Konzultációs jelentés a Puzzled by Policy platform igénybevételéről és eredményeiről a június 18. október 20. közötti időszakban

Átírás

1 Konzultációs jelentés a Puzzled by Policy platform igénybevételéről és eredményeiről a június 18. október 20. közötti időszakban Budapest, december Bogóné Dr. Jehoda Rozália Takács Gyula Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. This project has been funded with the support of the Competitiveness and Innovation Framework Programme (CIP) ICT Policy Support Programme (ICT PSP) of the European Union Copyright by the Puzzled by Policy Consortium

2 Tartalom TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 ALKALMAZOTT TECHNIKÁK... 4 SZAKPOLITIKAI KÖRNYEZET, KIVÁLASZTOTT TÉMÁK... 4 A CÉLCSOPORTOK ÉS BEVONÁSUK... 6 A VIZSGÁLT IDŐSZAK FOLYAMÁN ELÉRT EREDMÉNYEK... 8 A POLICY PROFILER IGÉNYBEVÉTELE... 8 Összegyűjtött állampolgári vélemények A U-DEBATE IGÉNYBEVÉTELE Összegyűjtött állampolgári vélemények DÖNTÉSHOZÓI VISSZAJELZÉSEK KÖVETKEZTETÉSEK TAPASZTALT PROBLÉMÁK EREDMÉNYEK A 2. JELENTÉSI IDŐSZAKBÓL / 18

3 Vezetői összefoglaló Az EU támogatásával megvalósuló Puzzled by Policy (PbP) projekt célja egy webes e-demokrácia platform létrehozása és működtetése. Ennek keretében tájékoztatjuk a polgárokat egy kiválasztott szakpolitika, a bevándorláspolitika aktuális kihívásairól, vitalehetőséget biztosítunk számukra és megerősítjük őket igyekezetükben azáltal, hogy közvetítjük véleményüket a politika hivatásos szereplőihez, majd azok reakcióit vissza hozzájuk. Ez a jelentés is ezt a párbeszédet szolgálja. A jelentés a június 18-tól október 20-ig terjedő időszakot fedi le. Ez alatt Magyarországról 52 regisztrált felhasználó használta a PbP platformot. A Policy Profiler nevű kvízt 152-en töltötték ki, a U-debate nevű vitafórumot 656 felhasználó összesen több mint 2700 alkalommal látogatta meg. A fórumban az időszak végére összesen (a NISZ moderátoraival együtt) 17 személy 87 hozzászólása gyűlt össze. A részvétel ösztönzése érdekében a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) a PbP platformot a különböző felhasználói csoportok felé számos kommunikációs csatornán keresztül népszerűsítette. A nemzetközi migrációval kapcsolatos közbeszéd Magyarországon ebben az időszakban leginkább a kivándorláshoz kapcsolódott. Így a vitafórumot kibővítettük egy, a kivándorlásról szóló rovattal, illetve témával. Mivel egyes felmérések szerint nagyrészt a fiatalok és a képzettek hagyják el az országot, a kormányzat a jogalkotás eszközével már megpróbálkozott lassítani ezt a folyamatot. Ugyanakkor a magyar teszthelyszín igyekszik bevonni a platform használatába a tanulókat mint az egyik leginkább érintett célcsoportot. A Policy Profiler mérőskáláján most is az látszik, hogy az átlagos magyar felhasználó leginkább semleges a bevándorláspolitikai kérdésekben. Azonban kimutatható egy enyhe elmozdulás a megengedőbb irányba, nemcsak a válaszokat összesítve, de minden egyes kérdésnél is. A következő jelentésben majd részletesebben elemezzük ezt a jelenséget, hogy kiderüljön, mi okozza az elmozdulást: az eltelt idő, vagy esetleg csak a minták eltérő összetétele. A U-debate fórumba érkezett hozzászólások száma alacsony, és a hozzászólások típusát sem adták meg a felhasználók túl következetesen. Ebben az időszakban viszonylag több, vagy érdekesebb hozzászólás érkezett a következő témákhoz: bevándorlás-ösztönzés oktatáspolitikai szabályozással; intézkedések az illegális bevándorlók foglalkoztatásával szemben; elvándorlás. Egyesek például a felsőoktatásban magasnak érzékelték az adminisztrációs terheket, amely így megnehezítheti a befelé irányuló agyelszívást. Mások az illegális foglalkoztatást visszaszorító ellenőrzést és szankcionálást erőtlennek érezték. Az emigrációval kapcsolatos témát bár sokan megnézték, külső hozzászólás még nem érkezett hozzá. A migrációs szakpolitika jelentős döntéshozójaként a Belügyminisztérium a 2. jelentési időszak során hivatalos visszajelzést küldött a Puzzled by Policy kezdeményezés első eredményeire. Ebben a minisztérium tájékoztatást ad egyes, a részvételével zajló EU-szintű konzultációk fejleményeiről. A portál működtetői számára is tesz javaslatokat arról, hogy a konstruktív viták érdekében bizonyos tartalmakat hogyan lehetne jobban strukturálni vagy megfogalmazni, illetve mely témákat jobb elkerülni. 3 / 18

