A MAGYAR KORMÁNY BANKOKRA VONATKOZÓ TÖRVÉNYEINEK ÉS RENDELETEINEK GAZDASÁGI HATÁSAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYAR KORMÁNY BANKOKRA VONATKOZÓ TÖRVÉNYEINEK ÉS RENDELETEINEK GAZDASÁGI HATÁSAI"

Átírás

1 Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp A MAGYAR KORMÁNY BANKOKRA VONATKOZÓ TÖRVÉNYEINEK ÉS RENDELETEINEK GAZDASÁGI HATÁSAI BOZSIK SÁNDOR Összefoglaló: A 2010 májusában hivatalba lépett Fidesz-kormány több intézkedést is hozott a bankokkal kapcsolatban. Ezek az intézkedések a bankok tőkehelyzetét, jövedelmezőségét jelentősen rontották. Az alábbi cikk ismerteti a bankokra vonatkozó 2010 májusa óta hozott fontosabb intézkedéseket, bevezetésük okát, valamint igyekszik a bankokra vonatkozó közvetlen és a reálgazdaságra vonatkozó közvetett hatásokat felmérni. A cikkben ismertetett intézkedések a következők: bankadó, kilakoltatási moratórium, bankok piaci gyakorlatának szabályozása, uzsora elleni törvény, Nemzeti Eszközkezelő létrehozása, végtörlesztés, devizaadósok helyzetének rendezésével kapcsolatban a Bankszövetséggel kötött megállapodás. A cikk adatgyűjtése 2011 év végével ért véget. Összességében megállapítható, hogy az intézkedések több kárt okoztak a szűkebben vett költségvetésnek is, mint hasznot. A mérleg egyik serpenyőjében a költségvetésbe a bankoktól befolyó 2010-es 120 milliárd forint, 2011-es körülbelül 90 milliárd Ft szerepel. A mérleg másik serpenyőjében a növekvő kamatkülönbözet (100 milliárd forint/év), az IMF-szakítás miatt megnövekedő finanszírozási költségek (a hitelkockázati (CDS) felár 2010 elejétől 2011 végéig 250 bázispontról 750 bázispontra emelkedett és az alacsony hitelezési aktivitás szerepel. Az alacsony hitelezési aktivitás hatására Magyarország volt az elemzett időszakban Közép-Kelet Európa legalacsonyabb gazdasági növekedést felmutató országa. Summary: In May 2010 the new Fidesz-government has made several instructions related to the bank sector. These measures have meaningfully decreased the banks profitability and solvency. This paper describes the major instructions made since 2010, their reasons, and tries to detect their direct and indirect effects to the real economy. These measures are the followings: bank tax, eviction ban, consumer protection, foreign currency loan redemption, creation of National Asset Manager, agreement with the Bank Association. The paper is closed at the end of To sum up, the measures caused more damage to the state budget, than benefit. In one side the state earned 120 billion HUF in 2010 and 90 billion HUF in However in the other side the interest expense was grown by 100 billion HUF, the CDS risk spread has risen from 250 basis points to 750 basis points, and the credit activity has fallen. Due to the low credit activity, Hungary had the lowest economic growth in Middle-Eastern Europe in the analyised period Kulcsszavak: pénzügyi válság, bankrendszer, pénzügyi piacok JEL osztályozás: G21 DR. BOZSIK SÁNDOR egyetemi docens, intézeti tanszékvezető Miskolci Egyetem Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet

2 22 Bozsik Sándor 1. A KORMÁNY BANKOKRA VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEINEK ÁTTEKINTÉSE A hivatalba lépett kormány súlyos örökséget vett át elődeitől. Magyarország bruttó államadóssága december 31-én a GDP 120%-át érte el. Ezen belül az államháztartás bruttó adóssága a GDP 83%-át, a lakosság a GDP 36%-át tette ki, míg a nem pénzügyi vállalatok a GDP 32%-ával voltak eladósodva. Az eladósodás ellen a kormány harcot hirdetett, és ennek érdekében számos, a bankokra vonatkozó intézkedés látott napvilágot. Az intézkedések három csoportba sorolhatók. 1. Fiskális intézkedések, melyek a bankszektorból származó adóbevételek növelését célozták. 2. Fogyasztóvédelmi intézkedések, melyek a banki termékek átláthatóságát növelték, és az ügyfelek számára hátrányos utólagos szerződésmódosítások lehetőségeit csökkentették. 3. Lakossági devizaalapú hitelt felvettek terheinek mérséklése. A KKV-szektorral kapcsolatos intézkedésekkel a cikk terjedelmi korlátai miatt nem foglalkozom. 1.1 Bankadó A bankadó bevezetésének célja a bankok nagyobb mértékű adóztatása. A kormány hivatalba lépése után számos ágazatot különadóval sújtott (távközlés, energetika, kiskereskedelem, pénzügyi közvetítés), amiből összesen 300 milliárd forintos éves bevételt remélt három éven keresztül. Az intézkedéseknek az volt a célja, hogy megszorítás nélkül sikerüljön a kormánynak a gazdasági válság éveit átvészelnie. A megszorítást pedig azért akarta elkerülni a kormányzat, mert a költségvetési kiadáscsökkentés számottevően csökkentette volna a gazdasági növekedés esélyeit. Az ötlet mindazonáltal nem volt új. A pénzügyi válság hatására más országok is kivetettek különadót a pénzügyi szektorra. Az első ország Svédország volt 2009-ben, amit Magyarország követett 2010-ben ben aztán a bankadó bevezetésre került olyan nagy európai országokban is, mint Németország, Nagy-Britannia és Franciaország ben Ausztria is bevezette az adót ben már 14 ország alkalmazott banki különadót. Igaz, térségünkben Szlovákia kivételével senki sem vezette be az adót 2012-ig. (Gondola, 2012; 1. oldal) Az ötlet nem volt új abban a tekintetben sem, hogy a korábbi kormányzatok is kivetettek bankokat terhelő adót a költségvetés stabilitása érdekében. Korábban két ilyen speciális adónem is bevezetésre került ben vezették be a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadóját. Az indoklás szerint a szektor profitja kiemelkedő volt elsősorban a magas forinthitel-kamatlábak és a lakáshitelezés állami támogatása miatt ben a bankok választhattak, hogy a kamatkülönbözetük vagy az adózás előtti eredményük legyen az adóalap. Az adó alól mentességet kaptak a 250 millió forintnál kisebb, saját tőkéjű intézmények ben a különadót a hitelintézetek járadéka váltotta fel. Az adó alapja főszabály szerint az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten

3 A magyar kormány bankokra vonatkozó érintett hitelállománya utáni kamatkülönbözet (kamatbevétel és a kamatkiadás különbsége) után 5% járadékot állapít meg és fizet. A hitelintézet a járadékelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig, az utolsó negyedévi adóelőleget az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig fizeti meg az adott negyedévben kamat és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg után. A hitelintézeti járadék máig érvényben van. (2006/LIX. törvény) A hitelintézeti járadék nem jelentett mást, mint azt, hogy az államilag támogatott lakáshitelek után járó támogatás egy részét a magyar állam utólagosan visszaszedte nem az ügyfelektől, hanem az ügyfeleket kiszolgáló bankoktól. A két adóból azonban egy nagyságrenddel kevesebb bevételt szedett az állam, mint a 2010-ben bevezetett bankadóból. A pénzügyi rendszerből származó különadó jellegű bevételek alakulását mutatja a következő táblázat: 1. táblázat A bankrendszert terhelő különadóból származó bevételek alakulása milliárd forintban ÉV Különadó 35,6 35,3 1,7 0,8 Hitelintézeti 12,6 12,6 12,6 10,0 2 9,4 8,1 járadék Bankadó 120, ,0 90,0 4 Összesen 35,6 35,3 10,9 11,8 12,6 130,0 131,4 98,1 (Forrás: Pénzügyminisztérium, illetve Nemzetgazdasági Minisztérium ) Az adók közös jellemzője, hogy a banki kockázatokkal korrigált mérlegfőösszeget (Risk Weighted Assets RWA) adóztatja, ami a baseli bankszabályozásnak is egy alapfogalma. Az RWA-t a Basel-II előírások szerint többféle módszerrrel is meg lehet határozni, de minden módszer közös lényege az, hogy a bankok eszközeit megszorozzák a (hitel)kockázatuk egy súlyszámával. Minél kockázatosabb egy banki eszköz, annál nagyobb kockázati súlyt kap. A legkevésbé kockázatos eszközök (pénzeszköz,,,a kategóriás állampapír) kockázati súlya 0%, azaz egyáltalán nem növeli az RWA-t. A legkockázatosabb kisvállalati és lakossági hitelek súlya viszont akár 300% is lehet, azaz az ebben a szegmensben kihelyezett minden 100 Ft hitel akár 300 Ft-al is növelheti az RWA-t. A bankadó tehát bünteti azokat a bankokat, melyek kockázatosabb eszközállománnyal rendelkeznek, a leginkább azokat a bankokat, akik a legkockázatosabb ügyfélszegmensben (lakossági áruhitel, kis- és középvállalkozások finanszírozása) működnek. Mivel a nemzetközi tőkemozgásban érintett bankok több országban folytathatják tevékenységüket, fontos kérdés az adóalanyok pontos meghatározása. A bankadó szabályok az adott országban székhellyel rendelkező bankok és az országban fiókteleppel működő 1 Tervadatok re a hitelintézeti járadék azért csökkent, mert jelentős előtörlesztés történt a forintalapú lakáshitelek esetében az adókedvezmény korlátozása, illetve megszűnése miatt. 3 A különadóból összesen 182,3 milliárd forint folyt be 2010-ben, de az adó a biztosítókat is terhelte. A bankokra jutó rész 120 milliárd forint volt. 4 A Bankszövetséggel kötött megállapodás értelmében a végtörlesztésből származó veszteség 30%- ával, de maximum az adókötelezettség 30%-áig lehet a bankadót csökkenteni. Ezért a 90 milliárd egy saját becsült adat.

