A TARTALOMBÓL: AZ ÉN KULTÚRÁM, A TE KULTÚRÁD, AZ Ő KULTÚRÁJUK (1. oldal) AKIKRE BÜSZKÉK LEHE. (2 4. oldal) KÖZSÉGEK KÖZÖSSÉGEK: MADOCSA (5 9.

Átírás

1 tmamk hírlevél IV. I. ÉÉVFFOLLYAM 9.. SSZZÁM SSZZEEPTEEMBEER A TARTALOMBÓL: AZ ÉN KULTÚRÁM, A TE KULTÚRÁD, AZ Ő KULTÚRÁJUK (1. oldal) AKIKRE BÜSZKÉK LEHE TÜNK (2 4. oldal) KÖZSÉGEK KÖZÖSSÉGEK: MADOCSA (5 9. oldal) A NÉPMŰVÉSZETEK JE GYÉBEN ( oldal) VÁNDORGYŰLÉS ( oldal) BEHARANGOZÓ ( oldal) A borító címlapján: Stekly Zsuzsa Nyári délután (tűzzománc)

2 AZ ÉN KULTÚRÁM, A TE KULTÚRÁD, AZ Ő KULTÚRÁJUK Fogyatékkal élő embertársaink örömszerzése a kultúra segítségével Tolna megyében a 2010 es nyárvégen Gáti Mariann szépet láttató Meseháza vak és gyengénlátó fiatalokat fogadott A forma és a szín, a különféle alapanyagok látható jellegzetességei és a látóteret felosztó térbeliség a látó ember számára mind mind magától értetődő adottságai világunknak, így a kultúra és a művészetek világának is. Ám mennyivel más szerepet játszanak mindezek a vakok és a gyengénlátók életében! Gáti Mariann faddi művész immár országos hírű Meseházába látogattak a Tolna Megyei Önkormányzat támogatásával, a Tolna Megyei Vakok és Gyengénlátók Egyesületének szervezésében a nyáron Fadd Domboriban üdülő vak és gyengénlátó fiatalok. A kis házi múzeum háziasszonya segítségével tapinthatóvá vált számukra a formák világa, kísérő meséiből megcsodálhatóvá a színeké, megszólaltatott hangjaik révén hallhatóvá az alkotások alapanyagaié. És közben észrevétlenül a szemük helyett a lelkükkel körbejárhatták, birtokba vehették a Meseház szemmértékkel számukra felmérhetetlen kis birodalmát. Egy napra színházzá tették a világukat a tengelici kulturális seregszemlén Tolna megyében immár hosszú évekre visszatekintő hagyománya van annak, hogy az integrált szociális intézményhálózat saját kulturális seregszemléjére gyűlik össze valamelyik intézménye székhelyén. Külön tiszteletet érdemlő jellegzetessége ennek a hagyománynak, hogy a fogyatékkal élők, rehabilitációra szorulók otthonainak lakói is színre lépjenek, és bemutathassák kulturális produkcióikat. Az idén erre Tengelicen került sor, ahol többek között Belecskáról, Bonyhádról, Pálfáról és Regölyből érkező sorstársak is részt vállaltak a bemutatókkal való közös örömszerzésben. A fellépők adottságainak megfelelően a produkciók egyik legnépszerűbb formája és eszköze a tánc. Több intézmény lakói is ezt választották. Ennek révén például szirtaki és angol keringő, valamint esernyőtáncoltatás is a hálás nézőközönség elé kerülhetett. De a tizennyolc műsorszám folyamán az előadóművészeti ágak szinte mindegyike kapott valamilyen mértékben szerepet. TMÁMK HÍRLEVÉL SZEPTEMBER 1

3 AKIKRE BÜSZKÉK LEHETÜNK AKIKRE BÜSZKÉK LEHETÜNK Átadták Szekszárd város és Tolna megye kitüntető díjait Szekszárd megyei jogú város Közjóért díját kapta KIS PÁL ISTVÁN népművelő, irodalmár A szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház igazgatójának került Csepelről Szekszárdra több, mint két és fél évtizede. Népművelői pályafutása fokozatosan vált egyre sokrétűbbé, meghatározó személyiségként kóstolt bele a városi televíziózásba, hetilap szerkesztésbe. Egyidejűleg fontos szereplője lett városa közéletének is. Igazi elhivatottsága azonban az irodalmári és tanári pályán bontakozott ki. Gimnáziumi diákjaival színvonalas műsorokat, darabokat visz színre. Egyre többen ismerik szép szavú verseit, írásait, amelyek ihletője a leggyakrabban a szekszárdi bor. Számos irodalmi esten lép fel veretes sorait zenei kísérettel adva elő, természetesen mindig borral köszöntve rá. Maradandó kötetein túl ezek a kultúrát gazdagító alkalmak teszik elismert egyéniséggé. A Tolna Megyei Önkormányzat Babits Mihály díját kapta STEKLY ZSUZSA zománcműves képzőművész Így vall magáról: A tűzzománc óriási lehetőségeket rejt magában: a téma dönti el, hogy a határozott rekeszes technikával vagy a lágyabb, festő módszerrel valósítom e meg elképzeléseimet. Olyan képeket szeretnék készíteni, melyek nem szorulnak magyarázatra, s belőlük béke és harmónia sugárzik. Nem elégít ki az, ha egy kép látványos, fontos, hogy legyen mondanivalója. Ezért nem vagyok tájképfestő, inkább az emberábrázolás érdekel. Van e szebb látvány egy szép női aktnál, pláne ha a modell a saját kislányom? Egy szép nővel mindent ki lehet fejezni: a tavasztól az elmúlásig, a boldog anyaságtól a fiát sirató Madonnáig. A bonyhádi művésznő tűzzománc alkotásai sokaknak szereztek már sok örömöt megyénk közművelődési életében. Szekszárd megyei jogú város Pro Urbe díját kapta FÖLDESI LAJOS hegedűművész, karmester Az ország zenei életében nyilván elsősorban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, aki hegedű tanszakon diákjai tucatjait készíti fel a zeneművészeti pályára. Törekvése, hogy ne csak az akadémiai körülmények közt ismerkedhessenek a növendékei a hegedüléssel. Kezdetektől beépíti őket az általa szervezett és vezetett zenekarba, hogy megismerhessék a koncertek igazi hangulatát már a kezdeteknél. Egyszerre tanár és művész ebben a formában. A Szekszárdi Kamarazenekar élén Tolna megye szerte sokakat avatott már be a klasszikus zene titkaiba sokszor egészen apró településeken is.. Tette és teszi ezt nagy művészi elhivatottsággal, közben pedig közönsége iránti hallatlan tisztelettel, ezeken a koncertjeiken is tanári alázattal. Méltán fontos szereplő a megye kultúrájában. 2 TMÁMK HÍRLEVÉL SZEPTEMBER

