A Szabadság hídon december 20-án beindult a villamosforgalom

Átírás

1 2009 VI. évfolyam 1. szám Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association (fotó: Domanovszky) A Szabadság hídon december 20-án beindult a villamosforgalom A tartalomból: A fenntartható acélipar a fenntartható világban Tájékoztatás az acélszerkezet-építés szabványairól Esetek és tanulságok tűzihorganyzott acélszerkezeteknél Acél trapézlemezes nyírt fal szeizmikus viselkedése Trapézlemez gerincű tartók fáradási viselkedése kísérleti vizsgálat A közúti acélhidak Eurocode szerinti fáradásvizsgálatáról Tartószerkezetek földrengési méretezésének magyarországi tapasztalatai

2

3 I. TÁJÉKOZTATÓ AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉSRŐL A MAGÉSZ elnöksége december 3-án az MVAE, Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés hivatalos helyiségében tartotta ülését. Az ülést Markó Péter elnök vezette, ahol az alábbi témák kerültek megtárgyalásra: A évi munkaterv elkészítése Az előző elnökségi ülésen megvitatott és elfogadott szempontok alapján a évi munkatervtervezete elkészült. Az elnökség a munkatervtervezetet az alábbi kiegészítéssel javasolja a következő elnökségi ülésre: A március 18-i ülésünket a BIS Hungary Kft./Borsodchem-nél tartjuk. Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, amennyiben nívódíjpályázatok érkeznek be, mivel azok kiértékelését külön elnökségi ülésen kell megvitatni (javasolt időpont: március 11.). Æ X. Acélfeldolgozási és Acélépítési Konferencia A konferenciát május első felében rendezzük, az előző évek hagyományait követve. A konferencia előadásait a Dunaújvárosi Főiskola korszerű konferenciatermében tartjuk. Eddig még nem hirdettük meg a rendezvényt, és ennek ellenére máris többen jelezték előadási szándékukat. A különös érdeklődés biztos előjele a sikernek. Az elnökség döntése az, hogy az előadások időtartama perc legyen. Æ Elnökségi ülés A június 25-re tervezett BME-n tartandó elnökségi ülés pontos időpontját a márciusi ülésünkön tudjuk véglegesíteni. Æ Szimpózium Az október 28-ra tervezett szimpózium témája a gyártásautomatizálás robotok legyen. A korábbi évek ilyen jellegű rendezvényeihez hasonlóan fizetett előadások hangzanak el, egyben a cégek reklámozhatják is magukat. EGYÉB TÉMÁK MEGTÁRGYALÁSA: Æ Pénzügyi tájékoztatás Az elnökség részletesen áttekintette a pénzügyi mellékletben feltüntetett követeléslistát és az alábbi határozatot hozta: A Ganz Híd-, Daru és Acélszerkezetgyártó Zrt ezer forint tagdíjtartozásának rendezését jogi útra kell terelni. Æ További pénzügyi tájékoztatás A közös rendezésű XXVI. Acélszerkezeti Ankét ( ) költségmegosztása címén az MSc Kft. részére brutto Ft-ot átutaltunk. A közös rendezésű 12. Fémszerkezeti Konferencia támogatására brutto Ft-ot átutaltunk. A Szerkezetoptimálás a Miskolci Egyetem Alapítvány által rendezett Hídépítő verseny -t Ft-tal támogattuk. A közös rendezésű Acélszerkezetek Tűzvédelme Szimpózium költségeihez a Miskolci Egyetem Ft-tal járult hozzá és ezáltal a rendezvény pénzügyi egyenlege pozitívan zárult. Az M0 Északi Duna-híd könyv kiadásának pénzügyi egyenleg kimutatását amely pozitív az elnökség jóváhagyta. Æ Kilépés Dr. Papp Ferenc bejelentette tagsági viszonyának megszüntetését december 2-án. Alapszabályunk szerint tagsági viszonya a bejelentés napján megszűnt. Az elnökség őszintén sajnálja dr. Papp Ferenc úr döntését és ezúton is köszönetet mond a szövetségünkben eddig végzett munkájáért, egyben reméli, hogy nem szakad el végleg a MAGÉSZ-tól. Az ülés további részében az elnökség belső ügyei kerültek megtárgyalásra. Szövetségi hírek Association News Hírek News X. Acélfeldolgozási és Acélépítészeti Konferencia Könyvismertetés Konferencia Rendezvény Conference Event A fenntartható acélipar a fenntartható világban Sustainable Steel Industry in a Sustainable World Tájékoztatás az acélszerkezet-építés szabványairól Information about the Standards of Building Constructional Steelwork Trapézlemez gerincű tartók fáradási viselkedése kísérleti vizsgálat Fatigue behaviour of girders with corrugated web experimental study Év végi képriport a megújult Szabadság és az új Északi vasúti Duna-hídról Photo report about the renovated Szabadság and the new Northern railway Danube Bridges Új disszipatív szerkezettípusok viselkedési tényezőjének meghatározása Acél trapézlemezes nyírt fal szeizmikus viselkedése Determination of behaviour factor of newly developed seismic resistant structural systems Seismic performance of steel corrugated shear wall Bemutatjuk a Weinberg '93 Építő Kft.-t A közúti acélhidak Eurocode szerinti fáradásvizsgálatáról On the Eurocode Fatigue Assessment of Road Bridges Esetek és tanulságok tűzihorganyzott acélszerkezeteknél Cases and Lessons of Using Hot-Dip Galvanized Steel Structures Tartószerkezetek földrengési méretezésének Magyarországi tapasztalatai Experience in farthquke resistance design in Hungary KÉSZ Kft. Érték a térben Szemelvények Dr. Seregi György naplójából 84 Csúcstechnika a hegesztés gépesítéséhez.. 88 Magyarországon az Ervin Amasteel tesztgépe! Kulcsrakész rendszermegoldás a robottechnikában Tető és homlokzatburkolati megoldások.. 94 Nagyméretű acélszerkezetek gyártása nagy falvastagságokkal Zsugorkötés cseppfolyós nitrogénnel Digitális, ipari, radiográfiai rendszer bevezetése a Mátra-Diagnosztika Kft.-nél Ha KEMPPI, akkor Invent Welding avagy az Invent-Welding két évtizede Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association Acélszerkezetek 2009/1. szám 1