4 24 Bozsik Sándor bankok RWA-ját adóztatják. Ez a definíció viszont felveti a lehetőségét a kettős adóztatásnak és az adóelkerülésnek is. Mindkettőre említek példát. Ha egy osztrák bank nyújt hitelt egy magyar vállalkozásnak, a hitel után Ausztriában kell fizetnie bankadót. Ha azonban a hitelt a bank egy magyarországi fióktelepén keresztül adja, akkor bankadót fizet a magyar szabályok szerint is megvalósul a kettős adóztatás. Ha egy bank el akarja kerülni a bankadót, az ország vállalkozásait formailag nem az adott országban látja el hitellel, hanem erre felkéri egy másik országban székhellyel rendelkező leánybankját. Ha tehát a bankadót csak egy vagy korlátozott számú országban vezetik be, a bankok kivonhatják a hiteleiket és vele a forrásaikat az országból, és a nagyobb vállalkozásokat más országban bejegyzett bankjaikból folytathatják. Ez azért különösen fontos, mivel azt jelenti, hogy a gazdasági forrásokért folytatott versenyben a legnagyobb vetélytárs közép-kelet-európai országok végül is nem vezetik be az adót, így előnnyel fognak rendelkezni a külföldi forrásokért vívott versenyben. A bevezető országok közös jellemzője, hogy Magyarországon kívül a bankszektor komoly állami támogatást kapott. Nálunk csak két ilyen eset volt: az OTP Bank és az FHB Jelzálogbank kapott 2010-ben körülbelül 400 milliárd forint kölcsönt, illetve 120 milliárd forint értékű tőkeemelést a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az unió hitelkeretének terhére. Mindkét pénzintézet visszafizette már a segítséget. A magyar bankadónak azonban más egyedi vonásai is vannak. Ezek a következők: 1. Az adó szeptember 1-én lépett hatályba, de a teljes évre fizetni kellett. Azaz az adó visszamenőleges hatályú volt. A bankadó tervét az érdekeltek csak 2010 július elején ismerhették meg, így a július közepi szavazásig érdemi konzultáció a banki érdekképviseleti szervezetekkel nem volt róla. 2. A visszamenőleges hatály abban is jelentkezett, hogy az adó alapja a 2009-es mérlegfőösszeg volt, magyarul az adóalanyok nem tudták cselekedetükkel az adóalapot befolyásolni. Az adó így teljességgel egy utólagos sarc jelleget öltött, bár így el lehetett kerülni, hogy a bankok a hitelek más országba telepítésével kibújjanak 2010-ben az adófizetés alól. 3. Az adót a kormányzat három évre tervezte ideiglenesen bevezetni. A 2011-es költségvetés tervezetében azonban bankadó jellegű bevételt a 2012-es évek utánra is beállított a kormányzat. A kormány ezzel is bizonyítottak, hogy nálunk az ideiglenesre tervezett intézkedések tartanak a legtovább. Érdekesség, hogy a hivatalosan pénzügyi szervezetek különadójának keresztelt adónem nem külön törvényben, hanem a 2006/LIX. törvény módosításának keretében lépett hatályba. Ez a törvény az előző kormányok hitelintézetekre vonatkozó korábbi különadóit szabályozta. A bankadó bevezetése melletti legfontosabb érv a költségvetés bevételeinek növelése volt. A hivatalba lépő kormány úgy gondolta, hogy a költségvetési hiány csökkentése megszorításokkal tovább nem javítható. A megszorítások ugyanis csökkentik a lakossági jövedelmeket, a jövedelemcsökkenés pedig csökkenti a gazdasági növekedést. A kisebb gazdasági növekedés miatt csökkennének az adóbevételek, ami újabb megszorításokat tenne szükségessé. Ezt az ördögi kört meg kell törni. A megtörést a kormány úgy tervezte, hogy különadókat vet ki és a jövedelemadókat jelentősen csökkenti. A jövedelemadó csökkenése élénkíti a belső keresletet és ezáltal ösztönzi a gazdasági növekedést. A

5 A magyar kormány bankokra vonatkozó gazdasági növekedés beindulásával nőni fognak az adóbevételek, így a különadók 3 év múlva megszűnhetnek. Másrészt a legtöbb bevezető ország (ez az érv a magyar kormány kommunikációjában is megjelent) indoklása az volt a bankadó bevezetése mellett, hogy a pénzügyi válság kezelése jelentős pénzügyi kiadásokat okozott az illetékes kormányoknak, és mikor a közvetlen veszély elhárult, a bankoknak is ki kell venni a részüket az általuk okozott kár megtérítéséből. A bankadó bevezetését követően több kritika fogalmazódott meg az új adófajtával szemben annak a makrogazdasági hatásait illetően. Természetesen a kritikák egy része a bankrendszerből jött, ami természetesnek tekinthető, hiszen senki sem örül egy új elvonási formának. A bankszektor felöl jövő kritikák egyrészt az adó előkészítetlenségét emelték ki, másrészt hiányolták a közös egyeztetéseket. A bankok éves tevékenységüket az előző évben tervezik meg, míg az év közben kivetett különadó jelentősen befolyásolta a bankszektor eredményességét. Másrészt a hitelintézetek a bankadó nagyságát is túlzottnak tartották. [Népszabadság, 2010a] Ezzel szemben az OTP vezetője, Csányi Sándor azt nyilatkozta, hogy a bankadó ugyan nagy terhet rak az OTP-re, de ha ez szolgálja a hazai gazdaság stabilizálását, akkor ez elfogadható lépés. A lényeges az lesz, hogy a különadó bevételek csökkentik-e az országkockázatot. A bankadót viszont a bankok a kiélezett verseny miatt nem tudják az ügyfelekre hárítani. [Privatbankar, 2010] [Origo, 2010] A K&H bank vezérigazgatója Csányi úrral szemben viszont azt nyilatkozta, hogy a bankjuk át fogja hárítani az ügyfelekre az adót, ha az adó nem bizonyul ideiglenesnek. [Népszabadság, 2010b] A bankrendszerbeli kritikák mellett a bankadó bevezetését az IMF helyi delegációja sem helyeselte, ami érdekes fejlemény volt, hiszen az eredeti adóztatási javaslat az IMF-től jött. Az IMF nem a bankadó bevezetését, hanem a bevezetés módját és mértékét kifogásolta. A bevezetés módjával kapcsolatban a kifogás az volt, hogy az IMF szerint a bankadót nem volt szerencsés év közben visszamenőlegesen bevezetni, hiszen ez nagyon gyors alkalmazásra kényszerítette a pénzintézeteket, és elbizonytalanítja a gazdálkodási környezetet. A bankadó mértéke is túlságosan magas. A magas bankadót a hitelintézetek ráterhelik az ügyfeleikre, ami megdrágíthatja a hitelfelvételt és mérsékelheti a gazdasági növekedést, pont a kormány terveivel ellentétesen. A Magyarországon tárgyaló Christoph B. Rosenberg általában is elítélte az egyes ágazatokat külön terhelő adókat. Személyes véleménye szerint:,,egy egész ágazatot érintő adó, amelyet pusztán azért vetnek ki, mert nyereséges, nem jelent megfelelő alapot a szilárd adópolitikára....ezzel a gazdasági döntéshozók körében jó adag idegességet és nyugtalanságot váltanak ki. Ráadásul e szektorok súlyát sem szabad lebecsülni, a kiskereskedelem például nagyon sok embert foglalkoztat. (Farkas, 2010; 2. oldal) A vita következménye az volt, hogy Magyarország nem hívhatta le az esedékes hitelrészt az IMF készenléti csomagjából, illetve a tárgyalások az IMF és a kormány között megszakadtak. [Népszabadság, 2010c] A Magyar Nemzeti Bank részéről Király Júlia alelnök nyilatkozott. Szerinte a bankadó európai átlagnál hétszerte magasabb mértéke büntetés a magyar bankrendszerre, ami erre a büntetésre nem szolgált rá hiszen nem okozott állami kiadást az államnak. Felhívta a figyelmet, hogy a külföldi tulajdonú bankok forrásokat vonhatnak ki Magyarországról, amit

6 26 Bozsik Sándor a környező országokban fognak befektetni. A hitelezési aktivitás csökkenése miatt a gazdasági növekedés lassulni fog. [HVG, 2010] A bankadó várható előnyeit és hátrányait a következő táblázat foglalja össze. A bankadó előnyei és hátrányai 2. táblázat Előnyök 1. A költségvetés bevételei évi 180 milliárd forinttal nőnek 2. A bankadó könnyen beszedhető, mértéke előre ismert (2009-es adóalap) 3. A bankadó mentesíti a kormányzatot a megszorítások bevezetése alól, így közvetve ösztönzi a gazdasági növekedést. 4. Nem termelő szférát adóztat. 5. A válság terheit részben az viseli, aki okozta őket. (Forrás: saját szerkesztés) Hátrányok 1. Az adót a bankok fogyasztókra terhelik, így csökkenhet a hitelezés. 2. A hitelezés csökken és ez visszaveti a gazdasági növekedést. 3. Az IMF-fel való egyeztetés hiánya növeli a külső finanszírozás költségét. 4. Az adót visszamenőleges hatállyal vetették be. Mivel a befektetők számára a jogbiztonság különösen fontos, ez további lökést jelent a külső finanszírozás költségeiben. 5. Mértéke nagyon magas, és jelentősen rontja a bankszektor jövedelmezőségét, pedig a szektor a hitelportfólió romlása miatt egyébként is bajban van. Ez tőkemenekítéshez vezethet. Összességében a bankadó politikailag gyümölcsöző intézkedés volt. A Medián közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-kormány 2010-es évi intézkedései közül ez volt a legnépszerűbb, a bevezetését az emberek 2/3-a támogatta. [Zipp.hu 2010] 1.2. Fogyasztóvédelem A kormány úgy ítélte meg, hogy a korábbi banki hiteltermékekre vonatkozó szabályozás kiszolgáltatottá tette az adósokat a hitelintézetekkel szemben, mivel nem átlátható módon tudták utólagosan módosítani a szerződési feltételeket, elsősorban a kamatokat, díjakat, jutalékokat. Ezért több intézkedés született a banki díjszabás korlátozására, illetve átláthatóbbá tételére. Ebbe a körbe tartozik egyes, az adós számára nagy kockázatot jelentő banktermékek kivezetése is, mint a lakossági devizahitel.

7 A magyar kormány bankokra vonatkozó Az egyes intézkedések főbb jellemzőit az alábbi táblázat mutatja: Fogyasztóvédelmi intézkedések 3. táblázat Intézkedés neve Devizahitelezés megtiltása Kósa Rogán javaslatcsomag Intézkedés időtartama 2010 június 2011 május* november Lényege bankok nem jegyezhetnek be jelzálogot devizaalapú hitelre a bankoknak kötelező a deviza középárfolyam alkalmazása előtörlesztés lehetősége díjmentes futamidő hosszabbítás, ha az adós legalább kilencven napja nem fizet kamatemelés korlátozott esetben 5 egyéb díjemelés tilalma Célja kivezetni a devizaalapú hitelt a magyar piacról konverziós árfolyamnyereség megszüntetése adósok szabad bankválasztásának joga adósságszolgálat csökkentése ügyfelek védelme indokolatlan költségemelés esetén Otthonvédelmi Monitoring Bizottság augusztus Pozitív adóslista szeptember Referenciakamat szeptember Uzsora törvény elleni PSZÁF, MNB és NGM képviselőinek konzultációs fóruma tartalmazza az ügyfél meglévő hitelszerződéseinek fontosabb adatait 6 változó kamat referenciakamathoz kötése január hitelkamatok felső korlátjának meghatározása (Forrás: saját szerkesztés) transzparens lakossági hiteltermékárazás elősegítése Pontosabb hitelbírálat, alacsonyabb hitelkockázat transzparens kamatalakulás erőfölénnyel való visszaélés tilalma 5 A lakáscélú szerződés kamatát a bank az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának változása, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat változására tekintettel módosíthatja. 6 A teljes listás rendszer megmutatja, hogy az ügyfélnek milyen hitelei és adósságszolgálati kötelezettségei vannak, valamint nyilvántartják a fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összegét, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módját és időpontját, a követelés másik pénzintézetnek történő átruházására, valamint perre utaló megjegyzéseket.

8 28 Bozsik Sándor A lakossági devizaalapú hitelezés tiltása esetében felmerült, hogy nem sértett-e uniós jogszabályt. A jelzálogjog korlátozása ugyanis növeli a jelzáloghitel kockázatát, így a szabad tőkeáramlás korlátozásaként is felfogható szólt az érvelés. A devizaalapú hitelezés azonban regionális problémává lépett elő, és több ország esetében jelent monetáris stabilitási kockázatot. Korlátok közé szorítása tehát európai érdek volt. (Origo, 2010; 1. oldal) Itt is érvényesült az a gyakorlat, hogy az intézkedést visszamenőleges hatállyal jelentették be. Mindazonáltal az unió esetleges kritikáját megelőzendő, a devizahitelezést később a kormányzat maga is újra engedélyezte, igaz, erősen korlátozó feltételek mellett. A hitelt ugyanis csak olyan magánszemély veheti fel, aki a felvétel devizanemében évente a minimálbér 15-szörösét meghaladó jövedelemmel rendelkezik. (Creditinfo 2011; 1. oldal) A Kósa Rogán javaslatcsomag, amelyet több fordulóban egyeztettek a képviselők a Bankszövetséggel, azt a célt szolgálta, hogy a szerződéskötés időpontjában érvényes hitelfeltételeket az ügyfél kárára a bankok a kamatokon kívül ne módosítsák, a kamatváltozást pedig átláthatóvá és ellenőrizhetővé tegyék. (Világgazdaság 2010; 1. oldal) Különösen a konverziós árfolyamnyereség kivezetése jelentett az ügyfeleknek nagymértékű (a fennálló hitelállomány 1 2%-t kitevő) plusz terhet. Az árfolyamnyereség tetejében nem kötődött a hiteltermékhez, így a THM számítása során nem kellett figyelembe venni. Így az ügyfelek a THM-ben kimutatottnál valójában magasabb költséggel vették fel a hiteleiket. Egy bírósági ítélet is elsőfokon elítélte a bankokat a konverziós árfolyamnyereség miatt, és a perben ennek visszafizetésére utasította az azt alkalmazó bankot. (Napló-online 2012, 1. oldal) Az ingyenes előtörlesztés lehetősége az ügyfelek esetében ugyanolyan jelentőségű, mint a jobbágyok számára a szabad költözés jogának biztosítása. Ha ugyanis a bank emelte a hitel költségeit és az adós szeretett volna szabadulni a hitelétől vagy egy másik bank kedvezőbb feltételű hitelével kiváltotta volna a hitelt, az eredeti finanszírozó magas előtörlesztési vagy szerződésmódosítási díjak alkalmazásával ezt megakadályozhatta. A bankok a szerződésmódosítási díjakat az elmaradt bevételekkel és a már előzetesen felvett finanszírozási forrásokkal indokolták. Tekintetbe kell venni azonban, hogy a bankok belső forrás hiányában általában az anyabankoktól felvett külső forrásokkal finanszírozták a hiteleket. A díjmentes futamidő hosszabbítás az adós átmeneti terheinek könnyítését szolgálja. Az eszköz azonban kétélűnek bizonyulhat, ha a futamidő hosszabbítás eredményeképpen a hitel lejárata az adós aktív korán túl nyúlik. Az Otthonvédelmi Monitoring Bizottság létrehozása egy konzultációs fórumot biztosít a bankrendszer stabilitásáért felelős kormányhivatalok között. Kár, hogy a Bankszövetség képviselője nem kapott benne helyet. A Bizottság működésének első eredménye az a javaslat, ami a lakáshitelek változó kamatát referenciakamatlábakhoz köti. Így a kamat az ügyfél számára is ellenőrzött módon csak a publikus referencia-kamatláb változása esetében módosulhat. Korábban a bankok a,,megváltozott pénzpiaci helyzet függvényében változtathatták a kamataikat, amit az ügyfeleknek nem volt módjuk ellenőrizni. A pozitív adóslista az MNB javaslata volt a lakáshitelek rendezésére, még a végtörlesztés 2011 szeptemberi bejelentése előtt. A változás értelmében a Központi Hitelinformációs Rendszer az összes lakossági hitelszerződés adatait tartalmazza. A rendszer 2012 tavaszán fog indulni.

9 A magyar kormány bankokra vonatkozó A nyilvántartás bevezetése segíti a hitelbírálat megalapozását és az ügyfél fizetőképességének jobb megismerését. A bankok így pontosabban és gyorsabban fel tudják mérni a kihelyezendő hitelek megtérülését, ami jelentősen mérsékelheti a lakosság túlzott eladósodásának kockázatát, elősegíti a piac biztonságosabb működését. (Menedzsment Fórum 2011; 1. oldal) Az uzsora elleni törvény egy bankplafont határozott meg. Jellemzően nem a bankok tevékenységét korlátozta, hiszen azokat a banki termékeket, melyek esetleg ütközhettek volna a törvényben megállapított 30%-os kamathatárral (pl. áruhitelek), ki is vették a szabályozásból. Mindazonáltal vitatható, hogy egy rögzített kamatot adtak meg, nem pedig a referenciakamat feletti kockázati felárat rögzítették, mint például a változó kamat szabályozásánál. Így egy esetleges magas infláció után bekövetkező magasabb hozamszintek mellett az uzsoratörvényt is módosítani kell majd. (Kormány, 2011; 1. oldal) 1.3. Lakossági devizahitelesek helyzetének javítása A kormány megrendelésére készült statisztikai felmérés (Kormányzati intézkedések..., 2012; 3. oldal) szerint 576 ezer háztartásnak volt lakáscélú jelzáloghitele 2011 nyarán, ami 1,9 millió lakost jelent. Ebből a körből 945 ezer főnek a hitele devizaalapú, 80%-ban svájci frankban denominált. A hitelportfólió ebben a szegmensben is folyamatosan romlott. A devizahitelt felvevők egyötöde küzdött fizetési nehézségekkel. A bajba jutott devizahitelesek megsegítésére tett fontosabb kormányzati lépések a következők voltak: 4. táblázat Devizahitelesek helyzetét javító intézkedések Intézkedés neve Kilakoltatási moratórium Kormány Bankszövetség megállapodása Intézkedés időtartama május július május Lényege Jóhiszemű adóst nem lehet a hitelből vett ingatlanból kilakoltatni árfolyamgát 7 limitált árverés 8 Célja oltalom a családoknak ingatlanáresés elleni védelem szociális intézményrendszer felkészülése védelem a forint leértékelésével szemben lakásárak védelme Nemzeti Eszközkezelő 9 fizetésképtelen adósok lakhatásának biztosítása 7 Az árfolyamgát (svájci frank esetében 180 Ft/svájci frank) feletti hitelrész gyűjtőszámlára kerül 3 évig, addig ezt nem kell törleszteni a gyűjtőszámlán lévő összeg csak a bankközi 3 havi kamattal kamotozik. 8 A kényszerértékesítési kvóta azt határozza meg, hogy a 30 millió forintnál alacsonyabb értékű ingatlanok közül a hitelezők mennyi ingatlant adhatnak át kényszerértékesítésre negyedévenként. A kvóta 2011-ben 2%, 2012-ben 3%, 2013-ban 4%, 2014-ben pedig 5%. 9 A július 18-án megjelent határozatában a kormány elrendelte 2 milliárd forint forrás azonnali átcsoportosítását az Eszközkezelő javára. A határozat szerint az Eszközkezelő december 31-ig összesen legfeljebb ötezer ingatlant vásárol meg.

10 30 Bozsik Sándor Végtörlesztés október január Kormány- Bankszövetség megállapodása december (Forrás: saját szerkesztés) otthonvédelmi kamattámogatás 10 kedvezményes árfolyamon lehet devizahitelt visszafizetni 11 árfolyamgát kiterjesztése napos késedelemmel rendelkezők kedvezménye árfolyamgát módosítása adósságszolgálat csökkentése, lakáspiac likviditásának javítása a hitelképes és vagyonos adósok támogatása a hitelező bank terhére adósok helyzetének könnyítése nem fizetők adósságainak negyedét elengedik nincs kamat a gyűjtőszámlán lévő összegen A kilakoltatási moratóriumot a bankrendszer stabilitását súlyosan rontó tényezőnek tartom. A jelzáloghitelek kamata pont azért alacsonyabb 10 12%-nál az áruhitelekkel szemben, mert a jelzálogfedezet korábban egy jól érvényesíthető fedezet volt. A lakoltatási moratórium után azonban a fedezetet csak lakottan lehet értékesíteni, ami az ingatlanértékesítésből származó bevételt 25 50%-ban csökkenti. A moratórium rontja a fizetési fegyelmet is. A moratórium bevezetése előtt a nem teljesítő lakossági hitelek aránya 17%, a moratórium eltörlése után ez 25%-ot tett ki. (PSZÁF, Kockázati jelentés [2011]; 16. oldal) Az intézkedés egyetlen védhető közgazdasági oka az volt, hogy a tömeges ingatlanárverés nagy áresést hozott volna az ingatlanpiacon, így a hitelek megtérülése romlik. Azonban, ha ez a veszély, akkor ezt a limitált árverés intézménye (amit később be is vezettek) megfelelően orvosolni tudta volna. A nem fizető adósok további jutalmazását jelenti az a decemberi intézkedés, ami törli a 90 napnál régebbi tartozások 25%-át. Ez tovább erősíti a nem fizetést és a morális hazárdírozást. Az árfolyamgát intézménye egy adósságcsökkentő lépés, mely eredeti formájában azon adósok számára jó megoldás, akiknél átmeneti jövedelemcsökkenés lép fel, például munkanélküliség vagy állásváltoztatás miatt. Az árfolyamgát 2011 decemberében úgy módosult, hogy mindenkinek, aki nem tud a végtörlesztéssel élni, megérje. A korábbi rendszerben ugyanis az árfolyamgát feletti összeg gyűjtőszámlán kamatozódott a jegybanki alapkamattal. Az új rendszerben viszont ezt a kamatot a bankok és az állam 70 30%-ban átvállalják. A limitált árverés intézménye a lakásárakat igyekszik megvédeni a tömeges értékesítés árrontó hatásától. Az intézkedés a 30 millió forintnál alacsonyabb értékű ingatlanok esetében jelent védelmet. 10 Részletei a cikk zárásáig kidolgozatlanok, de a nagyobb lakásból kisebb lakásba költözést és vele a hitelösszeg csökkenését támogatná. 11 Végtörlesztés a lakásfedezet mellett felvett hitelekre és a lakáslízingre vonatkozik. 12 Az árfolyamgáttal 2012 végéig lehet élni és a gyűjtőszámlán felgyűlt kamatot az állam és a bankok fele-fele arányban átvállalják. A közszférában dolgozók többletkedvezményt kapnak (soron kívüli elbírálás, törlesztési támogatás).

11 A magyar kormány bankokra vonatkozó A Nemzeti Eszközkezelő a már csődbe jutott adósok lakáshelyzetén kíván segíteni. A 2 milliárd forintos költségvetési forrás mindazonáltal szűkösnek tűnik a 700 milliárd forintos nem teljesítő devizaalapú hitelekhez képest. A végtörlesztés a magyar kormány egyik legnagyobb vitát kiváltó intézkedése volt. Az árfolyamgátnál megismert rögzített árfolyamon egy összegben ki lehetett fizetni a fennálló tartozást úgy, hogy a piaci árfolyam és a törvényben rögzített árfolyam közötti veszteséget a bank állta. A végtörlesztési igény bejelentésére az adósoknak 3 hónapjuk volt (2011. október december), míg a tényleges törlesztésre az igénybejelentéstől számított 60 napon belül kellett sort keríteni. Végül az ezer milliárdos devizaalapú hitel 19%-ánál éltek a végtörlesztés lehetőségével. Az 1064 milliárdos végtörlesztésből a pénzintézetek vesztesége 210 milliárdot, az állam vesztesége 80 milliárdot fedezett. A lakosságot terhelő 760 milliárd forrása egyrészt 206 milliárdnyi kiváltó forinthitel volt, a többit az ügyfelek önerőből biztosították. (Gyorselemzés, 2012, 2. oldal) A végtörlesztéssel szemben felhozott leggyakoribb érvek a következők voltak: 1. Szociálisan igazságtalan, mivel a végtörlesztési lehetőséggel azok tudnak élni, akik a hitel összegét is tudnák törleszteni (egyébként nem tudnák visszafizetni a hitelt egy összegben, illetve nem tudnának kiváltó forinthitelt igénybe venni). 2. A végtörlesztés utólagos módosítását jelenti egy magánszerződésnek az egyik fél (bank) kárára. A PSZÁF elemzése szerint a bankokat 201 milliárdos kár érte a végtörlesztés hatására. A lépés jelentősen csökkenti a jogbiztonságot. 3. A végtörlesztés növeli a bank veszteségét, így erőteljesen csökkentheti (a végtörlesztési veszteség 12-szeresével) a bank hitelezési aktivitását. Ez pedig a GDP növelését is visszaveti. (Felcsúti, 2011, 1. oldal) 4. A jó ügyfelek kimazsolázása azt jelenti, hogy a banki hitelportfólió összetétele tovább romlik. Így a hitelezési veszteségeket kevesebb fizető ügyfél között kell teríteni. 2. A GAZDASÁGI INTÉZKEDÉSEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE A év tapasztalatai alapján nézzük meg, hogy a megfogalmazott előnyök és hátrányok közül mi minősülhet valósnak. A bankadóból tervezett bevételek 2010-ben és 11-ben befolytak a költségvetésbe. A 2011-es bevétel 30%-át azonban várhatóan a bankok a végtörlesztési veszteség miatt levonják az adójukból 2012-ben. Most nézzük a kritikákat! Az első kérdés az volt, hogy a bankadó hatásait a bankok ráterhelték-e az ügyfeleikre vagy sem. Ezzel kapcsolatban az első átfogó vizsgálatot a Privatbankar internetes újság végezte. Elemzésükből idézek: 4 magyarországi bank számlavezetéshez kapcsolódó kondícióinak, valamint a hitelekhez kapcsolódó díjak alakulását vizsgálták az elmúlt 13 hónapban. Az elemzés alapján a hitelek kezelési költsége 2009 végén átlagosan 3%-kal, majd további 2,4%-kal emelkedtek, a folyósítási díjban ennél jóval kisebb elmozdulás tapasztalható. Szembetűnő, hogy a bankadó bejelentését követően mindkét díjtétel közel 10%-os, vagy azt meghaladó mértékben növekedett, miközben a kezelési költség 2010 szeptemberében 10%-kal csökkent. A számlákhoz kapcsolódó díjak alakulását tekintve 2010 elején az átlagos díjak 3 5%- os emelkedése látszik, az év folyamán kisebb kilengéseket leszámítva tavasszal 5% körüli csökkenés következett. Idén szeptemberben jelentősen, közel 12%-kal növekedett a számlavezetés átlagos díja. A díjemelkedés ideje kísértetiesen egybeesik a bankadó befizetésé-