4 AKIKRE BÜSZKÉK LEHETÜNK AKIKRE BÜSZKÉK LEHETÜNK Szekszárd megyei jogú város Pro Urbe díját kapta PÉK JÁNOSNÉ MARIKA népművelő, igazgatóhelyettes Eredetileg magyar rajz szakos tanár, de pályája egészét a közművelődésben töltötte. Rövid ideig volt a szövetkezeti művelődés munkatársa, de előtte és utána mindmáig hoszszú időn át a Babits Mihály Művelődési Ház népművelője Szekszárdon. Pályája utolsó hét évében az intézmény igazgatóhelyettese. A város lakói elsősorban színházszervezőként, művészeti kiállítások megálmodójaként, az amatőr művészetek segítőjeként és nem utolsósorban művelődési nagyrendezvények gazdájaként ismerik. A megyeszékhelyen kívül azonban az egész megye is ismeri, hiszen az általa gondozott tevékenységek és rendezvények sokszor voltak megyei hatókörűek. Az amatőr képzőművészek közös nagy megyei kiállításaiban, országos bemutatkozásában oroszlánszerepet vállalt. Neki hálásak megyei gyermekrajz pályázatok részvevői is. A Tolna Megyei Önkormányzat Bezerédj István díját kapta BOGNÁR JENŐ polgármester, kórustag A hozzá nem értők és személyét nem ismerők most bizonyára felkapják a fejüket: mit keres az itt méltatottak sorában egy polgármester?! Erre szerintünk talán magában már az is feljogosítaná, hogy Bátaszék első embereként soksok éven át mennyit tett kisvárosa kulturális életének fellendítéséért. Sőt ha elfogadjuk, hogy a városépítészet egyféleképpen maga is művészet, akkor ennek irányításáért is idekerülhetne. A méltatottak sorába ezen a helyen azonban énekművészeti múltja emeli főleg. Számos bátaszéki, Tolna megyei, sőt szekszárdi kórus mondhatja el magáról, hogy hosszabb rövidebb ideig soraiban énekelt vagy énekel ma is. A vájtfülűek még emlékeznek rá mint kvartettben spirituálékat éneklőre. Sok sok hívő egyházi kórusok tagjaként tud róla. A Passió helyi előadásakor évről évre Júdás szerepét viszi. Szekszárd megyei jogú város Közjóért díját kapta RÜHL GIZELLA művészeti menedzser Civil szakmája szerint szoftverfejlesztésben utazik, és sokan ismerik internetes szolgáltatás indítójaként is. A közművelődés háláját azonban elsősorban mint művészeti menedzser érdemelte ki. Köztéri alkotások, művészeti események nem jöttek volna létre, ha közismert kitartásával, rámenősségével nem ő áll a háttérben. A legtöbbet a szépművészetek köszönhetnek neki. Nevéhez fűződik a TolnaArt, amely nem egyszerűen egy térségi művészeti portál. Miközben ennek révén eredetileg valóban a közismertséget biztosította sok megyei képző, iparés népművésznek, mellettük irodalmárokat és zenészeket is a körbe fogadva, észrevétlenül egy erős művészközösség létrehozója és éltetője lett. Eközben maga is míves fotók készítője, amit elegáns album és kiállítás is bizonyított már a szekszárdiaknak. TMÁMK HÍRLEVÉL SZEPTEMBER 3

5 AKIKRE BÜSZKÉK LEHETÜNK AKIKRE BÜSZKÉK LEHETÜNK A Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének Tolna Megyei Németségért nívódíját kapta HEPP ÁDÁM fesztiválszervező A magyarországi németség kisebbségi kultúrájának egyik gócpontja Szekszárd. Nemcsak a Deutsche Bühne Ungarn itteni kőszínháza és előadásai teszik azzá, hanem színvonalas művészeti csoportok munkái, illetve rangos nagyrendezvények is. A közösségi működés színhelye leggyakrabban az újvárosi Szent István Közösségi Ház, de van, amikor a helyi németség kultúrája igénybe veszi Szekszárd legrangosabb tereit is. Ilyen alkalom a Pünkösdi Fesztivál, amely vetekszik a Szent László napok, valamint a Szüreti Fesztivál eseményeivel is. Ennek az egész városhoz szóló nagy nemzetiségi eseménynek a főszervezője immár hosszú évek óta Hepp Ádám. A nagyrendezvény hagyományosan magas színvonala arról tanúskodik, hogy hozzáértése a szakemberekét meghazudtoló. A Tolna Megyei Önkormányzat közszolgáknak alapított díját, a Tolna Megye Kiváló Közalkalmazottja díjat kapta DR. BALIPAP FERENCNÉ könyvtárigazgató A szakmai pálya eredendően Dombóvárhoz köti. A művelődési központ és a könyvtár egy épületegyüttesben kialakult közös léte révén nemcsak saját szakmája ismeri el. Tizennyolc éven át volt az idei esztendőig a Városi Könyvtár igazgatója. Vezetése alatt az intézmény működése többoldalúvá vált, korszerűsödött. Élen járt az országos stratégia helyi adaptálásában, a hálózatosság fejlesztése, azon belül a kistelepülések szolgáltatással való ellátása is a nevéhez fűződik a város kistérségében. Többfelé emagyarország pontok, kiterjedt internet szolgáltatás dicsérik vezetői koncepcióját. Ezeket a szakmai sikereket számos pályázat sikere támasztotta alá, amelyek megfogalmazásában vezető szerepe volt. Sok sok rendezvény és olvasói kisközösségek létrejötte is neki köszönhető. A Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének Tolna Megyei Németségért nívódíját kapta FÓBER FERENC nemzetiségi hagyományőrző Tolna megyében közel három tucat német kisebbségi önkormányzat működött 2006 óta. Ezek közül jelentős szerepet vállal a megyei németség hagyományainak őrzésében, ápolásában és továbbadásában a németkéri. A kier i németek önkormányzatának közismert elnöke Fóber Ferenc, aki oldalán a feleségével rengeteget tett és tesz a saját szellemi örökség megóvásáért. Nemzetiségi kórus és nemzetiségi tánccsoport, svábbálok és honismereti kiadványok a részei ennek az önfeláldozó tevékenységnek. A Fóber Ferenc irányította munka nélkül bizony nagyon szegényes lenne a település közművelődési statisztikája. Nem merészség azt állítani, hogy Németkéren ha színvonalas kulturális esemény, akkor az a kier i sváboké 4 TMÁMK HÍRLEVÉL SZEPTEMBER

