Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 66/2007. (XII. 21.) számú rendelete az önkormányzat évi átmeneti gazdálkodásáról

Átírás

1 2007. december oldal Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 66/2007. (XII. 21.) számú rendelete az önkormányzat évi átmeneti gazdálkodásáról Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló módosított évi XXXVIII. törvény 76. (1) bekezdése alapján a évi átmeneti gazdálkodásról a következő rendeletet alkotja: 1. A rendelet hatálya kiterjed Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésére és annak bizottságaira, a Polgármesteri Hivatalra és az önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodására. 2. (1) Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert és a költségvetési szervek vezetőit, hogy január 1-jétől a évi költségvetési rendelet hatályba lépéséig az önkormányzat bevételeit folytatólagosan beszedje. A Panel Plusz hitelfelvételt - a évi nyertes pályázatokhoz - a központi támogatások lehívásához, a kifizetés teljesítési határidejéhez igazodva lehet elrendelni. (2) A céljelleggel átvett, illetve támogatásértékű bevételek felhasználása az adott célra folyamatosan megtörténhet. (3) A évi pénzmaradvány áthúzódó kötelezettséggel terhelt része, továbbá az előző évek pénzmaradványai az adott feladatokhoz felhasználhatók. (4) A folyamatban lévő közbeszerzéseknél a közbeszerzési eljárások elbírálása és eredményhirdetése után vállalható kötelezettség. 3. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat kiadásait a 2. -ban foglaltakon túlmenően az alábbiak szerint fedezze: Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, a Polgármesteri Hivatal vonatkozásában a működési kiadások az alábbiak szerint fizethetők ki: a) A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok kifizetése a hatályos közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. Tv., a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. Tv., a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII tv., valamint a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó dolgozók esetében január 1. napjától a soros átsorolásokkal és a kötelező bérfejlesztéssel (figyelemmel a 13.havi kiegészítésekre) módosított összegű személyi juttatások és ezek járulékai időarányos részéig terjedhet, kivéve a fenti jogszabályok alapján történő jubileumi jutalom kifizetését, mely az esedékesség napján teljes összegben fizethető. b) január 16-án a hatályos közalkalmazotti, köztisztviselői törvény, a Munka törvénykönyve és a Hszt. szerint kell rendelkezni a köztisztviselők,

2 2007. december oldal közalkalmazottak, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai és a Munka törvénykönyv hatálya alá tartozók külön juttatásának kifizetéséről. c) A dologi kiadások finanszírozásának szabályai: - az önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézmények havonta a vásárolt élelmezés esetében az érvényes szerződésben szereplő fajlagos étkezési díjaknak, a közüzemi díjaknak, egyéb dologi kiadásoknál pedig a évi eredeti dologi előirányzat összegének 14 %-át használhatják fel. - A Polgármesteri Hivatal a dologi kiadásokra az átmeneti időszakban a évi eredeti költségvetés 14%-át használhatja fel, kivéve a szociális ellátásokat, ahol az állami támogatásokkal növelt összeg alapján kerül meghatározásra az időarányos felhasználás. A városüzemeltetéssel összefüggő kiadások esetében a szerződés szerinti ütemezésnek megfelelően történhetnek a kifizetések. - A kisebbségi önkormányzatok számára a leutalt állami támogatás utalható. - A Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás a szerződéses kötelezettségei teljesítése mellett a évi eredeti előirányzat időarányos részét használhatja fel. c) Támogatásértékű kiadásként, átadott pénzeszközként a évi eredeti előirányzat időarányos részének 80%-a utalható, kivéve a külön közgyűlési döntéssel jóváhagyott támogatási összegeket. d) Felújítási és beruházási kiadások esetében csak az áthúzódó kötelezettségvállalások előirányzatai teljesíthetők, kivéve a balesetveszély elhárítás előirányzatát, melyet az előző évi időarányos szint 80%-án fel lehet használni a sürgős beavatkozást igénylő esetekben. Tervezési feladatokra a gördülő tervben szereplő összeg erejéig vállalható kötelezettség. e) A hitel- és kamattörlesztéseket az érvényes szerződések alapján kell pénzügyileg teljesíteni. f) Tartalék előirányzatok esetében csak az áthúzódó kötelezettségvállalások előirányzatai, valamint a Polgármesteri céltartalék előző évi időarányos összege kerülhet felhasználásra. A vis maior tartalékból történő felhasználás indokolt esetben a évi eredeti előirányzat szintjéig lehetséges. 4. (1) A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmeneti gazdálkodás időszakában a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló törvénynek, a jogszabályoknak és az önkormányzat rendeleteinek megfelelően a szükséges intézkedéseket tegye meg. (2) Az átmeneti időszakban folytatott gazdálkodási tevékenység a évi költségvetés részét képezi, a beszedett bevételek és teljesített kiadások beépítésre kerülnek a évi költségvetésbe. 5. A rendelet január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata évi költségvetéséről szóló rendelet hatályba lépéséig kell alkalmazni. Dr Estefán Géza Eger Megyei Jogú Város címzetes főjegyzője Habis László Eger Megyei Jogú Város polgármestere

3 2007. december oldal Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 67/2007. (XII. 21.) számú rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítésére vonatkozó szabályokról Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése jelen rendelet keretében deklarálja azon szándékát, hogy a tulajdonában lévő lakásállományát nem kívánja csökkenteni és annak növelésére törekszik. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Ltv.) felhatalmazása alapján az Önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésére vonatkozóan a következő rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed minden olyan lakásra, amely Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában van, illetve a rendelet hatályba lépése előtt részletfizetéssel megvásárolt önkormányzati lakásokra, a vételár teljes kiegyenlítéséig. (2) A bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlő kiválasztási joggal érintett bérlakásnak minősülő lakás a rendelkezésre jogosult szerv előzetes hozzájárulása esetén jelölhető ki elidegenítésre. (3) Nem jelölhető ki elidegenítésre: a) a Fiatalok Garzonházában lévő lakás; b) a Nyugdíjasok Házában lévő lakás; c) a bontásra kijelölt és a településrendezési tervekben nem lakóövezetként kijelölt területen levő vagy az önkormányzati rendeletben felsorolt településrendezési feladatok megvalósítása érdekében felhasználásra kerülő ingatlanokban lévő lakás; d) bérlő által lakott lakás, kívülálló 3. személy részére; e) az új bérlő részére az a lakás, melyért az önkormányzat a bérleti jogról való lemondás folytán már egy alkalommal térítést fizetett és azt újra bérbe adta; f) az új bérlő részére az a lakás, melyre a bérleti jogviszony március 2. napját követően jött létre, kivéve ha a bérleti jogviszony csere következtében, tartási vagy életjáradéki szerződés alapján keletkezett, illetve ha a bérlő halála esetén a lakásban jogszerűen élő leszármazó folytatja tovább a bérleti jogviszonyt. Nem vonatkozik az e pontban meghatározott, a bérleti jogviszony létrejöttének időpontjára vonatkozó korlátozás arra az esetre sem, ha a bérlő az önkormányzat tulajdonában álló lakás felett bérlőkijelölési joggal rendelkező személy vagy szervezet jogról történő lemondását tartalmazó nyilatkozatának benyújtásával együtt kérelmezi a lakás elidegenítésre történő kijelölését. A bérlőkijelölési jog jogosultja írásbeli nyilatkozatának tartalmaznia kell, hogy a lakás elidegenítésre történő kijelöléséhez hozzájárul, továbbá az elidegenítésre történő kijelölés esetére: - a lakásra fennálló bérlőkijelölési jogáról (ezzel az elidegenítésből befolyó vételárrész iránti igényéről) az önkormányzat javára ellenérték nélkül lemond, és - a jogról való lemondás folytán csökkent elhelyezési lehetőségére hivatkozással önkormányzati bérlakásra vonatkozó további bérlőkijelölési (kiválasztási) jogot, bérlakásban történő elhelyezés biztosítását az önkormányzattól nem igényel.

4 2007. december oldal Nem vonatkozik az e pontban meghatározott, bérleti jogviszony létrejöttének időpontjára vonatkozó korlátozás arra az esetre sem, ha a bérlő az önkormányzat saját vagyonából vásárolt olyan lakását kívánja megvásárolni, amely lakás Eger város közigazgatási területén kívül található; g) a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001 (I.31) számú Kormány rendelet alapján a központi költségvetési előirányzatból épített vagy vásárolt lakások az építéstől vagy vásárlástól számított 20 évig; h) a szükséglakás; i) határozott időre bérbe adott lakás, kivéve a ban szabályozott esetkört; j) műemlék, vagy műemlék jellegű (helyi védelem alatt álló) épületben található lakás; k) olyan lakóépületben található lakás, amelyben az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás célú helyiségek aránya együttesen legalább 20%; l) piaci alapon, városi érdekből, költségelven bérbe adott lakások. 2. Önkormányzat tulajdonában lévő lakás elidegenítésének általános szabályai (1) A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság a bérlő vásárlási szándéka esetén - évente kétszer, március és október hónapban a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményezése mellett jelölheti ki az elidegenítésre kerülő lakások körét. (2) A bizottságok elé kerülő előterjesztésnek tartalmaznia kell: a) a lakás városon belüli elhelyezkedését; b) a lakóépület (lakás) ingatlan-nyilvántartási adatait; c) a lakás, illetőleg az épület műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást; d) lakóépület esetén az önkormányzati tulajdon arányát és az épületben lévő lakásszámot; e) az ingatlanforgalmi szakértő által megadott 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értéket; f) a lakás műemléki jellegének a megjelölését; g) elővásárlási joggal rendelkező bérlő vételi szándéka esetén az árengedmény és a vételár kedvezmény mértékét; h) elővásárlási joggal rendelkező bérlő vételi szándéka esetén az elővásárlásra jogosult nyilatkozatát a vételár egyösszegű vagy részletekben történő megfizetéséről, az általa vállalt fizetési feltételeket; i) elővásárlási joggal rendelkező bérlő vételi szándéka esetén a bérlő fizetőképességére vonatkozó adatokat. (3) Az egyes lakások (kivéve a Közgyűlési hatáskörbe tartozó üres és a nem bérlői kérelemre elidegeníthető lakásokat) elidegenítéséhez a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság minősített szavazattöbbséggel hozott határozata szükséges. II. fejezet Az állam tulajdonából ingyenesen az önkormányzat tulajdonába került lakások értékesítése 3. Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg: a) a bérlőt; b) a bérlőtársakat egyenlő arányban; c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában; d) az a-c) pontokban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes ági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét.

5 2007. december oldal 4. (1) Az elővásárlásra jogosult a lakás egy összegű vagy részletre történő megvételre vonatkozó nyilatkozatát az önkormányzat által a lakáselidegenítéssel megbízott EVAT Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt- hez juttatja el. (2) A vételi nyilatkozathoz mellékelni kell: a) a bérleti és a lakás használatához kapcsolódó különszolgáltatások díjának megfizetéséről szóló igazolást; b) a helyi adó és adók módjára behajtandó tartozásról szóló nemleges igazolást. (3) Az 3. d) pontjában foglalt személyek kérelméhez csatolni kell a 3. a-c) pontjaiban felsorolt személyek hozzájáruló nyilatkozatát. 5. Az elidegenítés lebonyolítása (1) Az elidegenítést az önkormányzat által a lakáselidegenítéssel megbízott EVAT Zrt. végzi a közöttük fennálló szerződés alapján. (2) A lakáselidegenítéssel megbízott a kérelmező költségére elkészítteti a forgalmi értékbecsléseket, a műszaki dokumentációkat, az esetleges műszaki megosztásokat és a földhivatali bejegyzéséhez szükséges okmányokat és az előterjesztéshez mellékeli a 2. (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokat. 6. A vételár megállapítása Az állam tulajdonából ingyenesen az önkormányzat tulajdonába került lakás vételára a beköltözhető forgalmi érték 60 %- a. 7. Fizetési feltételek (1) A 6. szerinti vásárlás esetén a vételár 20% -át az elővásárlási joggal rendelkező vevő a szerződés megkötésekor egy összegben köteles megfizetni. Részletre történő vétel esetén a vevő a szerződés teljesítésének biztosítékaként köteles két készfizető kezesről gondoskodni. (2) A vevőt a vételárhátralékra kérelmére- 15 évi részletfizetési kedvezmény illeti meg, amelyet az adásvételi szerződés megkötésétől a vételár teljes megfizetéséig a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv szerinti ügyleti kamat terhel. Amennyiben a jogosult az adásvételi szerződést már megkötötte, a kedvezmények örökösét is megilletik. (3) A fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket a részletfizetés időtartamára egyenlő mértékben kell megállapítani, melyet a 7. (2) bekezdésében megállapított kamatfizetési kötelezettség terhel. (4) A törlesztő részletek a tárgyhó utolsó napján válnak esedékessé A határidőre be nem fizetett törlesztő részlet után a Ptk. szerinti mindenkori törvényes késedelmi kamat jár. (5) Az a bérlő, aki mozgáskorlátozottságára tekintettel a bérelt lakást a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet szerinti akadálymentesítési támogatás és önerő biztosításával akadálymentessé átalakította és az átalakítás költsége eléri vagy meghaladja a vételár 20 %-át, vétel esetén a 20% egyösszegű megfizetésére nem köteles, a teljes vételárat részletekben fizetheti meg. (6) A vételár egyösszegű megfizetése, valamint a vételárhátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt történő teljes kiegyenlítése esetén a vevő részére a teljes kiegyenlítés előtti tartozásból 20% engedményt kell adni.

6 2007. december oldal (7) A lakáselidegenítéssel megbízott az adott év december hó 31-i állapot szerint megvizsgálja a szerződés pénzügyi teljesítését és a teljes visszafizetést el nem érő egyéb rendkívüli törlesztés esetén a szerződés szerinti törlesztési kötelezettségen felüli összegre vetítve 20% engedményt köteles adni és az engedmény mértékével a tartozás összegét csökkenteni. A vetítési alapból le kell vonni azt a részt, amelyre az előző évben a kedvezményt már a vevő megkapta. (8) Ha az elővásárlásra jogosult személynek Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatával, illetve közüzemével szemben helyi adó vagy adók módjára behajtandó tartozása, bérleti, illetve különszolgáltatási díjhátraléka áll fenn, az adásvételi szerződés annak megfizetését követően jöhet létre. A tartozást és annak késedelmi kamatait elengedni nem lehet. (9) Az adásvételi szerződés megkötésével egy időben a vevő közjegyző előtt tett, végrehajtható okiratba foglalt egyoldalú nyilatkozatot tesz, melyben elismeri, hogy: - ha három havi vételár részlet összegét elérő hátraléka keletkezik, a még fennálló vételárhátralékot az eladó jogosult egyoldalú írásbeli nyilatkozatával lejárttá tenni és a vételár hátralékot a nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles egy összegben megfizetni; - hat hónapos vagy azt meghaladó fizetési késedelem, illetve egy összegben esedékessé vált vételárhátralék meg nem fizetése esetén az eladó a szerződéstől jogosult elállni. A közjegyzői eljárás költségei a bérlőt terhelik. (10) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába július 11. napját követően ingyenesen kerülő lakás értékesítése során az évi XXV. törvény alapján kapott sajátjogú kárpótlási jegyet a vevő- házastárs esetén a házastárs saját jogú kárpótlási jegyét is - névértékben felhasználhatja a lakás vásárlása során. (11) Aki a szerződésben vállalt részletfizetési kötelezettségét megszegi, az a kedvezményeket elveszíti, és vételárhátraléka egy összegben válik esedékessé és viseli az adásvételi szerződésben foglalt jogkövetkezményeket. 8. Az elidegenítéshez és a megterheléshez való hozzájárulás (1) A lakáselidegenítéssel megbízott EVAT Zrt. az Önkormányzat javára a vételárhátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint a vételárhátralék megfizetésének időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be. (2) Egyedi elbírálás alapján a személyes jövedelmi, vagyoni, egészségügyi, családi körülményeket figyelembe véve kivételesen indokolt esetben a Szociális és Egészségügyi Bizottság (a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság véleménye mellett) hozzájárulhat a részletfizetéssel, megvásárolt lakás elidegenítéséhez oly módon, hogy a lakáson fennálló tartozás biztosítékául szolgáló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom az újonnan megszerzett ingatlanra új jelzálogjog szerződés megkötése alapján változatlan tartalommal átjegyzésre kerüljön. A Szociális és Egészségügyi Bizottság hozzájárulását az Önkormányzattól megvásárolt lakás elidegenítése előtt kell kérni. (3) A hozzájárulás csak egy ízben és kizárólag akkor adható meg, ha az újonnan megszerzett lakás helyi forgalmi értéke az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálog fedezetére megfelelő biztosítékul szolgál és a megvásárolni kívánt ingatlan tehermentes. (4) Öröklés, öröklési, tartási, és életjáradéki szerződés, valamint volt házastársak közös tulajdonának egyik fél javára történő megszüntetése esetén, amennyiben a jogügylet folytán a

7 2007. december oldal fizetési kötelezettséget vállaló személyében változás következik be, a vételárhátralék összege a meglévő szerződési feltételek mellett, a Polgármester hozzájárulásával átvállalható. 9. Az értesítés tartalma (1) A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság támogató döntését követően a lakáselidegenítéssel megbízott EVAT Zrt. a kérelmezőt értesíti a lakás megvásárlásának lehetőségéről. (2) Az értesítésnek tartalmaznia kell: a) a lakóépület (lakás) ingatlan-nyilvántartási adatait; b) a lakás forgalmi értékét; c) a lakás vételárát, és a fizetési feltételeket; d) az árengedmény és vételárkedvezmény mértékét; e) az ajánlati kötöttség idejét, amely az értesítés kézhezvételétől számított 60 nap. (3) A szerződéskötésre nyitva álló határidő az értesítés kézhezvételétől számított 60 nap. III. fejezet Az önkormányzat saját vagyonából vásárolt lakásokra vonatkozó rendelkezések 10. (1) Az önkormányzat saját vagyonából vásárolt, épített lakásának a bérlő részére történő eladására csak határozatlan időre szóló bérleti jogviszony esetén kerülhet sor, kivéve ha a megvásárolni kívánt lakás Eger város közigazgatási területén kívül helyezkedik el. Ez utóbbi lakások tekintetében a 11. rendelkezései az irányadók. (2) A bérlő a lakás megvételre vonatkozó nyilatkozatát az önkormányzat által a lakáselidegenítéssel megbízotthoz juttatja el. (3) A bérlő kérelméhez mellékelni köteles: a) a bérleti és a lakás használatához kapcsolódó különszolgáltatások díjának megfizetéséről szóló igazolást; b) a helyi adó és adók módjára behajtandó tartozásról szóló nemleges igazolást; c) nyilatkozatot a vételár egyösszegű vagy részletekben történő megfizetéséről, az általa vállalt fizetési feltételeket. (4) Az elidegenítést az önkormányzat által a lakáselidegenítéssel megbízott EVAT Zrt. végzi a közöttük érvényes szerződés alapján, e rendelet 5. - ában foglaltak szerint. (5) A lakás vételára a beköltözhető forgalmi érték 85%- a, melyet egy összegben kell megfizetni a szerződéskötést követő 15 napon belül. Az adásvételi szerződés megkötésére az Önkormányzat tulajdonjogának fenntartásával oly módon kerül sor, hogy a vételár megfizetésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követően az Önkormányzatot megillető elállási jogot kell kikötni. (6) Ha a bérlőnek Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatával, illetve közüzemével szemben helyi adó vagy adók módjára behajtandó tartozása, bérleti, illetve különszolgáltatási díjhátraléka áll fenn, az adásvételi szerződés annak megfizetését követően jöhet létre. A tartozást és annak késedelmi kamatait elengedni nem lehet.

8 2007. december oldal 11. (1) Eger város közigazgatási területén kívül elhelyezkedő, bérlő által megvásárolni kívánt lakások esetén a 10. rendelkezéseit a jelen - ban foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell. (2) A vételár megállapítása tekintetében határozott időre szóló bérleti jogviszony esetén, ha a kérelem beadására a bérleti jogviszony megszűnése előtt: - egy éven belül kerül sor, a beköltözhető forgalmi érték 95%- a; - három éven belül, de egy éven túl kerül sor, a beköltözhető forgalmi érték 90%- a; - három éven túl kerül sor, a beköltözhető forgalmi érték 85%- a. (3) A bérlő a lakás megvásárlására irányuló kérelméhez mellékelni köteles a helyi adók és adók módjára behajtandó tartozásról szóló nemleges igazolást, amely alatt Eger megyei Jogú Város Önkormányzatának adóhatósága által kiállított igazolást kell érteni. IV. fejezet Üres önkormányzati lakás eladása 12. (1) Üres önkormányzati lakás amennyiben nem kerül bérbeadás útján hasznosításra a Közgyűlés döntésének megfelelően zártkörű pályázat útján vagy nyílt licites eljárás keretében kerül értékesítésre. (2) Ha zártkörű pályáztatásra kerül sor, az üres ingatlant a Fiatalok Garzonházában lakók részére kell megvételre felajánlani, a Közgyűlés által jóváhagyott teljes forgalmi értéken. Az érintettek értesítése a Rákóczi u szám alatti ingatlan, valamint az önkormányzat hirdető tábláján történő kifüggesztéssel történik. A kifüggesztés a pályázat beadási határidejét megelőző legalább 30 nappal történik. (3) A zártkörű pályázat részvevője pályázatához mellékelni köteles: a) a kötelező előtakarékosság befizetését igazoló banki bizonylatot; b) a forgalmi érték legalább 10 %- nak megfelelő pályázati biztosíték befizetését igazoló bizonylatot; c) fedezet igazolást arról, hogy az általa megajánlott vételár (mely nem lehet kevesebb a forgalmi érték 100%- nál) 50%- a rendelkezésre áll; d) igazolást arról, hogy helyi adó vagy adók módjára behajtandó tartozása nincs; e) igazolást arról, hogy Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatával, illetve annak közüzemével szemben a bérleti és a lakás használatához kapcsolódó különszolgáltatások díjára vonatkozóan hátraléka nem áll fenn; f) közjegyző előtt tett, végrehajtható okiratba foglalt nyilatkozatot arról, hogy pályázat nyertesség esetén ő és a vele együtt élők az általa bérelt önkormányzati bérlakást térítési és elhelyezési igény nélkül az adásvételi szerződés megkötését követő 3 napon belül elhagyja és az általa vásárolt ingatlanba beköltözik. (4) A zártkörű pályázat borítékbontása nyilvános, melynek során vizsgálni kell: a) a pályázathoz a 12. (3) bekezdése szerinti kötelezően mellékelendő okiratokat, bármelyikének hiánya a pályázót az érdemi elbírálásból kizárja; b) a pályázó által megajánlott vételárat, és megfizetésének feltételeit. (5) Az (2) bekezdés szerinti értékesítés esetén a pályázat nyertese a legmagasabb vételi ajánlatot tevő pályázó lesz. Azonos vételi ajánlat esetén azt a pályázót kell előnyben részesíteni, aki a legrövidebb időn belül vállalja a vételár kifizetését. A pályázati kiírásban

9 2007. december oldal meghatározott időpontban kerül sor az adásvételi szerződés tulajdonjog fenntartással történő megkötésére azzal, hogy a nyertes pályázó által befizetett biztosíték foglalóvá alakul, és a vevő a vételár legalább 50 %- át a szerződés megkötését követő 15 napon belül megfizeti. A továbbiakban fennmaradó vételárrész megfizetésére a pályázó ajánlatában foglaltak szerint kerül sor. Részletre történő vétel esetén a vevő a szerződés teljesítésének biztosítékaként köteles két készfizető kezesről gondoskodni. Amennyiben a szerződés megkötésére a nyertes pályázónak felróható okból nem kerül sor, a pályázó a befizetett ajánlati biztosíték az Önkormányzatot illeti meg, valamint a második legmagasabb vételi ajánlatot tevő pályázóval kötheti meg az Önkormányzat a szerződést. 13. (1) Ha a lakás értékesítésére nyílt licites eljárás keretében kerül sor, az induló vételár a Közgyűlés által jóváhagyott teljes forgalmi érték. A licitről szóló értesítést a licitet megelőző 15 nappal korábban legalább egy helyi lapban, Eger MJV Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a város honlapján közzé kell tenni. (2) Nyílt licit esetén a licitáló köteles az induló vételár legalább 10 %- át a licit időpontjában pályázati biztosítékként befizetni, mely biztosíték nyertessége esetén a vételárba beleszámít. (3) A licit nyertese a legmagasabb vételi ajánlatot tevő licitáló lesz. A pályázati kiírásban meghatározott időpontban kerül sor az adásvételi szerződés tulajdonjog fenntartással történő megkötésére azzal, hogy a vételárat egy összegben kell megfizetni a szerződéskötést követő 15 napon belül, és a vételár megfizetésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követően az Önkormányzatot megillető elállási jogot kell kikötni. V. fejezet Jogcím nélkül használt önkormányzati lakásokra vonatkozó rendelkezések 14. Akik március 2. napján olyan jogcím nélküli lakáshasználók voltak, akiknek bérleti jogviszonya felmondás útján azért szűnt meg, mert a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizették meg, és az önkormányzat felé fennálló lakbér különszolgáltatás díját és a hátralékot terhelő késedelemi kamatot október 31-ig teljes egészében megfizették, ezen bérlőkkel az önkormányzat fél évente meghosszabbítható lakásbérleti szerződést köt. A Meghosszabbítás feltétele a teljes hátralékmentesség, melyet a bérlő a bérleti szerződés meghosszabbításakor igazolni köteles. 15. Vegyes rendelkezések (1) Az önkormányzati lakás ok szerinti értékesítése esetén az elidegenítés lebonyolítása (ideértve a döntési jogkörrel rendelkező számára előterjesztés készítése a 2. (2) bekezdése szerint; a forgalmi értékbecslések, műszaki dokumentációk, esetleges műszaki megosztások és a földhivatali bejegyzéséhez szükséges okmányok elkészíttetése; jelzálogjog, valamint a vételárhátralék megfizetésének időtartamára elidegenítési és terhelési tilalom bejegyezése; üres önkormányzati lakások esetén zártkörű pályázat, nyílt licit lebonyolítása) az 5. szerinti lakáselidegenítéssel megbízott feladata. (2) Önkormányzati lakás tulajdonjogának megszerzéséhez önkormányzati támogatás nem adható.

10 2007. december oldal 16. (1) Jelen rendelet hatályba lépése előtt benyújtott, de még el nem bírált, az önkormányzati lakás megvásárlására vonatkozó kérelmekre a jelen rendelet rendelkezései az irányadóak. (2) A március 2. napja előtt megvásárolt vagy elidegenítésre kijelölt önkormányzati lakások esetén a jelen rendelet 7. (2) bekezdésében megjelölt ügyleti kamat helyett a vételár teljes megfizetéséig a vételárhátralékot évi 3%- os kamat terheli. (3) A március 2. napja előtt megvásárolt önkormányzati lakások esetén a jelen rendelet 7. (6) bekezdésében szabályozott vételár egyösszegű megfizetése, valamint a vételárhátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtt történő teljes kiegyenlítése esetén a teljes kiegyenlítés előtti tartozásból 40% engedményt kell adni. (4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Eger MJV Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítésére vonatkozó szabályairól szóló 12/2001. (III. 2.) számú rendelete és az azt módosító 30/2004. (X. 22.) számú, 12/2005. (III. 04.) számú, valamint 13/2006. (IV. 28.) számú rendeletek hatályukat vesztik. (5) E rendelet hatályba lépésével Eger MJV Önkormányzatának az állandó bizottságok feladatairól és hatásköréről szóló 5/2007. (II. 23.) számú rendeletének a) a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottságra vonatkozó 4. számú melléklet - A bérlő vásárlási szándéka esetén véleményezi az elidegenítésre kijelölhető önkormányzati lakásokat. szövegrésze hatályát veszti; - I. pontja kiegészül a 10. A bérlői kérelemre értékesített önkormányzati lakás esetén az önkormányzattól tulajdonjogot szerző volt bérlő általi elidegenítést. szövegrésszel; - II. pontja kiegészül a 11. Dönt az önkormányzat tulajdonát képező lakásingatlanok (kivéve az üres önkormányzati, valamint a nem bérlői kérelemre értékesítésre kerülő lakások) értékesítéséről értékhatártól függetlenül. szövegrésszel; b) a Szociális és Egészségügyi Bizottságra vonatkozó 8. számú melléklet pontja A bérlő vásárlási szándéka esetén véleményezi az elidegenítésre kijelölhető önkormányzati lakásokat. szövegrészre módosul; - kiegészül a 13. Bérlői kérelemre értékesített önkormányzati lakás esetén egyedi elbírálás alapján a személyes jövedelmi, vagyoni, egészségügyi, családi körülményeket figyelembe véve kivételesen indokolt esetben a Szociális és Egészségügyi Bizottság hozzájárulhat a részletfizetéssel, megvásárolt lakás elidegenítéséhez. szövegrésszel. (6) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr Estefán Géza Eger Megyei Jogú Város címzetes főjegyzője Habis László Eger Megyei Jogú Város polgármestere

