A pilléres szerkezet
|
|
- Rebeka Borbála Hegedűsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ EU KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA Kajtár Gábor előadása 1 A pilléres szerkezet EU 1. pillér EK 2. pillér CFSP 3. pillér PJCC szupranacionális kormányközi Kajtár Gábor előadása 2
2 Előzmények április 4: NATO 1950: Európai Védelmi Közösség (EDC) 1954: Nyugat-európai Unió (WEU) 1970: Európai Politikai Együttműködés (EPC) 1973: európai levelezők, munkacsoportok, COREU Maastrichti Szerződés bipoláris világrend ø új tagállamok csatlakozási szándéka német egység amerikai külpolitika jugoszláv válság 1986: Egységes Európai Okmány Kajtár Gábor előadása 3 Intézményrendszer Henry Kissinger: kit hívjak fel? 1. Európai Tanács 2. Általános Ügyek Tanácsa 3. Unió Soros Elnöksége 4. Fő Képviselő 5. Bizottság (elnök) jogi személyiség ø Kajtár Gábor előadása 4
3 Az Unió soros elnöksége ülések napirendje külpolitikai akciók kezdeményezése döntések végrehajtásának ellenőrzése az Unió képviselete (3. állam, nk-i szervezet) nk-i konferenciákon való részvétel Kajtár Gábor előadása 5 Sustainable Social, Ecological and Economic Development Fight against climate change Energy security Coherent maritime policy Rights and Security Asylum and immigration Fundamental rights Safer Europe for citizens Europe s role on the International Stage Giving impetus to a Europe of Defence and Security Counter terrorism Partnership for Security Kajtár Gábor előadása 6 Promoting trade rules
4 Az Unió Fő Képviselője Mr./Mrs CFSP Főtitkárság, CFSP titkárság segíti a Tanácsot részt vesz: politikai döntések kialakításában előkészítésében, végrehajtásában a Tanács nevében eljár, tárgyal nem európai külügyminiszter Kajtár Gábor előadása 7 Jogforrások - eszközrendszer elsődleges jogforrások EUSZ, EUMSZ, ASZ, NSZ deklarációk, konklúziók másodlagos jogforrások közös stratégia (common strategy) együttes fellépés (joint action) közös álláspont (common position) Kajtár Gábor előadása 8
5 A CFSP területei high politics / low politics külkapcsolatok > CFSP > ESDP gazd-i intézkedések / par excellence külpol. a CFSP célkitűzései jogi és politikai korlátok az Unió külpolitikájának dimenziói Kajtár Gábor előadása ben a katonai junta ellen Görögországgal 1980/81-ben az EK jelentős élelmezési program mellett döntött Lengyelország támogatására 1982 áprilisában az EK 77 napos teljes import-tilalmat vezetett be Argentínával szemben 1987-ben Szíriával az EK területén kifejtett terrorista tevékenységekben való részvétele miatt 1989-ben az EK felfüggesztett minden pénzügyi segélyt és kapcsolatot Kínával 1990 aug. kereskedelmi embargó Irakkal szemben Kajtár Gábor előadása 10
6 A CFSP célkitűzései 1. az Unió közös értékeinek, alapvető érdekeinek, függetlenségének és integritásának védelme ; 2. az EU biztonságának megerősítése minden formában; 3. a béke megőrzése és a nemzetközi biztonság megerősítése ; 4. nemzetközi együttműködés előmozdítása; 5. demokrácia és a jogállamiság, emberi jogok Kajtár Gábor előadása 11 Mi az EU külpolitikája? nem az egyes tagállamok saját külpolitikájának halmaza (összege) nem az egyes tagállamok saját külpolitikájának legnagyobb közös osztója HANEM: az egyes tagállamok külpolitikai irányainak közös vektora ha azt a CFSP jogi és politikai eszközeivel megfogalmazzák Kajtár Gábor előadása 12
7 Németország 1990 előtt: német önkorlátozás, posztnacionalizmus változások: újraegyesítés nk-i biztonsági környezet átalakul, glob. veszélyek új generációk felnövése No.-ban kihívások: Zuverlässigkeit, Bündnissfähigkeit Niemals alleine - koncepció out-of-area - vita posztmodern nagyhatalom: a külpol. ökonomizálása Kajtár Gábor előadása 13 békés együttműködés a szomszédokkal; érzékenység a kisebb országokkal szemben; transzatlanti kapcsolatok kiemelt fontossága; az EU bővítése és elmélyítése; teljes európai részvétel az EBESZ-ben; nk-i szervezetek erősítése, aktív nemzetk. részvétel; megkülönböztetett felelősség a közép-, keletés délkelet-európai demokráciák stabilizálásában; fenntartható gazd-i és társ-i fejlődés a déli Kajtár Gábor előadása 14 országokban
