 8 napon belül nyilatkozzon, kíván-e jogával élni.

13 (4) Ha a lakásbérleti jog folytatására vonatkozó jogosultság elismerését az eltartó kéri, a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha a) a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, és b) az eltartó a szerződésben vállalt tartási kötelezettségét teljesítette, továbbá c) a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt. (5) A lakásbérleti jogot a jogosult személy változatlan feltételekkel folytathatja, ha jogosultságát elismerték. Az elhelyezési és bérbeadói kötelezettségek teljesítése 22. (1) Ha az épület, illetve a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhető el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása, vita esetén a bíróság állapítja meg. (2) A bérbeadó az átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére köteles másik lakást felajánlani. A munkálatok befejezését követő 30 napon belül a bérlő köteles az átmeneti lakást elhagyni és az eredeti bérlakásba visszaköltözni. (3) A bérlő kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakást is köteles elfogadni, ha az egyébként az együttlakó személyek számára is figyelemmel megfelel a lakás követelményeinek. (4) Ha az építésügyi hatóság életveszély miatt az önkormányzati lakás kiürítését rendelte el, továbbá természeti, vagy ipari katasztrófa vagy rendkívüli esemény miatt a lakás lakhatatlanná válik, és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga nem tud gondoskodni a lakásban végzett felújítási, helyreállítási munkálatok időtartamára a bérlő részére másik lakást kell biztosítani. A helyreállítást követően a bérlő köteles az eredeti lakásába visszaköltözni. (5) Elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisült, illetőleg az építésügyi hatóság által bontásra ítélt önkormányzati lakás bérlője részére a bérbeadó a lebontott lakással azonos szobaszámú és komfortfokozatú másik lakást köteles biztosítani. Az így bérbeadott lakásra a bérleti szerződést a korábbi szerződés feltételeivel kell megkötni.

14 IX. fejezet A lakásbérlet megszűnésének esetei A bérleti jogviszony megszűnése, a lakás visszaadása 23. (1) A bérleti jogviszony megszűnésekor - ha azt jogszabály vagy szerződés előírja - a bérlő külön felszólítás, elhelyezési és térítési igény nélkül, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a lakást a bérbeadónak visszaadni. (2) A lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakásban jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni és elhelyezésre nem tarthatnak igényt. (3) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, és a megállapításokat, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyben nyilatkoztatnia kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megtérítésének a módjáról és határidejéről. (4) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére vonatkozóan nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, továbbá, ha a bérlő a (1) bekezdésben vállalt kötelezettségét határidőre nem teljesíti a bérbeadó a bérleti szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását. (5) A bérlő köteles a lakás bérét illetőleg használati díját és egyéb, a lakással összefüggően a bérlőt terhelő üzemeltetési és fenntartási költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adta, vagy a bérbeadó azt birtokba nem vette. (6) Amennyiben a bérleti jogviszony megszűnését követően a bérlő a lakásból kiköltözött, de a (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesíti és a lakást a bérbeadónak nem adja vissza, a bérbeadó jogosult a lakást birtokba venni. (7) Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak kötelezni kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy az azzal járó költségek megtérítésére, illetőleg a rendeltetésszerű használhatóság más módon történő biztosítására. A lakásbérlet megszűnése közös megegyezéssel 24. (1) A bérbeadó és a bérlő bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik, ha a bérlő kisebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérbeadását

15 kéri, feltéve, hogy a bérlőnek a lakásra bérleti díj, illetve közüzemi díjtartozása nincs, vagy azt előzetesen rendezi. (2) A bérlő és a bérbeadó a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik akkor is, ha a bérlő másik önkormányzati bérlakás bérbeadását nem kéri. 25. A szerződés megszűnése a bérlő halála esetén (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, a bérbeadó az örököst: a.) felhívja, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat a felhívást követő 30 napon belül szállítsa el, és a lakás kulcsait térítési igény nélkül adja le, b.) nem kötelezheti a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkák elvégzésére, illetőleg azok költségeinek a bérbeadó felé történő megtérítésére. (2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó az örökös költségére és veszélyére raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezi el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról az erre vonatkozó szabályok szerint leltárt kell felvenni, s azokat gondosan kell kezelni. (3) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos lakáshasználati díj, továbbá az olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik. (4) Ha az elhalt bérlőnek lakbér vagy a lakás használatával összefüggően a bérbeadónál keletkezett egyéb díjhátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni. 26. (1) A bérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - az Ltv. alapján bérleti jog folytatására jogosultak kivételével - másik lakásra nem tarthat igényt. (2) A bérleti jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket minden lakástípusra alkalmazni kell. (3) A bérleti jogviszony megszüntetésére vonatkozó felmondási okok tekintetében a törvényben foglaltak és a felek erre irányuló megállapodása az irányadó 9. 9 Módosította a 7/2008.(IV.01.) Önkormányzati rendelet. Hatályos:

16 III. rész Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó rendelkezések 27. Önkormányzati tulajdonban álló helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire a bérlet megszűnésére, a lakásbérlet szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel. 28. Önkormányzati tulajdonban álló helyiség bérletére a 3. -ban meghatározott körön túl bármely bejegyzett és nyilvántartásba vett szervezet jogosult. 29. (1) Az önkormányzat tulajdonában álló üres, vagy megüresedő nem lakás céljára szolgáló helyiségeket /továbbiakban: helyiség/ a /2/ bekezdésben foglalt kivételekkel, pályázat útján kell bérbe adni. (2) A helyiség a Képviselő-testület egyedi döntése alapján közérdekből, lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló, illetve kötelező elhelyezési feladatok megoldása érdekében pályázat kiírása nélkül adható bérbe. (3) A 30 napot meg nem haladó bérbeadás esetén a kaució mértékét a Képviselőtestület egyedileg határozza meg. 30. (1) A helyiség bérbeadásának feltételeit, különös tekintettel a helyiség havi bérleti díjára a megüresedését soron követő Képviselő-testületi ülésen meg kell határozni. A Képviselő-testület döntését követő 30 napon belül kell a bérbeadásra vonatkozó pályázati hirdetményt közzétenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a községben kihelyezett hirdető berendezéseken. (2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: - a helyiség fekvését /utca, házszám/, alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát, - a helyiség felhasználásának célját /üzlet, műhely, stb./ és az abban folytatható tevékenység megjelölését, - a bérleti szerződés időtartamát, - a pályázni jogosultak körét, - a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges, a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő építési munkát és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettségét, - az induló bérleti díjat, a pályázati biztosíték (bánatpénz) összegét, óvadék (kaució) összegét

17 - a pályázati tárgyalás /licittárgyalás/ megtartásának, illetve írásban benyújtott pályázatok bontásának és értékelésének helyét, időpontját, - tájékoztatást, hogy a pályázatot az nyeri meg, aki a legmagasabb összegű havi bérleti díjra tesz ajánlatot, - a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását. (3) A Képviselő-testület döntése alapján a pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani. Az írásban benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell: a) a pályázó nevét és címét, jogi személy esetén a hiteles cégkivonatot, b) a tevékenység folytatására feljogosító engedély(ek) másolatát, c) az ajánlott havi bérleti díj mértékét, d) nyilatkozatot, hogy a pályázati feltételeket elfogadja. (4) A versenytárgyaláson az vehet részt, aki a) pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta, b) ,-Ft pályázati biztosítékot (bánatpénzt) a versenytárgyalás előtt befizet. (5) Nem vehet részt a pályázati tárgyaláson az a volt bérlő, akinek bérleti jogviszonya bérleti díj fizetési kötelezettség elmulasztása miatt szűnt meg. 31. (1) A pályázatot az nyeri meg, aki a legnagyobb összegű havi bér megfizetését vállalja és a szerződéskötéskor a bérbeadó részére kéthavi bérleti díjnak megfelelő kauciót letétbe helyezésének kötelezettségét vállalja. (2) A bérleti szerződést a pályázat nyertesével, illetve az általa megjelölt személlyel, mint bérlőtárssal kell megkötni a pályázati tárgyalástól számított 15 napon belül, amennyiben a szerződéskötéskor a bérlő az (1) bekezdésben kauciót letétbe helyezi. (3) Amennyiben a határidőn belül a nyertes pályázó visszalép, a bánatpénzt elveszíti és a soron következő ajánlattevővel lehet a szerződést megkötni. (4) A versenytárgyalás útján bérbe adott helyiségek bérleti díját a bérbeadó évente egyszer jogosult és köteles felülvizsgálni és - szükség esetén - azok díjmértékének módosítását - a piaci bérleti díjak figyelembe vételével - a bérlő felé kezdeményezni. 32. (1) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy az az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, berendezve.

18 (2) A bérlő köteles gondoskodni a a./ helyiséghez tartozó üzlethomlokzat /portál/ kirakatszekrény, biztonsági berendezések karbantartásáról, b./ tevékenysége érdekében szükséges berendezések felújításról, pótlásról, illetve cseréről, c./ az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, d./ a közös használatra szolgáló helyiségek, területek tisztántartásáról, ha a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé. 33. (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával más személyt a helyiségbe befogadhat, ha azonos vagy hasonló jellegű tevékenységet folytatnak és a helyiségre bérlőtársi szerződést kötnek. (2) Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs az egész helyiség bérlőjévé válik. 34. (1) A bérlő, a számára átmenetileg felesleges, a helyiség 50 %-át meg nem haladó helyiség részét a bérbeadó hozzájárulásával albérletbe adhatja, ha a helyiség rendeltetése nem változik, és az albérlet időtartamától függően az alábbi vissza nem térítendő hozzájárulási díjat megfizeti az önkormányzatnak: - l év vagy annál rövidebb időtartam esetén 4 havi - l évtől - 3 évig 6 havi - 3 évtől - 5 évig 12 havi bérleti díjnak megfelelő hozzájárulási díjat. (2) A bérlő a helyiség használatának átruházásáról szóló megállapodást, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak a hozzájárulása megadása érdekében megküldeni. (3) A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a helyiség fekvési helyét /település, kerület, utca, házszám/, b) a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét, c) az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását, d) a bérlő nyilatkozatát arról, hogy a bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan közölt bér megfizetését vállalja. (4) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő: a./ az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik, b./ tevékenysége külön jogszabály rendelkezésével ütközik, c./ az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn.

19 III. rész Záró és vegyes rendelkezések 35. (1) Az önkormányzati bérlakás bérletével kapcsolatos személyes adatok szolgáltatására az érintett állampolgár - az együtt költözők vonatkozásában is - az alábbi adatokat köteles szolgáltatni: - családi és utónév, - születési hely, idő, - anyja neve, - lakóhelye, tartózkodási helye - családi állapota, - jövedelmi és vagyoni viszonyokra vonatkozó igazolás a szociális bérlakás iránti igény esetében. (2) A bérbeadó a rendelkezésre bocsátott adatok tekintetében biztosítja a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. (3) A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kezelői jogokat és kötelezettségek gyakorlására a Képviselő-testület megbízást adhat, e tevékenység gyakorlására jogosult személynek vagy szervezetnek, melynek részletes tartalmát a felek külön megállapodásban rögzítik. (4) Bármilyen célra bérbeadott lakásnál a bérbeadó jogosult az Ltv-ben említett megállapodások tartalmának meghatározására. (5) Ezen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ltv., valamint a Ptk. rendelkezései az irányadóak. (6) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg Mucsony Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletéről szóló, a 18/1995.(VIII.15.), a 6/2002.(II.14.), 25/2003. (XII.11.), 21/2004.(XI.30.), 4/2007.(II.23.)sz., 14/2007. (VI.01.), 17/2007.(VII.) Ör. számú rendeletekkel módosított 3/1994.(II.15.)sz. Ör. hatályát veszti. (7) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. 10 (8) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A kihirdetés napja: szeptember 14. Viszlai Viktor polgármester Dr. Szécsi Ottó mb.jegyző 10 Módosította a 7/2008.(IV.01) Önkormányzati rendelet. Hatályos: