JÄCKEL KATALIN *, DR. JÄCKEL MÁRTA ** Az egészségtelen élelmiszertermékek vásárlásával kapcsolatos fogyasztói attitődök és következményeik

Átírás

1 JÄCKEL KATALIN *, DR. JÄCKEL MÁRTA ** Az egészségtelen élelmiszertermékek vásárlásával kapcsolatos fogyasztói attitődök és következményeik Consumer Attitudes towards the Consumption and the Consequences of the Consumption of Food Products Injurious to Health The issue of health preservation has played a thematic role in scientific research and the mass media of recent decades. Special literature and different lifestylemagazines have given great publicity to debates on how to prevent the ills of civilization, slow down the ageing process, escape the effects of harmful substances, which food products to eat, adequately proportioned, and which products to avoid. Although the risks involved in buying certain food products are widely known, people still buy these products, for the sake of convenience and habit. Besides, there is a growing demand for products less time-consuming to prepare and eat. Many of the food products advertised in the mass media counteract a healthy diet. Our field research consisted of interviewing individual customers, traders and doctors, and was aimed at presenting a comprehensive picture of customer behaviour concerning the purchase of wholesome food products. We shall examine how customers view their own buying habits regarding products harmful to their health, what trends have been observed by traders in the sale of food products, and what health consequences an unwholesome diet has. By touching upon the issue of general dietary habits and the factors influencing customers choices we shall survey customer attitudes concerning unwholesome food products, the health consequences of the excessive and inadequately proportioned consumption of such products, as well as the role of marketing in all this. Az utóbbi évtizedekben a tudományos kutatásokban és a médiában is egyre nagyobb szerepet kap az a kérdés, hogyan ırizhetjük meg egészségünket. Számtalan cikk jelenik meg a szakirodalomban és a különbözı életmódmagazinokban arra vonatkozóan, hogyan tudjuk megelızni korunk civilizációs betegségeit, miként tudjuk szervezetünk öregedési folyamatát lassítani, mi módon védjük meg magunkat a káros anyagok hatásaitól, mit szabad ennünk, milyen arányban és mit nem. Amikor a vásárlásra kerül sor, tudjuk, ártunk az adott élelmiszerrel magunknak, de mégis megvesszük. A kényelem, a megszokás gyızedelmeskedik. Folyamatosan nı az igény az olyan termékek iránt is, amelyeknek elfogyasztása illetve a hozzá kapcsolódó járulékos tevékenységek kevesebb idıt vesznek igénybe. A médiában megjelenı reklámok túlnyomó része ellentétes az étrendi ajánlásokkal. Primer kutatásunk célja átfogó kép feltárása az egészségtelen termékek vásárlásával kapcsolatos fogyasztói magatartásról az egyéni vásárlók és a kereskedık megkérdezésével. Megvizsgáljuk, hogy mi, a fogyasztók hogyan ítéljük meg saját vásárlási szokásainkat az egészségtelen termékekkel kapcsolatban, milyen trendek figyelhetık meg élelmiszervásárlásainkban a kereskedık megítélése szerint. * BGF Külkereskedelmi Fıiskolai Kar, Kereskedelem és Marketing Intézet, Marketing Intézeti Tanszék, fıiskolai adjunktus, PhD-hallgató. ** Állami Egészségügyi Központ Pathologiai Osztály, osztályvezetı fıorvos, PhD. 163

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2007 Orvosokkal készült interjúinkban pedig arra a kérdésre keressük a választ, milyen következményei lehetnek a helytelen táplálkozásnak. Vizsgálatunk kiterjed az általános táplálkozási szokásokra és az élelmiszerfogyasztást befolyásoló tényezıkre. Célunk annak feltérképezése, hogy az egészségtelen termékek fogyasztásával kapcsolatban milyen fogyasztói attitődök alakultak ki, étrendünkben mekkora hányadot képviselnek ezek a termékek, milyen szerepet játszott ebben a marketing. Arra is kitérünk, milyen következményei lehetnek ezen termékek helytelen arányú és mennyiségő fogyasztásának. Mondd meg, mit eszel, megmondom ki vagy! A táplálkozási szokások vizsgálata során egyrészt az egyén gazdasági, szocio-kulturális környezetébıl következtethetünk lehetséges étkezési szokásaira, másrészt a táplálkozási szokások tükrében képet alkothatunk társadalmi, gazdasági, morális állásfoglalásáról, illetve értékítéletérıl is. Becslések szerint egy átlagember élete során 100 tonna élelmiszert fogyaszt el, beleértve az italokat is. Az élelmiszertermékek elınyös és elınytelen tulajdonságokkal is rendelkeznek. Szükségesek az élet, az emberi energia, erı fenntartásához, az egészség megırzéséhez, javításához. Fogyasztásuk érzéki örömöt is jelenthet. Ugyanakkor az élelmiszerek betegséget, rossz közérzetet is okozhatnak. Azaz az élelmiszer alapvetı feltétele az egészségnek, de egyben legfontosabb kockázati tényezıje is. A kockázat kétféle: egyrészt valós, ún. tényleges kockázat, másrészt a fogyasztó által észlelt kockázat. Az élelmiszerfogyasztó vásárlási és fogyasztói döntéseit tökéletlen információellátottság mellett hozza meg, melyet kutatásunk is igazol. Az élelmiszertermékek fogyasztásának legfontosabb motivációs típusai a következık: táplálkozási (a szükséges szénhidrát-, zsír-, fehérje-, mikroelem- és vitaminfogyasztás) egészségügyi (egészségi állapotunkhoz igazított), élvezeti, kényelmi, biztonsági (kockázatok kerülése), társadalmi csoportnak való megfelelés, presztízs, természeti, környezeti (természeti erıforrások védelme, hulladékok kezelése), politikai (bizonyos országok termelıinek elınyben illetve hátrányban részesítése). Az élelmiszerfogyasztói magatartást befolyásoló tényezık köre rendkívül széles, beszélhetünk biológiai (fogyasztóhoz, egyénhez kapcsolódik), közgazdasági, pszichológiai, társadalmi- szociológiai és kulturális tényezıkrıl (LEHOTA, 2001). Ma Magyarországon az élelmiszerek hatalmas választéka áll a lakosság rendelkezésére. Viszont az, hogy ebbıl az óriási kínálatból a bevásárlás során mi kerül a kosárba, a fogyasztó döntése, amit a családi szokásokon túl számtalan környezeti hatás is befolyásol. Az egészséges táplálkozásra vonatkozó ismereteknek már a vásárlásnál jelentıségük van, azonban a lakosság jelentıs része nem rendelkezik megfelelı táplálkozástudományi ismeretekkel. Magyarországon az étrend döntıen nem a klasszikus hiánybetegségek táplálkozási kockázatát hordozza, mint a fejlıdı országok éhségövezeteiben, hanem a táplálék összetevıinek rossz aránya következtében kialakuló betegségekét. A nem kellıen változatos, az egyes élelmiszercsoportokat mellızı étrend minıségi éhezéshez vezet, és más életmódbeli tényezıkkel terhelve megnöveli a krónikus, táplálkozással összefüggı megbetegedések, pl.: 164

3 JÄCKEL K., JÄCKEL M.: AZ EGÉSZSÉGTELEN ÉLELMISZERTERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁVAL... érelmeszesedés, szív és érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás, elhízás, felnıttkori cukorbetegség, rosszindulatú daganatok, csontritkulás, vérszegénység, gyomor és bélrendszeri megbetegedések, izületi bántalmak, kialakulásának a veszélyét. Nyugat-Európa jóléti államaiban a lakosság egészségi állapota folyamatos javulást mutat. Ezzel szemben a magyar lakosságét az orvosi szakirodalom a válságos jelzıvel illeti. A WHO (World Health Report, 2004) 20 fejlett országban vizsgálta a férfi lakosság várható átlag-élettartamát. Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam 68,4 év, míg Japánban és Svédországban 78 év felett van, Svájcban, Ausztráliában, Izraelben, Kanadában 77, Új-Zélandon, Norvégiában, Ausztriában 76, az Egyesült Királyságban 75, Finnországban, Dániában., az USA-ban 74 év felett van. Csehországban 72, Lengyelországban 70, Szlovákiában 69 év felett van a várható élettartam. A rangsor utolsó négy helyén osztozik Bulgária, Magyarország, Románia, Törökország év körüli átlaggal. Az EU-országok rangsorában Magyarország a 22. helyet foglalja el, mögöttünk Litvánia, Észtország, Lettország foglal helyet éves átlagokkal. Nık esetében az átlagok sokkal jobb helyzetet mutatnak. Magyarországon a születéskor várható élettartam 76,8 év, az EU-országok többségében a nık átlagosan több, mint 80 évig élnek. A magyarországi helyzet drámaiságát jól mutatja az a tény, hogy a születéskor várható egészséges élettartam 64,9 év. Azaz férfiak esetében kevesebb, nık esetében viszont több beteges év kapcsolódik. A betegségek kialakulását a megváltozott életmód okozza. Stressz, ülı foglalkozások elterjedése, mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozási kultúra. Az elhízás járványszerő méreteket ölt szerte a világon, jelenleg több, mint 1 milliárd ember szenved a túlsúlyos állapot következményeitıl. A GFK Hungária 2007-es felmérésébıl kiderült, hogy annak ellenére, hogy a magyar lakosság egészségi állapota a legrosszabbak közé tartozik a fejlett országok között, nem alakult ki olyan egészségtudatos fogyasztói kultúra, amely képes lenne kedvezı irányba módosítani a táplálkozási szokásokat. A megkérdezés eredményének tanúsága szerint hazánkban egyelıre kevesebben vannak azok, akik tudatosan táplálkoznak. A kutatásban részt vevı ezer fı 58%-a úgy véli, hogy teljesen normálisan étkezik, így szervezetébe automatikusan bekerül mindaz, ami szükséges. 29% csak olyasmit eszik, ami ízlik neki, még akkor is, ha az állítólag kevésbé egészséges. Étrendjükben nagy szerepet kapnak az állati eredető fehérjék, kefir, tojás, keksz, csokoládé, mindenféle tészta és burgonya. Csupán 13% azoknak az aránya, akik nagyon odafigyelnek az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra és gondosan választják meg ételeiket. A tudatos táplálkozásnak a nık szentelnek nagyobb figyelmet, ugyanis az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra odafigyelık csoportjának 70%-a kö- 165

4 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2007 zülük kerül ki, míg a férfiak aránya csupán 30%-ot tett ki. Az egészséges táplálkozás korösszetételét vizsgálva 40%-ban van jelen a 60 év feletti korosztály, ami annak köszönhetı, hogy nekik a különbözı krónikus betegségek miatt is nagyobb figyelmet kell fordítani a táplálék megválasztására. Elmondható még, hogy a nagyvárosban élık jobban odafigyelnek az egészséges táplálkozásra. A megkérdezettek 88%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem érdekel a manapság tapasztalható bio-, fitness- és wellness-ırület, ahol megmondják, mi az egészséges, míg 12% jelezte, hogy igyekszik minél több bio- és fitness élelmiszert fogyasztani. Az evés fontosságát nem csak az életstílusra vonatkozó vizsgálatok adatai igazolják, hanem a háztartások költési struktúrája is. Amíg a fejlett nyugateurópai háztartások átlagosan kiadásaik egyhatodánál kisebb részt fordítanak ennivalóra, addig nálunk jó kétszer akkora hányadot, közel egyharmadot. Az elhízás robbanásszerően terjed egész Európában, így Magyarországon is. A WHO szerint egyes európai országokban a halálozások több, mint 10%-a az elhízáshoz köthetı. Hazánkban óránként 7 ember hal meg elhízással összefüggı kórképekben, az elhízás által okozott társadalmi többletkiadások pedig évi 30 milliárd forintot meghaladó összeget tesznek ki. A WHO becslése szerint a 2002 és 2010 közötti idıszakban az elhízás elıfordulási gyakorisága több százalékponttal nı, illetve 2000 és 2030 között a felnıtt obezitás elıfordulása megduplázódhat minden régióban. A túlsúlyosság és az elhízottság gyakorisága felnıttkorban az életkorral együtt növekszik, legmagasabb szintjét az ötveneshatvanas éveikben járó felnıtteknél éri el. Számos uniós országban az 50 és 70 év közötti lakosság több, mint 70%-a túlsúlyos vagy elhízott. A különbözı gazdasági fejlettségő országok összehasonlításából kitőnik, hogy a nemzeti jövedelem szintjének emelkedésével párhuzamosan a szegényebb rétegekben nı, a jobb módúak körében pedig csökken az elhízottság gyakorisága. Az átlagjövedelmek növekedésével ugyanis országos szinten nı az elhízás átlagos szintje, viszont ezzel párhuzamosan az obezitás (és a cukorbetegség) elıfordulása egyre jobban szóródik a jövedelmi helyzet alapján. A legfejlettebb országokban ennek megfelelıen egyértelmő kapcsolat figyelhetı meg az elhízás és a társadalmi egyenlıtlenségek nagysága között. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az érzékelt társadalmi státusz és önkép befolyásolhatja az egészségmagatartást. Az elhízottság prevenciója és kezelése talán kevésbé eredményes az alacsonyabb jövedelmő csoportok között. Ugyanakkor a társadalmi ok-okozati kapcsolatok feltárásánál érdemes óvatosnak lenni, lehetséges ugyanis, hogy maga az elhízottság vezet alacsonyabb iskolázottsághoz, és ezen keresztül korlátozott munkalehetıségekhez és alacsonyabb jövedelemhez. Általános vélemény szerint a túlsúlyosság és az elhízás a gyermekek körében még súlyosabb probléma, mint a felnıtteknél. A gyermekkorban kialakult elhízás többnyire felnıttkorban is megmarad, és sok, elhízással kapcsolatos probléma annál súlyosabb, minél régebb óta áll fenn ez az állapot. Az 1980-as és 90- es évek trendjein alapuló becslések szerint a gyerekkori elhízás gyakorisága évrıl évre egyre gyorsuló ütemben nı. A várakozások szerint 2010-re mintegy 26 millió iskolás lesz túlsúlyos az EU-ban. Mértéktartó becslések szerint több mint 1 millió elhízott gyermeknél fognak jelentkezni a szív- és érrendszeri meg- 166

5 JÄCKEL K., JÄCKEL M.: AZ EGÉSZSÉGTELEN ÉLELMISZERTERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁVAL... betegedés tünetei (pl. magas vérnyomás, emelkedett koleszterinszint), illetve több, mint 1,4 millió gyermek pedig már a májcirrózis (a máj elzsírosodása) kezdeti stádiumában lehet. A gyermekkori obezitás költségeire nézve nem rendelkezünk becslésekkel, de mindenképpen fel kell hívni a figyelmet a tanulásban jelentkezı hátrányokra. Egy, a gyermekek életminıségét vizsgáló tanulmány meghökkentı eredménye szerint a súlyos gyermekkori elhízás pszichológiai hatásai megegyeznek egy pozitív rákdiagnóziséval. A kutatás módszertana A kutatást július 1. és augusztus 27. között folytattuk. Primer kutatásunk célja átfogó kép feltárása az egészségtelen termékek vásárlásával kapcsolatos fogyasztói magatartásról az egyéni vásárlók és a kereskedık megkérdezésével. Megvizsgáljuk, hogy mi, a fogyasztók hogyan ítéljük meg saját vásárlási szokásainkat az egészségtelen termékekkel kapcsolatban, milyen trendek figyelhetık meg élelmiszervásárlásainkban a kereskedık megítélése szerint. Orvosokkal készült interjúinkban pedig arra a kérdésre keressük a választ, milyen következményei lehetnek a helytelen táplálkozásnak. Vizsgálatunk kiterjedt az általános táplálkozási szokásokra és az élelmiszerfogyasztást befolyásoló tényezıkre. Célunk annak feltérképezése, hogy az egészségtelen termékek fogyasztásával kapcsolatban milyen fogyasztói attitődök alakultak ki, étrendünkben mekkora hányadot képviselnek ezek a termékek, milyen szerepet játszott ebben a marketing. Arra is kitérünk, milyen következményei lehetnek ezen termékek helytelen arányú és mennyiségő fogyasztásának. 19 egyéni vásárlóval készült interjú. A megkérdezettek közt volt diák, vállalkozó, cégvezetı, bölcsész, pszichológus, közgazdász, mővész, fizikai dolgozó, nyugdíjas, környezetmérnök, informatikus, munkanélküli, rokkantnyugdíjas. 6 kereskedıvel beszéltünk: Interspar, Plussz, Lidl, Tesco és két kisbolt vezetıivel. 5 orvos interjú készült, patológus, belgyógyász, fogorvos végzettségőekkel. 1 dietetikussal is készítettünk interjút. A vizsgálat elıtt megfogalmazott hipotézisek 1) A társadalmi értékek rangsorában az elsı helyet az egészség foglalja el. 2) A nık inkább vallják magukat egészségtudatosnak, mint a férfiak. 3) A megkérdezettek egészségi állapotukat jónak ítélik meg. 4) A vásárlók nincsenek tisztában azzal, hogy mely termékek egészségtelenek. 5) Az egészségtelen termékek fogyasztásának következményeirıl a vevıknek nincs/ alig van ismeretük. 6) A vásárlók rendszeresen vásárolnak egészségtelen élelmiszertermékeket. 7) Az egészségtelen termékek vásárlásának motiváló tényezıi: megszokás, kényelem, idımegtakarítás, reklámok hatása, élvezet. 8) A vevık nem tudják, honnan szerezhetnének be korrekt információkat az élelmiszerekrıl. 167

6 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, ) Az emberek nem értik pontosan, mit jelentenek az élelmiszeripari termékek címkéin lévı meghatározások. (adalékanyagok, misztikus E-számok) 10) A vevık szívesen vennék, ha a médiában nagyobb szerepet kapna az egészségtelen termékek fogyasztásának következményeirıl szóló tájékoztatás. 11) A tájékoztatást elsısorban az orvosoktól várják. 12) Élelmiszervásárlásaikban az emberek elsısorban egészségügyi kockázatot látnak (nem látnak társadalmi, pszichológiai (lelkiismeret furdalás), pénzügyi kockázatot (felesleges pénzkidobás). Az egyéni vásárlókkal folytatott beszélgetések legfontosabb tapasztalatai 1. Sorolja fel az Ön számára legfontosabb társadalmi értékeket! A megkérdezettek többsége az egészséget említette elsı helyen. A családot három megkérdezett nevezte meg, de a felsorolásban szerepelt a szeretet, a pénz, a nyugalom, törıdés a betegekkel, idısekkel, gyerekekkel és állatokkal. 2. Ön egészségtudatosnak vallja magát? Mit jelent ez az Ön szempontjából? Nem eszem meg mindent, amit elém raknak. De csak olyat tesznek elém, ami egészséges. Mc Donalds-hoz nem járok, nem eszem chips-et és nem iszom kólát. Igen. De rá is kényszerültem. Fiatalon húst hússal ettem. Festımővészként fokozottan szükség van a kezemre, nem akartam úgy járni, mint Rippl Rónai, akinek a beteg kezére rákötötték az ecsetet, már én is majdnem abban az állapotban voltam. Igen. Akit a kígyó megmart, az a gyíktól is fél. Megtanultam, nagyon kell vigyázni. Nagyon erısen odafigyelek, mit eszem és mit csinálok, hogyan élek. Már igen, a betegségek hatására. Régen ez nem volt téma. Minimalizálom az édességevést, kerülöm a rántást. Próbálok zöldségeket, vitaminokat enni. A mozgás az nagyon fontos. Bele vagyok betegedve, hogy keveset mozgok- a vakságom korlátoz. Igen. Úgy étkezünk, úgy élünk. A munka fontos, a mozgás különösen fontos. Zsírszegény ételeket eszünk, kevés húst. Korai vacsora, 4-5 órakor, utána semmit. Odafigyelünk. Szívbarát margarint veszünk. Nem nagyon, nincs problémám, ezért nem figyelek rá. Az lenne az igazi, ha azt ennék, ami a nagykönyvben meg van írva. De ez is változik, margarin egészséges, azután kiderül, mégsem, a tojástól hol eltiltanak, hol azt mondják, minden nap enni kéne. Foglalkozom azzal, mi az egészséges, mi nem, de nem mindig tartom be. Nincs türelmem válogatni, nincs idım elolvasni mindent, nem is látom szemüveg nélkül. Ha sietek, akkor a cél, minél elıbb összedobni valamit. Nem, azt eszem, amit szeretek. De szándékosan nem teszek az egészségem ellen. Nem dohányzom és nem iszom. 168

7 JÄCKEL K., JÄCKEL M.: AZ EGÉSZSÉGTELEN ÉLELMISZERTERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁVAL... Egészségtudatosnak inkább azok vallották magukat, akiket a betegség már elért valamilyen formában. Érzik, mekkora a szerepe a helyes táplálkozásnak az egészség megırzésében. Ugyanakkor bizonytalanság is tapasztalható. Nem tudjuk pontosan, mit jelent az egészségtelen termék. Az ezzel kapcsolatos vélemények gyakran változnak. Van, akinél a szándék meglenne, de az idıhiány miatt háttérbe szorul az egészségtudatosság szempontja. Aki még egészséges, nem foglalkozik különösebben ezzel a kérdéssel. 3. Hogyan ítéli meg saját egészségi állapotát? Szinte valamennyi megkérdezett jónak ítélte meg az egészségi állapotát. Csak egy rokkantnyugdíjas nyilatkozott úgy, hogy katasztrofális, de van bennem akarat. 4. Határozza meg, Ön szerint mit jelent az egészségtelen élelmiszer! Minden olyan, amiben olyan adalékanyagok vannak, amelyeknek nem az a célja, hogy jó táplálékot kapjon az ember, hanem az a célja, hogy el tudják adni! Teljesen ki van szolgáltatva az ember a profitmaximalizálás szándékának. Tele van vegyszerrel, adalékanyaggal, nem tudjuk, mivel. Zsíros, sós, penészes, mérgezı Ezen mindig mosolygok. Ha valamibıl sokat eszünk, az mindig baj. Mindenbıl kell egy keveset enni. Kellenek a zsírok is a szervezetnek. A szénhidrát is kell. Mértéket kell tartani. Nem tudom, szerintem az emberek 98%-nak- velem együtt- fogalma sincs, hogy mit eszik. Semmi sem biztos, mert nem tudom, milyen szennyezıanyag került a földbe az utóbbi 50 évben, ahol a sárgarépa nı. A piacra is ez vonatkozik, meg a bio élelmiszerre is. A rozskenyér is a malátától barna. Hizlal, alacsony a rosttartalma, mellékhatásai vannak, rákkeltı anyagokat tartalmaz. Általában az adalékanyagokkal dúsított élelmiszereket említették. Szó esett kiszolgáltatottságról, bizalmatlanságról, információhiányról. Nem tudjuk, mely élelmiszer mit tartalmaz. 5. Sorolja fel az Ön szerint egészségtelen termékeket! Tele van olyan dolgokkal, amit nem értek, Állományjavító, adalékanyagok, térfogatnövelı. Azután a bizonyos E számok. Van, amelyik ártalmatlan van, amelyik nem. A zöldségeknél az, ami agyon van permetezve, ua. vonatkozik a gyümölcsökre is. Én a piacon inkább megveszem a kicsit csúnyábbat is a termelıtıl, mert az talán nincs agyon permetezve. Ami pl. bizonytalan eredető. Tescoban soha nem vennék húst. Ki tudja honnan hozták, min mentek keresztül azok a szerencsétlen állatok. A hús hordozza a stresszt. A felsorolásban szerepelt disznóhús, zacskós leves, chips, édes üdítık, távolról érkezett gyümölcs, amely dobozban érik meg, mőanyag tejek, túrók, cukorral tartósított gyümölcsök, konzervek, készételek, sós rágcsálnivalók,

8 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, Milyen ismeretekkel rendelkezik az egészségtelen élelmiszerek fogyasztásának következményeirıl, kockázatairól? Cukorbetegség, de szerintem nem az ételtıl van. A zsíros étel sem rossz, szerintem az a baj, keveset mozgunk. Ehetek én minden nap libazsíros kenyeret, ha sokat mozgok Azért van annyi elhízott ember, mert nem mozognak. Koleszterin betegség, érszőkület, elhízás, magas vérnyomás, a szervezet elsavasodása. Tisztában nem vagyok, de hallottam miket okoznak, de egy idı után immunis lesz az ember, marketingfogásnak veszi, hogy egyszer ez, egyszer az a jó. Sokféle betegséget soroltak fel. Érezhetı azonban a bizonytalanság is, nincsenek ismereteink a helytelen táplálkozás következményeirıl. Bizonytalanná teszi az embereket, hogy változik a kommunikáció tartalma, egyszer ez a jó, egyszer az. 7. Milyen gyakran vásárol élelmiszert? Hetente általában egyszer vásárolnak a megkérdezettek, egy válaszadó nyilatkozta, hogy naponta és egy, hogy havonta egyszer. 8. Hol vásárol leggyakrabban? A nagy többség hipermarketekben vásárol a kényelem, a praktikusság és az árak miatt. Hárman említették a kisboltot és a piacot, egyéb szempontok miatt. Nem szeretem a nagyáruházakat. Vak vagyok, semmit sem találok meg. Eladó nincs, ha mégis találok, azt kérdezi: miért magát küldték vásárolni? Sok a tömegcucc, a szavatosságra nagyon oda kell figyelni. A kisboltban segítenek, meg a piacon is. Ott már mindenki ismer. Ott lehet traccsolni is. És ott magyar áru van. Nekem fontos ez. A külföldi termék nem olyan íző, nem olyan, mint a szentesi paradicsom. A dinnye íze is más. Én mindenben a magyar terméket keresem. 9. Vásárlásaiban mekkora hányadot képviselnek az egészségtelen élelmiszerek? 15-20%-ot említettek a legtöbben. Egy válaszadó 30%-ot, egy válaszadó 40%- ot és egy válaszadó több, mint 50%-ot említett. 10. Melyek a leggyakrabban vásárolt egészségtelen élelmiszerek? Csokoládé, zsíros hús, levespor, fagyi, üdítı, chips, margarin, meggyes joghurt, mely életében nem látott meggyet, mőtejek, félkész termékek agyonkezelt banán, adalékanyaggal teli fehérkenyér. 11. Miért vásárol ilyen termékeket? Sorolja fel a motivációit! Kényelem, idıhiány, mert szeretem, reklám hatására, az ára miatt. Ezek voltak a leggyakoribb válaszok. 170

9 JÄCKEL K., JÄCKEL M.: AZ EGÉSZSÉGTELEN ÉLELMISZERTERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁVAL Ön tudatos információkeresı a vásárlásaiban? A tapasztalat mutatja meg, hogy mit szabad és mit nem venni. Nem úgy vagyok tudatos, hogy böngészem órákig az összetételt. De az összetétel leírásában sem bízom meg. Alapvetıen bizalmatlan vagyok élelmiszerek esetében. A kistermelıket, kis parcellán termelıket kellene támogatni, abban, hogy bio vagy félbio termékeket állítsanak elı. A bizalmam nıne, ha nem hoznának be csirkét Kínából, meg a világ minden részébıl, vagy Marokkóban termesztett zöldségféléket, vagy Thaiföldrıl tojást, ahol útközben kikel a csirke, az úton kapnak egy kis mő tápot, De szerintem van kedvezı tendencia: Az emberek keresik a piacon a magyar termékeket. A lényeg, a gyártó cég el tudja adni, az nem érdekes, hogy én megbetegszem tıle Az ember az ezredleges szempont. A gyártót a jog védi, minket nem véd semmi és senki. A fogyasztóvédelem sem mer fellépni egy multi céggel szemben, mert jogi következménye van, amit senki sem mer vállalni. Nem, mert már annyi mindent kitaláltak. Marhahús pl. nem jó a magas vérnyomásra, a spenót rákkeltı, tojást ne együnk, mert a koleszterinnek nem jó, azután fordul a kocka. A spenót a legegészségesebb zöldség, tojást pedig ajánlatos lenne minden nap enni, sıt egy nap kötelezı lenne. Ami nekem jólesik, amirıl úgy gondolom egészséges, megveszem. Nekem ne mondják meg, mi a jó. A kereskedelem manipulációja. A megkérdezettek úgy gondolják, nincsenek korrekt információk az élelmiszertermékekrıl. A piac manipulálva van. 13. Tudja, honnan szerezhetık be korrekt információk? A többség úgy nyilatkozott, nem tudja, néhányan említették az internetes forrásokat. Volt, aki a következıt mondta: Nincsenek korrekt információk, érdekek vannak. 14. Ön honnan tájékozódik? Az internetet említették, de sokan mondták, hogy sehonnan, mivel nem hitelesek az információk. 15. Érti a termékek címkéin olvasható információk jelentését? (adalékanyagok, misztikus E-számok) Kivétel nélkül mindenki nemmel válaszolt. 16. Szívesen olvasna, látna, hallana a médiában több tájékoztatást az egészségtelen termékek fogyasztásának következményeirıl? Feltétlenül. Mindenképpen jó lenne, de ne manipulálják. Nem, mert akkor valószínő semmit se vennék meg jókedvvel. Meghallgatnám, de nem igényelném. 171

10 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2007 Szívesen venném, de nem tudom, hogy az én hétköznapi életembe mit tudok átvinni, átültetni. Amit egy nagyon szimpatikus ember mond ma a TV-ben, az nem biztos, hogy holnap is igaz lesz. Bizalmatlan vagyok. A megkérdezettek igényelnék a tájékoztatást, de a válaszokban mindenütt jelen volt a bizalmatlanság is: korrekt-e a tájékoztatás? 17. Ki lenne az Ön a számára a hiteles személy a tájékoztatásban? Orvosokat, természetgyógyászokat említettek, de az is elhangzott, hogy nincs hiteles személy ebben a témában, érdekek vannak. 18. Ön szerint elsısorban pénzkérdés az egészséges táplálkozás? Megoszlottak a vélemények. A válaszadók fele igennel válaszolt. További vélemények: Nem, aki kis keresetbıl él, az inkább tud egészségesen táplálkozni. A mőkaja drága. Ha fızöl, olcsóbb. Részben. De oda lehet figyelni. 19. A vásárolt élelmiszerekkel kapcsolatban milyen elvárásai vannak? Friss legyen, jó minıségő, gusztusos csomagolás, megfelelı íz, MAGYAR termék legyen. A magyar áru kivétel nélkül mindenki esetében szempont volt. További szempontok: Szeretem, ha papírba és nem nylonba van csomagolva a termék, mert akkor szellızik. Az egészség miatt fontos a csomagolóanyag. A mőanyag rideg anyag, ahhoz, hogy formálható legyen, melegíteni kell, ill. adalékanyagokat, lágyítókat kell hozzátenni. A márka fontos, minıséget is elárul. Én márkahő vagyok. 20. Ön szerint milyen kockázatai vannak az egészségtelen termékek fogyasztásának? Mindenféle nyavalya. De van más dolog is, a mozgás. Ez a kettı együtt kell, hogy hasson. Nézze meg a mai gyerekeket, kövérek és szuszognak. A mai Magyarország az ellustuló jelzıvel illethetı. Aki ellustul testben, az ellustul lélekben is, szellemileg is. Elıbb utóbb beteg lesz. A gyerekeket kiskorban rászoktatják az édességre, és utána már más íz nem is ízlik. Így van a sóval is. Hosszú távon mérhetı csak. Mérgezzük magunkat folyamatosan, azután valahol kicsapódik. Mozgásszervi betegségek, daganatok, a környezeti tényezık is rájátszanak: víz, levegı. Nagyon pesszimista vagyok. Minden manipulálva van. Azt tudom, ételed az életed. Amilyen minıséget, struktúrát, mennyiséget fogyasztasz, olyan lesz az tested állapota, ami befolyásolja a lelked. Minden nyavalya forrása a stressz mellett az étel. Nálunk senki nem figyel erre, a családban a szülık 90 évesek, mindig mindent ettek, soha nem volt semmi bajuk. Az életünket kockáztatjuk, az egész szervezet elromolhat. 172

11 JÄCKEL K., JÄCKEL M.: AZ EGÉSZSÉGTELEN ÉLELMISZERTERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁVAL... A fogyasztók megkérdezésébıl levonható legfontosabb következtetések A vásárlókat ez élelmiszerpiacon a bizalmatlanság jellemzi. Nincsenek korrekt információk, érdekek harcáról van szó. Inkább azok a vásárlók egészségtudatosak, akiket a betegség már megtanított arra, fontos a helyes étrend megválasztása. A vásárlásokban az úgynevezett egészségtelen termékek aránya 10-20% között van a vevık megítélése szerint. A legtöbben idıhiányra hivatkoztak, ezért vásárolják meg a félkész- és készételeket. A kereskedıkkel folytatott beszélgetések legfontosabb tapasztalatai 1. Megítélése szerint a vevık tudják, hogy melyek az ún. egészséges és melyek az ún. egészségtelen élelmiszeripari termékek? A válaszadók szerint az emberek nem tudják, melyek az egészséges és melyek az egészségtelen termékek. Kivételt képez az Interspar áruházvezetıjének nyilatkozata: Többféle fogyasztói réteg van, már kialakult egy tudatosabb fogyasztói réteg. Inkább a év közöttiek nyitottak a bio élelmiszerek iránt, de a középkorúak közt is kezd kialakulni egy réteg, amely jobban odafigyel az étkezésére. Szerintem a fiatalok a fogékonyabbak. De itt is két csoport van. Ki az, aki megengedheti magának és ki az, aki nem. Hiszen a biotermékek drágábbak. Pl. A Spar bio ivólevek kétszer annyiba kerülnek, mint a normál ivólevek. Nálunk van egy rész kialakítva, ahol csak biotermékek vannak, illetve ahol csak diabetikus élelmiszereket lehet kapni. Van kereslet. És mi pont ezeket a vásárlókat szeretnénk megfogni, mert nem sok helyen lehet még ilyen termékválasztékot kapni ezekben a termékkategóriákban. 2. Egy-egy vásárlás esetében az Ön megítélése szerint mekkora hányadot képviselnek az egészségtelen termékek? 30-50%-ot említettek. 1/3-a kosárnak. Eltúlzottak a vásárlások, nem tudatosak. Éhes ember mindent megvesz. Munka után jönnek vásárolni, éhesen, és az ég egy adta világon mindent megvesznek. Láttál már valakit bevásárló listával hipermarketben? Hát ezért kerül annyi felesleges dolog a kosárba. Éhes ember mindent megkíván. Nem tudatosan, ad hoc vásárolnak. Rengeteg üdítıt vesznek. Egészségtelen termék egy tág fogalom. Sok tartósítószert használnak fel az élelmiszeriparban, hogy a szavatossági idıket minél inkább kitolják. Ez biztos nem egészséges. A mirelit irányába mennek a vásárlások, mindenki minél elıbb kész szeretne lenni a fızéssel. Már a krumpliból sem a hagyományos krumplit veszik. A mirelitet sokkal egyszerőbb a serpenyıbe bedobni. Rántott hús is elıre gyártott. A magyar piacon nem csak azt nézik meg, mi az egészséges, hanem mi az olcsó. A nyugat-európai fogyasztó inkább tud tudatosan vásárolni. Magyarorszá- 173

12 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2007 gon is van ilyen réteg, de ez jóval szőkebb. De ha régent és mostot kell összehasonlítani, akkor azt mondom, kezdenek odafigyelni az emberek. Már figyelik a vevık az összetételt, van, aki kérdez is. A kis pénzőek is kezdik figyelgetni, de mégis a pénz korlátokat szab. A fogyasztók többségének fogalma sincs, mi van egy termékben, a REKLÁMBAN látta, akkor biztos jó. 3. Mi befolyásolja a vásárlókat, amikor egészségtelen árut tesznek a kosarukba? (Megszokás, kényelem, idımegtakarítás, reklámok hatása, élvezet.) Reklám rengeteget számít. A reklámnak óriási hatása van a fogyasztásra. A gyereknek mindent megvesznek, a drágábbat is. A gyerek is látja a reklámot és vásárlásnál nyafog, hogy vegyék meg neki. A REKLÁMOK. A TV-nek van elsıdleges szerepe, az újság csak másodlagos. Aki dolgozik, annak nincs ideje, azért a kész vagy félkész vackokat megveszik. Sokak számára a vásárlás program. Hétvégén a séta célja a bolt és mindent megvesznek. Sok idı kell, míg a gondolkodásmód átalakul a tudatos táplálkozás irányába. Régen nem volt ekkora választék, nem foglalkozott senki azzal, egészséges vagy nem. Most pedig pénzkérdés, mert a minıségi hús vagy pékáru többe kerül. Van olyan reformkenyér, amelybıl fél kiló négy ötszáz Ft. Ez még próbaként sem tudják megvenni. Vigasztalódnak a vásárlással. Családi program. Még mindig nem szokták meg az emberek a választékot. Ja, ezt is kóstoljuk meg. Iszonyatos a pazarlás, elcsábulunk még mindig. Kényelem, nem akar senki fızni. A reklám hatása érzıdik. A reklám hatására veszik és lopják a terméket. Az emberek megkapják a fizetésüket és mindent megvesznek, ha kell, ha nem. A hó végén meg csak kenyeret. A kereskedık megítélése szerint a reklámok hatására kipróbálnak, megvesznek az emberek sok felesleges élelmiszert. 4. Ön szerint a média üzenetei és az élelmiszerek vásárlása között milyen kapcsolat fedezhetı fel? Rögtön keresik, megveszik. Elhiszik, hogy úgy fog kinézni az étel, ahogy a reklámban van. A kereskedık a reklámok szerepét hangsúlyozták, a vevık közül csupán egyetlen megkérdezett mondta, a reklámok is motiválják a vásárlásait. 5. Jellemzi a vásárlásokat valamilyen ciklikusság az egészségtelen termékek esetében? Nincs ciklikusság a vásárlásokban. Folyamatos a vásárlási kedv. 6. A vevık tudatos információkeresık? A kereskedık elmondása szerint a vevık többsége nem keresi az információkat. 174

13 JÄCKEL K., JÄCKEL M.: AZ EGÉSZSÉGTELEN ÉLELMISZERTERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁVAL Kérnek segítséget a vevık az élelmiszerek termékjellemzıinek jobb megértésével kapcsolatban? A hipermarketekben nincs mód kérdezni, kevés az eladó, és nem tartózkodik az eladótérben. A személyes jelleg a kis boltoknál maradt csak meg. Nem, azt kérdezik csak, hogy finom-e. Azt viszont megkérdezik, hogy a zöldség pl. magyar-e. Árultunk egyiptomi vöröshagymát. Visszatették. Régen a klasszikus kereskedelemben a vevı és az eladó folyamatos kapcsolatban volt, most a hipermarket kereskedelem elszemélytelenítette az egészet, itt az van, menjen be az ember, vegye le a polcról a terméket, menjen a kasszához és fizessen. A lényeg, minél kevesebb emberrel minél nagyobb forgalmat lehessen bonyolítani. Nagyon sok vásárló igényli, hogy foglalkozzanak vele. Nagyon hálás is érte. Nekem a régi rendszer jobban tetszett, mára már elszemélytelenedett a kereskedelem. Ez arról szól, nézzen rá a termékre és döntse el, kell neki vagy nem. Igényelnék a vásárlók a segítséget, de nincs idı és kapacitás. De az is hozzátartozik, felhígult a szakma, régen a boltban kereskedelmi végzettséggel dolgoztak az emberek. Ma ez nem így van. Ez biztos negatív hatással van a vásárlókra. 8. Melyek Ön szerint a divatos, trendi egészségtelen élelmiszerek? Redbull. De, ami a reklámban megy, az trendivé válik. Ez folyamatosan így van. 3 az egyben kávétermék. Ez most divat. Biztos, hogy nem egészséges, ahogy a Redbull sem. A reklám számít a legtöbbet. Származási ország kérdése: Régen a nyugati termék volt a nyerı, a made in Hungary az nem kellett senkinek. Azután jöttek a botrányok szlovák csirke, tej, Ma már fordított a tendencia. Lényeges az a fogyasztói réteg, akik keresik a magyar terméket. Az egyéni fogyasztók megkérdezésébıl is kiderült, a fogyasztók a magyar termékeket keresik. Minden divatos terméket, ami a reklámban szerepel, keresik a vevık. 9. Megítélése szerint mekkora a marketing szerepe az egészségtelen termékek fogyasztásában? Valamennyi megkérdezett úgy vélekedett, a reklámok hatása rendkívül nagy. A kereskedık megkérdezésébıl levonható legfontosabb következtetések A kereskedık megítélése szerint a vevık kosarában egy-egy vásárlás alkalmával 30-50% az egészségtelen termékek aránya. Jellemzı a pazarlás és a túlköltekezés. A reklámok óriási szerepet játszanak a vásárolt termékek összetételében. A vásárlók a kereskedık szerint is elsısorban a magyar terméket keresik. Bíznak a magyar árukban. 175

14 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2007 Az orvosokkal folytatott beszélgetések legfontosabb tapasztalatai 1. Hogyan jellemezné egy szóval páciensei egészségi állapotát? Kritikus. Sok az elhízott, nem törıdnek az egészségükkel. Nem mozognak, helytelenül táplálkoznak. A civilizációs életmód következtében a saját életünket kockáztatjuk. Ki vannak zsákmányolva. Négy dolog rontja az állapotukat. A rendkívüli igénybevétel, mozgáshiány, stressz és rendszertelen étkezés. Tudatilag nincsenek felkészülve, arra, hogy a saját szervezetükkel perspektivikusan kell törıdni. Kell tudni, mit csinálok most, késıbb, ez mennyi energia és pénzbefektetéssel jár. Pépeset esznek az emberek, ma nem rágnak. Ez a fogazatunkon meglátszik. Az emberek inkább táplálék kiegészítıket vesznek. Tudatmódosítani nemcsak droggal, reklámmal is lehet. A vevık egészségi állapotukat jónak minısítették. Az orvosok szerint a helyzet kritikus, kizsákmányolják a szervezetüket, nem fordítanak hangsúlyt a betegség megelızésre. 2. Melyek a leggyakrabban elıforduló civilizációs betegségek az Ön páciensei körében? Elhízás és annak összes következménye. A neurózis, a zaklatott élet következtében jön létre. Ez inkább a városlakókra jellemzı. A falun, kisvárosban élık nyugalmasabban élnek. 3. Milyen okokra vezethetık vissza ezek a betegségek Ön szerint? A fizikai erınlét hiánya is nagy probléma. Az emberek elszoktak a mozgástól a sétától, sportoktól. Munka után a zaklatott életükben, ha némi szabadidejük van, a TV elıtt ülnek és chips-et ropogtatnak, colával öblítik le. Szénhidrátot sokat esznek, nem reggeliznek, gyümölcsöt és zöldséget keveset esznek. Az összetétele az étrendnek nem megfelelı. Egész nap koplalnak, este a Tv elıtt esznek, majd lefekszenek aludni. A reklámok termelıi és kereskedıi érdekeket képviselnek és nem fogyasztói érdekeket. 4. Mekkora szerepe van az említett betegségek kialakulásában a helytelen táplálkozásnak? Az elhízás felelıs a magas vérnyomás kialakulásáért, az erek rugalmasságának elvesztéséért, ez mind a szív és érrendszerre hat. A Cukorbetegség is, a daganatos betegségek is bizonyos fokig erre vezethetık vissza, mert az emberek konyhakész ételeket fogyasztanak, amit nem kell rágni, ennek következménye pl. a fogágy betegség. A rosthiányos táplálkozás következtében a vastagbélrákok kialakulásának a kockázata növekszik. Az egész emésztırendszerre kihat a helytelen táplálkozás. Az emberek azt szeretik, ha minél egyszerőbben érik el a telítettség érzését. 176

15 JÄCKEL K., JÄCKEL M.: AZ EGÉSZSÉGTELEN ÉLELMISZERTERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁVAL Ön szerint az emberek tisztában vannak a táplálkozás fontosságával az egészség megırzésében? Valószínőleg tisztában vannak vele. De ez a gondolkodásuk perifériájára szorított. Nem gondolkodnak el, mit kéne tenniük, lehet, hogy tudják, de nem úgy cselekszenek. Azért, mert nincs meg a tudatos egészségnevelés. Kényelmi szempontok és az olcsóság szerint próbálnak meg rangsorolni. 6. Ön rákérdez betegei táplálkozási szokásaira? Nincs rá idı. Az orvosok túlterheltek, még a bajaikkal, panaszaikkal sincs elég idı foglalkozni., nem azzal, hogy egészséges táplálkozásra, egészséges életmódra neveljék a pácienseket. Pedig fontos lenne. 7. Ön szerint az átlagember honnan tud korrekt ismereteket szerezni az egészségtelen élelmiszeripari termékekrıl és fogyasztásuk következményeirıl? Ha valaki nem keresi tudatosan az ezzel kapcsolatos információkat, akkor nem találkozik ilyen ismeretekkel. 8. Mennyi idıt tud szánni betegei tájékoztatására táplálkozásukkal kapcsolatban? Nincs idı rá. Abszolút nincs, még arra sincs, hogy a gyógyszer mellékhatásokról tájékoztassuk ıket. Sıt, a panaszok részletes meghallgatására sincs idı. Futószalagon megy az egész orvoslás. Egy beteg megvizsgálására engedélyezett idı kb. 8 perc, 6 perc ebbıl adminisztrációra megy el. Bizonyos körzetek pedig teljesen orvos nélkül maradnak, nincs idı ilyesmire. 9. Betegei igénylik a tájékoztatást? Lehet, hogy azok a betegek igénylik, akik ráérnek. Akik aktívan dolgoznak, azok el sem mernek menni orvoshoz, nem lehetnek betegek. 10. Ön mely élelmiszerektıl tiltaná el betegeit? Módjával mindent lehet enni. A helyes egyensúlyt kell megtalálni. Már gyerekkorban kellene rászoktatni az embereket a helye s táplálkozásra. A táplálkozással kapcsolatban nagy a tudatlanság. Az emberek hárítják az információkat. Miért pont velem történne, hiszen már így élek sok éve Kellene foglalkozni vele. De az is gond, amit egészségesnek kiáltanak ki, annak egekbe szökik az ára. Megfizethetetlen egy átlagkeresető családnak. 177

16 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2007 Az orvosok megkérdezésébıl levonható legfontosabb következtetések A páciensek egészségi állapota az orvosok megítélése szerint kritikus. Sok az elhízott beteg. A helytelen táplálkozás, a stressz, a mozgás hiánya számtalan betegség kialakulásának forrása. Az orvosoknak a rendelési idın belül nincs idejük a betegeket tájékoztatni a helyes táplálkozás fontosságáról, elbeszélgetni velük az életmódváltás szükségességérıl. Az emberek többsége csak akkor kezd el a szervezetével foglalkozni, amikor az már beteg. De csak akkor, amikor a betegség tünetei elviselhetetlenek. Nincs idı orvoshoz menni, a munkahelyrıl nem lehet hiányozni. A kutatási eredmények összegzése A kvalitatív kutatás eredményei segítettek a hipotézisek finomításában, igazolódtak, illetve megdıltek. Az eredmények a szők minta következtében csak fenntartásokkal kezelhetık. H1: A társadalmi értékek rangsorában az elsı helyen az egészség áll. A hipotézis igazolódott. A megkérdezettek többsége az egészséget említette elsı helyen. H2: A nık inkább vallják magukat egészségtudatosnak, mint a férfiak. A hipotézis nem igazolódott. Azok vallják magukat egészségtudatosnak, akik már megbetegedtek, érzik, hogy a tudatos táplálkozás és életmód segít az egészség megırzésében, a tünetek enyhítésében, a jobb közérzet kialakításában. Az emberek többsége túlhajtja magát, a szándék meglenne, de a megvalósítás már számtalan nehézségbe ütközik. Idıhiány, túlterheltség, de a kényelemszeretet is sokszor akadály az egészséges életmód megvalósításában. H3: A megkérdezettek egészségi állapotukat jónak ítélik meg. A hipotézis igazolódott. Egyetlen megkérdezett nyilatkozott csupán egészségi állapotáról kedvezıtlenül. H4: A vásárlók nincsenek tisztában azzal, hogy mely termékek egészségtelenek. A hipotézis megdılt. A vevık tudják, melyek azok az élelmiszerek, amelyek fogyasztása az egészségre káros következményekkel járhat, mégis vásárolják. A válaszadók inkább annak a félelmüknek adtak hangot, hogy nem tudják, milyen adalékanyagokat tartalmaznak az élelmiszerek, amelyek károsak lehetnek az egészségre. De szó esett gyártói és kereskedıi érdekek következtében kialakult kiszolgáltatottságról, információhiányról is. A vevıket az élelmiszertermékekkel kapcsolatban bizalmatlanság jellemzi. 178

