CZIMJEGYZEK E. A MÁGY. EIR, FÖLDTANI INTÉZET KÖNYV-ÉS TÉRKÉPTÁRÁNAK

Átírás

1

2 A MÁGY. EIR, FÖLDTANI INTÉZET KÖNYV-ÉS TÉRKÉPTÁRÁNAK CZIMJEGYZEK E. (KATALOB BÉR BIBLIOTHEK UP ALLS, KARTENSAMMLUìffi BER KŐI. ОТШ. BIOLOGISCHEN ANSTALT.) SZERKESZTETTE : FARKASS RÓBERT, Ы. KIR. HIVATALTISZT. BUDAPEST, KIADJA: A MÁGY. KTR. FÖLDTANI INTÉZET. LÉGRÁDY TESTVÉREK. <

3 TARTALOM, Lap A m. kir. földtani intézet könyv- és térképtárának használati szabályzata.. I. Előszó V. Könyvtári czimjegyzék : Betűrendes rész Tárgymutató 121 Átalános térképtári czimjegyzék 179 l

4 y-ł A m. kir. földtani intézet igazgatósága. A magyar királyi földtani intézet könyv- és térképtárának használati szabályzata, 1.. Az intézeti könyv- és térképtár első sorban az intézet tagjainak van hivatva szolgálni. A belszemélyzeten kívül azonban a..magyarhoni földtani társulat" tagjainak, valamint egyéb, a földtannal foglalkozó szakemberek-, vagy tudománykedvelőknek e tárak használata szintén megengedtetik Ügy az inté_zetj_iagok, mint más budapesti lakosok, által, kik az intézetnek nem tagjai, bármely munka_yagy téjikép házi vagy házon- Jüvüli használatra is kikölcsönözhető. Kivételt szenvednek egyes na-" gyóbb értékű és ritkább könyvek és térképek, melyek az intézeten kivül leendő használatra rendszerint ki nem adatnak és csak kivételesen tudományos munkálkodásra s a m. kir. földtani intézet igazgatóságának kuli) n engedélye mellett adhatók ki. Kötetlen egyes munkák, kötetlen folyóiratok, valamint szótárak és l'ölhuzatlan térképek házonkivül egyátalában ki nem adhatók. 3..,-Rövid, i,dei.használat czéljából kivett müvek a könyvtári helyiség közelében kijelölendő olvasó-helyen betekinthetők. mely esetben az intézethez nem tartozó egyéneknek valamely munka átnézése közben a lenta használata vagy az átrajzolás meg nem engedtetik. 4.. Az intézet tagjainak, belmunkatársainak, valamint a magyarhoni földtani társulat tisztviselői- és bizottsági tagjainak minden a 2.. szerint kiadható munka egyszerűen téritvény_mellett adatik ki. 5., A magyarhoni földtani társulat helybeli tagjai az intézeti tárakhúl kölcsönkap müveket (2..) csatpít'föídtani" társulat 'valamely tisztviselőjének vagy bizottsági tagjának jótállása. mellett nyerhetnek. Más r;>yrneknek könyv- és térképtári munkák csupán az illető mű érfêkének" nii'"ti'l(ilő biztosíték letétele mellett adathatnak ki. ^ _YÍ LékiA--3 r alá_ kakls-qu?és csak egyes kivételes esetekben az igazi'iiliv,i<''"i'illar-engedéiyezbető. ez utóbbinak íéntartatván minden ily esetben ;i/, illi'l.ő tái-uy biztosítására szolgáló föltételeket megállapítani.

5 II 6,. Az intézeti tagoknak és bolmunkalársaknak helybeli has/ná~ latra kikölcsönzött 'kőletek száma a ;!()-al, inasok állal kivetteké pedig ax 5-öt meg nem haladhatja. Trampek csak csekély (4 -f>j számban adatnak ki. T.. Minden kivenni szándékol! munkán')! külön léritvény állítandó ki. s az e czélra nyomalolt minták rovatai pontosan kilöllendök. A téritvény aláírásával az illető magát аи intézet által szabadon választandó bíróság sommás eljárásának aláveti. 8.. Mindaddig, míg valamely téritvény a könyvtárban van, a kiállító, illetőleg jótálló olykép felelős a^ rajta, megnevezett miiért, hogy annak elvesztése esetén kötelezi magát azt az intézet számára saját köllségén újból megszerezni, vagy esetleg a kárösszeget lefizetni. 9.. Intézeti tagok- és beklolgozótársakra názve minden mű kikölcsönzése 4 (négy) hétre szól, melynek letelte utáii az illető rnunka használati joga arra száll át. ki magát azon műre időközben előjegyezte, Előjegyzés hiányában a kérdéses munka továbbra is megtartható. Egyéb kölcsönvevők kötelesek a kivett könyveket 4 (négy) bél. térképeket ellenben 8 (nyplczj nap leforgása alatt beszolgáltatni. "10. ^ Äz összes kikölcsönzött munkák az általános átvizsgálás megejthetése végett jnnius^hó J-èia 1 okvetlenül beszolgáltatandók. Egyébiráni megjegyzendő, miszerint a könyvtár-nők által átvizsgálás czéljából, vagy bármi más. intézeti érdekből folyó okból bármikor bekért müvek a fel szólítás vétele után azonnal beszállítandók Ha helybeli kölcsönvevő valamely tárgyal a megszabott határidőre be nem szolgáltat, akkor írásban megintetik; mely intés velelo n lán köteles egyúttal 20 krt szolgadijní lefizetni. Ha pétiig e megintés daczára a kérdéses müvet 3 (három) nap alatt be nem küldi, akkor az saját költségére elhozatik, mi mellett az illető ismét 20 kr. szolgadij fizetésére van kötelezve: a mű át nem adása esetén az elveszettnek tekintetik s a 8.. illetőleg a 12.. határozatai alkalmaztatnak. A vidéken lakó kölcsönvevő, a ki a Kölcsöntárgyakra előirt határidőt, be nem tartja, szintén megintetik s ezért 20 krt köteles fizetni ; ha pedig ennek daczára a kölcsönvett művet 8 (nyolcz) nap alatt be nem küldi, posta és levelezési dijak fejében járó l írt lefizetésének kötelezettsége mellett még egyszer felszólittatik, de ha e második felszólilástól számitandó 8 (nyolcz) nap alatt a kérdéses mű a földtani intézethez be néni érkezik, az elveszettnek tekintetik, s így ez esetben is a 8. és értelmében járatik el, illetőleg az elveszettnek tekintett, mű egyenesen a lefizetett biztosítékból téríttetik rneg. I2.. A kölesöuvevő a felszólítástól számított 2 hét. аи esetleges jólálló pedig 2 hó alatt tartozik a téritvény aláírásával járó fizetési köte-

