TARTALOMJEGYZÉK. Tél (vers) Az árva kiscica Az árva kiscica eltűnik A hóember délre megy oldal
|
|
- Ignác Bakos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 TARTALOMJEGYZÉK Oldal Tavasz (vers) 3 l. A kis harangvirág 4 2. Bajban a kis harangvirág 6 3. Rigóbigó megszökik 8 4. Rigóbigó eltéved Cini egér Cini egér kalandjai Az ábrándos katicabogár Májusi éjjel a kertben (vers) 19 Nyár (vers) A diófa álma A legjobb otthon Piros cica a háztetőn Piros cica az erdőben Egy furcsa álom Az eltévedt kiskacsa Csirke helyett papucs (Egy róka meséje) Kutya-macska barátság Hazatérés (Egy macska meséje) 35 Ősz (vers) Egy kis pók a kertben Utazik a kis pók Ugri mókus balesete Ugri mókus meggyógyul A hal és a béka Két bogár találkozása Menekülés (Egy őz meséje) 48 Tél (vers) Az árva kiscica Az árva kiscica eltűnik A hóember délre megy oldal
3 TAVASZ Márciusban itt a tavasz, hűvös szellő fújdogál, a hó vize a határban patakokban csordogál. Mily szeszélyes az április! Hol meleg van, hol meg nincs. Eső esik vagy süt a nap, már a hónak nyoma sincs. Vígan fütyül a kisrigó szép májusi köszöntőt, virág borít kertet, mezőt, madár járja a zöld erdőt. 2. oldal
4 l. A kis harangvirág Csendes májusi éjszaka volt. Barátságosan sütött a hold, ezüstös fényt bocsátva a kertre. Közelében és távolabbra is mindenfelé csillagok ragyogtak a feketeségben. A kis harangvirág ott lapult a kerítés mellett ágaskodó bokor tövében kicsit távolabb a többiektől. Neki védett hely jutott, amazok meg szabadon álltak a fű között. - Milyen szép tavaszi éjszaka van! - csilingelték a harangvirágok. A kicsi is halkan kongatta. Arra repült hirtelen egy világító szentjánosbogár. Rászállt a kis harangvirágra, letette lámpáját és nagyot sóhajtott: - Szia! Remélem, nem zavarlak, úgy elfáradtam - mondta. - Szívesen látlak. Pihenj meg nálam - válaszolt a kisvirág. - Mit szólsz a hangomhoz? - Nagyon szépen zenélsz dicsérte a szentjánosbogár hízelegve -. Te vagy a legkedvesebb virág. - Te is helyes vagy. És milyen takaros lámpád van bókolt a kis harangvirág. - Köszönöm - bólintott kedvesen a szentjánosbogár -. De már mennem is kell. - Ezzel felkapta lámpáját, meglebbentette szárnyait és elrepült. Egy ideig még világított a kert alján, aztán eltűnt. A hold fénye beterítette a kertet, szellő se rezdült. - Milyen jó itt lenni! - gondolta a kis harangvirág, és szívesen harangozott volna, de tudta, hogy ilyen későn már nem illik megzavarni a nyugalmat. Inkább csak halkan dúdolt: Süt már a hold a kertek fölött, csillagos az égbolt, virág lapul a bokrok között, titokzatos csend volt. 3. oldal
5 A kert a város felé lejtett és a kis harangvirág messzire ellátott a villanyfényben csillogó városra. Egyszercsak észrevette, hogy a távolban megvillant az ég alja. Aztán megint, majd újra. - Ebből zivatar lesz - gondolta. És valóban. Már hallotta is távolról a mély dörgést. Az égzengés mind erősebb lett. Aztán megjelentek az első esőcseppek: kipp-kopp-kipp-kopp. Egy-két szem a fejére esett. - Legalább oltja a szomjúságomat - mondta. De már hullott is a zápor. Csak úgy verte a bokrokat, fákat meg a füvet. - Milyen jó, hogy a bokor alá húzódhattam! - gondolta. Kis patakokban folyt körülötte a víz. De nem sokáig. A felhők elvonultak, s már csak távolról hallatszott egy-két tompa dörrenés, néha meg fény villant a messzeségben. A hold újra kidugta fejét és vidáman nézegetett a villogó csillagok között. A kis harangvirág is elszenderült. 4. oldal
6 2. Bajban a kis harangvirág A kis harangvirág reggel korán jólesően megfürdött a napfényben, megkongatta harangját, és elégedetten nézegette az enyhe szélben hajladozó fákat, meg a zöldellő bokrokat: Ág nem mozdul, levél se rezdül, a méhek vidáman donganak, kis harangvirág dalra zendül, a légben pillangók játszanak. Dél felé váratlanul bejött a kertbe egy ember. Lehajolt és elkezdte sorra letépni a harangvirágokat. Szegényeknek még annyi idejük sem volt, hogy utoljára kongassanak egyet. Csak annyit mondtak: jaj! Csupán a kis harangvirág menekült meg, mert szerencséjére meghúzódhatott a bokor alatt. Aztán az ismeretlen elment, kezében szorongatva egy csokor harangvirágot. A kicsi megtörten, rémülten remegett. Egy lepke arra tévedt és megpihent rajta. - Szia! Miért vagy olyan szomorú? - kérdezte. - Csak szeressetek... - suttogta a kicsi reszketve. - Nem tehetem. Vár rám a párom - mondta a lepke könnyedén, majd meglibbentette szárnyait és lebegve eltűnt a napfényben. Aztán egy katicabogár szállt rá. - Szia! Remélem, nem zavarlak - mondta. - Csak szeressetek... - rebegte a kis harangvirág. - De furcsa kívánságod van! Hisz alig ismerlek - szólt a katicabogár, és ezzel tovább repült. Később egy hangya mászott fel rá. - Mit zenélsz itt magadban, te léhűtő? - mondta mogorván. - Csak szeressetek... - szólt szomorúan a kis harangvirág. - Nekem dolgom van. Sietek - válaszolta mérgesen a hangya és rohanva eltűnt a fűszálak között. A kis harangvirág tovább szomorkodott. Kora délután erős zúgást hallott. A nagyapa fűnyírópépet tolt a közelben. Lassan odaért hozzá és megállt előtte. A kis virágnak ijedtében majd elállt a harangja. Rémülten várta az utolsó percet. A nagyapa azonban lehajolt hozzá és egy újjal finoman megsimogatta. 5. oldal
7 - Na, talán nem akarsz csilingelni? A többiek hová lettek? - kérdezte kedvesen. - Ne félj, én szeretlek ám - tette hozzá. Aztán felállt és tovább tolta gépét. A kis harangvirág boldogan kukucskált ki a bokrok közül a napsütötte tájra. Egy maradék esőcsepp hullott le róla a földre. Vagy talán könnycsepp?... Ezután megkongatta kis harangját és így dalolt: Bokor alatt csöndesen búvik a harangvirág. Lángol a nap fényesen, ó, mily szép is a világ! 6. oldal
8 3. Rigóbigó megszökik Egy szép májusi napon történt, hogy Rigóbigó, a haszontalan kismadár, kiugrott a fészkéből. Még alig tudott repülni, de szerencsésen földet ért. Ijedten nézett föl a fára, az elhagyott fészekre, de már késő volt: nem tudott visszarepülni. Egy ideig még próbálkozott, csapkodott szárnyaival, de mindhiába. Közben egyre messzebb került. Lassan megnyugodott. - Ha lefelé tudtam repülni, akkor fölfelé is fogok majd - okoskodott magában. Aztán körülnézett. - Mennyi minden van itten! - mondogatta örvendezve - Fák, bokrok, virágok: - És elkezdett vidáman énekelni: Jaj de jó, könnyen megy, süt a nap, érik a meggy. Elszállok messzire, a város végire. Aztán meglátott egy kis fácskát. - No, erre csak föl tudok repülni - mondta vígan, és nagy lendületet vett. Hórukk! Sikerült! Már ott is ült az alsó ágon, és büszkén nézegette a fűben mászkáló rovarokat, zümmögő méheket. - Ti sem tudtok olyan gyorsan repülni, mint én - mondta hetykén és újra dalolt: Szárnyal a kismadár, magas fára is fölszáll, csodálja a sok fűszál, irigyli minden bogár. 7. oldal
