Címlapon: évf. 6. szám. Szerkesztõbizottság: Dr. Cziva Oszkár Kristóf István Heizler György Soltész Tamás Tarnaváry Zoltán

Átírás

1 katasztrófa- és tûzvédelmi szemle XIV. XII. évfolyam szám 46

2

3

4

5 t a r t a l o m évf. 6. szám Szerkesztõbizottság: Dr. Cziva Oszkár Kristóf István Heizler György Soltész Tamás Tarnaváry Zoltán Fõszerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u Pf. 71 tel.: BM (23) Telefon: 82/ , Telefax.: (82) Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: Duna Palota Kultúrális Kht Budapest Mérleg u. 3. Tel.: 1/ , BM: Fax: 1/ , BM: Ügyintézõ: Szabó Kálmánné MNB Felelõs kiadó: Dr. Tatár Attila országos katasztrófavédelmi fõigazgató Nyomtatta: Profilmax Kft. Kaposvár FÓKUSZBAN Vegetáció- és erdõtüzek: Az oltáshoz speciális felszerelés, taktika és irányítási rendszer szükséges!... 6 A közvetlen taktika korlátainak fizikai/égéselméleti háttere... 7 Magyarországi tûzoltóságok felszerelése vegetációtûz-oltási szempontból... 9 A nagykiterjedésû vegetációtüzeknél alkalmazható taktika és vezetési rendszer követelményei INFORMATIKA Tûzvizsgálat számítástechnikai támogatással TECHNIKA Csuklós létratag a Metz L32A gépezetes tolólétra újdonsága Éghajlatváltozás és technikai fejlesztés MSA Evolution a hõkamerák evolúciója KUTATÁS A hegesztés, lángvágás, mint tûzkeletkezési ok FÓRUM Szakképzési hozzájárulás tûzvédelmi szakvizsgához Regisztráció és az oktatás minõsége HFC oltógázok szivárgás ellenõrzése Fej-, légzés- és gázvédelem Hirdrofóbizált perlit felhasználása a kárelhárításban Új fejlesztésû fényárbóc a Rosenbauernél MEGELÕZÉS Szikraoltó rendszerek Korszakváltás a szendvicspanelek történetében?! SZERVEZET Ütemezett mûszaki fejlesztés 15 milliárdból Milyen nagy értékû felszerelésekre pályáztak a tûzoltóságok? TANULMÁNY Fagyveszélyes létesítmények védelme beépített tûzoltó berendezéssel I A lángérzékelõk helye a tûzérzékelésben MÓDSZER Légi támogatás nélkül nehéz lett volna Felelõs vezetõ: Nagy László Címlapon: Megjelenik kéthavonta ISSN: Elõfizetési díj: egy évre 3000 Ft (áfával) VÉDELEM SZÁM TARTALOM 5

6 f ó k u s z b a n DR. NAGY DÁNIEL Vegetáció- és erdõtüzek: Az oltáshoz speciális felszerelés, taktika és irányítási rendszer szükséges! A közvetlen taktika korlátozottan alkalmas Itt az idõ, elfogadni, hogy a vegetációtüzek és erdõtüzek oltásához speciális felszerelés, taktika és irányítási rendszer szükséges! KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS HATÁSAI Arról még vitatkoznak a szakemberek, hogy a klímaváltozás milyen mértékû és vajon az Európai átlagnál jobban melegszik-e a Kárpát-medence az elkövetkezõ években. Egy bizonyos, a középtávú tendencia nem az egyenletesebb eloszlású, nagyobb mennyiségû csapadék és alacsonyabb átlaghõmérsékletek felé mutat. Ennek a változásnak az erdõ és vegetációtüzekre kettõs hatása van. Mivel a hazai tüzek 99 százaléka emberi okból keletkezik a tüzek száma csak közvetetten nõ, azaz megnõ a tûzveszélyes napok száma, és egy adott napon belül is azon idõszakok hossza, amikor a biomassza nedvességtartalma az un. kialvási nedvességtartalom alatt van, s így képes meggyulladni. A napi átlaghõmérséklet 5 Celsius fokos emelkedése a relatív páratartalom csökkenését is jelenti, amely jelentõsen csökkenti a tûzterjedési sebességet elsõdlegesen befolyásoló könnyû biomassza nedvességtartalmát, de a tûzintenzitást nagymértékben befolyásoló közepes és nagyméretû biomassza nedvességtartalmát is. Egy erdeifenyõ állományban a biomassza-nedvességtartalom 5 százalékos csökkenése, a lánghossz 1,5-szeres, a tûzterjedési sebesség 2-szeres, a tûzvonal-intenzitás 2,5-szeres növekedését eredményezi. A megnövekedtet tûzintenzitás következtében a felszíni tûz hamarabb képes koronatûzzé fejlõdni. KÖZVETLEN TAKTIKA TÛZOLTÁS MINDENÁRON Hatalmas területeket veszélyeztet Az is ténykérdés, hogy egy fenyves állományban tomboló koronatüzet egyáltalán nem, vagy csak jelentõs késedelemmel kedvezõbbre forduló idõjárási viszonyok mellett - lehet közvetlen taktika (tûzfront közvetlen oltása vízzel vagy egyéb oltóanyaggal földrõl vagy levegõbõl) alkalmazásával eloltani. Már kisebb szélnél is ez szinte lehetetlen feladat. Gyakran hallottam itthon és más Európai országokban is erdész és tûzoltó kollégáktól, hogy a tûz ellen a tüzet (ellentûz, kiégetés) Európában/Magyarországon nem lehet alkalmazni, amit a televízióban a mediterrán országokból vagy a tengerentúlról ismerünk, az csak ott mûködik. A magyar-erdõtüzet nem lehet ellentûzzel megfékezni, nekünk nincs is olyan felszerelésünk. TAKTIKA ÉS FELSZERELÉS Természetesen a választott és alkalmazott taktika szorosan összefügg a felszerelés kérdésével is, a kettõ kölcsönösen feltételezi egymást. Amíg nem sikerül kilépnünk a közvetlen taktika bûvkörébõl, addig a minél több víz helyszínre-szállítására terepi körülmények között is képes szertípusokat preferáljuk, szerencsés esetben tûzoltóvonattal megoldva a vízutánpótlást. De a vízutánpótlás mindig nehézkes lesz, hiszen a vegetációtûz ellentétben az objektumtüzekkel mozog. Milyen más alternatívákban gondolkodhatunk? Melyek a közvetlen taktika korlátai? Hogyan lehet ezeket kiküszöbölni? Milyen technikai eszközök és milyen irányítási módszerek alkalmasak más megközelítésben? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat a következõ oldalakon. Dr. Nagy Dániel NYME-EMK Erdõmûvelési és Erdõvédelmi Intézet - Global Fire Monitoring Center, daniel.nagy@gfmc.org 6 FÓKUSZBAN SZÁM VÉDELEM

7 DR. NAGY DÁNIEL A közvetlen taktika korlátainak fizikai/égéselméleti háttere A tûzoltásban jelenleg alkalmazott közvetlen taktika hatékonysága korlátozott. Vizsgáljuk a közvetlen taktika alkalmazhatóságának hátterét egy erdeifenyõ állományon. FENYVES ERDÕ TÛZESETE Feltételezzünk egy pontszerû tûzforrást ideális esetben például egy villámcsapást, a magyar realitások között egy vagy több szál gyufát. A tûz szint azonnal képes átterjedni a koronaszintbe, hiszen a keletkezõ felszíni tûz lánghossza 2,1 m terjedési sebessége 1 0,13 m/s. A keletkezõ koronatûz terjedési sebessége 2 0,31 m/s. Az egységnyi területen felszabaduló hõt az erdei biomassza mennyiségének és a biomassza égéshõjének szorzatából kapjuk. A koronatûznél az aktív tûzfront áthaladása során, csak az 1 cmnél kisebb átmérõjû biomassza részek égnek el teljesen, az ennél vastagabbak csak részben illetve a tûzfront után. Ezért a modellben csak ezzel a finom biomassza résszel számoltam. HPA=W f* H= (W k +W a )H= (0,92+1,5) 18500=44770 KJ/m 2 Biomassza égéshõje: KJ/kg W f: tûzfront által elégetett biomassza mennyisége (elérhetõ biomassza) HPA Egységnyi területen felszabaduló hõ Azt, hogy a koronatûznél mennyi hõ keletkezik egységnyi idõ alatt, a tûzfront egy méter széles (egységnyi) szakaszán, a tûzintenzitás mutatja meg. A tûzintenzitás az a változó, mely legjobban kapcsolható az alkalmazandó taktikához. I= HPA * R k = 44770* 0,31= KW/m= KJ/s m I: Tûzvonal (Byron) Intenzitás, egy méter széles tûzfronton 1 s alatt felszabaduló energia R k aktív korona tûz terjedési sebessége Rothelmel korona tûz modell szerint. Statikus paraméterek Vegetációtûz vízzel történõ oltásánál elsõsorban a hûtõhatással, ezen belül a párolgási alhatással, és nagyon korlátozott mértékben a terepviszonyok és az idõjárási tényezõk függvényében a fojtóhatás kiszorító alhatásával számolhatunk. A víz ütõhatása egy kiterjedt vegetációtûznél nem tud érvényesülni. A biomassza égésénél a biomassza hõ hatására bekövetkezõ bomlása során keletkezõ gázok égnek elsõsorban. A hûtõhatásnál tehát annyi vizet kell a tûzhöz jutatnunk, ami fõleg párolgáshõje, kisebb részben fajhõje által képes a tüzet lehûteni. Ideálisan hideg, 6 C -os hõmérsékletû oltóvíz mellett egy liter oltóvíz elpárolgásával de=c m dt+m p= m (c dt+ m p) = 94 C*4,187KJ+2684 KJ = 3077 KJ/l energiát képes környezetébõl kivonni. c: Víz fajhõje: 4,187 KJ/kgC p :Víz párolgáshõje: 2684 KJ/kg dt: hõmérséklet változás Azaz ha körülbelül ki akarjuk számítani a szükséges oltóvíz mennyiséget a felszabaduló energiából vissza tudjuk számolni. E koronatûz KJ/m 2 m = = 14 l/ m 2 víz de víz 3077 KJ/l Ez így elsõre nem is olyan sok, csakhogy ahhoz hogy megfékezzük a tûzfrontot legalább a lánghossznak (nem egyenlõ lángmagasság!) megfelelõ szélességû sávot kell eloltani, hiszen akkor nem képes visszagyújtani a tûz az állományt. L k = (I/300) 1/2 = 6,8 m L k : lánghossz Tehát egy méter széles tûzfront szakasz esetén 6,8*14l = 95,2 l oltóvízre van szükségünk. Természetesen ideális esetben, amikor nem számolunk azzal, hogy a vizet csak jelentõs veszteséggel tudjuk az égéstérbe jutatni, a nagy fajlagos felülettel rendelkezõ koronán át. Szabad égési idõ az erdõtûznél Ami még mindig nem tûnik soknak, de a tûz keletkezése után fél órával ebben az állománytípusban a fenti meteorológiai paraméterek mellett már egy 1 hektáros (1. ábra) 500 méter kerületû (2. ábra) tûzzel találkozunk. Dinamikus paraméterek Állomány magasság H m 11 1 órás biomassza nedvességtartalom 3% Korona alap magassága H ka m 1,8 10 órás biomassza nedvességtartalom 4% Korona térfogat V k m 3 4, órás biomassza nedvességtartalom 5% Korona sûrûség CBD kg/m 3 0,18 Lágyszárú élõ biomassza nedvességtartalom 70% Korona biomassza mennyisége egységnyi területen W k kg/m 2 0,92 Fás szárú élõ biomassza nedvességtartalom 70% Elérhetõ felszíni biomassza Wa kg/m 2 1,5 Középszél sebesség 25 km/h (1 cm átmérõnél kisebb ágak és tûlevélréteg) VÉDELEM SZÁM FÓKUSZBAN 7

8 MILYEN TAKTIKÁT ALKALMAZZUNK? 1. ábra 2. ábra A fenti rövid és leegyszerûsített számításból több taktikai szabály is levezethetõ, illetve alátámasztható elméleti oldalról: A meteorológiai tényezõk alapvetõen meghatározzák a tûzterjedést és a tûz dinamikus paramétereit, így a lokális idõjárási adatok rögzítése és várható változásuk ismerete alapvetõ a választandó taktika és az oltásban résztvevõk biztonsága szempontjából. A vegetációtûz oltását közvetlen taktika alkalmazásánál is érdemesebb a tûz hátnál kezdeni, és innen haladni a tûz kerületén egy, de ideális esetben két irányban. Ezzel a taktikával csökkenthetõ leggyorsabban a tûz kerületének növekedése, és a tûz fej is oldalról támadható, jelentõsen csökkentve az oltóvíz veszteséget és a beavatkozó állomány füst és hõ terhelését. A légi tûzoltás elõnye, hogy egy idõpillanatban nagyobb területre képes kijutatni az oltóvizet ezzel megállítva a tûzfront növekedését. Közvetlen taktika alkalmazása egy fenyves koronatûznél a tûz keletkezése után fél órával is igen nagy mennyiségû oltóvizet igényel, melyet ritkán sikerül ilyen gyorsan a terepi körülmények között a helyszínre jutatni. Az idõ múlásával a szükséges oltóvíz mennyiség exponenciálisan nõ. A biomassza mennyiségének csökkentése, felszíni biomassza eltávolítása vagy kiégetése a keletkezõ hõt és ezért a szükséges oltóvíz mennyiséget is jelentõsen csökkenti. Koronatûznél kedvezõtlen idõjárási körülmények esetén, a kialakuló tûzterjedési viszonyok következtében nem alkalmazható közvetlen taktika 3, csak párhuzamos 4 vagy közvetett 5 taktika. Dr. Nagy Dániel NYME-EMK Erdõmûvelési és Erdõvédelmi Intézet - Global Fire Monitoring Center, daniel.nagy@gfmc.org Ennek természetesen csak egy töredéke kb. egy tizede a széllel égõ, megadott terjedési sebességgel és intenzitással rendelkezõ tûzfej, ami 50 méteres tûzfej-frontot jelent. Ennek vízszükséglete már 95,2 l*50= 4760 l. Természetesen veszteségek nélkül számolva és figyelmen kívül hagyva azt a tényezõt, hogy nem tudjuk ezt a vízmennységet egy idõpillanatban kijutatni, így a tûz további területre terjed át a kijutatáshoz szükséges idõ alatt. A 4760 l csak a tûzfej oltóvíz szükséglete, nem számoltunk a tûz szárnyak és a tûzhát oltóvíz szükségletével. Ezek a szakaszok hosszabbak, de itt a tûz terjedési sebessége, ezért a tûz intenzitása, így a lánghossz és ennek következtében az oltóvíz szükséglet is kisebb. Jegyzetek: 1 (Rothelmel (1972) Albini (1976) terjedési modell 2 Rothelmel koronatûz modell (1991) Van Wagner (1977) aktív koronatûz feltételrendszerrel 3 Tûzfront közvetlen oltása kézi eszközökkel, vízzel vagy más oltóanyaggal 4 Tûzszárnyakkal párhuzamos védekezés a tûzfej kiszélesedésének megakadályozásával 5 Megfelelõ szélességû biomassza mentes pászta kialakítása mechanikusan vagy kiégetéssel és/vagy ellentûz alkalmazása VÉDELEM Online virtuális szakkönyvtár Minõségi tartalom a szakmai információ forrása 8 FÓKUSZBAN SZÁM VÉDELEM

