Free Dance Alapfokú Mővészeti Iskola és Szakiskola

Átírás

1 Free Dance Alapfokú Mővészeti Iskola és Szakiskola KÖTELEZİEN FELÜLVIZSGÁLT TANÜGYI DOKUMENTUM MÓDOSÍTOTT SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM: Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 1

2 Bevezetı A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerő mőködésének biztosítása a zavartalan mőködés garantálása, a gyermeki, tanulói jogok érvényesülése, a szülık, gyermekek, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erısítése, az intézményi mőködés demokratikus rendjének garantálása érdekében az iskola nevelıtestülete a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. -ának /2/ bekezdésében foglaltak felhasználása alapján a következı szervezeti és mőködési szabályzatot fogadta el, illetve annak módosított 11 /1994 MKM ( VI.8.) rendelet ismételt módosítására kiadott 8/2000 V.24. OM rendeletet. 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelmérıl évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjérıl 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésrıl évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl, rendjérıl 1. A szervezeti és mőködési szabályzat feladata, hogy megállapítsa az iskola mőködésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetıleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. 2. A szervezeti és mőködési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtarttatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetıjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A szervezeti és mőködési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetıleg igénybe veszik, használják, helyiségeit, létesítményeit. 3. A szervezeti és mőködési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén a./ az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetıleg illetékes helyettese - munkáltatói jogkörében eljárva - hozhat intézkedést, b./ a tanulóval szemben fegyelmezı intézkedést, illetıleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetıség, c./ a szülıt vagy más nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola épületét. Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 2

3 I. RÉSZ Általános rendelkezések Az intézmény Elnevezése: Free Dance Alapfokú Mővészeti Iskola és Szakiskola Székhelye: 4743 Csengersima, Kodály köz 2. Telephelyei: 4743 Csengersima, Kodály köz Szorgalmatos, Közép u Gacsály, Petıfi u Méhtelek, Sport u Rozsály, Kossuth u Csenger, Ady E. u Nagyecsed, Rózsás u Nagyecsed, Rákóczi u Nyírlugos, Debreceni u Vaja, Leiningen u Nyírtass, Árpád u Kisvárda, Mártírok útja Nyíregyháza, Család u Tanügyi iroda 4551 Nyíregyháza-Oros, Zsurló u Jelmez és kelléktár Az intézmény alapító és fenntartó szerve Krétakör Közoktatási és Kulturális Kiemelkedıen Közhasznú Alapítvány 4551 Nyíregyháza - Oros, Zsurló u. 38. Elsı Mőködési engedély száma:1269-3/2007. Jogerıre emelkedés: Módosított, jelenleg érvényes mőködési engedély száma:sz-b-12/ /2013 Jogerıre emelkedés: Az intézmény jogállása Az intézmény önálló jogi személy. Az alapító okirat rendelkezése szerint gazdálkodási szempontból önálló költségvetési szerv. Az intézmény gazdálkodása (belsı intézményi ráfordítások) Az intézmény önállóan gazdálkodó jogi személy, így önállóan szerezhet jogokat, vállalhat kötelezettségeket. A mőködéshez szükséges személyi és dologi kiadásainak fedezetét költségvetési támogatásból és saját bevételeibıl biztosítja. Feladata elsısorban az oktatás zavartalan mőködtetése. Éves költségvetés alapján gazdálkodik, amely az éves iskolai munkatervre épül. A költségvetést az érvényben lévı tervezési, gazdálkodási, pénzügyi szabályzatok alapján kell elkészíteni, amelyet az alapítvány hagy jóvá. Az alapfokú mővészeti iskola alaptevékenysége: TEAOR 8520 Alapfokú oktatás 8510 Iskolai elıkészítı oktatás 8531 Általános középfokú oktatás Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 3

4 8532 Szakmai középfokú oktatás 8559 Máshová nem sorolt egyéb oktatás 8552 Kulturális képzés 8551 Sport, szabadidıs képzés Az alapfokú mővészeti iskola sajátos iskola, amelyben elıképzı, alapfokú és továbbképzı évfolyamokon folyik az oktatás. Az alapfokú mővészeti iskola tagozatai: Táncmővészeti ág: néptánc tanszak, társastánc tanszak moderntánc tanszak Képzı- és iparmővészeti ág képzımővészeti grafika tanszak fotó videó tanszak Szín- és bábmővészet ág színjáték tanszak Zenemővészeti ág Furulya tanszak Billentyős tanszak (Zongora) Az alapfokú mővészetoktatás célja és feladatai: A választott szakon belül nyújtson speciális mővészeti ismereteket, és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Alakítsa ki a kultúra iránti magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a mővészetek befogadására, értésére és mővelésére. Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi érintkezésen és kommunikációban a toleráns magatartásra. Feladatai: Ismertesse meg az egyes mővészeti ágak alapvetı ismeretanyagát és technikáit. Alapozza meg a mővészi kifejezıkészségek kialakítását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját és fejlessze improvizációs készségét. Készítse fel az átlagosnál jobb képességő növendékeket a szakirányú továbbtanulásra, illetve mővészeti önképzıkörök, együttesek munkájába való bekapcsolódásra. Törekedjen a társmővészetekkel való együttmőködésre, kapcsolattartásra. Az iskolai oktatás feladatai és lehetıségei: Az iskola alapfokú mővészeti iskola. - Feladata: Mővészeti Iskolánkban az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó mővészeti nevelés alkalmat ad az érdeklıdı és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 4