9 De hirtelen megijedt. Észrevette, hogy a kert egyik bokra alól egy fekete macska sompolyog feléje. - Jaj, mit csináljak!? - csipogta remegve. Eszébe jutottak Rigó mama intő szavai: - Óvakodj a macskáktól! Kitárta hát gyorsan két szárnyát, nagyot ugrott és fölrepült a levegőbe. Meg sem állt egy hatalmas fenyőfa csúcsáig. Ott megnyugodott. - Hiszen én tudok repülni! - kiáltotta vígan -. Nem félek én semmitől, fölszállok még a felhőkig is. - Fölnézett az égboltra. Néhány bárányfelhő úszott a magasban. Elhatározta, hogy odáig fog szállni. - Majd a felhők tetején megpihenek - gondolta örvendezve. Hórukk! Meglebbentette szárnyait és röpült fölfelé Mind magasabbra ért. Alig látta már a lenti házakat, kerteket. Énekelni kezdett: Csodás fentről a világ, akár egy csokor virág! Pihenni egykettőre ráülök egy felhőre. 8. oldal
10 4. Rigóbigó eltéved Rigóbigó nagyon messze elrepült fészkétől. Pedig rigómama figyelmeztette, hogy mindig legyen közelben. Azt gondolta a kis haszontalan, hogy a felhőkig is fel tud repülni. De a felhők bizony még messze voltak... Egyszercsak érezte, hogy elfáradt. - Jaj, mit csináljak hol pihenjek meg? - mondta magában ijedten. Ekkor gyenge szellő kerekedett. Fölült a hátára és libegve ereszkedett le a föld felé. Egy cseresznyefa ágán megpihent és kifújta magát. Szerencse, hogy nem történt nagyobb baj. - Kitörhettem volna a nyakamat is gondolta megkönnyebbülve. Ekkor megint félni kezdett: messze elkerült otthonától, egy idegen kertben találta magát. - Hol lehet rigómama meg rigópapa! - sóhajtotta és elkezdett pityeregni. - Hát te mit bőgsz olyan keservesen? - szólalt meg hirtelen egy mély hang. A cseresznyefa volt. - Eltévedtem. Nem találok haza - kesergett a kisrigó - Nem tudod, merre lakunk? - Hahaha... Honnan tudnám, ha te nem tudod... hahaha - mondta a cseresznyefa, és ágai csak úgy rázkódtak a nevetéstől. De aztán mégis megsajnálta a kisrigót. - Egyél egy kis gyümölcsöt! A felső ágaimon már találsz érett szemeket - bíztatta vigasztalóan. A kisrigó jóízűen belakmározott és egy időre elfelejtkezett az otthonáról. De aztán közeledett az este. A nap is elbújt a hegyek mögött... - Közben a rigószülők kétségbeesve keresték fiókájukat. - Hol vagy? Hol vagy? - csicseregték. Egyszer csak megpillantották őt, amint egy faágon gubbasztva sírdogált. Nagyon boldogok voltak, de azért jól meg- 9. oldal
11 szidták a haszontalan kis Rígóbigót, amiért olyan messzire elkódorgott. Ezután mindhárman hazatértek. Útközben így daloltak: Vígan fütyül a rigó, ha fészkébe hazatér, szép az élet, jaj de jó, búslakodni mit sem ér. 10. oldal
12 5. Cini egér Élt a szomszéd kert egyik farakása. alatt egy egér család. Csendesen töltötték napjaikat: rendben tartották az egérfészket, rágcsáltak, ettek-ittak, néha meglátogatták a közeli pincéket, kamrákat is, amelyekben mindig akadt valami ennivaló. Estére aztán megnyugodtak és vígan cincogtak a farakás alatt: Jó dolga van az egérnek, kicsi lyukba beleférnek, teli kamra mindig akad, kolbász, sajt meg egyéb falat. Közöttük élt a szófogadatlan, haszontalan Cini egér is. Mindig elkószált valamerre, hiába figyelmeztette őt az egérmama, - Elfog a macska és bekap, ha nem fogadsz szót. - De hiába volt minden intelem: Vigyázz, ha oson a ravasz macska! Villog a szeme, éles a karma. Hegyes fogait egérre feni, ki közéje kerül, rögtön megeszi. Egy szép napon elhatározta, hogy egyedül körülnéz a szomszéd kertben, mert nagyon kíváncsi volt, hogy mi van ott. Könnyedén átbújt a kerítés alatt, és meglátott egy kis faházat. - Na, ez jó lesz nekem. Biztos van benne finom ennivaló: dió, mogyoró, talán még sajt és kolbász is. A sajtot különösen kedvelte. Nem sokat tétovázott hát. Munkához látott. Nagy nehezen sikerült egy kis lyukat rágni a faház oldalába. Senki se vette észre. Óvatosan 11. oldal
13 bemászott. Csend volt és sötétség. Egy kis fény azonban beszűrődött az ajtórésen, és Cini körülnézett. Volt ott ásó, lapát, kerékpár meg szerszámok, de ennivaló az nem. Végül mégiscsak talált egy zacskó diót. Azokat kezdte el rágni. Hamarosan jóllakott és ezután keresett magának egy kényelmes helyet: a szekrényfiókban talált egy rossz kesztyűt és abban jóízűen elaludt. 12. oldal
14 6. Cini egér kalandjai Cini egér csendesen éldegélt a kis faházban. Rágcsálta a diót, néha kinézett a kertbe, de mindig visszatért helyére. Egy délután azonban ijesztő zaj zavarta meg. Ijedtében a szekrény alá bújt, de a nagyapa észrevette és botjával onnan is kizavarta. Cini rémülten rohant ki a kertbe, majd a kapu alatt az utcára. Már a harmadik kerten is túl volt, amikor végre megállt pihenni, majd keresett egy lyukat, hogy elbújjon. De nem volt szerencséje. A gazda, aki éppen egy fát ültetett, észrevette és egy kanna vizet öntött a lyukba. Nagy nehezen sikerült egy másik lyukon kimásznia. Még vizes bundáját sem volt ideje kirázni, máris szaladt tovább a következő kertbe. De ott meg egy asszony várta söprűvel, s már ütötte volna, de Cini megint ügyes volt: a kerítés alatt kibújt az útra. Egy autó suhant el mellette, s Cini úgy érezte, mintha valami viharos szél rázta volna meg. Ekkor éppen arra jött egy bácsi kerékpáron, s látta a remegő egeret. Leszállt és megvárta, amíg Cini bebújik valahová. - Nahát, milyen csoda, hogy ez az ember nem bántott - sóhajtotta Cini, miután már biztonságban érezte magát, és jókedvében így énekelt: Cini egérnek szép az élete, mindig van neki finom étele, nem ijeszti meg a mérges gazda, sem a nyávogó, ostoba macska. Ha megérzi a rút cirmos szagát, olyankor bátran kivágja magát, hisz elszaladni sohasem szégyen, sem lyukba bújni illatos réten. 13. oldal
15 Ezután Cini megint kimerészkedett az útra. Épp arra sétált Andika a nagymamival. - Jé, ott egy kis egér! mondta Andika örömmel. Cini bátortalanul megállt. Senki sem vette észre, amikor váratlanul kiugrott az egyik kerítésből egy fekete macska. Villámgyorsan fölkapta Cinit és a szájában tartva nyugodtan elsétált. Andika csodálkozva nézte a jelenetet és azt mondta: - Ugye, mami, a cica nem fogja bántani a kis egeret? 14. oldal
16 7. Az ábrándos katicabogár Meleg májusi idő volt. A napsugarak táncoltak a légben. A füvek, virágok, bokrok és fák örömmel nyújtózkodtak a nap felé. Rovarok zümmögtek, duruzsoltak, dongtak, döngicséltek a levegőben. A madarak daloltak, fütyörésztek, csiripeltek, csicseregtek. Ez a sokféle hang aztán összefolyt egy finom zsongásban. A katicabogárnak is kellemes volt hallgatni ezt a muzsikát és ábrándozva ringatózott a langyos szellőben egy hosszú fűszálon. Zöngicsélni támadt kedve: Fűszálon hintázik a katicabogár, simogatja, óvja az áldott napsugár. Csendesen hallgatja a madarak dalát, s magába issza a kertek illatát. De egy hirtelen támadt szellő megzavarta álmodozásában. A fűszál elkezdett inogni, majd megrázkódott és a katicabogár lepottyant a földre. - Milyen szerencse, hogy puhára estem - mondta. Hirtelen cirpelő hangot hallott. Egy tücsök loholt feléje. - Szia, hát te mit kószálsz erre? - szólt a katicabogár. - Csak ezt a finom tavaszi zsongást-bongástzümmögést hallgattam, de ez a hirtelen szél megzavart. Csaó! - s már továbbsietett. De még hallani lehetett nótázását... A katicabogár eltűnődött: Cirpel a tücsök, éjjel-nappal muzsikál. Tán sose alszik, se nem eszik, csak hangicsál szünet nélkül. Kész csoda, hogy még él. Ezután a katicabogár kinézett magának egy jó magas fát. - No arra fölrepülök. Remélem ott nem zavarnak meg. - Most meg dongást hallott a feje fölött. Fölnézett. Kövér dongó ült egy virág tetején. 15. oldal
17 - Jó reggelt dongó uram - szólt fel tisztelettel a katicabogár, mert nem akarta megharagítani a mérges dongót. -Hogy tetszik lenni? - Jobb, ha most nem zavarsz. Elmélyedtem ebben a szép tavaszi zsongás-bongás hallgatásában. De már indulok is tovább. Szia! És búgva fölszállt. - Viszlát, dongó úr! - mondta a katicabogár megkönnyebbülve, s megint elkészült, hogy fölrepüljön a nagy fára. De újra megállt, mert most meg egy óriás szarvasbogár csörtetett feléje a fűben. Akkora volt, hogy a katicabogár csak félve mert ránézni. Szarvait fenyegetően mozgatta, mintha kaszálni akarna. - Jaj, jaj - mondta magában a katicabogár -, jó lenne valamerre eltűnni. - De a szarvasbogár észrevette és barátságosan rászólt: - Na, miért akarsz eliszkolni előlem, hisz nem bántalak. Ha akarod, fölülhetsz a hátamra és elviszlek valahová. - Ó, köszönöm, nem akarlak megterhelni - szabadkozott a katicabogár. - Megterhelni? Öt ilyen nyamvadt bogarat is elviszek a hátamon. Mi az nekem! - Köszönöm, de nem kérek belőle. Tudok én repülni is mondta önérzetesen a katicabogár. - Ha nem, hát nem, akkor megyek a dolgomra. Viszlát! - mondta kissé bosszúsan a szarvasbogár, mert nem szerette, ha elutasítják. S ezután tovább cammogott. A katicabogár úgy gondolta, hogy most már aztán valóban fölrepül a nagy fára, de most meg egy eltévedt hangya vágtatott feléje. - Miért állsz az utamba - mordult a katicabogárra -, nem látod, hogy sietek? - Azért köszönni csak lehet - szólt rá mérgesen a katicabogár. De a hangya már messze rohant és eltűnt a fűszálak között. 16. oldal
18 - Ennek is hiába szól a természet tavaszi éneke, az ilyen bunkó semmit sem vesz észre. Piha! - dohogott magában a katicabogár. - Most végre újra csend lett, nem zavarta meg senki a magányt és a katicabogár fölrepülhetett a nagy fára. Vígan úszott a levegőben és közben így dalolt: Fűszálon hintázok, hallom susogását és látom a földről felhők vonulását. Szálldosok a légben és zsong a levegő, átölel a szellő az égbe emelő. Bokorba búvok viharos éjjelen, ekként röppen el múlékony életem. 17. oldal
19 8. Májusi éjjel a kertben Éjszaka csendes a világ, pihen ember, állat, virág, elhalkul a zene, ének, surrannak a denevérek. Fent a fekete égen milliárd csillag, a kerek hold fénye szelíden csillog, morajló repülő fürkészve pislog, a városban lámpák erdeje villog, az ég alján villám cikázva megvillan, a sötétlő mennybolt alja felmorran. Lent fürge egérhad cincog lyukjában, magányos bagoly huhog odvában, játékos nyestek vad táncot járnak, nyávogó macskák párjukra várnak, kutyák vonítanak a ködös távolban, tücskök cirpelnek a sötét bozótban. 18. oldal
20 NYÁR Június van. Megjött a nyár! Diáksereg szünetre vár. Sárgul a búza, zümmög a bogár, fecskemadár fészkére száll. Júliusban de tűz a nap! Otthon marad kabát, kalap. Kutya, macska lustán hever, hűvös vízbe vágy az ember. Augusztusban az éj ragyog: sötét égen szép csillagok. Vígan cirpel tücskök hada, messze villan az ég alja. 19. oldal
21 9. A diófa álma A kert végén állt egy hatalmas diófa. Ágai széles körben árnyat vetettek mindenre. Büszkén ágaskodott a magasba. Úgy érezte, hogy ő itt a legszebb, legerősebb. Ezért kissé lekicsinylően nézett a többiekre: gyümölcsfákra, bokrokra. De igazán csak az égbenyúló fenyőfák bosszantották. Szeles időben egymást böködték ágaikkal. Egyébként jól érezte magát. Gyökereit mélyen eresztette a földbe, s így száraz időben is talált magának táplálékot, nedvességet. Volt egy különös tulajdonsága is: szeretett álmodozni. Éjjel, amikor enyhe szellő fújdogált, és a hold beborította sugaraival, álmában mindig messze tájakon járt. Könnyedén repült a levegőben, mintha csak egy nagy madár lenne. Hajnalban, ha fölébredt, mindig sajnálta, hogy csak álom volt. Hogyan is tudna egy diófa felszállni a levegőbe? Bár szállhatnék messzire, tán a világ végire, de repülnöm nem lehet, oly mélyek a gyökerek. Egyik álmában, amikor szokás szerint megint felszállt a levegőbe, egy távoli réten ért földet. Körülnézett, hogy társakat, fákat keressen, de a közelben egy sem volt. Magányosan állt a mezőn. Eleinte örvendezett, hogy egymaga birtokol egy nagy legelőt, de aztán elunta magát, s alaposabban körülnézett, hátha lát valamit. Valahol messze nagy erdőség sötétlett, de közelebb csak fű borított mindent. Egyszercsak észrevette, hogy a távolban két emberalak közeledik feléje. Otthon, a kertben már megszokta, hogy emberek jönnek-mennek, letelepszenek az árnyékában vagy létrát támasztanak törzséhez. Ezek azonban idegenek voltak. Az egyik 20. oldal
22 kezében fűrész volt, a másikéban fejsze. - Mit akarhatnak? - kérdezte magában gyanakodva a diófa. A két ember leült a fa alá. - Erre felé fog vezetni az út - mondta a magasabbik. - Akkor ez a fa útban van - szólt az alacsonyabbik. - Kár érte - szólt az egyik -, olyan jó árnyékot ad. - Kár érte - mondta a másik -, de nem tehetünk mást. Nosza, fölálltak, fogták a fejszét meg a fűrészt, hogy elkezdjék a vágást. A diófa megrémült. Szeretett volna gyorsan elrepülni, de nem tudott. - Jaj, jaj, jaj! - kiáltott rémülten, diófanyelven. Ekkor szerencséjére fölébredt és a kertjében találta magát. Milyen jó, hogy csak álom volt! - sóhajtott megkönnyebbülten, s boldogan nézegette a hajnali fényben pompázó kertet. 21. oldal
23 10. Legjobb otthon A vén diófa sokáig állt a kertben. A nagyapa létrát támasztott a törzséhez, amelyen a nagymama Andikával vígan tornászott. Már nem szokott annyit álmodozni, mint régen. De egy csendes éjszaka megint azt álmodta, hogy fölszállt a magasba. Most azonban valami váratlan esemény megzavarta: hirtelen beborult az ég, cikáztak a villámok, dörgött a menny. Gyorsan lefelé irányította útját, nehogy villámcsapás érje ott fenn az égen. Egy idegen kertben ért földet. Alig tudott helyet találni a sok fa. között. Nem fogadták szívesen. - Honnan a csudából jöttél? Mit keresel itt? Jobb, ha minél előbb elmennél a mi kertünkből! - ilyeneket mondogattak neki. Főleg egy magas fenyő volt erőszakos: hatalmas ágaival csapkodni kezdte a diófát. A többiek is szúrták, bökték. Hiába volt olyan erős és hatalmas, nem bírt velük. - Jobb lesz, ha elmegyek - mondta búsan, s nekiindult a fergeteges esőben. De a nagy sötétségben nem talált haza. - Kellett nekem elmenni olyan messzire. Többé nem teszek ilyet! - sóhajtotta. Ekkor hirtelen fölébredt és örömmel látta, hogy mindez csak álom volt. Igaz, esett az eső, verte a szél, de jól érezte magát. Ágait boldogan tárta szét a zápornak, s jólesett, hogy minden részét átitatja a langyos esővíz. Otthon volt. Vidám dalra fakadt, susogott ágaival: Forró nyár vagy hideg tél, süt a nap és fúj a szél, eső esik, hull a hó, otthon lenni nagyon jó. 22. oldal
24 11. Piros cica a háztetőn Élt egyszer az erdő szélén, a nagymama házában egy kiscica. De nem ám olyan, amilyent minden utcában láthatunk. Ez piros cica volt. Látszott rajta, hogy jól nevelték: bundáját, amely csak úgy csillogott a napfényben, mindig tisztán tartotta. Kényeskedve kerülgette a pocsolyákat meg a piszkos helyeket. - Miau, miau, de ronda ez a környék - mondogatta ilyenkor finnyásan. Cica mama lelkiismeretesen gondoskodott róla: etette-itatta, megtanította fára mászni, meg arra is, hogy mitől kell óvakodni, mikor kell elszaladni, vagy kinek lehet hízelegni, dorombolni. A macskák közül sokan nem szerették. Irigykedtek rá. - Hol vetted ezt a piros bundát? - kérdezték gúnyolódva. De voltak akik meg védelmére keltek. Lett is belőle nagy kavarodás, veszekedés, karmolás! Az egyik nyáron különös kalandja volt. Állt a szomszéd kert végében egy düledező házikó, mellette meg egy szilvafa. Szokása szerint fölmászott a fára, onnan meg átugrott a háztetőre. Egy ideig a napon sütkérezett, nyújtózkodott, majd megunva a tétlenséget, elhatározta, hogy megnézi a rozzant kéményt. Ráugrott és belepillantott kíváncsian. - Vajon mi lehet ott lenn a sötétben? - Egy kicsit körülnézek - gondolta. Bedugta a fejét meg a két mellső lábát. Egyszer csak zsuppsz! Kidőlt a kémény oldala, nagy koromfelhőt fújva. Szegény piros cica alig tudott félreugrani. Csupa korom lett a szép bundája. Ütögette, rázta magát. - Jaj, jaj, miau! Milyen lett a piros bundám! - siránkozott kétségbeesetten. Alig mert hazamenni. Cica mama alaposan megszidta. Nagyon sokáig tartott, amíg kimosakodott. Irigyei kinevették. Még csúfolódó verset is miákoltak róla: Piros cica jaj de kényes, szép bundája mindig fényes. Fölmegy néha a toronyba, belepottyan a koromba. 23. oldal
25 12. Piros cica az erdőben Piros cica a háztetőről jó messzire ellátott. Különösen az erdő csábította, amely házuktól nem messze terült el. Szeles időben hallgatta zúgását, látta a hajladozó fákat. Ilyenkor félt egy kicsit. De ahogy nőtt, mind jobban megbátorodott. Egy szép nyári napon elhatározta, hogy elmegy az erdőbe. Rendbehozta piros bundáját és kecses léptekkel elindult. Eleinte nagyon vidám volt. Tetszett neki minden. Ugrabugrált a fák között, hol egyikre, hol a másikra. mászott fel. Aztán kiért egy tisztásra. Leül az első fatuskóra és körülnézett. Majd elszunyókált. Arra ébredt fel, hogy két őz toporog körülötte. Egy kicsi meg egy nagy. Ijedten fölugrott. Még sosem látott őzet. - Hát ti hogy kerültetek ide? - kérdezte zavarában. - Azt mondd meg inkább, hogy te hogy kerültél az erdőbe? - mondta a nagyobbik kissé bosszúsan. - A bundádon látom, hogy nem vagy idevalósi. - Úgy vélem, hogy eltévedtem - válaszolt tétován a cica - Segítsetek, hogy hazataláljak! - Mi felétek nem járunk. Minek jöttél el? Maradtál volna otthon - szólt a nagy őz fölényesen, s mindketten elszaladtak. - Na, majd én magam is hazatalálok - mondta magában a piros cica, és nekivágott a rengetegnek. De hamarosan észrevette, hogy rossz irányba megy. Erre másfelé fordult. Majd újabb úttal próbálkozott. Lassan rájött arra, hogy bizony eltévedt. Az egyik fa oldalán egy fakopács kalapált. Félénken megszólította: - Ne haragudj, hogy megzavarlak nagy munkádban. Eltévedtem. Nem tudnál útbaigazítani? - Ne zaklass! Nem látod, hogy dolgozom? Mit tudom én, hogy honnan jöttél. Különben is, ismerem a macskákat. Mind ellensége a szegény madaraknak - válaszolt a fakopács mérgesen és elrepült. 24. oldal
26 A piros cica elszomorodott. - Most kihez forduljak? Még szerencse, hogy ilyen szép napos idő van - gondolta. Alig ment azonban tovább, hirtelen árnyék vetődött az erdőre. Fölnézett. - Jaj, felhők jönnek! Végül még megázok - gondolta rémülten. - Hová bújjak? - Kinézett magának egy hatalmas fát és fölmászott rá. Egy jókora lyuk tátongott a fa oldalán. Ideje volt, mert már erősen dörgött és villámlott. A lyuk szájában azonban megjelent egy bozontos fej. Miki mókus volt. Fenyegetően mutogatta éles fogait: - Ki vagy te? Mit akarsz? Menj a dolgodra! - Eltévedtem - mondta panaszosan a piros cica - Engedj be a házadba, amíg a vihar tart, kérlek szépen. - Bolondnak nézel? Hogy képzeled? Én csináltam magamnak ezt a kényelmes otthont. Ki akarsz innen túrni? - kiabált dühösen a mókus, és csak úgy fújt és rázta bozontos farkát. A piros cica lehajtott fejjel, szomorúan mászott le a fáról. Közben mind jobban dörgött-villámlott, majd hirtelen megeredt az eső is, A fa közelében egy kis egér igyekezett hazafelé. A piros cica utána iramodott, de elkésett. Az egér beszaladt egy kis lyukba, s onnan nézett ki ijedt szemekkel. Amikor biztonságban érezte magát, gúnyolódva kiszólt: - Na, mi van piros cica? Most hoppon maradtál. Ide nem tudsz utánam jönni. Cin, cin, cin - mondta nevetve. A piros cica még jobban elkeseredett. - Hát már az egerek is kinevetnek? Mi lesz velem? - gondolta. Éhes volt meg fáradt. Ráadásul zuhogott az eső is. - Hogyan jutok haza? Miau, miau, miau - jajgatott, de senki sem hallotta meg. Fűben ül vagy fára mászik, piros cica ázik-fázik, nem talál tán soha haza, hol lehet a kis Andika? 25. oldal
27 Aztán végre elállt az eső. A piros cica megrázta magát, és elkezdte tisztogatni bundáját. Szerencsére a nap is kisütött. Lassan megszáradt. De éhes volt és fáradt. - Merre kell hazamennem? - Mindenfelé csak nagy fák vannak. Sehol egy út vagy valami jel. Találomra nekiindult. Végre kiért egy keskeny ösvényre. De most merre menjen? Jobbra vagy balra? De nini! Kik jönnek ottan? A nagymami a kis Andikával. - Jaj, megvan az én piros cicám! Már annyit kerestünk! -kiáltott Andika boldogan, s fölemelte, simogatta a kis haszontalant, az meg örömmel, dorombolva tűrte. Betették egy kis kosárba és vidáman vitték haza az elveszett piros cicát. Ő meg elégedetten szunyókált a kosárban, s közben azt álmodta, hogy milyen finom falatok várják otthon... Hazaviszi Andika puha kis kosárban, alszik a piros cica, s tejet iszik álmában. 26. oldal
28 13. Egy furcsa álom Egy meleg nyári estén különös dolog történt. Andika már az ágyban feküdt és nézte az ablakon bekukucskáló kerek holdat, amint sugaraival bevilágította a kertet. A szomszédban hébe-hóba fölvonított a kutya. Holdas nyári éjen Alszik a kert mélyen. Cica surran valahol, s párja után nyivákol. Villognak a csillagok, búgnak messzi motorok. A fák is pihennek, sötétbe öltöztek. És ekkor Andika álmosan fölsóhajtott: - Milyen jó lenne fölrepülni a holdra! Ezután már-már lehunyta szemét, amikor megjelent a szoba sarkában egy furcsa alak: hosszú ősz szakálla volt, fején egy nagy kalap, vállán meg átvetve egy fehér köpönyeg. Barátságosan mosolygott és csendre intette Andikát. - Ne félj - mondta -, nem bántok én senkit. Én vagyok a jó szellem. Azért jöttem, hogy teljesítsem kívánságodat. Andika először ijedten nézte az ismeretlen alakot, de aztán megbátorodott, látva a szellem kedves arcát. - Szeretnék fölrepülni a holdra - mondta félénken. - Nincs semmi akadálya - mondta a jó szellem nyájasan mosolyogva, és két kezét fölemelte. - Hipp-hopp! - mondta és Andika már egy kis repülőgépben találta magát. - Indulás! - szólt a szellem a kormánynál, s már berregtek is a motorok. - Kapaszkodj! - intette Andikát. A repülőgép csendesen suhant a magasban. Andika csodálkozva nézett ki az ablakon. Lent a város lámpái csillogtak, fent meg a csillagok villogtak, hol erősen, hol meg gyengébben. Közöttük meg nagy feketeség volt. - Csak nehogy nekimenjünk egy csillagnak. Hátha összetörik aggodalmaskodott Andika. 27. oldal
29 - Semmi baj nem lehet - mondta biztatva a jó szellem -, mindjárt megérkezünk a holdra. - Nézd csak! - És előre mutatott, ahol egy nagy csillogó gömb mintha feléjük rohanna. - Jaj,jaj! - ijedezett Andika. - Semmi vész - intett a jó szellem -, mindjárt leszállunk. Egy nagy szikla tövében megálltak. Andika csodálkozva mutatott az égre. - Jé! Mi az a nagy fényes gömb? - kérdezte. - Hát az a föld. Olyan, ugye, mint a hold. Nagyon messze elkerültünk ám. Aztán körülnéztek a Holdon. Mindenfelé csak kő meg homok volt, sehol egy fa, bokor vagy virág. Andika szomorú lett. Nem ilyennek képzelte a holdat. Messziről szebb volt... - Szeretnék hazamenni - mondta pityeregve -, onnan jobban látni a holdat és sokkal szebb is... - Ó, azt könnyen megtehetjük - mondta a jó szellem barátságosan, s fölemelte kezeit, intett és... és Andika fölébredt. Az ágyban találta magát. Egy árnyék jelent meg a feje fölött. A mami volt. - Biztos valami furcsa dolgot álmodtál - hallotta hangját, és érezte fején simogató kezét. És tovább aludt... Alszik már az erdő és rét, óljukban a kiscsibék. Házába tér kutya, macska. Szép álmokat, Andika! 28. oldal
30 14. Az eltévedt kiskacsa Élt egyszer a nagy tó északi partján egy vadkacsa-család. A kacsamama, szokása szerint, minden reggel elindult a nádas mentén ennivalót keresni. Csak annyit mondott hátranézve, hogy hápháp-háp, és a hat kiskacsa szép sorban úszott utána. Egy kellemes nyári napon történt az eset. A víz enyhén hullámzott és a felkelő nap barátságosan mosolygott a kacsákra. Csend volt mindenütt. Csak a távoli parton lehetett látni néhány gyereket, akik kifliket dobáltak a hattyúknak. Lusta hattyúk a tó partján enni kérnek szaporán, háp-háp-háp. Így dúdolt a kacsamama és hátraszólt a kicsiknek: - Ti is énekeljetek! - A hullámok lágyan ringatták a kacsákat és daluk messzire szállt a szellők szárnyán: Elöl úszik kacsamama, utána meg hat fióka. Háp-háp-háp! És a kicsik mit csinálnak? Vidám szívvel nótázgatnak. Háp-háp-háp! Aztán hirtelen jött egy nagyobb hullám, és a legutolsó kiskacsa lebukott a víz alá. Sebaj, máskor is előfordult. Gyorsan feljött, körülnézett, de már sehol nem látta a többieket. Úgy eltűntek, mintha a víz nyelte volna el őket. De nem esett kétségbe. Körülnézett. Aztán elindult valamerre a nádasok között. Hamarosan észrevette, hogy rossz irányban halad. Megállt. Egy ponty éppen akkor dugta ki fejét a vízből, s rámeresztette nagy halszemeit: - Hová úszkabuszkálsz, te kis nyavalyás? - szólt volna mérgesen a néma hal, s egy sor vizet fröcskölt rá: pfú,pfú,pfú! De a kiskacsa nem hagyta magát: - Csak ne szemtelenkedj - szólt rá harciasan - Mi vagy te, vízben szurtyogó? Mindjárt bekaplak! 29. oldal
SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ
SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,
RészletesebbenA mi fánk. "Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap,
A mi fánk "Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap, Ha nem lennének fák és madarak." (Horváth Imre) 2013.04.30. 1-2. óra Magyar nyelv és
RészletesebbenHimmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely
Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999
RészletesebbenPetőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt
Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva
RészletesebbenSzép karácsony szép zöld fája
Móra Ferenc Szép karácsony szép zöld fája Illusztrációk: Szabó Enikő Nyolcéves voltam, a harmadik elemibe jártam, és először léptem a közszereplés terére. A közszereplés tere az öreg templomunk volt. Úri
RészletesebbenAz Igazi Ajándék. Máté és a sárkány. Táblácska Megismételhetetlen alkalmakra copyright
Az Igazi Ajándék Máté és a sárkány Táblácska Megismételhetetlen alkalmakra copyright 2011-2013 www.tablacska.hu 1 Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, még az üveghegyen is túl,
RészletesebbenKiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival
Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig
RészletesebbenZordongó és Pillepanna barátsága
Gyarmati Viktória Zordongó és Pillepanna barátsága Hajdú Edit rajzaival 2 3 4 1 2 3 4 Egészen nagylány voltam már, amikor elôször hallottam Zordongóról, a csíkos hasú dongófiúról. Nahát, Te tényleg nem
RészletesebbenMi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó,
Manó úr Hát, ha éppen tudni akarod, arról a magas hegyről származom mondta, mielőtt bármit is kérdezhettem volna. Hogy miért jöttem le erre az alacsonyabb hegyre? folytatta, még mindig kérdés nélkül nos,
RészletesebbenVERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK
VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat
RészletesebbenHéra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ
Héra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ a gyémántgolyó ' vígan szaladgál a fekete lemez serceg ő ereiben a gumifal nélküli fekete biliárdasztalon Vétkek
RészletesebbenEresszen! Legyen olyan kedves, Lang úr. Most szépen elalszik még két órácskára, aztán mikor már világos lesz, elmehet sétálni.
Amikor Konrad Lang felébredt, sötét volt. Idegen ágyban feküdt. Keskeny volt és magas, Elisabeth nem feküdt mellette. Fel akart kelni, de nem tudott. Az ágy két oldalán rács volt. Hé! kiáltotta. Majd hangosabban.
RészletesebbenKata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt.
Kata Az egyik budapesti aluljáró, metróbejárat előtt találkozunk, azt mondta, itt szokta napjainak nagy részét tölteni. Mocsok van, bűz és minden tele hajléktalanokkal. Alszanak dobozokon, koszos rongyokon,
RészletesebbenAndersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS
Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki
RészletesebbenMándy Iván. Robin Hood
Mándy Iván Robin Hood Mándy Iván Robin Hood 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Mándy Iván jogutódja A király vadászai Nem, hát Robin Hood nem is tudott szebbet elképzelni, mint egy ilyen gyönyörű erdőben barangolni!
RészletesebbenGegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY
Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen
RészletesebbenGeorge Varga: Az öregember és a farkas (részlet)
Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember
RészletesebbenCsillag-csoport 10 parancsolata
Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan
Részletesebbenrúgkapált és kaparászott, mint Sajó bácsi a traktor körül. Csoda csak az egyikről a másikra nézett csodálkozva: vajon mi bajuk lehet?
mint madárijesztôk Szép tavaszias nap volt, mintha valami megváltozott volna a levegőben. Csoda és Kósza is érezte, mikor mély levegőt vettek. De ezen a napon még két fontos dolog is történt. Egyrészt
RészletesebbenErskine Angelika: Lélekmadár
A vers- és prózaíró pályázat díjazott alkotói a 2011-12-es tanévben: Erskine Angelika 1.a Ring Dóra 1.b Robotka Ádám 2.b Both Noémi 3.a Miletics Maya 4.b Bonecz Bendegúz 5.b Bodóczy Iliáná 8.b Török Anna
RészletesebbenBányai Tamás. A Jóság völgye
Bányai Tamás A Jóság völgye - Nem sikerült - suttogta Ria alig hallhatóan. - Azt hiszem senkinek sem fog sikerülni. Gézu értetlenül és csodálkozva nézett rá. A kötés alatt mintha kikerekedett volna egy
RészletesebbenDALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23.
DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. Van olyan ember Tartalomjegyzék 67-es út (Republic)... 18 A széllel szemben járok (Fonográf)... 13 Az ünnep (Zorán)... 17 Élsz valahol (Fonográf)... 11 Elvonult a
RészletesebbenAztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget
Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat
RészletesebbenALEA, az eszkimó lány. Regény
ANAUTA ALEA, az eszkimó lány Regény 2011 Előszó Amit ebben a könyvben elmondok, az nem kitalálás. Nagy részét apámtól, Jorgkétől hallottam gyerekkoromban. Viharos téli estéken sokszor kértem, hogy meséljen
Részletesebbenmagát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.
Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.
Részletesebbenkonyhába, beletörlöm a kezem abba a nedves törülközőbe, amelyik ott lóg a vízcsap fölött, a szegen. A kályhán már felforrt a víz a fazékban, előhúzom
NAGYTAKARÍTÁS Én csak egy szegény asszony vagyok. Asszonyiságom utolsó éveit számlálgatom már, a fejemen tincsekké duzzadtak a fehér hajszálak, az arcomon, a szám körül megszaporodtak a ráncok, lekúsznak
RészletesebbenIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 2. OSZTÁLY
III. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 2. OSZTÁLY Tanuló neve, osztálya: Iskola neve, címe: Felkészítı tanár neve: EGÉRKE PIROS SZEGÉLYES KÉK KABÁTJA Volt egyszer egy öregapó, annak volt egy
RészletesebbenBenedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA
Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi fia volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Éjjel-nappal búslakodott szegény, hogy mit csináljon ezzel a
Részletesebbenmondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,
II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam
RészletesebbenA fiú bólintott. Nem is várt mást. Amikor kilépett a szobából, még látta, hogy az újság zavartalan emelkedik eredeti helyére. Ahogy kattant mögötte a
A bolt - Mást se hallok, csak hogy az üzlet, meg az üzlet, és néha még azért az üzlet is szóba kerül... - Ne bolondozz, fiam. Abból élünk- morogta a reggelizőasztal mellől a rezzenéstelen újság. - Nem
RészletesebbenJeremej Ajpin. Kihunyó tűzhely mellett. A Földet hallgatom
Jeremej Ajpin Kihunyó tűzhely mellett A Földet hallgatom Este, amidőn a Nap ott függött a fenyőfák csúcsán, Anyám lehalkított hangon szólt rám: Ne zajongj. Miért nem szabad zajongani? Mindjárt elül a Nap.
RészletesebbenTatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD
Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD TATAY SÁNDOR Húshagyókedd Regény 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Tatay Sándor jogutódja Barabás már kilencedik napja kerülgette a várost. S e kilenc napot megelőző kilenc hónapig vándorolt.
RészletesebbenBujáki Noémi SpikeTrom éjjeli kalandjai a nagy földi légkörzésben és azon túl. Spiketrom
Bujáki Noémi SpikeTrom éjjeli kalandjai a nagy földi légkörzésben és azon túl Spiketrom A csönd ülte meg szobát és az éjjel sötétje. Még érezhető volt a vacsora illata az étkezőasztalon heverő maradékok
RészletesebbenA SZÁZEGYEDIK ASSZONY
A SZÁZEGYEDIK ASSZONY (Egy kis tréfa) 1883 Sok tarkabarka dolgot írt meg hajdan a pajkos tollú Boccaccio. Veronai, florenci asszonyok segítették benne. Amennyi rossz fát azok a tuzre tettek, annak a hamujában
RészletesebbenMESEmii. gyűjtemény. Gárdonyi Géza Jékely Zoltán Szutyejev Móricz Zsigmond Benedek Elek
MESEmii gyűjtemény Gárdonyi Géza Jékely Zoltán Szutyejev Móricz Zsigmond Benedek Elek mesemi.indd 1 mesemi.indd 2 mesemi.indd 3 mesemi.indd 4 MESEmii gyűjtemény mesemi.indd 5 4 mesemi.indd 6 Jékely Zoltán:
RészletesebbenHorváth Szabolcs. Visszatapsolva MÁSODIK VERSKÖTET
Horváth Szabolcs Visszatapsolva MÁSODIK VERSKÖTET Lenni Egy kis tréning sosem árthat meg, Így egy rossz papíron nevezlek, Téged, kit oly nagyon kedvellek, S el nem engedlek. De látod, így néz ki szobám,
RészletesebbenA kis betlehemi csillag /Szende Ákos fordítása/
A kis betlehemi csillag /Szende Ákos fordítása/ A kis csillag a milliárdnyi többi között állt fenn az égen. Végtelenül messzi kis fehér pont volt csupán. Senki sem vette észre - éppen ez volt bánata. Hajnalban
RészletesebbenMAHLER. Lieder aus Des Knaben Wunderhorn. A fiú csodakürtje
MAHLER Lieder aus Des Knaben Wunderhorn A fiú csodakürtje GÁDOR ÁGNES nyersfordítása 2007 Lieder aus Des Knaben Wunderhorn Der Schildwache Nachtlied Az őrszem éji dala Nem tudok, nem szeretek vidám lenni;
RészletesebbenCsukás István A LEGKISEBB UGRIFÜLES. Könyv moly kép ző Ki adó
Csukás István A LEGKISEBB UGRIFÜLES Könyv moly kép ző Ki adó Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy nyúl. Vagyis az az igazság, hogy ott, azon a bizonyos réten több nyúl is volt; hogy egészen pontosak
RészletesebbenAmint ment, mendegélt egy nagy királyi városon keresztül, meglátta a folyosóról a király a nagy betűket s leküldte inasát, hogy nézné meg, mi van
Százat egy ütéssel Egyszer volt, hol nem volt, volt a világon egy mesterlegény, kinek se égen, se földön nem volt egyebe egy rongyos garasánál. Elindult ő vándorolni. A mint ment, mendegélt hegyen völgyön
RészletesebbenKIHALT, CSENDES UTCA
KIHALT, CSENDES UTCA Göb megállt egy hosszú kőkerítés mellett. Nem messze innen, rézsút egy valamivel szélesebb utca nyílt, s vége felé, a házak falára már bevilágítottak az állomás fényei. Utazótáskáját
Részletesebbencselenyák imre illusztrálta: szonyi
cselenyák imre illusztrálta: szonyi gergely cselenyák imre Az ArAnyhAjú kisfiú álma illusztrálta: szonyi gergely Az öreg gőzmozdony Bálint megfürdött, fogat mosott, pizsamába bújt, és anyukája ölébe fészkelte
RészletesebbenA legszebb magyar állatmesék
A legszebb magyar állatmesék Roland Tartalomjegyzék A lompos medve...4 A mezei nyúl és a sündisznó...8 A kakas és a pipe... 12 Sündisznócska lovagol... 14 A kolbász, a béka és az egér... 18 A tréfás farkas...
RészletesebbenSZKB104_14. Körön kívül, körön belül II.
SZKB104_14 Körön kívül, körön belül II. TANULÓI KÖRÖN KÍVÜL, KÖRÖN BELÜL II. 4. ÉVFOLYAM D1 Három szituáció képen 137 138 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK TANULÓI D2 Fekete István: A két
RészletesebbenTOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 4. OSZTÁLY
TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS. OSZTÁLY Tanuló neve, osztálya: Iskola neve, címe: Levelezési cím: Felkészítő tanár neve: BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 009. DECEMBER 7. 1 CÍM: FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS
RészletesebbenÖtven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****
Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,
RészletesebbenCsöngettek az ajtón. Katus támolyogva
Olcsó krumpli Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva ment ajtót nyitni. Nagy örömére, az édesanyja állt az ajtó előtt. Anyukám, de jó, hogy jössz. Alig állok a lábamon, olyan álmos vagyok. Kislányom! Csak
RészletesebbenItt van! Már megint nem hagy békén a reggel. Itt parancsolgat, és ébresztőt harsog a fülembe, pedig én nagyon álmos vagyok. Na, mindegy! Most kikukucskálok a takaróm alól, hátha mégis éjszaka van és lehet
RészletesebbenDe cuki! Nem hiszem el, hogy lehet ennyire aranyos! Meg kell zabálni! Mindig rá vágytam!
6 Az elsô vakkantás Tomo vagyok, és ez itt az ÉN történetem. Na, jó, meg Leventéé, a gazdámé is egy kicsit, de amúgy mindig minden róla szól, szóval ez a könyv most itt főleg rólam fog. Szívesen megosztom
RészletesebbenV i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés
V i c z i á n Á k o s Halálos haszonszerzés Nem is emlékszem, hogy mikor aludtam ilyen jót, igaz nem volt több hat óránál, de ennyit ritkán alszom. Nyújtózkodtam egy hatalmasat, majd felkeltem az ágyból,
RészletesebbenSZKB_101_02. Gombamese I.
SZKB_101_02 Gombamese I. SZOCKOMP_B_101_DIAK_BOOK.indb 7 2007. 07. 25. 10:38:19 SZOCKOMP_B_101_DIAK_BOOK.indb 8 2007. 07. 25. 10:38:19 tanulói gombamese i. 1. évfolyam 9 D1 A gomba alatt A Hangyát egyszer
RészletesebbenPokol Anett. Téli mesék. Lindának, ötödik születésnapjára
Pokol Anett Téli mesék Lindának, ötödik születésnapjára December 1. Az aranyszínű léggömb UTOLSÓ NAP, UTOLSÓ ÓRA, NEM FOG AZ AGY, NEM FOG A KRÉTA! üvöltötte kórusban az egész 2. B osztály. Téli szünet
RészletesebbenGÁL LÁSZLÓ VERSEI KÓRHÁZBAN. a fehér ágy fekete világ háromszor rab az öreg a beteg az ablak alatt tavasz születik nekik mondom irigyen nem neked
GÁL LÁSZLÓ VERSEI KÓRHÁZBAN a fehér ágy fekete világ háromszor rab az öreg a beteg az ablak alatt tavasz születik nekik mondom irigyen nem neked és jól van így mondom magamnak és így is jól van így is
RészletesebbenGárdonyi Géza: A PILLANGÓ
Gárdonyi Géza: A PILLANGÓ Egy este arra gondoltam, hogy a jó Isten teremtései között nincs boldogabb, mint a pillangó. De szeretnék pillangó lenni! így szóltam magamban. ide-oda röpködnék egész nap; mikor
RészletesebbenCSUKÁS ISTVÁN SAJDIK FERENC POM POM MESÉI FESTÉKTÜSSZENTŐ HAPCI BENŐ. Könyv moly kép ző Ki adó
CSUKÁS ISTVÁN SAJDIK FERENC POM POM MESÉI FESTÉKTÜSSZENTŐ HAPCI BENŐ Könyv moly kép ző Ki adó Pom Pom ült az ágon, leskelődött, nézelődött, várakozott, hogy mikor jön már Picur. Jött egy fekete kutya,
RészletesebbenSzeretet volt minden kincsünk
Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van
RészletesebbenFranz Schubert: Winterreise D 911 Téli utazás
Franz Schubert: Winterreise D 911 Téli utazás 1. Gute Nacht - Jó éjt Idegenként jöttem, Idegenként is távozom. A május kedves volt hozzám Számos virágcsokrával. A lány szerelemről beszélt, Az anyja egyenest
RészletesebbenGulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.*
HÚZD A KUTAT. Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.* Húzd a kutat és idézd föl bátran tiszta szellemét, hadd merüljön fel a mélyből, hol aludta szenderét! Csillogjon ezüstruhája, hömpölyögjön
RészletesebbenA HECSEDLI MEG A POSTÁS
SZEMLE 13 T. Ágoston László A HECSEDLI MEG A POSTÁS Hecsedli. Várjuk a postást mondta Bányai, az író, és letette a kagylót. Régi, jól bevált, mondhatni egyezményes szövegük volt ez Zsengellérrel, a költővel
RészletesebbenEZÜSTHARANG. A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály hava. 25. szám
A barátság legszebb aktusa az, Midőn barátunkat hibáira figyelmessé tesszük. ( Berzsenyi Dániel )) EZÜSTHARANG A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály
RészletesebbenDemjén Ferenc: Felnőtt gyermekek
Demjén Ferenc: Felnőtt gyermekek 1. Ugye voltál gyermek, Mi most is vagy Lerohantak az évek, az idő elhagy. Bámuló szemmel, újra nyíló szívvel játssz mindent át. Mit az élet kínált neked. Felnőtt lettél,
RészletesebbenCSUKÁS ISTVÁN SAJDIK FERENC POM POM MESÉI RADÍRPÓK. Könyv moly kép ző Ki adó
CSUKÁS ISTVÁN SAJDIK FERENC POM POM MESÉI RADÍRPÓK Könyv moly kép ző Ki adó Picur nyugtalanul ébredt, nem találta a helyét, leült, majd felállt, belekortyolt a tejeskávéba, beleharapott a vajas kiflibe,
RészletesebbenTaTay Sándor Kinizsi pál regény 2011
Tatay sándor Kinizsi Pál Regény 2011 1. JÓNÁS, A NAGY MEDVE Állt az erdőben egy óriási tölgyfa. Éppen ott, ahol két magas hegyről csobogó, két kicsi patak összefutott. Azért nőtt talán éppen ilyen nagyra,
RészletesebbenMűszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-615-3. Mercator Stúdió, 2009
A magyar irodalom és kultúra örökbecsű értékeinek ápolása, terjesztése érdekében az Országos Széchenyi Könyvtárral együttműködve kiadja a Mercator Stúdió. Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Műszaki
RészletesebbenBosnyák Viktória Gözde Bitir Sındırgı. Mantyusok. Bátorság, Tomi! Copyright Gözde Bitir Sındırgı
Bosnyák Viktória Gözde Bitir Sındırgı Mantyusok Bátorság, Tomi! Copyright Gözde Bitir Sındırgı OLVASNI JÓ! 6 Mantyusok Bátorság, Tomi! 1 2 Bosnyák Viktória Mantyusok Bátorság, Tomi! 3 Illusztrálta: Gözde
RészletesebbenPROGRAMFORGATÓKÖNYV. Egyenlő esélyt minden diáknak. Megbízó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székhely: 1051 Budapest, Nádor utca 32.
PROGRAMFORGATÓKÖNYV Megbízó: Székhely: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Megbízott: Csutorás Antalné, Hodosi Ibolya Tevékenység: Szülői együttműködési programok megszervezésében résztvevő pedagógus Munkaidőkeret:
RészletesebbenMiklya Luzsányi Mónika
Miklya Luzsányi Mónika Farkasidő Nem kell ma a húsokat jégverembe tenni. Csikorog a hó, foga van a szélnek, süt át a hideg a falakon. Akkor is egész éjjel vonított a szél, mint a csikaszok a nádasban.
Részletesebbenrzendő, mesebeli kincseket! (Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából)
2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez,
Részletesebben- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban.
A SZERELEMRŐL Tavaly, június elején abban a kisvárosban voltam, ahol születtem. A városban most is az a sajátságos csend, mintha halottak közt járnék. Két hét alatt beteltem vele, kivágytam belőle, akárhová,
RészletesebbenTizennegyedik lecke. nálam
Tizennegyedik lecke Vendégségben Péter: Szeretettel üdvözöllek benneteket nálam. A kabátokat itt hagyhatjátok az előszobában. Juszuf: Köszönjük szépen. Ezt a kis bort neked hoztuk. Le kell venni a cipőt?
RészletesebbenKedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204
Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 (SERBÁN ANDRÁS igaz székely ember emlékének) Karácsonyi történet Mi, gyerekek, nagyon vártuk az első
RészletesebbenMóra Ferenc: A kesztyű - Lapbook
Móra Ferenc: A kesztyű - Lapbook Hogyan képzeled el az erdőt és benne az ottfelejtett kasztyűt? Szerinted ki felejtette ott? Színezd ki a kártyákat, és ragaszd a megfelelő helyre: egy pár vagy fél pár
RészletesebbenA fölkelő nap legendája
Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk
RészletesebbenA MEGFELEZETT AJÁNDÉK
A MEGFELEZETT AJÁNDÉK Volt egyszer egy királyfi. Ez a királyfi vadászni ment az erdőbe, s úgy belemelegedett a vadászatba, hogy egyszerre ráesteledett, s ment volna haza, de nem találta meg az utat a nagy
RészletesebbenKalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Programjaink. Zöld mozaik. - Őszi mese. - Október - Őszhó. - A vidra. - A sziklaugró pingvin
2011. október A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja XI. évf. 10. szám Kalendárium - Október - Őszhó Zöld mozaik - A vidra Ügyeskedj! - Rejtvények, fejtörők Mese - Őszi mese Tudod-e? -
Részletesebben2. OSZTÁLY/3 (2012 2013)
Név, osztály:... Visszaküldési határidô: 2013. március 11. 2. OSZTÁLY/3 (2012 2013) A világ összes kincse Ebben a feladatsorban Bátky András: A világ összes kincse című könyvéhez kapcsolódóan találtok
RészletesebbenE D V I N Írta Korcsmáros András
E D V I N Írta Korcsmáros András A színen a Fiú, aki egy padon ül, majd előveszi a telefonját. Szia! Én vagy az, Dávid! Most hallasz? Nem? Na és most? Nagyszerű! Minden rendben. Nem, nincs baj. Éppen ebédszünetem
RészletesebbenSDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve
SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve Csapat/iskola: Beadás ideje: Tudnivalók A teszt 100 kérdésből áll. Minden kérdésnél felsoroltunk 3 lehetséges választ, amelyek közül a Példabeszédek
RészletesebbenÉn Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része
Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol
RészletesebbenMikes Lajos SANYI MANÓ KÖNYVE
Mikes Lajos SANYI MANÓ KÖNYVE MIKES LAJOS Sanyi manó könyve 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. A DARÁZS NÉNI Egyszer, mikor Sanyi manó vígan röpdösött a réten, hóna alatt a seprűjével, észrevette, hogy közel ahhoz
RészletesebbenA rozsfejek mozgása árulta csak el az unoka bóklászásának a helyét. A lánygyerek egy csokor tarka virággal került elő. Viszem a Mamának! mondta.
Zsuppozás A kis faluban, az Új utca végén, csak az országúton kellett átmenni és máris a mező, a szántóföldek terültek el. Ez volt a Paptag. Silány föld volt. A bérleti díja sem volt sok. Rozsnak jó volt,
RészletesebbenSzia Kedves Elsős! Remélem, jól megtanulsz írni év végéig! Jutalmad ez az érme lesz. Színezd ki, vágd ki, és viseld büszkén! Megérdemled! Jó munkát!
Szia Kedves Elsős! Ugye ismersz? Én vagyok BÖLCS BAGOLY! Remélem, jól megtanulsz írni év végéig! Jutalmad ez az érme lesz. Színezd ki, vágd ki, és viseld büszkén! Megérdemled! Jó munkát! 3 4. Játsszunk
RészletesebbenTOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 3. OSZTÁLY
TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY SZÖVEGÉRTÉS 3. OSZTÁLY Tanuló neve, osztálya: Iskola neve, címe: Levelezési cím: Felkészítő tanár neve: BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 2009. DECEMBER 7. CÍM: FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS
Részletesebben... Talyigán vetett ágy. hózz mosni, takarftaxri, én meg ideástam e mögé a dög taliga mögé és
Németh István Talyigán vetett ágy Háti itt van a tavasz is megint. A tavasz mindig eljön, meg a: nyár is, meg a tél is, ha várják, ha nem. Az ember szerencséje em jđn el soha. Hiába várják, hiába futnak
RészletesebbenFrank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó
1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása
RészletesebbenGÖRGETEG. Székely mesejáték.
GÖRGETEG. Székely mesejáték. SZOLGÁLÓ (a nyitott ajtóban vázákat törölget, körülötte is tele a föld leszedett virágcserepekkel. Énekli): Likas a kalapom teteje, kiláccik a hajam belőlle. Eléggé sajnálom
RészletesebbenJelentkezési lap NÉV. Lakcím:. Iskola:... Osztály:. E-mail cím:... Telefonszám:
Jelentkezési lap.. NÉV Lakcím:. Iskola:... Osztály:. E-mail cím:... Telefonszám: 1.Feladat TOTÓ (Húzd alá a helyes választ!) 1. Mibe lépett bele Kópé, amikor vérzett a lába? egy hegyes szögbe egy süni
RészletesebbenTommaso Grado SÓLYOMLÁNY
Néha fel kell adnunk az elveinket, hogy megélhessük az álmainkat Tommaso Grado SÓLYOMLÁNY - részlet - Szakmai konzultáns: dr. Almási Krisztina Borító és tördelés: White Noise Team ISBN 978-963-12-4568-4
RészletesebbenLOWER EAST SIDE, New York, 1942. » E G Y ember meghalt, s fekete kutyája gazda nélkül maradt «
302 M O D E L LOWER EAST SIDE, New York, 1942» E G Y ember meghalt, s fekete kutyája gazda nélkül maradt « A GAZDÁTLAN KUTYA HJALMAR SÖDERBERG EGY ember meghalt, s fekete kutyája gazda nélkül maradt. A
Részletesebben[Erdélyi Magyar Adatbank]
KÉSEI DOLGOK [Vákát oldal] Amikor hosszú évekkel később e munka írója találkozott néhány férfiúval, kik ott bent, ám kint is meséltek neki e régi időkről, amidőn ő még nem járt a szigeten első dolga volt
RészletesebbenFöléhajolt, melle előrelendült, illat szállt fel a hasa mentén, Darius fölemelte kissé a fejét, hogy lássa a köldökét: parányi kagyló, felül
1 Föléhajolt, melle előrelendült, illat szállt fel a hasa mentén, Darius fölemelte kissé a fejét, hogy lássa a köldökét: parányi kagyló, felül karimával; örült a látványnak, de ez csak az első fejezet,
Részletesebben1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb
1. fejezet Dorset, 2010 Egy évvel késõbb A napok egyre rövidebbek. A fûre hullott almákat megcsipkedték a varjak. Viszem be a fát, és rálépek az egyik puha gyümölcsre; szétnyomódik a lábam alatt. November
RészletesebbenBenedek Elek A macska
Benedek Elek A macska Varázsbetű Fejlesztő Műhely Volt egyszer egy öregember s egy öregasszony, s volt nekik egy fiok. Az öregember igen zsugori volt, folyton csak a pénzgyűjtésen volt a gondolatja. Gyűjtött
RészletesebbenA legszebb magyar népmesék
A legszebb magyar népmesék ROLAND A só Volt egyszer egy öreg király s annak három szép leánya. A fél lába már a koporsóban volt a királynak, szerette volna mind a három leányát férjhez adni. Hiszen ez
Részletesebbenegy nagy nyaklevest, mert az üveg drága dolog volt az ötvenes évek közepén. Azt is kezdtem megtanulni, hogy nem mindegy, milyen irányba tartod a
A FEGYVERHORDOZÓ Ahogy gyerekkoromban a világra csodálkoztam, a szép lányokon, szerelmen kívül igazán a puska érdekelt. Három-négy éves koromban, amikor a marcali korházban sérvvel operáltak, látogatni
RészletesebbenHOLLY WEBB MASZAT, AZ ELRABOLT. Sophy Williams rajzaival
HOLLY WEBB MASZAT, AZ ELRABOLT kiscica Sophy Williams rajzaival Könyvmolyképző Kiadó Szeged, 2013 3 Robinnak 5 Elso fejezet Füttyszó hasított a levegőbe. Ben Williams és Rob Ford! Most azonnal gyertek
RészletesebbenFityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik
Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Több éves gyakorlattal fejlesztették tökélyre kifinomult praktikáik egész arzenálját. Kódszavaik tárháza régi, legendássá vált esetekből épült fel, ám legtöbbször
RészletesebbenSzeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni
BRÁTÁN ERZSÉBET HÉTKÖZNAPI CSODÁK NOVELLAGYŰJTEMÉNY ELŐSZÓ Kedves olvasóim! Az alábbi novelláim a valóság és a fantázia összefonódásából születtek. Számtalanszor elmegyünk apróságok felett, pedig az élet
RészletesebbenFELSŐBÜKI NAGY PÁL ALSÓ TAGOZATOS TANULMÁNYI VERSENY Bük, 2013. március 25. MATEMATIKA 1. OSZTÁLY
FELSŐBÜKI NAGY PÁL ALSÓ TAGOZATOS TANULMÁNYI VERSENY Bük, 2013. március 25. MATEMATIKA 1. OSZTÁLY név:... iskola:... 1. Számolj pontosan! Milyen szám kerül az utolsó helyre? 19-3 + 2-7 - 2 + 5-2 + 6 =
RészletesebbenA virágok tündére egy napon sorra meglátogatta az alattvalóit,
Tompa Mihály A pitypang meséje Illusztráció: Szabó Enikő A virágok tündére egy napon sorra meglátogatta az alattvalóit, megkérdezte tőlük, nincs-e panaszuk, kérésük, kapnak-e hűvös reggeli harmatot, kedvesen
Részletesebben