12 32 Bozsik Sándor nek időpontjával. emelte ki Veres Mátyás, a portált üzemeltető cég ügyvezetője. [Privatbankar, 2010] Magyarul a bankok a bankadót jellegzetesen nem a hiteleiken, hanem a passzív és a semleges bankügyleteiken keresztül igyekeztek kompenzálni. A Privatbankar elemzésével ellentétes eredményre jutott a PSZÁF fogyasztóvédelmi beszámolója. Szerintük a bankok nem hárították át a bankadót a fogyasztókra. A panaszok száma IV. negyedévében egyenesen csökkent. [Privatbankar, 2011] 2.1. A bankrendszer pénzáram-kimutatása A kérdés eldöntése érdekében elkészítettem a PSZÁF adatszolgáltatása alapján a konszolidált bankmérleg pénzáram-elemzését a es időszakra. Az elemzési körbe a magyar nagy-, közepes és kisbankok vannak csak benne. A kimutatásban nem szerepelnek a fióktelepek és az állami tulajdonú speciális hitelintézetek. A pénzáram-kimutatás tartalmazza egyrészt az eredménykimutatás fontosabb tételeit, másrészt a mérlegtételek állományváltozását. A pénzáram-kimutatás célja, hogy kimutassa, honnan származott a bankok pénzbevétele és a pénzbevételt mire költötték. A cash flow-elemzésből látható, hogy a bankok tevékenységében jelentős változás állt be a válság kirobbanása után. 5. táblázat A bankok pénzáram-kimutatása Pénzáram tételei Belföldi hitelintézetek Kamatkülönbözet Kapott osztalék, jutalék és pénzügyi eredmény Egyéb üzleti tevékenység eredménye Általános igazgatási költségek Rendkívüli eredmény Adófizetés Osztalékfizetés Mérleg szerinti eredmény Elszámolt nettó értékvesztés Aktív kamatelhatárolások növekedése Passzív kamatelhatárolások növekedése Nem auditált, előzetes adatok

13 A magyar kormány bankokra vonatkozó Pénzáram tételei Belföldi hitelintézetek Egyéb aktív elhatárolások és egyéb eszközök Egyéb passzív elhatárolások Céltartalékok Működési pénzáram összesen Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok Jegybanki és bankközi betétek Hitelek Vagyoni érdekeltségek Befektetési szolgáltatási tev. eszközei Saját eszközök Kihelyezési tevékenység változása Betétek Monetáris intézményektől származó betétek Felvett hitelek Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Befektetési szolgáltatási tev. forrásai Tőkeemelés Finanszírozási tevékenység változása Teljes pénzáram Pénzeszközök állományváltozása (Forrás: PSZÁF) Az elemzés a belföldi székhellyel rendelkező hitelintézeteket, valamin az MFB, Exim Bank és Keler adatait tartalmazza, mert ezeknek van a magyar monetáris stabilitás szem-

14 34 Bozsik Sándor pontjából jelentőségük. A fióktelep és a szövetkezeti hitelintézetek adatai a táblázatban nincsenek benne. A cash flow-kimutatásból láthatjuk, hogy a bankrendszer jövedelmezősége jelentősen csökkent. Ez annak ellenére következett be, hogy a kamatkülönbözet abszolút értelemben is emelkedett. A kamatkülönbözet az ügyfelektől beszedett hitelkamatok és díjak, valamint a betétekre kifizetett kamatok különbözete. Nagyon figyelemre méltó fejleménynek tartom, hogy 2009-ről 2010-re a kamatkülönbözet 108 milliárddal nőtt, majd szinten maradt. Pedig a közvetített pénzeszközök volumene nem nőtt, hanem csökkent. Emlékeztetőül: a bankokra eső különadó 120 milliárd forint. A kamaton kívüli jutalék és díjeredmény viszont számottevően csökkent, köszönhetően a fogyasztóvédelmi intézkedéseknek. Az adózott eredmény drámai csökkenését az egyéb eredmény soron szereplő különadók és a követelések értékesítése miatt bekövetkező veszteségek ( 253 milliárd), a kedvezőtlen árfolyamváltozások miatt bekövetkező pénzügyi eredményromlás ( 111 milliárd) okozta. A kisebb hitelportfolió kisebb működési költségekkel is járt, de a 2010-es végkielégítések miatt a működési költség csak 2011-ben csökkent. Az eredményromlásért azonban nem elsősorban a különadók, hanem a banki hitelportfólió romlása a felelős. Az eredménykimutatásból látható tehát, hogy a banki közvetítés durván a kamatadó nagyságával drágult. A kérdés persze az, hogy ennek megvolt a maga helye hiszen az áron aluli követelésértesítést ki kellett gazdálkodni. Sajnos azt, hogy a hitelportfólió romlását mennyire erősítette a lakoltatási moratórium, nem lehet kimutatni Eszközök és források alakulása A hitelportfólió romlása tovább gyorsul, relatív értelemben gyorsabban, mint abszolút értelemben. A nem teljesítő hitelek aránya. Érdemes tehát közelebbről megvizsgálni a hitelportfólió alakulását, valamint a bankok tőkemegfelelési mutatóját. A kérdés az, hogy eredmény nélkül van-e a bankrendszerben annyi tartalék, hogy a romló hitelportfólió költségeit el tudja viselni anélkül, hogy a tőkemegfelelés 8% alá csökkenne. A pénzáram kimutatásból látható, hogy egyrészt a kihelyezési tevékenység jelentősen visszaesett. A hitelek állománya mind 2010-ben, mind 2011-ben csökkent ben ugyan nőtt a bankok eszközállománya, de ez csak a magasabb alapkamatnak és állampapírhozamoknak köszönhető. Az eszköznövekedést a jegybanki betétek és állampapírok állománynövekedése okozta. A bankok a válság hatására szigorították a hitelezés feltételeit: csökkentették a hitelfedezet arányt, megnövelték a saját erő elvárást, a hitelképességi vizsgalat során újból általánossá tették a jövedelemkövetelményt. A projekthitelezés leállt. [Várhelyi, 2010b] A kihelyezések szigorítását a bankadó is erősíti, ugyanis minél kockázatosabb egy hitel, annál nagyobb a súlya a bankadó alapjában. Egy kis- és középvállalati hitel súlya akár 300% is lehet, azaz egy kockázatosabb projekthitel megemeli a bank bankadó fizetési kötelezettségét is a következő évben. A hitelezés dinamikájának drámai csökkenése különösen a lakossági hiteleknél volt szembetűnő. Itt nem csak a nyújtott hitelek volumene csökkent, de a devizaneme is változott. A hitelállomány visszaesését a végtörlesztés is segítette. A hitelkockázatot elemezve úgy tűnik, optimisták lehetünk. A minősített hitelek állománya 2008-ról 2009-re ugyan jelentősen emelkedett, mindazonáltal 2010-ben már nem

15 A magyar kormány bankokra vonatkozó nőtt tovább. A portfólió összetételében is 2010-re már megállt a romlás. A rossz hitelek összege mérsékelten csökkent is. A hitelkihelyezések csökkenésével javult a bankok THMmutatója is. Jelenleg a szavatoló tőke nagysága és a kockázatok által megkövetelt igény között 1 ezermilliárd forint különbség van, azaz a vállalt kockázatok a jelenlegi szint durván harmadával nőhetnének. A minősített hitelek összetételét a kockázatokkal korrigált mérlegfőösszeget, a bankok szavatoló tőkéjét, valamint a tőkemegfelelési mutató értékeit a 6. táblázat tartalmazza. 6. táblázat A bankok hitelkockázati kitettsége és a tőkemegfelelés TŐKEMEGFELELÉSI ADATOK Szavatoló tőke Kockázatokkal korrigált MFO Minősített hitelek Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz (Forrás: PSZÁF) Forrásoldalon a betétek 2010-es csökkenését a betétek növekedése követte. Ez annak ellenére volt így, hogy a végtörlesztéshez elvileg az ügyfeleknek mozgósítaniuk kellett megtakarításaikat. A bankok szerencséjére az ügyfelek elsősorban a befektetési alapokban és életbiztosítóknál lévő forrásaikat mozgósították, mint a bankbetéteiket ben a bankrendszerben jelentkező veszteségek miatt több bank tőkét emelt. A külső forrásoknak való kitettség viszont csökkent. A külső forráskivonás örömteli következménye, hogy a magyar bankrendszer külső sebezhetősége csökken. Valószínűleg tehát az alacsony hitelezési aktivitás annak köszönhető, hogy Magyarország a külföldi bankok stratégiai terveiben inkább forráskivonási szerepre van kárhoztatva. Ezt mutatja, hogy nem csak a külső forrásállomány csökken, hanem annak lejárata is. Ez azt a veszélyt jelzi előre, hogy a devizaeszközök mögül ki fog futni a megfelelő lejáratú külső forrás. 3. ÖSSZEFOGLALÁS A fogyasztóvédelmi intézkedések hatása mindenképpen pozitív. A bankoknak való kiszolgáltatottság csökkent, a hiteltermékek transzparenciája nőtt, az ingyenes előtörlesztési lehetőség a bankok közötti versenyt erősíti. A bankadó bevezetése és a devizahitelesek megsegítése politikailag rendkívül népszerű intézkedés volt. Gazdasági hatásait tekintve azonban nem feltétlenül üdvözítő. Véleményem szerint Magyarország és benne a magyar költségvetés a bankadóból szerzett többletjövedelmet többszörösen megfizeti. Megfizeti a 1. növekvő kamatkülönbözetben (kb milliárdos növekmény ben),

