TANULMÁNYOK A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁRÓL 18. SZÁMÚ KIEMELT EU TENT-T TÁMOGATÁSÚ PROJEKT

Átírás

1 TANULMÁNYOK A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁRÓL 18. SZÁMÚ KIEMELT EU TENT-T TÁMOGATÁSÚ PROJEKT A PAKSI SZŰKÜLET RENDEZÉSE KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓJA Tervszám: T P-K-v2 MŰSZAKI, TANÁCSADÁSI ÉS BEFEKTETÉSI ZRT június

2 Készítette: Szamosvári István tanácsadó Kiss Szabolcs gyakornok Jóváhagyta: Udud Péter vezérigazgató aláírás

3 Tartalom 1. ELŐZMÉNYEK A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA A TERVEZETT MEDERRENDEZÉS CÉLJA A TERVEZETT MEDERRENDEZÉS BEMUTATÁSA A hajózóút biztosításához szükséges beavatkozások ismertetése A szükséges beavatkozások technológiájának ismertetése AZ AZONOSÍTOTT HATÁSOK ÉS A HATÁSTERÜLETEK BEMUTATÁSA AZ AZONOSÍTOTT HATÓTÉNYEZŐK BEMUTATÁSA A VÁRHATÓ HATÁSFOLYAMATOK ÉS HATÁSTERÜLETEK BEMUTATÁSA Környezeti zajkibocsátás Környezeti levegőminőség A felszíni víz minőségére gyakorolt hatások Földtani közegre gyakorolt hatások Felszín alatti víz minőségére gyakorolt hatások Hulladékok keletkezése Természetvédelem Tájvédelem A mederrendezés munkálatainak egyesített hatásterülete A MEGNÖVEKEDŐ HAJÓFORGALOM VÁRHATÓ HATÁSAI Környezeti zajkibocsátás Légszennyezőanyagok kibocsátása A megnövekedett hajóforgalom egyesített hatásterülete A KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE A KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK ÁLTAL ÉRINTETT EMBEREK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁBAN, ÉLETMINŐSÉGÉBEN ÉS ÉLETMÓDJÁBAN VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK A KÖRNYEZET ÉS AZ EMBERI EGÉSZSÉG VÉDELMÉRE FOGANATOSÍTANDÓ INTÉZKEDÉSEK... 20

4 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A Paksi szűkület műholdas felvételen ábra: A terelőmű minta keresztszelvénye ábra: Úszódaru ábra: a környezeti levegőminőségre gyakorolt hatások kiterjedése ábra: a felszíni víz minőségére gyakorolt hatások kiterjedése ábra: A földtani közegre gyakorolt hatások kiterjedése ábra: A Paksi szűkület tervezett rendezésének hulladékgazdálkodási hatásterülete ábra: A természetet érő hatások kiterjedése ábra: A mederrendezés munkálatainak egyesített hatásterülete ábra: A mederrendezést követő időszak hajóforgalmának levegővédelmi szempontú hatásterülete ábra: A mederrendezés utáni időszak megnövekedett hajóforgalmának egyesített hatásterülete... 19