6 KÖZSÉGEK KÖZÖSSÉGEK SZEREPE A MEGYE KÖZMŰVELŐDÉSÉBEN EGY FALU HAGYOMÁNYŐRZÉSE A MEGYE HAGYOMÁNYŐRZÉSÉÉRT: MADOCSA ÉVEK ÓTA MEGYEI SZEREPET VÁLLAL Ebben a rovatunkban Tolna megye azon községeit mutatjuk be a szakmának, amelyek közösségi közművelődési tevékenységükkel kiemelkednek a többiek közül, amelyek valamilyen módon az egész megye kultúráját tudatosan szolgálják, és amelyek egy egy tevékenysége, rendezvénye külön is példaként szolgálhat mások számára. A Duna mentén van egy községünk, amely méltán megérdemli, hogy első legyen a bemutatottak sorában, lévén, hogy a folklórjáról, népművészeti hagyományairól kiemelten ismert Tolna megyében évek óta a hagyományőrző néptáncosok megyei találkozójának, szakmai napjának megrendezését vállalja magára, és teszi ezt immár többedszer a szűkebb régió legrangosabb fesztiválja, a Duna Menti Folklórfesztivál keretében: M A D O C S A Ha a népművelő szakmáról a legókonzervatívabb módon gondolkodó kollégákra bíznánk az értékítéletet, elszörnyülködve állapítanák meg, hogy ebben az 1800 lelkes faluban rendre nincs főállású, legtöbbször még tiszteletdíjas kollégájuk sem. Mi viszont jó szívvel propagáljuk, hogy van egy népművelőtlen község, ahol egy nagyon lelkes csapat Gelencsérné Tolnai Klára polgármester asszonnyal az élén szakmailag példás közművelődési tevékenységet serkent és minőségi helyi kultúrát fejleszt. Csapatában a Polgármesteri Hivatal dolgozóit mozgatta mögé Tubáné Benák Ibolya, illetve az egész falu tettre kész önkéntes civiljeit a doktornő, Dr. Skrenyó Margit (hogy a polgármesteré mellé most csak ezt a két nevet emeljük ki, az egyébként arra nagyon is méltó többtucatnyiból). A házigazda csapat törzsét az a helyi hagyományőrző néptánc egyesület adja, amely megyén belül az egyik legnagyobb múltra visszatekintő közösség. Elnöke Dr. Volmanné Reich Márta. A kicsik és nagyok csoportjait mozgató fő szakmai irányító pedig már nagyon régóta Wünsch László. Madocsát a hagyományőrzés egyik bástyájává Földesi János építette ki, aki néptanítóként kutatta faluja múltját, tárta fel annak szellemi örökségét, és gondoskodott a továbbadásról is. Már 1933 szeptemberében szüreti bált szervezett, hogy intézményesítse a hagyományőrzést. Ettől kezdve jó egy évtizeden keresztül augusztus szeptemberben évente annyi szüreti bál zajlott, ahány kocsmája a falunak volt (egy időben négy is). Az 1950 es évektől a feladatot értelemszerűen a művelődési ház vette át, és a rendszerváltás idején elszaporodó egyesület alapítások nyomán szállt a teendő a hagyományőrzők saját közösségére. A Madocsai Népi Együttes 64 évvel ezelőtt, 1946 ban alakult. Célkitűzése az volt, hogy a szüreti bálok keretében még felbukkanó, a helyi idősek által még jól ismert madocsai táncokat, dalokat, szokásokat fenntartsa a jövő nemzedékei számára. Az egész magyar mozgalomban szívesen táncolt motívummá emelték a madocsai verbunkot, a "szögény csárdást", a "selyöm csárdást". Ezek feltámasztása mind mind Földesi János nevéhez fűződik. A madocsai táncokról tévéfelvételek készültek, az archivált filmek sokat használt értékes dokumentumai a magyar folklór tudománynak. Mint minden közösség életében, a madocsai néptáncosok hosszú történetében is következtek be kritikus időszakok. Az együttes szerencséjére az ország számos településén nagy civil erőket felszabadító 90 es évek hatása Madocsát sem kerülte el. Azóta nem egyszer került sor olyan szüretre, ahol az apróktól az öregekig minden táncos korosztály együtt kapott szerepet, ami által a rendezvény valóban a falu ünnepévé vált. Ennek ismeretében és jegyében választotta a hagyományőrzők Muharay Szövetségének megyei csapata saját megyei seregszemléje fő helyszínévé Madocsát. A falu a szervezési színvonallal érdemelte ki, hogy végül a Földesi János nevét viselő találkozó nemzetközi fesztivál része legyen. TMÁMK HÍRLEVÉL SZEPTEMBER 5

7 KÖZSÉGEK KÖZÖSSÉGEK SZEREPE A MEGYE KÖZMŰVELŐDÉSÉBEN 2008 óta kerül sor évente a Duna Menti Folklórfesztiválra. Az elmúlt három év madocsai fesztiválnapjai, egyben Földesi találkozói olyan élményeket szereztek, olyan tapasztalatokkal gazdagítottak mindenkit, hogy a róluk szóló beszámoló külön külön megtölthetné a Hírlevél egyegy számát. Ha több megfontolás miatt sem ismétlődött idén a tavalyi Duna koszorúzás, annak európai híre lett, és a túlfélen továbbfejlesztve immár a fesztivál ígéretes mozzanatává vált. Ennek a 2009 es madocsai kezdeményezésnek a sikeréről és továbbfejleszthetőségéről, szakmai tanulságairól, az ott résztvevők véleményéről hosszú elemző írást lehetne készíteni. Ám önmagukban a 2010 es helyi történések is sok sok tapasztalattal, ismerettel gazdagították a szakmát. Helyben, Madocsán pedig az ottani közösségi erőnek olyan megmozgatói és továbberősítői lettek, amiből megyénk sok sok települése tanulhatna. Míg korábban a Tolna megyei fesztiválnyitó feladata jutott Madocsának (s az is kellően méltó volt Földesi János emlékéhez), 2010 ben már az egész kétmegyés nagy nemzetközi fesztivál utolsó záró eseményének lett helyszíne és rendezője a falu. Mielőtt az események taglalásába és elemzésébe kezdenénk, ehhez még annyi kívánkozik, hogy a községnek ez alatt a három év alatt még sohasem jutott a hét valamelyik rangos napja (szombat vagy vasárnap, végszükségben esetleg péntek) arra, hogy rendezési képességeit, közösségi rátermettségét bizonyítsa. Mindig a hetek valamelyik közbülső napjára esett a madocsai fesztiválprogram és ezzel a Földesi János Néptánc Találkozó is. Ráadásul egy ízben az ég is csúnyán leszakadt rendezvény közben, és 2010 ben is ijesztgetett néhány csöppel és dördüléssel. A falu mégis minden alkalommal jelesre vizsgázott, azaz mit sem zavarta a hétköznap adottsága. 6 TMÁMK HÍRLEVÉL SZEPTEMBER

8 KÖZSÉGEK KÖZÖSSÉGEK SZEREPE A MEGYE KÖZMŰVELŐDÉSÉBEN Visszatérő hagyomány immár az is, hogy a rendezvény mindig a helyi temetőben veszi kezdetét. A megye és a falu vezetői, a madocsai együttes, sok helyi polgár, valamennyi részvevő csoportból egy egy népviseletes pár és az együttesek vezetői a család képviselőinek társaságában Földesi János síremlékét keresik fel. Rövid méltató emlékbeszédet követően (amelyet 2010 ben Dr. Pálos Miklós, a Megyei Közgyűlés alelnöke mondott) népzenészek szomorú hegedűszavára kerülnek a márványlapon egymás mellé a megemlékezés koszorúi. Litván és román, olasz és bolgár, lengyel és baszk táncos fiatalok számára ez egyaránt szokatlan. Megrendülten figyelik, hogy ebben az országban a helyi folklór nagyjai emlékét ilyen méltósággal őrizzük. Eközben kint Madocsa Paks felől bevezető főutcáján (az Iskola és a Sportcsarnok közötti térségben egész föl a temetőkapuig) már felgyülekeztek a Tolna megyei és a külföldi együttesek, hogy felvonulásukkal is emlékezetessé tegyék a napot. Azonban nem a hagyományos értelemben vett egyszerű utcai menettánc következik. Olyan értelemben sem, hogy nem városban lévén, itt nem tolonganak tömegek az út mentén. Csoportokban, kupacokban kíváncsiskodnak a helyiek és erre az alkalomra jött vendégeik. Ami viszont ezután következik, az az igazán különlegesen madocsai! A menet két perc múltán a Nyitott Porták útjára érkezik. Itt ott ténylegesen szélesre tárva egy egy udvar a saját nagycsaládjával és segítőivel. Jó falatok, sütemények, kortyolnivaló a táncosok közé lépő népviseletbe öltözött helyi fiatalok kezében, tálcáin, kosarában. És a zenét, éneket, táncot, vonulást nemcsak egy egy kis koreográfia és az érte járó taps szakítja meg, hanem ez a magyaros kínálgatás is. A külföldiek megint ámulnak. Először óvatosan nyúlnak a számukra újszerű ízek felé, azután egyre bátrabb kóstolókká válnak. TMÁMK HÍRLEVÉL SZEPTEMBER 7

9 KÖZSÉGEK KÖZÖSSÉGEK SZEREPE A MEGYE KÖZMŰVELŐDÉSÉBEN Hasonló részletességgel lelkendezhetne a krónikás az egész rendezvény minden apró részletéről. A Paksi Atomerőmű jóvoltából is magasodó hatalmas fesztiválsátor minden tekintetben európai színvonalat képvisel, a szomszédságában hosszan nyúló Madocsai Ízek és Mesterek sátorutcája avatja mégis igazán magyarrá. A rendezvény tereit amúgy mindenhol a helyiek figyelmessége öleli körbe. Többszázan kapják meg a kis filcvirág kitűzőt, így ismerszik helyiek közt a vendég, illetve ez egyféle közönségszámláló is lehet (2009 ben könyvjelző is járt mellé). Mindenhol a legudvariasabb útbaigazítók, jut kísérő mindenkire, ha kell. A hatalmas sátor többszáz ülőhelyével az idegenben első látványra akár kétségeket is ébreszthet: megtelik ez műsorkezdésre közönséggel? És íme, az esti kezdéskor már állnak is körben. A falu őszintén magának érzi ezt a rendkívüli ünnepet még hétköznapján is. Mind a nyolc együttes műsorát töretlen érdeklődés kíséri, pedig a program végül is jóval hosszabb a tervezettnél. Hát persze! A visszatapsolások, ráadások jócskán megnyújtják. És ami a legtermészetesebb, a helyi fellépők többszörösen is kitesznek magukért. A műsor végén minden csoport képviselőit a színpadra várják, miután a polgármester asszony és a megyei alelnök ünnepélyes szavaival bezárul a fesztiválfolyam. Oklevél, ajándék jár mindenkinek. Itt nem hirdetnek győzteseket, ennek a napnak minden résztvevő a nyertese. Az egész rendezvényt a Faluházban záró állófogadás méltó slusszpoén. A házigazdák akárcsak az előző években most is nagyon kitesznek magukért. Pompás tálak, mindennel, mi szemszájnak ingere, és százaknak szóló elegancia. És megint külföldi hüledezés. Nem hiszik, hogy egy mindössze 1800 lelkes magyarországi faluban juthatnak ezekhez az élményekhez. 8 TMÁMK HÍRLEVÉL SZEPTEMBER

