STRATÉGIAI DOKUMENTUMA

Átírás

1 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA KIVÁLÓSÁGI KÖZPONTOK FEJLESZTÉSÉRE ALAPOZVA A MISKOLCI EGYETEM STRATÉGIAI KUTATÁSI TERÜLETEIN CÍMŰ, TÁMOP B-10/2/KONV JELŰ PROJEKT STRATÉGIAI DOKUMENTUMA Készítették: Dr. Gácsi Zoltán egyetemi tanár, szakmai vezető Dr. Szemmelveisz Tamás projektmenedzser Humánerőforrás-fejlesztési stratégia Jámborné Dr. Róth Erika humánpolitikai igazgató Széll Gábor gazdasági főigazgató Infrastruktúra fejlesztési stratégia Dr. Lukács János egyetemi tanár A tudományos eredmények hasznosítási terve Dr. Dobróka Mihály tudományos és nemzetközi rektorhelyettes stratégia Dr. Deák Csaba stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Dr. Bőhm József egyetemi docens - 1. Kiválósági Központ Dr. Mertinger Valéria egyetemi docens - 2. Kiválósági Központ Dr. Mang Béla egyetemi tanár- 3. Kiválósági Központ Dr. Tisza Miklós egyetemi tanár - 4. Kiválósági Központ Dr. Madarász Tamás egyetemi docens, stratégiai tervező Dr. Palotás Árpád Bence egyetemi tanár, infrastruktúra koordinátor Schupler Helmuth ügyvezető Uniflexys Kft. Roneczné Ambrus-Tóth Judit a szakmai vezető asszisztense Miskolc, november 24.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 Vezetői összefoglaló A projektben vállalt feladat A motiváció és a stratégia készítés körülményei A Miskolci Egyetem Kiválósági Központok projektjének rövid bemutatása A projekt szakmai megvalósítása A stratégiaalkotási feladat és szereplői A stratégiát meghatározó jövőkép, célrendszer Humánerőforrás-fejlesztési stratégia A feladat és a stratégia készítés körülményei Az oktatók, kutatók korfája A tudományos fokozattal rendelkezők aránya A doktori képzés és a projekt kapcsolata A kutatóegyetemi kritériumok teljesítése érdekében teendő lépések Infrastruktúra fejlesztési stratégiai Előzmények Helyzetértékelés Stratégiai célkitűzések és a megvalósítás eszközei A tudományos eredmények hasznosítási terve A tudományos eredmények bevezetése az oktatásba Publikációs stratégia Tudástranszfer stratégia a vállalati szféra irányába Kutatás-fejlesztési stratégia Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ Alkalmazott Anyagtudomány és Nanotechnológia Kiválósági Központ Mechatronikai és Logisztikai Kiválósági Központ Innovációs Gépészeti Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ Összegzés

3 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen helyzetben a stratégia alkotás elsősorban útkeresést jelent a folyton változó környezetben a Miskolci Egyetem értékeinek számbavétele és megtartása mellett, azt vizsgálva, hogy milyen irányban tudja pozícióját erősíteni és céljait elérni. A stratégia készítői nem csak a pályázat megvalósításhoz kapcsolódó célokat fogalmazták meg, hanem felvállalták, hogy az egyetem négy Kiválósági Központjára alapozott tevékenységben rejlő lehetőségek egyetemi hatásait vizsgálják és ezáltal segítsék a Miskolci Egyetem pozíciójának jelentős javulását. A stratégia készítésére jelentős hatást gyakorolt a magyarországi felsőoktatási intézmények finanszírozási koncepciójának változása, a készülő törvényi szabályozás által vázolt új Nemzeti Felsőoktatási Rendszer és az egyetemek között kiéleződő versenyhelyzet, amit a demográfiai mutatók az intézmények földrajzi eloszlása és teljesítménybeli különbségek együttesen formálnak. Az egyetem műszaki karainak vezető szerepvállalásával, a társadalom- és természettudományi karok bevonásával négy kiemelt multidiszciplináris kutatási terület került meghatározásra, ahol a kutatóktól versenyképes eredményeket várnak el. Nem titkolt cél, hogy ezek emblematikus kutatási témák legyenek, amelyek jelképezik a Miskolci Egyetemen folyó tudományos tevékenységet. 1. Fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás, 2. Alkalmazott anyagtudomány és nanotechnológia, 3. Mechatronika és logisztika, 4. Innovációs gépészeti tervezés és technológiák. A stratégia a Miskolci Egyetem kiemelt kutatási területein létrehozott négy Kiválósági Központ fejlesztési elképzeléseit mutatja be. A feladatokat meghatározza az egyetem vezetőinek eltökéltsége, hogy az intézmény a hazai kiemelt felsőoktatási intézmények között helyet kapjon, és hogy nemzetközi viszonylatban is javuljon a Miskolci Egyetem megítélése és a tudományos életben való részvétele.

4 A Kiválósági Központok tudományterületein belül Tudományos Műhelyek jöttek létre, s elindult a tudományos szempontból igényes, ugyanakkor ipari háttérrel rendelkező kutatómunka. Két éven belül nyilvánvalóvá kell válnia, hogy az elindított tevékenységek és kutatócsoportok közül melyek lesznek az egyetem számára stratégiai jelentőségűek, és alkalmasak arra, hogy önfenntartó módon tovább működjenek és nemzetközi színtéren is piacképes tudást és szolgáltatásokat tudnak kínálni. Remélhető, hogy a stratégiai dokumentumokban megfogalmazott célok jól szolgálják a Kiválósági Központok fejlődését, és segítik a Miskolci Egyetem előrelépését * * * Jelen összeállítás a részstratégiáért felelősök által kidolgozott háttéranyagok alapján készült. 4

5 2 A PROJEKTBEN VÁLLALT FELADAT A Miskolci Egyetem 2010-ben sikeres pályázatot nyújtott be a TÁMOP B-10/2- KONV jelű pályázati konstrukció felhívására. A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGÉNEK JAVÍ- TÁSA KIVÁLÓSÁGI KÖZPONTOK FEJLESZTÉSÉRE ALAPOZVA A MISKOLCI EGYETEM STRATÉGIAI KUTATÁSI TERÜLETEIN CÍMŰ TÁMOP B-10/2/KONV JELŰ PROJEKT keretében az intézmény vállalta, hogy az egyetem kiemelt kutatási területeire vonatkozóan elkészít egy, a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos stratégiai dokumentumot. Ez a dokumentum az elkészült stratégiai dokumentumok rövidített, összefoglaló változata. 2.1 A motiváció és a stratégia készítés körülményei A stratégiakészítés a Miskolci Egyetem szerződéses kötelezettsége, amit a pályázati kiírás és a támogatási szerződés is rögzít. A szerződéseses kötelezettségen túl a projekt és az egyetem vezetősége felismerte, hogy az egyetem jövője szempontjából is meghatározó jelentőségű egy ilyen dokumentum elkészítése. A pályázat által teremtett stratégiaalkotási kényszeren túl más 2010/2011-ben felerősödött folyamat is hatást gyakorolt a stratégiai iránymutatás folyamatára. Ezek közül a legfontosabbak: a) A hazai élvonalbeli egyetemek 2010 első negyedévében pályázhattak először a rangos kutatóegyetemi cím elnyerésére. A pályázat eredményeként a Miskolci Egyetem kiváló egyetem címet kapott. A cím odaítélését célzó pályázaton túl az EU finanszírozású Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében nyarán az Egyetem pályázott a TÁMOP 4.2.1/B-10/2/KONV felhívásra, amelyen a 2,2 Mrd Ft költségvetésű projekt 95%-os intenzitású támogatást nyert el négy Kiválósági Központba szervezett stratégiai jelentőségű területek tevékenység támogatására. Ezzel párhuzamosan a időszakra további 1,25 Mrd infrastruktúra-fejlesztési támogatást (TIOP /1) és 0,5 Mrd Ft értékű tehetséggondozási célú támogatást 5 A nemzeti erőforrás miniszter kutatóelitegyetem", illetve kiváló egyetem minősítést adott 5-5 egyetemnek április 16-án. Eszerint kutatóelitegyetemi címet kapott a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A fentieken túlmenően kiváló egyetem miniszteri elismerést kapott a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pannon Egyetem.

6 (TÁMOP /1) nyert el az intézmény. A nyertes pályázatok erőforrásait az egyetem összehangoltan kívánja felhasználni versenyképességének javítása érdekében. b) A stratégia alkotás időben egybeesett az új felsőoktatási törvény előkészítésének időszakával. Az új törvény várhatóan jelentős változásokat eredményez a hazai felsőoktatási intézmények működési feltételeiben, ami új követelmények elé állítja a Miskolci Egyetemet is. A stratégiakészítésre jelentős hatást gyakorolt a törvény által előirányzott új felsőoktatási környezet is, amelyet később részletezünk. c) A Miskolci Egyetem fenntartható finanszírozási nehézségei hatására az Intézmény Szenátusa március 24-ei ülésén 41/2011. sz. határozatában elrendelte, hogy a stratégia és fejlesztési rektorhelyettes terjessze a Szenátus elé az Intézmény Fejlesztési Terv (IFT) módosítását, különös tekintettel a strukturális átalakításokra, különös hangsúlyt helyezve a fejlesztendő, szinten tartandó, valamint visszafejlesztendő területek megjelölésére, valamint kapcsolódóan tegyen részletes javaslatait a képzési struktúra racionalizálására, valamint a humán erőforrás gazdálkodáshoz kapcsolódó stratégia kialakítására. Az elkészített projekt stratégia dokumentum nem függetleníthető fenti stratégiai készítési folyamattól. A stratégiaalkotást tehát a szerződéses kötelezettségen túl a hazai egyetemek között kiéleződő versenyhelyzet, az intézmény fokozódó gazdálkodási nehézségei, és a változó felsőoktatás környezet egyszerre motiválta, befolyásolta. 6

7 2.2 A Miskolci Egyetem Kiválósági Központok projektjének rövid bemutatása A pályázat kiírásakor a támogató célja az volt, hogy a pályázó intézmény által kiválasztott kiemelt jelentőségű kutatási területeken végzett nemzetközi színvonalú +I tevékenység műveléséhez szükséges kritikus méretű kutatócsoport felépítését, valamint az e területeken végzett kutató-fejlesztő munkát támogassa. Emellett célja a felsőoktatás vonzerejének növelése a minőség javulásán és a kiválóságon keresztül, amelynek egyik eszköze az infrastruktúra és szellemi kapacitás kritikus méretének biztosítása a pályázó által meghatározott, nemzetközileg aktuális, területeihez kapcsolódó, ugyanakkor a hazai gazdaság és társadalom szempontjából is kiemelt fontosságú, stratégiai kutatási területeken. A fenti célok megvalósításának elemei a pályázati konstrukcióban: Szellemi potenciál fejlesztése Az intézmények a nemzetközi tudományos életben A Miskolci Egyetem pályázatának célrendszere: - Az Észak-magyarországi régió versenyképességének és vonzerejének növelése - A régió gazdasági és társadalmi modernizálása, a foglalkoztatási problémáinak enyhítése - Kiválósági Központok létrehozása a kiválasztott stratégiai kutatási területeken európai színvonalú +I tevékenységek finanszírozása - Az intézmény tudományos hatásának növelése az elkövetkező 5 évben - Az intézményi jelenlét növelése a hazai és nemzetközi tudományos közéletben - A meglévő infrastruktúrára alapozott, összehangolt kutatómunka végzése és koordinálása - Régióbeli fiatal kutatók helyben tartása - Más régióbeli, határon túli doktoranduszok, posztdoktorok és elismert szenior kutatók régióbeli letelepítése - Fiatal kutatócsoportok létrehozása kimagasló tudományos teljesítményű szenior kutatók köré - Új kutatói munkahelyek (vezető kutatók, posztdoktorok, fiatal PhD jelöltek számára) létrehozása, - Jelenleg is alkalmazásban álló kutatók megbecsülésének javítása elismert kutatókat foglalkoztatnak, tevékenységük köré iskolák szerveződnek, a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzik, ezen belül is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a doktori képzés területén, ezáltal kinevelik az intézmény saját (illetve általában, a magyar felsőoktatás) oktatói és tudományos utánpótlását. Kiemelt kutatási területek minőségi fejlesztése Az intézmények konszolidált tudományos portfoliót alkotó kiemelt kutatási területeiken további erőforrás-koncentrációt hajtanak végre, ezek fejlesztésére további jelentős forrásokat fordítanak. A cél olyan kutatási tevékenységek támogatása, amelyek a felsőoktatás vonzerejének növelése ( imázsa ) szempontjából lényeges hasznosított eredményeket hoznak. 7

8 Intézményi kapcsolatrendszer fejlesztése Az intézmények konszolidálják partnerségeiket, hazai és nemzetközi oktatási-kutatási hálózatokat alakítanak ki, ezáltal tudományos eredményeiket a társadalom érdekében, valamint a gazdaságban is hasznosítják; vagyis +I eredményeiket nagy hatású (impakt faktorú) folyóiratokban és könyvekben, szabadalmakban, új eljárásokban jelenítik meg, és azokat az oktatásba is közvetítik. 2.3 A projekt szakmai megvalósítása A Miskolci Egyetem szakmai feladatait négy Kiválósági Központba (KK) szervezve végzi el. A Kiválósági Központok Tudományos Műhelyekből épülnek fel, míg a konkrét kutatási feladatokat kezdeményezések jelölték a pályázatban (1. ábra) A Kiválósági Központok fő feladata, hogy nemzetközi elismertségű szeniorkutatók köré eredményes kutatói teamek épüljenek fel. A sok szakterületen belterjes kutatói csoportokba új kutatók kapcsolódjanak be növelve a kutatói motiváltságot és kihasználva az interdiszciplinaritásban rejlő előnyöket. A kitűzött kutatási célok elérése mellett a vállalt indikátorok teljesülése is kulcsfontosságú. Tények a Miskolci Egyetem TÁMOP B-10/2/KONV ) jelű pályázatáról: A pályázat címe: A felsőoktatás minőségének javítása kiválósági központok fejlesztésére alapozva a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein Pályázat megvalósításának ideje: (24 hó) Projekt költségvetése: 2,140 Mrd Ft Támogatás intenzitása: 95% Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 8

9 Projekt Irányító Testület (PIT) Stratégiai Tanácsadó Testület (STT) Projekt Iroda Projekt szakmai vezetője Projetk menedzser és asszisztense Pénzügyi vezető és asszisztense Stratégiai tervező Kutatási eredmények hasznosulásáért felelős szakmai vezető TIOP összekötő Projekt Koordináló Bizottság Projekt szakmai vezetője Kiválósági Központok vezetői Projekt menedzser és asszisztense 1. Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ 2. Alkalmazott Anyagtudomány és Nanotechnológia Kiválósági Központ 3. Mechatronikai és Logisztikai Kiválósági Központ 4. Innovációs Gépészeti Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ 1.1. Tudományos műhely Környezet és fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás Tudományos műhely Tudásintenzív anyaggyártás Tudományos műhely Mechatronikai rendszerek és elemeinek kutatása és fejlesztése Tudományos műhely Innovatív anyagtechnológiák, számítógéppel segített technológiai folyamattervezés és folyamatmodellezés Tudományos műhely 2.2. Tudományos műhely 3.2. Tudományos műhely 4.2. Tudományos műhely Energiagazdálkodás... Multifunkcionális anyagok... Logisztikai rendszerek hatékonyságnövelési eljárásainak, módszereinek kutatása... Befejező precíziós megmunkálások kutatása Tudományos műhely Geoinformáció-feldolgozás Tudományos műhely Nanotechnológia Tudományos műhely Vezetékes és vezeték nélküli kommunikációs rendszerek megbízhatóságának növelése a logisztikai és mechatronikai alkalmazásoknál Tudományos műhely Gépészeti és alternatív üzemanyag kutatások energetikai mérőcella, szélcsatorna és numerikus szimuláció együttes alkalmazásával Tudományos műhely 3.4. Tudományos műhely 4.4. Tudományos műhely Mikro- és makro-funkcionalitás integrálása a vegyipari technológiába... Innovatív megoldások a szervezetek irányításában a versenyképesség fokozására... Innovatív gépészeti termékfejlesztés Tudományos műhely 4.5. Tudományos műhely Anyaginformatika és képelemzés... Nemlineáris mechanikai jelenséges modellezése és végeselemes szimulációja Tudományos műhely 4.6. Tudományos műhely Kísérletes és diagnosztikai élettudományok... Fémszerkezetek optimális méretezése, új algoritmusok alkalmazása Tudományos műhely Innovatív környezetbarát technológiák fejlesztése és az energiahatékonyság növelése a vegyiparban ábra: A Miskolci Egyetem TÁMOP B-10/2/KONV jelű projektjének felépítése Az egyetem kutatói által vázolt elképzelések egymással is versenyeznek, remélhetőleg közülük több tucat a projekt végére piaci bevezetésre alkalmas termékké, eljárássá fejlődik. 2.4 A stratégiaalkotási feladat és szereplői A projekt részeként a Miskolci Egyetem egy stratégiai dokumentum elkészítését vállalta, amely négy részstratégiai elemből áll: 1. Humánerőforrás-fejlesztési stratégia 2. Infrastruktúra-fejlesztési stratégia; 3. Kutatás-fejlesztési stratégia 4. A tudományos eredmények hasznosítási terve. A Stratégiáért Felelős Munkacsoport tagjai: Prof. Dr. Gácsi Zoltán szakmai vezető Dr. Szemmelveisz Tamás projektmenedzser Jámborné Dr. Róth Erika humánpolitikai igazgató Széll Gábor gazdasági főigazgató Prof. Dr. Lukács János TIOP szakmai vezető Prof. Dr. Dobróka Mihály tudományos és nemzetközi rektorhelyettes Dr. Deák Csaba stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Dr. Bőhm József - 1.KK Dr. Mertinger Valéria - 2. KK Prof. Dr. Mang Béla - 3. KK Prof. Dr. Tisza Miklós - 4. KK Dr. Madarász Tamás stratégiai tervező Prof. Dr. Palotás Árpád Bence infrastruktúra koordinátor Roneczné Ambrus-Tóth Judit a szakmai vezető asszisztense 9

10 A stratégiai dokumentumokat a projekt menedzsment által létrehozott Stratégiai Munkacsoport tagjai készítették el, véleményezését és értékelését az egyetem rektora felkérése alapján egy szakértői grémium, a Stratégiai Tanácsadó Testület végzi el. A projekt menedzsment megfogalmazta elvárásait a stratégia szakmai tartalmával kapcsolatban, melyek a következők: A stratégia tanácsadó testület tagjai: Prof. Dr. José Carlos Quadrado (Instituto Superior de Engenharia de Lisboa), Prof. Dr. Imre Horváth (Delft University of Technology), Prof. Dr. Helmut Wolff (Technische Universität Berlin), Prof. Dr. Lorenz Ratke (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt Köln), Prof. Dr. Karol Florian (Technická univerzita v Košiciach), Prof. Dr. Eric Eddings (University of Utah), Prof. Dr. Marko Torkkeli (Lappeenranta University of Technology), Prof. Dr. Gaál Zoltán (Pannon Egyetem), Dr. Szabó László (Heidelberg Cement Group) - A stratégiai dokumentum a Kiválósági Központok stratégiája, de intézményi szintű hatásokkal is foglalkozik. A Kiválósági Központok a +I területén ( stratégia) önállóan definiálják jelenlegi helyzetüket, jövőbeni elképzeléseiket: külön kitérve a Kiválósági Központok fenntarthatóságára, a szakterület fejlődési perspektíváira. - A kidolgozandó stratégiáknak összhangban kell állnia a 2010-ben elfogadott Intézmény Fejlesztési Stratégiával, vagy kellő súllyal indokolnia kell, ha attól eltér. - A készülő Felsőoktatási törvény koncepciójában megfogalmazottakat a tervezési folyamat során figyelembe kell venni. - A célok meghatározása során figyelembe kell venni a Kutatóegyetemi címpályázatban leírt vállalásokat. - A stratégia tervezési időszaka kiterjed a projekt megvalósítás és a fenntartási időszakára is. A létrehozott stratégiai dokumentumok célja, hogy a projekt befejezését követően is iránymutatást adjanak az egyetem középtávú kutatási prioritásaival és fejlesztéseivel kapcsolatban. - A stratégiai készítésekor szem előtt kell tartani a pályázatban vállalt releváns hatás, eredmény- és kimenet indikátorok teljesülését a projekt megvalósítási, és fenntartási időszakában egyaránt. - A stratégiai dokumentumok kitérnek az egyetemen futó (vagy az egyetem által megpályázott) más releváns pályázatok (TIOP, TÁMOP) szerepére, hogy azok hogyan támogatják a stratégiai célok teljesülését. 10

11 2.5 A stratégiát meghatározó jövőkép, célrendszer A stratégia alkotás korai fázisában a Stratégiáért felelős munkacsoport tagjai egyezségre jutottak az elérni kívánt jövőképet illetően. Cél 1: Az egyetem által 2010-ben beadott Kutatóegyetemi címpályázat sikertelensége ellenére a Miskolci Egyetem célja, hogy a hazai kutatóegyetemek versenyében előkelőbb helyezést érjen el a következő 5 évben, bekerüljön a kutatóegyetemek közé. A kutatóegyetemi státusz érékelési szempontjai, amelyek területén a fejlesztésnek (fentebb említett más projektekkel együtt) jelentős eredményeket kell elérnie: 1. a kutatási kapacitás, 2. a doktori képzés és tehetséggondozás, 3. kutatási-publikációs tevékenység, és 4. a hazai és nemzetközi kutatási-fejlesztési aktivitás és bevételek. Az új felsőoktatási törvény tervezett szövegének időközbeni megjelenése miatt a célrendszer kiegészítése, módosítása vált indokolttá. A felsőoktatási törvénytervezet elővetíti, hogy a hazai felsőoktatás szereplői egyetemi, vagy főiskolai státuszt kapnak, illetve lesz közöttük olyan, amely kiemelt felsőoktatási intézmény státuszt nyer el. A törvény által elővetített az elmúlt hónapokban többször, jelentősen megváltozott besorolás indokolttá tette, hogy stratégiai célként egy újabb célt kerüljön megjelölésre, ami nincs ellentmondásban a korábbi célkitűzéssel. Cél 2: A felsőoktatási törvény jelenlegi tervezete szerint egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik: legalább két képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint legalább két tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább ötven százaléka tudományos fokozattal rendelkezik, legalább három egyetemi karral rendelkezik, legalább kettő doktori iskolával rendelkezik, amelyekben azok fennálása alatt öt év átlagában évente legalább hatvan doktorjelölt szerez doktori fokozatot; tudományos diákköröket működtet; az általa indított szakok egy részén képzéseit képes idegen nyelven folytatni. 11

12 Továbbá a Kormány nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében, rendeletében meghatározottak szerint, állami fenntartású felsőoktatási intézményt kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet. A kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert egyetem, vagy egyetemi kar a Kormány által meghatározott feltételekkel kutató minősítést kaphat. Annak érdekében, hogy a Miskolci Egyetem 2014-re teljesítse a minőségi felsőoktatás kritériumait és azokat tartósan teljesíteni tudja, az alábbi kritériumoknak kell megfelelni: - az oktatók, kutatók legalább kétharmada tudományos fokozattal, - az egyetemi tanárok harmada a Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel vagy azzal bizonyíthatóan egyenértékű nemzetközi színvonalú tudományos teljesítménnyel rendelkezzen, - az oktatók, kutatók által szerzett lektorált publikációk átlagos száma legalább négyszáz legyen, amely publikációk többsége nemzetközi folyóiratokban kerüljön közlésre; - a Magyar Tudományos Akadémiával kötött megállapodás keretében folytasson közös kutatási, képzési tevékenységet, - kutatás-fejlesztési, innovációs feladatai teljesítése érdekében önállóan vagy más gazdasági szereplővel együttműködésben vállalkozási tevékenységet folytasson; - költségvetésének legalább harmada pályázati forrásból, szolgáltatási megrendelés vagy külföldi hallgatók idegen nyelven folytatott képzése ellenértékéből származzon, - egyetemi karon betöltött adjunktusi munkakör esetén a doktori fokozat megszerzése legyen követelmény. Cél 3: A megjelölt két célkitűzés szorosan összekapcsolódik, és összhangban áll a Miskolci Egyetem Intézmény Fejlesztési Tervében megfogalmazott jövőképével, miszerint a külső körülmények változásától függően legkésőbb 2020-ra a Miskolci Egyetemnek nemzetközileg versenyképes kutatóegyetemmé kell válnia. Mindezek a célok az alábbi területen jelentenek kihívást az intézmény számára: - átfogó minőségjavító folyamatok bevezetése a kutatás és oktatás területén; - a bevételszerző képesség javítása, bevételforrások diverzifikálása és a kapcsolódó szabályozások egyszerűsítése; - az oktatói-kutatói gárda korfájának javítása, felkészült fiatal oktatók, szakemberek helyben tartása. 12

13 3 HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 3.1 A feladat és a stratégia készítés körülményei A stratégia készítésének időszakában évben rendkívüli méretű forráskivonás történt a felsőoktatásból, így az intézménynek részletesen át kell vizsgálnia belső folyamatait, majd megtenni a megfelelő lépéseket a szervezet strukturális átalakítására, a képzési struktúra racionalizálására. Az új felsőoktatási törvény koncepció által sugallt jövőkép hatására az egyetem vezetői egyhangúan A Miskolci Egyetem évi költségvetése: Bevételek: Előirányzott állami támogatás (ösztöndíj nélkül): 5,6 Mrd Ft Saját bevétel: 5 Mrd Ft, évközi elvonás: 0,7 Mrd Ft Fő kiadási tételek: Bér+járulékok: 6,7 Mrd Ft Dologi kiadások: 2,9 Mrd Ft elkötelezték magukat a Miskolci Egyetem pozícióját középtávon definiáló minőségi felsőoktatás víziója mellett, így a humánerőforrás tervezés szem előtt tartja az új felsőoktatási törvény jelenleg nyilvánosságra hozott koncepciójának vonatkozó elvárásait. Mivel a projekt indulásakor március 1-jén még nem állt rendelkezésre pénzügyi fedezet, s így a projektben résztvevők alkalmazásával kapcsolatos szerződések megkötésére nem volt lehetőség, kiindulási adatokként a stratégia elkészítéséhez szükséges információk bekérésekor (2011. augusztus) fennálló állapot került elfogadásra. A projekt 24 hónapos finanszírozott szakaszán túl, a fenntartási időszakban a megemelkedett foglalkoztatotti létszám megtartására nincs fedezet, de törekedni kell arra, hogy a projekt megvalósításába bevont fiatal kollégák közül kerüljön ki a következő időszak oktatói/kutatói utánpótlása. A projekt lezárása után is mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a folytatáshoz újabb pályázati támogatást szerezzen az Egyetem. Nem cél az egyszeri, rövid ideig tartó fellendülés, a projekt által biztosított erőforrások hosszú távú hatásainak kiaknázására kell törekedni. 3.2 Az oktatók, kutatók korfája A Miskolci Egyetemen az oktatók, kutatók kor szerinti összetétele karonként igen jelentős eltérést mutat, és markáns különbségek láthatók a Kiválósági Központok között is. Összességében egyetemi szinten az oktató-kutatói korfa viszonylag biztató képet mutat. 13

14 A nem oktató-kutató munkakörben alkalmazottak esetében rosszabb a helyzet, ott nagyobb mértékű elöregedés tapasztalható. Ez utóbbi viszont nem jelent olyan súlyos problémát, tekintettel az ellátandó feladatok jellegére és arra, hogy e munkakörökben a munkaerőpiac kínálata alapján általában könnyebb az utánpótlásról gondoskodni. Az Egyetem karai közül a Gépészmérnöki- és Informatikai Karon, valamint a Bölcsészettudományi Karon viszonylag nagy számban van jelen az 55 év feletti korosztály, így ezen karoknál az utánpótlás kérdése meghatározó jelentőségűvé válik a közeljövőben. A Gépészmérnöki- és Informatikai Karon az utánpótlás nevelésben jelentős szerepet tölthet be a TÁMOP B-10/2/KONV projekt. (Ugyancsak veszélyt jelent a Comenius Főiskolai Kart nézve, hogy oktató-kutatóinak mintegy fele az éves korosztályba tartozik.) Oktató, kutató Nem oktató, kutató évesnél idősebb éves éves éves éves éves éves éves éves 20 évesnél fiatalabb 1. ábra: A ME oktatóinak-kutatóinak korfája (2011. július, forrás: AVIR) 1. Kiválósági Központ korfája az egyes időpontokban 65 éves éves éves éves éves éves éves éves éves < 25 éves Projekt fenntartási időszak végén Projekt lezárásakor Projekt indításakor

15 2. Kiválósági Központ korfája az egyes időpontokban 65 éves éves éves éves éves éves éves éves éves < 25 éves Projekt fenntartási időszak végén Projekt lezárásakor Projekt indításakor Kiválósági Központ korfája az egyes időpontokban 65 éves < 25 éves Projekt fenntartási időszak végén Projekt lezárásakor Projekt indításakor Kiválósági Központ korfája az egyes időpontokban 65 éves éves éves éves éves éves éves éves éves < 25 éves Projekt fenntartási időszak végén Projekt lezárásakor Projekt indításakor ábra: A Kiválósági Központok korfája 15

16 A projekt időtartama alatt a törekvés kettős: 1. Valamennyi kar felismerte, hogy a fiatalítás, a tudományos utánpótlás biztosítása elengedhetetlen a működőképesség fenntartása érdekében. A kiegyenlített, töretlen fejlődést garantáló kor szerinti megoszlás a korfa szerinti ábrázolásban alul kiszélesedő képet nyújt. Ugyanakkor a megfelelő tudományos teljesítményt nyújtó, Tudományos Műhelyt szervező, fiatalok munkáját irányító és magas tudományos minősítéssel rendelkező idősebb oktatók, kutatók megtartása a kutatóegyetemi feltételek teljesítéséhez, a saját bevétel növeléséhez, a nemzetközi elismertség megtartásához és javításához elengedhetetlen. 2. Ezt a célt szolgálja, hogy a tudományos fokozattal rendelkező vezető oktatók az általános nyugdíjkorhatár elérése után is tovább foglalkoztathatók (az egyetemi és főiskolai docensek 65., az egyetemi és főiskolai tanárok 70. életévük betöltéséig). A foglalkoztatási követelményrendszerben előírt feltételeket teljesítő, 70. életévüket betöltött egyetemi és főiskolai tanárok részére Professor Emeritus cím adományozható, amely alapján továbbra is szerepet kaphatnak/vállalhatnak az oktató és kutatómunkában, elsősorban a tudományos utánpótlás nevelésében (doktori képzésben). Jelenleg 41 Emeritus Professorral van érvényben ilyen megállapodás. A nyugdíj mellett dolgozó oktató-kutatók aránya egyetemi szinten 4,3%. Ez némiképp összefüggésben áll az előzőekben bemutatott korfával, azonban néhány kiugró érték tapasztalható, mint például a Műszaki Földtudományi Kar (8,4%), az Egészségügyi Kar (8%), vagy a Comenius Főiskolai Kar (7,7%) esetében. A nyugdíj melletti foglalkoztatásra a nyugdíjas kollégák szaktudásán és a szervezeti egységek vezetőinek szándékán túl jelentős hatást gyakorolnak a gyakran változó tartalmú jogszabályok is. 3.3 A tudományos fokozattal rendelkezők aránya Az intézmény oktatói közül 376 fő (68,49%), míg a kutatók közül 10 fő (30,30%) rendelkezik tudományos fokozattal. A tudományos fokozatokat illetően három kar kiemelkedően nagy arányban foglalkoztat tudományos fokozattal rendelkező oktató-kutatókat. A Bölcsészettudományi Karon 82%, a Műszaki Földtudományi Karon 78%, valamint a Műszaki Anyagtudományi Karon 73% a tudományos fokozattal rendelkező oktatókutatók aránya. A legtöbb MTA tag is ezen két utóbbi karról kerül ki. Ez azért is lényeges, 16

17 mert e két kar jelentős szerepet játszik a TÁMOP B-10/2/KONV projekt tevékenységében is. A minőségi felsőoktatási kritériumok szempontjából lényeges, hogy a habilitációval rendelkező doktorok aránya a Bölcsészettudományi Karon a legmagasabb (21%), de a főiskolai karokat leszámítva, közel azonos arány jellemző a többi karnál is. PhD vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal az oktató-kutató közalkalmazottak több mint fele rendelkezik, kisebb-nagyobb eltéréssel az egyes karoknál. Az egyes Kiválósági Központokban ez az arány a projekt indításakor a következők szerint alakul: - 1. Kiválósági Központ: 89 fő oktató/kutató közül 66 fő (74,2%); - 2. Kiválósági Központ: 54 fő oktató/kutató közül 37 fő (68,5%); - 3. Kiválósági Központ: 112 fő oktató/kutató közül 80 fő (71,4%); - 4. Kiválósági Központ: 59 fő oktató/kutató közül 31 fő (52,5%) rendelkezik tudományos fokozattal. A fenti adatokat összesítve látható, hogy valamennyi Kiválósági Központot figyelembe véve a tudományos fokozattal rendelkező oktatók-kutatók száma 214 fő (68,15%). Ez az összegyetemi adatokkal összevetve azt jelzi, hogy az egyes Kiválósági Központok arra törekedtek, hogy minél több minősített munkatárs vegyen részt a tevékenységükben. 3.4 A doktori képzés és a projekt kapcsolata Akár az Egyetem egésze, akár a projekt megvalósításában közreműködő Kiválósági Központok tudományos utánpótlás biztosítása szorosan összefügg az Egyetemen működő doktori iskolák tevékenységével. A doktori képzés kezdete (1993) óta a tudományos fokozattal rendelkező oktatók, kutatók jelentős része a Miskolci Egyetemen szerezte PhD fokozatát. A Miskolci Egyetemen működő doktori iskolák főbb adatait a következő táblázat tartalmazza (2011. első félév) 17

18 Doktori iskolák Földtudományi 1 Anyagtudományi 2 Gépészeti tudományok 3 Informatikai tudományok 4 Állam- és jogtudományi 5 Vállalkozáselmélet- és gyakorlat 6 Irodalomtudományi 7 Összesen Törzstagok száma Államilag finanszírozott doktoranduszok száma Költségtérítéses doktoranduszok száma Doktoranduszok összesen Doktorjelöltek száma Kiadott fokozatok száma Ebből egyetemi közalkalmazott táblázat: A Miskolci Egyetemen működő Doktori Iskolák főbb adatai Az Egyetem Doktori Iskoláinak természetes küldetése minősítettek utánpótlásának biztosítása. Ezért ahol ez szükséges - a Doktori Iskolák működési területét szélesíteni kell annak érdekében, hogy munkatársak minél szélesebb körben az egyetemen találjanak fokozatszerzési lehetőséget. A Doktori Iskolák működésében jelentős előrelépést jelent az elkövetkező 20 hónapban az intézmény által elnyert A Miskolci Egyetemen működő tudományos képzési műhelyek összehangolt minőségi fejlesztése TÁMOP-4.2.2/B-10/ pályázat által biztosított 500 M Ft-os kiegészítő finanszírozás. Kívánatos, hogy a projekt lezárásáig, majd a fenntartási időszak alatt a projektbe bevont tehetséges fiatalok közül minél többen szerezzenek PhD fokozatot. Cél az is, hogy a projekt megvalósításában közreműködő hallgatók közül a projekt futamideje és a fenntartási időszak alatt minél többen kapcsolódjanak a doktori képzésbe. A Miskolci Egyetem oktatói/kutatói állományának jelentős hányada részt vesz a projekt megvalósításában: a projekt végéig 468 fő közreműködésére számít a menedzsment. Az egyes Kiválósági Központok közötti megoszlást, illetve az új alkalmazások számát és arányát a 2. sz. táblázat mutatja be. Kiválósági Központok 1. KK 2. KK 3. KK 4. KK Összesen A projektben résztvevő oktatók/kutatók Új alkalmazások a projektben Új státuszok aránya 13,4% 22,5% 4,9% 5,8% 12,0% 2. táblázat: Új alkalmazások aránya a Kiválósági Központokban 1 Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola 2 Kerpely Antal Anyag-tudományok és technológiák Doktori Iskola 3 Sályi István Gépészeti tudományok Doktori Iskola 4 Hatvany József Informatikai tudományok Doktori Iskola 5 Deák Ferenc Állam- és jogtudományi Doktori Iskola 6 Vállalkozás-elmélet- és gyakorlat Doktori Iskola 7 Irodalom-tudományi Doktori Iskola 18

19 Tekintettel arra, hogy a fiatalítás, az utánpótlás nevelés elsősorban a fiatal, tudományos fokozattal már rendelkező, vagy a fokozatszerzéshez közel álló szakemberek kutatómunkába történő bevonásával valósulhat meg, az átlagtól messze elmaradó 3. és 4. Kiválósági Központnak fokozottan kell az új alkalmazások lehetőségével élni, hogy ne kerüljön veszélybe e cél megvalósulása. 3.5 A kutatóegyetemi kritériumok teljesítése érdekében teendő lépések Szükséges a PhD fokozattal rendelkezők, a habilitált doktorok, az egyetemi és főiskolai tanárok, az MTA doktora címmel rendelkezők számának növelése jelentős arányú nyugdíjazások miatti csökkenés esetén szinten tartása is. A projekt jelentős mértékben hozzájárulhat a tudományos előmenetel feltételeinek biztosításához különös tekintettel a PhD fokozat és az MTA doktori cím megszerzésére; a habilitációs eljárások megindítására a kutatói mobilitás növelése; publikációk megjelentetésének támogatása révén. A legfontosabb minőségi kritériumokat a 3. sz. táblázat tartalmazza. Minőségi felsőoktatási besorolással kapcsolatos követelmények Mai állapot Tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya 55% MTA doktori címmel rendelkező egyetemi tanárok aránya 37,50% Akkreditált doktori Iskolák száma 7 A doktori iskolákban fokozatot szerzettek száma 131 fő Kutatóinak szerzőségével megjelent lektorált publikációs száma 641 db 3. táblázat: A Minőségi felsőoktatási besorolással kapcsolatos követelmények összehasonlítása A pályázatban vállalt indikátorok alapján a tudományos fokozattal rendelkező teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma a kiinduló érték szerint 359 fő, amely a projekt 2 éve alatt (a második év végére) 15 fővel, 374 főre nő. Reálisan számolva a projekt befejezése, a támogatás megszűnése után a projektben foglalkoztatottak megtartására nincs lehetőség, az alkalmazottak összlétszáma nem emelkedhet. Mivel a jelzett adat egyetemi szintű és nem a Kiválósági Központra irányadó, nincs akadálya annak, hogy a tudományos fokozattal rendelkezők száma a záráskori magasabb értéken maradjon. (Azok helyére, akiknek jogviszonya megszűnik, a projektben bevált, fokozattal rendelkezők kerüljenek alkalmazásra.) A tudományos fokozattal rendelkezők aránya esetén a kiindulási érték 65,3%, ami a projekt 2. évében eléri a 66,2%-ot és ez az 5. évig változatlanul fennmarad. A létszám viszszaesése mellett az arány csak akkor tartható meg, ha időközben az alkalmazottak összlétszáma csökken. 19

20 A fenti célok elérése érdekében: - Különös gondot kell fordítani a tehetséges fiatalok bevonására a kutatómunkába. Erre a hallgatók és doktoranduszhallgatók bevonásával, a kutatás módszerére vonatkozó ismeretek átadásával a projekt kiváló lehetőséget biztosít. - Növelni szükséges a minősítéssel rendelkező oktatók-kutatók számát egyrészt és elsősorban a szervezett képzés keretében sikeresen teljesítő, PhD fokozatot szerzett, illetve szerző fiatalok útján, másrészt az Egyetemen kívüli szférából érkező, az akadémiai karrier irányában elkötelezett munkatársak felvételén keresztül. - Ösztönözni kell a nagyobb oktatói-kutatói mobilitást, mind saját munkatársaink, mind pedig a külföldről pályázó, illetve külföldről érkező kutatók vonatkozásában. - A Kiválósági Központok vezetői és a szakmai feladatok megvalósításáért felelős vezetők számára legyen biztosított a feladatok színvonalas ellátásához szükséges adminisztratív, asszisztensi támogatást, a kutatók ne legyenek túlterhelve adminisztrációs feladatokkal. - A kitűzött célok megvalósítása érdekében elengedhetetlen a stratégiában írtak megvalósításának folyamatos ellenőrzése, meghatározott időszakonkénti felülvizsgálata (monitoring tevékenység). - Kiemelt fontosságú a minőségi követelmények világos megfogalmazása, azok folyamatos fenntartása és érvényesítése, a követelményeket nem teljesítőkkel szemben a szükséges intézkedések megtétele. Ennek érdekében szükséges a teljesítményértékelés szempontjainak és módszerének kidolgozása. Az értékeléseket követően a hibák okának feltárására, kijavítására is gondot kell fordítani. - Segíteni kell a fiatal oktatók-kutatók, elsősorban a tudományos fokozattal rendelkezők bekapcsolását a nemzetközi és hazai tudományos közéletbe, valamint szakmai és tudományos szervezetekbe. Javaslat Az oktatói követelményrendszer felülvizsgálata, és a szükséges módosítások, korrekciók elvégzése. A humánerőforrás-fejlesztési részstratégia elkészítéséért felelősök készítsék elő az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket 20

21 4 INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI STRATÉGIAI 4.1 Előzmények A részstratégia nem terjed ki a széles értelemben vett épület infrastruktúrára, hanem a Kiválósági Központokhoz (KK) tartozó laboratóriumokra és az azokban található gépekre, berendezésekre, eszközökre fókuszál. A helyzetértékelés az egyes laboratóriumok által szolgáltatott adatokra épül. Esetenként hiányzik adat, ez nincs adat (n.a.) módon jelölt. Mindezek ellenére néhány kivételtől eltekintve elegendő adat állt rendelkezésre az elemzéshez. 4.2 Helyzetértékelés Laboratóriumok, laboratóriumi egységek A Kiválósági Központok által megnevezett laboratóriumok (önálló laboratórium, tanszéki laboratóriumok együttese, központ, centrum stb.) és egységeik felsorolását a 4. sz. táblázat foglalja össze. Összességében 55 (meglévő és kiépítés alatt álló) laboratórium és 103 laboratóriumi egység különböztethető meg, a továbbiakban az adatok rendelkezésre állása okán is az 55 laboratórium kerül a tárgyalás középpontjába. 21

22 Laboratórium sorszáma A laboratórium, illetve a laboratóriumi egység megnevezése A szervezeti egység, ahova a laboratórium tartozik Egységek száma Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ Ásványtani - földtani vizsgálólaboratóriumi központ I/1 Fénymikroszkópos vizsgáló laboratórium I/2 Elektromikroszkópos vizsgáló laboratórium I/3 Röntgen laboratórium MFK / Ásványtani Földtani Intézet 5 I/4 Termoanalitika (DTA) laboratórium I/5 Ásvány- és Kőzetgyűjtemény Földtani adatbázis fejlesztő és kezelő laboratóriumi központ II/1 Geofizikai módszer és eszközfejlesztő laboratórium, Szeizmikus laboratóriumi egység, Geoelektromos laboratóriumi egység II/2 Kántás Károly geofizikai modellező laboratórium MFK / Geofizikai és Térinformatikai Intézet 5 II/3 Geoinformatikai laboratórium II/4 Geodéziai éstérinformatikai laboratórium II/5 Tanbánya Fluidumbányászati oktató-kutató laboratóriumi központ III/1 Mélyfúrási laboratórium III/2 Rezervoármechanika laboratórium III/3 Olajtermelési laboratórium III/4 Kitörésvédelmi, biztonságtechnikai laboratórium MFK / Kőolaj és Földgáz Intézet 6 III/5 Gázlaboratórium III/6 Geotermikus energia labor (kihelyezett Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium) Műszaki Földtudományi - Környezettudományi oktató-kutató és innovációs központ IV/1 Aprító-Osztályozó-Darabosító laboratórium, Aprítási laboratóriumi egység, Darabosítási laboratóriumi egység, Osztályozási MFK / Bányászati és Geotechnikai Intézet, Földrajz Intézet, laboratóriumi egység Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai V/2 Nyersanyag-előkészítési és hulladék-előkészítéstechnikai Intézet, Környezetgazdálkodási Intézet laboratórium, Gravitációs dúsítási laboratóriumi egysége, Flotáló 15 laboratóriumi egysége, Mágneses-elektromos és optikai dúsító laboratóriumi egysége IV/3 Nanoeljárástechnikai laboratórium

23 Laboratórium sorszáma A laboratórium, illetve a laboratóriumi egység megnevezése 23 A szervezeti egység, ahova a laboratórium tartozik IV/4 Bioeljárástechnikai laboratórium IV/5 Szennyvíztechnológia-laboratórium IV/6 Portechnikai és keverékáramlási laboratórium IV/7 Kőzetfizikai (kőzetminősítő) vizsgáló laboratórium IV/8 Méréstechnikai Laboratórium IV/9 Kőzetmechanikai vizsgáló laboratórium IV/10 Geotechnikai Talajvizsgáló és Mérnökgeológiai laboratórium IV/11 Jövesztéstechnikai laboratórium IV/12 Zaj-vibrációs mérőlaboratórium IV/13 Hidrogeológiai laboratórium IV/14 Talaj és vízkémiai laboratórium IV/15 Félüzemi oktató-kutató innovációs fejlesztő központ 5 Az AFKI társult tanszék vizsgálólaboratóriumi központja 1 6 Energia- és Minőségügyi Intézet Laboratóriuma MAK / Energia- és Minőségügyi Intézet / Tüzeléstani és 1 Hőenergia Intézeti Tanszék Alkalmazott Anyagtudomány és Nanotechnológia Kiválósági Központ 7 Képlékenyalakító és hőkezelő (kristályosító) laboratórium MAK / Anyagtudományi Intézet 1 8 Anyag- és finomszerkezetvizsgáló laboratóriumok MAK / Anyagtudományi Intézet 1 9 Polimertechnológiai laboratóriumok MAK / Polimermérnöki Tanszék 1 10 Kémiai laboratóriumok Elemanalitikai laboratórium Szerves analitikai laboratórium Fizikai kémiai laboratóriun Kolloid kémiai laboratóriun MAK / Kémiai Intézet 4 11 Öntészeti laboratóriumok MAK / Metallurgiai és Öntészeti Intézet / Öntészeti Tan- 1 szék 12 Szilikáttechnológiai laboratóriumok MAK / Kerámia- és Szilikátmérnöki Tanszék 1 13 Metallurgiai és felülettechnikai laboratóriumok MAK / Metallurgiai és Öntészeti Intézet 1 Kísérletes és diagnosztikai élettudományi centrum EK / Nanobiotechnológiai és Regeneratív Medicina Tsz., 5 14 Klinikai Radiológia Tsz., Elméleti Egészségtudományi Tsz. Fázis I. klinikai farmakológiai laboratórium Egységek száma

24 Laboratórium Egységek A laboratórium, illetve a laboratóriumi egység megnevezése A szervezeti egység, ahova a laboratórium tartozik sorszáma száma Klinikai diagnosztikai laboratórium Nanobiotechnológiai és regeneratív medicina kutató laboratórium Rekreációs laboratórium Ultrahang diagnosztikai laboratórium 15 Termomechanikus Szimulációs Laboratórium GÉIK / Mechanikai Technológiai Tanszék 1 Mechatronikai és Logisztikai Kiválósági Központ 16 Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék laboratóriumai GÉIK / Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék 6 17 Fizikai Tanszék laboratóriumai Elektronspektrometriai laboratórium Lézer laboratórium Demonstrációs laboratórium GÉIK / Fizikai Tanszék 3 18 Robert Bosch Mechatronikai Tanszék laboratóriumai GÉIK / Robert Bosch Mechatronikai Tanszék 5 19 Szerszámgépek Tanszékének Laboratóriumai GÉIK / Szerszámgépek Tanszéke 1 20 Számítógépes laboratóriumok GÉIK / Általános Informatikai Tanszék 4 21 CAD laboratórium GÉIK / Ábrázoló Geometriai Tanszék 1 22 Folyamatirányítási laboratórium GÉIK / Automatizálási és Kommunikáció-technológiai Tanszék 1 23 Alkalmazott Informatika Tanszék Termelésinformatikai Labor GÉIK / Alkalmazott Informatika Tanszék 1 24 Vezetékes és vezeték nélküli ipari kommunikációs rendszerek GÉIK / Automatizálási és Kommunikáció-technológiai Tanszék 1 laboratórium 25 Alkalmazott Informatika Tanszék Gyártásinformatikai Labor GÉIK / Alkalmazott Informatika Tanszék 1 26 High tech Logisztikai Laboratórium GÉIK / Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 1 27 Integrált Logisztikai és Termékazonosítási Laboratórium GÉIK / Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 1 28 Virtuális Logisztikai Laboratórium GÉIK / Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 1 29 Csoportmunka Laboratórium GtK / Vezetéstudományi Intézet 1 Innovációs Gépészeti Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ 30 Hegesztő laboratórium GÉIK / Mechanikai Technológiai Tanszék 1 31 ME-MTT Hő- és felületkezelő laboratórium GÉIK / Mechanikai Technológiai Tanszék 1 32 Képlékenyalakító laboratórium GÉIK / Mechanikai Technológiai Tanszék 1 33 Mechanikai Anyagvizsgáló Laboratórium GÉIK / Mechanikai Technológiai Tanszék 1 24

25 Laboratórium Egységek A laboratórium, illetve a laboratóriumi egység megnevezése A szervezeti egység, ahova a laboratórium tartozik sorszáma száma 34 Metallográfiai és felületvizsgáló laboratórium GÉIK / Mechanikai Technológiai Tanszék 1 35 Műanyagvizsgáló laboratórium GÉIK / Mechanikai Technológiai Tanszék 1 36 Gépjármű hajtáslánc elemek megmunkáló laboratórium GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék 1 37 Forgácsoló laboratórium GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék 1 38 Számítógéplabor GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék 1 39 Alak- és helyzetvizsgáló laboratórium GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék 1 40 Felületi érdességmérő laboratórium GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék 1 41 Minőségellenőrzési laboratórium GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék 1 42 ZF laboratórium GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék 1 43 Robotos szerelő laboratórium GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék 1 44 Rapid Prototyping laboratórium GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék D-s mérőgép laboratórium GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék 1 46 CAD/CAM laboratórium GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék 1 47 Gépműhely laboratórium GÉIK / Gépgyártástechnológiai Tanszék 1 48 Rapid Terméklaboratórium GÉIK / Gép- és Terméktervezési Tanszék 1 49 Hajtástechnikai Laboratórium GÉIK / Gép- és Terméktervezési Tanszék 1 50 Akusztikai laboratórium GÉIK / Gép- és Terméktervezési Tanszék 1 51 Szerkezetdiagnosztikai Laboratórium GÉIK / Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 1 52 Vegyipari gépészeti műveleti, szilárdsági és biztonságtechnikai laboratórium GÉIK / Vegyipari Gépek Tanszéke 1 53 Vegyipari gépészeti számítógépes és szimulációs laboratórium GÉIK / Vegyipari Gépek Tanszéke 1 54 Áramlás- és Hőtechnikai Tanszék Laboratóriuma GÉIK / Áramlás- és Hőtechnkikai Gépek Tanszéke 1 55 Motordiagnosztikai Laboratórium GÉIK / Áramlás- és Hőtechnkikai Gépek Tanszéke 1 Összesen 103 nincs adatszolgáltatás kiépítés alatt lévő laboratórium 4. táblázat: Laboratóriumok, laboratóriumi egységek 25

26 Integráltság, vezetés A laboratóriumok fizikai és virtuális integráltságára és vezetésére vonatkozó legfontosabb adatokat az 5. sz. táblázat tartalmazza. Megnevezés Nincs adat Igen Nem db db % db Fizikailag integrált ,1 28 Virtuálisan integrált (további) ,7 26 Összes integrált ,0 26 Laboratórium vezetővel ,8 10 Kinevezett vezető 3 3 5,8 Megbízott vezető ,0 5. táblázat. A laboratóriumok integráltsága és vezetése Amint azt a táblázat mutatja, a laboratóriumok majdnem fele (49,0%) integrált, túlnyomó részben fizikailag is, kisebb részben csak virtuálisan. Fontos tény azonban, hogy ezek az integrációk nem terjednek túl a Kiválósági Központok (tanszék / intézet / kar) határain. A laboratóriumok közül 3 (5,8%) élén áll kinevezett, 39 élén (75,0%) pedig megb zott vezeto, mindha rom kinevezett vezető tanszékvezető. Egyetlen önálló vagy integrált laboratórium élén sem áll tehát olyan személy, akinek a laboratórium vezetése a fő munkaköre. A gépek, berendezések, eszközök alkalmazása Az 55 laboratóriumban összesen több mint 200 stratégiai fontosságúnak minősített gépet, berendezést, eszközt esetenként eszköz együttest üzemeltetnek. A stratégiailag fontosnak nevezett eszközpark alkalmazását felmérve megállapítható, hogy a megnevezett berendezések fontos szerepet töltenek be a BSc, az MSc és a PhD képzésben, valamint a PhD hallgatók tudományos munkájában, az ipari megbízások és a hazai projektek () realizálásában. A nemzetközi projektek és a szolgáltatás (Sz) területén nincs elegendő adat, valószínűsíthető, hogy a legtöbb laboratóriumnak nincs ilyen jellegű gyakorlata. 26

27 Bevételszerző képesség, kihasználtság Felmérés készült az itt tárgyalt eszközpark által generált bevételekre, illetve általában a kihasználtságra vonatkozólag. Megjegyzendő, hogy az Egyetem műszaki eszközparkja (elsősorban a KK-k tevékenységi körében) igen jelentősen megújult az elmúlt években, és ez a folyamat a még futó EU finanszírozású infrastruktúrafejlesztési programoknak köszönhetően biztosan folytatódni fog, legalább 2012 végéig. Az új, vagy beszerzés alatt álló nagy értékű Infrastruktúra fejlesztési projektjeink legfontosabb adatai: Cím: A Miskolci Egyetem hazai és nemzetközi versenyképességének komplex megújítása (TIOP /1-2F ) Futamidő: Támogatás összege: 6 234,7 MFt Cím: A Miskolci Egyetem kiválósági központjainak infrastrukturális és informatikai fejlesztése (TIOP / ) Futamidő: Támogatás összege: 1 250,43 MFt (összesen több tízmillió EUR értékben) eszközökre vonatkozólag sem a bevételszerző képességre, sem a kihasználtságra vonatkozólag nincs még elegendő adat, ezért az alábbi megállapítások körültekintően kezelendőek. A fenti megjegyzések figyelembevételével az átlagos oktatási bevétel 2500 EUR/db/év, az átlagos +Sz bevétel pedig 7000 EUR/db/év. Mindkét adat arra utal, hogy ebben a vonatkozásban is számos teendő áll az eszközpark üzemeltetői előtt. Az átlagos kihasználtságra vonatkozó 33,7%-os eredmény ugyanakkor nem mondható alacsonynak. A 4. ábra bemutatja a strate giailag fontos eszko zpark a tlagos kihaszna ltsa gi e s a tlagos beve teli adatainak kapcsolata t, a vizsga lt ido szakban Van adat (91) Nincs adat (82) Nem releváns (7) Átlagos bevétel , MFt/év Átlagos kihasználtság, , % 4. ábra. A stratégiailag fontosnak tartott eszközök átlagos kihasználtságának és átlagos bevételinek viszonya a vizsgált időszakban 27