5 1. ELŐZMÉNYEK A Duna komoly gazdasági tényező és erőforrás, minimum három területen: 1. Logisztika, szállítás 2. Magyarország politikai, gazdasági regionális központ szerepének megerősítése 3. Túrizmus, idegenforgalom Magyarországhoz hasonló földrajzi fekvésű országokat az angol gazdaságföldrajz irodalomban a landlocked jelzővel minősítik. Ez azt a hátrányt fejezi ki, hogy a kontinens belsejébe bezárt országnak nincs tengeri kijárata, kikötője, ezért termékeit csak a kontinensen belüli, nagyságrendekkel költségesebb földi szállítással tudja a világpiacra juttatni. A bezártság megszüntetése tehát a bezárt ország gazdasági fejlődésének, versenyképességének előfeltétele Magyarország számára a Duna hajózhatósága jelenti a bezártság megszüntetését. A dunai nemzetközi vízi út nemcsak Nyugat-Európával, az Atlanti-óceánnal, hanem a Fekete-tengeren keresztül a Közép- és Távol-Kelettel is kitűnő összeköttetést biztosít. Magyarországnak ez a vízi út akkor kedvező, és a kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítése akkor válik gazdaságossá, ha a Duna magyarországi szakaszán a VI/B és VI/C vízi út osztály feltételének teljesítésével egyidejűleg - megteremtődnek a magyarországi belvízi (folyami) hajózás feltételei - kiépülnek az áruszállításhoz, -rakodáshoz szükséges berendezések, - létrejön az az infrastruktúra, mely szükséges ahhoz, hogy Magyarország a közép-európai átrakodás központja legyen A dunai vízi út rendszerre vonatkozó AGN Egyezményben előírt vízmélység bősi vízlépcső feletti Duna-szakaszon, sőt a Duna-Majna-Rajna csatornán is, de a Magyarország alatti Dunán, egészen a Fekete-tengerig, a folyószabályozás legtökéletesebb és legmagasabb szintű módszerével, a duzzasztással már biztosított. A Bős-déli országhatár közötti Duna-szakaszon, gyakorlatilag Magyarország területén pedig az AGN Egyezményben előírtak nem teljesülnek. Parlament és Bizottság az 1692/96/EC sz. határozata az európai közlekedési hálózat fejlesztését (TEN-T program) tartalmazza. A határozat III. melléklete felsorolja a fejlesztés szempontjából kiemelt jelentőségűeket, amelyek fejlesztését 2010 előtt meg kell kezdeni. Ezek között 18.-ként szerepel a Duna-Majna-Rajna víziútrendszer, és azon belül Palkovicovo - Mohács néven külön kiemelt a magyar folyamszakasz, azzal, hogy a fejlesztést 2014-ig végre kell hajtani. Az ENSz EGB és az EU kívánalmait kielégítő paraméterű hajóút kialakítása érdekében között a Szap-Déli országhatár közötti Duna-szakaszra az EU anyagi támogatásával megalapozó tanulmány kidolgozására került sor. A tanulmány eredménye szerint több mint 50 helyen kell a megfelelő hajóút kialakítása érdekében beavatkozni. A Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról 18. számú kiemelt EU TENT-T támogatású projekt megnevezésű projekt célja a Duna hajózhatóságának javítására módszerek kidolgozása, a folyam magyarországi szakaszára. Jelen fázisban ( között) a Szob-Déli országhatár közötti Duna-szakasz gázlóinak, szűkületeinek és jégmegállásra hajlamos helyeinek rendezésére kerül sor, ahol több mint 30 ilyen hely van. A Duna jelenleg vizsgált, a tervezett hajózhatóságot javító beavatkozásokkal érintett szakasza a folyam 1530,5-1529,5 szelvények közé eső, összesen 1000 m hosszú szakasza. A hatásvizsgálat során az itt található szűkület mederrendezését és környezetre gyakorolt várható hatásait mutatjuk be. A tervezett tevékenység, az azonosított beavatkozási helyeken a Duna-meder rendezésének célja a Duna hajózhatóságának fenntartható biztosítása, tekintettel az élővilág és a vízbázisok védelmére. A kérdéses Duna szakaszon 9 helyen kell elvégezni a meder rendezését a hajózhatóság biztosítása érdekében. Az azonosított beavatkozási helyek adatait, megnevezést az 1. táblázatban mutatjuk be. 5

6 1. táblázat: A beavatkozási helyek jellemző adatai Sorsz. Beavatkozási hely neve Szelvény Beavatkozási hely Hossz (m) (fkm) leírása Bölcskei szűkület 1.551, ,4 100 Hajóút szűkület 1. Hartai jégmegállásra Jégmegállásra 1.548, , hajlamos hely hajlamos hely 2. Paksi szűkület 1.530, ,0 500 Hajóút szűkület 3. Baráka ,5 500 Gázló Kovácspusztai gázló és 1.512, ,6 4. Siótoroki jégm. hajlamos Gázló hely 1.499, ,0 5. Korpádi szűkület 1.493,9.492, Hajóút szűkület 6. Koppányi szűkület 1.483, ,5 600 Hajóút szűkület Bajai szűkület és 1480, ,5 7. jégmegállásra hajlamos 1482, , Hajóút szűkület hely 8. Szeremlei szűkület 1.469, , Hajóút szűkület 9. Mohácsi szűkület 1.451, ,7 900 Hajóút szűkület A tervezett beavatkozás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet I. melléklet 41. pontja alá tartozó tevékenység, amelynek megkezdését megelőzően előzetes vizsgálati eljárást kell kezdeményezni az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi Felügyelőségen. A VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht májusában a Paksi szűkületre előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérte a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen. A DDKTVF /2008, iktató számon kiadott határozatában megállapította, hogy a tervezett beavatkozás a környezetre jelentős hatást gyakorol, ezért részletes környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását, környezeti hatástanulmány elkészítését írta elő és meghatározta a hatásvizsgálat során különösen figyelembe veendő szempontokat. 6

7 2. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA 2.1. A TERVEZETT MEDERRENDEZÉS CÉLJA A Dunára megállapított ún. legkisebb hajózási kisvízszint (LHKV) Dunának az 1811,00 fkm és az 1433,00 fkm közötti változó vízállású szakaszán a tárgyidőszakot megelőző 30 év jégmentes időszakának adataiból számított 94% tartósságú vízhozamhoz tartozó vízszint. A hajózási kisvízszint fogalmát, illetve a LHKV mellett biztosítandó hajózóút-méretet a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról szóló 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet határozza meg. A Duna magyarországi szakaszán a jogszabály szerinti hajózó út szélessége 180 m, mélysége pedig 27 dm, az előírt paramétereket a legkisebb hajózási kisvízszint mellett kell biztosítani. Napjainkra a Duna mederalakító tevékenysége miatt a hajózóút előírt méretei a folyam egyes szakaszain nem biztosíthatóak, ami a hajózás, hajózhatóság folyamatosságát veszélyezteti. A Duna magyarországi szakaszán 22 olyan folyam-szakasz van, ahol a hajózhatóság biztosítása érdekében be kell avatkozni, ezek a szakaszok, gázlók, hajózóút szűkületek vagy jégmegállásra hajlamos helyek. A hajózhatóság biztosítása érdekében a Duna szabályozása során megépített műveket, ki kell egészíteni illetve módosítani, vagy új szabályozási műveket kell építeni. A Paksi szűkületben a mederrendezés célja a kedvezőtlen kanyarulat javítása és a zátonyképződésre való hajlam csökkentése. 1. ábra: A Paksi szűkület műholdas felvételen Meglévő szabályozási művek Paksi szűkület 7

8 2.2. A TERVEZETT MEDERRENDEZÉS BEMUTATÁSA A hajózóút biztosításához szükséges beavatkozások ismertetése A Paksi szűkületben a mederrendezés célja a kedvezőtlen kanyarulat javítása és a zátonyképződésre való hajlam csökkentése a meglévő terelőművek meghosszabbításával. A évi felmérés alapján a szűkületet okozó zátony (feltehetőleg a évi őszi és a évi nyári árvíz mederalakító hatására) nem volt észlelhető. A korábbi évek tapasztalatai alapján a Dunán levonuló változó vízhozamok hatására ez a zátony időnként kialakul, időnként pedig eltűnik. Ennek oka egyrészt a helyileg kiszélesedő meder, másrészt a jobb parton kialakult kettős ívű kanyarulat. A két meghosszabbításra tervezett mű közrefogja a zátonyképződésre hajlamos szakaszt és a helyi áramlási viszonyok javításával várhatóan megszünteti a későbbi zátonyképződés lehetőségét. 2. ábra: A terelőmű minta keresztszelvénye A szükséges beavatkozások technológiájának ismertetése A terelőművek meghosszabbítása nem érinti a parton elhelyezkedő növényzetet. Mivel a kivitelezési munkálatokhoz szükséges gépek vízi úton vonulnak fel, és a szükséges anyagok helyszínre szállítását is vízi úton oldják meg, egyéb előkészítő műveletekre, tehát feltáró vagy kiszolgáló út építésére, ideiglenes anyag depóniák telepítésére, kiszolgáló üzemek építésére nincs szükség. 8

9 3. ábra: Úszódaru A terelőművek kialakításához szükséges kőmennyiség vízi úton, uszályba rakva érkezik az építés helyszínére a dunabogdányi kőbányából. A kőművek építése úszótagra telepített, markoló fejes úszókotróval (daruval) történik. A kivitelezés a geotextília terítése és a fenékszórás kialakítása után a gáttest építésével folytatódik. A kivitelezés az elkészült kőmű ellenőrző mérésével fejeződik be. A kivitelezés várható időtartama egy kirakó kotrógéppel és 250 m³/nap beépítési kapacitással számolva 24 munkanapra adódott. 9

10 3. AZ AZONOSÍTOTT HATÁSOK ÉS A HATÁSTERÜLETEK BEMUTATÁSA 3.1. AZ AZONOSÍTOTT HATÓTÉNYEZŐK BEMUTATÁSA A Duna Paksi szűkületet is magába foglaló, 1530,5-1529,5 fkm szelvények közötti szakaszának rendezése az alábbi hatótényezők fellépésével jár: Környezeti zajkibocsátás Légszennyező-anyag kibocsátás A földtani közegre gyakorolt hatás A felszín alatti vízre gyakorolt hatás A felszíni víz minőségének változása Hulladékok keletkezése A természet állapotában bekövetkező változások 3.2. A VÁRHATÓ HATÁSFOLYAMATOK ÉS HATÁSTERÜLETEK BEMUTATÁSA Környezeti zajkibocsátás A Paksi szűkület kiváltásának környezeti hatásvizsgálata kapcsán helyszíni zajméréseket végeztünk a jelenlegi (alap) állapot meghatározása érdekében. A többször megismételt rövid idejű, 30 perces mérési eredményekből megállapítottuk az érintett területre jellemző nappali és éjszakai megítélési A- hangnyomásszinteket. A megvalósítási fázisban jelentkező zajterhelést a források (zajvédelmi szempontból építési zajforrás) és az építés időtartamának ismeretében számítással és az IMMI 2009 zajtérkép készítő szoftverrel határoztuk meg. A terelőművek építési munkálatai alatt a környező települések védendő területein a zajterhelés a jelenlegi értékekhez viszonyítva nem változik, határérték túllépés nem várható, zaj- és rezgésvédelmi szempontból műszaki beavatkozás, korlátozás nem szükséges. Az építési tevékenység zajvédelmi szempontú hatásterülete zaj ellen védendő létesítményt vagy területet nem érint. A közlekedés által okozott zajra vonatkozó követelményeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. -a és 3. melléklete a zajtól védendő terület kategóriája (övezeti besorolás) és az adott közlekedési létesítmény fajtájának függvényében tartalmazza. A létesítmény-fajták között közúti, vasúti és légiközlekedésre vonatkozó típusok szerepelnek, a vízi közlekedésre vonatkozó kategóriák és határértékek nincsenek. Tájékoztatásként, összehasonlítási alapként, az országos főútvonalakhoz hasonlítjuk őket, tekintettel arra, hogy a Duna nemzetközi forgalmat lebonyolító hajózóút. A határértékek új közlekedési zajforrás létesítése esetén vagy meglévő közlekedési útvonal korszerűsítése, felújítása, kapacitásbővítése utáni állapotra érvényesek. A legoptimistább becsléseket alapul véve tízéves időtávlatban is csak a jelenlegi éves hajóforgalom 150 %-ra történő növekedése várható. Ez a hajópark (a műszaki színvonalat érintő környezetvédelmi fejlődést elhanyagolva) és a hajózóút (a jelenleg hajózásra alkalmas napok száma nem változik) jelenlegi állapotában mintegy 1,5 db növekedést eredményezne a zajtérkép készítő szoftver számítási eredményeit alapul véve. A várható forgalomból számított zajterhelés sehol sem haladja meg a jelenlegi értékeket, határérték túllépés nem várható. A megnövekedett forgalom zajvédelmi szempontú hatásterületén zaj ellen védendő létesítmény vagy területet nincs. Azonban a forgalomnövekedés nem a napi hajóforgalmat növeli, hanem a kisvízi hajózás lehetővé tételével elsősorban a hajózásra alkalmas időt (hajózható napok száma) hosszabbítja meg, és az éves szinten elhaladó hajók számát növelné. Amennyiben a vízi járművek esetében is bekövetkezik az a környezetvédelmi (zaj) szempontú fejlődés, ami a közúti közlekedésben az elmúlt években jelentkezett, a hajózás által okozott zajterhelés a jelenlegihez képest gyakorlatilag nem nőne. 10