5 - A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. - Lehetıséget ad az egyetemes kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegırzés formáinak kialakítására. - A mővészeti iskolában folyó képzés lehetıséget nyújt az esztétikai érzékenység, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden mővészeti tevékenység tudatosítására. - A mővészetoktatás a különbözı mőfajok sajátosságait, a mővészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. - A beiratkozott tanulók részére vállalja az alapkészségek fejlesztését, korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltség nyújtását. II. RÉSZ Az iskola vezetése, hatáskörök átruházása, ellenırzése, külsı kapcsolatok A vezetık és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetık között feladatmegosztás,a kiadmányozás és képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. Az intézmény vezetıje Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetıi tevékenységét a igazgató helyettesek /tanszakvezetık /valamint a gazdaságvezetı/ iskolatitkár/ közremőködésével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezetıi beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelısségét, képviseleti és döntési jogkörét a Ktv. állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezetı hatáskörébe utalt - és át nem ruházott - feladatokat. Kizárólagos jogkörében tartozik pedagógusok feletti teljes munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, továbbá a külön megállapított ügyekben a kiadványozás hatáskörébıl átruházza Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 5

6 igazgatóhelyettesre / tanszakvezetı/: o Vezetıi tevékenységét az igazgató irányítása mellett látja el, feladatait a munkaköri leírás tartalmazza o " Mőszaki " és a " kisegítı dolgozó " elnevezéső munkakörbe tartozók feletti munkáltatói jogkör gyakorlását. o A munka - és tőzvédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenırzését. o Felvételik elıkészítése, lebonyolítása, elosztása. o Vizsgák adminisztratív elıkészítése és lebonyolítása. o Tanszaki értekezletek tartása, szakmai értékelés készítése. o Eszköz és jelmez vásárlására javaslat tevése. o Az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését, o Átruházott hatáskörben hivatalos ügyekben képviseli az iskolát, o kapcsolatot tart a tanszakokkal o Statisztika, tantárgyfelosztás, túlóra-elszámolás készítéséért o Továbbképzések, alapítványi pályázatok készítéséért. 1. Az igazgatóhelyettesek megbízatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történı végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet elıírásai szerint történik. A gazdasági vezetı /iskolatitkár/ Vezetı beosztás ellátásával az igazgató bízza meg. Közvetlenül irányítja a "gazdasági "mőszaki " és a kisegítı munkakörben besorolt közalkalmazottakat. Felelıs a következıkért: a költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyessége, a számviteli, pénzügyi, adó és társadalombiztosítási jogszabályok betartása, statisztika, túlóra-elszámolás készítéséért a vagyonvédelem körében tartozó intézkedések, a munka - és tőzvédelmi elıírások megtartása, a térítési díjak önkormányzati rendelet szerinti megállapítása, a befizetések ellenırzése és a többletfizetések visszatérítése. Ellenjegyzési, utalványozási és átruházott hatáskörben munkáltatói jogkört gyakorol. Az iskolavezetıség Az igazgatói döntés-elıkészítı, véleményezı, javaslattevı testülete. A szakmai vezetıség tagjai: az igazgató igazgató helyettes / tanszakvezetı/ gazdaságvezetı/iskolatitkár/ Az igazgató által megállapított munkaprogram alapján kéthavonta tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató faladata. Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 6

7 Az operatív vezetési ügyekben az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezetı heti rendszerességgel - a hét elsı munkanapján - megbeszélést tart. A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra az igazgató jogosult, illetve a munkaköri leírásuk szerinti tárgykörökben az igazgatóhelyettesek. Képviseleti jog Az intézményt az önkormányzati szervnél, hatóságoknál és minden külsı szervnél az igazgató, akadályoztatása estén a igazgató helyettesek képviselik. Pénzügyi és gazdasági témákban az intézmény képviseletét az igazgató és a gazdasági vezetı látja el. Beosztott alkalmazottak csak az igazgató tudtával és engedélyével építhetnek ki az iskola profilját, tanulóit, anyagi helyzetét étintı külsı kapcsolatokat. (alapítványok,szereplések, szponzori támogatások) Bélyegzők használata Valamennyi cégszerő aláírásnál cégbélyegzıt kell használni. A bélyegzıkkel ellátott, cégszerően aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. Cégbélyegzı használatára jogosult: igazgató igazgatóhelyettesek Az intézményben használatos valamennyi bélyegzı lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni, felelıse az iskolatitkár. A bélyegzık átvevıi személyesen felelısek annak megırzéséért. A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylı kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörben tartozó ügyek kivételével. Teljes felelısséggel a tanszakvezetı helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartó hatásköröket is. Tartós távollétnek minısül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezetı látja el. Az igazgató és a tanszakvezetı egyidejő akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a gazdasági vezetı feladata. III. RÉSZ Az alapfokú mővészeti iskola mőködési rendje ( nyitva tartás, a vezetık benntartózkodásának rendje, létesítmények és helyiségek használatának rendje, ünnepélyek, mulasztás, tandíj stb. ) A mővészeti iskola munkájának megtervezése A mővészeti iskola munkatervét az igazgató, a tanszakvezetı és a felettes szervek intézkedéseinek, valamint a nevelıtestület határozatainak és javaslatainak Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 7

8 figyelembevételével készíti elı megvitatásra. A munkaterv végleges kialakításáról és elfogadásáról a nevelıtestület határoz. A munkaterv egy tanévi programot tartalmaz. A munkaterv kiterjed a nevelı - oktató munkával kapcsolatos feladatok konkrét megfogalmazására, az irányítás, az ellenırzés, a továbbképzés, továbbá az iskola társadalmi vonatkozású, valamint a személyzeti és gazdasági feladataira. Magába foglalja az egyéb iskolai programokat is. A feladatokat határidıkkel, a felelısök megnevezésével, az évenként ismétlıdı teendıket idırendi sorrendben tartalmazza. A vezetıség a munkaterv, egy példányát a fenntartó alapítvány kuratóriumának küldi meg. A tantárgyfelosztást a vezetıség a szeptember 15-ei állapotnak megfelelıen állítja össze. A tantárgyfelosztás alapja az óraterv, valamint a tanulók és a tanulócsoportok száma. A tanulónak tanév közben más tanárhoz való beosztását az igazgató csak alapos indok, elsıdlegesen pedagógiai szempontok alapján, a szakmai tanácsadó és tanszakvezetı véleményének meghallgatása után engedélyezheti, illetıleg rendelheti el, a szülı kérése alapján. A pedagógusok nevelı - oktató munkájával összefüggı irányelvek, feladatok A mővészeti iskolában az oktató- nevelımunkát a tantervben meghatározott szempontok alapján kell megtervezni. A mővészeti tanszakok foglalkozásokra történı tananyagtervezés, készítés 1-1 csoportra ( osztályra ) bontja le a tanév tantervi anyagát. A tervezés egy tanévre történik a fıtárgyi naplóban. Követelmény, hogy a tanár alaposan ismerje növendéke személyiségét képességét, tehetségét. A nevelı különösen ügyeljen arra, hogy növendékeit túl ne terhelje. Ezért az oktatás módszerét a kívánalmaknak megfelelıen tanulóként egyénileg válogassa meg. Az iskolai munka során elsısorban a mővészeteket kell megkedveltetni. Ügyelni kell arra, hogy az önként vállalt mővészeti iskolai tanulással ne terheljük túl a gyermekeket és ne hajszoljuk teljesíthetetlen feladatokra, öncélú produkciókra. A " kirakat eredmények " helyét az elmélyült, tudatos stílusos, szépen megformált mővészeti tevékenységnek kell elfoglalnia. Törekedni kell arra, hogy olyan feladatokat adjunk, olyan darabokat válasszunk, amelyek fejlesztik a tanulók mővészi ízlését, stílusismeretét, látókörét, nem túl nehezek és a tanulók fejlettségi fokának megfelelık. A szaktanárnak különös gonddal kell foglalkozni a mővészeti pályára készülı tanulókkal. Ezért rendszeres kapcsolatot kell tartani a tanszakvezetıvel, a szaktanácsadóval, az illetékes mővészeti szakközépiskola tanszakával, hogy megismerje az ott folyó munkát és a felvételi követelményeket. Az utolsó éves, mővészeti pályára, illetve továbbtanulásra jelentkezı tanulók felvételi vizsgájához adjon meg minden segítséget, természetesen a szülık segítségét is figyelembe véve. Az iskola igazgatójának kérésére a pedagógus készítse el a továbbtanulásra jelentkezett tanulók fıtárgyi és szolfézs elméleti jellemzését. A fıtárgy tanár kísérje állandó figyelemmel növendékei fejlıdését és iskolai / közismereti / elımenetelét. A szaktanár idınként érdeklıdjön a tanuló fıtárgyi elımenetelérıl. Vezetık intézményben tartózkodása Az iskola nyitvatartási idején belül az igazgatónak vagy az igazgatóhelyettesek közül egy vezetınek akadályoztatásuk esetén az általuk megbízott személynek - az iskolában kell Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 8

9 tartózkodni. Beosztásukat az éves munkaterv szabályozza. a vezetıi ügyeletet tanév elején kell meghatározni és nyilvánosságra hozni. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai a július hónap kivételével heti 40 órás munkaidıkeretben végzik munkájukat. A pedagógusok napi munkaidejét az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem elıtt tartásával határozzák meg. A pedagógusok teljes munkaideje a kötelezı órákból, valamint a nevelı, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelı foglalkozással összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıbıl áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: neveléssel-oktatással lekötött munkaidı / kötelezı tanóra/ Kötött munkaidı / a teljes munkaidı 80%/ A pedagógusok munkaidejével kapcsolatos szabályok: Az Nkt évi CXC. tv 62 tartalmazza. Szaktanári munkakörben az alábbi - a nevelı - oktató munkával, a tanulókkal összefüggı pedagógiai - feladatokat kell ellátni: a tanulókkal, csoportokkal, együttesekkel való közvetlen foglalkozás, a tananyag- tervezetek tanmenetek elıkészítése, kidolgozása és érvényesítése, szakmai - pedagógusi képesítésének állandó szinten tartása és fejlesztése a munkájához tartozó adminisztráció ellátása, a testületi értekezleteken való részvétel, a szülık fogadása stb. félévi és év végi " növendék-bemutató" elıadások, versenyek, elıkészítése és lebonyolítása, a megyei és körzeti versenyeken való részvétel, közremőködés, stb. a fentiekkel kapcsolatban helyi rendezési feladatok ellátása, az iskola tulajdonát képezı, és a növendékeinél lévı eszközök, hangszerek naprakész dokumentálása, nyilvántartása. Az órarend szerinti foglalkozásokon felül tanítási napnak számít a tanterv által elıírt meghallgatások, tanév végi elıadások idıtartama, illetıleg a tanulók vizsga elıadásai, bemutatói, közös órái, ha azokon egyes tanulók részvétele kötelezı. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A pedagógusok munkaidejének nyilvántartására szolgáló jelenléti ívet a mindenkor hatályos jogszabályi elıírások követésével az iskolatitkár készíti el. Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni saját munkaidı-nyilvántartó lapját, a hónap utolsó napján az aláírt nyilvántartó papírokat a titkárságon leadni. A nevelıtestület mőködésére, valamint a mővészeti teamekre vonatkozó általános szabályok A nevelıtestület a nevelési - oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozó szerve. Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 9

10 A nevelıtestület jogállását, döntési, véleményezési javaslattételi jogkörét a Ktv ai, valamint a Vhr a határozza meg. A nevelıtestület döntését, javaslatát általában a mővészeti team elızetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A nevelıtestület tagja a nevelési - oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltı alkalmazottja, valamint a nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı felsıfokú végzettségő alkalmazottja. A nevelési- oktatási intézmény nevelıtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, nevelési intézmény mőködésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Ktv-ben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik. A nevelıtestület döntési jogkörébe tartozik. a foglalkoztatási-, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása, a szervezeti és mőködési szabályzat és módosításának elfogadása, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, a nevelés - oktatási intézmény munkáját átfogó elemzés értékelése, beszámolók elfogadása, a nevelıtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, házirend elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, az alapító okiratban foglaltak szerint, a nevelési-oktatási intézmény alapfeladatán kívüli anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenység (vállalkozás ) indítása, igénybevétele feltételeinek meghatározása, a bevétel fejhasználási jogcímének megállapítása, jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelıtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a továbbtanulásokra, illetve a nevelési oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A továbbképzések évi tervezetét jóváhagyja. Ki kell kérni a nevelıtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása elıtt, az egyes pedagógusok külön megbízása, illetve a megbízás visszavonása elıtt. A szakmai munkaközösségek együttmőködése, a kapcsolat tartás rendje részvétele a pedagógus munkájának segítésébe Mővészeti teamek A nevelı - oktató munka javítása érdekében, a tanárok pedagógiai tevékenységének, a módszertani kultúra fejlesztésének, az egységes követelményrendszer kialakításának, az önképzés elısegítése érdekében az iskolánkban mővészeti teamek mőködnek. A mővészeti teamek az azonos szakos, vagy a közös rendszerbe sorolható tanszakok oktatását ellátó tanárok részvételével kell létrehozni, amennyiben a tanárok száma meghaladja a 3 fıt. A teamek feladatait az iskola munkaterve tartalmazza. A teamek részt vállalnak a tanárok továbbképzésében, új oktatási módszerek bevezetésében, tanulmányi versenyek évközi, tanév végi beszámolók, meghallgatások elıkészítésében, lebonyolításában, más feladatok közös megoldásában. Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 10

11 A mővészeti teamek munkáját a igazgató helyettesek,tanszakvezetık irányítják. A pályakezdık segítése, óralátogatás a tanszak tanárainál. A mővészeti teamek vezetıi félévkor és tanév végén beszámolnak az általuk vezetett közösség munkájáról. Számon tartják és értékelik a nevelık munkáját, eredményeit. A nevelıtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteteket tart. A nevelıtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és idıponttal az iskola igazgatója hívja össze. Alakuló értekezlet Augusztus hónapban, az igazgató által kijelölt napon, alakuló értekezleten mutatkoznak be az új tanárok. Az igazgató ismerteti a tantárgyfelosztást. Tanévnyitó értekezlet Augusztus hó utolsó hetében az igazgató által kijelölt napon tanévnyitó értekezletet kell tartani. Ezen az igazgató ismerteti az új tanév fıbb feladatait, és a nevelıtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról. Félévzáró értekezlet Eltérı rendelkezés hiányában minden évben a törvényi elıírás alapján kell megtartani. Ezen az igazgató vagy helyettese elemzi az elsı félév munkáját, és tájékoztatást nyújt a következı félév feladatairól. Tanévzáró értekezlet Tartható a tanév rendjének megfelelıen. Ezen az igazgató - az igazgatóhelyettesek, a szaktanácsadó és a tanszakvezetık véleményének figyelembevételével - elemzi, értékeli a tanév nevelı - oktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján történik. Nevelési értekezlet Az éves munkatervben meghatározott idıpontokban nevelési értekezletet kell tartani. Tárgya az aktuális problémákon túl bármely nevelési kérdés lehet. Az értekezleteken a nevelıtestület határozatot, állásfoglalást hozhat. Rendkívüli értekezlet. Az igazgató rendkívüli nevelıtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal elıbb történı kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelıtestületi értekezlet összehívásának nevelıtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási idın kívül a kezdeményezéstıl számított nyolc napon belül össze kell hívni. A tantestületi értekezleteken a nevelıtestület minden tagjának rész kell vennie. Ez alól csak - alapos indok esetén - az igazgató adhat felmentést. Ha az igazgató rendkívüli értekezletet rendel el, tárgyát köteles elıre közölni. A nevelıtestületi értekezlet elıkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 11

12 A nevelıtestületi értekezlet az iskola igazgatója készíti elı. A nevelıtestület írásos elıterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai programot, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés beszámoló elfogadásával, valamint a SZMSZ-nek jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A tanszakvezetı a nevelıtestület elıtt szóban ismerteti a mővészeti team véleményét. Írásban továbbítja az igazgatóhoz a nevelıtestület által elıkészítendı munkatervhez a mővészeti team javaslatát. A nevelıtestületi értekezlet levelezı elnöki feladatait a tanszakvezetı látja el. A tantestület a határozatait egyszerő szótöbbséggel hozza. A szavazás akkor érvényes, ha a testület 50 %- + 1 fı tagja jelen van. Ha a döntésnél szavazategyenlıség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazat dönti el. Amennyiben a tantestület úgy dönt, az igazgató titkos szavazást rendel el. A határozatokat, sorszámozni és azokat nyilvántartásba kell venni. Az értekezlet jegyzıkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzıkönyvet az értekezletet követı három munkanapot követıen el kell készíteni. A jegyzıkönyvet a jegyzıkönyvvezetı és a jegyzıkönyv hitelesítésére felkért 2 tanár írja alá. A jegyzıkönyv tartalmazza az értekezlet tárgyát, idejét, helyét, az értekezlet lefolyását, a meghozott határozatokat, szavazás esetén a szavazás lefolyását, eredményét. A jegyzıkönyv másolatát az irattárban kell elhelyezni. A jegyzıkönyvekbe a nevelıtestület tagjai, valamint az iskola munkájának ellenırzésével megbízott szervek képviselıi betekinthetnek. Az értekezletrıl hiányzó tanárok a jegyzıkönyvet utólag tanulmányozhatják A jegyzıkönyv másolatát az irattárba kell elhelyezni. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje A nevelı - oktató munka belsı ellenırzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelı-oktató munka belsı ellenırzésének megszervezéséért és hatékony mőködtetéséért az igazgató felelıs. Az ellenırzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését ellenırzési terv tartalmazza. Az ellenırzési tervben nem szereplı, eseti ellenırzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelı - oktató munka belsı ellenırzésére jogosultak: - az igazgató, - a tanszakvezetı, - a mővészeti team tagjai ( szaktanárok ) külön megbízás szerint Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenırizheti. Közvetlenül ellenırzi a vezetık munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A vezetık ellenırzési tevékenységüket a vezetıi feladatmegosztásból következı saját területükön végzik. A tanszakvezetık az ellenırzési feladatokat a team tagjainál a szaktárgyukkal összefüggı területeken látják el. Tapasztalatairól folyamatosan tájékozatják az illetékes vezetıt. Az ellenırzés módszerei: Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 12

13 A tanórák, a tanórákon kívüli foglalkoztatások, a vizsgák, a hangversenyek, a versenyek látogatása Az ellenırzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükséges estén a mővészeti team tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejő meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Külsı kapcsolatok rendszere, formája, módja Az iskolát a külsı kapcsolatokban az igazgató képviseli. A vezetık a vezetıi feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külsı szervekkel. Az iskola rendszeresen kapcsolatot tart: a fenntartóval az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával, támogató szervekkel a megye intézményeivel, társmővészeti intézményekkel, külföldi testvériskolákkal telephelyek vezetıivel,önkormányzataival A vezetık és az iskolaszék, valamint a szülıi munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje Az iskolában a nevelı- és oktatómunka segítésére, a nevelıtestület, a szülık és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény mőködésében érdekelt más szervezetek együttmőködésének elımozdítására iskolaszéket kell létrehozni. Az iskolaszékkel való együttmőködés szervezése az igazgató feladata. Az iskola igazgatója és az iskolaszék képviselıje az együttmőködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Az iskolaszék képviselıjét meg kell hívni a nevelıtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben az iskolaszéknek egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. Ha az iskolaszék az intézmény mőködésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelıtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelıtestület tájékoztatásáról, illetıleg a vélemény, javaslat elıterjesztésérıl az igazgató gondoskodik. Az iskolaszék jogállásáról a Ktv. 6o par. rendelkezik. Intézményi Tanács Az iskolai Intézményi Tanács létrehozását kezdeményezheti a) a nevelıtestület tagjainak legalább húsz százaléka, b) az iskolai szülıi szervezet, közösség képviselıje, ennek hiányában az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékának szülei, c) az iskolai diákönkormányzat képviselıje, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka, d) az intézmény fenntartásáért, mőködtetésért felelıs jogi személy, intézményfenntartó, e) az intézmény székhelye szerinti történelmi egyházak képviselıi, Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 13

14 f) az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, g) a települési, területi nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén amennyiben nem az iskola fenntartója az országos nemzetiségi önkormányzat, h) szakiskolában és szakközépiskolában az illetékes területi gazdasági kamara képviselıje Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az Intézményi Tanács létrehozását, a kezdeményezéstıl számított harminc napon belül az Intézményi Tanács munkájában részt vevı érdekeltek által delegált, azonos számú képviselıbıl álló bizottságot hoz létre az Intézményi Tanács megalakításának elıkészítéséhez. Az Intézményi Tanácsot létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettınek a képviselıi kezdeményezik a megalakítását, és részt vesznek munkájában. Intézményi tanács létre hozására a felsorolt érdelelt felektıl sem az igazgató sem a fenntartó felé nem érkezett felkérés. Az intézményi tanács feladatait az iskolaszék és a Krétakör alapítvány látja el. Szülıi munkaközösség, diákönkormányzat A KT alapján a szülık meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget (szülıi választmány) hozhatnak létre. A szülıi munkaközösség iskolaszintő képviselıjével az igazgató tart kapcsolatot azokban az ügyekben, amelyekben a szülıi munkaközösségnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülıi munkaközösség képviselıjét a nevelıtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülıi munkaközössége részére az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. A szülıi munkaközösség részére biztosított jogok A Ktv. 59. par. (l) bek. Felhatalmazása alapján a jelen SZMSZ a szülıi munkaközösség részére a következı jogokat biztosítja: A szülıi munkaközösségnek véleményezési joga van: a mőködési szabályzatnak a szülıket is érintı rendelkezéseiben a házirend megállapításában a szülıket anyagilag is érintı ügyekben az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában A Diákönkormányzat A tanulók kor szerinti heterogén megoszlása következtében nehezen szervezhetık nagyobb egységbe. A kötelezı iskoláztatással ellentétben itt lényegesen kevesebb idıt töltenek heti viszonylatban. Ebben az iskolatípusban nevelı és tanuló, nevelı és szülı között a személyes kapcsolattartás dominál. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. A tanulók érdekképviseleti szerve a Diákönkormányzat. A DÖK tevékenységét a telephelyeken megválasztott 1-1 képviselıbıl álló vezetıség irányítja, munkáját az iskola igazgatója által Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 14

15 megbízott pedagógus segíti, egyben ı látja el a képviseletet is. Diákjaink részt vehetnek a diákközgyőlésen, amit az iskolánkban évente legalább egy alkalommal a diákönkormányzat szervez meg. A diákközgyőlésen a DÖK munkáját segítı pedagógus és DÖK elnöke beszámol az elızı diákközgyőlés óta eltelt idıszak munkájáról, a tanulói jogok érvényesülésérıl az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészérıl, a házirendben meghatározottak végrehajtásáról, és egyéb a tanulókat érintı kérdésekrıl. A Diákönkormányzat díjmentesen használhatja az iskola helyiségeit. A tanév rendje Mővészeti Iskolában az igazgató dönt a tanév kezdı és záró idıpontjáról. Intézményünkben az igazgató a fenntartó engedélyével indokolt esetekben módosíthatja a tanév rendjét. Engedélyezheti a tanórák sőrítését. Egyéni tanrend állítható fel, ha a csoport vagy a tanuló ezt igényli. A tanév rendjét a munkatervben rögzítjük. Szünetek, tanítás nélküli napok İszi szünet Téli szünet Tavaszi szünet Az aktuális tanév rendjét meghatározó törvényi elıírás alapján. Szünetel a tanítás illetve a munka a következı napokon: Március 15. (nemzeti ünnep) Húsvét hétfı Május 1. (munka ünnep) Pünkösdhétfı Október 23. (nemzeti ünnep) November 1. Tanítás nélküli munkanap lehet a tanév folyamán a munkatervében meghatározott, pedagógiai célra adományozott munkanap (igazgatói szünnap). Rendkívüli szünetet a fenntartó engedélyével rendelhet el az igazgató. A mővészeti iskolában való tanulással kapcsolatos iskolai rend A tanulók felvétele A felvételi vizsgák, május utolsó vagy szeptember elsı hetében lehet tartani. A tanév elsı óráján megfigyelés után tanári ill. bizottsági javaslat alapján a felvételrıl az iskola igazgatója dönt. A tanév elsı óráján az alap elsı évfolyamán csoportos bemutatkozás alapján (pl. tánc, zenére mozgás, ritmikai feladatok) A tanulók osztályba sorolását az igazgató végzi. Tanév közben a tanulói jogviszonyát megszüntetett tanulók helyett új tanulók vehetık fel felvételi eljárást követıen. A tanulmányi eredmény értékelése A tanuló értékelésnél osztályzással a tanult tantárggyal összefüggı teljesítménye minden lényeges megnyilatkozását vesszük figyelembe, amelyre félévkor, illetve a tanév végén Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 15

16 számszerő osztályzatot kap. Ezen tanulmányi eredménye és szorgalma alapján havonként is érdemjeggyel értékelhetı. Az osztályzás a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján történik: A fıtárgy esetén : 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen). Az elıképzı tantárgyak esetén : Kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelıen teljesített, felzárkóztatásra szorul. Az érdemjegyekrıl a tanuló szülıjét - felnıtt tanulók kivételével - a tájékoztató füzet útján tájékoztatni kell. A félévi és tanév végi osztályzás A tanulók munkáját - kivéve az elıképzı tanulóit - félévkor és a tanév végén osztályozni kell. A félévi, illetve a tanév végi osztályzatnak a tanuló félévi, illetve egész évi munkáját, valamint a tanév végi beszámolón mutatott teljesítményét kell tükrözni. A félévi osztályzatot a tanár állapítja meg az I. félév érdemjegyei alapján. A bizottság elnöke az igazgató vagy megbízottja ( ig.h. ) szaktanácsadó, tanszakvezetı ) tagjai: a tanuló fıtárgy tanára és még legalább 1, lehetıleg azonos vagy rokon szakos tanár. Ha a nevelıtestületben több azonos tanár van, lehetıleg valamennyi vegyen részt a beszámolón. Egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és az anyakönyv megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tanév végi beszámolón nem vett részt. A tanév végi beszámolóra nem bocsátható illetve nem osztályozható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az elıírt kötelezı óraszám 1/3-át. Igazolatlan mulasztás esetén a törvényi eljárásoknak megfelelıen kell eljárni a tanulóval szemben. A nevelıtestület e tanulóknak osztályozó vizsgát írhat elı. Az osztályzatokat félévkor számjeggyel a tájékoztató füzetbe, év végén a naplóba, az anyakönyvbe (törzslap) és bizonyítványba szó megjelöléssel és számjeggyel kell bejegyezni. Szorgalom A fıtárgyi tanulásban tanúsított szorgalmat is folyamatosan, havonként értékelni kell. Errıl a szülık a tájékoztató füzet útján kapjanak értesítést. A szorgalom minısítésére 4 fokozatot kell használni: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A szorgalom minısítését félévkor szám és szó megjelöléssel a tájékozató füzetbe, tanév végén pedig a naplóba, az anyakönyvbe, valamint a bizonyítvány megfelelı rovatába kell bejegyezni. A tanulmányi eredmény elbírálásának általános elveit és szempontjait tanszakonként dolgozzák ki. Az osztályzásokkal kapcsolatban figyelembe vehetı még: A tanév folyamán a tanulók munkáját ún. részjegyekkel, havonta egy alkalommal pedig átlagjegyekkel osztályozhatjuk. A részjegyeket célszerő egy-egy kisebb feladat elvégzésére ösztönzı célzattal adni, és nem feltétlenül törvényszerő, hogy a havi átlagjegy a részjegyek középarányosa legyen. Megjegyzendı; hogy nevelési pedagógiai szempontból azonban nem szerencsés, ha a részjegyek és a havi átlagjegyek között nagy az eltérés. Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 16

17 A középiskolás és a felnıtt tanulók értékelésénél a havi osztályzattól el lehet tekintetni. Részükre egyéni tanrend írható elı, amelyhez a tanmenetnek alkalmazkodnia kell a tananyag oktatásának ütemezéséhez. Ha a tanuló vizsgakötelezettségének nem tesz eleget, három hónapon belül, köteles pótvizsgát tenni. Záróvizsgák rendje A mővészeti alapvizsga és záróvizsga letételét a tantestület úgy határozta meg, hogy a vizsga megszervezése során az alapmőveltségi vizsga vizsgaszabályzatának a miniszteri rendeletben felsorolt paragrafusait alkalmazzuk. Felsıbb osztályba lépés A mővészeti iskola felsıbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelızı osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és tanulmányaiban nincs megszakítás. Felmentés, vagy más ok miatt a tanuló osztályban tartása szolfézs, illetve a fıtárgy esetében eltérhet egymástól. Ezt a bizonyítványban és az anyakönyvben is fel kell tüntetni. A legmagasabb mővészeti iskolai osztályban eredményesen végzett tanuló felvételi vizsga nélkül továbbképzı osztályba léphet. Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudja, az igazgatótól legkésıbb május 10-ig kérheti, hogy tanulmányait a következı tanévben ugyanannak az osztálynak tanulójaként folytathassa. Az igazgató a szaktanár meghallgatása alapján dönt. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A bizonyítványba és az anyakönyvbe a fenti tényt be kell jegyezni. Az elızı osztályban folytatja tanulmányait az a tanuló, akinek igazolt mulasztása valamely tantárgyból meghaladja az össz - óraszám 1/3-át, kivéve, ha a tananyagot elsajátította és az igazgató engedéllyel beszámolót tesz. A nyitva tartás rendje Nyitva tartás Az iskola munkanapokon órától óráig tart nyitva. Esti és hétvégi foglalkozások szervezhetık. Rendezvények estén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtıl való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rendszerint tart nyitva. A nyári szünetben, a tanügyi irodában ügyeleti napokat kell tartani. Ennek közzétételérıl az igazgató gondoskodik a tanévzáró értekezleten. A nyári tanítási szünetben csak a beosztásuk szerint munkát végzık tartózkodhatnak az épületben. Az intézménybe való belépés és benntartózkodás rendje Az intézménybe külön engedély nélkül léphetnek be a tanulók, a dolgozók, a szülı gyermeke ügyeinek intézése érdekében. A gyermekeket kísérı szülık a tanterem bejáratáig kísérhetik gyermeküket. Amennyiben a tanítás vagy más foglalkozás befejezésére várakoznak, csak az aulában vagy folyosón tartózkodhatnak. Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 17

18 Mindenki más csak igazgatói szóbeli vagy írásbeli engedéllyel léphet be az iskolába és tartózkodhat bent a neki szóló program idejére. Napközben az iskola telephelyeire érkezı szülık, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenırzi. Az iskolai ünnepélyeken (tanévnyitó, tanévzáró, farsang, stb), versenyeken minden érdeklıdı részt vehet, amennyiben nem tiltja a rendezvény kiírása. A létesítmények és helyiségek használati rendje / az intézményi védı, óvó elıírások/ Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelıen, az állagmegóvás szem elıtt tartásával kell használni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelıs: a közösségi tulajdon védelméért, állagának megırzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megırzéséért, az energiafelhasználással való takarékosságáért, a tőz - és balesetvédelem valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A teremkulcsot névre szólóan veszik át a portán. Idegen személy az intézmény területén csak ellenırzés mellett tartózkodhat. Tanítási idı után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. Társadalmi tulajdon védelme, anyagi felelıssége Minden szaktanár a saját termében elkövetett kárért anyagi felelısséggel tartozik, ha az iskolát kár érte, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, a károkozó személyét megállapítani Ha a vizsgálat során felmerült a gyanú, hogy a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálatról a károkozással gyanúsítható tanulót és a kiskorú tanulót szülıjét haladéktalanul tájékoztatni kell. Ha a tanuló kártérítési felelıssége megállapítható, a tanulót, illetıleg a szülıt a kár megfizetésére írásban fel kell szólítani. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés összege az okozott kár 25 %-ig terjedhet, ez azonban nem haladhatja meg a szülı, illetıleg az önálló keresettel rendelkezı nagykorú tanuló havi jövedelmének 50 %-át. A tanuló bizonyítványát nem szabad visszatartani azzal az indokkal, hogy általa jogellenesen okozott kárt nem térítette meg. Elveszett eszközt folyó áron kell megtéríteni, vagy azonos állagú eszközzel kell pótolni. Az intézmény kétévenként teljes körő leltározást végez melynek végrehatását a leltározási szabályzat tartalmazza. Iskolai könyv, eszköztár, jelmeztár Az iskolai könyv, eszköztár, jelmeztár stb. (továbbiakban könyvtár - eszköztár) az iskolai nevelı - oktató munka hatékonyságát, a korszerő szemléltetést szolgálja. Törekedni kell az Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 18

19 állomány folyamatos gyarapítására. A könyvtár-eszköztár állománya tartalmazza a nevelési - oktatási tervek által elıírt eszközöket A könyvtár - eszköztár győjtse az iskolai emlékeket, dokumentumokat, hang - videó felvételeket. A könyvtár - eszköztár állományának gyarapításáról, nyilvántartásáról, a kölcsönzés rendjének kialakításáról és nyitva tartásáról a könyvtáros, illetve kelléktáras gondoskodik. A tanév végén a tanulóknak bizonyítványosztás elıtt tartozásukat rendezni kell. Az elveszett, vissza nem szolgáltatott könyvtári tulajdonú könyvet, kelléket, viseletet a folyó kereskedelmi áron kell megtéríteni. Az iskolai felszerelések, technikai eszközök nyilvántartásáért az igazgató által megbízott személy felel. Az iskolai könyvtár használati rendje Az iskola minden tanulója használhatja az iskola könyvtárának állományát. A könyvtár minden tanítási napon a tanévkezdéskor megállapított idıpontban tart nyitva. Az elmélyült könyvtári munka csendet, nyugalmat és fegyelmet igényel. Ennek érdekében kell betartani az alábbi szabályokat: - A többi olvasó nyugalma érdekében a könyvtárban kerülni kell a hangos beszédet! - Az állomány védelme érdekében a könyvtárban ételt és italt nem szabad fogyasztani. - A kézikönyvtár könyveit csak helyben használhatóak. - A kölcsönzési határidı két hét. A határidı egyszer hosszabbítható. A kikölcsönzött könyveket legkésıbb a tanév befejezése elıtt 10 nappal köteles mindenki visszavinni a könyvtárosnak. Amennyiben a könyv elveszett, kölcsönzıje köteles pótlásáról vagy akár megtérítésérıl gondoskodni. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, elosztásának rendje - Az intézményben szakiskolai képzés nem indult, így tankönyvtámogatást az intézmény nem kap. Az iskolai könyvtár a szükséges tartós könyvekkel felszerelt. Tanulói kölcsönzés megoldott. Ünnepélyek megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok Tartalmi vonatkozásai: Az iskola hagyományainak ápolása, jó hírnevének megırzése öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó idıpontokat, valamint a szervezési felelısöket a nevelıtestület az éves munkatervben határozza meg. Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 19

20 A hagyományok megteremtése fontos minden intézmény számára, hisz a hagyományok megélése életünk szerves része. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei - Szüreti mulatság szervezése a Nagyecsedi hagyományırzı óvodában - Szüreti felvonulás és bál felelevenítése a Rákóczi Kovács Gusztáv Hagyományırzı együttessel. - Karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó szokások, karácsonyi mősor szervezése minden telephelyen. - Anyák napi mősor: a csoportok az édesanyákat köszöntik mősorral - Táncgála, kiállítás, és színi elıadás szervezése tanév végén telephelyenként. - Megyei mővészeti verseny szervezése más mővészeti iskolákkal évente./ 2008: Krétakör- Nyírlugos, Lápi verseny - Nagyecsed, 2009: Mórás Mővészeti verseny- Dombrád/ - Nemzeti ünnepekrıl megemlékezés telephelyenként A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A tanuló elızetes engedély nélkül csak indokolt esetben (betegség, iskolai elfoglaltság, közlekedési nehézségek stb.) maradhat távol a fıtárgyi és a kötelezı tárgyi órákról, foglalkozásokról. Az órarend szerinti foglalkozásokról való távolmaradást 8 napon belül igazolni kell. Igazolást a szülı, az orvos az iskola pedagógusa adhat. Ha az igazolatlan mulasztások ismétlıdnek a szaktanár köteles a tanulót (szüleit) annak következményeirıl figyelmeztetni. Az alapfokú mővészeti iskolában igazolatlanul mulasztott tanulók - jogszabály erejénél fogvatanulói jogviszonya megszőnik. A tanuló igazolt és igazolatlan óráinak számát a fıtárgyi és kötelezı tárgyi naplóban vezetett mulasztások alapján összesíteni kell. Térítési díj, tandíj befizetése, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A fenntartó a törvényeknek megfelelıen megállapított térítési díjakat havonta, minden hónap 10. napjáig egyenlı havi részletekben, de legkésıbb az igazgatói határozatban foglaltak szerint kell befizetni. A tanulói jogviszony bármely okból történı megszőnése esetén a többletbefizetés visszatérítésérıl a megszőnés kezdetétıl 1 hónapon belül az iskola intézkedik. A hat éven aluli és a 22 éven felüli tanulók tandíjfizetésérıl a 116. A (1) bekezdésének a / pontja rendelkezik. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg. Térítési díj és tandíj Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket az iskolai helyi pedagógiai programja alapján, tanévenként kell meghatározni. A Közoktatási törvény elıírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggı térítési díjak és tandíjak mértékérıl és az esetleges kedvezményekrıl tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés elıtt ki kell kérnie a nevelıtestület és a szülıi szervezet véleményét. A térítési és tandíjakat havonta kell a telephelyfelelısöknek befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidıtıl az igazgató engedélye alapján el lehet térni. A Közoktatási törvény ban meghatározott befizetési idıpontok: I. félévi díj: minden tanév október hónap II. félévi díj. Minden tanév március hónap Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 20

21 Térítési díj, illetve tandíj mérséklése a törvény által elıírt szabályok alapján történhet. Részletfizetési kedvezmény szülı kérésére adható. A térítési díj, illetve tandíj befizetésének elmulasztása esetén a jogkövetkezmények: - A szülık kétszeri felszólítása - A fentiek után igazgatói határozat a tanulói jogviszony azonnali megszüntetésrıl - A térítési díj, illetve tandíj hátralékot meg kell téríteni. - A hátralékot az intézmény polgári peres eljárásban behajthatja. Térítési díj, tandíjmentesség: - Lakóhely szerint illetékes önkormányzat által, a tanuló részére rendszeres gyermekvédelmi támogatást állapít meg - Halmozottan hátrányos helyzető tanuló esetében - Testi, érzékszervi fogyatékos tanulók esetében A támogatások igénylésének módja: - Térítési- és tandíj csökkentése csak szülıi kérelemmel lehetséges. Beadási határidı minden tanév szeptember A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményrıl szóló önkormányzati határozat másolatának beadásával kell kérni a térítési díjmentességet. - A testi, érzékszervi fogyatékosságról szóló orvosi igazolással lehet igényelni a kedvezményt. Az elbírálás módja: - A kérelem benyújtása után egy héttel az intézményegység igazgatója dönt a kedvezmény mértékérıl. - A döntésrıl a tanulót és gondviselıjét írásban tájékoztatja A tanuló által elıállított termék, dolog, alkotás vonatkozó díjazás szabályai: - A tanuló helyett az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elı a tanulói jogviszonyából eredı kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötıdı feladatok teljesítésekor. - A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola az adott termék vagyoni vagy tulajdoni jogát másra ruházza át. - Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett a jogviszony megszőnésekor visszaadni. - Az 1. és 2. bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelı díjazás illeti meg. A megfelelı díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülıje egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerően, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelı díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevık által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Szervezeti és Működési Szabályzat oldal 21