4 HÍREK Æ Gábor Dénes-díj 2008 A huszadik alkalommal, nyilvánosan meghirdetett Gábor Dénes-díj felhívás alapján a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, oktatással foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természettudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek ill. szövetségek vezetői továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek terjeszthették fel azokat az általuk szakmailag ismert, kreatív, innovatív, magyar állampolgársággal rendelkező szakembereket, akik: jelentős tudományos és/vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre, tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, személyes közreműködésükkel nagyon jelentős mértékben és közvetlenül járultak hozzá intézményük innovációs tevékenységéhez. A NOVOFER Alapítvány kuratóriumának döntése alapján Gábor Dénes-díjban részesült: Dr. Kisbán Sándor építőmérnök, a CÉH Zrt. híd szakági főmérnöke, az első magyarországi ferde kábeles Duna-híd, nevezetesen a Megyeri híd tervezése, méretezése, optimális kialakítása és megvalósítása során nyújtott kiemelkedően innovatív tevékenységéért, számos új szerkezeti megoldás kimagasló színvonalú kidolgozásáért és sikeres megvalósításáért, a magyar hídépítő szakma nemzetközi elismertségének növeléséért, környezetvédelmi szempontú közlekedésfejlesztési tevékenységéért. (A díjazottnak tagvállalatunk kiváló építőmérnökének a MAGÉSZ tagjainak nevében mi is gratulálunk és további sikereket kívánunk.) További díjazottak: Apáthy István villamosmérnök, az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet főtanácsosa, az új generációs Pille sugárzásmérő rendszer, az SPM plazmadetektor és a DIM pordetektor kifejlesztésében vállalt meghatározó szerepéért. Dr. Bársony István villamosmérnök, MTA doktor, egyetemi tanár, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatója, a pórusos szilíciumtechnológia területén elért, nemzetközi szinten is elismert és szabadalmakkal fémjelzett, kimagasló kutatási-fejlesztési eredményeiért, Dr. Duschanek Valéria élelmiszertechnológus mikrobiológus, biokémikus, agrármérnök, az iszkaszentgyörgyi kísérleti fejlesztő laboratórium megalapítója és vezetője, a nagy biológiai értékű új élelmiszer-ipari készítmények előállítása, az új szemléletű enzimmegőrzéses élelmiszer-tartósítási technológiák kidolgozása eredményeiért. Dr. Friedler Ferenc matematikus, a Pannon Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Műszaki Informatikai Kar dékánja, a nemlineáris hálózatok szintézise, az operációkutatás, az ipari folyamatok optimalizálását célzó, tudományos megalapozású, innovatív kutatásifejlesztési eredményeiért. Dr. Tulassay Tivadar orvos, akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem rektora, a koraszülöttek és a csecsemők betegségeinek kutatása, az orvosképzés terén elért, nemzetközileg is elismert eredményeiért. Vámos Zoltán villamosmérnök, a GE Hungary Zrt. Globális Fényforrásfejlesztési igazgatója, az általa irányított energiatakarékos, környezetbarát kompakt fénycsövek konstrukció- és technológiafejlesztése terén elért eredményeiért. Æ In memoriam Gábor Dénes elismerő oklevelet kapott Nyiri Lajos villamosmérnök, az OMFB volt elnöke. Detrekői Ákos akadémikus, egyetemi tanár, a Műegyetem korábbi rektora. Æ Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíj A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a NOVOFER Alapítvány által alapított Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíj -at Polgári Beáta, III. évfolyamos hallgató kapja a Rezisztív szupravezetős zárlati áramkorlátozókban használható YBa2Cu3O7-δ szupravezetők készítése és vizsgálata tárgyú tudományos diákköri munkája további ösztönzéséért. 2 Acélszerkezetek 2009/1. szám

5 f e l h í v á s X. ACÉLFELDOLGOZÁSI ÉS ACÉLÉPÍTÉSZETI KONFERENCIA Dunaújváros, május 5 6. Az évről évre sikeresebb konferenciánkat idén tizedik alkalommal rendezzük meg. A konferencia nyitott minden érdeklődő részére. Tagjaink részvételére számítunk, és reméljük, hogy tag- és pártoló tagvállalataink biztosítani tudják műszaki szakembereiknek a rendezvényi részvételt. Szeretnénk, ha egyéni tagjaink is nagy számban részt vennének és tiszteletbeli tagjaink megtisztelnének jelenlétükkel. Partnereink a korábbi konferenciánkon is jelentős létszámmal jelentek meg, és bízunk benne, hogy ez az idén is úgy lesz. Az ismeretek állandó frissítése, bővítése mindnyájunk közös ügye. A mérnököket kreatív, racionális és etikus gondolkodásmódjuk hitelessé teszi mind a politika, mind a társadalom előtt, ami tiszteletre méltó rangot jelent. A mérnökök etikai és morális követelményekkel társult tudásukkal, tapasztalatukkal és találékonyságukkal sikeresen járulnak hozzá a közjó és életminőség javításához, a természet és a környezet védelméhez. (Részlet Az európai mérnökök budapesti nyilatkozatából) Az elvárás és elismertség csak úgy őrizhető meg, ha tanulunk egymástól és kicseréljük gondolatainkat, tudásunkat. Nem elhanyagolhatóak azok a baráti beszélgetések, személyes ismeretségek, melyek ilyen rendezvényeken a jelenlévők között létrejönnek. Az üzleti életet mindenképpen segíti. Ezért rendezzük a szakmai konferenciát. Az idei konferenciánkat a Dunaújvárosi Főiskola korszerű nemrég elkészült konferenciatermében tartjuk. A Magyar Mérnöki Kamaránál akkredidáltatjuk a MAGÉSZ-t. Bővebb információt április elejétől honlapunkon közlünk: www. magesz.hu továbbá: Dr. Csapó Ferenc MAGÉSZ titkár ad: tel/fax: 1/ ; 30/ ; magesz@t-online.hu Könyvismertetés Jármai Károly Iványi Miklós: Acélszerkezetek tűzvédelmi tervezése Bevezetés az acélszerkezetekkel kapcsolatos európai szabványokba és alkalmazásukba Miskolc, Gazdász-Elasztik Kft., oldal. ISBN Megvásárolható: Két Könyvész Kft., 3515 Miskolc, Egyetemváros, T/F: xkbolt@uni-miskolc.hu (4600 Ft + postaköltség). A könyv segít kiigazodni az Eurocode szabványok több ezer oldalas szövevényében. Bár a könyv fő címében a tűzvédelmi tervezés szerepel, az alcím jelzi, hogy emellett a könyv részletesen foglalkozik az acélszerkezetekkel kapcsolatos Eurocodokkal. A könyv első 13 fejezetében Iványi professzor ismerteti az Eurocode 0, 1 és 3 szabványokat. Kiemeli és hasznos ábrákkal bővíti főleg a stabilitási és tűzállósági előírásokat, a többi részre utal, megadva a szabvány megfelelő helyét. Ezért a gyakorló mérnök számára nem teszi feleslegessé a teljes szabványok használatát. Jármai professzor a fejezetekben az acélszerkezetek korszerű tervezésével kapcsolatos témákról ad hasznos áttekintést. A korszerű tartószerkezetek fő követelményei a biztonság, gyárthatóság és gazdaságosság. Ezeket biztosítja az optimális méretezés, amelyben a biztonságot és a gyárthatóságot a méretezési feltételek garantálják, a gazdaságosságot a költségfüggvény minimálásával lehet elérni. Ezért fontos a költségszámítás (15. f.) és a modern optimáló matematikai módszerek (14. f.). A 16. f. a függvényközelítésekről szól, ezekkel lehet bizonyos adathalmazokat (pl. a hengerelt I szelvények gyártott méreteit megadó táblázatadatokat) folytonos függvényekké alakítani, amelyekkel az optimálás elvégezhető. Az acélszerkezetek tűzállóságra történő méretezésével a 11, 12, 13, 17, 18 és 19. fejezetek foglalkoznak. A szabvány-előírásokon túl részletes számpéldák illusztrálják ezt a korszerű témakört. A 13. f. egy keretszerkezet három szerkezeti elemét tárgyalja (húzott rúd, hajlított tartó és oszlop). Ha 60 perces tűzállósági idő van előírva, az mindhárom esetben csak gipszkarton burkolattal érhető el. A 17. f. földszintes, négyoszlopú, négyzetes szimmetriájú térbeli keretet optimál négyzetcső szelvényű rudak esetén tűzállósági feltétellel és anélkül. Hosszabb előírt tűzállósági idők esetén védelem nélkül túl vastag szelvények lennének szükségesek, ezért a 19. f.-ben a keretet optimálja tűzálló festékbevonat alkalmazásával. A 18. f. háromszintes épület acélkeret vázát optimálja tűzállósági feltétellel és anélkül. Az oszlopok hegesztett négyzetszekrény szelvényűek, a gerendák hengerelt I szelvényűek. A könyv értékesen járul hozzá a hazai acélszerkezeti szakirodalomhoz. Prof. em. Dr. Farkas József Acélszerkezetek 2009/1. szám

