A VEZETŐK ELŐREJELEZNEK

Átírás

1 A VEZETŐK ELŐREJELEZNEK RUCHIR SHARMA: LEADERS INDICATING Foreign Affairs (2014), 93 (5) - pp ÖSSZEFOGLALÓ / GYŰJTÉS ÁPRILIS

2 RUCHIR SHARMA cikke azzal foglalkozik, hogy miért használják manapság a piacok a politikát a gazdaság előrejelzésére. A politika normál ritmusa szerint a nemzetgazdaságok válságtól fellendülésen át válságig forognak, ahogy a vezetőket a rossz idők reformokra kényszerítik, a jók pedig önteltté teszik. Ez a ciklus a végtelenségig ismétlődik, néhány ország azonban képes a jó időkben is reformokra, mások pedig a rosszakban sem. Ez magyarázza, hogy a világ közel 200 gazdaságából ma csak 35-öt nevezhetünk fejlettnek. Ruchir Sharma 2003-tól azonban ez a körforgás megállni látszott. A világgazdaság egy egyedülálló prosperitás időszakába lépett a csökkenő kamatoknak, növekvő kereskedelemnek és emelkedő nyersanyagáraknak köszönhetően re a gazdaságok körülbelül 60%-a legalább évi 5%-kal növekedett, és ebben az évben csak öt gazdaság zsugorodott. A befektetők dollár százmilliárdokat fektettek be feltörekvő részvénypiacokon anélkül, hogy különbséget tettek volna azok között. Ekkor jött a 2008-as pénzügyi válság és a hátszél megszűnt re a legalább 5%-kal növekvő gazdaságok aránya a világgazdaságban 60%-ról 30%-ra csökkent, a fenyegető válság és visszaesés a befektetőket óvatossá tette, méghozzá egy eddig szokatlan módon. A rendszerint a gazdasági mutatókra figyelő befektetők elkezdtek valami másra összpontosítani: a politikai vezetésre. Az legutóbbi években a részvénypiacok Japántól Mexikóig a politikai változás reményére is megmozdultak, különösen, ha olyan új vezetők jelentek meg, akiktől várható volt a gazdaági reformok irányába tett erőfeszítés. Ahogy a politikai vezetés fontosabbá vált, gyakoribbá váltak a részvénypiaci reményfutamok is, különösen a sok választással tarkított 2014-ben. Nem minden választásra reagáltak felfutással a részvénypiacok, de azokra, 2

3 ahol esélye volt, hogy új, reformokra kész vezető vegye át a hatalmat, ott igen. Ilyen volt például Indonéziában JOKO JOKOWI WIDODO kampánya vagy Indiában NARENDRA MODI kampánya. Soha annyi felfutást nem neveztek el emberekről, mint manapság és ez még a politikától kevésbé függő gazdaságú fejlett országokban is előfordult, például az olasz MATTEO RENZI miniszterelnökké válását követő Renzi felfutás esetében. Latin-Amerikában eközben a befektetők annyira elkeseredetten várták az új arcokat a politikai vezetésbe, hogy már a hatalmon lévő vezetőket érintő rossz hírekre is felfutással reagált a piac. Brazíliában, São Pauloban például az októberi választások előtti, DILMA ROUSSEFF elnök népszerűségének esését jelző közvélemény kutatásokat követő felfutást a befektetők már egyenesen bárki csak Dilma ne felfutásnak nevezték el. Miért befolyásolja nagyobb mértékben a politika a pénzügyi piacokat? Egyrészt az alacsony kamatok, magas nyersanyagárak és egyéb globális folyamatok következtében a vezetők elhanyagolták a reformokat és a haszon bölcs befektetését, országaik ezért most küszködnek a növekedés fenntartásával. Másrészt a részvénypiaci politikai reményfutamokhoz két dolog szükséges: szabad választások és szabad piacok. Mióta az 1970-es évek pénzügyi válságai meggyengítették az autokratikus rendszereket, a szabad választásokat tartó országok száma 40 körüliről 120 körülire nőtt. A következő lépést azonban sok nagy fejlődő ország csak a berlini fal leomlása után tette meg, ekkor nyitották meg részvénypiacaikat a külföldi befektetők előtt. Az es évek valutaválságai miatt azonban a befektetők radarjain ezek a piacok csak további egy évtizeddel később jelentek meg, így a reményfutamokra egészen a közelmúltig nem is volt lehetőség. Joko Jokowi Widodo Narendra Modi Matteo Renzi Dilma Rousseff 3

4 A globális piacokon korábban is előfordultak reményfutamok, de kisebb mértékben. Az elmúlt két évtizedben 16 vezetőre illett rá az a profil, hogy reformgondolkodású vezetők emelkednek fel válságidőszakban, és végül valóban teljesítenek is. A részvénypiacok teljesítménye az ilyen vezetők hivatali idejének első 18 hónapjában átlagosan 40 százalékponttal a feltörekvő piaci átlag felett volt. Ezek közül a következő négy vezető emelkedik ki a gazdasági reformerek legfontosabb generációjának képviselőjeként: KIM DAE-JUNG, Dél-Korea elnöke között, VLAGYIMIR PUTYIN, aki 2000-től vezeti Oroszországot, LUIZ INÁCIO LULA DA SILVA, Brazília elnöke között, és RECEP TAYYIP ERDOGAN, aki 2003-tól Törökország miniszterelnöke. Mélyen eladósodott gazdaságokat megfegyelmezve ezek a vezetők pénzügyi tiszteletet vívtak ki korábban leszakadó országoknak, és segítettek megalapozni a közötti fellendülést, amely a feltörekvő országok történetének legszélesebb és legerősebb fellendülése volt. Mindegyikük képes volt meglepő sebességgel átalakítani gazdaságát növekedési motorrá. A legdrámaibb fordulat Putyiné volt, aki 2000-ben olyan gazdaságot örökölt, amely a megelőző hat évből ötben zsugorodott, és a megelőző évtizedben kétszer összeomlott. Putyin nem csak stabilizálta a rubelt, de a magasabb olajárak segítségével hivatalának első két ciklusában átlagosan hét százalékos növekedési ütemet ért el. Ezek az eredmények a piac kedvenceivé tették a reformereket, de a piacok türelmetlenek és a legerősebb vezetőkkel vagy legígéretesebb új vezetőkkel is szembefordulnak, ha azok nem teljesítenek a hivatali idejük első hónapjában. Ilyen volt például a brazil FERNANDO HENRIQUE CARDOSO, a fülöpszigeteki JOSEPH ESTRADA, és a japán JUNICHIRO KOIZUMI. Kim Dae-jung Vlagyimir Putyin Luiz Inácio Lula Da Silva Recep Tayyip Erdogan 4

5 Ahogy a piacok ráhangolódtak azokra a jelekre, hogy az új vezetők gazdasági megújulást hozhatnak, éppúgy megtanulták olvasni a sikeresen kezdő, de később túlságosan önelégültté váló vezetők miatti hanyatlás jeleit is. Két példa erre Erdogan és Putyin, korábbi befektetői kedvencek, akik hivataluk harmadik ciklusában már csak két százalék körüli növekedést produkáltak. A 2008-as pénzügyi válság hatalmas mérete jó alapot teremt a hasonló reményfutamokhoz. A reményfutamok új hullámának első példája III. BENIGNO AQUINO 2010-es elnökké választása volt a Fülöp-szigeteken, amit a görög ANTONIS SAMARAS miniszterelnökké választása követett 2012-ben, ahol azóta a részvénypiacok több mint megduplázódtak júliusában a mexikói elnökké választott ENRIQUE PEÑA NIETO decemberi hivatalba lépése, majd szintén decemberben SHINZO ABE miniszterelnök megválasztása és hivatalba lépése voltak a következő példák. Fernando Henrique Cardoso Joseph Estrada Talán a legmeglepőbb példa ugyanakkor a pakisztáni NAWAZ SHARIF miniszterelnökké választása volt, aki eddig, a Talibánnal folytatott csaták ellenére, jól teljesít, amit a piacok jutalmaznak. Az új reformerek csoportja sokkal eklektikusabb, mint elődjeiké voltak. Az 1980-as években Reagan és Thatcher piaci reformokat vitt végbe, az 1990-es évek végének és 200-es évek elejének generációja a pénzügyi stabilitást állította helyre. A mai nehéz gazdasági helyzetben új utakat kereső vezetők azonban valamilyen egységes téma helyett saját politikai mixet kell alkossanak. A Fülöp-szigeteken Aquino a korrupt és hatékonyatlan elődöktől igyekszik megkülönböztetni magát. Japánban Abe a gazdaság felrázásával, erős stimulussal próbálkozik. Mexikóban Peña Nieto szakszervezetek és monopóliumok megtörésével ért el eredményeket. Bár vannak megtorpanások is, egyik vezetőt sem lehet még leírni. Junichiro Koizumi III. Benigno Aquino 5

6 Ma még nem lehet megmondani, hogy a reményfutamok közül mennyi jelez majd előre erős növekedést, de a történelmi minták szerint a részvénypiaci mozgások valódi gazdasági változásokat jeleznek előre. Az utóbbi időben pedig a részvénypiacok elkezdték beárazni az új vezetők érkezését, mint a változás előjeleit, a befektetők pedig politikaiak fogékonyabbak lettek abban a kegyetlen formában, hogy tovább büntetik az öntelt rezsimeket miközben busásan jutalmazzák az új utakat törni akaró és képes új vezetőket. Antonis Samaras Enrique Pena Nieto Shinzo Abe Nawaz Sharif 6

7