10 KÖZSÉGEK KÖZÖSSÉGEK SZEREPE A MEGYE KÖZMŰVELŐDÉSÉBEN És akkor még nem esett szó a különféle kísérő eseményekről. Van év, amikor a folklór szakma gyűlik össze a háttérben tanácskozásra, van, amikor a hagyományokra való emlékezést filmvetítés is kíséri. Rangos népművészeti kiállítások is érkeztek már ebből az alkalomból. Vagy kézművesek bemutatóira került sor. Összesen és egészében a madocsai Földesi találkozó, egyben Duna menti fesztiválnap nem egy erre a névre keresztelt egyszerű falunap. Méltán nevezhető megyei kulturális ünnepnapnak. Olcsó és könnyű megoldás lenne ezekben a sorokban azzal hivalkodni, hogy lám lám a Tolna Megyei Általános Művelődési Központ mire képes. Intézményünk mint fesztiváligazgatóság természetesen sokat tesz azért, hogy színvonalas nemzetközi tartalommal is megteljen ez az esemény. Ám a helyiek lelkesedése, áldozatos munkája és töretlen elkötelezettsége nélkül ez a nap sohasem lenne az, ami lett. És itt újra ki kell emelni, hogy történik mindez népművelőtlenül. Nincs az a túlképzett, nincs az a nagy tapasztalatú szakember kollégánk, aki bármekkora tudásával, bármekkora gyakorlatával mindezt így megtervezné és levezényelné. Ehhez kell a helyi közösség lelke, kell az akarata. Sajátos adottság, hogy a falu polgármester asszonya és több hivatali segítője a madocsai hagyományőrzők közül nőtt ki, nevelődött ki maga is. Sajátos adottság, hogy minden szabad kapacitását feláldozni kész a falujáért egy a népzene és népművészetek iránt családi öröksége alapján elköteleződő gyermekorvos asszony és családja, aki értelemszerűen fogadnak el fontos hangadóként. Sajátos adottság, hogy a falu nyakas reformátussága közösségmozgató energia is egyben. A felsoroltak önmagukban azonban nem lennének elegendőek. Kell hozzá, hogy a helyi közösségeknek tekintélye, egyenrangúsága legyen a falu vezetői előtt és persze fordítva is. Vezetők és közösségek kölcsönös megbecsülése húzódik a háttérben. Az eredményeket senki sem akarja magának nevesítve kisajátítani. Sem szakmai, sem hatalmi alapon. Ezt tekinthetjük az egyik olyan összetevőnek, amitől a madocsai példa példaértékűvé válhatott. Másik összetevő a helyiek egy tekintélyes csoportjának az önkéntessége. Önmagában ezért sem szerencsétlen, ha a teendőket levezénylők és irányítók sem a rendezvény sikeréért kapják fizetésüket. Ahol a vezetőknek is önként vállalt többlete a kultúra mozgatása, ott jut a háttérbe is bőven önkéntes. És évek alatt mint Madocsán is már helyi értékké válhat, hogy ki lehet tagja a bonyolítók csapatának. Ez a második összetevő azonban még mindig kevés lenne egy lényeges harmadik nélkül. Ahogy a madocsai rendező csapat rákészül a feladatára, az egy állandó tanulási folyamat. Nem szerveznek manapság a városi cégek, szervezetek körében oly divatos tréningeket vagy meetingeket, nem hívnak nagy pénzekért celeb szakembereket magukat okítandó. Már önmagában mindennapi együttléteik során újra és újra tudatosítják a legfontosabbakat, készülnek a feladatra, észrevétlenül kikérdezik, próbavizsgáztatják egymást. A rendezvény lezárultával pedig kiértékelnek, hizlalják a már meglévő tapasztalatokat. És bűn lenne nem észrevenni egy negyedik összetevőt, amely az önkénteseket a leginkább megköti a csapatban. Bárki felléphet merész ötletekkel, mérlegelés után a közösség azokat nemegyszer magáévá teszi, beemeli a rendezésbe. És bárki felléphet adott esetben kemény kritikával is, nemcsak bölcsen hozzátenni, bölcsen elvenni is mindig lehet. Tolna megyében hál Istennek nem egy falu van, amelyről hasonló bemutató szólhatott volna ebben a számunkban. Amiért mégis Madocsára esett a választás, az egy ötödik lényeges összetevő: a tartalom! Manapság a falunapokat, községi ünnepi kulturális eseményeket megrendelő, elváró és finanszírozó helyi vezetők és ne szépítsük! helyi nagyközönség is a kereskedelmi média bűvöletében lesz rabjává az éppen aktuális divattartalmaknak. Kezd általánossá válni, hogy az igazán menő a nagyvárosi módi helybehozása bármi áron. Madocsán a tartalmat nemzeti, megyei és helyi népi hagyományok tisztelete diktálja. Alázat a szellemi örökség iránt. A kulturális gyökerekben a helyi jövő garanciájának megérzése. TMÁMK HÍRLEVÉL SZEPTEMBER 9

11 A NÉPMŰVÉSZETEK JEGYÉBEN A NÉPMŰVÉSZETEK JEGYÉBEN AZ ORSZÁGOS NÉPMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSRA PÁLYÁZÓK DÉL DUNÁNTÚLI RAGIONÁLIS ELŐZSŰRIZÉSE ÉS VÁLOGATOTT ANYAGÁNAK TÉRSÉGI KIÁLLÍTÁSA A Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja vállalta a Hagyományok Háza által meghirdetett Országos Népművészeti Kiállítás Dél Dunántúli Regionális Kiállításának megszervezését és megrendezését. A régiós pályázati felhívást, az aktuális információkat és a kiállításról készült képeket a Baranya, Somogy és Tolna megyében élő népművészekhez levél, intézményi honlap és Hírlevél keretében juttattuk el. A felhívásunkra előzetesen több mint kétszázan jelezték a részvételi szándékukat. A pályázati anyag bírálatára a zsűritagokat a Hagyományok Háza által megjelölt szakemberek közül választottuk ki, felkérésükkor a pályázatra beküldött tárgyak jellegét vettük figyelembe. Ennek megfelelően a meghívott zsűritagok voltak: Csupor István etnográfus, Katona Edit etnográfus (a Néprajzi Múzeum megbízásából), Marx Mária etnográfus, Mónus S. Béla fafaragó, a Népi Iparművészeti Osztály zsűritagja, Gombosi Beatrix etnográfus és Lőrincz Etel textiltervező iparművész. Ténylegesen végül is 192 en adták be pályázati anyagukat, közülük egyéni pályázó 102 fő volt, a szakkörön keresztül pályázó pedig 90 fő. A szakkörök száma 9 volt, ebből 7 hímző és 2 szövőszakkör nyújtotta be tagjainak alkotásait. A három megyéből összesen 18 szakágban érkeztek be pályamunkák (hímzés, viselet, csipke, baba, szőttes, kékfestő, fazekasság, faművesség, csontés szarufaragás, ékszer, nemez, játék, mézeskalács, hímes tojás, fonható szálas anyagok, bőrművesség, fémművesség). A Baranya, Somogy és Tolna megye alkotta Dél Dunántúli Régióból összességében 919 pályamunka érkezett be, ebből országos versenyre a szigorú válogatást követően továbbjutott 219 alkotás, továbbá a zsűri a régiós kiállításra ezeken túl még 114 tárgyat választott ki. Így térségi szinten 333 tárgyat állíthattunk ki. A kiállítás helyszíne az előzetes tervekkel ellentétben a Dunaföldvári Vár Fafaragó Galériája lett. A változás oka az volt, hogy a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza az AGÓRA pályázaton nyert átépítés kezdetének bizonytalansága miatt nem vállalta a kiállítás fogadását. A Dunaföldvári Galéria volt a közelben az egyetlen alkalmas kiállítóhely Tolna megyében, amely méretben és külső adottságaiban is méltó helyszíne lehetett a régiós kiállításnak. A helyszín megválasztása több szempontból is sikeresnek bizonyult. A Dél Dunántúli Régiónak a főváros és az Alföld felől is kapuját jelentő kisváros történelmi műemlékének környezete méltó hangulatot kölcsönzött. A kiállítás nyitva tartása idején több jelentős és népes rendezvény is zajlott a Vár udvarán, többek között a Duna Menti Nemzetközi Folklórfesztivál is. Ennek alapján szépszámú külföldi érdeklődő is gyönyörködhetett a mai magyar népművészet térségünkben születő alkotásaiban. Intézményünk nem rendelkezik önálló több teremből álló épülettel, ezért a begyűjtés időszakában raktárhelységet kellett bérelni Szekszárdon, majd ezt követően Dunaföldváron. Az ennek következtében bonyolított többszörös anyagmozgatás kissé megnehezítette például a kizsűrizett anyagok gyors visszajuttatását, de bízunk benne, hogy elért sikereik kárpótolták az alkotókat. Somogy megyében a Somogy Megyei Népművészeti Egyesület és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Baranya Megyében a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ volt segítségünkre a pályamunkák begyűjtésénél. A kiállítás június 19 től augusztus 13 ig volt megtekinthető a Dunaföldvári Vár Fafaragó Galériájában. A kiállítást a Dunaföldvári Vár többi kiállításának is köszönhetően több ezren tekintették meg az ország minden részéből, de a már említett külföldi fesztiválvendégeken túl számos további idegen országbeli látogató is. 10 TMÁMK HÍRLEVÉL SZEPTEMBER

12 A NÉPMŰVÉSZETEK JEGYÉBEN A NÉPMŰVÉSZETEK JEGYÉBEN XXIV. MESTERSÉGEK ÜNNEPE FÓKUSZBAN A JELES NAPOK KISMESTERSÉGEI AUGUSZTUS A Mesterségek Ünnepe, a tárgyalkotó élő népművészet fóruma 2010 ben huszonnegyedik alkalommal került megrendezésre. A Budai Vár történelmi környezetében négy napon keresztül, a Szent István naphoz, nemzeti ünnepünkhöz kötődően kézműves mesterek működő műhelyekben mutathatták be a tradicionális népi mesterségek fortélyait, a közönséget is bevonva az alkotás folyamatába. A magyar népművészet hagyományos nagy ünnepén Tolna megyét 22 kézműves képviselte, 14 településéről érkező alkotóink 11 kézműves szakmának a legszebb darabjait vonultatták fel, és mutatták be egyszersmind azok készítésének módját a négynapos rendezvényen. A Mesterségek Ünnepén minden évben egy egy mesterség a rendezvény középpontjába kerül. A Magyar Nemzeti Galériában egy reprezentatív kiállítás keretében a kiválasztott szakma Magyarország legjelesebb magyarországi mestereinek és külföldi alkotóinak munkái kapnak bemutatkozási lehetőséget. Idén a jeles napok kismesterségeiként a mézeskalács készítés, a gyertyaöntés és a tojásfestés kerültek középpontba. A kiállítás főhelyén láthattuk a szekszárdi Petrics család mézeskalács készítő eszközeit és munkáit. Láthatók voltak továbbá keramikusainknak, Csúcs Endrének és Kozák Évának a 2010 es jeles napi kismesterségek munkavégzését segítő kiegészítő alkotásai, valamint Molnár Éva tojásfestő művei is. TMÁMK HÍRLEVÉL SZEPTEMBER 11

13 MAGYAR NÉPMŰVELŐK EGYESÜLETE XXVII. VÁNDORGYŰLÉSE SALVETE ARTIS CULTORES IN SAVARIAM! Colonia Claudia Savariensium (CCS), a 2000 éves város köszönti a látogatót! Nagy örömünkre szolgál, hogy a Magyar Népművelők Egyesülete XXVII. Vándorgyűlése Vas megyében, a megyeszékhelyen, Szombathely városában kerül megrendezésre. Bátor elhatározással vállaltuk az idei évben a házigazdai szerepet, mert hisszük, hogy a kultúra szervezőinek rendszeres és ismétlődő találkozási alkalmai kiváló lehetőséget adnak arra, hogy a szféra szakemberi ismeretük bővítése mellett felejthetetlen élményekben részesüljenek. A Vándorgyűlés programjának összeállításakor az a cél vezérelt bennünket, hogy legyen lehetőség a hivatalos kultúrpolitika prominens képviselőivel való találkozásra, az elkövetkező évek közművelődést érintő kérdéseinek megismerésére. Jusson idő a személyes találkozókra, a baráti beszélgetésekre, a felhőtlen szórakozásra és pihenésre is. A szakmai kirándulások melyek ebben az évben a jelentkezők számára ingyenesek lehetőséget adnak Vas megye és a megyeszékhely megismerésére, de a kíváncsi utazók eljuthatnak a szomszédos országok magyarok lakta területeire, Burgenlandba és Muravidékre is. Az idei vándorgyűlés fő helyszíne a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ (MMIK) Ady téri épülete, de a programban fontos szerepet kap a Claudius Szálló is, amely szálláshely kapacitásával lehetőséget ad arra, hogy minél nagyobb számban együtt legyenek a szakmai találkozó résztvevői. A Vas megyében dolgozó kollégák nevében kívánom, hogy érezzék jól magukat nálunk, legyenek vendégei a tradíciókban és kulturális értékekben bővelkedő ezer éves Vas megyének, az ókori Róma hangulatát idéző városnak, és nem utolsó sorban a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központnak. Joós Tamás igazgató Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ A művelődési házak az ország leglátogatottabb kulturális terei. Ezt mutatják a számok, s ezt mutatja a napi gyakorlat is. Az ország minden pontján megtalálhatók. Közösségek otthonai, az amatőr alkotóművészet műhelyei, a kortárs művészetek közvetítői, a társasági élet színterei, a felnőttoktatás erősödő bázisai, az információk központja, a szórakozás és kikapcsolódás, a helyi ünnepek és fesztiválok helyszínei. A népművelők, művelődésszervezők pedig ezek szervezői. Nagy a felelősségük, hisz feladatuk közszolgálat a szó legnemesebb értelmében. Közösségfejlesztés, értékteremtés és értékközvetítés. A Magyar Népművelők Egyesülete ezért tartja fontosnak, hogy minden évben megrendezze vándorgyűlését. Találkozni, módszereket, ötleteket adni egymásnak, melyet aztán hazatérve hasznosíthatunk. Találkozni a közművelődés fejlesztési irányait meghatározó országos szervezetek döntéshozóival, képviselőivel és együttműködő partnereinkkel. Megtalálni és meghatározni közösen, együttműködve azt az utat, amely a közösségek és egyének kulturális esélyeit és fejlődését szolgálja. Köszönjük Szombathelynek a házigazda szerep felvállalását. És köszöntjük a 30 éves intézményt, mely az elmúlt évtizedekben oly sok jó példát mutatott szakmánknak. Most, a választások után, bizonyára rengeteg kérdés foglalkoztatja a munkatársakat. Bízom benne, hogy a kérdésekre eredményesen keressük majd a válaszokat! Sajó Attila elnök Magyar Népművelők Egyesülete (Információ: vandorgyules.kulturista.hu) 12 TMÁMK HÍRLEVÉL SZEPTEMBER