6 KONFERENCIA RENDEZVÉNY CONFERENCE EVENT A MAGÉSZ ÉVZÁRÓ ÉRTEKEZLETE (2008. december 3.) Program: MEGNYITÓ Markó Péter elnök A FENNTARTHATÓ ACÉLIPAR A FENNTARTHATÓ VILÁGBAN Marczis Gáborné Dr. a műszaki tudományok kandidátusa, igazgató, Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (Az előadás írásos változatát lásd a oldalon.) Markó Péter elnök megnyitóbeszéde Tisztelt Kollégák, kedves Vendégeink, Hölgyeim és Uraim! Ismételten eltelt egy év, és a most már hagyományosnak számító gyakorlatot folytatva szakmai találkozót szerveztünk tagjaink részére, hogy így az év vége felé közeledve, fórumot biztosíthassunk nektek az idei év eredményei és problémái közös megbeszélésére. Örömmel tölt el bennünket, hogy ilyen szép számmal elfogadtátok meghívásunkat, és szakítottatok időt ezen eszmecserére. Ha rendezvényünket szeptember elején tartottuk volna, akkor beszédemet így kellett volna folytatnom: Az elmúlt időszakra visszatekintve elmondhatjuk, hogy az előző évben stabilizálódó, a szakmánkat döntően befolyásoló acél alapanyag árnövekedése az év első harmadában erőteljesen emelkedett, majd folytonos, egyre gyorsuló ütemben csökkenni kezdett. Tagvállalataink gazdálkodására az alapanyagár vonatkozásában ezen túlmenően még jótékonyan hatott a forint semmivel nem magyarázható erősödése is Nos, ezt a szakaszt ma, három hónappal ezután, teljesen el kell felejtenünk. Nem azért, mintha az első félévre vonatkoztatva nem volnának igazak, hanem azért, mert ez alatt a negyedév alatt a szakmánkat olyan, elsősorban a világpiaci hitelválságból eredő piacszűkülő behatások érték, amire senki nem gondolt, nem is gondolhatott, és kihatásai minden tagvállalatunkra nézve igen súlyosak lesznek már idén is, de még inkább és években. A világpiaci hitelválság kirobbanása szakmánkat több oldalról érinti. Egyrészről az acél alapanyag árának csökkenése jótékonyan hathatna, ha a vevőállomány nem szűkülne drasztikusan a projektek csökkenése következtében! Ugyanakkor érdekes módon a gyártáshoz használt egyéb anyagok, pl. hegesztőanyag, festék, energia ára közel sem csökkent abban az ütemben, mint ahogyan racionálisan elvárható lenne az olyan termelési tényezők árának, mint a nyersanyagárak csökkenése fényében. Ezek a költségek ma még nem csökkentek, legfeljebb nem emelkedtek! A piac oldaláról azonban tragikus változások következtek be. Nézzük talán ezeket tényezőket piaci szegmensekként: Csarnokszerkezetek területén azonnali építési stop lépett életbe, hiszen ezek az építmények szinte 100%-ban hitelkonstrukcióból épültek, és a hitelek befagyasztása ellehetetlenítette a beruházási elképzeléseket. Az autóipari krízis nyomán az acélalapanyag-gyártók súlyos termelési válságba kerültek, így az ezen ipari szegmens karbantartási, rekonstrukciós, netán beruházási acélszerkezet-igénye, rövid távon de ki tudja meddig a nullára csökkent, hacsak az Európai Unió által készített, az autóipart is megcélzó mentőcsomag nem éri el a kívánt hatását. Ez azonban a lakossági vásárlóerő drasztikus csökkenése miatt, ami a munkanélküliség emelkedéséből fakad, csak lélegzetvételhez juttathatja, és nem beruházásra csábítja az autóipart és annak fő beszállítóit, így az acél-, gumi- és elektronikai ipart. A nyersolajár drasztikus csökkenése súlyos finanszírozási gondokat okoz az ilyen szituációhoz az elmúlt években egyáltalán nem hozzászokott, és ezért felkészületlen vegyi és petrolkémiai iparban, amire az itt működő cégek a beütemezett beruházások, felújítások azonnali elhalasztásával reagálnak. Az állami infrastrukturális beruházások nemcsak Magyarországon erősen visszafogásra kerülnek még akkor is, ha politikai szólamokban erről másképpen vélekednek, mert a kormányzatok sokkal inkább a megrendült autó- és fogyasztási elektronikai iparból elbocsátott, vagy elbocsátásra kerülő több százezer ember gondjával foglalkoznak, mint az ipar motorjául is szolgáló beruházások élénkítésével. És akkor még nem is beszéltem a politikailag szükségszerűen megmentendő bankszektor pénzigényéről, ami persze a beruházások hitellehetőségét csökkenti. Ezek a tényezők egyértelműen szűkítik az acélszerkezetgyártók mozgásterét. Ezen túl, és nem utolsó sorban a már leszerződött projektek megvalósításánál is egyre gyakrabban találkozunk a vevők részéről azzal az igénnyel, hogy a finanszírozás bizonytalansága miatt álljanak le a kivitelezések, vagy olyan extrém példák is előfordulnak, hogy a vevők, akár visszamenőleg is, kétszámjegyű árengedményt próbálnak kicsikarni, vagy jó esetben a leszerződött fizetési határidőt megduplázó fizetési időpontokat kötnek ki. Az évzáró rendezvény résztvevői Acélszerkezetek 2009/1. szám