6 li'/i'llségének eleget tenni, mely határidő lejárta után a kérdéses összeg liin'ii nloii hajtandó lie Ha több kötetből álló egyes míívek s folyóiratok, vagy több darabból álló léi-képek egyes részei elvesztetnének vagy megcsonkíttatnának s e/én részek külön megszerezhetők nem volnának, az illető köteli's i ix egész munka, folyóirat vagy térkép megvétele vagy azok árának Irlrlele által kárpótolni az intézetet. Ily esetekben a hézagos vagy megcsonkított munka természetesen a megtérítő tulajdonába megy át Oly egyének, akikért a jótálló volt kénytelen valami hátrányt t/n i vedni, vagy akiktől valamely műnek értékét birói utón kellett behajliiiii. a könyvtár használatától egyszer s mindenkorra eltiltatnak Az egyes munkáknak esetleg vidékre való kiküldése^ valamint a visszaküldés is. a kölcsönző terhére..és felelősségére történik A könyv- és térképtár június 1-étől. augusztus 1-éig zárva van Kikölcsönzések az intézet tagjai vagy belmunkatársai által 'vasár- és ünnepnapok kivételével naponként cl. e. 9 2 óra közt. bárki más által csupán 12 l óra közt a könyvtárnok vagy helyettesének közvetítése mellett történhetnek. Kelt Budapesten, február 26-án, a m. kir. földtani intézetnek ISH2. évi deczember , 15. és 30-án tartott-értekezletéből. ni A m. kir. földtani intézet igazgatósága (P Ü-) Böckh János s. k. ',1777. s-/...lolon szabályzatot ezennel jóváhagyom. Budapest. 1883, márczius 7-én. A miniszter helyett : Matlekovits s. L

7

8 ELŐSZÓ, -A-zon hatalmas lendület, melyet egyrészt a közművelődésnek a sajtó utján való rohamos terjedése, s ezzel a különböző szükségleteknek emelkedése, másrészt a természeti tudományok által támogatott ipari termelésnek s a Földnek úgyszólván minden talpalatnyi terét behálózó s folyvást tökéletesedő közlekedő-eszközöknek gyarapodása hozott létre, az európai államok legtöbbikében már a múlt század közepétől kezdve új gazdasági irányzatot létesített. Az egyes népek mindinkább felismerni kezdek annak szükségét, hogy az anyaföld nyújtotta kincsekből munka útján új értékek teremtessenek, nevezetesen, hogy az őstermelés terén a termelési eszközök s így a termelési mód tökéletesítése, a müipar terén a nyersterményeknek minél hasznosabb és szebb formába való átalakítása s végül a kereskedelem terén a gazdasági termékeknek minél gyorsabb és olcsóbb közvetítése által ügy a lét-, mint a kulturális szükségletek fokozottabb mérvben kielégittessenek. Ennek folytán a világ haladottabb országaiban ügy az egyesek, mint a nemzetek és államok életében mind öntudatosabbá vált azon törekvés, mely a gazdasági érdekek védelmére irányul, s azért a jelen század méltán nevezhető a par excellence közgazdasági fejlődés korszakának. Hazánkban is az utóbbi időben azon fájdalmas tapasztalás tétetvén, hogy az észszerű gazdálkodás elveinek nem ismerése vagy elhanyagolása egész társadalmi osztályokat képes a tönk szélére juttatni, szintén kezd már érlelődni s kisebbnagyobb körben érvényesülni az a nézet, miszerint a gazdasági tényezők tervszerű fejlesztésének ideje elérkezett. Ennek folytán

9 VI azon átalános irányzat mutatkozik, hogy ügy törvényhozási s kormányzati intézkedések által, valamint társadalmi utón mindazon tol télelek megteremtessenek, melyek hivatva vannak az ország termelőképességét fokozni, s ennek révén a nemzeti jólét gyarapodását, nemkülönben az állami háztartás állandó egyensúlyára czélzó törekvések sikerét előmozdítani. Midőn a magyar királyi kormány az 1868-ik évben a magyar földtani osztályt, és 1869-ben az ebből fejlesztett országos földtani intézetet fölállítván, ezeket a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium bányászati ügyosztálya alá helyezte. kétségtelenül szintén azon czél lebegett szemei előtt, hogy benne az ország termelőképességét közvetve s közvetlenül szolgáló'közeget teremtsen, hogy tehát az intézet, szorosabb értelemben vett kulturális (tudományos) ex; élj a, mellett az ország közgazdasági, jelesül bányászati, ipari, műipari és mezőgazdasági érdekeinek is hasznos szolgálalokal tegyen. Az intézet eme kettős czéljának megfelelően kezdettől fogva az volta jóllehet hosszú éveken át az intéz éti clo tácz i ó csekélysége miatt korlátolt törekvés, miként a belszervezet fokozatos tökéletesítése által a geolog-személyzetnek mindazon eszközök rendelkezésére bocsáttassanak, amelyek az intézet tevékenységének tudományos és gyakorlati irányban minél szélesebb alapra leendő fektetését lehetővé teszik. Ebből kifolyólag a belszervezeti intézkedések tekintetében mutatkozó átalános "feladat körén belül mindig a haladási tervezet egyik sarkalatos pontját képezte az, hogy egyéb tudományos eszközök (gyűjtemények, tud. készülékek stb.) beszerzésén kívül a földes őslénytant (a velők rokon tudományágakkal együtt) lehető nagy terjedelemben felölelő, s igy a földtan s vele rokon tudományágak hazai munkásainak hathatós irodalmi segédeszközöket nyújtó szakkönyvtár, illetőleg térképtár létesít tessék az intézet kebelében.

10 VII Ак első években az int. könyvtár csupán egy szerény kézi-könyvgyűjtemény jellegével birt; azonban az évek folyamán való természetes fejlődése által ama kezdetleges minősége mindinkább előnyös változásnak engedett helyet. Erre főként két mozzanat gyakorolt örvendetes befolyást. Nevezetesen az egyik momentumot képezték azon körülmények, hogy egyrészt évről-évre nagyobb mérvű beszerzések történtek s másrészt az intézet folyvást több és több tudományos testülettel lépvén érintkezésbe s munkássága által hazai s külföldi szakkörök előtt mind nagyobb figyelemben részesülvén, majd kiadvány-csere, majd pedig ajándékok utján könyveinek állománya jelentékeny mérvben gyarapodásnak indult s még folyvást fokozódik. A könyvtár fejlődésében továbbá a másik nevezetes mozzanatot azou körülmény képezte, hogy a Magyarhoni földtani társulat január 26-ki közgyűlési határozatával dr. Szabó József akkori társulati alelnök indítványára könyvgyűjteményét a m. kir. földtani intézetnek minden fentartás nélkül átengedvén, a kérdéses készlet az orsz. intézet könyvtárába olykép olvasztatott be. hogy a nevezett évben átadott álladékon kívül az azóta a társulathoz évenkint beérkező munkák is szintén mind az intézeti könyvtárba kebeleztetnek. A mai intézeti könyv- és térképtár állaclékának azon része tehát, mely a cserében és ajándékban nyert munkákat képviseli, tulajdonkép két tudományos testület szellemi tevékenységének szerez menyi eredménye. A könyvtári állományt feltüntető. Matyasovszky J. és Stürzenbaum J. által készített első czimjegyzék az 1875-ik évben jelent meg, s abban még csak 770 mű szerepel. Azóta a könyvtári álladék háromszorta nagyobb lett, ügy, hogy a jelen katalógusban, az év végén mutatkozó álladékhoz képest, már 2362 különböző munka van felvéve, melyek összesen 5391 kötetet, képviselnek; a térképtári munkák száma pedig 137 s ezek 735 darabot foglalnak magukban, nem tekintve a vezérkari térképek tárának állományát, mely ennél jóval nagyobb. A czimjegyzék beosztására nézve megjegyezhetni, hogy ez két főrészből áll ; az egyik rész a könyvtári, a másik pedig az

11 Vili átalános térképtári munkákat tartalmazza. Az előbbi ismét kél részre oszlik, t. i. a betűrendes jegyzékre, melyben az egyes munkák a szerzők vagy vezérszavak kezdőbetűinek sorrendje szerint vannak felsorolva, és a tárgymutatóra, melyben az egyes munkák szakok szerint vannak csoportosítva. A betűrendes jegyzékbe a művek szerzőik, vagy névtelen munkáknál czimök vezérszavai szerint vétettek fel. Olyanoknál, hol két vagy több szerző van, mindenütt a czimlapon elsőnek megnevezett irò nevén van az illető mű besorozva. A folyóiratok czimeik vezérszavai alatt találhatók. A tárgymutató Földtan és Őslénytan csoportja alatt mindazon művek feltalálhatok, melyek vagy tisztán földtani, vagy tisztán őslénytani, tárgynak, vagy pedig ezen szakmák mindegyikébe vágó tartalommal bírnak. A harmadik csoportban az ásvány- és kőzettani dolgozatok, a «Vegyesek» rovata alatt pedig mindazon (a bányászat, chemia, állattan, növénytan stb. körébe vágó) munkák szerepelnek, melyek tárgyaik természeténél fogva az előbbi csoportok egyikébe sem voltak sorozhatok. Végül az utolsó rovat az összes folyóiratokat foglalja magában. Az egyes munkák czimei után jobbról azon számok, illetőleg jegyek állanak, melyek alatt az illető művek az intézet: megfelelő leltáraiban előfordulnak. Ezen rövid tájékoztató után azon reményben adom át e címjegyzéket az érdekletteknek, hogy az megismertetve, a könyv és térképtárunkban összegyűjtött irodalmi anyagot, meg fog felelni rendeltetésének. Budapesten, 1884" július havában. Farkass Róbert.

12 KÖNYVTÁRI CZIMJEGYZEK. (BIBLIOTHEK.)

13

14 A. Abhandlungen der K. k. geol. Reichsanstalt. I X.. XII. l 3L Wien, (2.) Abhandlungen der mathem.-naturw/ Klasse d. Kön. bolím. Gesellschaft d. Wissensch. 6. Folge : VIII XL Prag, (1278.) Abhandlungen der mathem.-physik. Klasse der Kön. bayr. Akademie d. Wissensch. I Xiv! München, ' (3.) Abhandlungen der Naturforschenden Gesellschaft zu Görlitz. VIII XVII. Görlitz, (999.) Abhandlungen der Naturforschenden Gesellschaft zu Halle. X. 1 2 ; XV. Halle, & (998.) ' Abhandlungen der Schweizerischen paläont. Gesellschaft. I IX. Zürich. Basel & Genf (819.) Abhandlungen des Mittelrheinischen geol. Vereines. I. l -2. Darmstadt (1791.) Abhandlungen des Zool.-mineral. Vereines in Regensburg. Heft X Xl. München, 1875 & (1288.) Abhandlungen, herausg. vom Naturwissenschaft!. Vereine zu Bremen. I. Bremen (997.) Abhandlungen Naturwissenschaftliche. Herausg. von W. Haidinger, I IV. Wien, (1.) Abhandlungen Original aus dem 3. Bande der Jahrbücher des Ung. naturwissenschaftl. Vereins zu Pest. Pest, (712.) Abhandlungen Paläontologische Herausg. von W. Dames u. E. Kayser I. Berlin, (2098.) Abhandlungen zur geol. Spezialkarte von Elsass-Lothringen. I II. l 2. és atlasz Il-hez. Strassburg (1303.) Abhandlungen zur geol. Spezialkarte von Preussen und den Thüringischen Staaten. I II; III. 1 4; IV. 1 3; V. 1. és atlasz II III. l-hez. IV. 2 3-hoz. Berlin & 4. (4.) Abich H. Beiträge zur Paläont. des asiat. Russlands. St.-Petersburg ^ A m. kir, falát. int. könyvt. ezimjígyz, l

15 Abich H. Einleitende Grnndziìge děv neologie děv Halbinseln Kovlscb und Taman. St.-Pelevsbnrg. 18(>F>. 4. (8.) (ìeol. Forschungen in den Kaukasischen Ländern. Т Tl. és atlas-/. Wien esibì. ('1417.') Über das Steinsalz und seine geol. Stellung im russischen Armenien. Paliiont. Tbeil. St.-Petersburg. 1Mf>7. 4. (5.) Vergi e i dien de geo]. Gnmdz'úge dei 1 kaňkáš., armen, und nordpers. Gebirge. St.-Petersburg ('H.') Account An of the strata of Northumberland an Durham as proved by borings and sinkings. A В. С E. NeAveastle-npon-Tvne k.(.1729.j Achepohl L. Das niederrheiniscb^vestfälische Steinkohlen-Gebirge. 1". Lief. Oberbansen & Leipzig (1685.) Achiardi A. Corallarj l'ossili del terreno nummnlitico deli' Alpi véneié. Milano. 18B6. 4. ' '. ' ".. '.,.. (9.) I metalli loro minerali e miniere. 1 II. Milano v j;2177.) Paragone della, monlagnola senese con gli altri monlì" della Catena metallifera della Toscana t. (2015.) Studio compar, tra i coralli dei terreni teraarì del Piemonte. Milano, 4. ' ". '. ',. (10.) Ackner M. J. Beitrag zur Geotmosie und Petrel'aktenknnde des si'idöstl. Siebenbürgens. Wien , (Л-) Mineralogie Siebenbürgens mit geogn. Andeutungen. Hermann- Stadt Adams H, &, A. The genera, of recent molkisca. 1 Tl. és atlasz. London (713'j Adresse anx y chambres législ. au sujet de la carte gèo], de Belgique. Liège, (2184.) Agassiz L. Catalogue systematic/as Kctyporurn Ecbinodermatain fossiliuni musei neocomensis. Xeocoiui Helvetorum, 18 W. 4. (14.) Description des Echinodermes fossiles de la Suisse I If. Neiicbatel (i"2.) Études^ critiques sur les Mollusques fossiles. 1. Trigoni es'. 2. Myes és atlasz. Neuclmtel í (714.) iconographie des Coquilles tertiaires. Neucbatel, L " ' " (15.) Nomenclalor zoologicus & Index universalis. Solodim, бГ'4.' " " ' (.1(5.) Monographies d'ëçhinodermes vivans et fossiles. Neuchatel (13.)

16 Agassiz L. Recherches sur les poissons fossiles. T Y. es allas/, Neuclialel & folio. (798.j Revision of the Echini. Part Cambridge, (2256.) & Desor E. Catalogue raisonnée des Échinodermes. Paris, S. ' (17.; Aichhorn S. Das Mïneralien-Kabinet am sleiermarkisch-síiindiscben Joaimeum zu Gratz. Gratz (1002.) AkermarhR. Über den Standpunkt d. Eisenfabrikation in Scliwedeu. Stockholm, (815.) Sur l'état act. de l'industrie du fer en Suède. Stockholm. ' (2326.) Alberti F. Beitrag zu einer Monographie des bunten Sandsteines. Muschelkalks und Keupers. Stuttgart & Tübingen (18.) Überblick über die Trias. Stuttgart (1.9.) Albertini L. E. Le Pérou en Noticehistorique et statistique suivie du Catalogne des exposants (Expos, unir, eu 1878l. Paris, (1495.) Államvasutak keleti vonalainak ismertetése. Kolozsvár, (2353.) Almanach Magyar tud. akadémiai az évekre. Budapest (20.) Alth A. Über_ dje palaozoisehen Gebilde Podoliens u. deren Versteinerungen. 1. Abt. Wien (1969.J Animon L. Die Gastropoden des Hauptdolomites und Plattenkalkes der Alpen." München (1416.) Die Jura-Ablagerungen zwischen Regensburg u. Passau. MünchenTÏ (2341.J Analyses faites au laboratoire d'oravicza. 4. (2339.) Anca F. &, Gemmellaro G. Monografia degli elefanti tossili di Sicilia. Palermo (1871.) Ancona C. Sulle neritine fossili dei terreni terziari superiori dell' Italia centrale. Pisa, (1872.) Andrae K. J. Beiträge z. Kenntniss der foss. Flora Siebenbürgens und des Banales. Wien (1968.; Bericht üb. eine im J unternommene geogn. Reise durch die sudi. Punkte d. Banats stb. Halle, (2165.) Anleitung zu wissenschaftl. Beobachtungen auf Alpenreisen. II. Wien (2044.; Annaes da Escola da Minas de Ouro Preto Nr. 1. Rio de Janeiro (1775.) Annales de la Société géologique de Belgique. I VII!.. Liège (826.; l*

17 Annales de la Société malaeologique de.belgique. ï XIV: XVI -XVÌT. Bruxelles. 186H 82. H. ('1001..') Annales dew mines. Mémoire*: 7. Série: 1 XX.: 8. Sér.: l IIf. Partie udiiiiiňxtrdťtce: 7. Sòr. 1-Х.; S. Sèi Гая* ' (22.) Annales des sciences géologiques. Publiées sous la direction do M. Hébert et Milne Edwards, í XIV. Paris s. (21.j Annaies du Musée :r. d'histoire naturelle de Belgique. Tome..1 VIII.; X. es valamennyi hex külön atlasz. Bruxelles fol. (2190.) Annali di agricoltura Bela/, sul. servi/, miner, al 1.87Я. Пота (21.37.) Annals The and magatine of natural history, including /oology. botany and geology. 1. Sér. I XX.: 2. Ser. f XX.; 3. Ser. I XX. ; 4. Ser. J XX. ; 5. Ser. L XII. London (1-466.) Announcement of the Wagner free institute of science lor Philadelphia (2359.) Annuaire de l'académie rov. des sciences, des lettres et des beaux-arts de Belgique. Années' Bruxelles (850.) Annuaire du Musée d'histoire naturelle de Caen. I. Caen & Paris. 8. (2022.) Anyagi Érdekeink. Ax Osx. magyar iparegyl. közlönye. U.j folyam, l IX. Később: Magyar Ipar l П. Budapest, (1000.) Anzeiger der Kaiserl. Akademie der Wissenschaften in Wien. (Math.-naturw. Classe) XIII.-XX. Wien (881.) Aperçu des richesses minérales de la Bussie d'europe. (Expos, univers. de Paris en 1878.) Paris, (I486.) Arad megye és Arad város ismertetése. Szerk. Pare.cz IsMn. Arad, (2199.) Arbeiten der Geolog. Gesellschaft fui- Ungarn. 1. Heft, und Statuten. Pest ? (27.) Arbeiten Die astronomisch-geodätischen des K. k. militär-geogr. Institutes in Wien. I IV. Wien, (941.) Archiac M. A. ď Description des fossiles du groupe aummulitique. Paris, Г (30.) Études sur la formation crétacée des versants sud-ouest et nord-ouest du plateau central de la France partie. Paris, & & 4. (29.) Histoire des progrès de la géologie de 1834 à 1.8. I VIII. Paris, (31.) Paléontologie de la France. Paris, (32.)

18 ArchiaC & Haíme S. Description dew animaux fossiles du groupe nummu- ; litiqne detmde. Paris (33.) 1 Archiv der nalurw. Landesdurchforschnng von Böhmen. T. 2. Abth. ; II Abth.; 11J. TV. 'í. 6: V (Arbeiten der geologischen Section für Landesdurcbforschung von Böhmen.) Prag, 1869 ~ ' (28.) Archiv fiir die Naturkunde Liv-. Ehst- und-kurlands. Herausgegeben v. d, Dorpater Naturforscher-Gesellschaft. 1. Ser. VII. 5. ; VII] ; IX. l 2.; 2. Ser. : VÌI. 3 : VIII. -J. ; IX Dorpal, (1290.) Archiv für Mineralogie, Geognolie. Bergbau- und Hüllenkunde. Herausgeg. von C. J. B, Rarsten, l XXVI. Berlin (34.) Archives do Museu nalional do Bin de Janeiro. I. Rio de Janeiro (1122.) Atti della. R. accademia dei Lincei. Memorie della classe di scienze fisiche, mathematiche e naturali. 3. Ser. I XIII. Roma (1374.J Atti della. R. accademia dei Lincei (Tramimii) 3. Ser. I VII. Roma, (1258.) Atti della R. accademia, delle scienze di Torino. Classe eli scienze fisiche e matem. XIV XVIII. Torino, (1.514.) Atti della R. accademia delle scienze fisiche e matematiche di Napoli, VI IX. Napoli, (110Í1) Atti della Società italiana di scienze naturali. XXII XXV. Milano, (1755.) Atti della Societa toscana di scienze naturali. Memorie. I IV ; \ Pisa, (9580 Atti della Società Veneto-trentina di scienze naturali residente in Padova. I VII VIII. 1. Padova, (995.) Auerbach J. Neues Kreidevorkommen bei Moskau. Moskau ) & Trautschold H. Über die Kohlen von Central-Russland. Moskau, ч - (36.) Auinger M. Tabellarisches Verzeichnis.* der bisher aus den Tertiärbilchingen der Markgrafschafl, Mähren bekannt gewordenen fossilen Conchylien. Mit einem Vorworte von Th. Fuchs. Brunn, (1041.) Ausland Das Überschau der neuesten Forschungen auf dem Gebiete der Natur-, Erd- und Völkerkunde. XLIX--LVI, Stuttgart, (882.)

19 6 Ausstellung der geol. Landesuntersuo.hung Schwedens auf der Weltausstellung in Wien, 1873, Stockholm, B. Bach H. Die Theorie der llergzeicbnung in Verbindung mil Geognosie, Stuttgart : "" (818.) Bachmann 0. Unsere modernen Mikroskope. München & Leipzig, "" (2346.) Baeyer A. Über die chemiche Synthese. München (1535.) Baldacci L., Mazzetti L. & Travaglia R. Relazione degli ingegneri del R. corpo delle miniere addeti al rilevamento geologico della zona soliìfera di Sicilia. Roma ' (1534.) Ballagi M. Új teljes magyar-német és német-magyar szótár és pótszótár (3. kiadás) Budapest (718.) Baltzer A. Dér Glarnisch. Zürich (37.) Bányakalauz Magyar (Ungar. Montanhandbuch). Kiadja Guttmann 0 1. évf. Hécs (1686.) Bányászati és Kohászati Lapok. Kiadja a selmeci m. k. bányász- és erdész-akadémia ; III. (héz.); IV.XVI. Selmec, (1004.) Bányatörvény 1854-iki magyar Az eddig megjelent rendeletekkel bővítve. Pest, (1648.) Barbot cle Marny. Déli Oroszország egyes neogénkori kagylóiról. Fordította Legeza V. Budapest (913.) Geologicseskij ocserk Chersonskoj guberm'ji. Petersburg, (879.) Bardocz L. A mechanika alapvonalai. Budapest (1981.) Barrantle J. Céphalopodes. Eludes générales. Prague & Paris , (1367.) Distribution des Céphalopodes dans les contrées siluriennes. Prague & Paris, (39.) Trilobite*. Prague & Paris (40.) Barrois Cil. Mémoire sur le terrain crétacé des Ardennes et des régions voisines. Lille (1812.) Recherches sur le terrain crétacé supérieur de l'angleterre et de l'irlande. Lille (1811.) Bartsow W. Sulphurets : what they are. how concentrated, how assayed and how worked. San-Francisco &* London (916.)

20 Barthélémy-Lapömmérraye M. No Li ce historique sur les crétacés des mère d'europe, Marseille. I (2091.) Barii A :, és Veress. J. Teljes magyar-latin szótár. (2. kiad.j. Pest ' ' '(Ж) Bartsch S. A sodró-állatkák és Magyarországban' megfigyelt fajaik. (Rotatoria. Hungáriáé'). Kiadja a Termttud. társ. Budapest, (1293.) Basterot M. B, Description géologique du bassin tertiaire da sudanesi de la FranccriTliartie! Paris í. (1909.) Bayan F, Etudes faites dans la collection de Técole des mines sur les fossiles nouveaux ou mal connus. 2. fase. Paris ' (44.) Mollusques, tertiaires. Paris, (42.) Bauer 6, Gedächtnissrede auf Otto Hesse. München (2261.) Bêche de la. Der geologische Beobachter. Ein Handbuch für Reisende. Bergleute. Ökonomen. Architekten etc. Deutsch bearbeitet von C. Hartmann. Weimar, (1064.) Report on the geology of Cornwall. Devon and Somerset. London, (720.) Beetz W, Der Antheil d. k. bayer. Akademie, d. Wiss. an def" Entwickelung der Eleetrititiitslelire, München, (1898.) Beinert C. & Goeppert H. Abhandlung über die Beschaffenheit und Verhältnisse der fossilen Flora in d. verschied. 'Steinkohlen-Ablagerungen eines u. desselben Reviers. Leiden (931.) Beiträge zur geologischen Karte der Schweiz. (Matériaux pour la carte géol. de la Suisse) Herausg. von d. Geol. Commission cl. Sweizerischen Naturforscher-Gesellschaft. 1. ; 111 XV. : XVII. ; XIX XX.; XXIII.: XXVII. Bern, í (44.) Beiträge z, Naturkunde Preussens. l 5. Königsber.a' (2274.) Beiträge zur Paläntologie von Österreich-!" ngarn u. d. angrenzenden Gebiete. Herausg. von E.V. Mojsisovics & M. Neumayr. l 1П Wien (1630.) Beiträge zur Statistik der iniiern Verwaltung des Grossherzogthuras Baden Herausg. v. d. Ministerium d. Innern. Geologischer Tlieil Hef П 12, 16, , 30, 33, Carlsrube, 1858 " ' (1611.) Beli i. Lowtbian. Antrittsrede gehalten liei der Jahresversammlg. des -.iron and steel iusijlule am 29. April Klagenfurt (1785.) Noies, on the progress of the iron trade of Cleveland. Middlesbrough, , (2318.)

21 8 Bellardi A. Novae Pleurotomidarum Pedemonti! et Liguriae fossilium dis-' positionis prodromiis. Pisa (1329.) L. Descrizione di un nuovo genere della famiglia delle. Bullide fossile, d. terreno pliocenico infer, del Piemonte e della Liguria. Pisa, " (1325.) Description des Ganeellaires fossiles des terrains tertiaires du Piémont. Torino, (1324.) Fossili nummulitici d'egitto, Torino, (45.) T molluschi dei terreni terziari del Piemonte e della Liguria. I III/Torino, & (46.) Monografìa delle Columbelle fossili del Piemonte. Torino, 1848/8. " (928.) Monografia delle Mitre fossili del Piemonte. Torino, (1326.) Monografia delle Nuculidi trovate finora nei terreni terziari del Piemonte e della Liguria. Torino, (1327.) Monografìa delle Pleurotome fossili del Piemonte. Torino, " (1328.) Saggio di Ditterologia Messicana 1 II. & Appendice. Torino, (1330.) & Michelotti G. Saggio orittographico sulla classe dei Gasteropodi fossili dei terreni tertiarii del Piemonte. Torino, (47.) Benecke E. W. Geognostiscli-paläontologische Beitrage. 1 П. és atlasu 1 2. München, (48.) Berendt G. Beitrag sur Lagerung und Verbreitung des Tertiärgebirges im Bereiche der Provinz Preussen. Königsberg, (1005.) Die Bernstein-Ablagerungen und ihre Gewinnung. Königsberg (1006.) Die Diluvial-Ablagerungen der Mark Brandenburg. Berlin, (48/a.) Erläuterungen zur geologischen Karte des West-Samlandes. I. Königsberg, (1007.) (Teologie des Kurischen Haffes und seiner Umgebung, zugleich als Erläuterung zu Section 2, 3 & 4 der geol. Karte von Preussen. Königsberg (1008.) Marine Diluvial-Fauna in Westpreussen. Königsberg, (926.) Nachtrag zur marinen Diluvial-Fauna in Westpreussen. Königsberg, (1009.)

22 Berendt 6, Vorbemerkungen zur geologischen Karte der Provinz Preussen. Königsberg.M (1010.) Berggesetz 'Das allgemeine (österreichische) vom 23. Mai Wien, (1681.) Bericht Amtlicher über die 32. Versammlung deutscher Naturforscher und Arzte zu Wien im September Wien, (1430.) Bericht an die kön. ung. Seebehörde in Fiume über die am Bord der Damptyacht «Deli» und des Damnlbootes^ «Nautilus» im Zeiträume von durchgeführten physik. Untersuchungen im Adriatisehen Meere Fiume, (1453.) Bericht des Naturwissenschaftlichen Vereines in Aussig a. d. Elbe. 1. ( ). Aussig, (1363.) Bericht des Offenbacher Vereins f. Naturkunde VI. Offenbach, (918.) Bericht über die österreichische Literatur der Zoologie, Botanik u. Paläontologie WienT (1112.) Bericht über die Sitzungen der Naturforschenden Gesellschaft zu Halle im J Halle, (1758.) Bericht über die Weltausstellung zu Wien im Jahre Triest, (721.) Bericht, über die wissenschaftlichen Apparate auf der Londoner internationalen Aussstellung im Jahre Braunschweig (1719.) Bericht üb. Feuerungsversuche bei Locornotiven mit Kohlen. Fünfkirchen, (2158.) Berichte der Oberhessischen Gesellschaft für Natur- und Heilkunde. 2., 5., 7., 8., 12., Giessen, (1011.) Berichte des Naturwissenschaf'lichen Vereines an der k. k. technischen Hochschule in Wien- I-V. Wien, (1704.) Berichte des Vereins für Naturkunde zu Cassel. XVI XXX. Jahresberichte V XL Cassel, & (1435.) Berichte Literarische aus Ungarn. (Lásd: Ungarische Revue.) I-IV. & Ungarische Revue Budapest, (1613.) Berichte über den internat, geograph. Congress und die damit verbundene geogr. Ausstellung zu Paris Paris, (859.) Berichte über die Mittheilungen von Freunden der Naturwissenschaften 9

23 10 in Wien. (Ťesamm. u. herausg. von W. Haidinger. l VII. Wien, ' f49.), Bernáth J. A magyarországi ásványvizek leihelyei. Budapest ('1423.), Bernhard!-F. Das norddeiitsehe JMluvium. /ülliehaii. 8. (2240.) : Berthier S. Traité de l'imprimerie à-l'usage des petites machines. Paris. 8.. (2113.), Beskrifningar till geologiska kartbladen. (Térképinagyarazatok). Skala 1: Nr. 1 6: Skala 1: 50,000.-Ni : Ser. Bb Stockholm, '- : (2040.) Beskrifningar till kartbladen (Finland.) Nr Helsingfors, (204.1.) : Beudant F, S. Voyage minéralogique et géologique en Hongrie pendant l'année I-III. & atlasz Paris (50.), Beyrich H. E. Über des Vorkommen St.-Gassianer Versteinerungen bei Füssen. Berlin (51.), Über den Zusammenhang der norddeutschen Tertiärbildgeu. Berlin, ~ (5.2.) ; Über die Basis der Grinoidea brachiata. Berlin. 1871, 8. (53.1, Über die Lagerung der Kreideformation im Schlesiscben Gebirge. Berlin; (54.) Über die Lagerung der Lias- und.jurabildungen bei Vils. Berlin, ~ (55.) - Über einige Cephalopoden aus dem Muschelkalk der Alpen Berlin, (56.) Bianconi G. Cenni storici sugli studi paleontologici e geologici i Bologna. Milano, J """ (181-4.) Escursioni geologiche e mineralogické nel territorio porreltano, Bologna, 1867, 8. (1815.) Storia naturale dei terreni ardenti, dei vulcani fungosi eie Bologna, (:I8:I3.) Bìgsby T. 1. Thésaurus siluriens. The llora and fauna of the siluri an period. London, (57.) Bihang till Kongl, svenska vetenskaps akademiens Handlingai'. I. Nr. 5 6: 9: 12: If Л- 11. iff. 2 * 12; IV. 2 3: V. 1. Л 10. Stockholm (985.) Binder. Geognostisches Profil des Eisenbabn-Kinschnilles von (ìeislingen nach Amstetten, Stuttgart (1240.) Binkhorst I. J. Esquisse géol. et paléont. des couches crétacées du Limbourg. Bruxelles & Paris, (ös.)

24 Bmkhorst J, T. Monographie des (íastér.opodes ételem Céphalopodes de la craie super. de Limbourg. Bruxelles & Maestricht, (59.) Bischof C. Die feuerfesten Июне, deren Vorkommen, Zusammensetzung, eie. Leipzig (1225.) Die feuerfesten Thone wie Fabrikate, oder dahin gehörige.materialien. Stuttgart, (111.1.) 6. Lehrbuch der chemischen und physik. Geologie. (2. kiad.) I III. & Suppl. Bonn á (832.) Bisclioff L. W. Über den Einfluss des Freiherrn Justus von Liebig auf die Entwicklung der Physiologie. München, (807.) Bittner A. Die Brachyuren des Vicentinischen Tertiärgebirges. Wien """" " " (824.) Blaas J. Katechismus der Pétrographie. Leipzig, (1916.) Blainville D. Manuel d'actinologie (csak atlasz.) Paris (61.) Memorie sár les Bélémnites. Paris (60.) Blanford H. F. On dr Gerard's collection of fossils from the öpiti Valley in the Asiatic Society's Museum (62.) Blomberg A. & Lindström A. Praktiskt geol. undersokiiingar inom Herjedalen och Jemtland. Stockholm, (1582.) Blum J. R. Die Pseudomorphosen des Mineralreichs. (4. Nachtrag) Heidelberg , (1544.) Handbuch der Lithologie oder (ìesteinlehre. Erlangen, (1012.) Boeck Gh. Bemaerkninger angaaende (jraptoliterne. Christiania, (1013.).Böckh J. A Bakony déli részének.földtani viszonyai rész. Budapest, 1872 & (63.) Adatok a Mecsek-hegység és dombvidéke ji'irakorbeli lera- ' kodásainak ismeretéhez r. Budapest (1620.) ' Az évben Krasső-Szörénymegyében végzett felvételre vonatkozó geológiai jegyzetek, Budapest, (1927.) Az é. Krassó-Szörényb. végz. f elv. von. geo!., jegyz. Budapest (2246.) Bemerkungen щ der «Neue Daten zur geologischen und paläontologischen' Kenntniss des südlichen Bakony- betitelten Arbeit. Budapest, (1286.); Brachydiastematherium transilvanicum Bkh. et Maty. Biida- P t~ï$lï>. 8. ' " " " (787.) Brachydiastemalherium transilvanicum Bkh et Maty. (Német szöveg) Budapest, (1233.) ii

25 12 BÔckh J, Die geologischen Verhältnisse-des südlichen Theiles des Bakony l 2. Theil. Budapest, 1872 & ~-~~ - ^^ Die geologischen Verhältnisse des Bück-Gebirges. Wien "' '" (841.) Fóth Gödöllő Aszód környékének földtani viszonyai. Pest, 1872v 8. (65.) Geol. Notizen von der Aufnahme des Jahres im Komit. Krassó-Szörény. Budapest, (1928.) Geol. Notizen v. d. Aufnahme d. Jahres im Kom. Krassó. Budapest, (2247.) Geologische und Wasserverhältnisse der Umgebung der Stadt Jünfkirchen» Budapest 1881, 8. (1728.) Geologische Verhältnisse der Umgebung von. Buják. Ecseg und Hejœncsény. Wien, "' (840.) '*" 'Igazgatósági jelentés 1882-ről ( Direetionsbericht) Budapest, " '"" (2281.) Megjegyzések az «Új adatok a déli Bakony föld- és őslénytani ismeretéhez» című munkához. Budapest, (1285.) Pécs városa környékének -földtani és vízi viszonyai. Budapest, (971.) Szörénymegye déli részére vonatk. geol. jegyzetek. Budapest, ' " (1500.) Bollettino dell' osservatorio della r. universita di Torino XIII XVJI. Torino, (1789.) Bollettino del R, comitato geologico d'italia. I XIV Firenze & Roma, (67.) Boon Mesch A. van der. Disputatio geologica de incendiis montium igni ardentium insulae Javae. Lugduni Batavorum, (1816.) Born J, Briefe über mineral. Gegenstände auf einer Reise durch das Banat, Siebenbürgen, Ober- und Nieder-Hungarn. Frankfurt & Leipzig, ^ 4" - (1720.) Bornemann J. 6. Über die Liasformation in der Umgegend von Göttingen und ihre organ. Einschlüsse. Berlin, (68.) Über organische Reste der Lettenkohlengruppe Thüringens. Leipzig, (69.) Bosquet J. Description des Entomostracés fossiles des terrains tertiaires de la France et de la Belgique. Bruxelles, (70.) Description d'une espèce nouvelle du genre Argiope du terrain oligocène infer, du nord de l'allemagne. Maastricht, " ' (71.)

26 Bosquet J. Monographie des Braehiopodes.. fossiles du terrain crétacé super, du duciié de Limbourg. I. Partie. Haarlem, Notice sur quelques? Mollusc]ties., lamellibranches nouveaux, trouvés dans les couches tertiaires du Limhourg belge. Bruxelles (73.) Recherches paléoiitologiques sur le terrain du Limbourg néerlandais. Amsterdam, (74.) Boettger 0. Beitrag zur paläont. u. geol. Kennte, der Tertiärform, in Í Hessen. Offenbach a. M., " (66.) Boue A. Beiträge zur Geographie Serbiens. Wien (1014.) Der ganze Zweck und der hohe Nutzen der Geologie in Rücksicht auf die österr. Staaten. Wien (1817.) Esquisse géologique de la Turquie d'europe. Paris, (1015.). Sur rétablissement de bonnes routes et surtout des chemins de fer dans la Turquie d'europe. Vienne, (1016.) Über die Dolomite, die tajklialtigen Kalksteine, die Trümmerkalke oder Dolomite. Wien (1017.) über die ewigen Gesetze der Natur. Wien, (725.) Über die Quellen- und Brunnenwässer zu Vöslau und Gainfahrn. Wien (1018.) Über Viquesnels neue Karte von Thracien, einem Theile Macédoniens und Mösiens. Wien, (1019.) Bourguignat J. R, Histoire malacologique de la colline de Sansan. Paris, (1795.) ßowerbank J. S. A history of the fossil fruits and seeds of the London Clay. London, (1409.) Brady 6. S. Monograph of the recent british Ostracoda. London, '"""" (722.) Brady H. Contributions to the knowledge of the foraminifera.. On the Rhizopodal fauna of the Shetlands. London, (1503.) On Ellipsoidina, a new genus of Foraminifera. London, (794.) Parker W. K. & Jones T. R. A monograph of toe.jen^pplympr.phina.,. London, 4. (1239.) Brander 6. (Wood.) Fossilia Hantoniensia. London, (690.) Brandt J. F. Beiträge zur nähern Kenntn. d. Säugethiere Russlands. St.- Petersburg, (723.) Untersuchungen über die fossilen und subfossilen Cetaceen Europas. St.-Petersburg, (76.)

27 14 Brauer F. Oft'. Schreiben als Antwort, auf Osten Sacken* «Critical r ewiew.» Wien, (2200.) Braun C. Die Thieve in den Pflanzenschiefern der (legend von Bayreuth. Bayrcuth. I (1922.) F. Verzeiehniss dev in d. Kreis-Naturaliensammlg. zu Bayreuth befim.ll. Petrefakten. Leipzig, 18W. 4. (81.6.) Brauns D. Der mittlere Jura im nordwestl. Deutschland. Casse! " (11 f Der ohere Jura im nordwestl. Deutschland. Braunschweig; 1874., 8. """"" ' (78.)" Der untere Jura im nordwestl. Deutschland. Braunschweig H.. (79.) Die Stratigraphie und Paläontographie des sudasti. Theiles der Hilsmulde ; und Nachtrag zii derselben. Gasse!, (80.) Die technische Ideologie. Halle (1.403.) Breyn I. P. Dissertatio physica d.e PolvthalnmiiV. nova testaceorum classe, с, u i quaedani praemitlnnlur de methodo testacea in classes et genera distriuiendi. (ledani (1504.j Brezina A. Herrengnindit. ein neues basisches KupfersuHat. Wien, (151.7.) Briart A. & Cornet F. L. Description miner, geol. et paléont. de la meule de ßracquegm'es. Bruxelles, (81.) Description miner, et stratigr. de l'étage infer, du terrain crétacé du Hainaut. Bruxelles (82.) Brignoli di Brumhoff. Relazione accademica dell' ultima eruzione accadala ne! vulcanetto Aereo. Reggio, (1865.) Bristow W., Etheridge R. & Salter J. W. The geology of the Isle of Wight. London (83.) Brochi G. B. Conohiologia fossile suba]3peui.na con osservazioni geol. sugli Apennffii e.sul suolo adiacente l П. & atlasz. Milano, & 4. (84.) Broeck E. van den, Diesten, casterlien et.scaldisieii. Bruxelles (2058.) Expose sommaire des observations et découvertes slraligi/. et paléont. faites dans les dépôts marins et fluvio-marins de Lini- ' 'bourg..bruxelles ; (2057.) ' Mémoire sur les phénomènes d'altération des dépôts superficiels par l'infiltration des eaux météoriques. Bruxelles ,. (1774.)

28 Broeck E, Note sur les levé? géologiques de MM. van Ert.born el Cogels,' Bruxelles (2056.) Brogger.W. C. Om Trondh.jemfeldtéls -midiere Afdeìing mellem Guldalen og Meldalen. r.hristia.nia , í 1583.) Brongniart A. Histoire -des végétaux fossiles, ou recherches hotan. et géol. sur les végétaux rent, dans les diverses conches du globe. 1 II. Paris, ,(85.) Mémoire sur les terrains de sédiments super. Galcaréo-Trappeéns du Vicentin. Paris ' (gß^ Bronn H. G. Handbuch einer Geschichte der.natur. I ITI. & Abbildungen. Stuttgart, & 4. v(87.) Italiens Tertiär-Gebilde..und deren organische Einschlüsse. Hei-... delberg,t*83t 8. - (88.) Klassen und Ordnungen des Thierreichs. I ITI.: V. 1. Abt. & 2. Abt. l 10.; VI. 1. Abt. 1 3 & 2. Abt.: 3. Abt : 4. Abt. l K ; 5. Abt, és II Lief, (neu bearli.) Leipzig & Heidelberg Я. (89.) - & Roemer F. Lethea geognostica oder Abbiklg. u. Bescbreibg. der für die Gebirgsbildg bezeichnendsten Versteinerungen. (3. kiad.) I TIT. és atlasz. Stuttgart & fol. (91.) ; Brulli C. B. Mittheilungen aus dem k. k. zoolog. Institute der Univers. Pest. No. l '2.'Wien, (1020.) Zootomie aller Thierklassen. Lief Wien, & fol. "'] ' (724.) Brtiimann V. Sujtólég-felrobbanás a tokodi barna kőszénbáiiyában. Pest (92.) Brunner C. Beiträge zur Kenntn. der schwei/. Nummuliteu- und Flysch- Formation. Bern ' (93.).Brush G. I. Manual of determinative mineralogy with an introduction on blow-pipe analysis. (2. kiad.) New-York (917.) & Dana. Mineralogy. (Lásd D. alatt.) (141.) Brusina S. Contribuzione pella fauna dei Molluschi dalmati. Vienna ; 8. " (1021.) Fossile Bmnen-Mqllusken ans Dalmatien, Kroatien und Slavo-, nien. Nebst einem Anhange. Agram, (ИЗО.) Buch L. Gesammelte Schriften. I III. Berlin (94.) Lagerung der Braunkohlen in. Europa. Berlin. 1851, 8. (95.) Über Ceratiteli. Berlin, (96.) Cber den Jura in Deutschland. Berlin Ł (97.) Über die Juraformation auf der Erdfläche. Berlin (98.) to

29 16 Buch L. -Über Ammoniteli und über Gomat.iten insbesondere. Berlin ' ~ " '"" " (1594.) Über Terebrateln, mit einem Versuch, aie zu elassifiziren und zu beschreiben, Berlin, (99.) Büchner L. Die Stellung des Menschen in der Natur, in Vergangenheit. Gegenwart und Zukunft, 1. Lief. Leipzig, (1028.) Kraft und Stoff. Empirisch~natîH-philosophmhe Studiu. Leipzig, (1024.) Über die Beziehungen der Chemie zur Rechtspflege (Festrede.) München (908.) Budapest és környéke l III. r. Szerk. GerUczy Gy. és Dulácska G. Bpest, (2197.) Bulletin de la classe phys.-mathém. de l'académie imp. des sciences. T. V ; XXVIII. 2. St.-Pétersbourg- & Leipsick, & (100.) Bulletin de la Société belge de géographie, í V. 1 5, ; VI, 1 6 ; VII Bruxelles, (1260.) Bulletin de la Société des sciences naturelles de Neuohatel. T. X- XIII. Neuchatel, (996.) Bulletin de la Société géologique de France. 1. Série. T. I XIV. ; 2. Sér. T. I XXIX. ; 3. Sér. T. I IX. 1-6: X. 1 6; XI. 1 5; XII. 1. Paris, (101.) Bulletin de la Société impériale des naturalistes de Moscou ; I. 1; , II I. ; I. II. 3; I II. ; I II., I-IL; I II. ; J. ; П. 4; 1879, I II. ; I IL ; II : T. 1 2; U. L & Tables d. matières. Moscou, (102.) Bulletin de la Société Linnéenne de Normandie. 3. Sér. Vol. IV V. Caen, (2021.) Bulletin de la Société vaudoise des sciences naturelles. 2. Sér. XII XVIII. Nr Lausane, (1394.) Bulletin du Musée r. d'histoire naturelle de Belgique T. I II, Bruxelles, ' (2156.) Bulletin des travaux de la société murithienne du valais Neuchatel, (2361.) Bulletin of the Cornell university. I Ithaca, N. Y (1028.) Bulletin of the Museum of compar, zoology at Harward College. Geological series Vol. 1, Cambridge, (1647.) Bulletin of the U. S. entomological commision. Nr. 2. Washington, (1733.) Bulletin of the United States geol. and geogr. survey of the territories. I.

30 1 2, Ser fi: IT. 4: UT; IV. 1 3; V; VI ; l : 3, Washington ('J027.) Buliettiiio del vulcanismo italiano. Ill X..Нота, (960.) Ballettino della Società Veneto-Trentina di scienze naturali. 1 li. Padova (1575.) Bullettins de l'académie royale des sciences, des lettres et des beauxarts de Belgique. 2. Sér. T. XXXV L. Bruxelles, ' _ (854.) Bunzel E. Die Reptil tanna der Gosau-Formation in der Neuen Welt bei Wiener-Neustadt. Wien (103.) Burat A. De la houille. Paris, (845.) (reologie appliquée, ou traité de la recherche et de l'exploitation des minéraux utiles. (2. kiad.) Paris, (1.025.) (Teologie appliquée. Supplément sur les relations des «ileś métallifères avec les roches eruptives et sur la continuité des minerais en profondeur. Paris (1026.) Burgmann A. Petroleum und Erdwachs. Wien. Pest, Leipzig-, (1997.) Burgmeister H. Die fossilen Pferde der Pampasformation (Los caballos fosilesde la Pampa Argentina.) Buenos Aires, fol. (1350.) Burmeisíer H. Geschichte der Schöpfung. Eine Darstellung des Entwickelunys- (janges der Erde u. Hirer Bewoliner. (ö. kiad.) Leipzig, (1444.) Buvignier A, Statistique géologique, minéral., minérallurgique et paléont. du département de la Meuse és atlasz. Paris & fol. (1696.) 17 ö. Calcara P. Memoria sopra alcune conchiglie fossili rinvenute nella contrada d'altavilla. Palermo (1873.) Campani G. Sulla costituzione geo!, e sulle acque minerali e potabili della provincia di Siena. Siena (1866.) Canestrini 6. & Calegari M. Il petrolio nel Modenese, 8. (1818.) Capellini G. Balenottere fossili del Bolognese. Bologna, (1875.) Gale-are a amphistegiiia. etc, Bologna (1392.) Cenni geologici sul giacimento delle ligniti della bassa vai di Magra. Torino, (1880.) Della Pietra Leccese e di alcuni suoi fossili. Bologna i. I.T882.) Л ni. kir. füldt. in t. könyvt. cziinjegy;;. 2

31 18 Capellini G. Fossili inliuliassici dei dintorni dol- golfo della Spezia, Bologna i. ' (11-39.) Giacimenti petroliferi di Valacchia. Ijologna í. (1819.) La formazione gessosa di castellina maritlima e i suoi fossili. Bologna (1878.) Marne glaueonifere dei dintorni di Bologna, liologna (1881.) Notizie geologiche e paleontologiehe sui gessi di Castellina marittima in Toscana; I (1822.) Peti-olio di Tocco e bitumi di letto monopello. Torino (1820.) Relazione a stia eco. il ministro d'agricoltnra. Roma, 188!.. 8. (2276.J Strali a congerie, formazione oeninghiana e piano del calcare di Leitha nei monti Livornesi. Bologna (1821.) Studi stratigrafici e paleont. sul' Infralias nelle montagne del golfo della Spezia. Bologna, (1457.) Sui Cetoterii Bolognesi. Bologna, (1876.) Sri! Felsinoterio, Sironoide lialicoreforme dei deposili liltorali pliocenici dell antico bacino del Mediterraneo e del Mar Nero. Bologna (1877.) Sulla Balena etnisca. Bologna (1874.) Carpenter W. В., Ps-'-r W, K & Jenes R. Introduction io tue study of Mie Foí' -..iaifera. London ibi. ('104.) Carus!. W. &, Engelmann W. Bibliotheca zoologica. I TI. Leipzig, (780.) & Gerstäcker C, E. Ä. Handbuch der Zoologie, Leipzig, (786.) Catalog der Ausstellungs-Gegenstände der k. k. geol. Reichsansí.alt bei der Wiener Weltausstellg 1873, Wien (1035.) Catalog der Bibliothek des Vereins für Naturkde in Gassei. Gassei, (1436.) Catalogo generale. Sezione italiana. (Expos, univers, do 1878 in Paru/i) Roma, (1476.) Catalogue de l'exposition^des mines, usines et domaines de la Société autrichienne I. R. P. des chemins de 1er de l'état (Expos. univers, de 1878 à Paris) Vienne, (1474.) Catalogue descriptiv of the geological, mining and metalurgica'l models in the Museum of practical geology, by H. Bauerman, London, (107.) Catalogue descriptiv of the rock specimens in the Museum of practical

32 geology. By C, Ramsay and H. Bauerman (3 kiadás.) London (ílo.) Catalogue général des objets exposés, compilé par les soins du comilo exécutif. (Le. 3-me confjrè» internat, de fjéufjrapìiieì Wnise. J (1777.) Catalogue o)' british pollen- and porcelain in the Museum of practical geology. Ну H. de la Bêche and T. Reeks. (2. kiad.) London (100.) Catalogue of the library of lbe Geol, Society of London. Сотр. by J. Dallas. London (1221.) Catalogue of the minerals, ores., rocks and fossils in the pacific coast exhibit, of the Paris exposition of San-Francisco (1494.) Catalogue of the publications of (lie fj. S. Geological and geographical survey of the Territories. (2. & 3. edit.) Washington (1642.) Catalogue oih'eiet des oeuvres d'art, des produits de l'industrie e( de l'agriculture \Expos, unie, (h Paris, 1878.) (2. edit.) Bruxelles (1479.) Catalogue of ores, rocks and woods selected from the geological survey collection of the state of Georgia, IL S. A. (For the Pari* exhibition 1878.) Atlanta (1492.) Catalogue of the collection of fossils in (he Museum of practical geology. By T. Huxlev and R. Etheridge London, (106.) Catalogue of the published maps., sections, memoirs and other publications of the Geological survey of the United kingdom. London ('108.1 Catalogue of the recent Echinida or Sea eggs in the collection of (he British museum. 1. part. London í'1.0ft.) Catalogue of works, papers, reports and maps on the geology, paleont miner, etc. of the Australian continent and Tasmania. Etheridge tf Jack. London (1996.) Catalogue spécial des produits exposés par le royaume des Pays-Ba«. (Expos, unie, de Paris 18?8.') Hage (1481.) CatullO T. A. Dei terreni di sedimento supej-, delle Venezie e elei fossili Bryoxoari. Anto/oari e Spongiari di quali danno ricetto. Monac(KÌ :. x.. :, :: ' (111.) Discorrimenti sopra alcuni importanti fatti geognostico-paleozoir-i. Padova, (1823.) intorno ad una nuova classificazione della calcarle rosse Arnmonitiche delle Alpi Venete (112.) 19