8 Egyesült Királyság világhatalmi helyzetének visszafordíthatatlan megrendülése Churchill három kör elmélete transzatlanti kapcsolatok: special relationship bipoláris világ / a SZU és Kína megerősödése 1956: Szuezi válság relatíve kis befolyás az EU-ban: 1963 és 1967 EMS és Schengen globális változások 1989 után 1997: Tony Blair CFSP és ESDP, mint bizonyításra alkalmas terület probléma: Iraki háború Kajtár Gábor előadása 15 az ország uniós elkötelezettségének bizonyítása: jó európaivá válás; az ország uniós befolyásának növelése; az EU kül- és biztonságpol-i képességeinek javítása; a transzatlani kapcsolatok erősítése; a NATO-ban való európai részvétel növelése; szakosodás az EU-ban: párhuzamos képességek ø; a NATO-tól független uniós akciók (ha az USA ø); Kajtár Gábor előadása 16 az ország nemzetközi befolyásának megőrzése
9 Franciaország világhatalmi helyzetének visszafordíthatatlan megrendülése a jaltai világrend kényszerből történő elfogadása gazdasági erejével arányban nem álló befolyásra való törekvés a világpolitikában Németország ellenőrzése a II. világháború után erős szembenállás az USA-val különleges státusz: állandó BT tag atomfegyver a Németországot legyőző szövetség tagja 1990: felboruló erőegyensúly Kajtár Gábor előadása a német egység 17 után az ország nemzetközi befolyásának megőrzése, növelése; az európai katonai képességek növelése; a NATO struktúrájától független és hatékony közös európai biztonsági- és védelmi politika kialakítása; az Európai Gyorsreagálású Haderő felállítása a NATO keretein kívül; a feleslegessé váló Nyugat-Európai Unió feladatait az Európai Uniónak kellene átvennie; Európának egy francia vezetés alatt álló és a NATO-tól és az Egyesült Államoktól független katonai Kajtár nagyhatalommá Gábor előadása kell 18 válnia
10 az EU külpolitikája regionális politika funkcionális politika Nyugat-Európa emberi jogok és demokrácia Transzatlanti kapcsolatok humanitárius segélyezés ACP országok kábítószer-politika Szomszédsági politika terrorizmus Dél-Amerika tömegpusztító fegyverek Mediterrán Nemzetközi Büntetőbíróság Ázsia ENSZ, ET Kajtár Gábor előadása 19 I. Transzatlanti kapcsolatok EU-USA kapcsolatok NATO gazdasági és politikai kapcsolatok kulturális kapcsolatok társadalmi kapcsolatok 1953: ESZAK képviselők 1954: EB Washingtonban 1961: EGK-hez delegáltak 1964: EB az ENSZ-nél Kajtár Gábor előadása 20
11 Ellentétes irányú tényezők POZITÍV NEGATÍV katonai szövetség közös történelem kulturális, nyelvi gyökerek közös kereskedelempolitikai érdekek gazdasági konkurencia nemzetközi kapcsolatok Robert Kagan: Of Paradise and Power: America and Europe in the New World Order Kajtár Gábor előadása 21 Főbb dokumentumok 1990: Transzatlanti Nyilatkozat 1995: Transzatlani Napirend 1995: EU-USA közös akcióterv Kajtár Gábor előadása 22
12 Közös értékek, célok demokrácia, emberi jogok, jogállamiság nemzetközi béke és biztonság egységes világgazdaság a piacgazdaság elveinek biztosítása a fejlődő országok segítése Kelel-Európa országainak támogatása terrorizmus kábítószer pénzmosás nemzetközi bűnözés környezetszennyezés tömegpusztító fegyverek rakétatechnika Kajtár Gábor előadása 23 II. ACP-országok afrikai, karib-tengeri és csendes óceáni országok 1963-óta egyezmények 1975-től Lomé-i Egyezmények 2 fő dimenzió: kereskedelmi és fejlesztési szándékos aszimmetria: speciális vámpreferenciák évi kb. 3-4 mrd. USD direkt politikai elemek 2008-ra piacliberalizáció Kajtár Gábor előadása 24