7 Ezek a jelenségek pillanatok alatt begyűrűztek szakmánkba. Az októberi statisztikai adatokban már megjelent az a döbbenetes szám, hogy az építőiparban az átlagos fizetési határidő 262 napra nőtt. Felvetődik a kérdés, hogy a bezárult hitelcsapok miatt az amúgy is tőkehiányos vállalkozások, különösen az egyik fizetéstől a másikig éldegélő kisvállalkozások, hogyan tudják túlélni az elkövetkező hónapokat, éveket? A választ mindenki maga adja meg erre. Ehhez kapcsolódik az az adat, hogy piaci szektorunk életét döntően meghatározó beruházások aránya Magyarországon 2007-hez képest, jelenlegi előrejelzések szerint 2008-ban 3,0%- kal, míg 2009-ben 10%(!)-kal fognak csökkenni! A nehézségeket csak fokozza, hogy exportpiacaink hasonló, vagy még ennél is súlyosabb válságot élnek meg. A legtragikusabb számunkra az, hogy az export húzóirányának számító Németország is padlóra került. Van olyan német acélipari beszállító partnerünk, akinek rendelésállománya, 3 hónap alatt, 80%-ot csökkent! Nos, ezek után nézzük, mit hozhat a jövő: Nem vitás, azon tagvállalataink, akik az elmúlt időszakban bankhitellel szép fejlesztéseket, beruházásokat hajtottak végre, igen nehéz helyzetbe fognak kerülni a csökkenő rendelésállomány és a visszafizetési kényszer miatt. Elkerülhetetlennek látszik tagvállalatainknál is a létszámleépítés, aminek nagyságát én kövezzenek meg érte, 30~50%-osra becsülöm. A legtragikusabb ebben az, amit már érzékelek, hogy nem a legjobb, távlatilag a legértékesebb munkaerőt tartják meg a vállalatok, hanem azt, aki a beszűkült feladatok ellátásához elegendő, és nem utolsósorban a legolcsóbb. Ez sajnos látványosan a jövő feléléséhez vezető út. Egyértelmű, hogy a fizetési nehézségek növekedésével összhangban, számos alvállalkozó fog csődbe kerülni, hiszen tőkeszegénységük és hitelképtelenségük nem teszi túlélhetővé a száznapos fizetési határidőket, tehát szűkülni fog az alvállalkozói kapacitás. Sajnálatos, de számolni kell azzal, hogy a kevés munkára egyre többen fognak pályázni, és megjelennek a piacon a kamikáze ajánlattevők. Ez a szituáció pedig nem csak a már fuldokló cégek halálához vezet, hanem a munkahiány miatt a még vízfelszínen kapálódzó cégeket is magával ránthatja. Tisztelt Kollégáim! Az elmondottak számotokra, akik nap mint nap szembesültök ezen gondok egyikével-másikával, nem lehet újdonság. Beszámolómban csak igyekeztem csokorba foglalni mindazon keserveket, amivel szembe kell néznünk naponta, de várhatóan a mainál is sokkal nagyobb mértékben, az új esztendőben. Mindezek ellenére remélem, hogy jövőre hasonló körben már az alagút végén derengő fényről tudok beszámolni. Vélhetően az Európai Unió és a hozzá kapcsolódó pénzügyi intézmények gazdaságélénkítő és finanszírozást segítő csomagjai révén a gazdaságok néhány területen ismét erőre kapnak, és a krízist túlélő cégek újabb lendülettel tevékenykedhetnek az európai piacokon. Banki források szerint a fellendülést, az euro/forint árfolyamának stabilan 250~260 Ft-os szinten tartása is szolgálni fogja. Előrejelzések szerint várható a gyógyszeripari, a telekommunikációs és az energetikai ipari beruházások megindulása. Ezek után, jobb híján, a jelenlegi helyzet tudatos kezeléséhez és természetesen a krízis túléléséhez kívánok Nektek jó erőt, egészséget, és igen-igen sok szerencsét a 2009-es évre. 12. sz. FÉMSZERKEZETI KONFERENCIA (2008. november 27.) A konferenciát négy szakmai szervezet rendezte: a Magyar Könnyűszerkezetes Egyesület (MKE), a Magyar Acélszerkezeti Szövetség (MAGÉSZ), az Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület (ALUTA) és a Magyar Logisztikai Egyesület. A konferencia címe: Acél- és könnyűszerkezetek a logisztikai építésben A konferencián elhangzott előadások: Logisztikai bázisok követelményrendszere (Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke) Acélvázas logisztikai csarnokok (Pohl Ákos a KÉSZ Kft. főstatikusa) Logisztikai csarnokok tervezése és építése a Struktúra Bau Typ Kft. gyakorlatában (Dr. Bánszky József ügyvezető) Hegesztett bordázott lemezek vetemedésének számítása (Dr. Farkas József prof. emeritus, Miskolci Egyetem) Honosított, harmonizált szabványok szerepe a hazai nyílászárógyártásban (Elles Károly, az ALUKÖNIGSTHAL Kft. vezető műszaki tanácsadója) Észrevétlen átjárhatóság, hogy az ajtó ne legyen akadály (Benkő Csaba, BEZÁM/ ALUTA-automata kapu szekció) Csarnokok könnyűszerkezetes térelhatárolásai (Kotormán István fejlesztési és oktatási vezető LINDAB Kft.) A LEMAL (Lemezalakító és Fémszerkezetgyártó Kft.) fejlesztésének bemutatása (Závori László ügyvezető igazgató) A Magyar Mérnöki Kamara a 12. sz. Fémszerkezeti Konferencián résztvevőket 1 továbbképzési ponttal ismerte el. Az előadások írásos változatát az MKE Hírlevele, a Könnyűszerkezetes Építés tette közzé. Az elnökség: (balról) Markó Péter, dr. Seregi György, File Miklós, dr. Doór Zoltán A konferencia résztvevői Acélszerkezetek 2009/1. szám

8 Marczis Gáborné Dr. a műszaki tudomány kandidátusa, igazgató Magyar Vas - és Acélipari Egyesülés A fenntartható acélipar a fenntartható világban Sustainable Steel Industry in a Sustainable World Napjaink egyik fontos kérdése a fenntarthatóság. Az Acél Világszövetség kidolgozta a fenntartható fejlődés prioritásait, jelzőszámait az acéliparra vonatkozóan. A fenntartható fejlődés egyik jelentős területe a környezetvédelem. A kibocsátott légszennyezők mennyisége arányos a nyersacéltermelés mennyiségével. Az acéliparban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az alapanyagok, a környezetvédelmi kérdések, új technikai és technológiai megoldások, a szerkezetátalakítás és a földrajzi átrendeződés kérdései. A versenyképesség megtartásának igen fontos feltétele a beruházás és K+F tevékenység. A pénzügyi és gazdasági válság következtében a hazai acélfelhasználás növekedése elmarad az elmúlt év folyamán tapasztaltaktól. Az acélfelhasználás 75%-a importból származik, amelynek 80%-át az EU-n belüli országok közötti szállítások teszik ki. A hazai acélipar piaci nyitottsága miatt az árak követik a világpiaci árakat. A pénzügyi és gazdasági válság az egész világ acéliparára rányomja bélyegét. Egyes előrejelzések szerint a mélypontról való elmozdulás a év vége felé várható. 1. A fenntartható fejlődés a világ acéliparában A fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés az életminőség javulását jelenti a most élő és a jövőbeni generációk számára, tehát törődik az örökséggel is, amit hagyunk az utánunk jövők számára. A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, amely kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövő generációk lehetőségét saját igényeik kielégítésére. A fenntarthatóság a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi problémák összetett keveréke. Befolyásolja az egyes emberek, közösségek, szervezetek, társaságok, a kormányzat és a nemzetközi testületek döntéseit, tevékenységét ben a Nemzetközi Vas- és Acélintézet (mai nevén Acél Világszövetség) az acéliparral együttműködve megalkotta és kidolgozta a fenntartható fejlődés politikáját, vízióját. 11 jelzőszámot dolgozott ki annak megítélésére, hogy az acélipar hogyan járul hozzá a fenntartható fejlődéshez. Ezek a következők: Új eljárások, termékek kifejlesztése (árbevétel %-ában); Működési bevétel (árbevétel %-ában); Tőkemegtérülés (%); Hozzáadott érték (teljes jövedelem %-ában); Üvegházhatású gázkibocsátás (CO 2 tonna/nyersacél-termelés tonna); Anyagfelhasználás hatékonysága (%); Energiaintenzitás (GJ/nyersacél tonna); Sustainability is a key issue nowadays. The World Steel Association has worked out the priorities and indexes for sustainable development in the steel industry. A major area of sustainable development is environmental protection. The amount of pollutants emitted is in proportion to the volume of raw steel production. Issues related to raw materials, environmental questions, new technical and technological solutions, restructuring and geographical reorganization are becoming more and more important. Investment and R&D (Research and Development) are significant factors to maintain competitiveness. As a result of the financial and economic crisis the growth of utilization of steel is beyond the level of the past years. 75% of utilized steel is imported, 80% of which is transacted within EU countries. Due to the open structure of the Hungarian steel industry prices follow world market tendencies. The financial and economic crisis has an impact on the steel industry worldwide. According to some predictions a shift from the slump is expected at the end of Reciklálás, acél-újrahasznosítás (nyersacél-termelés %- ában); Környezetvédelmi irányító rendszerek (összes foglalkoztatott/a regisztrált termelésben foglalkoztatott szerződéses munkavállalók %-ban); Munkavállalók képzése (képzési napok száma/munkavállalók száma); Üzemi balesetek gyakorisága (gyakoriság/ munkaóra). A fenntarthatóság mérésére szolgáló jelentés a világ acéliparára vonatkozóan 2004-ben elkészült. Az Acél Világszövetség évi fenntarthatósági beszámolójában áttekintette a fenntartható fejlődés mindenre kiterjedő kihívásait és az egyre növekvő acéligény fenntartható módon való kielégítésének felelősségét. A fenntartható fejlődés három legfontosabb prioritása (1. ábra): A társadalmi fenntarthatóság: = Biztonságos munkahelyi környezet. Az acélipar dolgozóinak egészsége és biztonsága a legfontosabb prioritás. Minden munkával összefüggő sérülést, balesetet meg lehet és meg kell előzni. = A dolgozók képzése és oktatása = Társadalmi egészségbiztosítás és iskoláztatás. Mindezek eredményeként a fenntarthatóságot biztosítja a képzett munkaerő és a működés lehetősége. Acélszerkezetek 2009/1. szám

