BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Nemzetközi Üzleti kommunikáció szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Nemzetközi Üzleti kommunikáció szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Nemzetközi Üzleti kommunikáció szakirány A GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG LENGYELORSZÁGBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A LENGYEL VÁLSÁGKEZELÉSRE Készítette: Gergely Sarolta Budapest, 2010.

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Témaválasztás A dolgozat célja A dolgozat szerkezete A 2007-es globális gazdasági válság Előzmények Az ingatlanpiai buborék összeomlása és az amerikai jelzálogpiaci válság Ingatlanpiaci válság Jelzálogpiaci válság Strukturált értékpapírok alkalmazása Globális hatások A gazdasági világválság hatása a közép-európai országokra GDP Munkanélküliségi ráta Nemzetközi kereskedelem Hatások a reálgazdaságra Államháztartás, államadósság Lengyelország,,, Általános információk Történelmi áttekintés a rendszerváltás Lengyelország gazdasága a napjainkban a globális gazdasági válság hatásai Előzmények GDP Államháztartási hiány Infláció Külkereskedelem

3 4.3.6 Beruházások Ipari termelés Munkaerőpiac, foglalkoztatottság Infrastruktúra Összegzés Válságkezelés, avagy a lengyel csoda A lengye csoda Gazdasági adottságok Korábbi gazdaságpolitika Szabályok az államadósságra Lengyel szabályok az adósságra Adócsökkentési törvény Jelenlegi erős kormányzat Beruházások támogatása, a vállalati szektor szerepe Különleges gazdasági övezetek Társasági törvény módosítások Privatizáció Egyéb tényezők Összegzés Mit tanulhatok Magyarország a lengyelektől A gazdasági világválság és Magyarország A lengyel minta Befejezés Irodalomjegyzék

4 Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. ábra: Ameikai lakáseladások száma ábra: Reál GDP növekedési üteme a Tízek orszégaiban (%) 3. ábra: Reál GDP növekedési ráta Lengyelországban (%) 4. ábra: Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában 5. ábra: Infláció Lengyelországban (%) 6. ábra: Lengyel Különleges Gazdasági Övezetek 1. táblázat: Kiemelkedően magas munkanélküliségi ráták a Tízek országaiban 2. táblázat: Lengyelország főbb gazdasági mutatói táblázat: Ipari termelés visszaesése ágazatonként 2009 (%) 4. táblázat: Értékesített ipari termelés növekedése 2010 (%) 5. táblázat: Regisztrált munkanélküliségi ráta 2010 (%) 6. táblázat: Válságkezelési technikák Lengyelországban és Magyarországon 5

5 1 Bevezetés 1.1 Témaválasztás Dolgozatom témájául a világgazdasági válság Lengyelországra gyakorolt hatásait választottam. A globális gazdasági válság jelenleg is nagy mértékben befolyásolja szinte a világ összes gazdaságát. Elsősorban tehát az aktualitása miatt írok erről a témakörröl. Európa országai nagy érdeklődéssel figyelték a Lengyelországban lezajló folyamatokat melyek egyedülállónak mondhatóak. Személyes véleményem, hogy igen érdekes belepillantani az ország gazdaságpolitikájába, hogy miben is rejlik a lengyelek sikerességének titka. Témaválasztásom másik oka ez volt. 1.2 A dolgozat célja Dolgozatom célja bemutatni, hogy a válság hogyan érintette Lengyelországot, megtalálni a választ arra a kérdésre, hogy hogyan sikerült a lengyeleknek a világgazdasági krízis közepette is gazdasági növekedést elérni, és nem utolsó sorban, hogy hogyan lehetne a lengyel válságkezelési mintát átülteni hazánk gazdaságpolitikájába. A globális gazdasági világválság az Amerikai Egyesült Államokból indult ki, és hónapok alatt átterjedt az egész világ területére. A hitelválság, az ingatlanpiaci válság, és az értékpapírpiaci válság együttesen vezetett oda, hogy az ország recesszióba zuhanjon. Természetesen ezeken kívül az amerikai válság számos egyéb okra visszavezethető, de lényegében ezek együttes hatása vezetett a kialakult válsághoz. Ez a krízis a 2009-es évre a világ összes országát elérte. Az idei évben már látható volt, hogy ez az év volt az országok számára a gazdasági mélypont. A legjobban szemléltető mutató a reál GDP növekedés, mely a 2009-es évben az országokban negatív volt. Kivétel ez alól Lengyelország, ahol a gazdasági növekedés csaknem elérte a 2 %-ot. Lengyelország gazdasága a 2007-es gazdadági válság előtt dinamikus fejlődést mutatott, mely tendencia a válság megérkezésekor sem változott, csak lassult az üteme. Gyakorlatilag elmondható, hogy a recesszió a szó szoros értelmében nem is volt jelen az országban, hiszen a gazdasági növekedés továbbra is fennált, csak a lendületéből veszített. Kutató munkám során célom volt feltárni azokat a tényezőket, melyek nagyban befolyásolták Lengyelország kiemelkedően jó gazdasági helyzetét. 6

6 1.3 A dolgozat szerkezete A bevezetés után következő fejezeteben a globális gazdasági világválság kialakulásáról írok. Végig megyek azokon a pontokon, amely tényezők hozzájárultak a krízis kialakulásához. Az előzményekben feltárom az elmúlt másfél évtized eseményeit, gazdaságpolitikai döntéseket, illetve egyéb befolyásoló tényezőket. Ebben a részben nagy hangsúlyt fektettem a közvetlen kiváltó okokra, részletesen foglalkozom az ingatlanpiaci válsággal, a jelzálogpiaci válsággal, illetve az értékpapírpiaci válsággal. Részletesen kifejtem ezek kialakulásának előzményeit, illetve következményeit, azaz a globális hatásokat. A fejezet végén külön kitérek arra, hogy hogyan ölthetett ilyen globális méreteket a válság. A harmadik fejezetben a közép-európai régió gazdasági helyzetét vizsgálom. Elsőrorban azokra az országokra térek ki, amelyek Magyarországgal együtt 2004-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz. Az ok, amiért csak ezekre a közép-európai országokra térek ki az, hogy mindegyik országnál dinamikusabb gazdasági fejlődés figyelhető meg 2004 óta. Az EU-s csatlakozás pozitív hatásai tehát abszolút érezhetőek voltak, egészen a válság megérkezéséig. Elsőként a reál GDP növekedést emelem ki, hiszen ezt a mutatót szokás az általános gazdasági növekedés mértékének nevezni. A válság első és második évében ( ) jól látható különbségek vannak ben gyakorlatilag Lengyelország kivételével az országokat jelentős visszaesés jellemezte. Ezután a főbb gazdasági mutatók elemzése következik. Foglalkozom még a munkanélküliség alakulásával, a reálgazdasági folyamatokkal, az államháztartási egyenleggel, az államadóssággal, illetve az infláció alakulásával. A negyedik fejezetben rátérek dolgozatom fő témájára, Lengyelországra. Először az országra jellemző általános gazdasági információkat írom le, később sor kerül ezek részletes kifejtésére. A történelmi áttekintésben röviden összefoglalom, hogy mi zajlott le a második világháborút követően az országban, különös tekintettel a gazdaságra. Természetesen itt kitérek a rendszerváltásra és a piacgazdaságra való áttérésre is. A következő fejezetben már foglalkozom a gazdasági válság előzményeivel, lefolyásával illetve következményeivel is. Ezután hasonlóan a harmadik fejezethez a legfontosabb gazdaségi mutatókat illetve az országra vonatkozó jellemzőket elemzem a 2007-től 2010-ig terjedő időszakban. 7