13 Cotonou-i Megállapodás: 2000 a szegénység visszaszorítása az ACP országok integrálása a világgazdaságba béketeremtés, konfliktusmegelőzés a civil társadalom erősítése fejlesztési stratégiák a szegénység visszaszorítására a kapcsolat felülvizsgálata 5 évente Kajtár Gábor előadása 25 III. Szomszédsági politika az EU határainak drasztikus kitágulása új szomszédok, új kihívások az Unió biztonsága összefügg a közvetlen környezetének gazd./pol./társ. stabilitásával speciális programok: INTERREG, Phare, TACIS, CARDS, Meda Oroszország nem része! Kajtár Gábor előadása 26
14 Örményország Azerbajdzsán Fehéroroszország Grúzia Ukrajna Moldávia Algéria Tunézia Líbia Egyiptom Izrael és PH Jordánia Libanon Szíria Kajtár Gábor előadása 27 Európai-mediterrán együttműködés a Földközi tenger medencéje, mint kiemelten fontos régió 70-es ével: első generációs társulási megállapodások aszimmetria, gazdasági támogatások 1995: Barcelonai Nyilatkozat Barcelonai folyamat 10 résztvevővel MEDA program évi kb. 1mrd euróval Kajtár Gábor előadása 28
15 Törökország Algéria Marokkó Tunézia Egyiptom Jordánia Szíria Libanon Izrael Palesztin Hatóság Kajtár Gábor előadása 29 Európai-Mediterrán együttműködés Barcelonai Nyilatkozat 1. politikai és biztonsági kérdések 2. gazdasági és pénzügyi együttműk. 3. szociális és kulturális kérdések Kajtár Gábor előadása 30
16 IV. Törökország 1963: társulási megállapodás 1987: csatlakozási kérelem 1995: a vámunió része 1999: tagjelölti státusz 2004 okt. 6: kedvező bizottsági vélemény 2004 dec.: az EiT dönt a tárgyalásokról 2005 okt. 3: tagjelölti státus Kajtár Gábor előadása 31 nem európai ország 100 millió muszlim demokrácia, emberi jogok, jogállamiság szociális szakadék munkaerő görög-török konfliktus örmény népirtás Kajtár Gábor előadása 32
17 V. Az EU és Dél-Amerika 70-es évek: kétoldalú megállapodások 1969: Andesi közösség (Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru, Bolívia) 1996: Római Nyilatkozat 1991: MERCOSUR (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) 1995: Együttműködési keretmegállapodás Kajtár Gábor előadása 33 VI. Ázsia az uniós export 23%-ának felvevőpiaca óriási befektetési piac pénzügyi válság és megoldása biztonsági kockázatok humanitárius kérdések 1994: Új Ázsia-stratégia és módosításai tömegpusztító fegyverek emberi jogok kábítószer-kereskedelem gazdasági fejlődés amerikai és japán konkurencia Kajtár Gábor előadása 34
18 Fórumok ASEAN: Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége 1967, 10 tag gazdasági, biztonsági és kulturális közösség ASEM: Ázsia-Európa Találkozó 1996 óta kétévente az EU a térség legnagyobb exportpiaca miniszteri és legmagasabb szintű találkozók Kajtár Gábor előadása 35 VII. Az EU és Kína KIHÍVÁSOK VESZÉLYEK a közös alap megtalálása a békés felemelkedés elősegítése regionális biztonság, stabilitás regionális egyenlőtlenség korrupció munkanélküliség bankrendszer egészségügy környezetvédelem migráció szociális feszültségek Kajtár Gábor előadása 36
19 9.6 millió km² 1.3 mrd fő átlagéletkor: 72 GDP: 1600mrd USD az EU 60%-a 9.3% növekedés 9.8% munkanélküli export: 126mrd import: 48mrd Kajtár Gábor előadása 37 Bizonytalan kimenetel KÍNA - most szuperhatalom gazdasági hatalom high-tech hatalom ellenséges hatalom partner fejlődő ország összeomló rendszer KÍNA potenciálisan agresszív expanzió? stagnálás? összeomlás? sikeres integráció? Kajtár Gábor előadása 38
20 Az uniós politika hivatalos deklarációk a nemzeti külpolitikák túlsúlya a koordináció és kommunikáció hiánya az EU 2. kereskedelmi partnere Kína 1. kereskedelmi partenere óriási ker. deficit WTO-tagság stratégia szociális és gazd. reform környezetvédelem nyitott társadalom Kajtár Gábor előadása 39 VIII. Japán jelentős kereskedelmi deficit széles együttműködés versenyjog, iparpolitika környezetvédelem közlekedéspolitika tudományos és technológiai együttműködés 1991: Közös Nyilatkozat nemzetközi béke és biztonság világkereskedelem globális kihívások kelet-európai államok támogatása a régió országaival való szoros együttműködés Kajtár Gábor előadása 40