9 Környezetvédelmi fenntarthatóság: = Hatékony, gazdaságos acélgyártás. Az acél 100%-ban újrahasznosítható. = Szövetség más iparágakkal a termék maximális újrahasznosítása céljából. = A természeti erőforrások felelősséggel való felhasználása. A környezetvédelmi fenntarthatóságot biztosítják a természeti erőforrások, az újra feldolgozott acél, a környezetvédelmi törvények és szabályozások. Az acélipar CO 2 -kibocsátása az acéltermelés tervezett növekedésével összefüggésben a jövőben szükségszerűen nő. Ezért a CO 2 -kibocsátás csökkentése céljából előnyt élvez az intenzitásra alapozott általános acélipari szemléletváltozás. Gazdasági fenntarthatóság: = Nagyobb hozzáadott értékű, minőségi acéltermékek; = Adók és tulajdonosi osztalékok; = Alkalmazottak bére és egyéb juttatások. A gazdasági fenntarthatóságot biztosítja a tőke és az acéltermékek iránti igény. Az acél újrahasznosíthatósága a legértékesebb tulajdonságainak egyike. Az acél mennyiségének növekedéséről a fókusz áthelyeződik a termék életciklusán keresztül oda, hogy az acél hozzájárul a kihasználás javításához. A fenntartható fejlődés az életminőség javítását célozza mind a most élő, mint a jövőbeni generáció számára. Az egész világ acéliparának minden döntésénél a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe kell venni, mivel azok kölcsönös összefüggésben állnak egymással. Az acél a fenntartható világ jelentős, értékes anyaga. 2. A fenntartható fejlődés az EU acéliparában A fenntartható fejlődés egyre nagyobb hangsúlyt kap az EU gazdasági és politikai stratégiáinak kialakítása során. Az acélipar nagy energiaintenzitású ágazat, ezért erősen érintett az alapelvek gyakorlati megvalósításban. A fenntarthatóság és a fejlődés egyidejű biztosítása esetenként egymásnak ellentmondó követelmények teljesítését teszi szükségessé, amely eltérő módon befolyásolhatja az egyes régiók acéliparának versenyképességét. A fenntarthatóság egyik prioritása (környezetvédelem) szempontjából az EU acélipara élenjárónak tekinthető, amelyet hosszú ideje tartó jelentős környezetvédelmi fejlesztések árán ért el. Az egyre szigorodó követelmények további költséges fejlesztésekre kényszerítik az acélipari társaságokat. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja a 2005-ben bevezetett emisszió kereskedelem. Ennek többletköltségeit az első kereskedelmi fordulóban ugyan elkerülték a társaságok, de a 2008-ban induló második fordulóban erre már nem lesz lehetőségük. A fenntartható fejlődésnek számos feltétele van. Az EU viszonylatában azonban érdemes különös figyelmet szentelni a nyersanyag-erőforrások, az acélipari alapanyagok elérhetőségének és áralakulásának valamint a környezetvédelmi fejlesztéseknek Acélipari alapanyagok Az acélipari termelés és felhasználás 2000 óta soha nem látott mértékben kezdett nőni (2. ábra). A termelésnek több mint a fele a feltörekvő országokból származik. Az acéltermelés földrajzi megoszlása alapvetően megváltozott. Az Európai Unióban, Észak-Amerikában, a Független Államok Közösségében (FÁK), Japánban számottevően csökkent, ugyanakkor Kínában igen erőteljesen nőtt, de egyéb más ázsiai országokban is jelentős növekedés tapasztalható (3. ábra). A világ acéltermelésének (2007-ben 1343,7 Mt) az EU 15,7%-át, a BRIC országok pedig 48,3%-át tették ki, amelyből Kína 36,4%-kal részesedett (4. ábra). Az évezred elejétől évente Mt-val növekvő nyersacéltermeléshez a mai betétviszonyokkal számolva Mt-val több vasércre, Mt-val több kohókokszra és acélhulladékra van szükség. A hirtelen keresletnövekedést az acélipar beszállítói igen jól ki tudták áraikban használni, bár helyenként és időnként (főleg 2004 és 2005-ben) feszültségek alakultak ki a betétanyagok piacain. A vasérc és a kokszolható szén ára 2003 óta igen számottevően nőtt (5. ábra). Egyik esetben sem a szokásos kereslet kínálat által vezérelt áralakulást lehet megfigyelni, mivel ezeknél az alapanyagoknál éves szinten rögzített árakról van szó. Ez annak a következménye, hogy mind a vasércszállítóknál, mind a kokszolható szén szállítóinál rendkívül nagy a konszolidáció mértéke. A szállítások döntő hányada néhány nagyvállalat kezébe összpontosul (a vasérc esetében 3 társaság szállítja az érc 75%-át). Ez igen erős alkupozíciót jelent a sokkal kisebb társaságokat jelentő acéliparral szemben. Gyakorlatilag diktálják az árakat. Az acélhulladék egy nagyon speciális betétanyagnak tekinthető. A vasérctől és a kokszolható széntől eltérően nem természeti kincs, hanem a korábbi acéltermelésből származik. Ennek szükségszerű következménye, hogy menynyisége a korábbi acéltermelés nagyságától függ. Az acélművekben a gyártás során képződő hulladékot valamint a továbbfelhasználás során keletkező hulladékot rövid időn belül újrahasznosítják. Ezek mennyisége azonban nem elegendő az acélipar igényeinek kielégítésére. Az elektroacél-gyártás térnyerésének eredményeképpen ma már a felhasznált hulladéknak több mit a fele régi hulladék. Sok a bizonytalanság a különböző területeken keletkező acélhulladékok begyűjthetőségében és alkalmazhatóságában. Mivel az acélfelhasználás növekedési sebessége az utóbbi 10 évben jóval magasabb, mint az azt megelőző 30 évben, az évente keletkező acélhulladék mennyisége sokkal lassabban növekszik, mint a felhasználás. Ezért rövid időn belül a hulladékigény magasabb lesz, mint az adott évben keletkező hulladék. Mivel korábban nem minden hulladékot használtak fel, ezért pusztán mennyiségileg nem kell hulladékhiánytól tartani. Az viszont nyilvánvaló, hogy először mindig a legjobban eladható (legjobb minőségű, adagolható) acélhulladékot gyűjtik be, tehát a felhasználatlanul maradó hulladék minősége gyengébb. A fentiek következtében az acélhulladék ára drasztikusan nőtt. A beszállítók konszolidációja viszont itt kétségtelenül alacsonyabb, mint az érc és a kokszolható szén esetében, ezért az árak itt a pillanatnyi kereslet kínálatnak megfelelően változnak. Az acélfelhasználás dinamikus növekedése az acél késztermékek árát is jelentősen növelte. Így az acélipari társaságok ellensúlyozni tudták a betétanyagok árnövekedését. Jó összehasonlítási lehetőséget kínál az elmúlt években a betétanyagok és a betonacél késztermékek árának alakulása (6. ábra). Acélszerkezetek 2009/1. szám