7 Ezek a következőek: GDP államháztartási hiány infláció külkereskedelem beruházási tevékenységek ipari termelés munkaerő, foglalkoztatottság infrastruktúra. Az ötödik fejezet lényegében csak a lengyel válságkezelésről szól. Részletesen megpróbálom feltárni, hogy melyek azok a tényezők, amelyek segítségével Lengyelországnak gyakorlatilag sikerült elkerülni a recessziót. A fejezeten belül a gazdasági adottságok felsorolásával kezdem, majd szót ejtek a korábbi gazdaságpolitikáról, a jelenlegi erős kormnyzatról, a beruházástámogatási programról, a privatizációról, végül egyéb befolyásoló tényezőkről. Előbbiek alapos elemzése során fény derül a lengyel csoda mibenlétére, illetve arra hogy számos összetevő járult ahhoz hozzá, hogy az ország ilyen sikeresen élte túl a gazdasági válságot. Utolsó fejezetben egy új nézőpontból szemlélem a lengyel kormány válságkezelési politikáját. Ez a szemlélet nem más, mint hogy mit tanulhat Magyarország a lengyelek sikerességéből. Természetesen ez nagyon kényes téma, nem bírálni próbálom az elmúlt évek politikáját. Csak megkísérlem összefoglalni a lengyelek helyes politikáját, és megvizsgálom, hogy mindezen válságkezelési stratégiákból, mi az amit hazánk hasznosítani tudna. 8

8 2 A 2007-es globális gazdasági válság 2.1 Előzmények A jelenlegi pénzügyi válság az Amerikai Egyesült Államokból indult ki, melynek kialakulása számos okkal magyarázható. A legfontosabb közvetett és közvetlen okok a gazdasági krízishez vezető úton a következőek voltak: világszerte elterjedő liberalizáció és az ehhez szorosan kapcsolódó nemzetközi szabályozások lebontása, az amerikai kormány mesterséges élénkítő gazdaságpolitikája, valamint a másodendű jelzálogpiac összeomlása és az ingatlanpiaci buborék kidurranása. A következőkben részletesebben foglalkozom ezek kifejtésével. A nemzetközi liberalizáció a 70-es évektől kezdett kibontakozni, aminek hatására minden korábbinál nagyobb pénztömeg forgott akadályok nélkül a piacon. A spekulatív buborék kialakulásához is ez járult hozzá, valamint ahhoz is, hogy a válság minden eddiginél nagyobb méreteket öltsön. Egyes vélemények szerint a fejlődő országokra kényszerített gyors tőkepiaci liberalizáció okozta a gyors tovább terjedésüket, mások szerint éppen a liberalizált piacok voltak azok, ahol a válságok kevésbé voltak pusztító erejűek, és a helyreállás is gyorsabban történt meg. A következő ok, amelynek szintén nagy szerepe volt a válság létrejöttében az angolszász országokból elindult de máshol is bekövetkezett dereguláció, amely fontos eleme a liberalizációs folyamatoknak. A pénzügyi piacok egyre inkább egyetemessé váltak. A dereguláció alatt nem csak a a termék, jövedelem és tőke szabad áramlása értendő, hanem az is, hogy pénzintézetek egyre inkább leépítették saját belső szabályozórendszerüket. A pénzügyi termékek nemzetközi piaca eddig nem látott gyorsasággal kezdett bővülni. A dotcom buborék kipukkadásának enyhítésére és 2001-es terrortámadás ellensúlyozására az USA mesterséges élénkítő gazdaságpolitikát alkalmazott. 1 Az 1990-es évektől egyre jobban teret kapott az internet, és az emberek új lehetőségeket láttak benne. sokan alapítottak vállalkozásokat a hálózaton. Ezeket a cégeket nevezik dotcom cégeknek. A brick and mortar -nak is nevezett hagyományos vállalatoknak új versenytársakkal kellett szembe nézniük. A kihívók egyik csoportját a dotcom vagy startup cégek alkották, melyek pure click, vagyis tisztán internetes üzleti modellnek 1 Andor László: Pénzügyi válság, gazdasági modellváltás, globális átrendeződés DocManager&file=download&id=277&keret=N&showheader=N 9

9 tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy működési területük és kommunikációjuk kizárólag a virtuális-elektronikus piacra koncentrálódik. Az online jelenlét mellett legfeljebb néhány irodahelyiséggel, számítógéppel, kisebb raktárral rendelkeznek. 2 A dotcom cégek egyre több befektető figyelmét keltették fel, részvényeket vásároltak, később kikerültek a tőzsdére. Amikor a részvények ára a korábban sosem tapasztalt magasságokba nőtt, akkor a dotcom buborék kidurrant, ugyanis az árak nem fedték a valóságot. Rengeteg vállalat ment csődbe. Ezredfordulót követően az amerikai jegybank, a Fed a dotcomválságot a belső kereslet élénkítésével, az irányadó kamat csökkentésével igyekezett mérsékelni. 3 Részben a 2001-es terrortámadás hatására a FED (Federal Reserve System) jelentősen csökkentette a jegybanki alapkamatot Az év végéig még három csökkentésre került sor. Gazdaság élénkítés és recesszió megelőzés céljából a FED 2001 után további öt évig alacsonyan tartotta a jegybanki alapkamatot. 4 A legfontosabb ok, amelyre visszavezethető a konkrét gazdasági összeomlás, az a spekulatív buborékok kialakulása, illetve az amerikai jelzálogpiac összeomlása. A válság kirobbanásában kiemelkedően fontos szerepe volt az ingatlanpiaci buboréknak. 2.2 Az ingatlanpiai buborék összeomlása és az amerikai jelzálogpiaci válság Ingatlanpiaci válság A gazdasági válság közvetlen okozója az ingatlanpiaci buborék összeomlása volt. Ingatlanbuborék alatt azt a jelenséget értjük, amikor az ingatlanok ára mintegy öngerjesztő folyamatként irracionálisan magasra emelkedik. A buborékok előbb-utóbb kipukkannak, s ilyenkor rohamos árcsökkenés következik be. 5 Az ingatlan piaci buborék kipukkanásában nagy szerepe volt, az előzményekben említett szabályozó rendszerek leépítése. Az Amerikai Egyesült Államok központi banki rendszere, a FED gazdaságpolitikája hogy alacsonyan tartotta évekig a kamatlábakat hosszútávon nem volt kifizetődő. Az Alan Greenspan vezette jegybank gazdaságpolitikájával, hozzá akart járulni a gazdasági növekedéshez, a beruházási kedv növeléséhez. 2 Az Amazon.com az új gazdaság előfutára 3 Narancs XX. évf. 5. szám 4 Gyorsabban épült újjá a gazdaság, mint várták 5 Kommentár 2009/6 Halm Tamás: A gazdasági válság okok és tanulságok 10

10 Az ingatlan piaci válság abból alakult ki, hogy a pénzintézetek hitelnyújtással kapcsolatos belső szabályozórendszerüket leépítették, és egyre több hitelt adtak olyan ügyfelek részére, akiket korábban rossz hitelképességűnek, akár hitelképtelennek tartottak. Ezek a kockázatosnak mondható ügyfelek könnyen juthattak hitelhez, az addig rájuk érvényes magas kamatlábak csökkenni kezdtek, és megnyílt előttük a jelzálog hitelek felvételének lehetősége. Az olcsó hitelek növelték a vállalkozási kedvet, az ingatlanbefektetéseket és a fogyasztást. A bankok azzal győzték meg az ügyfeleiket, hogy általában változó kamatlábú jelzáloghiteleket kínáltak nekik. Ezek a hitelek kecsegtetően alacsony kamatot ígértek az első néhány évre, ezután változó kamatlábra váltottak át. Az alacsony kezdő kamat alacsony törlesztő részletet jelentett, ami sokak számára megfizethetőnek tűnt. A hitelek felső korlátja kitolódott a mesterségesen alacsonyan tartott kezdőkamatok miatt, így ugyanakkora jövedelem mellett magasabb hitelfelvétel volt lehetséges. 6 A banki forrástöbblet és az alacsony kamatok hiteltúlkínálatot eredményeztek világszerte. A lakossági hitel kínálat megugrott, megnövekedett a lakáspiaci kereslet. 1. ábra: Amerikai lakáseladások (millió, évesített ráta) Forrás: IMF 6 Antal Melinda-Tímea: Az amerikai ingatlanpiac és bankszektor válsága 11