16 36 Bozsik Sándor 2. a kiáramló külföldi forrásokban (1470 milliárd forint 2010-ben), 3. alacsony hitelezési aktivitással, illetve, hogy a banki kihelyezés nem hitelekre, hanem állami finanszírozásra megy el. 4. a bankadó miatt is bekövetkező szakítás a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel (2,5%-ról 4%-ra emelkedő CDS felár 2010-ben, CDS felár további növekedése 7,5%-ra 2011-ben) 5. a romló hitelportfólió és intézményi bizonytalanság miatti bizalomvesztésben. IRODALOMJEGYZÉK [1] 2006/LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról. [2] Áht tájékoztató (2010) Az államháztartás központi alrendszerének évi és december havi helyzetéről. [3] Banai Á. Király J. Nagy M.: Az aranykor vége Magyarországon. Külföldi és lokális bankok válság előtt válság után. Közgazdasági Szemle, február, o. [4] Creditinfo, július 5.: Mától egy szűk kör újra igényelhet devizaalapú jelzáloghitelt! [5] Economist, január 14: Turning the tables [6] Fábián Gergely Hudecz András Szigel Gábor: A vállalati hitelezés visszaesése Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban a válság alatt. MNB Szemle, október. [7] Farkas Zoltán Christoph, B. Rosenberg: Korántsem egyértelmű, hogy csökkenne az adóterhelés október 28., csütörtök. [8] Felcsúti Péter: Zombi bankok Magyarországon szeptember 30. [9] Fenyő Gy. Várhegyi É.: A válság hatása a bankszektorra. Külgazdaság, 2010, 3 4. sz o. [10] Matolcsy: Már 14 európai országban van bankadó. Gondolat, január 26. mar_14_europai_orszagban_van_bankado.html [11] HVG, július 26. Király Júlia a bankadóról és a jegybankári fizetésekről [12] IMF: A fair and substantial contribution by the financial sector interim report for the G-20 [13] Index, május 30: Ötpontos akciótervet jelentett be Orbán. [14] Index, január 23.: Így csináltunk óránként mínusz 200 milliót. [15] Kormány, szeptember 16.: Parlament előtt az uzsora-bűncselekmények elleni törvényjavaslat. [16] Kormány, február 24.: Kormányzati intézkedések a lakáshitelesek érdekében. [17] Menedzsment Fórum, december 21.: Készülnek a bankok a pozitív adóslistára. [18] MNB, november: Jelentés a monetáris stabilitásról. [19] MNB, 2011: Jelentés a monetáris stabilitásról. 54. o. [20] Napló-online, január 20.: Megmenekülhetnek a devizahitelesek? [21] Népszabadság, 2010a. június 8.: Erdei Tamás szerint gigantikus terhelés a bankadó. [22] Népszabadság, 2010b. szeptember 2.: A K&H csak az átmeneti bankadót nem hárítja át. [23] Népszabadság, 2010c. július 22.: Nem ellenezzük a bankadót interjú az IMF kéviselőjével. [24] Csányi: Nem lehet áthárítani az emberekre a bankadót. Origo, július 8. [25] Origo, július 1. Minden banknak más jut eszébe a devizahitel-tiltásról [26] Privátbankár, 2010: Máris ránk verték a bankadót?

17 A magyar kormány bankokra vonatkozó [27] Privátbankár, február 12. PSZÁF: Felesleges a bankadó áthárításával riogatni [28] PSZÁF: Kockázati jelentés november [29] PSZÁF: Kockázati jelentés december [30] PSZÁF, január 26: Gyorselemzés a végtörlesztésről. [31] PSZÁF: A hitelintézeti szektor részletes adatai. [32] Réczei Géza: Dagadó bankadó, avagy lehet egy közteherrel több? Hitelintézeti Szemle, 2011/ o. [33] Várhegyi É.: A válság hatása a magyarországi bankversenyre. Közgazdasági Szemle, 2010a. október, o. [34] Várhegyi É.: Kettős szorításban: a magyar bankszektor helyzete és kilátásai. Hitelintézeti Szemle, 2011b. január, o. [35] Világgazdaság, október 5.: A bankoknak milliárdokba kerül a Kósa Rogánmentőcsomag. [36] Zipp.hu december 9. Medián: A bankadó és a válságadó is népszerű.

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2015. I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2015. május 29. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2015. I. negyedévben 1,4%-kal csökkent, így 2015.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2015. IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján Budapest, 2016. február 24. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2015. IV. negyedévben 2,4%-kal nőtt,

Részletesebben

Mérleg Eszköz Forrás

Mérleg Eszköz Forrás Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. elkészítette 2001. június 30-ával zárult félévre vonatkozó Nemzetközi Számviteli Standardok szerinti konszolidált, nem auditált beszámolóját. A következõkben

Részletesebben

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken)

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken) SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a III. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, november 23. A hitelintézetek mérlegfőösszege III. negyedévben 2,1%-kal nőtt, így a negyedév végén 33

Részletesebben

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló Közgyűlés Közgyűlés 2006. 2006. április április 21. 21. AZ FHB EREDMÉNYE A BANKSZEKTOR TÜKRÉBEN FHB - Mérlegfőösszeg

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2016. I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2016. május 25. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2016. I. negyedévben 0,8%-kal nőtt, így 2016. I.

Részletesebben

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-099/2014 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a

Részletesebben

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai

Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai Stratégiai és Pénzügyi Divízió Befektetői Kapcsolatok és Tőkepiaci Műveletek Hivatkozási szám: BK-049/2015 Az OTP Bank Nyrt. mérlegének és eredménykimutatásának lényeges adatai A 2013. évi V. törvény (a

Részletesebben

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. 26. évi konszolidált beszámolója az összevont konszolidált tevékenység összegzését tartalmazza,

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2014. IV. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2015. február 27. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2014. IV. negyedévben 2,2%-kal, 2014. év egészében

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Bankmérleg jellegzetességei

Bankmérleg jellegzetességei Bankmérleg jellegzetességei Befektetési társaság és hagyományos kereskedelmi bank tételek együtt Likviditási sorrend Eszközöknél-kötelezettségeknél csoportosítás módja: Jövedelemtulajdonos Lejárat Befektetés

Részletesebben

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla

ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 2014-12-31 2015-12-31 1. Pénzeszközök 410 420 MTB-nél lévő elszámolási számla ESZKÖZÖK TERVEZÉSE millió Ft-ban 214-12-31 215-12-31 1. Pénzeszközök 41 42 MTB-nél lévő elszámolási számla 22 23 pénztár és egyéb elszámolási számlák 19 19 2. Értékpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

OTP Bank évi előzetes eredmények

OTP Bank évi előzetes eredmények OTP Bank 25. évi előzetes eredmények SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Dr. Csányi Sándor, elnök-vezérigazgató Dr. Spéder Zoltán, alelnök, vezérigazgató-helyettes 26. február 14. A 25. év főbb kihívásai 14/2/26 25. január

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET V.A.

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET V.A. MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET V.A. Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS Beszámoló a Magyar Vidék

Részletesebben

Bankadók Magyarországon és Európában

Bankadók Magyarországon és Európában Bankadók Magyarországon és Európában 2011. november 30. Miskolci Egyetem & Magyar Könyvvizsgálói Kamara BAZ Megyei Szervezete Vass Péter Magyar Bankszövetség A pénzügyi intézmények adóztatása mögött meghúzódó

Részletesebben

Magyar bankok: itt a feketeleves

Magyar bankok: itt a feketeleves Magyar bankok: itt a feketeleves 2013.02.26 11:05 Palkó István Az elmúlt tíz év során csak kétszer szenvedett el százmilliárd forintnál is nagyobb veszteséget a magyar bankszektor: a válság kezdetén és

Részletesebben

2005. I. FÉLÉVI BESZÁMOLÓ. (Nemzetközi Számviteli Szabályok, IFRS)

2005. I. FÉLÉVI BESZÁMOLÓ. (Nemzetközi Számviteli Szabályok, IFRS) 2005. I. FÉLÉVI BESZÁMOLÓ (Nemzetközi Számviteli Szabályok, IFRS) Főbb mutatószámok (Nem konszolidált, IFRS) (millió forint) év 2005. Mérlegfőösszeg 1 358 504 1 459 666 1 612 230 Ügyfélhitelek, nettó 915

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Minden devizahitel mögött deviza van. A bankrendszer állítja, hogy a deviza és a deviza elszámolású kölcsönök mögött deviza van. Vagyis

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

Közlemény a CIB Bank Zrt évi üzleti évére vonatkozó auditált éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról

Közlemény a CIB Bank Zrt évi üzleti évére vonatkozó auditált éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról Közlemény a CIB Bank Zrt. 2005. évi üzleti évére vonatkozó auditált éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról A CIB Bank Zrt. (1027 Budapest, Medve u. 4-14., cégjegyzék szám: 01-10-041004,

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Lamanda Gabriella március 28.