9 DR. NAGY DÁNIEL Magyarországi tûzoltóságok felszerelése vegetációtûz-oltási szempontból A vegetációtüzek elleni hatékony védekezéshez a megfelelõ taktika megválasztása mellett, elengedhetelen a megfelelõ felszerelés is. Milyen eszközök állnak rendelkezésre? Milyen lehet a célszerû fejlesztések iránya? ERDÕTÜZES- SZEREK MAGYARORSZÁGON Magyarországon a 6/2006. (XI. 20.) ÖTM rendelet alapján 24 erdõtûzoltó-szer hely van a tûzoltóságokon. (1. ábra) Az, hogy a tûzoltósági nyilvántartás is elkülönít erdõtüzes szert, azt mutatja, hogy a hazai tûzoltó szakemberek is világosan látják, tapasztalják, hogy a vegetációtüzek speciális eszközöket igényelnek. Az erdõtüzes szerek száma elsõ ránézésre is nagyon alacsony (2. ábra), tovább árnyalja a képet, hogy sok parancsnokág a régi, kiöregedett, hagyományos szerét vagy egyéb gépjármûvét tartja rendszerben erdõtüzes szerként. (van köztük dobozos UAZ, Lada Niva, Gazella, platós IFA, stb.) (Magyarországon erdõtüzes szerként állományban tartott szerek típusát és felszereltségét mutatja a melléklet 1. táblázata). Pedig a szabadterületi (vegetáció) tüzek száma Budapest kivételével, minden megyében meghaladja a lakástüzek számát, a megyék majdnem felében, pedig az összes esetszám 2/3-a vegetációtûz 1. A vegetációtüzekhez az esetek kb. 90 százalékában hagyományos közúti-városi használatra tervezett szer vonul elõször. Példának nézzük a csúcstechnikát képviselõ Mercedes-Rosenbauer 4000-es tûzoltó gépjármûvet. Ez a szer öszkerékhajtású, de a túlnyomóan közúti használat miatt ritkán rendelkezik igazi terepgumikkal. A 4000 liter víz miatt, a 16 tonnás teherautó súlypontja magasan van, terepjáró képessége, még a nagyon ügyes sofõrrel is minimális. Kapaszkodóképessége kicsi, már közepes keresztdõlésû utak is leküzdhetetlen akadályt jelentenek számára, homokos terepen hamar elássa magát. A szer kisebb átmérõjû, de fajlagosan nehéz, gyorsbeavatkozó tömlõn kívül csak C sugár (52 mm) szerelésére alkalmas tömlõkkel rendelkezik. Gyorsbeavatkozó tömlõbõl méter van egy dobon, tehát összekapcsolva maximum 60 méter hosszú D sugár építhetõ ki. C tömlõbõl lehet sugarat építeni, de a C tömlõ mozgatása terepen nagyon nehéz. Egy 30 méter hosszú C tömlõszakasz tömege nyomás alatt kb. 250 kg! Összességében a Mercedes-Rosenbauer 4000-es (de állhatna itt a többi hagyományos tûzoltó gépjármû is) nem alkalmas a vegetációtüzek elleni hatékony küzdelemre, nem is ilyen feladatra tervezték: gumiköpenye, málházata, súlypontja miatt rossz terepjáró-képességgel rendelkezik, nem tudja a tûzoltókat, eszközöket a tûz közelébe szállítani, ha tud is, csak lassan képes a terepen mozogni, ez idõveszteséget okoz, nem képes biztosítani a gyors vízutánpótlást, 1. ábra. Erdõtüzes szerek száma Magyarországon 2. ábra. Erdõtüzes szerek megoszlása kategóriánként málházata nem alkalmas hosszabb, könnyen áthelyezhetõ sugarak szerelésére, tetején elhelyezett, drága felépítményei könnyen sérülnek az erdei utakon. A MEGVÁSÁROLT ERDÕTÛZOLTÓ SZEREK ALKALMAZHATÓSÁGA ÉS KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGA Új erdõtüzes szerek beszerzésének szükségességét az illetékesek is felismerték. A kérdés az, hogy az erdõtüzes szerek beszerzésére szánt, korlátozott források mennyire hatékonyan, átgondoltan kerülnek felhasználásra, és az egy-két év alatt beszerzett szerek képesek-e már rövid távon is orvosolni, a vegetációtûzoltás területén fennálló eszköz és felszerelés hiányt. Sok más erdõtûz szempontból fejlõdõ országhoz hasonlóan, a közvetlen taktika kizárólagos alkalmazhatóságának bûvkörében, mi is beszereztünk több csúcsminõségû, de költséghatékonyság szempontjából megkérdõjelezhetõ eszközt. A 2006-ben megvásárolt Mercedes Unimog U-500-as gépjármûfecskendõk kb Euroba kerültek. Jó terepjáró képességgel rendelkeznek, de nem alkalmasak csak egy fél raj (3fõ) szállítására, pedig a tûzoltásban részvevõk helyszínre juttatása VÉDELEM SZÁM FÓKUSZBAN 9

10 különösen fontos feladat lenne. Ráadásul az Unimognak van olyan típusa (kétségtelenül drágábban), amely egy egész raj (5+1) számára megfelelõ helyet biztosít, így ezeket alkalmazni lehetne különösen nagy vegetációtûz esetszám arányú területeken (BAZ, Bács- Kiskun) 2-es de kisebb parancsnokságokon akár egyes szerként is. Az már csak a hab a tortán, ha egy erdõtüzes gépjármûrõl lemaradt a bukócsõ, galytörõrács vagy a TLT kihajtás. A 3.-as kép egy valóban erdõtûz oltáshoz málházott unimogot mutat, természetesen a szárzúzó csak opcionálisan felhelyezett segédeszköz, ami azonban számos vegetációtûznél könnyítheti meg a tûzoltók munkáját. (Az unimog kétségtelenül hatalmas elõnye hogy elöl és hátul is rendelkezik TLT kihajtással, amely speciális eszközökkel gyors gépi-tûzpászta kialakítást tesz lehetõvé) A középkategóriás vegetációtüzes gépjármûvek hatékony felszerelése a távirányítható monitorfej (4. kép), mely elsõsorban kis, de legnagyobb terjedési sebességû gyeptüzeknél segíti a tûzfront gyors és hatékony oltását. Sajnos a beszerzett Unimogok ezzel sem rendelkeznek. 3. kép. Erdõtüzes Unimog, elején szárzúzóval 4. kép. Távvezérlésû monitorfej erdõtüzes Unimogon Egy UNIMOG U-500-as erdõtüzes gépjármûfecskendõ beszerzései költsége kb Euro, ami 88,2 2 millió forint. A következõkben azt vizsgálom, hogy a vegetáció tûzoltás szakmai szempontjai és a nemzetközi tapasztalatokat alapján, a költséghatékonyság szem elõtt tartásával milyen eszközök beszerzése lenne megoldható azonos nagyságú forrásból. 1. kép. A beszerzett U-500 Unimog KISKATEGÓRIÁS ERÕTÜZES SZEREK ALKALMAZÁSÁNAK ÖKONÓMIAI INDOKOLTSÁGA Vegetációtüzeknél világszerte alkalmazzák a kiskategóriás ( l vízkapacitású) erdõtüzes szereket, melyek gyorsak, mozgékonyak, jó terepjáró-képességgel rendelkeznek, kiválóan alkalmasak a közvetlen és közvetett taktika megvalósítására, a tûzoltásban résztvevõk gyors mozgatására. GÉPJÁRMÛ KIVÁLASZTÁSA 2. kép. 6 személyes erdõtüzes Unimog A megvásárolt három darab UNIMOG országon belüli elhelyezése elsõ látásra nincs összhangban az erdõtûz-veszélyeztetettségi adatokkal, bár tudom, hogy egy szer beszerzése önrész és egyéb tényezõk függvénye is. Minden szer a Dunántúlra Somogy, Zala és Fejér megyébe került. A Keleti régió, ahol a legveszélyeztetettebb megyék is vannak (Borsod, Nógrád, Bács- Kiskun) egyenlõre - nem kapott ilyen speciális szert. Áttekintve 8 platós terepjáró mûszaki adatait, két típus jöhet szóba. A Land-Rover Defender (1350 kg-val a legnagyobb teherbírású és legjobb terepjáró képességû) és a Ford Ranger (kategóriájában legolcsóbb és a legnagyobb teherbírású.) A Mitsubishi, Toyota és Mazda platós terepjárók hasznos tömege csak 800 kg, ami kevés a feladat teljesítéséhez. A Land-Rover beszerzési ára viszont 7,3 millió forint, ami jóval meghaladja a Ford Ranger 4,7 milliós árát Mobil tûzoltó egység A tûzoltóságnál a terepjárókat esetleg fix beépítésû vízzeloltó egységgel is érdemes lehet felszerelni, de a terepjárók univerzális alkalmazhatósága miatt (mûszaki mentés, árvíz) egy robosztusabb, de leszerelhetõ változatokkal számoltam. Mindkét egység habkeverõ fejjel van szerelve, és két tömlõdobbal. 10 FÓKUSZBAN SZÁM VÉDELEM

11 Személyi védõfelszerelés A hazai tûzoltóságokon általában a Bristol vagy Vektor védõruha és Drager védõsisak van rendszeresítve. Ezek a maga kategóriájuk legjobbjai, csakhogy nem vegetációtûz-oltásra tervezték õket. A védõruha nehéz, rosszul szellõzik, akadályozza a szabad mozgást, sötét színe miatt nehezen észrevehetõ terepen. (Az erdõtûzoltásnál a védõruházat legalább felsõ része a terepi körülmények közötti könnyû felismerhetõséget szolgálja.) Mivel a védõruha, kényelmetlen, meleg, és ergonómiailag nem egész napos viselésre tervezték, az állomány gyakran leveszi a kabát részét ezzel teljesen védtelenné válik nemcsak az égési sérülésekkel, hanem az erdei növényzet mechanikai behatásaival szemben is. A kényelmes és biztonságos munkavégzés miatt, szükséges minden vegetációtûz-oltásban résztvevõ tûzoltót könnyû nomex vagy kevlár védõöltözettel ellátni. Navigáció A vegetációtüzeknél különösen ismeretlen terepen nagy segítséget jelent, ha legalább a szer rendelkezik GPS készülékkel. Ez ma már a többi felszereléshez képest nem jelent jelentõs többlet kiadást, de nagyban könnyíti a tájékozódást és a védekezés összehangolását. Emellett a vegetációtûz adatlap kitöltésénél és a tûz helyzetének késõbbi azonosításánál is hasznos. 5. kép. Tûzoltók gyorsbeavatkozóval, Bristol védõruhában (Fotó: Kis-Guczi Péter ( JAVASOLT FELSZERELÉS Bruttó kiskereskedelmi árakon számítva, a rendelési tételbõl származó esetleges kedvezményeket figyelmen kívül hagyva: 6. kép. A könnyített védõruha (Fotó: Kis-Guczi Péter ( KISKATEGÓRIÁS ERÕTÜZES SZER A változat B változat Gépjármû Ford ranger nyújtott kabin Land rover, szimpla kabin Hasznos teher 1225 Plató méret (mm) 1753* *1670 Szállítható személyek száma 4 3 Beszerzései ár eft Málházat WFC 600 mobil egység WFC 750 mobile egység Jellemzõk 600l polietilén tartály, foampro habkeverõ rendszer, szimpla 750l polietilén tartály, foampro habkeverõrendszer, kétoldalra forgatható tömlõdob motoros visszacsévéléssel dubla tömlõdob motoros visszacsévéléssel Szivattyú teljesítmény 1517 kpa, 330 l/perc 2310kPa, 380 l/perc Beszerzési ár Kiegészítõ felszerelés Drip torch 1 db (eft) Speciális lapát 2db Hordozható víztározó (1100 l) Puttonyfecskendõ 1 db Motorfûrész 1 db Hûtõláda 1 db Egység beszerzési ára (személyes védõfelszerelés nélkül) Védõfelszerelés (sisak, ruházat) Mindösszesen KÉZI FELSZERELÉS ÉS VÉDÕFELSZERELÉS EGY RAJRA (6 FÕ) db eft/db Összesen Nomex védõruházat (nadrág+ felsõ) sárga színben, fényvisszaverõkkel Drip torch Hátizsák Kulacs (1l) 12 1,5 18 Könnyített sisak arc és tarkóvédõvel Puttonyfecskendõ Speciális lapát Speciális gereblye Motorfûrész Mobil tömlõ (D 30 m) Kismotorfecskendõ Összesen 1224 VÉDELEM SZÁM TANULMÁNY 11

12 ÉRTÉKELÉS Egy Mercedes UNIMOG beszerzési költségébõl 10 db A változat szerinti vagy 7 db B változat szerinti vízzeloltó egység a személyzet védõfelszerelésével együtt, és 10 raj felszereléséhez elegendõ védõfelszerelés és kézi eszközök szerezhetõ be. Szükség esetén a szeren rendszeresített hordozható víztározó és a kézi raj kismotorfecskendõjének segítségével további sugarak szerelhetõk. Tekintettel arra, hogy a vegetációtûz-veszélyes idõszakok jól körülhatárolhatók, málházat cserével a szer akár országúti gyorsbeavatkozóként, vagy parancsnoki gépjármûként is alkalmazható, ez tovább növeli a kiskategóriás erdõtûzoltó szer költséghatékonyságát. Az UNIMOG 2500 l vizet képes a helyszínre szállítani, míg az A változat 10 egysége összesen 6000 litert, míg B változat 7 egysége 5250 litert. Fontos körülmény, hogy az UNIMOG a legzordabb terepviszonyok között is képes a nagyobb mennyiségû vizet terepen szállítani, de olyan mély nyomvályúkat képes hátrahagyni, melyen késõbb az erdészet hagyományos terepjárói sem képesek átjutni. Egy nagyobb erdõtûz esetén nyilvánvaló a vagy 7+10 jól felszerelt egység elõnye a csúcstechnikát képviselõ egy darab UNIMOG-val szemben. Kisebb vegetációtüzeknél kétségtelen, hogy egy UNIMOG vs. 1 mobil egység összehasonlításban az UNIMOG kerül elõnyösebb helyzetbe, de 2 mobil egy- ség már egy kisebb tûznél is sokkal hatékonyabb taktikákat tud alkalmazni. A vegetációtûz oltásban vitán felül szükség van a közép kategóriás ( l vízkapacitású) nagy terepjáró-képességû gépjármûvekre, melyek jól kiegészítik a kiskategóriás ( l) szerek alkalmazhatóságát. De abban az esetben, amikor az összes parancsnokság közül körülbelül 8-10 rendelkezik vegetációtûz oltásra alkalmas szerrel, a többiek a városi használatra tervezett nagy értékû szereiket kénytelenek vegetációtûz-oltásra (el)használni, véleményem szerint ökonómiai és stratégiai szempontból is érdemesebb lenne a kisebb kategóriás erdõtüzes szerek beszerzésével kezdeni a fejlesztést. Dr. Nagy Dániel NYME-EMK Erdõmûvelési és Erdõvédelmi Intézet - Global Fire Monitoring Center, daniel.nagy@gfmc.org Köszönöm Kis-Guczi Péternek, hogy fényképei közléséhez hozzájárult. Jegyzetek: 1 Adatokat lásd Heizler Gy A tûzesetek száma és a biztonság alakulása. Területi Statisztika, 46. évf. (4): p HUF/EUR árfolyamon MELLÉKLET 1. TÁBLÁZAT ERDÕTÜZES SZER ÁLLOMÁS-HELYEK A 6/2006. (XI. 20.) ÖTM RENDELET ALAPJÁN ÉS A MEGLÉVÕ SZEREK TÍPUSA ÉS MÁLHÁJA (2007. AUGUSZTUSI ÁLLAPOT) IV-V. szervezési kategória Tûzoltó parancsnokság Megye Szer típusa Málha Veszprém Veszprém nincs Vác Pest UAZ (doboz) üzemképtelen Kéziszerszám és személy szállítás Salgótarján Nógrád Toyota hilux 500 l Honda szivattyú Eger Heves UAZ (doboz) üzemképtelen Kéziszerszám és személy szállítás Nagykanizsa Zala Nincs Kaposvár Somogy Ford ranger 100 liter Brix szivattyú, nagynyomású Gyöngyös Heves Platós IFA 4*4 600l+1000l, szivattyú, habkeverõ, Tatabánya Komárom-Esztergom nincs Pécs Baranya GAZ l Honda, Miskolc BAZ nincs Zalaegerszeg Zala Unimog Rosenbauer 2500 Székesfehérvár Fejér Unimog Rosenbauer 2500 Kecskemét Bacs-Kiskun L-400 4*4 400l, HONDA, II-III. szervezési kategória Tûzoltó parancsnokság Megye Szer típusa Málha Marcali Somogy UNIMOG Rosenbauer 2500 Szentendre Pest LADA Niva Sopron Gyõr-Moson Opel campo, 4*4 - Sátoraljaújhely BAZ Nincs (IFA üzemképtelen) Pétfürdõ Veszprém, nincs Ózd BAZ L-200 Rosenbauer, alu, 200l, hab Lenti Zala IFA 4*4, W50platós Kéziszerszám és személy szállítás Körmend Vas Steyr Bronto Komló Baranya Nincs Esztergom Komárom-Esztergom Nincs Balassagyarmat Nógrád L l HONDA, I. szervezési kategória Nagyatád Somogy GAZELLA 600 l HONDA 12 TANULMÁNY SZÁM VÉDELEM

13 Tûzvédelem Tûzvédelmi dokumentációk készítése engedélyezési eljáráshoz. Tûzvédelmi szabályzatok, tûzriadó tervek, tûzveszélyességi osztályba sorolások elkészítése. Kockázat elbírálás, - elemzés végzése. Szakvélemény készítése, szakértõi tevékenység. Elektromos és villámvédelmi rendszerek felülvizsgálata. Tûzoltó készülékek, berendezések, tûzoltó vízforrások ellenõrzése, javítása, karbantartása. Tûzvédelmi eszközök forgalmazása. Tûzjelzõ rendszerek tervezésének, telepítésének, karbantartásának megszervezése. Folyamatos tûzvédelmi szaktevékenység végzése. Munkavédelem Munkavédelmi szabályzatok, dokumentációk készítése, ezek elkészítésében való közremûködés. Idõszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok végzése. Munkabiztonsági szaktevékenység végzése veszélyes gépek, berendezések üzembehelyezése, súlyos, csonkolásos, halálos munkabalesetek kivizsgálása egyéni védõeszközök, védõfelszerelések megállapítása. Munkavédelmi minõsítésre kötelezett gépek, berendezések minõsítõ vizsgálatának elvégeztetése. Munkavédelmi jellegû oktatások, vizsgáztatások. Folyamatos munkavédelmi tevékenység végzése. Munkavédelmi kockázatértékelés Tanfolyamszervezés, oktatás A tûz- és munkavédelem területén kötelezõen elõírt oktatás, szakvizsgáztatás, továbbképzés végzése, rendezvényszervezése. Egyéb képesítést adó tanfolyamok: könnyûgépkezelõi, nehézgépkezelõi, ADR, alapfokú közegészségügyi, fuvarozással kapcsolatos tanfolyamok. A szaktevékenységekhez, az oktatásokhoz, vizsgáztatásokhoz szükséges formanyomtatványok, szakjegyzetek forgalmazása. Egyedi szakanyagok elkészítése. Konifo Kft Budapest, Erzsébet királyné útja 67. Telefon/fax: , Telefon: konifo@axelero.hu

14 NAGY DÁNIEL A nagykiterjedésû vegetációtüzeknél alkalmazható taktika és vezetési rendszer követelményei Milyen hiányosságok fedezhetõk fel a hazai vegetációtûz oltási taktikában és a beavatkozás irányításában? Milyen válaszokat adott ezekre a problémákra a világ? TAKTIKAI IRÁNYÍTÁSI PROBLÉMÁK A vegetációtûz-oltásnál alkalmazott eszközök hiányosságai mellett nem kerülhetjük meg, hogy taktikai-irányítási problémák is vannak a tüzek oltásánál. Ez már a kisebb tüzek oltásánál is megfigyelhetõ, de a nagyobb tüzeknél (50ha felett) bontakozik ki a taktika hiányából (és a vezetési struktúra rugalmatlanságából) következõ probléma a maga teljességében. Ennek okaként említhetjük, hogy korábban a tûzoltó-, és az erdészeti szakemberek képzésében igen kis hangsúlyt fektettek a vegetációtüzek oltásával kapcsolatos ismeretanyagra. Pedig a tûzoltási szabályzat erdõtüzek oltásánál lehetséges módszerként nemcsak az ellentüzet, hanem még a robbantásos tûzoltást is javasolja, mégis úgy hiszem kevesen vannak az országban, akik ilyen mûveletek végzésére kaptak kiképzést. Sajnos sokszor a térképolvasás/tájékozódás sem volt tananyag, s így igen nehéz helyzetbe kerülhetnek a bevetett egységek egy nagyobb erdõtömbön belül. Ha valaki nincs kiképezve adott típusú és méretû erdõtûzoltási feladat irányítására, általában pszichésen is nehezebben viseli a helyzetet, mint egy sokkal komplikáltabb de jól begyakorolt lakástüzet vagy mûszaki mentést. Menekülõ utak kijelölésének hiánya (esetleges kitisztítása): ez szinte mindig elmarad, változó tûzterjedés esetén az egységek ad-hoc módon keresik a kiutat. Idõjárási elõrejelzések alkalmazásának hiánya: az idõjárási frontok mozgása, idõjárási paraméterek változása jelentõsen megváltoztatja a tûzterjedési viszonyokat. Sajnos sokszor még olyankor sem mérjük a helyi idõjárási paramétereket, amikor a helyszínen van erre alkalmas berendezés. Utómunkálatok hiányos elvégzése. Korábban is említettem, hogy a taktika és felszerelés kölcsönösen feltételezi egymást, de a növekvõ intenzitású vegetációtüzek mellett mindkettõ felülvizsgálatára szükség van. A taktika fejlesztése, gyakorlása talán a legolcsóbban megvalósítható lehetõség, mégis mind biztonsági mind hatékonysági szempontból a legfontosabb. VEZETÉSI RENDSZER A nagyobb kiterjedésû (50 hektár feletti) vegetációtüzek számos szervezet együttmûködését igénylik. A taktikához hasonlóan a szervezetei struktúra hatékonysága is kiemelten fontos ténye- OLTÓVIZET A TÛZFRONTRA! Alkalmazott taktikáról csak korlátozottan beszélhetünk, általánosan jellemzõ, hogy mindig a tûzfront közvetlen támadását próbáljuk meg a lehetõ legtöbb sugárral. Alkalmazott taktika: Tûztípustól és környezeti feltételektõl függetlenül közvetlen taktika. Taktikai problémák, hiányosságok Horgonypont (kezdõpont) kiválasztásának hiánya: az oltást több szakaszon, sokszor a szárnyakon kezdjük meg, ami nemcsak a beavatkozó egységekre veszélyes biztonsági szempontból de nem is hatékony. Tûz szárnyak alulbiztosítottsága: ha a tûz fejet oltjuk, nem gátoljuk meg a tûzfront szélesedését. Koronatûz esetén is kizárólag vízzel oltás. Biztonságági zónák kijelölésének és kialakításának hiánya: új biztonsági zónák szinte sohasem kerülnek kialításra, de az újonnan érkezõ beavatkozó egységek is csak a legritkább esetben kapnak felvilágosítást a biztonsági zónák (rét, vegetációmentes terület, stb.) elhelyezkedésérõl. Csoport irányítás. Forrás: BM rendelet Vezetési törzzsel történõ irányítás. Forrás BM rendelet 14 TANULMÁNY SZÁM VÉDELEM

15 zõ, az oltás eredményességének és az oltásban résztvevõ erõk biztonságának szempontjából. A tûzoltás szervezetét a Tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendelet 1. számú melléklete A tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységének szabályairól (továbbiakban TSZ) határozza meg. A TSZ elsõsorban nem erdõtüzekre, hanem objektumtüzekre és egyéb nem nagy kiterjedésû káreseményekre készült. A nagyobb vegetációtüzeknél a csoportirányítás és a vezetési törzzsel történõ irányítás jöhet szóba. Mindkét irányítási struktúra a tûzoltó egységek vezetésére vonatkozik. A tûzoltásnál jelentkezõ feladatokat funkcionálisan viszonylag jól felosztja, bár furcsa módon még a vezetési törzsnél is lehetnek közvetlenül a TV alatt operatív feladatokat végzõ erõk, igaz SZ közbeiktatásával. Egy erdõtûznél más természeti katasztrófákhoz hasonlóan számos más szervezet erõi is részt vesznek az oltási mûveletekben, de a jelenlegi TSZ szerinti struktúra nem alkalmas ezen szervezetek integrálására az irányítási rendszerbe. Habár a TSZ szerint A tûzoltási szervezetbe - a feladatok jellegétõl függõen - más szervezetek és személyek is bevonhatók, azoknak a TSZ 31.4 pontja szerint, a TV jogosult vezetõik útján utasítást adni. Ez a szabály merevvé és hierarchikussá teszi az oltási szervezetet. Sokszor több irányítási struktúra mûködik párhuzamosan, úgy, hogy csak a legfelsõbb szinten van irányítási kapcsolódási pont (kedvezõ esetben információs kapcsolódás több szinten is létrejön, de sajnos ez nem mindig igaz). Mindamellett a részvevõ erõk legtöbbször nem ismerik a másik szervezeti-vezetési rendszerét, így kisebb probléma megoldása sem lehetséges a rendszerben horizontálisan, hanem a vertikális információáramlást és vezetõi kapacitásokat feleslegesen terhelve, csak a legfelsõbb szintre telepített irányítási kapcsolaton keresztül. A több szervezetre kiterjedõ oltási szervezet kialakítása esetrõl esetre változik, ad-hoc módon történik. A különbözõ szervezetek munkavégzése már nem funkcionálisan tagozódik, az csak TV szinten kapcsolódik a rendszerhez. A jelenlegi erdõtûzoltási irányítási rendszerben a következõ problémák vannak: Nem hatékony a vezetési rendszer. Egymással párhuzamos vezetési/szervezési struktúrák alakulnak ki. A problémák horizontális kezelése nehézkes, sokszor egyáltalán nem megoldott. Nem kompatibilis a kommunikációs rendszer, a szervezetek közötti kommunikáció legtöbbször csak bilaterális és csak TV szinten kapcsolódik. Hiányos az információáramlás, a tûzesetre vonatkozó információk jelentõs késéssel, áttételesen jutnak az oltásban résztvevõkhöz. Nincs közös tervezési egység, a tûzoltási manõverek az idõjárási elõrejelzések és állományviszonyok részletes elemzése nélkül ad-hoc módon kerülnek meghatározásra. Nincs egységes terminológia, az egyes szervezetek struktúrája, terminológiája a többiek számára nehezen érthetõ. Az egyes pozíciókat betöltõ személyek más szervezetek tagjai számára nem ismerhetõk meg azonnal, nem viselnek beosztásukra utaló könnyen felismerhetõ jelzést (mellényt, stb.). Incident Commander, Aspen fire Arizona 2003 ESET PARANCSNOKI RENDSZER (ICS) A vezetési struktúrával kapcsolatos problémák más országokban (szövetségi államszervezetnél fokozottan) is jelentkeztek, elõször pont a nagykiterjedésû erdõtüzek oltásánál. Innen indult ki a nemzetközileg is egyre szélesebb körben használt Incident Command System (ICS). Az ICS a 1970-es években Kaliforniában került kialakításra, ahol az erdõ- és vegetációtüzek sokszor érintettek lakott területeket (wildland urban interface), és az ilyen típusú tüzek megfékezése a városi-, erdészeti- és nemzeti parki tûzoltó egységek és számos más szervezetnek az együttmûködését igényelte. Az ICS legfontosabb jellemzõje, hogy un. többszervezetes (multy-agency), többfunkciós (multy functional) rendszer, amely valamennyi szervezet, káresetnek megfelelõ felépítettségû mégis egységes funkciók szerint csoportosított vezetését teszi lehetõvé. Az ICS képzés minden szervezetnél egységes, elkülönül a szakmai speciális tananyagoktól. Az ICS egyes vezetõ pozícióit bármely szervezet adott képesítéssel rendelkezõ munkatársa betöltheti. Az ICS rendszer a káreset függvényében tetszõlegesen bõvíthetõ, az incident commander döntése szerint tölthetõk be az egyes funkciók. Most csak áttekintésszerûen próbálom bemutatni a rendszert, a részletes ismertetés csak egy külön cikk keretében lehetséges. Az ICS fõ elemei a következõk: Káreset parancsnok (Incident commander) és az irányító törzs (Command Staff) 1. A tervezési szekció 2. Operációs szekció 3. Logisztikai szekció 4. Adminisztráció/finanszírozási szekció 5. ábra. Az ICS fõ elemei VÉDELEM SZÁM MÓDSZER 15

16 Univerzális, többször használható rugalmas gát szennyezõdések körülhatárolására, víznyelõk és folyókák védelmére BÁRCZY Kft. Környezetvédelem 1143 Budapest, Gizella u. 37. Telefon/fax: (1) , éve a tiszta környezetért dolgozunk TÛZKERÉK KFT. SZOLGÁLTATÁSAINK: Új (MSZ EN3 szerinti) tûzoltó készülékek értékesítése Kézi, hordozható tûzoltó készülékek javítása, ellenõrzése Tûzcsapok és tartozékaik forgalmazása, felülvizsgálata és javítása Vízhozam és víznyomás mérés TKF típusú készülékekhez alkatrészek értékesítése T.L.-P.P. 92 oltópor eladás, egyedüli forgalmazói joggal Száraz felszálló vezetékek felülvizsgálata és nyomáspróbája Beépített tûzoltó berendezések felülvizsgálata és karbantartása. Füstelvezetõ, tûzi víztározók ellenõrzése, karbantartása. Tûzvédelmi-, munkavédelmi szabályzat készítése. Tûz- és munkavédelmi megbízotti teendõk ellátása. Munkavédelmi kockázatértékelés. Oktatás, szakmai tanácsadás és segítségnyújtás. Elektromos biztonságtechnikai felülvizsgálat Robbanás gátló vegyszertároló szekrények felülvizsgálata, nyomáspróbája. IRODÁK: Budapest, Vásár u. 4. POSTACÍM: Budapest, Pf.: tuzi@axelero.hu TELEFON: , , TEL./FAX: MINTABOLT: tel./fax: , ELLENÕRZÉS: tel./fax: RAKTÁR, MÛHELY: 1084 Budapest, Bérkocsis u. 18. TELEPHELYEK: 9024 Gyõr, Eörsi P.u. 42. Tel.: (96) Pécs, Engel J.u.1. Tel.: (72) Szeged, Tel.: (30) ISO szabványminõsítésû cég

17 Vezetõi törzs (command staff) Vezetõje a magyar TV-nek megfelelõ IC, tagjai az egyes szekciók vezetõi, az információs vagy média tiszt, az összekötõ tisztek, az oltásban részvevõ szervezetek képviselõi. 1) Tervezési szekció (planning section) a) Erõforrás egység (resource unit): Folyamatosan nyilvántartja az oltásban résztvevõ erõket (nemcsak a tûzoltóságét!), az új egységeknek itt kell bejelentkezni a távozóknak kijelentkezni, nyilvántartja az adott idõpontban bevehetõ erõk és a pihenõ idõt töltõ egységek számát típusát, tervezi az egységek bevethetõségét, a szükséges pihenõ és karbantartási idõk figyelembevételével. b) (mûvelet) tervezési egység (situation unit) Elkészíti az oltásban részvevõknek szükséges térképeket, elemzi az idõjárási elõrejelzések adatait, modellezi a tûz várható terjedését, kijelöli a fõ biztonsági zónák ideális helyét, felderítést végez, összegyûjti a tûz terjedési adatait és az erre vonatkozó információkat a beavatkozó egységektõl, javaslatot tesz az egységek optimális felhasználására és az alkalmazandó taktikára. A tervezési speciális képzettséggel rendelkezõ tagjai: meteorológus térinformatikus tûzterjedési/tûzmodellezési szakértõ (egyéb káresetnél az adott terület modellezési szakemberei) 2) Operációs/beavatkozási szekció (operations section) Általában rögtön két részre oszlik a légi és földi tûzoltásra. a) Földi tûz oltás A földi oltásnál tûzszakaszonként tagozódik, egyes szakaszokon belül kézi-eszközös csoportok, tûzoltó szerek és földmunkagépes alakulatok különülnek el, speciális egységek: robbantó és kiégetést / ellentûz gyújtást végzõ csoportok. b) Légi oltás merev szárnyas egységek, tûzszakaszonként, forgószárnyas egységek, földi kiszolgálás, lokális káreseti légi irányítás. 3) Logisztikai szekció (logistics section) a) kommunikációért felelõs egység b) utánpótlás egység c) egészségügyi egység d) pihenõhelyek-irányítási pontok kialakításáért felelõs egység 4) Adminisztráció/finanszírozás szekció (finance/administration) Elsõsorban angolszász országokban a bérszámfejtés/fizetés részben káresetenként történik, minden káresemény költségei személyre/beavatkozó egységre lebontva kerülnek nyilvántartásra. Ennek a szekciónak az alkalmazása opcionális, valójában nem tartozik szorosan az operatív irányításhoz. NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK Az ICS-t ma már nemcsak az Egyesült Államokban használják széleskörûen katasztrófák elleni védekezésnél, hanem alkalmazzák Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon de használják Dél Amerika több országában és Dél-Afrikában is. Több nemzetközi erdõtûzoltási akciónál is alkalmazásra került, és az itt szerzett tapasztalatok alapján javasolta a 2003-as Sydney-i III. Nemzetközi Erdõtûzoltási konferencia az ICS nemzetközi standardként történõ bevezetését. Az ICS önmagában nem újdonság, számos ország tûzoltási vagy katonai vezetési rendszerében sokszor ugyanilyen struktúrát találunk, hasonló elemekkel kis eltéréssel. De az ördög mindig az apró részletekben bújik meg. Egy nemzetközi mûveletnél felbecsülhetetlen könnyebbség, ha mindenki egy ábra alapján azonnal átlátja a vezetési-irányítási rendszert, mert ismeri annak felépítését, az egyes feladatok-felelõségek tagozódását. Adott probléma esetén tudja kit kell keresnie. Ehhez nagyon hasonló eset, amikor egy hazai tûznél több szervezet erõforrásait kell alkalmazni. Az ICS szerintem legfontosabb újítása, hogy mindenki ismeri a vezetési struktúra elemeit, szervezeti hovatartozástól függetlenül, és ugyanaz az irányítási rendszer kiterjed mindenkire, nincsenek párhuzamos struktúrák, nincs információhiány. SPECIÁLIS TÖBBSZERVEZETES VEZETÉSI CSOPORTOK (INTERAGENCY COMMAND TEAMS) A nagykiterjedésû erdõtüzek a több szervezetre kiterjedõ integrált vezetési rendszer mellett, olyan speciális vezetõi és szakmai ismereteket (mint például légi-tûzoltás irányítása, tûzmodellezés, tûz-meteorológia, térképészet, ellentûz és kiégetési mûveletek tervezése, speciális taktikák alkalmazása, stb.), összeszokott, folyamatosan gyakorlatozó vezetõi-csoportot igénylenek, melyet érdemes központilag szervezni. Meg kell határozni azokat a mutatókat (erdõtûz típusa, kiterjedése, alkalmazandó erõk jellege, száma) melyekkel meghatározhatók azok az esetek, amikor a speciális csoport bevetése indokolt. A vezetési csoport általában az érintett szervezetek egymást ismerõ, összeszokott szakembereibõl áll. Erdõtüzek vonatkozásában Magyarországon különösen indokolt egy ilyen egység létrehozása, hiszen sok helyen szerencsére - csak ritkán fordulnak elõ nagykiterjedésû vegetációtüzek, de ez azt is jelenti, hogy az ottani szakemberek lehet, hogy elõször és utoljára találkoznak ilyen típusú és kiterjedésû tûzzel, ennek megfelelõen a legnagyobb szakmai hozzáértés és jó szándék mellett sincs tapasztalatuk. A sok hektár erdõt és több tízmillió forintot jelentõ tanulópénzt, pedig jó lenne minél kevesebbszer megfizetni a természetnek. Dr. Nagy Dániel NYME-EMK Erdõmûvelési és Erdõvédelmi Intézet - Global Fire Monitoring Center, daniel.nagy@gfmc.org Köszönöm Restás Ágostonnak és Heizler Györgynek a cikkel kapcsolatos észrevételeiket. VÉDELEM SZÁM MÓDSZER 17

18

19 i n f o r m a t i k a 1. ábra. Alaprajz 1. Bejárati ajtó 2. Ablak 3. Ablak 4. Elõtér 5. Szoba 6. Sparhelt 7. Asztal 8. Tv állvány 9. Ágy 10. Szekrény 11. Gáztûzhely 12. Konyha szekrény 13. Konyha szekrény SZILÁGYI CSABA Tûzvizsgálat számítástechnikai támogatással A matematikai tûzmodellek egyik felhasználási lehetõsége a tûzesetek elemzése. A hagyományos eljárásokban az áramlások, a különbözõ gázok koncentrációjának vizsgálata, a kialakult hõmérséklet meghatározása okozhat nehézségeket. A modell lehetõséget ad hogy az eddig meg nem vizsgált szempontokat is figyelembe vegyük. 2. ábra. A levegõ áramlás sebesség vektorai a 240s-ban a sparhelt elõtt az ajtónyílás középvonalában 2. kép. A két függõleges irányú fa szerkezet a szoba és az elõtér helyiségek között húzódó válaszfal tartó szerkezete. A baloldalon a bejárati ajtó felé látható a nagyobb fokú szenesedés. 5. ábra. A tûz képe a 250s-ban a sparhelt elõtt az ajtónyílás középvonalában FIRE DYNAMICS SIMULATOR 1. kép. A konténer bejárati oldalán látható égésnyomok. A kép jobb oldalán a sparhelt füstcsõ nyílása látható. Szeretném leszögezni, hogy a számítógép csak a bevitt adatokkal képes dolgozni, így az eredmény a felhasználó felelõssége. Az elemzéshez a NIST által kifejlesztett Fire Dynamics Simulator (FDS) szoftvert használtam. Ebben az esetben igen egyszerû, -modellezési szempontból- azonban tanulságos tûzesetet vizsgáltam meg. Nyílván a tûzmodell nélkül is megállapítható lett volna a tûz keletkezési oka, és helye, de a példa jól szemlélteti a mûködést. VÉDELEM SZÁM INFORMATIKA 19