11 A 2006-tól jövedelmek nem emelkedtek azonos mértékben a kamatlábakkal, így a hitelek bedőltek, pénzintézeteknek egyre több fizetőképtelen ügyfele volt. 7 Ez a fejlemény a hitelfelvevők számára nem végzetes abban az esetben, ha időközben ingatlanuk piaci ára jelentősen emelkedett. Így a megemelkedett ingatlanárak az ingatlan eladása során biztosíthatják a hitel teljes visszafizetését az előrehozott törlesztésre kirótt büntető felárral együtt. Tömeges meghiúsulás és ingatlanértékesítés esetén viszont az ingatlanárak emelkedése megáll és ellentétes folyamat, az ingatlanárak esése következhet be. A másik ok, ami miatt az ingatlanárak esése következett be, hogy a hitelezők óvatosabbak lettek, valamint szigorodtak a hitelfeltételek, így csökkent az ingatlanpiaci kereslet. Az évek óta tartó folyamatos áremelkedés megállt, majd az ingatlanok rohamos értékcsökkenése volt megfigyelhető. A válság 2007 júliusától vált először igazán láthatóvá, amikor az Egyesült Államok jelzáloghitel piaca gyakorlatilag összeomlott a fedezetül szolgáló ingatlanok eladhatatlanná váltak, a nem elsőrendű adósok tömeges fizetésképtelensége miatt. 8 Jelenleg a FED továbbra is próbálja alacsonyan tartani kamatlábakat a piac fellendítésére, ennek ellenére az amerikai hitelfelvevőknek, nagyobb a hitelük mértéke a tulajdonukban lévó lakás értékénél. A lakáspiaci árak továbbra is az ingatlanok valós értéke alatt vannak Jelzálogpiaci válság A válság kibontakozásának másik oka, mely szorosan kapcsolódik az ingatlanpiaci buborékhoz, azon jelzálogpiaci termékek elterjedése volt, amelyek magasabb haszonnal kecsegtettek, és magasabb 7 MTA Világgazdasági Kutatóintézet: A globális válság: hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 8 Forgács Imre: Mégsem éjjeliőr az európai kormányzás esélyei és a pénzügyi válság 12

12 kockázattal is jártak, ezekkel befektetőknek intenzív profitnövelést érhettek el ben a törvényi szabályozás megváltoztatása következtében indult meg a másodrendű jelzálogpiac fellendülése. A másodlagos jelzáloghitelek mennyisége az 1994-es 35 milliárd dolláros szintről 2005-re 625 milliárd dollárra emelkedett (ez az éves forgalom 20 százalékát tette ki). A másodlagos jelzáloghitel követelések állománya a teljes követelésállomány 7 százalékát érte el 2005-ben. 9 A másodlagos piacok felfuttatásában az amerikai kormánynak nagy szerepe volt, a törvényi szabályozások a gazdaságpolitika fő elemei voltak. Céljuk az alsó- és középosztálybeli társadalmi rétegek gazdasági felzárkóztatása volt. Az új pénzügyi termék a jelzáloghitelek értékpapírosításával jött létre. Az értékpapírosítás során a bank jelzáloghitel portfóliójából forgalomképes kötvény keletkezik. Az ingatlanhitelek értékpapírosítása során az ingatlanhiteleket összecsomagolják, és olyan értékpapírt bocsátanak ki, melynek fedezetét ingatlanhitelek jelentik, a kötvények kifizetései pedig a hitelek törlesztő részeiből származnak. Tehát a jelzáloghitelt nyújtó pénzintézet eladja jövőbeli követeléseit a befektetőnek, így a bankok azonnal likviditáshoz jutnak. Ezzel az ügylettel gyakorlatilag a lakossági megtakarításokkal finanszírozzák a jelzáloghiteleket, azaz a pénzintézetek áthárítják a kockázatot a befektetőre. A modell csökkenti a hitelek koncentrációs kockázatát és likviditást biztosít a jelzáloghitelezőknek, egyben díjbevételt generál az értékpapírosítóknak és szétteríti a kockázatot a kockázatviselést vállaló piaci szereplők között. 10 Az így kialakított hitelalapú értékpapírok a jelzáloggal fedezett kötvények (MBS), illetve a tágabb hitelkör értékpapírosítását végző eszközalapú kötvények (ABS) igazi pénzügyi fejlesztést jelentettek. ABS (asset-backed securities) értékpapírosítással létrejött eszközzel (kötvénnyel vagy hitellel) fedezett értékpapír. Amíg a befektetők ténylegesen elsőrendű értékpapírokhoz jutottak, addig az angolszász nevén OAD (originate and distribute) rendszer hatékonyan és megbízhatóan működött. Az ingatlanpiaci fedezetű hitelek kiemelkedően biztonságosnak számítottak a válság előtt. Az amerikai jelzálogpiacnak voltak ennél kockázatosabb szegmensei, a másodrendű ügyfelek piaca, más néven subprime szegmens után az OAD modell mintájára megindult a másodrendű követelések értékpapírosítása, az eredetinél sokkal rosszabb feltételek mellett. (Ezek jelentősen 9 MTA Világgazdasági Kutatóintézet: A globális válság: hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 10 MTA Világgazdasági Kutatóintézet: A globális válság: hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 13

13 nagyobb kockázatokkal és lehetséges hozamokkal rendelkeztek.) Ráadásul a befektetők nem voltak tájékoztatva a pontos kockázatokról. A másodrendű, subprime hitelek felfutásával megváltozott a piac. Mivel a hitel egyre nagyobb részét a másodrendű hitelek adták, így az értékpapírosított termékek között is egyre nagyobb hányadot foglaltak el a subprime hitelekre épülő értékpapírok. Az ingatlanpiac összeomlását követően teljes bizonytalanság alakult ki azt illetően, hogy ezek az értékpapírok valójában mennyire tekinthetőek biztonságosnak, és mennyi a valós értékük. Ez tekinthető a jelzálogpiaci válság kezdetének Strukturált értékpapírok alkalmazása Az értékpapírosítás során nemcsak a különböző tulajdonságú jelzáloghiteleket fogták össze, de többféle hitelt, kötvényt is, amelyekből fedezett adósságkötelezvényeket (CDO-credit default swap) alakítottak ki, melyek különböző minőségekkel rendelkeztek. A CDO-t a legkülönbözőbb pénzáramlást termelő eszközök újracsomagolásával állítják elő: magas hozamú kötvények, befektetési fokozatú kötvények, kockázatos hitelek, illetve értékpapírosítás révén létrejött értékpapírok jelzálog, illetve más eszközökkel fedezett kötvények pénzáramlását bontják fel és csomagolják át. 11 Ezeknek a kötvényeknek az értékét csak bonyolult modellekkel lehet meghatározni, annyira speciális szerkezettel rendelkeznek. Eleinte vagy csak jelzáloghiteleket, vagy csak magas kockázatú vállalati kötvényeket csomagoltak át, de már a nyolcvanas években megjelentek a legkülönbözőbb pénzáramlásokat követeléseket átcsomagoló CDO-k. A CDO piac rendkívül gyors fejlődésnek indult. Később elkezdtek a CDO-kba subprime hiteleket keverni. Az értékpapírosítás és a 2000-től 2006-ig tartó lakásár növekedés között igen szoros kapcsolat van, a lakásárak növekedése növelte a hitelkínálatot, a hitelek volumenének növekedése pedig további lakásár-növekedéshez vezetett. Az amerikai ingatlanpiaci áresés után, a jelzálogadósok fizetőképtelenné váltak és a jelzáloghitelek refinanszírozását megoldó papírok rohamosan elértéktelenedtek. A jelzáloghiteleket összegyűjtő, zuhanó piaci értékű kötvények magukkal rántottak sokféle egyéb papírt is tartalmazó CDO-piacot is. Ez először az értékpapírok iránti kereslet és a kockázati étvágy csökkenését, ezután a pénzügyi piacok és az intézmények pénzügyi 11 MTA Világgazdasági Kutatóintézet: A globális válság: hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 14

14 helyzetének súlyos romlását váltotta ki. A pénzintézetekkel szemben kialakult bizalom is jelentősen romlott. Mivel a befektetők beszüntették illetve felfüggesztették a strukturált hiteltermékek vásárlását, azok a pénzintézetek tulajdonában maradtak, mindezek hatására a bankok hitelderivatívák (CDS-credit default swap) vásárlásával próbálták csökkenteni veszteségüket. A credit default swap a hitelkockázat transzferálását lehetővé tevő ügylet, amelyben a vevő meghatározott időszakonként meghatározott összeget fizet az eladónak, aki kezességet vállal az adós fizetéseiért. 12 Ennek hatására a hitelderivatívák ára lecsökkent, a termékek szinte teljesen elértéktelenedtek. A bankrendszer a működési feltételek jelentős romlása miatt szigorította a hitelezési feltételeket. A minősítő cégek a bekövetkezett és a várható veszteségek hatására tömegesen értékelték le a korábban magas minősítésű strukturált papírokat. Az emelkedő hitelköltségek és az ingatlanárak esése egyre több amerikai jelzálog-adós törlesztését lehetetlenítette el, így negatív spirál alakult ki. A subprime (másodrendű) válság kirobbanásának okai között elsősorban a piaci folyamatok alakításában és ellenőrzésében megmutatkozó felelőtlenség és inkompetencia okolható Globális hatások Az ingatlanpiacot érő válság az USA egész pénzügyi rendszerét megérintette, majd elkerülhetetlenné vált, hogy az egész világgazdaságra is hatással legyen. A jelzáloghitel-piaci válság sok ágazatra terjed át, fertőzött más hitelpiacokat, részvénypiacokat, devizapiacokat és számos más pénzügyi piacot, megérintett különféle pénzügyi intézményeket, és begyűrűzött távoli régiókba és országokba. A CDO-piac túlnyomó részben amerikai papírokból állt, bár az EU fejlettebb országaiban is elkezdődtek kibocsátások az 1990-es évektől kezdődően. Ezáltal a CDO-kal járó kockázatot globálisan terítették szét. A válság 12 Profitline.hu-CDS 13 MTA Világgazdasági Kutatóintézet: A globális válság: hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 15

15 hónapok alatt terjedt át az egész globális pénzügyi rendszerre, de különbözőképpen érintette a világ egyes térségeit. A pénzügyi válság felismerése óta egyértelmű volt hogy elkerülhetetlen a globális recesszió, azonban gazdaságkutatók ennél kevésbé súlyos hatásokra számítottak. Mára kiderült, hogy hosszú távú hatásokra lehet számítani. A lakásárak drasztikus csökkenése, az államadósság mértékének növekedése, valamint bankválság többek között ezek a legfontosabb következmények, de számos más területet is érintett a recesszió. A pénzügyi válság a reálgazdaságot is súlyosan érintette. Rendkívül beszűkítette a keresletet, főleg azoknál a termékeknél, amelyek szorosan kapcsolódtak a hitelpiacokhoz. A tömeges hitelre történő vásárlások száma jelentősen megcsappant. A csökkenő kereslet több reálgazdasági ágazatot is súlyos pénzügyi helyzetbe sodort. A gazdasági ágazatok közül tipikusan recesszió érzékenynek mondható az autóipar. Hasonló helyzetben van a légiközlekedés, hiszen a korlátozottabb anyagi lehetőségek miatt kevesebben engednek meg maguknak nyaralást, esetleg üzleti utakat. A válság komplexitását jól mutatja, hogy szociális hatásokkal is járt, legsúlyosabb gazdasági következményként a munkanélküliség növekedését lehet megemlíteni. 14 A válság hatásaként általános gazdasági visszaesés következett be. Az árfolyamok esése a tőzsdére is nagy hatással volt, a világ tőzsdéi korábban nem látott veszteségeket regisztráltak. Egyes vélemények szerint az egész válság hátterében az egyesült Államok deficitje áll, az amerikai társadalom évtizedek óta megtakarítások nélkül tart fent egy pazarló fogyasztási mintát. Ennek finanszírozását értékpapír kibocsátással oldják meg, melyeket a kereskedelmi többlettel rendelkező országok vásárolnak fel. Ha a kibocsátott értékpapírok átláthatóak lettek volna és kockázatukat jobban meglehetett volna ítélni, akkor valószínűleg sokkal kisebb lett volna rá az igény világszerte. Ahogy az Egyesült Államok másodlagos hitelpiacáról indult válság gazdasági következményei alól, úgy a politikai hatások alól sem vonhatja ki magát egy kormányzat sem. A mélyülő válság és a szűk mozgástér egyre népszerűtlenebb válságkezelésbe hajszolja a kormányzatokat a régióban. A válságkezelés azonban minden országban rövid távú érdekütközéssel jár, felerősíti a meglévő pártpolitikai vitákat. 14 Andor László: Pénzügyi válság, gazdasági modellváltás, globális átrendeződés DocManager&file=download&id=277&keret=N&showheader=N 16

16 A világ nehezen tud kilábalni a válságból, jelenleg 2010 végén is igen erősen érzékelhetjük néhány szektoron a hatását. Az OECD szerint csak becsülni lehet mikor érkezünk a recesszió végéhez. Jelenleg elkezdődött már a as globális válságból való kilábalás. De az elmúlt hónapok javuló tendenciája ellenére sem éri el a helyzet a válság előtti állapotokat. Az elmúlt években a fejlett országokban magasra ugrott az adósságok mértéke, mely az országkockázat növekedésével is jár. A gazdasági fejlődés elősegításáre a kormányoknak középtávú gazdaságpolitikát kell kidolgozniuk, elsősorban az államadósság kezelésére. A következő években továbbra is folytatni kell az élénkítő költségvetési politikát. A megkezdődött fellendülés lassabbnak ígérkezik, továbbá az Európai Közösségen belül is jelentősek az eltérések a kilábalás gyorsaságát illetően. 17

17 3 A gazdasági világválság hatása a közép-európai országokra A gazdasági világválság hatására súlyos problémákkal kell szembenézni a keleteurópai országoknak is. A korábbi évek növekedési tendenciája megszűnik, később drámaian lelassul. 15 A globális válság 2008-ban terjedt át Európára. A kelet-európai régió gazdasága nagymértékben kitett a külső piacoknak, azonban a válság mégis eltérő mértékben hatott az egyes országokra. Számos szempontból érdemes megvizsgálni a kelet-európai régió országait a válság hatásaival kapcsolatban. Ilyenek például a GDP, munkanélküliségi ráta, nemzetközi kereskedelem, reálgazdasági ágazatok, működő tőke befektetések, államháztartási adatok, infláció stb. Ebben a fejezetben ezek e szempontok alapján fogom vizsgálni a kelet-európai országokat, azt a tíz országot, amelyek 2004-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz, más néven a Tízek országait. (Ezek az országok: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Észtország, Lettország, Szlovákia, Litvánia, Bulgária.) 3.1 GDP Először is a legjobban szemléltető adatot kell megvizsgálnunk a GDP-t, az egy főre jutó bruttó hazai össztermékben mért fejlődés folyamata Lengyelország kivételével 2009-ben mindenhol visszaesést mutatott. A Tízek 2004-es csatlakozása után jelentős GDP javulás volt megfigyelhető mindegyik országban a 2008-as válságig. Ezt a folyamatos javulást 2009-ben recesszió törte meg a GDP értékek Lengyelország kivételével - visszaestek. Ennek hatására jelentős életszínvonal romlás következett be, de itt is kivételként említhetjük Lengyelországot, és ebben a tekintetben Csehországot is. A legsúlyosabb visszaesést a balti államok szenvedték el, Lettország gazdasága 18, Litvániáé 15, Észtországé pedig 14%-kal esett vissza. Az egyes számú táblázatban jól látható adatok alapján, teljes biztossággal mondható, hogy katasztrofálisan érintetten a 2008-as év mindegyik országot. az Eurostat becslései alapján 2010 végére stabilizálódni látszik a helyzet, de néhány országban még mindig negatívban áll a mutató. Következő évre vonatkozó becslésekben már javulás figyelhető meg, néhány országban 4 százalékhoz közelítő értékek vannak (balti országok, Szlovákia). A reál GDP növekedési ütemének grafikonját az Eurostat adatai alapján készítettem. 15 Globus.net: Válság Kelet-Európában 18

18 2. ábra: Reál GDP növekedési üteme a Tízek országaiban (%) 3.2 Munkanélküliségi ráta A tíz új ország 2004-ben történő csatlakozása után a gazdasági növekedéssel együtt járt a munkanélküliség csökkenése, kivéve Magyarországon. A munkanélküliség csökkenéséhez azonban hozzájárult a munkaerő kivándorlás is, nem feltétlenül köszönhető a javuló adat a foglalkoztatottság növekedésének. A válság hatására a munkanélküliség is növekedni kezdett, hirtelen magasra ugrott a munkanélküliségi ráta. A Tízek országaiban a legmagasabb munkanélküliségi ráták a következő táblázatban látható adatok voltak. 1. táblázat: Kiemelkedően magas munkanélküliségi ráták a Tízek országaiban (2009) Ország Munkanélküliségi ráta (%) Lettország 17,1 Észtország 13,8 Litvánia 13,7 Szlovákia 12 Magyarország 10 Forrás: MTA Világgazdasági Kutatóintézet A másik 5 országban kevésbé szembetűnő, 1-2 százalékos csökkenés volt megfigyelhető, de az arány hozzávetőleg maradt az 5,8 és 8,2 százalék között. 19

19 3.3 Nemzetközi kereskedelem Az új tagállamok számára a legfőbb kereskedelmi partnerek döntően a régi tagállamok, az újak közül pedig elsősorban a közvetlen, vagy közeli szomszédok. Volumenében a régi tagállamok a meghatározóak, dinamikájában a csatlakozás óta felértékelődött az újak egymás közötti árucseréje is. A kereskedelem alakulása függ a termelési kapacitásoktól, import igénytől illetve az exportpiacok felvevőképességétől. A krízis a nemzetközi kereskedelem alakulására is jelentős befolyással volt. Míg 2008-ban stagnált a külkereskedelmi teljesítmény, addig 2009-ben 12 %-kal esett vissza. A kivitel az Európai Unióban 14, 8 %-kal csökkent. A Tízek a válság első évében 12%-os növekedést értek el, mind export mind import tekintetében, azonban a második évben 18%-os exportvisszaesést és 28%-os import visszaesést könyvelhettek el. A 2004-ben belépett új tagállamok közül a visegrádi országok és Szlovénia számára Németország a legfontosabb exportpiac, és a német gazdasági visszaesés miatt is hátrányba kerültek ezek az országok. 3.4 Hatások a reálgazdaságra A pénzügyi válság kibontakozásakor még nem volt egyértelmű, hogy a válság átterjed a reálgazdaságra is. Számos cikkben volt olvasható bizakodó szemlélet, melyek nem látták a helyzet súlyosságát azzal kapcsolatban, hogy a reálgazdasági szféra is veszélyben lehet. Nagyjából 2008 végére vált egyértelművé, hogy nagyon is érintett a reálgazdaság. Ekkor az Open EU gazdasági portálon a következőek voltak olvashatóak: Már a reálgazdaságot fenyegeti a pénzügyi szektor megroggyanása nyomán kialakult piaci válság...az elmúlt napokban a veszteséglistát a tőzsdecégek közül már nem a pénzügyi társaságok, hanem az energiaszektor és a közszolgáltatók vezették. A szakemberek szerint az elsők között az ingatlanberuházók és -kereskedők, valamint az építőipar szenvedte meg a krízist, de a konjunktúra lehűlését már a gépipar és az információtechnológiai szektor is érzi. 16 A reálgazdasági szektorok közül fontos megemlíteni a járműipart, amely jelentős a kelet-európai országokban. az ágazat jelentős arányt képvisel az exportban, például Szlovákiában 20% feletti, de a többi országban is az arány 10-20% között van. A válság 16 OpenEU Bukhat a reálgazdaság is 20

20 ezen keresztül is hatott a külkereskedelmi teljesítményre. Az Európai unióban a járműgyártás átlagosan egyharmadával esett vissza. A térségben korábban dinamikus növekedés volt megfigyelhető ezen a területen a beruházásoknak, az exportnak és a belső fogyasztásnak köszönhetően. A teljes beruházások mértéke a régióban az utóbbi években uniós átlag felett volt. A tőke ágazati eloszlásáról elmondható, hogy a legnagyobb arányban a szolgáltatások, ezen belül is elsősorban a pénzügyi szolgáltatások állnak az első helyen, míg a második meghatározó terület a feldolgozóipar. Azonban jelentős visszaesés következett be a régióban a beruházások terén is. A nemzetközi működő tőke befektetések is visszaestek, ennek oka a kereslet jelentős csökkenése. Az ingatlanszektorban a legkiemelkedőbb az adatok, az ide érkező tőke mennyisége hozzávetőleg 70%-kal maradt el a válságot megelőző időszakoktól. 3.5 Államháztartás, államadósság Az EU csatlakozás után a Tízek országaiban javultak az államháztartási adatok, Magyarország kivételével. A 2007-ig tartó 4 év alatt azok az országok amelyek 3 százaléknál nagyobb államháztartási hiánnyal küzdöttek (Csehország, Lengyelország, Magyarország) hazánk kivételével sikeresen csökkenteni tudták ezt az adatot az EU által előírtra. Azonban a es időszak itt is változásokat hozott. Bulgária kivételével mindegyik országban államháztartási hiány lépett fel. A legsúlyosabb deficittel Lettország is Litvánia rendelkezett, közel 9%-os aránnyal ra az új tagállamok fele nem tudta tartani a maastrichti szabályozásban előírást, amelynek csak Bulgária, Csehország, valamint a két euró övezeti új tagállam Szlovákia és Szlovénia felelt meg, illetve Észtország éppen a határon állt. Az államadósság terén az új belépő tagállamok rendkívül jól teljesítettek kilenc új tagállam is messze a maastrichti küszöb alatt maradt tól az államadóssági mutatók is nőttek mindenhol, hazánkban volt a legrosszabb helyzet, ahol az arány megközelítette a 80 %-ot. az előrejelzések szerint az adósságráták tekintetében további növekedés lesz megfigyelhető. A válság következményei között az infláció alakulását s meg kell említeni. A csatlakozás utáni gazdasági növekedés az új tagállamok többségénél magas inflációval járt ban a pénzromlás felgyorsult magas értékeket ért el a balti államokban valamint 21

21 Bulgáriában. EU átlaghoz közel álló alacsonyabb értékek csak Lengyelországban és Szlovákiában voltak. Az euró bevezetés feltétele, hogy az országok minél nagyobb árstabilitást alakítsanak ki, így mindenképpen erre kell törekednie a gazdaságpolitikának. Az infláció emelkedése elsősorban belső folyamatok eredménye, többek között ár- és bérfelzárkózás, kamatemelkedés, forgalmi adók növelése. Az országok különböző módszereket alkalmaztak gazdaságélénkítésre a válság után. Többek között ilyenek voltak a beruházásokra, illetve exporthitelekre nyújtott garanciák, adócsökkentés, közbeszerzési törvénymódosítás, átmeneti gyorssegélyek stb. Az államháztartás egyensúlyának megteremtése érdekében a költségvetés szerkezetének átalakítására is nagy hangsúlyt fektettek. Ebben nagy szerepe volt az adóreformoknak. Nagyarányú volt az országok kiadása a gazdaságélénkítésre, az országok más és más területre szántak több pénzt. Lengyelországnál a beruházások és a munkaerőpiac, Csehországnál pedig a vállalati szektor és háztartások élveztek prioritást. A visegrádi országok együttműködésének jelentősége nő. A válság hatásairól rengeteg vélemény olvasható, akár hasonló akár ellentétes nézőpontokban. A közép-európai témakörhöz azonban összességében ugyanaz mondható el, hogy az EU csatlakozás után dinamikus fejlődés volt megfigyelhető, azonban a válság recesszióba sodorta Lengyelország kivételével az összes országot. Az Tízek kormányzásának oda kell figyelni az összefogásra az egymás közti kereskedelem erősítésére. Martonyi János külügyminiszter is hasonlóképpen vélekedett az egyik online közéleti magazinnak: "Közép-Európa jól vizsgázott", de még nincs vége a nehézségeknek, és nem lehet tudni, a válságnak pontosan milyen következményei lesznek.... az EU versenyképességét csak úgy lehet növelni, ha a tagállamok közötti kohéziót erősítik, ehhez pedig minden lehetséges eszközt be kell vetni. 17 A belső kohéziót azonban számos tényező nehezíti, ezek között említhetjük a elöregedő népességet, a szociális problémákat, a munkaerő piaci viszonyokat, a munkaerő viszonylag magas költségeit, és a bevándorlással és a bevándorlókkal kapcsolatos bizonytalan, rendszerint ellenséges magatartást. Mindez negatívan befolyásolja a térség nemzetközi versenyképességét. A pénzügyi válság utóhatásaként várhatóan lassul a kelet- és középeurópai gazdaságok felzárkózása Nyugat-Európához. 17 Galamus csoport: Közép-Európa sikerrel vészelte át a gazdasági válságot 22

22 A Népszava szerint a térséget részben a gyors és összehangolt globális fellépés rángatta vissza a szakadék széléről. A legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságok csoportjának (G20) tavalyi londoni csúcsértekezletén megfelelő forrásokkal látták el a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) ahhoz, hogy a szervezet összesen 52 milliárd euró támogatásban részesíthesse Magyarországot, Romániát, Lettországot és Ukrajnát Népszava Online: Pénzügyi válság lassítja Kelet-Európa felzárkózását 23

23 4 Lengyelország 19,20,21, Általános információk A Lengyel Köztársaság 312 ezer négyzetkilométeren terül el, és 38,6 millió fős lakossággal rendelkezik. Fővárosa Varsó 2,2 millió lakossal. Az ország fizetőeszköze a zloty (PLN). Az 1990-es években, a rendszerváltás után tért át a piacgazdaságra, a legdinamikusabb fejlődést mutatja a rendszerváltó országok közül. Átmeneti ország a fejlett és a fejletlen országok között. Ipari ország, versenyképes nyersanyagokkal és alapanyagokkal rendelkezik. Infrastruktúrája fejletlen. Jelenleg alacsony a súllyal rendelkezik a világkereskedelemben május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. 4.2 Történelmi áttekintés a rendszerváltás A második világháború után Lengyelország szovjet befolyás alá került. A kollektivizálás nem úgy történt, ahogy a többi szocialista országban, itt sikerült elkerülni azt, hogy teljesen államosítsák a parasztgazdaságokat illetve a kiskereskedelmeket. A 80- as évek végén gazdasági válság sújtotta az országot. Több száz százalékos infláció volt ekkor megfigyelhető, rendkívül eladósodott az ország és a munkanélküliség is magas arányban volt. Megoldást hozott ezekre a problémákra a lengyel kormány által bevezetett sokk-terápia nevezetű gazdasági intézkedés. A sokk-terápia az árak felszabadítását, a 19 Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály: Lengyel gazdaság 2009/ Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály: Lengyel gazdaság 2010/2 _Szeptember.html 21 Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály: Lengyel gazdaság 2010/ Lengyel Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály: Lengyel gazdaság 2009/3 _Szeptember.html 24

24 gazdaság deregulációját és privatizálását jelentette. Az intézkedés hatására Lengyelországban javulás volt megfigyelhető. Nőtt a GDP, csökkent az infláció. Lassú növekedés indult meg az ország gazdaságában. A lengyelek nagy vállalkozó szellemmel rendelkeznek, többek között ez is hozzásegítette a gazdasági növekedéshez az országokat, nagymértékű privatizáció folyamatok indultak be, az állami vállalatok nagy aránya került magánosításra. A lengyelek már az ún. Vasfüggöny létezése idején elnyerték a "Közép-Európa legvállalkozóbb nemzete" címet, amikor is elsősorban kis volumenű kereskedéssel foglalkoztak szeptemberében koalíciós kormány alakult meg Tadeusz Mazowiecki vezetésével, ez negyven év után az első nem kommunista kormány volt az ország életében. Ezzel együtt tehát a kommunista rendszer összeomlása zajlott le. A tényleges szakadásra az 1990 novemberére előrehozott elnökválasztások után került sor, amelyből Lech Walesa került ki győztesen. Mazowieckit 1990 decemberében a Bielicki kormány követte. A rendszerváltás után átfogó gazdasági reformok bevezetésére került sor, ezek közül a legfontosabbak voltak a hiperinfláció megszűntetése, a gazdaság liberalizálása és a magánosítás. Felgyorsult a privatizáció folyamata, sok magánvállalkozás jött létre. Privatizációs kísérletei nem minden esetben váltottak ki pozitív hatásokat, ugyanakkor sikerült a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal megállapodni a lengyel államadósság csökkentéséről és visszafizetésének átütemezéséről. Az 1990-es évektől a külföldi működő tőke is nagyobb arányban kezdett beáramlani az országba decemberében a visegrádi négyek aláírták a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA), mely fontos előzménye az európai Unióba történő belépésnek. az ország külkereskedelmének jelentős része Európába irányul, ezen belül legfontosabb partner Németország. A privatizáció 1996-ig lassuló tendenciát mutatott, ekkor azonban gyorsulás volt megfigyelhető. A munkanélküliségi ráta, folyamatosan magas volt. Lengyelország 1996-ban OECD tag lett, 1999-ben pedig a NATO-ba is belépett ben az Európai Unió tagja lett. 23 Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara: Lengyelország 25

25 4.3 Lengyelország gazdasága a napjainkban a globális gazdasági válság hatásai Előzmények 24 Lengyelország az EU-ba történő csatlakozás után dinamikus fejlődést mutatott, amit a gazdasági világválság lelassított. A válság előtt politikai kiegyensúlyozottság jellemezte az országot, a október 21-i parlamenti választások után stabilizálódott a belpolitikai helyzet, ami a gazdasági fejlődés nagyobb mértékét eredményezte. A liberális konzervatív Polgári Platform (PO) és a Parasztpárt (PSL) koalíciójával jött létre az új kormány. Donald Tusk, liberális politikust bízta meg az államfő a kormányalakítással ősz és 2010 áprilisa között politikailag a legstabilabb országnak tekinthető egész Európában. A stabilizálódott belpolitikai helyzet kedvező feltételeke nyújtott a gazdaságélénkítésre. A gazdasági vezetés legfontosabb célja gazdasági növekedés fenntartása, az euró bevezetésének érdekében re tűzték ki maguknak célul, de ennek megvalósulása jelen gazdasági helyzetben bizonytalan. A lengyel gazdasági növekedés 2006 óta nagyon jó ütemben zajlott, többek között ezért is tűzték ki a 2012-es belépést az euró övezetbe. A szigorú fiskális és monetáris politika hatására Lengyelország gazdasági növekedése nem fordult negatívba, sőt 2009-ben majdnem 2 %-kal zárt. Ez nagy meglepetés volt szinte egész Európa számára, hiszen a gazdaságelemzők maximum 0,5-0,8 közötti értékekre számítottak. Az Európai Bizottság jelentésében -1,4%-os növekedési ütemmel számolt, azonban Lengyelország várakozásai beigazolódtak, az általuk meghatározott 1,7% a bruttó hazai termékre egész pontosan meg is valósult. A bruttó hazai termék növekedési ütemének legfontosabb tényezője az export, ehhez járult hozzá az ország nagy belső termelési kapacitása, valamint az hogy az ország kismértékben nyitott. A gazdasági világválság nagy befolyással volt Lengyelországra, ahogy a világ összes országára. Ez természetesen rányomta a bélyegét a jelenlegi gazdasági helyzetre is. Így vizsgálódásaim középpontjába a globális gazdasági válság hatását helyeztem. Jelentős változások történtek ebben az országban is a válság hatására. A globális válság ellenére kiemelkedően jó adatok figyelhetőek meg, melyek nagyon sok tényezőnek köszönhetőek. Többek között a stabilnak mondható makrogazdasági helyzet, a lengyel gazdaság kismértékű nyitottsága, a lengyel valuta, a zloty inflációja, és a lengyel kormány válságkezelő intézkedései. Ide sorolható még az is, hogy a válság nem hatott közvetlenül a pénzintézetekre, a lengyel bankok rövid távú 24 MTA Világgazdasági kutatóintézet: Globális válság: Hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 11.kötet az Új EU tagállamok és tagjelöltek helyzete a válságban 26

26 kötelezettségei mindössze a lengyel GDP 8 %-át teszik ki, Az USA-ban ugyanez az arány 15 %. A befolyásoló tényezők közül nagyjából válságkezelő intézkedéseket kivéve, mind csak a gazdasági válság előzményei, illetve az ország sajátos adottságai. A valódi titok a válságkezelésben rejlik, melyről később fogok szót ejteni. A lengyel gazdaságban továbbá kisebb súlyt kapnak a pénzügyi szolgáltatások, az építő- és autóipari ágazatok, melyeket a recesszió leginkább érintett. A lengyel kormány állásfoglalása, hogy nem hitelekkel próbálja megoldani a gazdasági válságot, hanem a strukturális reformokkal, és a költségek visszafogásával. Az elmúlt három évben jól látható változások mentek végbe az ország gazdaságában. Jelenleg Lengyelország rendelkezik a 26-ik legdinamikusabban fejlődő gazdaságával a világ országai közül a The Gloabalization Institute lengyel kutató testület kutatásai alapján. 25 Az Eurostat kutatásai alapján készült táblázatban, az ezekhez az évekhez kapcsolható főbb gazdasági mutatók láthatóak. 2. táblázat: Lengyelország főbb gazdasági mutatói GDP A bruttó hazai termék növekedésének legfontosabb összetevői a belföldi és a külföldi fogyasztás. Gyakorlatilag kijelenthető, hogy Lengyelország Európában egyedüliként elkerülte a recessziót. A legkiemelkedőbb adat a reál GDP növekedési üteme, amely a világgazdasági válság ellenére 1,7 %-os, tehát pozitív adat, melyet az EU tagállamok közül egyedüliként ért el. A többi országban a mutató végig negatív adatot 25 Tények és Adatok a lengyel gazdaságról 27

27 jelez a 2009-es évben. A növekedési ütem csökkent, de nem fordult negatívba, ahogy a többi közép-európai országban. Mivel a válság gyors növekedési szakaszban érte az országot, a növekedés átlagos üteme 2008-ban 5,1 %, ami a krízis ellenére nagyon jó adat. A növekedési ütem ugyan jelentősen lelassult, de továbbra is pozitív volt. Az előre jelzések szerint a GDP a 2010-es évben is a 2%-hoz közeli értékű lesz, legkorábban 2011-ben javulhat a helyzet, akkor akár meghaladhatja a 3 %-ot is. 26 Az idei évben már rendelkezünk néhány adattal a GDP-re vonatkozóan, az év első negyedévében 3%-os gazdasági növekedés volt, a második negyedévben pedig az értéke 3,2%. Mint kiderült az eredmény jobb lett az előzetes prognózisoknál. Az alábbi táblázatban az idei év 3-ik negyedévének végéig látható a reál GDP alakulása. 3. ábra: GDP növekedései ráta Lengyelországban Forrás: GUS (Lengyel Központi Statisztikai Hivatal) Államháztartási hiány Fontos megemlíteni az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban az államháztartási hiányt. 26 MTA Világgazdasági Kutatóintézet: Monitoring jelentés

28 Az Európai Unióba történő belépés utáni években a deficit nagyságát ábrázolja a következő grafikon. 4. ábra: Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában Látható, hogy a belépés óta folyamatosan jó tendenciát mutatott, abban a 4 évben csökkent az államháztartási deficit, azonban 2008-ban ismét nőni kezdett, és súlyossá vált a helyzet 2009-re. A 2007-es évre jelentős javulást értek el, ekkor ugyani az költségvetési hiány a Maastrichti előírás alá, azaz 2 % alá csökkent első félévében a költségvetési hiány 3,5 milliárd zloty volt, ebből 127,6 milliárd zloty a bevétel és a 131 milliárd zloty kiadás. Ugyanebben az évben a költségvetés legnagyobb bevételeit a közvetett adók tették ki (61,2%). A 2009-es -7,1%-os adat nagymértékben a kormány fiskális politikájának köszönhető, ezeket a kiadásokat a válságenyhítésre fordította. Emiatt jelenleg Lengyelország túlzott deficit eljárás alatt van. A költségvetési korrekcióra kapott határidő 2012, eddig kell csökkenteni 3% alá az államháztartási deficitet. Az idei év elején a lengyelek államháztartási hiánya 4,8 milliárd zloty volt. Lengyelországban az államadósság is növekedett a világgazdasági válság hatására, 2004-től 2008-ig nagyjából 45 és 47 % között mozgott, 2009-re azonban 51 %-ra emelkedett. Az Európai Bizottság elemzései szerint az államadósság jelenlegi szintje hosszútávon nem lesz fenntartható, becsléseik alapján már 2011-ben a lengyel gazdaság államadóssága el fogja érni a 60%-ot. Az ország nemzeti jövedelme 2010-ben már meghaladja Svédországot és Belgiumot is. 29

29 4.3.4 Infláció 4.ábra: Infláció alakulása Lengyelországban (%) Az országnak elsősorban kivülről jövő hatásokkal kell megküzdenie, ilyen az árfolyamingadozás illetve az árfolyamgyengülés. A lengyel valuta a válság alatt alulértékelt lett. Az infláció 2004 óta javulást mutatott egészen 2008-ig, amikor elég magas, 4,2%-os szintet ért el, de ekkor már az értékek a válság által befolyásoltak voltak januárjában a lengyel nemzeti valuta még a forintnál is nagyobb mértékben leértékelődött a dollárral illetve az euróval szemben. Az év elején az áruk és szolgáltatások ára 0,5%-kal növekedett az elmúlt év végéhez képest, de ennek ellenére év végére enyhe javulás volt megfigyelhető itt az infláció mértéke 4%. A 2008-as évhez képest a következő évben drágábbak lettek az élelmiszerek, szeszes italok és a dohányipari termékek. A szolgáltatások közül többet kellett fizetni 2009-ben a vízért, a fűtésért, az elektromos energiáért, a szemétszállításért, valamint a médiák díjai is drágábbak lettek. Ugyanakkor árcsökkenést jegyeztek fel az üzemanyagok és a szállítás árai terén. A zloty gyengülése a lakosságra is nagymértékben hatással volt, ugyanis a hitelek nagy aránya van külföldi devizában, így megemelkedtek a hiteltörlesztő részletek. 27 Az infláció növekedése kedvező hatással volt az exportra. A grafikonon nem látható a 2010-es adat, hiszen még nem vizsgálható meg az éves átlagos infláció, maximum becslésekkel. De az elmondható, hogy 2010 januárjában az egy évvel korábbi adathoz képest 3,6%-kal magasabb inflációt 27 MTA Világgazdasági kutatóintézet: Globális válság: Hatások, gazdaságpolitikai válaszok és kilátások 11.kötet az Új EU tagállamok és tagjelöltek helyzete a válságban 30

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

2013. tavaszi előrejelzés: Az EU gazdasága lassú kilábalás az elhúzódó recesszióból

2013. tavaszi előrejelzés: Az EU gazdasága lassú kilábalás az elhúzódó recesszióból EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. május 3. 2013. tavaszi előrejelzés: Az EU gazdasága lassú kilábalás az elhúzódó recesszióból A 2012-es évet meghatározó visszaesést követően az előrejelzések

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés PSZÁF X. Jubileumi Pénztár-konferencia Siófok, 2007. 21. Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés Erdei Tamás elnök-vezérigazgató MKB Bank Zrt. A

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2005. II. negyedév 1 Budapest, 2005. augusztus 19. A II. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018 Összefoglaló Az adatfelvétel 2017 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. Rövidtávú