11 Környezeti levegőminőség A Paksi szűkület rendezése során alkalmazott munkagépek illetve az anyag-szállítást végző hajók légszennyezőanyag kibocsátása kisebb mértékben befolyásolja a környezeti levegő minőségét. 4. ábra: a környezeti levegőminőségre gyakorolt hatások kiterjedése A felszíni víz minőségére gyakorolt hatások Mederüledék eltávolítás a projekt keretében nem történik, a terelőművek építése pedig érdemben nem befolyásolja a felszíni víz minőségét. A vízminőségében a kivitelezési munkálatok során léphet fel rövid időtartamú nagyon csekély változás, a felkavart, finomabb szemcseméretű üledékek az újra kiülepedéséig a folyóvízben lebegnek. 11

12 5. ábra: a felszíni víz minőségére gyakorolt hatások kiterjedése Földtani közegre gyakorolt hatások A terelőművek hosszabbítása után az üzemelési fázisban jelentkeznek változások: a Duna áramlási képe a terelőművek hosszának növekedése miatt módosul, így az üledékszállító képesség és annak területi eloszlása is megváltozik. Ahol a terelőművek hatására az áramlás intenzitása nő, ott a meder mélyülni fog, illetve csökkeni fog a mederüledék vastagsága. Ahol a korábbi állapothoz képest csökken az áramlás intenzitása, ott az áramlás erősségétől függően mederüledék lerakódása várható. A földtani közegre gyakorolt hatások a beavatkozások közelében lévő területeket érintik, a hatásterület sehol sem terjed a Duna hullámterén kívülre. 12

13 6. ábra: A földtani közegre gyakorolt hatások kiterjedése Felszín alatti víz minőségére gyakorolt hatások. A szakasz rendezésére tervezett bal parti terelőművek közelében parti szűrésű vízbázis nem található, így a beavatkozás következtében fellépő mederbeli vízszintváltozás, illetve a terelőművek árnyékában jelentkező feliszapolódás a felszín alatti vizek szempontjából káros hatásokkal nem jár Hulladékok keletkezése A tervezett mederrendezési munkálatok során kis mennyiségű kommunális hulladék keletkezik. Az esetlegesen fel nem használt vízépítési terméskő kezelés nélkül, vagy átalakítás nélkül felhasználható más szabályozási- vagy partvédő művek építésénél. A projekt megvalósulása után a Dunán megnövekedő hajóforgalom nem eredményezi az egyébként keletkező hulladékok mennyiségének növekedését. 13

14 7. ábra: A Paksi szűkület tervezett rendezésének hulladékgazdálkodási hatásterülete Természetvédelem Botanika A beruházás, jellegénél fogva, nem érint a vegetáció számára fontos területeket. Tekintve, hogy a terelőművek építése vízi úton, vízről végezve történik, a parti zónákat nem érintik a kivitelezési munkálatok. A tervezési terület melletti Duna bal part uralkodó vegetációtípusa a puhafa ligeterdő annak is a bokorfüzes és fehérfüzes típusa. Ennek megfelelően a parton döntően bokorfüzest találunk, amely mögött néhol azonálisan fehérfüzesek találhatóak. A jobbparton található ligeterdő sávot két részre lehet bontani. Közvetlenül a part mentén jó állapotú, egyidős közepes korú (15-20 éves) kőrisekből és füzekből álló erdő található. A part menti homokos zátony csak kisvíz idején kerül felszínre. Magasabbrendű növényzet tartós kialakulására jelen állapotában emiatt nincs lehetőség. Az ilyen jellegű élőhelyeken kisvizes időszakban a fűz-csiranövények között, fajgazdag pionir zátonynövényzetet találunk. A társtervezők által végzett modellkísérletek eredményei szerint a medermélyülés és a vízszintváltozás nem lesz mérhető vagy észlelhető mértékű, így a parti zóna termőhelyi adottságai nem változnak a kivitelezést követően. Vízi makrogerinctelenek A már meglévő terelőművek hosszabbításával a közvetlen környezetükben élő állatok egyedei károsodhatnak a munkálatok során, azonban a munkaterület nagyságára való tekintettel ennek hatása elenyésző. Bár a kőszórás mint élőhely nem alkalmas diverz élőlényegyüttes megtelepedésére, azonban a keresztirányú áramlási akadályként olyan lassabb folyású víztereket hoz létre, ami 14

15 mozaikosan jellegzetes vízi makrogerinctelen társulásoknak ad otthont. Összességében a beruházás nem fejt ki negatív hatást a vízi makrogerinctelenekre. Halak A Paksi szűkület beavatkozásainak hatásterületén a Duna fajgazdagnak mondható, amelyet számos ritkuló, veszélyeztetett halfaj tesz változatosabbá és értékesebbé. A folyó bal partját jellemző természetes homokos élőhely fontos területe a Duna természetes halállományának. Az élőhely fontosságát tovább hangsúlyozza az itt előforduló védett fajok magas száma. A bal parton húzódó természetes part és a jobb part kövezésének halállományát a bal part terelőműveinek hosszabbítása nem fogja károsan befolyásolni, ha azokat a szaporodási időszakon és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási perióduson kívül végzik (a beavatkozás műszaki kivitelezése nem javasolt a március-és június vége közötti időszakban). Kétéltűek és hüllők A jelenlegi élőhelyi adottságok és a tervezett beavatkozások várható hatásai nem gyakorolnak számottevő hatást a kétéltű és hüllő populációk védelmi helyzetére. Tér- és időbeni korlátozások, kompenzációs intézkedések fentiek miatt nem indokoltak. Emlősök A vizsgált területen élő emlősökre nem jelent semmilyen fontos negatív hatást a tervezett terelőművek bővítése. A beruházással járó zaj, zavaros víz, nem zavarja a jelenleg a területen élő emlősöket. A terelőművek bővítése nyomán még javulhatnak is az élőhelyi feltételek, mivel mögötte lassú folyású szakaszok alakulnak ki, mely táplálkozási szempontból minden védett faj számára kedvező lehet. 8. ábra: A természetet érő hatások kiterjedése Sárga vonal: közvetett hatásterület; Piros vonal: közvetlen hatásterület Tájvédelem A tervezett mederrendezés a táj karakterét lényegében nem módosítja, a terelőművek meghosszabbítása minimális változást jelent a táj eddigi arculatához képest. A víziút használhatóbbá tétele természetesen hatást gyakorol a tájhasználatra, mivel a hajóforgalom a projekt céljaként várhatóan növekedni fog. Ugyanez a hatás forgalomcsökkenést válthat ki a közutakon. Táj- és természetvédelmi szempontból hatásterület alatt az építkezéssel érintett folyószakaszt és a parti sávot érthetjük. 15

16 A mederrendezés munkálatainak egyesített hatásterülete 9. ábra: A mederrendezés munkálatainak egyesített hatásterülete 16

17 3.3. A MEGNÖVEKEDŐ HAJÓFORGALOM VÁRHATÓ HATÁSAI A Paksi szűkület rendezésének célja a hajózhatóság biztosítása Duna e szakaszán is. A rendezés eredményeként a hajóforgalom, mely jelenleg átlagosan napi 13 db motorhajó, a szűkület rendezésének eredményeként várhatóan 16 db/napra nő. A megnövekedett hajóforgalom az alábbi hatótényezők fellépésével jár: Környezeti zajkibocsátás Légszennyező-anyag kibocsátás Környezeti zajkibocsátás A hajóforgalom megnövekedése következtében megnövekvő zajkibocsátás hatásterülete a Duna medrére, a hajóút környezetére terjed ki. A várható forgalomból számított zajterhelés sehol sem haladja meg a jelenlegi értékeket, határérték túllépés nem várható Légszennyezőanyagok kibocsátása A légszennyezőanyag kibocsátás növekedése számszerűen nem jelentős, csak kis mértékű. A légszennyezőanyag-kibocsátás hatásterülete csak a hajóútra, illetve a hajóút 20 m-es környezetére korlátozódik. 17

18 10. ábra: A mederrendezést követő időszak hajóforgalmának levegővédelmi szempontú hatásterülete 18

19 A megnövekedett hajóforgalom egyesített hatásterülete 11. ábra: A mederrendezés utáni időszak megnövekedett hajóforgalmának egyesített hatásterülete 19

20 3.4. A KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE A Paksi szűkület tervezett rendezése során a környezetre gyakorolt hatásokról összefoglalva megállapíthatjuk, hogy egyik sem tekinthető jelentősnek, nem okoznak a környezet állapotában beálló maradandó károsodást vagy szennyezést. Térben a legkiterjedtebb hatást a környezeti zajkibocsátás jelenti, általánosságban elmondható, hogy a várható hatások csak a Duna hullámterére korlátozódnak, települések lakott területeit a várható hatások nem érintik. Időben is korlátozottnak tekinthetőek, mivel a fellépő hatások csak a kivitelezési munkáltok ideje alatt, azaz legfeljebb 24 napig lesznek kimutathatóak A KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK ÁLTAL ÉRINTETT EMBEREK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁBAN, ÉLETMINŐSÉGÉBEN ÉS ÉLETMÓDJÁBAN VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK A Paksi szűkület rendezésével összefüggő környezeti állapotváltozások nem érintenek embereket, mivel az azonosított hatótényezők hatásai nem terjednek ki lakott területekre, így a tervezett mederrendezés nem okozza a lakosság életminőségének, egészségi állapotának romlását, a lakosság életmódjának megváltozását A KÖRNYEZET ÉS AZ EMBERI EGÉSZSÉG VÉDELMÉRE FOGANATOSÍTANDÓ INTÉZKEDÉSEK A tervezett beavatkozás környezetre gyakorolt hatásai nem jelentősek, nem okozzák a környezet állapotának maradandó romlását. A várható hatások alacsony szinten tartása érdekében szükséges az alkalmazott munkagépek folyamatos ellenőrzése illetve szakszerű karbantartása a munkálatok ideje alatt, megelőzendő a havária jellegű környezetszennyezést vagy a zajkibocsátás, légszennyezőanyag emissziójának növekedését. Mivel a tervezett mederrendezés környezeti hatásai nem veszélyeztetik az emberi egészséget így az emberek egészségének védelme érdekében megelőző intézkedést nem kell foganatosítani. 20