14 MAGYAR NÉPMŰVELŐK EGYESÜLETE XXVII. VÁNDORGYŰLÉSE A VÁNDORGYŰLÉS PROGRAMJA október 12. kedd REGISZTRÁCIÓ (MMIK) Ebéd (Hotel Claudius Szálló) (1500Ft/fő) PLENÁRIS ÜLÉS (MMIK színházterem) Köszöntök: Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke Dr. Ipkovich György, Szombathely MJV polgármestere Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesülete elnöke Joós Tamás, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatója Ünnepi köszöntő és előadás: Szőcs Géza kulturális államtitkár NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM szünet: KÖZÖS FOTÓZÁS (MMIK dísztér) KITÜNTETÉSEK ÁTADÁSA (MMIK színházterem) Lágler Péter: Közösségi művészet, közösségi művelődés ( 102 es terem) A közönség és a közösség bevonása kortárs képzőművészeti alkotások megvalósításába; a public art egyes magyarországi eseményeinek bemutatása filmvetítés és beszélgetés az MMIKL Kutatási Főosztálya projektjéről Szabadprogram FOGADÁS ÉS KULTURÁLIS PROG RAMOK (MMIK) (3500 Ft/fő) Fogadás pohárköszöntő (aula), majd svédasztalos vacsora (Médium Galéria) A közművelődési szféra bálja (Frédi és zenekara) aula "Ballada éjjel irodalmi est" (Jordán Tamás Joós Tamás) kamaraterem Keleti Pályaudvar Cseh Tamás est (Romhányi András Tóth Csaba) kis balett terem Folk kocsma magyar és moldvai táncház (Moldva Express Együttes Zsivány Zenekar) 17 es terem KultúrBár (Meggie és Peltzer Géza, sanzon est: kuplék, sanzonok, táncdalok) 125 ös terem "Éjszakai Denevér Bár (nemcsak) Játékterem" az MMIK LOGO Ifjúsági Szolgálat interaktív, játékos bemutatkozása október 13. szerda SZAKMAI BESZÉLGETÉSEK ÉS KON ZULTÁCIÓ (MMIK színházterem) Meghívott előadók: L. Simon László elnök: A közművelődés finanszírozási szerkezetének átalakítása (A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS KULTURÁLIS ÉS SAJTÓ BIZOTTSÁGA) Dr. Kálnoki Gyöngyössy Márton helyettes államtitkár: A közművelődés kitörési pontjai és fejlesztési lehetőségei (NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUMA) Jankovics Marcell elnök: A Nemzeti Kulturális Alap stratégiája (NEMZETI KULTURÁLIS ALAP) Házigazda: Majthényi László alelnök (VAS MEGYEI KÖZGYŰLÉS) Ebéd (Hotel Claudius Szálló) (1500Ft/fő) SZAKMAI KIRÁNDULÁSOK (Indulás a Szálló elől) Búcsúest (Hotel Claudius Szálló) Dj: Neczpál György október 14. csütörtök KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS A PART NERSZERVEZETEK RÉSZVÉTELÉVEL MNE KÖZGYŰLÉS VÁNDORGYŰLÉS ZÁRÁSA Ebéd (Hotel Claudius Szálló) (1500Ft/fő) TMÁMK HÍRLEVÉL SZEPTEMBER 13

15 MAGYAR NÉPMŰVELŐK EGYESÜLETE XXVII. VÁNDORGYŰLÉSE A VÁNDORGYŰLÉS SZAKMAI KIRÁNDULÁSAI I. VASFÜGGÖNY TÚRA A PINKA SZURDOKBA Történelmi gyalogtúra az egykoron elzárt Pinkaszurdokban A gyalogtúra útvonala: Felsőcsatár Felsőcsatár, Vasfüggöny Múzeum Pinka szurdok Bozsok Felsőcsatár az ország nyugati határán, Vas megyében lévő, Szombathelytől 18 km re elhelyezkedő kisközség. A Vas hegy északkeleti lábánál romantikus katlanszerű elhelyezkedését kiemeli az Ausztriából jövő 2 km es Pinka szurdokvölgy. Látnivalók: Pinka szurdok Szűz Mária kápolna vaskori halomsírok Vasfüggöny Múzeum A kirándulást követően a megfáradt vándorok a bozsoki Aranypatak Vendéglőben ízlelhetik meg a táj jellegzetes ételeit és finom italait. II. A SASOK BIRODALMA városnéző túra az ókori Savaria városában A 2000 éve lakott település római kori emlékekkel bővelkedik. A városi sétán a Savaria Történelmi Karnevál szervezésének megismerésén túl ezekkel ismerkedhetnek meg a kirándulók. A XV. Apollinaris Legio II. Cohorsának táborában pedig igazi római hangulatban próbálhatják ki a résztvevők a harci eszközöket, ismerkedhetnek meg a római legionáriusok nehéz életével és kedvenc időtöltésükkel a gyakorlatozásokkal. A nap végén a fáradt időutazók római legionáriusokkal lakomán vesznek részt. Romkert Isis Szentély Savaria Múzeum kőtára Történelmi Emlékpark a római legio tábora III. HÉTRÉTORSZÁG kirándulás az Őrségbe Hétrétország Sülyi Péter az Őrségi Alapítvány elnöke illette az Őrséget ilyen szép mesebeli névvel. A gazdag kulturális programokkal rendelkező térség csodálatos környezete és az ott élő emberek vendégszeretete vonz évente sok sok látogatót az egykori határvidékre. A kiránduláson résztvevők megismerkedhetnek a programok szervezőivel, a szerek és porták világával és természetesen megízlelhetik a helyi étel és italspecialitásokat is. Őrségi Alapítvány Hétrétország Szalafő, Pityerszer, Velemér, Magyarföld Szentgyörgyvölgy IV. BURGENLANDI KIRÁNDULÁS Útiokmányok: útlevél vagy érvényes személyi igazolvány szükséges, hivatalos pénznem: Euro Az egykor Magyarországhoz tartozó vidéken ugyan kevés magyar él, de a határ menti kapcsolatok révén több közös program is volt már a burgenlandi magyarok és Vas megye szervezésében. A kirándulók megismerkedhetnek az Őrvidék településivel, hagyományaival, megtekintik az alsóőri tájházat és találkoznak a kulturális egyesülettel valamint az őriszigeti magyar néptáncegyüttessel. A program este közös vacsorával zárul, ahol a közös tánc sem elképzelhetetlen Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, Felsőőr Burgenlandi Református templom, Őrisziget Alsóőri Tájház V. SZLOVÉNIAI KIRÁNDULÁS Útiokmányok: útlevél vagy érvényes személyi igazolvány szükséges, hivatalos pénznem: Euro A hármas határtól délre fekvő Szlovéniában lévő Lendva és Vas megye kapcsolata példaértékű és hagyományokon alapul. A szakmai programon részt vevők megismerkedhetnek a lendvai színházzal és a Bánffy Központban működő Szlovénia Magyar Szövetséggel, valamint a Muravidéki Rádióval és munkatársaival. A nap végén a lendvai hegy levét és finom ételeket megkóstolva búcsúzunk szlovéniai magyar barátainktól. A lendvai Színház megtekintése A Bánffy Központ megtekintése Muravidéki Rádió Lendvai vár 14 TMÁMK HÍRLEVÉL SZEPTEMBER