Részletesebben

Téli előrejelzés re: lassanként leküzdjük az ellenszelet

Téli előrejelzés re: lassanként leküzdjük az ellenszelet EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. február 22. Téli előrejelzés 2012 2014-re: lassanként leküzdjük az ellenszelet Miközben a pénzügyi piaci feltételek tavaly nyár óta lényegesen javultak

Részletesebben

2. ábra: A nem euróövezeti jövedelem felfelé konvergál az euróövezeti jövedelem felé

2. ábra: A nem euróövezeti jövedelem felfelé konvergál az euróövezeti jövedelem felé AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA A Bizottság hozzájárulása a vezetői ütemtervhez #FutureofEurope #EURoadSibiu GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KONVERGENCIA AZ EU-BAN: A FŐBB TÉNYEK 1. ábra:

Részletesebben

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Kiindulási pontok I. Az eurózóna tagsági feltételeinek tekinthető maastrichti konvergencia-kritériumok

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. I. negyedév 1 Budapest, 2006. május 19. Az I. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint a

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 1 Budapest, 2006. augusztus 21. A II. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a hitelintézeteket magába foglaló egyéb monetáris intézmények

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása

Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Az MNB programok támogatásával bekövetkező jelentős hazai állampapírpiaci hozamcsökkenés, és a GDP-arányos

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

A magyar gazdaság, az államháztartás évi folyamatai

A magyar gazdaság, az államháztartás évi folyamatai A magyar gazdaság, az államháztartás 2017-2018. évi folyamatai Dr. Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. KT MKT Szakmai Konferencia Budapest, 2017. október 12. Három téma A magyar

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2017. október 12. Célkitűzések

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

AZ EU TÁMOGATÁSOK HATÁSA A MAGYAR GAZDASÁGRA

AZ EU TÁMOGATÁSOK HATÁSA A MAGYAR GAZDASÁGRA LÁSZLÓ CSABA AZ EU TÁMOGATÁSOK HATÁSA A MAGYAR GAZDASÁGRA 2007-2015 KPMG GKI tanulmány MI EZ AZ EGÉSZ? Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére 5 hónap (2016. augusztus december) 30 ember 1000 oldal Lehet-e

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Őszi előrejelzés ra: holtponton a növekedés

Őszi előrejelzés ra: holtponton a növekedés EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Őszi előrejelzés 2011 2013-ra: holtponton a növekedés Brüsszel, 2011. november 10. Megállt az uniós gazdasági fellendülés. Az erősen megrendült bizalom hatással van a beruházásokra

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

hétfő, március 2. Vezetői összefoglaló

hétfő, március 2. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. március 2. Vezetői összefoglaló Amerikában negatív tartományban zártak a vezető részvényindexek, Európában a lassuló amerikai GDP-adat segítette a kereskedést. A forint kilenchavi csúcsa közelében,

Részletesebben

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

A magyar pénzügyi szektor kihívásai A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál

Részletesebben

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI) A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés

Részletesebben

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007)

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007) Pénzügykutató Zrt. Sajtótájékoztató 2007. április 3-án A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007) Összegző A magyar gazdaság a 2006-ban kedvezően alakuló világgazdasági háttér lehetőségeit a kikényszerülő

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói A válságot követően a hazai bankrendszer hitelállománya jelentősen csökkent. A reálgazdaságra gyakorolt erőteljesebb és közvetlenebb hatása

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

Lankadt a német befektetők optimizmusa

Lankadt a német befektetők optimizmusa www.duihk.hu Sajtóközlemény Kiadja: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), Budapest Kelt: 2018. október 25. Sajtókapcsolat: Dirk Wölfer, kommunikációs osztályvezető T: +36 (1) 345 76 24, Email:

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE. Éves jelentés 2000

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE. Éves jelentés 2000 PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE Éves jelentés 2000 Előszó A 2000. év a magyar pénzügyi szektor történetében fontos mérföldkő volt. A pénzügyi felügyeletek integrálásával létrejött, az egész pénzügyi

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. IV. negyedév 1 Budapest, 2007. február 21. 2006. IV. negyedévében az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a hosszú lejáratú kötvények részarányának

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév 5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. 18. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

Vezetői összefoglaló szeptember 18.

Vezetői összefoglaló szeptember 18. 2017. szeptember 18. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint árfolyama mindhárom vezető devizával szemben gyengült. A BUX 15,5 milliárd forintos, átlag feletti forgalom mellett 0,22 százalékos emelkedéssel

Részletesebben

A gazdasági helyzet alakulása

A gazdasági helyzet alakulása #EURoad2Sibiu 219. május A gazdasági helyzet alakulása EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ Az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és beruházásra irányuló ambiciózus programja, valamint

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 NYILVÁNOS: 2008. május 22. 8:30 órától! Budapest, 2008. május 22. Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2008. I. negyedév 1. 2008. I. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása 2015.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása 2015. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása 2015. október A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok A

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

Vezetői összefoglaló november 23.

Vezetői összefoglaló november 23. 2017. november 23. Vezetői összefoglaló Csütörtök reggelre a forint árfolyama az euró, a svájci frank és a dollár viszonylatában egyaránt gyengült. A BUX 15,4 milliárd forintos, jóval átlag feletti forgalom

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

Vezetői összefoglaló március 19.

Vezetői összefoglaló március 19. 2018. március 19. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint árfolyama az euróval és a dollárral szemben gyengült, a svájci frank ellenében pedig erősödött. A BUX 25 milliárd forintos, jóval átlag feletti

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 28.

Vezetői összefoglaló február 28. 2017. február 28. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euróval, a svájci frankkal és a dollárral szemben egyaránt erősödött. A BUX 10,4 milliárd forintos, átlag feletti forgalom mellett

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 6.

Vezetői összefoglaló február 6. 2018. február 6. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euróval és a dollárral szemben erősödött, a svájci frank viszonylatában pedig gyengült. A BUX 10,5 milliárd forintos, átlag feletti

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

GAZDASÁGTERVEZÉSI FŐOSZTÁLY

GAZDASÁGTERVEZÉSI FŐOSZTÁLY PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GAZDASÁGTERVEZÉSI FŐOSZTÁLY NAPI JELENTÉS 2018.11.23. Vezetői összefoglaló Péntek reggelre a forint árfolyama az euróval szemben gyengült, a svájci frank és a dollár viszonylatában

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

KOCKÁZATI JELENTÉS 2013/I.

KOCKÁZATI JELENTÉS 2013/I. KOCKÁZATI JELENTÉS 213/I. 213. június 213. június Kockázati jelentés A Felügyelet a törvényben meghatározott szervezetek és személyek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről félévente

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

szerda, november 26. Vezetői összefoglaló

szerda, november 26. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. november 26. Vezetői összefoglaló Nyugat-Európa pluszban zárt, vegyes nap az amerikai tőzsdéken. A forint tegnapi gyengülése ellenére továbbra is erős szinten tartózkodik a vezető devizákkal

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról május

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról május SAJTÓKÖZLEMÉNY A rezidensek által kibocsátott értékpapír-ok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról 2016. május Budapest, 2016. július 11. Az értékpapír-statisztika adatai alapján a rezidensek által

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám: Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság

Részletesebben

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek Szapáry György Kecskemét 2016.09.16. Szapáry, 2016 1 Tévhit 1 és tény Tévhit: a válság költségvetési és szuverén adósság válság volt, vagyis a

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

Vezetői összefoglaló szeptember 15.

Vezetői összefoglaló szeptember 15. 2017. szeptember 15. Vezetői összefoglaló Péntek reggelre a forint árfolyama az euróval és a dollárral szemben gyengült, a svájci frank ellenében stagnált. A BUX 8,7 milliárd forintos, átlag alatti forgalom

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a VIT Nyugdíjpénztár 2006. évi beszámolójához

Kiegészítő melléklet a VIT Nyugdíjpénztár 2006. évi beszámolójához Kiegészítő melléklet a VIT Nyugdíjpénztár 2006. évi beszámolójához Kiegészítő melléklet a VIT Nyugdíjpénztár 2006. évi beszámolójához 2 I. Általános rész A VIT Nyugdíjpénztár az éves beszámolóját a Számviteli

Részletesebben