ACTA DOCTORANDORUM szám

Átírás

1 ACTA DOCTORANDORUM szám

2 IMPRESSZUM Az ACTA Doctorandorum a Doktoranduszok Országos Szövetségének folyóirata. Felelős kiadó: dr. Kocsis Miklós Főszerkesztő, szerkesztő: Nász Adrienn ISSN Doktoranduszok Országos Szövetsége Telefon: (06-1) Honlap: cím: dosz@dosz.hu Budapest, 1055, Kossuth tér 9. Tördelés, grafika, nyomdai előkészítés: Alumni Kiadó Kft. A kiadvány támogatója a Nemzeti Civil Alapprogram.

3 Tartalom Lectori salutem!...4 I. Házunk táján...5 Bemutatkozik a DOSz elnöksége...5 Mi történt 2009-ben eddig a DOSz háza táján?...7 II. A DOSz javaslatai...9 A DOSz javaslata a doktori képzés és a doktoranduszi-doktorjelölti jogviszony átalakítására...9 A DOSz javaslata a doktoranduszok diákhitelezésének tárgykörében...13 A DOSz álláspontja - A doktoranduszoknak járó juttatások...16 III. Interjú...17 Interjú Bazsa Györggyel, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnökével...17 Interjú Szabó Gáborral a Magyar Rektori Konferencia nemrég megválasztott elnökével...21 IV. Így látjuk mi!...27 A minőségi témavezetés tízparancsolata...27 V. Tudományos...29 Tudományos osztályok...29 Jogsegély Szolgálat...29 VI. Rendezvények...31 Beszámoló a Tavaszi Szél konferenciáról...31 Doktorandusz Tábor Doktorandusz tábor...34 VII. Pályáztunk...36 EYCI 2009 Kettős sikert aratott a DOSz a Kreativitás és Innováció Európai Éve pályázaton...36 NETreKész -projekt a DOSz menedzselésében...36 A magyarországi felsoktatási hallgatói érdekképviseletek megújulási programja (TÁMOP / )...37 VIII. Pályázzatok ti is!...39 Young Leaders' Program School of Government...39 Mummert Alapítvány posztgraduális ösztöndíja...39 IAESTE - Ösztöndíj...40 IX. Hasznos információk...41 A 2009-es küldöttek...41 Legyél Te is DOSz-tag!...42 Regisztrációs lap DOSz tagsághoz...43 Kapcsolat...44 A C T A D O C T O R A N D O R U M 3

4 Lectori salutem! Tisztelt Olvasó, Tisztelt Kolléga! 2007-ben újraindult a Doktoranduszok Országos Szövetségének folyóirata, az Acta Doctorandorum. Most a tíz évvel ezelőttihez képest formai-tartalmi szempontból átváltoztatott kiadvány 2009-es füzetét tarthatja kezében az Olvasó. Célunk a régi : a doktori képzés eseményeinek és legfontosabb információinak szeretnénk állandó rovatainkkal közvetítői maradni. Azzal ajánlom figyelmedbe az Acta Doctorandorum jelen számát, hogy az reményeink szerint nem pusztán informatív és hasznos, hanem egyben élvezetes olvasmány is lesz. Bízunk abban, hogy ez alkalommal is sikerült eltalálni azokat a témákat, amelyek az Acta olvasói célközönségének érdeklődésére számot tarthatnak. Az eddigi kiadványainkkal kapcsolatban érkezett visszajelzések alapján igyekeztünk ezt a számot még tartalmasabbá, ugyanakkor áttekinthetőbbé tenni. Ehelyütt szeretném megköszönni minden közreműködőnek, aki áldozatos munkájával és anyagi támogatásával lehetővé tette a magyar doktori képzés eme egyedülálló szakmai kiadványának megjelenését. Külön is szeretném felhívni a figyelmedet néhány itt közölt fontos témára. A kiadványban egy hosszabb, a DOSz álláspontját összegző írást olvashattok a doktori képzés és a doktoranduszi-doktorjelölti jogviszony átalakítására vonatkozóan, illetve két másikat a diákhitelezés és a doktoranduszoknak járó juttatásokról. Ezen javaslatokhoz kapcsolódóan szeretném megragadni az alkalmat arra is, hogy figyelmedbe ajánljam A doktori képzés Magyarországon a doktoranduszok szemével című májusban megjelent tanulmánykötetünket, amely a fent említett három témán túl is betekintést ad a DOSz régi és új vezetőinek doktori képzésről alkotott véleményéről. Kiemelten javasolom a 2009-es doktorandusz táborról szóló felhívásunkat, és ezúton is szeretnélek arra buzdítani, hogy tarts velünk szeptember elején Tatán a hosszú hagyományokra visszatekintő táborunkban, ahol számos szakmai és kulturális eseménnyel gondoskodunk a tartalmas kikapcsolódásról! Az Acta szerzői és szerkesztői bíznak abban, hogy minél több olvasót ragad meg a DOSz tevékenysége, témafelvetései és programjai és hogy minél többüket köszönthetik a közeljövőben a DOSz tagjaiként. Budapest, augusztus 16. dr. Kocsis Miklós DOSz elnök 4 A C T A D O C T O R A N D O R U M

5 I. Házunk táján Bemutatkozik a DOSz elnöksége dr. Kocsis Miklós, elnök Születési hely, idő: Veszprém, január 21. Végzettség: jogász Tanulmányok: Pécsi Tudományegyetem ÁJK, PhD-program Pécsi Tudományegyetem ÁJK Kutatási terület: Alapjogok érvényesülése a felsőoktatási jogban Nyelvtudás: német, angol miklos.kocsis@dosz.hu Kucsera Tamás Gergely, főtitkár Születési hely, idő: Budapest, június 28. Végzettség: ELTE Filozófia és filozófia tanári szak, M.A. in Advanced European and International Studies, IEHEI, Franciaország Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológia szak Institut für Europäische Politik, Berlin, nemzetközi kapcsolatok és Európa-tanulmányok Wirtschafts- und Sozialwissenschaftliche Fakultät der Universität Rostock, nemzetközi gazdaságtan Universita' degli Studi di Roma "La Sapienza" Centro Interdipartimentale di Ricerca in Studi Europei ed Internazionali - EuroSapienza, nemzetközi gazdaságtan Általános Vállalkozási Főiskola, közgazdaságtudományi tanulmányok Kutatási terület: A politikai filozófia története Nyelvtudás: angol, német, francia, spanyol, latin tamas.kucsera@dosz.hu Nász Adrienn, elnökségi tag Születési hely, idő: Székesfehérvár, augusztus 31. Végzettség: nemzetközi kapcsolatok szakértő Tanulmányok: 2007 (2010) Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Politikatudományi Doktori Iskola Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Kutatási terület: Demokrácia az Európai Unióban Nyelvtudás: angol, német, spanyol adrienn.nasz@dosz.hu A C T A D O C T O R A N D O R U M 5

6 dr. Molnár Péter, elnökségi tag Születési hely, idő: Budapest, augusztus 03. Végzettség: jogász Tanulmányok: 2007 Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, PhDprogram University of Lapland, Finnország Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kutatási terület: Az Európai Unió intézményi struktúrája, fejlődéstörténete. Döntéshozatali mechanizmusok az Európai Unióban. Nyelvtudás: angol Kriston Renáta, elnökségi tag Születési hely, idő: Nagykanizsa, augusztus 2. Végzettség: germanisztika szakos bölcsész Tanulmányok: 2006 Karl-Franzens Universität Graz, kutatói ösztöndíj Universität Wien, germanisztika, Ernst Mach kutatói ösztöndíj ELTE Bölcsészettudományi Kar, Germanisztikai Intézet, PhD-hallgató BGF, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar, Budapest, idegenforgalmi és szálloda szak ELTE Bölcsészettudományi Kar Budapest, németáltalános és alkalmazott nyelvészet szak ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Budapest, magyar német szak Kutatási terület: Háromnyelvű (német-magyar-angol) turisztikai tanulói szakszótár koncepciója Nyelvtudás: német, angol Bojárszky András, elnökségi tag Születési hely, idő: Budapest Végzettség: műszaki informatikus Tanulmányok: PPKE JÁK jogász PPKE ITK műszaki informatikus PPKE ITK PhD program Kutatási terület: Vezeték nélküli szenzoriális hálózatok energiafelhasználásának optimalizálása Nyelvtudás: angol német 6 A C T A D O C T O R A N D O R U M

7 Felügyelőbizottság Veres Laura - a felügyelőbizottság elnöke Születési hely, idő: Szatmárnémeti, Románia, 1980.április 23. Doktori tanulmányok: 2005 Miskolci Egyetem, Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskola, ösztöndíjas PhD hallgató Kutatási terület: Alkalmazott hálóelmélet,fogalomanalízis Nyelvtudás: angol, román Boros Anikó a felügyelőbizottság tagja Születési hely, idő: Győr, december 26. Tanulmányok: ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Számítástechnika szakos tanár Tevékenységi terület: A felsőoktatás adminisztrációs és szabályozási területével foglalkozom között, mint titkár, a DOSz alkalmazottjaként dolgoztam. Nyelvtudás: angol Czene Gréta - a felügyelőbizottság tagja Születési hely, idő: Marcali, Doktori tanulmányok: 2006 Ph.D tanulmányok, Hadtudományi Doktori Iskola, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest Kutatási terület: Az Európai Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikájának konfliktus és válságkezelő gyakorlata a dél-kaukázusi térségben, geopolitika Nyelvtudás: angol, spanyol Mi történt 2009-ben eddig a DOSz háza táján? január 1-jétől a korábbi év elnökségi tagjai közül hárman folytatják tovább a tevékenységüket az elnökségben (dr. Kocsis Miklós, Kriston Renáta, Kucsera Tamás), hárman pedig idén kezdték meg működésüket (Bojárszky András, dr. Molnár Péter, Nász Adrienn). Változás történt a titkárságvezető személyében is, aki januártól dr. Kengyel Péter februári küldöttgyűlésen sor került a volt DOSz elnökségi tagokat tömörítő DOSz Alumni Egyesület megalakítására, amelynek előkészületeit az elmúlt év során már megkezdte az akkori elnökség. Az első évben a DOSz Alumni Egyesület költségvetését a DOSz biztosítja, ami előreláthatólag minimális kiadással jár majd, ugyanis elsősorban a DOSz rendezvényeihez kapcsolódó programok szervezését foglalná magában. A félév során a DOSz elnöksége képviseltette magát a Magyar Rektori Konferencia (MRK) plenáris ülésein, februárban pedig dr. Rudas Imre, az MRK elnöke személyes egyeztetésre invitálta a DOSz elnökét, hogy a doktori iskolákat érintő kérdésekben a DOSz-szal és az Országos Doktori Tanáccsal (ODT) konzultájon, a megbeszélésre március folyamán került sor. A C T A D O C T O R A N D O R U M 7

8 A DOSz elnöke a félév során rendszeresen részt vett a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) ülésén is. A februári ülésen Manherz Károly szakállamtitkár úr tájékoztatót tartott a felsőoktatás aktuális kérdéseiről. Ennek során több olyan kérdésre is kitért, ami érintőlegesen befolyásolja a doktori képzés közeljövőjét. A MAB plénuma felkérte a MAB elnökét, hogy kezdeményezzen felsőoktatási törvénymódosítást annak érdekében, hogy a MAB plénumán szavazati jogot kapjon a DOSz és a HÖOK is. A javaslatot a DOSz elnöke üdvözölte, mivel ez a jövőbeli MAB üléseken nagyobb presztízst biztosítana a szervezetnek. A javaslat nyomán várhatóan szeptemberi törvénymódosítással lehet számolni. A februári küldöttgyűlésen elfogadott szakmai anyagokat, nevezetesen a doktorandusz státuszra vonatkozó, a doktoranduszok juttatásairól szóló valamint a 40 év felett doktoranduszok diákhitelezésének egyes kérdéseiről szóló anyagokat az elnökség a félév során következetesen képviselte különböző felsőoktatási szakmai fórumokon, amelynek eredményeképpen a Magyar Rektori Konferencia és az Országos Doktori Tanács érdemben reagált is azokra. Összességében elmondható, hogy a szakmai szervezetek nem támogatják a DOSz-nak az egyéni fokozatszerzésre vonatkozó javaslatait, valamint a doktori ösztöndíjak központi pályázati rendszerben való elosztását, támogatják viszont a szociális juttatásra, az ösztöndíj növelésre valamint a diákhitelre vonatkozó javaslatokat, a doktorandusz státuszra vonatkozó javaslatot pedig üdvözölték. Kiemelendő, hogy februárban a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának ülésén is képviseltette magát a DOSz Kucsera Tamás Gergely révén, aki delegáltként vett részt az ülésen. Márciusban sor került a felsőoktatásban jogsegéllyel foglalkozó szervezetek között együttműködési megállapodás aláírására is, amely együttműködés a közeljövőben várhatóan tovább fog bővülni. Az együttműködést az elnökség formális keretek közé kívánja terelni, az egyes eseteket dokumentálni és az írásos dokumentumokból kutatható archívumot létrehozni. Tavasszal a szervezetközi együttműködés is megélénkült. A DOSz elnöksége megbeszélést folytatott a szingapúri Contact Singapore képviselőivel, dr. Molnár Péter elnökségi tag pedig részt vett márciusban a prágai "Researchers in Europe without Barriers" című konferencián, továbbá egyeztetések zajlottak a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségével (RODOSZ) valamit a felvidéki Kempelen Farkas Társaság (KFT) képviselőivel is, akik egyébiránt a Tavaszi Szél Konferencia Doktorandusz Fórumán is előadással képviseltették magukat. A januárban kiírt publikációs pályázat április közepén zárult le, díjazottja forintos különdíjban részesült. Az áprilisi hónap jórészt a Tavaszi Szél Konferencia előkészítésével telt. Különösen nagy feladat volt a konferencia kiadványának összeállítása, amelyhez számos ismert és elismert lektort kért fel a DOSz a megszokott szakmai színvonal biztosítása érdekében. A félév legjelentősebb eseménye a májusi Tavaszi Szél konferencia volt, amelyre idén Szeged került sor és amelyről kiadványunkban részletes beszámolót is olvashattok. Konferencia lezárultával azonban nem pihent a DOSz csapata, megkezdtük a szeptemberi tábor szervezését, amelyre idén Tatán, az Öreg-tónál kerül sor. 8 A C T A D O C T O R A N D O R U M

9 II. A DOSz javaslatai A DOSz javaslata a doktori képzés és a doktoranduszidoktorjelölti jogviszony átalakítására A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) Küldöttgyűlése év február hó 28-i ülésén egyhangú szavazással fogadta el az alábbi előterjesztést, és megbízta az Elnökséget, hogy a javaslatnak megfelelően képviselje a DOSz álláspontját, és tegye meg a szükséges lépéseket a lentiekben részletezett célok elérése érdekében. I. Bevezető gondolatok A DOSz Elnöksége a korábbi évek szakmai anyagainak áttekintése alapján az alábbiakban fogalmazza meg javaslatait a doktoranduszi-doktorjelölti státus átalakítására és ezzel összefüggésben a doktoranduszok érdekképviseletének átalakítására vonatkozóan. Jelen stratégiai javaslataink hátteréül szolgálnak mindazok az előkészítő anyagok, amelyek a DOSz Elnökségének munkáját az elmúlt években voltak hivatottak segíteni, és amelyek részletekbe menően kiérlelték és tisztázták javaslataink elvi 1 alapjait. Ennek az anyagnak nem célja tehát az, hogy a felmerült problémákra vonatkozó valamennyi részletkérdésre választ adjon; célja, hogy meghatározza a gondolkodás irányát, és érdemben előmozdítsa a szakmai közbeszédet annak érdekében, hogy a doktoranduszok és doktorjelöltek problémáira közösen, rövid időn belül megoldást találjunk. Amennyiben javaslataink elvi elfogadása biztosított, a DOSz Elnöksége kész arra, hogy a szükséges szövegszerű jogszabály-módosítási javaslatot a szakmai partnerek bevonásával kidolgozza. II. A doktori képzés átalakítása 1. A DOSz Elnökségének határozott meggyőződése, hogy a doktoranduszok helyzetének és státuszának felülvizsgálata nem lehetséges a teljes doktori képzés felülvizsgálata nélkül. Tekintettel arra, hogy a doktori képzés valós értékeléséhez kevés adat áll rendelkezésre, további ezirányú kutatásokat tartunk szükségesnek (ezek egyikének tekinthető a közelmúltbeli CHERD-felmérés, illetőleg a DOSz által jelenleg feldolgozási fázisban lévő kutatás). 1 A témával kapcsolatban lásd. a DOSz korábbi szakértői anyagait, valamint Fináncz Judit: A doktori képzésben résztvevők helyzete Magyarországon (Educatio évi III. sz.) Kucsera Tamás Gergely: A magyarországi doktori képzés jobbításának irányairól (Acta Doctorandorum, évi I. sz.), Kocsis Miklós: A doktori képzés kiskapui jogszabályi keretek és jogalkalmazói gyakorlat Magyarországon (Felsőoktatási Műhely, évi IV. sz.), valamint Kocsis Miklós Kucsera Tamás Gergely: Doktorandusz önkormányzatok doktorandusz képviselet (kézirat, Budapest, 2008.) c. munkákat. A C T A D O C T O R A N D O R U M 9

10 2. A doktori képzés egyik legfőbb problémáját a jelenlegi jogszabályi környezetben a szervezett képzésen kívüli fokozatszerzési eljárás jelenti. Jelenleg a doktori képzés a jelentkezéstől, felvételtől a doktori abszolutórium megszerzéséig tart, ami semmilyen végzettséget nem jelent. A fokozat megszerzése szinte kizárólag csak a szervezett képzésen kívül lehetséges; a jelenlegi három éves képzés minden további nélkül kitolható (egyetemi szabályzattól függően több de korábbi gyakorlat szerint legalább 6 évig). A képzés befejezése után nem kötelező elindítani a fokozatszerzési eljárást, így a képzésbe való belépéstől kezdve sem az intézmény, sem a hallgató nincs rászorítva ténylegesen a disszertációval való foglalkozásra, másrészről a fokozat megszerzése akár 8-9 évre is kitolódhat. Véleményünk szerint azonban az egész felsőoktatás, a kutatás-fejlesztés és a tudásalapú társadalom víziója is elbukhat azon, hogy van-e szervezett doktori képzés és a fokozat megszerzése megtörténik-e éves kor között; a munkaerőpiacon (legyen az versenyszféra, vagy akadémiai szféra) pedig megjelenik-e a fiatal és legmagasabban képzett munkaerő. 3. Felfogásunk szerint a doktori képzés teljes képzés: a jelentkezéstől, felvételtől a doktori fokozat megszerzéséig kell, hogy tartson. Az általunk elképzelt modell hozzájárulna ahhoz, hogy a fokozatszerzések többsége 30 éves kor előtt történjen meg, azaz a munkaerőpiacon a lehető legkorábban jelenjen meg a legmagasabban képzett munkaerő is (hozzájárulva a tudásalapú társadalom fejlődéséhez), nem éves korban. 4. A doktori képzésnek nézetünk szerint az alábbi tartalmi követelményeknek kell megfelelnie: a) a doktori képzés felkészít az önálló kutatásra; b) a doktori képzés keretében a jelölt bizonyítja, hogy képes önállóan, kritikai gondolkodással, új eredményeket felmutatva megoldani egy kutatási feladatot; c) doktori képzés csak szervezett keretek között történhet; d) a doktori képzés a felvétellel kezdődik és a fokozat kiadásával ér véget; e) a doktori képzési rendszerbe általánosan kötelező tárgyakként javasolt beépíteni a. a magyar és a nemzetközi tudomány- és kultúrtörténetet (az adott tudományág moduljával), b. az általános és a tudományági metodológiát, c. az alapvető szervezéselméletetet (projekt-, és ösztönzésmendzsmentet), d. valamint az oktatásmódszertani és oktatásszervezési alapismereteket. 5. E tartalmi követelmények teljesülése érdekében szükségesnek látszik a jogilag különálló fokozatszerzési eljárás, és ezzel együtt a szervezett képzésben való részvétel nélküli fokozatszerzés lehetőségének megszüntetése. Az új rendszer lényeges eleme, hogy a doktorandusznak a beiratkozástól számított 8 éven belül meg kell szereznie a PhD-fokozatot; ezen a 8 éven belül a beiratkozással a doktorandusz jogot szerezne összesen 42 hónapnyi állami ösztöndíjra, aminek felhasználását (6 hónapos ciklusok szerint) a megadott időkereten belül maga határozhatja meg; ennek fényében szükségesnek látszik a új képzési rendszer meghatározása is. A fent leírtak alapján megszűnne a doktorandusz (hallgató) doktorjelölt, (+ köztes állapot) problematikája, és egy kontinuus jogi helyzet állna elő. A fokozatot nem megszerzők részére adott követelmények teljesítése esetén kialakítandóak a 10 A C T A D O C T O R A N D O R U M

11 köztes végzettség adásának (licenciatura, MPhil., stb.) kritériumai. 6. A felvételi rendszer átgondolását ugyancsak szükségesnek tartjuk. Elképzelésünk szerint a felvételi rendszer egyrészt a legtehetségesebb, valamint az állami képzési prioritások szerinti doktoranduszoknak juttathatja az ösztöndíjat, valamint az állami támogatás a doktoranduszhoz van rendelve (másképpen: az állam fizeti a doktorandusz képzését, valamint megélhetését erre az időszakra). A doktori iskolák (nem az intézmények!), ezen felül és ettől függetlenül, egyedi megállapodások útján, további támogatásokra is pályázhatnak. 7. Javaslatunk szerint az állami ösztöndíjak odaítélése központi pályázati úton történne. Az ösztöndíjat elnyert doktorandusz részére az állam ösztöndíjat fizet, valamint fizeti a képzés költségeit (ebből következően a normatív finanszírozási rendszer doktorandusz normatíva része jelenlegi formájában megszűnik). Az ösztöndíj elnyerésének feltételei mellett annak megtartásának is vannak feltételei, amelyek vagy féléves vagy éves beszámoló leadásához és értékeléséhez kötöttek. Az elnyert ösztöndíj hitellé válik abban az esetben, ha a doktorandusz nem szerzi meg a fokozatot az ösztöndíj elnyerésétől számított 8 éven belül (halasztás lehetséges max. 1-2 év, indokolt esetben, valamint, ha az intézmény mulasztása igazolható, akkor is lehetséges ennek hosszabbítása). Az ösztöndíjjal együtt jár a képzés finanszírozása (amely jelenleg tulajdonképpen a doktorandusz normatíva). Az ösztöndíjat elnyert hallgató képzését tehát az állam fizeti, egészen addig, amíg az ösztöndíj folyósításának feltételei fennállnak, a doktorandusz normatíva pedig így megszűnik. III. A doktoranduszok státusa 1. Amint az ismeretes, a magyarországi jogi szabályozás sajátossága, hogy a doktori képzést követően a doktori fokozatot külön fokozatszerzési eljárás keretében lehet megszerezni. A doktori fokozat megszerzése tartalmilag a doktori képzésre alapozó, de attól jogilag és eljárásilag egyaránt független cselekménysorozat, ezért a törvény 2 rendelkezik a doktorjelölti jogviszonyról és az ehhez kapcsolódó követelményekről. 2. A DOSz a közelmúltban számos alkalommal jelezte, hogy a doktoranduszok jogállására vonatkozó jelenlegi jogszabályi rendelkezések nézete szerint nem segítik elő a doktori képzés minőségi mutatóinak javulását. Ennek oka, hogy az említett rendelkezések döntően a graduális hallgatókkal megegyező jogokat biztosítanak olyan személyeknek, akiknek kötelezettségei, napi munkája, életritmusa és élethelyzete merőben más feltételrendszert követelne meg. 3. A doktoranduszok számára leginkább problémát jelentő kérdések elsősorban a képzési idő és a doktorjelölti jogviszony különállásából, kettősségéből adódnak. Számos esetben előfordul, hogy a képzést sikerrel befejező doktorandusz a támogatások hiánya következtében meg sem tudja kezdeni a fokozatszerzési eljárást. A helyzet megoldására az alábbi alapvető javaslatokat fogalmazzuk meg: a) A doktorandusz hallgatók a jövőben önállóan meghatározott státusú doktoranduszokká válhatnának, hasonlóan az ösztöndíjas foglalkoztatás állami rendszeréhez. 2 Ld. erről bővebben az Ftv. indokolását. A C T A D O C T O R A N D O R U M 11

12 b)a létrejövő új doktorandusz státusban lévők rendelkeznének valamennyi jelenleg biztosított jogosítvánnyal, kiegészítve a szolgálati időre való jogosultsággal. c) A doktori képzés ideje számítson bele a szolgálati időbe: a doktorandusz pályakezdőnek minősül, az ösztöndíja után számítható legyen a nyugdíjjárulék d) A doktori képzésben való részvétel jelentsen teljes hozzáférést a társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz (ez utóbbi részben jelenleg is fennáll, azonban a doktoranduszokat a biztosítottak körébe kell sorolni). e) A gyermekgondozási díj (gyed) összegének megállapításakor jövedelemként a doktori ösztöndíj alapul vehető legyen. 4. A DOSz végiggondolásra javasolja tehát, hogy a doktoranduszok hallgatói státusza (a hallgatói jogok megtartásával) megváltozzék, hasonlóképpen az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyhoz (ez utóbbival megoldódnának a fenti kérdések is!). Hangsúlyozzuk, hogy jelen javaslatunknak nem az a célja, hogy a doktoranduszok részére közalkalmazotti jogokat szerezzünk, hanem az, hogy a hallgatói-közalkalmazotti jogviszony közötti átmenetként önálló doktorandusz jogviszonyt hozzunk létre, amely jórészt a jelenlegi feltételrendszer figyelembe vételével mentesítené a doktoranduszokat a hallgatói jogviszony adta negatívumoktól. IV. A doktorandusz önkormányzatok létrehozására irányuló, a témával szorosan összefüggő javaslat 1. A fentiekben tisztázódott, hogy a DOSz Elnökségének álláspontja szerint a doktorandusz hallgatók a jövőben önállóan meghatározott státusú doktoranduszokká válnának; és ahogyan érdekkörük, érdekprioritásaik eddig is különbözőek voltak, ekként immár státusuk is különbözővé válik. Ennek eredményeképpen a jelenlegi érdekképviseleti rendszerük sem hagyható változtatás nélkül. Figyelemmel arra, hogy a felsőoktatási szféra valamennyi eltérő státusú csoportja (közalkalmazott, hallgató) rendelkezik önálló érdekképviseleti szervezettel mind országos, mind intézményi szinten, elengedhetetlenné válik az immár önálló státussal rendelkező doktoranduszok intézményi érdekképviseleti rendszerének kialakítása. 2. A felsőoktatási törvény 78. (4) bekezdése a szenátusi delegálással kapcsolatban említi az ún. doktorandusz hallgatók önkormányzatát. E törvényhely végrehajtásának érdekében a DOSz Elnöksége küldöttgyűlési felhatalmazás alapján elengedhetetlenül szükségesnek látja azt, hogy az intézményi autonómia részeként doktorandusz képviseletek (a továbbiakban: DK) jöjjenek létre; e megoldás alapját már a hivatkozott jogszabály is megteremti; a javasolt módosítások e jogszabályhely esetében kizárólag formaiak lehetnek. A DOSz Elnöksége által létrehozott bizottság az elmúlt időszakban több alternatívát is megvizsgált annak érdekében, hogy az Elnökség a célnak leginkább megfelelő megoldási javaslattal állhasson elő. Ennek az előkészítő munkának az eredményeire támaszkodva a DOSz Elnöksége határozottan kiáll a doktoranduszok önálló, intézményi önkormányzaton belül létrejövő képviselete létrehozása mellett. 12 A C T A D O C T O R A N D O R U M

13 3. A DK létrehozásának célja: a doktoranduszok és doktorjelöltek sajátos jogainak és kötelességeinek érvényesítése és képviselete (tisztázandó még a doktorjelöltek jogainak és kötelességeinek érvényesítése és képviselete lásd még később). 4. A DK-kkal kapcsolatban az alábbiakat tartjuk elengedhetetlennek: Intézményi szinten, intézményi autonómia keretében kell létrehozni a DK-kat. A DK megválasztását külön kell megszervezni, a HÖK és a közalkalmazotti képviselők megválasztásától függetlenül. Meg kell határozni a DK működési keretét, feladatkörét, felelősségét és hatáskörét (pl.: melyek legyenek saját döntési jogkörök, hol teljesítsük a képviseleti kötelezettséget, választás). 5. A DOSz Elnökségének álláspontja szerint a felsőoktatási autonómia más státusú alanyainak képviseletétől függetlenül létrehozott, önálló DK-k jelenthetik az alapját annak, hogy a doktoranduszok érdekképviselete minden más, attól ellentétes érdektől függetlenül tudjon megjelenni az intézményekben. E megoldás elfogadása esetén második lépésben a DOSz szerepét és szervezeti struktúráját is át kell alakítani annak érdekében, hogy az intézményi autonómia keretein belül létrejött DK-kat integrálni tudja, annak érdekében, hogy szakmapolitikai céljait még hatékonyabban tudja ellátni. V. Záró gondolatok A DOSz Elnökségének megítélése szerint a doktoranduszok jogállásával kapcsolatos problémák sűrűsödése immáron elkerülhetetlenné teszi azt, hogy a doktori képzés intézményrendszerét alakító felelős szakmai szervezetek megoldást találjanak a problémákra, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy a tüneti kezelések nem érték el céljukat. A DOSz Elnöksége a fentiekben vázlatosan megfogalmazott javaslatainak megvalósítása érdekében konkrét egyeztetéseket kezdeményez az érintett szakmai szervezetek és kormányzati szervek bevonásával. Ennek az egyeztetésnek az eredményeképpen a doktoranduszok jogállásával kapcsolatos problémákra vonatkozóan konszenzusos javaslat megtételére, és ennek nyomán jogszabálymódosításra kell a közeljövőben sort keríteni. dr. Kocsis Miklós A DOSz javaslata a doktoranduszok diákhitelezésének tárgykörében A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) Küldöttgyűlése év február hó 28-i ülésén egyhangú szavazással fogadta el az alábbi előterjesztést, és megbízta az Elnökséget, hogy a javaslatnak megfelelően képviselje a DOSz álláspontját, és tegye meg a szükséges lépéseket a lentiekben részletezett célok elérése érdekében. A C T A D O C T O R A N D O R U M 13

14 3 A doktoranduszok és a diákhitel A felsőoktatásban tanulók döntő többsége jogosult a Diákhitelre. A kölcsönt felveheti államilag támogatott és költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató is, akár nappali, akár esti, akár levelező tagozaton vagy távoktatásos formában tanul. Természetesen a doktorandusz hallgatókra is igaz mindez. A Diákhitelt 10 tanulmányi félévre lehet felvenni, egy szemeszterben legfeljebb 5 tanulmányi hónapra. Ha egységes osztatlan képzésben vesz részt és a képzési idő meghaladja a 10 tanulmányi félévet, akkor a jogosultsági idő megegyezik a képzési idővel, de nem haladhatja meg a 14 tanulmányi félévet. A jogosultság ideje annyi hónappal csökken, ahány hónapra már megkapta a Diákhitelt. A 2008/2009-es tanévben az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók havi , , , , vagy forintot igényelhetnek. Havi forintot kizárólag költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók kérhetnek. A magasabb hitel feltétele, hogy vállalják a magasabb törlesztési hányadot. A Diákhitelt havonta részletekben, vagy tanulmányi félévenként egy összegben lehet felvenni. Aki félévente egy összegben igényli a kölcsönt, az egy összegben kapja meg a teljes szemeszterre jutó 5 havi Diákhitelt. A január 1-jétől június 30-ig érvényes kamatláb 11,00%. Az aktuális kamat minden naptári félév első napjától érvényes. A kamatot a naptári félév előtt legalább hét nappal hirdetményként közzé teszik a Népszabadságban és a Magyar Nemzetben, a Diákhitel Központ Zrt. honlapján, valamint a felsőoktatási intézményekben. A Diákhitel visszafizetését nem azonnal a hitelfelvétel után kell megkezdeni. Törleszteni csak a hallgatói jogviszony megszűnése után, illetve legkésőbb a 40. életév betöltését követő negyedik hónap első napjától kell. A hitelt felvevőknek a kölcsön és a kamat összegét kell visszafizetnie. A tartozás két részből áll: a tőketartozásból és az ügyleti kamatból. Az adott évben meg nem fizetett kamatot évente egyszer, december 31-én tőkésítik. A törlesztési kötelezettség kezdetének évében és az azt követő évben a kötelező törlesztőrészletet a minimálbér alapján határozzák meg. Az ebben az időszakban fizetendő összeg az előző évben október 31-én érvényes minimálbér 6 százaléka. A törlesztés harmadik évétől kezdve a törlesztőrészlet kiszámításának alapja a két évvel azelőtti jövedelem. Aki jövedelemarányosan törleszt, annak 2009-ben a 2007-es éves jövedelem 6 százalékának 1/12-ed részét kell havonta fizetni. Mivel a törlesztőrészlet nagysága minden évben változhat, a következő évben esedékes havi összegekről minden év december 15-ig hivatalos levélben küld értesítést a Diákhitel Központ. Az elmúlt évek változásainak következtében a doktori képzésben részt vevő hallgatók is felvehetik a diákhitelt (a fent leírt általános elvek mentén). 3 A javaslat Dr. Molnár Péter Kucsera Tamás Gergely: A doktoranduszok és a diákhitel című elnökségi előterjesztés alapján készült. 14 A C T A D O C T O R A N D O R U M

15 Az életkori határ a hitel felvételével és a visszafizetéssel kapcsolatban éves törlesztésiciklust feltételez, amely rendszerszinten a biztonságos hitelezést, egyéni szinten a törlesztés teljesíthetőségét tehát nem jelentős havi törlesztő összegeket, így fegyelmezett visszafizetést, ezek miatt pedig az olcsó hitelt biztosító alacsony kockázatközösségi prémiumot jelenti. A DOSz-t megkereső doktorandusz hallgatók kérése az életkori határ kiterjesztésére vonatkozott. Ebben a kérdésben, amelyben már konzultációk is lezajlottak és amely a fenti elvek és gyakorlat alapján az egyik legnehezebben mozgatható eleme a hallgatói hitel konstrukciónak jelentős eredmények elérése nem várható, hiszen nehezen lehetne indokolni azt a helyzetet, hogy a doktoranduszoknak miért engedik magasabb életkorban is a hitel felvételét. (Bár az is igaz, hogy egy negyvenegynehány éves doktorandusz, szinte biztos, hogy a tanulmányai mellett dolgozik, így ha 45 évesen kezdené a törlesztést, akkor vélelmezhetően nagyobb jövedelemmel rendelkező törlesztőként, gyorsabb ütemben törlesztene, mint a vele egy ciklusban hitelt felvevő és a törlesztést megkezdő éves BSc végzettségű diákhiteles.) A helyzet rendezésének érdekében a DOSz Elnöksége a Küldöttgyűlés döntésének megfelelően az alábbi javaslatot teszi: A doktoranduszok a diákhitelt ne a két öthónapos folyósítási ciklus szerint, hanem a doktori ösztöndíjhoz hasonlóan teljes évben 12 hónapon keresztül kapják. Így a felvehető összeg a havi, hanem havi bontásban és folyósítási szakaszok szerint lenne igényelhető. Továbbá azon doktoranduszok, akik a diákhitelt igényelték, de időközben elérték a 40. életévhez kötött folyósítási határt, egy összegben kaphassák meg a fennmaradt hitelkeretük szerint rendelkezésre álló összeget, vagy annak az általuk igényelt részét. A javaslat szakmai indoklása: A javaslat első fele a felvehető hitelkeretet növelné, a javaslat második része a 40 év feletti folyósítás tárgykörében adna kedvezményt. A javaslat nem emelné az egyébként rövid képzési szakaszú doktori képzés esetében a felvehető hitelösszeg keretét nagymértékben, illetve a visszafizetési ciklust sem rövidítené meg, így a kockázati tényezőket nem befolyásolná negatívan; mégis javulna a doktoranduszok diákhitelhez való hozzáférése, illetve ezen szolgáltatás-igénybevevői kör irányába szolgáltatásbővítést kommunikálhat(na) a hitelintézet. A javaslat nem teszi lehetővé az eredeti kérés teljesítését, de kommunikálható a kérést megfogalmazó doktoranduszok, illetve a doktori képzésben részt vevő hallgatói közösség egésze felé (ahogyan kedvező kommunikációs és hitelkihelyezési lehetőségeket nyújt a hitelintézetnek is). Továbbá a javaslat második fele általánosan megfogalmazott módosítás is lehetne a hitelezési rendben, így a nemdoktorandusz hallgatókra is vonatkozhatna, emiatt társadalmi partnerként a HÖOK is megnyerhető lenne ezen módosításnak a támogatására. dr. Kocsis Miklós A C T A D O C T O R A N D O R U M 15

16 A DOSz álláspontja - A doktoranduszoknak járó juttatások Májusban a DOSz álláspontjának alábbi, a szakmai szervezetekkel (Felsőoktatási és Tudományos Tanáccsal, az Országos Doktori Tanáccsal, a Magyar Rektori Konferencia Elnökségével) egyeztetett összefoglalóját terjesztette a Felsőoktatási Kerekasztal elé, a szervezet támogatását kérve hozzá. a) A doktori képzés ideje számítson bele a szolgálati időbe: a doktorandusz pályakezdőnek minősül, az ösztöndíja után számítható legyen a nyugdíjjárulék; b) A doktori képzésben való részvétel jelentsen teljes hozzáférést a társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz; c) A gyermekgondozási díj (gyed) összegének megállapításakor jövedelemként a doktori ösztöndíj alapul vehető legyen; d) Az Ftv. 78. (4) bekezdésének megfelelően alakuljanak meg az intézményekben a doktorandusz önkormányzatok, valamint kerüljön sor a doktorandusz státus javaslat szerinti újradefiniálására; e) A doktoranduszok szakmai fejlődését és megélhetését biztosítandó, a doktori ösztöndíjak szeptember elsejével forintra, illetve február elsejével forintra emelkedjenek. Javasoljuk továbbá, hogy a doktori ösztöndíj a második emelést követően minden esztendőben a fogyasztói árindex összegével korrigáljuk; f) A doktoranduszok szociális támogatásának biztosítása, és annak érdekében, hogy a gyakorlat a hatályos jogszabályoknak megfelelhessen, a doktori képzésben részt vevő ösztöndíjas hallgatók intézményi ösztöndíjalapját 100%-nak tekintve a központi költségvetés biztosítson az intézményi szinten meglévő doktori ösztöndíjak 8%-ának megfelelő kiegészítő forrást; g) A doktoranduszok a diákhitelt ne a két öthónapos folyósítási ciklus szerint, hanem a doktori ösztöndíjhoz hasonlóan teljes évben 12 hónapon keresztül kapják. Továbbá azon doktoranduszok, akik a diákhitelt igényelték, de időközben elérték a 40. életévhez kötött folyósítási határt, egy összegben kaphassák meg a fennmaradt hitelkeretük szerint rendelkezésre álló összeget, vagy annak az általuk igényelt részét. A közelmúltban megkezdődtek a tárgyalások az Oktatási és Kulturális Minisztériummal a javaslatok kodifikációs munkálatainak lefolytatásáról. Reményeink szerint hamarosan ennek konkrétumairól is be tudunk számolni. dr. Kocsis Miklós Kucsera Tamás Gergely 16 A C T A D O C T O R A N D O R U M

17 III. Interjú Interjú Bazsa Györggyel, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnökével 1963-ban szerzett vegyészdiplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen tól a KLTE Fizikai Kémiai Tanszékén oktat, 1975-ben nyerte el a kémiai tudományok kandidátusa címet, 1990-ben a kémiai tudományok doktora lett ig a Természettudományi Kar dékán-helyettese, ig dékánja, 1990-től tanszékvezető egyetemi tanár, között rektor-helyettes, 1995-től a KLTE rektora között a Magyar Rektori Konferencia, között pedig az Országos Doktori és Habilitációs Bizottság elnöke től a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke. DOSz: A doktori iskolák nyolcévenkénti újra akkreditációjának egyik célja a minőségfejlesztéssel kapcsolatos intézkedések ellenőrzése a tudományos színvonal biztosítása érdekében ben hány doktori iskola nem kapta meg az akkreditációt, milyen okból? Felismerhető-e valamilyen tendencia a meg-nemfelelt doktori iskolák esetében? Bazsa György: A doktori iskolák 2009-es akkreditációja, beleértve a 2008-as törvényességi megfelelési értékelést is, talán minden korábbinál erősebben ráirányította az egyetemek figyelmét a doktori képzésre, annak tartalmára, szervezeti kereteire, személyi feltételeire, színvonalára. Ezt, néhány kivétellel, felelősen, lelkiismeretesen tették meg. Vonatkozik ez az adatbázis feltöltésére, amivel létrejött egy teljes, nyilvános, elektronikus rendszer, ahol az értékelt teljesítmény és az értékelés egyaránt látható. Mivel a MAB testülete csak októberben hozza meg a döntéseket, ezért előzetesen csak annyit lehet mondani, hogy a tíz-húsz közötti problémás doktori iskola legtöbbjénél a megfelelt törzstagok számával vannak gondok, azaz a tudományágankénti minimumszámot nem érik el, jóllehet erre másfél éve készülhettek az intézmények. Úgy vélem, hogy ezek legtöbbjében lehet minőségi és mennyiségi engedmények nélkül megoldást találni. DOSz: Jelenleg körülbelül 170 doktori iskola működik Magyarországon. Ahhoz, hogy működhessenek (többek között) megfelelő számú és fokozatú törzstagra van szükségük, amit gyakran más doktori iskolákból való kölcsönzéssel oldanak meg. Így formálisan biztosítani tudják a működéshez szükséges feltételeket, de tartalmilag ez már kevésbé elmondható, év közben nincsenek ott az oktatók, hogy segítsék a hallgatók munkáját, amit pedig óhatatlanul a színvonal bán. Ennek kiküszöbölésére vannak elképzelések? B.Gy.: Mint említettem, elsősorban a megfelelő minőségű törzstagok számával van A C T A D O C T O R A N D O R U M 17

18 gond. A kölcsönzés lehetőségét a felsőoktatási törvény módosítása (az elhíresült IC-professzorság megszüntetése) erősen korlátozta: mindenki csak egy doktori iskolában lehet törzstag. A MAB határozott terve, hogy a adatbázisra alapozva minden évben programozottan fel fogja mérni a doktori iskolák helyzetét (ki ment el, ki érett be törzstaggá, publikál-e folyamatosan stb.), s ezzel hozzájárul ahhoz, hogy a törzstagságot maguk a törzstagok és a doktori iskolák is komolyan kezeljék. Ha a DOSZ (vagy más) jelzést ad problémás esetekről, azokat a MAB ki fogja vizsgálni. Nem azért, hogy lecsapjon, hanem azért, hogy a képzés feltételei meglegyenek és működjenek. DOSz: A doktoranduszok tapasztalata szerint a témavezetők számos esetben sajnos maguk sincsen tisztában azzal, hogy milyen feladataik lennénk témavezetőként, így nem is tudnak megfelelően segíteni a hallgatóiknak. Mi a véleménye, miként lehetne biztosítani, hogy a témavezető megfelelő segítségül szolgáljon a hallgatónak? B.Gy.: Igen, most az értékelés során is kiderült, a témavezetést sok helyen nem súlyának megfelelően, hanem felületesen vagy csak formálisan kezelik (a szabályzat pl. jó, a gyakorlat nem). Pedig a témavezető személye és szerepe kulcsfontosságú. Maga a törvény is így kezeli. Indokoltnak tűnik, hogy egy témavezetői útmutatót vagy kézikönyvet (maximum 3-5 oldal) állítsunk össze az ODT-vel közösen. Ilyeneket a legjobb egyetemek honlapjain bőven találni, és ennek összeállításában a DOSZ közreműködésére is számítunk. Kulcsfontosságúnak tartom, hogy a doktorandusz a témavezetővel közösen legalább évente, de a félév-érvényesítő indexaláírás miatt sokkal inkább félévente számoljon be a doktori iskola fórumán. Ez sem újdonság, jobb (hazai és külföldi) helyeken ez hagyományosan és természetesen így van. DOSz: Az elmúlt években a magyarországi doktori képzéshez rendelt állami költségvetési pénzeszközök reálértékben jelentősen csökkentek, romlott a doktori képzés finanszírozása, az elvárások viszont növekednek a doktori iskolákkal szemben. Mi ennek a helyzetnek a feloldása? B.Gy.: Nem vonom kétségbe, hogy több pénzzel jobb feltételeket lehet teremteni a képzéshez és főleg a kutatáshoz. Azt sem, hogy nálunk a mostaninál több támogatás kellene. De egyrészt, amit erre kap az egyetem, azt jó lenne, ha tényleg erre fordítaná, másrészt azért vannak ellentmondások is: több tucat külföldi folyóirat jár a könyvtárba, de felhasználásuk jelét a közleményekben, az értekezésekben olykor nagyítóval sem találni. Legalább azt, ami anyagi forrás van, azt racionálisan ki kell használni. Színvonalas doktori iskolák jó hazai és nemzetközi kapcsolatokkal, pályázásokkal is javítják feltételeiket. DOSz: Megfelelő mértékűnek tartja-e a doktoranduszok ösztöndíját ahhoz, hogy a doktori képzés alatt valóban csak a kutatásaiknak tudják szentelni idejüket? B.Gy.: Nem igazán és támogatom annak emelését. De tapasztalataim szerint ez külföldön sem jellemző. A doktoranduszi státusz feltételez nem csekély elhivatottságot, mondhatni áldozatvállalást, s nem jellemző ott sem, hogy a fiatalok 18 A C T A D O C T O R A N D O R U M

19 ekkor alapozzák meg anyagi egzisztenciájukat. Csak azt a szakmait, amire építve az előbbi is megteremthető. DOSz: A doktori képzésbe bekerült hallgatóknak itthon mindössze 10 százaléka szerez végül fokozatot. Miben látja ennek a legfőbb okát és hogyan véli javíthatónak ezt az arányt? B.Gy.: Ezt, bár talán ennél jobb az arány, nagyon nem tartom jónak. Bizonyára sok és változatos oka van. Például egyesek csak meghosszabbított parkolópályának tekintik, s nem tudományos ambíciókkal kezdik el. Másokat, éppen a legjobbakat, még a fokozatszerzés előtt elviszik jól fizető cégek. Azt hiszem, sok esetben a témavezető felelőssége is, hogy nem céltudatos önállóságra neveléssel, csak bedolgozóként vezeti (ha ez még jó szó itt) a doktoranduszt: akinek így nincs sikerélménye, elkedvetlenedik. Ez közös felelőssége a doktorandusznak, a témavezetőnek, a doktori iskolának, az egyetemnek. Ha ez nincs meg, eredmény sincs. Erre próbálja késztetni a MAB az összes érintettet. Ezt célozza az ODT algoritmusa az állami ösztöndíjas keretszámok elosztására. DOSz: A fokozatszerzés maga már a szervezett képzésen kívül van, mivel az abszolutóriumszerzés után elnyúlik a fokozatszerzés. A doktorjelölt viszont már nem doktorandusz, nem áll hallgatói jogviszonyban a felsőoktatási intézménnyel, így sem az ösztöndíj, sem a diákigazolvány nem illeti meg. Mit gondol a DOSz azon javaslatáról, hogy a finanszírozás időtartamát egy félévvel megnövelnék, és aki 8 év alatt nem szerez fokozatot, akkor az ösztöndíja átfordul hitellé, amit vissza kell fizetni? B.Gy.: A szándékot jónak tartom (bár a számokat nem értem), és biztosan megfontoltságra és munkára serkentene. De én hamarabb kezdeném a szűrést: nem engedném hat félévig húzni a láthatóan eredménytelen doktoranduszi állapotot, hanem korábban felmutatnám a stop-táblát. Aki viszont három évig keményen, eredményesen és értekezés-ígéretesen dolgozik, annak szívesen biztosítanék még egy ösztöndíjas évet. A Műegyetem már megtette az első ilyen, példaértékű lépéseket. De a kérdéskört komplexen át kell gondolni. DOSz: Mit gondol arról, hogy a PhD képzés ideje beszámítson a TB, nyugdíj, valamint GYES számításba is? B.Gy.: Igen, feltétlenül. DOSz: A doktori képzés célja az új kutatói (tudósjelölti) generáció képzése a felsőoktatás, a tudományos kutatás, a társadalom számára - új tudományos eredmények elérése révén. Az új kutatók azonban számos esetben külföldre mennek (bár saját bevallásuk szerint a legtöbben inkább maradnának), ugyanis a hazai egyetemek nem tudnak helyet kínálni a frissen fokozatot szerzetteknek? Véleménye szerint miként teremthető meg az összhang a kereslet és a kínálat között? B.Gy.: Van ilyen gond és ez gond, de! Ma a magyar kutatási szférában kb A C T A D O C T O R A N D O R U M 19

20 kutató dolgozik. Ha az egyszerűség kedvéért 35 évnek vesszük a kutatói életpályát, akkor évente ezer fő megy nyugdíjba, tehát ennyi hely felszabadul a fiataloknak. Ennyi frissen végzett PhD-sunk nincs is évente. Sőt, ezekben az években egy, az átlagosnál nagyobb létszámú korosztály megy nyugdíjba a felsőoktatásból. Mindez lehetőséget és fedezetet kell jelentsen a fiatal doktorok számára, nem csak egyetemeken, hanem a főiskolákon, az Akadémia kutatóhálózatában és reméljük, növekvő számban a gazdaságban, a versenyszférában is. A külföldre menés egészséges és szükséges, a baj csak az, ha nem jönnek vissza tehetségeink. Erre azért már komolyan figyel és hatékonyan lép is a tudománypolitika több hazai szereplője. DOSz: Értékelje kérem röviden a két szervezet együttműködését, lehetséges fejleszthető pontjait! B.Gy.: Személy szerint, eredményesnek és konstruktívnak tartom a két szervezet másfél évtizedes együttműködését, ODHT elnök voltam a DOSZ alakulásakor. Mindkettő minőségelvű és ez az együttműködésünk alapja. Nincs közöttünk érdekellentét és más feszültség sem, eddig, s biztos vagyok benne, a jövőben is minden kérést korrekt tárgyalásokban meg tudunk oldani. Azt gondolom, néhány fontos kérdésben, pl. az említett témavezetés ügyében, a doktori iskolák szervezettségének előmozdításában, a rendszeres számonkérésben, az egységesebb publikációs követelmények kialakításában, a tervezett éves értékelési eljárás kérdésében érdemes a még hatékonyabb együttműködés lehetőségeit együtt keresni és megteremteni mindezt együtt az Országos Doktori Tanáccsal. DOSz: Vázolja kérem röviden a MAB testületi céljait az elkövetkezendő időszakra vonatkozóan! B.Gy.: Ez a kérdés még röviden is hosszú választ igényelne. Éppen ezért csak két szempontot emelek ki: a MAB arra törekszik, hogy a minőségbiztosításban minél nagyobb szerepet vállaljanak az intézmények és ezzel párhuzamosan kevesebbet a MAB, másrészt a jelenlegi erősen bemenet centrikus értékelési rendszerünket sokkal inkább a folyamat, s még sokkal inkább a kimenet, az eredményesség értékelése felé mozdítsuk el. Ebben a MAB sohasem cél, hanem eszköz: a magyar felsőoktatás jobb minőségének segítője. Mert a színvonal, a minőség elsősorban a felsőoktatási intézményekben dől el. Budapest, augusztus 8. Nász Adrienn 20 A C T A D O C T O R A N D O R U M

21 Interjú Szabó Gáborral a Magyar Rektori Konferencia nemrég megválasztott elnökével 1976-ban szerzett gépészmérnöki diplomát a moszkvai Élelmiszeripari Technológiai Egyetemen, amelyet ben a Budapesti Műszaki Egyetem gépipari gazdasági mérnöki diplomájával egészített ki ban a kertészettudomány doktora, 1988-ban pedig a műszaki tudomány kandidátusa lesz ban pedig habilitált doktorrá, 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktorává avatják július 1-étől a Magyar Rektori Konferencia elnöke. DOSz: Frissen megválasztott elnökként milyen elképzelésekkel rendelkezik a testület jövőbeni munkáját illetően? Mik a jövőbeli tervei? Szabó Gábor: A magyar felsőoktatás az elmúlt tíz évben rendkívül dinamikusan fejlődő ágazata a magyar nemzetgazdaságnak. Különösen komoly eredményeket értünk el a nemzetközileg is számottevő alap-, és alkalmazott kutatások az innováció területén. Jelentősen megnőtt a szabadalmak száma, számtalan spin off és start off vállalkozásokkal, új inkubátor tudásközpontokkal bizonyítottuk, hogy képzésünk gyakorlatorientált és igyekszik a munkaerő piaci kihívásoknak megfelelni. Intézményeinkben közel 400 ezer hallgató tanul különböző képzési formákban, 30 ezer oktató, illetve kutató és 25 ezer egyéb alkalmazott oktat, kutat, gyógyít, és teljesít szolgálatot intézményeink különböző szolgáltatási egységeiben. Magyarországon kevés olyan család van, akit nem érint közvetlenül az, ami a felsőoktatásban történik, hiszen ha ma nem is diák valaki intézményeinkben a felsőoktatásban való részvétel tömegessé válásával egyre többen azzá válnak a mai fiatalokból. Intézményeink jelentős foglalkoztatók is, alkalmazottjainkról éppúgy gondoskodnunk kell, mint jelenlegi és jövőbeli hallgatóinkról. Közalkalmazottainknak nemcsak megfelelő minőségű és színvonalú munkát kell biztosítanunk, hanem különösen ebben a nagyon válságos gazdasági környezetben mindent el kell követni, hogy az egyes intézmények munkahely megtartó képessége stabilizálódjon. Törekednünk kell arra, hogy tanítványaink a megfelelő képzettséggel, szakértelemmel, biztos, minőségi tudással lépjenek a munkaerőpiacra. Magyarország az új típusú, osztott képzési rendszert 3 évvel ezelőtt vezette be. Ebben az évben jelennek meg tehát a munkaerőpiacon azok a végzett hallgatók, akik a hároméves képzést követően kaptak diplomát. Most derül ki az, hogy a munkaadók számára mennyire ismert, mennyire lesz elfogadott az alapdiploma és a mögötte lévő szakértelem. Bár kétségtelen, hogy kevéssé ismert tapasztalat hiányában az alapdiploma értéke, de meggyőződésem, hogy kellő mértéktartással, de igen intenzív média megjelenéssel bebizonyosodhat, hogy a munkaerő piac elfogadja/befogadja a felsőoktatásból BSc, BA szinten kilépőket. Bizonyára szükség lesz bizonyos változtatásokra. Ebben kérem a munkaadói oldal, a különböző kamarák és egyéb A C T A D O C T O R A N D O R U M 21

22 érintettek együttműködését. Az MRK eddig is kezdeményezője volt az oktatás minőségi javításának ezután is ezt teszi. Erre az együttműködésre kérem a hallgatói érdekképviseletek támogatását is, akikkel a jövőben szorosabb együttműködésre törekszünk az értékek mentén, kifejezve azon megértésünket, hogy az érdekek védelme elsőrendű fontosságú a hallgatói önkormányzatok életében. Biztos vagyok abban, hogy a felsőoktatás további érdekképviseleti szervezetei szakszervezetek, közalkalmazotti tanácsok, ahogy eddig a jövőben is alkotó és együttműködő partnerei lesznek az MRK-nak. Vannak közös feladataink: A felsőoktatás és K+F+I mértékadó szereplőivel, a mindenkori OKM, HÖOK, DOSZ, MTA, MAB, FTT, INSZ, valamint a különböző dolgozói érdekképviseleti szervezetekkel tovább kívánunk együttműködni. Kezdeményezőként kívánunk fellépni olyan ügyekben, amely a felsőoktatás minőségének, értékének megőrzését szolgálja. Ilyen ügy lehet pl. az innovációs járulék eltörlésének megakadályozása, a hektikus törvényalkotási, módosítási aktivitás megfelelő szakmai irányba történő alakítása, egészségügyi finanszírozás súlyos következményekkel járó következetlensége stb. Újra kell gondolnunk intézményeink finanszírozását, különös tekintettel a normatív finanszírozás korszerűsítésére. Sokkal hangsúlyosabban kellene a jövőben megjelennie a minőségi oktatási teljesítménynek, a nemzetközileg is számottevő tudományos elismertségnek. Egyértelmű választ kell adnunk nekünk a felsőoktatás szereplőinek a kétszintű érettségi körül régóta közös döntésre váró kérdésekre. Át kell gondolnunk, hogyan tehetnénk még vonzóbbá intézményeinket külföldi hallgatók számára is. A külföldi hallgatók megszólítása kapcsán hangsúlyozni szükséges, hogy nem a finanszírozási problémák megoldása az elsőrendű feladat, hanem a magyar felsőoktatás még intenzívebb bekapcsolása az európai felsőoktatási, kutatási térségébe. Ez a magyar hallgatók érdeke is, amennyiben külföldi intézményekbe történő befogadásuk a kölcsönös előnyökön történhet meg. Az egyes intézmények ez irányú törekvései példaértékűek, de az MRK-nak megvan a sajátos felelőssége, hogy meglévő eszközeivel segítsük a tagintézményeket, az egész magyar felsőoktatást ebbéli tevékenységükben. Kezdeményezzük a különböző gazdasági kamarákkal és egyéb munkaerő piaci szereplőkkel a szorosabb együttműködést, ennek egyik bizonyítéka, hogy már a mai sajtótájékoztatóra is meghívót küldtünk. Bár az egészségügy finanszírozása látszólag csak 4 intézményt érint, mégis szükségesnek látom, hogy a magyar rektori konferencia is felhívja a figyelmet az egészségügyben kialakuló helyzetre, a rezidens-képzéssel kapcsolatos problémákra. Ehhez a témakörhöz kapcsolódik a magyar felsőoktatásban kiképzett, nemcsak egészségügyben érintett szakember elvándorlás okainak elemzése stb. Kezdeményezzük, hogy készüljön átfogó értékelés az elmúlt tíz év, az integráció eredményeiről. Ez alapján készüljön átgondolt, hosszú távú stratégia a felsőoktatás tartalmáról és különösen hangsúlyosan szerkezetéről. Tovább kívánjuk folytatni az MRK és a határon túli magyar felsőoktatási 22 A C T A D O C T O R A N D O R U M

23 intézményekkel kialakult együttműködésünket. Ennek keretében kezdeményezem, hogy az MRK egyik tavaszi plenáris ülését a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen rendezzük meg.. DOSz: Az elmúlt években a magyarországi doktori képzéshez rendelt állami költségvetési pénzeszközök reálértékben jelentősen csökkentek, romlott a doktori képzés finanszírozása, az elvárások viszont növekednek a doktori iskolákkal szemben. Mi ennek a helyzetnek a feloldása? Miként látja az egyetemek lehetőségeit - szűkülő források mellett - a színvonalas doktori képzések fenntartására, illetve megteremtésére? Sz.G.: A doktori képzés finanszírozása nem ragadható ki az általános egyetemfinanszírozásból. Az alap- és mesterképzések (az osztatlan képzések) finanszírozásának elégtelen voltán általában a doktori normatívák fölhasználásával, részleges központosításával segít mindmáig szinte az összes egyetem. A doktori képzés ún. képzési normatíva része (okkal) magasabb a mesterképzés normatívájánál. Ezt gyakorlatilag az összes egyetem beolvasztja a többi képzési normatíva közé, és a karok/intézetek/tanszékek kapják meg. Ez tulajdonképpen még indokolható is, hiszen oktatói bérre, az oktatás infrastruktúrájának finanszírozására fordítódik. Sajnos meglehetősen általános az a gyakorlat, hogy a tudományos/kutatási normatíva sem jut el teljes egészében a doktori iskolákhoz, ami már nehezen indokolható. Az elvonás/központosítás mértéke tág határok között mozog, a szinte teljestől a csak 20%-ig terjed. Ez a gyakorlat (még) nem okoz megoldhatatlan problémákat, mert egyrészt a szinte teljes elvonások esetén a doktoranduszok kutatása tanszéki finanszírozású, másrészt a normatíva-részt kiegészítik a témavezetők saját (esetleg tanszéki) kutatási pályázatokból. Az elégtelen finanszírozás a doktoranduszok konferencia-részvétele támogatásánál érhető leginkább tetten. Ezt ékesen bizonyítja az igen nagy érdeklődés az SZTE Doktori Intézete és Közkapcsolati Igazgatósága utazásokat támogató pályázatainál. Az igények sokszorosan meghaladják a rendelkezésre álló évi 1-1 m Ft-os keretet. A problémák megoldását csak részben jelentené a normatívák növelése. Igazi megoldást általános normatíva emelés jelentene csak, ami elkerülhetővé tehetné a doktori pénzek átcsoportosítását, költségvetési szintű átosztását. El kellene érni, hogy a tudományos/kutatási normatíva csorbítatlanul jusson el a doktori iskolákhoz, azzal maguk rendelkezhessenek. Természetesen elsődlegesen a természet (élet)- és műszaki tudományok területén elsődlegesen a kutatási normatíva növelése szükségesnek látszik. DOSz: Jelenleg körülbelül 170 doktori iskola működik Magyarországon. Ahhoz, hogy működhessenek (többek között) megfelelő számú és fokozatú törzstagra van szükségük, amit gyakran más doktori iskolákból való kölcsönzéssel oldanak meg. Így formálisan biztosítani tudják a működéshez szükséges feltételeket, de tartalmilag ez már kevésbé elmondható, év közben nincsenek ott az oktatók, hogy segítsék a hallgatók munkáját, amit pedig óhatatlanul a színvonal bán. Ennek kiküszöbölésére vannak elképzelések? A C T A D O C T O R A N D O R U M 23

24 Sz.G.: A doktori iskolák száma már meghaladja a 200-at. Ez annak a következménye, hogy az FTV-ből törölték azt a megszorítást, hogy egy egyetemen egy tudományágban csak egy doktori iskola működhet. Ennek az igazi hatása, jelentősége még nem ítélhető meg. Az jó és előremutató új jogszabály, amely szigorúan előírja, hogy mik a doktori iskolák alapításának és működésének szükséges föltételei. Ezek meglétét a MAB hivatott ellenőrizni. A 2008-as ún. törvényességi fölülvizsgálat számos hiányosságra, problémára világított rá, de időt adott a doktori iskoláknak a hiányok pótlására. A 2009-es akkreditációs folyamat még nem zárult le, így nem tudható, hogy hány doktori iskola felel meg az előírásoknak. Fontos kérdés, hogy mi lesz a végül nem megfelelt minősítésű doktori iskolák hallgatóival, doktorjelöltjeivel. A megfelelő számú törzstagot az hatályos jogszabályok szerint minden doktori iskolának saját erőből kell biztosítania. Amióta az oktatók ún. regisztrációs számot is kaptak, a kettős (vagy többes) törzstagság egyszerűen kiszűrhető. Bízunk benne, hogy a MAB él ezzel a lehetőséggel. Az a probléma, hogy egy törzstag/ témavezető keveset foglalkozik tanítványával, sokat van távol az egyetemtől, nem speciálisan a doktori képzés problémája, hanem általános jellegű. Azt, hogy egy tudós több egyetemen is professzori állást töltsön be, s emellett még egy kutatóintézetben is alkalmazásban álljon, jogszabályok teszik lehetővé. Ennek megszüntetése, korlátozása üdvözlendő lenne, de nehezen kivitelezhető. Jelenleg csak törzstag nem lehet egynél több doktori iskolában, de ez nem zárja ki, hogy egy sor másikban témavezetést vállaljon. Ez a jelenség a bölcsészetés a társadalomtudományokban lényegesen gyakoribb, mint a kísérletes tudományokban. Ott a szinte állandó jelenlét jóval erősebb követelmény. DOSz: A doktoranduszok tapasztalata szerint a témavezetők számos esetben sajnos maguk sincsen tisztában azzal, hogy milyen feladataik lennénk témavezetőként, így nem is tudnak megfelelően segíteni a hallgatóiknak. Mi a véleménye, miként lehetne biztosítani, hogy a témavezető megfelelő segítségül szolgáljon a hallgatónak? Sz.G.: Részben már az előzőekben válaszoltam e kérdésre. A doktori képzés kutatási része a doktorandusz és a témavezető együttes tevékenysége. Főleg a kezdetekben nem nélkülözhető a témavezető szinte állandó elérhetősége. Ez a kísérletes területen nem működik távirányítással. Ott nincs is tudomások olyan panaszokról, hogy a témavezető nem érhető el rendszeresen. Az, hogy ki lehet témavezető, a doktori iskolák kompetenciája, hiszen az adott iskola tanácsa járul hozzá a témahirdetésekhez, egyben a témavezetők személyéhez. A törzstagok felelőssége tehát a megfelelő és megfelelően tájékozott témavezetők kijelölése. DOSz: Megfelelő mértékűnek tartja-e a doktoranduszok ösztöndíját ahhoz, hogy a doktori képzés alatt valóban csak a kutatásaiknak tudják szentelni idejüket? 24 A C T A D O C T O R A N D O R U M

25 Sz.G.: Kevés az olyan juttatás, amelynek emelését ne lehetne megindokolni. Nem kivétel ez alól a doktorandusz ösztöndíj sem. A törvény a professzori illetményhez köti (helyesen), de ez az utóbbi időben gátja a könnyen indokolható emelésnek. Minden esetre nyugodt családalapításra, a lakásprobléma megoldására nem elegendő, de ugyanez elmondható a tanársegédi-, adjunktusi fizetésekről is. DOSz: A doktori képzésbe bekerült hallgatóknak itthon mindössze 10 százaléka szerez végül fokozatot. Miben látja ennek a legfőbb okát és hogyan véli javíthatónak ezt az arányt? Sz.G.: Nem tudom honnan származik ez a DOSZ által állandóan emlegetett arányszám. Sokszor kértem ezen adat forrását, indoklását, de válasz nincs, csak e szám ismétlése. Nem tudom, hogy az összes doktorandusz számához, vagy egy évfolyamhoz tartozók számához viszonyítják a fokozatszerzések számát. Az első esetben teljesen rossz és indokolhatatlan összehasonlítást tesznek, a másodikban pedig a szám abszurd. Ha igaz lenne, akkor az nagyon rossz fényt vetne az egész rendszerre, de szerencsére a tények mást mutatnak. Az SZTE-n évente kb doktorandusz kezdi meg tanulmányait és a fokozatszerzések száma 90, és 130 között mozog 2000 óta. Ebben természetesen egyéni fölkészülők is vannak, de számuk egyre alacsonyabb, jelenleg 10% alatti. DOSz: A fokozatszerzés maga már a szervezett képzésen kívül van, mivel az abszolutóriumszerzés után elnyúlik a fokozatszerzés. A doktorjelölt viszont már nem doktorandusz, nem áll hallgatói jogviszonyban a felsőoktatási intézménnyel, így sem az ösztöndíj, sem a diákigazolvány nem illeti meg. Mit gondol a DOSz azon javaslatáról, hogy a finanszírozás időtartamát egy félévvel megnövelnék, és aki 8 év alatt nem szerez fokozatot, akkor az ösztöndíja átfordul hitellé, amit vissza kell fizetni? Sz.G.: A hatályos FTV értelmében a doktorjelölteknek hallgatói jogosultságai vannak, így például jogosultak diákigazolványra is. Doktori ösztöndíjat valóban nem kaphatnak, de pl. alapítványit igen. Az egyetemeknek számos lehetőségük van arra, hogy az ígéretes doktorjelölteket maguknál tartsák, elősegítve az értekezésük mielőbbi elkészítését. Ennek forrása a legtöbb esetben kutatási pályázat, vagy ipari kapcsolat. Az megfontolandó többször, többektől elhangzott javaslat, hogy vezettessék be speciális doktorjelölti ösztöndíj egy éves időtartamra. A fél év szinte soha sem lenne elég az érdemi előrelépéshez. A DOSZ vezetésének azon javaslatát, miszerint azok ösztöndíja, akik 8 év alatt sem szereznek fokozatot, alakuljon hitellé, más sokan és sokszor bírálták, például elég határozottan tette ezt az Országos Doktori Tanács. A legfőbb érv ellene az, hogy egyáltalán nem szolgálná a minőséget. Ugyanis, méltatlan helyzetbe hozná az egyetemek doktori tanácsait, azt a szervet, amelynek a minőség egyik legfőbb őreként A C T A D O C T O R A N D O R U M 25

26 kellene tevékenykedniük. Arra kényszerülnének számos esetben, hogy egy adott időpontban (teljesen mindegy, hogy 8 vagy akárhány évet veszünk figyelembe) ne arról döntsenek, hogy milyen az adott munka tudományos értéke, hanem arról, hogy XY vegyen-e nyakába még néhány milliós hitelt DOSz: Mit gondol arról, hogy a PhD képzés ideje beszámítson a TB, nyugdíj, valamint GYES számításba is? Sz.G.: Ez megfontolható javaslat. DOSz: A doktori képzés célja az új kutatói (tudósjelölti) generáció képzése a felsőoktatás, a tudományos kutatás, a társadalom számára - új tudományos eredmények elérése révén. Az új kutatók azonban számos esetben külföldre mennek (bár saját bevallásuk szerint a legtöbben inkább maradnának), ugyanis a hazai egyetemek nem tudnak helyet kínálni a frissen fokozatot szerzetteknek? Véleménye szerint miként teremthető meg az összhang a kereslet és a kínálat között? Sz.G.: Számos tudományterületen, tudományágban egyenesen kívánatos, hogy az ifjú tudósjelölt bekapcsolódjon a nemzetközi tudományos életbe. Ennek legjobb útja az, ha már a doktorandusz eljut egy-két külföldi intézetbe/egyetemre, ahol új módszerekkel ismerkedhet, tudományos kapcsolatokat építhet ki. Az igazi tudomány ugyanis nemzetközi. Egy további indok az is, hogy jobb anyagi körülmények között hatékonyabb műszerekkel lehet dolgozni. Ha doktoranduszként nem is sikerült valakinek néhány hónapot,, egy szemesztert külföldön eltöltenie, a fokozat megszerzése után ha tényleg a kutatói pályán akar érvényesülni mindenképpen célszerű 1, esetleg 2 évet külföldön kutatni, hogy az illető részévé váljon a nemzetközi tudományos életnek. Természetesen nem kívánatos, hogy ez az időszak túl hosszúra nyúljon, mert pl. 5 év után már kevesebben jönnek haza. Ez nem lehet cél, nem szolgálja a hazai tudományos életet. A jó és követendő az lehetne, ha a külföldön töltött 1-2 év után legalább 5 év hazai munka következne, amely alatt csak 1-2 hónapos utakat tenne a fiatal kutató. Ehhez természetesen a jelenleginél vonzóbb hazai körülményeket kellene teremteni, a jelenleginél magasabban kellene finanszírozni a kutatást. Ezt nem csupán költségvetési forrásokból kellene, hanem a magántőke minél nagyobb mértékű bevonásával. DOSz: Értékelje kérem röviden a két szervezet együttműködését, lehetséges fejleszthető pontjait! Sz.G.: Természetesen jó, sőt az eddigieknél is szorosabb kapcsolatot szeretnénk a DOSZ-szal kialakítani. Nemcsak a plénumra, hanem az elnökségi és az Egyetemi tagozatunk ülésére is szeretnénk meghívni az elnököt, valamint nyitottak vagyunk a felsőoktatást, a doktori képzést érintő bármilyen közös kezdeményezésre is. Budapest, augusztus 5. Nász Adrienn 26 A C T A D O C T O R A N D O R U M

27 IV. Így látjuk mi! A minőségi témavezetés tízparancsolata A doktori képzés és fokozatszerzés sikerességének kulcsa a megfelelő témavezetés. Ma Magyarországon bárki lehet témavezető, aki doktori fokozattal rendelkezik, tehát nem szükséges hozzá képzésen részt venni; sőt, nem is létezik olyan jellegű tréning, amely kifejezetten a doktori témavezetésre készítene fel. A doktorandusznak már a képzés megkezdésekor kutatási témával és az őt ebben irányító témavezetővel kell rendelkeznie (mindez természetesen nem zárja ki a későbbi témaváltást). A témavezetőt semmilyen esetben nem lehet központilag kijelölni, a két félnek mindig egyet kell értenie: a doktorandusznak el kell fogadnia a témavezetőt és a témavezetőnek a doktoranduszt. A minőségi témavezetéshez hozzátartozik, hogy a témavezetőt nem szabad túlterhelni: ne vállaljon több témavezetést, ha a doktoranduszainak/ doktorjelöltjeinek a száma elérte a 6 főt, közülük pedig ne legyen háromnál több állami ösztöndíjas, sőt ennél inkább a kevesebb javallott. Erre az intézkedésre a minőségi munka, a képzés komolyságának és hatékonyságának biztosítása miatt van szükség, éppen azért, mert elismerjük a témavezetők igen nagy felelősségét doktoranduszaikkal szemben. A doktorandusz mellett, aki évente beszámolással tartozik, a témavezetőnek is be kelljen számolnia szintén évente, mégpedig a saját, témavezetőként végzett tevékenységéről. Mindkét féllel szemben szankciók léptethetők életbe: témavezető felmentése, illetve a doktorandusz eltanácsolása, vagy állami támogatásának megvonása. Ha a témavezető hosszabb ideig (több hónapig) külföldön tartózkodik, és nem megoldható a két ember közti szoros munkakapcsolat fenntartása, akkor gondoskodni kell másik témavezető biztosításáról. Ha a két fél közti kapcsolat bármilyen személyes, vagy szakmai okból nem megfelelő, és akadályozza a közös munkát, akkor mindkét félnek legyen joga új témavezető kijelölését kezdeményezni. Nem lehet témavezető az, akinek a tudományos tevékenysége az elmúlt 5 évben nem értékelhető; ha az elmúlt 5 évben végzett tudományos munkássága nem éri el a fokozat megszerzéséhez szükséges szintet. Nem lehet továbbá témavezető (tehát nem fogadhat új doktoranduszt) az, aki az elmúlt 5 évre visszamenőleg nem tud olyan doktoranduszt felmutatni, aki az ő irányítása alatt szerzett fokozatot (természetesen amellett, hogy előtte már vállalt témavezetést). Fontos, hogy a doktorandusz a témavezető megválasztása előtt tájékozódhasson a leendő témavezető eddigi munkájának hatékonyságáról: a doktori iskola külön kérés nélkül (pl. honlapon) hozza nyilvánosságra, hogy az adott doktori iskolában tevékenykedő témavezetők eddig hány doktorandusz vezetést vállalták el, és közülük mennyien szereztek fokozatot. Természetesen a fokozatszerzés sikeressége nem csak a témavezetőn múlik, de ha valaki például az elmúlt 5 évben 50 doktorandusz témavezetését végezte, és csak közülük csak egy doktorandusz szerzett fokozatot, akkor valószínűleg a témavezetés nem volt megfelelő. A C T A D O C T O R A N D O R U M 27

28 Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a témavezetés hatékonyabb, ha a doktorandusz nem csak egy témavezetőhöz fordulhat problémáival. Az Egyesült Államokban, Ausztráliában és számos európai országban a doktorjelöltek egy fő témavezetőtől (main adviser) és egy, illetve két segéd-témavezetőtől (minor adviser) is kérhetnek tanácsot, de igény szerint a képzési központ (research school, doctoral programme stb.) témavezetői bizottsága is segítheti az előrehaladásukat. Az Európai Egyetemek Szövetsége (European University Association, EUA) egy ben lezárult projektjében (Doctoral Programmes for the European Knowledge Society) a témavezetés minőségének biztosítása érdekében a következőket javasolja a néhány, már alkalmazott, jó példa alapján: - A témavezetők felelősségének tudatosítása érdekében egy témavezetői szabálygyűjteményt (codes for supervisors) vagy kézikönyvet (handbook for supervisors) kell kidolgozni ez számos brit egyetemen bevált gyakorlat. - A témavezetés előfeltétele témavezetői képzés (training, workshop) teljesítése legyen. Ezt követően az illető segéd-témavezetőként tevékenykedhet egy teljes képzési cikluson keresztül és ezután válhat önálló témavezetővé. Számos európai egyetemen (University of Newcastle, Bournemouth University, University of Leeds, Karolinska Institute stb.) csak azt veszik fel a témavezetői jegyzékbe, aki a témavezetői képzést teljesítette. A képzési program akár három évet is igénybe vehet (University of Wolverhampton), melynek során évente több alkalommal workshop-okon, szemináriumokon és mentor-programban vesznek részt a témavezető-jelöltek. A hazai igények és a nemzetközi tapasztalatok alapján a minőségi témavezetésnek a következő feltételeknek kell eleget tennie (hangsúlyozandó, hogy nem az ideális, hanem a megfelelő minőségű témavezetésről van szó): 1. A témavezető mellett meg kell jelennie a segéd-témavezetőnek, illetve preferált esetben egy csapatnak, amely segíti mind a témavezető, mind a doktorandusz munkáját. 2. Témavezető csak az lehet, aki már részt vett legalább egy sikeres PhD-hallgató felkészítésében (és elvégezte a felkészítő képzést) 3. A (vezető)témavezető és a doktorandusz között rendszeres kapcsolat szükséges. 4. A témavezető legyen elérhető a doktorandusz számára, biztosítson rendszeres konzultációs lehetőséget és válaszoljon a jelölt szakmai kérdéseire. 5. A témavezetőnek át kell látnia az adott problémát, szakértőnek kell lennie a jelölt kutatási területén (nem csak a tudományterületén!) 6. A témavezető segítsen a megfelelő szakirodalom felkutatásában, ismerje a jelentősebb folyóiratokat, konferenciákat. 7. A témavezető kollégaként tekintsen a jelöltre, de emellett tanítványként is, akit vezetni kell. 8. A témavezetőnek maximum 6 fő doktorandusza legyen, közülük legfeljebb 3 fő állami ösztöndíjas. 9. A témavezető tudja, melyik kollégájához kell fordulni olyan kérdésben, amihez ő nem ért (és ezt be is tudja vallani). 10. A (a doktori iskolán belül létrehozandó) Témavezető Bizottság legalább évenként értékelje a témavezető és a segéd-témavezető munkáját, illetve szükség esetén alkalmazzon szankciókat a témavezetőkkel szemben. Dr. Fináncz Judit 28 A C T A D O C T O R A N D O R U M

29 V. Tudományos Tudományos osztályok A DOSz alapszabálya szerint a DOSz tagjai tudományos osztályokat hozhatnak létre. A tudományos osztályok hivatottak a DOSz tagságának összefogására, a tagok és az elnökség közötti kommunikáció javítására, fő céljuk azonban a doktorandusz közélet megteremtése. A DOSz lehetőségei szerint támogatja a tudományos osztályok létrehozását és működését. A DOSz helyet és eszközöket tud biztosítani a tudományos osztályok működéséhez, illetve segítséget tud nyújtani a tudományos osztály által rendezett rendezvények szervezési feladataihoz. A közgazdaságtudományi tudományos osztály már megszerveződött. Akit érdekel és szívesen részt venne a tevékenységében, keresse Zadravecz Zsófiát a zadravecz.zsofia@gmail.com címen. A többi tudományos osztály megszervezéséhez és a programjainak kialakításához várjuk a lelkes jelentkezőket. Ők keressék Nász Adriennt az adrienn.nasz@dosz.hu címen. Jogsegély Szolgálat A DOSz célja, hogy jogi tanácsadással is segítse a tagjai munkáját. A felsőoktatási törvény értelmében az intézmények doktori képzésben részt vevő hallgatóinak képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) látja el. A DOSz e feladatának ellátása keretében 1998-tól kezdődően Jogsegély-szolgálatot működtet. A Jogsegély-szolgálat célja, hogy egyéni szinten is védje a doktoranduszok és doktorjelöltek jogait és érdekeit, valamint a gyors és szakszerű jogi segítségnyújtás, és az eseti ügyekből leszűrődő tapasztalatok felhasználásával segítse elő a DOSz szakmai tevékenységét is. Ennek eredményeképpen (is) születtek meg a DOSz Elnökségének különféle ügyekben kiadott állásfoglalásai, amelyek lényegében jogalkalmazási problémákra adott reakcióként értékelhetőek. A Jogsegély-szolgálat minden egyes ügyben kivizsgálja a doktoranduszoktól és doktorjelöltektől érkezett panaszokat, és a hatályos jogszabályoknak és a vonatkozó intézményi szabályzatoknak megfelelő megoldást kínál az érintett számára. A Jogsegély-szolgálat különös hangsúlyt fektet a panaszt tevők anonimitására: meg kívánja előzni azokat a méltánytalanságokat, amelyek a panaszos személyének nem kívánt nyilvánosságából eredhetnek. Ugyanakkor az egyedi ügyekből általánosított, elvi élű elnökségi határozatok a nyilvánosságon keresztül nyerik erejüket: a DOSz a jog- és doktori szabályzatoknak megfelelő megoldás széles körű bemutatásával valamennyi doktori iskolát a doktoranduszok jogainak fokozott védelmére kívánja késztetni. A Jogsegély-szolgálat szükséghez képest segítséget nyújt a doktorandusz és A C T A D O C T O R A N D O R U M 29

30 a doktori intézmény közötti eljárásban is (pl. fegyelmi eljárás), illetőleg ellátja a doktoranduszok jogi képviseletét az esetleges bírósági eljárások során. A jogsegélyt érvényes tagsággal rendelkező DOSz tagok vehetik igénybe. Örvendetes, hogy a Jogsegély-szolgálathoz fordulók száma érezhetően, nagyságrendekkel növekszik, ami abból a szempontból örömteli, hogy az érintettek igénybe veszik a DOSz által felajánlott segítséget, és a visszajelzések fényében úgy tűnik, hogy pozitívnak ítélik a Jogsegély-szolgálat tevékenységét, számos esetben újabb problémáikkal is hozzánk fordulnak. Kevésbé örömteli azonban az esetek nagy száma annak fényében, hogy az egyes ügyel hátterében nem egyszer a doktori iskolák jogszabályellenes gyakorlata, vagy a doktoranduszaiknak nyújtott tájékoztatás hiánya húzódik meg. E felismerés mentén a problémák megoldásának érdekében a DOSz Jogsegély-szolgálata kész arra is, hogy az esetlegesen felmerülő kérdések esetén az intézményekkel, doktori iskolákkal folytatott közvetlen konzultációk keretében segítse elő a doktoranduszok jogainak és érdekeinek érvényesülését. A doktori képzéssel kapcsolatos jogi jellegű problémák esetén kérem, forduljon bizalommal a DOSz Jogsegély-szolgálatához, amely a jogsegely@dosz.hu címen érhető el. A jogsegélyszolgálat vezetője: dr. Kocsis Miklós A DOSz jogsegély-szolgálatának együttműködő partnerei: Oktatási Jogok Biztosának Hivatala Oktatásügyi Közvetítő Szolgálat A "Hallgató Ügyvédje" szolgáltatást nyújtó Princzinger Ügyvédi Iroda 30 A C T A D O C T O R A N D O R U M

31 VI. Rendezvények Beszámoló a Tavaszi Szél konferenciáról A Doktoranduszok Országos Szövetsége 2009-ben Szegeden rendezte meg országos konferenciáját, a Tavaszi Szél Konferenciát május 21. és 24. között. A konferencia a visszajelzések alapján jól sikerült, célját előadási és publikálási lehetőséget biztosítson doktoranduszok, illetve doktorjelöltek számára megfelelő környezetben és színvonalon elérte. Ez köszönhető a konferencia impozáns helyszínének (Szegedi Tudományegyetem, Tanulmányi és Információs Központ), illetve a résztvevők színvonalas előadásainak. Tavaszi Szél konferencia május , Szegedi Tudományegyetem A konferencián az alábbi 10 szekcióban hangzottak el előadások: 1. Gazdaságtudományok Szekció I. 2. Agrártudományok Szekció 3. Vallás- és Jogtudományi Szekció 4. Műszaki Tudományok Szekció 5. Gazdaságtudományok Szekció II. 6. Gazdaságtudományok Szekció III. 7. Gazdaságtudományok Szekció IV. 8. Társadalomtudományok Szekció 9. Hadtudományi Szekció 10. Természettudományok Szekció A C T A D O C T O R A N D O R U M 31

32 Előadás a 2009-es Tavaszi Szélen Az idei konferenciát május 21-én, csütörtökön Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora és dr. Kocsis Miklós, a DOSz elnöke nyitotta meg. A megnyitót követő kerekasztal beszélgetés fő témája a következő volt: A doktori képzés Magyarországon a doktoranduszok szemével. A találkozó alkalmával meghallgattuk a szlovákiai és romániai doktoranduszok beszámolóját és elhangzottak a doktori képzések átalakítására vonatkozó javaslatok is. A beszélgetésen részt vet Prof. Dr. Szabó Gábor az SZTE rektora és Dr. Klukovits Lajos az SZTE Doktori Intézetének igazgatója, az eseményt pedig Dr. Kocsis Miklós a DOSz elnöke moderálta, aki elmondta: "Az idei konferencia különösen fontos számunkra, mert a megnyitóján került sor a DOSz Publikációs Pályázatának eredményhirdetésére is. A publikációs pályázattal nem titkolt szándékunk volt, hogy fórumot teremtsünk a doktori képzés elméleti és gyakorlati jellegű problémáinak megvitatására. A megszületett pályaművek és szakértői publikációk egyben a doktori képzés egészének felülvizsgálatát, megújulását célzó írások, a tanulmánykötetet diszkusszió alapnak tekintjük." A Tavaszi Szél Konferencia együttműködői: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Doktori Bizottsága, a Szegedi Tudományegyetem és az Országos Doktori Tanács A konferencián átadásra kerültek az előadásokat tartalmazó tanulmánykötetek, amelyet az előző évektől eltérően a szegedi Grimm Kiadó szerkesztett. A kiadványban csak a szakmai lektorok által jóváhagyott írások kerülhettek bele, ezáltal tudományos publikációként is elszámolhatják azt a konferencián részt vett doktoranduszok. Kriston Renáta 32 A C T A D O C T O R A N D O R U M

33 Doktorandusz Tábor 2008 Összefoglaló A 2008-as Doktorandusz tábor ismét a magyar tenger mellett, ezúttal Balatonberényben zajlott augusztus között. A tábor nem titkolt célja volt, hogy az új doktoranduszok a kellemes társaságban eltöltött négy balaton-parti nyári napban a doktori képzés szakmai hátterével is megismerkedjenek a DOSz jelenlévő vezetősége, vagy épp a régi táborjárók segítségével. Az igazi nyári idő kedvezett a programoknak: a strand és az udvar már az első nap kedvelt helyszín lett és nem csak a pingpongosok, teniszezők és röplabdázók, hanem a konfliktuskeresési és az érdekképviseleti technikákat elsajátítani kívánók körében is. A második nap délelőttjén az evezősök olimpiai fellépése mellett a spin-off-ok, a szabadalmak és a védjegyek kerültek középpontba. A délutáni szakmai fórum vendégei Dr. Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára, Dr. Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke, Dr. Mang Béla, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke, illetve Dr. Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke voltak; a résztvevők tehát a vezetői elitetnek tehették fel kérdéseiket a hazai doktori képzés kapcsán. A kerekasztal-beszélgetés után a csapat gyalogtúrával érkezett meg a borkóstoló helyszínére Balatonkeresztúrra, majd a kiadós pincepörkölt és a bor-, illetve pálinkafajták megízlelése után hasonlóképp próbált távozni onnan A szombati program a mintegy hat kilométerre fekvő Csillagvárban zajlott; a Festetich grófok vadászastélyában ettünk gulyást és tócsnit, dobtunk csillagot és lőttünk íjjal. Az üdülőbe visszaérve természetesen nem maradhatott el a csűrdöngölés. Reggelig roptuk a táncot, hogy másnap aztán kipihenhessük magunkat a rosszabb idő miatt ugyan kissé hánykolódó hajón Keszthely felé. Idén is szeretettel várunk mindenkit! Németh Sarolta A C T A D O C T O R A N D O R U M 33

34 Doktorandusz tábor Doktoranduszok Országos Szövetsége a tavalyi tábor nagy sikerére való tekintettel idén is megrendezi a hazai doktoranduszok egyedülálló rendezvényét, a Doktorandusz Tábort. A tatai Öreg-tó A Doktoranduszok Országos Szövetsége a tavalyi tábor nagy sikerére való tekintettel idén is megrendezi a hazai doktoranduszok egyedülálló rendezvényét, a Doktorandusz Tábort. A rendezvényen a doktoranduszok életét leginkább érintő kérdéseket taglaló tájékoztató előadások mellett lehetőség lesz kötetlenül megismerkedni a felsőoktatás egyes közszereplőivel illetve más egyetemek doktoranduszaival. Az idei Doktorandusz Tábort szeptember között Tatán rendezzük meg, amelynek az Öreg-Tó Club Hotel és Ifjúsági Szállás (2890 Tata, Fáklya utca 4.) ad helyszínt. 34 A C T A D O C T O R A N D O R U M