11 2007. december oldal Eger Megyei Jogú város Önkormányzata 68/2007. (XII. 21.) sz. rendelete helyi jelentőségű védett természeti területek védettségének fenntartásáról Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló évi LXXVIII. törvény 6. (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: 1. A Heves Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 196/1978. (XII. 5.) VB számú határozatával és 29/1982. (II. 23.) VB számú határozatával védetté nyilvánított Nagyegedi növénytársulás és Eger város védett fái helyi jelentőségű védett természeti területek védettségét Eger Megyei Város Közgyűlése jelen rendelettel fenntartja. 2. (1) A Nagyegedi növénytársulás helyi jelentőségű védett természeti terület kiterjedése 166 ha 9694 m2, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai: 0341/3, 0341/4, 0354/2. (2) Az Eger város védett fái helyi jelentőségű védett természeti terület ingatlannyilvántartási helyrajzi számai: 5491, 6427/10, 4573, 4569, 6594/2, 7566, 4567, 4486/1, 4967, 6558/2, 6574/2, 4578, 3350/2, 6424, 4846, Ezen helyrajzi számú ingatlanokon található védett fák tételes felsorolását a Rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. (3) Az (1) bekezdés szerinti helyrajzi számú ingatlanok területei az európai közösségű jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet alapján Natura 2000 területnek minősülnek. 3. (1) A védettség indoka és célja a Nagyegedi Növénytársulás tekintetében az, hogy biztosítsa a természetvédelmi jelentőséggel bíró természetes és természetszerű élőhelyek, társulások védelmét; őrizze meg a védett és fokozottan védett fajok állományát, egyedszámát, populációik életképességét. Őrizze meg a terület kiemelkedően magas biológiai sokféleségét a termőhelynek megfelelő, őshonos fajok tekintetében, és biztosítsa a terület további, természetvédelmi célú kutatását és fejlesztését (2) A védettség indoka és célja Eger város védett fái tekintetében, hogy őrizze meg a helyi jelentőségű, kiemelkedő dendrológiai és esztétikai értéket képviselő fákat, facsoportokat. 4. (1) Jelen rendelet január 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet kihirdetéséről és végrehajtásáról, valamint a rendelet egy példányának a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részére történő megküldéséről a Jegyző gondoskodik. Dr Estefán Géza Eger Megyei Jogú Város címzetes főjegyzője Habis László Eger Megyei Jogú Város polgármestere

12 2007. december oldal Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 69/2007. (XII. 21.) számú rendelete a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2001 (X.19.) számú rendelet módosítására Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2001 (X.19.) EMJV Kgy. rendelet (a továbbiakban: R.) módosítására az alábbi rendeletet alkotja: 1. A Rendelet 11. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (2) Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei és elnevezésük: a) Adó Iroda b) Egészségügyi és Szociális Iroda c) Eger Városi Gyámhivatal d) Főépítészi Csoport e) Főmérnöki Iroda f) Gazdasági Iroda g) Idegenforgalmi és Kulturális Iroda h) Igazgatási Iroda i) Jegyzői és Képviselői Iroda j) Jogi Iroda k) Közoktatási Iroda l) Lakossági Szolgálati Iroda m) Okmányiroda n) Szervezési és Informatikai Szolgáltató Iroda o) Titkársági Csoport p) Város- és Területfejlesztési Iroda 2. Jelen rendelet a január 1. napján lép hatályba. Dr Estefán Géza Eger Megyei Jogú Város címzetes főjegyzője Habis László Eger Megyei Jogú Város polgármestere Záradék: A rendeletet Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a december 20-i ülésén fogadta el.

13 2007. december oldal 581/2007. (XII. 20.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy a 44-es és 45-ös napirendeket zárt ülésen tárgyalja. 582/2007. (XII. 20.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése és úgy dönt, hogy újabb bizottsági egyeztetést követően kerüljön sor az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet-tervezetet Közgyűlés általi megtárgyalására. Felelős: Határidő: Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző azonnal 583/2007. (XII. 20.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja az Ügyrend módosítását a 2. számú melléklet szerint. Felelős: Határidő: Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző azonnal 2. sz. melléklet A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÜGYRENDJÉRŐL szóló 283/2001. (IX. 27.) számú közgyűlési határozat módosítása 1.) A Szervezési és Informatikai Szolgáltató Iroda feladatai az alábbiakkal egészülnek ki (dőlt betűvel szedve): Ellátja a Polgármesteri Hivatal informatikai alkalmazásainak rendszerszervezői, rendszergazdai teendőit, javaslatot ad azok továbbfejlesztésére. Koordinációt végez a szakrendszereket fejlesztő cégek között a szakfeladatok integrálhatóságának növelése érdekében, a hibajavításban, a továbbfejlesztésben. Folyamatos szakmai kapcsolatot kezdeményez és tart az önkormányzati intézményekkel. Kialakítja és üzemelteti a Polgármesteri Hivatal intranet rendszerét.

14 2007. december oldal Ellátja az Egri Többcélú Kistérségi Társulás iktatói rendszere központi-hardver hátterének működtetési teendőit. 2.) Az Ügyrend jelen módosítással érintett rendelkezései a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2001. (X.19.) számú rendelet módosításáról szóló önkormányzati rendelet hatályba lépésével egyidejűleg lépnek hatályba. E g e r, december 04. Dr Estefán Géza Eger Megyei Jogú Város címzetes főjegyzője Habis László Eger Megyei Jogú Város polgármestere 584/2007. (XII. 20.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel kiegészített Eger Megyei Jogú Város közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési tervét (Önkormányzati Intézkedési Terv). Felelős: Szőkéné Komenczi Anikó Közoktatási Iroda Vezetője Határidő: január 1. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Eger Megyei Jogú Város az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebt.) alapján 2006-ban fogadta el a város Esélyegyenlőségi Programját, melyben a közszolgáltatás valamennyi területét érintően részletes helyzetelemzés alapján - megfogalmazásra kerültek az esélyegyenlőséget elősegítő feladatok és intézkedések. Az Esélyegyenlőségi Programban fontos célkitűzésként került megfogalmazásra, hogy minden állampolgár, a nők, a fogyatékos személyek, a roma emberek számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is.