Lamanda Gabriella március 28. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2014. március 28. Transzformációs szerepkör Bankári alapelvek Bankok bankja szerepkör Bankmérleg Banktőke Beszámoló egyéb részei Banki kockázatok és kezelésük Hitelkockázat

Részletesebben

Lamanda Gabriella március 31.

Lamanda Gabriella március 31. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. március 31. Intézményi befektetők: Befektetési alapok Biztosítások Pénztárak Semleges bankműveletek Pénzforgalom lebonyolítása Aktív bankműveletek Hitelnyújtás

Részletesebben

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló TÁRSADALMI SZERVEZET MEGNEVEZÉSE: MAGYAR ORSZÁGOS HORGÁSZ SZÖVETSÉG TÁRSADALMI SZERVEZET CÍME: 1124 BUDAPEST, KOROMPAI U. 17. Statisztikai számjel: 19815857911252301 Egyszerűsített éves beszámoló 2015.12.31

Részletesebben

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék

Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Bankmenedzsment Dr. Bozsik Sándor Pénzügyi Tanszék Tananyag: Pénzügytan II. Szöveggyűjtemény 7-8-9-10 fejezet (oktatási segédlet) Dr. Huszti Ernő: Banktan Tas Kft. 2003. Vizsgára bocsátás feltétele: Kiválasztott

Részletesebben

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája I. Egyoldalú szerződésmódosítás lakáshitelek esetén

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 NYILVÁNOS: 2008. május 22. 8:30 órától! Budapest, 2008. május 22. Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2008. I. negyedév 1. 2008. I. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban

Részletesebben

A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában

A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában A Gránit Bank üzleti modellje, szerepe a vállalkozások finanszírozásában Hegedüs Éva Alelnök-vezérigazgató Budapest, 212. szeptember 28. A gazdasági válság már több mint 4 éve tart, amely folyamatos kihívást

Részletesebben

Éves beszámoló összeállítása és elemzése

Éves beszámoló összeállítása és elemzése Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Éves beszámoló összeállítása és elemzése VI. előadás Cash-flow kimutatás Számviteli törvény 88. (6)

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

H I R D E T M É N Y Hatályos 2014. október 1-től

H I R D E T M É N Y Hatályos 2014. október 1-től H I R D E T M É N Y Hatályos 2014. október 1-től a szabad felhasználású és az új és használt lakás vásárlására nyújtott annuitásos devizahitel konstrukciók kondícióiról A Magyar Takarékszövetkezeti Bank

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

Van megoldás!... a devizaadósok megsegítéséért

Van megoldás!... a devizaadósok megsegítéséért Van megoldás!... a devizaadósok megsegítéséért Egy cipőben járunk... 2008-ben vettünk fel 13 millió forint CHF alapú lakáshitelt. Most 21 millió forintot kellene visszafizetnünk. A törlesztőrészlet az

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Hitelintézetek beszámolási kötelezettsége

Hitelintézetek beszámolási kötelezettsége MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI K A R Ü Z L E T I I N F O R M Á C I Ó G A Z D Á L KO D Á S I É S M Ó D S Z E R TA N I I N T É Z E T S Z Á M V I T E L I N T É Z E T I TA N S Z É K Hitelintézetek beszámolási

Részletesebben

MÓDSZERTANI LEÍRÁS A HÁZTARTÁSI SZEKTOR RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE CÍMŰ NEGYEDÉVES JEGYBANKI ADATKÖZLÉSHEZ

MÓDSZERTANI LEÍRÁS A HÁZTARTÁSI SZEKTOR RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE CÍMŰ NEGYEDÉVES JEGYBANKI ADATKÖZLÉSHEZ MÓDSZERTANI LEÍRÁS A HÁZTARTÁSI SZEKTOR RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE CÍMŰ NEGYEDÉVES JEGYBANKI ADATKÖZLÉSHEZ A 2014 első negyedévét bemutató publikáció megjelenésétől kezdődően a közzétett

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Bankismeretek 1. előadás

Bankismeretek 1. előadás Bankismeretek 1. előadás Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. február 18. "Nem tanítok, csak úgy elmondom." (Montaigne) 1 Hasznos 2 zárthelyi, 1 pótzh alkalom, de mindkét zh pótolható A 2 zh

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 00 januárjában Az Európai Központi Bank módszertanának megfelelően 00. januártól az MNB megváltoztatta a háztartási és a nem pénzügyi

Részletesebben

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

A magyar pénzügyi szektor kihívásai A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál

Részletesebben

Tartalom. A bankrendszer működése a válság idején (mítoszok és a valóság) I. Milyen állapotban érte a válság a magyar gazdaságot és a bankrendszert?

Tartalom. A bankrendszer működése a válság idején (mítoszok és a valóság) I. Milyen állapotban érte a válság a magyar gazdaságot és a bankrendszert? 21.4.27. Dr. Nyers Rezső a Magyar Bankszövetség főtitkára Tartalom I. Milyen állapotban érte a válság a magyar gazdaságot és a bankrendszert? A bankrendszer működése a válság idején (mítoszok és a valóság)

Részletesebben

AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE

AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE Piaci feltételű hitelek Indoklás: A Hpt.279 (15 ) bekezdés értelmében tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a Hirdetményben a személyi hitel kamata változott a báziskamat

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2007. december

Részletesebben

ÉRVÉNYES KAMATOK. - egyéb építési bankhitel /felújít/ 2.- 13.- 15.06-18.06 2012.03.31.-ig folyósított hitelekre érvényes

ÉRVÉNYES KAMATOK. - egyéb építési bankhitel /felújít/ 2.- 13.- 15.06-18.06 2012.03.31.-ig folyósított hitelekre érvényes Nyírbélteki Takarékszövetkezet 4372.Nyírbéltek,Kossuth u.16. ÉRVÉNYES KAMATOK Eng.szám:36/1990.05.14. egysz.kez.költs. kamat Hiteldíj mutató Új folyósításu hitelek kamata: % / év % /év várható % 2005.

Részletesebben

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A fejezet a központi költségvetés devizában és a forintban fennálló adóssága kamat- és egyéb kiadásait, valamint a központi költségvetés egyes

Részletesebben

2009. február 27. KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a januári adatok alapján

2009. február 27. KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a januári adatok alapján KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a. januári adatok alapján.. Januárban tovább csökkent a háztartások új lakáshitel szerződéseinek értéke, elsősorban a svájci frank lakáshitelek

Részletesebben

A régión belül Magyarországon a legmagasabb a lakáscélú háztartási hitelek kamatfelára

A régión belül Magyarországon a legmagasabb a lakáscélú háztartási hitelek kamatfelára Dr. Béres Alexandra Dorottya Grosz Gabriella: Kötelező pozitív adóslista: ettől lehetnek olcsóbbak a hitelek Hazánkban az új kihelyezésű lakossági hitelek kamatfelára az elmúlt években tartósan a régiós

Részletesebben

A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről

A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről Érvényes: 2013. július 24-től 1. Hitelekre vonatkozó általános díjtételek Díjtétel megnevezése Mértéke Hiteligérvény

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

OTP Bank Rt évi Auditált Konszolidált IAS Jelentés

OTP Bank Rt évi Auditált Konszolidált IAS Jelentés OTP Bank Rt. 2000. évi Auditált Konszolidált IAS Jelentés Budapest, 2001. június 11. 2 JELEN JELENTÉSÜNKET AZ OTP BANK RT. 2000. DECEMBER 31-ÉRE VONATKOZÓ, NEMZETKÖZI SZÁMVITELI SZTANDARDOK (IAS) SZERINTI

Részletesebben

A devizahitelezés kivezetésének hatása a bankrendszerre

A devizahitelezés kivezetésének hatása a bankrendszerre A devizahitelezés kivezetésének hatása a bankrendszerre Nagy Márton ügyvezető igazgató Lízing szakmai napok 14. november 13. I. A devizahitelek kivezetése jelentősen átalakítja a bankrendszert A devizahiteles

Részletesebben

Éves beszámoló összeállítása és elemzése

Éves beszámoló összeállítása és elemzése Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Éves beszámoló összeállítása és elemzése VII. előadás Vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet elemzése

Részletesebben

A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről

A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről Érvényes: 2015. január 13-tól 1. Hitelekre vonatkozó általános díjtételek Díjtétel megnevezése Mértéke Hiteligérvény

Részletesebben

2012.11.12. MKVK PTT előadás. Bemutatkozik a Magyar Bankszövetség. Batka Anna vezető közgazdász

2012.11.12. MKVK PTT előadás. Bemutatkozik a Magyar Bankszövetség. Batka Anna vezető közgazdász Bemutatkozik a Magyar Bankszövetség Batka Anna vezető közgazdász 1 A Magyar Bankszövetség szerepe és felelőssége a bankszektorban Szervezet és tevékenység 2011-2013. év kihívásai 2 Szervezet és tevékenység

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

Bankismeretek 5. Lamanda Gabriella Március 16.

Bankismeretek 5. Lamanda Gabriella Március 16. Bankismeretek 5. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2016. Március 16. Miről volt szó? Pénzintézet Pénzügyi intézmény Hitelintézet Kereskedelmi bank Intézményi befektetők Transzformációs szerepkör

Részletesebben

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet egységes szerkezetben mutatja be az adósságszolgálat 2012. évi folyó kiadásait

Részletesebben

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 52. -a alapján a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság az alábbiakban teszi közzé

Részletesebben

A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről

A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről Érvényes: 2013. július 16-tól 1. Hitelekre vonatkozó általános díjtételek Díjtétel megnevezése Mértéke Hiteligérvény

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Bankismeretek 7. Lamanda Gabriella November 11.

Bankismeretek 7. Lamanda Gabriella November 11. Bankismeretek 7. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. November 11. Miről volt szó? Befektetések Befektetési alapok Nyugdíjcélú előtakarékosság Életbiztosítások Elmaradtunk: Semleges banki szolgáltatások

Részletesebben

Lamanda Gabriella április 21.

Lamanda Gabriella április 21. Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2016. április 21. Bankok mérlegének sajátosságai Banktőke szerepe és felépítése, TMM Eredménykimutatás jellegzetes tételei Banki kockázatok és kezelésük Hitel nyújtás

Részletesebben

Éves beszámoló. készíthet. jövedelmezõség hatékonyság

Éves beszámoló. készíthet. jövedelmezõség hatékonyság MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Éves elemzése Vagyoni helyzet elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Jövedelmezõségi helyzet elemzése

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2005 májusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2005 májusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 0 ában 1 0. ban a háztartási szektornak nyújtott hitelek átlagos kamatlábai minden instrumentum esetében csökkentek. A háztartások

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. december 31.

Éves beszámoló 2013. december 31. 2465481-1412-113-3 Statisztikai számjel 3-9- 126499 Cégjegyzék száma Adorján-Tex Kft. 63 Kalocsa Szent István király út 26. Éves beszámoló Keltezés: 214. április 25. 2465481-1412-113-3 1/6. oldal "A" MÉRLEG

Részletesebben

ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Adószám: 10043622-2-05 Pénzforgalmi számlaszám: 11500119-10001909 Cégjegyzékszám: 05-02-000186

ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Adószám: 10043622-2-05 Pénzforgalmi számlaszám: 11500119-10001909 Cégjegyzékszám: 05-02-000186 ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Adószám: 10043622-2-05 Pénzforgalmi számlaszám: 11500119-10001909 Cégjegyzékszám: 05-02-000186 HIRDETMÉNY - LAKOSSÁGI HITELEK Érvényes: 2015. január 1-től A Takarékszövetkezet

Részletesebben

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE

AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE AKTÍV ÜZLETÁGI HIRDETMÉNY FOGYASZTÓK RÉSZÉRE Piaci feltételű hitelek Indoklás: A Hpt.279 (15 ) bekezdés értelmében tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a Hirdetmény módosítására a 2014. évi LXXVIII. törvény

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

MÓDSZERTANI LEÍRÁS A HÁZTARTÁSI SZEKTOR RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE CÍMŰ NEGYEDÉVES JEGYBANKI ADATKÖZLÉSHEZ

MÓDSZERTANI LEÍRÁS A HÁZTARTÁSI SZEKTOR RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE CÍMŰ NEGYEDÉVES JEGYBANKI ADATKÖZLÉSHEZ MÓDSZERTANI LEÍRÁS A HÁZTARTÁSI SZEKTOR RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE CÍMŰ NEGYEDÉVES JEGYBANKI ADATKÖZLÉSHEZ A publikált idősorok változásai 2015-től A 2015. első negyedévet bemutató publikáció

Részletesebben

Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése április december 31.

Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése április december 31. Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése 2008. április 16. 2008. december 31. Tartalom AZ ERGO BIZTOSÍTÓ PIACRA LÉPÉSE... 3 AZ ERGO BIZTOSÍTÓ FEJLŐDÉSE... 3 DÍJBEVÉTEL, BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK, MŰKÖDÉSI

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

73OA Eredménykimutatás - Pénztár működési tevékenysége Nagyságrend: ezer forint

73OA Eredménykimutatás - Pénztár működési tevékenysége Nagyságrend: ezer forint Táblakód: 73OA 73OA Eredménykimutatás - Pénztár működési tevékenysége Előző évi beszámoló Előző évi felülvizsgált Tárgyévi beszámoló Tárgyévi felülvizsgált Sors zám 1 2 3 4 5 6 7 001 73OA01 Tagok által

Részletesebben

A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről

A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről A hirdetménye lakossági ügyfelek részére nyújtható hitelekről Érvényes: 2016. május 25-től I. Hitelekre vonatkozó általános díjtételek Díjtétel megnevezése Mértéke Hiteligérvény díja 1.998.- Ft/alkalom

Részletesebben

TAKARÉK SZEMÉLYI KÖLCSÖN ÉS KIVÁLTÓ TAKARÉK SZEMÉLYI KÖLCSÖN HIRDETMÉNY

TAKARÉK SZEMÉLYI KÖLCSÖN ÉS KIVÁLTÓ TAKARÉK SZEMÉLYI KÖLCSÖN HIRDETMÉNY TAKARÉK SZEMÉLYI KÖLCSÖN ÉS KIVÁLTÓ TAKARÉK SZEMÉLYI KÖLCSÖN HIRDETMÉNY A Borotai Takarékszövetkezet a fedezetlen Takarék Személyi Kölcsönt és Kiváltó Takarék Személyi Kölcsönt az alábbi feltételek szerint

Részletesebben

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet

MÉRLEG. KSH: 10047808-6419-122-05 Cg.:05-02-000250 Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2013.év 2014.év a. b. d. d. ESZKÖZÖK ( AKTÍVÁK ) 01. 1.Pénzeszközök 634 459 587 900 02. 2.Állampapírok 1 959 141 1 928 700 03. a) forgatási célú 1 856

Részletesebben

HIRDETMÉNY LAKOSSÁGI HITELEK Érvényes: 2014. január 1-től

HIRDETMÉNY LAKOSSÁGI HITELEK Érvényes: 2014. január 1-től ABAÚJ TAKARÉK Takarékszövetkezet Adószám: 10043622-2-05 Pénzforgalmi számlaszám: 11500119-10001909 Cégjegyzékszám: 05-02-000186 HIRDETMÉNY LAKOSSÁGI HITELEK Érvényes: 2014. január 1-től Fizetési számla

Részletesebben

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák)

Környe-Bokod Takarékszövetkezet Statisztikai számjel: 10044874-6419-122-11. MÉRLEG 2014. év. ESZKÖZÖK (aktívák) ESZKÖZÖK (aktívák) 1. Pénzeszközök 251 412 559 074 2. Állampapírok 6 846 664 0 4 900 163 a) forgatási célú 6 846 664 4 900 163 b) befektetési célú 0 0 2/A. Állampapírok értékelési különbözete 3. Hitelintézetekkel

Részletesebben

Lakáspiaci változások a válságban

Lakáspiaci változások a válságban Lakáspiaci változások a válságban Valkó Dávid ingatlanpiaci vezető elemző OTP Jelzálogbank Válság azonnali komoly kihívások minden téren Kereslet / árak / hitelezés Csökkenő fizetőképes kereslet Tendenciájában

Részletesebben

Az MNB javaslatának összefoglalása

Az MNB javaslatának összefoglalása Szakmai háttéranyag A devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok növekedésére a Magyar Nemzeti Bank már évek óta számos alkalommal felhívta a figyelmet. A devizahitelezés negatív következményei már jelentősen

Részletesebben

MÓDSZERTANI LEÍRÁS A HÁZTARTÁSI SZEKTOR RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE CÍMŰ NEGYEDÉVES JEGYBANKI ADATKÖZLÉSHEZ

MÓDSZERTANI LEÍRÁS A HÁZTARTÁSI SZEKTOR RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE CÍMŰ NEGYEDÉVES JEGYBANKI ADATKÖZLÉSHEZ MÓDSZERTANI LEÍRÁS A HÁZTARTÁSI SZEKTOR RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE CÍMŰ NEGYEDÉVES JEGYBANKI ADATKÖZLÉSHEZ A jelzáloghiteleken kívüli egyéb fogyasztói hitelek forintosításának szerepeltetése

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Pénzügyi stabilitási jelentés november

Pénzügyi stabilitási jelentés november Pénzügyi stabilitási jelentés 2016. november Horváth Gábor, vezető közgazdasági szakértő Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Sajtótájékoztató 2016. november 17. Fő üzenetek a hazai pénzügyi stabilitásról

Részletesebben

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31.

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31. MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) adatok millió forintban 2013 2014 1. Pénzeszközök 39,870 459,330 2. Állampapírok 153,646 70,686 a) forgatási célú 92,910 16,462 b) befektetési célú 60,736 54,224 2/A. Állampapírok

Részletesebben

HIRDETMÉNY. 2. Takarék Személyi Kölcsön és Kiváltó Takarék Személyi Kölcsön központilag meghatározott főbb kondíciói

HIRDETMÉNY. 2. Takarék Személyi Kölcsön és Kiváltó Takarék Személyi Kölcsön központilag meghatározott főbb kondíciói HIRDETMÉNY 2. Takarék Személyi Kölcsön és Kiváltó Takarék Személyi Kölcsön központilag meghatározott főbb kondíciói A,,Rábaközi Takarékszövetkezet a fedezetlen Takarék Személyi Kölcsönt és Kiváltó Takarék

Részletesebben