17 JÄCKEL K., JÄCKEL M.: AZ EGÉSZSÉGTELEN ÉLELMISZERTERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁVAL... H5: Az egészségtelen termékek fogyasztásának következményeirıl a vevıknek nincs (alig van) ismeretük. A hipotézis részben igazolódott. A megkérdezettek tudják, hogy a helytelen táplálkozás, a helytelen életmód számtalan betegség forrása lehet. Inkább bizonytalanság jellemzi a vevıket, ugyanis az információ tartalma gyakran változik. Ami ma egészséges, arról holnap kiderülhet, hogy káros, és fordítva. H6: A vásárlók rendszeresen vásárolnak egészségtelen élelmiszertermékeket. A hipotézis igazolódott. A vevık azonban sokkal alacsonyabb hányadot említettek a vásárlásaikban, mint a kereskedık. A vevık 15-20%-ot említettek, a kereskedık megítélése szerint egy-egy vásárláskor legalább 30-50% képviselnek az egészségtelen élelmiszerek. A kereskedık elmondása szerint a vevık vásárlásait nagymértékő pazarlás is jellemzi. H7: Az egészségtelen termékek vásárlásának motiváló tényezıi: megszokás, kényelem, idımegtakarítás, reklámok hatása, élvezet. A hipotézis igazolódott. A vevık a megszokást, a kényelmet, az idımegtakarítást és élvezetet említették. A reklámok hatásáról nem esett szó. A kereskedık véleménye szerint viszont elsıdleges szerepe a reklámoknak van. Amit reklámoznak, azokat a termékeket keresik, és meg is vásárolják. H8: A vevık nem tudják, honnan szerezhetnének be korrekt információkat az élelmiszerekrıl. A hipotézis igazolódott azzal a kiegészítéssel, hogy a megkérdezettek úgy gondolják, nincsenek is korrekt információk az élelmiszertermékekrıl, ez a piac manipulált. H9: Az emberek nem értik pontosan, mit jelentenek az élelmiszeripari termékek címkéin lévı meghatározások. (adalékanyagok, misztikus E-számok) A hipotézis igazolódott. H10: A vevık szívesen vennék, ha a médiában nagyobb szerepet kapna az egészségtelen termékek fogyasztásának következményeirıl szóló tájékoztatás. A hipotézis igazolódott. A vevık igényelnék a tájékoztatást, de a válaszokban mindenütt jelen volt a bizalmatlanság is. 179

18 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2007 H11: A tájékoztatást elsısorban az orvosoktól várják. A hipotézis igazolódott. H12: Élelmiszervásárlásaikban az emberek elsısorban egészségügyi kockázatot látnak, nem látnak társadalmi, pszichológiai (lelkiismeret-furdalás), pénzügyi kockázatot (felesleges pénzkidobás). A hipotézis igazolódott. Egyetlen megkérdezett sem szólt arról, hogy sokszor és sok felesleges élelmiszert vásárol. A kutatásból levonható legfontosabb gyakorlati következtetések 1) Az egészséges életmód kialakítása, fenntartása érdeke az egyénnek és érdeke a társadalomnak is. Az emberek azonban hiányos ismeretekkel rendelkeznek, fontos lenne az iskolákban, a médiában nagyobb teret szentelni ennek a témának. Az emberek bíznak az orvosok tanácsaiban. 2) Az élelmiszertermékekkel szembeni bizalmatlanság csökkenhetne, ha érezhetı lenne a gyártók és kereskedık társadalmi felelısségérzete ezen a területen, a médiában megfogalmazott üzenetek átgondoltabbak, hitelesek és következetesebbek lennének. 3) Az élelmiszervásárlásokkal kapcsolatos egészségügyi kockázatokon túl fel kellene hívni a figyelmet arra, hogy a magyar lakosság vásárlásaiban pazarló. 4) A kereskedık szemléletén is szükséges lenne változtatni. Ne érezze magát kellemetlenül az a vásárló, aki csak kis mennyiséget akar venni egy-egy termékbıl. Kapják meg a vevık azt a mennyiséget, amit kérnek. (Gyakori a 20-30%-kal nagyobb mennyiség mérlegre dobása a maradhat? kérdéssel.) 5) Támogatni kellene azokat a munkahelyeket, amelyek kiemelten foglalkoznak dolgozóik egészségvédelmével. 6) Az egyének esetében a kényelmi szempontokat meg kellene, hogy elızze az egészség védelmének szempontja. Szemléletváltás szükséges, de ehhez sokkal több tájékoztatásra lenne szükség. 7) A helyes étrend megválasztása mellett kiemelt szerepet kell kapnia a rendszeres testmozgásnak, a megfelelı minıségő kikapcsolódásnak és pihenésnek. Ezen a területen is több tájékoztatás kellene. 8) Minél változatosabban, minél többféle élelmiszerbıl, különbözı ételkészítési módok felhasználásával állítsuk össze étrendünket, ez biztosítékot jelent arra, hogy minden szükséges tápanyagot megkap szervezetünk. Kevés sóval készítsük az ételeinket. Rendszeresen és naponta többször együnk zöldséget, gyümölcsöt. Kerüljük a túlzott édesség fogyasztást. Naponta többször étkezzünk, mértékkel. Igyunk meg napjában legalább 2 liter vizet. Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendı mennyiségek. 180

19 JÄCKEL K., JÄCKEL M.: AZ EGÉSZSÉGTELEN ÉLELMISZERTERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁVAL... 9) Ne mosolyogjuk meg azt, aki keksz, csokoládé és üdítı helyett uzsonnára egy friss zöldséget ropogtat el, ha alkohol vagy cukrozott üdítı helyett csapvizet kíván fogyasztani. Az egészséges életmód gondolkodásunk megváltoztatásával kezdıdik! 10) A gyerekek egészségtudatos nevelése az egész társadalom érdeke. Felhasznált források jegyzéke GFK Hungária Kft. Étkezési szokások GFK Hungária Kft.: Élelmiszer fogyasztási és -vásárlási szokások HAWKES, C.: (2004) Marketing Food to Children: In Global Regulatory Environment, Geneva: World Health Organization. HOFFMANN, M. - KOZÁK, Á. - VERES, Z. (2000): Piackutatás, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. LAWRENCE, A. S.: Using human health messages in the promotion of diary foods. The Australian Journal of Dairy Technology 2005/2, LEHOTA, J.: Az élelmiszerfogyasztással kapcsolatos észlelt kockázatok és kockázatkezelési alternatívák, Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing III. évfolyam. 1/2006. LEHOTA, J.: (2001) Élelmiszergazdasági marketing, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, NESTLÉ, M.: Safe Food: Bacteria, Biotechnology and Bioterrorism, Berkeley, University of California Press, SZAKÁLY, Z., BERKE, SZ.: A táplálkozás, a minıség és a marketing kapcsolata élelmiszereknél (In Berács J., Lehota J., Piskóti I., Rekettye G.: Marketingelmélet a gyakorlatban, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2004, SZAKÁLY, Z.: A táplálkozásmarketing új irányai, Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing III. évfolyam. 1/2006. TOMCSÁNYI, P.: (1998) Az élelmiszergazdasági marketing alapjai, Mezıgazdasági Kiadó, Budapest VERES, Z. (1998): Szolgáltatásmarketing, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest. WHO: World Health Report- changing history. WHO publication, Geneva, Swizerland, 2004,