15 2007. december oldal Az oktatás területén kiemelt figyelmet kapott a sajátos nevelési igényű, a fogyatékos, valamint az integráltan nevelhető tanulókkal való foglakozás, a kollégiumi ellátás, valamint az intézmények akadálymentesítésének megteremtése. Az oktatás és kiemelten a szakképzés területén az alábbi alapelvek kerültek kiemelésre. Komplex szolgáltatások biztosítása a pályaorientáció és a karrier-tanácsadás területén. Pályaorientációs illetve közösségi tanácsadással a tanulási módszerek fejlesztése. A hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása, a tanulók lemorzsolódásának lényeges csökkenése, valamint az élethosszig való tanulás alapképességeinek megszerzése. A hátrányos helyzetűek szakképzésbe való beléptetésének támogatása, a foglalkoztatási esélyegyenlőség elősegítése. A hátrányos helyzetű rétegek képzésből való kikerülésének megakadályozása és az egész életen át tartó tanulás feltételeinek biztosítása. Új oktatási programok, hatékony pályaorientációs, pályaválasztási, karriertanácsadási tematikák adaptálása, kidolgozása, hatékony családpedagógiai szolgáltatás módszertanának adaptálása. Az egyenlő bánásmód követelménye az oktatásban Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése megkívánja, hogy 1. az oktatás feladatainak végrehajtásában közreműködők tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságok alapján egyes személyeket vagy személyt hátrányos helyzetbe hoz, megkülönböztet, 2. valamint megkíván olyan pozitív intézkedéseket is, amelyek lehetővé teszik az egyén személyében, tulajdonságaiban, állapotában fellelhető hátrányok, illetőleg az egyénen kívüli állapotból, helyzetből adódó hátrányok csökkentését, felszámolását. Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése lényegében a hátrányos helyzet konzerválásával járna, ezért ahhoz, hogy az érintett személyek hátrányukat ledolgozhassák, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg. Olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből adódó hátrányaik csökkenjenek, illetve megszűnjenek. Az egyenlő bánásmód követelményének sérelme Az egyenlő bánásmód követelményét sérti: a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az előzőekben felsoroltakra adott utasítás. Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint, az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő ésszerű indoka van. Az egyenlő bánásmód követelményei az oktatásszervezésben A közoktatás terén általános szabály, hogy nem lehet kedvezőtlenebb helyzetbe hozni az ugyanazon csoportba tartozó személyeket. Ugyanakkor az oktatásban alapelv, hogy adott esetben, meghatározott okból, meghatározott gyermeki, tanulói csoportot vagy egy gyermeket a többiekhez képest előnyösebb helyzetbe kell hozni, a meglévő hátrányok csökkentése, kiküszöbölése érdekében. Az oktatásszolgáltatás területén az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen:

16 2007. december oldal az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, a kollégiumi elhelyezés és ellátás, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés során, az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (Ebt. 27. (2) bek.) Az oktatásszolgáltatás szervezésekor, biztosításakor az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen: Valamely személy vagy csoport jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, Valamely személy vagy csoport olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési-oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (Ebt. 27. (3) bek.) A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az óvodai nevelés három éves kortól történő biztosításának feltételei A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (6). bekezdése tartalmazza, hogy ha az óvodai nevelés nem biztosított, a helyi önkormányzat - társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bővítéssel szeptember 1-jétől köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést augusztus 31.-ig pedig valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni. Eger Megyei Jogú Város 17 önkormányzati fenntartású óvoda működtetésével biztosítja az óvodai ellátást. A fenntartó szeptember 01.-től a felvételi eljárási rend módosításával biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelését. Az óvodába történő felvételi eljárás során vizsgálni kell a halmozottan hátrányosság tényét. Ennek megállapítása a hatályos jogszabályok alapján történik. Az Óvodavezetőnek, illetve - több jelentkező esetén - az elsőfokú felvételi bizottságnak, kötelezően előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos gyermekek felvételét. A fenntartó önkormányzat augusztus 31.-ig, és azt követően folyamatosan, csak az egri lakóhelyű illetve ennek hiányában egri tartózkodási helyű gyermekek felvétele után biztosít lehetőséget - amennyiben még van üres férőhely - más településen lakó gyermek felvételére. Ezzel az intézkedéssel 2010-ig megszüntethető a jelenlegi zsúfoltság az óvodákban és biztosítható az egri szülői igények teljesítése, a gyermekek felvétele. Szükség esetén az önkormányzat a férőhelyek bővítésével fogja kielégíteni a felmerült felvételi igényeket.

17 2007. december oldal Az ingyenes étkeztetéshez szükséges feltételek megléte Az önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények alaptevékenységi körbe sorolt, kötelezően ellátandó feladata a gyermek- és diákétkeztetés megszervezése és az ezzel összefüggő feladatok (szervezési, gazdasági, pénzügyi, nyilvántartási, egyéb) végrehajtása. E kötelező feladat ellátásnak valamennyi közoktatási intézményünk eleget tesz. A közoktatási intézmények által szervezett gyermek és diákétkeztetés térítési díjainak fizetését, valamint a térítési díjfizetéshez kapcsolódó kedvezményeket a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a szabályozza. A törvény jelenleg hatályos 148. (5) bekezdésének a) pontja alapján a bölcsődés, az óvodás, az 1-4. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100 %- át kedvezményként kell biztosítani, e körben tehát az étkezés teljesen ingyenes. E szabályozás január 1-jétől módosul, amely tovább bővíti az ingyenes étkezési ellátásban részesülők körét, mégpedig az 5. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulókkal. Eger város önkormányzati fenntartású közoktatási intézményeiben maradéktalanul érvényesül az étkezés ingyenesség biztosítása a kedvezményezetti körben valamennyi az intézménnyel jogviszonyban lévő ellátott gyermek, tanuló vonatkozásában. Az igénybevételhez természetesen a szülőnek megfelelő módon és időben igazolni kell a rászorultságot, amely a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről szóló érvényes önkormányzati határozattal lehetséges. Az ingyenesség esetén - szülői térítési díj befizetés hiányában - az étkezés anyagi fedezetét önkormányzati támogatás kell, hogy biztosítsa, amely az intézményi éves költségvetések elkészítésekor megfelelő kalkulációk alapján kerül figyelembevételre és lefedezésre. Összefoglalóan megállapítható, hogy az ingyenes étkezés feltételei a közoktatási intézményekben maradéktalanul biztosítottak. Az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek megléte Az iskolában alkalmazott tankönyvek biztosítását a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény az iskola feladatává teszi valamennyi az iskolával jogviszonyban álló tanuló vonatkozásában. A tankönyvrendelést az igazgató készíti el a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembevételével, valamint az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérése mellett. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki - tartósan beteg, - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, - a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), - három- vagy többgyermekes családban él, - nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