10 2.2. Környezetvédelmi kérdések Az acélipar működése a többi alapanyag-termelő és feldolgozó iparhoz hasonlóan jelentősen terheli a környezetet. A fejlett világ kormányainak egy része a Kyotoi Egyezményben kötelezettséget vállalt az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, ami az acélipart is súlyos kötelezettségekkel terheli. Az Európai Unió bevezette a CO 2 -kereskedelmet és egyre szigorítja a környezetvédelmi előírásokat. Ez jelentősen növeli a költségeket, amit az árakban nem mindig lehet elismertetni. Mivel a versenytársak egy része nem követi a példát, nem költ annyit a környezet védelmére, versenyelőnyhöz jutnak. Az acélipari társaságok versenyképességük fenntartása érdekében jelentős erőfeszítéseket tesznek a fajlagos anyagés energiafelhasználásuk csökkentésére, környezetvédelmük fejlesztésére, amelyben jelentős eredményeket értek el az utóbbi évtizedben. Az azonban világosan látszik, hogy a hagyományos módon elért eredmények nem elegendőek az új kihívásoknak való megfelelésükre. Ezért új technikai megoldásokra is szükség van Új technikai, technológiai megoldások A 2000 óta érezhető igen intenzív növekedési szakasz egyik nagy kihívása a betétanyagok árának drasztikus növekedése. A legnagyobb árnövekedés a vasérc és a kokszolható szén (kohókoksz) területén alakult ki. A kohókokszproblémát tovább súlyosbítja a kokszolókapacitások szűkössége. A vasércellátást bányanyitásokkal és bővítésekkel oldani lehet, mivel a föld vasérckészletei hosszú időre elegendőek. Kritikus technológia az acélgyártás alapját képező nyersvasgyártás, mivel annak előállításához mindkét betétanyagra, a vasércre és a kohókokszra egyaránt szükség van. A helyzetet súlyosbítja az integrált technológia részét képező zsugorítmánygyártás, amely az acélipar legnagyobb légszennyezője. A hagyományosan nagyolvasztókban történő nyersvasgyártás továbbfejlesztésére több megoldás is született (kokszfelhasználás csökkentése C-hordozók befúvatásával, zsugorítmány-felhasználás csökkentése pellet alkalmazásával), de igazi áttörést egyik sem eredményezett. Ezért olyan megoldások kerültek előtérbe, ahol nem a nagyolvasztóban és nem koksszal redukálják a vas-oxidokat. Az alternatív vasgyártásnak két alaptípusa: A direkt redukciós eljárás, ahol a vasércből redukálószer alkalmazásával szilárd állapotú, 90 95% vastartalmú terméket állítanak elő, amelyet elsősorban elektroacélművekben alkalmaznak. Legismertebb eljárások a Midrex és a Hyl. Az olvadékredukciós eljárás, ahol egy megfelelő reaktorban koksz helyett más C-tartalmú redukálószerrel (leginkább szénnel) folyékony nyersvasat állítanak elő az ércből. Legrégebbi ismert megoldás a Corex eljárás, amelynek betétanyaga megfelelő minőségű szén és vasérc (itt a környezetet erősen szennyező kokszolásra és érczsugorításra nincs szükség). Ennek továbbfejlesztett változata a Finex eljárás, amelynél a zsugorítmánygyártáshoz hasonlóan ércőrleményt és nem kokszolható szenet alkalmaznak. Mindkét alapeljárás kiinduló anyaga a vasérc. A vasérc árnövekedése és a környezetvédelem szigorodása (hulladék-lerakási költségek) miatt egyre több olyan új megoldás születik, ahol a betétanyag részben vagy egészben az acélművekben keletkező vastartalmú hulladék (por, iszap, reve stb.). Ezzel kettős célt érnek el: növekszik a vaskihozatal és csökkennek a környezetvédelmi kiadások. Ezek az eljárások még viszonylag újak, megbízhatóságukról még nincs elegendő információ Az acélipari társaságok szerkezetátalakulása Az egyes acélipari társaságok versenyképességét azonos termékszerkezet mellett a társaság méretei is befolyásolják. Az óriásvállalatok tömegtermékekkel is jelentős nyereségre tehetnek szert, mert számos költségelem nagysága alig függ a termelés nagyságától. A kisebb társaságok alapvetően a speciális, nagyobb hozzáadott értékű termékekkel, illetve nagyobb szállítási rugalmasságuk révén lehetnek eredményesek. A világgazdaságban egy ideje meghatározó jelentőséggel bír a konszolidáció, a vállalatok összevonása. Jelentős különbségek figyelhetők meg azonban az egyes iparágak között. Az acélipar tekintetében érdemes külön figyelmet szentelni a beszállítói és az acéltermékek vásárlói konszolidációnak. Az acélipar beszállítóinak konszolidációs fokát (10 legnagyobb gyártó részaránya az össztermelésből) összehasonlítva az acéliparéval, szembetűnő különbség adódik (7. ábra). A jellemző mérték a vasérc esetében 97%, a kokszolható szén esetében 71%, míg az acéliparnál az utóbbi időben lezajlott felvásárlások ellenére is csupán 27% körüli. Ez visszahat az ártárgyalások kimenetelére is, az elmúlt években a vasérc- és kokszolható szén beszállítókkal ezért tudtak csak éves beszállítói megállapodásokat kötni folyamatosan növekvő árakkal. Hasonló a helyzetkép az acéltermékek legnagyobb vásárlóinál is: a járműipar konszolidációs foka 75%, az építőiparé 55%. A sokkal fregmentálódottabb acélipar alkupozíciója ebben az irányban is gyengének mondható. Az acélipar konszolidációja Európában indult el a CORUS, majd az ARCELOR megalakulásával. Figyelemre méltó azonban, hogy mindkét vállalatcsoportot Európán kívüli társaságok vásárolták meg (ARCELOR-MITTAL, CORUS-TATA). A 10 legnagyobb acélipari társaság 2007-ben 363,1 Mt acélt állított elő. A 2006-ban még 10. helyen szereplő egyetlen európai tulajdonban lévő Riva Group 2007-ben a 17,9 Mtás éves nyersacél-termelésével már csak a 14. helyen található. Az acélipari társaságok konszolidációja számos előnnyel jár: jobban lehet koncentrálni a K+F tevékenységet, a beruházási stratégiákat, optimalizálni lehet a kapacitás-kihasználást, nagyobb lesz a tőkeerő, specializálni lehet a termelést stb. Figyelembe véve a többi iparág helyzetét, várhatóan az acélipar konszolidációja tovább erősödik, és az öt legnagyobb társaság termelésbeni részaránya a jelenlegi 18%-ról 2020-ra elérheti majd a 40%-ot is Az acélipar földrajzi átrendeződése 30 évvel ezelőtt a fejlett ipari országok fogyasztották az acéltermékek 2/3-át és ennél is magasabb volt a részarányuk a világ acéltermelésében (nettó exportőrök voltak). Napjainkban a felhasználás súlypontja áthelyeződött a feltörekvő országokba. Először Korea, majd az ezredfordulót követően Kína acélfelhasználása nőtt rendkívül intenzíven. A fejlett országok acéliparának működési feltételeit további tényezők veszélyeztetik: az alapanyagok és az energiahordozók árának gyors növekedése, valamint a szigorodó környezetvédelmi előírások. Acélszerkezetek 2009/1. szám

