BRUTTÓ HAZAI TERMÉK 2007
|
|
- Andor Domokos Pintér
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BRUTTÓ HAZAI TERMÉK 2007 (ELŐZETES ADATOK ) Budapest, szeptember
2 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN Felelős szerkesztők: Ligeti Csák főosztályvezető Dr. Pozsonyi Pál főosztályvezető Internet: (telefon), (fax)
3 Tartalom Összefoglalás Táblázatok 1. A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre jutó bruttó hazai termék, A bruttó hozzáadott érték szektoronként, A bruttó kibocsátás ágazatonként, A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, A bruttó hazai termék felhasználása, A kormányzat nem pénzügyi számlái, Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) és bruttó nemzeti jövedelme (GNI), Módszertani megjegyzések.. 21 Jelmagyarázat:.. = Az adat nem ismeretes. = A vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott. x = A mutató nem értelmezhető. Üres hely = Az üresen hagyott blokkba eső mutatókat nem értelmezzük. 0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. 3
4
5 Összefoglalás 2007-ben Magyarország folyó áron számított bruttó hazai terméke (GDP) milliárd forint volt. Ez változatlan árakon számítva 1,1%-os növekedés az előző évhez viszonyítva. Az egy főre jutó bruttó hazai termék összege 2 millió 528 ezer forint volt, ez vásárlóerő-paritáson euró, az EU-25 átlagának 61, az EU-27 átlagának 63%-a. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) folyó áron milliárd forint volt, ami változatlan áron megegyezett a évivel. A nemzetgazdaság hozzáadott értéke alapáron 2007-ben 1,0%-kal nőtt az előző évhez képest. A legnagyobb mértékű növekedés a nem pénzügyi vállalatok szektorában volt, a bruttó hozzáadott érték itt 3,9%-kal nőtt. Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett a pénzügyi vállalatok hozzáadott értéke is, változatlan árakon számolva 2,0%-kal. A többi szektor teljesítménye ugyanakkor csökkent, a kormányzaté 4,0%-kal, a háztartásoké 2,7%-kal, míg a háztartásokat segítő nonprofit intézményeké 4,8%-kal. Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) teljesítménye 0,9%-kal nőtt. Ezt teljes egészében az ipar hozzáadott értékének kiemelkedő, 6,4%-os, ezen belül a feldolgozóiparnak a többi ágazatot meghaladó 7,0%-os növekedése alapozta meg. A feldolgozóipari teljesítmények jelentős növekedése elsősorban a dinamikusan bővülő exportértékesítésnek tulajdonítható. A mezőgazdaságban 23%-kal csökkent a hozzáadott érték, főként a növénytermesztés kibocsátásának visszaesése miatt. Az építőipar hozzáadott értéke 7,7%-kal csökkent. A termelés csökkenése az építőipar minden területén jellemző volt, de különösen az egyéb építmények (elsősorban az autópályák, autóutak) építése esett vissza. Ebben elsősorban a korábbiaktól jelentősen elmaradó állami megrendelések játszottak szerepet. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értékének növekedése 1,1% volt. A szolgáltatások közül jelentős teljesítménynövekedés mutatkozott a szállítás, raktározás, posta és távközlés területén (5,6%), főként a távközlés kiemelkedő teljesítménye következtében. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett a hozzáadott érték a kereskedelem, javítás területén (3,6%), amelyben számottevő szerepet játszottak a nagykereskedelmi vállalkozások, míg a kiskereskedelem növekedési üteme a lakossági fogyasztás mérséklődésével összhangban elmaradt az előző évitől. A hozzáadott érték átlagosnál nagyobb növekedése következett be az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások (2,2%), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban (1,8%) is. Jelentős hatást gyakorolt a szolgáltatások teljesítményének alakulására a kormányzati szektor szolgáltatásainak csökkenése. Ezen belül az egészségügyi szolgáltatások hozzáadott értéke mérséklődött a legnagyobb mértékben az egészségügyi ellátórendszer átalakításának következtében. A közigazgatás teljesítménye is csökkent, míg az oktatásé stagnált. A GDP felhasználását tekintve, a háztartások fogyasztási kiadása 0,7%-kal nőtt. Az ország területén történő fogyasztás 0,6%-kal csökkent. A magyarok külföldön történő fogyasztása dinamikusan emelkedett. A kormányzat által finanszírozott természetbeni társadalmi juttatások 11,8%-kal csökkentek elsősorban az egészségügyi szolgáltatások, a gyógyszertámogatások és a gázár kompenzáció visszaesése miatt. A közösségi fogyasztás 2,2%-kal esett vissza. A végső fogyasztás 1,8%-kal csökkent. 5
6 A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene kis mértékben, 1,5%-kal emelkedett. A növekedés elsősorban a feldolgozóiparban (+19,2%) és az Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatokban (+3,2%) megvalósult beruházásoknak volt köszönhető. E két ágazat adta az összes bruttó állóeszköz-felhámozás felét. A beruházások volumene legnagyobb mértékben az építőiparban (-35,9%), a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (-19%) és a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (-15,7%) gazdasági ágakban esett vissza. Összességében a bruttó hazai termék belföldi felhasználása 1,0%-kal csökkent. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmának egyenlege folyó áron 383,8 milliárd Ft aktívumot mutat, kis mértékű cserearány javulás mellett. A külkereskedelmi forgalom növekedése az előző években tapasztalt ütemekhez képest 2007-ben kissé lassult. Az export volumene 15,9%-kal nőtt, ezen belül a termékforgalom exportja 16,6%-kal, a szolgáltatásoké 12,3%-kal emelkedett. A teljes külkereskedelmi forgalom importja az exportnál kisebb mértékben, 13,1%-kal emelkedett. Ezen belül a termékek importja 12,1%-kal, a szolgáltatásoké 19,9%-kal bővült. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 2007-ben folyó áron milliárd forint volt, összehasonlító áron megegyezett az előző évivel. A bruttó hazai termékből úgy számítható ki a bruttó nemzeti jövedelem, hogy a GDP összegét korrigáljuk a külföldre fizetett, illetve az onnan kapott jövedelmekkel, valamint az EU-tól kapott támogatások és az EU-nak fizetett adók egyenlegének összegével. A GNI a GDP 93,1%-át tette ki. Ugyanennek a mutatónak az értéke 2006-ban 94,2% volt. 6
7 TÁBLÁZATOK
8 1. A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre jutó bruttó hazai termék, Volume indices of gross domestic product and per capita gross domestic product, Év Bruttó hazai termék volumenindexe GDP volume indices Az egy főre jutó bruttó hazai termék folyó áron Per capita GDP at current prices Year 1990=100,0 előző év=100,0 previous year=100.0 forint in HUF USD devizaárfolyamon at exchange rates euró a) euro a) vásárlóerőparitáson b) in purchasing power parities b) ,1 88, ,4 96, ,9 99, ,4 102, ,7 101, ,9 101, ,0 104, ,6 104, ,7 104, ,0 105, x x ,4 104, ,1 104, ,0 104, ,9 104, ,0 104, ,5 104, ,0 101, c) a) b) c) 1998-ig ECU, 1999-től euró. ECU until 1998, euro from Az Európai Összehasonlítási Program (ECP) keretében számított értékek. Results of Eurostat's European Comparison Program. EUROSTAT által becsült adat. Data estimated by EUROSTAT. 8