18 2007. december oldal Az ingyenesség biztosítása történhet az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján. Iskoláink biztosítják a fenti Tpr. által szabályozott normatív kedvezményt valamennyi igényjogosult tanuló vonatkozásában. Ennek érdekében az intézmények a tankönyvrendelés elkészítését megelőzően megfelelő igénylőlap használatával összegyűjtik a szülői igény bejelentéseket és ezen adatok alapján, valamint a várható beiskolázási adatoknak megfelelően hajtják végre a szükséges tervezési, igénylési és végrehajtási feladataikat. Amennyiben az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után áll be, az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényeket. A kötelező ingyenesség biztosításán felül jelentkező további igényeket az iskola a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével a házirendben meghatározott módon bírálja el. Az ingyenes tankönyvellátás biztosítását költségvetési normatív állami támogatás is segíti, ez az összeg azonban nem nyújt teljes fedezetet a szükséges anyagi kihatásokra. Fentiekre tekintettel önkormányzatunk a normatíván felül kiegészítést biztosít a törvényi kötelezettségek végrehajtása érdekében. Összefoglalóan megállapítható, hogy az ingyenes tankönyvellátás feltételei az igényjogosult tanulói körben az önkormányzati fenntartású iskolák tekintetében maradéktalanul biztosítottak mind tartalmi, mind pedig költségvetési vonatkozásokban. A beiskolázási körzethatárok kialakítása, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többi tanulóhoz viszonyított aránya Az önkormányzati fenntartású általános iskolák tekintetében a 2007/2008. tanévtől kezdődően évenként vizsgálja a fenntartó önkormányzat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányát a körzethatárok kialakításánál. A szakirodák az általános iskolákba történő felvételi eljárás előtt megállapítják az intézmények működési (felvételi) körzetében lakó tanköteles korú halmozottan hátrányos gyermekek számát. Amennyiben az egymással határos iskolai működési (felvételi) körzetekben a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya meghaladja a 25%-ot, akkor a Közgyűlés a hatályos jogszabályok alapján dönt a körzethatárok módosításáról. Általános célkitűzés Az oktatási egyenlőtlenségek keletkezése összetett társadalmi mechanizmusok eredménye, amelyben meghatározó szerepet játszanak az iskolák közti minőségi, valamint a szülők társadalmi-gazdasági státusa közötti különbségek. Miután az iskola a gazdasági-társadalmi közegbe ágyazottan működik, hajlamos különböző mechanizmusok útján leképezni a társadalmi egyenlőtlenségeket. A közoktatás előtt álló számos kihívás közül az egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen módon lehet egyenlő esélyt teremteni mindenkinek, de különös tekintettel azoknak a gyermekeknek, tanulóknak, akiknek a helyzete az átlagosnál lényegesen rosszabb, akiknek a családi, szociális háttere döntő mértékben megnehezíti az életkezdést, a munkaerőpiacon való megjelenést és helytállást. Általános célkitűzés tehát egy olyan oktatási rendszer kialakítása, ill. működtetése, amelyben minden egyén nevelési, oktatási szükségleteinek megfelelő, minőségi oktatásban részesül, melynek segítségével képességeik és tehetségük alapján hozhatnak döntéseket életútjuk vonatkozásában, nem pedig etnikai vagy szociális alapon megkülönböztetett kényszerpályákon mozognak. Ez a modell az oktatás minőségére és eredményességére, az egész életen át tartó tanulás több szempontú, ágazatközi megközelítésére épült.

19 2007. december oldal Fenti célkitűzés megvalósulását szolgáló feladatok: az iskola feladata, hogy megteremtse a lehetőséget a tanuló személyiségének kibontakozásához, a továbbtanuláshoz, a munkaerőpiacon történő sikeres szerepvállaláshoz szükséges ismeretek elsajátításához, indokolt esetben a pályamódosításhoz a nevelő-oktató munka során kitüntetett szerepet kell kapnia a személyiségközpontú pedagógiai módszerek alkalmazásának, a környezettudatosságra, az aktív állampolgárságra való nevelésnek előtérbe kell helyezni a képességfejlesztést középpontba állító, kompetencia alapú oktatást, a készségek és képességek fejlesztését a gyermekek, tanulók készségeinek, képességeinek megfelelő nevelési, oktatási képzési formákban való részvételi lehetőség biztosítása: o integrált nevelési, oktatási formák és módszerek támogatása o a sajátos nevelési igényű tanulók számára megfelelő képzési formák biztosítása o a tehetséges tanulók számára megfelelő képzési formák biztosítása szegregáció elkerülése a közoktatás minden döntéshozatali eljárása során szoros együttműködés kialakítása az egészségügyi és szociális ellátó rendszerrel, a családsegítő szolgálattal, valamint a foglalkoztatást elősegítő intézményekkel a családsegítő szolgáltatások biztosításával el kell érni, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekei minél korábbi időszakban vegyék igénybe az óvodák által nyújtott szolgáltatásokat a pedagógusok feladata, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekeire a pedagógus-továbbképzés keretében elő kell mozdítani, hogy fenti tárgyban minél több szakember, pedagógus rendelkezzen megfelelő speciális ismeretekkel a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők számának csökkentése a hátrányos helyzetű tanulók számának növelése az érettségit adó intézményekben szakiskolai hálózat modernizációja a szociálisan rászoruló gyermekek, tanulók számára a vonatkozó jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően - óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett kedvezményes étkeztetés, valamint ingyenes tankönyvellátás biztosítása.

20 2007. december oldal 585/2007. (XII. 20.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja a Napköziotthonos Óvoda (3300 Eger, Ifjúság utca 7-9.) alapító okiratának módosítását január 1-jei hatállyal az 1. sz. melléklet szerint. Felelős: Jegyző Határidő: január sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT 1./ Az intézmény neve: Napköziotthonos Óvoda 2./ Az intézmény székhelye: 3300 Eger, Ifjúság út / Az intézmény alapításának éve: / Az intézmény alapító szervének neve és címe: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének jogelődje 3300 Eger, Dobó tér 2. 5./ Az intézmény fenntartójának és felügyeleti szervének neve és címe: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 3300 Eger, Dobó tér 2. 6./ Az intézmény működési területe: Eger 7./ Az intézmény OM azonosítója: / Az intézmény típusa: óvoda (nevelési típusú közoktatási intézmény) 9./ Az intézmény csoportjainak száma: 3 csoport 10./ Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 84 fő 11./ Az intézmény tevékenységei: 11./1. Ellátandó alaptevékenységek: TEÁOR száma: Szakágazat száma, megnevezése: Alapfokú oktatás Alapvető szakfeladat száma, megnevezése: Óvodai nevelés Három éves kortól a tankötelezettség eléréséig az egri és bejáró gyermekek: