A POSTÁS KIEGÉSZÍT NYUGDÍJPÉNZTÁR ÉVI BESZÁMOLÓJA KIEGÉSZÍT MELLÉKLETÉNEK SZÖVEGES RÉSZE

Átírás

1 A POSTÁS KIEGÉSZÍT NYUGDÍJPÉNZTÁR ÉVI BESZÁMOLÓJA KIEGÉSZÍT MELLÉKLETÉNEK SZÖVEGES RÉSZE

2 Tartalomjegyzék: 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások, és a évtl hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatásának bemutatása A számviteli politika meghatározó elemei A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A évtl hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása A pénztári taglétszám alakulása Bevételek-kiadások (ráfordítások), alakulása, tartalékképzési elvek A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke A mködési tevékenység eredménye, a mködési céltartalék és a tartaléktke alakulása A mködési tevékenység eredménye A mködési céltartalék alakulása A tartaléktke alakulása A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása A fedezeti céltartalék alakulása A likviditási céltartalékok alakulása A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások A cash-flow kimutatás értékelése Kiegészít vállalkozási tevékenység A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése A tagokkal szembeni követelések értékelése Alkalmazotti állomány, választott tisztségviselk A Pénztár szolgáltatói A határids ügyletek bemutatása A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése A befektetési arányok alakulása A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének, értékelési különbözetének alakulása A Pénztár nettó eszközértéke december 31-én Az eszközök értékváltozása a pénztár egységnyi nettó eszközértékére vetítve A hozamráta alakulása A befektetési tevékenység értékelése A gazdasági növekedés, egyensúlyi mutatók, infláció Az állampapír piaci hozamok alakulása 2005-ben A hazai és nemzetközi részvénypiacok elmúlt évi teljesítménye A pénztári befektetések hozama és a vagyonkezelk teljesítménye A a mködést jellemz mutatók A várakozási id figyelembe vételével megállapított kifizetési jogosultság Gazdálkodást jellemz mutatók: A pénztár által szükségesnek ítélt további mutatószámok Mellékletek: 1. számú melléklet: évi bevételek és ráfordítások terv- és tény számai 2. számú melléklet: évi mködési költségek és ráfordítások terv- és tény számai 3. számú melléklet: Az azonosítatlan befizetések állományának bemutatása 4. számú melléklet: Pénzforgalmi szemlélet hozamráta számítás számú melléklet: évi bruttó hozam vagyonkezelnként 2

3 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások, és a évtl hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatásának bemutatása 1.1. A számviteli politika meghatározó elemei A Postás Kiegészít Nyugdíjpénztár mködését és számviteli politikáját meghatározó jogszabályok: a számvitelrl szóló többször módosított évi C. törvény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló többször módosított évi XCVI. törvény, az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló módosított 223/2000. (XII. 19.) Korm. Rendelet, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló többször módosított 281/2001. (XII. 26.) Korm. Rendelet. Az éves beszámolóra vonatkozólag: Jelents összeg hiba: ha a hiba feltárásának évében ugyanazon évet érinten - megállapított hibák, hibahatások mködési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növel-csökkent értékének együttes (eljeltl független) összege meghaladja az ellenrzött üzleti év mérlegfösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfösszeg 2%-a meghaladja a 30 millió forintot, akkor a 30 millió forintot. Nem jelents összeg hiba: ha a feltárt hibák és hibahatások mködési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növel-csökkent értékének együttes (eljeltl független) összege nem haladja meg a jelents összeg hiba értékhatárát. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelents összeg hibák és hibahatások következtében a hiba feltárásának évét megelz üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összege legalább 3%-kal változik (n vagy csökken). A pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évrl december 31-i fordulónappal készíti el. A pénztár a könyvvizsgáló által is auditált éves pénztári beszámolót legkésbb a tárgyévet követ év május 31-ig juttatja el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére. Az éves pénztári beszámoló részei: 1. mérleg, 2. eredménykimutatás, 3. kiegészít melléklet A pénztár az éves pénztári beszámolóval egyidejleg üzleti jelentést is készít, de az nem része az éves beszámolónak. 3

4 Az éves pénztári beszámoló részét képez mérleget, eredménykimutatást és kiegészít mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke írja alá. A mérlegkészítés idpontja az üzleti évet követ hónap utolsó napja. A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív idbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár valamennyi eszközét a következ f csoportokba sorolja és analitikus nyilvántartásaiban is az alábbiak szerint bontja: a pénztár mködését és vállalkozási tevékenységét szolgáló (mködési célú) eszközök a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök a likviditási fedezetet szolgáló eszközök A mérlegben forrásként a saját tkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív idbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár eredménykimutatása a következ f részekbl áll: a pénztár mködési és kiegészít vállalkozási tevékenysége a pénztári szolgáltatások fedezete a likviditási fedezet A pénztár mködési és kiegészít vállalkozási tevékenységének mérleg szerinti eredményeként kell kimutatni a pénztár mködésével és kiegészít vállalkozási tevékenységével kapcsolatban az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások (ideértve a mködési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozamot is, valamint az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalék-képzést is) különbségének adófizetési kötelezettséggel csökkentett összegét. A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének, valamint a fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegében. A likviditás (a pénztár fizetképességének) biztosításával, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetébl, valamint a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegébl kell céltartalékot képezni. A kiegészít melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a szolgáltatók, a Felügyelet részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetérl, mködése eredményességérl, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható valós összképet tükrözik. 4

5 A pénztár az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutatja be a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a pénztár jövbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár elrelátható fejldésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelel képet kapjanak. Az üzleti jelentés tartalmazza még a mérleg fordulónapja után a mérlegkészítésig bekövetkezett lényeges események, a különösen jelents folyamatok bemutatását, valamint a pénztár taglétszámának és vagyonának elrejelzését a várható fejldésre, a gazdasági környezet várható változásaira tekintettel A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A Pénztár nem tér el a vonatkozó jogszabályokban meghatározott értékelési elvektl és értékelési eljárásoktól. A Pénztár befektetett vagyonának piaci értékelését, a Pénztár letétkezelje, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. végzi. A pénztár az értékpapírok értékelésénél nem alkalmazza a számviteli törvény 54. -a (8) és (9) bekezdésében foglalt elírásokat A évtl hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása A évtl hatályba lépett jogszabályi változások a beszámoló tartalmát és formáját nem érintették lényegesen. A kiegészít melléklet a 2004-évi adatokhoz képest kiegészül a várakozási id figyelembevételével megállapított kifizetés igénybevételére jogosult vagy éven belül jogosulttá váló pénztártagok létszámának és egyéni számlájuk összesített tárgyév végi egyenlegének bemutatásával. 2. A pénztári taglétszám alakulása A taglétszám alakulása év végétl: Taglétszám Ebbl járadékos Ebbl szüneteltet én a Pénztár taglétszáma f volt, amibl 27 f járadékszolgáltatást vesz igénybe. A taglétszámból: munkáltatóhoz tartozó tag: ebbl: Magyar Posta Rt. egyéb egyéni tag: ebbl: közeli hozzátartozó: tagdíjat nyilatkozat alapján nem fizet tagok: egyéb, tagdíjat nem fizet tagok: járadékos tagok: f 481 f 124 f f f f f 27 f

6 A év taglétszámának alakulása jogcímek és negyedévek szerint: f Megnevezés 2005.I.név 2005.II.név 2005.III.név 2005.IV.név Összesen Idszak elején Idszaki változás Új belép Átlép más pénztárból Szolgáltatásban részesült Átlép más pénztárba Elhalálozott Egyéb megsznés Idszak végén Tagdíjnemfizetk Járadékos tagok Inaktív tagok össz Elvi tagdíjfizetk Bevételek-kiadások (ráfordítások), alakulása, tartalékképzési elvek 3.1. A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása A Pénztár bevételei - az éves pénztári beszámolóban szerepl eredmény-kimutatás alapján ben összesen eft-ot, kiadásai eft-ot tettek ki, így a 2005-ben felhasználható eredmény összesen eft (2004-ben eft). A eft felhasználható eredménybl eft a fedezeti céltartalék, eft a likviditási céltartalék állományát növelte, eft pedig a Pénztár mködési eredményét. A tagdíjbevételek 2005-re vonatkozó kalkulációja a taglétszám (és ezen belül a fizet taglétszám) további csökkenésével számolt. A tagdíjbevétel azonban jelentsen, 19%-kal meghaladta a tervet (tervezett: eft; tény: eft). A nagyobb tagdíjbevétel oka ketts. Egyrészt a tényleges tagdíjfizetk száma magasabb volt mint a tervezett (tervezett: f éves átlag, becsült tény: éves átlag), másrészt a teljesített tagdíjbefizetések átlaga magasabb mint a tervben szerepl Ft/f/hó éves átlagtagdíj. Mintegy f fizetett egyéni tagdíjat, átlagosan Ft/f/hó, és f részére fizettek munkáltatói hozzájárulást, átlagosan Ft/f/hó értékben. A magasabb tagdíjfizeti létszámot elssorban az eredményezte, hogy év elején sokan léptek be a pénztárba, ami összefüggésben van azzal, hogy a Magyar Postánál mköd VBKJ rendszerben sokan választották a nyugdíjpénztári hozzájárulást ben az egységes tagdíj mértéke havi Ft volt. A Magyar Posta Rt. pénztártag alkalmazottai részére a Ft-ból Ft-ot átvállalt, így a tagok tényleges kötelezettsége Ft-ra változott. A tagdíjfizet pénztártagok száma az év eleji nagyobb számú belépések miatt növekedett, azonban a második negyedévtl kezdve folyamatosan csökkent. A nemfizet (ill inaktív) tagok száma az év eleji frl év végére túllépte a ft (7.069 f) ami a pénztár teljes év végi taglétszámának több mint 20%-a ben. Az év folyamán olyan tagja volt a Pénztárnak, akiknek számlájára egyáltalán nem érkezett befizetés. 6

7 A tagdíjbefizetések eft-tal, a munkáltatói hozzájárulás eft-tal járult hozzá a Pénztár bevételeihez. Ugyanakkor a meg nem fizetett tagdíjak tartalékára képzett céltartalékok több mint eft-tal csökkentették a bevételeket. Az utólag befolyt tagdíjak (olyan tagdíjbevétel, amire a Pénztár a meg nem fizetés miatt már céltartalékot képzett) eft-ot tettek ki. A tagok eseti befizetésként a tervezettnél többet, eft helyett eft-ot fizettek be a Pénztár számlájára. Adomány, támogatás 2005-ben nem gyarapította a Pénztár vagyonát. Összességében a Pénztár nem hozamjelleg bevételei 2004-hez viszonyítva több mint 26%- kal nttek ( ról eft-ra). A mködési kiadások (befektetési tevékenység ráfordításai nélkül) eft-ot (2004-ben eft) tesznek ki, ami a tervezéshez képest 4%-os növekedést, 2004-hez képest 13%-os növekedést jelent (tervben szerepl kiadás eft). A fedezeti tartalék és a likviditási tartalék eredmény-kimutatásban szerepl ráfordításai között csak a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának leírásából származó hitelezési veszteség szerepel ( eft ill. 168 eft összegben). A Pénztár nem hozamjelleg ráfordításai 2004-hez viszonyítva eft-ról eft-ra nttek így a Pénztár nem hozamjelleg bevételeinek és ráfordításainak eredménye 2004-hez viszonyítva eft-ról eft-ra ntt, ami százalékban kifejezve több mint 25%-os növekedést jelent. A Pénztár befektetési tevékenységének összegszer eredménye az elz évhez viszonyítva valamelyest csökkent, a tervhez képest azonban lényegesen jobb. A ténylegesen elért eft hozam összege csak kevesebb mint 85%-a a 2004-ben elért hozamnak ( eft), a tervben szerepl kalkulált hozamösszeget viszont 57%-kal meghaladja (terv: eft). Összességében a Pénztár nem befektetési jelleg eredménye ( eft) a teljes eredmény ( eft) 64%-a, míg a befektetési tevékenység eredménye a teljes eredmény 36%-át alkotja A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása az alapszabályban és a pénzügyi tervben feltüntetettnek megfelelen alakult, módosítására nem került sor. A tagdíjbefizetések tartalékok közti megosztása: tl ig Fedezeti tartalék: 95,0% Mködési tartalék: 4,5% Likviditási tartalék: 0,5% Az eseti befizetések 98%-ban a fedezeti tartalékra, 2 %-ban a mködési tartalékra kerültek. Az egységes tagdíj mértéke 2005-ben Ft volt. A befektetések tartalékok közötti megosztása a rendelkezésre álló szabad pénzeszközök tartalékok közötti megosztása alapján történt. 7