20 A TÛZESET LEÍRÁSA A tûzeset egy lakó konténerben keletkezett. A konténer külsõ borítása acéllemez, míg a belsõ burkolata fából készült. Az alaprajzot, valamint a belsõ elrendezést az 1.ábra szemlélteti. A meghallgatások alapján tényként volt kezelhetõ, hogy a lakó a sparhelt begyújtása után a konténert elhagyta. Amikor késõbb kb. ¾ óra múlva visszaérkezett már láng és füst csapott ki a konténer nyílásain. A konténer berendezési tárgyai nem egyenletesen égtek el. A legmélyebb szenesedés a sparhelt melletti sarokban lévõ fa szerkezeteken volt tapasztalható. Így a belsõ fa szerkezeten és a konténer oldalán látható égésnyomok alapján [1.;2. kép] a tûz keletkezési helyét könnyû volt a sparhelt környezetére szûkíteni. A további vizsgálatnak már csak arra kellett választ adnia, hogy a tûz ezen a területen belül hol és hogyan keletkezhetett. A MODELL 1. A MODELL ALAPJAI A tûzmodell melyet felhasználtam egy CFD (Computational Fluid Dynamics) elvû tûz modell, a NIST Fire Dynamics Simulator (FDS) szoftvere és az ehhez a programhoz készült szintén a NIST Smokieview megjelenítõ szoftver. A modell matematikai eredményei alapján a Smokieview egy háromdimenziós ábrát hoz létre, mely az elõre meghatározott idõlépcsõnek megfelelõen kép kockákon szemlélteti a különbözõ megjeleníteni kívánt eseményeket, értékeket. Ilyenek lehetnek többek között, a tûz, a füst terjedése, a hõmérsékletek, a különbözõ gázok koncentrációja, az áramlási sebességek, irányok és az égési sebesség. Az ábrák alján szerepel az idõpont másodpercben, a jobb oldalán az érték, és annak skálája, amelyet megjelenít az ábra. A vizsgálatban szereplõ ábrák ezen megjelenítõ program által készültek. A szereplõ ábrákon természetesen csak a lényegesebb idõpontokat, fordulópontokat jelenítettem meg. A CFD modell lényege, hogy a modellezett tér, épület derékszögû kis méretû számítási egységekre, cellákra bontható legyen. A számítások során a modell az egyes cellák fizikai jellemzõit külön-külön számítja ki, a cellák geometriai középpontjára. Az áramlásokat a cellák falán keresztül vizsgálja, úgy hogy figyelembe veszi a cella belsejében jelen levõ forrást, vagy nyelõt. Az ismételt számításokat akár több tízezerszer végzi el, mire a végeredmény megszületik. A rendkívül sok számítás, igen jelentõs számítástechnikai erõforrásokat igényel. A számítógép egy-egy modellel akár heteket is dolgozhat, függõen annak paramétereitõl. A modell a sûrûséggel, a sebességgel, a hõmérséklettel, a nyomással és a különbözõ anyagok koncentrációjával számol. A fõbb matematikai egyenletek a tömeg áram egyenlet, Newton második törvénye és a termodinamika elsõ fõtétele. A modell mûködését tekintve három részre bontható a hidrodinamikai, az égési, és a hõsugárzási modellre. A hidrodinamikai modell a Navier-Stokes egyenletre alapul. Az anyagok égésének kevert, illetve direkt égési szimulációjához szükség van az anyagok hõfelszabadulási sebességére, vagy párolgáshõjére, a gyulladási hõmérsékletükre, sûrûségükre, és az égéshõjükre. A hõsugárzási modellben a teljes hullámhossz tartomány 6 sávban kerül számításra, majd a sávok eredményeit összegezve kapjuk meg a beesõ sugárzás mennyiségét. A cellába érkezõ teljes hõmennyiséget pedig, a hõvezetéssel és hõsugárzással szállított hõmennyiség összege adja. 2. A MODELL KIINDULÁSI ADATAI Az FDS számításaihoz szükség van a számítási tér, a bútorok, berendezések geometriájára, a falak, a berendezések, bútorok termodinamikai tulajdonságaira, illetve a szellõzés paramétereire a nyílászárók nyitásának, csukódásának idejére Felbontás A tûzeset szimulációjához egy 6,6mX3,6mX3,2m-es teret használtam, amelyet 10X10X10 cm-es egységekre bontottam. Ezek az egységek képezik a számítási cellákat, amelyeknek középpontjaira a számítógép elvégzi a szükséges számításokat Szellõzés A szellõzés rendkívül fontos tényezõ a tûz lefolyása során. Az ajtók, ablakok bezáródásának, nyitásának, az üveg törésének idõpontja, sarkalatos kérdés. Éppen ezért a tûz modellezésnél is e tényezõk kiemelt figyelmet kapnak. A meghallgatások, valamint a konténer ajtaján látható égésnyomok [1.kép] alapján megállapítható volt, hogy a konténer ajtaja valamint az ablakok a tûz fejlõdési szakaszában zárva voltak. Az ablakok nyílván a tûz hatására kitörtek, de ehhez már megfelelõ hõmérséklet emelkedés és hõsugárzás volt szükséges. Az feltételezhetõ, hogy a legsúlyosabb károsodást szenvedett szerkezeteknek már a tûz elsõ perceiben meg kellett gyulladniuk, ezért a vizsgálat során csak a tûz korai szakaszát elemeztem. Korai szakasznak tekintettem a még zárt, sértetlen nyílászárók melletti tûzfejlõdést. Az ablaküvegek törésének idõpontjára, így csak a késõbbi szakasz elemzése során lett volna szükség Anyagok A modellben szereplõ anyagok tulajdonságai: Fenyõ[3]: Gyulladási hõmérséklet (C) Párolgás hõ 500. (kj/kg) Sûrûség 450. (kg/m 3 ) Acél [3]: C_DELTA_RHO: 20. (kj/m 2 /K) A padlón lévõ szõnyeg [3]: Gyulladási hõmérséklet: (C) Párolgás hõ (kj/kg) Sûrûség 750. (kg/m 3 ) Kárpitozott bútor: [3]: Gyulladási hõmérséklet: (C) Párolgás hõ (kj/kg) Sûrûség 40. (kg/m 3 ) A berendezések méretei (1. számú táblázat): Megnevezés Anyag Méret Gáztûzhely Acél 1m hosszú 60 cm mély 110 cm magas Konyhaszekrény ajtóval szemben Fenyõ 2m széles 60 cm mély 110 cm magas Konyhaszekrény válaszfal mentén Fenyõ 1 m széles 30 cm mély 0 cm magas Sparhelt Acél 110 cm széles 60 cm mély 110 cm magas Asztal Fenyõ 120 cm széles 1 m mély 110 cm magas TV állvány Fenyõ 50 széles 26 cm mély 40 cm magas Ágy Kárpitozott bútor 180 cm széles 120 cm mély 30 m magas Szekrény Fenyõ 120 cm széles 40 cm mély 260 cm magas VIZSGÁLAT AZ ELSÕ ESET A tûz a legsúlyosabb károkat a sparhelt melletti sarokban, valamint a válaszfalban okozta. A sparheltet éppen a távozás 20 INFORMATIKA SZÁM VÉDELEM