9 2. A bruttó hozzáadott érték szektoronként, * Gross value added by sectors, * Folyó áron At current prices Volumenindex előző év=100,0 Kód Szektorok millió Ft megoszlás, % Volume indices Sectors Code million HUF structure, % previous year= S.11 Vállalatok ,0 107,4 Non-financial corporations S.11 S.12 Pénzügyi vállalatok ,5 106,9 Financial corporations S.12 S.13 Kormányzat (intézményei) ,2 100,7 General government S.13 S.14 Háztartások ,7 98,7 Households S.14 S.15 Háztartásokat segítő nonprofit intézmények ,9 99,3 NPISHs S.15 BRUTTÓ HAZAI TERMÉK GROSS DOMESTIC PRODUCT (alapáron) ,4 104,3 (at basic prices) Termékadók és -támogatások egyenlege ,6 x Taxes less subsidies on products BRUTTÓ HAZAI TERMÉK GROSS DOMESTIC PRODUCT (piaci beszerzési áron) ,0 104,1 (at purchasers' prices) 2007 S.11 Vállalatok ,7 103,9 Non-financial corporations S.11 S.12 Pénzügyi vállalatok ,5 102,0 Financial corporations S.12 S.13 Kormányzat (intézményei) ,5 96,0 General government S.13 S.14 Háztartások ,1 97,3 Households S.14 S.15 Háztartásokat segítő nonprofit intézmények ,9 95,2 NPISHs S.15 BRUTTÓ HAZAI TERMÉK GROSS DOMESTIC PRODUCT (alapáron) ,7 101,0 (at basic prices) Termékadók és -támogatások egyenlege ,3 x Taxes less subsidies on products BRUTTÓ HAZAI TERMÉK GROSS DOMESTIC PRODUCT (piaci beszerzési áron) ,0 101,1 (at purchasers' prices) *A szeptember 30-án bevezetett módszertani változások leírása megtalálható kiadványunk Módszertani megjegyzések részében, a részletes adatok pedig a KSH Tájékoztatási Adatbázisában. * The description of the methodological changes introduced on September 30th 2008 can be found in this publication s Methodological notes. The detailed data are available in HCSO s Dissemination Database. 9
10 3. A bruttó kibocsátás ágazatonként, * Ágazati kód Nemzetgazdasági ág folyó áron 2006 at current prices millió Ft megoszlás, % million HUF structure, % volumenindex volume indices 2005=100,0 A+B Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat ,0 97,7 C+D+E Ipar ,5 108,4 C Bányászat ,3 125,4 D Feldolgozóipar ,5 109,1 E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ,7 100,5 F Építőipar ,2 101,5 G Kereskedelem, javítás ,9 104,8 H Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ,6 102,8 I Szállítás, raktározás, posta és távközlés ,3 106,9 J Pénzügyi tevékenység ,5 102,8 K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,9 105,6 L+M+N Közigazgatás, oktatás, egészségügy ,6 103,7 L Közigazgatás,védelem, kötelező társadalombiztosítás ,9 107,6 M Oktatás ,9 100,4 N Egészségügyi, szociális ellátás ,9 101,0 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,5 99,7 A...O BRUTTÓ KIBOCSÁTÁS ÖSSZESEN (alapáron) ,0 105,7 Termékadók és -támogatások egyenlege x x BRUTTÓ KIBOCSÁTÁS (piaci beszerzési áron) x 105,5 *A szeptember 30-án bevezetett módszertani változások leírása megtalálható kiadványunk Módszertani megjegyzések részében, a részletes adatok pedig a KSH Tájékoztatási Adatbázisában. 10
11 Gross output by industries, * folyó áron 2007 at current prices millió Ft megoszlás, % million HUF structure, % volumenindex volume indices 2006=100,0 Industries NACE Code ,0 92,2 Agriculture, hunting, forestry and fishing A+B ,6 105,8 Mining, manufacturing, electricity C+D+E ,3 93,2 Mining and quarrying C ,4 106,3 Manufacturing D ,0 101,5 Electricity, gas, steam and water supply E ,9 94,1 Construction F ,9 101,1 Wholesale and retail trade; repair G ,6 100,7 Hotels and restaurants H ,6 106,2 Transport, storage and communications I ,6 103,1 Financial intermediation J ,1 103,0 Real estate, business activities K ,1 95,8 Public administration, education, health L+M+N Public administration and defence, L ,7 96,0 compulsory social security ,6 97,9 Education M ,7 93,4 Health and social work N ,5 100,1 Other community, personal service activities O ,0 102,5 GROSS OUTPUT TOTAL (at basic prices) A...O x x Taxes less subsidies on products x 102,4 GROSS OUTPUT (at purchasers' prices) * The description of the methodological changes introduced on September 30th 2008 can be found in this publication s Methodological notes. The detailed data are in HCSO s Dissemination Database. 11
12 4. A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, * Ágazati kód Nemzetgazdasági ág folyó áron 2006 at current prices millió Ft megoszlás, % million HUF structure, % volumenindex volume indices 2005=100,0 A+B Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat ,1 94,2 C+D+E Ipar ,3 105,5 C Bányászat ,2 112,6 D Feldolgozóipar ,5 106,3 E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ,6 99,1 F Építőipar ,8 101,7 G Kereskedelem, javítás ,5 109,1 H Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ,6 101,4 I Szállítás, raktározás, posta és távközlés ,7 105,8 J Pénzügyi tevékenység ,5 105,7 K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ,8 106,5 L+M+N Közigazgatás, oktatás, egészségügy ,5 101,0 L Közigazgatás,védelem, kötelező társadalombiztosítás ,6 100,6 M Oktatás ,5 100,5 N Egészségügyi, szociális ellátás ,4 102,2 O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,3 101,5 BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (alapáron) ,0 104,3 Termékadók és -támogatások egyenlege x x BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (piaci beszerzési áron) x 104,1 *A szeptember 30-án bevezetett módszertani változások leírása megtalálható kiadványunk Módszertani megjegyzések részében, a részletes adatok pedig a KSH Tájékoztatási Adatbázisában. 12
13 Gross value added by industries, * folyó áron 2007 at current prices millió Ft megoszlás, % million HUF structure, % volumenindex volume indices 2006=100,0 Industries NACE Code ,0 77,4 Agriculture, hunting, forestry and fishing A+B ,0 106,4 Mining, manufacturing, electricity C+D+E ,2 89,4 Mining and quarrying C ,9 107,0 Manufacturing D ,9 102,3 Electricity, gas, steam and water supply E ,6 92,3 Construction F ,0 103,6 Wholesale and retail trade; repair G ,6 101,8 Hotels and restaurants H ,2 105,6 Transport, storage and communications I ,6 101,2 Financial intermediation J ,0 102,2 Real estate, business activities K ,6 96,6 Public administration, education, health L+M+N Public administration and defence, L ,4 96,7 compulsory social security ,0 100,4 Education M ,2 91,6 Health and social work N ,4 100,6 Other community, personal service activities O ,0 101,0 GROSS DOMESTIC PRODUCT ( at basic prices ) x x Taxes less subsidies on products GROSS DOMESTIC PRODUCT x 101,1 ( at purchasers' prices ) * The description of the methodological changes introduced on September 30th 2008 can be found in this publication s Methodological notes. The detailed data are in HCSO s Dissemination Database. 13
14 5. A bruttó hazai termék felhasználása, * 2005 Megnevezés folyó áron at current prices volumenindex 2004=100,0 millió Ft megoszlás, % volume indices million HUF structure, % 2004=100,0 Háztartások fogyasztási kiadásai (1) ,5 103,4 Kormányzat fogyasztási kiadásai (2) ,5 102,5 Háztartásokat segítő nonprofit intézmények fogyasztási kiadásai (3) ,6 104,8 Fogyasztási kiadás összesen (4=1+2+3) ,7 103,1 Természetbeni társadalmi juttatás (5) ,3 104,6 ebből: kormányzattól (6) ,7 104,5 háztartásokat segítő nonprofit intézményektől (7=3) ,6 104,8 Háztartások fogyasztása (8=1+6+7) ,8 103,6 Közösségi fogyasztás (9=2 6) ,9 99,9 Összes végső fogyasztás (10=4) ,7 103,1 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (11) ,5 108,5 Készletváltozás (12) ,7 x Egyéb nem specifikált felhasználás (13) ,0 x Bruttó felhalmozás összesen (14= ) ,2 96,4 Belföldi felhasználás (15=4+14) ,8 101,4 Export (16) ,0 111,3 Import (17) ,8 107,0 Külkereskedelmi egyenleg (18=16 17) ,8 x BRUTTÓ HAZAI TERMÉK ÖSSZESEN (19=15+18) ,0 104,0 *A szeptember 30-án bevezetett módszertani változások leírása megtalálható kiadványunk Módszertani megjegyzések részében, a részletes adatok pedig a KSH Tájékoztatási Adatbázisában. 14
15 Gross domestic product by final use, * folyó áron volumenindex folyó áron volumenindex Category at current prices 2005=100,0 at current prices 2006=100,0 millió Ft megoszlás, %volume indices millió Ft megoszlás, % volume indices million HUF structure, % 2005=100,0 million HUF structure, % 2006=100, ,1 101, ,2 100,7 Household final consumption expenditure(1) ,8 104, ,1 92,5 Government final consumption expenditure (2) ,5 94, ,5 97,3 Final consumption expenditure of non-profit institutions serving households (3) ,4 102, ,8 98,2 Final consumption expenditure, total (4=1+2+3) ,1 102, ,9 89,2 Social transfers in kind (5) ,6 103, ,4 88,2 Of which: from government (6) ,5 94, ,5 97,3 non-profit institutions serving households (7=3) ,2 101, ,1 98,2 Actual final consumption of households (8=1+6+7) ,2 105, ,7 97,8 Actual final consumption of government (9=2-6) ,4 102, ,8 98,2 Actual final consumption, total (10=4) ,6 93, ,0 101,5 Gross fixed capital formation (11) ,5 x ,3 x Changes in inventories(12) ,8 x ,4 x Statistical discrepancy(13) ,3 99, ,7 101,6 Gross capital formation, total (14= ) ,7 101, ,5 99,0 Domestic use, total (15=4+14) ,1 118, ,3 115,9 Exports (16) ,8 114, ,7 113,1 Imports (17) ,7 x ,5 x External balance of goods and services (18=16-17) ,0 104, ,0 101,1 GDP total (19=15+18) * The description of the methodological changes introduced on September 30th 2008 can be found in this publication s Methodological notes. The detailed data are in HCSO s Dissemination Database. 15
16 6. A kormányzat nem-pénzügyi számlái, (millió Ft) ESA kód Megnevezés Kormányzati szektor I. Termelési számla P.1 Kibocsátás P.11 Piaci kibocsátás P.12 Saját végső felhasználási célú kibocsátás P.13 Egyéb nem piaci kibocsátás P.131 Vásárolt egyéb nem piaci kibocsátás P.132 Egyéb nem piaci kibocsátás, egyéb P.2 Folyó termelőfelhasználás B.1g Hozzáadott érték (bruttó) (P.1-P.2) K.1 Értékcsökkenés B.1n Hozzáadott érték (nettó) (B.1g-K.1) II. Jövedelemelosztási és felhasználási számlák II.1 Jövedelmek elsődleges elosztása számla II.1.1 Jövedelmek keletkezése számla B.1n Hozzáadott érték (nettó) D.1 Munkavállalói jövedelem D.11 Bérek és keresetek D.12 Munkaadók tb-hozzájárulásai D.121 Munkaadók tényleges tb-hozzájárulásai D.122 Munkaadók imputált tb-hozzájárulásai D.39 Egyéb termelési adók (fizetett) 0 0 D.29 és (kapott) támogatások egyenlege B.2 Működési eredmény (B.1n D.1+D.39 D.29) II.1.2 Elsődleges jövedelmek elosztása számla B.2 Működési eredmény D.2 Termelési és importadók D.21 Termékadók D.29 Egyéb termelési adók D.3 Támogatások D.31 Terméktámogatások D.39 Egyéb termelési támogatások D.4 Tulajdonosi jövedelmek egyenlege D.41 Kamatok (kapott) Kamatok (fizetett) D.421 Vállalatok jövedelméből kapott osztalék D.45 Bérleti díjként kapott tulajdonosi jövedelem B.5 Elsődleges jövedelmek egyenlege (B.2+D.2 D.3+D.4) II.2 Jövedelmek másodlagos elosztása számla B.5 Elsődleges jövedelmek egyenlege D.5 Folyó jövedelem-, vagyonadók stb D.51 Jövedelemadók D.59 Egyéb folyó adók D.61 TB-hozzájárulások (kapott) D.611 Tényleges tb-hozzájárulások D.6111 Munkaadók tényleges tb-hozzájárulása D.6112 Munkavállalók tb-hozzájárulásai D.6113 Önállók és foglalkozásban nem állók tb-hozzájárulásai D.612 Imputált tb-hozzájárulások D.62 Pénzbeni társadalmi juttatások D.621 Kötelező tb-pénzbeni juttatásai D.623 Munkavállalóknak nyújtott nem alapszerű tb-juttatások D.624 TB-jellegű pénzbeni juttatások D.7 Egyéb folyó transzferek egyenlege Egyéb folyó transzferek (kapott) Egyéb folyó transzferek (fizetett) B.6 Rendelkezésre álló jövedelem (B.5+D.5+D.61 D.62+D.7) 16
17 6. Non-financial accounts for general government, (million HUF ) General government Item I. Production account Output Market output Output for own final use Other non-market output Payments for other non-market output Other non-market output, other Intermediate consumption Value added (gross) (P.1-P.2) Consumption of fixed capital Value added (net) (B.1g-K.1) II. Distribution and use of income accounts II.1 Primary distribution of income account II.1.1 Generation of income account Value added (net) Compensation of employees Wages and salaries Employers' social contributions Actual Imputed 0 0 Other subsidies (received) taxes (paid) on production Operating surplus (B.1n D.1+D.39 D.29) II.1.2 Allocation of primary income account Operating surplus Taxes on production and imports Taxes on products Other taxes on production Subsidies Subsidies on products Other subsidies on production Balance of property incomes Interest, revenue Interest, paid Dividends from corporations Rents Balance of primary incomes (B.2n+D.2 D.3+D.4) II.2 Secondary distribution of income account Balance of primary incomes Current taxes on income, wealth, etc Taxes on income Other current taxes Social contributions (received) Actual social contributions Employers' actual social contributions Employees' actual social contributions Social contributions by self- and non-employed persons Imputed social contributions Social benefits, other than social transfers in kind Social security benefits in cash Unfunded employee social benefits Social assistance benefits in cash Balance of other current transfers Other current transfer (received) Other current transfer (paid) Disposable income (B.5+D.5+D.61 D.62+D.7) 17
18 6. A kormányzat nem-pénzügyi számlái (millió Ft) ESA kód Megnevezés Kormányzati szektor II.3 Természetbeni jövedelmek újraelosztása számla B.6 Rendelkezésre álló jövedelem D.63 Természetbeni juttatások D.631 Természetbeni társadalmi transzferek D.6312 Kötelező tb-egyéb természetbeni juttatásai D.6313 Társadalombiztosítás jellegű természetbeni juttatások D.632 Egyéni felhasználásra szolgáló nem piaci termékek és szolgáltatások B.7 Korrigált rendelkezésre álló jövedelem (B.6 D.63) II.4 Jövedelem felhasználása számla II.4.1 Rendelkezésre álló jövedelem felhasználása számla B.6 Rendelkezésre álló jövedelem P.3 Végső fogyasztási kiadás P.31 Egyéni fogyasztási kiadás P.32 Közösségi fogyasztási kiadás B.8 Megtakarítás (B.6 P.3) II.4.2 Korrigált rendelkezésre álló jövedelem felhasználása számla B.7 Korrigált rendelkezésre álló jövedelem P.4 Végső fogyasztás P.42 Közösségi fogyasztás B.8 Megtakarítás (B.7 P.4) III. Felhalmozási számlák III.1 Tőkeszámla III.1.1 A nettó vagyon változása megtakarítás és tőketranszferek miatt számla B.8 Megtakarítás D.9 Tőketranszferek egyenlege Tőketranszferek (kapott) D.91 Tőkeadók D.92 Beruházási támogatások D.99 Egyéb tőketranszferek Tőketranszferek (fizetett) D.92 Beruházási támogatások D.99 Egyéb tőketranszferek B.10.1 A nettó vagyon változása megtakarítás és tőketranszferek miatt (B.8+D.9) III.1.2 Nem pénzügyi eszközök beszerzése száma B.10.1 A nettó vagyon változása megtakarítás és tőketranszferek miatt P.51 Bruttó állóeszköz-felhalmozás P.52 Készletváltozás K.1 Értékcsökkenés K.2 Nem termelt nem pénzügyi eszközök beszerzésének és eladásának egyenlege B.9 Nettó hitelnyújtás (+)/ hitelfelvétel (-) (B.10.1 P.51 P.52+K.1 K.2) TE Összes kiadás TR Összes bevétel EDP_D.41 Kamat (fizetett) beleértve a swap-tranzakció kat és a határidős kamatláb-megállapodásokat EDP_B.9 Nettó hitelnyújtás (+)/Nettó hitelfelvétel (-) a túlzott hiány eljárás (EDP) keretében B.1*g Bruttó hazai termék (GDP) Nettó hitelnyújtás (+)/Nettó hitelfelvétel (-) -6,4% -7,8% az EDP keretében a GDP %-ában 18
19 6. Non-financial accounts for general government (million HUF ) General government Item II.3 Redistribution of income in kind account Disposable income Social transfer in kind Social benefit in kind Other social security benefits in kind Social assistance benefits in kind Transfers of individual non-market goods and services Adjusted disposable income (B.6 D.63) II.4 Use of income account II.4.1 Use of disposable income account Disposable income Final consumption expenditure Individual consumption expenditure Collective consumption expenditure Saving (B.6 P.3) II.4.2 Use of adjusted disposable income account Adjusted disposable income Actual final consumption Actual collective consumption Saving (B.7 P.4) III. Accumulation accounts III.1 Capital account III.1.1 Change in net worth due to saving and capital transfers account Saving Balance of capital transfers, Capital transfer (received) Capital taxes Investment grants Other capital transfers Capital transfer (paid) Investment grants Other capital transfers Changes in net worth due to saving and capital transfers (B.8+D.9) III.1.2 Acquisition of non-financial assets account Changes in net worth due to savings and capital transfers Gross fixed capital formation Changes in inventories Consumption of fixed capital Acquisitions less disposals of non-produced non financial assets Net lending (+)/ net borrowing ( ) (B.10.1 P.51 P.52+K.1 K.2) Total expenditure Total revenue Interest (paid) including swaps and FRAs Net lending (+)/Net borrowing (-) under the EDP Gross domestic product -9,3% -5,0% Net lending (+)/Net borrowing (-) under the EDP as % of GDP 19
20 7. Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) és bruttó nemzeti jövedelme (GNI), Gross domestic product (GDP) and gross national income (GNI) of Hungary, Év Bruttó hazai Munkajövedelmek Tulajdonosi jövedelem Property income EU-nak EU-tól Bruttó GNI termék Compensation of employees fizetett kapott nemzeti növekedési külföldről külföldnek egyenleg külföldről külföldnek egyenleg ebből: of which: adó támogatás jövedelem üteme kapott fizetendő kapott fizetett visszaforgatott jövedelem reinvested earnings on direct foreign investment előző év = 100,0 külföldről külföldnek egyenleg járó fizetendő 20 Year GDP received paid to the net received paid to the net receivable payable net Taxes Subsidies GNI The volume from the rest of the from the rest of the from the to the to the EU from indices rest of the world rest of the world rest of the rest of the the EU of GNI world world world world previous folyó áron, millió Ft at current prices, million HUF year = 100, , , , , , x , , , , , , ,0
21 Módszertani megjegyzések A évi nemzeti számlák előzetes becslésekor a számításokhoz szükséges adatforrások egy része még nem áll rendelkezésre teljes körűen. A teljes körű információk alapján készülő évi nemzeti számlák a jövő év májusában jelennek meg. A nemzetgazdasági elszámolások rendszere az ország gazdasági tevékenységét bemutató makrogazdasági statisztikai számlarendszer, amely szigorú és egységes szabályok szerint teremti meg az összhangot a termékek és szolgáltatások előállítása és felhasználása, valamint a megtermelt jövedelem adatai között. A KSH módszertana az ENSZ, az Eurostat, az IMF, az OECD és a Világbank közreműködésével készített integrált rendszer (System of National Accounts, SNA'93) felhasználásán alapuló European System of Accounts (ESA 95) előírásait, valamint az ez utóbbit módosító rendeletekben foglaltakat követi. Fogalmak Bruttó kibocsátás: a gazdasági egységek által más, az adott termelő és szolgáltató gazdasági egységen kívüli egységek számára előállított, valamint a saját végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége. A kibocsátást a nemzeti számlák alapáron értékelik. Folyó termelőfelhasználás: a termelési folyamat során az elszámolási időszakban más termelőegységtől vásárolt termékek és szolgáltatások értéke, amelyeket új termékek és szolgáltatások előállításához használnak fel. Nem része azonban a folyó termelőfelhasználásnak az állóeszközök értékcsökkenése. A termelőfelhasználás értékelése piaci beszerzési áron történik. Bruttó hazai termék (GDP): az ágazatok vagy szektorok által létrehozott, alapáron értékelt bruttó hozzáadott értékek (azaz a bruttó kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbségeinek) összege és az ágazatokra vagy szektorokra fel nem osztható termékadók és -támogatások egyenlege. A GDP tehát piaci áron értékelt mutató. A GDP-t három oldalról határozhatjuk meg: termelési oldalról: + az alapáron számított bruttó hozzáadott értékek összege + termékadók terméktámogatások felhasználási oldalról: + háztartások végső fogyasztási kiadásai + kormányzat végső fogyasztási kiadásai + nonprofit intézmények végső fogyasztási kiadásai + bruttó állóeszköz-felhalmozás + készletváltozás + export import 21
22 jövedelmi oldalról: 1 + bérek és keresetek + társadalombiztosítási hozzájárulás egyéb termelési támogatás + egyéb termelési adó + bruttó működési eredmény, illetve vegyes jövedelem. + termékadók terméktámogatások Termékadók és -támogatások egyenlege: a termékek és szolgáltatások beszerzéséhez, értékesítéséhez és átadásához kapcsolódó adók és támogatások különbözete (ide tartozik például a vám, a fogyasztási adó, az általános forgalmi adó, az exporttámogatás). A háztartások fogyasztása: tartalmazza mindazon termékek és szolgáltatások értékét, amelyek a rezidens (Magyarországon honos) háztartások személyes fogyasztási szükségleteit elégítik ki. A finanszírozás forrásai: a háztartások fogyasztási kiadásai, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások, valamint a háztartásokat segítő nonprofit intézményektől származó társadalmi juttatások. Közösségi fogyasztás: a végső fogyasztásnak az a része, amelyet a társadalom valamennyi tagja vagy a közösség egy meghatározott része közösen fogyaszt el. A közösségi fogyasztást definíció szerint kizárólag a kormányzat finanszírozhatja. Végső fogyasztás: azokat a termékeket és szolgáltatásokat tartalmazza, amelyeket az adott elszámolási időszakban a háztartások és a közösség fogyaszt el, függetlenül a finanszírozás módjától. Bruttó állóeszköz-felhalmozás: tartalmazza az elszámolási időszakban vásárolt vagy saját termelésben előállított tárgyi eszközök és immateriális javak értékét, a használt tárgyi eszközök értéknövekedését, a külföldről származó tárgyieszköz-apportot, valamint a pénzügyi lízing konstrukcióban beszerzett tárgyi eszközök értékét. A bruttó szemléletű állóeszköz-felhalmozásból nem került levonásra az állóeszköz-felhasználás (a tárgyidőszaki értékcsökkenés) értéke. Állóeszköz-felhasználás: a termelésben működtetett állóeszközök értékcsökkenését fejezi ki az adott elszámolási időszakban, ami a fizikai elhasználódásból, a szokásos erkölcsi elavulásból és a szokásos véletlen károkból adódik. Bruttó felhalmozás: a bruttó állóeszköz-felhalmozás és a készletváltozás összege. Készletváltozás: az elszámolási időszak során a gazdasági szektorok saját termelésű és vásárolt készletállományában bekövetkezett változás értéke. Külkereskedelmi forgalom: az áruk és a szolgáltatások export- és importforgalma. Az áruforgalom tartalmazza a külkereskedelmi termékforgalmi statisztikából rendelkezésre álló általános forgalmat (beleértve az ipari vámszabad területek és a külföld közötti forgalmat), a javítási díjakat, valamint az aktív és passzív bérmunkát. A szolgáltatásforgalom az idegenforgalmat és a reforgalmat is magában foglalja. Külkereskedelmi egyenleg: a nemzetgazdaság áru és szolgáltatás export- és importforgalmának egyenlege. 1 A jelen kiadványban közölt számadatok kétoldalú (termelési és felhasználási) számításokkal készültek. 22
23 Alkalmazott árak: Alapár: az az ár, amennyit a termelő egységnyi termék vagy szolgáltatás értékesítésekor realizál, azaz az értékesítési árból le kell vonni a termelő által befizetett termékadókat, és hozzá kell adni az értékesítéshez kapcsolódó terméktámogatásokat. Piaci beszerzési ár: az az ár, amelyet egységnyi termék vagy szolgáltatás igénybevételéért a felhasználó ténylegesen fizet. (Tehát nem tartalmazza a termelő célú felhasználáshoz vásárolt termékek és szolgáltatások után visszaigényelhető általános forgalmi adót, valamint a terméktámogatások értékét.) Bruttó nemzeti jövedelem (GNI): a GDP-ből származtatható a bruttó nemzeti jövedelem (GNI), amely a szektorok elsődleges jövedelmének, valamint a rezidens szektorok és a külföld egymás közötti elsődleges jövedelemátutalásai, valamint az Európai Uniótól kapott támogatások és az Európai Uniónak fizetett adók egyenlegének az összege. A GNI jövedelmi mutató. GNI = + bruttó hazai termék + nem rezidens gazdasági egységektől kapott elsődleges jövedelmek - nem rezidens gazdasági egységeknek fizetett elsődleges jövedelmek - Európai Uniónak fizetett adók + Európai Uniótól kapott támogatások Elsődleges jövedelem: kifejezi a termelésből keletkezett jövedelmeknek a termelési tényezők tulajdonosai között való szétosztását (munkavállalói jövedelem, tőkebefektetés utáni osztalék, kamat, földjáradék stb.) A vállalatok szektorába tartozik az összes jogi személyiségű vállalkozás és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, kivéve a főtevékenységként pénzügyi tevékenységet folytató vállalatokat. Ide tartoznak a nagyrészt piaci termelést folytató, azaz költségeiket árbevételből fedező nonprofit intézmények; ilyennek tekintjük a munkaadói érdek-képviseleti szervezeteket is. A pénzügyi vállalatok szektorába tartoznak a főtevékenységként pénzügyi közvetítést folytató gazdasági szervezetek, azaz az MNB, a kereskedelmi bankok, a szakosított és szövetkezeti hitelintézetek, a pénzügyi lízingcégek, az egyéb hitelnyújtással foglalkozó pénzügyi vállalkozások, ingatlanbefektetési alapok, a biztosítótársaságok, a biztosító egyesületek, a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a befektetésialap-kezelők, az értékpapír-kereskedők stb. A kormányzati szektorba tartoznak a költségvetési rend szerint gazdálkodó központi és helyi önkormányzati költségvetési intézmények, az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítási alapok. Itt számoljuk el a nem piaci tevékenységet folytató közösségi tulajdonú vállalatok (pl. az ÁPV Rt.) tevékenységét is, valamint azokat a nonprofit intézményeket, amelyek a forrásaik többségét a költségvetésből kapják. A háztartások szektorába kettős minősítésükben soroljuk a háztartásokat, egyrészt mint fogyasztó, másrészt mint termelőegységeket. Utóbbiak közé tartoznak az egyéni vállalkozók, a háztartások saját fogyasztásra történő termelése és a tulajdonos által lakott lakás révén nyújtott lakásszolgáltatás is. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorában szerepelnek azok a nem nyereségérdekelt intézmények, amelyeket nem közvetlenül irányít a kormányzat, és amelyek költségeinek nagy részét magántámogatások finanszírozzák. A változatlan áras számítások előző évi árakon készülnek. 23
24 A évi előzetes számítások során bevezetett módszertani változások A most bevezetett változások a következők: I. A GDP/GNI-t érintő módosítások A/ A kis értékű eszközök értékhatárának módosítása A módszertan változtatást a Mission Report on GNI information visit to Hungary A) akció pontban kérte az Eurostat. Az eljárás célja, hogy megemeljük a kis értékű eszközök értékhatárát az ESA95 szerinti 500 eurónak megfelelő összegre a magyar számvitelben alkalmazott 100 ezer forintról. A kis értékű eszközök teljes értéke egy összegben leírható a beszerzés évében, és termelési költségként kerül elszámolásra. A szakértői becslést az adózási adatokból nyerhető kis értékű eszközök (tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek) értékcsökkenési adataira alapoztuk. A termelési oldalon a korrekciót ágazatonként négy-számjegyes mélységben, szakágazatonként illetve a felhalmozás esetén eszközcsoportonként két-számjegyes mélységben hajtottuk végre. Az eredeti és az új értékek különbözetével növeltük a folyó termelőfelhasználást a termelési oldalon és ezzel konzisztens módon csökkentettük az állóeszköz-felhalmozást a felhasználási oldalon. A régi és új módszer szerinti adatsor eltérése mindkét oldalon konzisztens módon elszámolva a GDP szintjét csökkenti. A változás nem módosítja ez eredeti beruházás-statisztikai adatokat, hanem a beruházás szakstatisztika és az állóeszköz-felhalmozás közötti átvezető híd egy eleme. A kis értékű eszközök értékhatár változásának hatása a GDP-re (folyó áron, Mrd Ft) Összesen -34,8-28,3-29,4-30,8-5,6-9,6 B/ Az ingatlanbefektetési alapok miatti korrekció az S.123 alszektorban Az S.123 alszektor információ hiány miatt nem tartalmazta a 2007 előtti ingatlan befektetési alapokra vonatkozó adatokat. A KSH és az MNB között, a pénzügyi és nem pénzügyi számlák harmonizációja érdekében létrejött együttműködés eredményeképpen lehetőség nyílt ezen alapok számbavételére. Az MNB becsléseket készített az ingatlan befektetési alapok által beszedett bérleti díjakra vonatkozóan a mérlegekből és az éves átlagos hozamokból származó információk alapján. Ezen becsült értékkel megemeltük az S.123 alszektor kibocsátását. Tekintettel arra, hogy az első ingatlan befektetési alapokat 2001-ben alapították, ezért számításainkat 2001-ig vezettük vissza. 24
25 Az ingatlan befektetési alapok változtatásának hatása a GDP-re (folyó áron, Mrd Ft) Összesen +0,9 +2,5 +5,8 +7,1 +11,9 +17,7 C/ EU intervenciós készlet Az EU által nem térített, intervencióval kapcsolatos költségek 2007-ben kerültek elszámolásra a költségvetésben, de ténylegesen 3 évet ( ) érintenek. A költségek szétbontása az összes kiadás eloszlásának arányában történt. Az EU által ki nem fizetett EU intervenciós költség hatása a GDP-re (folyó áron, Mrd Ft) Összesen -4,4-10,0-7,7 II. A GNI-t érintő módosítások A/ Kamatmátrix 2007-ig a kamat adatokat a nemzeti számlákban az egyes szektorok eltérő, nem kellően harmonizált adatforrásokra alapozva határozták meg, amelynek következtében a rendszeren belüli konzisztencia nem volt kellően biztosított. A Magyar Nemzeti Bank a rendelkezésére álló negyedéves gyakoriságú szektor, alszektor, valamint pénzügyi instrumentumbontású állományok és eredményszemléletű kapott és fizetett kamat adatok alapján először készítette el ig visszamenőleg - a szektorok közötti kamatáramlásokat bemutató kamatmátrixot. Az összeállított kamatmátrix magában foglalja a rezidens gazdasági szektorok, valamint a külföld szektor kamatáramlásait, és a FISIM alapadatokkal való konzisztenciát is biztosítja. Az új kamatmátrix változásának hatása a GNI-ra (folyó áron, Mrd Ft) Összesen -23,3-45,4-29,9-29,4 +14,3.. 25
26 B/ A munkavállalói jövedelem módosítása A GDP/GNI átvezető tételek legfőbb adatforrásaként év végéig az MNB által összeállított fizetésimérleg-statisztika szolgált. Az új fizetési mérleg szisztémában a külföldnek fizetett, illetve a külföldről kapott munkajövedelem tételeket a KSH szolgáltatja, a nemzetközi statisztikai előírásoknak megfelelő bruttó (jövedelemadókat és társadalombiztosítási hozzájárulásokat tartalmazó) módon. A külföldnek fizetett munkavállalói jövedelem becsléséhez a Magyarországon foglalkoztatott külföldi állampolgárok személyi jövedelemadó-bevallás adataiból indultunk ki. A külföldi állampolgárok közül azokat minősítettük nem rezidensnek, akik csak az adott évben adtak be adóbevallást, az előző és a következő évben nem. Ugyancsak nem rezidensnek tekintettük a szomszédos országokból naponta átutazókat és az időszakosan itt dolgozó román, szlovák, ukrán, horvát és szerb állampolgárokat, mivel azok a lakóhely szerinti országban maradnak rezidensek. A legálisan foglalkoztatottak adóbevallásából figyelembe vett bér és kereset adataihoz hozzábecsültük a nem regisztrált munkavállalók jövedelemadatait. Szakértői becslések alapján a külföldi munkavállalók teljes létszáma a kiadott munkavállalási engedélyek számának mintegy kétszerese. Ebből levonva az adóbevallást benyújtók számát, megkaptuk a nem regisztráltak becsült létszámát. Keresetüket a legálisan foglalkoztatottak bérével becsültük. A fenti jövedelemadatokat kiegészítettük a külföldi állampolgárok illegális tevékenységből (kábítószertermelés és -kereskedelem, illetve szexuális szolgáltatások) származó más források alapján készült - becsült jövedelemével. A külföldről kapott munkavállalói jövedelmek becsléséhez a KSH nemzetgazdasági munkaerőmérlegéből rendelkezésre álló, külföldön dolgozó magyarok számát, valamint az Európai Ügyek Hivatala külföldi munkavállalásról készített tanulmányát használtuk. Munkaügy-statisztikai információkból rendelkezésünkre állt a külföldön munkát vállalókra vonatkozó munkavégzés ország és ágazat szerinti megoszlása, amelyhez hozzárendeltük az Eurostat adatbázisából az egyes országok alkalmazottainak ágazatonkénti havi bruttó átlagkeresetét. Az öt, legtöbb magyar munkavállalót foglalkoztató országra (Ausztria, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, USA) végeztük el a részletes számításokat, a többi országra a felsoroltak átlagát alkalmaztuk. A külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok az átlagos bérszínvonal alatt keresnek, kb. a háromnegyedét éri el a munkát adó ország foglalkoztatottjai jövedelmének. Ezt az összeget vettük figyelembe számításaink során. Az Európai Ügyek Hivatalának tanulmánya kitér arra, hogy a hivatalos forrásokban fellelhető adatoknál ténylegesen (kb. 40%-kal) többen dolgoztak külföldön, ezért a statisztika szerint kimutatottat tekintettük az egy évet nem meghaladóan munkát vállalónak és a fennmaradót minősítettük éven túli foglalkoztatottnak, tehát külföldön rezidensnek. A becslési eljárást évekre végeztük el. 26
27 A munkavállalói jövedelmek változásának hatása a GNI-ra Év Legutóbb publikált GNI-kérdőívben, 2007 folyó áron, millió Ft Jelenleg publikált GNI-kérdőívben, 2008 millió Ft Különbség előző évi GNI adat százalékában , , , , , , ,07 C/ A közvetlen külföldi tőkebefektetésből származó jövedelem módosítása A Nemzeti Bank adat-felülvizsgálati és publikációs politikájának megfelelően felülvizsgálta a fizetett osztalék és az újrabefektetett jövedelmek korábban évekre publikált adatait. A harmonizáltsági elvnek megfelelően a nemzeti számlákban is módosítottuk ezeket az adatokat. A közvetlen külföldi tőkebefektetés adatai változásának hatása a GNI-ra (folyó áron, Mrd Ft) Összesen +5,3-53,5 +70,5 III. A GDP szerkezetét változtató módosítások A/ A bruttó állóeszköz-felhalmozás változása Három változtatás történt a bruttó állóeszköz-felhalmozás adatiban. Az első a évi adatgyűjtés hibáiból adódó adatjavítás a vállalati szektorban. A második módosítás a mezőgazdasági beruházási adatok mezőgazdasági számlákban történt módszertani változásából adódott. A mezőgazdasági beruházási adatok becslésénél új adatforrás kerül felhasználásra. A korábban a beruházás statisztikai kérdőívből becsült adatokat felváltották a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium adatai. A harmadik módosítás a kis értékű eszközök I/A-ban leírt változása miatt történt. 27
28 A változtatások hatása a bruttó állóeszköz-felhalmozásra (folyó áron, Mrd Ft) Összesen -13,9-13,7-1,3 +156,9-24,5-9,6 B/ A külkereskedelmi adatok felülvizsgálata Az Európai Unióhoz történt csatlakozás után megjelentek Magyarországon is az ÁFA adószámmal rendelkező vállalkozások. Ezek a vállalkozások fizikailag nem jelennek meg az ország területén, sem szervezettel sem foglalkoztatottakkal nem rendelkeznek, de magyar ÁFA adószámmal rendelkeznek és ők is benyújtják az APEH-hez az ÁFA bevallásukat. Míg ezek az adatok a külkereskedelmi statisztikára vonatkozó nemzetközi előírások szerint a magyar külkereskedelem részeként kezelendők, a nemzeti számlákban és a fizetési mérlegben történő elszámolásukra jelenleg még nincs egyértelmű nemzetközi módszertani ajánlás. A hazai szakértők véleménye szerint e vállalkozások a nemzeti számlák és a fizetési mérleg szempontjából nem részei Magyarország gazdaságának, ezért a külkereskedelmi termékstatisztikára vonatkozó előírásoktól eltérő módon kell azokat elszámolni. Ez lényegében azt jelenti, hogy külkereskedelmi tranzakcióik árrését a magyar gazdaság teljesítményének értékelésekor figyelmen kívül kell hagyni. Az export esetében ezen magyar adószámmal rendelkező kereskedők árait csökkenteni kellett a nemzeti számlákban, mivel a külkereskedelmi statisztikában rögzített árak magasabbak, mint a hazai partnerek által a hazai piacon alkalmazott árak (a nemzeti számlákban ezen az áron kell rögzíteni a tranzakciót.) A külkereskedelmi statisztikában az ilyen ügyleteknél rögzített importárak alacsonyabbak, mint a hazai piacon egyéb esetekben megfigyelt importárak, ezért ezen magyar adószámmal rendelkező cégek importárait növelni kellett. A változtatást a Magyar Nemzeti Bankkal összhangban végeztük, így ugyanazon korrekciók jelennek meg e fizetési mérlegekben is. 28
MAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI NATIONAL ACCOUNTS HUNGARY
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE MAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI NATIONAL ACCOUNTS HUNGARY 2005 2006 BUDAPEST, 2008 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2008 HUNGARIAN CENTRAL
RészletesebbenMAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI NATIONAL ACCOUNTS HUNGARY 2004 2005 E kiadvány tartalmazza a bruttó hazai termék (GDP) és a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) adatait KÖZPONTI STATISZTIKAI
RészletesebbenMagyarország nemzeti számlái, 2011 (előzetes adatok)
Magyarország nemzeti számlái, 2011 (előzetes adatok) Központi Statisztikai Hivatal 2012. október Tartalom Összefoglalás... 2 Táblázatok... 5 1. A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre jutó
RészletesebbenGROSS DOMESTIC PRODUCT 2006
HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE GROSS DOMESTIC PRODUCT 2006 (Second estimation) Budapest, September 2007 Edited by the National Accounts and the Sector Accounts Departments of HCSO Heads of Departments:
RészletesebbenMAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI NATIONAL ACCOUNTS HUNGARY 2010 2012 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE MAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI NATIONAL
RészletesebbenMagyarország nemzeti számlái, 2012
Magyarország nemzeti számlái, 2012 (előzetes adatok) Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Táblázatok...5 1. A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre jutó
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1
Részletesebben2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR
1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai
RészletesebbenA. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 21.12.2. COM(21) 774 végleges A. melléklet/24 B. fejezet A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...
Részletesebben2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR
14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az
RészletesebbenMAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI NATIONAL ACCOUNTS HUNGARY
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE MAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI NATIONAL ACCOUNTS HUNGARY 2009 2011 BUDAPEST, 2012 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2012 HUNGARIAN CENTRAL
RészletesebbenNemzetgazdasági teljesítmény mutatói
Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További
RészletesebbenGROSS DOMESTIC PRODUCT 2007
HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE GROSS DOMESTIC PRODUCT 2007 (Preliminary estimation) Budapest, September 2008 Hungarian Central Statistical Office, 2008 ISBN 978-963-235-194-0 Responsible editors:
RészletesebbenBruttó hazai termék, 2008 (előzetes adatok)
Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. szeptember Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-266-4 Bruttó hazai termék, 2008 (előzetes adatok) Tartalom Összefoglalás...2 Táblázatok...5 Módszertani megjegyzések.....21
RészletesebbenA BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron)
279-302_Szakolczay_tablak.qxd 2009.06.16. 20:06 Page 279 A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) A/1. táblázat Év Bruttó Export
RészletesebbenMódszertani megjegyzések A változások hatása
Módszertani megjegyzések A változások hatása A 2016. évi számítások során az alábbi okokból vizsgáltuk felül a nemzeti számlák adatait: a módszertanban két területet (a lakásszolgáltatás becslését, illetve
RészletesebbenKérdés. Nemzeti számlarendszer A gazdasági teljesítmény mérése Bruttó Hazai Termék (GDP)
A gazdasági teljesítmény mérése Bruttó Hazai Termék (GDP) Aktuális gazdaságpolitikai esettanulmányok 3. előadás Fazekas Tamás Kérdés Minden nemzetgazdaságban megvan az igény, hogy tudják, hogy az országban
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg
RészletesebbenEGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet/8. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó
RészletesebbenKözéptávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól
Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2017. október 12. Célkitűzések
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 214. III. negyedév A fizetésimérleg-statisztikák elmúlt években megújított nemzetközi módszertani szabványainak (Balance of Payments and International Investment
RészletesebbenBruttó hazai termék, IV. negyedév
Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével
RészletesebbenBruttó hazai termék, 2010. III. negyedév
Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév
5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. 18. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY
RészletesebbenGDP: a folyó ártól a volumenig. MST Gazdaságstatisztikai szakosztály 2015. április 2.
GDP: a folyó ártól a volumenig MST Gazdaságstatisztikai szakosztály 2015. április 2. Tartalom A nemzeti számlák, ezen belül a GDP összeállításának menetrendje Változatlan áras számítások néhány alapelv
RészletesebbenMAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI, 2010 (előzetes adatok)
MAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI, 2010 (előzetes adatok) Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Táblázatok... 5 1. A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE A BRUTTÓ ÁLLÓESZKÖZ-FELHALMOZÁS GROSS FIXED CAPITAL FORMATION
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE A BRUTTÓ ÁLLÓESZKÖZ-FELHALMOZÁS 1995 2003 GROSS FIXED CAPITAL FORMATION 1995 2003 Budapest, 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2005 HUNGARIAN
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 18. IV. negyedév Budapest, 19. február 18. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2016. III. negyedév 2016 III. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege)
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév
5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY
RészletesebbenA NAMEA-air-rendszer magyarországi adatai, The NAMEA-Air System in Hungary,
Központi Statisztikai Hivatal Hungarian Central Statistical Office A NAMEA-air-rendszer magyarországi adatai, 2000 2003 The NAMEA-Air System in Hungary, 2000 2003 Budapest, 2005 1 KÖZPONTI STATISZTIKAI
RészletesebbenKülgazdasági kapcsolatok nyilvántartása. A nemzetközi fizetési mérleg november 26.
Külgazdasági kapcsolatok nyilvántartása A nemzetközi fizetési mérleg 2018. november 26. http://gtk.uni-miskolc.hu/gei/bankozi Nemzetközi fizetési mérleg: forgalmi típusú statisztikai kimutatás, amely az
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2017. III. negyedév 2017 III. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege)
RészletesebbenA PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,
RészletesebbenLóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály
Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete 213 Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály 213.1.7 A GDP/fő hosszú távú alakulása (212. évi US$, 1 alapú log skála)
RészletesebbenGrafikonok jegyzéke List of figures
Grafikonok jegyzéke List of figures 1. A népesség nemek és korcsoportok szerint, január 1.... IX Population by sex and age-groups, 1 January 2. Népmozgalom ezer lakosra... IX Vital events per thousand
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2018. III. negyedév 2018 III. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege)
RészletesebbenIRÁNYMUTATÁSOK. 1. cikk. Módosítások
2018.6.15. L 153/161 IRÁNYMUTATÁSOK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2018/861 IRÁNYMUTATÁSA (2018. április 24.) a kormányzati pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2013/23 iránymutatás módosításáról (EKB/2018/13)
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal Hungarian Central Statistical Office. A NAMEA-air-rendszer magyarországi adatai The NAMEA-air system in Hungary
Központi Statisztikai Hivatal Hungarian Central Statistical Office A NAMEA-air-rendszer magyarországi adatai The NAMEA-air system in Hungary Budapest, 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2005 HUNGARIAN
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA 1.ea. A makroökonómia alapfogalmai, a jövedelmek számbavétele. Bacsi-Weisz, Makro1
MAKROÖKONÓMIA 1.ea. A makroökonómia alapfogalmai, a jövedelmek számbavétele 1 Mivel foglalkozik a makroökonómia? Nem egy gazdasági szereplı, termék, hanem: AGGREGÁTUMOK kettıs aggregálás Gazdasági szereplık
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról I. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2017. június 21. 8:30-tól 2017. I. negyedév 2017 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg
Részletesebben226 600 forint volt a bruttó átlagkereset Keresetek, 2014. január
Közzététel: 2014. március 21. Következik: 2014. március 24. Népmozgalom, 2014. január Sorszám: 41. 226 600 forint volt a bruttó átlagkereset Keresetek, 2014. január A nemzetgazdaságban a legalább 5 főt
RészletesebbenKözéptávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól
Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól negyedév Budapest, 19. május 17. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév
25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A makrogazdasági tevékenység számbavétele 13. lecke SNA (System of National
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév
5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és
RészletesebbenMegjegyzések a fizetési mérleg statisztikákban 2004 márciusában végrehajtott módszertani változásokhoz
Megjegyzések a fizetési mérleg statisztikákban 2004 márciusában végrehajtott módszertani változásokhoz A módszertani változások rövid összefoglalása A fizetési mérleg statisztikák összeállítását nemzetközi
RészletesebbenEURÓPAI KÖZPONTI BANK
L 276/32 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.10.17. II (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) IRÁNYMUTATÁSOK EURÓPAI KÖZPONTI BANK AZ EURÓPAI
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról I. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2018. I. negyedév 2018 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) kiigazítás
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. I. negyedév 1 Budapest, 2006. május 19. Az I. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint a
Részletesebben229 700 forint volt a bruttó átlagkereset Keresetek, 2013. január november
Közzététel: 2014. január 21. Következik: 2014. január 22. A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2013. év Sorszám: 12. 229 700 forint volt a bruttó átlagkereset Keresetek, 2013. január
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1
NYILVÁNOS: 2008. május 22. 8:30 órától! Budapest, 2008. május 22. Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2008. I. negyedév 1. 2008. I. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban
RészletesebbenA kormányzati végső fogyasztás és a pénzbeni társadalmi juttatás előretekintő becslése a magyar költségvetési törvény felhasználásával
A kormányzati végső fogyasztás és a pénzbeni társadalmi juttatás előretekintő becslése a magyar költségvetési törvény felhasználásával 2010. március 19. A tanulmányt készítette: Hüttl Antónia egyetemi
RészletesebbenDecemberben 2,2%-kal csökkent az építőipari termelés volumene
Közzététel: 2015. február 12. Következik: 2015. február 13. Bruttó hazai termék (GDP) Sorszám: 24. Decemberben 2,2%-kal csökkent az építőipari termelés volumene Építőipar, 2014. január december 2014. decemberben
RészletesebbenVáltozások a fizetésimérleg-statisztikákban
Változások a fizetésimérleg-statisztikákban A BPM6 bevezetése dr. Durucskó Mihály osztályvezető Statisztikai igazgatóság Fizetési mérleg önálló osztály 2014. június 24. 1 Miről lesz szó A változások áttekintése
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2005. II. negyedév 1 Budapest, 2005. augusztus 19. A II. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos
RészletesebbenA makroökonómia mutatói
1. 1999. évben Seholsincs országban az összes kibocsátás 4500 m$ volt. A folyó termelő felhasználás 2600 m$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 500 m$. Külföldről származó elsődleges jövedelem 40 m$, a
RészletesebbenALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-
ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Magyarország nemzeti számlái, 2013 (előzetes adatok) Tartalom szeptember
2014. szeptember Magyarország nemzeti számlái, 2013 (előzetes adatok) STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglaló...2 Módszertani megjegyzések A változások hatása...4 1. A 2014-ben végzett számítások során
RészletesebbenA magyar vegyipar 2008-ban
A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult
Részletesebben54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév
25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.
RészletesebbenSzemélyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/6
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenHogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?
8/C lecke Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai, a bruttó hazai termék. GDPmegközelítések és GDP-azonosságok. Termelési érték és gazdasági növekedés. Nemzetközi
Részletesebbenforint volt a bruttó átlagkereset Keresetek, január október
Közzététel: 2013. december 19. Következik: 2013. december 23. Külkereskedelmi forgalom, 2013. január október (részletes) Sorszám:192. 227 800 forint volt a bruttó átlagkereset Keresetek, 2013. január október
RészletesebbenIRÁNYMUTATÁSOK (2014/647/EU)
2014.9.6. L 267/9 IRÁNYMUTATÁSOK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA (2014. június 3.) a kormányzati pénzügyi statisztikákról szóló EKB/2013/23 iránymutatás módosításáról (EKB/2014/21) (2014/647/EU)
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal Hungarian Central Statistical Office
Központi Statisztikai Hivatal Hungarian Central Statistical Office MUNKAERŐ-PIACI HELYZETKÉP 2005 LABOUR FORCE SURVEY 2005 Budapest, 2006 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Életszínvonal- és Emberierőforrás-statisztikai
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 1 Budapest, 2006. augusztus 21. A II. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a hitelintézeteket magába foglaló egyéb monetáris intézmények
Részletesebbenforint volt a bruttó átlagkereset Keresetek, január december
Közzététel: 2014. február 21. Következik: 2014. február 24. Lakásépítések, építési engedélyek, 2013. I IV. negyedév Sorszám: 28. 230 700 forint volt a bruttó átlagkereset Keresetek, 2013. január december
RészletesebbenForgon Mária: Új szemléletmód a konzisztensebb nemzeti számlákért 1
A világ statisztikája a statisztika világa Ünnepi konferencia Esztergom, 2010. október 14-15. Forgon Mária: Új szemléletmód a konzisztensebb nemzeti számlákért Forgon Mária: Új szemléletmód a konzisztensebb
RészletesebbenMódszertani megjegyzések
Módszertani megjegyzések 2014 szeptemberétől a nemzeti számlák összeállításának módszertana megváltozott, az Európai Unió 2013. május 21-i 549/2013/EU parlamenti és tanácsi jogszabálya alapján. Ennek melléklete
Részletesebbena) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát
NEMZETGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY STATISZTIKAI MUTATÓSZÁMAI 1. Egy hipotetikus gazdaság alábbi adatait ismerjük Milliárd USD Fogyasztás 1925 Nettó export 44 Kamat fizetések 81 Személyi adók 500 Értékcsökkenés
Részletesebben54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenAktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter
Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. IV. negyedév 1 Budapest, 2007. február 21. 2006. IV. negyedévében az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a hosszú lejáratú kötvények részarányának
RészletesebbenALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT
ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint
RészletesebbenKözzététel: 2015. január 30. Következik: 2015. február 4. Kiskereskedelem (első becslés) 2014. december Sorszám: 17.
Közzététel: 2015. január 30. Következik: 2015. február 4. Kiskereskedelem (első becslés) 2014. december Sorszám: 17. Nem változtak az ipari termelői árak decemberben (Ipari termelői árak, 2014. december,
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Nemzetközi fizetési mérleg
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Nemzetközi fizetési mérleg Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni,
RészletesebbenVédjegyintenzív ágazatok Magyarországon
Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári
RészletesebbenAdatelemzés Excellel és SPSS-sel
Adatelemzés Excellel és SPSS-sel NEDELKA ERZSÉBET Tartalom 1. Adatgyűjtés 2. Gazdaság és növekedés 3. Kereskedelem 4. Versenyképesség 5. Excel adatelemzés modulja 6. SPSS alapjai Adatgyűjtés, szakirodalom
RészletesebbenAz MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján
Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,
RészletesebbenForgon Mária: A forrás-felhaszn
Adatrevíziók a gazdaságstatisztikában MST Gazdaságstatisztikai Szakosztálya és a Statisztikai Szemle nyílt szakmai rendezvénye Budapest, 2011. december 6. Forgon Mária: A forrás-felhasználás táblák integrálásának
RészletesebbenKóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?
Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és
RészletesebbenBudapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában
2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 21. márciusi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. márciusban 48 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az egyenlegnek az előző év márciushoz mért 97
RészletesebbenMódszertani megjegyzések
Módszertani megjegyzések I. A mezőgazdasági számlarendszer (MSZR) kapcsolódása a teljesítmény mérésének naturális és értékbeni egyéb módszereihez A mezőgazdaság éves teljesítményét többféle megközelítéssel
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 14.12.2005 COM(2005) 653 végleges 2005/0253 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 2223/96/EK tanácsi rendeletnek a nemzeti számlákkal kapcsolatos
RészletesebbenLétszám és kereset a nemzetgazdaságban január december
Közzététel: 2011. február 18. Sorszám: 27. Következik: 2011. február 21. Népmozgalom, 2010. január december Létszám és kereset a nemzetgazdaságban 2010. január december A legalább 5 fős vállalkozásoknál
RészletesebbenA fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján
A fizetési mérleg alakulása a 24. januári adatok alapján Emlékeztetőül: A most közölt januári havi adat tartalma megegyezik az eddig közölt fizetési mérleg statisztikákkal, még nem tartalmazza az újrabefektetett
RészletesebbenMit mutatnak meg a makrogazdasági mutatók? A magyarok pénzügyi kultúrája számokban Dr. Huzdik Katalin
Mit mutatnak meg a makrogazdasági mutatók? A magyarok pénzügyi kultúrája számokban Dr. Huzdik Katalin "Ha én gazdag lennék... A pénzügyi műveltség helyzete Magyarországon és hatása a fiatalok vásárlási
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról június
SAJTÓKÖZLEMÉNY A rezidensek által kibocsátott értékpapír-ok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról 2018. június Budapest, 2018. augusztus 10. Az értékpapír-statisztika adatai alapján a rezidensek által
Részletesebben