8 A befektetési tevékenység hozamai és ráfordításai annak a tartaléknak a javára ill. terhére kerültek elszámolásra, amely tartalékból a befektetés történt. A vagyonkezelési díj és letétkezelési díj tartalékok közötti megosztása a következképpen történik: Abban az esetben, ha a szolgáltató által benyújtott számla közvetlenül nem kapcsolható az egyes tartalékokhoz, akkor a pénztár az egyes tartalékokat terhel összeget arányosítással határozza meg. Az arányosítás módszere: a kiszámlázott idszak befektetett állományának kiszámítása tartalékonként (tehát külön a likviditási, mködési, fedezeti és azon belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódóan). Ez az adott tartalékból befektetett vagyon idszak végi (záró) könyv szerinti értékével egyezik meg Az így kiszámított értékeket viszonyítja a pénztár a teljes befektetett vagyon idszak végi (záró) állományához. A számla összege a fent kiszámított arányok szerint terheldik rá minden egyes tartalékra. A folyószámla után kapott kamat megosztására a pénzügyi tervben meghatározott tagdíjra vonatkozó arányok szerint került sor. Az átlép ill. kilép tagoktól levont költség a Pénztár mködési eredményét növeli. Az átlépési (kilépési) költség mértéke Ft. 4. A mködési tevékenység eredménye, a mködési céltartalék és a tartaléktke alakulása 4.1. A mködési tevékenység eredménye A mködési tevékenység bevételei 2005-ben eft-ot, ráfordításai eft-ot tettek ki, így a mködési tevékenység eredménye eft (2004-ben eft), ami efttal több, mint a tervezett eredmény. A mködési tevékenység szokásos bevételei (befektetési tevékenység bevételei nélkül) eft-ot (2004-benn eft), kiadásai eft-ot (2004-ben eft-ot) tettek ki, így a szokásos mködési tevékenység eredménye eft (2004-ben eft). A mködési célú befektetési tevékenység eft (2004-ben eft) eredménye az ekz évhez hasonlóan javította a szokásos mködési tevékenység eredményen elért nyereséget. A mködési tevékenység tagdíjbevételei jelentsen, a tervezettet 19%-kal meghaladóan növekedtek, ennek oka a már korábban említett fizet létszám év eleji jelents bvülése, ill. a teljesített tényleges befizetéseknek a prognosztizált átlagtagdíjat meghaladó mértéke. A mködési tevékenység nem hozamjelleg bevételei között 2,7%-os részarányt képvisel a tagok eseti befizetéseibl a mködésre jutó rész. Említésre méltó bevételt képezett még az egyéb bevételek között kimutatott, átlép, ill. kilép tagoktól levont 4 eft eljárási költség, ami összesen 508 eft bevételt eredményezett a Pénztár részére. Az egyéb bevételeken belül jelents még az eft mködésre jutó meg nem fizetett tagdíjak felhasználása miatti bevétel, ám ennek ténylegesen nincs eredményre gyakorolt hatása, hiszen az egyéb ráfordítások között ugyanekkora összeg szerepel a meg nem fizetett tagdíjak hitelezési vesztesége jogcímén. 8

9 A mködés bevételeinek és ráfordításainak a szokásos mködési bevételhez és ráfordításhoz viszonyított arányai a következképpen alakultak: 2004-ban 2005-ben Tagdíjbevételek: 95,6% 94,6% Eseti befizetések: 2,8% 2,7% Adomány: 0,0% 0,0% Egyéb: 1,6% 2,7% Összesen: 100% 100% Anyagjelleg ráfordítások: 42,2% 40,2% Személyi jelleg ráfordítások: 51,3% 51,5% Egyéb ráfordítások: 6,5% 8,3% Összesen: 100% 100% A eft anyagjelleg ráfordítások jelentsebb, 100 eft-ot meghaladó tételei Nyilvántartási díj: Bank, és postaktg.: Könyvvizsgálat: Aktuárius: Szaktanácsadás: Alapszabály sokszorosítása: Pénztárszövetségi tagdíj: eft eft eft eft eft 177 eft 120 eft A eft személyi jelleg ráfordítások jelentsebb, 100 eft-ot meghaladó tételei: Bérköltség: eft Tiszteletdíj: eft Nyugdíj és e.bizt. járulék: eft Egyéb állományba nem tartozók díj eft Munkaadói járulék: 470 eft Reprezentáció: 342 eft Étkezési hozzájárulás: 289 eft Utazási hozzájárulás: 140 eft Egészségügyi hozzájárulás: 235 eft Az eft egyéb ráfordítások jelentsebb tételei: Felügyeleti díj: Hitelezési veszteség eft eft A Pénztár mködési költségeinek elemzése illetve a tényszámoknak a tervszámokhoz való viszonyítása eltt meg kell megemlíteni, hogy a Magyar Posta Rt. az alakuláskor vállalt kötelezettségeit változatlanul teljesíti, a Pénztár helyiségeiért nem kell bérleti díjat fizetni, a Pénztár élvezi a postaszolgálati díjkedvezményt, az ingyenes távbeszél használatot, valamint a mködéshez szükséges valamennyi irodaszert és számítástechnika eszközt térítésmentesen kapja. 9

10 A nyilvántartási díj esetében a szolgáltatóval kötött szerzdésben a tervezetthez képest 1 mftot, az elz évhez képest pedig 2 mft-ot sikerült megtakarítani. Az aktuáriusi szerzdést a terveknek megfelel díjazással kötötte a Pénztár. A bankköltség és postaköltség tekintetében az elz évekhez hasonlóan eft többlet költség jelentkezik a tervezetthez képest. A pénztárszövetségi tagdíj tényszáma a tervszámmal azonos. A személyi jelleg ráfordítások között az állományi dolgozók bére 696 eft-tal, a bérek után fizetett járulékok 603 eft-tal haladták meg a tervezettet, az egyéb állományba nem tartozók munkadíjával a terv nem számolt, itt eft lett költségként elszámolva.. Az eltérést az okozta, hogy az Igazgatótanács úgy döntött, megbízási szerzdés keretében szakértt von be a küldött választási feladatok végrehajtásába, valamint a Pénztár szabályzatainak felülvizsgálatába. A felügyeleti díj ráfordításként elszámolt összege 19%-kal haladja meg a tervszámot, ennek oka az, hogy a tagdíjbevételek is 19%-kal növekedtek, és a fizetend felügyeleti díj összege a tagdíjbevételekkel arányos. Nem tervezett tétel az egyéb ráfordításokban szerepl hitelezési veszteség, melynek összege eft, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos bevétel sem szerepel a tervben ami ugyancsak eft, így ezen a soron tényleges többletköltség nem jelentkezett. Összességében megállapítható, hogy a Pénztár mködési költségei és ráfordításai a tervezésnek megfelelen alakultak, az esetenkénti többletráfordítások, ill. megtakarítások minden esetben megindokolhatóak A mködési céltartalék alakulása 2005-ben jövbeni kötelezettségekre céltartalék képzés nem történt. A mködési portfolió értékelési különbözetére a pénztár a vonatkozó jogszabályoknak megfelelen képzett céltartalékot. Az idarányosan járó kamatból képzett céltartalék nyitó állománya eft, év közben a mködési célú befektetésre jutó idarányos kamat 379 eft-tal növekedett, míg az egyéb piaci értékítélet miatti értékelési különbözet eft-tal csökkent, így a céltartalék záró állománya eft. Az így képzett céltartalék csak technikai jelleg, ténylegesen a befektetési tevékenység mködési portfolióra jutó nem realizált eredményének változását jelenti. 10

11 4.3. A tartaléktke alakulása A tartaléktke és a mérleg szerinti eredmény (együttesen a mködési tevékenység felhasználható eredménye) alakulása 2000-tl eft-ban: Megnevezés Elz évek halmozott eredménye : Adott év mérleg szerinti mködési eredménye: Tagdíj-nemfizet tagoktól ktg.levonás Mlködési portfolió értékelési különbözetébl képz.céltartalékra* Mködési tevékenység felhasználható eredménye * jogszabály változás miatti különbözet 5. A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása 5.1. A fedezeti céltartalék alakulása A fedezeti céltartalék egyéni számlákra számolt része a eft nyitó állományhoz képest eft-ra ntt 2005-ben. A szolgáltatási számlákon lév összeg pedig eft-ról eft-ra csökkent. Az egyéni számlákon kimutatott eft növekedés fbb tényezi a következk: Tárgyévben egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözete: eft Egyéni számlákra jutó befektetési tevékenység eredménye: eft Más pénztárból átlép tagok által hozott fedezet: eft Visszatérítések, átlépések m. igénybe vett összeg: eft Szolgáltatások fedezetére átcsoprtosítás szolg. tartalékba: eft Egyéb változás eft 2005-ben az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözete 2004-hoz képest 24,7%-kal ntt ( eft-ról eft-ra változott). Az egyéni számlákra jutó befektetési tevékenység eredménye kismértékben ( eft eft-ról eft-ra) csökkent. A Pénztárba a más nyugdíjpénztárakból átlép tagok száma és áthozott egyéni fedezete is növekedett az elz évhez képest ben 52 f lépett át más pénztárból, az áthozott fedezet összege pedig eft volt, ugyanez az adat 2004-ben 35 f ill eft. 21 f magánpénztári tagdíjkiegészítését utaltatta a Pénztárba, ez az áthozott fedezet összegébl eft-ot tett ki.. A Pénztárból más nyugdíjpénztárakba átlépett tagok száma 82 frl 140 fre változott, az átvitt tagi fedezet összege eft-ról eft-ra ntt. A eft tartalmazza a levont átlépési díjat is, aminek mértéke tagonként Ft. A Pénztárhoz átlépk, ill a Pénztárból más pénztárba átlép tagok teljes taglétszámához viszonyított aránya az elz évekhez hasonlóan alacsony. 11

12 2005-ben 61 elhunyt tag után történt kifizetés eft értékben az örökösöknek ill. kedvezményezetteknek, míg 2004-ban 70 f után eft került kifizetésre. A 10 éves várakozási id letelte utáni kifizetésre 8 esetben került sor, 2 f kilépett és megszüntette a tagsági viszonyát, részükre bruttó eft lett elszámolva, 6 esetben részösszeg felvétele történt, ahol a jogosult pénztártagok az adómentesen felvehet hozamösszeget kérték kifizetni, összesen eft értékben ben már nem emelkedett számotteven a Pénztártól szolgáltatást igénybe vett tagok száma, ugyanakkor ntt a szolgáltatásként kifizetett összeg ben 893 f vett igénybe ( eft bruttó összegben) egyösszeg szolgáltatást, 2001-ben 1033 f részére bruttó eft lett kifizetve, 2002-ben 777 f részére eft, 2003-ban 768 f eft, 2004-ben 956 f eft, míg 2005-ben 968 f eft összegben részesült egyösszeg szolgáltatásban. Tovább csökkent a járadékszolgáltatást igénybe vett tagok száma. A tagok a nyugdíjkorhatár elérésekor szinte kivétel nélkül az egyösszeg szolgáltatási kifizetést választották ben 2 f igényelt járadékszolgáltatást, 1 f megváltoztatta járadékfolyósításának idtartamát (3 évesrl 4 évesre) 16 járadékos tag járadékfizetési idszaka lejárt, így 2005 év végén összesen 27 f járadékszolgáltatást igénybe vev tagja volt a Pénztárnak, kiknek a 2005-ben kifizetett járadék összege, valamint a járadék számlák év végi egyenlege járadék típusonként a következ: Járadék -típus 3 éves járadék 4 éves járadék 5 éves járadék 6 éves járadék 7 éves járadék 8 éves járadék 10 éves járadék 20 éves járadék 25 éves járadék Összese n: Év elei egyenleg Év eleji létszám Áthozat egyéni számlá -ról Áthozat járadék típusok között Hozam Értékelsi különbözet Év közbeni kifizetés Év végi egyenleg Év végi létszá m f eft eft eft eft eft eft eft f