21 AFGANISZTÁN IZRAEL PH 2003-as országstratégia stabilitás élelmiszerellátás újjáépítés kábítószertermelés nők helyzete aknamentesítés évi millió euró két állam békés egymás mellett élés palesztin menekültek Jeruzsálem izraeli-szír kérdés izraeli-libanoni kérdés 2000-es közös stratégia 1995: Társulási megállapodás Izraellel Kajtár Gábor előadása 41 Emberi jogok prioritás az EU-n belül és kívül egyaránt első / második / harmadik generációs jogok 1994: Demokrácia és Emberi Jogi Kezdemény. demokrácia, jogállamiság, emberi jogok halálbüntetés eltörlése kínzás elleni fellépés harc a rasszizmus és idegengyűlölet ellen a közösségi politikák és a CFSP közötti nagyobb koherencia proaktív hozzáállás stratégia-központú szemlélet Kajtár Gábor előadása 42
22 Humanitárius segélyezés az EU a legnagyobb donor évi több, mint 30 mrd. euró főbb célok infrastruktúra gazdasági termelés közintézmények élelmiszer és vízellátás egészségügyi ellátás Humanitárius Segélyek Hivatala Víz az életért program Kajtár Gábor előadása 43 Kábítószer-ellenes politika ELVEK CÉLOK ÉS ESZKÖZÖK 1. közös felelősség 2. multilateralizmus 3. egyensúly a megelőzés, büntetés és kezelés terén 4. összetett probléma 5. emberi jogok tiszteletben tartása kereslet-csökkentés kínálat-csökkentés betegségek visszaszorítása kábítószerfüggők csök. pénzmosás megakad. kereskedelem korlátozása intézményrendszer Kajtár Gábor előadása 44 törvényhozás
23 A terrorizmus elleni küzdelem New York, Washington, Madrid, London összetett titkosszolgálati, katonai rendőrségi jogharmonizációs, pénzügyi büntetőjogi szept. 21: Cselekvési terv 2004: Terrorizmus-ellenes Akcióterv Kajtár Gábor előadása 45 ALAPELVEK szolidaritás önkéntesség a veszély felismerése koordináció a pillérek között együttműködés az ESDP járulékos jellege RÉSZVÉTELI MÓDOK megelőzés védelem reagálás 3. országok támogatása Kajtár Gábor előadása 46
24 2004: Terrorizmus-ellenes Akcióterv nemzetközi konszenzus erősítése pénzügyi források szűkítése a nemzetközi szállítás biztonságának védelme a tagállamok képességeinek javítása a terrorizmus okainak vizsgálata kulcsfontosságú 3. országok megszólítása Kajtár Gábor előadása 47 Az ICC és az ENSZ ICC 1998: Római Statútum közös álláspont részvétel alapelvek pontos befizetések immunitás képzés ENSZ hasonló értékrend, átfedések közös célok szoros érdek- és értékreláció multilateralizmus BT tagság szavazások Kajtár Gábor előadása 48
25 Globális kihívások Lisszaboni stratégia: lemaradás szegénység, járványok, aszimmetria biztonság: terrorizmus, tömegpusztító fegyverek Kajtár Gábor előadása as Európai Biztonsági Stratégia a bipoláris világ felbomlása a hidegháborús logika érvényét veszti az önvédelem stratégiája elégtelen globális veszélyek 1990 óta: 4 millió áldozat regionális háborúkban évi 45 millió ember hal éhen elpusztult infrastruktúra felbomlott társadalmak Kajtár Gábor előadása 50
26 2003-as Európai Biztonsági Stratégia 5 fő veszélyforrás terrorizmus tömegpusztító fegyverek elterjedése regionális konfliktusok bukott államok szervezett bűnözés 3 stratégiai cél fel kell venni a küzdelmet a fő veszélyekkel biztonságra kell törekedni az EU szomszédságában Kajtár Gábor előadása 51 hatékony multilateralizmusra épülő nk-i rend Módszerek és eszközök konfliktusok megelőzése centrum és periféria: GSP, EBA emberi jogi klauzulák szankciók tagfelvétel! Kajtár Gábor előadása 52
AZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA (CFSP)
AZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA (CFSP) Valki László 1 Európa változó identitása Hidegháború végéig (1990-ig) SZU-val szemben NATO-val együttműködve önállóságra törekvés USA-val szemben is Hidegháború
RészletesebbenAZ EU KÖZÖS KÜL-, BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJA
AZ EU KÖZÖS KÜL-, BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJA Kajtár Gábor előadása 1 A következő témákat ajánlom figyelműkbe a felkészülés során: EUSz. 24. cikke Mik a főbb különbségek a pillérek között? Melyek a
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
RészletesebbenAz EU közjogi alapjai Gombos Katalin
Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.
RészletesebbenNemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési
RészletesebbenNemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+
Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel Education and Culture Erasmus+ Miről szól a nemzetközi kreditmobilitás? Erasmus nemzetközi kinyitása Rövid-időtartamú mobilitás
Részletesebbenfejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés:
Az Európai Unió közös fejlesztési politikája Szent-Iványi Balázs Az EU a világban A fejlesztés-politika az EU külkapcsolati eszközrendszerének része A világ legnagyobb donora, az ODA 55%-a az EUtól származik
RészletesebbenA Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban
A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenMegvéd-e minket a NATO?
Megvéd-e minket a NATO? Európa biztonsága Donald Trump korában Csiki Tamás NKE SVKK csiki.tamas@uni-nke.hu Budapest, 2017. 05. 24. Főbb témakörök Európa geostratégiai helyzete Pillanatfelvétel a NATO-ról
RészletesebbenMagyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája
Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája 1 Nemzeti Biztonsági Stratégia I. Magyarország biztonságpolitikai környezete II. Magyarország helye és biztonságpolitikai érdekei a világban III. A Magyarországot
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
RészletesebbenAz Európa előtt álló új típusú kihívások
Az Európa előtt álló új típusú kihívások talas.peter@uni-nke.hu NKE NETK SVKK Az előadás vázlata A hatalmi erőviszonyok eredőiről A nemzetközi biztonság struktúrájának változása Az új hatalmi realizmus
RészletesebbenVÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:
RészletesebbenSZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA?
SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA? Az Európai Unió egyik alapvető célja, hogy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenSzerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.
Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek
RészletesebbenKözös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)
Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK
ÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.7. COM(2016) 385 final ANNEX 3 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ ÓPAI PARLAMENTNEK, AZ ÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK ÉS AZ ÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK Az európai
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
RészletesebbenMegvitatandó napirendi pontok (II.) b) A Tanács üléséhez kapcsolódó egyéb napirendi pontok
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. február 19. 6288/18 OJ CRP2 7 TERVEZETT NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2018. február 21. (10.00) 1. A napirend elfogadása
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenBEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA
FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.
RészletesebbenA második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER
A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A világháború a Fülöpszigeteken A háború kitörése, hadműveletek a Corregidor elestéig
RészletesebbenNajat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez
Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben
RészletesebbenMagyarország Európa politikája
Magyarország Európa politikája Dr. Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után c. konferencia 2017. Március
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
RészletesebbenTartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig
Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenDr. Bakonyi Péter c. docens
i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenSzerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.
WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló
RészletesebbenTalálkozások térben és időben Népvándorlás előtt?
Találkozások térben és időben Népvándorlás előtt? Csébi Márk ELTE TTK Földtudományi DI, PhD-hallgató Dr. habil Izsák Éva ELTE TTK RTT, egyetemi docens Dobai Attila ELTE BTK Nyelvtudományi DI, PhD-hallgató
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19761. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
RészletesebbenUKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.
UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági
RészletesebbenJOGALAP POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET
A FEJLESZTÉSI POLITIKA ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE A fejlesztési politika az Európai Unió külpolitikájának központi eleme. Az EU fokozatosan kibővítette az eredetileg az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokra
RészletesebbenBarcelonai Folyamat 10.
Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenJOGALAP POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET
A FEJLESZTÉSI POLITIKA ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE A fejlesztési politika az Európai Unió külpolitikájának központi eleme. Az Európai Unió fokozatosan kibővítette az eredetileg az afrikai, karibi és csendes-óceáni
RészletesebbenACP-UE 2112/16 ACP/21/003/16 ol/kf 1
AKCS EU COTONOUI MEGÁLLAPODÁS AFRIKAI, KARIBI ÉS CSENDES- ÓCEÁNI ÁLLAMOK CSOPORTJA AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2016. április 13. ACP/21/003/16 ACP-UE 2112/16 AKCS EU KÖZÖS DOKUMENTUM Tárgy: Az AKCS
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
Részletesebben8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl
8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;
RészletesebbenA Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai
A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai KEK tagállamok Visegrádi Négyek Előzmények Közép-európai Kezdeményezés (KEK) o 1989. 11.11. Budapest, Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország és
RészletesebbenA 21. század világgazdasága szeptember 11. után a világpolitika új korszaka
Kelet-Közép-Európa a 21. század geopolitikai erőviszonyaiban Dr. Bernek Ágnes a ZSKF Geopolitikai Kutatóközpontjának vezetője SZE RGDI Kelet-Közép-Európa térszerkezetének változásai 2012. november 30.
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
RészletesebbenMit tudunk az Európai Unióról? 4.rész
2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
RészletesebbenPUBLIC. 9489/17 pu/ol/kf 1 DG C LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 1. (OR. en) 9489/17 LIMITE PV/CONS 27 RELEX 440
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 1. (OR. en) 9489/17 LIMITE PUBLIC PV/CONS 27 RELEX 440 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2017. május 19-én Brüsszelben tartott
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 7. (OR. en)
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. december 7. (OR. en) 14156/15 LIMITE PUBLIC PV/CONS 63 RELEX 920 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2015. november 16 17-én Brüsszelben
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Az integráció földrajza 2013. Mi az integráció? egyesülés összefonódás összefogás beilleszkedést, vagy beolvasztást, hozzácsatolást jelenthet
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.4. COM(2018) 784 final 2018/0403 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenAz Európai Unió külpolitikája
Balázs Péter Az Európai Unió külpolitikája Kiadja a Wolters Kluwer Kft. Budapest, 2016 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21-35. Felelős vezető: Tóth Gábor, a Wolters Kluwer Kft. ügyvezetője Kiadásért
RészletesebbenAZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia
RészletesebbenBetekintés. évi. azeurópaiközösség2006.évifejlesztéspolitikájáról. ésakülsősegítségnyújtásvégrehajtásáról EURÓPAIBIZOTTSÁG
Betekintés évi 2007 azeurópaiközösség2006.évifejlesztéspolitikájáról ésakülsősegítségnyújtásvégrehajtásáról EURÓPAIBIZOTTSÁG EkiadványhátoldalánCD ROMtalálható,melytartalmazzaa2007esévesjelentésteljesszövegétangolésfrancianyelven,valamintazEUdonorok2006.éviatlaszát,
RészletesebbenInformációs társadalom Magyarországon
Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Siófok, 2006. november 10. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 29. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 29. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0367 (NLE) 14996/16 JAVASLAT Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenLATIN-AMERIKA ÉS A KARIB-TENGERI TÉRSÉG
LATIN-AMERIKA ÉS A KARIB-TENGERI TÉRSÉG Az EU Latin-Amerikával és a karib-tengeri térséggel fenntartott kapcsolatai sokrétűek, és különböző szinteken valósulnak meg. Az EU államfői és kormányzati szintű
RészletesebbenMegvitatandó napirendi pontok (II.) 2. Rendelet az északi-tengeri tervről Az elnökség beszámolója a háromoldalú egyeztetés eredményéről
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. november 6. 13939/17 OJ CRP1 37 TERVEZETT NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (I. rész) Justus Lipsius épület, Brüsszel 2017. november 8. és 10. (10.00, 11.30)
RészletesebbenÚJ EURÓPAI BIZOTTSÁG: A KONTINENS BIZTONSÁGOS JÖVŐJÉNEK MEGTEREMTÉSÉBEN KAPHAT KULCSSZEREPET MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÉP-EURÓPAI RÉGIÓ DÁTUM:
ÚJ EURÓPAI BIZOTTSÁG: A KONTINENS BIZTONSÁGOS JÖVŐJÉNEK MEGTEREMTÉSÉBEN KAPHAT KULCSSZEREPET MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÉP-EURÓPAI RÉGIÓ DÁTUM: 2019.09.20. Juncker von der Leyen: politikai hangsúlyváltás várható?
RészletesebbenA DÉLI PARTNEREK JOGALAP ESZKÖZÖK
A DÉLI PARTNEREK Az európai szomszédságpolitika Algériára, Egyiptomra, Izraelre, Jordániára, Libanonra, Líbiára, Marokkóra, Palesztinára, Szíriára és Tunéziára terjed ki. Az Unió és a tíz partnerország
Részletesebben5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet
5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t
RészletesebbenAz Európai Unió ALA regionális programja (fejlesztési együttműködés az ázsiai és latin-amerikai országokkal)
Az Európai Unió ALA regionális programja (fejlesztési együttműködés az ázsiai és latin-amerikai országokkal) 1. Az ALA program alapvető jellemzői Az EU ALA regionális programjának jogi alapja a 2258/96
RészletesebbenEXIMBANK ZRT OKTÓBER 21-TŐL HATÁLYOS ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁS ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI ELVEK
EXIMBANK ZRT. 2016. OKTÓBER 21-TŐL HATÁLYOS ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁS ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSI ELVEK Hatályos 2016. október 21. 2016. október 21-től hatályos országkockázati besorolás és kockázatvállalási
RészletesebbenKOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február
KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenAz Európai Unió jogrendszere 2017/2018.
Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Követelmények, értékelés Kollokvium, 5 fokozatú jegy, írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Megajánlott osztályzat (3-5) feltételei: - Óralátogatás - Zh-k megfelelő
Részletesebbenv e r s e n y k é p e s s é g
anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
RészletesebbenMEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA
MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA Hatályos 2014. január 1-től 2014. I. félévre vonatkozó országkockázati besorolás és biztosíthatósági szabályok (táblázatban
RészletesebbenA Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.
A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika
RészletesebbenInformációs társadalom Magyarországon
Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Budapest, 2006. december 4. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:
RészletesebbenEurópa jövője: lehetséges forgatókönyvek. Perger István képviseletvezető-helyettes Európai Bizottság Magyarországi Képviselete
Európa jövője: lehetséges forgatókönyvek Perger István képviseletvezető-helyettes Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Az Európai Unió kihívásai Demográfiai kihívások Európa gazdasági súlyát illetően
RészletesebbenLATIN-AMERIKA ÉS A KARIB-TENGERI TÉRSÉG
LATIN-AMERIKA ÉS A KARIB-TENGERI TÉRSÉG Az EU Latin-Amerikával és a karib-tengeri térséggel fenntartott kapcsolatai sokrétűek, és különböző szinteken valósulnak meg. Az EU államfői és kormányzati szintű
RészletesebbenVilágtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé
Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek
RészletesebbenAZ EU USA POLITIKAI KAPCSOLATOK A TRANSZATLANTI JOGALKOTÓI PÁRBESZÉD (TLD) FOLYAMATÁN BELÜL
TRANSZATLANTI KAPCSOLATOK: AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS KANADA Az EU, az Egyesült Államok és Kanada osztozik a demokrácia, az emberi jogok, a gazdasági és politikai szabadság értékein, és a kül- és
RészletesebbenAz EU iránymutatása a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédről aprakész változat
Az EU iránymutatása a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédről aprakész változat 1. Bevezetés 2001. június 25-i következtetéseiben a Tanács üdvözölte a Bizottság az Európai Uniónak az emberi
RészletesebbenFeladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár
Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár Győr, 2009. október 28. Válság van? Szabó Lajos: Válság akkor van, ha az emberek válságként élik meg a körülöttük levő
RészletesebbenBRICS Summit III. Sanya Kína
Az atlanti erőtérből az eurázsiai erőtérbe? Magyarország a 21. század többpólusú világában Dr. Bernek Ágnes a ZSKF Geopolitikai Kutatóközpontjának vezetője Orosz és kínai befektetők Magyarországon SZE-
RészletesebbenMagyarország nemzetközi szerepvállalása
Magyarország nemzetközi szerepvállalása MHT XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 06. Dr. Dobi László ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Vázlat Nemzetközi együttműködések áttekintése Duna Makro
RészletesebbenHatáron átnyúló együttműködési lehetőségek a Bukovina régióban Ádám János Imre SZIE
Határon átnyúló együttműködési lehetőségek a Bukovina régióban Ádám János Imre SZIE Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. Vándorgyűlése 11. szekció: Határkutatás, politikai földrajz és geopolitika Mosonmagyaróvár
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere.
1 AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. TARTALOM 2 Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió jogi keretei Uniós polgárság és alapvető jogok
RészletesebbenNemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés
Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen
RészletesebbenTálas Péter NKE NETK SVKK
Tálas Péter NKE NETK SVKK talas.peter@uni-nke.hu A nemzetközi hatalom forrásai katonai hatalom: jelentős és a világ minden részében bevethető modern hadsereg; gazdasági hatalom: a világgazdaságban való
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenTársadalomismeret és jelenismeret
Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom
RészletesebbenA TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
RészletesebbenRománia nemzeti védelmi stratégiája
38 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2011. FEBRUÁR Tóth Sándor Románia nemzeti védelmi stratégiája Jelen írásában a szerzõ Románia nemzeti védelmi stratégiáját ismerteti és elemzi, illetve helyezi el a román stratégiaalkotási
RészletesebbenAz EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek
Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:
RészletesebbenEgyüttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2016.9.19. JOIN(2016) 40 final 2016/0290 (NLE) Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösség és
RészletesebbenErasmus+ Felsőoktatási intézmények közötti együttműködések Fókuszban a partnerországok. Holik Mónika
Erasmus+ Felsőoktatási intézmények közötti együttműködések Fókuszban a partnerországok Holik Mónika Head of Unit A3 Erasmus+: Higher Education Erasmus Mundus Joint Master Degrees Education, Audiovisual
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenMegvitatandó napirendi pontok (II.)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 7. (OR. en) 10110/19 OJ CRP2 22 IDEIGLENES NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2019. június 11., 12. és 13. (10.30,
RészletesebbenAz Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban
Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ
RészletesebbenMegvitatandó napirendi pontok (II.)
Brüsszel, 2019. június 11. (OR. en) 10110/1/19 REV 1 OJ CRP2 22 IDEIGLENES NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2019. június 11., 12. és 13. (10.30, 9.45, 10.00)
RészletesebbenI. MIGRÁCIÓ Külső dimenzió
Európai Tanács Brüsszel, 2016. december 15. SN 97/16 Az Európai Tanács következtetései a migrációról, Ciprusról és Ukrajnáról (2016. december 15.) I. MIGRÁCIÓ Külső dimenzió 1. Az Európai Tanács emlékeztet
RészletesebbenSzármazási szabályok új GSP. Czobor Judit NAV KH Vám Főosztály
Származási szabályok új GSP Czobor Judit NAV KH Vám Főosztály Jogalap: Az európai parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról
Részletesebben