4 Alkalmazott technikák A jelen írás a Puzzled by Policy (PbP) projekt keretében elkészülő második konzultációs jelentés. 1 A projektben vállalt kötelezettségünknek eleget téve a jelentést az érdekelt döntéshozók (minisztériumi, hivatali, önkormányzati tisztviselők) számára állítjuk össze azért, hogy könnyen áttekintést nyerhessenek a projekt platformján elért eredményekről: a polgárok bevonásáról a demokratikus folyamatokba. Ez a jelentés a június 18-tól október 20-ig terjedő időszak tapasztalatait foglalja össze. Emlékeztetőül: a PbP egy nemzetközi, az EU ICT PSP programja által támogatott e-demokrácia projekt, amelynek célja, hogy webes technikákkal négy teszthelyszínen (köztük Magyarországon) segítse a polgárokat bekapcsolódni a szakpolitikai döntéshozatalba főként a bevándorláspolitika témájában. Társaságunk, a NISZ Zrt. a magyarországi pilot keretében közvetíti a felhasználói igényeket a fejlesztők felé, lokalizálja és propagálja a platform elkészült alkalmazásait, megkeresi és tájékoztatja a szervezeti felhasználókat, moderálja a vitákat stb. A PbP platform 2 eszköztára a korábbi jelentésben ismertetett három komponensből áll: az elsősorban tájékoztatást szolgáló, kvíz-szerű (és widget formájában közösségi oldalakon is megjeleníthető) Policy Profiler, a strukturált vitafórumként jellemezhető U-debate, valamint az állampolgárok és döntéshozók közötti visszacsatolások bizalmat erősítő rendszere. A PbP platform felülete augusztus elején megújult. A főbb változások a következők: Más színek és grafikai megoldások a könnyebb áttekinthetőség érdekében. Publikáltunk egy új, útmutató jellegű oldalt 3 Hogyan kapcsolódhat be? Hogyan működik a Puzzled by Policy platform? címmel. Felhasználóbarát újítások a U-debate felületén: o o o o o o Minden aloldalon bekapcsolható a gépi fordítás. A rovatok és a témák listái rendezhetők forgalom és dátum szerint. Listanézetekben is láthatók az egyes rovatokhoz, ill. témákhoz tett legutóbbi hozzászólások. A vitafákban minden látható hozzászólásnak a kifejtése is azonnal látszódik (korábban csak a címe látszódott azonnal, így több kattintásra volt szükség az elolvasáshoz). Ugyanakkor a vitafáknak csak a fő ágai látszódnak, amíg a felhasználó ki nem bontja azokat (külön-külön, vagy mindet együtt). Segítség gomb: tippek a vitafórum használatához. Szakpolitikai környezet, kiválasztott témák Az első konzultációs jelentésünkben leírtuk, hogy a bevándorlásügy Magyarországon (kiváltképp a projekt görög, olasz és spanyol teszthelyszíneihez viszonyítva) nem számít különösebben érdekes témának. A 1 A oldalon a jelentésnek az angol változata is elérhető 2nd Consultation Report - Hungary címen. Ugyanakkor a két dokumentum között az eltérő célközönség miatt szerkezetbeli, esetenként tartalmi eltérések is vannak; a mindenkori magyar nyelvű jelentést törekszünk részletesebben megírni / 18