13 Összességében a beszámolási idszakban a nyugdíjszolgáltatások fedezetére az egyéni számlákról átcsoportosított összeg eft volt, míg a nyugdíjszolgáltatásként kifizetett bruttó összeg eft ben is élt a Pénztár azzal a jogszabály adta lehetséggel, hogy tagdíj-nemfizet tagjaitól költséget vonjon le. A Pénztár a tagdíj-nemfizetés kezd idpontjától jogosult a tag egyéni számlájának befektetéseibl származó hozamot az egységes tagdíjnak a mködési és likviditási tartalékra jutó hányadának megfelel összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni. Míg 2004-ban a tagdíj-nemfizetés jogcímen az egyéni számlákat terhel összeg eft volt, addig 2005-ben e t-ot vont le a Pénztár. Az azonosítatlan befizetések azonosulása miatt, az azonosítatlan befizetések hozamából 117 eft növelte a tagok számlaegyenlegét A likviditási céltartalékok alakulása A likviditási céltartalékok állománya a beszámolási idszakban eft-ról, eft-ra emelkedett. A likviditási céltartalékokon belül a Pénztár három céltartalékot különböztet meg, az értékelési különbözetre képzett likviditási céltartalékot, az egyéb likviditási célra képzett céltartalékot, és az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára létrehozott céltartalékot. A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék nyitó állománya eft, záró állománya eft. A tárgyidszaki változás -248 eft. Az így képzett céltartalék csak technikai jelleg, ténylegesen a befektetési tevékenység likviditási portfolióra jutó nem realizált eredményének változását jelenti. Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék nyitó állománya eft, záró állománya eft. A tartalékra a Pénztár 2004-ben eft céltartalékot képzett. A tagdíjnemfizet pénztártagoktól levont költségbl a likviditási tartalékra jutó eft is ezen céltartalék bevételét képezte. Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék arra szolgál, hogy a hozamfelosztás idpontjában még azonosítatlan befizetések jogosultjai a hozamfelosztás után is befizetésük azonosítottá válásakor részesüljenek korábban azonosítatlan befizetésük befektetéseinek hozamaiból. Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék nyitó állománya 216 eft, záró állománya 256 eft.a Pénztár az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára a hozamfelosztási szabályzatának megfelelen a tárgyidszakban 158 eft-ot különített el. A céltartalék igénybe vételére 118 eft értékben került sor, ebbl az egyéni számlákra 117 eft jutott. 13

14 Az alábbi táblázat az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék alakulását mutatja 2005-ben: eft IDSZAK KÉPZÉS FELHASZNÁLÁS MEGMARADÓ 2005-ös nyitó Nyitóból 2005-ben negyedév negyedév negyedév negyedév összesen záró A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának állománya 2004 év végén eft volt. Ebbl év végéig 305 eft utólagosan befolyt, így az arra képzett céltartalék feloldhatóvá vált, a maradék eft kinnlévség pedig a Pénztár számviteli politikájának megfelelen hitelezési veszteségként leírásra került ben a Pénztár eft céltartalékot képzett a meg nem fizetett tagdíjakra, ebbl év végéig eft befolyt, így a meg nem fizetett tagdíjakra képzett céltartalékok záró állománya eft A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások A Pénztár a nyugdíjszolgáltatások folyósításakor felmerül költségeket a számviteli politikájában meghatározottak szerint nem tekinti jelentsnek, ezért azokat külön nem nevesíti, és nem terheli rá a tagok számláira. 6. A cash-flow kimutatás értékelése A Pénztár immateriális és tárgyi eszközökkel nem rendelkezik, és nem is vásárolt 2005-ben. A követelésállomány az elz évhez képest eft-tal növekedett, amit elssorban a tagdíjkövetelések év végi magasabb állománya eredményezett (a tagdíjkövetelések állománya a 2004 végi állapothoz képest majdnem megduplázódott, eft-ról eft-ra, azaz eft-tal ntt, ennek oka a meg nem fizetett tagdíjkövetelés állományának növekedése). Az egyéb követelések eft-os állománycsökkenése túlnyomórészt a vagyonkezeléssel kapcsolatos követelések állományának csökkenésével kapcsolatos. Az értékpapír állomány változásánál kiemelhet, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok állománya csökkent ( eft), a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állománya viszont jelentsen növekedett ( eft). A Pénztár szállítói állománya és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozása elhanyagolható mérték. Az azonosítatlan függ befizetések állománya az elz évhez képest eft-tal csökkent, ezt a Magyar Posta év végi tagdíjátutalásának pontosabb kalkulációja eredményezte. 14

15 7. Kiegészít vállalkozási tevékenység A Pénztár a beszámolási idszakban kiegészít vállalkozási tevékenységet nem folytatott, arra engedélyt nem kért. 8. A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése A munkáltatói tagok összességében eleget tettek szerzdésben rögzített kötelezettségvállalásaiknak, mind a befizetett összegek, mind az adatszolgáltatás tekintetében. A évben kötött munkáltatói szerzdések: Csenger Város Polgármesteri Hivatal ZSG Hungária Váli Fix Trans Kft Axel-Spinger Magyarország Kft ITAG-ÖKOLEX Gazdasági Tanácsadó Rt. BM Országos Katasztrófavédelmi Figazgatóság IT Információs Társadalom Kht Heves Megyei Rendr-fkapitányság Pénzügyminisztérium 9. A tagokkal szembeni követelések értékelése A Pénztár mérlegében kimutatott tagdíjkövetelés összesen eft, amibl eft egyéni tagdíjat az esedékességig nem fizettek meg, amire a Pénztár a céltartalékot megképezte. Ezen követelések a következ éves beszámoló elkészítéséig vagy befolynak, vagy pedig hitelezési veszteségként leírásra kerülnek a megképzett céltartalék összegében. 10. Alkalmazotti állomány, választott tisztségviselk A Pénztár ügyvezet igazgatója Szabó Borbála. A Pénztár befektetéseivel foglalkozó pénzügyi munkatárs Tóthné Lovadi Ildikó. Az ügyvezet igazgató mellett Petrusánné Király Beatrix asszisztensként áll alkalmazásban, 1 f pedig megbízási szerzdéses jogviszonyban a pénzügyi (bérszámfejtés, adóbevallás) feladatokat látja el. Az évi bruttó bér összege a tárgyidszakban eft, melybl az ügyvezet igazgató éves bruttó bére eft volt. A személyi jelleg egyéb kifizetések összege eft volt, ebbl a reprezentációs költség 342 e Ft összeg. Az Igazgatótanács tagjai: Kövesdi Ferencné (elnök) Kállay Mariann Dr. Horváth Sándor Vajta Zoltánné Zsuppán Géza 15

16 Az Ellenrz Bizottság tagjai: Dr. Morvay Miklós (elnök) Ádám István Nagyné Geiger Judit Békésiné dr. Papp Ildikó Dr. Szabóné dr. Papp Éva Az Igazgatótanács és az Ellenrz Bizottság tisztségviseli 2005-ben bruttó eft tiszteletdíjban részesültek. 11. A Pénztár szolgáltatói Vagyonkezelk: Letétkezel: Nyilvántartás: Könyvvizsgálat: Aktuárius: Számlavezet: Erste Bank Alapkezel Rt. CA-IB Alapkezel Rt. ConCorde Alapkezel Rt. Generali Alapkezel Rt ( tl) Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Els Hazai Pénztárszervez és Mködtet Rt. KPMG Hungária Kft. Lénárd János Erste Bank Hungary Rt. 12. A határids ügyletek bemutatása A Pénztár egyik vagyonkezelje, a ConCorde Alapkezel Rt ben (az els negyedév végével bezárólag ezen ügyletek lezárásra kerültek) a befektetési politikának megfelelen határids fedezeti ügyleteket (arbitrázs jelleg ügyletek) is kötött a hozamok maximalizálása és a kockázatok csökkentése érdekében. Év végével a Pénztárnak le nem zárt fedezeti határids ügyletei nem voltak, illetve ezzel kapcsolatosan követeléseket és kötelezettségeket sem mutat ki. 13. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése 13.1 A befektetési arányok alakulása A Pénztár eleget tett a rá vonatkozó befektetési keretszabályoknak és a befektetési politikában foglaltaknak. A Pénztár vagyona az év folyamán többségében állampapírban volt (év végén a vagyon 82,0%-a). A befektetési arányok alakulásából kiemelhet a befektetési jegyek arányának folyamatos növekedése, valamint a részvények portfolión belüli arányának csökkenése. 16

17 A befektetési arányok alakulása 2005-ben negyedévenként, befektetés típusok szerint, a tárgynegyedév végén meglév (könyv szerinti értéken figyelembe vett, határids ügyletek és pénzeszközök nélkül) pénztári eszközök százalékában: Megnevezés éves nyitó I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Állampapírok 80,5 84,7 84,5 83,5 82,0 Kötvények 0,8 0,9 0,5 0,5 0,5 Jelzáloglevelek 7,2 6,9 7,5 7,4 7,6 Befektetési jegyek 6,1 5,4 5,1 6,2 7,5 Részvények 5,5 2,2 2,4 2,3 2,5 Befektetett pü-i eszközök 68,5 66,3 57,7 55,8 57,5 Forgóeszk.köz.kim.érpap 31,5 33,7 42,3 44,2 42,5 Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100, A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének, értékelési különbözetének alakulása A Pénztár befektetett vagyona nyilvántartási és piaci értékének, ill. az értékelési különbözetének alakulását az alábbi táblázat mutatja be (e Ft-ban): Megnevezés éves nyitó I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Bef. pü-i eszközök nyilvántartási értéke Forgóeszk.köz.nyilv értékpapírok nyilv.ért. Pénzeszközök nyilv.ért Vagyonkezelvel sz ill osztalék m. követelések Nyilv. érték összesen Piaci érték összesen Bef. pü-i eszközök értékelési különbözete Forgóeszk.köz.nyilv értékpapírok ért.kül. Pénzeszközök ért.kül Határids ügyletek értékelési különbözete Értékelési különbözet összesen A pénztár befektetett vagyona a tárgyévben mind nyilvántartási, mind pedig piaci értéken folyamatosan növekedett. Összességében a beszámolási idszakban a Pénztár befektetett vagyonának piaci értéke eft-ról eft-ra ntt, ami eft-os növekedés. 17

18 Az értékelési különbözet állománya az év elején meglév eft-ról év végére eft-ra növekedett. Az értékelési különbözet eft záróértéke a következ részekbl tevdik össze: Részvények értékelési különbözete: Befektetési jegyek értékelési különbözete: Állampapírok értékelési különbözete: Kötvények értékelési különbözete: Jelzáloglevelek értékelési különbözete: Pénzeszközök értékelési különbözete: eft eft eft eft eft 179 eft A teljes értékelési különbözet állományváltozásának bemutatása eft-ban Megnevezés Részesedések Értékpapírok Pénzeszközök Határids Összesen ügyletek Nyitó Növekedés Csökkenés Záró A Pénztár nettó eszközértéke december 31-én ezer forintban Sorszám Értékelés alapja Nyilvántartási Piaci érték érték (a) (b) (c) (e) 01. Pénztár egésze befektetett pü-i eszközök értékpapírok és határids ügyletek pénzeszközök be nem fektetett, vagyonkezelknél lév vagyon, osztalékkövetelés 02. Kötelezettségek Pénztár eszközeinek nettó értéke Az eszközök értékváltozása a pénztár egységnyi nettó eszközértékére vetítve Az egységnyi nettó eszközérték meghatározása: Egységnyi nettó eszközérték= ( )/( )=1, A hozamráta alakulása A pénzügyileg realizált összes bevétel és a pénzügyileg teljesített összes kiadás alapján számított éves hozamráta (a negyedéves hozamokból láncszorzattal számítva): Értékelés alapja Hozamráta Nettó Bruttó A pénztár egésze 9,93% 10,26% Fedezeti tartalék 9,97% 10,30% 18

19 A vagyonkezelk kezelésében lév, befektetett pénztári vagyon éves bruttó hozama és referenciahozama vagyonkezelnként (a negyedéves hozamokból láncszorzattal számítva): Bruttó hozam Referencia hozam Erste Bank Alapkezel Rt.: 9,26% Ebbl fedezeti portfolió: 9,33% 9,54% Ebbl mködési portfolió: 7,95% 8,59% Ebbl likviditási portfolió: 7,24% 8,53% CA IB Alapkezel Rt.: 10,31% 10,23% ConCorde Alapkezel Rt.: 11,17% 11,89% Saját vagyonkezelés (bef.jegyek és lekötött betétek): 9,09% 8,75% Saját vagyonkezelés:(lekötetlen pénzforgalmi szlak) 6,31% Összesen: 10,26% 11,13% A Pénztár egészére vonatkozó éves nettó hozamráták és az éves átlagos inflációs ráták a vagyonkezelés kezdetétl évenként (az éves hozam a negyedéves hozamokból láncszorzattal számítva): nettó hozam infláció 1997: 31,49% 18,4% 1998: 19,11% 14,3% 1999: 19,26% 10,0% 2000: 4,09% 9,8% 2001: 9,44% 9,2% 2002: 9,17% 5,3% 2003: 3,30% 4,7% 2004: 14,33% 6,8% 2005: 9,93% 3,6% 13.6 A befektetési tevékenység értékelése A pénztári befektetések évi hozamát meghatározó gazdasági és tkepiaci körülmények A gazdasági növekedés, egyensúlyi mutatók, infláció 2005-ben a magyar gazdaság stabil növekedést mutatott, a GDP bvülése összességében 4% körül alakult. A dinamikus gazdasági növekedést leginkább az állami autópálya építések és az exportra termel ágazatok tevékenysége kapcsán az ipar, ezen belül az építipar biztosította, a szolgáltatások közül pedig a pénzügyi tevékenység, a szállítás, szálláshely szolgáltatás és vendéglátás teljesítménynövekedése húzta. Élénkült a lakossági fogyasztás is, ami a reáljövedelmek bvülésébl és a devizahitelek töretlen népszerségébl fakadt. A gazdaság egyensúlyi helyzetében ugyanakkor nem következett be lényeges javulás. A külkereskedelmi mérleg (export import) kifejezetten kedvez egyenlege ellenére továbbra is magas, a GDP 8-9%-a körüli a folyó fizetési mérleg hiánya, amiért a jövedelmek mérlegsor romló egyenlege hibáztatható. Itt jelenik meg ugyanis a külföldiek magyarországi befektetéseihez kapcsolódó számottev jövedelem-kiáramlás (kamat, profit). A magyar lakosság, a vállalatok és az állam is többet fogyaszt, mint amit megtakarít, így a különbözetet a külföldi befektetk finanszírozzák, ami a jövre nézve is egyre nagyobb kockázatot jelent. 19

20 Az év legtöbb problémát és vitát kiváltó gazdasági adata az államháztartási hiány volt. Már januártól kezdve a deficit hónapról hónapra meghaladta az elzetesen tervezett mértéket. Az Európai Unió által elfogadott ESA95 eredményszemlélet kimutatás szerint a évi hiány meghaladta a GDP 7%-át, ami még az átmenetileg megengedett magán nyugdíjpénztári korrekcióval is magasabb 6%-nál. Az Euró-zónához való csatlakozás kritériuma, hogy az államháztartási hiány ne haladja meg a GDP 3%-át, amit a 2010-es euró bevezetéshez ben teljesíteni kell az országnak. A 2005-ben megvalósult és a 2006-ban várható költekezés azonban várhatóan nem teszi lehetvé a kritérium teljesülését 2007-re. Az áremelkedés üteme az egyetlen javulást mutató terület azok között, amelyeket az Európai Unióhoz tartó konvergencia során kiemelten figyelünk. A vége óta tartó olajár emelkedés ellenére az infláció a decemberi 5,5%-os szintrl decemberére 3,3%-ra csökkent, így a jegybank által megcélzott 3%-5% közötti sáv alsó feléhez közelített. A mutató kedvez alakulásnak oka, hogy az egyre liberalizáltabb világkereskedelembe bekapcsolódó Magyarország is élvezi a versenyz szektorokban tapasztalható bércsökkenést és termelékenység növekedést Az állampapír piaci hozamok alakulása 2005-ben Felemás év volt a magyar államkötvények számára. Nyár végéig tartott a hozamcsökkenés, ami az árfolyamok gyors emelkedését eredményezte. Ennek elsdleges oka a feltörekv piacok kedvez befekteti megítélése és a globális likviditás bség volt, ami komoly kötvényvásárlásokra ösztönözte a külföldi befektetket. Szeptembertl azonban az államháztartási és folyó fizetési mérleg hiány, ebbl adódóan az euró bevezetés csúszása került ismét a befekteti figyelem középpontjába, emiatt a hozamok emelkedtek, a hosszabb futamidej kötvénybefektetések leértékeldtek és a forint gyengült. A negatív hozamú negyedik negyedév ellenére az év egészét tekintve az állampapír piaci hozamok csökkentek, az árfolyamok emelkedtek, az éves átlagos infláció mértékét (3,6%) jóval meghaladó hozamot biztosítva. A magyar államkötvények éves átlagos teljesítménye 8,75% volt, ezen belül az egy évnél rövidebb futamidej papíroké 8,3%, az éven túliaké 8,76% volt A hazai és nemzetközi részvénypiacok elmúlt évi teljesítménye újra magas hozammal jutalmazta a hazai részvénypiac befektetit. A magyar tzsdei részvények árfolyam emelkedését továbbra is két tényez befolyásolta: egyrészt az EU csatlakozás óta tapasztalható fokozottabb befekteti érdekldés, másrészt a legfontosabb tzsdei vállalatok gyors profitnövekedése. A BUX index közel 41%-kal értékeldött fel, amiben kiemelked szerepe volt a MOL részvénynek és a gyógyszerpapíroknak. Az olajrészvény mintegy 65%-kal zárt magasabban a december végi áránál, míg a Richter tulajdonosai 72%-os, az Egis befekteti 106%-os hozammal büszkélkedhettek. A MOL árfolyam emelkedésében számos kedvez körülmény játszott szerepet, így például a gázüzletág várható értékesítése, a tartósan magas olajár és széles finomítói marginok, valamint a szélsséges amerikai idjárás. A gyógyszercégek esetében az orosz támogatási rendszer adott lendületet a felívelésnek, amit aztán az év második felében az ersöd dollár is támogatott. Az Egis esetében további áremel tényezként hatott az új termékbevezetések okozta kiugró EPS növekedés. 20

21 A magyar részvénypiachoz hasonlóan Közép-Kelet-Európa többi börzéje is felülteljesítette a fejlett országok részvénypiacait. Kiemelked, 40% feletti volt a japán tzsde teljesítménye, ahol a gazdasági reformintézkedések hatására megntt a befekteti bizalom és fként a második félévben jelents mérték tke áramlott a piacra. Az európai és amerikai részvényekkel 2005-ben a hazai részvények hozamánál alacsonyabb, a magyar államkötvények hozamánál viszont magasabb eredményt lehetett elérni. Ez az európai részvények esetében a tzsdei cégek árfolyam emelkedésének volt köszönhet, mivel a forint/euró árfolyam nem változott lényegesen. Az amerikai tzsdei árak ugyan nem emelkedtek számotteven, viszont az amerikai dollár euróval és forinttal szembeni felértékeldése jelents hozamot biztosított ezeknek a befektetéseknek is A pénztári befektetések hozama és a vagyonkezelk teljesítménye A évi befektetési politika kialakításakor a BUX index évi 57%-os emelkedését és a hazai makrogazdasági mutatókat figyelembe véve a pénztár a hazai részvények 7 %-os részarányának szinten tartását látta célszernek a pénztári portfolióban. Nem mutatkoztak kedvez kilátások a nemzetközi részvénybefektetések terén: a világgazdasági fellendülésben elre jelzett trendforduló, a vállalatok jövedelmezségének csökken ütem emelkedése az USA-ban, Japánban és az Euró - zónában, valamint az amerikai jegybank által elirányzott monetáris szigorítás voltak azok a körülmények, amelyek alapján a 2005-ben 1%-os nemzetközi részvénysúlyt célzott meg a pénztár. A évi tkepiaci folyamatok mozgatórugóját azonban nem az elre jelzett gazdasági fundamentumok jelentették, hanem sokkal inkább a külföldi befektetk likviditás bsége, amelynek hatására 2005-ben folyamatosan áramlott a tke a feltörekv piacokon is aktív befektetési alapokba, illetve a magasabb kötvényhozamú piacokra, figyelmen kívül hagyva az országok gazdasági mutatószámait. A vezet gazdaságok viszonylagosan alacsony kötvénypiaci hozamszintje miatt eltérbe kerültek a részvény befektetések, ezek kapcsán pedig szintén fontosabbak voltak az elérhet hozamok, háttérbe szorítva a felvállalt kockázatokat. A tkeáramlás irányában a negyedik negyedévében történt fordulat, amikor is az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betölt FED két alkalommal, 4,25%-ra emelte irányadó kamatát és 2,5 év változatlanság után az Európai Központi Bank is kamatemelésre szánta el magát. Mindezek hatására a közepes futamidej eurókötvények hozama emelkedésnek indult, ami csökkentette a magyar és más feltörekv piaci befektetések hozamelnyét és vonzerejét. A befektetk elkezdtek szelektálni a feltörekv piacok között, elnyben részesítve a jobb gazdasági helyzetben lévket, alulsúlyozva a nagy makrogazdasági egyensúlytalanságokkal jellemezhetket. Ebben a helyzetben különösen kedveztlenül érintette Magyarországot az Eurostat autópálya kiadásokkal kapcsolatos állásfoglalása, a 2006-os költségvetési tervszámok megjelenése és a magyar államadósság Fitch Ratings hitelminsít intézet általi leminsítése. Az év elejétl szeptemberig szinte folyamatosan növekv hazai részvényárak mellett a vagyonkezelk az árfolyamnyereséget realizálva átlagosan 3% körülire, azaz a megcélzott részvényarány felét sem elér mértékre csökkentették a hazai részvényarányt. A nemzetközi részvények aránya az els félévben 1% körül mozgott, majd augusztustól a hazai piacok trendfordulójával párhuzamosan emelkedett a benchmarksúlyt meghaladva 2-3% közé. A pénztári befektetések évi hozam alakulását tehát alapveten a hazai állampapírpiacon elérhet, az éves átlagos infláció mértékét jelentsen meghaladó, 8-9% körüli hozam határozta meg, amit a hazai és nemzetközi részvények magasabb teljesítménye a részvény eszközcsoport 5% körüli részaránya következtében csak kismértékben tudott tovább javítani. 21

22 A pénztár összes eszközeinek évi bruttó hozamrátája 10,26%, nettó hozamrátája 9,93% lett. Ezzel a pénztári befektetések eredménye a évi pénzügyi tervben szerepl 7%-os hozam célkitzést elérte, illetve meghaladta. A Pénztár teljes értékpapír portfoliójának teljesítmény mérésére kitzött benchmarkban ben 92% súllyal szerepelt a MAX Composite index teljesítménye a kötvény típusú befektetések lejárati struktúrájához igazodva, továbbá 7%-os részarányt képviselt a BUX index, 1%-os arányt pedig az MSCI World index hozama, összhangban a évi befektetési politikában megcélzott 8% körüli fedezetlen részvényaránnyal, azon belül is a hazai és külföldi részvény befektetések összetételével. A pénztári befektetések benchmarkjának éves hozama 2005-ben 11,13 % lett. A pénztár befektetéseinek évi hozama az alábbi vagyonkezeli részteljesítményekbl tevdik össze. Az ERSTE Bank Alapkezel Rt. kezelésében lév portfoliók közül a fedezeti portfolió teljesítményét továbbra is a kötvény befektetések határozták meg, amit a vagyonkezel ben maximum 5% erejéig hazai részvény befektetésekkel is kiegészíthetett. Az év els nyolc hónapjában a makrogazdasági adatok alapján nem indokolható állampapír piaci hozamcsökkenést óvatosan kezelve a vagyonkezel a kötvény részportfolió átlagos hátralév futamidejét 3 év alá csökkentette, majd a negyedik negyedévben 3,5 év körülire emelte. Az els három negyedévben a hosszabb, a negyedik negyedévben pedig a rövidebb futamidej kötvények teljesítménye volt jobb, így az ezzel ellentétes taktikai lépések hatására a kötvény részportfolió a benchmark hozama alatt teljesített. A vagyonkezel MOL, OTP, Magyar Telekom, Richter és Borsodchem részvényekbl alakította ki a részvény részportfoliót, a benchmarkban szerepl BUX index súlynak (2,5%) megfelel részarányt tartva. A vagyonkezel a részvény részportfolióban is óvatos befektetési stratégiára törekedett, így nem használta ki az 5%-os részvényarány lehetséget. Az Erste fedezeti portfolió évi hozama 9,33 %, kismértékben elmaradva a referencia index hozamától. A mködési és a likviditási portfolió esetében a Pénztár 2005-re 50% RMAX és 50% MAX index összetételt írt el referenciaként. A vagyonkezel a benchmarknak megfelelen alakította ki a portfoliókban szerepl diszkontkincstárjegyek és államkötvények átlagos futamidejét, azonban az egyedi értékpapír kiválasztás alapján a portfoliók éves hozama ebben az évben a referencia indexek hozam alatt maradt. A CA-IB Alapkezel Rt. a évi vagyonkezelési irányelvekben rögzített 3 3%-os hazai és nemzetközi részvényarányt felülsúlyozta, ami pozitív irányban befolyásolta a portfolió benchmarkhoz képesti teljesítményét. A hazai részvény befektetéseknél az egyedi részvény kiválasztásnak köszönheten a BUX indexnél magasabb hozamot sikerült elérni. A külföldi részvény befektetések amerikai, nyugat- és közép- európai részvényeket tartalmazó befektetési alapokon keresztül valósultak meg, amelyek teljesítménye kismértékben elmaradt az MSCI World index hozamától. A hazai kötvény eszközcsoport szintén a benchmark hozama alatt teljesített. A vagyonkezel a MAX Composite indexéhez képest rövidebb átlagos futamidt alakított ki a kötvény részportfolióban, ugyanis fundamentális makrogazdasági elemzése alapján a hozamok emelkedését valószínsítette. A rövidebb futamid szerkezettel az augusztusig végbement hozamcsökkenés árfolyam növel hatását így ez a részportfolió nem tudta teljes egészében kihasználni. A szeptemberi trendfordulót követen azonban a rövidebb átlagidej kötvényportfolió a korábbi hátrányát fokozatosan csökkentette. 22