R E N D E L E T E A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Átírás

1 BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/2009.(IV.27.) SZÁMÚ, 5/2009.(III.30.) SZÁMÚ, 14/2008.(VI.30.) SZÁMÚ, 11/2008.(V.30.) SZÁMÚ, 7/2008.(IV.22.) SZÁMÚ ÉS A 3/2008.(II.29.) SZÁMÚ RENDELETTEL MÓDOSÍTOTT 5/2007. /III.30./ SZÁMÚ R E N D E L E T E A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBEN A Balatonföldvár Város Képviselő-testülete az évi LXV. törvény 18. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján működésének szabályait szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az önkormányzat 1. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Balatonföldvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 8623 Balatonföldvár, Petőfi Sándor utca 1. Közigazgatási területe Balatonföldvár település területe, amely 1532 ha. (2) Az önkormányzat vezető szerve a képviselő-testület. Hivatalos megnevezése: Balatonföldvár Város Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület). (3) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladatok és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (4) A képviselő-testület szervei: - a polgármester, - a képviselő-testület bizottságai, - a polgármesteri hivatal. (5) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Balatonföldvár Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: polgármesteri hivatal). Az önkormányzat jelképei, kitüntetései és ünnepei 2. (1) Az önkormányzat címerét, zászlaját és pecsétjét külön rendelet állapítja meg. (2) Balatonföldvár Város Képviselő-testülete, valamint polgármestere nemzetközi kapcsolataik alkalmával és más ünnepi események írásos dokumentumain, a testület által adományozott okleveleken az önkormányzat címerével ellátott pecsétet használják. 3. A képviselő-testület külön rendelettel a Balatonföldvár Város Díszpolgára kitüntető címet, a Balatonföldvárért kitüntető díjat, az Önkormányzati Elismerő Emlékérem kitüntető díjat, az Önkormányzati Elismerő Oklevél és a Balatonföldvár Tiszteletbeli Vendége kitüntetéseket alapította.

2 4. A polgármester gondoskodik arról, hogy a város lakossága a nemzeti ünnepeket és Balatonföldvár alapításának napját méltó módon megünnepelje. A képviselő-testület indokolt esetben ünnepi ülést tart. 5. (1) Az önkormányzat lapja a Földvári Hírek, amely negyedévente jelenik meg (2) A lapot, térítésmentes terjesztésben, a lakosság, a képviselő-testület tagjai, a bizottságok nem képviselő-tagjai, az önkormányzat intézményei, a körjegyzőség településeinek képviselői, valamint az országgyűlési képviselő, továbbá a tavaszi és a nyári szám esetében az üdülőtulajdonosok kapják. (3) Az önkormányzat lapja tartalmazza a képviselő-testület főbb döntéseit, melyek a lakosság széles körét érintik. (4) Az önkormányzat lapját évfolyamonként le kell fűzni és be kell köttetni - a gyűjtemény egy példányát meg kell küldeni a városi könyvtárnak -, ezzel is lehetőséget kell biztosítani a település történetét feldolgozó kutatómunkához. Az önkormányzat feladata, hatásköre 6. A képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyekben szabadon dönt. A törvény keretei között önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. 7. (1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében: - településrendezés és településfejlesztés; - az épített és természeti környezet védelme; - a lakásgazdálkodás; - a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatornázás; - a köztemető fenntartása; - a helyi közutak és közterületek fenntartása; - a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; - gondoskodás a helyi tűzvédelemről és közbiztonság helyi feladatairól; - közreműködés az energia szolgáltatásban; - közreműködés a foglalkoztatás megoldásában; - gondoskodás az óvodai nevelésről, az alapfokú oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról; - a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása; - a nemzeti és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása; - az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése; - közösségi tér biztosítása. (2) Törvény kötelezheti az önkormányzatot arra, hogy egyes közszolgáltatásokról, közhatalmi feladatok helyi ellátásáról gondoskodjon. 2

3 (3) Az önkormányzat köteles gondoskodni a) az egészséges ivóvíz ellátásról; b) az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, nevelésről; c) az egészségügyi és szociális alapellátásáról; d) a közvilágításról; e) a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; f) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről; g) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi alapellátásról. (4) A képviselő-testület az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatait önállóan ( közszolgáltatási szerződés, ellátási szerződés, közalkalmazott foglalkoztatása útján, stb. ) illetve társulásos formában látja el. 8. (1) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben a fedezet biztosításával egyidejűleg kell állást foglalni. (2) Közfeladat önkéntes felvállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell folytatni. Ennek során a téma szerint érintett bizottság(ok) véleményét ki kell kérni. (3) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselőtestület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is. 9. (1) A képviselő-testület saját felelősségére folytathat vállalkozási tevékenységet, de az kötelező alapellátási feladatait, az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat nem veszélyeztetheti. A kötelező feladatai ellátásán túl fennmaradó anyagi eszközeivel, ingatlanaival, más vagyoni értékű jogaival saját felelősségére, a gazdálkodásra vonatkozó külön szabályozás alapján rendelkezhet. (2) A vállalkozási tevékenységhez amennyiben abban közvetlenül kíván részt venni a döntést megelőzően gazdasági elemzést kell készíteni. (3) A képviselő-testület a vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási és vállalkozási tevékenységét külön rendeletben szabályozza. 10. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a bizottságok és a polgármesteri hivatal látják el. Hatáskör átruházás 11. (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását rendeletben a polgármesterre, a bizottságaira, illetve társulásaira ruházhatja át. (2) A képviselő-testület az átruházott hatásköreinek gyakorlásához utasítást adhat, és hatáskörét bármikor visszavonhatja. A hatáskört gyakorló a döntésről köteles beszámolni. 3

4 12. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörét az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. 13. Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. Az átruházott hatáskörök ide értve az átruházott önkormányzati hatósági hatásköröket is jegyzékét az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza. II. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HÁZSZABÁLYAI A képviselő-testület 14. A képviselő-testület tagjainak száma 10 fő. Tagjainak névjegyzékét az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza. 15. (1) Az önkormányzati jogokat az SZMSZ-ben foglalt kivételekkel az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja. (2) A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott és az önként vállalt feladat- és hatásköröket. A képviselő-testület ülései 16. (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. (2) A képviselő-testület évente legalább 9 ülést tart, az általa elfogadott ülésterv szerint. (3) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. Az ülést a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja. (4) A képviselő-testület a nyári szabadságok miatt július 1. és augusztus 20. között munkaterv szerinti ülést nem tart. (5) A képviselő-testületi ülés határozatképes, ha azon a képviselők több mint fele (6 fő) jelen van. (6) A határozatképtelen ülést 8 napon belül - ugyanazon napirendek megtárgyalására - össze kell hívni. 4

5 A képviselő-testület megalakulása 17. (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. (2) Az alakuló ülést a legidősebb képviselő korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételéig. (3) A képviselő-testület tagjai az alakuló ülésen leteszik az Ötv ában meghatározott esküt: Én... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és a szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint, minden igyekezetemmel Balatonföldvár javát szolgálom. (4) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről. (5) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő. (6) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről. (7) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő. 18. (1) A Képviselő-testület dönt: a) a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármesteri, b) a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján, legkésőbb a soron következő ülésen, a bizottsági elnöki tisztség betöltéséről. (2) Ha az alpolgármester vagy a bizottsági elnök megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, e tisztség tekintetében a soron következő ülésen szavazást kell tartani. (3) A tisztségviselői megbízás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A bizottságok tagjainak megválasztása 19. (1) A képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülést követő ülésén megválasztja a bizottságok képviselő tagjait. (2) A bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő tehet javaslatot, amelyről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt tesznek esküt. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő. (3) A bizottsági tagság megszűnése esetén az (1)-(2) bekezdésbe foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az új bizottsági tag megválasztásakor. 5

6 A rendes ülés összehívása 20. (1) A képviselő-testület üléseit ülésterv szerint tartja, havonta általában a harmadik csütörtökön órakor. (2) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze, amelynek tartalma: - az ülés helye, időpontja; - a javasolt napirendi pontok, előterjesztőjük neve, funkciója; - írásbeli előterjesztésnél mellékletként az előterjesztések. (3) A képviselőtestület ülését a polgármester távolléte esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze. (4) A (3) bekezdés alkalmazása során akadályoztatásnak minősül, ha az ülés összehívására jogosult bármely ok miatt egy hónapon túl nem tud részt venni az önkormányzati munkában, vagy ennél rövidebb idejű akadályoztatása a kötelező önkormányzati feladatok ellátását veszélyezteti. (5) A rendes ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell elektronikus úton továbbítani, illetve hozzáférhetővé tenni, hogy azt a képviselők az ülés előtt legalább 5 munkanappal megkapják. 21. (1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell hívni: a) a jegyzőt, b) a napirend előadóit, c) a polgármesteri hivatal osztályvezetőit, d) az önkormányzati intézmények vezetőit, e) az üdülőtulajdonosok egyesületének képviselőjét, f) a napirendi ponttal érintett szervek, intézmények vezetőit, g) azon személyt, illetve szervezet vezetőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges az előterjesztő vagy a polgármester javaslata alapján. (2) A képviselő-testület üléséről ide értve a közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülést is a település lakosságát a meghívó önkormányzati hirdetőtáblákon való kifüggesztésével, valamint az ülés időpontját, helyét és napirendjét tartalmazó, képújságban megjelenő tájékoztatóval kell értesíteni. A rendkívüli ülés összehívása 22. (1) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja. (2) A képviselő-testület rendkívüli ülését kell összehívni: a) legalább három települési képviselő indítványára, b) a képviselő-testület állandó bizottságának indítványára, c) a megyei közigazgatási hivatal indítványára, d) súlyos törvénysértés esetén a jegyző kezdeményezésére. 6

7 (3) A rendkívüli ülés indítványát a polgármesternél kell előterjeszteni. Az írásbeli indítványban meg kell jelölni a tárgyalásra javasolt napirendet és a tárgyalás sürgősségének indokát. (4) A polgármester a rendkívüli ülés összehívásáról az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül köteles gondoskodni. (5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót, a napirend írásos anyagaival együtt, legalább 24 órával az ülés megkezdése előtt kell elektronikus úton továbbítani, illetve hozzáférhetővé tenni. Amennyiben a sürgősség indokolja, a rendkívüli ülés szóban is összehívható. (6) Amennyiben a sürgősségi indítvány előterjesztését követő 8 napon belül a testület rendes ülést tart, az indítványt a rendes ülés napirendjére kell felvenni. Az ülések nyilvánossága 23. (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. (2) A képviselőtestület nyilvános ülését a Földvár Televízió élőben közvetíti. (3) Az ülés képi és hanganyaga tartós adathordozón rögzítendő, és az iratkezelési szabályzatban foglaltak szerint kezelendő. (4) A képviselő-testület zárt ülést tart: - választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; - önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor; - ha a napirendi pont tárgyalása állami, szolgálati titkot vagy olyan adatot sért, amelynek nyilvánosságra hozatalát törvény korlátozza. (5) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el: vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (6) Zárt ülést elrendelni minősített szótöbbséggel lehet, bármely képviselő vagy az érintett kezdeményezésére, konkrétan megjelölve a kérelem indokát. (7) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. (8) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni: - a képviselő-testület tagjainak, - a jegyzőnek, - a napirendi pontokat tárgyaló bizottságok tagjainak, - a közigazgatási hivatalnak. (9) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. Gazdasági program, munkaterv 24. (1) A polgármester - megválasztását követő 4 hónapon belül - a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé. (2) A gazdasági program tartalmazza a településfejlesztési politika és a pénzügyi politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására, valamint az önkormányzati intézmények működtetésére vonatkozó elképzeléseket. (3) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez javaslatot a képviselőtestület tagjaitól, a bizottságoktól, az önkormányzati intézmények, gazdálkodó szervezetek vezetőitől kér. (4) A munkaprogram képviselő-testület elé terjesztése előtt közmeghallgatást kell tartani. 7

8 25. (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaprogram végrehajtását is célzó éves munkaterv. (2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni: a) a képviselő-testület tagjaitól, b) a bizottságoktól, c) jegyzőtől, d) az önkormányzati intézmények vezetőitől. A munkatervnek tartalmaznia kell: - az ülések tervezett időpontját; - a napirendi pont címét, előadóját; - egyedi szervezési teendők rögzítését; - a közmeghallgatásra kerülő témák megjelölését. (3) A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb az adott naptári év első ülésén. (4) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a képviselő-testületet és a javaslattevőt is tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett javaslatokról, annak okáról. A képviselő-testületi ülés napirendje 26. (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a polgármester tesz javaslatot, amely alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A munkatervben nem szereplő javaslatok megtárgyalásáról, elhagyásáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) Az időben benyújtott sürgősségi indítványt a polgármester köteles a napirendi javaslat megtárgyalásakor ismertetni. A sürgősségi indítvány tárgyalásáról vagy elnapolásáról a testület minősített többséggel dönt. (3) A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendhez kötve van, annak visszavonására csak a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel - legfeljebb a határozathozatalig - hozott döntése alapján van lehetőség. (4) A napirendi pont elhalasztását a napirend elfogadása előtt, alapos indokkal a tanácskozásra jogosultak közül bárki indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, és a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját. Az előterjesztések rendje 27. (1) Írásos előterjesztés készítése kötelező a következő ügyekben: a) rendeletalkotás; b) szervezet kialakítása; c) helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása; d) gazdasági program, költségvetés meghatározása és az ezekről szóló beszámolók; e) településfejlesztési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek; f) valamennyi Ptk.-ból eredő jogügylet; g) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés; h) intézmény alapítás, megszüntetés, átszervezés. (2) A felsorolásban nem szereplő ügyek szóban is előterjeszthetők. 8

9 28. (1) A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek: a) a képviselő-testület tagja; b) a bizottságok; c) a jegyző; d) a polgármesteri hivatal osztályvezetői a jegyző ellenjegyzésével; e) az önkormányzati intézmények vezetői a jegyző ellenjegyzésével; f) a képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője. (2) Az előterjesztéseket az ülés előtt 15 nappal kell a jegyzőnek benyújtani. (3) A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból felülvizsgálja, célszerűséget nem vizsgál. A törvényességi felülvizsgálatot kézjegyével igazolja. A jegyző a felülvizsgálat során: a) Ellenőrzi, hogy az előterjesztés megfelel-e az SZMSZ-ben előírt tartalmi és formai követelményeknek, a témára vonatkozó jogszabályi előírásoknak, van-e hatásköre az adott ügyben a testületnek. Ellenőrzi a határozati javaslatok törvényességét. b) Amennyiben azt állapítja meg, hogy az előterjesztés, határozati javaslat törvényességi szempontból és e szabályokban foglalt követelményeknek nem felel meg, az előterjesztőt és a polgármestert tájékoztatja. (4) A jegyző által felülvizsgált előterjesztés tervezeteket, amennyiben valamely bizottság feladatkörét érintik, az illetékes bizottság elé kel terjeszteni. Az előterjesztést napirendre tűző bizottsági ülésre meg kell hívni az előterjesztőt és a jegyzőt is. 29. (1) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: a) első rész: - a tárgy pontos meghatározása, - a témakör ismételt napirendre kerülésekor a korábbi döntés, - az előkészítés során felmerülő vélemények, - az előterjesztést készítők megnevezése. b) második rész: - határozati javaslat, - a végrehajtásért felelős személy megnevezése, - a határidő megjelölése. (2) Hatósági ügyekben tett előterjesztés alapján hozott testületi döntést a jegyző az ügyfél számára kiadható formában készítteti el. (3) Szerződéskötést igénylő ügyekben szerződés-tervezet formájában kell előterjeszteni a javaslatot. (4) Tájékoztató jelentés határozati javaslatot nem tartalmazhat. (5) Az előterjesztés elkészítéséért, valamint határidőben való benyújtásáért a napirendi pont előadója felelős. Az önkormányzati rendeletek alkotásának főbb szabályai 30. (1) A rendeletalkotásra az előterjesztés rendjének általános szabályain túl a (2)-(3) bekezdés szerinti sajátos rendelkezések vonatkoznak. (2) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. 9

10 (3) Rendelet alkotását kezdeményezhetik: a) a képviselő-testület tagjai, b) a képviselő-testület bizottsága, c) a jegyző. (4) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezéseket a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester a jegyző véleményét követően terjeszti a testület elé, amely dönt a kezdeményezés elfogadásáról, meghatározza a rendelet-előkészítés menetét és azt, hogy a tervezetet milyen szervezettel kell egyeztetni, milyen fórumon kell megvitatni. (5) A rendelet-tervezetet a képviselő-testület eltérő döntése hiányában a polgármesteri hivatal készíti elő. Hiteles szövegét a jegyző készíti el és a (9) bekezdésben foglalt kivétellel terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztő tájékoztatást ad a rendeletalkotás szükségességéről, az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról. (6) A rendelet-tervezetet a jogalkotásról szóló törvényben foglalt követelmények figyelembevételével kell előkészíteni. (7) Polgármester, a jegyző véleményének meghallgatása után, egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat. Az éves költségvetési tervezetet közmeghallgatás tárgyává kell tenni. (8) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. (9) A szervezeti és működési szabályzatról, a költségvetésről és a zárszámadásról, a településrendezési tervekről szóló rendelet-tervezeteket a polgármester, az egyéb rendelettervezeteket a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé. A közzététel 31. A rendeletet a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján hirdetmény kifüggesztésével kell kihirdetni, melynek részletes szabályait a 44. (6) bekezdése tartalmazza. Sürgősségi képviselői indítvány 32. (1) A polgármester, a képviselők, a bizottságok és a jegyző javasolhatják a képviselőtestületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni. (2) Sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a képviselőtestület ülését megelőzően 2 nappal a polgármesternél lehet benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról. (3) Amennyiben a polgármester az indítványnak nem ad helyt, a sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend előtt minősített szótöbbséggel dönt. Az interpelláció 33. (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez és jegyzőhöz. (2) Interpellálni a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet. 10

11 (3) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s a távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki. (4) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. 34. (1) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben 15 napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni. (2) Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el. (3) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni. A kérdés 35. (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés. (2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 33. és 34. -ok rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz. A közmeghallgatás rendje 36. (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal tart közmeghallgatást, melyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. (2) A közérdekű kérdéseket és javaslatokat a polgármesteri hivatal harminc napon belül kivizsgálja. A bejelentőnek adott válaszról a képviselő-testületet tájékoztatni kell. (3) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább 5 nappal előbb a 21. (2) bekezdés szerint tájékoztatni kell. (4) Az éves költségvetési tervezetet a közmeghallgatás tárgyává kell tenni. (5) A rendelet-tervezetet a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal a polgármesteri hivatalban hozzáférhetővé kell tenni. Erről a lakosságot a polgármesteri hivatal a képviselő-testület üléséről szóló tájékoztatóban tájékoztatja. (6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja. (7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül. A képviselő-testület tanácskozási rendje 37. (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester felkérése vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük távollétében a korelnök (továbbiakban: polgármester) hívja össze és vezeti. Munkáját a jegyző segíti. 11

12 (2) Az ülést a polgármester nyitja meg. Megállapítja: - hogy a képviselő-testületi ülést e rendelet szabályai szerint hívták össze, - a jelenlévő képviselők számát, - a határozatképességet, és az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi azt, - előterjeszti az ülés napirendjét. (3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül dönt. (4) A képviselő-testületi ülésen megjelentek a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. A jelenlévő köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani. (5) A polgármester gondoskodik a rend fenntartásáról. Az ülésen résztvevőket a tanácskozás megzavarása esetén rendre utasíthatja. (6) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket ismétlő felszólalót figyelmezteti, harmadszor ismétlődő esetben megvonhatja tőle a szót; b) rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő módon nyilatkozik vagy egyébként a szabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti. (7) A polgármester a rendfenntartás érdekében tett e rendeletben szabályozott intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet. 38. (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. (2) Az ülésen résztvevő polgároknak tanácskozási joguk nincs. Csak akkor kaphatnak szót, ha képviselő-testület tagjának indítványára azzal a testület egyetért. A felszólalás ideje 3 percnél több nem lehet. (3) A polgármester az állampolgárt - amennyiben eltér a tárgytól vagy másokat sértő kifejezést használ - figyelmezteti, ismételt esetben megvonja a szót. (4) A polgármester rendreutasíthatja azt az állampolgárt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót figyelmezteti, ha a rendzavaró személye nem állapítható meg a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja. A vitavezetés szabályai 39. (1) A polgármester az ülés során napirendi pontonként megnyitja, vezeti és berekeszti a vitát. A testület úgy is határozhat, hogy több, témájában összefüggő előterjesztés vitáját együtt folytatja le. (2) Elsőként az adott napirendi pont előadóját, majd a bizottság előadóját illeti meg a szó. A napirendi pont előadóját a vita lezárása után a zárszó joga is megilleti. (3) A vitát megelőző kérdések megválaszolásához az előadó igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő segítségét is. (4) Az álláspontok tisztázása, közelítése érdekében bármely tagjának javaslatára a testület egyszerű szótöbbséggel egyeztetési szünetet rendelhet el, meghatározva annak időtartamát. (5) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a testület vita nélkül határoz, és meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját. 12

13 (6) A napirendi pont vitája során a képviselő hozzászólását két percben mondhatja el, hozzászólásával kapcsolatban viszontválaszt egy perc időtartamban adhat. (7) Ha a kérdéshez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárását, valamint a hozzászólás korlátozását bármely képviselő kérheti, erről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz. (8) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. (9) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni. A döntéshozatal szabályai 40. (1) A képviselő-testület tagjai igenlő vagy ellenszavazattal, illetve tartózkodással vesznek részt a szavazásban. (2) A javaslat elfogadásához a minősített többséget igénylő esetek kivételével egyszerű többség, a jelenlévő képviselők több mint felének igenlő szavazata szükséges. (3) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges. (4) A képviselő-testület minősített többséggel dönt a következő ügyekben: a) rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása; c) törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, fegyelmi eljárás során hozott határozat; d) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás; e) külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötése, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; f) intézmény alapítása, megszüntetése, átszervezése; g) zárt ülés elrendelése; h) képviselő döntéshozatalból történő kizárása; i) a képviselő testület önfeloszlásának kimondása; j) kereset benyújtása a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén; k) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendelése; l) titkos szavazás elrendelése; m) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása; n) a képviselő testület hatáskörének átruházása; o) közalapítvány létrehozása; p) helyi népszavazás elrendelése. (5) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. 13

14 A szavazás 41. (1) Szavazni személyesen kell. (2) A képviselő testület döntéseit nyílt szavazással hozza. A képviselő-testület az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt. (3) A döntési kérdést úgy kell szavazásra feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. (4) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslat felett kell dönteni. (5) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén a képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatíváról a képviselő-testület együttes szavazással dönt. (6) A szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester elsőként a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel szavazásra. Ezt követően történik a tartózkodás kinyilvánítása. (7) A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni. (8) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók és tartózkodók számát és a döntés szövegét. Név szerinti szavazás 42. (1) A polgármester, bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha: a) ha azt a törvény előírja; b) legalább három képviselő a szavazás megkezdése előtt indítványozza; c) a polgármester vagy a jegyző azt indítványozza; d) bizottság indítványozza. (3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik a nevük felolvasásakor igen, nem, tartózkodom kijelentéssel szavazhatnak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és névsorral együtt átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a szavazás személyenkénti eredményével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. 14

15 Titkos szavazás 43. (1) Kivételesen indokolt esetben titkos szavazást lehet elrendelni azokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést lehet, illetve kell tartani. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselőtestület minősített szótöbbséggel dönt. Kezdeményezésére a 42. (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározottak jogosultak. (2) Titkos szavazásnál a testület által megválasztott szavazatszámláló bizottság jár el és bonyolítja le a titkos szavazást. (3) A titkos szavazás szavazólapon történik, szavazófülke vagy külön helyiség és urna igénybevételével. A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, ez alapján kerül ismertetésre a titkos szavazás eredménye. (4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmazni kell a szavazás helyét, napját, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét, tisztségét, a szavazás eredményét. A képviselő-testület döntései 44. (1) A képviselő-testület a) önkormányzati rendeletet alkot és b) képviselő-testületi határozatot hoz. (2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt a) a napirend meghatározásáról, b) ügyrendi kérdésekről, c) tájékoztatók elfogadásáról. (3) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: a) Az önkormányzati rendeletek jelzése: Balatonföldvár Város Önkormányzatának.../év( hó nap) számú rendelete (rövidítése.../év( hó...nap)önk. rendelet). A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés időpontja. b) A képviselő-testületi határozatok jelölése: Balatonföldvár Város Képviselőtestületének.../...év(...hó...nap) számú határozata (rövidítése:.../...év(...hó...nap)kt. határozat). A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja. (5) A rendeletek hiteles szövegét módosító indítványra is figyelemmel a jegyző szerkeszti. A rendeletet a jegyző és a polgármester írja alá. (6) A rendeletek kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján 15 napra kifüggesztett hirdetménnyel történik. A hirdetmény tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, a kihirdetés tényét; valamint azt, hogy a hatályos szöveg a polgármesteri hivatalban ügyfélfogadási időben és a városi könyvtárban nyitvatartási időben megtekinthető; továbbá a kifüggesztés napját. A rendelet kihirdetésének napja a kifüggesztés napja. A rendelet irattári példánya tartalmazza a kihirdetés tényét és napját. 45. (1) A jegyző a rendeletek és határozatok hatályos szövegét megküldi mindazoknak, akiknek a rendelet és határozat végrehajtásával kapcsolatban feladataik vannak, illetve felelősök a végrehajtásáért. 15

16 (2) Amennyiben a határozat végrehajtása akadályba ütközik, annak felmerülésekor, de legkésőbb a határidő lejártát megelőző ülésen kell kérni a testülettől a határidő módosítását. (3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket a jegyző készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé. 46. (1) A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól nyilvántartást kell vezetni, amely a jegyző feladata. (2) Az önkormányzati rendeletet módosítása esetén a módosítást követően egységes szerkezetbe kell foglalni, amely a jegyző feladata. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezése 47. (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, azt a polgármester (távollétében az ülést vezető) és a jegyző, távollétében az aljegyző írja alá. (3) A jegyzőkönyv tartalmazza: - az ülés helyét, időpontját; - az ülésen megjelent, valamint a távolmaradó képviselőket; - az ülésen tanácskozási joggal résztvevők felsorolását, az érdeklődő állampolgárok számát; - az elfogadott napirendet; - napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és a felszólalók nevét, illetve hozzászólások rövid lényegét; - a szóbeli kiegészítést, a szóbeli előterjesztéseket, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat; - a határozathozatal módját, feltüntetve a szavazás eredményét; - a határozatok számát és szövegét; - szükség esetén a polgármester intézkedéseit; - a jegyző törvényességi észrevételeit; - az ülésen történt fontosabb eseményeket; - az interpellációkat, kérdéseket. (4) A jegyzőkönyv mellékletei - a meghívó, - az előterjesztések, - a jelenléti ív, - a képviselő írásban benyújtott hozzászólása, - a névszerinti szavazás hitelesített névsora, - titkos szavazásról készült jegyzőkönyv, - a rendelet kihirdetett szövege. (5) Az ülést követő 15 napon belül a jegyző a jegyzőkönyvet és mellékleteit megküldi a közigazgatási hivatalnak. A jegyzőkönyv eredeti példányát a polgármesteri hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről. (6) A választópolgárok a zárt üléseket kivéve betekinthetnek a jegyzőkönyvbe. Ennek biztosítása érdekében a jegyzőkönyv egy példányát - zárt ülés kivételével - a jegyző megküldi a városi könyvtárnak. 16

17 (7) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a közigazgatási hivatal, továbbá a jegyző tekinthet be. (8) A nyilvános és a zárt ülések jegyzőkönyveit elkülönítetten kell kezelni, melyről a jegyző gondoskodik. Az együttes képviselő-testületi ülésére vonatkozó szabályok 48. (1) Az önkormányzat tagja a Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulásnak ( továbbiakban: többcélú társulás ). (2) A többcélú társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak. (3) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a többcélú társulás tanácsa kezdeményezi. (4) Az együttes képviselőtestületi ülést, a társulást alkotó képviselőtestületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint, a polgármesterek hívják össze. (5) Az együttes képviselő-testületi ülést a többcélú társulás tanácsának elnöke vezeti. (6) Az együttes ülésen a képviselő-testület ülése az ülés vezetését kivéve az Ötv-ben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően zajlik. (7) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot. (8) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselőtestületek által hozott határozatokat külön, valamint a tanácskozáson elhangzott valamennyi beleértve a más képviselő-testület tagja által tett hozzászólás lényegét tartalmazza. 49. (1) A (3) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével a 48. rendelkezéseit kell alkalmazni minden más esetben is, ha kettő vagy több képviselő-testület működését, feladat-, illetve hatáskörét érintő döntés meghozatala céljából együttes képviselőtestületi ülés tartása szükséges. (2) Együttes ülés tartását bármelyik érintett képviselő-testület kezdeményezheti, az ülés vezetéséről a képviselőtestületek állapodnak meg. III. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI A képviselők jogállása 50. A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el. 17

18 A képviselők jogai és kötelezettségei 51. (1) A képviselő jogosult: a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület és bizottságai döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, végrehajtásának szervezésében, ellenőrzésében a következők szerint: - kezdeményezheti bármely téma napirendre tűzését, - a döntés előtt igényelheti a döntést megalapozó előzetes információt a polgármesteri hivataltól, - a városfejlesztéssel kapcsolatos döntések végrehajtási intézkedéseit ellenőrizheti, - jelzést adhat, ha a végrehajtásban hiányosságot tapasztal, vagy a döntéstől eltérést észlel, - a testület és bizottságai irataiba, jegyzőkönyveibe titoktartás mellett betekinthet; b) kezdeményezheti, hogy a testület vizsgálja felül a bizottság döntését; c) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet; d) a polgármesteri hivataltól a munkájához szükséges támogatást, ügyviteli közreműködést igényelhet; e) közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül köteles érdemi választ adni; f) interpellációt és kérdést feltenni a testület ülésén; g) tanácskozási joggal részt venni bármely bizottság ülésén; h) javaslatot tenni a bizottság elnökének a feladatkörébe tartozó ügyek megtárgyalására; i) sürgősségi indítványt előterjeszteni; j) a képviselő-testület ülésének összehívását, titkos szavazást, zárt ülést, név szerinti szavazást, vita lezárását kezdeményezni; k) külön rendelet alapján tiszteletdíjra. (2) A képviselő köteles: a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, ellátni a testület által meghatározott feladatokat; b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van; c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, magántitkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll; d) kapcsolatot tartani a település állampolgáraival; e) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a napirend vitája előtt bejelenteni; f) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. (3) A polgármester a települési képviselőt szakmai ismeretei, felkészültsége szerint bevonhatja a döntések előkészítésébe, különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba. (4) Az a települési képviselő, aki a kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselőtestület üléséről előzetes bejelentés, vagy igazolás nélkül távol marad és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül. A kizárás szabályai 52. A képviselő-testület döntéshozatalból történő kizárásra az Ötv.-ben meghatározott szabályok irányadók. 18

19 Az összeférhetetlenségi eljárás 53. (1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül a Pénzügyi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszűntetését. (2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, a Pénzügyi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti. (3) A továbbiakban a bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra értelemszerűen az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. IV. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI 54. (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, átruházott jogkörben döntések meghozatalára állandó bizottságokat hoz létre. Részletes feladataikat a képviselő-testület határozza meg. (2) A bizottságok belső működési szabályaikat az Ötv., a jogszabályok és az SZMSZ keretei között maguk határozzák meg. 55. (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre: - Pénzügyi Bizottságot, mely elnökből és négy tagból áll, akik közül három fő települési képviselő; - Városfejlesztési Bizottságot, amely elnökből és négy tagból áll, akik közül három fő települési képviselő; - Humán Bizottságot, amely elnökből és négy tagból áll, akik közül három fő települési képviselő. (2) A bizottságok munkájában tanácskozási joggal meghívott, nem bizottsági tag szakmai tanácsadók vehetnek részt, állandó vagy eseti meghívottként. A szakmai tanácsadók bevonására elsősorban a bizottság által elfogadott szakmai tanácsadói névjegyzék alapján kerül sor, de eseti jelleggel lehetőség van a névjegyzéken nem szereplő szakértő meghívására is. (3) A bizottságok tagjainak névjegyzékét az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza. (4) A bizottságok részletes feladatkörét az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza. 56. (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság jelenlévő legidősebb képviselő tagja hívja össze és vezeti. (2) A bizottságok együttes ülése esetén az ülést a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti. (3) Az elnök köteles összehívni a bizottságot - a képviselő-testület határozatára, - a polgármester indítványára. 19

20 (4) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság következő ülése elé kell terjeszteni. E téma tárgyalásakor a képviselőt meg kell hívni. 57. (1) A Pénzügyi Bizottság üléseit rendszerint a képviselő-testület ülésének hetén, kedden órától tartja. (2) A Városfejlesztési Bizottság üléseit rendszerint a képviselő-testület ülésének napján órától, illetve a bizottság elnökének döntése alapján, az előterjesztések függvényében, órától tartja. (3) Az Humán Bizottság üléseit rendszerint minden hónap harmadik keddjén órától tartja. 58. (1) A polgármester illetményének és egyéb, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó juttatásának megállapítására, módosítására az állandó bizottságok elnökeiből álló ideiglenes bizottság tesz javaslatot, melynek elnöke a Pénzügyi Bizottság elnöke. (2) A képviselőtestület alakuló ülésén, amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott bizottság javaslattételére nincs lehetőség, a képviselőtestület által megválasztott három tagú ideiglenes bizottság látja el az (1) bekezdésben meghatározott feladatot. (3) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának teljesítéséig tart. Összetételére és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. 59. (1) A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók. (2) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll. (3) A bizottsági döntéshozatalból való kizárás szabályaira az 52. rendelkezései az irányadók. A kizárásról a bizottság dönt. (4) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a felszólalások lényegét és az elfogadott határozatokat, javaslatokat. (5) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz. (6) A bizottsági ülések nyilvánosságára a képviselő-testület nyilvánosságára vonatkozó szabályok az irányadók. (7) A bizottság munkáját a polgármesteri hivatal segíti. A hivatal feladatai: a) gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről; b) elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amelyet eljuttat a jegyzőnek törvényességi észrevétel céljából; c) az átruházott hatáskörben hozott határozatokat 8 napon belül a jegyzőnek átadja, aki a törvényességi ellenőrzés után megküldi a polgármesternek felfüggesztési jogának gyakorlása végett. 20

21 60. (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább 4 munkanappal kell elektronikus úton továbbítani, illetve hozzáférhetővé tenni. (2) A képviselő-testület a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja. V. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TISZTSÉGVISELŐI A polgármester 61. (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármester az alakuló ülésen esküt tesz. A polgármester fogadóideje: szerda: 8,00 12,00, 12,30 15,00 óráig. (2) Illetményét a képviselő-testület állapítja meg és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A polgármester szabadságát az első negyedév végéig ütemezi és bejelenti a képviselőtestületnek. A szabadságot a polgármesteri hivatal tartja nyilván. (3) A polgármester jutalmát, illetményemelését a 58. (1) bekezdés szerinti bizottság javaslatára a képviselő-testület állapítja meg egyszerű szótöbbséggel. 62. A polgármester a városi önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért. Fő feladatai különösen: a) a település fejlődésének elősegítése; b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás; c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása; d) az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése; e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása; f) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése; g) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása; h) kapcsolattartás a helyi pártok vezetőivel; i) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának segítése; j) a települési képviselők, a bizottsági elnökök munkájának segítése; k) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése; l) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése; m) a képviselő-testület hivatalának jegyző útján való irányítása; n) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása; o) a polgármesteri hivatal dolgozóival kapcsolatos munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol, egyetértési jogáról tett nyilatkozatát az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza. Az alpolgármester 63. (1) A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. 21