11 A fentiek eredményeképpen az új acélgyártó kapacitások alapvetően két irányba mozdultak el (8. ábra): leggyorsabban növekvő felhasználási területekre (Kína, India, további feltörekvő országok), a nagy vasérclelőhelyek irányába (Latin-Amerika, CISországok) Az is nagyon valószínű, hogy a nyersacéltermelés részben elválik a feldolgozástól. Európában már látható jelei vannak annak a törekvésnek, hogy az acélt a FÁK-országokban gyártják (ahol van vasérc és kevésbé szigorúak a környezetvédelmi előírások), majd a félterméket az EU-ba szállítják és ott dolgozzák fel. Az EU acélipara elsősorban kiváló innovációs képességével és a nagyobb hozzáadott értékű termékek gyártásával maradhat versenyképes a kialakult helyzetben. Az EU acéliparának fenntarthatósága tehát alapvetően attól függ, hogy versenyképességét meg tudja-e őrizni a globális acélpiacon. 3. A hazai acélipar helyzete és fenntarthatósága A versenyképesség megtartásának egyik legfontosabb feltétele a célirányos beruházási, fejlesztési tevékenység. A technikai technológiai feltételek javításának legfontosabb eszköze a beruházás és az innováció (kutatás-fejlesztés) és az acélipar fenntartható fejlődéshez való hozzájárulására kidolgozott jelzőszámok egyike is az új eljárások, termékfejlesztés területét érinti Beruházás, fejlesztés Az EU-ban a beruházások fajlagos nagysága EUR/ tonnára tehető a nyersacéltermelésre vonatkoztatva. Az ágazatonkénti K+F-en belül a vas- és fémipari kutatások fajlagos ráfordításai (termelésre vetítve) nagyjából az átlagnak felelnek meg. A három legeredményesebb ország ezen a területen Finnország, Svédország és Ausztria. Az EU országokban évente mintegy Mio Euro ráfordítással folyik acélipari K+F tevékenység. Az EU kb 200 Mio tonna nyersacéltermelést figyelembe véve ez 2,7 3 Euro/ tonna fajlagos ráfordítást jelent, ami kb. 10%-a a beruházási ráfordításoknak. A fejlett acéliparral rendelkező országokban (Németország, Svédország) ez az érték meghaladja az 5 Euro/tonnát. Az Acél Világszövetség felmérése szerint az acélipari társaságok K+F ráfordításai az éves eladások 0,9 1%-ára tehetők. Az acélipar innovációs képességét jól jellemzi, hogy a ma gyártott termékeknek mindössze 30%-át gyártották 10 évvel ezelőtt is. A hazai acélipar az elmúlt hat évben évről évre egyre nagyobb összeget fordított beruházásokra (9. ábra), K+F-re. Az elmúlt év eredményességével összhangban, messzemenően a legerősebb év volt 2007 az acélipari beruházások területén, amelyet a következő fő jelzőszámok támasztanak alá: összes beruházás: M Ft fajlagos beruházás: Ft/t acél fajlagos beruházás: 64,5 Euro/t A fajlagos ráfordítás nagysága a nemzetközi szint kétszerese volt. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az elmúlt évi igen kedvező kép elsősorban az ISD Dunaferr Zrt. teljesítményének köszönhető, hiszen mind termelt mennyiségben, mind pedig értékben meghatározó jelentőséggel bír. A hozzáadott érték növelésére való törekvéseiket példázzák többek között a pácolásra, hideghengerlésre, bevonatolásra vonatkozó beruházásaik. A többi acélipari társaság objektív lehetőségeihez mérten a rendelkezésükre álló erőforrásokat főként a berendezések felújítására, karbantartására fordította, amely lehetőséget biztosít a folyamatos működéshez. Közel sem ilyen kedvező a nemzetközi adatokhoz hasonlított kép a K+F tevékenységet illetően (10. ábra). Megállapítható, hogy bár a fajlagos acélipari K+F ráfordítás 2007-ben kismértékben nőtt, a nemzetközi színvonalnak csak kb. 30%-át éri el. A hazai acélipar alapvetően beruházásokkal törekszik versenyképességének megtartására, illetve fokozására. A jóval kisebb befektetést igénylő, de nagyobb kockázatot jelentő (eredményét tekintve bizonytalanabb) és csak hosszabb idő alatt megtérülő K+F tevékenység háttérbe szorult Környezetvédelem Korunk meghatározó eszméje a fenntartható fejlődés; ennek azonban a nemzetközileg elfogadott normák szerint csak egyik kétségtelenül fontos területe a környezet védelme. Az acélipar nemzetközi szervezetei az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az ágazat környezetvédelmi rendszerét a fenntartható fejlődés szellemével összhangban, a működés fenntarthatóságának figyelembevételével fejlesszék tovább. A fenntartható fejlődés eszmeköre a gazdaság és a társadalom olyan fejlődéséről szól, amely a környezet megóvása mellett a természeti erőforrások takarékos felhasználását, a társadalom jólétének, egészségének igazságosságának biztosítását is tartalmazza. A cél a különböző elemek egymással összeht, harmonikus kielégítése. Ezt tartalmazza a hazai Fenntartható Fejlődési Stratégia is. Az acélipar legnagyobb nemzetközi szervezete az Acél Világszövetség is a fentiek figyelembevételével dolgozta ki az acélipar fenntarthatósági indikátorait, jelzőszámait. Közöttük hasonló súllyal szerepelnek a társaságok üzleti életképességét és a környezet megóvását, illetve az erőforrások hatékony kihasználását jelző indikátorok. A kibocsátott légszennyezők mennyisége összefügg az acéltermelés mértékével (11. ábra ). Az ágazat környezetvédelmi teljesítménye a fajlagos (termelésre vetített) szennyezési adatok alapján ítélhető meg legjobban. Ezek szerint 2007-ben a fajlagos CO- és porkibocsátás lényegesen kisebb volt a korábbi évekhez képest), a NO x -kibocsátás és a veszélyes hulladékok fajlagos mennyisége viszont nőtt (12. ábra). A különböző technológiák fajlagos szennyezési adatainak többsége nem haladja meg a mértékadó nemzetközi szintet. A zsugorítmánygyártás fajlagos porkibocsátása a jelentős javulás ellenére is magasabb volt 2007-ben a jellemző EU adatoknál; nyersvasgyártásnál a fajlagos CO-kibocsátás, az acélgyártásnál pedig az NO x -kibocsátás volt magasabb az EU (15) társaságok jellemző adatainál. A hazai acélipari társaságok számos környezetvédelmi beruházást végeztek, amelyek közül az ércelőkészítő nagykémény porkibocsátás-csökkentését mindenképpen ki kell emelni. A közelmúltban üzembe helyezett berendezéssel a zsugorítmánygyártásra megállapított 1 kg/t zsugorítványhatárérték várhatóan betartható lesz. Acélszerkezetek 2009/1. szám 9