5 szakpolitika-alkotás Multiple Stream modellje 4 fogalmaival kifejezve nehéz közös pontokat találni az ún. probléma-folyam (mi foglalkoztatja az embereket?), a szakpolitika-folyam (milyen szakértői erőfeszítések zajlanak?), valamint a politika-folyam (milyen kérdéseknek van jelentős szerepe a politikai érdekcsoportok pozíciójára?) között miközben általában az ilyen hármas konstelláció nyitja meg a lehetőséget (a szakpolitika ablakot ) a szabályozás jelentősebb fejlesztései előtt. Ennek hiányában az első időszakban számos témát fölvezettünk, figyelve, konvergálnak-e az említett folyamok, vagyis az érintett csoportok érdeklődése, illetve jelentkezik-e jelentősebb aktivitás valamelyik témában. - A fogyó népességgel kapcsolatos demográfiai aggályok, és a bevándorlással való kompenzáció lehetősége (ez egyfajta szakértői megközelítés, de a politikai jobboldal nem támogatja, a baloldal pedig visszakozott, miután az elmúlt ciklusban a fölvetése nem találkozott a közvélemény szimpátiájával). - A bevándorlók integrációjával kapcsolatos kihívások összekapcsolva a roma etnikum és a többségi lakosság közti, kulturális gyökerű konfliktusforrások kezelésével (az utóbbi téma viszonylag népszerű, viszont a politika számára általában túl szenzitív). 5 - A határon túli magyarság integrációját segítő speciális intézkedések (a kormány már rendelkezett a kedvezményes honosításukról; a nem rezidens érintettek szavazati jogával kapcsolatban előfordulnak mérsékelt viták a közbeszédben). 6 - Tanulmányi célú bevándorlás szabályozása munkaerőpiaci előnyök kiaknázása érdekében (ez egy viszonylag kevert téma, amely szól a tanulás céljából bevándorlók ösztönzéséről, a hazai munkaerőhiányról, és a kivándorlásról is mint az utóbbi jelenség egyik közvetlen okáról). A nagyobb részvétel érdekében szeptemberben újabb, az eredeti témakörbe (bevándorláspolitika) szorosan nem tartozó, de talán aktuális, sok szereplőt érintő viták indításával is megpróbálkoztunk. Ezt a kivándorlás témájában tettük meg, néhány vitaindító hozzászólással, valamint hivatkozással 5 cikkhez és két igazgatási forráshoz. KIVÁNDORLÁS 7 {16/HU} Kihívások a Magyarországról történő elvándorlás (emigráció) trendjeiben 8 Magyarország nettó befogadó országnak számít; a hivatalos statisztikák szerint 2010-ben mintegy 6000 fő vándorolt ki, szemben bevándorlóval (forrás: OECD International Migration Outlook 2012). Ugyanakkor a kivándorlással kapcsolatban is látszódnak aggodalomra okot adó tendenciák; az alábbiakban felsorolunk néhány gondolatébresztő példát. A kivándorlás emelkedő trendet mutat és különösen erős a legaktívabb korcsoportban (forrás: TÁRKI "Csúcson a migrációt tervezők aránya"). Ráadásul egyes célországi tükörstatisztikákban többszörös értéket mérnek (pl. kb. évi 20 ezer magyar bevándorló Németországban; forrás: NOL - "Kivándorló fiatalok: Honvágyuk van, és dühösek"). Feszültséget okoz és szakpolitikai választ látszik kiváltani az elvándorlás a friss diplomások (forrás: Kormány "Arányos, méltányos és igazságos a hallgatói ösztöndíjszerződés"), illetve egyes konkrét 4 Kingdon, J.W. modelljét idézi: Lee, D., et al.: Inform-Consult-Empower: A Three-tiered Approach to eparticipation, in Third International Conference on eparticipation (epart 2011). Springer-Verlag (2011) ( 5 Ezzel kapcsolatban döntéshozói visszajelzés is érkezett, ld. a lentebbi fejezetben. 6 Az érintett témához a jogszabályról részletes, hivatkozásokkal ellátott tájékoztatást közöltünk egy hozzászólás formájában, ld. itt: / 18

6 szakmák pl. az orvosok (forrás: Index "Sikerült elérni a szlovák orvosbérek felét") esetében. Másrészt számos európai országban kifejezetten ösztönzik a pályakezdők rövid külföldi munkavállalását a diploma megszerzése után tapasztalatszerzés céljából (forrás: NOL). Részben az életkilátások hiánya, részben a kirekesztő környezet miatt olykor a romák kivándorlása is tömeges méreteket ölt; emiatt Kanadában újra és újra felmerül a vízumkényszer bevezetése Magyarországgal szemben (forrás: Európai Tükör 2011/03, HVG "Kanada nem tudja megállítani a romák áradatát"). Ön hogyan látja a kivándorlással kapcsolatos problémákat Magyarországon? Mely jelenségeket kellene jogszabályokkal kezelni, és Ön milyen megoldásokat javasol? Az emigráció kérdése főként a diákok, hallgatók esetében aktuális. Felsőoktatási tanulmányaik megkezdésekor 2012 őszétől dönteniük kell, hogy az állami ösztöndíj érdekében aláírjanak-e egy szerződést, mely a végzés utáni 20 évben a tanulmányi idő kétszeresére vonatkozóan magyarországi munkavállalást ír nekik elő korlátozva a szakmailag vagy anyagilag vonzó külföldi elhelyezkedés lehetőségét. A felsőoktatásból vagy szakképzésből éppen kikerülőket még nem korlátozza a jogszabály, csak mérlegre kell tenniük a külhoni lehetőségeket és a hazai környezet előnyeit (család és barátok közelsége, anyanyelv). A választás lemondással jár, ami arra késztetheti őket, hogy alakítani próbálják a hazai körülményeket és ennek érdekében az érvényes szabályozást. A célcsoportok és bevonásuk A PbP megcélzott felhasználói köre nagyjából megegyezik az első jelentésben leírtakkal, de főképp az időszak vége felé némi súlypont-áthelyeződéssel. Több okból a diákok, hallgatók felé igyekszünk fordulni. Egyrészt egy megszólított tanulói csoport eleve könnyebben együttműködik, így viszonylag hamar kritikus tömeget alkothat az eszköz felhasználásában. Másrészt, a diákok korosztálya fogékony az új webes technológiák alkalmazására. Ezt aknázta ki a két első tanulói műhelymunka: o Corvinus Egyetem, Budapest (2 alkalom 2012 májusában egy IT jellegű tantárgyhoz kapcsolódva; elsősorban a felhasználói élményre vonatkozó visszajelzéseket kaptunk.) Ami az újonnan feldolgozott kivándorlási témát illeti, a tanulók és hallgatók különösen érintettek, ezért együttműködést kezdeményeztünk az alábbiakkal: o Westsik Vilmos Élelmiszer-ipari Szakközép- és Szakiskola (tervezett műhelymunka) o Policity Alapítvány A Policity egy pártpolitikailag független szellemi műhely, amely mint a PbP közelebb szeretné hozni a polgárokat (különösen a fiatal generációkat) a demokratikus részvétel formáihoz. Megegyezésünk szerint a Policity bemutatja a PbP platformot azokban a középiskolákban, amelyekben megállapodás alapján 1-2 órában állampolgári ismereteket oktat (2012 végére két ilyen alkalom volt beütemezve). 6 / 18

7 Néhány felsőoktatási intézménnyel a közpolitikai vagy bevándorlásügyi orientációjuk miatt vettük fel a kapcsolatot: o ELTE, Budapest (bevándorlási perspektíva; műhelymunka az évforduló környékére ütemezve) o Pécsi Tudományegyetem, BTK Politikai Tanulmányok Tanszék (bevándorlási perspektíva; műhelymunka szervezés alatt) o Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest (részvétel perspektíva; műhelymunka szervezés alatt) o Nyíregyházi Főiskola (részvétel perspektíva; műhelymunka szervezés alatt) A felhasználók bevonását célzó technikák terén igyekszünk növelni a közösségimédia-jelenlétet, pontosabban olyan online közösségeket invitálunk (főként a Facebook-on, az üzenő falukra posztolva), amelyek tagjai valószínűleg szívesen kísérleteznek a PbP vitafelületén, akár rögtön kritikus tömeget alkotva. Azonban egyelőre nehéznek tűnik olyan csoportokat találni, amelyek az érdeklődésük alapján nem nagyon térnének el az eredetileg felvetett témáktól. A platform hírét számos kommunikációs csatorna igénybe vételével próbáljuk eljuttatni a célközönségekhez. Eddig a legtöbb embert a hagyományos médián, kihelyezett bannereken, internetes közösségi médián, valamint műhelymunka-foglalkozásokon keresztül sikerült elérni. A második időszakban a döntéshozókat hivatalos levélben, ben és személyesen kerestük fel. Alább látható egy részletes kimutatás a 2. időszakban alkalmazott kapcsolattartási módokról. Kommunikáció Gyakoriság Célcsoport 70 döntéshozók (11), sajtó (1), egyéb érintettek (5 civil szervezet, 2 e- demokrácia szakértő), iskolák (4) Telefon 20 döntéshozók (országos és helyi), civil szervezetek, iskolák, egyházak Levél (hagyományos) 0 Facebook üzenet 70 polgárok, nehezen elérhető csoportok, civil szervezetek Linkedin üzenet 0 YouTube video 0 Flicker kép 0 Találkozó 3 civil szervezetek, iskolák Interjú 1 média Demonstráció 0 Fókuszcsoport (<10 0 résztvevő) Műhelymunka (> 10 2 hallgatók, e-demokrácia szószólói, civil szervezetek résztvevő) Web banner 2 minden célközönség Widget 2 minden célközönség Sajtóközlemény 0 Rádió 0 Nyomtatott média 0 Online cikk 0 Webnapló 0 Helyi esemény 0 Országos esemény 3 döntéshozók, e-kormányzati szakértők, civil szervezetek, bevándorlók, állampolgárok 7 / 18

8 A vizsgált időszak folyamán elért eredmények A Policy Profiler igénybevétele A Policy Profilert a június 18-tól október 20-ig terjedő második jelentési időszakban Magyarországról 152-en töltötték ki. A felhasználókra jellemző főbb statisztikai ismérveket a lentebbi táblázat foglalja össze, a korábbi adatokat is mutatva. Az első időszakhoz képest visszaesés történt, ami a nyáron szokásos gyérebb forgalomnak, az enyhén rövidebb időtávnak, és annak tudható be, hogy a felhasználók bevonását célzó erőfeszítések inkább a U-debate eszközre irányultak. A tárgyidőszakban 16 felhasználót tekinthetünk nehezen elérhetőnek, amivel összességében teljesült az ilyen célcsoport bevonásával kapcsolatban kitűzött cél (100 fő a teljes projektidőszak alatt). A magyar teszthelyszín tematikai kiterjesztésével összhangban a más országokból jelentkező magyarországi születésűeket (magyar állampolgárokat) is feltüntetjük, valamint a határon túli, magyarul és a PP-ben Magyarországgal kapcsolatban válaszoló külföldieket is. Technikai okokból a múltkori jelentésben nem tudtunk beszámolni a widgetet használók számáról, most visszamenőleg ezt az adatot is közöljük. 8 / 18

9 A Policy Profiler használati statisztikái Időszak 1. ( ) 2. ( ) Fő % Fő % A Policy Profiler-t használta ebből: a Widget-et használta demográfiai adatot nem adott meg demográfiai adatokat megadott ebből: átlagos felhasználó nehezen elérhető csoport ebből: évesnél idősebb évesnél fiatalabb legfeljebb általános iskolát végzett: munkanélküli: Mo.-on él, más országban született ebből: Románia Ausztria 3 17 Ukrajna 2 11 Szerbia 1 6 Kína 1 6 Kambodzsa 1 6 Egyiptom 1 6 Dzsibuti 1 6 Kongó 1 6 Magyarországon született, másutt él ebből: Ausztria 3 38 Németo Egyesült K USA 1 12 Észtország 1 12 Franciao Hollandia 1 20 Csehország 1 20 Thaiföld 1 20 Japán 1 20 Magyarul válaszolt, másutt született és él ebből: Ukrajna / 18

10 Összegyűjtött állampolgári vélemények A Policy Profiler koordináta-rendszerében a felhasználók álláspontjai a következő elhelyezkedést mutatják. A válaszok egyenletes eloszlása továbbra is megerősíti a PP alkalmasságát a magyarországi vélemények részletes elemzésére. Magyarországon a PP modulban kapott válaszokból számított álláspontok a szakpolitikai térben (a portál fennállásától a 2. időszak végéig minden felhasználót jelezve) A tárgyidőszakban válaszok eloszlását elemezve a legtöbben (10 fő, 6,6%) a csak Magyarországon fölvetett állítással, a kínai bevándorlók szívesen látásával kapcsolatban nem fogalmaztak meg véleményt (a többi témánál 3-7 fő nem válaszolt). Ugyanakkor az is igaz, hogy az utolsó kérdésről lévén szó a válaszolók egy része ekkorra fáradhatott el. A kifejezett véleményekre szorítkozva az átlagos attitűd az 5-fokos skálán az első és a második időszak között a pontosan semleges 3-ról a némiképp liberálisabb 3,23 pozícióra tolódott. További adatok birtokában vélhetően statisztikailag vizsgálhatóvá válik, hogy az eltérés a közvélemény változását tükrözie, vagy csak a felhasználói minta összetételének változását. Az eltolódás egyébként minden egyes állításnál megfigyelhető, leginkább (5 százalékponttal) talán azokban az esetekben, ahol korábban az átlagos attitűd mérsékelten elutasító volt. 10 / 18