16 BEHARANGOZÓ BEHARANGOZÓ BEHARANGOZÓ BEHARANGOZÓ TOLNA MEGYEI FILHARMÓNIA IFJÚSÁGI HANGVERSENYSOROZAT A Tolna Megyei Általános Művelődési Központ több mint egy évtizede szervezi a megyében az ifjúsági hangversenyeket általános és középiskolás diákok részére. Évente összesen 36 koncertet rendezünk, melyeken a több mint háromezer résztvevő diák a komolyzene, a jazz, a népzene rendkívül széles tárházából kap ízelítőt. Megfordulnak a koncertjeiken nagynevű szólisták, zenekarok, a magyar zenei élet nagy egyéniségei, de a világ más részein is elismert karmesterek, zenészek is. A Filharmónia Dél Dunántúli Kht val közösen szervezett bérlet három hangversenyt tartalmaz, melyek mindegyike hangszerbemutatóval, ismertetővel gazdagított, ezáltal a közönség megismerkedhet a művek keletkezésének körülményeivel, az alkotók életével. A koncertek a megye következő településein hallhatók: Hőgyész, Gyönk, Tamási, Dombóvár, Bonyhád, Simontornya, Dunaföldvár, Paks, Bátaszék, Szekszárd, Tolna. A három előadást magában foglaló bérlet ára csupán 950. Ft. Az előadásokkal kapcsolatban bővebb felvilágosítást, tájékoztatást Czink Judit nyújt a 20/ es telefonszámon november Közreműködnek: Kuncz László, Károly Edit, Szigetvári Dávid és a Savaria Barokk Együttes Művészeti vezető és moderátor: Németh Pál Műsor: Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló vígopera január 31 február4. Közreműködik: Daniel Speer Rézfúvós Quintett (a képen) Műsor: "Az opera másként" Verdi: Aida Bevonulási induló Weber: A bűvös vadász Vadász kórus Wagner: Tannhäuser Zarándok kórus Mozart: Varázsfuvola Sarastro áriája Bizet: Carmen részletek március Közreműködik: Pécsi Szimfonietta Vezényel: Cser Miklós/Ménesi Gergely Moderátor: Kircsi László Mesélő: Sólyom Katalin Műsor: Prokofjev: Péter és a farkas TMÁMK HÍRLEVÉL SZEPTEMBER 15

17 BEHARANGOZÓ BEHARANGOZÓ Pannon Mediterrán Ősz szeptember 4 - október 24. TOLNA MEGYEI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZMŰVELŐDÉSI SZOLGÁLTATÓ INTÉZET 7100 SZEKSZÁRD, Szent István tér II. emelet 211 es szoba Telefon/fax: 74/ E mail: kulti@tmamk.hu KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKATÁRSAK: DR. SAY ISTVÁN igazgató Telefon: 74/ E mail: kulti@tmamk.hu BAJSZNÉ KISS MAGDOLNA igazgatóhelyettes Telefon: 74/ E mail: bajszkm@tmamk.hu CZINK JUDIT közművelődési főtanácsos Telefon: 74/ E mail: czinkjudit@gmail.com KOMJÁTHI TAMÁSNÉ HORVÁTH ÁGNES közművelődési főtanácsos Telefon: 74/ E mail: komi@tmamk.hu DIÁKSPORT IRODA 7100 SZEKSZÁRD, Szent István tér II. emelet 210 es szoba DIÁKSPORT MUNKATÁRS: FÖLDESI GYULA diáksport főtanácsos (megyei titkár) Telefon/fax: 74/ Mobil: 20/ E mail: gyuszi60@tmamk.hu A Pannon Mediterrán Ősz sorozat célja a Dél Dunántúl kulturális értékeinek bemutatása. A nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományainak megismertetése, a kulturális turizmus kínálatának bővítése, ösztönzése. A fesztiválsorozat egy csokorba gyűjti az őszi mezőgazdasági munkákhoz kapcsolódó népszokásokat, hagyományokat. Ebben az időszakban érnek be az őszi gyümölcsök, a szőlő, kezdődik a szüret. A majd két hónapig zajló fesztiválsorozat jó példája Baranya, Somogy, Tolna megyék településeinek, kistérségeinek, a megyék és az országhatárokon átnyúló összefogásra. TANULÁSI KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTŐI ÉS REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG 7100 SZEKSZÁRD, Garay tér 9. (Katolikus Általános Iskola épületében) VEZETŐ: PONGRÁCZ ZSÓFIA igazgatóhelyettes (bizottságvezető) Telefon: 74/ Fax: 74/ E mail: postmaster@szakbiz.t online.hu TMÁMK HÍRLEVÉL Kiadja: A Tolna Megyei Általános Művelődési Központ. Szerkesztik: a TMÁMK közművelődési munkatársai (Bajszné Kiss Magdolna, Czink Judit, Komjáthi Tamásné Horváth Ágnes). A Hírlevél felelős szerkesztője és kiadója: Dr. Say István igazgató. Köszönjük a Tolna Megyei Elnöki Kabinet (Ótós Réka és Wessely Judit) fotókkal, hírekkel való hozzájárulását. TÁMOGATÓK: Tolna Megye Önkormányzata Nemzeti Kulturális Alap 16 TMÁMK HÍRLEVÉL SZEPTEMBER