12 2007-ben az acélipari társaságoknál keletkezett hulladékok 92%-át hasznosították, ami nemzetközi szinten megfelelőnek ítélhető ben a keletkezett vaskohászati salakok 73%-át hasznosították a társaságok. A konvertersalakok letárolása a szerkezeti stabilitásukat szolgálja, így egy idő után ezek is hasznosíthatóvá válnak. 3.3 Termékkereskedelem, árszínvonal Az ezredfordulót követően a világ acélfelhasználásának növekedésében trendváltás következett be, amelyet alapvetően Kína felgyorsult gazdasági növekedése váltott ki. Kína acéltermelése egy ideig nem tudta követni a belső kereslet gyors növekedését, de gyártókapacitásainak gyors növelése már azt eredményezte, 2006-tól nettó exportőrré vált. Ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a globális acélpiacon kialakult kedvező helyzet felborult és a jól ismert acélipari ciklusok első hullámát már meg is tapasztalhatjuk. A magyarországi acélfelhasználás növekedése a világban tapasztalttól némileg eltér, mert a rendszerváltást követő gazdasági visszaesés és piacvesztés az acélfelhasználás nagyon nagymérvű csökkenését okozta. Ezt követően a gazdaság újjászerveződésének éveiben az acélfelhasználás a világátlag feletti ütemben nőtt és csak az utóbbi években állt vissza egy normál növekedési ütemre (13. ábra). Nagyon valószínű, hogy hazánkban a következő években nem számíthatunk az utóbbi évben megtapasztalt növekedési ütemre, bár az acélfelhasználás mennyisége még mindig csak az 1990-es évek előtti nagyságot közelítette meg. Magyarország több éve nettó acélimportőr és acélfelhasználásának ma már 75%-a importból származik (14. ábra). Az importnak pedig több mint 80%-át az EU-27 országon belüli szállítás teszi ki. A legnagyobb mennyiségben gyártott lapos termékek felhasználása évről évre nő, még 2008 I. félévében is növekedés tapasztalható az előző év azonos időszakához képest. Az import mennyisége már meghaladja a 60%-ot (15. ábra). A gyártók viszont már érzékelik a kereslet számottevő csökkenését 2008 II. félévében. A hosszú termékeknél az évről évre növekvő acélfelhasználásban már 2008 I. félévében megtorpanás látszik. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a felhasználás már csökkent, az egyébként is magas import részarány viszont tovább nőtt (16. ábra). A hosszú termékeken belül a szál betonacéloknál a belföldi felhasználás 34 kt-ás csökkenése markánsan szembetűnik (17. ábra). Az acélszerkezetek kereskedelmét tekintve az export 2003-tól dinamikusan nőtt I VIII. hónapban már meghaladta a 100 kt-át. Az import 1997-től 2003-ig közel háromszorosára nőtt. Ekkor az összes acélszerkezeti import meghaladta a 100 kt-át, majd 2004-ben és 2005-ben az éves importmennyiség csökkent. Azóta viszont ismét növekedés figyelhető meg I VIII. hónapban viszont az előző év azonos időszakához viszonyítva mindössze 1 kt a növekedés mértéke (18. ábra). Az árak minden bizonnyal az utóbbi időben kialakult piaci nyitottságunk miatt alapvetően a világpiaci, valamint az európai árszintnek megfelelően alakulnak majd. Az ezredforduló első éveiben az acéltermékek piacán az árak tekintetében egy tartós, több évre elhúzódó mélypont alakult ki. Az áresés 2000 őszén következett be, amikor a hengerelt termékek árai addig soha nem tapasztalt alacsony szintre zuhantak, és ez az állapot két éven át tartós maradt ben ugyan volt némi áremelkedés, de rövid idő után ismét visszaestek az árak majdnem a korábbi szintre első félévében az acélárak rendkívül gyorsan és nagymértékben megemelkedtek, majd 2005 II. negyedévében csökkentek ugyan, de már nem estek vissza a korábbi nagyon alacsony szintre közepétől I. félév végéig, tehát egy éven át viszonylag stabil árszint alakult ki. Ezt követően termékcsoportonként ugyan eltérő ütemben és mértékben 2007 közepéig többnyire ismét emelkedtek az árak. Ezután az árszint kismértékben csökkent ugyan, de stabilizálódott február március hónapokban főképpen az érc, kokszolható szén és a koksz árának emelkedése miatt egy viszonylag gyors és nagymértékű áremelkedés indult el, amely csúcspontját 2008 nyarán, július hónapban érte el. Augusztustól kezdődően termékcsoportonként eltérő ütemben és mértékben árcsökkenés következett be. A hengerhuzal és a betonacél esetében októberben már az induló szintre estek vissza az árak (19. ábra). Ugyanez történt az acélhulladék- és a bugaárakkal is. 4. Várható acélpiaci kilátások A két hónappal ezelőtt kirobbanó gazdasági válság az egész világ acéliparára rányomja bélyegét. Az acélipari társaságok termelő berendezéseket állítanak le, vagy korlátozzák működésüket. Az acélfelhasználásban számottevő csökkenés prognosztizálható, mivel a továbbfeldolgozó iparágak is rendeléshiánnyal küzdenek, felvevőképességük csökken (20. ábra). Az ipar, benne az acélipar és a GDP változása között szoros összefüggés tapasztalható (21. ábra). A GDP csökkenés előrejelzéséből következik, hogy az acélfelhasználás és természetesen a termelés is csökkenő lesz, mivel az egész világban érezhető visszaesés miatt az exportbővítésre nincs lehetőség. Az Eurofer prognózisa szerint is csak IV. negyedévtől lehet kismértékű acélfelhasználás-növekedésre számítani. Árelőrejelzéseket nem nagyon lehet sehol sem találni. Lapos termékekre és melegen hengerelt tekercsek importjára és árára előrejelzést eddig egyedül olasz viszonylatban találtunk (22. ábra). Az olasz előrejelzés érvei és ellenérvei Az elmúlt 6 hónapban az árak 350 EUR/t-val csökkentek. Ezután a kemény pihenő után a piac már közelít a mélyponthoz, elején véleményük szerint kezd visszatérni. Érvek: a készletek lecsökkennek, újra kell tölteni, sok üzem drasztikusan csökkentette termelését, a mai alacsony árakon sok üzem veszteséges. Ellenérvek: a pénzügyi válság a finanszírozást az iparra tolta át, a fogyasztói lélektan beteg, alacsony a költekezési akarat, a tartós fogyasztási cikkek gyártói szenvednek, a nyersanyag-, energia- és szállítási költségek alacsonyabbak, fontos új kapacitásokra Kínában és máshol is megbízások vannak. 10 Acélszerkezetek 2009/1. szám

13 1. ábra 2. ábra Acélszerkezetek 2009/1. szám 11

14 3. ábra 4. ábra 12 Acélszerkezetek 2009/1. szám

15 5. ábra 6. ábra Acélszerkezetek 2009/1. szám 13

16 7. ábra 8. ábra 14 Acélszerkezetek 2009/1. szám

17 9. ábra 10. ábra Acélszerkezetek 2009/1. szám 15

18 11. ábra 12. ábra 16 Acélszerkezetek 2009/1. szám

19 13. ábra 14. ábra Acélszerkezetek 2009/1. szám 17

20 15. ábra 16. ábra 18 Acélszerkezetek 2009/1. szám