11 A Policy Profiler felvetéseire együttesen kapott, bevándorlással kapcsolatos attitűdök megoszlásának változása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 19% 22% 25% 13% 22% 29% 14% 17% 21% 17% 1. időszak (N=485) 2. időszak (N=152) Teljesen a bevándorlás mellett Inkább a bevándorlás mellett Semleges Inkább a bevándorlás ellen Teljesen a bevándorlás ellen Részletesebben vizsgálva, az átlagos magyar válaszoló hozzáállása majdnem teljesen semlegessé vált arról, hogy az illegális bevándorlást kriminalizálni kellene-e (12. kérdés), ill. haza kellene-e küldeni az illegális bevándorlókat (13. kérdés). Azt is jóváhagyná még inkább, mint korábban, hogy a jogszerűen bevándorolt munkavállalók magukkal hozzák közeli családtagjaikat (7. kérdés). A korábbi, enyhén diszkriminatív átlagos állásponttal szemben ezúttal inkább az a vélemény dominál, hogy az EU felsőoktatásában tanuló bevándorlók csak a szokásos tandíjat fizessék. A bevándorlás általános korlátozását sugalló álláspontot (1. kérdés) most többen utasították el, mint az első időszakban. 11 / 18

12 A Policy Profiler felvetéseire* kapott, bevándorlással kapcsolatos átlagos attitűdök a válaszadók körében, az alábbi témacsoportokban Átlagos attitűd az 1. (egyszerű sávok) és a 2.(keretezett sávok) időszakban (1 = bevándorlást korlátozó... 3 = semleges... 5 = bevándorlást támogató) Bevándorlás általában Munkavállalási célú bevándorlás Tanulmányi c. b Családegyesítés c. b. 01: A Magyarországra történő bevándorlás szabályozása 02: Munkaerő toborzása az EU-n kívülről - mielőtt az állást fölajánlanák állampolgároknak, más uniós polgároknak, vagy már az EU-ban tartózkodó bevándoroltaknak 03: A szakképzett munkaerő bevándorlásának támogatása a gazdasági növekedés érdekében 04: EU-ban jogszerűen tartózkodó és dolgozó nem EU-s állampolgároknak a helyi munkavállalókkal azonos szociális jogok biztosítása (pl. egészségügyi és balesetbiztosítás, nyugdíj, munkanélküli juttatások) 05: Lehetőség az EU tagországok egyetemein végző és egy éven belül munkát találó nem EU-s állampolgárok számára, hogy az EU területén maradva munkát vállaljanak 06: Magasabb tandíjat fizessenek-e az európai uniós állami egyetemeken tanuló nem EU-s állampolgárok, mint az EU-s állampolgár hallgatók? 07: Lehetőség az EU-ban jogszerűen tartózkodó és dolgozó munkavállalóknak, hogy minden további feltétel nélkül magukkal hozhassák házastársukat és gyermekeiket 08: Az EU-n kívülről befogadott bevándorlók családtagjainak automatikus jogosultság a munkavállalásra 09: Értékeink és kultúránk elfogadtatása az Európán kívülről bevándorlókkal Letelepedés, integráció 10: Szavazati jog a helyi választásokon azoknak az Unión kívüli állampolgároknak, akik valamely EU tagállamban jogszerűen tartózkodnak 11: Születés helye szerinti állampolgárság minden gyermeknek, aki EU-tagállamban született, és legalább egyik szülője több éve jogszerűen ott élő bevándorló 12: Unión kívüli állampolgárok illegális beutazásának/tartózkodásának bűncselekményként kezelése az EU-ban Illegális bevándorlás Magyarországon releváns téma 13: Az illegális bevándorlók haladéktalan visszaküldése származási országukba 14: A jogszerű tartózkodás lehetősége mindazon illegális bevándoroltaknak, akik éveken át bűncselekmény elkövetése nélkül éltek és dolgoztak valamely tagországban 15: A várt kínai befektetésekhez társuló újabb kínai vállalkozók és munkavállalók befogadása Magyarországon * A Policy Profiler állításai eredetileg vegyesen pozitívan (a bevándorlókkal elfogadóan) és negatívan (a bevándorlókat elutasítóan) vannak megfogalmazva. Mint az előző jelentésben is, a "negatív" állítások esetében a kapott válaszokat normalizáltuk: átfordítottuk, hogy azonos kód mindig azonos attitűdöt fejezzen ki. Így az egyes állításokra kapott reakciók már összehasonlíthatókká, összegezhetővé, jobban ábrázolhatóvá váltak. Továbbá, ebben az elemzésben a jobb áttekinthetőség érdekében a valamilyen állásfoglalást kifejező 15 állítás helyett az azok magvát képező semlegesebb felvetéseket soroljuk fel. 12 / 18

13 A U-debate igénybevétele A U-debate használati statisztikái Időszak Téma Együtt Együtt #5 #14 #16 U-debate rovatok 5 6 U-debate témák U-debate oldalak megtekintéseinek száma (kumulált érték) A vitákat legalább egyszer meglátogatók száma ( Unique Pageviews ) Hozzászólás (ebből: csak a tárgyidőszakban; ebből: külső felhasználótól) 71 (71;14) 87 (22;17) 16 (6;6) 10 (5;5) 6 (6;0) Beküldött U-debate fölvetések száma Beküldött U-debate megjegyzések száma Beküldött U-debate javaslatok száma Beküldött U-debate indoklások száma Beküldött U-debate ellenérvek száma Hozzászóló személyek és szervezetek száma U-debate rovatokban vagy témákban felhasznált/hivatkozott háttérdokumentumok száma U-debate-ről eddig készített jelentések száma Döntéshozóknak eljuttatott jelentések száma Döntéshozóktól kapott visszajelzések száma Összegyűjtött állampolgári vélemények Sajnos a hozzászólások száma továbbra is alacsony a magyar teszthelyszínen, és a minőségük (struktúrába behelyezés pontossága, vélemény-típus megjelölése) is várakozáson aluli. A legtöbb (6) külső hozzászólás a (Téma #5) Szabályozás munkaerő-piaci előnyök kiaknázása érdekében címhez 9 érkezett. Ugyanazon felhasználótól két ellentétes gondolat azt fejtegeti, vajon érdemes-e szabályozásról beszélni, ha esetleg inkább deregulációra volna szükség. Egy másik hozzászólás kétségeket fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy a Magyarországon végző külföldi hallgatók itt akarnának elhelyezkedni, hiszen valószínűleg őket is arra ösztönzi az anyaországuk, hogy hazatérjenek. Egy megjegyzés szerint nemcsak a külföldi, hanem a hazai hallgatók számára is egyszerűsíteni kellene a jelenleg általában komplikált felvételi eljárást. Ami azt az ötletet illeti, hogy a külföldi hallgatók oktatása érdekében angol anyanyelvű tanárok bevándorlását is kellene ösztönözni, az egyik megjegyzés szerint nem kellene csak az angol nyelvűekre szorítkozni. Egy további vélemény szerint a hagyományosan erősségnek számító magyarországi orvosi képzéseken a tandíj olyan magassá vált, hogy ezek már nem versenyképesek pl. az ausztriai lehetőségekkel / 18

14 (Téma #5) Szabályozás munkaerő-piaci előnyök kiaknázása érdekében 14 / 18

15 A Lehetséges intézkedések az illegális munkavállalással szemben megnevezésű (#14) témához 10 érkezett megjegyzések főleg a gyaníthatóan illegális munkásokat alkalmazóknál szigorúbb ellenőrzést és rajtaütéseket sürgetnek, valamint büntetést pénzdíj vagy közmunka formájában. Egy hozzászólás az illegális foglalkoztatás bizonyos fajtáit orvosolni javasolt európai kék kártya mibenlétével kapcsolatban érdeklődött. (Téma #14) Lehetséges intézkedések az illegális munkavállalással szemben / 18

16 Az előzőekben említett Kihívások a Magyarországról történő elvándorlás (emigráció) trendjeiben (#16) témát 11 bár sokan megtekintették, a bevezető (moderátori) tartalmakhoz még nem érkeztek hozzászólások külső felhasználóktól. (Téma #16) Kihívások a Magyarországról történő elvándorlás (emigráció) trendjeiben / 18

17 Döntéshozói visszajelzések Név Molnár Tamás Hivatal Magyarországi döntéshozók, akiknek az 1. konzultációs jelentés megküldésre került Belügyminisztérium, EU Együttműködési Főosztály Informális visszajelzés (a platformról / korábbi jelentésről) - Igen Tóth Judit Belügyminisztérium - - Daragó Réka Balog Magdolna Kneisz Ferenc Wetzel Tamás Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Pintér Irina Külügyminisztérium - - Hegedűs Éva Moskovits Ákos Lukács Tamás Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága [az 1. időszakban] Igen: visszajelez, ha úgy látja, valamely hozzászólás az AJBH felé tett hivatalos beadvány alapjául is szolgálhat [az 1. időszakban] Igen: felhasználóbarátnak tartja a PP-t, de aggályosnak a U-debate sikerét - - hivatalos visszajelzés (korábbi jelentésről) - - Még az időszak elején (június végén) Morvai Krisztina európai parlamenti képviselőnőt is megkerestük, aki honlapján A szülőföldön maradás joga, mint emberi jog címmel a kivándorlás okainak feltérképezésére indított kutatást, de sajnos nem élt a felkínált lehetőséggel, hogy a PbP platform vitafórumán kerülnének rendszerezésre az állampolgári visszajelzések. A Belügyminisztérium részletes válasza a PbP portál Eredmények oldaláról 12 letölthető. Néhány észrevétele a portál kialakítását érinti. Ilyen például a javaslat az Összevont engedély irányelvvel 13 kapcsolatos két téma 14 összevonására, altémaként szerepeltetésére, valamint a schengeni térséggel kapcsolatos viták indítása (és a meglévő, FRONTEX-téma 15 ez alá sorolása). Míg a frissen nyitott vitatémákat viszonylag könnyen át tudjuk rendezni, sajnos még nincs bevett módszer azoknak a vitáknak az átstrukturálására, amelyekhez már többen hozzászóltak. Az igényt jeleztük a projektcsapatban a fejlesztő partnerek felé / 18

18 Következtetések Tapasztalt problémák Ahogyan már jeleztük, a bevándorlás nem számít forró témának Magyarországon, így itt ezzel a témakörrel azonos ráfordítással kiesebb eredmény érhető el, mint a másik három teszthelyszínen. Vannak olyan vélekedések is, mely szerint a magyar lakosság politikailag túlságosan megosztott, és a felmerülő problémákat inkább közeli barátokkal vitatja meg, mint hogy egy másik ideológiai platformon konfrontálódjon. Ezt a megközelítést manapság a zárt online fórumok, blogok, ill. a közösségi hálózatokon létrehozható zárt csoportok is támogatják. A PbP platformon talán hiányzik néhány hasznos moderátori funkció. Több szempontból is hasznos lehetne a vitafák ágainak témák közötti mozgatása. 1) Szolgálná ez a döntéshozók kényelmét, mivel megoldható volna, hogy az általuk követett (vagy akár vezetett) témák jól elkülönüljenek a felelősségi körüktől idegen témáktól és hozzászólásoktól (ámbár ez csak viszonylagos, hiszen a szakpolitikák között mindig van átjárás). 2) Szolgálná az alulról jövő kezdeményezések konzisztenciáját is, mivel ezeknél nem feltétlenül láthatóak előre a szakpolitikai relációk. Ha és amikor a témafa kidolgozása megindult, praktikus lehet egyes ágainak a tárgya szerint legmegfelelőbb helyre mozgatása. Úgy tűnik, a felhasználók nem mindig fordítanak kellő figyelmet hozzászólásuk megfelelő típusának (fölvetés. ellenérv stb.) beállítására. Ezért hasznos lehet, ha a moderátor utólag módosíthatja a típust és/vagy a hozzászólás megfogalmazását, hogy az illeszkedjen a helyes típushoz. A döntéshozók szemszögéből valószínűleg érdekes kérdés, hogy egyes véleményeket, hozzászólásokat a felhasználók közül hányan támogatnak. Jelenleg azonban nincs még lehetőség az egyetértés egyszerű jelzésére (vö.: tetszik gomb a Facebook-on). Eredmények a 2. jelentési időszakból Jelentős eredménynek tekintjük, hogy a Belügyminisztérium visszajelzésével és ennek közlésével a társadalmi párbeszéd körbeért, elméletileg öngerjesztővé vált: a döntéshozói reakció megerősítheti az állampolgári aktivitást a PbP platformon, ami újra fölkeltheti a döntéshozók figyelmét és így tovább. Sikernek is elkönyvelhetjük, hogy bár a magyar közönséget viszonylag kevéssé érdekli a bevándorlás, sokan használják a Policy Profilerben lévő kvízt, és a U-debate látogatottsága sem elhanyagolható. Úgy találtuk, hogy a magyar felhasználók jelentős mértékben más magyar oldalakról navigáltak a platformra. Több mint 40% online sajtótermékek és blogok felől érkezett, és ezek többsége elég sokáig maradt, hogy felfedezze magának a portált. A PbP reklámozására szintúgy alkalmasak a civil szervezetek honlapjain elhelyezett bannerek ( szalagreklámok, linkkel ellátott képecskék). Ehhez elég, ha az adott civil szervezet tevékenységi köre kapcsolódik a PbP célkitűzéseihez, tartalmaihoz; nem szükséges, hogy a szervezet aktív szerepet vállaljon a platform életében. Jelentős számú (kb. 200) látogatót vonzott a Civil Részvételi Héthez kapcsolódó Alakítsa a bevándorláspolitikát csak néhány kattintással! című online kampány 16 is. Általában elmondható, hogy a legtöbb felhasználót azok az online oldalak képesek vonzani, ahol a PbP részletes leírása találkozik a közönség érdekes, gazdag tartalmak iránti igényével / 18